Előadó: Ionuţ SIBIAN
Társelőadó: Maria del Carmen BARRERA CHAMORRO
| Felkérés: | Európai Bizottság, 2021.1.14. | |
| Jogalap: | az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke | |
| Illetékes szekció: | „Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció | |
| Elfogadás a szekcióülésen: | 2021.4.16. | |
| Elfogadás a plenáris ülésen: | 2021.4.27., | |
| Plenáris ülés száma: | 560. | |
| A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott) | 187/8/12 |
1. Következtetések és ajánlások
1.1. Az EGSZB üdvözli és támogatja az Európai Bizottság bátorságát az LMBTIQ-személyek esélyegyenlőségéről szóló stratégia (2020-2025) elfogadása tekintetében, amelynek célja, hogy európai szintű jogalkotási intézkedések elfogadása révén csökkentse az LMBTI-személyek ellen irányuló hátrányos megkülönböztetést és garantálja biztonságukat, illetve alapvető jogaikat az Európai Unió egész területén, ugyanakkor sürgeti a tagállamokat a stratégiában említett cselekvési tervek kidolgozására és nemzeti szintű végrehajtására.
1.2. Az EGSZB határozottan úgy véli, hogy a stratégia sikeressége érdekében az Európai Bizottságnak erős végrehajtási mechanizmust kell kidolgoznia, és rendszeresen nyomon kell követnie annak alkalmazását mind horizontális, mint vertikális szinten. E tekintetben az Európai Bizottságnak elő kell segítenie az európai és nemzetközi intézmények, a tagállamok, a civil társadalmi szervezetek és a szociális partnerek közötti széles körű párbeszédet.
1.3. Az EGSZB meg van győződve arról, hogy célkitűzéseinek elérése érdekében az LMBTIQ-személyek esélyegyenlőségéről szóló stratégiát össze kell hangolni más európai stratégiákkal annak érdekében, hogy ágazatközi perspektívával rendelkezzen. Ilyen más stratégia például az áldozatok jogairól szóló stratégia, a nemi esélyegyenlőségi stratégia, az EU rasszizmus elleni cselekvési terve, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló stratégia és a gyermekjogi stratégia.
1.4. Az LMBTIQ-személyekkel szembeni megkülönböztetés egyik legégetőbb problémája a munkahelyen és a munkaerőpiachoz való hozzáférés terén megvalósuló megkülönböztetés. Ezért a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló (2000/78/EK * ) irányelvnek meg kell védenie a transznemű, a nem bináris, az interszexuális és a queer embereket az e területeken tapasztalható megkülönböztetéstől. Az EGSZB üdvözli továbbá, hogy az Európai Bizottságnak szándékában áll kiterjeszteni az irányelv alkalmazhatóságát a foglalkoztatáson kívüli területekre is, mivel ez hatékony intézkedés az LMBTIQ-személyekkel szembeni megkülönböztetés elleni küzdelemben.
1.5. Az LMBTIQ-személyek foglalkoztathatóságának javítása érdekében aktív foglalkoztatási politikákra van szükség, valamint a foglalkoztatási tervekbe be kell építeni az LMBTIQ-személyekre vonatkozó szempontokat. Az is elengedhetetlen, hogy a vállalatok rendelkezzenek az LMBTIQ-személyek esélyegyenlőségére vonatkozó tervekkel, hogy fel lehessen venni a harcot az LMBTIQ-személyek által a munkahelyen elszenvedett megkülönböztetés ellen. Az is fontos, hogy ezek a tervek tartalmazzanak konkrét intézkedéseket, eljárási szabályzatokat és eszközöket a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemhez.
1.6. Annak érdekében, hogy az LMBTIQ-személyek ne kerüljenek társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetbe, mélyszegénységbe és ne legyenek társadalmilag kirekesztettek, a tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy egészségügyi és szociális szolgáltatásokat, menedékhelyeket, segítő programokat és biztonságos helyeket biztosítsanak az olyan LMBTIQ-személyek számára, akik családon belüli erőszak, gyűlölet-bűncselekmények és gyűlöletbeszéd áldozataivá válnak, illetve az olyan LMBTIQ-fiatalok számára, akik családi támogatás nélkül maradtak stb.
1.7. Az EGSZB határozottan úgy véli, hogy valamennyi uniós tagállamnak meg kell tiltania az úgynevezett átnevelő gyakorlatokat, mivel ezek sértik az alapvető jogokat és kínzásnak minősülnek. Az Európai Bizottságnak támogatnia kell a tagállamokat abban, hogy a káros gyakorlatok valamennyi formáját betiltsák (ideértve az interszexuális személyekkel szembeni, orvosilag szükségtelen beavatkozásokat is), és megreformálják a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó jogszabályaikat, hogy azok megfeleljenek az önrendelkezés emberi jogi normáinak.
1.8. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy biztosítson finanszírozási forrásokat az LMBTIQ-személyekkel kapcsolatba lépő szakemberek képzéséhez, valamint ösztönözze a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét. Ezenkívül európai finanszírozásra van szükség az orvosok, tanárok és egyéb szakemberek szakképzéséhez, hogy jobban megértsék az LMBTIQ-személyek sajátos körülményeit és szükségleteit. Egyébként az EUHealth4LGBTIQ kísérleti projekt képzési kézikönyveket biztosít az egészségügyi szolgáltatók számára, az Európai Bizottságnak pedig támogatnia kell a tagállamokat annak biztosításában, hogy ezek a képzések nemzeti szinten elérhetőek legyenek.
1.9. Ami a tagállamoknak nyújtott uniós költségvetésből történő finanszírozást illeti, véleményünk szerint az Európai Bizottságnak - az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében szereplő megkülönböztetésmentességi elvvel összhangban, illetve az Alapjogi Chartában lefektetett alapvető jogok teljeskörű tiszteletben tartása mellett - be kell vezetnie egy erős mechanizmust e források tagállami felhasználásának felügyeletére. Ezt a felügyeletet mind előzetesen - egy sokszínűségre vonatkozó helyzetfeltárás révén -, mind pedig utólagosan el kell végezni, a 2021-2027-es finanszírozási időszakra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendeletben foglaltaknak megfelelően.
1.10. Az Európai Bizottságnak vállalnia kell az Európai Unió szerződései őrének szerepét, és fokoznia kell a releváns uniós jogszabályok alkalmazásának, illetve az Európai Unió Bírósága által hozott határozatok tagállami végrehajtásának garantálására irányuló erőfeszítéseit, különösen a 2004/38/EK irányelv * és a menekültügyi jogszabályok tekintetében. Fontos továbbá, hogy a szabad mozgás és a határokon átnyúló helyzetek összefüggésében európai szinten egyértelmű, inkluzív és megkülönböztetésmentes rendelkezést fogadjanak el a „család” fogalmáról (ideértve a szivárványcsalád koncepcióját is), valamint arról, hogy az egyes közigazgatási vagy bírósági eljárásoktól függetlenül, minden tagállamban elismerik a transznemű személyek születési anyakönyvi kivonatait.
1.11. Az Európai Uniónak szerepet kell vállalnia az emberi jogok világszintű érvényesülésének előmozdításában úgy, hogy az kiterjedjen az LMBTIQ-személyek szabadságára és méltóságára is. E cél elérése érdekében az európai közösségnek együtt kell működnie nemzetközi és regionális intézményekkel a homoszexualitás általános dekriminalizálása és az LMBTIQ-személyek méltóságának és alapvető jogainak világszerte történő tiszteletben tartása érdekében.
2. Általános megjegyzések
2.1. Az EGSZB elengedhetetlennek tartja, hogy mind az európai, mind a nemzeti intézmények közpolitikai intézkedéseket léptessenek életbe az LMBTIQ-személyek védelme érdekében, hogy az egész Unióban tiszteletben tartsák az Alapjogi Chartában, valamint az Európai Unióról szóló szerződésben (EUSZ) rögzített értékeket, nevezetesen az emberi méltóságot, az egyenlőséget és az emberi jogokat, köztük a kisebbségekhez tartozó személyek jogait * . Az EGSZB támogatja az Európai Parlament állásfoglalását, amely az EU-t „az LMBTIQ-személyek szabadságát biztosító övezetté” nyilvánítja.
2.2. Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségétől (FRA) származó adatok * azt mutatják, hogy az LMBTIQ-személyek olyan, kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportot alkotnak, amelynek mind az európai intézmények, mind a tagállamok nemzeti hatóságai részéről támogatásra van szüksége. Úgy véljük, hogy az LMBTIQ-személyek esélyegyenlőségéről szóló, a 2020-2025-ös időszakra vonatkozó stratégia az első lépést jelenti a szexuális irányultság, a nemi identitás/önkifejezés és a nemi jellemzők alapján történő megkülönböztetés elleni küzdelemben, valamint ahhoz, hogy az Európai Unió egész területe biztonságos hellyé váljon az LMBTIQ-közösség számára.
2.3. Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság dokumentuma az interszekcionalitást több területet átfogó elvként alkalmazza: a szexuális irányultságot, a nemi identitást/önkifejezést és/vagy a nemi jellemzőket is figyelembe veszik az egyéb személyes jellemzők vagy identitások, mint a nem, a faji és etnikai hovatartozás, a vallás és meggyőződés, a fogyatékosság és az életkor mellett. A stratégia mindezt a Covid19-válság összefüggésébe is helyezi, amely aránytalanul érintette a kiszolgáltatott LMBTIQ-személyeket.
2.4. Ahhoz azonban, hogy az LMBTIQ-személyek esélyegyenlőségéről szóló, a 2020-2025-ös időszakra vonatkozó stratégiát hatékonyan és eredményesen végre lehessen hajtani az Európai Unióban, az Európai Bizottságnak létre kell hoznia egy mechanizmust a stratégia működőképessé tételéhez és nyomon követéséhez annak ellenőrzésére, hogy végrehajtották-e a stratégiát, és ha igen, milyen mértékben. E tekintetben az Európai Bizottságnak évente ellenőriznie kell, hogy az európai intézmények és a tagállamok végrehajtották-e a stratégiában említett kulcsfontosságú prioritásokat, és ha igen, milyen mértékben. Ezt az értékelést a tagállamokkal és a szervezett civil társadalommal konzultálva kell elvégezni.
3. Részletes megjegyzések
3.1. Az LMBTIQ-személyek ellen irányuló hátrányos megkülönböztetés
3.1.1. A hátrányos megkülönböztetés az LMBTIQ-személyeket az életük minden szakaszában érinti. A gyerekeket, a fiatalokat, továbbá az LMBTIQ-családok vagy az egy LMBTIQ-taggal rendelkező szivárványcsaládok gyermekeit már korai életkortól kezdve gyakran stigmatizálják, hátrányos megkülönböztetés és agresszió célpontjává téve őket, ami kihat a tanulási teljesítményükre és munkaerőpiaci kilátásaikra, mindennapjaikra, valamint az egész családjuk jóllétére. Ezért kiterjedtebb és hatékonyabb gyermekvédelmi intézkedésekre van szükség, különösen az oktatás területén, az LMBTI személyek által elszenvedett megkülönböztetés felszámolása érdekében.
3.1.2. Az LMBTIQ-személyekkel szembeni megkülönböztetés egyik legsürgetőbb problémája a munkahelyen * és a munkaerőpiachoz való hozzáférés tekintetében megvalósuló megkülönböztetés. Ezért a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló irányelvnek meg kell védenie a transznemű, a nem bináris, az interszexuális és a queer embereket az e területeken tapasztalható megkülönböztetéstől. Az EGSZB üdvözli továbbá, hogy az Európai Bizottságnak szándékában áll kiterjeszteni az irányelv alkalmazhatóságát a foglalkoztatáson és a szakképzésen kívüli területekre is, mivel ez hatékony intézkedés az LMBTIQ-személyekkel szembeni megkülönböztetés elleni küzdelemben.
3.1.3. Ami a munkahelyi megkülönböztetést illeti, különös figyelmet kell fordítani a transznemű személyekre, mivel társadalmi kihívásokkal szembesülnek (például: a tényleges és a jogi helyzet közötti eltérés a legtöbb tagállamban a személyazonossági okmányok megváltoztatására irányuló bonyolult eljárások, az orvosi eljárások hiánya, az előítéletek miatt stb.). Ezek a társadalmi kihívások munkahelyi zaklatáshoz, elbocsátáshoz, és általában számos problémához vezethetnek már a munkakereséstől kezdve.
3.1.4. Hangsúlyozzuk, hogy az Európai Uniónak cselekvési irányvonalakat kell kialakítania az aktív foglalkoztatási politikák terén azzal a céllal, hogy a tagállamok és a nemzeti hatóságok olyan nemzeti foglalkoztatási terveket dolgozzanak ki, amelyek egyedi intézkedéseket tartalmaznak az LMBTIQ-személyekre vonatkozóan, és korlátozzák a munkaerőpiaci hozzáférés hiányának hatásait, amelyek ezeket a személyeket strukturális szinten érintik.
3.1.5. Az EGSZB szerint mindenképpen ki kell bővíteni a foglalkoztatás terén alkalmazott egyenlő bánásmódra vonatkozó európai szabályozást, hogy integrálni lehessen a transzneműeket, valamint a nem bináris, interszexuális és queer személyeket, illetve hogy az összes LMBTIQ-személyt megvédjék a szexuális irányultságon, a nemi identitáson és önkifejezésen, valamint a nemi jellemzőkön alapuló, foglalkoztatás terén megvalósuló megkülönböztetéstől.
3.1.6. Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy az egyenlő bánásmódról szóló irányelvet a munkán és a szakképzésen túl más területekre is kiterjesszék. Ebben a tekintetben úgy véljük, hogy támogatni kell az Európai Bizottság Tanácshoz intézett, a javaslat elfogadására irányuló kérését, hogy orvosolhatók legyenek az uniós jog által a szexuális irányultságon, a nemi identitáson/önkifejezésen, a nemi jellemzőkön és a családi csoporton alapuló megkülönböztetés elleni védelem terén meglévő hiányosságok.
3.1.7. Az EGSZB támogatja az európai intézmények tagállamokhoz intézett, arra irányuló felhívását, hogy ratifikálják a munkahelyi erőszak és zaklatás felszámolásáról szóló 190. számú ILO-egyezményt, amely utal a biológiai vagy társadalmi nemük miatt az egyének ellen irányuló elfogadhatatlan viselkedésformákra és gyakorlatokra, valamint iránymutatást ad a kormányoknak és a szociális partnereknek arra vonatkozóan, hogy hogyan találhatnak eszközöket a megkülönböztetés ilyen formáinak megelőzésére és kezelésére. Minden szinten zajló kollektív tárgyalások és kollektív szerződések segítségével célzott munkahelyi intézkedéseket lehet kialakítani, illetve végre lehet hajtani az európai szociális partnerek által aláírt, a munkahelyi erőszak felszámolására irányuló autonóm megállapodást is.
3.1.8. Tekintettel arra, hogy az LMBTIQ-személyek hátrányos megkülönböztetésben részesülnek abban a térben, ahol a legnagyobb biztonságban kellene érezniük magukat, nevezetesen a családi környezetben, az LMBTIQ-közösség számos tagja válik végül hajléktalanná, különösen a fiatalok. Számos tagállamban a hatóságok nem képesek szociális és egészségügyi szolgáltatásokat nyújtani az ilyen kiszolgáltatott személyek támogatására. Ezért alapvető fontosságú, hogy az LMBTIQ-személyek számára biztonságos menedékhelyeket és egészségügyi szolgáltatásokat biztosítsunk annak érdekében, hogy integrálódhassanak a társadalomba, és stabil és biztonságos munkahelyet találhassanak.
3.1.9. A közös európai menekültügyi rendszer reformjára irányuló európai bizottsági javaslatok mellett alapvető fontosságú, hogy az Európai Unió forrásokat biztosítson a bírák, ügyészek, határőrök, illetve a bevándorlással foglalkozó szakemberek és tolmácsok számára, hogy képzésben részesüljenek a veszélyeztetett helyzetben lévő nemzetközi védelmet kérelmezők, köztük az LMBTIQ-személyek sajátos igényeinek megértése érdekében.
3.1.10. Ebben a tekintetben az EGSZB elengedhetetlennek tartja a migránsok visszaküldésére irányuló politikák alkalmazásának korlátozását az EU határain, figyelembe véve azt a tényt, hogy sokan közülük szexuális irányultságon, nemi identitáson/önkifejezésen és nemi jellemzőkön alapuló üldöztetés elől menekülnek származási országukból. Ha anélkül küldik őket vissza, hogy lehetőséget biztosítanának számukra a nemzetközi védelem kérelmezésére, az sérti a legalapvetőbb emberi jogokat, a nemzetközi szerződéseket és bizonyos esetekben a nemzetközi védelemre vonatkozó nemzeti jogszabályokat.
3.1.11. Véleményünk szerint az Európai Bizottságnak fontolóra kell vennie a transzneműek nemi önrendelkezési jogának elismerését, ezáltal megfelelve az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó legmagasabb szintű nemzetközi normáknak, és előmozdítva azok tagállamokon belüli és nemzeti hatóságok általi elismerését annak érdekében, hogy a transznemű személyek elismertethessék identitásukat anélkül, hogy harmadik félnek bizonyítania kellene azt.
3.1.12. Az Európai Bizottságnak nyomon kellene követnie, hogy a transznemű személyek mennyire jutnak hozzá a nemet megerősítő kezeléssel kapcsolatos egészségügyi ellátáshoz, és együtt kell működnie a tagállamokkal, hogy az ezzel kapcsolatos nemzeti kapacitáshiányok kezelése érdekében teljes mértékben kihasználják a határokon átnyúló uniós egészségügyi ellátás lehetőségeit.
3.1.13. Az Európai Bizottságnak ösztönöznie kell a tagállamokat, hogy fogadjanak el nemzeti szintű stratégiákat a szexuális úton terjedő betegségek felügyeletére, ellenőrzésére és megelőzésére. Ezen a területen az is elengedhetetlen, hogy kiemeltként kezeljék az egészségügyi szakemberek számára biztosított finanszírozási forrásokat, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásaival, valamint a betegségek és az egészséggel kapcsolatos problémák nemzetközi statisztikai osztályozásának 11. kiadásával (ICD-11) összhangban a képzésekben történő részvételüket. Ezen túlmenően alapvető fontosságú, hogy a tagállamok ösztönözzék a tapasztalatok és gyakorlatok cseréjét a különböző tagállamok szakosodott egészségügyi szakemberei között.
3.1.14. A tagállamokat arra kell ösztönözni, hogy tiltsák be az EU-ban az „átnevelési terápiát”, amely megalázó gyakorlatként számos káros következménnyel is jár az LMBTIQ-személyek fizikai és mentális egészségére. Emellett a tagállamokat olyan jogalkotási intézkedések elfogadására kell ösztönözni, amelyek tiltják az „interszexuális személyek csonkítását”. Ez biztosítaná azt a jogot, hogy az interszexuális személyek maguk dönthessenek arról, hogy egy adott nem választása esetén kívánják-e orvosi beavatkozások alá vetni magukat, vagy sem, és az e szabálytól való eltérés csak sürgős orvosi beavatkozásokkal összefüggésben engedhető meg, ha az interszexuális személy élete veszélyben van.
3.1.15. Az Európai Unió finanszírozási programjait szorosan össze kell kapcsolni az EUSZ 2. cikkében rögzített uniós értékek tiszteletben tartásával, és ettől kell függővé tenni. Emellett a nagy projekteket illetően a tagállamok számára elő kell írni, hogy az uniós alapokból finanszírozott projektek esetében végezzenek hatásvizsgálatot a kiszolgáltatott csoportokra, köztük az LMBTIQ-személyekre vonatkozóan. Ezért tagállami szinten az uniós finanszírozáshoz sokszínűségi ellenőrzésről kell gondoskodni, amelyet a helyi vagy központi nemzeti hatóságok és civil szervezetek képviselőiből álló független bizottság végez el * .
3.1.16. Az uniós finanszírozási programok keretében elvégzett sokszínűségi ellenőrzés lefolytatására felkért szakértők képzése céljából be kell vezetni egy európai szinten kidolgozott képzési programot a készségek fejlesztése és a tagállamok arra történő ösztönzése érdekében, hogy osszák meg az uniós finanszírozási programok kiszolgáltatott csoportokra, köztük az LMBTIQ-közösségre gyakorolt hatásaival kapcsolatos bevált gyakorlatokat. Ezen intézkedés EU-szerte történő végrehajtásához európai bizottsági szintű felügyeleti mechanizmust kell létrehozni.
3.1.17. A tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy hajtsanak végre olyan nemzeti oktatási és figyelemfelkeltő kampányokat és programokat, amelyekkel csökkenteni lehet, illetve fel lehet számolni az eltérő szexuális irányultságú és nemi identitású személyekkel szembeni megkülönböztetést. Ennek érdekében a nemzeti hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a megkülönböztetés, az előítéletek és a sztereotípiák megelőzése érdekében a kötelező nemzeti iskolai tantervek tartalmazzanak információkat az emberi jogokra, többek között a szexuális irányultságra, a nemi identitásra és önkifejezésre vonatkozóan. Ezenkívül az általános és középiskoláknak átfogó szexuális oktatást kell nyújtaniuk, amelynek keretében a gyermekek és a serdülők elsajátítják az egészségesebb életvitel és az egyenrangú felek közötti kapcsolatok kialakításához szükséges ismereteket és készségeket.
3.2. Az LMBTIQ-személyek biztonságának garantálása
3.2.1. Tudatában vagyunk annak, hogy számos tagállamban zajlottak a nemzeti alkotmány módosítására irányuló népszavazások azzal a céllal, hogy korlátozzák az LMBTIQ-személyek jogait, vagy megbélyegezzék az ilyen embercsoportokat a lakosság körében. Tekintettel arra, hogy az Európai Unió egész területén határokon átnyúlóan áramlik az információ, a tagállamoknak biztosítaniuk kell az állami finanszírozás átláthatóságát az ilyen népszavazásokban részt vevő valamennyi szereplő tekintetében.
3.2.2. Az EGSZB támogatja azt a kezdeményezést, amelynek célja, hogy az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdése szerinti „uniós bűncselekmények” közé bekerüljön a többek között az LMBTIQ-személyek ellen irányuló gyűlölet-bűncselekmény és gyűlöletbeszéd is. Ezért az Európai Bizottságnak európai szintű tájékoztató és figyelemfelkeltő intézkedéseket kell elfogadnia e kérdéssel kapcsolatban. Az Európai Bizottságnak kommunikációs kampányt kellene indítania e tendencia és a hozzá kapcsolódó magatartások ellensúlyozása érdekében, elősegítve a valamennyi polgárral szembeni egyenlő bánásmódot. Azt javasoljuk, hogy ezt a kampányt európai szinten indítsák el, és hogy az helyi szinten kezelje az egyes tagállamokban tapasztalt problémákat. Ezeket a kezdeményezéseket be kell építeni a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési terv keretébe. Emellett valamennyi európai ország vállalta, hogy adatokat gyűjt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) számára a gyűlölet-bűncselekményekről, ezeket az adatokat pedig fel lehet használni ennek keretében.
3.2.3. Ezenfelül az Európai Bizottságnak a tagállamokkal együttműködve számos intézkedést kellene elfogadnia az álhírek és a félretájékoztatás, valamint a gyűlöletbeszéd elleni küzdelem érdekében, mind az online, mind az offline térben. E tekintetben az Európai Bizottságnak ki kell dolgoznia egy mechanizmust az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv megfelelő, tagállami szintű végrehajtásának nyomon követésére, de egy európai jogi keretet is be kell vezetnie az álhírek és a félretájékoztatás elleni küzdelem megkönnyítése érdekében.
3.2.4. Az online környezetben folytatott gyűlöletbeszéd elleni küzdelem szempontjából rendkívül biztatónak tartjuk a Facebook, a Microsoft, a Twitter és a YouTube által aláírt, a jogellenes online gyűlöletbeszéddel szembeni fellépést szolgáló magatartási kódex népszerűsítésére és végrehajtására irányuló európai bizottsági intézkedéseket. Az ilyen típusú eszközt - a gyűlöletbeszéddel szembeni fellépést szolgáló magatartási kódexet - tagállami szintű ajánlásként kell végrehajtani mind az online, mind az audiovizuális térben, hogy biztonságos teret lehessen teremteni az LMBTIQ-személyek, valamint más olyan kiszolgáltatott csoportok számára, akik könnyen válhatnak online zaklatás vagy gyűlöletbeszéd tárgyává * .
3.2.5. Az LMBTIQ-személyek esélyegyenlőségéről szóló, a 2020-2025-ös időszakra vonatkozó stratégiát össze kell kapcsolni az áldozatok jogairól szóló, a 2020-2025-ös időszakra vonatkozó stratégiával, hogy a szexuális kisebbségekhez tartozó személyek bizalommal jelenthessék be az ellenük elkövetett gyűlölet-bűncselekményeket. Ezért elengedhetetlen a rendőrtisztek, ügyvédek és bírák folyamatos szakmai képzésének biztosítása a gyűlölet-bűncselekmények, előítéletek és sztereotípiák terén, valamint az együttműködés az LMBTIQ-személyeket e területen támogató nem kormányzati szervezetekkel.
3.2.6. A Covid19-világjárvány megmutatta, hogy a legtöbb tagállam nincs kellőképpen felkészülve arra, hogy sürgősségi vagy rövid távú menedéket nyújtson az olyan LMBTIQ-személyeknek, akik vagy családon belüli erőszak áldozataivá válnak, különös tekintettel a transznemű személyekre, vagy akiket saját családjuk támad meg. Így a menedékhelyek, a biztonságos lakhelyek és a segítségnyújtó központok építéséhez, valamint az integrált segítségnyújtási szolgáltatások biztosításához a nemzeti hatóságok és a nem kormányzati szervezetek együttműködésére, valamint uniós finanszírozásra van szükség.
3.3. Az LMBTIQ-személyeket befogadó társadalmak építése
3.3.1. Az európai jogszabályok valamennyi tagállamban történő helyes és egységes alkalmazása érdekében az Európai Bizottságnak vállalnia kell az európai uniós jog őrének szerepét, ahogy azt az európai jogi aktusok és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata is lefekteti. Fokoznia kell az erőfeszítéseit és kiterjedt mechanizmusokat kell kidolgoznia ahhoz, hogy nyomon kövesse, hogy a nemzeti jogban és a nemzeti hatóságok gyakorlataiban miként lehet alkalmazni az európai jogot és az Európai Unió Bíróságának határozatait.
3.3.2. Ami a szabad mozgáshoz való jogot, az európai jog egyik pillérét illeti, az Európai Bizottságnak olyan nyomonkövetési mechanizmust kell kidolgoznia, amely biztosítja, hogy a 38/2004/EK irányelv által biztosított jogokat, különösen a szabad mozgáshoz és élethez való jogot, valamennyi európai polgár és családjuk - köztük a szivárványcsaládok - tekintetében elismerjék az egész Unióban.
3.3.3. Annak érdekében, hogy valamennyi LMBTIQ-személy élvezhesse az Európai Unión belüli szabad mozgáshoz való jogot, kérjük az Európai Bizottságot, hogy egyfelől dolgozzon ki egy olyan szabályozási keretet, amely szerint a „család” fogalma önálló és a tagállamok nemzeti jogától független, különösen a határokon átnyúló helyzetekben, másrészről pedig biztosítsa, hogy a közigazgatási vagy bírósági eljárást követően kicserélt születési anyakönyvi kivonatokat a szabad mozgás keretében valamennyi tagállamban elismerjék. Az Európai Bizottságnak együtt kell működnie a tagállamokkal abban, hogy megkönnyítsék a transznemű szülők jogilag elismert nemi identitása szerinti rokoni nyilvántartásba vételét, hogy megvédjék ezeket a családokat a nemkívánatos kirekesztéstől, a hátrányos megkülönböztetéstől és az erőszaktól.
3.4. Az LMBTIQ-személyek esélyegyenlőségéért való fellépés irányítása világszerte
3.4.1. Az európai intézményeknek belső és külső intézkedéseik keretében egyaránt vállalniuk kell az alapvető emberi jogok garantálójának és védelmezőjének szerepét. Ahhoz, hogy ez teljesüljön, együtt kell működni más regionális és nemzetközi intézményekkel, mint például az Európa Tanáccsal és az Egyesült Nemzetek Szervezetével annak érdekében, hogy az LMBTIQ-személyek és emberi jogi aktivisták számára biztosítsák a megérdemelt biztonságot és esélyegyenlőséget. Az is fontos, hogy a tagjelölt vagy potenciális tagjelölt országokban az Előcsatlakozási Támogatási Eszközön keresztül az LMBTIQ-személyek ellen irányuló erőszak, gyűlölet és megkülönböztetés elleni küzdelmet célzó intézkedések támogatása mellett az európai intézmények a harmadik országoknak nyújtott finanszírozás terén a külső intézkedéseik keretében is bevezessék ezeket a kritériumokat.
Kelt Brüsszelben, 2021. április 27-én.
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
elnöke
Christa SCHWENG
