Előadó: Philip VON BROCKDORFF
| Felkérés: | Európai Bizottság, 2021.4.21. | |
| Jogalap | az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke | |
| Illetékes szekció: | „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció | |
| Elfogadás a szekcióülésen: | 2021.3.31. | |
| Elfogadás a plenáris ülésen: | 2021.4.27. | |
| Plenáris ülés száma: | 560. | |
| A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott) | 238/0/3 |
1. Következtetések és ajánlások
1.1. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) úgy véli, hogy a javasolt stratégia pozitív lépés az Unió-beli kormányok, polgárok és vállalkozások globális kiberfenyegetésekkel szembeni védelme és a gazdasági növekedés megőrzése felé.
1.2. Az EGSZB véleménye szerint az állami tulajdonban lévő szervezetek számára további finanszírozási forrásokat kell hozzáférhetővé tenni, hogy be tudjanak ruházni a kiberbiztonsági infrastruktúrába, és így eredményesen reagálhassanak a válságokra, például egy világjárványra.
1.3. Az EGSZB üdvözli az arra irányuló javaslatokat, hogy jöjjön létre a biztonsági műveleti központok egész EU-ra kiterjedő hálózata, illetve hogy az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) működjön együtt valamennyi érdekelt féllel az 5G jelentette kockázatok csökkentése érdekében.
1.4. Az EGSZB üdvözli azt a javaslatot is, hogy fejlesszék tovább az Europol kiberbűnözéssel kapcsolatos szakértői központként betöltött szerepét. Fontosnak tartjuk a több érdekelt felet tömörítő közösséggel történő, illetve a nemzetközi szintű együttműködést is.
1.5. Az EGSZB figyelmeztet a kiberbiztonsági szakemberek hiányának veszélyeire, és egy uniós szintű kiberbiztonsági pályafutási eszközt javasol, amely segítséget nyújt az egyének számára egy ilyen irányú szakmai pályafutás meghatározásában, kiépítésében és megvalósításában.
1.6. Az EGSZB felhívja a figyelmet a dezinformáció kérdésére. A hamis információk elterjedése súlyos következményekkel járhat, és a dezinformáció megelőzésének minden kiberbiztonsági stratégia részét kell képeznie.
1.7. Az EGSZB azt ajánlja, hogy az Unió stratégiai ágazataiba történő minden külföldi befektetés feleljen meg az EU biztonságpolitikájának.
1.8. Az EGSZB figyelmeztet a kvantumszámítógépek megjelenésére és az általuk jelentett kockázatokra. Ez szükségessé teszi a kvantumrezisztens vagy posztkvantum-kriptográfiára való átállást.
1.9. Az EGSZB azt javasolja, hogy rendszeresen, de legalább kétévente frissítsék az Európai Bizottság kiberbiztonsági stratégiáját annak érdekében, hogy hatékonyan reagálhassunk a jövőbeli technológiákra és a jövőbeli kockázatokra.
1.10. Végül pedig az EGSZB hangsúlyozza, hogy igen fontos a szociális párbeszéd az olyan kiberbiztonsági politikák kidolgozása folyamán, amelyek hatékonyan védik az egyéneket távmunka és általában véve az online tevékenység során.
2. Az Európai Bizottság közleménye
2.1. E közlemény hangsúlyozni kívánja, hogy az EU elkötelezett egy olyan internetes környezet biztosítása iránt, amely az uniós polgárok számára a lehető legnagyobb szabadságot és biztonságot nyújtja.
2.2. A közlemény vázolja az EU ezzel kapcsolatos jövőképét, meghatározza a szerepköröket és a felelősségi köröket, valamint a határozott és hatékony védelem biztosítására és a polgárok jogainak garantálására irányuló konkrét uniós szintű intézkedéseket javasol annak érdekében, hogy az internetes környezet biztos és biztonságos legyen.
2.3. A javasolt intézkedések célja:
- a kiberreziliencia nemzeti és uniós szintű megvalósítása az állami és magánszektor számára a kapacitás növelése, a felkészültség fokozása, az együttműködés erősítése, az információcsere javítása és a hálózat- és információbiztonsággal kapcsolatos tudatosság növelése révén;
- a kibervédelmi folyamatelemek uniós szintű szabványosítása, valamint egy olyan adatbázis létrehozása, amely tartalmazza az érintett ágazat vagy gazdaság támogatását szolgáló fenyegetettségi elemzések elkészítéséhez szükséges lényeges információkat;
- a kiberbűnözés drasztikus csökkentése a kiberbűnözés felderítéséért és büntetőeljárás alá vonásáért felelős személyek szakértelmének bővítése, az uniós bűnüldöző hatóságok körében összehangoltabb megközelítés elfogadása, valamint az egyéb szereplőkkel folytatott együttműködés megerősítése révén;
- a szakemberek számára olyan uniós szintű oktatási és képesítési rendszer létrehozása, amely megfelel a kiberbűnözéssel foglalkozó képesített szakemberekre vonatkozó követelményeknek, és amely uniós szinten koherens készségszintté fejlődik;
- a közös biztonság- és védelempolitika keretében uniós kibervédelmi szakpolitika kidolgozása és a kibervédelmi képességek fejlesztése;
- a digitális egységes piac kínálta előnyök kiaknázásához szükséges ipari és technológiai erőforrások fejlesztése. Ez ösztönözni fogja a biztonságos IKT európai iparának és piacának megjelenését; elő fogja segíteni az uniós gazdaság növekedését és javítani fogja a versenyképességét; valamint fokozni fogja az állami és magánszféra kiberbiztonsági kutatással és fejlesztéssel (K+F) kapcsolatos kiadásait;
- az EU nemzetközi kibertér-politikájának erősítése annak érdekében, hogy előmozdítsák az EU alapvető értékeit, meghatározzák a felelős magatartásra vonatkozó normákat, támogassák a kibertérre vonatkozó hatályos nemzetközi jog alkalmazását és segítsék az Unión kívüli országokat a kiberbiztonsággal kapcsolatos kapacitásépítésben; valamint
- uniós biztonsági címke létrehozása és alkalmazása azon termékek, szolgáltatások és technológiák esetében, amelyek eleget tesznek a kibertámadásoknak ellenálló megoldásokra vonatkozó előírásoknak és követelményeknek.
2.4. A javasolt stratégia célja, hogy biztosítsa az alapvető szolgáltatások, így például a kórházak, az energiahálózatok és a vasúti közlekedés, valamint az otthonainkban, irodáinkban és gyárainkban használt egyre több összekapcsolt berendezés biztonságát a nagy léptékű kibertámadásokra való reagáláshoz szükséges kollektív képességek kiépítése, valamint a világ minden táján található partnerekkel való együttműködés révén a kibertér nemzetközi biztonságának és stabilitásának biztosítása érdekében.
2.5. Mivel a kiberbiztonsági fenyegetések szinte mindig túlmutatnak a határokon, és mivel az egyik országban elkövetett kibertámadás a tagállamok egy csoportjára vagy az EU egészére is kihathat, az Európai Bizottság egyúttal egy közös kiberbiztonsági egység létrehozását is javasolja annak érdekében, hogy az EU és a tagállamok rendelkezésére álló közös erőforrások és szakértelem igénybevételével a leghatékonyabb választ lehessen adni a kiberfenyegetésekre.
2.6. A 2 milliárd EUR költségű stratégiát az uniós Digitális Európa program és az Európai horizont keretében fogják finanszírozni, amit tagállami és magánszektorbeli beruházások egészítenek majd ki.
3. Általános megjegyzések
3.1. Napjainkban a kiberbiztonság általánosan elfogadott igény, amely az uniós intézmények és ügynökségek, valamint az egyes tagállamok és gazdaságuk működésének szerves részét képezi. A kiberbiztonság döntő fontosságú az uniós energetikai infrastruktúra és az intelligens energiahálózat bevezetésének támogatása * , valamint az uniós gazdaságok digitalizációja és környezetbarátabbá tétele szempontjából. A polgárok kiberbiztonság biztosította alapvető jogainak és szabadságainak védelme és garantálása is ugyanilyen fontos. A jogok és szabadságok védelme különösen lényeges, mivel a kibertámadások negatívan érinthetik a polgárokat és a háztartásokat (valamint a vállalkozásokat, a szervezeteket és a közszolgáltatásokat). A belgiumi Tournaiban található kórházközpont ellen irányuló, nemrég történt informatikai támadás jó példa arra, hogy az ilyen támadások nemcsak a tárgyi eszközökre jelentenek veszélyt, hanem a sebészeti beavatkozások elhalasztása miatt emberi életeket is fenyegetnek * .
3.2. A DIGITALEUROPE * szerint a kiberfenyegetések jelentik Európa számára a legnagyobb akadályt a jólét felé vezető úton. Becslések szerint a kiberbűnözés miatt elszenvedett gazdasági veszteség 2020 végéig világszerte elérte a 2,5 billió EUR-t, és 2021-ben a világ vállalkozásainak 74%-a számíthat arra, hogy feltörik a rendszerüket. Ennek ellenére az európai vállalkozások csupán 32%-a rendelkezik kiberbiztonsági politikával. A kiberfenyegetések nyilvánvalóan és elkerülhetetlenül egy összehangolt uniós választ és olyan kiberbiztonsági stratégiát igényelnek, amely képes megfelelni a jelenlegi kihívásoknak, valamint megvédeni a szervezeteket és a polgárokat a kiberfenyegetések következő generációjától. Ez különösen azokra a közszolgáltatásokra vonatkozik, ahol rengeteg személyes és érzékeny adatot kezelnek, amelyek védelemre szorulnak. Ezenkívül az Unión belül a kiber- és digitális reziliencia kiépítése révén meg kell erősíteni az európai adatszuverenitás és az adatok bizalmas jellegének megőrzése felé vezető utat, ami cserébe fokozni fogja az Unión belüli jólétet.
3.3. A kibertámadásokból származó esetleges gazdasági veszteségek jelentősek, és a következők tartoznak ide:
- a szellemi tulajdon és bizalmas üzleti információk elvesztése;
- internetes csalások és pénzügyi bűncselekmények, amelyek gyakran ellopott személyazonosító adatokhoz köthetők;
- pénzügyi manipuláció, az esetleges fúziókra vonatkozó, ellopott érzékeny üzleti információk felhasználása vagy a tőzsdén jegyzett társaságok teljesítményjelentései előzetes ismeretének kihasználása révén;
- alternatív költségek, ideértve a gyártás vagy szolgáltatás megszakítását, valamint az online tevékenységekkel szembeni bizalom csökkenését;
- a hálózatok biztonságossá tételének költsége, például kiberbiztosítás vásárlása * , illetve a kibertámadások utáni helyreállítás költségei; valamint
- a feltört vállalatok és a márkájuk esetében a jó hírnevükben keletkezett kár és a felmerült felelősségi kockázat, ideértve a részvényértékben bekövetkezett ideiglenes kárt is.
3.4. Fontos megjegyezni, hogy a Center for Strategic and International Studies (CSIS) által a kiberbűnözés gazdasági hatásairól készített legutóbbi jelentés szerint Európát sújtja a legnagyobb mértékben a kiberbűnözés gazdasági hatása, ami a becslések szerint az uniós GDP 0,84%-át teszi ki, szemben Észak-Amerikával, ahol ez 0,78%.
3.5. Ennek fényében az érdekelt felekkel folytatott kiterjedt konzultációs időszakot követően javasolt stratégia nem is jöhetett volna jobbkor, hiszen a szakértők előrejelzései szerint 2025-re a csatlakoztatott eszközök száma világszerte 25 milliárdra fog nőni. Ezen eszközök egynegyede várhatóan Európában lesz.
3.6. A stratégia bejelentése egybeesett azzal, hogy a jelentések szerint amerikai szövetségi kormányzati szerveknél használt számítógépeket sodort veszélybe egy kibertámadás, amely egy vállalkozások hálózatainak és informatikai rendszereinek kezelését segítő szoftvereket fejlesztő egyesült államokbeli céget vett célba. Emellett amerikai vállalatok százai is ki voltak téve a támadásnak, amelynek során a hackerek a szoftverfrissítéseket rosszindulatú szoftverekkel egészítették ki, amelyeket az érintett amerikai cég ügyfeleinek ezrei töltöttek le. Ez az eset jól mutatja, hogy a közigazgatási szervek, minden ágazat vállalkozásai és a társadalom egésze is mennyire ki van téve a kibertámadások veszélyének.
3.7. Nem meglepő, hogy a kulcsfontosságú ágazatokat a stratégia hatálya alá vonják: ide tartoznak az adat- és felhőszolgáltatók, a távközlési ágazat, a kormányzati informatikai rendszerek és a feldolgozóipar. A - többek között a Covid19 kapcsán használt - kontaktkövetési alkalmazások további jó példát jelentenek arra, hogy hol fordulhatnak még elő kiberbiztonsági fenyegetések. A kontaktkövetési alkalmazások biztonságossá tétele nyilvánvalóan segít a Covid19-világjárvány kezeléséhez elengedhetetlennek tartott intézkedések tekintetében a közbizalom növelésében, valamint a személyes adatok védelmébe vetett bizalom erősítésében.
3.8. A Covid19-világjárvány felgyorsította a munkavégzési módozatokkal kapcsolatos változást, és 2020-ban az uniós munkavállalók 40%-a váltott távmunkára * . A becslések szerint azonban 2020-ban az uniós felhasználók 40%-a tapasztalt biztonsági problémákat, és a vállalkozások több mint 12%-át érte kibertámadás.
4. Részletes megjegyzések
4.1. Az EGSZB szerint a javasolt stratégia megfelelő lépést jelent abba az irányba, hogy Unió-szerte védjék a kormányokat, a polgárokat és a vállalkozásokat a globális kiberfenyegetésekkel szemben, valamint a kibertérben biztosítsák a vezető szerepet, ugyanakkor arról is gondoskodjanak, hogy mindenki élvezhesse az internet és a technológiahasználat előnyeit.
4.2. Az EGSZB úgy véli, hogy a kiberbiztonság elengedhetetlen a gazdasági tevékenység fenntartásához és a gazdasági növekedés fokozásához, valamint az online tevékenységek iránti felhasználói bizalom biztosításához. Azzal is egyetért, hogy határozott lépésekre van szükség annak biztosításához, hogy az európaiak biztonságosan élvezhessék az innováció, az összekapcsoltság és az automatizálás nyújtotta előnyöket.
4.3. Az EGSZB elismeri, hogy az uniós gazdasági ágazatok mindinkább függővé válnak a digitalizációtól és egymástól. A dolgok internetén alapuló eszközök fogyasztók és vállalkozások általi, valamint ipari környezeten, például feldolgozóiparon belüli használata is jelentős mértékben nőtt, miközben a FinTech és a RegTech ugyancsak bekerült a fősodorba. Az 5G bevezetése egyre sebesebben halad, és a legutóbbi időkben a Covid19-válság felgyorsította számos vállalat és kormányzati szerv digitális transzformációját, mivel szinte egyik napról a másikra arra kényszerültek, hogy távolról folytassák tevékenységüket, nagymértékben a felhőalapú szolgáltatásokra támaszkodva. Az ilyen fejlesztések hatékony, gyors és inkluzív kiberbiztonsági választ igényelnek.
4.4. E változások miatt a kormányzati szervek és az ipar tekintetében megnőtt a kritikus kockázatok szintje. Ezért az EGSZB támogatja az új kiberbiztonsági stratégiát és az abban foglalt, arra irányuló javaslatok egész sorát, hogy az Unión belül és kívül egyaránt javítsák a kiberrezilienciát. Noha az állami szervezetek az e területen történő beruházásokat támogató különböző idevágó programok - például a Horizont 2020/Horizont Európa - keretében támogathatók uniós alapokból, az EGSZB véleménye szerint további finanszírozási lehetőségekre lehet szükség az állami vagy részben állami tulajdonban lévő szervezetek számára, hogy be tudjanak ruházni egy megfelelő kiberbiztonsági infrastruktúrába, és így gondoskodni tudjanak a polgárok ellátásbiztonságáról, különösen válságok - például világjárványok - idején.
4.5. A biztonsági műveleti központok (SOC) uniós szintű hálózatának kiépítésére irányuló európai bizottsági javaslat fontos és időszerű, mivel ez a hálózat a mesterséges intelligenciára (MI) és a gépi tanulásra támaszkodva javítaná a fenyegetésekkel és eseményekkel kapcsolatos észlelési, elemzési és reagálási sebességet. Az EGSZB elismeri, hogy az eredményes kibertámadások megelőzése manuálisan egyre nehezebb a biztonsági csoportok által kezelendő napi riasztások tetemes mennyisége miatt, amihez ráadásul az e területhez értő szakemberek általános hiánya társul. Mindez elkerülhetetlenné teszi a biztonsági műveleti központok automatizálását.
4.6. Az EGSZB üdvözli az 5G biztonsággal kapcsolatos célkitűzéseket és intézkedéseket, amelyek elengedhetetlenek lesznek az 5G hálózati infrastruktúrák által létrehozott egyre nagyobb támadási felületekből eredő új kockázatok mérsékléséhez. Az EGSZB kiváltképpen támogatja az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) és a tagállamok arra való felkérését, hogy működjenek együtt valamennyi érdekelt féllel az új 5G biztonsági technológiák és kapacitások, valamint a fenyegetések jobb megértése érdekében. A stratégia nyilvánvalóan elismeri, hogy az 5G hálózati virtualizálás, hálózatszeletelés és pereminformatika, illetve más hasonló új technológiák esetében való használata különösen nagy mértékben rejt magában olyan sajátos sebezhetőségi pontokat, amelyek további biztonsági intézkedéseket igényelnek.
4.7. Az EGSZB egyúttal az arra irányuló javaslatot is üdvözli, hogy az Europol a kiberbűnözés szakértői központjaként nagyobb szerepet játsszon a nemzeti bűnüldöző hatóságok támogatásában, valamint a CERT-EU több forrást és erősebb mandátumot kapjon. Mindkét szervezet Unió-szerte kulcsfontosságú szerepet játszik a kiberbiztonsági erőfeszítések támogatásában, amelyek kétségtelenül hozzájárulnak az uniós intézményeken és ügynökségeken belüli és kívüli kiberbiztonság javításához.
4.8. Az EGSZB méltányolja, hogy a stratégia hangsúlyt helyez az EU által folytatott - például a nemzetközi kapcsolatok keretében zajló kiberdiplomácia, a kiberbiztonsággal kapcsolatos gyakoribb kétoldalú párbeszédek és a harmadik országokon belüli kiberbiztonsági kapacitásépítés útján megvalósuló - nemzetközi együttműködésre. A kiberbiztonsági fenyegetések az egész világot érintik, nem csak regionális jelenségek, így az ellenük folytatott küzdelemre irányuló hatékony politikákat ugyancsak globálisan kell kidolgozni.
4.9. Az EGSZB megjegyzi továbbá, hogy a stratégia kiemeli a több érdekelt felet tömörítő közösségen belüli - mindenekelőtt a magán- és állami szektorral, valamint a szociális partnerekkel és a tudományos világgal folytatott rendszeres eszmecserék útján megvalósuló - párbeszéd és együttműködés fontosságát. Ez a megközelítés örvendetes és elengedhetetlen lesz a stratégiában foglalt javaslatok részletesebb kidolgozásához, valamint olyan, fontos fejlemények kezeléséhez, mint a távmunka miatt felmerült biztonsági kihívások. Az összes érintett érdekelt fél folyamatos közreműködésére van szükség, mivel a kiberbűnözés terén alkalmazott technológia egyre fejlettebb.
4.10. Az EGSZB üdvözli, hogy hangsúlyt helyeztek a kiberfenyegetésekkel szembeni védelemmel kapcsolatos készségek általános fejlesztésére. Az európai vállalatok többsége és különösképpen a kkv-k esetében azonban a kiberbiztonsági fenyegetések elleni küzdelemben továbbra is hatalmas problémát jelent a növekvő szakemberhiány. Az EGSZB úgy véli, hogy e készséghiányt csak egy uniós szintű kiberbiztonsági pályafutási eszköz segítségével lehet orvosolni, amely segítséget nyújt az egyének számára egy lehetséges kiberbiztonsági pályafutás meghatározásában, kiépítésében és megvalósításában azáltal, hogy segít megérteni, milyen ismeretekre, készségekre és képességekre van szükség a kiberbiztonsági pálya elkezdéséhez vagy fejlesztéséhez, illetve az ilyen pályára való átálláshoz. Ezen eszköznek olyan konkrét programokat is magában kell foglalnia, amelyek a kiberbiztonsági tér akadálymentességével és sokszínűségével foglalkoznak. Döntő fontosságúnak tartjuk a szakképzési intézményeknek az uniós szintű kiberbiztonsági pályafutási eszköz támogatásában játszott szerepét. Ezenkívül az EU-nak egyre nagyobb hangsúlyt kell helyeznie a közös kutatási kezdeményezésekre (az Unión belül és kívül egyaránt), hogy inkluzív módon gondoskodjon a képzett és szakképesítéssel rendelkező kiberbiztonsági szakemberek kineveléséről, tekintettel arra, hogy a technológia egyre nagyobb szerepet játszik a befogadóbb munkahelyek és társadalom létrehozásában. Végezetül ténylegesen mérlegelni kell a hallgatók felsőfokú kiberbiztonsági tanulmányok folytatására való ösztönzését azáltal, hogy kiberbiztonsági főirányú alap-, mester- és posztgraduális képzéshez ösztöndíjakat biztosítanak számukra, amennyiben a tanulmányok befejezését követően uniós intézményeknél vagy ügynökségeknél, illetve az Unión belüli közszolgálatban helyezkednek el.
4.11. Az EGSZB megjegyzi, hogy a kiberbiztonság és a dezinformáció közötti kapcsolat olyan kérdés, amellyel a kiberbiztonsági stratégia nem foglalkozott (utalunk itt különösen az Európai Parlament Állampolgári Jogi és Alkotmányügyi Tematikus Főosztályának megbízásából készült tanulmányra * ). Az internetes kibertér korszakában a dezinformáció terjedése súlyos következményekkel járhat. A határokon átnyúló támadások dezinformáció terjesztése céljából információs központokat, kormányzati vagy európai intézményeket vehetnek célba, és az ilyen támadások a hatóságokba vetett bizalmat is csökkenthetik. Ennélfogva minden kiberbiztonsági stratégiában hangsúlyt kell helyezni a dezinformáció megelőzésére.
4.12. Az EGSZB megjegyzi továbbá, hogy a stratégiai ágazatokba irányuló külföldi beruházások, a kritikus eszközök, technológiák és infrastruktúra Unión belüli beszerzése, valamint a kritikus berendezések beszállítása is kockázatot jelenthetnek az EU biztonságára nézve. E tekintetben az EGSZB a meglévő közbeszerzési szabályokkal összhangban azt javasolja, hogy a szerződések odaítélésénél kapjanak nagyobb súlyt a biztonsági megfontolások.
4.13. Az EGSZB megjegyzi továbbá, hogy a jelenlegi kriptográfiai szoftverek és rendszerek biztonságát aláássa a kvantumszámítógépek megjelenése, amelyek várhatóan egy évtizeden belül vagy még annál is hamarabb nyilvánosan elérhetőek lesznek. Ez szükségessé teszi a kvantumrezisztens vagy posztkvantum-kriptográfiára való átállást. Ezt tanúsítják azok a világméretű kezdeményezések is, amelyek a posztkvantum-kriptográfiai rendszerek szabványosítására irányulnak, ideértve például az amerikai NIST intézet posztkvantum-kriptográfiai szabványosítási folyamatát, az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) kvantumbiztos kriptográfiával foglalkozó munkacsoportját, valamint a posztkvantum-kriptográfiai versennyel kapcsolatos kriptográfiai kutatással foglalkozó kínai szövetséget.
4.14. Az EGSZB azt javasolja, hogy vizsgálják felül a nemzeti kiberbiztonsági stratégiákat annak biztosítása érdekében, hogy azok összhangban álljanak az európai bizottsági stratégiával, és hogy a tagállami szintű döntéseket az európai bizottsági stratégiában foglalt javaslatokkal összhangban hozzák meg. Az uniós szintű stratégiának és a nemzeti stratégiáknak azonos célt kell követniük, hogy jelenleg és a jövőben is hatékonyan lehessen kezelni a kiberfenyegetéseket.
4.15. Mivel a jövőbeli kockázatok meglehetősen kiszámíthatatlanok, a fenti 4.13. pontra visszautalva az EGSZB azt javasolja, hogy rendszeresen, de legalább kétévente frissítsék az Európai Bizottság kiberbiztonsági stratégiáját annak érdekében, hogy hatékonyan reagálhassunk a jövőbeli technológiákra és a jövőbeli kockázatokra. Ahogy már említettük, az érdekelt felek bevonása és a színvonalas kutatás ugyancsak döntő szerepet játszik abban, hogy a kiberbiztonsági stratégiák naprakészek legyenek.
Kelt Brüsszelben, 2021. április 27-én.
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
elnöke
