AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG (2021/C 220/08) VÉLEMÉNYE

javaslatáról európai parlamenti és tanácsi rendeletre az európai uniós egyablakos vámügyintézési környezet létrehozásáról és a 952/2013/EU rendelet módosításáról ^* 

(COM(2020) 673 final - 2020/0306 (COD))

Előadó: Athanasios IOANNIDIS

1. Következtetések és ajánlások

1.1. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) üdvözli az európai uniós egyablakos vámügyintézési környezet létrehozásáról és a 952/2013/EU rendelet módosításáról szóló európai bizottsági javaslatot. A javaslat célja, hogy kezeljék a vámhatóságok és az illetékes partnerhatóságok közötti nem megfelelő interoperabilitást az árukra vonatkozó vámkezelési eljárások során.

1.2. Az EGSZB úgy véli, hogy a javaslat összhangban van az Unió elképzeléseivel és stratégiai célkitűzéseivel, mind „A vámunió magasabb szintre emelése - Cselekvési program az erős és modern vámunióért” című cselekvési tervet, mind pedig az EU vámuniójának és a vámunió irányításának továbbfejlesztéséről szóló európai bizottsági közleményt illetően.

1.3. Az EGSZB véleménye szerint a javaslat támogatja az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság 2016-2020 közötti időszakra vonatkozó stratégiai tervét és a 2016. április 19-i európai bizottsági közleményben előírt, a 2016-2020 közötti időszakra vonatkozó uniós e-kormányzati cselekvési tervet ^* , amelynek célja, hogy a meglévő digitális akadályok felszámolása, a bürokrácia csökkentése és a nemzeti hatóságok közötti együttműködés színvonalának fokozása révén megerősítsék a közszolgáltatások hatékonyságát.

1.4. Az EGSZB rámutat arra, hogy az egyablakos vámügyintézési környezet megvalósítása az egyszerűsítés és az automatizáció révén átvezeti az árukereskedelmet az új digitális korba. Az Unióban általában bővülni fog a kereskedelem, javulni fog az Unió versenyképessége, a vámokat korszerűsíteni fogják, valamint számos eredmény jelentkezik majd az érintett szereplők - a tagállami vámhatóságok, az illetékes partnerhatóságok, a gazdasági szereplők és a polgárok - számára.

1.5. Az EGSZB úgy véli, hogy az európai egyablakos ügyintézés - a nemzeti ügyintézési pontokkal együtt - nem korlátozódhat arra, hogy csupán digitális kapuként szolgáljon az adatgyűjtési és információcsere-folyamatok számára. Az információs rendszerek és folyamatok fejlődésével - a tagállamok és a Tanács által elfogadottak szerint - a jövőben azt is lehetővé kell tenni, hogy olyan összetettebb automatizált számítási folyamatok felé haladjanak, mint amilyeneket az árumennyiségek kapcsán is használni fognak. Ez lehetővé fogja tenni a kereskedők számára, hogy átfogóbb képet kapjanak az ügyletről, amely ezért „intelligensnek” tekintendő.

1.6. Az EGSZB úgy véli, hogy a vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságoknak az európai uniós egyablakos vámügyi tanúsítványcsere-rendszerbe (CSW-CERTEX) történő beépítése új informatikai infrastruktúrát tesz szükségessé ahhoz, hogy össze lehessen kapcsolni a nemzeti egyablakos vámügyintézési környezeteket és az uniós nem vámügyi rendszereket. Pontosan meg kell határozni, hogy milyen adatok cseréjére fog sor kerülni.

1.7. Az EGSZB azt tanácsolja az Európai Bizottságnak, hogy szenteljen különös figyelmet a rendszerek és az ügyintézési pontok kiberbiztonságának, és e célból hozzon létre szigorú előírások mellett működő biztonsági rendszereket, amelyek védelmet nyújtanak az olyan támadásokkal szemben, amelyek tönkretehetik az uniós árukereskedelmet és pusztító gazdasági hatásokkal járhatnak.

1.8. Az EGSZB egyetért azzal, hogy az egyablakos vámügyintézési program hatékony végrehajtása és a késedelmek elkerülése érdekében nagy hangsúlyt kell helyezni azokra a tagállamokra, amelyek nem vettek részt az uniós egyablakos vámügyintézési környezetben használható, közös állategészségügyi beléptetési okmány (EU CSW-CVED) 2015-ös kísérleti projektjében, és amelyek ennélfogva nem hoztak létre az uniós egyablakos ügyintézéssel összehangolt nemzeti egyablakos vámügyintézési környezetet.

1.9. Hasonló kérdés merül fel számos olyan tagállam kapcsán, amelyek saját, egymástól elszigetelt egyablakos ügyintézési kezdeményezéseket dolgoztak ki, amelyek a meglévő vámügyi informatikai architektúra fejlettségétől, a prioritásoktól és a költségszerkezettől függően különböző megoldásokat alkalmaznak.

1.10. A fent ismertetett okok miatt az EGSZB egy részletesebb, a tagállamokra vonatkozó célokat és intézkedéseket is tartalmazó ütemtervet javasolna annak érdekében, hogy a tagállamok össze tudják hangolni nemzeti egyablakos vámügyintézési környezetüket az uniós egyablakos ügyintézéssel.

1.11. Az EGSZB elismeri, hogy a rendszer bonyolult, és annak végrehajtásához a tagállamokon belül és a tagállamok között egyaránt összhangra van szükség. Azt javasolja, hogy dolgozzanak ki egy részletesebb ütemtervet az egyablakos ügyintézés működéséről és fejlesztéséről szóló jelentések nyomon követését és benyújtását illetően, és ehhez kapcsolódóan határozzák meg azokat a célokat és intézkedéseket, amelyeket a tagállamoknak és a nemzeti szintű szereplőknek a rendszer végrehajtása érdekében kell teljesíteniük, illetve meghozniuk.

1.12. Az EGSZB azt javasolja, hogy a működési területén a program járuljon hozzá az alapvető jogok és az adatvédelem tiszteletben tartásának megerősítéséhez.

1.13. Az EGSZB döntő fontosságúnak tartja, hogy felkészítsék és kiképezzék az informatikai rendszerek, a nemzeti egyablakos vámügyintézési környezet és az európai egyablakos vámügyintézés működtetésében részt vevő személyzetet. A jelenlegi projektnek tehát nemzeti és/vagy uniós forrásokból finanszírozandó képzési és készségfejlesztési programokat kell biztosítania a munkavállalók számára.

2. Háttér/Bevezetés

2.1. 2008-ban a tagállamok és az Európai Bizottság kötelezettséget vállaltak arra, hogy az egyablakos szolgáltatások keretrendszerének létrehozatalára törekedve előmozdítják az elektronikus vámügyi környezet kialakítását az Unióban. A 2014. évi Velencei Nyilatkozat progresszív cselekvési tervet javasolt az uniós egyablakos vámügyintézési környezet megvalósítása és jogi keretének kidolgozása érdekében. Ezt megismételte az Európai Bizottság is Az EU vámuniójának és a vámunió irányításának továbbfejlesztése című, 2016-os közleményében, amelyben bejelentette, hogy működőképes megoldást tervez keresni az uniós egyablakos vámügyintézési környezet kidolgozására és bevezetésére. Ezt a megközelítést támogatták az ECOFIN Tanács 2017. május 23-i következtetései is.

2.2. Az Európai Bizottság 2015-ben elindított egy kísérleti projektet, az uniós egyablakos vámügyintézési környezetben használható, közös állategészségügyi beléptetési okmány projektjét (EU CSW-CVED). A projektet az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság, illetve az Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Főigazgatóság közösen irányította azzal a céllal, hogy a vámhatóságok automatikusan ellenőrizhessék három, nem vámügyi vonatkozású szabályozási alakiság teljesülését, amelyeket a vám-árunyilatkozattal együtt kellett benyújtani mint a szabályok betartását igazoló dokumentumokat. Kezdetben öt tagállam vámigazgatási szervei vettek részt a kísérleti projektben, önkéntes alapon. A projekt utódja, az európai uniós egyablakos vámügyi tanúsítványcsere-rendszer (EU CSW-CERTEX) kiterjesztette a szabályozási követelmények körét, és új funkciókat vezetett be, például a mennyiséggazdálkodást. A részt vevő tagállamok száma ötről kilencre nőtt, és a rendszer már több szakpolitikai területet fed le.

2.3. A Covid19-világjárvány minden eddiginél fontosabbá tette a vámunió keretének megerősítését, valamint - a gazdasági fellendülés támogatása érdekében - a vámalakiságok és a vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságok teljesítésének további egyszerűsítését. Ennek megvalósítása érdekében a nemzetközi kereskedelmet érintő vámügyi, illetve nem vámügyi vonatkozású uniós szabályozási alakiságok nagyobb mértékű digitalizációja új lehetőségeket nyit meg a tagállamok előtt a digitális együttműködés javítása terén.

3. Az Európai Bizottság javaslatának összefoglalása

3.1. Az Unió által bonyolított nemzetközi kereskedelemre vonatkoznak mind vámjogszabályok, mind nem vámügyi tárgyú uniós jogszabályok. A nem vámügyi vonatkozású, uniós szabályozási alakiságokért felelős hatóságok (a továbbiakban: illetékes partnerhatóságok) és a vámhatóságok gyakran egymástól elszigetelten dolgoznak, ami összetett és megterhelő jelentéstételi kötelezettségeket ró a kereskedőkre, és nem hatékony, hibákhoz és csalásokhoz vezető vámkezelési eljárásokat eredményez. Annak a helyzetnek a kezelése érdekében, hogy a vámkezelési eljárások lefolytatása terén csak elszórtan valósul meg interoperabilitás a vámhatóságok és az illetékes partnerhatóságok között, valamint az e területet érintő fellépések koordinálása céljából az Európai Bizottság és a tagállamok az évek során több alkalommal kötelezettséget vállaltak arra, hogy egyablakos ügyintézési kezdeményezéseket dolgoznak ki a vámkezelés terén.

3.2. Az Európai Bizottság javaslata egy olyan európai uniós egyablakos vámügyintézési környezet létrehozását irányozza elő, amely az európai uniós egyablakos vámügyi tanúsítványcsere-rendszer keretében uniós és nemzeti szinten interoperábilis elektronikus szolgáltatások integrált rendszerét kínálja. Ez támogatni fogja a nemzeti egyablakos vámügyintézési környezetek és a javaslat mellékletében említett uniós nem vámügyi rendszerek közötti együttműködést és információcserét.

4. Általános megjegyzések

4.1. A rendeletjavaslat az első és elengedhetetlen lépés ahhoz, hogy egy egyablakos elektronikus alkalmazásnak köszönhetően javuljon a vámhatóságok közötti együttműködés. Ez az átfogó javaslat széleskörűen elemzi az európai egyablakos vámügyintézés működésével járó eredményeket, fellépéseket és intézkedéseket.

4.2. Az egyablakos ügyintézés megvalósítása lehetővé fogja tenni a vállalkozások és a kereskedők számára, hogy az egyes tagállamokban elektronikusan nyújtsanak be adatokat - akár alátámasztó okmányok, akár a vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságok formájában - valamely elektronikus ügyintézési ponthoz (nemzeti ügyintézési ponthoz), ezáltal csökkentve az átfedések kockázatát, valamint időt és ügyleti költségeket takarítva meg. Az egyablakos ügyintézés lehetővé fogja tenni a vámhatóságok és más hatóságok számára a vámkezelési eljárás harmonizált rendszere alapján benyújtott adatok gyűjtését. Az EU számára egyúttal áttekintést nyújt a határain be- és kilépő termékekről, valamint lehetővé teszi az árumennyiségek ellenőrzését a kvótákkal és a csalás megelőzésével összefüggésben.

4.3. Az Európai Bizottság javaslatában meghatározottak szerint a program végrehajtását uniós és nemzeti forrásokból fogják finanszírozni. Az EU CSW-CERTEX egyablakos ügyintézési rendszer kifejlesztésével, integrálásával és működtetésével kapcsolatos költségeket az Unió fogja viselni, ellenben a nemzeti egyablakos ügyintézési környezet kifejlesztésével, integrálásával és működtetésével, valamint annak az EU CSW-CERTEX rendszerrel való összekapcsolásával kapcsolatban felmerülő költségek a tagállamokat terhelik. Tekintve, hogy a Covid19-világjárvány az összes tagállamban pénzügyi válsághoz vezetett, az EGSZB tudni szeretné, hogy az Európai Bizottság hogyan tudja biztosítani, hogy a tagállamok eleget tegyenek e követelménynek, és a nemzeti költségvetésükből rendelkezésre bocsássák a program végrehajtására előirányzott forrásokat.

4.4. Az egyablakos ügyintézési kezdeményezés összehangolása és bevezetése érdekében a tagállamok számára kötelezővé kell tenni annak végrehajtását. Az egyablakos vámügyintézés sikerének lényegében az a kulcsa, hogy az összes országnak egyszerre kell eleget tennie e kötelezettségnek, összehangolnia a rendszereket és végrehajtania a programot. Az EGSZB rámutat annak veszélyére, hogy egyes tagállamok a (Covid19 által előidézett pénzügyi válságból fakadó) költségvetési megszorítások és más szakpolitikai prioritások miatt esetleg nem hozzák létre az egyablakos ügyintézési környezetet a tervezett időkereten belül. Ez számos problémát vet fel az uniós vám- és kereskedelempolitika szempontjából, a tagállamokról nem is beszélve. Az EGSZB választ vár az Európai Bizottságtól arra, hogy tervez-e szankciókat bevezetni arra az esetre, ha valamely tagállam nem hozza létre az egyablakos ügyintézést, vagy túllépi a meghatározott határidőt.

4.5. Az egyablakos ügyintézéssel kapcsolatos intézkedéseknek szorosan össze kell kapcsolódniuk a vámok és a vámhatóságok korszerűsítésével. Rendkívül hasznos lenne először egy tanulmányt készíteni, amely bemutatná a tagállamok beléptető kapujánál fennálló helyzetet, illetve értékelni kellene, hogy milyen beruházásokra van szükség a szolgáltatások annak érdekében történő korszerűsítését illetően, hogy támogatni tudják az egyablakos ügyintézést. Egyúttal meg lehetne határozni egy indikatív határidőt az egyablakos ügyintézési rendszer nemzeti részének felállításához.

4.6. Az Európai Bizottság a rendeletjavaslatban kijelenti, hogy az egyes tagállamoknak ki kell jelölniük egy hatóságot, amely az egyablakos ügyintézéssel kapcsolatos intézkedések végrehajtásáért és összehangolásáért felelős nemzeti koordinátorként jár el. Az EGSZB tudni szeretné, hogy vajon a nemzeti koordinátor kijelölése az egyes tagállamok kizárólagos felelősségi körébe tartozik-e, vagy az Európai Bizottság fog ajánlásokat tenni.

4.7. Az adatvédelem biztosítását illetően az EGSZB úgy véli, hogy az összegyűjtött adatok - valamint az összes vám-árunyilatkozat - védelmével kapcsolatos kiegészítő tevékenység során a következőket kell figyelembe venni:

- melyik hatóság felel az adatok bizalmas jellegének biztosításáért, és hogyan határozzák meg az egyes szinteken a tűréshatárt,

- a kereskedőknek az egyablakos ügyintézés keretében nyújtott biztosíték, valamint a nyújtott garanciákkal kapcsolatos részletek.

5. Részletes megjegyzések

5.1. Az EGSZB véleménye szerint a rendeletjavaslatban és a szubszidiaritással foglalkozó fejezetében fel lehetne mérni, hogy ez az intézkedés - azaz az egyablakos ügyintézés létrehozása - milyen mértékben járul hozzá az európai GDP-hez és fokozza a versenyképességet.

5.2. Ezenkívül az EGSZB elengedhetetlennek tartja, hogy minden egyes tagállam tekintetében hatásvizsgálatot végezzenek, kiemelve az ezen intézkedés végrehajtásából fakadó előnyöket, ami a legjobb módja annak, hogy meggyőzze a tagállamokat az azonnali cselekvésről. Az EGSZB ugyanakkor arra kéri az Európai Bizottságot, hogy készítsen jelentést arról, hogy milyen hatása volt az egyablakos vámügyintézés kísérleti bevezetésének azokban a tagállamokban, amelyek részt vesznek a kísérleti projektben.

5.3. A rendeletjavaslatban vizsgált hatásvizsgálati jelentést követően az EGSZB megfelelőnek tartja az 1.+6.+8(ii). alternatívacsomagot ^* .

5.4. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottságnak a rendeletjavaslat 2. cikkében foglaltak szerint egységes technikai specifikációkat kell elfogadnia a nemzeti egyablakos környezet működését illetően.

5.5. Az EGSZB rámutat, hogy az Európai Bizottságnak a 8. cikk rendelkezéseiben meghatározottak szerint egységes technikai specifikációkat kell elfogadnia a nemzeti egyablakos környezet működését illetően, hogy elkerülhetők legyenek a vám-árunyilatkozatokkal kapcsolatos zavarok. Az EGSZB szerint hasznos lenne egységes előírást kidolgozni.

5.6. Az EGSZB véleménye szerint ahhoz, hogy az egyablakos vámügyintézés sikeresen működjön, a nemzeti környezeteknek zökkenőmentesen kell működniük, amihez megfelelően képzett személyzetre van szükség. Tekintve, hogy a 100 000 lakosra jutó vámtisztviselők száma ^*  tagállamtól függően 7 és 70 között mozog, az EGSZB azt javasolja, hogy vezessenek be további minimumszabályokat a rendszer működésére és a szükséges személyzet létszámára vonatkozóan.

5.7. Az EGSZB azt javasolja, hogy a rendeletjavaslat 1. cikkét egészítsék ki a következővel: „az általános adatvédelmi rendelet rendelkezéseinek és e rendelet 6. cikkének sérelme nélkül”.

5.8. Az EGSZB megjegyzi, hogy a 3. cikk jogi és tartalmi szempontból egyaránt hivatkozhatna arra az ellentmondásra, ami abból fakad, hogy az európai egyablakos vámügyintézési környezetre való hivatkozás mellett az uniós nem vámügyi rendszerekre is hivatkozik. Erre vonatkozóan egy külön albekezdést lehetne beilleszteni (valamint el lehetne végezni a hivatkozásokkal kapcsolatos szükséges kiigazításokat).

5.9. Az EGSZB annak tisztázását kéri, hogy az Európai Bizottság munkaprogramja megelőzi-e a rendeletet vagy a rendelet hatálybalépését fogja-e követni. Ha a hatálybalépésre kerül sor először, akkor mi lesz a cselekvési terv elfogadásának határideje?

5.10. Az EGSZB úgy gondolja, hogy a 21. cikk (3) bekezdésének első mondata túlságosan homályos módon hivatkozik a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására adott felhatalmazás visszavonásának lehetőségére. Éppen ezért annak pontosítását kéri, hogy a visszavonás az 5. cikk (4) bekezdésében, a 10. cikk (3) bekezdésében és a 13. cikk (4) bekezdésében felsorolt kategóriák egyikére vagy mindegyikére vonatkozik-e. Az sem világos, hogy ez a fent említett kategóriákon belül egy jogi aktusra vagy arra az általános lehetőségre vonatkozik, hogy e kategóriák egyike tekintetében jogi aktusokat fogadjanak el. Az EGSZB rámutat, hogy konzultálni kell a társjogalkotókkal a tájékoztatásukkal kapcsolatos folyamatról.

Kelt Brüsszelben, 2021. március 24-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

elnöke

Christa SCHWENG