(COM(2021) 32 final)
Előadó: Tomasz Andrzej WRÓBLEWSKI
| Felkérés: | Európai Bizottság, 2021.2.24. | |
| Jogalap: | az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke | |
| Illetékes szekció: | „Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió” | |
| Elfogadás a szekcióülésen: | 2021.5.25. | |
| Elfogadás a plenáris ülésen: | 2021.6.9. | |
| Plenáris ülés száma: | 561. | |
| A szavazás eredménye: | ||
| (mellette/ellene/tartózkodott) | 158/1/2 |
1. Következtetések és ajánlások
1.1. Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság „Az európai gazdasági és pénzügyi rendszer: a nyitottság, az erő és a reziliencia előmozdítása” című közleményét. A világjárvány utáni átalakulás jelentős eltolódást idéz elő a globális gazdasági hatalmi egyensúlyban. Az EU-nak ezért gyorsan kell cselekednie, hogy növelje Európa gazdasági rezilienciáját.
1.2. Az EGSZB egyetért az Európai Bizottság arra vonatkozó értékelésével, miszerint meg kell erősíteni az euro mint Európa globális helyzetét javító kulcsfontosságú eszköz nemzetközi szerepét. Ugyanakkor az EGSZB úgy véli, hogy az egységes valuta megerősítéséhez elengedhetetlenek az ambiciózus gazdasági célkitűzések, különös tekintettel a globális gazdaság változásának ütemére és az EU innováció, versenyképesség és kedvező szabályozási környezet terén elfoglalt jelenlegi helyzetére. Az EGSZB ezért azt kéri, hogy a közlemény helyezzen nagyobb hangsúlyt az euro gyengülő nemzetközi szerepének okaira, és sürgeti az európai gazdasági és monetáris unió megvalósítását.
1.3. Az EGSZB megjegyzi, hogy a közlemény nem veszi figyelembe Kína erősödő pozícióját, és azt ajánlja, hogy e tekintetben egészítsék ki a közleményt.
1.4. Az EGSZB által e tárgyban korábban készített véleményeknek * megfelelően elengedhetetlen az EU rezilienciájának növeléséhez a bankunió és a tőkepiaci unió kiteljesítése, ami segít a megtakarítások beruházásokká való alakításában. Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság által javasolt összes fellépést * , és olyan intézkedések bevezetését javasolja, amelyek mind uniós, mind nemzeti szinten elősegítik a strukturális változások véghezvitelét, például a gazdasági kormányzás keretrendszerének felülvizsgálatát annak érdekében, hogy az jólétorientáltabb és beruházásbarátabb legyen * .
1.5. A szabályozási keret minőségének nagy jelentősége van az innováció fejlődése szempontjából. Ezért nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szabályozások felülvizsgálatára az európai vállalatok versenyképességére gyakorolt hatásuk tekintetében. Emellett az EGSZB úgy ítéli meg, hogy a közlemény nem ismeri el az egyetemek és kutatóintézetek által az innováció fejlesztésében betöltött szerepet.
1.6. Az EGSZB teljes mértékben támogatja a digitális euro létrehozására, valamint az euróban denominált zöld kötvények további kibocsátására irányuló javaslatot, amelyek célja, hogy növeljék az euro nemzetközi szerepét, és megszilárdítsák az EU vezető pozícióját az éghajlat-politikai fellépés területén.
1.7. Az EGSZB egyetért azzal, hogy a pénzügyi piaci infrastruktúra fejlesztése megakadályozza majd, hogy a harmadik országbeli joghatóságok által nyújtott kritikus szolgáltatásokra (köztük az adatszolgáltatókra) támaszkodjunk, és elő fogja segíteni az EU rezilienciájának növelését.
1.8. Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy kidolgozza azokat az eszközöket, amelyek ellensúlyozzák az egyoldalú intézkedések harmadik országok általi jogellenes, területen kívüli alkalmazásának az uniós gazdasági szereplőkre gyakorolt hatásait. Az EGSZB véleménye szerint ezek az eszközök hozzájárulhatnak az EU mint globális szereplő nagyobb függetlenségéhez. Az Európai Bizottságnak azt is meg kell vizsgálnia, hogy miként lehetne kezelni a nem uniós pénzügyi és nem pénzügyi jellegű adatszolgáltatóktól való növekvő uniós függőség problémáját.
2. Háttér
2.1. E vélemény tárgya „Az európai gazdasági és pénzügyi rendszer: a nyitottság, az erő és a reziliencia előmozdítása” című, 2021. január 19-i közlemény. Ez a közlemény szerves része az EU nyitott stratégiai autonómiájának megerősítését célzó stratégiának * .
2.2. Az EU nyitott stratégiai autonómiájának fő célkitűzése, hogy védje és elmélyítse az egységes piacot, amely egyfelől az euro alapja, másfelől a kereskedelem és a beruházások tekintetében megalapozza az EU nyitottságát a külvilág felé.
2.3. Ez a közlemény felvázolja, hogy az EU miként erősítheti meg nyitott stratégiai autonómiáját a makrogazdasági és pénzügyi területeken. A felvázolt stratégia végrehajtásának fő okai a következők:
- az európai gazdaság versenyképességének növelése az euro nemzetközi szerepének fokozása révén,
- az európai gazdaság rezilienciájának növelése a harmadik országok vagy vis maior által okozott tényleges és külső sokkhatásokkal szemben,
- új beruházások megvalósítása a vállalkozásokra vonatkozó szabályozási környezet javításával, ami segít enyhíteni a Covid19-világjárvány gazdasági és társadalmi hatását, és hozzájárul az európai gazdaság fejlődéséhez.
2.4. E közleménnyel összhangban az Európai Bizottság annak érdekében fog dolgozni, hogy előmozdítsa az euro nemzetközi szerepét, megerősítse az EU pénzügyi piaci infrastruktúráját, javítsa az uniós szankciók végrehajtását, és növelje az EU rezilienciáját a harmadik országok jogellenes, egyoldalú szankcióinak hatásaival szemben.
3. Általános észrevételek
3.1. Az EGSZB üdvözli e közlemény közzétételét, amely szabályozási javaslatokat és olyan támogatási intézkedéseket tartalmaz, amelyek célja az euro kereskedelmen belül részarányának növelése és az uniós pénzügyi rendszer rugalmasságának növelése.
3.2. Az euróövezet több mint 20 éve létezik, folyamatosan növekszik, új tagállamokat vesz fel (bár várja új országok csatlakozását) * , és fenntartja az euro nemzetközi hírnevét. Ugyanakkor az EGSZB megjegyzi, hogy az euro devizatartalék-állományban való részaránya 23%-ról 19%-ra - a történelmi mélyponthoz közeli szintre * - csökkent 2019-ben, valamint hogy több elismert közgazdász, köztük a Nobel-díjas Joseph E. Stiglitz és Paul Krugman szerint az euróövezet még mindig nem számít optimális valutaövezetnek * , az elmélet megalkotója, Robert Mundell értelmezésében.
3.3. Az EGSZB rámutat arra is, hogy a gyorsan növekvő kínai gazdaság szerepe - amely egyre fontosabbá válik a globális gazdaságban - szélesebb körű vitát érdemel az EU gazdasági rezilienciájának megerősítésével összefüggésben. Az elmúlt 30 évben a reál GDP átlagos éves növekedési rátája 10% körüli volt, szemben az EU-ban mért mintegy 2%-kal. A világjárvány valószínűleg további különbségeket fog eredményezni a GDP növekedési ütemében: 4,4% az EU-ban (- 6,1% 2020-ban) és 8,4% Kínában (2,3% 2020-ban) * .
3.4. A kínai gazdaság bővülésével növekszik a valutájának a nemzetközi kereskedelemben és elszámolásban betöltött szerepe is. A hivatalos devizatartalék-állományban (2020 harmadik negyedévében) az USA-dollár részesedése 60,5% volt, az euróé 20,5%, a kínai renminbi jüané pedig 2,1%. A renminbi részesedése azonban gyorsan növekszik, míg az euro részesedése csökken * . Kína emellett intenzíven dolgozik digitális valutáján is (már több városban is teszteli * , megelőzve e téren a világ legnagyobb részét * .
3.5. A fentiek fényében az EGSZB aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a stratégia nem tartalmaz egy olyan cselekvési tervet, amely figyelembe veszi Kína növekvő gazdasági pozícióját, és e tekintetben javasolja a közlemény kiegészítését.
3.6. Az EGSZB támogatja a kulcsintézkedésben megfogalmazott felhívást, hogy teljesítsék ki a bankuniót * , és tegyenek további előrelépést a tőkepiaci unió * megvalósítása terén, mivel ezek az EU rezilienciáját, valamint a gazdasági és monetáris unió elmélyítését támogató eszközök. Megjegyzi azonban, hogy „a GMU kiteljesítése határozott politikai elköteleződést, hatékony kormányzást és a rendelkezésre álló pénzügyi források jobb felhasználását követeli meg * .”
3.7. Az EGSZB megjegyzi, hogy a szorosabb és koherensebb monetáris unió biztosításához szükséges strukturális változások folytatása politikai elkötelezettséget igényel, ugyanakkor azt javasolja, hogy a közleményt egészítsék ki olyan intézkedések sorozatával, amelyek képesek kézzelfogható eredményt hozni:
- az EU gazdasági kormányzási keretrendszerének felülvizsgálatára van szükség annak érdekében, hogy jólétorientáltabb és beruházásbarátabb legyen (különösen az államadósság és a költségvetési hiány tekintetében) * ,
- meg kell erősíteni azt a követelményt, hogy a tagállamoknak az európai szemeszteren belül össze kell hangolniuk nemzeti politikáikat, valamint következetesebbé kell tenniük a monetáris, fiskális és strukturális politikákat * , különös tekintettel a társadalmi kohézió és a reálkonvergencia megvalósítására,
- el kell végezni az uniós tagállamok közötti reálkonvergencia folyamatainak részletes, ciklikus elemzését, amelyek a társadalmi kohézióval együtt kulcsfontosságúak az egységes piac dinamikusabbá tételéhez. A konvergenciát nyomon kell követni annak érdekében, hogy elkerüljük az annak kockázatából adódó nagyobb eltéréseket, hogy „a hatalmas államilag támogatott pénzügyi mentőcsomagok jelenlegi ciklusa esetleg újraindítja az euróövezet észak-déli válságát” * .
3.8. Az EGSZB egyetért azzal, hogy a szabályozási keretnek döntő szerepe van az innováció fejlesztésében, azonban a közleményben javasolt intézkedéseket elégtelennek tartja. Ugyanakkor az EGSZB megjegyzi, hogy a brexit eredményeként a világ élvonalába tartozó olyan egyetemeknek a száma, amelyek kulcsszerepet játszanak az innováció fellendítésében, csupán néhányra csökkent a világ 50 legjobb egyetemének rangsorában * . Az egyetemeknek döntő jelentősége van az innováció és az újabb gazdasági válságokkal szembeni reziliencia fokozásában.
3.9. A fentiek fényében az EGSZB azt kéri, hogy a közleményt egészítsék ki az alábbiakra irányuló intézkedésekkel:
- a pénzügyi piaci szabályozás nagyobb rugalmasságának biztosítása az európai pénzügyi innováció fellendítése érdekében, ideértve a MiFID II. irányelvet és a nyersanyagok kereskedelme tekintetében a referenciamutatókról szóló rendeletet,
- azoknak a korlátozásoknak a csökkentése, amelyek aránytalan terhet rónak az új technológiák fejlesztésére,
- a K+F kiadások (különösen a K+F magánberuházásokra Unió-szerte nyújtott támogatás) növelése a GDP mintegy 3%-ára,
- a digitális átalakulással összefüggésben az informatika területén az európai intelligens szakosodás azonosítása és további támogatása,
- a regionális innovációs központok azonosítása az EU-ban és ezek közvetlen támogatása uniós szinten, ugyanakkor az innovációba való magánberuházások előnyben részesítése, például a magán társfinanszírozási követelmény szintjének növelése révén.
4. Részletes megjegyzések
4.1. Az euro nemzetközi szerepének megerősítése
4.1.1. A közlemény szerint az euro nemzetközi kereskedelemben, beruházásokban és pénzforgalomban betöltött jelentőségének növekedése számos előnnyel jár, mint például a nagyobb monetáris autonómia, a monetáris politika erőteljesebb transzmissziója, az alacsonyabb tranzakciós költségek és az ársokkok csökkenése.
4.1.2. Az EGSZB támogatja az euróban denominált kötvények további kibocsátását. Az EGSZB - miközben megérti ezen intézkedések előnyeit - azt kéri, hogy az euro növekedési stratégiája a közös kötvények kibocsátásán túl az euro gazdasági övezetének megerősítésén és bővítésén alapuljon * . A Covid19-válság miatt az „EU 2026-ig közel 1 billió EUR összegben bocsát ki új kötvényeket” * . Azonban az „államadósság GDP-hez viszonyított magas aránya nehézségeket támaszthat az ellenálló képesség tekintetében” * . E problémák leküzdése érdekében az európai pénzügyi rendszernek „a bankunió és a tőkepiaci unió kiteljesítésével reziliensebbé” kell válnia * . Az EGSZB azt ajánlja, hogy állítsák vissza az euro 2008-2009-es pénzügyi válság előtt betöltött erős pozícióját a fix kamatozású értékpapírok tekintetében * .
4.1.3. Az EGSZB ezért kéri, hogy a nemzeti pénzügyi felügyeletek egyes hatásköreit helyezzék át uniós szintre, megteremtve egy közös szabályozási keretet a bankunió és a tőkepiaci unió létrehozásához * . Az EGSZB szerint lehetővé kell tenni az EU-n belüli teljes tőkeáramlást, hogy végső soron minden polgár vagy kkv igénybe vehesse a közös uniós pénzügyi felügyelet alá tartozó pénzügyi intézmények pénzügyi szolgáltatásait * . A tőkepiaci unió építésével kapcsolatos minden új rendeletet tesztelni kell * annak ellenőrzése céljából, hogy az megfelel-e az alábbi kritériumoknak: a versenyképesség és az innováció fokozása (mindenekelőtt ideértve a digitális átállást), a zöld átálláshoz való hozzájárulás és a pénzügyi piacok stabilitása.
4.1.4. Ezenkívül lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy swapmegállapodásokon keresztül megerősítsék az euro jelenlétét a különböző országok központi banki tartalékaiban, és támogassák az európai vállalatokat (az EU-n kívül megvalósított) nagy nemzetközi szerződések megkötésében azzal, hogy euróban számolják el őket.
4.1.5. Az euro világgazdaságban betöltött szerepének növelése érdekében javítani kell az uniós áruk és szolgáltatások versenyképességét. Ehhez beruházásokra van szükség az oktatás, valamint a kutatás és fejlesztés terén.
4.1.6. A 6. kulcsintézkedés azt írja elő, hogy az Európai Bizottság és az EKB közösen áttekinti a digitális euro esetleges bevezetéséből eredő szakpolitikai, jogi és technikai kérdések széles körét.
4.1.7. Az EGSZB támogatja a digitális euro elképzelését. Az EGSZB véleménye szerint azonban a digitális eurót nemcsak az EKB-n keresztül, hanem az eurórendszer * központi bankjain (és bármely felügyeleti intézményen) keresztül kellene megvalósítani * .
4.1.8. Ennek az új elszámolórendszernek figyelembe kell vennie a jogszabályban előírt adatvédelmi követelményeket (különösen a pénzmosás elleni ötödik irányelvet). Egy megfelelően megtervezett digitális euro támogatni tudná az euro használatát az euróövezeten kívül, és képes lenne gyengíteni az USA-dollár szerepét (a későbbiekben pedig a digitális jüan szerepét is), különösen a nemzetközi és lakossági ügyletekben * .
4.1.9. Az EU vezető szerepet játszik a zöld kötvények globális piacán. 2019-ben kibocsátásának majdnem felét euróban denominálták * , és a nem euróövezeti lakosok körében is erős a zöld kötvények kibocsátása * . Az EGSZB üdvözli azt a javaslatot, hogy új „zöld” pénzügyi eszközöket * vezessenek be az európai zöld megállapodás támogatása érdekében * . Ez lehetővé teszi az EU számára, hogy folytassa és fejlessze globális vezető szerepét az éghajlat-politika terén * .
4.2. Az uniós pénzügyi piaci infrastruktúrák és a kapcsolódó kritikus fontosságú szolgáltatók rezilienciájának növelése
4.2.1. A közlemény hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EU fejlessze pénzügyi piaci infrastruktúráit, és növelje rezilienciájukat, hogy a kritikus fontosságú szolgáltatások igénybevételében ne kelljen harmadik országokra támaszkodnia. Az Európai Bizottságnak azt is meg kell vizsgálnia, hogy miként lehetne megelőzni a nem uniós pénzügyi és nem pénzügyi jellegű adatszolgáltatóktól való függést. A digitális eurón alapuló új elszámolási rendszert fel lehetne használni arra, hogy támogassák a kereskedelmet azokkal a partnerekkel, amelyekkel szemben harmadik országok egyoldalú szankciókat szabtak ki, és blokkolhatnák a szankcionált országok és személyek általi használatát (az adatbázisként működő Szankciós Adatcseretárból származó információk alapján).
4.2.2. Az EGSZB emlékeztet a Covid19-világjárvány kezdetén szerzett tapasztalatokra is, amikor a dollár iránt megnövekedett érdeklődés és az USA repópiacának elmozdulása megnehezítette a nem amerikai pénzügyi intézmények számára műveleteik dollárban történő refinanszírozását. Meg lehetne fontolni azt is, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmust euróban képzett likviditási poolként használják fel, amely a nagy pénzügyi intézmények számára is hozzáférhető lenne. Egyértelmű ütemtervre van szükségünk az ESM keretében eszközölt változtatásokhoz és a tőkepiaci unió fejlesztéséhez.
4.2.3. Az EGSZB elvben egyetért az EU nyitott stratégiai autonómiájának növeléséhez vezető lépésekkel, ideértve az uniós pénzügyi piaci infrastruktúrák rezilienciájának növelését is. Másrészről az EGSZB rámutat arra, hogy ezek az intézkedések bizonyos feltételek mellett nem kívánt politikai hatásokat eredményezhetnek.
4.3. Az uniós szankciók végrehajtásának és érvényesítésének megerősítése
4.3.1. Az uniós szankciók hatékonyságának növelése érdekében gondoskodni kell azok egységes végrehajtásáról és érvényesítéséről. A nem uniós vállalatok leányvállalatai kihasználják a jogi kiskapukat a tilalmak kijátszására, ami torzulásokhoz vezet az egységes piacon.
4.3.2. Az EGSZB üdvözli azokat a javaslatokat, amelyek célja az EU azon képességének megerősítése, hogy egységesen alkalmazzon szankciókat, és összehangoltan lépjen fel.
4.3.3. Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság azon erőfeszítéseit is, hogy kidolgozza azokat az eszközöket, amelyek ellensúlyozzák az egyoldalú intézkedések harmadik országok általi jogellenes, területen kívüli alkalmazásának hatásait az uniós gazdasági szereplőkre. Az EGSZB ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ki kell dolgozni azokat mechanizmusokat, amelyek az összes tagállam között biztosítják konszenzust a szankciók tárgyában. Az EGSZB véleménye szerint ezek az eszközök hozzájárulhatnak az EU mint globális szereplő nagyobb függetlenségéhez, és megvédhetik az egységes piacot a sokkhatásoktól.
4.3.4. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a 2008-2009-es pénzügyi válság óta az EU pénzügyi piacán szigorú fegyelem van érvényben, amely adminisztratív kötelezettségeket ró azokra, akik részesülni kívánnak az uniós egységes piac előnyeiből. Fontos, hogy ezeket a rendeleteket olyan rugalmassággal alkalmazzák, amely biztosítja a költségek és az előnyök közötti egyensúlyt, felméri az új rendeletek európai pénzügyi vállalatokra gyakorolt hatásait * , és a szabályozási terheket e szervezetek méretéhez is igazítja (nagy páneurópai bankok, pénzügyi intézmények és a pénzügyi technológiai ágazatban működő induló vállalkozások) * .
Kelt Brüsszelben, 2021. június 9-én.
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
elnöke
Christa SCHWENG
MELLÉKLET
1. ábra
A reál-GDP-növekedési ráta összehasonlítása
Forrás: saját számítások a világgazdasági kilátások adatbázisa alapján, Nemzetközi Valutaalap, 2020. október.
2. ábra
A dollár, az euro és a renminbi jüan részesedése a hivatalos devizatartalék-állományokban (%-ban).
Forrás: Nemzetközi Valutaalap, data.imf.org.
3. ábra
Az USA, az EU és Kína részesedése a globális GDP-ből (vásárlóerő-paritáson, %-ban)
Forrás: Világgazdasági kilátások adatbázisa, IMF, 2020. október.
4. ábra
Az USA, az EU és Kína részesedése a globális exportból (%-ban)
Forrás: UNCTAD2021.8.24.
5. ábra
Bruttó hazai K+F ráfordítások, 2008-2018 (a GDP %-ában)
Forrás: Eurostat.
