AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
EMLÉKEZTETVE a kérdés ezen következtetések mellékletében szereplő politikai hátterére,
RÁMUTATVA A KÖVETKEZŐKRE:
1. 2017. december 14-i következtetéseiben az Európai Tanács felkérte a tagállamokat, a Tanácsot és az Európai Bizottságot, hogy folytassák a következőkre irányuló tevékenységeiket: a stratégiai partnerségek megerősítése Unió-szerte a felsőoktatási intézmények között, és annak szorgalmazása, hogy 2024-ig mintegy húsz olyan - különféle uniós felsőoktatási intézmények alulról felfelé építkező hálózataiból álló - „Európai Egyetem” jöjjön létre, amely egyrészt lehetőséget kínál majd a hallgatóknak arra, hogy különböző uniós tagállamokban folytatott tanulmányok kombinálásával szerezzenek diplomát, másrészt általánosságban az európai egyetemek nemzetközi versenyképességének javításához is hozzájárul,
2. 2018. június 28-i következtetéseiben az Európai Tanács felhívott a kutatás, az innováció és az oktatás közötti, többek között az „Európai Egyetemek” kezdeményezés révén megvalósuló együttműködés ösztönzésére,
3. az európai oktatási térség létrehozásának lépéseiről szóló, 2018. május 22-i következtetéseiben a Tanács emellett elismerte, hogy az „európai egyetemek” vezető szerepet játszhatnak az európai oktatási térség egészének létrejöttében,
4. az európai oktatási térségnek a jövőorientált oktatási és képzési rendszerek támogatása érdekében történő továbbfejlesztéséről szóló, 2019. november 8-i állásfoglalásában a Tanács támogatta az „Európai Egyetemek” kezdeményezés továbbfejlesztését, mivel úgy vélte, hogy ez gyökeres változást hozó lépést jelenthet az intézményközi együttműködés terén azáltal, hogy különböző inspiráló elképzeléseket, modelleket és témákat kínál az európai oktatási térség jövőbeli fejlesztése érdekében végzett együttműködéshez, összhangban a társadalom változó igényeivel,
5. a 2019. november 8-án első alkalommal megrendezett együttes irányadó vita során az oktatási és a pénzügyminiszterek hangsúlyozták, hogy meg kell erősíteni az oktatásba és képzésbe, valamint a készségekbe és kompetenciákba történő hatékony és eredményes beruházásokat a minőség, a mennyiség, az inkluzivitás és a méltányosság tekintetében * ,
6. az „Oktatás és képzés az európai szemeszterben” című, 2020. február 27-i állásfoglalásában a Tanács kijelentette továbbá, hogy az oktatásba és képzésbe történő beruházás az emberekbe és a jövőbe eszközölhető lehető leghatékonyabb befektetés, és elismerte, hogy ez a befektetés társadalmilag és gazdaságilag egyaránt megtérül az egyének, a munkáltatók és általában véve a társadalom számára,
7. a Bizottság által 2020. június 30-án elfogadott európai készségfejlesztési programban előirányzottak szerint az „Európai Egyetemek” kezdeményezés szabványokat állapít meg a felsőoktatási intézmények átalakításával kapcsolatban az európai oktatási térségre és az Európai Kutatási Térségre (EKT) vonatkozóan, valamint lehetővé teszi az egész életen át tartó tanulást és a tehetségek cseréjét. Ez mindenekelőtt az „Európai Egyetemek” kezdeményezésnek az Erasmus+ program (2021-2027) és a Horizont Európa program keretében történő teljes körű bevezetése, valamint a kutatók számára szóló európai kompetenciakeret kidolgozása révén valósul majd meg,
8. az új Európai Kutatási Térségről szóló, 2020. december 1-jei következtetéseiben a Tanács hangsúlyozta, hogy szorosabb szinergiákat és kapcsolatokat kell kialakítani az EKT és az európai oktatási térség felsőoktatáshoz kapcsolódó elemei között, és a határozottabb együttműködés lehetséges területeiként határozta meg az intézményi átalakulásokat, a kutatói életpályákat, a tudományos oktatást, a képzést, a nemzetközi együttműködést és a tudásáramlást, továbbá támogatta az európai egyetemek szövetségének mint a jövő modern és inkluzív európai felsőoktatási intézményei egyik kiemelt példájának továbbfejlesztését,
9. az európai felsőoktatási térséggel kapcsolatos miniszteri konferencián 2020. november 19-én elfogadott, 2020. évi római közleményben a felsőoktatásért felelős miniszterek kijelentették, hogy az „Európai Egyetemek” kezdeményezés keretében kialakított szövetségek fontos eszközét jelenthetik a mélyebb, nagyobb léptékű rendszerszintű együttműködési lehetőségek feltérképezésének, ami a jövőben hasznosnak bizonyulhat a felsőoktatási intézmények közötti szorosabb transznacionális együttműködés előtt álló akadályok feltárása és leküzdése szempontjából,
10. az oktatás és képzés terén az európai oktatási térség létrehozása érdekében és azon túlmutatóan folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről (2021-2030) szóló állásfoglalásában a Tanács az európai felsőoktatás megerősítését nevezte meg 4. stratégiai prioritásaként, megállapítva, hogy a következő évtizedben a felsőoktatási intézményeket arra fogjuk ösztönözni, hogy találják meg a mélyebb együttműködés új formáit, nevezetesen transznacionális szövetségek létrehozásával, többek között az „Európai Egyetemek” kezdeményezés teljes körű bevezetése révén,
11. „Az Európai Kutatási Térség: az EKT elmélyítése, valamint vonzóbb és fenntarthatóbb kutatói életpályák és munkafeltételek biztosítása a kutatók számára” című, 2021. május 28-i következtetéseiben:
TUDATÁBAN A KÖVETKEZŐKNEK:
12. a szubszidiaritás elvének megfelelően a felsőoktatási szakpolitikákról az egyes tagállamok - nemzeti vagy regionális szinten - maguk döntenek,
13. a felsőoktatási intézmények autonóm szervek, amelyek küldetésének és tevékenységeinek központi elemét képezi az akadémiai és tudományos szabadság * ,
14. történelmük, szervezeti felépítésük, az általuk vizsgált tudományterületek, valamint a nekik otthont adó és a hozzájuk kötődő régiók tekintetében az európai felsőoktatási intézményeket gazdag változatosság jellemzi,
15. az „európai egyetemek” megvalósítása még mindig korai szakaszban tart, ezért a koherens és előretekintő politikák támogatása érdekében további értékelésekre és tényeken alapuló információkra van szükség a 41 kiválasztott kísérleti projektet és azok eredményeit illetően,
16. az „Európai Egyetemek” kezdeményezés a felsőoktatási intézmények valamennyi típusát képviselő partnerek előtt nyitva áll, ezáltal kapcsolatot teremt a tudomány világából és azon kívülről érkező partnerek és a munkaerőpiac között, valamint általában véve széles földrajzi kiterjedésű, változatos együttműködést biztosít Európa egész területén,
17. az „Európai Egyetemek” kezdeményezés döntően hozzá fog járulni az innovatív, világviszonylatban versenyképes és vonzó európai oktatási térség és Európai Kutatási Térség nagyívű elképzelésének az európai felsőoktatási térséggel teljes szinergiában történő megvalósításához, mégpedig azáltal, hogy elősegíti a felsőoktatás, a kutatás és az innováció kiválósági dimenziójának megerősítését, és ezzel egyidejűleg előmozdítja a nemek közötti egyenlőséget, az inkluzivitást és a méltányosságot, lehetővé teszi az európai felsőoktatási intézmények közötti zökkenőmentes és ambiciózus transznacionális együttműködést, valamint inspirálóan hat a felsőoktatás átalakítására,
18. az „Európai Egyetemek” kezdeményezés európai egyetemközi campusok kialakításával kulcsszerepet játszhat az oktatásnak, a képzésnek és a kutatásnak a digitális kor követelményeihez való hozzáigazításában, összhangban a digitális oktatási cselekvési tervvel (2021-2027), valamint az európai oktatási térség és az EKT elképzelésével. A kezdeményezés erősíteni fogja a felsőoktatás és a kutatás közötti szinergiákat annak köszönhetően, hogy a nyílt tudományon, a nyitott oktatáson és a nyílt hozzáférésű adatokon alapuló gyakorlatokat * alkalmazva innovatív digitális tanulási és oktatási modelleket valósít meg,
MEGÁLLAPÍTJA, HOGY:
19. a Horizont 2020-ból nyújtott támogatással kiegészített két Erasmus+ pályázati felhívást követően az európai felsőoktatási intézmények 5%-át képviselő több mint 280 felsőoktatási intézmény közreműködésével - amely potenciálisan az európai hallgatók 20%-át jelentheti - immár 41, az „Európai Egyetemek” kezdeményezés keretében létrejött kísérleti szövetség résztvevői dolgoznak közös jövőképük és intézményi változtatások megvalósításán, amellyel céljuk, hogy strukturális, rendszerszintű és fenntartható hatást gyakoroljanak az oktatásra és a képzésre, a kutatásra és az innovációra, valamint a társadalom szolgálatára;
20. az első két felhívás megfelelő egyensúlyt kívánt teremteni egyrészről a minőség és a kiválóság igénye, másrészről pedig az inkluzív és méltányos földrajzi lefedettség között, és az innovatív oktatás, tudástranszfer, illetve a kutatás és innováció támogatásával kívánta biztosítani a kezdeményezés céljainak, így például az európai kohéziónak és versenyképességnek az elérését, ezzel párhuzamosan népszerűsítve az európai értékeket és előmozdítva az európai identitás megerősítését;
21. a felsőoktatási intézmények reziliensnek bizonyultak a Covid19-világjárvány hatásainak kezelése során, a járvány ugyanakkor hiányosságokra is rávilágított, mégpedig a hallgatók, az oktatási személyzet és a kutatók, közülük is különösen a kevesebb lehetőséggel és alacsonyabb digitális kompetenciákkal rendelkező személyek, valamint a mobil pályakezdő kutatók egyenlő hozzáférése és a nekik nyújtott támogatás terén. Egy felmérésből * az derült ki, hogy az első 17 „európai egyetem” résztvevői úgy vélték, hogy a szövetségben való részvétel segített nekik a válság kezelésében, és arra számítottak, hogy erőforrásaik és erősségeik egyesítésének köszönhetően hamarabb talpra fognak tudni állni;
22. az európai munkaerőpiacok a technológiai fejlődés, a digitális és zöld átállás, valamint a gazdaság szerkezetátalakítása nyomán gyors átalakuláson mennek keresztül, amelyre azonban a Covid19-világjárvány is hatással van. Az élet valamennyi szakaszában, valamint a különböző tudományágakra és ágazatokra kiterjedően is rugalmas tanulási lehetőségekre és formákra van szükség. Ez jó alkalmat teremt a felsőoktatási intézmények számára innovatív tantervek, tanulmányi programok, valamint rugalmas tanulási módozatok és alternatív tanulási pályák kidolgozására annak érdekében, hogy javítsák a felsőoktatás színvonalát, inkluzív jellegét, valamint a felsőoktatás terén a nemek közötti egyenlőséget, továbbá lehetőséget nyújt olyan oktatási és kutatási stratégiák kidolgozására, amelyek igazodnak a digitális és zöld átállás követelményeihez és a legfontosabb társadalmi-gazdasági kihívásokhoz, miközben továbbra is elkötelezettek a kiválóság biztosítása mellett;
23. az „európai egyetemek” alkalmasak arra, hogy kreatív tehetségek sorát felkarolva továbbfejlesszék a vállalkozói készséget és a transzverzális kompetenciákat, és ösztönzőleg hassanak az innovációra európai innovatív induló vállalkozások és kkv-k alapításának és bővítésének támogatása céljából, elsősorban technológiatranszfer létrehozása és annak megerősítése, illetve a tudás- és technológiatranszferre alkalmas kapacitás megosztása révén, ami elősegítheti olyan még nem létező, újszerű koncepciók kidolgozását, amelyek nagy valószínűséggel eredményeznek radikális vagy piacteremtő innovációkat;
24. az „európai egyetemek” az interdiszciplináris ismeretek kritikus tömegének elérése érdekében a kihívásokat alapul vevő megközelítéseket dolgoznak ki a közös oktatásra, kutatásra és innovációra vonatkozóan; megosztják egymással képességeiket és erőforrásaikat, növelik a tudományos és kutatói életpályák vonzerejét, például a nemek közötti egyenlőséget célzó inkluzív tervek révén támogatják az intézményi változásokat, valamint fokozzák az együttműködést a környező ökoszisztémák szereplőivel; közösen munkálkodnak a nyílt tudomány és a nyitott oktatás megvalósításán, és a polgárokat bevonva törekednek a társadalmi kihívások megoldására, valamint az oktatási és kutatási kiválóság megerősítésére, hogy ezzel is javítsák globális versenyképességüket;
ÜDVÖZLI:
25. hogy az európai felsőoktatási közösség számos tagja, illetve számos érdekelt fél kedvezően fogadta a kezdeményezést, és ezzel lehetővé tette az eddig elért eredményeket;
26. az „Európai Egyetemek” kezdeményezés teljes körű bevezetését a 2021-2027-es időszakra szóló Erasmus+ program és a Horizont Európa keretében, valamint a más programokkal való tervezett szinergiákat, amelyek az oktatásra és képzésre, a kutatásra, az innovációra és a társadalom szolgálatára vonatkozó új közös és integrált, hosszú távon fenntartható stratégiák kidolgozásának részét képezik, megerősítve ezáltal a tudásnégyszöget * ;
27. hogy az „Európai Egyetemek” kezdeményezés az európai felsőoktatás színvonalának javítására és az európai felsőoktatási intézmények közötti, jelentős mértékű kiterjesztett együttműködés elérésére törekszik, kihasználva a többek között az Erasmus Mundus közös mesterképzésekkel, az Erasmus+ program együttműködési partnerségeivel és innovációs szövetségeivel, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet tudományos és innovációs társulásaival (EIT TIT-ek), az Európai Innovációs Tanáccsal (EIC), a Horizont Európa keretébe tartozó Marie Skłodowska-Curie-cselekvésekkel, illetve a nemzeti, regionális és európai programokon belüli stratégiai partnerségekkel, valamint más meglévő sikeres együttműködési modellekkel kialakított szinergiákat;
ELISMERI, HOGY:
28. az „Európai Egyetemek” kezdeményezés célja, hogy az európai felsőoktatási intézmények rezilienciájának, kiválóságának, földrajzi és társadalmi inkluzivitásának, vonzerejének, nemzetközi versenyképességének, valamint az intézményekben érvényesülő, nemek közötti egyenlőségnek a fokozása révén hozzájáruljon egy egységesebb, innovatívabb, digitálisabb, összekapcsoltabb és zöldebb, az egész világ számára nyitva álló Európa kialakításához;
29. az „európai egyetemek” ezenkívül célul tűzik ki, hogy javítják a transznacionális együttműködés minőségét olyan intézményközi stratégiák révén, amelyek ötvözik a tanulást és a tanítást, a kutatást, az innovációt és a gazdaságba és a társadalomba irányuló tudástranszfert, valamint hozzájárulnak a szakpolitikai és társadalmi változásokhoz;
30. az „európai egyetemek” a tanulási és tanítási módszerek átalakításának és megújításának fontos gyorsítói lehetnek, és emellett fontos platformként szolgálnak a kutatási és innovációs dimenzióknak azon felsőoktatási intézményeken belüli továbbfejlesztéséhez, amelyeknek kutatásalapú tanulást kell megvalósítaniuk, valamint hosszú távon rugalmas és vonzó kutatói és tanári életpályát kell biztosítaniuk;
31. az európai oktatási térség kialakítására irányuló jövőképpel és e térségnek a 2025-ig történő megvalósításával összhangban az Európai Kutatási Térségnek és - a római miniszteri közleményt figyelembe véve - az „európai egyetemeknek” - a tagállami hatáskörök teljes körű tiszteletben tartása, továbbá a szubszidiaritás, az intézményi autonómia és a tudományos élet szabadsága elvének elismerése mellett, valamint a nemzeti és regionális körülményeknek megfelelően, a tagállamok felsőoktatási hatóságaival szorosan együttműködve - a következőkre kell összpontosítaniuk:
a) közös európai jövőkép előmozdítása, beleértve az olyan alapvető tudományos értékeket, amelyek hozzájárulnak valamennyi tanuló, tanár, kutató és munkatárs megerősített európai identitásához, ezáltal felvértezve őket az ahhoz szükséges ismeretekkel, készségekkel és kompetenciákkal, amelyek által elősegíthetik a fenntarthatóbb, reziliensebb és befogadóbb Európa felé való átmenetet, valamint együttműködhetnek és a különböző európai és globális kultúrákon átívelő ismereteket alakíthatnak ki közösen többféle nyelven, illetve különböző országokra, ágazatokra és tudományágakra kiterjedően;
b) európai egyetemközi campusok létrehozása a befogadás, a méltányosság, a nemek közötti egyenlőség és a tanulás, az oktatás, a kutatás és az innováció terén elért kiválóság alapján, amelyek egész Európára kiterjedő, széles földrajzi területet ölelnek fel;
c) hozzájárulás a közös, integrált hosszú távú oktatási és képzési, valamint kutatási és innovációs stratégiákhoz, valamint a társadalom szolgálatához az európai felsőoktatási intézmények minőségének, vonzerejének, versenyképességének és relevanciájának növelése, valamint a tudásnégyszög megerősítése érdekében. A felsőoktatási intézmények összefogják az online és fizikai erőforrásokat, kurzusokat, szakértelmet, személyzetet, adatokat és infrastruktúrát, hogy ezáltal kiaknázzák erősségeiket és reziliensebbé váljanak;
d) a tanárok, az oktatási személyzet és a kutatók felvétele, jutalmazása, értékelése és szakmai továbbképzése új és vonzó módjainak feltérképezése, törekedve az oktatási, kutatási, vezetési és vállalkozói eredmények jobb elismerésére és egyensúlyára, előmozdítva ezáltal a munkaerő-felvétel és a szakmai előmenetel legjobb gyakorlatait, ugyanakkor tiszteletben tartva a munka és a magánélet közötti egyensúlyt, valamint új módszereket kialakítva a teljesítmény elismerésére és értékelésére;
e) minden eddiginél erősebb szövetségek létrehozása a különböző tagállami rendszereken belül a hallgatók együttes felvétele, valamint a tudományos dolgozók és a kutatók közös toborzása megvalósíthatóságának vizsgálata révén, annak érdekében, hogy hallgatói előremenetelük és oktatói, illetve kutatói karrierjük vonzóbbá, fenntarthatóbbá és rugalmasabbá váljon a szövetségeken belül;
f) az európai társadalmi kihívások és készségigények kezelése kutatókkal, valamint az üzleti szférából, az innovációs szektorból és a tágabb közösségekből érkező felekkel partnerségben való munkavégzés, továbbá európai tudásteremtő, transzdiszciplináris és transznacionális hallgatói és tudományos kutatócsoportok kialakítása révén. A felsőoktatási intézmények az őket körülvevő innovációs ökoszisztémákkal együttműködve felkészítik a hallgatókat, a diplomásokat és a pályakezdő kutatókat arra, hogy a lehető legnagyobb mértékben javítsák foglalkoztathatóságukat, éljenek a zöld és digitális kettős átalakulás kínálta lehetőségekkel, és e változások előmozdítóivá váljanak, továbbá az egyetemi képzésen túlra is kiterjesztik és megerősítik a doktori és posztdoktori képzési programokat, hogy azok adott esetben más ágazatok számára értékes transzverzális készségeket is magukban foglaljanak;
g) a fenntartható fejlődést szolgáló oktatás valamennyi szinten és tudományágban történő általános érvényesítése felé történő elmozdulás, amelyet a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend vezérel, előmozdítva a „STEAM” * (TTMMM) megközelítést, valamint vonzóbbá téve a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területeit, illetve a tudományos és kutatói karriert többek között a nők számára is;
h) kombinált mobilitási formák, azaz a jelenléti - amelynek továbbra is az alapvető formának kell maradnia -, a vegyes * és/vagy a virtuális * mobilitási formák beágyazása a tantervekbe annak érdekében, hogy minden szinten fokozódjon a hallgatók és diplomások mobilitása, és hogy lehetővé váljon a saját országban történő nemzetköziesedés az európai és tagállami minőségi sztenderdekkel * összhangban;
i) az egész életen át tartó tanulás megvalósítása a felsőoktatásban azáltal, hogy szerteágazó oktatási lehetőségeket kínálnak, valamint innovatív és hallgatóközpontú pedagógiai módszereket vezetnek be, amelyeket közösen valósítanak meg az európai egyetemközi campusokon, ahol a sokszínű hallgatói szervezetek a hallgatók tanulmányainak és szakmai előmenetelének minden szintjére vonatkozóan rugalmas tanulási pályákat alakíthatnak ki. A mikrotanúsítványok * - bár nem térnek el a teljes diplomás programok alapelvétől és nem ássák alá azt - hozzájárulhatnak a nem hagyományos tanulókat célzó tanulási lehetőségek és az új készségek iránti munkaerőpiaci kereslet bővítéséhez, a tanulási tapasztalat rugalmasabbá és modulárisabbá tételéhez, a felsőoktatáshoz való hozzáférés elősegítéséhez, valamint a tanulók bevonásához - korábbi képesítéseiktől és hátterüktől függetlenül - az átképzési és továbbképzési lehetőségek előmozdítása, valamint a minőségi oktatás biztosítása mellett;
j) külső mentorok által támogatott gyakorlati és/vagy munkahelyi tapasztalatszerzés előmozdítása a vállalkozói szemlélet elterjesztése és a polgári szerepvállalás kialakítása érdekében;
k) törekvés a hallgatók kiegyensúlyozott mobilitására, az oktatási személyzet mobilitására és a képzett munkaerő cirkulációjára a szövetségeken belül;
l) olyan új, inkluzívabb és innovatívabb tanulási környezetek kialakítása, amelyek minden tanulót megszólítanak - beleértve a hátrányos helyzetű és a nem hagyományos tanulókat is -, és hozzájárulnak az európai felsőoktatási rendszerek minőségének és szociális dimenziójának megerősítéséhez;
m) hozzájárulás az európai felsőoktatási intézmények kutatási és innovációs dimenzióinak megerősítéséhez közös menetrend, megosztott infrastruktúrák és erőforrások kialakítása, a kritikus tömeg előmozdítása, a humántőke megerősítése, valamint a nem tudományos szereplők oktatásba és kutatásba való bevonása, továbbá a környező innovációs ökoszisztémák és a polgárok és a társadalom összekapcsolása révén;
n) az „európai egyetemeknek” az innovatív oktatás és a kutatás „kísérleti platformjaként” történő alkalmazásának előmozdítása, ideértve az olyan tudományos életpálya-értékelési és jutalmazási rendszereket, amelyek figyelembe veszik többek között a nyílt tudományban alkalmazott gyakorlatokat, az oktatás minőségét, a tudásátadást és a tájékoztatást; a határozatlan idejű munkaviszonyt kínáló felsőoktatási rendszerek javítása, továbbá az életpályamenedzsment és a változatos szakmai pályafutás kialakításának megerősítése; valamint a nyílt tudomány elveinek és gyakorlatainak elfogadása, ideértve többek között az európai nyílt tudományosadat-felhőt és a nyílt hozzáférésű publikációs infrastruktúrákat, a tudás- és adatmegosztást, illetve a nyílt együttműködést;
o) az „Európai kutatói charta” és a „kutatók felvételi eljárásának magatartási kódexe * ”, valamint ezek végrehajtási mechanizmusai jóváhagyásának előmozdítása, beleértve a kutatói humánerőforrás-stratégiát (HSR4R) és az EURAXESS kezdeményezést [A Tanács következtetései: „Az Európai Kutatási Térség elmélyítése, illetve a jövőbeli EKT-tehetségplatform], amelyek célja a többféle karrierútvonalra alkalmazható, európai kutatóikarrier-fejlesztési gyakorlatok előmozdítása;
p) az EU kiváló kutatási és innovációs kapacitása teljes körű kihasználásának ösztönzése a felsőoktatási és a kutatási ágazatban, támogatva a magasan képzett és versenyképes európai kutatókat, a fokozott kutatási kiválóságot, valamint a megerősített tudástranszfert és innovációs kapacitást Európában, a Horizont Európa programmal való szorosabb kapcsolatok, valamint a karrierek közötti, határokon, tudományágakon és ágazatokon átívelő átjárhatóság révén;
q) azon akadályok azonosításának elősegítése, amelyek gátolják az „Európai Egyetemek” kezdeményezésben rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázását, és lehetőség szerint olyan, a jogilag felelős döntéshozatali szinten elfogadandó megoldások ajánlása, amelyek a teljes felsőoktatási rendszer javát szolgálhatják;
r) példamutatás az európai felsőoktatás átalakításához, a bolognai fő kötelezettségvállalások további végrehajtásához - beleértve a képesítések és a külföldi mobilitási időszakok automatikus elismerését -, valamint összekötőként való fellépés az európai oktatási térség és az EKT között, az európai felsőoktatási térséggel teljes szinergiában;
s) hozzájárulás a kutatás kiválóságának fokozásához és az oktatás minőségének javításához, többek között nemzetközi összefüggésben is, előmozdítva ezáltal az európai felsőoktatási ágazat versenyképességét a tehetségekért folytatott globális versenyben, egyebek mellett a felsőoktatási intézmények nemzetköziesítése, a globális kihívások megoldására irányuló együttműködés, az alapvető tudományos értékek és a közös európai értékek előmozdítása, a külföldi beavatkozás kezelésére irányuló együttműködés, a kutatásértékelési rendszerek és életpályák reformja, valamint a kutatási eredmények és szellemi vagyon védelme révén, összhangban a nyílt hozzáférésre és a nyílt hozzáférésű adatokra vonatkozó uniós szintű elvekkel;
FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT, HOGY A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉT, AZ INTÉZMÉNYI AUTONÓMIÁT ÉS A TUDOMÁNYOS ÉLET SZABADSÁGÁT MARADÉKTALANUL FIGYELEMBE VÉVE, A NEMZETI SAJÁTOSSÁGOKKAL ÖSSZHANGBAN:
32. teljes mértékben használják ki az összes rendelkezésre álló regionális, nemzeti és uniós finanszírozási mechanizmusban rejlő potenciált, ideértve a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, az európai strukturális és beruházási alapok, a Horizont Európa és az InvestEU keretében rendelkezésre álló új lehetőségeket is az oktatás és képzés, valamint a kutatás és az innováció közötti kapcsolatok megerősítése és az „Európai Egyetemek” kezdeményezés támogatása érdekében;
33. törekedjenek arra, hogy lehetőség szerint társfinanszírozási mechanizmusokat találjanak az „Európai Egyetemek” kezdeményezésben részt vevő felsőoktatási intézmények számára, amelyek az alap- és teljesítményalapú finanszírozásukra, egyedi finanszírozási programjaikra vagy stratégiai alapjaikra alapulnak;
34. támogassák az alacsonyabb kutatási és innovációs intenzitású régiók kapacitásépítését, ezáltal végső soron hozzájárulva a kutatási és innovációs szakadék csökkentéséhez és a felsőoktatáshoz való hozzáférés terén meglévő regionális különbségek mérsékléséhez, valamint megerősítve a kiválóságot és előmozdítva a felsőoktatási intézmények jövőbeli szövetségekben való kiegyensúlyozottabb részvételét;
35. nemzetközi, nemzeti és regionális, valamint kormány- és intézményközi szinten is működjenek együtt annak érdekében, hogy azonosítsák és szükség esetén felszámolják az összehangoltabb felsőoktatási rendszerek kialakítása és a felsőoktatási intézmények szorosabb stratégiai szövetségei előtt álló akadályokat az európai oktatási térség, az európai felsőoktatási térség és az EKT keretében már megvalósított széles körű munkára építve;
36. teljes mértékben használják ki az olyan támogató intézkedéseket, mint az európai diákigazolványra vonatkozó kezdeményezés, valamint a képesítések és mobilitási időszakok automatikus kölcsönös elismerése * a tanulmányi és képzési programokon belül, többek között digitális eszközök révén, a mobilitás és a szakmai előmenetel akadályainak felszámolása érdekében;
37. azonosítsák és szükség esetén számolják fel a közös programok minőségbiztosítására vonatkozó európai megközelítés előtt álló akadályokat azáltal, hogy egyrészt megerősítik az európai felsőoktatási minőségbiztosítási nyilvántartásban (EQAR) szereplő értékelő, akkreditációs és minőségbiztosítási ügynökségek közötti intézményi kapcsolatokat és eljárásokat az automatikus kölcsönös elismerés módjainak megtalálása érdekében, másrészt megkönnyítik a minőségbiztosítási eljárások végrehajtását, és ösztönzik a tanulmányi programok közös értékelését és akkreditációját;
38. védjék meg és mozdítsák elő a tudományos élet szabadságát és az intézményi autonómiát mint a jól működő, minőségen alapuló és dinamikus felsőoktatási rendszer központi elvét, az európai felsőoktatási térség felsőoktatásért felelős miniszterei és a kutatási miniszterek által tett kötelezettségvállalásokkal összhangban * ;
FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT ÉS A TAGÁLLAMOKAT, HOGY SAJÁT HATÁSKÖREIKKEL ÖSSZHANGBAN ÉS A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉT MARADÉKTALANUL FIGYELEMBE VÉVE:
39. továbbra is mozdítsák elő egyrészt a helyi és regionális ökoszisztémákhoz kapcsolódó szövetségek kiváló, rugalmas, sokszínű, földrajzilag általánosságban kiegyensúlyozott és fenntartható modelljeit, amelyek ösztönzik az oktatást, a kutatást, az innovációt és a kreativitást, másrészt az olyan együttműködési módok bevált gyakorlati módszereinek kidolgozását, amelyek inspiráló példaként szolgálhatnak más felsőoktatási intézmények számára, és amelyek célja a hallgatók zökkenőmentes és kiegyensúlyozott mobilitásának, a tanárok és az oktatási személyzet mobilitásának, valamint a képzett munkaerő cirkulációjának megvalósítása, harmadrészt a kutatók és a kutatási személyzet felvételének nyitottságát, valamint számukra vonzóbb életpályák és munkafeltételek biztosítását;
40. biztosítsák a léptékváltást, mégpedig többek között azáltal, hogy lehetővé teszik az „európai egyetemek” számára, hogy Európa-szerte minden felsőoktatási intézménnyel megosszák bevált gyakorlati módszereiket és tapasztalataikat, ezáltal biztosítva, hogy az „európai egyetemek” által előidézett reformok, eredmények és innovációk teljes mértékben elérhetők legyenek azon intézmények számára is, amelyek nem vesznek részt e szövetségekben, méltányolva ugyanakkor a más nemzetközi kollaboratív kezdeményezések keretében szerzett tapasztalatokat is;
41. közösen térképezzék fel azokat a lépéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy tesztelni lehessen a mikrotanúsítványok felsőoktatásban történő használatát, mégpedig annak érdekében, hogy segítsenek bővíteni a tanulási lehetőségek tárházát és megerősíteni a felsőoktatási intézmények által az egész életen át tartó tanulásban játszott szerepet;
42. intézményi autonómiájukat tiszteletben tartva támogassák az „európai egyetemeket” abban, hogy létrehozzák a fenntartható modern infrastruktúrák és életpályák, valamint a vonzó munkafeltételek előmozdításához szükséges kapacitást és a megfelelő környezetet, és valamennyi partner körében mozdítsák elő a képzett munkaerő cirkulációját;
43. hozzanak létre erősebb szinergiákat az európai oktatási térség, az EKT és az európai felsőoktatási térség felsőoktatási dimenziói között. Az „európai egyetemek” meghatározó szerepet játszhatnak az ezek kutatási tevékenységei, valamint kihívásalapú tanulási és oktatási megközelítései közötti fontos összeköttetések megteremtésében;
44. többek között a regionális és nemzeti rendszerek, valamint az európai rendszerek közötti szinergiák kihasználásával mérlegeljék fenntarthatóbb finanszírozási eszközök használatát az „európai egyetemek” esetében annak érdekében, hogy ezen egyetemek képesek legyenek megvalósítani ambiciózus stratégiájukat, amihez strukturális és intézményi változásokra van szükség. Ahhoz, hogy a kezdeményezés nagyratörő céljai megvalósulhassanak, a célnak megfelelő, szövetségenkénti finanszírozásra lesz szükség, többek között a már kiválasztott szövetségek esetében is, ugyanakkor figyelembe kell venni az együttműködési modellek sokszínűségét, valamint a különböző nemzeti és regionális finanszírozási rendszereket is;
45. mozdítsák elő az innovatív, eredményes és inkluzív tanulási, oktatási, valamint a nyílt tudományra és a nyitott oktatásra vonatkozó módszerek, továbbá az egyszerűbb adminisztratív eljárások kidolgozását és alkalmazását azáltal, hogy támogatják az „európai egyetemeket” a digitális infrastruktúrákra és az informatikai eszközökre irányuló stratégiák kidolgozásában és végrehajtásában;
46. támogassák az „európai egyetemeket” abban, hogy elérhessék azon ambiciózus célt, hogy a mobilitásban * részt vevő hallgatók száma elérje az 50%-ot, mégpedig azáltal, hogy a kiegyensúlyozott fizikai, virtuális vagy vegyes mobilitási rendszerekre és a képzett munkaerő cirkulációjára összpontosítanak, elismerve, hogy a fizikai mobilitás prioritást jelent, és azt nem helyettesíthetik a kiegészítő szerepet játszó egyéb mobilitási formák;
47. biztosítsák, hogy a kezdeményezés alapja az inkluzivitás és a kiválóság legyen, hogy nyitva álljon a felsőoktatási intézmények valamennyi típusa, továbbá minden hallgató, tanár, oktatási személyzet és kutató számára, előmozdítva a közös és megosztott infrastruktúrák, eszközök és létesítmények használatát;
48. az „európai egyetemekkel” és valamennyi érdekelt féllel szorosan együttműködve rendszeresen és közösen * kövessék nyomon az „Európai Egyetemek” kezdeményezésben részt vevő 41 szövetséggel, valamint az esetleges továbbiakkal kapcsolatos helyzetet, hogy dokumentálni lehessen az elért eredményeket, valamint az oktatási és a kutatási dimenzióra, illetve a társadalomra gyakorolt hatást, továbbá hogy azonosítani lehessen az akadályokat, a hiányosságokat, a kihívásokat és az esetleges megoldásokat a zökkenőmentes működés és a transznacionális tevékenységek végrehajtásának biztosítása érdekében;
49. szervezzenek folyamatos eszmecseréket az Európai Bizottság, a tagállamok, az „európai egyetemek” és a tagállami szakértőkből álló ad hoc szakértői csoport, valamint az egyéb érdekelt felek között annak érdekében, hogy figyelemmel lehessen követni az eredményeket, meg lehessen vitatni és kezelni lehessen az együttműködés útjában álló akadályokat, továbbá hogy megoldásokat lehessen találni és megvalósítani;
50. ösztönözzék a felsőoktatási intézményeket, hogy vállalják a folyamatos átalakulást annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben meg tudják valósítani az oktatást, kutatást, innovációt és a társadalom szolgálatát célzó küldetésüket az európai oktatási térségen és az EKT-n belül, teljes szinergiában az európai felsőoktatási térséggel;
51. támogassák a felsőoktatási intézmények közötti európai szintű fenntartható együttműködést, amely segít megvalósítani az európai oktatási térség, az EKT és az európai felsőoktatási térség célkitűzéseit, és hozzájárul az „európai egyetemek” versenyképességének megőrzéséhez a nemzetközi színtéren, továbbá a tehetség odavonzásáért és megtartásáért folytatott világszintű versenyben, valamint amely lehetővé teszi, hogy a felsőoktatási intézmények bekapcsolódjanak a helyi és regionális ökoszisztémákba;
52. támogassák és ösztönözzék az „európai egyetemeket”, hogy fokozzák a hallgatók és az oktatási személyzet részvételét a szövetségekben - mivel ez a kezdeményezés sikere, továbbfejlesztése és végrehajtása szempontjából elengedhetetlen -, mégpedig azáltal, hogy bevonják őket a megfelelő irányítási struktúrákba;
53. az európai oktatási térség keretében és a nemzeti és regionális felsőoktatási rendszereket maradéktalanul tiszteletben tartva, a releváns nemzeti és regionális felsőoktatási hatóságokkal, valamint a felsőoktatási intézményekkel és az érdekelt felekkel együtt 2022-től kezdődően dolgozzanak ki egyértelmű javaslatokat, amelyek szükség esetén segítenek lebontani az európai szintű együttműködés előtt álló akadályokat, és ennek keretében például mérjék fel az „európai egyetemek” szövetségein belül a közös európai diplomák iránti igényt és ezek megvalósíthatóságát, valamint mozdítsák elő a felsőoktatáson belül a minőségbiztosítással és az automatikus kölcsönös elismeréssel kapcsolatos további európai együttműködést;
FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT, HOGY SAJÁT HATÁSKÖREIVEL ÖSSZHANGBAN ÉS A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉT MARADÉKTALANUL FIGYELEMBE VÉVE:
54. 2021 végéig nyújtson tájékoztatást az első szövetségek félidős felülvizsgálatának főbb eredményeiről az „európai egyetemek” továbbfejlesztése és a bennük rejlő teljes ambiciózus lehetőségek kiaknázása érdekében;
55. támogassa, hogy az „európai egyetemek” azon együttműködés interoperabilitásának és előmozdításának kísérleti platformjaivá váljanak, amelyeket a tagállamok az európai kutatási, oktatási és a személyzet szakmai előmenetelét érintő módszereket illetően folytatnak, beleértve a közös munkaerő-felvételi programokra irányuló, a képzett munkaerő eredményes cirkulációját és a tudás Európán belüli szabad áramlását célzó, az európai tudományos és kutatói életpályák vonzerejét növelni hivatott, fokozatos megközelítés megvalósíthatóságát is, szem előtt tartva a szubszidiaritás elvét és a felsőoktatási intézmények autonómiáját, valamint tiszteletben tartva a nemzeti és regionális munkaerőpiaci rendszerek közötti különbségeket;
56. készítsen iránymutatást azzal kapcsolatban, hogy az uniós programok, alapok és pénzügyi eszközök hogyan lennének képesek - célkitűzéseikkel összhangban - egyszerűsített és észszerűsített módon, robusztus költségvetéssel és meghosszabbított, határozott időtartamra vonatkozóan kiegészíteni az „európai egyetemek” és a felsőoktatási intézmények szövetségeinek más típusai számára nyújtott támogatást, és egyúttal a kapcsolódó szinergiákat is erősíteni;
57. a Horizont Európa támogatásával tartsa fenn a sikeres alulról építkező, inkluzív, a kiválóságon alapuló és földrajzilag kiegyensúlyozott megközelítéseket a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló Erasmus+ programban, és ezzel adjon lehetőséget a felsőoktatási intézmények valamennyi típusa számára - a határokon átnyúló együttműködéseket és más nemzetközi kollaboratív kezdeményezéseket is beleértve - arra, hogy ambiciózus „európai egyetemeket” hozzanak létre, és ennek érdekében teszteljen különböző együttműködési modelleket és maradjon tematikusan nyitott;
58. ösztönözze az „európai egyetemeket” arra, hogy a lehető legjobban aknázzák ki azokat a szakpolitikákat és kezdeményezéseket, amelyek az innovatívabbá válásukat és a vállalkozói készségeik erősödését támogatják - például a HEInnovate keretet és az InvestEU programot -, továbbá a szinergiák megteremtése és az erőfeszítések közötti átfedések elkerülése érdekében mozdítsa elő az együttműködést a Horizont Európával;
59. támogassa az aktív csereprogramokat a tudományos körök és az iparági szereplők között, mivel a közöttük lévő közvetlen kapcsolat hozzáadott értéket teremtene, és segítségével jobban lehetne reagálni a munkaerőpiaci igényekre;
60. mérlegelje a létező online platformok használatát az „európai egyetemek” előmozdítására és támogatására, valamint a bevált gyakorlati módszerek és a tapasztalatok megosztásának lehetővé tételére;
61. továbbra is szorosan működjön együtt a tagállamokkal és rendszeresen tájékoztassa a Tanácsot a kezdeményezés együttesen történő alakítására irányuló folyamatban tett előrelépésekről, valamint az „európai egyetemek” továbbfejlesztéséről, nevezetesen az Erasmus+ programbizottságán és a Horizont Európa programbizottságán - többek között a részvétel bővítésével és az EKT megerősítésével foglalkozó konfiguráción -, valamint az ad hoc szakértői csoporton és az átállással foglalkozó EKT-fórumon keresztül.
MELLÉKLET
Politikai háttér
1. A Tanács következtetései a megújított európai felsőoktatási programról (2017. november 20.)
2. Az Európai Tanács következtetései (2017. december 14.)
3. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a digitális oktatási cselekvési tervről (2018. január 17.)
4. A Tanács következtetései az európai oktatási térség létrehozásának lépéseiről (2018. május 22.)
5. Az Európai Tanács következtetései (2018. június 28.)
6. A Tanács ajánlása a felsőfokú és a felső középfokú képesítések, valamint a külföldi tanulmányi időszakok eredményei automatikus kölcsönös elismerésének ösztönzéséről (2018. november 26.)
7. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a mesterséges intelligenciáról szóló összehangolt tervről (2018. december 7.)
8. A Tanács következtetései: „Mindegyre fenntarthatóbb Unió 2030-ra” (2019. április 9.)
9. A Tanács következtetései a nagymértékben digitalizált Európa jövőjéről 2020 után: „A digitális és gazdasági versenyképesség fokozása Unió-szerte és a digitális kohézió” (2019. június 7.)
10. Európai Tanács: A 2019-2024-es időszakra szóló új stratégiai menetrend (2019. június 20.)
11. A Tanács következtetései - Az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos szakpolitikák kulcsfontosságú szerepe abban, hogy az inkluzív és fenntartható növekedés érdekében a társadalmak képesek legyenek kezelni a technológiai és a zöld átalakulást (2019. november 8.)
12. A Tanács állásfoglalása az európai oktatási térségnek a jövőorientált oktatási és képzési rendszerek támogatása érdekében történő továbbfejlesztéséről (2019. november 8.)
13. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: „Az európai zöld megállapodás” (2019. december 11.)
14. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a méltányos átállást szolgáló erős szociális Európáról (2020. január 14.)
15. A Tanács állásfoglalása - Oktatás és képzés az európai szemeszterben: megalapozott viták biztosítása a reformokról és a beruházásokról (2020. február 27.)
16. A Tanács következtetései az oktatás és a képzés területén a Covid19-válság elleni fellépésről (2020. június 16.)
17. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a fenntartható versenyképességre, a társadalmi méltányosságra és a rezilienciára vonatkozó európai készségfejlesztési programról (2020. július 1.)
18. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Digitális oktatási cselekvési terv 2021-2027 - Az oktatás és a képzés átalakítása a digitális kornak megfelelően (2020. szeptember 30.)
19. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósításáról (2020. szeptember 30.)
20. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Új EKT a kutatás és az innováció szolgálatában (2020. október 1.)
21. Az európai felsőoktatási térség miniszteri konferenciáján elfogadott római közlemény (2020. november 19.)
22. A Tanács következtetései a digitális oktatásról az európai tudásalapú társadalmakban (2020. november 24.)
23. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a 2021-2027-es időszakra vonatkozó, az integrációról és a befogadásról szóló cselekvési tervről (2020. november 24.)
24. A Tanács következtetései az új Európai Kutatási Térségről (2020. december 1.)
25. A Tanács állásfoglalása az oktatás és képzés terén az európai oktatási térség létrehozása érdekében és azon túlmutatóan folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről (2021-2030) (2021. február 18.)
26. A Tanács következtetései: „Az Európai Kutatási Térség elmélyítése: vonzó és fenntartható karrierlehetőségek és munkafeltételek biztosítása a kutatók számára, valamint a képzett munkaerő cirkulációjának megvalósítása” (2021. május 28.).
