(COM(2020) 581 final)
Előadó: Anastasis YIAPANIS
| Felkérés: | Európai Bizottság, 2020.11.11. | |
| Jogalap: | az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke | |
| Illetékes szekció: | „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció | |
| Elfogadás a szekcióülésen: | 2021.3.2. | |
| Elfogadás a plenáris ülésen: | 2021.3.24. | |
| Plenáris ülés száma: | 559. | |
| A szavazás eredménye: | ||
| (mellette/ellene/tartózkodott) | 259/0/6 |
1. Következtetések és ajánlások
1.1. Az EGSZB üdvözli a nemzeti vámhatóságok támogatására szolgáló, a következő öt évre szóló nagyon konkrét cselekvési tervet. A terv a megvalósítását követően - rendszeres hatásvizsgálatok mellett - valóban korszerűsítené a vámügyeket az egész EU-ban.
1.2. Bár a korszerűsítés 2016-ban már megkezdődött az Uniós Vámkódex bevezetésével * , a közelmúlt fejleményei, például a növekvő kereskedelmi forgalom, a virágzó e-kereskedelmi ágazat, a vám- és héakikerülés, az illegális kereskedelem és az áruk alulértékelése mind azonnali, összehangolt választ igényel. Az Egyesült Királyság vámunióból való kilépése eleve megnövekedett munkaterhet jelent a vámhatóságok számára és már most rendkívüli kihívások elé állítja őket.
1.3. Egy ilyen ambiciózus terv megfelelő közös finanszírozást igényel. Az EGSZB kérdésesnek tartja, hogy minden tagállam készen áll-e a javasolt menetrend elfogadására és az általuk befizetendő pénzügyi hozzájárulás biztosítására.
1.4. Mielőbb szükség van a vámhatóságok és más bűnüldöző hatóságok, valamint a közigazgatási szervek közötti fokozott együttműködésre és átjárhatóságra. A bevált gyakorlatok megosztása növelheti a vámügyi szervek hatékonyságát is, a rendelkezésre álló nagy adatmennyiség megfelelő kezelése pedig lehetővé teheti az ellátási láncok intelligens felügyeletének bevezetését, továbbá javíthatja az előrejelzési képességeket.
1.5. A vámhatóságok számára megfelelő forrásokat kell biztosítani az összes nem pénzügyi feladat teljesítéséhez, ugyanakkor minimumszabályokat kell bevezetni az ellenőrzés és a szükséges személyzeti létszám tekintetében. Az EGSZB rendkívül fontosnak tartja a piacfelügyeleti rendelethez kapcsolódó * végrehajtási jogi aktusok mielőbbi elfogadását.
1.6. A következő többéves pénzügyi keret rendkívül hosszadalmas jóváhagyási folyamata és az, hogy az EU-27 vezetői a nagyon fontos intézkedésekről csak nehezen tudtak megegyezni, az uniós gazdaság megfelelő helyreállítását, valamint a polgárok és a vállalkozások által igényelt azonnali támogatást egyaránt veszélybe sodorja.
1.7. Az EGSZB azt ajánlja, hogy a javasolt cselekvési tervben haladéktalanul vizsgálják meg a blokklánc-technológia bevezethetőségét. Ráadásul a robotikához és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó technológiai fejlődés és meglévő innovatív megoldások könnyen alkalmazhatók és azonnali, érdemi eredményekkel szolgálnak.
1.8. Az EGSZB javasolja, hogy fordítsanak különös figyelmet a legsebezhetőbb belépési és kilépési pontokra, és úgy látja, hogy a vámunió erősségét a leggyengébb láncszeme határozza meg. Egy megfelelő, összehangoltabb és integráltabb kockázatkezelési rendszer csökkentené a hatóságok közötti különbségeket és megerősítené a leggyengébb láncszemeket. Ezért üdvözlendő a 2021 második negyedévére bejelentett új kockázatkezelési stratégia.
1.9. Külön pénzügyi forrásokat kell biztosítani az ICS2 más elektronikus rendszerekkel való összekapcsolásához. Az EGSZB kiemeli egy ilyen összetett hálózat megfelelő irányításának fontosságát.
1.10. Az EGSZB rámutat arra, hogy elegendő emberi erőforrást, valamint megfelelő képzést kell biztosítani a szóban forgó személyzet számára a berakodás előtti és az érkezés előtti adatok elemzésének elvégzéséhez. Az EGSZB korábban már jelezte, hogy közös képzési kereteket kell kidolgozni az „Uniós vámügyi kompetencia-keretrendszer” alapján * .
1.11. Jelentős javulást jelent, hogy az Eurofisc adózással kapcsolatos csalás elleni szolgálatain belül létrehoztak egy uniós adóügyi információs központot, és az EGSZB várakozással tekint az Európai Bizottság ezzel kapcsolatos értékelésére.
1.12. Az e-kereskedelem nagyon fontos ágazat a kkv-k számára. Az EGSZB aggódik amiatt, hogy a közlemény nem tesz említést arról, hogy ezzel az ambiciózus cselekvési tervvel létrehoznának egy a kkv-k számára kedvező keretet.
1.13. Az EGSZB szerint a platformok fontos adatokkal rendelkeznek, amelyeket a vámhatóságok felhasználhatnak, de konkrét beruházásokat kellene végrehajtaniuk az informatikai szoftverek, például az automatizált robotrendszerek terén. Finanszírozást kell biztosítani számukra az olyan adatok gyűjtéséhez, amelyekre egyébként nincs szükségük. Az EGSZB mindenesetre üdvözli, hogy az Európai Bizottság jelenleg felülvizsgálja az online piacterek szerepét és kötelezettségeit.
1.14. Mielőbb átfogó elemzésre van szükség az EU nemzetközi vámügyi együttműködési és kölcsönös igazgatási segítségnyújtási rendszereiről, ez ugyanis javítaná a végrehajtást.
1.15. Az EGSZB üdvözli az egyablakos uniós ügyintézési környezet bevezetésére vonatkozó javaslatot, és teljeskörű támogatásának ad hangot ezt illetően.
1.16. Az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy amennyiben az uniós vámügyi ügynökség projektjére vonatkozó vitatott javaslatot a tagállamok nem támogatják, akkor egy ilyen összetett és összekapcsolt rendszer kezelése további terhet fog róni az Európai Bizottság szervezeti egységeire.
1.17. Az EGSZB szilárd meggyőződése, hogy a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek bevonása elősegíti majd egy ilyen ambiciózus cselekvési terv végrehajtását, ugyanakkor biztosítja az előnyök széles körű terjesztését a lakosság és a vállalkozások körében egyaránt.
2. Bevezetés
2.1. Az EU 1968-ban hozta létre a vámuniót, amely a 27 tagállam teljes árukereskedelmét felöleli. A vámunió évente több mint 3,5 billió EUR értékű áru kereskedelmét segíti elő, és az EU vámhatóságai másodpercenként 27 bejelentett tétellel foglalkoznak.
2.2. 2020. szeptember 28-án az Európai Bizottság az elnöke, Ursula von der Leyen által a hivatali ideje elején bejelentett politikai iránymutatásokat követve ambiciózus cselekvési tervet tett közzé a vámunió korszerűsítésére vonatkozóan azzal a céllal, hogy 2025-ig intelligensebbé, egyszerűbbé és digitálisan hatékonyabbá tegye azt. Ez pozitív hatással lehet mind az EU bevételeire, mind az európai polgárok biztonságára és védelmére. Ezenkívül a vállalkozások számára előnyösek lennének az egyszerűbb és gyorsabb jelentéstételi kötelezettségek.
2.3. Az EGSZB korábban hangsúlyozta, hogy „a hatékony vámunió az európai integráció folyamatának alapvető követelménye az áruk szabad mozgásának hatékony, biztonságos és átlátható biztosítása érdekében; ez biztosítja a fogyasztók és a környezet érdekeinek maximális védelmét, a legjobb foglalkoztatást, a csalás, valamint a hamisítás elleni hatékony küzdelemmel együtt.” * .
2.4. Ezért az EGSZB üdvözli a következő 5 évre vonatkozó nagyon konkrét cselekvési tervet, amely 30 tervezett és ütemezett intézkedést tartalmaz az alábbi négy, a nemzeti vámhatóságok támogatását célzó stratégiai szakpolitikai fejezet mentén: kockázatelemzés, az e-kereskedelem kezelése, a megfelelés előmozdítása és egységesen fellépő vámhatóságok.
2.5. A jelenlegi vámügyi rendszer igazoltan hiányosságokkal és gyenge láncszemekkel küzd, ugyanakkor az összes tagállam vámhatóságai között megosztott nagy mennyiségű adat felhasználása nem hatékony. Az Európai Parlament és az Európai Számvevőszék már aggodalmát fejezte ki az importált áruk eredménytelen vámellenőrzéséből fakadó bevételkiesés miatt.
2.6. A vámok az uniós költségvetés fontos részét képviselik, és a teljes bevétel nagyjából 14%-ának felelnek meg. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) arról számolt be, hogy a vámcsalások széles körben elterjedtek, és több mint 2,7 milliárd EUR vám behajtását javasolta a 2017-2019-es időszakra. A harmadik országokból évente behozott hamisított áruk értéke a becslések szerint 121 milliárd EUR, míg a szellemi tulajdonjog megsértése több mint 83 milliárd EUR árbevételt eredményez és 15 milliárd EUR összegű adóbevétel-kieséshez vezet.
2.7. Pozitívum, hogy a vám-árunyilatkozatok csaknem 100%-át elektronikus úton küldik el.
3. Általános megjegyzések
3.1. A vámuniónak gyors beruházásokra van szüksége a szoftverek és az emberi képességek összehangolt frissítéséhez. Bár a korszerűsítés 2016-ban már megkezdődött az uniós Vámkódex bevezetésével * , a növekvő kereskedelmi forgalom, a virágzó e-kereskedelmi ágazat, a vám- és héakikerülés, az illegális kereskedelem és az áruk alulértékelése mind azonnali, összehangolt választ igényel. Ezenkívül a vámhatóságok felelősek az áruk számos nem pénzügyi célból történő ellenőrzéséért is. Az EGSZB értékelése szerint a vámunió erősségét annak leggyengébb láncszeme határozza meg, ezért azt javasolja, hogy fordítsanak különös figyelmet a legsebezhetőbb be- és kilépési pontokra. A tagállamoknak teljes mértékben ki kell használniuk a vámellenőrzési berendezések új eszközét, amelyet kifejezetten a legkorszerűbb vámellenőrzési berendezések megvásárlásának, karbantartásának és cseréjének elősegítésére fejlesztettek ki.
3.2. Az Egyesült Királyság vámunióból való kilépése eleve megnövekedett munkaterhet jelent a vámhatóságok számára és már most különleges kihívások elé állítja őket. Várhatóan jelentősen megnő a vám-árunyilatkozatok száma, és visszaállítják a vámellenőrzéseket.
3.3. Mielőbb szükség van a vámhatóságok és más bűnüldöző hatóságok, valamint a közigazgatási szervek közötti fokozott együttműködésre és átjárhatóságra. Az EGSZB korábban arra figyelmeztetett, hogy „a különféle tagállami hatóságok és intézmények - rendőrség, hírszerzési, igazságszolgáltatási, vám- és adóhatóság - közötti együttműködés messze nem ideális” * .
3.4. A vámhatóságok fokozottan részt vesznek a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemben. Csak 2019-ben a vámszervek 400 tonna kábítószert, 3699 lőfegyvert, valamint 3,5 milliárd tételnyi dohányt és cigarettát foglaltak le. Az összes készpénzbejelentő nyilatkozat 11,5%-a volt hibás, ami értékben nagyjából 331 millió EUR-t tesz ki * .
3.5. Az adatkezelés rendkívül fontos egy olyan ágazat számára, ahol nagy mennyiségű bevallást, termékinformációt, adót stb. dolgoznak fel. A rendelkezésre álló nagy mennyiségű információ hatékony kezelése azonnali és jelentős javulást jelentene a jelenlegi vámügyi rendszerhez képest, és megkönnyítené a fokozódó kihívásokra adott jobb és meggyőzőbb reagálást is. Biztosítaná az ellátási láncok intelligens felügyeletét és az előrejelzési képességek javítását is.
3.6. Az EGSZB meglehetősen csalódott amiatt, hogy a közlemény legutolsó mondatában az Európai Bizottság CSAK az Európai Parlamentet és a Tanácsot kérte fel a szóban forgó cselekvési terv támogatására, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot viszont egyáltalán nem említette. Határozott meggyőződésünk, hogy a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek bevonása elősegíti majd egy ilyen ambiciózus cselekvési terv végrehajtását, ugyanakkor biztosítja az előnyök széles körű terjesztését a lakosság és a vállalkozások körében egyaránt.
4. Részletes megjegyzések
4.1. Az EGSZB a kezdetektől fogva értékeli az intézkedések végrehajtására vonatkozó ambiciózus ütemtervet és konkrét határidőket. Egyértelmű előrelépésről van szó, és ez a végrehajtást követően, illetve a rendszeres hatásvizsgálatokkal együtt a vámügyek valódi korszerűsítéséhez vezet az egész EU-ban.
4.2. Egy ilyen ambiciózus terv megfelelő finanszírozást igényel. Míg a javasolt intézkedések némelyikéhez közös finanszírozásra van szükség, és az EU készen áll a saját szerepének betöltésére, az EGSZB kérdésesnek tartja, hogy minden tagállam készen áll-e a javasolt menetrend elfogadására és az általuk befizetendő pénzügyi hozzájárulás biztosítására. Csak az alaposan összehangolt finanszírozás és végrehajtás biztosíthatja a javaslat sikerét.
4.3. Kiderült azonban, hogy az EU törékeny struktúrákkal rendelkezik, valamint késve és összehangolatlan módon reagált a kritikus helyzetekre, például a Covid19-világjárványra. Emmanuel Macron francia elnöknek a schengeni térség átszervezésére irányuló felhívása és az emberek Unión belüli szabad mozgásának újbóli elemzésére irányuló kérése ugyanannyira komoly, mint amennyire aggasztó.
4.4. Ráadásul a következő többéves pénzügyi keret hihetetlenül hosszadalmas jóváhagyási folyamata az uniós gazdaság megfelelő helyreállítását, valamint a lakosság és a vállalkozások által igényelt azonnali támogatást egyaránt veszélybe sodorja. Egyre nehezebb feladatnak tűnik, hogy az EU-27 vezetői megállapodjanak a nagyon fontos intézkedésekről, míg a hosszadalmasan kidolgozott és határozatlan megoldások rávilágítanak, hogy az uniós irányítási rendszer elavult és elégtelen.
4.5. A jelenlegi javaslat - bár azt 2018-ban már megvitatták és elemezték - nem tesz említést a blokklánc-technológia használatáról. Az EGSZB úgy véli, hogy a vámrendszer éppen a megfelelő struktúrával rendelkezik az ilyen újdonságok alkalmazásához, és azt ajánlja, hogy a javasolt cselekvési terv keretében azonnal vizsgálják meg a blokklánc-technológia bevezethetőségét.
4.6. Az EGSZB megjegyzi továbbá, hogy egyáltalán nem készült elemzés azzal kapcsolatban, hogy a vámműveletek korszerűsítése érdekében igénybe vehető-e a robotika és a mesterséges intelligencia. Úgy véli, hogy a robotikához és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó technológiai fejlődés és meglévő innovatív megoldások könnyen bevezethetők egy ennyire összetett cselekvési tervben, és azonnali, érdemi eredményekkel szolgálnak.
4.7. Kockázatkezelés
4.7.1. A Közösségi Vámkódex biztonsági módosításainak 2005-ös bevezetése óta az EU kockázatkezelési tevékenysége két védelmi szálon fut: az egyik az előzetes értékelés, a másik pedig az ellenőrzés azelőtt vagy azután, hogy az áruk a vámterületre kerülnek. Az EGSZB szerint a legnagyobb kihívást az eljárások összehangolatlan tagállami alkalmazása és az országok közötti információmegosztás hiánya jelenti. Egy megfelelő, koordináltabb és integráltabb kockázatkezelési rendszer biztosítása csökkentené a hatóságok közötti különbségeket, és megerősítené a leggyengébb láncszemeket. Nagyon ígéretes tehát a 2021 második negyedévére bejelentett új kockázatkezelési stratégia.
4.7.2. A digitalizáció és az e-kereskedelem térnyerése megkönnyíti a fogyasztók számára, hogy a világ minden tájáról, online vásároljanak. Azonban nem minden termék felel meg a termékbiztonságra és/vagy a fogyasztóvédelemre vonatkozó magas szintű európai normáknak, ami gyakran meglepi a fogyasztókat. Az EGSZB üdvözli a kockázatkezelési folyamat megerősítésének célját, vagyis az egységes piac és különösen a polgárok nem megfelelő és nem biztonságos termékekkel szembeni hatékonyabb védelmét.
4.7.3. A közös elemzési képességekkel kapcsolatos kezdeményezés elindítására irányuló javaslat mindenképpen előrelépés. Az adatok csalás elleni bűnüldöző hatóságokkal való megosztása szintén üdvözlendő. Az EGSZB azonban nem biztos abban, hogy rendelkezésre fog állni az ICS2 más elektronikus rendszerekkel való összekapcsolásához szükséges finanszírozás. A következő sürgető probléma ennek az összetett hálózatnak az irányításával és a szükséges szakképzett és megfelelően kiképzett emberi erőforrásokkal függ össze.
4.7.4. Az EGSZB továbbá aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy amennyiben az új uniós vámügyi ügynökség projektjét a tagállamok nem támogatják, akkor egy ilyen összetett és összekapcsolt rendszer kezelése további terhet fog róni az Európai Bizottság meglévő szervezeti egységeire.
4.7.5. Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy 2024-ig minden termék és minden szállítóeszköz tekintetében elemezzék a berakodás előtti és az érkezés előtti adatokat. Nem világos azonban, hogy az egyes tagállamokban milyen emberi erőforrásokra lesz szükség, sem pedig az, hogy az ilyen személyzet számára milyen szintű és időtartamú képzést kell biztosítani. Ugyanez vonatkozik az „érkezés utáni” eljárásokat illetően tervezett további kockázatkezelési folyamatra is. Az EGSZB korábban már jelezte, hogy közös képzési kereteket kell kidolgozni az uniós vámügyi kompetenciakeret alapján, amelynek célja, hogy harmonizálja és emelje a vámhatóságok teljesítményének normáit az egész Európai Unióban * .
4.8. Az e-kereskedelem kezelése
4.8.1. Az e-kereskedelem fontos előnyöket és lehetőségeket biztosít mind a lakosság, mind a vállalkozások számára. Jelentős kihívásokkal jár azonban a forgalmazott árukra vonatkozó adó- és vámszabályok betartása, valamint a nem pénzügyi célú - például biztonsági, védelmi és a szellemi tulajdonra vonatkozó - ellenőrzések széles körét igénylő vámkezelési kérelmek nagy száma. Az EGSZB megjegyzi, hogy a vámhatóságok jelentős szerepet játszanak a nem megfelelő és/vagy nem biztonságos termékek egységes piacra jutásának megakadályozásában, és arra a következtetésre jut, hogy e hatóságok számára megfelelő forrásokat kell biztosítani a nem pénzügyi feladatok ellátásához is.
4.8.2. Az elektronikus kereskedelemre vonatkozó héacsomag * 2021-től történő alkalmazása várhatóan jelentős bevételeket hoz a tagállami költségvetések számára és egyenlő feltételeket teremt az üzleti környezetben. Az Eurofisc adózással kapcsolatos csalás elleni szolgálatain belül létrehozott uniós adóügyi információs központ jelentős előrelépésnek tekinthető a vámhatóságok információkhoz való hozzáférésének biztosításában. Az EGSZB várakozással tekint az Európai Bizottság ezzel kapcsolatos értékelésére.
4.8.3. Az EGSZB szerint az e-kereskedelem szabályozásának és kezelésének legjobb módja az OECD-n és a G20-csoporton belüli más országokkal folytatott megerősített együttműködés. Az EGSZB korábban már hangsúlyozta, hogy a gazdaság digitalizációja kapcsán alkalmazandó adópolitikákat, valamint az eszközök és operatív megoldások kidolgozását nemzetközi szinten össze kell hangolni * .
4.8.4. Az e-kereskedelem nagyon fontos ágazat a kkv-k számára. A határokon átnyúló kereskedelem azonban a különféle meglévő akadályok miatt eleve széttagolt, és az EGSZB-t aggasztja, hogy a közlemény nem tesz említést arról, hogy ezzel az ambiciózus cselekvési tervvel létrehoznának egy a kkv-k számára kedvező keretet. A szeptemberi Eurobarométer felmérés szerint a kkv-knak csupán 4%-a értékesíti áruit más tagállambeli fogyasztóknak * .
4.8.5. Az a javaslat, hogy vámügyi jelentéstételi kötelezettségeket rójanak a platformokra, terhet jelenthet a törvényes vállalkozások számára. A platformok fontos adatokkal rendelkeznek, amelyeket a vámhatóságok felhasználhatnak, de konkrét beruházásokat kellene végrehajtaniuk az olyan informatikai szoftverek terén, amelyek képesek adatokat gyűjteni és azokat rendelkezésre bocsátani. Az automatizált robotrendszerek használatát haladéktalanul meg kell vizsgálni, mivel ezek felbecsülhetetlen értékűek lehetnek a jelentéstételi kötelezettség folyamatának megkönnyítésében. Az EGSZB úgy véli továbbá, hogy a szóban forgó vállalatok számára biztosítani kell a szükséges finanszírozást, ha olyan adatok összegyűjtésére kérik fel őket, amelyekre egyébként nem lenne szükségük. A szóban forgó adatok kezelése rendkívül fontos a vám- és héacsalások, az alulértékeléses csalás, a hamis származási nyilatkozatok stb. kezelése során. Az EGSZB korábban már kérte, hogy dolgozzanak ki egy olyan európai szabványt, amely azoknak a felhasználói adatoknak és információknak a gyűjtését szabályozza, amelyeket a platformoknak továbbítaniuk kell * .
4.8.6. Az EGSZB mindenesetre üdvözli, hogy az Európai Bizottság jelenleg felülvizsgálja az online piacterek szerepét és kötelezettségeit, ezeknek ugyanis nagyobb felelősséggel kell rendelkezniük és több feladatot kell ellátniuk annak ellenőrzése kapcsán, hogy a platformjaikon eladott áruk megfelelőek és biztonságosak-e.
4.9. A megfelelőség előmozdítása
4.9.1. A megbízható kereskedőket már most is kedvezményekkel jutalmazzák, ha eleget tesznek az uniós vámjogszabályoknak. Az EGSZB támogatja a harmadik országokkal kötött, meglévő preferenciális megállapodások javasolt nyomon követését; az uniós nemzetközi vámügyi együttműködési és kölcsönös igazgatási segítségnyújtási rendszerek átfogó elemzése jobb végrehajtáshoz vezethet.
4.9.2. Az EU egyablakos ügyintézési környezetének kiépítésére irányuló javaslat mindenki számára előnyös projekt, amit az EGSZB teljes mértékben támogat. A magánszektor számára előnyös lenne az egyablakos jelentéstételi lehetőség, a különböző hatóságok pedig ki tudnák választani azokat az adatokat, amelyekre szükségük van. Ez az összes érintett fél számára egyértelmű előrelépést jelentene, és várhatóan 690 millió EUR vámügyi adminisztrációs megtakarítást eredményezne a vállalkozások számára a végrehajtás első hét évében.
4.9.3. Azonban meglehetősen nehezen érthető, hogy kevesebb mint négy évvel a javaslat elfogadása után az uniós Vámkódex előterjesztett elemzése hogyan juthat arra a következtetésre, hogy az elektronikus rendszerek elavultak.
4.9.4. A tagállamokban a megfelelés hiánya miatt alkalmazott, összehangolatlan szankciók versenytorzulásokat okoznak az egységes piacon, ugyanakkor lehetővé teszik a rendszeren belüli gyengébb láncszemek megjelenését. Egy szilárd és egységes keret létrehozása a vámunió egészének az erejét megnövelné. Noha elvileg ez kiváló gondolat, az EGSZB nem tudja elképzelni, hogyan tervezi az Európai Bizottság beépíteni ezt elképzelést, hiszen a hasonló tárgyú 2013-as javaslatot elutasították.
4.9.5. Ráadásul nehéz ugyanolyan szintű ellenőrzést megvalósítani, ha a vámtisztviselők száma tagállamtól függően 100 000 lakosonként 7 és 70 között változik * . Az EGSZB azt javasolja, hogy a szöveget egészítsék ki az ellenőrzésre és a szükséges személyzet számára vonatkozó minimumszabályokkal.
4.9.6. A Covid19-válság rávilágított a vámügyi rendszer hiányosságaira, ugyanis több esetben nem megfelelő és nem biztonságos termékek jutottak be az EU-ba. Az EGSZB nagyon fontosnak tartja a piacfelügyeleti rendelethez * kapcsolódó végrehajtási jogi aktusok mielőbbi elfogadását.
4.9.7. Ezenkívül az EGSZB támogatja azt a javaslatot, hogy különös figyelmet fordítsanak arra, hogy az EU 41 szabadkereskedelmi megállapodása tekintetében hogyan alkalmazzák a preferenciális származási szabályokat és eljárásokat. Ami a többi kereskedelmi partnert, különösen Kínát illeti, az e-kereskedelem exponenciális növekedése fokozta a jelenlegi vámügyi kihívásokat. Ezért teljesen normális törekvés az értékelés és szükség esetén a jogalkotás.
4.10. Egységesen fellépő vámhatóságok
4.10.1. Az elemzés szerint a határokon átnyúló együttműködés jelentősen javítható. Az EGSZB úgy látja, hogy az egyetlen előre vezető lépés a különböző tagállamok vámhatóságai, valamint a vámhatóságok és más nemzeti hatóságok közötti megerősített és jobb együttműködés biztosítása. A bevált gyakorlatok megosztása szintén fokozhatja a vámügyi szervek hatékonyságát.
4.10.2. Jelentős beruházásokra van szükség az együttműködés gyakorlati megvalósításához szükséges vámellenőrzési berendezések megvásárlásához. Az EGSZB megjegyzi, hogy az eredeti javaslatban * az Európai Bizottság csupán a szükséges beruházások 80%-ának fedezését vállalta. A fennmaradó 20%-ot a tagállamoknak kell viselniük; tekintettel a szóban forgó országokban a Covid19-világjárvány miatt kialakult pénzügyi helyzetre, az EGSZB arra számít, hogy 2021-ben nem mind a 27 tagállam lesz képes ezeket az összegeket beruházási célból rendelkezésre bocsátani.
4.10.3. Végezetül az Európai Bizottság bátran terjeszti elő azt az ellentmondásos javaslatot, amely szerint 2023-ig elkészítenék az uniós vámügyi ügynökség létrehozására vonatkozó hatásvizsgálatot. Az EGSZB kételkedik abban, hogy a tagállamok ebbe beleegyeznének.
Kelt Brüsszelben, 2021. március 24-én.
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
elnöke
Christa SCHWENG
