Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 68. § (12) bekezdés 3–7. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 6/J. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § (1) E rendelet hatálya – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivételekkel – kiterjed
a) a radioaktív anyag alkalmazására,
b) az ionizáló sugárzást létrehozó és 5 kilovoltnál (kV) nagyobb elektromos feszültséggel működő alkatrészeket tartalmazó elektromos berendezések gyártására és üzemeltetésére,
c) azokra az emberi tevékenységekre, amelyeket olyan természetes sugárforrások jelenlétében végeznek, amelyek a munkavállalók vagy a lakosság sugárterhelésének jelentős megnövekedését okozzák, kiemelten:
ca) a légi járművek és űrjárművek üzemeltetésére, a személyzet sugárterhelésének szempontjából,
cb) a természetben előforduló radionuklidokat tartalmazó anyagok feldolgozására,
d) a munkavállalókat és a lakosság tagjait érő beltéri radon-expozícióra,
e) az építőanyagokból származó külső sugárterhelésre,
f) egy veszélyhelyzet vagy korábbi emberi tevékenység utóhatásaként érvényesülő fennálló sugárterhelés eseteire,
g) a lakosság tagjai vagy a munkavállalók egészségének védelmét szolgáló intézkedéseket szükségessé tévő veszélyhelyzeti sugárzási helyzetekre való felkészülésre, az ilyen helyzetek elhárításának megtervezésére és kezelésére,
h) radioaktív anyagok és ionizáló sugárzást létrehozó berendezések forgalmazására,
i) azokra, akik az a)–f) pontok és a h) pont szerinti tevékenység végzéséhez engedélykérelmet nyújtanak be, vagy bejelentést tesznek, és
j) a sugárvédelmi hatósági eljárásokra.
(2) E rendelet előírásai
a) a nukleáris létesítmények és radioaktívhulladék-tárolók esetében a radioaktív anyagok alkalmazására vonatkozó, a 44. §-ban meghatározott követelmények, valamint az 53–62. §-ban és a 64. és a 65. §-ban meghatározott hatósági eljárásokra vonatkozó előírások – az 55. § (1) bekezdés 19. pontja és az 57. § (21) bekezdése szerinti eljárás kivételével – kizárólag a nukleáris rendszerek és rendszerelemek közé nem tartozó sugárforrások alkalmazására terjednek ki,
b) a radioaktív anyagok szállítására vonatkozó nemzetközi egyezmények alkalmazása során a szállításban sugárveszélyes tevékenységet végzőkre a következők szerint terjednek ki:
ba) az 1–4. §-ban meghatározott általános rendelkezések,
bb) az 5–17. §-ban meghatározott sugárvédelmi követelmények,
bc) a 18–21. §-ban meghatározott sugárvédelmi képzés és továbbképzés követelményei,
bd) a 38. §-ban meghatározott sugárvédelmi szakértő bevonására vonatkozó előírások,
c) a radioaktív sugárforrások csomagolását és töltését, a szennyezett csomagolóeszközök tisztítását és a radioaktív szennyezettség mentesítését végzőkre a következők szerint terjednek ki:
ca) a 22–40. §-ban meghatározott, engedélyesre vonatkozó követelmények és a munkavállalókra vonatkozó kötelezettségek,
cb) a 41–45. §-ban meghatározott radioaktív anyagok alkalmazására vonatkozó követelmények,
cc) az 53–68. §-ban meghatározott hatósági rendszert érintő követelmények és eljárások.
(3) Ha az atomenergiáról szóló törvény honvédségi alkalmazásáról szóló miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik, e rendelet hatálya az (1) bekezdés a)–g) és i) pontjában foglalt tevékenységek és eljárások esetében az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 26. §-ában meghatározott honvédelmi ágazati feladatokra is kiterjed.
(4) Ha a honvédelmi ágazat sugárvédelmi hatósági feladatairól szóló kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, e rendelet hatálya az (1) bekezdés j) pontja szerinti eljárás esetében az Atv. 26. §-ában meghatározott honvédelmi ágazati feladatokra is kiterjed.
(5) Nem terjed ki e rendelet hatálya
a) arra a radioaktív anyagra, amelyben az előforduló – az 1. melléklet 1.1. pontjában szereplő táblázat A oszlopában felsorolt – radionuklid aktivitás-koncentrációja nem haladja meg az 1. melléklet 1.1. pontjában szereplő táblázat B oszlopában szereplő általános mentességi aktivitás-koncentráció értéket úgy, hogy amennyiben a radioaktív anyag egynél több radionuklidot tartalmaz, vagy egy sugárveszélyes munkahelyen többféle radionuklid kerül alkalmazásra, minden egyes radionuklid aktivitás koncentrációja és a hozzá tartozó mentességi szint hányadosaiból képzett összegre teljesüljön az a feltétel, hogy a hányadosokból képzett összeg nem eredményez 1-nél nagyobb értéket,
b) egy sugárveszélyes munkahelyen vagy egy adott sugárveszélyes tevékenység keretében bármely időpontban birtokolt radioaktív anyagra, amelyben az előforduló – 1. melléklet 1.1. pontjában foglalt táblázat A oszlopában felsorolt – radionuklid aktivitása nem haladja meg az 1. melléklet 1.1. pontjában foglalt táblázat D oszlopában szereplő mentességi aktivitás értéket úgy, hogy amennyiben a radioaktív anyag egynél több radionuklidot tartalmaz, vagy többféle radionuklid kerül alkalmazásra, minden egyes radionuklid aktivitása és a hozzá tartozó mentességi szint hányadosaiból képzett összegre teljesül, hogy az nem eredményez 1-nél nagyobb értéket,
c) az ionizáló sugárzást létrehozó, az 5 kV-nál nem nagyobb elektromos feszültséggel működő alkatrészeket tartalmazó elektromos berendezésekre,
d) az alábbi elektromos készülékekre:
da) elektronmikroszkóp,
db) legfeljebb 30 kilovolt (kV) elektromos feszültséggel működő elektromos készülék, ha normál üzemi körülmények között bármely hozzáférhető felülettől számított 0,1 m távolságban legfeljebb 1 µSv/h környezeti dózisegyenérték-teljesítményt idéz elő,
dc) képmegjelenítésre szolgáló katódsugárcső, ha normál üzemi körülmények között bármely hozzáférhető felülettől számított 0,1 m távolságban legfeljebb 1 µSv/h környezeti dózisegyenérték-teljesítményt idéz elő,
e) rendeltetésszerű használat esetén azon fogyasztási cikkre,
ea) amelyben a radioaktív anyag mennyisége nem haladja meg a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott mennyiséget,
eb) amely típusának rendeltetésszerű használatát az illetékes hatóság – a használat utáni kezelés módjának meghatározásával – mentesítette a sugárvédelmi hatósági felügyelet alól, vagy
ec) amely fogyasztási cikket 2018. március 31. előtt vettek használatba, vagy amely fogyasztási cikk ugyanezen időpont előtt került kereskedelmi forgalomba
abban az esetben, ha teljesíti a 6. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott feltételeket, azzal a kitétellel, hogy nem tekinthető rendeltetésszerű használatnak a fogyasztási cikkek előállítására, termelésére, szerelésére, javítására, forgalomba hozatalára, nagykereskedelmi forgalmazására, nagykereskedelmi tárolására irányuló ipari, illetve szolgáltatói tevékenység,
f) az engedélyezett kibocsátásból származó radioaktívan szennyezett anyagra.
(6) Nem terjed ki e rendelet hatálya
a) a természetes sugárforrásból, így az emberi testben megtalálható természetes radionuklidoktól és a földfelszínen észlelhető kozmikus sugárzástól eredő sugárterhelésre,
b) a repülés vagy űrutazás során a lakosság tagjait és a munkavégzésük során utazókat – a légi és az űrjárművek személyzetének kivételével – érő kozmikus sugárzásra, valamint
c) a bolygatatlan földkéregben a nem emberi tevékenység eredményeként jelen lévő természetes eredetű radionuklidok által kibocsátott, a földfelszínen jelentkező külső sugárterhelésre.
(7) Az e rendelet szerinti képesítések, vizsgák és munkavédelmi szabályok nem mentesítik az engedélyest és a munkavállalókat a más jogszabályban meghatározott munkavédelmi, képesítési kötelezettség teljesítése alól.
(8) E rendelet rendelkezéseit a nukleáris létesítményre – ezen rendelkezések sérelme nélkül – a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló rendelet (a továbbiakban: NBSZ R.), valamint a radioaktívhulladék-tároló létesítményre a radioaktív hulladékok átmeneti tárolását vagy végleges elhelyezését biztosító tároló létesítmények biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló rendelet (a továbbiakban: TBSZ R.) rendelkezéseivel összhangban kell értelmezni.
2. § (1) E rendelet hatálya alá tartozó eljárásokban sugárvédelmi hatóságként az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: OAH) jár el. Az OAH gondoskodik az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról, valamint a 89/618/Euratom, a 90/641/Euratom, a 96/29/Euratom, a 97/43/Euratom és a 2003/122/Euratom irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 5-i 2013/59/Euratom irányelv szerinti kapcsolattartó kijelöléséről.
(2) E rendelet rendelkezéseit – az 54. §-ban meghatározott előírásoktól és feltételektől eltekintve – nem kell alkalmazni:
a) azokra az ionizáló sugárzást létrehozó berendezéstípusokra vagy radioaktív sugárforrást tartalmazó készüléktípusokra, amelyek rendeltetésszerű alkalmazását az OAH engedélyezési eljárásban mentesítette,
b) azokra az egyedi, ionizáló sugárzást létrehozó berendezésekre vagy radioaktív sugárforrást tartalmazó készülékekre, amelyek rendeltetésszerű alkalmazását az OAH engedélyezési eljárásban mentesítette,
c) azon tevékenységekre, amelyeket az OAH engedélyezési eljárásban mentesített, amennyiben a tevékenységből eredően összes előrelátható körülmény figyelembevételével a lakosság bármely tagját várhatóan érő effektív dózis legfeljebb 30 μSv/év, és a kis valószínűségű események bekövetkezésekor az effektív dózis 1 mSv/év alatt marad, vagy a természetben előforduló radionuklidok esetén az ezekből származó effektív dózis legfeljebb 1 mSv/év nagyságrendű. A feltételezett események köréből kiszűrhetők az olyan események, amelyek bekövetkezési gyakorisága 10–6/évnél kisebb.
(3) E rendelet rendelkezéseit – a 60. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott előírásoktól és feltételektől eltekintve – nem kell alkalmazni azokra a tevékenységekre, amelyek során az alkalmazott radioaktív anyagban előforduló, az 1. melléklet 1.1. pontjában foglalt táblázat A oszlopában felsorolt radionuklid aktivitás-koncentrációja nem haladja meg az 1. melléklet 1.1. pontjában foglalt táblázat C oszlopában szereplő aktivitás-koncentráció értéket, azzal, hogy ha a radioaktív anyag egynél több radionuklidot tartalmaz, vagy egy sugárveszélyes munkahelyen többféle radionuklid kerül alkalmazásra, minden egyes radionuklid aktivitás-koncentrációja és a hozzá tartozó mentességi szint hányadosaiból képzett összegre teljesül, és az nem eredményez 1-nél nagyobb értéket, valamint a radioaktív anyag tömege kisebb, mint 1 tonna.
(4) A (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben az ionizáló sugárzást létrehozó berendezések előállítása, a burkolat megbontásával járó szerelése, javítása vagy átalakítása, az ionizáló sugárzást létrehozó, valamint a radioaktív sugárforrást tartalmazó készülékek előállítása, termelése, szerelése, javítása, tárolása, hulladékként való ártalmatlanítása vagy a radioaktív anyag kiszerelése nem minősül rendeltetésszerű használatnak.
(5) A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti mentesítés az engedélyben szereplő feltételek fennállásáig vagy a mentesítés időtartamának lejártáig vagy visszavonásáig érvényes.
(6) Az OAH a (2) bekezdés a) pontja szerint mentesíthető ionizáló sugárzást létrehozó berendezések, valamint a radioaktív sugárforrást tartalmazó készülékek típusait és a hulladékként való ártalmatlanítás feltételeit a honlapján naprakészen közzéteszi.
3. § (1) Radioaktív anyag bejelentési kötelezettséggel felszabadítható a sugárvédelmi hatósági felügyelet alól, ha:
a) a radioaktív anyag aktivitás-koncentrációja az általános mentességi aktivitás-koncentráció alá csökkent, vagy
b) zárt sugárforrás esetén a 100 napnál rövidebb felezési idejű sugárforrás aktivitása nem haladja meg a vonatkozó mentességi aktivitást, a 100 napnál hosszabb felezési idejű sugárforrás aktivitása nem haladja meg a vonatkozó mentességi aktivitás 1/10-ét és transzurán elemek aktivitása nem haladja meg a vonatkozó mentességi aktivitás 1/100-át. Ha a radioaktív anyag egynél több radionuklidot tartalmaz, minden egyes radionuklid aktivitása és a hozzá tartozó mentességi szint hányadosaiból képzett összegre kell teljesülnie a kritériumnak.
(2) * Radioaktív anyag az 55. § (1) bekezdés 17. pontja szerinti engedélyezési eljárás keretében felszabadítható a sugárvédelmi hatósági felügyelet alól, amennyiben
a) mesterséges radionuklidok esetében az újrafelhasználásból, újrahasznosításból vagy nem veszélyes hulladékként történő ártalmatlanításából (beleértve az égetést) származó, a lakosság bármely tagját érő egyéni évi sugárterhelés nem haladja meg a 30 µSv effektív dózist, és a kis valószínűségű események bekövetkezésekor az effektív dózis 1 mSv/év alatt marad, vagy
b) természetben előforduló radionuklidok esetén – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a tevékenységből egy személyt érő többlet effektív dózis legfeljebb 1 mSv/év,
(3) A természetben előforduló radionuklidok esetében, ha azok felhasználása radioaktív tulajdonságaik, hasadóképességük vagy hasadóképes anyaggá való átalakíthatóságuk miatt történik, az (1) és (2) bekezdés szerinti felszabadítás során a mesterséges radionuklidokra vonatkozó kritériumokat kell alkalmazni.
(4) * A (2) bekezdés szerinti felszabadítás a radioaktív anyag keletkezésének időpontja tekintetében irányulhat
a) egy meglévő anyagmennyiség eseti felszabadítására vagy
b) üzemvitelszerűen keletkező anyagmennyiség felszabadítására.
(4a) * A (2) bekezdés szerinti feltételek teljesülését sugárvédelmi értékelésben kell bemutatni, amelyben figyelembe kell venni
a) a radioaktív anyag fizikai-kémiai és radiológiai jellemzőit,
b) a radioaktív anyag mennyiségét,
c) a radioaktív anyag minősítésének módszerét,
d) a felszabadítással kapcsolatos szervezeti intézkedéseket, szabályozásokat és felelősségeket,
e) a felszabadítást követő újrahasznosítási, újrafeldolgozási vagy ártalmatlanítási folyamatokat, a folyamatok során bekövetkező feldúsulási, illetve időbeli felhalmozódási effektusokat,
f) a kezelést végző létesítmények műszaki jellemzőit és munkafolyamatait, adott esetben a kezelést végző létesítmények környezetének jellemzőit,
g) a lehetséges besugárzási útvonalakat, a várható és a potenciális sugárterheléseket és
h) a felszabadítás időbeli ütemezését.
(5) A radioaktív anyagok szándékos hígítása, darabolása, szétosztása vagy inaktív anyaggal való keverése a felszabadítás érdekében nem megengedett, kivéve, ha ezt az OAH az 53. § (1) bekezdés 17. pontja szerinti engedélyezési eljárás során engedélyezi.
(6) * A felszabadítandó radioaktív anyagban található nuklidok aktivitás-koncentrációja nem haladhatja meg az adott nuklidra vonatkozó, specifikus mentességi aktivitás-koncentráció értékét.
(7) * A felszabadítási eljárás egy adott ártalmatlanítási, illetve hasznosítási műveletre, valamint azok adott sorrendű kombinációjára alkalmazható. Az ártalmatlanítási, illetve hasznosítási műveleteket a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ártalmatlanítási és hasznosítási műveletek felsorolásáról szóló 43/2016. (VI. 28.) FM rendelet [a továbbiakban: 43/2016. (VI. 28.) FM rendelet] szerint kell meghatározni.
4. § (1) E rendelet alkalmazásában
1. aktiválás: olyan eljárás, amelynek során stabil nuklidot radionukliddá alakítanak, a nuklidot tartalmazó anyag részecskékkel vagy nagy energiájú fotonokkal történő besugárzásával;
2. aktivitás: egy adott energiaállapotban lévő, adott mennyiségű radionuklidban egy adott időpontban bekövetkező időegységenkénti magátalakulások várható száma; az aktivitás jele A;
3. aktivitás-koncentráció: az anyagban előforduló radionuklid egységnyi tömegre vonatkoztatott aktivitása, egysége: Bq/kg;
4. baleseti sugárterhelés: veszélyhelyzeti munkavállalónak nem minősülő személyeket baleset következtében érő sugárterhelés;
5. becquerel: az aktivitás mértékegysége, jele Bq; egy becquerel másodpercenként egy magátalakulásnak felel meg: 1 Bq = 1/s;
6. besugárzás: olyan cselekmény, vagy állapot, amelynek következtében valakit a testén kívülről (külső sugárterhelést okozó) vagy belülről (belső sugárterhelést okozó) eredő ionizáló sugárzás ér;
7. bevitel: a külső környezetből az emberi testbe különféle módon bekerült valamely radionuklid összes aktivitása;
8. dekontaminálás: szennyeződés teljes vagy részleges eltávolítása e célra alkalmazott fizikai, kémiai vagy biológiai eljárással;
9. dozimetriai szolgáltató: olyan személy, szervezeti egység vagy szervezet, aki vagy amely elvégzi a személyi dozimetriai műszerek hitelesítését, azokkal méréseket végez, vagy értékeli a mért eredményeket, illetve radioaktivitást mér az emberi testben vagy biológiai mintákban, megállapítja a dózisok nagyságát, továbbá akinek vagy amelynek ilyen irányú eljárási jogosultságát hatóság elismeri;
10. dóziskorlát: az az effektív dózis, lekötött effektív dózis vagy egyenértékdózis, amelyet egy adott időszakban az egyént érő sugárterhelés nem haladhat meg;
11. dózismegszorítás: személyi dózis felső határértékeként előzetesen megállapított megszorítás, amely behatárolja az optimálási eljárás során egy adott sugárforrás esetében egy tervezett sugárzási helyzetben figyelembe vehető választási lehetőségeket;
12. effektív dózis: külső és belső sugárterhelés következtében a test összes szövetét és szervét érő egyenértékdózisoknak a wT testszöveti tényezőkkel súlyozott összege; az effektív dózis jele E;
13. egészségkárosodás: sugárzás hatására az élettartam és életminőség csökkenése a lakosság körében, beleértve a szöveti károsodásból, a daganatos betegségekből és a súlyos genetikai rendellenességekből eredő csökkenést is;
14. egyenértékdózis: a T szövetet vagy szervet érő különböző típusú és minőségű sugárzásoknak a T szövetre vagy szervre átlagolt elnyelt dózisai megfelelő sugárzási minőségtényezőkkel súlyozott összege; az egyenértékdózis jele HT;
15. egyenértékdózis-teljesítmény: A HT egyenértékdózis dt idő alatti dHT növekménye és az dt idő hányadosa, egysége: sievert per másodperc (Sv/s);
16. ellenőrzött terület: olyan terület, amelyre a sugárvédelem érdekében, vagy a radioaktív szennyeződés terjedésének megakadályozása érdekében különleges szabályok vonatkoznak, és amely területre történő belépés ellenőrzés mellett történik;
17. elnyelt dózis: az egységnyi tömegű anyagban elnyelt sugárzási energia; az elnyelt dózis jele D;
18. építőanyag: olyan termék, amelynek rendeltetése, hogy épületekbe vagy épületek részeibe állandó jelleggel beépítsék, és amelynek tulajdonságai befolyásolják az épületben tartózkodók ionizáló sugárzásból eredő sugárterhelését;
19. felelős egészségügyi szakember: a betegek ionizáló sugárzás alkalmazásával járó kivizsgálásában vagy kezelésében közvetlenül vagy közvetve részt vevő nem-orvos szakember, aki tevékenységéért és annak következményeiért felelősséggel tartozik;
20. felhasználási idő: az OAH által meghatározott, első alkalommal a szolgálati időhöz igazodó időtartam, melynek meghosszabbítását a sugárvédelmi hatóság – zártságvizsgálat és szakértői elemzés alapján – kérelemre engedélyezi;
21. felügyelt terület: az ionizáló sugárzás elleni védelem vagy a radioaktív szennyeződés terjedésének megakadályozása érdekében felügyelet alatt álló terület;
22. felvétel: az emberi testbe a külső környezetből bekerült vagy bevitt radionuklidnak a testnedvek által felvett összaktivitása;
23. foglalkozás-egészségügyi szolgáltató: olyan egészségügyi szakember vagy szervezet, akinek vagy amelynek a sugárterhelésnek kitett munkavállalók foglalkozás-egészségügyi alapellátásra vonatkozó jogosultsága szerepel az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról szóló miniszteri rendelet szerinti nyilvántartásban;
24. foglalkozási sugárterhelés: a munkavállalókat, gyakornokokat és tanulókat munkavégzésük során érő sugárterhelés;
25. fogyasztási cikk: olyan készülék, gyártmány vagy késztermék, amelyben szándékosan egy vagy több fajta radionuklidot helyeztek el, vagy aktiválás útján egy vagy több fajta radionuklidot hoztak létre, vagy amely ionizáló sugárzást hoz létre, és amelyet a lakosságnak külön felügyelet vagy utólagos hatósági ellenőrzés nélkül hoznak forgalomba vagy bocsátanak rendelkezésre;
26. gray: az elnyelt dózis mértékegysége, jele Gy; egy gray egy joule per kilogrammnak felel meg: 1 Gy = 1 J/kg;
27. gyakornok: adott szakmai készség begyakorlása céljából az engedélyesnél képzésben vagy oktatásban részt vevő személy;
28. gyorsító: olyan berendezés vagy létesítmény, amelyben részecskéket gyorsítanak, és a kibocsátott ionizáló sugárzás névleges energiája nagyobb mint 1 megaelektronvolt (MeV);
29. használaton kívüli zárt sugárforrás: olyan zárt sugárforrás, amelyet már nem használnak, vagy amelyet már nem szándékoznak arra a tevékenységre használni, amelyre a jóváhagyást megadták;
30. ICRU gömb: az International Commission on Radiation Units and Measurements nemzetközi szervezet által bevezetett olyan, az ionizáló sugárzás energiájának elnyelődése szempontjából az emberi test modellezésére szolgáló tárgy, amely 30 cm átmérőjű, 1 g/cm3 sűrűségű, szövetegyenértékű szilárd anyagból áll (76,2 tömeg% oxigén, 11,1% szén, 10,1% hidrogén és 2,6% nitrogén);
31. INES-minősítés: az események Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által létrehozott Nemzetközi Nukleáris és Radiológiai Esemény Skála szerint végrehajtott kategorizálása, amelynek célja a lakosság és a szakmai szervezetek közötti tájékoztatás elősegítése, az engedélyes és a nukleáris biztonsági hatóság között egyeztetett formában jelezve az esemény biztonsági jelentőségét;
32. ionizáló sugárzást létrehozó berendezés üzemeltetése: az ionizáló sugárzást létrehozó berendezés üzembe helyezése, bevizsgálása, működtetése, összeszerelése, karbantartása, leszerelése, továbbá az üzemeltetésnek helyt adó sugárveszélyes munkahely létesítése, üzemeltetése, beleértve a dolgozók vagy lakosság sugárvédelmét biztosító építészeti, épületgépészeti berendezések karbantartását;
33. kiemelt létesítmény: nukleáris létesítmény, uránbánya, radioaktívhulladék-tároló, A-szintű izotóplaboratórium;
34. javító intézkedés: sugárforrás eltávolítása vagy nagyságának (aktivitásának vagy mennyiségének) csökkentése, illetve a besugárzási útvonalak megszüntetése vagy a hatásuk mérséklése, fennálló sugárzási helyzetben egyébként előálló dózisok kivédése vagy csökkentése érdekében;
35. környezeti dózisegyenérték: a környezeti kiterjedt sugárforrásokból eredő dózis az ICRU gömb d mélységű pontjában; jele: H*(d);
36. környezeti monitorozás: a környezetben jelen lévő radioaktív anyagokból eredő külső dózisteljesítmény folyamatos mérése, illetve a környezeti elemek radionuklid-koncentrációjának nyomon követése;
37. külső munkavállaló: sugárterhelésnek kitett olyan munkavállaló, beleértve a gyakornokokat és a tanulókat is, akit nem a sugárveszélyes munkahelyért felelős engedélyes foglalkoztat, de aki az engedélyes felügyelete alá tartozó sugárveszélyes tevékenységet végez;
38. lakossági sugárterhelés: az egyéneket érő sugárterhelés, a foglalkozási és az orvosi sugárterhelés kivételével;
39. lakosság tagjai: olyan egyének, akiket lakossági sugárterhelés érhet;
40. lekötött effektív dózis: jele E(τ), mértékegysége a sievert (Sv); az egy adott bevitel következtében az egyes szervekben és szövetekben lekötött HT(τ) egyenértékdózisok megfelelő wT testszöveti tényezőkkel képzett súlyozott összege;
41. lekötött egyenértékdózis: azon egyenértékdózis-teljesítmény idő (t) szerinti integráltja, amely egy adott bevitel következtében egy adott személy T testszövetében, vagy szervében kialakul; jele HT(τ); a dóziskorlátok betartása érdekében az integrálást a bevitelt követő τ = 50 éves időintervallumra, csecsemők és gyermekek esetében pedig a 70 éves korukig hátralévő idő;
42. fennálló sugárzási helyzet: olyan sugárzási helyzet, amely már a hatósági felügyeletről és ellenőrzésről szóló döntés meghozatalakor fennáll, és amely nem igényli sürgős intézkedés bevezetését vagy korábban meghozott sürgős intézkedés fenntartását;
43. mentességi szint: az e rendeletben meghatározott és aktivitáskoncentrációban vagy összes aktivitásban kifejezett érték, melyet nem meghaladó mennyiségű radioaktív anyag alkalmazása nem tartozik a rendelet hatálya alá;
44. mentességi szint alatti sugárforrás: olyan sugárforrás, melynek kezdeti aktivitása vagy aktivitás-koncentrációja önmagában (zárt sugárforrás esetén egy darabként, nyitott forrás esetén egy adott becsomagolt anyagmennyiségként) nem haladja meg a mentességi szint értékét;
45. minőségbiztosítás: azon tervezett és rendszeres tevékenységek összessége, amelyek annak biztosításához szükségesek, hogy egy szervezet, rendszer, rendszerelem vagy eljárás kielégítő módon, az elfogadott normáknak megfelelően működjön;
46. minőségellenőrzés: tervezési, koordinációs, végrehajtási tevékenységek olyan csoportja, amelynek célja a minőség fenntartása vagy javítása, és amely magában foglalja a berendezések összes olyan teljesítményjellemzőjének előírt szintű ellenőrzését, értékelését és karbantartását, amely meghatározható, mérhető és ellenőrizhető;
47. munkahelyi monitorozás: a munkahelyeken lévő dózisteljesítmény folyamatos mérése, valamint a munkahely légterében és felületein lévő radioaktív koncentrációk nyomon követése;
48. munkahelyi radioaktívhulladék-tároló: a radioaktív hulladék központi gyűjtésére és ideiglenes tárolására szolgáló, az atomenergia felhasználója által kezelt helyiség vagy építmény;
49. nem helyhez kötött sugárveszélyes szolgáltatási tevékenység: olyan sugárveszélyes tevékenység, amelyet végzője egy másik engedélyes által felügyelt sugárveszélyes munkahelyen, a másik engedélyes által birtokolt radioaktív anyagok vagy ionizáló sugárzást létrehozó berendezések kezelésével végez, és amely tevékenységre az engedélyesnek nincs engedélye, különösen:
a) más engedélyes radioaktív hulladékainak elszállításra és elhelyezésre való előkészítése a hulladék keletkezési helyszínén,
b) radioaktív anyaggal szennyezett munkahelyek dekontaminálása, leszerelése,
c) ionizáló sugárzást létrehozó berendezés vagy radioaktív sugárforrást tartalmazó készülék telepítése, üzembe helyezése, sugárbiztonsági bevizsgálása vagy minőségellenőrzése, leszerelése vagy karbantartása;
50. nemorvosi képalkotással járó besugárzás: emberek olyan képalkotási célú szándékos besugárzása, amelyben a besugárzás elsődlegesen nem a besugárzásnak kitett személy egészségére gyakorolt kedvező hatást célozza;
51. normál üzemi sugárterhelés: sugárveszélyes munkahely rendeltetésszerű üzemeltetése vagy tevékenység szabályszerű végrehajtása során (ideértve a karbantartást, az ellenőrzést és a leszerelést is) várható sugárterhelés, beleértve azokat a még kezelhető, kisebb jelentőségű rendkívüli eseményeket is, amelyek normál üzemi körülmények között és az üzemeltetés közben várható helyzetekben bekövetkezhetnek;
52. orvosi radiológiai: orvosi diagnosztikai és sugárterápiás eljárásokkal (ide értve a radiológiai diagnosztika, a nukleáris medicina, a sugárterápia és az intervenciós radiológia eljárásait), vagy az ionizáló sugárzás egyéb orvosi, tervezési, irányítási, ellenőrzési célú felhasználásaival kapcsolatos;
53. orvosi radiológiai létesítmény: olyan létesítmény, ahol orvosi radiológiai eljárást végeznek;
54. orvosi sugárterhelés: betegeket vagy tünetmentes személyeket az egészségük érdekében alkalmazott orvosi vagy fogorvosi diagnózis vagy kezelés részeként érő sugárterhelés, továbbá a gondozókat és a segítőket, valamint az orvosi vagy orvosbiológiai kutatásban részt vevő önkénteseket érő sugárterhelés;
55. óvintézkedés: a javító intézkedésektől eltérő minden olyan intézkedés, amelynek célja, hogy elkerülhetővé tegye vagy mérsékelje azokat a dózisokat, amelyek egy veszélyhelyzeti sugárzási helyzetből vagy egy fennálló sugárzási helyzetből ilyen intézkedés hiányában kialakulnának;
56. páciens: orvosi vizsgálatnak kitett beteg, vagy egészségének megóvása érdekében orvosi vizsgálaton megjelent tünetmentes személy;
57. potenciális sugárterhelés: olyan lehetséges sugárterhelés, amelynek bekövetkezése nem várható biztosan, de véletlen jellegű események vagy eseménysorok, így berendezés-meghibásodások vagy üzemeltetői hibák következményeiként felléphet;
58. radioaktív anyag alkalmazása: a radioaktív anyag tárolása, előállítása, termelése, feldolgozása, kezelése, felhasználása, a radioaktív sugárforrást tartalmazó készülék üzembe helyezése, üzemeltetése, karbantartása, az üzemeltetésnek helyt adó létesítmény létesítése, üzembe helyezése, továbbá üzemeltetése, valamint a dolgozók vagy lakosság sugárvédelmét biztosító építészeti, épületgépészeti berendezések karbantartása,;
59. radioaktív sugárforrás: olyan sugárforrás, amely a radioaktivitás hasznosítása céljából radioaktív anyagot tartalmaz;
60. radon: a Rn-222 radionuklid, adott esetben a bomlástermékeit is beleértve;
61. radon-expozíció: a radon bomlástermékeiből származó sugárterhelés;
62. reprezentatív személy: olyan személy, aki a népesség nagyobb sugárterhelésnek kitett egyedeire jellemző dózist kap, kivéve a szélsőséges vagy ritka szokásokkal bíró egyedeket;
63. sievert: az egyenértékdózis és az effektív dózis mértékegysége; jele Sv; egy sievert egy joule per kilogrammnak felel meg: 1 Sv = 1 J/kg;
64. sugárforrás: olyan anyag vagy berendezés, amely ionizáló sugárzás vagy radioaktív anyag kibocsátása révén sugárterhelést idézhet elő;
65. sugárforrás-tartó: komponensek olyan együttese, amelynek rendeltetése, hogy burkolattal biztosítsa a sugárforrás környezettől való elzártságát, és amely nem a sugárforrás szerves része, hanem arra szolgál, hogy a szállítás és a kezelés közben árnyékolást, mechanikus és termikus védelmet biztosítson;
66. sugárterápia: az ionizáló sugárzás gyógyító célú felhasználása, ideértve a terápiás célú nukleáris medicinát is;
67. sugárterhelés: valamely külső vagy belső sugárforrás hatására az emberi szervezetben elnyelődő energia következtében kialakuló dózis;
68. sugárterhelésnek kitett munkavállaló: olyan személy, aki akár önfoglalkoztatóként, akár munkáltató foglalkoztatásában az e rendelet által szabályozott tevékenységek részeként sugárterheléssel járó munkát végez, és olyan dózisokat kaphat, amelyek túlléphetik a lakossági sugárterhelésre vonatkozó dóziskorlátok valamelyikét;
69. sugárvédelem: az ionizáló sugárzások nem kívánt hatásai elleni védelem;
70. sugárvédelmi megbízott: az engedélyes által sugárvédelmi feladatok ellátásával és hatósági kapcsolattartással írásban megbízott személy;
71. sugárvédelmi kategorizálás: sugárveszélyes tevékenységeknek az alkalmazott radioaktív anyag és az ionizálós sugárzást létrehozó berendezés paraméterei alapján történt kategorizálása;
72. sugárveszélyes munkahely: a sugárvédelmi hatósági szabályozás egysége, amelynek engedélyese vagy bejelentője az atomenergia alkalmazója, amely a felügyelt és ellenőrzött területet, az ott alkalmazott radioaktív anyagokat, az ott üzemeltetett ionizáló sugárzást létrehozó berendezéseket, az ott végzett tevékenységet, az ott dolgozó munkavállalókat foglalja magába;
73. sugárveszélyes munkakör: sugárveszélyes tevékenység végzésével járó munkakör;
74. sugárveszélyes tevékenység: tervezett sugárzási helyzetként kezelt olyan emberi tevékenység, amely növelheti a sugárterhelésnek kitett munkavállalóknak valamely sugárforrásból származó sugárterhelését;
75. személyi dózisegyenérték: a dózisegyenérték a testfelület egy meghatározott pontja alatt d mélységben elhelyezkedő lágy testszövetben; jele Hp(d);
76. szennyeződés: radioaktív anyagok szándékolatlan vagy nemkívánatos jelenléte felületeken, illetve szilárd anyagokban, folyadékokban vagy gázokban vagy az emberi testen;
77. szolgálati idő: a zárt sugárforrás gyártója által meghatározott azon időtartam, amely alatt a felhasználásra vonatkozó szabályok betartásával a sugárforrás megfelel a tervezett igénybevételekkel szemben támasztott követelményeknek;
78. sztenderd értékek és összefüggések: a Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság 116. sz. kiadványának 4. és 5. fejezetében ajánlott értékek és összefüggések a külső sugárterhelésből származó dózisok becsléséhez, valamint a Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság 119. sz. kiadványának 1. fejezetében ajánlott értékek és összefüggések a belső sugárterhelésből származó dózisok becsléséhez, illetve a Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság 115. sz. kiadványában a radontól származó kockázatokra ajánlott értékek és összefüggések a radon és leányelemei belégzéséből származó dózisok becsléséhez, és a fenti kiadványok helyébe lépő újabb kiadványok;
79. tárolás: radioaktív anyag – ideértve a kiégett fűtőelemeket is –, radioaktív sugárforrás vagy radioaktív hulladék valamely létesítményben való átmeneti elhelyezése a későbbi visszanyerés szándékával;
80. természetben előforduló radioaktív anyag (NORM): a természetben előforduló, földi eredetű radionuklidokat tartalmazó anyag, valamint annak természetes vagy mesterséges, emberi hatásra történő bedúsult formája, amely a munkavállalók vagy a lakosság sugárterhelésének jelentős növekedését okozhatja;
81. természetes sugárforrás: természetes, földi vagy kozmikus eredetű ionizáló sugárforrás;
82. tervezett sugárzási helyzet: sugárforrás tervezett működtetéséből, vagy a besugárzási útvonalakat módosító emberi tevékenységből származó olyan sugárzási helyzet, amely embereket vagy a környezetet érintő besugárzást, normális vagy potenciális sugárterhelést okoz;
83. toron: a Rn-220 radionuklid és adott esetben a bomlástermékei;
84. űrjármű: emberi irányítású jármű, beleértve az űrhajót, amelyet 100 km-nél nagyobb tengerszint feletti magasságban való üzemelésre terveztek;
85. veszélyhelyzet: olyan sugárforrással összefüggő szokatlan helyzet vagy esemény, amely azonnali intézkedést igényel annak érdekében, hogy mérsékeljék az emberek egészségét és biztonságát, az életminőséget, a tulajdont vagy a környezetet érintő súlyosan káros következményeket; illetve olyan veszély, amely ilyen súlyosan káros következményekkel járhat;
86. veszélyhelyzet-elhárítási terv: olyan terv, amely feltételezett események és a vonatkozó forgatókönyvek alapján felvázolja a veszélyhelyzeti sugárzási helyzet esetén követendő megfelelő intézkedéseket;
87. veszélyhelyzet-kezelési rendszer: az a jogi vagy igazgatási keret, amely meghatározza a veszélyhelyzeti felkészüléssel és elhárítással kapcsolatos felelősségi köröket és hatásköröket, valamint a veszélyhelyzeti sugárzási helyzetben történő döntéshozatal szabályait;
88. veszélyhelyzeti foglalkozási sugárterhelés: veszélyhelyzeti sugárzási helyzetben a veszélyhelyzeti munkavállalókat érő sugárterhelés;
89. veszélyhelyzeti munkavállaló: olyan személy, aki meghatározott feladatokat lát el veszélyhelyzet esetén, és aki a veszélyhelyzeti intézkedés során sugárterhelést kaphat;
90. veszélyhelyzeti sugárzási helyzet: egy veszélyhelyzet következtében kialakuló sugárzási helyzet;
91. végtagok: kéz, alkar, lábfej és boka;
92. vonatkoztatási szint: veszélyhelyzetben vagy fennálló sugárzási helyzetben olyan mértékű effektív dózis, egyenértékdózis vagy aktivitáskoncentráció, amelynek meghaladása az adott sugárzási helyzetben nem kívánatos;
93. zárt sugárforrás: olyan radioaktív sugárforrás, amely a radioaktív anyagot állandóan zárt tokozásban, vagy szorosan kötött szilárd formában tartja, hogy szabályszerű használat mellett radionuklidok ne juthassanak a környezetbe, és zártságát az ISO 9978 szabvány szerint vagy azzal egyenértékű műszaki biztonsági színvonalat biztosító követelményekkel igazolták.
(2) Az (1) bekezdés 2., 12., 14., 17., 40. és 41. pontjában foglalt értelmező rendelkezéshez kapcsolódó számításokra vonatkozó szabályokat a 2. melléklet tartalmazza.
(3) Ahol e rendelet szabvány alkalmazását írja elő, azon a szabvánnyal egyenértékű sugárbiztonsági színvonalat teljesítő más műszaki megoldást is érteni kell.
(4) A nemzeti szabványosításról szóló törvény figyelembevételével az alapvető sugárbiztonsági követelményeket teljesítettnek kell tekinteni, ha a műszaki megoldásokra a vonatkozó sugárvédelmi tartalmú nemzeti szabványt alkalmazzák. A nemzeti szabványtól különböző megoldás alkalmazása esetén az engedélyes köteles – sugárvédelmi szakértő bevonásával – bizonyítani, hogy az általa alkalmazott megoldás sugárvédelmi szempontból legalább egyenértékű a vonatkozó szabványban foglalt követelménnyel, megoldással.
5. § (1) Az ionizáló sugárzásból származó sugárterheléssel járó, új típusú tevékenységek jóváhagyásához az indokoltság előzetes ellenőrzése szükséges.
(2) A fennálló sugárzási helyzetek vagy a veszélyhelyzeti sugárzási helyzetek esetében az óvintézkedés bevezetése indokolt, ha több előnnyel, mint káros következménnyel jár.
(3) Minden olyan esetben el kell végezni az ionizáló sugárzás alkalmazása, fennálló sugárzási helyzet vagy a veszélyhelyzeti sugárzási helyzet esetében az óvintézkedés indokoltságának felülvizsgálatát, amikor ezek hatásosságával vagy lehetséges következményeivel kapcsolatban lényeges új adatok, illetve más technikákra vagy technológiákra vonatkozó új információk válnak ismertté.
(4) A foglalkozási és lakossági sugárterheléssel egyaránt járó tevékenységeknél az indokolást mind a foglalkozási, mind a lakossági csoportra el kell végezni.
(5) Az orvosi sugárterheléssel járó tevékenységek indokolásakor figyelembe kell venni az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak nem munkaköri kötelezettségük keretében kitett személyek egészsége védelmének felügyeletéről szóló miniszteri rendelet előírásait. Fogyasztási cikk esetében a 6. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.
(6) A nem orvosi célú képalkotó tevékenységek esetén az indokolásnak a 46. § (2)–(5) bekezdésében előírtaknak megfelelően kell történnie.
6. § (1) Tilos a radioaktív anyagok szándékos hozzáadása élelmiszerek, takarmányok, játékok, ékszerek és kozmetikumok gyártása során, továbbá tilos az ilyen termékek forgalomba hozatala, behozatala és kivitele.
(2) Tilos minden olyan tevékenység, amely egy fogyasztási cikkben, játékban vagy személyes használatú dísztárgyban az aktivitás olyan mértékű növelésével jár, ami következtében az összes aktivitás a forgalomba hozatal időpontjában sugárvédelmi szempontból nem elhanyagolható.
(3) Tilos a (2) bekezdésben meghatározottak szerint megnövelt aktivitású termékek forgalomba hozatala, behozatala és kivitele.
(4) Tilos olyan sugárvédelmi szempontból jelentőséggel bíró, a 2. § alapján nem mentesíthető fogyasztási cikkek gyártása, forgalomba hozatala vagy a lakosság rendelkezésre bocsátása, amelyek tervezett felhasználása nem indokolt.
(5) Amennyiben egy termék kapcsán felmerül, hogy e rendelet 6. §-a hatálya alá tartozik, a forgalmazót az OAH felszólítja kockázat-elemzést tartalmazó szakvélemény készítésére, melynek ki kell térnie
a) az aktivitás megnövelésével járó tevékenység szándékosságának megállapítása,
b) a hozzáadott radioaktív anyagtartalmának fizikai és kémiai tulajdonságai,
c) a termék kialakítása és az abban található radioaktív anyag hozzáférhetősége,
d) a termék teljes életciklusa során a rendeltetésszerű felhasználás módja és az abból származható besugárzási útvonalak és potenciális sugárterhelések,
e) az észszerű körülmények között várható, nem rendeltetésszerű felhasználásból származó sugárterhelés,
f) a termék várható használati élettartamát, helyes felhasználási módját, telepítését, karbantartását, javítását leíró útmutató, és
g) a végfelhasználó, fogyasztó tájékoztatását szolgáló címkéken található információ
vizsgálatára.
(6) A sugárvédelmi szakértő által készített szakvélemény alapján az OAH engedélyezheti, megtilthatja, vagy további feltételekhez kötheti a termék kereskedelmi forgalomba hozatalát, illetve mentesítheti azt a hatósági felügyelet alól.
7. § A lakossági vagy foglalkozási sugárterhelésnek kitett személyek sugárvédelmét optimálni kell, azzal a céllal, hogy a személyi dózisok nagysága, a sugárterhelés valószínűsége, valamint a sugárterhelésnek kitett személyek száma az aktuális műszaki ismereteket, valamint a gazdasági és a társadalmi tényezőket figyelembe véve az észszerűen elérhető legalacsonyabb legyen.
8. § (1) Annak érdekében, hogy a foglalkozási sugárterhelés ne haladja meg a feltétlenül indokolt mértéket, a foglalkozási sugárterhelésre vonatkozó dózismegszorítást kell megállapítani minden sugárveszélyes munkahelyen. A dózismegszorítást az engedélyes állapítja meg. A dózismegszorítást a tervezés és sugárvédelmi optimálás során az adott létesítmény- vagy alkalmazástípusra jellemző jó gyakorlat figyelembevételével oly módon kell megállapítani, hogy az egyes munkavállalóknak az átlagot jelentősen meghaladó egyéni sugárterhelése elkerülhető legyen.
(2) A lakossági sugárterhelés optimálása és annak biztosítása érdekében, hogy a lakosság tagjainak sugárterhelése az atomenergia több alkalmazásának együttes hatásait figyelembe véve se haladhassa meg a vonatkozó dóziskorlátot, a lakossági sugárterhelésre vonatkozó dózismegszorítást kell alkalmazni. Az OAH az engedélyes javaslata alapján a lakossági dózismegszorítás jóváhagyására – a kiemelt létesítmények kivételével – az 55. § (1) bekezdés 1. és 2. pontja szerinti engedélyezési eljárásban hoz döntést.
(3) A teljes év során kapott effektív dózisban megállapított lakossági dózismegszorítás meghatározásakor az atomenergia alkalmazója figyelembe veszi:
a) a sugárveszélyes munkahelyen kívül tartózkodókat érő közvetlen és szórt sugárzást,
b) a sugárveszélyes munkahelyre karbantartás, látogatás vagy egyéb célból alkalomszerűen belépő, de foglalkozási sugárterhelésnek nem kitett munkavállalókat érhető dózisokat,
c) a munkahelyen a fennálló sugárzási helyzetből eredő sugárterhelést,
d) kiemelt létesítmények esetében a radioaktív anyagok kibocsátásának mértékét az atomenergia alkalmazása során a levegőbe és vízbe történő radioaktív kibocsátásokról és azok ellenőrzéséről szóló miniszteri rendelet szerint.
9. § (1) A veszélyhelyzeti sugárzási helyzetekre és fennálló sugárzási helyzetekre irányadó, lakosságot érintő vonatkoztatási szintek a következők:
a) veszélyhelyzeti sugárzási helyzetekben – a veszélyhelyzet típusától és körülményeitől függően – a vonatkoztatási szint évenkénti vagy eseti 20–100 mSv közötti effektív dózis, amelynek a veszélyhelyzeti körülményektől függő pontos értékét az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszerről szóló kormányrendelet szerinti Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Tervben kell rögzíteni,
b) fennálló sugárzási helyzetekben a vonatkoztatási szint évenként legfeljebb 6 mSv effektív dózis, melynek a radiológiai körülményektől függő pontos értékét a társadalmi és gazdasági tevékenységek figyelembevételével, az érdekelt felekkel egyeztetve, a 49. § (1) bekezdésében foglalt védekezési stratégia alapján az OAH határozza meg.
(2) A veszélyhelyzeti sugárzási helyzetről fennálló sugárzási helyzetre való áttérés jóváhagyásának feltétele, hogy az adott területeken való tartózkodás következtében a lakosság tagjainak sugárterhelése az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vonatkoztatási szintet ne haladja meg, valamint a terhesség teljes időtartamára vonatkoztatva a magzat sugárterhelése ne haladja meg a 6 mSv egyenérték dózist.
(3) A társadalmi és gazdasági tevékenységek figyelembevételével, az érdekelt felekkel egyetértésben az OAH a (2) bekezdéstől eltérően engedélyezheti a veszélyhelyzeti sugárzási helyzetről fennálló sugárzási helyzetre való áttérést korlátozott kiterjedésű területeket érintő, különleges esetekben is, amikor egyes területeken való tartózkodás következtében a lakosság tagjainak sugárterhelése az évi 6–20 mSv effektív dózistartományba eshet, amennyiben ezen területekre való véletlen belépés megakadályozására hatékony intézkedéseket vezettek be. Ezen érintett területen közreműködő munkavállalók tevékenységét tervezett sugárzási helyzetben végzettként kell kezelni az e rendelet 10–14. §-ában és 30–36. §-ában foglalt előírások alkalmazásával.
(4) Fennálló sugárzási helyzetben azon esetekben, amikor a lakossági sugárterhelés meghaladhatja a 6 mSv/év értéket, tájékoztatni kell az egyes személyeket az őket érő ionizáló sugárzás kockázatairól és csökkentésének lehetséges módjáról, annak érdekében, hogy a lehető legalacsonyabb szinten tarthassák a sugárterhelésüket. A 6 mSv/év értéket meghaladó sugárterhelések esetében az érintett területen közreműködő munkavállalók tevékenységét tervezett sugárzási helyzetként kell kezelni az e rendelet 10–14. §-ában foglalt előírások alkalmazásával.
(5) Veszélyhelyzetben a 20 mSv/év effektív dózist meghaladó lakossági sugárterhelések esetében intézkedni kell a személyi dózisok felméréséről és haladéktalanul tájékoztatást kell adni a sugárzás kockázatairól és a sugárterhelés csökkentésének lehetséges módjáról, a nukleáris és radiológiai veszélyhelyzet esetén végzett lakossági tájékoztatás rendjéről szóló kormányrendelet szerint.
(6) A védelem optimálása során elsősorban a vonatkoztatási szint feletti sugárterhelések csökkentésére kell figyelmet fordítani, de az optimálást a vonatkoztatási szint alatt is folytatni kell.
(7) A radon-expozícióval járó fennálló sugárzási helyzetekre irányadó vonatkoztatási szinteket a lakosság tagjaira az 50. § (2) bekezdés a) pontja, a munkavállalókra az 50. § (2) bekezdés b) pontja határozza meg.
(8) Az építőanyagokból származó beltéri külső sugárterheléssel járó fennálló sugárzási helyzetekre irányadó vonatkoztatási szintekre a radon-expozícióval járó fennálló sugárzási helyzetekre irányadó vonatkoztatási szinteket és az 50. § (4)–(7) bekezdésében és az 51. §-ban foglalt védekezési stratégiát kell alkalmazni, azzal, hogy a radontól származó sugárterhelés helyett az építőanyagokból származó külső sugárterhelést kell figyelembe venni.
10. § Tervezett sugárzási helyzetben egy adott személy által kapott dózisok összege nem haladhatja meg foglalkoztatás esetén a foglalkozási sugárterhelés vagy a lakosság tagjai tekintetében a lakossági sugárterhelés esetére megállapított dóziskorlátokat.
11. § Tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek nem oszthatók be olyan feladatra, amelyben sugárterhelésnek lennének kitéve. A tizenhat és tizennyolc év közti korú gyakornokokra és tanulókra a 14. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott korlátozások vonatkoznak.
12. § (1) A (2) bekezdésben előírt dóziskorlátokat alkalmazni kell a munkavállalóknak az összes engedélyezett tevékenységből eredő éves foglalkozási sugárterheléseinek összegére, a munkahelyeken előforduló foglalkozási radon-expozícióra, valamint a fennálló sugárzási helyzetekből adódó egyéb foglalkozási sugárzási helyzetekre.
(2) A foglalkozási sugárterhelésre vonatkozó effektívdózis-korlát évi 20 mSv. Indokolt körülmények között az OAH egy-egy évben ennél nagyobb, de legfeljebb 50 mSv nagyságú effektív dózist is engedélyezhet, amennyiben bármely egymást követő öt évben – azokat az éveket is ideértve, amikor a korlátot meghaladták – az éves átlagos dózis nem haladja meg a 20 mSv értéket.
(3) A (2) bekezdésben megállapított effektívdózis-korlátok mellett az egyenértékdózisokra a következő korlátokat kell alkalmazni:
a) a szemlencse egyenértékdózis korlátja évi 20 mSv,
b) a bőrfelületre meghatározott egyenértékdózis korlátja évi 500 mSv, amely a bőrfelület tetszőleges 1 cm2-es területére számított átlagos dózisra vonatkozik, a sugárzásnak kitett teljes felület nagyságától függetlenül,
c) a végtagok egyenértékdózis korlátja évi 500 mSv.
(4) Tervezett sugárzási helyzetben egy adott személy által a teljes élete során kapott foglalkozási sugárterhelések összege nem haladhatja meg a 400 mSv effektív dózist.
(5) A munkáltató kérelmére, az országos tisztifőorvos szakvéleménye alapján az OAH további, de legfeljebb évi 10 mSv nagyságú effektív dózist is engedélyezhet, ha a munkavállaló ehhez írásban hozzájárul, és a munkáltató igazolja az 5. §-ban az indokoltság elvére vonatkozó követelmények teljesülését.
(6) Az OAH a (7) bekezdésben foglaltak teljesülése esetén – a veszélyhelyzeteket ide nem értve – egyes meghatározott munkavállalók számára jóváhagyhatja, hogy az őket érő személyi foglalkozási sugárterhelés túllépje a (2)–(5) bekezdésben előírt dóziskorlátokat, azzal a feltétellel, hogy ezeknek a sugárterheléseknek időben behatároltnak kell lenniük, konkrétan meghatározott munkavégzési területekre és feladatokra kell korlátozódniuk, és azok nem haladhatják meg az OAH által az adott esetre vonatkozóan megállapított sugárterhelési határértékeket.
(7) A (6) bekezdésben foglalt engedélyezési eljárás során a következő feltételeket kell figyelembe venni:
a) ilyen sugárterhelésnek csak a 30. § (1) bekezdés a) pontja szerinti „A” kategóriába tartozó munkavállalók vagy az űrjárművek személyzetének tagjai tehetők ki;
b) anyatejet adó munkavállalók – amennyiben fennáll a felvétel vagy az emberi test szennyeződésének kockázata – ilyen sugárterhelésnek nem tehetők ki;
c) az ilyen sugárterhelést a munkáltató előzetesen megindokolja, és a munkavállalókkal, azok képviselőivel, a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal és a sugárvédelmi szakértővel részletesen egyezteti;
d) az érintett munkavállalóknak előzetesen tájékoztatást kell kapniuk a művelettel járó kockázatokról és a művelet során megteendő óvintézkedésekről;
e) a munkavállalók írásban hozzájárultak a különleges sugárterheléshez;
f) az ilyen sugárterhelésekkel összefüggő valamennyi dózist külön rögzíteni kell a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató által vezetett egészségügyi dokumentációban, a munkáltató által vezetett helyi, továbbá az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartás által vezetett személyi monitoringeredmények között.
(8) Ha a külön jóváhagyáshoz kötött sugárterhelés következtében egy adott munkavállaló sugárterhelése meghaladja a dóziskorlátokat, vizsgálni kell, hogy szükséges-e a munkavállaló tevékenység alóli felmentése vagy áthelyezése. A szokásos tevékenység alóli felmentéshez vagy áthelyezéshez a munkavállaló írásbeli beleegyezése szükséges.
(9) Az űrjárművek személyzetét érő, a dóziskorlátokat túllépő sugárterhelést külön jóváhagyáshoz kötött sugárterhelésként kell kezelni.
13. § (1) A várandós, a nemrégen szült és a szoptató nők az erről a tényről történő, az engedélyesnek – vagy külső munkavállaló esetében a munkáltatónak – címzett tájékoztatásának időpontjától kezdődően nem foglalkoztathatóak sugárterhelésnek kitett munkavállalóként.
(2) Az anyatejet adó munkavállaló az erről a tényről történő, az engedélyesnek – vagy külső munkavállaló esetében a munkáltatónak – címzett tájékoztatásának időpontjától kezdődően nem foglalkoztatható olyan munkakörben, amely a radionuklid-felvétel vagy a test szennyeződésének jelentős kockázatával jár.
14. § (1) A tizennyolcadik életévüket betöltött gyakornokokra és tanulókra, akiknek tanulmányaik során kötelezően sugárforrásokkal kell dolgozniuk, a foglalkozási sugárterhelésre vonatkozóan a 12. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott dóziskorlátokkal megegyező dóziskorlátok vonatkoznak.
(2) A tizenhatodik életévüket betöltött, de tizennyolc évesnél fiatalabb gyakornokokra és tanulókra, akiknek tanulmányaik során kötelezően sugárforrásokkal kell dolgozniuk, az effektívdózis-korlát évi 6 mSv.
(3) A (2) bekezdésben megállapított effektívdózis-korlátokon túl az egyenértékdózisokra a következő korlátokat kell alkalmazni:
a) a szemlencsére meghatározott egyenértékdózis éves korlátja 15 mSv,
b) a bőrfelületre meghatározott egyenértékdózis korlátja évi 150 mSv, amely a bőrfelület tetszőleges 1 cm2-es területére számított átlagra vonatkozik, a sugárzásnak kitett teljes felület nagyságától függetlenül,
c) a végtagok egyenértékdózis korlátja évi 150 mSv.
(4) Az (1) és (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó gyakornokokra és tanulókra a lakosság tagjaira a 16. §-ban meghatározott lakossági dóziskorlátok vonatkoznak.
15. § (1) Veszélyhelyzetben a baleset következményeinek elhárításában részt vevő személyekre a vonatkoztatási szinteket az alábbiak szerint kell alkalmazni:
a) A veszélyhelyzet elhárításának tervezése során a veszélyhelyzeti munkavállalók munkáltatójának biztosítani kell, hogy a veszélyhelyzeti foglalkozási sugárterhelés – lehetőség szerint – ne érje el a 12. §-ban meghatározott dóziskorlátok szintjét.
b) Olyan helyzetekben, amikor a sugárterhelés súlyos egészségkárosító hatásainak megelőzése vagy katasztrófahelyzet kialakulásának megelőzése céljából az a) pontban meghatározott feltétel nem valósítható meg, a veszélyhelyzet-kezelést irányító döntése alapján az alábbi feltételek alkalmazandók:
ba) az általános feladatokat ellátó veszélyhelyzeti munkavállalók külső sugárterhelésének vonatkoztatási szintje 50 mSv effektív dózis, a teljes veszélyhelyzet-kezelési időszakra,
bb) a lakosság jelentős sugárterhelésének megakadályozását célzó – a veszélyhelyzet súlyosbodásának megelőzését vagy a súlyosbodás mértékének csökkentését, életveszély potenciális kialakulásának megelőzését, valamint a sürgős óvintézkedések helyszíni bevezetését és alkalmazását szolgáló – feladatokat ellátó veszélyhelyzeti munkavállalók külső sugárterhelésének vonatkoztatási szintje a teljes veszélyhelyzet-kezelési időszakra 100 mSv effektív dózis,
bc) emberélet megmentése, a sugárterhelés súlyos egészségkárosító hatásainak megelőzése vagy katasztrófahelyzet kialakulásának megelőzése céljából a veszélyhelyzeti munkavállalók külső sugárterhelésének vonatkoztatási szintje 250 mSv effektív dózis, a teljes veszélyhelyzet-kezelési időszakra vonatkoztatva.
c) A személyek felkészítését és tevékenységük megtervezését úgy kell végrehajtani, hogy a várható sugárterhelésük az irányadó vonatkoztatási szinteket lehetőleg ne, a teljes veszélyhelyzet-kezelési időszakra vonatkoztatva pedig az 500 mSv effektív dózist semmiképpen se haladja meg.
(2) A munkáltató gondoskodik az elhárítási műveletekkel kapcsolatos óvintézkedésekről.
(3) Az elhárításba fogamzóképes nő, tanuló vagy gyakornok nem vonható be.
(4) A veszélyhelyzeti munkavállalók, akiket az általuk elvégzendő feladat következtében 100 mSv-nél nagyobb effektív dózis érhet, előzetesen világos és teljes körű tájékoztatást kell kapjanak a munkáltatótól annak egészségi kockázatairól és a rendelkezésre álló védelmi intézkedésekről.
(5) Ha az elhárítás során 100 mSv-nél nagyobb effektív dózis várható, az elhárítási feladatok csak önkéntesen végezhetők.
(6) Veszélyhelyzeti foglalkozási sugárterhelés esetén a veszélyhelyzeti munkavállalókat monitoringnak kell alávetni, vagy a személyi dózisukat más módon kell meghatározni.
(7) Veszélyhelyzeti munkavállaló csak akkor utasítható veszélyhelyzeti elhárítási tevékenységre, ha a munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálaton bebizonyosodott, hogy a munkavállaló fiziológiai és pszichés szempontból is alkalmas fokozott stresszhelyzetben a védőfelszerelések használatával történő munkavégzésre. Ha a legutóbbi ilyen vizsgálat óta a munkavállaló egészségi állapotában olyan változás állt be, amely miatt kérdésessé válhat a veszélyhelyzeti feladatainak ellátása, akkor haladéktalanul köteles jelentkezni a fenti célú felülvizsgálatra. A veszélyhelyzeti feladatok ellátására alkalmatlanná vált munkavállalót a munkáltató köteles azonnal felmenteni a veszélyhelyzeti feladatok ellátásának kötelezettsége alól.
(8) Azoknak a veszélyhelyzeti munkavállalóknak a részére, akik esetén nem zárható ki, hogy veszélyhelyzet-elhárítási tevékenységük során a szervezetüket ért sugárterhelések összege meghaladhatja a 100 mSv effektív dózist, a munkáltatójuk
a) intézkedik, hogy bekerüljenek a teljes élettartamra vonatkozó egészségügyi követési rendszerbe,
b) a megjelenéshez szükséges költségek fedezését is beleértve feltétel nélkül biztosítja, hogy az egészségügyi követés részét képező vizsgálatokon, kezeléseken (a továbbiakban e § vonatkozásában együtt: vizsgálat) megjelenhessenek.
(9) Ha a vizsgálat időtartama nem számít betegállománynak és az egészségügyi követés részét képező vizsgálatokon történő megjelenés a munkáltatónál érvényes munkaidőben történik, a vizsgálatok és a vizsgálatokhoz szükséges utazás időtartamát a munkáltató köteles rendes munkaidőben eltöltött munkaként elszámolni.
16. § (1) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott lakossági dóziskorlátok a lakosság tagjait egy adott év során az összes jóváhagyott tevékenységből érő sugárterhelések összegére érvényesek.
(2) A lakossági sugárterhelésre vonatkozó effektívdózis-korlát évi 1 mSv.
(3) A (2) bekezdésben említett dóziskorláton túl az egyenértékdózisra a következő korlátokat kell alkalmazni:
a) a szemlencse egyenértékdózis korlátja évi 15 mSv, valamint
b) a bőrfelületre meghatározott egyenértékdózis korlátja évi 50 mSv, amely a bőrfelület tetszőleges 1 cm2-es területére számított átlagra vonatkozik, a sugárzásnak kitett teljes felület nagyságától függetlenül.
17. § Az effektív dózisok és az egyenértékdózisok becslése során a sztenderd értékeket és összefüggéseket kell használni. Külső sugárzás esetén a 4. §-ban, valamint az International Commission on Radiological Protection ICRP 116. kiadványának 2.3. szakaszában meghatározott operatív mennyiségeket kell használni.
18. § Az atomenergia alkalmazási körébe tartozó tevékenységet csak megfelelő fokozatú és szakirányú sugárvédelmi képzettséggel és a tevékenységének gyakorlásához szükséges, jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel rendelkező személy végezhet.
19. § (1) Legalább alapfokozatú sugárvédelmi képzettséggel kell rendelkezniük azoknak, akik
a) sugárterhelésnek kitett munkavállalók, akik sugárforrással nem dolgoznak, de munkaköri kötelességük teljesítése keretében tervezett sugárterhelésnek lehetnek kitéve,
b) a 19. § (2) bekezdés a) és e) pontjában foglaltak kivételével a III. sugárvédelmi kategóriába sorolt tevékenység során sugárforrással dolgoznak, vagy ilyen tevékenységet közvetlenül felügyelnek, irányítanak,
c) radioaktív anyagok telephelyen kívüli szállítására vonatkozó előírások alapján sugárvédelmi képzésre kötelezettek, és a
d) veszélyhelyzet-elhárítási tervben vagy veszélyhelyzet-kezelési rendszerben meghatározott veszélyhelyzeti munkavállalók.
(2) Legalább bővített fokozatú sugárvédelmi képzettséggel kell rendelkezniük azoknak, akik
a) orvosi sugárterhelést vagy nem orvosi képalkotással járó besugárzást eredményező tevékenységeket végeznek, vagy ilyen tevékenységet közvetlenül felügyelnek vagy irányítanak,
b) kiemelt létesítményben, az I. vagy a II. sugárvédelmi kategóriába sorolt tevékenység során sugárforrással dolgoznak, vagy ilyen tevékenységet közvetlenül felügyelnek vagy irányítanak,
c) a II. vagy a III. sugárvédelmi kategóriába sorolt tevékenység sugárvédelmi szempontú felügyeletét szervezeti szinten irányítják,
d) a veszélyhelyzet-elhárítási tervben vagy veszélyhelyzet-kezelési rendszerben meghatározott veszélyhelyzeti munkavállalók azon csoportjába tartoznak, akik a veszélyhelyzettel érintett területen a helyszíni védelmi intézkedések közvetlen végrehajtását irányítják, és
e) zárt sugárforrásnak nem minősülő, csomagolatlan radioaktív készítménnyel folytatott tevékenységet közvetlenül felügyelnek, irányítanak, kivéve, ha a radioaktív anyag olyan – a munkahelyi sugárvédelmi szabályzatban meghatározott – csomagolóeszközben van, amely a normál munkakörülmények között megtartja tartalmát.
(3) Átfogó fokozatú sugárvédelmi képzettséggel kell rendelkezniük azoknak, akik
a) kiemelt létesítményben vagy az I. sugárvédelmi kategóriába sorolt tevékenységek során a sugárveszélyes munkavégzést tervezik vagy a sugárveszélyes tevékenységet végző szervezeti egységet közvetlenül irányítják,
b) kiemelt létesítmény vagy az I. sugárvédelmi kategóriába sorolt sugárvédelmi szempontú felügyeletet ellátó szervezeti egységet közvetlenül irányítják,
c) orvosfizikusként, orvosi fizikus szakértőként vagy klinikai sugárfizikusként sugárterápiás tervezést végeznek,
d) sugárveszélyes tevékenységek sugárvédelmi hatósági ellenőrzését vagy engedélyezését végzik,
e) alapfokú, bővített fokozatú vagy átfogó fokozatú sugárvédelmi tanfolyamokon oktatnak vagy vizsgáztatnak,
f) a kiemelt létesítmények, az I. sugárvédelmi kategóriába tartozó sugárveszélyes munkahelyek, továbbá az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszer veszélyhelyzet-elhárítási terveiben vagy veszélyhelyzet-kezelési rendszerében meghatározott azon munkavállalók, akik veszélyhelyzeti sugárzási helyzet sugárvédelmi következményeinek értékelését végzik, valamint a sugárterhelés csökkentésére irányuló védelmi intézkedésekre javaslatot adnak.
(4) Az átfogó fokozatú sugárvédelmi képesítés mellett sugárvédelmi szakértői kiegészítő képzettséggel is kell rendelkezniük azoknak, akik
a) sugárveszélyes munkahelyek kialakításának sugárvédelmét vagy a már engedélyezett sugárvédelmi rendszer hatósági engedélyezéshez köthető átalakítását tervezik, vagy
b) egyéb sugárvédelmi szakértői tevékenységet folytatnak.
20. § (1) Alapfokozatú sugárvédelmi képzettség szerezhető és igazolható alapfokozatú sugárvédelmi képzésen való részvétellel és eredményes vizsga letételével.
(2) Bővített fokozatú sugárvédelmi képzettség szerezhető és igazolható bővített fokozatú sugárvédelmi képzésen való részvétellel és eredményes vizsga letételével.
(3) Átfogó fokozatú sugárvédelmi képzettség szerezhető és igazolható átfogó fokozatú sugárvédelmi képzésen való részvétellel és a szakiránynak megfelelő eredményes vizsga letételével.
(4) Sugárvédelmi szakértői tevékenységhez szükséges képzettség szerezhető és igazolható az adott szakiránynak megfelelő átfogó fokozatú sugárvédelmi képzésen és az ahhoz kapcsolódó sugárvédelmi szakértői kiegészítő képzésen való részvétellel és eredményes vizsga letételével. Az adott szakirányra vonatkozó sugárvédelmi szakértői kiegészítő képzettség a szakiránynak megfelelő átfogó fokozatú sugárvédelmi képzettség megléte esetén külön is szerezhető. A sugárvédelmi szakértői kiegészítő képzettség gyakorlásának hatálya megegyezik az átfogó fokozatú sugárvédelmi képzettség gyakorlásának hatályával.
(5) Valamennyi sugárvédelmi képzettségi igazolás az eredményes vizsga letételétől számított 5 évig érvényes.
(6) A sugárvédelmi képzettség megújítása az időközben tett újabb sugárvédelmi képzettséget adó képzésen, vagy továbbképzésen való részvétellel, és az azon tett eredményes vizsgával igazolható. Továbbképzésen csak az vehet részt, aki érvényes, a továbbképzés szakirányának megfelelő sugárvédelmi képzettséggel rendelkezik, vagy legutóbbi képzettségnek érvényessége 1 éven belül járt le.
(7) A sugárvédelmi képzettséget igénylő munkahelyeken dolgozók esetében a sugárvédelmi képzettség megszerzéséhez és megújításához szükséges képzések és vizsgáztatások költségei az engedélyest, külső munkavállalók esetében a munkáltatót terhelik.
(8) A sugárvédelmi képzések tematikája általános sugárvédelmi és legalább egy, a képzésen részt vevők munkahelyének és munkakörének megfelelő sugárvédelmi szakirány sajátos ismereteire épül. A sugárvédelmi képzettség csak az adott szakiránynak vagy szakirányoknak megfelelő sugárveszélyes munkahelyeken történő munkavégzésre jogosít.
(9) Az OAH által jóváhagyott sugárvédelmi képzések tematikai követelményeit és lehetséges szakirányait a 4. melléklet tartalmazza.
(10) A követelményeknek megfelelő fokozatú sugárvédelmi képzettség meglétéért, valamint annak nyilvántartásáért az engedélyes felel. Külső munkavállalók esetén a nyilvántartás a munkáltató feladata, a sugárveszélyes munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt az érintett munkavállalókra vonatkozó igazolásokat az engedélyesnek be kell mutatni.
(11) A sugárvédelmi képzettséggel nem rendelkező, vagy lejárt érvényességű képzettségi igazolással rendelkező munkavállaló a tevékenységének megfelelő érvényes sugárvédelmi képzettséggel rendelkező munkavállaló felügyelete mellett a megfelelő képzettség megszerzéséig, de legfeljebb egy évig végezhet sugárveszélyes tevékenységet.
21. § (1) Az alapfokozatú képzésen és továbbképzésen az oktatást egyetlen oktató is végezheti. A bővített fokozatú képzésen és továbbképzésen az oktatást legalább két, átfogó fokozatú képzésen és továbbképzésen legalább öt – témakörönként kiválasztott – olyan oktató végezheti, aki a képzés szakirányának megfelelő hatályos sugárvédelmi szakértői engedéllyel vagy felsőfokú műszaki, illetve egészségügyi végzettséggel vagy tudományos fokozattal, valamint a témakörnek megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkezik.
(2) Az 55. § (1) bekezdés 6. pontja szerinti engedélyben meghatározott oktatók személyén az engedélyes újabb engedélykérelem benyújtása nélkül csak abban az esetben módosíthat, ha az új oktató – függetlenül a képzés fokozatától – rendelkezik a képzés szakirányának megfelelő, hatályos sugárvédelmi szakértői engedéllyel, és a változást az engedélyes a 60. § (8) bekezdés c) pontja szerint bejelentette.
(3) Az alapfokozatú képzést legalább írásbeli vizsga, a bővített, átfogó (szakértői) fokozatú képzést és továbbképzést írásbeli és szóbeli vizsga zárja. A vizsgát vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság tagjai a vizsgabizottság elnöke, és legalább egy, átfogó fokozatú képzés esetén legalább kettő oktató. A vizsgáztatást a vizsgabizottság elnöke vezeti. Amennyiben a tanfolyamra jelentkezők száma meghaladja a 40 főt, abban az esetben két külön elnök által vezetett vizsgabizottság is kijelölhető. A vizsgáztatás részletes követelményeit a 4. melléklet részletezi.
(4) Alapfokozatú képzés és továbbképzés – a gyakorlati ismeretek oktatásának kivételével – e-learning-képzés keretén belül is végezhető. Az e-learning-képzés keretében a vizsgát megelőzően kötelező személyes konzultációt biztosítani.
(5) A vizsgabizottság elnökét a sugárvédelmi szakértők közül az OAH jelöli ki. A vizsgabizottság elnökének függetlennek kell lennie a képzést szervező, a képzésben közreműködő vagy a képzést megrendelő szervezettől.
(6) Az oktatókat és a vizsgaelnököt tiszteletdíj és utazási költségtérítés illeti meg, amelynek kifizetése az oktatás szervezőjének a feladata.
(7) A vizsgaelnök tiszteletdíja vizsgázónként:
a) alapfokú vizsga esetén a mindenkori havi garantált bérminimum 1,3%-a,
b) bővített és átfogó fokozatú vizsga esetén a mindenkori havi garantált bérminimum 1,9%-a,
c) szakértői szakiránnyal kiegészülő képzést záró vizsga esetén a mindenkori havi garantált bérminimum 2,6%-a.
(8) A (6) bekezdésben meghatározott módon a vizsgaelnök összes tiszteletdíját 10 főnél kevesebb vizsgázó esetén 10 főre kell számolni.
(9) Ha a vizsgára vagy annak egyes vizsgarészeire, vizsgatevékenységeire a vizsgaelnök állandó lakóhelyétől eltérő helységben kerül sor, úgy a vizsgaelnököt a vizsgáztatási díj mellett utazási és – indokolt esetben – szállásköltség illeti meg. Az utazási költség elszámolása tömegközlekedési eszköz igénybevétele esetén a menetjegy, saját gépjármű használata esetén a személyi jövedelemadóról szóló törvény, valamint a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet előírásai alapján történik. Vasút igénybevétele esetén 2. osztályú menetjegy számolható el.
(10) A vizsgaszervező – a vizsgaelnökkel történt megegyezés alapján – gondoskodhat az utaztatásról és a szállásról, amely esetben a vizsgaelnököt külön utazási és szállásköltség nem illeti meg.
(11) A vizsga sikeres teljesítését a képzés, továbbképzés szervezője által kiadott bizonyítvány igazolja. A bizonyítványnak tartalmaznia kell az Atv. 16/C. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat, valamint fel kell tüntetni a vizsgázó tevékenységi körét és a tematika által meghatározott, a 4. melléklet 1.1.1. pontjában meghatározott szakirányt is. A bizonyítvány kiállítása díjmentes, annak költségei a vizsgáztatással kapcsolatos költségek részét képezik.
(12) A képzés, továbbképzés teljesítéséről, valamint a vizsgáztatásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság elnökének kell aláírnia. A jegyzőkönyvet a képzés, továbbképzés szervezője köteles 5 évig megőrizni.
(13) Eredménytelen vizsga esetén, a vizsgázó 30 napon belül pótvizsgát tehet újabb képzés vagy továbbképzés elvégzése nélkül. A pótvizsgára a vizsgára vonatkozó rendelkezések alkalmazandók.
(14) A képzést és továbbképzést záró vizsga időpontja legkorábban a képzés vagy továbbképzés utolsó oktatási napját követő napon lehet. A pótvizsga legkorábban az eredménytelen vizsgát követő 5. napon történhet.
22. § (1) A sugárterhelésnek kitett munkavállalók sugárvédelmét biztosító intézkedések értékeléséért és végrehajtásáért az engedélyes felelős.
(2) A sugárveszélyes munka végzéséhez – a (3) és (4) bekezdésben foglaltak kivételével – egyidejűleg legalább két munkavállaló jelenléte szükséges, akik közül legalább az egyik
a) megfelelő szakmai és sugárvédelmi képesítéssel rendelkezik, és
b) felelős a sugárvédelmi előírások betartásáért.
(3) Ha a munkavégzés felügyelete kép- és hangátvitelt biztosító távfelügyelettel megoldható, a sugárveszélyes munkát megfelelő szakmai és sugárvédelmi képzettségű munkavállaló egyedül is végezheti.
(4) Egyedül is végezhető sugárveszélyes tevékenység, ha a sugárvédelmi szakértő által készített, 7. melléklet szerinti Sugárvédelmi Leírás részét képező értékelés igazolja, hogy az önállóan, megfelelő szakmai és sugárvédelmi képzettséggel rendelkező szakember által végzett sugárveszélyes tevékenység – a rendkívüli esemény bekövetkezését is beleértve – végrehajtásakor:
a) nem lép fel olyan mértékű sugárterhelés, radioaktív szennyeződés vagy személyi sérülés, amely a munkavállalóra vonatkozó dóziskorlátok meghaladását eredményezheti, vagy a munkavállaló sürgős megfigyelését és kezelését igényli,
b) a sugárveszélyes tevékenység biztonságosan végrehajtható, vagy szükség esetén félbeszakítható anélkül, hogy radioaktív anyag nem tervezett kibocsátása, a lakosság tagjainak, más munkavállalóknak vagy pácienseknek nem tervezett sugárterhelése következzen be,
c) a sugárveszélyes tevékenység optimálásakor figyelembe vették az önálló munkavégzés következményeit, és
d) a tevékenység nem I. sugárvédelmi kategóriába, valamint csomagolatlan nyitott sugárforrások kezelésével járó II. sugárvédelmi kategóriába tartozó tevékenység.
(5) A (4) bekezdés a) és b) pontjában foglalt feltételekkel megfeleltethetőek az alábbi tevékenységek:
a) az orvosi és állatorvosi célú röntgendiagnosztikai vizsgálat orvosi és állatorvosi munkahelyen történő végrehajtása, ha azt megfelelő szakmai és sugárvédelmi képzettségű orvos, állatorvos, egészségügyi vagy állatorvosi asszisztens végzi,
b) a kutatási vagy ipari tevékenység keretében, laboratóriumon, valamint telephelyen belül, megfelelő szakmai és sugárvédelmi képzettségű szakember által végzett, a II. sugárvédelmi kategóriába tartozó, zárt sugárzási terű vagy legfeljebb 120 kV gyorsítófeszültséggel működő, nyílt sugárzási terű, ionizáló sugárzást létrehozó berendezés üzemeltetése,
c) III. sugárvédelmi kategóriába tartozó tevékenység végzése,
d) a megfelelő szakmai és sugárvédelmi képzettségű, „B” besorolású munkavállaló által is végezhető tevékenység, ha kizárható, hogy a munkavállaló sugárterhelése az e rendelet által szabályozott tevékenységek részeként járó munkavégzés során – rendkívüli események bekövetkezése esetét is figyelembe véve – meghaladhatja az évi 6 mSv effektív dózist, vagy a szemlencsére nézve az évi 15 mSv, vagy a bőrre vagy a végtagokra nézve az évi 150 mSv egyenértékdózist,
e) a veszélyes áruk szállítására vonatkozó előírások szerint a radioaktív anyagot tartalmazó küldeménydarabok szállításakor a gépjárművezetői feladatok ellátása,
f) a sugárveszélyes munkahely rutinszerű, radioaktív anyagok kezelésével nem járó sugárvédelmi ellenőrző tevékenységének ellátása.
(6) Az engedélyes felelőssége kiterjed
a) a munkavállalók egyéni védőeszközzel való ellátására,
b) a munkavállalók sugárzás jellegének megfelelő dozimetriai felügyeletére, beleértve
ba) a személyi dozimetriai adatok helyszíni leolvasását, a hatósági doziméterek kiértékeltetését, valamint a személyi dozimetriai adatok helyi nyilvántartásának vezetését,
bb) a sugárvédelmi műszerek működőképességének ellenőrzését, kalibrációját és hitelesíttetését,
bc) indokolt esetben a végtagdózisok és a belső sugárterhelés ellenőrzésének biztosítását, valamint
bd) a munkahelyi monitoringvizsgálatok végrehajtását, amennyiben azokat felhasználják a sugárterhelések becsléséhez,
c) a sugárvédelmi intézkedések biztosításához szükséges tárgyi és személyi feltételek teljesítésére,
d) a szükséges biztonsági berendezések alkalmazására, üzemeltetésére és azok hatékonyságának ellenőrzésére,
e) a hatékony sugárvédelmi intézkedések biztosításához szükséges szervezési és szabályozási környezet megvalósítására,
f) a sugárvédelmi program kidolgozására, melynek kötelező eleme a sugárveszélyes tevékenységekre és a sugárveszélyes munkahelyekre vonatkozó Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzat (a továbbiakban: MSSZ) elkészítése és betartásának biztosítása,
g) a sugárterhelésnek kitett munkavállalók tájékoztatására a munkahelyi kockázatok tekintetében, különösen:
ga) a terhesség mielőbbi bejelentésének fontosságáról, és
gb) figyelemmel a szoptatott csecsemő sugárterhelésének kockázatára radionuklidok felvétele vagy testi szennyeződés esetén, az anyatejadási szándékuk mielőbbi bejelentésének fontosságáról.
(7) Az (1) és (5) bekezdésben meghatározott előírások akkor is érvényesek, ha a munkahelyükön radon-expozíciónak kitett személyek esetében fennáll a lehetősége a vonatkozási szint túllépésének.
(8) A munkáltatók figyelembe veszik az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartásból származó, a munkavállalóikat esetlegesen ért vagy érő, egy másik munkáltatónak vagy az engedélyesnek a felelősségi körébe tartozó sugárterheléssel kapcsolatos információkat.
(9) Az (1)–(8) bekezdés előírásai az önfoglalkoztatók és az önkéntes munkát végzők védelmére is vonatkoznak.
23. § (1) Az engedélyes külső munkavállalót ellenőrzött területen való munkavégzésre csak a külső munkavállaló munkáltatójával kötött szerződés alapján foglalkoztathat.
(2) A külső munkavállalót a sugárveszélyes munkahelyen végzett munkája során ugyanolyan védelem illeti meg, mint az engedélyes saját munkavállalóit, amelynek biztosítása az engedélyes felelőssége.
(3) Az engedélyes köteles meggyőződni arról, hogy a sugárveszélyes munkahelyen munkát végző külső munkavállaló rendelkezik a megfelelő sugárvédelmi képzettséggel, valamint az adott munkaterületre vonatkozó speciális sugárvédelmi ismeretekkel.
(4) Az engedélyes felelőssége a veszélyhelyzetben a létesítmény területére segítségnyújtásra behívott veszélyhelyzeti külső munkavállalók sugárvédelme.
(5) Szennyezett földterület rekultivációjában, épület vagy más építmény dekontaminálásában részt vevő külső munkavállaló esetében a személyek sugárvédelmének a felelőssége – amennyiben a felek előzetesen írásban ettől eltérően meg nem állapodnak – a rekultivációért, vagy dekontaminálásért felelős intézményé.
(6) Külső munkavállaló külföldön csak megfelelő egyéni dozimetriai ellenőrzési igazolás birtokában végezhet ellenőrzött területen munkát.
(7) A külföldön dolgozó külső munkavállaló a tevékenységének befejezésével az egyéni dozimetriai adatait az egyéni dozimetriai ellenőrzési igazolásba bejegyezteti. A bejegyzett adatokat a külföldön történő munkavégzés befejezését követő legkésőbb 15 napon belül bejelenti az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartásnak és a munkáltatójának.
24. § (1) Az engedélyesnek biztosítania kell, hogy a 18. életévüket betöltött gyakornokok és tanulók munkavégzési feltételei és a sugárvédelmük az „A” vagy „B” kategóriába tartozó munkavállalókéval azonosak legyenek.
(2) Az engedélyesnek biztosítania kell, hogy a 16. életévüket betöltött, de 18. életévüket be nem töltött gyakornokok és tanulók munkavégzési feltételei és a sugárvédelme a „B” kategóriába tartozó munkavállalókéval azonos legyen.
25. § (1) Az atomenergia alkalmazása az alkalmazott radioaktív anyag veszélyessége, tervezett alkalmazása, a tervezett alkalmazási körülményektől eltérő események jellege, továbbá baleseti állapotban fellépő potenciális következmények alapján, a veszélyessége szerint csökkenő sorrendben az alábbiak szerint sorolható be:
a) kiemelt sugárvédelmi kategóriába tartozik a kiemelt létesítmények üzemeltetése,
b) az I. sugárvédelmi kategóriába tartozik:
ba) az atomenergia alkalmazása körében a fizikai védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló 190/2011. (IX. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fizvr.) 1. melléklete szerint 1. kategóriába tartozó radioaktív anyag – beleértve a radioaktív sugárforrást tartalmazó készüléket – alkalmazása,
bb) a Fizvr. 1. melléklete szerint 1. kategóriába tartozó radioaktív anyagot tartalmazó, ionizáló sugárzást létrehozó berendezés előállítása, üzemeltetése, üzletszerű karbantartása,
bc) a Fizvr. 1. melléklete szerinti 2. kategóriába tartozó, zárt sugárforrásnak nem minősülő radioaktív anyaggal kapcsolatos, a 44. § (1) bekezdése szerinti rendszeres munkavégzés, továbbá előkészítő művelete,
bd) teleterápiás, brachyterápiás (afterloading) munkahely vagy
be) a Fizvr. 1. melléklete szerint 2. kategóriába tartozó radioaktív anyag – beleértve a radioaktív sugárforrást tartalmazó készüléket – sugárveszélyes munkahelyen kívüli alkalmazása,
c) a II. sugárvédelmi kategóriába tartozik:
ca) a Fizvr. 1. melléklete szerint 2. és 3. kategóriába tartozó radioaktív anyag – beleértve a radioaktív sugárforrást tartalmazó készüléket – alkalmazása,
cb) a Fizvr. 1. melléklete szerint 2. és 3. kategóriába tartozó radioaktív anyagot tartalmazó, (2) bekezdés szerint is besorolandó ionizáló sugárzást létrehozó berendezés üzemeltetése, előállítása, üzletszerű karbantartása,
cc) az MSZ 62-7 szabvány szerinti B-szintű ipari izotóplaboratórium üzemeltetése,
cd) az MSZ 62-7 szabvány szerinti II. és III. típusú orvosi izotóplaboratórium üzemeltetése,
ce) brachyterápiás (implantációs) orvosi terápiás munkahely vagy
cf) a Fizvr. 1. melléklete szerinti 3. és 4. kategóriába tartozó, zárt sugárforrásnak nem minősülő radioaktív anyaggal kapcsolatos, a 44. § (1) bekezdése szerinti rendszeres munkavégzés, továbbá előkészítő művelete,
d) a III. sugárvédelmi kategóriába tartozik:
da) a Fizvr. 1. melléklete szerint 4. és 5. kategóriába tartozó radioaktív anyag – beleértve a radioaktív sugárforrást tartalmazó készüléket – alkalmazása,
db) a Fizvr. 1. melléklete szerint 4. és 5. kategóriába tartozó radioaktív anyagot tartalmazó, (2) bekezdés szerint is besorolandó ionizáló sugárzást létrehozó berendezés üzemeltetése, előállítása, üzletszerű karbantartása,
dc) az MSZ 62-7 szabvány szerinti C-szintű ipari izotóplaboratórium üzemeltetése vagy
dd) az MSZ 62-7 szabvány szerinti I. típusú orvosi izotóplaboratórium üzemeltetése.
(2) Az üzemeltetett ionizáló sugárzást létrehozó berendezés tervezett alkalmazására és üzemeltetésére, a tervezett üzemeltetési körülményektől eltérő eseményekre, továbbá baleseti állapotban fellépő potenciális következményekre tekintettel történő sugárvédelmi szempontú kategorizálását az 5. melléklet tartalmazza. A radioaktív anyagot tartalmazó, ionizáló sugárzást létrehozó berendezés besorolásakor a radioaktív anyag tekintetében az (1) bekezdés b) pont bb) alpontját, c) pont cb) alpontját és d) pont db) alpontját is figyelembe kell venni.
(3) Amennyiben az atomenergia alkalmazója a sugárveszélyes munkahelyen több, I., II. vagy III. kategóriába tartozó tevékenységet is végez, akkor a legveszélyesebb tevékenység szerinti besorolásra vonatkozó előírásokat kell teljesítenie.
26. § (1) Az atomenergia alkalmazója az adott sugárveszélyes munkahelyen vagy munkaterületen szükség szerint – a várható éves dózisokra és a lehetséges sugárterhelések valószínűségére és nagyságára vonatkozóan elvégzett értékelés alapján – felügyelt területeket és azon belül ellenőrzött területeket határoz meg.
(2) Az ellenőrzött és a felügyelt terület kijelölését rendszeresen, továbbá a sugárvédelmet érintő változások esetén felül kell vizsgálni.
(3) Az atomenergia alkalmazója köteles rendszeresen felülvizsgálni a munkafeltételeket az ellenőrzött és a felügyelt területeken.
27. § (1) Ellenőrzött területként kell meghatározni azt a munkaterületet,
a) ahol a tevékenységből adódóan az évi egyéni sugárterhelés meghaladhatja az 1 mSv effektív dózist, a szemlencse esetében a 15 mSv egyenértékdózist, a bőr és a végtagok esetében a 12. § (3) bekezdésében meghatározott egyenértékdózis-korlátok 10%-át, vagy
b) ahol a radioaktív szennyeződés terjedését vagy az esetleges veszélyhelyzeti sugárterhelés valószínűségét korlátozni kell.
(2) Az ellenőrzött területen a sugárterhelés korlátozásának és az esetleges veszélyhelyzeti sugárterhelés valószínűségének csökkentése érdekében, illetve radioaktív szennyeződés terjedésének megakadályozása céljából a következő sugárvédelmi intézkedéseket és biztonsági előírásokat kell betartani:
a) az ellenőrzött terület határait egyértelműen ki kell jelölni, a bejáratot a sugárveszélyre, a sugárforrás jellegére és a kockázatra utaló jelzéssel és felirattal, valamint a munkaterület, illetve munkahely megnevezésével kell ellátni,
b) a páciens, a gondozó és a segítő kivételével az ellenőrzött területre csak olyan személy belépését szabad lehetővé tenni, aki az ellenőrzött területre vonatkozó sugárvédelmi szabályokat ismeri,
c) különleges intézkedéseket kell alkalmazni azon a területen, ahol fennáll a radioaktív szennyeződés terjedésének jelentős kockázata; ezeknek a különleges intézkedéseknek ki kell terjedniük a személyek és az áruk be- és kiléptetésére, valamint az ellenőrzött terület és adott esetben a szomszédos terület szennyeződésének monitorozására,
d) a radiológiai kockázatok jellegét és nagyságát figyelembe véve meg kell szervezni az ellenőrzött terület sugárvédelmi felügyeletét, a dózisteljesítmény, a radionuklidok légköri aktivitáskoncentrációjának, illetve a felületi szennyezettség mérésével,
e) a radiológiai kockázatokhoz és az érintett műveletekhez igazodó, az MSSZ-ben rögzített munkahelyi utasításokat kell meghatározni,
f) a munkavállalót megfelelő személyi védőfelszereléssel kell ellátni, valamint
g) az ellenőrzött területen – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – csak az atomenergia alkalmazásával összefüggő tevékenység végezhető, és csak a tevékenységekhez szükséges eszköz vagy anyag tartható.
(3) A (2) bekezdés g) pontjában foglalt tilalom alól kivételt képez
a) az ipari radiográfia, ahol – indokolt esetben – időben elkülönítve más jellegű anyagvizsgálatok is végezhetők, valamint
b) az egészségügyi szolgáltató tevékenység.
(4) A (2) bekezdésben felsorolt előírások bevezetése és végrehajtása során az atomenergia alkalmazója figyelembe veszi a sugárvédelmi szakértőtől kapott észrevételeket.
28. § (1) Felügyelt területként kell meghatározni azt a munkaterületet,
a) ahol a tevékenységből adódóan az évi egyéni sugárterhelés meghaladhatja a munkahelyre megállapított, lakossági sugárterhelésre vonatkozó dózismegszorítás értékét,
b) amelyet az ellenőrzött területen esetlegesen fellépő radioaktív szennyeződés, valamint annak terjedésének megakadályozására tett intézkedések közvetlenül érinthetnek.
(2) A felügyelt területen a 27. § (2) bekezdésében meghatározott különleges sugárvédelmi intézkedések és biztonsági szabályok alkalmazására szabályos körülmények között nincs szükség, azonban
a) a radiológiai kockázatok jellegét és nagyságát figyelembe véve meg kell szervezni a felügyelt terület sugárvédelmi felügyeletét, a dózisteljesítmény, a radionuklidok légköri aktivitáskoncentrációjának, illetve a felületi szennyezettség mérésével,
b) a sugárvédelmi megbízott döntésétől függően, a felügyelt terület határait a sugárveszélyre, a sugárforrás jellegére és a kockázatra utaló jelzéssel és felirattal, valamint a munkaterület vagy munkahely megnevezésével kell ellátni,
c) a sugárvédelmi megbízott döntésétől függően a sugárforrásokkal összefüggő radiológiai kockázatokhoz és az érintett műveletekhez igazodó munkahelyi utasításokat kell meghatározni,
d) a sugárvédelmi megbízott döntésétől függően, a munkahelyen végezhető tevékenységek, a tárolható eszközök, anyagok köre korlátozható,
e) ahol a felügyelt területen belül 20 μSv/h-nál nagyobb környezeti dózisegyenérték-teljesítmény vagy besugárzásonként 50 μSv-nél nagyobb környezeti dózisegyenérték fordulhat elő, de az ellenőrzött területté nyilvánítás nem indokolt, az érintett területet a sugárveszély-kockázatra utaló jelzéssel egyértelműen és jól láthatóan kell ellátni, vagy a területre való véletlen belépést meg kell akadályozni.
(3) A (2) bekezdésben felsorolt követelmények teljesítése során az atomenergia alkalmazója figyelembe veszi a sugárvédelmi szakértőtől kapott tanácsokat.
29. § (1) Az atomenergia alkalmazójának a feladata, hogy a 27. § (2) bekezdés d) pontja és a 28. § (2) bekezdés a) pontja értelmében a munkahelyeken végzett sugárvédelmi felügyelet adott esetben kiterjedjen
a) a környezeti dózisegyenérték-teljesítmény vagy személyi-dózisegyenérték teljesítmény mérésére, az adott sugárzás jellegének és minőségének megjelölésével, és
b) a szennyező radionuklidok légköri aktivitáskoncentrációjának és felületi szennyezettségének mérésére, a radionuklidok jellegének, valamint fizikai és kémiai állapotának megjelölésével.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mérések eredményeiről nyilvántartást kell vezetni, és az eredményeket szükség szerint fel kell használni a személyi dózisok becslésében.
30. § (1) A sugárterhelésnek kitett munkavállalók a dozimetriai ellenőrzés és a sugárvédelmi monitorozás szempontjából az alábbi kategóriákba sorolandók:
a) „A” kategória: azok a sugárterhelésnek kitett munkavállalók, akiknek a sugárterhelése meghaladhatja az évi 6 mSv effektív dózist, vagy a szemlencsére nézve az évi 15 mSv, vagy a bőrre vagy a végtagokra nézve az évi 150 mSv egyenértékdózist,
b) „B” kategória: azok a sugárterhelésnek kitett munkavállalók, akik nem tartoznak az „A” kategóriába.
(2) Az engedélyes – külső munkavállalók esetében a munkáltató az engedélyessel egyetértésben – az egyes munkavállalók alkalmasságáról és besorolásáról azok munkába állását megelőzően dönt. E besorolást a munkahelyi feltételek és az orvosi felügyelet alapján az engedélyesek – külső munkavállalók esetében a munkáltató az engedélyessel egyetértésben – rendszeresen felülvizsgálják.
(3) Az „A” kategóriába sorolt munkavállalók kötelesek a röntgen- és gamma-sugárzásból származó külső sugárterhelés mérésére alkalmas, a munkáltatótól független dozimetriai szolgáltató által biztosított, hatósági személyi dózismérőt viselni.
(4) Az engedélyes további célzott személyi dozimetriai ellenőrző intézkedéseket tesz, ha az „A” kategóriába tartozó munkavállalóknak a belső sugárterhelése, a tiszta-béta bomló izotópoktól vagy neutron-sugárzásból származó külső sugárterhelése vagy a szemlencsét vagy a végtagokat érő sugárterhelése meghaladhatja a vonatkozó dóziskorlát 1/10-ét.
(5) A „B” kategóriába sorolt munkavállalók esetében az engedélyes felelőssége a besorolás helyességének monitorozással történő alátámasztása. A hatósági felügyeleti tevékenysége keretében az OAH a „B” kategóriába tartozó munkavállalók körében is előírhatja a személyi monitorozást és – szükség esetén – a személyi méréseket.
(6) Azokban a sugárveszélyes munkakörökben, ahol fennáll annak a lehetősége, hogy a munkavállalók külső sugárterhelése a hatósági személyi dózismérő egy ellenőrzési periódusára vonatkoztatva a 6 mSv effektív dózist meghaladja, a független dozimetriai szolgáltató által biztosított hatósági személyi dózismérő mellett, az engedélyes által rendelkezésre bocsátott, folyamatos működésű és kijelzésű, a helyszínen leolvasható és – a munkavégzési feltételektől függően – hang-, rezgés-, illetve fényjelzést adó, rendszeresen kalibrált vagy hitelesített elektronikus személyi dózisegyenérték-mérőt is használni kell.
(7) Ha a légi járművek személyzetét érő effektív dózis meghaladhatja az évi 1 mSv értéket, a munkáltató:
a) értékeli a légi járművek érintett személyzetének sugárterhelését,
b) az értékelt sugárterhelést figyelembe veszi a munkarend megszervezésében, és ezáltal biztosítja, hogy a légi járművek nagy sugárterhelésnek kitett személyzetét érő dózisok csökkenjenek, és
c) tájékoztatja az érintett munkavállalókat a munkájukkal összefüggő egészségi kockázatokról és a személyi dózis nagyságáról,
d) az a) pont szerinti értékelést megküldi tájékoztatásul az OAH részére.
(8) Ha a légi járművek személyzetét érő effektív dózis kozmikus sugárzás hatására meghaladhatja az évi 6 mSv értéket, a munkáltatónak a 22–40. §-ban meghatározott, az adott esetre vonatkozó követelményeit kell alkalmazni.
(9) A röntgen-, gamma-, béta- vagy neutron-sugárzásból származó külső személyi sugárterhelés ellenőrzésére alkalmazott személyi dózismérőknek a mérésügyről szóló törvény szerinti hitelesítéssel kell rendelkezniük. Ha a személyi dózismérőkből a mérési adatok kinyeréséhez a helyszíni adatkiolvasáson túlmenően egyéb fizikai-kémiai művelet is szükséges, a műveletet végző, dózismérőt értékelő laboratóriumnak akkreditációval kell rendelkeznie.
(10) A belső sugárterhelésnek kitett személyek esetén a megfelelő dozimetriai mérésekről, az engedélyezés keretében jóváhagyott MSSZ-nek megfelelően az engedélyes gondoskodik.
(11) A belső sugárterhelés vizsgálatát végző laboratóriumnak akkreditációval kell rendelkeznie.
(12) Ha valamely személy esetén a személyi dozimetriai méréseket nem lehetséges végrehajtani, a személyi monitorozást a sugárterhelésnek kitett más munkavállalókon végzett személyi mérések, a munkahelyek 27. § és 28. § szerinti felügyeletének eredményei, nem akkreditált, de validált és verifikált vizsgálatok vagy számítási módszerek alapján kapott becsült értékek felhasználásával is meg lehet állapítani. Az erre vonatkozó módszertant és megfelelőségének értékelését, továbbá a (11) bekezdéstől való eltérés indoklását a 7. melléklet szerint elkészített Sugárvédelmi Leírásba kell foglalni.
(13) Veszélyhelyzet esetén az engedélyes köteles gondoskodni az adott személy által elszenvedett dózisoknak és azok testen belüli eloszlásának meghatározásáról.
31. § (1) A röntgen- és gamma-sugárzásból származó külső sugárterhelés mérésére alkalmas hatósági személyi dózismérő biztosítása érdekében:
a) az OAH megbízásából az országos tisztifőorvos Országos Személyi Dozimetriai Szolgálata mint dozimetriai szolgáltató biztosítja a hatósági dózismérők rendelkezésre állását. Az OAH által így biztosított hatósági dózismérők kiértékeléséért, valamint pótlásáért az atomenergia alkalmazója igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni,
b) az atomenergia alkalmazója az a) pontban megjelölt dozimetriai szolgáltató helyett más, az OAH által a 60. § (15) bekezdése szerint regisztrált, az atomenergia alkalmazójától független dozimetriai szolgáltató szolgáltatását is igénybe veheti.
(2) A hatósági személyi dózismérőt biztosító dozimetriai szolgáltatókkal szemben támasztott követelmények az alábbiak:
a) a dozimetriai szolgáltató az 55. § (1) bekezdés 1., 2. és 4. pontjában felsorolt engedélyhez kötött tevékenységet folytathat, de nem biztosíthat hatósági dózismérőt saját tevékenysége tekintetében, kivéve, ha tevékenysége kizárólag a dozimetriai szolgáltatói tevékenységre irányul,
b) a dozimetriai szolgáltatónak az MSZ EN ISO 17025 szabvány szerinti akkreditációval kell rendelkeznie a hatósági dózismérők kiértékelésére vonatkozóan,
c) a hatósági dózismérőket az akkreditációs okiratban meghatározott módszer (módszerek) szerint kell kiértékelni,
d) a dozimetriai szolgáltató információbiztonsági rendszert alakít ki, amely biztosítja a bizalmas és személyes adatok védelmét,
e) a dozimetriai szolgáltató olyan informatikai rendszert alakít ki, amely lehetővé teszi a dozimetriai eredmények Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartásban történő felhasználását,
f) a dozimetriai szolgáltató megfelelő eszközökkel, módszerekkel és üzemeltetési feltételekkel köteles biztosítani:
fa) a 0,1 mSv/hónap kimutatási határ elérését,
fb) 1–6 hónapig terjedő kiértékelési periódus alkalmazhatóságát,
fc) a 30. § (9) bekezdésében előírtak teljesülését,
fd) az atomenergia alkalmazójától átvett dózismérők kiértékelését és az eredmények eljuttatását az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartás és atomenergia alkalmazója részére az átvételt követő 2 héten belül,
fe) rendkívüli esetekben a beérkezett dózismérő 3 órán belül kiértékelését,
g) a dózismérők elvesztése, megrongálódása esetére a dozimetriai szolgáltató köteles tartalék kapacitás rendelkezésre állását biztosítani,
h) a kiértékelő eszközök meghibásodása, anyagi, pénzügyi vagy személyi erőforráshiányok esetén a dozimetriai szolgáltatás biztosítására a dozimetriai szolgáltató – az országos tisztifőorvos Országos Személyi Dozimetriai Szolgálata kivételével – köteles más, az OAH által a (2) bekezdés e) pontja szerint regisztrált, az atomenergia alkalmazójától független dozimetriai szolgáltatóval együttműködési megállapodást kötni.
(3) A dozimetriai szolgáltatók a szolgáltatásaik igénybevételére az atomenergia alkalmazóival szerződést kötnek.
(4) A dozimetriai szolgáltató a szerződésben rögzített módon gondoskodik a hatósági dózismérők eljuttatásáról és visszavételezéséről.
(5) A dozimetriai szolgáltató haladéktalanul jelzi az OAH részére:
a) az ügyfelek által vállalt kötelezettségszegés észlelését és
b) a 63. § (9) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülését.
(6) A dozimetriai szolgáltató az OAH vagy a megbízók kérésére haladéktalanul elvégzi a hatósági dózismérők rendkívüli kiértékelését, amennyiben a munkavállaló jelentős sugárterhelése következik be, vagy annak gyanúja merül fel.
(7) A dozimetriai szolgáltatók működésük megkezdését az OAH részére bejelentik. A bejelentés tartalmazza a 31. § (2) bekezdés a)–e) pontjában, valamint a (2) bekezdés a) pontjában megjelölt információkat, igazolásokat és dokumentummintákat.
32. § (1) Minden „A” kategóriába tartozó munkavállalóra továbbá a 30. § (5) bekezdése alapján erre kötelezett „B” kategóriába tartozó munkavállalóra elvégzett személyi monitorozás eredményét az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartás tartja nyilván a 34. §-ban foglaltaknak megfelelően.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a sugárterhelésnek kitett munkavállalókról meg kell őrizni
a) a mért vagy becsült személyi dózisok értékeit,
b) az éves dóziskorlát OAH engedéllyel történő túllépésével végzett tevékenységek, valamint a veszélyhelyzeti sugárterhelések esetében a körülményekről és a megtett intézkedésről készült jegyzőkönyveket,
c) a személyi dózisok meghatározására felhasznált munkahelyi monitorozások eredményeit.
(3) Az Atv. 16/A. §-ában és a 34. § (4)–(9) bekezdésében nevesített információkat az (1) bekezdés szerinti dózisnyilvántartásban elkülönítve kell rögzíteni.
33. § (1) Az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartás a nyilvántartott adatokat
a) a kiértékelési periódusonként az engedélyesnek és a külső munkavállalók munkáltatójának a rendelkezésére bocsátja,
b) kérelmére az érintett munkavállaló rendelkezésére bocsátja,
c) folyamatosan rendelkezésre bocsátja az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Téren keresztül az illetékes foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak, annak érdekében, hogy az az (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően értékelhesse az eredmények egészségügyi következményeit, valamint a sugársérültek ellátására a kijelölt kórházak, továbbá az illetékes hatóságok részére.
(2) Az engedélyes – külső munkavállaló esetén a munkáltató – a munkavállaló kérésére biztosítja, hogy az érintett munkavállaló betekinthessen
a) a rá vonatkozó személyi dozimetriai monitorozás eredményeibe – beleértve azoknak az esetleges méréseknek az eredményeit is, amelyek a monitorozás eredményeinek becsléséhez alapul szolgáltak –, vagy
b) a munkahelyek felügyelete során rá vonatkozóan végzett dózis-meghatározás eredményeibe.
(3) Veszélyhelyzet esetén az engedélyes köteles haladéktalanul közölni a személyi dozimetriai monitorozás és a dózis-meghatározás eredményeit az érintett személlyel és az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartással, külső munkavállalók esetén a munkáltatóval is.
(4) A sugárveszélyes munkakörben foglalkoztatásra, vagy az „A” kategóriájú munkakörbe átsorolásra való alkalmasságról előzetes foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálat dönt. Az orvosi vizsgálat végrehajtásához és a munkavállaló további sugárterhelés ellenőrzés alatt tartásának támogatásához szükséges adatokat az engedélyes – külső munkavállaló esetében a munkáltató –, az OAH, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat, a sugárvédelmi szakértő és az illetékes dozimetriai szolgálat egymás rendelkezésére bocsátják.
(5) Több munkáltatónál munkaviszonyban vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló alkalmazott esetében valamennyi munkáltató köteles a munkavállaló számára hatósági személyi dózismérőt biztosítani, függetlenül a munkavállaló dozimetriai besorolásától. A munkavégzés szempontjából a főfoglalkozás melletti önfoglalkoztató is munkáltatónak minősül.
(6) Az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartás:
a) az ionizáló sugárzást alkalmazó külföldi munkahelyeken munkát vállaló magyar állampolgárok számára – a munkavállaló kérésére – a munkavállaláshoz előzetesen szükséges dozimetriai igazolást állít ki,
b) az ionizáló sugárzást alkalmazó külföldi munkahelyeken munkát vállaló magyar állampolgárok hazatérését követően a külföldi sugárvédelmi hatóság által a magyar munkavállaló számára a külföldi munkahelyen esetlegesen bekövetkezett expozícióról kiállított igazolások adatait nyilvántartásba veszi,
c) az ionizáló sugárzást alkalmazó hazai munkahelyeken munkát vállaló külföldi állampolgárok külföldi sugárvédelmi hatóság által kiállított dozimetriai igazolásait nyilvántartásba veszi.
34. § (1) A hatósági személyi dózismérő használati időtartamának alapértelmezett értéke 2 hónap. A hatósági személyi dózismérők ettől eltérő periódusú kiértékelése – a lehetséges egyéni sugárterhelésektől és az alkalmazott mérési módszertől függően – az OAH által az 55. § (1) bekezdés 1., 2. vagy 4. pontja szerint kiadott engedélyben jóváhagyott és az MSSZ-ben is meghatározott gyakorisággal és mennyiségben történhet.
(2) Az ellenőrzésre bejelentett munkavállaló munkaviszonyának vagy sugárterhelése ellenőrzésének szünetelése vagy megszűnése esetén a munkáltató köteles ennek tényét az OAH-nak bejelenteni, valamint a hatósági személyi dózismérőket a dozimetriai szolgáltatónak haladéktalanul visszaküldeni.
(3) Munkaidőn kívül, illetve a napi sugárveszélyes tevékenység befejezésével a hatósági személyi dózismérőt olyan helyen kell tárolni, ahol a természetes háttérsugárzáson felüli járulékos (nem a foglalkozás gyakorlása közben kapott) sugárzás nem éri. A hatósági személyi dózismérő kezelése vagy viselése során nem sérülhet meg és illetéktelen nem férhet hozzá.
(4) A testfelület alatt 10 mm mélységben elhelyezkedő lágy testszövetben elvégzett értékelés eredményeként meghatározott mennyiség a személyi dózisegyenérték [Hp(10)]. A sugárterhelés kiértékelésekor külső gamma-dózis esetén a dóziskorlátozásban szereplő effektív dózis a Hp(10) személyi dózisegyenértékkel azonosnak tekintendő.
(5) A testfelület alatt 0,07 mm mélységben elhelyezkedő lágy testszövetben elvégzett bétadózis-mérés eredményeként meghatározott mennyiség a személyi dózisegyenérték [Hp(0,07)]. A sugárterhelés kiértékelésekor a dóziskorlátozásban szereplő bőregyenérték dózis a Hp(0,07) személyi dózisegyenértékkel azonosnak tekintendő.
(6) A szemlencse sugárterhelésének ellenőrzésére a Hp(3) személyi dózisegyenérték használandó. A sugárterhelés
kiértékelésekor a dóziskorlátozásban szereplő szemlencse egyenérték dózis a Hp(3) személyi dózisegyenértékkel azonosnak tekintendő.
(7) A testfelület alatt 10 mm mélységben elhelyezkedő lágy testszövetben elvégzett neutrondózis-mérés eredményeként meghatározott mennyiség a személyi dózisegyenérték [Hp(10)]. A sugárterhelés kiértékelésekor külső neutron-dózis esetén a dóziskorlátozásban szereplő effektív dózis a Hp(10) személyi dózisegyenértékkel azonosnak tekintendő.
(8) A belső sugárterhelés vizsgálat eredményét lekötött effektív dózisban kell megadni. Belélegzéssel és lenyeléssel felvett valamennyi, az akkreditált mérési módszerrel kimutatható mennyiségben jelen lévő radionuklid lekötött effektív dózisát összegezni kell.
(9) A röntgen-, gamma-, béta-, neutron-sugárzásból adódó külső sugárterhelés és a belső sugárterhelés mérési eredményeit a központi nyilvántartás vezetése érdekében, a munkahelyre előírt rendszerességgel közölni kell az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartással.
(10) A rendkívüli helyzetben az érintett munkavállalók hatósági személyi dózismérőit haladéktalanul vissza kell küldeni kiértékelésre. Rendkívüli helyzetben történt mérések esetén a kiértékelés után az eredményt azonnal közölni kell az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartással.
(11) A külső és belső besugárzásoktól eredő dózisokat az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartás összegzi.
(12) Az engedélyezett különleges sugárterheléseket a szabályos körülmények mellett kapott sugárterhelésektől elkülönítve kell nyilvántartani.
35. § (1) A sugárterhelésnek kitett munkavállalók orvosi vizsgálatát és felügyeletét az egészségügyért felelős miniszter a munkaköri, szakmai vagy személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló rendeletében foglaltak szerint kell végezni.
(2) Sugárveszélyes munkakörben nem foglalkoztatható az a munkavállaló, akiről a foglalkozás egészségügyi szolgálat vizsgálata során megállapítást nyert, hogy egészségügyi szempontból alkalmatlan az adott munkakör betöltésére.
36. § (1) Az atomenergia alkalmazása során sugárvédelmi szempontból rendkívüli események közé tartozik különösen
a) a lakossági vagy a foglalkozási dóziskorlát túllépése,
b) a lakossági dózismegszorítás túllépése,
c) a sugárforrás elvesztése vagy jogosulatlan használata,
d) a zárt sugárforrás – kivéve mentességi szint alatti sugárforrás – zártságának megszűnése a szolgálati időn vagy annak engedélyezett meghosszabbításán belül, vagy
e) minden olyan esemény, beleértve a tűzeseteket, emberi hibákat, fizikai védelmi eseményeket, berendezések meghibásodását és egyéb üzemzavarokat is, amelynek eredményeként
ea) a munkavállalók nem tervezett, a vonatkozó éves dóziskorlát 1/10-ét meghaladó sugárterhelése következett be,
eb) az üzemeltetési feltételek és korlátok sérültek,
ec) a radioaktív sugárforrások károsodhattak,
ed) a radioaktív sugárforrások vagy ionizáló sugárzást létrehozó berendezések biztonságos kezelését szolgáló rendszerek károsodhattak, vagy
ee) radioaktív izotópok nem engedélyezett módon vagy valamely kivizsgálási szintet, valamint e határértéket túllépően kerültek vagy kerülhettek ki a környezetbe.
(2) Az engedélyes a lakossági dóziskorlát túllépésének kivételével az (1) bekezdés szerinti esemény körülményeit köteles megvizsgálni, az esemény ismétlődésének vagy hasonló esemény bekövetkezésének megelőzését célzó javító intézkedéseket tenni.
(3) Radioaktívhulladék-tároló létesítményben elhelyezett radioaktív sugárforrás kivételével az engedélyes köteles gondoskodni minden egyes sugárforrás sértetlenségének ellenőrzéséről minden olyan eseményt követően, beleértve a tűzeseteket is, amelynek során a sugárforrások károsodhattak. A már hulladékká minősített és kondicionált sugárforrások esetében a hulladékcsomag sértetlenségét kell vizsgálni.
(4) Rendkívüli esemény bekövetkezése esetén az OAH elrendeli a dóziskorlát túllépésének gyanúja esetén a doziméterek soron kívüli kiértékelését, valamint az engedélyezett sugárvédelmi feltételek sérülésének bekövetkezése esetén a munkavégzés felfüggesztését.
(5) Ha rendkívüli esemény következtében nukleáris veszélyhelyzet áll vagy állhat elő, az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszerről szóló kormányrendelet szerint kell eljárni a lakosságot érintő következmények elhárítása vagy enyhítése érdekében.
(6) Az atomenergia alkalmazójának rendkívüli esemény vagy nukleáris veszélyhelyzet bekövetkezése esetén szükséges teendőit a veszélyhelyzet-elhárítási tervben kell rögzíteni. A rendkívüli esemény vagy nukleáris veszélyhelyzet kezelésére vonatkozó eljárást az OAH az 55. § (1) bekezdés 1., 2. és 4. pontjai szerinti engedélyezési eljárás során az MSSZ részeként, nukleáris létesítmény esetén az NBSZ R. és radioaktívhulladék-tárolók esetén a TBSZ R. szerint hagyja jóvá.
37. § Az engedélyes a sugárvédelemmel kapcsolatos feladatainak ellátását sugárvédelmi szakértő és sugárvédelmi megbízott bevonásával végzi.
38. § (1) Az atomenergia alkalmazójának a foglalkozási és a lakossági sugárterheléssel kapcsolatban alkalmazandó jogszabályi előírásoknak való megfeleléssel összefüggő kérdésekben történő tanácsadás érdekében sugárvédelmi szakértőt kell igénybe vennie.
(2) A sugárvédelmi szakértőt az atomenergia alkalmazója írásban bízza meg. A megbízást az atomenergia alkalmazójának vezető tisztségviselője és a sugárvédelmi szakértő aláírásával igazolja.
(3) A szakértő megbízásával az atomenergia alkalmazója nem mentesül a sugárveszélyes tevékenységért fennálló felelőssége alól. Az atomenergia alkalmazója a szakértő személyének kijelöléséről szóló dokumentumot az OAH kérésére bemutatja.
(4) A szakértői feladatok ellátására vonatkozó megbízásban rögzíteni kell a tevékenység megkezdésének időpontját, valamint több szakértő kijelölése esetén feladataik megosztását.
(5) A sugárvédelmi szakértő által nyújtott tanácsadás szükség esetén az alábbiakra terjed ki:
a) optimálás és a megfelelő dózismegszorítások megállapítása;
b) új létesítmények tervei és új vagy megváltoztatott sugárforrások üzembe helyezhetősége, tekintettel azok sugárvédelmi szempontból fontos műszaki, tervezési, biztonsági jellemzőire és a figyelmeztető eszközökre;
c) az ellenőrzött és a felügyelt területek kategorizálása;
d) a munkavállalók kategóriákba sorolása;
e) a munkahelyi és a személyi monitoringprogramok és a kapcsolódó személyi dozimetriai ellenőrzés;
f) a megfelelő sugárzásmonitoringot végző eszközök;
g) a minőségbiztosítás;
h) a környezeti monitoringprogram;
i) a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó intézkedések;
j) a balesetek és a rendkívüli események megelőzése érdekében megteendő intézkedések;
k) a veszélyhelyzeti sugárzási helyzetekre való felkészülés és azok elhárítása;
l) a sugárterhelésnek kitett munkavállalók képzési és továbbképzési programjai;
m) a balesetek és a rendkívüli események kivizsgálása és elemzése és a megfelelő kiigazító intézkedések;
n) a várandós, az anyatejet adó és a szoptató munkavállalók foglalkoztatásának feltételei;
o) a megfelelő dokumentációk, például az előzetes kockázatértékelések és az írásbeli eljárások elkészítése.
(6) Az atomenergia alkalmazójának kötelezően ki kell kérnie a sugárvédelmi szakértő véleményét
a) az (5) bekezdésben foglalt területeken belül az alábbi kérdésekben:
aa) a védőfelszerelés és a mérőműszerek ellenőrzése és tesztelése,
ab) a létesítmények terveinek előzetes, sugárvédelmi szempontú, teljes körű felülvizsgálata,
ac) új és megváltoztatott sugárforrások üzembe helyezésre való átvétele sugárvédelmi szempontok alapján,
ad) a védőfelszerelés és a védelmi technikák hatásosságának rendszeres ellenőrzése,
ae) a mérőműszerek rendszeres hitelesítése, valamint üzemképességük és helyes használatuk rendszeres ellenőrzése,
b) a 48. §-ban foglalt feladatok elvégzéséhez,
c) a 7. mellékletben meghatározott Sugárvédelmi Leírás elkészítéséhez,
d) a 8. mellékletben meghatározott MSSZ elkészítéséhez.
(7) Az atomenergia alkalmazójának kötelező figyelembe venni a sugárvédelmi szakértő véleményét a 26–29. §-ban meghatározott, az ellenőrzött területre és a felügyelt területre vonatkozó követelmények teljesítése érdekében.
(8) Az engedélyes sugárvédelmi szakértő bevonásával készíti el az 55. § (1) bekezdés 1., 2., 4., 7., 9–13. és 16–18. pontjaiban foglalt engedélyek iránti kérelmet és azok mellékletekeit.
(9) A sugárvédelmi szakértő szükség szerint egyeztet az orvos fizikus szakértővel.
(10) A sugárvédelmi szakértőnek a sugárveszélyes tevékenység jellegének megfelelő sugárvédelmi szakirányú képesítéssel kell rendelkeznie. A sugárvédelmi szakértői tevékenység ellátásához szükséges szakmai ismereteket, képesítési feltételeket és szakmai gyakorlatokat, valamint a kérelmezhető szakirányokat a 9. melléklet tartalmazza.
39. § (1) Az engedélyes az engedélyes szervezetén belüli sugárvédelmi feladatok felügyelete és ellátása érdekében írásban sugárvédelmi megbízottat nevez ki. Az engedélyes biztosítja a sugárvédelmi megbízott számára mindazokat a személyi és tárgyi feltételeket, amelyek feladatai ellátásához szükségesek. A sugárvédelmi megbízott közvetlenül az engedélyes sugárvédelmi követelmények végrehajtásáért felelős vezetőjének van alárendelve. Egyéni vállalkozó és egyéni cég engedélyesek esetében a sugárvédelmi megbízott kinevezése nem szükséges, a sugárvédelmi megbízott feladatainak végrehajtásáért az engedélyes felelős.
(2) A tevékenység, a sugárveszélyes munkahely és az alkalmazott berendezés jellegétől függően a sugárvédelmi megbízott által ellátott feladatok az alábbiakra terjednek ki:
1. annak biztosítása, hogy a sugárzással folytatott munkavégzés a vonatkozó előírások és az MSSZ-ben foglalt szabályok betartásával történjen,
2. az MSSZ elkészítése, vagy a sugárvédelmi szakértővel történő elkészíttetése,
3. munkahelyi monitorozó program végrehajtásának felügyelete és az ezzel kapcsolatban keletkezett dokumentáció kezelése,
4. részvétel a munkatervek kidolgozásában, azok sugárvédelmi véleményezésével,
5. jelentések készítése a vezetők részére,
6. az adott tevékenységre vonatkozó speciális sugárvédelmi szabályok és eljárások megismertetése az új munkavállalókkal és ennek dokumentálása,
7. a sugárveszélyes munkahelyen dolgozók tájékoztatása, oktatásának megszervezése, valamint az oktatásban való részvétel nyilvántartása, munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatának szervezése és nyilvántartásának vezetése, személyi sugárterhelése ellenőrzésének megszervezése és eredményének nyilvántartása,
8. radioaktív anyag igényléséhez való hozzájárulás, az anyag átvétele, felhasználásának ellenőrzése, eltávolításának megszervezése és ezek nyilvántartása,
9. a radioaktív anyag telephelyen belüli mozgatásának felügyelete,
10. új sugárveszélyes eljárás, módszer bevezetésekor az erre vonatkozó sugárvédelmi előírások kidolgozása, illetve kidolgoztatása, sugárvédelmi szempontból hozzájárulás az új eljárás alkalmazásához,
11. a munkaterület esetleges radioaktív szennyeződésének ellenőrzése és a szennyezettség-mentesítés irányítása,
12. a releváns biztonsági és figyelmeztető rendszerek állapotának rendszeres értékelése,
13. a sugárvédelmi célokat szolgáló készülékek és eszközök folyamatos karbantartásáról és külön jogszabályban előírt rendszeres hitelesíttetéséről, kalibrálásáról való gondoskodás,
14. a sugárvédelmet érintő javítási, karbantartási munkákat követő mérések, mérési jegyzőkönyvek nyilvántartása,
15. a radioaktív hulladékok gyűjtésének, tárolásának és kezelésének felügyelete, a kibocsátott anyagok radioaktivitásának ellenőrzése és nyilvántartása,
16. a sugárveszélyes munkahely környezetének sugárvédelmi szempontból történő ellenőrzése,
17. a veszélyhelyzeti sugárzási helyzetekkel összefüggő megelőző, felkészülési és elhárítási tevékenységben való részvétel,
18. a sugárveszélyes munkahelyek munkavédelmi szemléjén és a hatósági ellenőrzésben való részvétel,
19. az atomenergia alkalmazójának e rendelet szerinti hatósági engedélyeinek nyilvántartása és érvényességének felügyelete, szükség esetén átalakításának, a tevékenység megszüntetése esetén pedig visszavonásának kezdeményezése,
20. a hatóságokkal való kapcsolattartás, részükre adatszolgáltatás,
21. az e rendeletben előírt bejelentési kötelezettség teljesítése,
22. a sugárvédelmi szakértővel való kapcsolattartás,
23. mindazon sugárvédelmi feladat ellátása, amelyet jogszabály, az MSSZ, vagy az atomenergia alkalmazója írásban a feladatkörébe utal,
24. a radioaktív anyagok nyilvántartásának és ellenőrzésének rendjéről, valamint a kapcsolódó adatszolgáltatásról szóló rendelet szerinti helyi nyilvántartás megfelelő módon történő vezetése.
(3) A kiemelt létesítményben, valamint az I. és II. sugárvédelmi kategóriába tartozó tevékenységet végző engedélyes szervezetén belül a sugárvédelmi megbízott mellé helyettest is ki kell írásban nevezni, kivéve a legfeljebb 2 főből álló szervezeteket.
(4) A sugárvédelmi megbízott feladatait az atomenergia alkalmazójának szervezetén belül létrehozott létesítményi sugárvédelmi szervezet vagy sugárvédelmi szakértő is elláthatja. A sugárvédelmi szervezet vezetője a sugárvédelmi megbízott.
(5) Az atomenergia alkalmazója a szervezetén belül a különböző típusú sugárveszélyes munkahelyek tevékenységeinek – és több sugárvédelmi megbízott esetén azok feladatainak – összehangolására sugárvédelmi szervezetet hozhat létre, melynek feladatait és követelményeit a Létesítményi Sugárvédelmi Szabályzatban (a továbbiakban: LSSZ) kell rögzíteni. Az LSSZ több telephelyre is vonatkozhat.
(7) Az LSSZ alkalmazása esetén az atomenergia alkalmazójának minőségirányítási rendszert kell működtetnie.
(8) Az LSSZ tartalmazza:
a) a sugárvédelmi szervezet felépítésének és feladatának bemutatását,
b) az LSSZ és az egyes sugárveszélyes munkahelyek MSSZ-ének kapcsolatát,
c) azon sugárvédelmi szervezeti intézkedéseket, amelyek az egyes sugárveszélyes munkahelyek felügyeletének koordinálásához szükségesek.
(9) Az LSSZ tartalmazhatja a 8. mellékletben az MSSZ tartalmára előírt mindazon tartalmi elemeket, amelyeket egységességükre tekintettel nem az egyes MSSZ-ekben, hanem az LSSZ-ben célszerű meghatározni,
(10) Az MSSZ-ben az LSSZ-ben szereplő információk hivatkozhatóak. Az MSSZ-ben és az LSSZ-ben hivatkozni lehet az OAH által jóváhagyott külön dokumentumokra is.
(11) Ha az atomenergia több alkalmazója egy telephelyen belül végez tevékenységet, a sugárvédelmi megbízottak feladatainak összehangolására telephelyi sugárvédelmi szolgálat hozható létre, amelynek részletes szabályait az atomenergia minden egyes alkalmazója esetében a Munkahelyi vagy Létesítményi Sugárvédelmi Szabályzatban kell megjeleníteni.
(12) Ha a szükséges intézkedés a sugárvédelmi megbízott vagy helyettesének a feladatkörét meghaladja, akkor a sugárvédelmi megbízott a sugárvédelmi hiányosságot vagy mulasztást az engedélyes sugárvédelmi követelmények végrehajtásáért felelős vezetőjének haladéktalanul jelenti, és megoldási javaslatot terjeszt elő.
40. § A felügyelt és ellenőrzött területen munkát végző munkavállaló, beleértve a külső munkavállalót is, köteles
a) az MSSZ-et ismerni és az abban foglaltakat betartani,
b) a védőeszközöket előírásszerűen használni és tárolni,
c) a személyi dózismérőket előírásszerűen viselni és tárolni,
d) a belső sugárterhelés meghatározását célzó vizsgálatokon a vizsgálatot végzőkkel együttműködni, valamint
e) a sugárvédelemmel összefüggő, sugárvédelmi intézkedést kívánó eseményeket a sugárvédelmi megbízottnak azonnal jelenteni.
41. § (1) Zárt sugárforrás, kivéve mentességi szint alatti sugárforrás csak a felhasználási időn belül használható fel. A felhasználási idő hossza eltérő engedély hiányában a gyártó által meghatározott szolgálati idő. Szolgálati idő meghatározása nélkül zárt sugárforrás, kivéve mentességi szint alatti sugárforrás nem hozható forgalomba.
(2) A Fizvr. 1. melléklete szerinti 1., 2. és 3. kategóriába tartozó zárt sugárforrás csak a gyártó által adott visszafogadási garanciával vásárolható.
(3) A radioaktív sugárforrás zártságát veszélyeztetni (nem rendeltetésszerű mechanikai behatással, hevítéssel, és egyéb módokon) tilos.
(4) A radioaktív sugárforrást minden egyes használat után erre kialakított tárolóhelyen kell tárolni, kivéve, ha az helyhez kötött berendezésekben van üzemszerűen elhelyezve.
(5) Radioaktív anyagot tartalmazó, ionizáló sugárzást létrehozó berendezést lejárt felhasználási idejű sugárforrással, kivéve mentességi szint alatti sugárforrás üzemeltetni tilos.
(6) A felhasználási idő meghosszabbítható, alkalmanként legfeljebb 5 éves időtartammal. A zárt sugárforrás felhasználási ideje csak akkor hosszabbítható meg, ha sugárvédelmi szakértő bevonásával elvégzett elemzés igazolja, hogy a sugárforrás a további felhasználás során is biztonságosan alkalmazható. Az elemzésben a sugárforrás integritásának megmaradását az alábbi eljárások egyikével lehet igazolni:
a) a sugárforrást teljes élettartamában olyan körülmények között alkalmazták és olyan feltételek mellett tervezik használni, amelyek során a sugárforrás igénybevétele – minden vonatkozó paraméter tekintetében – nem haladja meg a sugárforrás tervezési igénybevételi mértékének 50%-át, és a meghosszabbított felhasználási idő nem haladja meg a gyártó által megállapított szolgálati idő kétszeresét,
b) a sugárforrás gyártója egyetértően nyilatkozik a felhasználási idő meghosszabbításáról, vagy
c) a sugárforrás szerkezeti anyagainak öregedésére is kiterjedő, az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértő által készített biztonsági elemzés alátámasztja, hogy a sugárforrás integritása megmarad a tervezett időtartam végéig.
(7) Az OAH minden esetben egyedileg, a (6) bekezdésben foglaltak alapján bírálja el a felhasználási idő kiterjesztését.
(8) Az OAH a felhasználási idő meghosszabbításakor meghatározza a zártságvizsgálatok módszerét és gyakoriságát.
(9) A forgalmazóknak biztosítaniuk kell a radioaktív sugárforrásokat tartalmazó készülék vagy ionizáló sugárzást létrehozó berendezés beszerzését tervező vállalkozások, valamint az őket képviselő sugárvédelmi szakértők részére:
a) a megfelelő tájékoztatást azok lehetséges radiológiai kockázatairól és megfelelő használatáról, teszteléséről és karbantartásáról,
b) orvosi radiológiai berendezések esetén a megfelelő tájékoztatást,
c) annak bemutatását, hogy a berendezés tervezési jellemzőinél fogva lehetővé teszi a sugárterhelés lehető legalacsonyabb szintre való korlátozását,
d) a tájékoztatást az eszköz CE megfelelőségi nyilatkozatáról, a típusjóváhagyási, valamint mentesítési engedélyben foglaltakról.
42. § (1) A radioaktív hulladékokat a 12. melléklet szerint osztályozni kell.
(2) A radioaktív hulladékot – kivéve a munkahelyi radioaktívhulladék-tárolóban történő elszállításáig vagy mentességi szint alatti lebomlásáig való tárolásáig – a TBSZ R. szerinti előírásoknak megfelelően átmeneti vagy végleges hulladéktárolóban kell elhelyezni.
(3) A nagyon kis aktivitású vagy a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok esetében a 65 napnál nem hosszabb felezési idejű radionuklidokat tartalmazó – és a 65 napnál hosszabb felezési idejű radionuklidokat az általános mentességi szint alatti mennyiségben tartalmazó – radioaktív hulladékokat a felhasználó köteles elkülöníteni és az erre a célra kialakított, intézményen belüli munkahelyi radioaktívhulladék-tárolóban tárolni mindaddig, amíg az radioaktív hulladéknak minősül.
(4) A 65 napnál hosszabb, de 100 napnál rövidebb felezési idejű radionuklidokat tartalmazó – és a 100 napnál hosszabb felezési idejű radionuklidokat az általános mentességi szint alatti mennyiségben tartalmazó – radioaktív hulladék munkahelyi radioaktívhulladék-tárolóban történő tárolása is megengedett mindaddig, amíg az radioaktív hulladéknak minősül.
(5) A (3) és (4) bekezdésben foglaltaktól eltérő, a 100 napnál hosszabb felezési idejű radionuklidokat az általános mentességi szint alatti mennyiségben tartalmazó radioaktív hulladék munkahelyi radioaktívhulladék-tárolóban történő tárolása legfeljebb 5 évig megengedett. Ha a radioaktív hulladék tárolása – rendkívüli esemény bekövetkezése vagy a tevékenység megszüntetése miatt a továbbiakban – nem megoldható, úgy a radioaktív hulladékot a TBSZ R. szerint engedélyezett átmeneti vagy végleges radioaktívhulladék-tárolóba haladéktalanul el kell szállíttatni.
(6) A radioaktívhulladék-tárolóban lévő anyagokon, illetve csomagokon fel kell tüntetni a radioaktív hulladék jellegét, az izotóp fajtáját, a benne lévő aktivitás becsült értékét, a becslés dátumát és a leadás (elhelyezés) tervezett dátumát, vagy olyan egyedi azonosítóval kell ellátni az anyagokat, illetve csomagokat, amely alapján a radioaktívhulladék-tárolóban lévő anyagokra, illetve csomagokra meghatározott adatok naprakészen fellelhetők.
(7) A lejárt felhasználási idejű zárt sugárforrásokat a nyitott sugárforrások kezelésére vonatkozó követelmények szerint, vagy a veszélyes-, és ezen belül a radioaktív áruk nemzetközi szállítását szabályozó nemzetközi egyezmények előírásainak megfelelő sugárforrás-tartóban vagy egyéb, azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtó tárolóeszközökben lehet tárolni.
(8) A használaton kívül helyezett zárt sugárforrásokat az egyéb radioaktív hulladékoktól külön kell kezelni.
(9) A radioaktív hulladékok további feldolgozása, kondicionálása az alábbi feltételekkel végezhető:
a) törekedni kell arra, hogy a kezelt hulladék térfogata és az esetlegesen keletkező másodlagos hulladékok mennyisége az észszerűen megvalósítható lehető legkisebb mértékű legyen,
b) a használaton kívüli zárt sugárforrások kondicionálása csak a radioaktív hulladékokkal és a kiégett üzemanyaggal kapcsolatos egyes feladatokat ellátó szerv felügyeletében végezhető, a TBSZ R. előírásainak betartásával,
c) a hulladékkezelés során biztosítani szükséges, hogy a keletkező hulladékcsomag megfeleljen a hulladékcsomagot átvevő szervezet hulladékátvételre vonatkozó követelményeinek, és
d) a radioaktív hulladékokat a hulladékkezelési műveletek után újra kell osztályozni a 12. melléklet alapján, és a radioaktív anyagok nyilvántartásának és ellenőrzésének rendjéről, valamint a kapcsolódó adatszolgáltatásról szóló miniszteri rendelet szerinti nyilvántartásban a hulladék jellemzőinek megváltozását be kell vezetni.
(10) Az általános mentességi aktivitás-koncentrációt nem meghaladó, a hatósági felügyelet alól bejelentési kötelezettséggel felszabadított hulladékokat és használaton kívül helyezett zárt sugárforrásokat a továbbiakban a hulladékról szóló törvényben meghatározottak szerint, mint elkülönítetten gyűjtött hulladékot kell kezelni. Az így felszabadított sugárforrásokat és hulladékokat további kezelésükig az ellenőrzött területen kívül kell tárolni.
(11) A mentességi aktivitást nem meghaladó aktivitású, használaton kívül helyezett zárt sugárforrásokat:
a) a hulladékról szóló törvényben meghatározottak szerint kell kezelni, ha a sugárveszélyre utaló figyelmeztető jelzések eltávolításra kerültek és a sugárforrásban lévő 100 napnál hosszabb felezési idejű radionuklidok aktivitása nem haladja meg a vonatkozó mentességi aktivitás 1/10-ét, egyéb esetben
b) az átmeneti vagy végleges radioaktívhulladék-tároló üzemeltetője vagy a sugárforrás gyártója részére kell átadni.
(12) Az általános mentességi aktivitás-koncentrációt meghaladó, a hatósági felügyelet alól engedéllyel felszabadított hulladékokat a felszabadításra vonatkozó engedély feltételeinek betartásával kell kezelni.
43. § (1) A Fizvr. 1. melléklete szerint 1., 2. és 3. kategóriába tartozó zárt radioaktív sugárforrás alkalmazása esetén az atomenergia alkalmazója köteles:
a) biztosítani, hogy – a radioaktív hulladékká nyilvánított sugárforrások kivételével – a zárt radioaktív sugárforrások sértetlenségének ellenőrzése és fenntartása érdekében a telepített sugárforrások esetében a szolgálati időn belül a gyártó által javasolt időközönként, de legalább 3 évente,
aa) a mozgó eszközökben alkalmazott, valamint a manuálisan mozgatott sugárforrások esetében a szolgálati időn belül a gyártó által javasolt időközönként, de legalább évente,
ab) a szolgálati időn túl az OAH által – legalább az a) pont és az a) pont aa) alpontja szerinti gyakorisággal – előírt módon, vagy
ac) minden olyan üzemzavari vagy rendkívüli esemény bekövetkezése után, mely során a sugárforrást nem a szabvány szerinti tervezett igénybevételi osztályának megfelelő körülmények között használták vagy tárolták,
sor kerüljön a közvetlen vagy közvetett zártságvizsgálatokra,
b) az a) pontban előírt gyakoriságú zártságvizsgálatot az ISO 9978 szabvány szerint vagy azzal egyenértékű műszaki biztonsági színvonalat biztosító követelménnyel igazolni,
c) biztosítani, hogy a zárt radioaktív sugárforráshoz való szándékolatlan hozzáférés, a zárt radioaktív sugárforrás elvesztése és a zárt radioaktív sugárforrás tűzesetben való károsodásának megelőzése érdekében minden rögzített és mozgatható zárt radioaktív sugárforrásra megfelelő, dokumentált intézkedések, írásos útmutatók és eljárások vonatkozzanak,
d) minden használaton kívüli zárt radioaktív sugárforrást az alkalmazás felhagyása után haladéktalanul visszajuttatni a gyártóhoz, vagy az atomenergia más alkalmazójának átmenetileg vagy véglegesen átadni, és
e) mielőtt egy zárt radioaktív sugárforrást más személynek átad – a radioaktív anyag alkalmazására vonatkozó engedély másolatának bekérésével és annak átadás-átvételi jegyzőkönyvhöz történő csatolásával –, megbizonyosodni arról, hogy a zárt radioaktív sugárforrást átvevő rendelkezik-e a megfelelő engedéllyel.
(2) Eszközökbe, berendezésbe szerelt vagy tárolóeszközben tartósan tárolt sugárforrás esetén a szabvány szerinti közvetett, egyéb esetben közvetlen zártságvizsgálati módszert kell alkalmazni. Ha eszközből, berendezésből zárt sugárforrást kiszerelnek, vagy tartós tárolás esetén tárolóeszközből zárt sugárforrást kiemelnek, a zártságvizsgálatot haladéktalanul végre kell hajtani, melynek módszerét a kiszerelés körülményeitől függően, a sugárvédelmi optimálás alapelvét alkalmazva kell kiválasztani.
(3) A zártságvizsgálatot sugárvédelmi szakértő vagy az 55. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti engedéllyel rendelkező végezheti, vagy végrehajthatja az engedélyes is, ha a 8. melléklet szerinti MSSZ tartalmazza a zártságvizsgálat szakszerű és biztonságos elvégzésnek technológiai leírását.
44. § (1) Nyitott radioaktív sugárforrásokkal kapcsolatos rendszeres munkavégzés, továbbá nyomjelzéstechnikai, mezőgazdasági vizsgálat, kísérlet esetén a radioaktív anyaggal kapcsolatos előkészítő művelet kizárólag izotóplaboratóriumban végezhető.
(2) Az izotóplaboratórium kialakításának és felszerelésének biztosítania kell a külső és a belső sugárterhelés elleni védelmet. Az izotóplaboratórium kialakításával és felszerelésével kapcsolatos követelmények elsődlegesen a felhasznált radioaktív izotóp aktivitásától, fajtájától és a felhasználás, illetve a végzett műveletek típusától függnek.
(3) Nyitott radioaktív sugárforrás izotóplaboratóriumon kívüli felhasználását vizsgálati típusonként kell megtervezni és engedélyeztetni.
(4) Az izotóplaboratórium kialakításakor azt a munkaterületet, ahol radioaktív izotóppal kapcsolatos műveletet végeznek és a munkavégzésre létesített egyéb munkaterületeket egymástól elválasztva kell kialakítani.
(5) Nyitott radioaktív sugárforrást felhasználó munkahely bútorzatát, felszerelési tárgyait, padlózatát és falait úgy kell kiválasztani, kialakítani, hogy azokon szükség szerint hatásosan elvégezhető legyen a dekontaminálás.
(6) Porlódással, párolgással járó műveletek végzése során a szennyeződés elkerülésére megfelelő intézkedéseket kell tenni.
(7) Az engedélyes megfelelő intézkedésekkel gondoskodik arról, hogy az izotóplaboratóriumból ellenőrizetlenül radioaktív anyag ne kerüljön ki.
(8) Az izotóplaboratóriumban keletkező radioaktív hulladékot fizikai és kémiai tulajdonságaik alapján elkülönítve kell összegyűjteni, és gondoskodni kell a radioaktív hulladék lebomlásig vagy elszállításig történő átmeneti tárolásáról.
(9) Nyitott radioaktív sugárforrásokkal kapcsolatos munkavégzésre vonatkozó sugárvédelmi előírások az alábbiak:
a) az izotóplaboratórium területén azt a munkaterületet, ahol a munkavégzés el nem hárítható következményeként a környezeti dózisegyenérték-teljesítmény időlegesen meghaladhatja a 20 μSv/h értéket, az erre utaló figyelemfelkeltő táblával kell ellátni,
b) a laboratóriumban egyszer használatos eszközöket kell használni, amennyiben ez nem növeli meg indokolatlanul a keletkező radioaktív hulladék mennyiségét,
c) minden sugárveszélyes munkahelyet el kell látni az ott felhasznált izotópok fajtájának és aktivitásának, valamint az elvégzendő feladatoknak megfelelő, sugárvédelmi célokat szolgáló munkaeszközökkel, egyéni védőeszközökkel, dekontamináló anyagokkal és magyar nyelvű kezelési utasítással rendelkező sugárvédelmi mérőműszerekkel,
d) az engedélyezett technológiai folyamatoktól való eltérés következtében előálló radioaktív anyag belégzést vagy lenyelést, vagy ennek gyanúját a munkavállaló a munkahelyi sugárvédelmi megbízottnak és a munkahely vezetőjének haladéktalanul bejelenti,
e) ellenőrzött területen a radioaktív izotóppal kapcsolatos munkavégzés körén kívül eső tevékenységet végezni, vagy a munkavégzéssel össze nem függő tárgyat bevinni, ott tárolni tilos,
f) nyitott radioaktív sugárforrást felhasználó laboratóriumban dekontamináló készletet kell készenlétben tartani, amiről az engedélyes gondoskodik a laboratórium munkaterületeinek, a munkavállalók létszámának, a felhasznált radioaktív készítmények aktivitásának és fajtájának figyelembevételével,
g) a dekontamináló készletet, amely kizárólag a radioaktív szennyezettség mentesítésére használható, a munkaterület közelében, könnyen elérhető, felirattal megjelölt helyen kell tárolni, és használatára a munkavállalókat ki kell oktatni,
h) a munkahely falainak, padlójának, felszerelésének szennyeződése esetén a szennyezett felületek közvetlen dekontaminálása – a munkahelyi sugárvédelmi megbízott irányításával – az ott dolgozó munkavállalók feladata, továbbá
i) ha a szennyeződés a tevékenység megszűnését követően derül ki, a 49. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.
(10) Nyitott radioaktív sugárforrást más személynek történő átadása előtt az atomenergia alkalmazója, köteles megbizonyosodni arról, hogy a nyitott radioaktív sugárforrást átvevő rendelkezik a megfelelő engedéllyel.
45. § (1) A berendezés fő műszaki paramétereinek módosítását, fődarabjait, árnyékolását, védelmi funkcióit érintő karbantartását, javítását vagy cseréjét követően a berendezés csak – megfelelő szakmai képesítéssel és az 55. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti engedéllyel rendelkező szervezet által végzett – dokumentált sugárvédelmi méréseket is magába foglaló minőségellenőrzési vizsgálat után vehető használatba, amely vizsgálat igazolja a berendezés engedélyezett paramétereknek megfelelő működését.
(2) Mielőtt az atomenergia alkalmazója ionizáló sugárzást létrehozó berendezést más személynek átad, köteles megbizonyosodni arról, hogy az ionizáló sugárzást kibocsátó berendezést átvevő rendelkezik az üzemeltetésére vonatkozó engedéllyel, vagy tulajdonjoga vagy használata bármilyen jogcímen történő átengedése a 60. § (1) bekezdése szerint bejelentésre került az OAH részére.
46. § (1) A nem-orvosi célú, tudatosan besugárzással járó képalkotó tevékenységek közé tartoznak:
a) az orvosi radiológiai berendezés felhasználásával végzett tevékenységek, mint
aa) munkaügyi célú radiológiai egészségügyi értékelés,
ab) bevándorlási célú radiológiai egészségügyi értékelés,
ac) biztosítási célú radiológiai egészségügyi értékelés,
ad) gyermekek vagy serdülők testi fejlettségének radiológiai felmérése életvitelszerű foglalkozással összefüggésben,
ae) radiológiai életkor-meghatározás,
af) az ionizáló sugárzás felhasználása az emberi testen belül elrejtett tárgyak felderítésére,
b) a nem orvosi radiológiai berendezés felhasználásával végzett tevékenységek, mint
ba) ionizáló sugárzás felhasználása az emberi testen lévő vagy az emberi testhez erősített tárgyak felderítésére,
bb) ionizáló sugárzás felhasználása rakomány átvizsgálásakor az abban rejtőzködő emberek felderítésére,
bc) az ionizáló sugárzás jogi és biztonsági célú felhasználásai.
(2) A nem-orvosi célú, besugárzással járó képalkotó tevékenységek minden típusát indokolni kell, mielőtt a gyakorlatba bevezetése előtt az általánosságban elfogadható lesz.
(3) Az általánosan elfogadott típusú tevékenységek valamennyi konkrét alkalmazását indokolni kell.
(4) Az orvosi radiológiai berendezések felhasználásával végrehajtott, nem-orvosi célú, besugárzással járó képalkotó eljárások minden konkrét alkalmazását előzetesen indokolni kell, mégpedig az eljárás konkrét céljainak és a célszemély jellemzőinek figyelembevételével.
(5) A nem orvosi képalkotással járó sugárterhelést okozó tevékenységeknek a (3)–(4) bekezdés szerinti általános és konkrét indokolását az OAH a konkrét alkalmazás engedélyezésekor felülvizsgálja. Az OAH minden konkrét alkalmazás engedélyezésekor felülvizsgálatnak veti alá azokat a nem orvosi képalkotással járó sugárterhelést okozó körülményeket, amelyek esetében nem kerül sor az egyes sugárterhelések egyedi indokolására.
(6) Ha nem orvosi célú, besugárzással járó képalkotó tevékenység indokolt az 55. § (1) bekezdés 1. vagy 2. pontja szerinti eljárásban, az eljárás során várható sugárterhelést és kockázatokat előzetesen értékelni kell.
(7) Ha az adott orvosi radiológiai berendezések felhasználásával végrehajtott vizsgálat az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak nem munkaköri kötelezettségük keretében kitett személyek egészsége védelmének felügyeletéről szóló rendelet előírásai szerint
a) jóváhagyott és nyilvántartásba vett, továbbá az adott célra közvetlenül alkalmazható, az eljárás várható sugárterhelése nem haladhatja meg az adott eljárás orvosi alkalmazására vonatkozó diagnosztikai irányadó szintet,
b) nem jóváhagyott, nincs nyilvántartásba véve, vagy az adott célra közvetlenül nem alkalmazható, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (a továbbiakban: NNK) szakvéleményét csatolni kell az eljárás során fellépő sugárterhelés és kockázatok megítéléséhez.
(8) A nem orvosi radiológiai berendezés felhasználásával végrehajtott eljárás esetében a NNK szakvéleményét csatolni kell az 55. § (1) bekezdés 1. vagy 2. pontja szerinti engedély iránti kérelemhez, az eljárás során fellépő sugárterhelés és kockázatok megítéléséhez.
(9) A (7) és (8) bekezdés szerinti eljárás esetén az ionizáló sugárzásnak nem munkaköri kötelezettségük keretében kitett személyek sugárterhelése vizsgálatonként nem haladhatja meg a 0,1 mSv értéket.
(10) A (7) bekezdés a) pontja és a (8) bekezdés szerinti alkalmazás során igazolni kell, hogy az alkalmazott rutinszerű – vagy adott esetben egyedi – protokollok összhangban állnak-e a sugárterhelés céljával és az értékeléshez feltétlenül megkívánt képminőséggel.
(11) Az atomenergia alkalmazója a besugárzásnak kiteendő személyt tájékoztatja a várható sugárterhelésről, kikéri a besugárzandó személy beleegyezését, kivéve, ha más jogszabályok alapján az adott esetben rendvédelmi szervek az adott személy beleegyezése nélkül is eljárhatnak.
(12) A rendvédelmi szervek által elrendelt besugárzások esetében az indokoltság igazolása az elrendelő hatóság felelőssége.
47. § (1) Az atomenergia alkalmazója köteles a sugárzás környezetbe kijutását és a radioaktív szennyezés szabályozatlan és ellenőrizetlen módon történő kikerülése megakadályozása érdekében minden észszerű intézkedést megtenni.
(2) Kiemelt létesítmény és I. sugárvédelmi kategóriába tartozó tevékenység esetén az atomenergia alkalmazója köteles
a) a létesítmény, illetve a munkahely tervezett helyszínének sugárvédelmi szempontból történő vizsgálata során figyelembe venni a vonatkozó demográfiai, meteorológiai, geológiai, hidrológiai és ökológiai viszonyokat,
b) ahol szükséges a radioaktív környezeti kibocsátására vonatkozó terveket készíteni, melynek határértékeit és környezeti kibocsátások feltételeit az atomenergia alkalmazása során a levegőbe és vízbe történő radioaktív kibocsátásokról és azok ellenőrzéséről szóló miniszteri rendelet állapítja meg, valamint
c) ellenőrizni és az indokolt esetekre korlátozni a lakosság tagjainak a létesítménybe vagy a munkahelyre történő bejutását,
d) üzembe helyezési eljárást végrehajtani annak igazolása céljából, hogy normál üzemi körülmények között csak tervezett kibocsátásra kerülhet sor, valamint a létesítmény területének határvonalán kívül lévőket sem közvetlen, sem szórt sugárzás nem érheti.
(3) Hordozható, ionizáló sugárzást létrehozó, illetve radioaktív anyagot tartalmazó berendezések alkalmazása esetén gondoskodni kell a megfelelő területnek a sugárveszélyes munkahelyre vonatkozó követelményekkel egyenértékű sugárvédelmi biztosításáról.
(4) Az (1) bekezdésben foglalt követelmények teljesülését az atomenergia alkalmazója
a) a nukleáris létesítmény esetén az NBSZ R.-ben és a radioaktívhulladék-tároló esetén a TBSZ R.-ben meghatározottak szerint igazolja,
b) az A-szintű izotóplaboratórium, uránbánya és az I. sugárvédelmi kategóriába tartozó sugárveszélyes munkahely esetében az 55. §-ban vagy a 64. §-ban foglalt eljárás során igazolja.
48. § Az atomenergia alkalmazója
a) a lakosság tagjainak optimális védelmét valósítja meg és tartja fenn,
b) kiemelt létesítmény esetén, illetve ha hatósági előírás arra kötelezi, üzembe helyezi a környezet radioaktív szennyeződése és a lakosság tagjai sugárterhelése értékeléséhez szükséges paraméterek mérésére alkalmas berendezéseket, és bevezeti a vonatkozó eljárásokat,
c) ellenőrzi a b) pontban említett berendezések hatékonyságát és karbantartását, valamint gondoskodik a mérőműszerek rendszeres kalibrálásáról.
49. § (1) A radioaktívan szennyezett területek kezelésére optimált védekezési stratégiát kell kidolgozni, amely tartalmazza
a) a szennyezett területet érintő célkitűzéseket, többek között a hosszú távon elérni kívánt eredményeket, valamint a kapcsolódó vonatkoztatási szintekkel,
b) az érintett területek határait és a lakosság érintett tagjai körének meghatározását,
c) az érintett területekre és a lakosság érintett tagjaira alkalmazandó védelmi intézkedések szükségességének és terjedelmének megvizsgálását,
d) az érintett területekre való belépés megakadályozásának vagy korlátozásának, valamint az adott területeken élők életvitelére vonatkozó korlátozások bevezetésének szükségességét,
e) a lakosság különböző csoportjait érő sugárterhelésnek, valamint azoknak az eszközöknek az értékelését, amelyek az érintett személyek rendelkezésére állnak sugárterhelésük ellenőrzéséhez.
(2) Azokon a területeken, ahol tartós maradékszennyezettség tapasztalható, és amelyeken az életvitelszerű tartózkodást, a társadalmi és gazdasági tevékenység folytatását az OAH engedélyezte, a normálisnak tekinthető életkörülmények helyreállítása érdekében – az érdekeltekkel konzultálva – a terület tulajdonosa lehetővé teszi a sugárterhelés folyamatos ellenőrzéséhez szükséges intézkedések megtételét. Az intézkedések közé az alábbiak tartoznak:
a) az adott helyzetre meghatározott vonatkoztatási szintek kialakítása,
b) olyan infrastruktúra kialakítása, amellyel – különösen tájékoztatás, tanácsadás és folyamatos monitorozás útján – támogatni lehet önsegítő védelmi intézkedések alkalmazását az érintett területeken,
c) szükség esetén a szennyezettséget megszüntető intézkedések,
d) szükség esetén körülhatárolt területek kijelölése.
(3) A szennyezett terület kezelésére vonatkozó felelősség vagy kötelezettség, beleértve az (1) bekezdésben foglalt védekezési stratégia kialakítását és a (2) bekezdésben foglalt intézkedések végrehajtását,
a) az atomenergia alkalmazójának telephelyén belül az atomenergia alkalmazóját,
b) korábban megszűnt tevékenység végzésének helyén fennmaradó szennyeződés esetén a terület tulajdonosát,
c) nukleáris veszélyhelyzetet követően, az atomenergia alkalmazójának telephelyén kívül, a veszélyhelyzet megszüntetése során az illetékes hatóságok által kijelölt szervezeteket és személyeket
terheli.
(4) Egy meglévő sugárzási helyzettel kapcsolatban nem szükséges védelmi intézkedéseket vagy kiigazító intézkedéseket alkalmazni, amennyiben egy korábbi hatósági döntés alapján az ingatlan-nyilvántartásba már bejegyzésre kerültek a korlátozások, és építési hatósági engedélyt nem igénylő tevékenység esetén a fennálló sugárzási helyzet kapcsán a lakosság sugárterhelése nem haladja meg az 1 mSv/év effektív dózist.
(5) A tartós maradékszennyezettségű területekre vonatkozóan az OAH a határozatával megkeresi az illetékes ingatlanügyi hatóságot a tartós környezetkárosodás ténye, mértéke és jellege, valamint az esetleges építésügyi korlátozások ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése céljából.
50. § (1) A lakó- és középületekben, továbbá munkahelyeken a radon- és radon leányelem-koncentrációk okozta egészségi kockázat optimált mérséklésére külön jogszabály szerint nemzeti cselekvési tervet kell készíteni és végrehajtani.
(2) A radon- és radon leányelem-koncentrációk vonatkoztatási szintjei levegőben mért éves átlagos aktivitáskoncentráció-értékben kifejezve:
a) lakó- és középületekben: 300 Bq/m3,
b) munkahelyeken: 300 Bq/m3.
(3) A radon- és radon leányelem-koncentrációk vonatkoztatási szintjét a nemzeti cselekvési terv országos radon-felmérési eredményeire alapozva legalább öt naptári évente felül kell vizsgálni.
(4) Azokon a munkahelyeken, ahol a radon- és radon leányelem-koncentrációk levegőben mért éves átlagos aktivitás-koncentráció értéke az optimálás elvének megfelelően megtett intézkedések ellenére is meghaladja a munkahelyekre megadott vonatkoztatási szintet, a munkáltató az OAH részére bejelenti a radon- és radon leányelem-koncentrációk levegőben mért éves átlagos aktivitás-koncentráció értékét, a radon-koncentráció csökkentése érdekében bevezetett intézkedéseket és a munkavállalók várható éves effektív dózisának becsült értékét.
(5) Azokon a munkahelyeken, ahol a radon- és radon leányelem-koncentrációk levegőben mért éves átlagos aktivitás-koncentráció értéke alapján a munkavállalók sugárterhelése meghaladhatja az évi 6 mSv effektív dózist, a tevékenységet tervezett sugárzási helyzetként kell kezelni, és alkalmazni kell a 10–14. § és 30–36. § előírásait.
(6) Azokon a munkahelyeken, ahol a munkavállalókat érő sugárterhelés nem haladja meg az évi 6 mSv effektív dózist, de a radon- és radon leányelem-koncentrációk levegőben mért éves átlagos aktivitás-koncentráció értéke a munkahelyekre megadott vonatkoztatási szintet meghaladja, a munkáltatónak gondoskodnia kell a sugárzási helyzet folyamatos nyomon követéséről és a munkavállalók várható éves effektív dózisának évenkénti felülvizsgálatáról.
(7) Azokban a lakó- és középületekben, ahol – a Nemzeti Radon Cselekvési Tervről szóló kormányhatározat szerint végzett felmérés alapján – az ott tartózkodókat érő, radonból származó sugárterhelés meghaladhatja az évi 6 mSv effektív dózist, vagy a radon- és radon leányelem-koncentrációk levegőben mért éves átlagos aktivitás-koncentráció értéke a megadott vonatkoztatási szintet meghaladja, az OAH tájékoztatja az ott tartózkodókat és a polgármestert a sugárterhelés mértékéről és a kapcsolódó kockázatokról, valamint a Radon Cselekvési Tervvel összhangban a sugárzási helyzet nyomon követésének lehetséges módjairól.
(8) * A Nemzeti Radon Cselekvési Tervvel összhangban
a) az elvégzett országos beltéri radon felmérés országos tisztifőorvos által nyilvántartott eredményei alapján beazonosított és az országos tisztifőorvos intézménye honlapján közzétett területeken található olyan középületekben, valamint földszinti és alagsori munkahelyeken, ahol valószínűsíthető, hogy a radon- és radon leányelem-koncentráció levegőben mért éves átlagos aktivitás-koncentráció értéke meghaladja a munkahelyekre meghatározott vonatkoztatási szintet, el kell végezni a radon- és radon leányelem-koncentrációk mérését;
b) az országos tisztifőorvos által – az országos tisztifőorvos intézménye honlapján közzétett – radonveszélyes típusúnak beazonosított munkahelyeken a munkáltatónak, a középületekben a fenntartónak el kell végeztetnie a beltéri radon- és radon leányelem-koncentrációk ellenőrzését az olyan zárt terekben, ahol a munkavállalók vagy a lakosság tartózkodási ideje a napi négy órát meghaladja;
c) az a) pont szerinti átlagos beltéri radon-koncentráció mértékének reprezentatív vizsgálatát, valamint a b) pont szerinti radon- és radon leányelem-koncentráció ellenőrzését egyszeri, legalább két hónap időtartamú akkreditált felméréssel kell meghatározni a tavaszi, őszi vagy téli időszakban, azzal, hogy ha a mért átlagérték eléri a (2) bekezdés szerinti vonatkoztatási szint 80%-át, a vizsgálat időtartamát egy évre ki kell terjeszteni.
(9) * A (8) bekezdés a) pontja szerinti mérések elrendeléséről az OAH gondoskodik.
(10) * Radon- és radon leányelem-koncentráció mérést olyan laboratórium végezhet, amely megfelel a belső sugárterhelés vizsgálatát végző laboratóriumra vonatkozó, a 30. § (11) és (12) bekezdése szerinti előírásoknak.
(11) * A radon és radon leányelem okozta sugárterhelés elleni optimált védekezési stratégia kidolgozásáért, a radon mérések megrendeléséért és elvégeztetéséért a munkáltató felelős. Az elvégzett radon és radon leányelem mérések eredményeit a munkáltató öt napon belül megküldi a Nemzeti Radon Cselekvési Terv végrehajtása során keletkezett radon és radon leányelem mérések eredményeinek nyilvántartásáért felelős országos tisztifőorvosnak.
(12) * A radon és radon leányelem mérések eredményeiről az országos tisztifőorvos nyilvántartást vezet. A mérések kiértékelését az országos tisztifőorvos végzi el, amelynek eredményét átadja az OAH részére.
51. § (1) Az építőanyagok által kibocsátott beltéri külső gamma-sugárzás vonatkoztatási szintje a kültéri külső sugárterhelésen felül 1 mSv/év.
(2) Azon – különösen a 6. mellékletben felsorolt összetevőket tartalmazó – építőanyag-típusok, amelyek beépítése – a mellékletben foglalt képlettel számolt aktivitáskoncentráció-index vagy az adott körülményekre vonatkozó pontosabb számítás alapján – a vonatkoztatási szintnél nagyobb dózist eredményezhet, nem hozhatók forgalomba.
52. § (1) A 6. melléklet szerinti tevékenységek melléktermékeinek kezeléséhez, lerakásához, újrahasznosításához az 55. § (1) bekezdés 7. pontja szerinti engedély is szükséges.
(2) A 6. mellékletben felsorolt, természetben előforduló radioaktív anyagot felhasználó munkahelyeken a tevékenység megkezdése előtt sugárvédelmi szakértő bevonásával értékelni kell a lakosság és a munkavállalók sugárterhelését, és az értékelést minden, a radioaktív anyag kezelését érintő, tervezett technológiai módosítások esetén felül kell vizsgálni. Az értékelést be kell nyújtani az OAH részére.
(3) Azokon a 6. mellékletben felsorolt, természetben előforduló radioaktív anyagot felhasználó munkahelyeken, ahol a munkavállalók sugárterhelése meghaladhatja az évi 1 mSv effektív dózist, a munkáltató biztosítja a sugárzási helyzet rendszeres értékelését és az e rendeletben megfogalmazott, a sugárterhelésnek kitett munkavállalókra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazását. Ha a munkavállalók sugárterhelése meghaladhatja az évi 6 mSv effektív dózist, vagy a lakosság sugárterhelése meghaladja az évi 1 mSv effektív dózist, a tevékenységet tervezett sugárzási helyzetként kell kezelni, és alkalmazni kell a 10–14. § és a 30–36. § előírásait.
(4) A 6. mellékletben felsorolt, természetben előforduló radioaktív anyagot felhasználó munkahelyeken a tevékenység megkezdése előtt sugárvédelmi szakértő bevonásával elemzést kell készíteni a természetben előforduló radioaktív anyagot tartalmazó melléktermékek kezelése, lerakása vagy újrahasznosítása következtében fellépő potenciális lakossági sugárterhelésről. Az elemzést minden, a radioaktív anyag kezelését érintő, tervezett technológiai módosítás esetén felül kell vizsgálni.
(5) A 6. melléklet szerinti tevékenységek melléktermékeinek lerakására szolgáló létesítmény (lerakó) létesítését megelőzően a létesítményből eredő lakossági sugárterhelést bemutató elemzésben meg kell határozni a létesítményben elhelyezhető melléktermékek sugárvédelmi radionuklid-összetételét, aktivitás-koncentrációját, fizikai-kémiai jellemzőit, maximális mennyiségét, a létesítmény lezárásának tervezett időpontját, a létesítmény lezárásának módját, a lakosság várható sugárterhelését az üzemeltetés során és a lezárást követően egyaránt, a rendkívüli eseményeket is beleértve.
(6) A melléktermék lerakási tevékenységének megszüntetésekor vagy lerakó létesítmény bezárásakor az üzemeltető köteles a (4) bekezdésben részletezett tartalmú, aktualizált elemzést benyújtani az OAH részére. Az elemzésekben be kell mutatni, hogy a lezárást követően az OAH által az engedélyezési eljárás során meghatározott időtartam alatt előreláthatólag milyen lakossági sugárterheléssel kell számolni a felhagyott területen. Amennyiben a felhagyás után a várható sugárterhelés meghaladná a lakossági sugárterhelésre vonatkozó évi 1 mSv effektív-dóziskorlátot, az OAH határozatban meghatározza a terület rekultivációt követő hasznosítására vonatkozó építésügyi korlátozásokat. A korlátozás ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése céljából az OAH megkeresi az illetékes ingatlanügyi hatóságot.
53. § (1) A sugárvédelmi követelmények teljesítésének módszerére és a választott sugárvédelmi ismeretekre vonatkozó ajánlásokat, továbbá a veszélyesség szintjére, valamint az adatszolgáltatásra vonatkozó alapelveket az OAH által kiadott útmutatók tartalmazzák. Az útmutatókat az OAH a honlapján közzéteszi.
(2) Ha az atomenergia alkalmazója az 55. § (1) bekezdése szerinti engedély iránti kérelmét az útmutatókban foglaltak szerint terjeszti elő, továbbá, ha az atomenergia alkalmazója a sugárvédelemmel összefüggő tevékenységét az útmutatókban foglaltak szerint végzi, akkor az OAH a választott módszert a sugárvédelmi követelmények teljesítésének igazolására alkalmasnak tekinti, és az alkalmazott módszer megfelelőségét nem vizsgálja.
(3) Az útmutatókban foglaltaktól eltérő módszerek alkalmazása esetén az OAH az alkalmazott módszer helyességét, megfelelőségét és teljeskörűségét részleteiben vizsgálja.
(4) Az OAH speciális – valamely radionuklid fizikai-kémiai tulajdonságaihoz, az adott sugárzási helyzethez, vagy az adott sugárterhelésnek kitett személy jellemzőihez illeszkedő – módszerek használatát is jóváhagyhatja.
54. § (1) Az OAH egyes bejelentési kötelezettségek fenntartásával engedélyezési eljárásban mentesíti az e rendeletben szereplő sugárvédelmi előírások alkalmazása alól az ionizáló sugárzást létrehozó berendezés típusának alkalmazását, ha
a) a berendezés típusát – az 55. § (1) bekezdés 3. pontja szerinti eljárásban – jóváhagyta, vagy az 57. § (5) bekezdésében felsorolt adatok rendelkezésre állnak,
b) normál üzemelési körülmények között a berendezés hozzáférhető felszínétől mért 0,1 m távolságban a környezeti dózisegyenérték-teljesítmény 1 µSv/h-nál nem nagyobb,
c) olyan biztonsági berendezésekkel látták el, mely azonnal megszakítja a berendezés üzemét, ha a sugárzási teréhez vagy ahhoz az alkatrészhez próbál hozzáférni a felhasználó, amely ionizáló sugárzást bocsát ki,
d) a berendezés nem orvostechnikai eszköz, és
e) a berendezés a III. sugárvédelmi kategóriába tartozik.
(2) Az OAH egyes bejelentési kötelezettségek fenntartásával, engedélyezési eljárásban mentesíti az e rendeletben szereplő sugárvédelmi előírások alkalmazása alól annak a II. sugárvédelmi kategóriájú, ionizáló sugárzást létrehozó – adott gyártási azonosítókkal rendelkező – berendezés egyedi alkalmazását, amely esetén:
a) az 54. § (1) bekezdés a)–d) pontjában foglalt feltételek teljesülnek, és
b) a sugárvédelmi elemzés alapján a berendezés normál üzemi használata során a munkavállalók sugárterhelése nem haladja meg a vonatkozó lakossági dóziskorlátokat.
(3) Az OAH a bejelentési kötelezettség fenntartásával mentesíti az e rendeletben szereplő sugárvédelmi hatósági felügyelete alól annak a radioaktív sugárforrást tartalmazó készülék típusának alkalmazását, amely
a) készülék típusát – az 55. § (1) bekezdés 3. pontja szerinti eljárásban – jóváhagyta, vagy az 57. § (5) bekezdésében felsorolt adatok rendelkezésre állnak,
b) a radioaktív anyagot a várható igénybevételnek megfelelően kialakított zárt sugárforrás formájában tartalmazza, és a radioaktív sugárforrást oly módon rögzítették a berendezésben, hogy az normál körülmények között megakadályozza a radioaktív anyaggal történő közvetlen érintkezést és a sugárforrás kijutását a környezetbe,
c) normál üzemelési körülmények között a berendezés bármely hozzáférhető felszínétől mért 0,1 m távolságban a dózisteljesítmény 1 µSv/h-nál nem nagyobb,
d) újrahasznosításra vagy a végleges elhelyezésre alkalmazandó feltételek az OAH által meghatározása kerültek, és
e) radioaktívanyag-tartalmát tekintve a III. sugárvédelmi kategóriába tartozik.
(4) Az OAH a bejelentési kötelezettség fenntartásával, engedélyezési eljárásban mentesíti az e rendeletben szereplő sugárvédelmi hatósági felügyelet alól annak az egyedi, a II. sugárvédelmi kategóriájú radioaktív sugárforrást tartalmazó – adott gyártási azonosítókkal rendelkező – készüléknek az alkalmazását, amely esetén:
a) az 54. § (3) bekezdés a)–d) pontjában foglalt feltételek teljesülnek, és
b) a sugárvédelmi elemzés alapján a készülék normál üzemi használata során a munkavállalók sugárterhelése nem haladja meg a vonatkozó lakossági dóziskorlátokat.
(5) Az (1) és (3) bekezdés szerint mentesített berendezéstípusok listáját és az újrahasznosításra vagy a végleges elhelyezésre alkalmazandó feltételeket az OAH a honlapján közzéteszi.
(6) Az OAH a bejelentési kötelezettség fenntartásával, engedélyezési eljárásban mentesíti az e rendeletben szereplő sugárvédelmi hatósági felügyelet alól annak a radioaktív sugárforrásnak az alkalmazását, amely vonatkozásában arra jogosított sugárvédelmi szakértő által készített biztonsági értékelésben igazolják, hogy a tevékenységből eredően összes előrelátható körülmény figyelembevételével a lakosság bármely tagját várhatóan érő egyéni évi sugárterhelés nem haladja meg a 30 µSv effektív dózist, és az alacsony valószínűségű események bekövetkezésekor a dózis 1 mSv/év alatt marad, valamint természetben előforduló radionuklidok esetén az alkalmazó személyt érő többletdózis legfeljebb 1 mSv/év. A feltételezett események köréből kiszűrhetők az olyan események, amelyek bekövetkezési gyakorisága 10–6/évnél kisebb.
55. § (1) Az OAH engedélye szükséges
1. a radioaktív anyag alkalmazásához,
2. az ionizáló sugárzást létrehozó berendezés üzemeltetéséhez,
3. az ionizáló sugárzást létrehozó berendezés, valamint radioaktív sugárforrást tartalmazó készülék forgalomba hozatalához vagy első magyarországi üzembe helyezéséhez (típusengedély),
4. nem helyhez kötött sugárveszélyes szolgáltatási tevékenység végzéséhez,
5. radioaktív anyag (beleértve a radioaktív sugárforrást tartalmazó készüléket) forgalmazásához,
6. a sugárvédelmi képzések és továbbképzések végzéséhez,
7. A 6. melléklet szerinti tevékenységek melléktermékeinek kezeléséhez, lerakásához, újrahasznosításához,
8. az atomenergia alkalmazása körében – az Atv. 16/B. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel – sugárvédelmi szakértői tevékenység folytatásához,
9. kiemelt létesítmények lakossági dózismegszorításának meghatározásához,
10. a több sugárveszélyes munkahelyre kiterjedő LSSZ alkalmazásához,
11. az éves effektívdózis-korlát meghaladásához,
12. fogyasztási cikk előállításához, forgalomba hozatalához, tárolásához és kezeléséhez, amelynek rendeltetésszerű használatára a rendelet hatálya kiterjed,
13. radioaktívan szennyezett terület kezeléséhez, az életvitelszerű tartózkodáshoz, a társadalmi és gazdasági tevékenység folytatásához azokon a területeken, ahol tartós maradékszennyezettség tapasztalható,
14. az ionizáló sugárzást létrehozó berendezés típusának vagy egy adott, egyedi azonosítóval rendelkező berendezésnek a hatósági engedélyezés és ellenőrzés alóli mentesítéséhez,
15. radioaktív sugárforrást tartalmazó készülék típusának vagy egy adott, egyedi azonosítóval rendelkező készüléknek a hatósági engedélyezés és ellenőrzés alóli mentesítéséhez,
16. az (1) bekezdés 1. pontja szerinti tevékenység befejezését követően a sugárveszélyes munkahely sugárvédelmi felügyeletének megszüntetéséhez,
17. sugárveszélyes tevékenység során alkalmazott vagy keletkező radioaktív anyag sugárvédelmi, e rendeletben meghatározott hatósági felügyelet alól való felszabadításához, ha a radioaktív anyag aktivitás-koncentrációja meghaladja az általános mentességi aktivitás-koncentrációt, vagy aktivitása meghaladja a mentességi aktivitást,
18. az adott radioaktív anyag alkalmazásának sugárvédelmi, e rendeletben meghatározott hatósági felügyelet alóli mentesítéséhez, ha a radioaktív anyag aktivitás-koncentrációja meghaladja az általános mentességi aktivitás-koncentrációt, vagy aktivitása meghaladja a mentességi aktivitást,
19. zárt sugárforrás felhasználási idejének meghosszabbításához.
(2) Az 55. § (1) bekezdés 1., 2. és 4. pontjában meghatározott engedély kiemelt létesítmény, az I. vagy a II. sugárvédelmi kategóriába sorolt tevékenységek esetén legfeljebb 5 évig hatályos.
(3) Az 55. § (1) bekezdés 1., 2. és 4. pontjában meghatározott engedély a III. sugárvédelmi kategóriába sorolt tevékenység esetén legfeljebb 8 évig hatályos.
(4) * Az 55. § (1) bekezdés 6., 8., 10., 17., 18. és 19. pontjában meghatározott engedély legfeljebb 5 évig hatályos.
(5) Az 55. § (1) bekezdés 7. és 12. pontjában meghatározott engedély legfeljebb 10 évig hatályos.
(6) Az engedélyek meghosszabbításához az 55. § (1) bekezdésében meghatározott engedélyezési eljárásokat újra le kell folytatni.
(7) Az (1) bekezdés 1. pontja szerint kiadott engedély hatályát veszti:
a) az (1) bekezdés 16. pontja szerinti eljárás lefolytatása után vagy
b) az (1) bekezdés 1. pontja szerinti újabb engedély kiadásával.
(8) Az (1) bekezdés 2., 4., 6. és 8. pontja szerint kiadott engedély hatályát veszti
a) a tevékenység megszüntetésére irányuló bejelentés tudomásulvételével vagy
b) az (1) bekezdés 2. és 4. pontja szerinti új engedély kiadásával.
(9) Az (1) bekezdés 8. pontja esetében megszűnik a sugárvédelmi szakértői tevékenység gyakorlásának joga, és az OAH az engedélyt visszavonja, ha
a) olyan kizáró ok merül fel, amely alapján az engedély kiadására nem kerülhetne sor,
b) a sugárvédelmi szakértő továbbképzési kötelezettségének nem tesz eleget.
(10) Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemben a kérelmezőnek igazolnia kell az e rendelet vonatkozó követelményeinek való megfelelést.
(11) Az 55. § (1) bekezdés 3. pontja szerint jóváhagyott, továbbá a 14. vagy 15. pontja szerint mentesített, ionizáló sugárzást létrehozó berendezés vagy radioaktív sugárforrást tartalmazó készülék típusát az OAH nyilvántartásba veszi.
(12) A külföldi sugárvédelmi képzettség megfelelőségének elismeréséhez az OAH hatósági bizonyítványt állít ki.
(13) * Az (1) bekezdés 17. pontja szerinti eljárásban az OAH feltételként meghatározhatja a felszabadítható radioaktív anyag mennyiségét, jellemzőit, az alkalmazandó ártalmatlanítási, illetve hasznosítási műveleteket, a felszabadítás ütemezését, valamint a felszabadításhoz kapcsolódó jelentéstételi kötelezettségeket.
56. § (1) Kiemelt, valamint I. sugárvédelmi kategóriába sorolt tevékenységek végzésére szolgáló létesítmények engedélyezése két ütemben történik. Az első ütemben a létesítmény kialakítása előtt a létesítésre irányuló engedélyezést kell folytatni az 55. § (1) bekezdés 1. vagy 2. pontja szerinti eljárásban. A második ütemben a létesítmény üzembe helyezésére vonatkozó engedélyezést kell lefolytatni az 55. § (1) bekezdés 1. vagy 2. pontja szerinti ismételt eljárás kezdeményezésével.
(2) Az 55. § (1) bekezdés 1. és 2. pontja szerinti engedély kiemelt létesítmények, valamint I. sugárvédelmi kategóriába sorolt alkalmazás esetén, továbbá az 55. § (1) bekezdés 12. és 13. pontja szerinti engedélyezési eljárások során az OAH meghatározza a radioaktív anyag alkalmazására vagy az ionizáló sugárzást létrehozó berendezés üzemeltetésére vonatkozó üzemeltetési feltételeket és korlátokat és a szennyezett terület használatára vonatkozó feltételeket.
(3) Az 55. § (1) bekezdés 1. és 2. pontja szerinti engedély II. és III. sugárvédelmi kategóriába sorolt alkalmazás esetén, továbbá az 55. § (1) bekezdés 3–11. pontja és 14–20. pontja szerinti engedély kiadásával az OAH jóváhagyja a kérelmet.
(4) Az 53. § (1) bekezdés 1., 2. és 4. pontja szerinti engedély kiadása során a rendkívüli események és nukleáris veszélyhelyzetek kezelési tervének jóváhagyása is megtörténik.
57. § (1) Az engedélykérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező megnevezését és címét,
b) az engedélyezési eljárásban kapcsolattartó személy nevét és elérhetőségét,
c) a kérelem benyújtásának indokát,
d) az engedélyezni kívánt tevékenységek megjelölését az 55. §-ban felsoroltak szerint,
e) az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.
(2) Az 55. § (1) bekezdés 1. és 2. pontja szerinti engedély iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a 7. melléklet szerinti Sugárvédelmi Leírást,
b) a 8. melléklet szerinti MSSZ-t,
c) az 55. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti engedély iránti kérelemhez minden üzemeltetni kívánt berendezésre vonatkozó, 11. melléklet szerinti adatlapot.
(3) Az 56. § (1) bekezdése szerinti, a létesítmény létesítésére vonatkozó engedély iránti kérelem benyújtásakor az (2) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott dokumentumokat nem kell benyújtani.
(4) Az 5. mellékletben meghatározott berendezéstípusokba nem besorolható berendezések kategóriáját az OAH állapítja meg a forgalomba hozatal engedélyezésekor.
(5) Az 55. § (1) bekezdés 3. pontja szerinti engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a következő adatokat és információkat:
a) az ionizáló sugárzást létrehozó berendezés vagy radioaktív sugárforrást tartalmazó készülék sugárvédelmi kategóriába sorolását, pontos típusmegnevezését,
b) az ionizáló sugárzást létrehozó berendezés vagy radioaktív sugárforrást tartalmazó készülék rendeltetését és annak meghatározását, hogy a készülék vagy a berendezés önállóan vagy csak egy adott feladatot ellátó rendszer részegységeként alkalmazható,
c) az ionizáló sugárzást létrehozó berendezés vagy radioaktív sugárforrást tartalmazó készülék részletes leírását, amely tartalmazza az eszköz vagy berendezés felépítését, működésének leírását, a biztonsági funkciók működésének módját, a berendezés jelzőrendszereinek működését, a berendezésen elhelyezett sugárvédelemmel összefüggő jelöléséket, a berendezés – beleértve az ionizáló sugárzás létrehozásához hozzájáruló egységeket, alkatrészeket vagy a sugárvédelmi árnyékolást – műszaki jellemzőit, több lehetséges felszereltség esetén minden egyes altípus paramétereinek megadásával,
d) radioaktív sugárforrást tartalmazó berendezések, készülékek esetében ezen anyagok leírását, valamint rögzítésének módját,
e) a berendezés környezetében mérhető ionizáló sugárzás térbeli eloszlásának jellemzését:
ea) zárt sugárzási terű berendezések esetében a berendezés bármely hozzáférhető felületétől 0,1 m távolságban mérhető dózisteljesítményt,
eb) nyitott sugárzási terű, nem orvostechnikai berendezések esetében a berendezés környezetében – a berendezés bármely hozzáférhető felületétől 0,1 m távolságban, valamint a munkavállaló helyén, továbbá amennyiben releváns végtagjainál, bőrén vagy szeménél – mérhető, a szórt és árnyékolt sugárzásból származó elnyelt vagy közölt dózist, valamint az elnyelt vagy közölt dózisteljesítményt,
ec) orvostechnikai berendezések esetében az orvostechnikai eszközökről szóló 93/42/EGK irányelv szerint végzett, a szórt és árnyékolt sugárzásból származó elnyelt vagy közölt dózisra vagy elnyelt vagy közölt dózisteljesítményre vonatkozó megfelelőségértékelési eljárások eredményeit,
f) az ionizáló sugárzást létrehozó berendezés üzemeltetőit várhatóan érő dózisok elemzését, a berendezés jellemzőinek és a munkahely kialakításának figyelembevételével,
g) nem orvosi képalkotó berendezés esetén az érintetteket várhatóan érő dózisok nagyságrendjét,
h) a berendezés kialakítása során alkalmazott, az ionizáló sugárzásra vonatkozó szabványban szereplő előírásoknak való megfelelés igazolását,
i) a berendezés rendeltetésszerű használatát leíró magyar nyelvű felhasználói utasítást vagy kézikönyvet, mely tartalmazza a felhasználó számára készített biztonsági utasításokat is,
j) a berendezés – vonatkozó európai uniós irányelvek által előírt – CE megfelelőségi nyilatkozatát,
k) orvosi radiológiai berendezés esetén egy tanúsító szervezet tanúsítványát arról, hogy a gyártó teljes körű minőségügyi rendszert alkalmaz.
(6) Az 55. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a következő adatokat és információkat:
a) a 7. melléklet szerinti Sugárvédelmi Leírás 1. pontjában megkövetelt információkat,
b) a 7. melléklet szerinti Sugárvédelmi Leírás 2–4. pontjában foglalt biztonsági értékelések elvégzésére vonatkozó általános projekttervet,
c) a 8. melléklet szerinti MSSZ-t.
(7) Az 55. § (1) bekezdés 5. pontja szerinti engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a következő adatokat:
a) a forgalmazni kívánt radioaktív anyag megnevezését, radionuklid-tartalmát, fizikai és kémiai jellemzőinek leírását,
b) a forgalmazni kívánt radioaktív anyag gyártmányát, beszerzési módját,
c) a radioaktív anyagok nyomkövetését biztosító eljárásokat,
d) a radioaktív anyagok forgalmazása során figyelembe vett, a radioaktív anyagokra vonatkozó uniós jogot és hazai jogszabályokat,
e) az ISO 9001 tanúsító szervezet tanúsítványát arról, hogy a forgalmazó minőségirányítási rendszert alkalmaz.
(8) Az 55. § (1) bekezdés 6. pontja szerinti engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a) a 4. melléklet szerinti képzési program bemutatását,
b) az oktatók legalább 3 éves szakirányú tapasztalatát és az oktatandó tárgyaknak megfelelő felsőfokú végzettségét igazoló szakmai önéletrajzát és bizonyítványainak másolatát,
c) az oktatók átfogó fokozatú képzettségének igazolását,
d) a sikeres sugárvédelmi vizsga esetén kiállítandó bizonyítvány formáját és
e) a számonkérés módját.
(9) Az 55. § (1) bekezdés 7. pontja szerinti engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell az alábbi adatokat:
a) a melléktermékek sugárvédelmi szempontból fontos jellemzőit,
b) a melléktermékek tervezett kezelésének, lerakásának és hasznosításának módját és helyét,
c) a lakosság várható sugárterhelését, a nem tervezett eseményeket is figyelembe véve, a közvetlen sugárzás, a felszíni, a felszín alatti víz és a vízadó közeg potenciális szennyeződése lehetőségének és útvonalának, továbbá az esetleges felporzás okozta levegőszennyeződés bemutatásával,
d) lerakó létesítését megelőzően a létesítményben elhelyezhető melléktermékek maximális mennyiségét, a létesítmény lezárásának tervezett időpontját, a létesítmény lezárásának tervezett módját,
e) lerakó lezárásakor a létesítményben elhelyezett melléktermékek mennyiségét, a létesítmény lezárásának módját, a lerakó további felügyeletére tervezett intézkedéseket, a lakosság várható sugárterhelését a lezárást követően egyaránt, a nem tervezett eseményeket is beleértve,
f) a melléktermékek hasznosítása esetén az újrahasznosítást végző munkavállalók és az újrahasznosítás után a lakosság várható sugárterhelését, a nem tervezett eseményeket is beleértve.
(10) Az 55. § (1) bekezdés 8. pontja szerinti engedély iránti kérelemben meg kell jelölni a 9. melléklet 1. pontjába foglalt táblázat „A” jelű oszlopában meghatározott választott szakirányt, továbbá igazolni kell
a) a 9. melléklet 1. pontjába foglalt táblázat „C” jelű oszlopában előírt képesítést és
b) a 9. melléklet 2. pontja szerinti adatlap, valamint a 9. melléklet 1. pontjába foglalt táblázat „B” és „D” jelű oszlopaiban előírt szakmai ismeretek szerinti szakmai gyakorlat meglétét a szakmai tapasztalatszerzés állomásainak részletes bemutatásával.
(11) Az 55. § (1) bekezdés 9. pontja szerinti engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell az alábbi adatokat:
a) a kiemelt létesítmény és telephelyének leírását,
b) a 47. § (2) bekezdésében foglalt információkat,
c) a tervezett és üzemzavari kibocsátási útvonalakat és
d) a javasolt dózismegszorítás értékét és az érték sugárvédelmi megalapozását.
(12) Az 55. § (1) bekezdés 10. pontja szerinti engedély iránti kérelemhez csatolni kell a 8. melléklet szerint elkészített LSSZ-t.
(13) Az 55. § (1) bekezdés 11. pontja szerinti engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell az alábbi adatokat és információkat:
a) az érintett személy vagy személyek Országos Dozimetriai Nyilvántartásban szereplő személyi azonosító adatait,
b) az éves effektívdózis-korlát meghaladása szükségességének indoklását,
c) a tervezett tevékenységek leírását és
d) a várható sugárterhelés nagyságát és ennek optimáltságát megalapozó dokumentumot.
(14) Az 55. § (1) bekezdés 12. pontja szerinti engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a következő adatokat:
a) a termék megnevezését,
b) annak részletes indoklását, hogy a radioaktív tartalom bizonyíthatóan milyen előnyökkel jár a termék felhasználása során; mi teszi indokolttá a radioaktív anyagot tartalmazó fogyasztási cikk előállítását, forgalmazását, használatát,
c) az egyes radionuklidok aktivitását, valamint az aktivitás-koncentrációját,
d) radioaktív anyagokat tartalmazó termékek esetében ezen anyagok fizikai, kémiai és műszaki rögzítésének módját, a radioaktív anyag kikerülésének lehetőségét a termékből,
e) a termék használata szempontjából releváns távolságban – a termék bármely hozzáférhető felületétől 0,1 m távolságban – mérhető dózisteljesítményt,
f) a fogyasztási cikk rendeltetésszerű, rendszeres felhasználóit várhatóan érő dózisok nagyságát, a több termék vásárlását és egyidejű felhasználásának esetét is figyelembe véve,
g) a termék címkézésén lévő jelölések leírását,
h) a fogyasztási cikk magyar nyelvű tájékoztatóját, azaz a fogyasztói dokumentáció egy példányát, amelyben feltüntetésre kerülnek az alábbi információk:
ha) a termék rendeltetése,
hb) a termék műszaki jellemzőinek leírása, beleértve a fogyasztási cikkben megjelenő radioaktívanyag-tartalom megadása [nuklid(ok), aktivitás, kémiai és fizikai forma],
hc) a termék rendeltetésszerű, biztonságos és helyes használatra vonatkozó információk,
hd) a termék tárolására, szállítására vonatkozó információk,
he) a termék ártalmatlanítására, újrahasznosítására vonatkozó információk,
hf) minden egyéb olyan információ, mely a termék kezelése során a termék használóinak biztonságát érinti.
(15) Az 55. § (1) bekezdés 13. pontja szerinti engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell az alábbi adatokat:
a) a radioaktívan szennyezett terület pontos meghatározását,
b) a radioaktív szennyezés okát és ismertetését,
c) környezeti mérési adatokat,
d) a bevezetendő intézkedések stratégiáját és
e) a tartósan szennyezett területen tervezett tevékenységeket, valamint a várható sugárdózisok értékét.
(16) Az 55. § (1) bekezdés 14. pontja szerinti engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell az alábbi adatokat:
a) az ionizáló sugárzást létrehozó berendezés típusengedélyének számát vagy – még korábban fogalomba nem hozott termék esetében – az 57. § (5) bekezdésében meghatározott információkat,
b) az ionizáló sugárzást létrehozó berendezés mentesítésére vonatkozó, az 54. § szerinti követelmények teljesülésének – gyártó vagy arra feljogosított szakember által végzett vizsgálatok – igazolását,
c) az ionizáló sugárzást létrehozó berendezés felhasználásával végzett tevékenység részletes ismertetését,
d) a berendezés – üzemeltetése és karbantartása során alkalmazandó – minőségellenőrzési utasítását.
(17) Az 55. § (1) bekezdés 15. pontja szerinti engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell az alábbi adatokat:
a) a radioaktív sugárforrást tartalmazó készülék típusengedélyének számát vagy – még korábban fogalomba nem hozott termék esetében – az 57. § (5) bekezdésében meghatározott információkat,
b) a radioaktív sugárforrást tartalmazó készülék mentesítésére vonatkozó, az 54. § szerinti követelmények teljesülésének – gyártó vagy arra feljogosított szakember által végzett vizsgálatok általi – igazolását,
c) a radioaktív sugárforrást tartalmazó készülék felhasználásával végzett tevékenység részletes ismertetését,
d) a berendezés üzemeltetése és karbantartása során alkalmazandó minőségellenőrzési utasítást.
(18) Az 55. § (1) bekezdés 16. pontja szerinti engedély iránti kérelemnek radioaktív anyag alkalmazása esetén tartalmaznia kell a 10. mellékletben foglalt szempontok szerint összeállított sugárvédelmi elemzést, és radioaktív sugárforrást tartalmazó készülék üzemeltetése esetén a berendezés megszüntetésének (elszállításának vagy további használatra alkalmatlanná tételére vonatkozó) igazolását.
(19) * Az 55. § (1) bekezdés 17. pontja szerinti engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell az alábbi adatokat:
a) a felszabadítási eljárás típusának megjelölését a 3. § (4) bekezdése szerint,
b) a felszabadítandó radioaktív anyag leírását,
c) a 3. § (4a) bekezdése szerinti információkat tartalmazó sugárvédelmi értékelést,
d) az ártalmatlanítási, illetve hasznosítási műveleteket a 43/2016. (VI. 28.) FM rendelet szerint és
e) a felszabadítandó radioaktív anyag további kezelését végző szervezetek nyilatkozatát a kezelés módjáról.
(20) Az 55. § (1) bekezdés 18. pontja szerinti engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell az alábbi adatokat:
a) a mentesítendő radioaktív anyag alkalmazásával kapcsolatos tevékenység leírását,
b) az alkalmazott radioaktív anyag jellemzőit, mennyiségét,
c) az 54. §-ban a mentesítésre vonatkozó feltételek teljesülését igazoló elemzést és a kapcsolódó dózisbecslést.
(21) Az 55. § (1) bekezdés 19. pontja szerinti engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell az alábbi adatokat:
a) a felhasználás módjának – a 41. § (6) bekezdésében foglaltak szerinti, sugárvédelmi szakértő által elkészített – biztonsági elemzését a sugárforrással kapcsolatos események értékelésére kiterjedően és
b) 1 évnél nem régebbi zártságvizsgálati jegyzőkönyvet.
(22) Az 55. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti eljáráshoz a 7. melléklet 1. táblázatába foglalt adatlapot, az 55. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti eljáráshoz a 7. melléklet 2. táblázatába foglalt adatlapot, az 55. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti eljáráshoz a 7. melléklet 3. táblázatába foglalt adatlapot kell kitölteni.
58. § Ha a kérelmező a kérelmet megalapozó dokumentációt nem elektronikus ügyintézés keretében nyújtja be, akkor e dokumentációt két nyomtatott példányban, valamint az OAH-hal egyeztetett szerkeszthető változatban, elektronikus adathordozón egy példányban kell benyújtania.
59. § (1) Az engedély iránti kérelem elbírálásakor az OAH az e rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelést vizsgálja.
(2) Az 55. § (1) bekezdés 1., 2. és 4. pontjában meghatározott engedélyezési eljárásokban, ha azok egy sugárveszélyes munkahelyre vonatkoznak, az OAH a kérelmező kérelmére összevont engedélyt adhat ki.
(3) A (2) bekezdés szerinti összevont engedély iránti kérelem elbírálásakor az OAH a rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelést a tevékenységek komplex sugárvédelmi szempontú vizsgálatával értékeli.
60. § (1) Az engedélyes, illetve a tulajdonos bejelenti az OAH-hoz
a) radioaktív anyag vagy ionizáló sugárzást létrehozó berendezés
aa) alkalmazására vagy üzemeltetésére irányuló engedélyezett tevékenység megkezdését, legalább 30 nappal a tervezett tevékenység megkezdését megelőzően,
ab) alkalmazásának vagy üzemeltetésének megszüntetését, a radioaktív anyag, illetve az ionizáló sugárzást létrehozó berendezés további tervezett sorsának – dokumentumokkal alátámasztott – ismertetésével, legkésőbb a megszüntetést követő 8 napon belül,
ac) tulajdonjoga megszerzését vagy tulajdonjoga megszerzésére irányuló szerződéskötést vagy megrendelést, valamint a tulajdonos névváltozását 8 napon belül, ionizáló sugárzást létrehozó berendezés esetén a 11. melléklet szerinti berendezés adatlap megküldésével,
ad) tulajdonjoga vagy használata bármilyen jogcímen történő átengedését – a tulajdoni vagy használati jogot szerző nevének és címének megjelölésével – 8 napon belül,
ae) kiemelt létesítmény és az I. sugárvédelmi kategóriába tartozó tevékenység esetében az 56. § szerinti létesítésre irányuló engedélyezési eljárást követően a létesítmény építészeti, épületgépészeti kialakításának befejezését 8 napon belül,
af) esetében az engedélyezett sugárveszélyes tevékenység végleges megszüntetését,
b) * a radioaktív anyag 3. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételekkel történő felszabadítását – a felszabadított anyag fizikai-kémiai formájának, mennyiségének, izotóponkénti aktivitásának, illetve aktivitás-koncentrációjának, valamint az anyag további kezelését végző szervezet megnevezésének feltüntetésével –,
ba) a 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott követelményeknek megfelelő, éves szinten egy tonnát nem meghaladó mennyiség esetében a tárgyévet követően január 31-ig,
bb) a 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott követelményeknek megfelelő, éves szinten egy tonnát meghaladó mennyiség esetében legalább 30 nappal az egy tonna feletti anyagmennyiség tervezett felszabadítását megelőzően,
bc) a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben legalább 30 nappal a tervezett felszabadítást megelőzően,
bd) * a 3. § (2) bekezdése szerinti eljárás keretében a 3. § (4) bekezdés a) pontja szerinti anyagmennyiség felszabadítása esetében legalább 10 nappal a tervezett felszabadítást megelőzően,
be) * a 3. § (2) bekezdése szerinti eljárás keretében a 3. § (4) bekezdés b) pontja szerinti anyagmennyiség felszabadítása esetében az adott évet követően március 31-ig
bea) az adott év során felszabadított hulladék mennyiségét (tömeg és aktivitás értékek) felszabadítási útvonalanként,
beb) az adott év során ténylegesen felszabadított radioaktív anyagban található izotópok aktivitásával korrigált, a sugárvédelmi értékelésben szereplő dózisbecslését és
bec) a felszabadítási folyamat alkalmazási feltételeinek értékelését,
c) a bejelentési kötelezettségek fenntartásával – az alkalmazott anyag mennyiségének, izotóptartalmának és aktivitás-koncentrációjának, valamint az alkalmazás helyének feltüntetésével – a sugárvédelmi hatósági felügyelet alól mentesített radioaktív anyag alkalmazását és alkalmazásának megszüntetését, legalább 10 nappal az alkalmazás megkezdését vagy megszüntetését megelőzően,
d) az engedélyezett MSSZ 8. melléklet 7. pont 7.1.1. alpontjában meghatározott adatok megváltoztatását legkésőbb 15 nappal a változást követően, a 20. § szerinti képzettséget igazoló dokumentum azonosítójával együtt,
e) az ionizáló sugárzást létrehozó berendezés forgalmazása adatait a forgalmazást követő év február 15-ig, az átadott berendezés típusának, mennyiségének és az átvevő engedélyes megnevezésével,
f) a 6. mellékletben felsorolt tevékenységet végzők kötelesek az OAH részére 15 munkanapon belül bejelenteni tevékenységük megkezdését vagy megszüntetését, mellékelve hozzá, valamint megküldeni az 56. § (4) bekezdésében meghatározott munkahelyi sugárvédelmi elemzést.
(2) A radioaktív anyag vagy ionizáló sugárzást létrehozó berendezés alkalmazásának vagy üzemeltetésének megszüntetése során üzemképes állapotban, de üzemen kívül tárolt berendezés esetében a bejelentésnek tartalmaznia kell a birtokos nyilatkozatát a fizikai védelem körülményeinek biztosítására vonatkozóan.
(3) Az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti bejelentést követően a sugárvédelmi felügyelet a (2b) és (2c) bekezdésben foglalt feltételekkel szüntethető meg.
(4) Ha az (1) bekezdés a) pont ab) és af) alpontja szerinti bejelentés tartalmazza az (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában előírtakat, az OAH a bejelentést tudomásul veszi. Ha a bejelentés a tudomásulvételhez szükséges adatokat nem tartalmazza teljeskörűen, az OAH írásban határidő tűzésével tájékoztatja az engedélyest a kiegészítésként benyújtandó dokumentumok köréről, továbbá arról, hogy azok megküldésének elmulasztása a 65. § szerinti eljárás megindítását vonhatja maga után.
(5) Az 55. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott engedély hatályának megszűnése után a sugárveszélyes munkaterületek, a radioaktív anyagok, a radioaktív anyagot tartalmazó készülékek sugárvédelmi felügyeletét fenn kell tartani az 55. § (1) bekezdés 16. pontjában meghatározott engedély véglegessé válásáig.
(6) Az 55. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott engedély hatályának megszűnése után a sugárveszélyes munkaterületek és ionizáló sugárzást létrehozó berendezések sugárvédelmi felügyeletét fenn kell tartani a 60. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti bejelentés tudomásulvételéig.
(7) Az OAH az (1) bekezdés szerinti bejelentések tudomásulvételéről 15 napon belül írásban tájékoztatja a bejelentőt.
(8) A sugárvédelmi képzés és továbbképzés szervezője bejelenti
a) a sugárvédelmi képzés és vizsga időpontját és helyszínét, a képzés fokozatát, az oktatók nevét, vagy ezen adatok megváltozását legalább 15 nappal a vizsga tervezett időpontját megelőzően,
b) a képzés vagy továbbképzés teljesítését 8 napon belül, és
c) az OAH által kiadott engedélyben jóváhagyott oktató személyének változását az új oktató megnevezésével és érvényes sugárvédelmi szakértői engedélyszámának meghivatkozásával.
(9) A sugárvédelmi képzés és továbbképzés szervezője az OAH részére benyújtja a vizsgáztatásról szóló jegyzőkönyvet, valamint a kiállított Bizonyítványok adatait, legfeljebb 8 napon belül a vizsga időpontját követően.
(10) Az OAH a (3) bekezdés szerinti bejelentés tudomásul vételéről – a (3) bekezdés a) pontja szerinti bejelentés esetén a vizsgaelnök személyének kijelölésével – 8 napon belül írásban tájékoztatja a bejelentőt.
(11) A sugárvédelmi szakértő a nyilvántartott adataiban bekövetkezett változást – az engedélyező hatóság által rendszeresített nyomtatványon vagy űrlapon – a változást követő 15 napon belül köteles bejelenteni.
(12) A sugárvédelmi szakértő az engedélyező hatóságnál bejelentheti szakértői tevékenységének szüneteltetését, a kezdőnap és a szünetelés időtartamának megjelölésével. A szünetelés nem érinti a szakértő folyamatban lévő megbízásaiból eredő jogait és kötelezettségeit.
(13) Az OAH a (6) és (7) bekezdés szerinti bejelentés tudomásul vételéről 8 napon belül írásban tájékoztatja a bejelentőt.
(14) A 60. § szerinti bejelentési kötelezettségek fenntartásával a sugárvédelmi hatósági felügyelet alól mentesített ionizáló sugárzást létrehozó berendezésekre alkalmazni kell a 60. § (1) bekezdés a) pont ac)–ad) alpontjában foglaltakat.
(15) A 31. § (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban, a dozimetriai szolgáltató bejelentésének tartalmaznia kell az alábbi adatokat:
a) az akkreditációs okiratban megjelölt tevékenységeket, amelyekre az OAH engedélyét kéri a szolgáltató, a mérendő sugárzás fajtáját, energiatartományát, mérési tartományait, a mérendő mennyiségek vonatkozásában,
b) a szolgáltató személyi és tárgyi feltételeinek ismertetését, kapacitását a mérések kivitelezésére,
c) az adminisztratív feltételeket, ideértve a tevékenység elvégzéséhez szükséges engedélyeket, a mintavételezés, mintaértékelés és adatközlés folyamatának részletes ismertetését,
d) ha korlátozott felhasználásra szánt dózismérőket alkalmaznak, akkor a felhasználói kör egyértelmű azonosítását,
e) annak részletes ismertetését, hogy milyen módon garantálja a szolgáltató az ügyfelek személyi dózismérővel való ellátását,
f) az ügyfelek részére megküldendő, a szolgáltatásra vonatkozó tájékoztató mintáját,
g) az ügyfelek részére megküldendő mérési eredményközlő lapok mintáját.
(16) Az OAH a (9) bekezdés szerinti bejelentés tudomásulvételéről 30 napon belül írásban tájékoztatja a bejelentőt.
(17) * Radioaktív anyag – a 3. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő – sugárvédelmi értékelés szerint történő felszabadításáról éves jelentést kell készíteni, és az OAH-hoz legkésőbb az adott évet követően március 31-ig be kell nyújtani. A jelentésnek tartalmaznia kell
a) az adott év során felszabadított hulladék mennyiségét (tömeg és aktivitás értékek) felszabadítási útvonalanként,
b) a felszabadított mennyiség szerinti dózisbecslés korrekcióját és
c) a felszabadítási gyakorlat alkalmazási feltételeinek értékelését.
61. § (1) Az engedélyes a 36. § (1) bekezdés a)–d) pontjában, valamint e) pont eb)–ee) alpontjában meghatározott rendkívüli eseményt az észlelést követően haladéktalanul, de legfeljebb két órán belül köteles jelenteni az OAH-nak a nukleáris létesítményekben és radioaktívhulladék-tárolókban bekövetkező rendkívüli események és nukleáris veszélyhelyzetek kivételével, melyeket az NBSZ R.-ben és a TBSZ R.-ben meghatározott bejelentési rend szerint kell végezni.
(2) Az (1) bekezdés szerint bejelentett rendkívüli eseményről el kell készíteni az előzetes INES minősítést az alábbiak szerint:
a) kiemelt létesítmények esetén a minősítésre az engedélyes tesz javaslatot, amelyet az észlelést követő 16 órán belül megküld az OAH részére,
b) azoknak az eseményeknek a minősítésére, amelyeknek a kezelésébe az Országos Sugáregészségügyi Készenléti Szolgálatot (a továbbiakban: OSKSZ) bevonták, az OSKSZ tesz javaslatot, amelyet az értesítés fogadását követő 16 órán belül megküld az OAH részére,
c) az a) és b) ponton kívüli esetekben az előzetes minősítést az OAH végzi el az esemény bejelentését követő 48 órán belül,
d) a c) pont szerinti előzetes minősítés eredményét az OAH a döntést követő 24 órán belül közli az engedélyessel, valamint az OSKSZ-szel, amelyek a közlést követő 16 órán belül, indokolással alátámasztva kérhetik a minősítés módosítását,
e) a végső minősítést az OAH állapítja meg.
(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti ideiglenes, illetve a (2) bekezdés e) pontja szerinti végső minősítés eredményéről INES szerinti 1 vagy annál magasabb minősítésű esemény esetén a közvéleményt tájékoztatni kell. Kiemelt létesítmény esetén a tájékoztatást az engedélyes végzi az esemény észlelésétől számított 24 órán belül úgy, hogy az eseményről készített tájékoztató közlemény szövegét az engedélyes az esemény észlelését követő 20 órán belül, de még annak nyilvánosságra hozatala előtt tájékoztatásul megküldi az OAH-nak és a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak. Nem kiemelt létesítmény esetén a tájékoztatást az OAH a minősítés véglegesítését követő 48 órán belül végzi úgy, hogy az eseményről készített tájékoztató közlemény szövegét az értesítés fogadását követő 40 órán belül, de még annak nyilvánosságra hozatala előtt tájékoztatásul megküldi az engedélyesnek.
(4) Az engedélyes az (1) bekezdés alapján jelentett esemény körülményeit köteles megvizsgálni, és a vizsgálat eredményéről, továbbá az esemény ismétlődésének vagy hasonló esemény bekövetkezésének megelőzését célzó javító intézkedésekről az esemény bekövetkezésétől számított 45 napon belül jelentést benyújtani az OAH részére.
(5) Az engedélyes nyilvántartja mindazon jelentésköteles eseményeket és kivizsgálásuk eredményét, amelyek során veszélyhelyzeti sugárterhelés vagy nem tervezett sugárterhelés történt.
62. § (1) Az OAH az alkalmazott sugárvédelmi rendszer működőképességének és hatékonyságának felügyelete, továbbá e rendeletben megfogalmazott követelmények teljesítésének ellenőrizhetősége érdekében az engedélyesre vonatkozó követelményeknél felsoroltakon kívül további jelentési kötelezettséget írhat elő az engedélyes számára.
(2) Amennyiben bármely munkavállaló, beleértve a külső munkavállalót is, személyi dózisának a Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzatban meghatározott módon, az engedélyes által előre külön nem tervezett és engedélyezett növekménye egy kiértékelési periódusban meghaladja a vonatkozó éves korlát 10%-át, az engedélyes az eseményt haladéktalanul kivizsgálja és a kivizsgálás eredményét megküldi az OAH-nak.
63. § (1) Az OAH a munkavállalók és a lakosság sugárvédelme érdekében az atomenergia alkalmazóinak tevékenységét, az általuk alkalmazott radioaktív anyagok és üzemeltetett berendezések állapotát a fokozatosság elvével összhangban rendszeresen és tervszerűen ellenőrzi.
(2) Az OAH jogosult a sugárvédelmi képzést és a vizsgáztatást ellenőrizni.
(3) Az OAH a sugárvédelmet befolyásoló tényezők szempontjából jogosult megvizsgálni vagy megvizsgáltatni az engedélyes szervezetének működését és a sugárvédelemre hatást gyakorló tevékenységet végző személyek (beleértve a beszállítók személyzetének) alkalmasságát a számukra meghatározott feladatok ellátására.
(4) Az OAH jogosult az engedélyesnél előzetesen bejelentett és – ha az ellenőrzés céljának eléréséhez szükséges – előzetesen be nem jelentett ellenőrzést végezni. Előzetesen be nem jelentett ellenőrzés esetén az ellenőrzés tényét az OAH képviselője a helyszínen közli az engedélyes erre meghatalmazott képviselőjével, majd az ellenőrzés végrehajtási feltételeinek kialakítása után haladéktalanul megkezdi az ellenőrzést.
(5) Ellenőrzése során az OAH jogosult az engedélyes tevékenysége rendszeres végzését bemutattatni, ha az nem jár az engedélyes munkavállalóinak indokolatlan sugárterhelésével.
(6) Az OAH ellenőrzései során az engedélyes köteles az OAH-val együttműködni és az ellenőrzés eredményességét előmozdítani, a belső ellenőrzés eredményeit, dokumentumait az OAH rendelkezésére bocsátani.
(7) Az OAH éves ellenőrzési tervet készít, amelyet negyedévenként aktualizál.
(8) Az OAH ellenőrzése nem mentesíti az engedélyest a belső ellenőrzési tevékenység végzésének kötelezettsége alól.
(9) Ha a munkavállaló nyilvántartott személyi dózisának a növekménye meghaladja a 6 mSv effektív dózist egy ellenőrzési időszakban, vagy az adott naptári év folyamán összegzett dózisa a 20 mSv effektív dózist, vagy a munkavállaló adott év során összegzett sugárterhelése az engedélyezett bármelyik szervdózis-korlát 30%-át túllépi, az OAH köteles ellenőrzést tartani.
64. § (1) Az 55. § (1) bekezdés 1. és 2. pontja szerinti engedély kiadását követően – az 55. § (6) bekezdésében, valamint a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – az engedélyezett tevékenység megkezdésének feltétele az OAH ellenőrzése. Az ellenőrzés során az OAH ellenőrzi e rendelet követelményeinek teljesülését, továbbá a Sugárvédelmi Leírásban foglaltak megvalósítását.
(2) Kiemelt létesítmények, továbbá I. és II. sugárvédelmi kategóriába tartozó ionizáló sugárzást kibocsátó berendezések sugárvédelmi ellenőrzésében – beleértve az (1) bekezdés szerinti ellenőrzést – az országos tisztifőorvos helyszíni mérések végzésével, szakmai értékeléssel, szakvéleményekkel, jegyzőkönyvek felvételével szakmai támogatást nyújt az OAH részére.
(3) A kiemelt létesítmények esetében és az I. sugárvédelmi kategóriába tartozó tevékenység végzése során az 56. § (2) bekezdésében előírtak alapján az ellenőrzés kétlépcsős:
a) a létesítmény létesítésére irányuló engedély szerinti kialakítása után végzett, de a radioaktív anyag átvétele, továbbá az ionizáló sugárzást létrehozó berendezés üzembe helyezését megelőző ellenőrzés és
b) az üzembe helyezésre irányuló engedély kiadását követően, a radioaktív anyag átvételét és betárolását, valamint az ionizáló sugárzást létrehozó berendezés üzembe helyezését követő, de a radioaktív anyag felhasználását, továbbá az ionizáló sugárzást létrehozó berendezés használatát megelőző ellenőrzés.
(4) A II. és a III. sugárvédelmi kategóriába tartozó tevékenység esetén az ellenőrzés a radioaktív anyag átvételét és tárolását, továbbá az ionizáló sugárzást létrehozó berendezés üzembe helyezését követően, de a radioaktív anyag felhasználását, valamint az ionizáló sugárzást létrehozó berendezés használatát megelőzően történik.
65. § (1) A jogszabályi előírások és a hatósági kötelezések betartása érdekében az OAH szükség esetén érvényesítési eljárást indít.
(2) Az érvényesítés a jogszabálysértés vagy hatósági előírás megszegésének a sugárvédelemre gyakorolt hatásától függően lehet
a) csekély sugárvédelmi jelentőséggel bíró jogszabálysértés vagy hatósági előírás megszegése esetén az engedélyes írásbeli figyelmeztetése, amelyben az OAH azonosítja az előírássértés jellemzőit és jogi alapját, valamint rögzíti a javító intézkedés végrehajtására engedélyezett időtartamot,
b) jelentősebb sugárvédelmi jelentőséggel bíró jogszabálysértés vagy hatósági előírás megszegése esetén kiegészítő feltételek előírása az engedélyezett tevékenység elvégzéséhez,
c) lényeges sugárvédelmi jelentőséggel bíró jogszabálysértés vagy hatósági előírás megszegése esetén az engedélyezett tevékenység korlátozása, az engedély visszavonása.
(3) Az OAH minden esetben kötelezi az engedélyest az azonosított eltérések kezelésére és a szükséges intézkedések megtételére, a feltárt eltérések felszámolására, abból a célból, hogy események bekövetkezését megelőzzék vagy az ismételt bekövetkezését megakadályozzák.
66. § (1) Az OAH a 32. § (1) bekezdésében előírtak alapján az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartás 33. § szerinti üzemeltetésével gondoskodik az „A” kategóriába, továbbá a 30. § (5) bekezdése alapján erre kötelezett „B” kategóriába tartozó munkavállalók személyi monitorozási eredményeinek értelmezéséről és értékeléséről.
(2) Az OAH sugárvédelmi feladatai ellátása során együttműködik a feladatkörében érintett országos tisztifőorvossal, valamint más közegészségügyi és sugáregészségügyi szervekkel.
67. § (1) A lakosság tagjait érő dózisok környezeti méréseken alapuló becslésére az OAH az ország területén végzett mérések alapján számításokat végez.
(2) A számítások elvégzéséhez szükséges mérések fajtáját és gyakoriságát, valamint a különféle szervek által végzendő mérési eredmények összegyűjtésének módját a lakosság természetes és mesterséges eredetű sugárterhelését meghatározó környezeti sugárzási helyzet ellenőrzési rendjéről és a kötelezően mérendő mennyiségek köréről szóló rendelet határozza meg.
(3) A lakossági dózisok becsléséhez szükséges számításokban az OAH figyelembe veszi
a) a külső sugárzásból származó dózisokat, valamint
b) a radionuklid-bevitelt, a radionuklidok jellegét és szükség esetén a fizikai és kémiai állapotát, valamint az élelmiszerekben és az ivóvízben vagy más releváns környezeti elemekben található radionuklidok aktivitáskoncentrációinak mértékét.
(4) Az OAH nyilvántartást vezet a külső sugárterheléssel és a radioaktív szennyezéssel kapcsolatos mérésekről, a radionuklid-felvétellel kapcsolatos becslésekről, valamint a reprezentatív személy által kapott dózisok értékelésének eredményeiről. A nyilvántartásban lévő adatokat az OAH a honlapján közzéteszi.
(5) * Az OAH a felszabadított anyagok mennyiségéről és újrafelhasználásának, ártalmatlanításának módjáról nyilvántartást vezet. Az adott helyen kezelt felszabadított anyagok mennyiségét, valamint az azokból származó lakossági sugárterhelés növekményét az OAH figyelembe veszi az 53. § (1) bekezdés 17. pontja szerinti engedélyezési eljárás során.
68. § (1) Az OAH a hatósági ellenőrzés rendjére tekintettel a honlapján köteles közzétenni és naprakész állapotban tartani
a) a típusengedéllyel rendelkező, ionizáló sugárzást létrehozó és radioaktív sugárforrásokat tartalmazó berendezések listáját,
b) a mentesített ionizáló sugárzást létrehozó és radioaktív sugárforrásokat tartalmazó berendezések listáját,
c) az engedélyezett sugárvédelmi védőeszközök listáját,
d) a lakosságra vonatkozó külső sugárterheléssel és a radioaktív szennyezéssel kapcsolatos mérések eredményeit, a radionuklid-felvétellel kapcsolatos becslések eredményeit, valamint a reprezentatív személy által kapott dózis-értékelések eredményeit,
e) az ellenőrzési tervét, valamint
f) a sugárvédelmi képzésre és továbbképzésre engedéllyel rendelkezők listáját.
(2) A 36. § alapján bejelentett jelentős eseményekből és az azt követő vizsgálatokból levont, sugárvédelemre vonatkozó következtetéseket, tapasztalatokat az OAH közzéteszi a honlapján.
(3) Az INES szerinti 1 vagy annál magasabb besorolású eseményről az esemény bekövetkezését vagy észlelését követő 24 órán belül az OAH tájékoztatja a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget.
(4) Az OAH tájékoztatja a többi tagállam illetékes hatóságának kapcsolattartóját az 55. § (1) bekezdés 12. pontja szerinti engedélyezési eljárás során kapott adatokról és információkról, továbbá kérésre köteles tájékoztatást adni a vonatkozó határozatáról és annak műszaki megalapozásáról.
(5) Az OAH az ionizáló sugárzást létrehozó berendezésekre és alkalmazásukra vonatkozóan naprakész nyilvántartást vezet. A nyilvántartáshoz az orvosi berendezésekre vonatkozó információk tekintetében hozzáférést biztosít az orvosi radiológiai létesítmények működését felügyelő társhatóságok részére.
69. § Ez a rendelet 2022. május 1-jén lép hatályba.
70. § Amennyiben az atomenergia alkalmazója egy sugárforrást a gyártó visszavásárlási garanciája nélkül vett, akkor azt az alkalmazás befejezése után köteles haladéktalanul olyan létesítménybe vinni, ahol biztosított annak hosszú távú tárolása vagy végleges elhelyezése, vagy másik engedéllyel rendelkező vállalkozásnak átadni.
71. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó, e rendelet hatályba lépését megelőzően az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvos Hivatala (a továbbiakban: ÁNTSZ OTH) és a sugáregészségügyi feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatalok által kiadott engedélyek, valamint mentesítésről szóló határozatok az engedélyben, illetve a mentesítési határozatban meghatározott ideig hatályban maradnak azzal, hogy az 55. § (1) bekezdés 1. és 2. pontjában meghatározott tevékenységekre kiadott engedélyek a legkorábban lejáró engedélyben meghatározott ideig maradnak hatályban és az abban foglalt, e rendelet hatálya alá tartozó bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségeket az engedélyesek az OAH részére kötelesek teljesíteni.
(2) A 2016. január 1. után az OAH által kiadott sugárvédelmi szakértői engedélyekben felsorolt szakterületek közül az ipari alkalmazások sugárvédelmi tervezése, a nukleáris létesítmények sugárvédelme, a nukleáris veszélyhelyzet kezelés és az orvosi radiológiai alkalmazások sugárvédelmi tervezése szakterületek külön eljárás nélkül megfelelnek a 9. mellékletben meghatározott szakmai ismereteknek.
72. § (1) 2020. június 5-től a 2016. január 1-je előtt üzembe helyezett berendezések az ÁNTSZ OTH által 2016. január 1-je előtt kiadott engedély vagy sugárvédelmi szakértő által végzett megfelelőségi vizsgálat alapján üzemeltethetők.
(2) A (2) bekezdés szerinti sugárvédelmi szakértő által végzett megfelelőségi vizsgálatnak igazolnia kell, hogy a berendezés vagy készülék megfelel a rá vonatkozó szabványban vagy más műszaki irányelvben foglalt sugárvédelmi előírásoknak, és sugárvédelmi szempontból megfelel az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés követelményeinek, továbbá az üzemeltetés biztonsági feltételei és korlátai megállapíthatók.
72/A. § * Az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló 2/2022. (IV. 29.) OAH rendelet módosításáról szóló 5/2024. (XI. 11.) OAH rendelet 1. §-ával megállapított 50. § (8) bekezdés a) pontja szerinti radon- és radon leányelem-koncentráció mérést, valamint 50. § (8) bekezdés b) pontja szerinti beltéri radon- és radon leányelem-koncentráció ellenőrzését első alkalommal 2025. szeptember 30. napjáig kell elvégezni.
73. § E rendelet
a) az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról, valamint a 89/618/Euratom, a 90/641/Euratom, a 96/29/Euratom, a 97/43/Euratom és a 2003/122/Euratom irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 5-i 2013/59/EURATOM tanácsi irányelvnek,
b) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
| A | B | C | D | ||
| 1 | Radionuklid | Általános mentességi aktivitás-koncentráció (Bq/g) | Specifikus mentességi aktivitás- koncentráció (Bq/g) | Mentességi aktivitás (Bq) | |
| 2 | H–3 | 102 | 106 | 109 | |
| 3 | Be–7 | 10 | 103 | 107 | |
| 4 | C–14 | 1 | 104 | 107 | |
| 5 | O–15 | C és D oszlopban szereplő értékek alkalmazandók | 102 | 109 | |
| 6 | F–18 | 10 | 101 | 106 | |
| 7 | Na–22 | 10-1 | 101 | 106 | |
| 8 | Na–24 | 1 | 101 | 105 | |
| 9 | Si–31 | 103 | 103 | 106 | |
| 10 | P–32 | 103 | 103 | 105 | |
| 11 | P–33 | 103 | 105 | 108 | |
| 12 | S–35 | 102 | 105 | 108 | |
| 13 | Cl–36 | 1 | 104 | 106 | |
| 14 | Cl–38 | 10 | 101 | 105 | |
| 15 | Ar–37 | C és D oszlopban szereplő értékek alkalmazandók | 106 | 108 | |
| 16 | Ar–41 | C és D oszlopban szereplő értékek alkalmazandók | 102 | 109 | |
| 17 | K–40 (a) | 101 | 102 | 106 | |
| 18 | K–42 | 102 | 102 | 106 | |
| 19 | K–43 | 10 | 101 | 106 | |
| 20 | Ca–45 | 102 | 104 | 107 | |
| 21 | Ca–47 | 10 | 101 | 106 | |
| 22 | Sc–46 | 10-1 | 101 | 106 | |
| 23 | Sc–47 | 102 | 102 | 106 | |
| 24 | Sc–48 | 1 | 101 | 105 | |
| 25 | V–48 | 1 | 101 | 105 | |
| 26 | Cr–51 | 102 | 103 | 107 | |
| 27 | Mn–51 | 10 | 101 | 105 | |
| 28 | Mn–52 | 1 | 101 | 105 | |
| 29 | Mn–52 m | 10 | 101 | 105 | |
| 30 | Mn–53 | 102 | 104 | 109 | |
| 31 | Mn–54 | 10-1 | 101 | 106 | |
| 32 | Mn–56 | 10 | 101 | 105 | |
| 33 | Fe–52 (b) | 10 | 101 | 106 | |
| 34 | Fe–55 | 103 | 104 | 106 | |
| 35 | Fe–59 | 1 | 101 | 106 | |
| 36 | Co–55 | 10 | 101 | 106 | |
| 37 | Co–56 | 10-1 | 101 | 105 | |
| 38 | Co–57 | 1 | 102 | 106 | |
| 39 | Co–58 | 1 | 101 | 106 | |
| 40 | Co–58 m | 104 | 104 | 107 | |
| 41 | Co–60 | 10-1 | 101 | 105 | |
| 42 | Co–60 m | 103 | 103 | 106 | |
| 43 | Co–61 | 102 | 102 | 106 | |
| 44 | Co–62 m | 10 | 101 | 105 | |
| 45 | Ni–59 | 102 | 104 | 108 | |
| 46 | Ni–63 | 102 | 105 | 108 | |
| 47 | Ni–65 | 10 | 101 | 106 | |
| 48 | Cu–64 | 102 | 102 | 106 | |
| 49 | Zn–65 | 10-1 | 101 | 106 | |
| 50 | Zn–69 | 103 | 104 | 106 | |
| 51 | Zn–69 m (b) | 10 | 102 | 106 | |
| 52 | Ga–72 | 10 | 101 | 105 | |
| 53 | Ge–71 | 104 | 104 | 108 | |
| 54 | As–73 | 103 | 103 | 107 | |
| 55 | As–74 | 10 | 101 | 106 | |
| 56 | As–76 | 10 | 102 | 105 | |
| 57 | As–77 | 103 | 103 | 106 | |
| 58 | Se–75 | 1 | 102 | 106 | |
| 59 | Br–82 | 1 | 101 | 106 | |
| 60 | Kr–74 | C és D oszlopban szereplő értékek alkalmazandók | 102 | 109 | |
| 61 | Kr–76 | C és D oszlopban szereplő értékek alkalmazandók | 102 | 109 | |
| 62 | Kr–77 | C és D oszlopban szereplő értékek alkalmazandók | 102 | 109 | |
| 63 | Kr–79 | C és D oszlopban szereplő értékek alkalmazandók | 103 | 105 | |
| 64 | Kr–81 | C és D oszlopban szereplő értékek alkalmazandók | 104 | 107 | |
| 65 | Kr–83 m | C és D oszlopban szereplő értékek alkalmazandók | 105 | 1012 | |
| 66 | Kr–85 | C és D oszlopban szereplő értékek alkalmazandók | 105 | 104 | |
| 67 | Kr–85 m | C és D oszlopban szereplő értékek alkalmazandók | 103 | 1010 | |
| 68 | Kr–87 | C és D oszlopban szereplő értékek alkalmazandók | 102 | 109 | |
| 69 | Kr–88 | C és D oszlopban szereplő értékek alkalmazandók | 102 | 109 | |
| 70 | Rb–86 | 102 | 102 | 105 | |
| 71 | Sr–85 | 1 | 102 | 106 | |
| 72 | Sr–85 m | 102 | 102 | 107 | |
| 73 | Sr–87 m | 102 | 102 | 106 | |
| 74 | Sr–89 | 103 | 103 | 106 | |
| 75 | Sr–90 (b) | 1 | 102 | 104 | |
| 76 | Sr–91 (b) | 10 | 101 | 105 | |
| 77 | Sr–92 | 10 | 101 | 106 | |
| 78 | Y–90 | 103 | 103 | 105 | |
| 79 | Y–91 | 102 | 103 | 106 | |
| 80 | Y–91 m | 102 | 102 | 106 | |
| 81 | Y–92 | 102 | 102 | 105 | |
| 82 | Y–93 | 102 | 102 | 105 | |
| 83 | Zr–93 | 10 | 103 | 107 | |
| 84 | Zr–95 (b) | 1 | 101 | 106 | |
| 85 | Zr–97 (b) | 10 | 101 | 105 | |
| 86 | Nb–93 m | 10 | 104 | 107 | |
| 87 | Nb–94 | 10-1 | 101 | 106 | |
| 88 | Nb–95 | 1 | 101 | 106 | |
| 89 | Nb–97 (b) | 10 | 101 | 106 | |
| 90 | Nb–98 | 10 | 101 | 105 | |
| 91 | Mo–90 | 10 | 101 | 106 | |
| 92 | Mo–93 | 10 | 103 | 108 | |
| 93 | Mo–99 (b) | 10 | 102 | 106 | |
| 94 | Mo–101 (b) | 10 | 101 | 106 | |
| 95 | Tc–96 | 1 | 101 | 106 | |
| 96 | Tc–96 m | 103 | 103 | 107 | |
| 97 | Tc–97 | 10 | 103 | 108 | |
| 98 | Tc–97 m | 102 | 103 | 107 | |
| 99 | Tc–99 | 1 | 104 | 107 | |
| 100 | Tc–99 m | 102 | 102 | 107 | |
| 101 | Ru–97 | 10 | 102 | 107 | |
| 102 | Ru–103 (b) | 1 | 102 | 106 | |
| 103 | Ru–105 (b) | 10 | 101 | 106 | |
| 104 | Ru–106 (b) | 10-1 | 102 | 105 | |
| 105 | Rh–103 m | 104 | 104 | 108 | |
| 106 | Rh–105 | 102 | 102 | 107 | |
| 107 | Pd–103 (b) | 103 | 103 | 108 | |
| 108 | Pd–109 (b) | 102 | 103 | 106 | |
| 109 | Ag–105 | 1 | 102 | 106 | |
| 110 | Ag–110 m (b) | 10-1 | 101 | 106 | |
| 111 | Ag–111 | 102 | 103 | 106 | |
| 112 | Cd–109 (b) | 1 | 104 | 106 | |
| 113 | Cd–115 (b) | 10 | 102 | 106 | |
| 114 | Cd–115 m (b) | 102 | 103 | 106 | |
| 115 | In–111 | 10 | 102 | 106 | |
| 116 | In–113 m | 102 | 102 | 106 | |
| 117 | In–114 m (b) | 10 | 102 | 106 | |
| 118 | In–115 m | 102 | 102 | 106 | |
| 119 | Sn–113 (b) | 1 | 103 | 107 | |
| 120 | Sn–125 | 10 | 102 | 105 | |
| 121 | Sb–122 | 10 | 102 | 104 | |
| 122 | Sb–124 | 1 | 101 | 106 | |
| 123 | Sb–125 (b) | 10-1 | 102 | 106 | |
| 124 | Te–123 m | 1 | 102 | 107 | |
| 125 | Te–125 m | 103 | 103 | 107 | |
| 126 | Te–127 | 103 | 103 | 106 | |
| 127 | Te–127 m (b) | 10 | 103 | 107 | |
| 128 | Te–129 | 102 | 102 | 106 | |
| 129 | Te–129 (m) (b) | 10 | 103 | 106 | |
| 130 | Te–131 | 102 | 102 | 105 | |
| 131 | Te–131 m (b) | 10 | 101 | 106 | |
| 132 | Te–132 (b) | 1 | 102 | 107 | |
| 133 | Te–133 | 10 | 101 | 105 | |
| 134 | Te–133 m | 10 | 101 | 105 | |
| 135 | Te–134 | 10 | 101 | 106 | |
| 136 | I–123 | 102 | 102 | 107 | |
| 137 | I–125 | 102 | 103 | 106 | |
| 138 | I–126 | 10 | 102 | 106 | |
| 139 | I–129 | 10-2 | 102 | 105 | |
| 140 | I–130 | 10 | 101 | 106 | |
| 141 | I–131 | 10 | 102 | 106 | |
| 142 | I–132 | 10 | 101 | 105 | |
| 143 | I–133 | 10 | 101 | 106 | |
| 144 | I–134 | 10 | 101 | 105 | |
| 145 | I–135 | 10 | 101 | 106 | |
| 146 | Xe–131 m | C és D oszlopban szereplő értékek alkalmazandók | 104 | 104 | |
| 147 | Xe–133 | C és D oszlopban szereplő értékek alkalmazandók | 103 | 104 | |
| 148 | Xe–135 | C és D oszlopban szereplő értékek alkalmazandók | 103 | 1010 | |
| 149 | Cs–129 | 10 | 102 | 105 | |
| 150 | Cs–131 | 103 | 103 | 106 | |
| 151 | Cs–132 | 10 | 101 | 105 | |
| 152 | Cs–134 | 10-1 | 101 | 104 | |
| 153 | Cs–134 m | 103 | 103 | 105 | |
| 154 | Cs–135 | 102 | 104 | 107 | |
| 155 | Cs–136 | 1 | 101 | 105 | |
| 156 | Cs–137 (b) | 10-1 | 101 | 104 | |
| 157 | Cs–138 | 10 | 101 | 104 | |
| 158 | Ba–131 | 10 | 102 | 106 | |
| 159 | Ba–140 (b) | 1 | 101 | 105 | |
| 160 | La–140 | 1 | 101 | 105 | |
| 161 | Ce–139 | 1 | 102 | 106 | |
| 162 | Ce–141 | 102 | 102 | 107 | |
| 163 | Ce–143 | 10 | 102 | 106 | |
| 164 | Ce–144 | 10 | 102 | 105 | |
| 165 | Pr–142 | 102 | 102 | 105 | |
| 166 | Pr–143 | 103 | 104 | 106 | |
| 167 | Nd–147 | 102 | 102 | 106 | |
| 168 | Nd–149 | 102 | 102 | 106 | |
| 169 | Pm–147 | 103 | 104 | 107 | |
| 170 | Pm–149 | 103 | 103 | 106 | |
| 171 | Sm–151 | 103 | 104 | 108 | |
| 172 | Sm–153 | 102 | 102 | 106 | |
| 173 | Eu–152 | 10-1 | 101 | 106 | |
| 174 | Eu–152 m | 102 | 102 | 106 | |
| 175 | Eu–154 | 10-1 | 101 | 106 | |
| 176 | Eu–155 | 1 | 102 | 107 | |
| 177 | Gd–153 | 10 | 102 | 107 | |
| 178 | Gd–159 | 102 | 103 | 106 | |
| 179 | Tb–160 | 1 | 101 | 106 | |
| 180 | Dy–165 | 103 | 103 | 106 | |
| 181 | Dy–166 | 102 | 103 | 106 | |
| 182 | Ho–166 | 102 | 103 | 105 | |
| 183 | Er–169 | 103 | 104 | 107 | |
| 184 | Er–171 | 102 | 102 | 106 | |
| 185 | Tm–170 | 102 | 103 | 106 | |
| 186 | Tm–171 | 103 | 104 | 108 | |
| 187 | Yb–175 | 102 | 103 | 107 | |
| 188 | Lu–177 | 102 | 103 | 107 | |
| 189 | Hf–181 | 1 | 101 | 106 | |
| 190 | Ta–182 | 10-1 | 101 | 104 | |
| 191 | W–181 | 10 | 103 | 107 | |
| 192 | W–185 | 103 | 104 | 107 | |
| 193 | W–187 | 10 | 102 | 106 | |
| 194 | Re–186 | 103 | 103 | 106 | |
| 195 | Re–188 | 102 | 102 | 105 | |
| 196 | Os–185 | 1 | 101 | 106 | |
| 197 | Os–191 | 102 | 102 | 107 | |
| 198 | Os–191 m | 103 | 103 | 107 | |
| 199 | Os–193 | 102 | 102 | 106 | |
| 200 | Ir–190 | 1 | 101 | 106 | |
| 201 | Ir–192 | 1 | 101 | 104 | |
| 202 | Ir–194 | 102 | 102 | 105 | |
| 203 | Pt–191 | 10 | 102 | 106 | |
| 204 | Pt–193 m | 103 | 103 | 107 | |
| 205 | Pt–197 | 103 | 103 | 106 | |
| 206 | Pt–197 m | 102 | 102 | 106 | |
| 207 | Au–198 | 10 | 102 | 106 | |
| 208 | Au–199 | 102 | 102 | 106 | |
| 209 | Hg–197 | 102 | 102 | 107 | |
| 210 | Hg–197 m | 102 | 102 | 106 | |
| 211 | Hg–203 | 10 | 102 | 105 | |
| 212 | Tl–200 | 10 | 101 | 106 | |
| 213 | Tl–201 | 102 | 102 | 106 | |
| 214 | Tl–202 | 10 | 102 | 106 | |
| 215 | Tl–204 | 1 | 104 | 104 | |
| 216 | Pb–203 | 10 | 102 | 106 | |
| 217 | Pb–210 | C és D oszlopban szereplő értékek alkalmazandók | 101 | 104 | |
| 218 | Pb–212 (b) | C és D oszlopban szereplő értékek alkalmazandók | 101 | 105 | |
| 219 | Bi–206 | 1 | 101 | 105 | |
| 220 | Bi–207 | 10-1 | 101 | 106 | |
| 221 | Bi–210 | C és D oszlopban szereplő értékek alkalmazandók | 103 | 106 | |
| 222 | Bi–212 (b) | C és D oszlopban szereplő értékek alkalmazandók | 101 | 105 | |
| 223 | Po–203 | 10 | 101 | 106 | |
| 224 | Po–205 | 10 | 101 | 106 | |
| 225 | Po–207 | 10 | 101 | 106 | |
| 226 | Po–210 | C és D oszlopban szereplő értékek alkalmazandók | 101 | 104 | |
| 227 | At–211 | 103 | 103 | 107 | |
| 228 | Rn–220 (b) | C és D oszlopban szereplő értékek alkalmazandók | 104 | 107 | |
| 229 | Rn–222 (b) | C és D oszlopban szereplő értékek alkalmazandók | 101 | 108 | |
| 230 | Ra–223 (b) | C és D oszlopban szereplő értékek alkalmazandók | 102 | 105 | |
| 231 | Ra–224 (b) | C és D oszlopban szereplő értékek alkalmazandók | 101 | 105 | |
| 232 | Ra–225 | 10 | 102 | 105 | |
| 233 | Ra–226 (b) | C és D oszlopban szereplő értékek alkalmazandók | 101 | 104 | |
| 234 | Ra–227 | 102 | 102 | 106 | |
| 235 | Ra–228 (b) | C és D oszlopban szereplő értékek alkalmazandók | 101 | 105 | |
| 236 | Ac–228 | C és D oszlopban szereplő értékek alkalmazandók | 101 | 106 | |
| 237 | Th–226 (b) | 103 | 103 | 107 | |
| 238 | Th–227 | C és D oszlopban szereplő értékek alkalmazandók | 101 | 104 | |
| 239 | Th–228 (b) | C és D oszlopban szereplő értékek alkalmazandók | 100 | 104 | |
| 240 | Th–229 (b) | 10-1 | 100 | 103 | |
| 241 | Th–230 | C és D oszlopban szereplő értékek alkalmazandók | 100 | 104 | |
| 242 | Th–231 | C és D oszlopban szereplő értékek alkalmazandók | 103 | 107 | |
| 243 | Th–234 (b) | C és D oszlopban szereplő értékek alkalmazandók | 103 | 105 | |
| 244 | Pa–230 | 10 | 101 | 106 | |
| 245 | Pa–231 | C és D oszlopban szereplő értékek alkalmazandók | 100 | 103 | |
| 246 | Pa–233 | 10 | 102 | 107 | |
| 247 | U–230 | 10 | 101 | 105 | |
| 248 | U–231 (b) | 102 | 102 | 107 | |
| 249 | U–232 (b) | 10-1 | 100 | 103 | |
| 250 | U–233 | 1 | 101 | 104 | |
| 251 | U–234 | C és D oszlopban szereplő értékek alkalmazandók | 101 | 104 | |
| 252 | U–235 (b) | C és D oszlopban szereplő értékek alkalmazandók | 101 | 104 | |
| 253 | U–236 | 10 | 101 | 104 | |
| 254 | U–237 | 102 | 102 | 106 | |
| 255 | U–238 (b) | C és D oszlopban szereplő értékek alkalmazandók | 101 | 104 | |
| 256 | U–239 | 102 | 102 | 106 | |
| 257 | U–240 | C és D oszlopban szereplő értékek alkalmazandók | 103 | 107 | |
| 258 | U–240 (b) | 102 | 101 | 106 | |
| 259 | Np–237 (b) | 1 | 100 | 103 | |
| 260 | Np–239 | 102 | 102 | 107 | |
| 261 | Np–240 | 10 | 101 | 106 | |
| 262 | Pu–234 | 102 | 102 | 107 | |
| 263 | Pu–235 | 102 | 102 | 107 | |
| 264 | Pu–236 | 1 | 101 | 104 | |
| 265 | Pu–237 | 102 | 103 | 107 | |
| 266 | Pu–238 | 10-1 | 100 | 104 | |
| 267 | Pu–239 | 10-1 | 100 | 104 | |
| 268 | Pu–240 | 10-1 | 100 | 103 | |
| 269 | Pu–241 | 10 | 102 | 105 | |
| 270 | Pu–242 | 10-1 | 100 | 104 | |
| 271 | Pu–243 | 103 | 103 | 107 | |
| 272 | Pu–244 (b) | 10-1 | 100 | 104 | |
| 273 | Am–241 | 10-1 | 100 | 104 | |
| 274 | Am–242 | 103 | 103 | 106 | |
| 275 | Am–242 m (b) | 10-1 | 100 | 104 | |
| 276 | Am–243 (b) | 10-1 | 100 | 103 | |
| 277 | Cm–242 | 10 | 102 | 105 | |
| 278 | Cm–243 | 1 | 100 | 104 | |
| 279 | Cm–244 | 1 | 101 | 104 | |
| 280 | Cm–245 | 10-1 | 100 | 103 | |
| 281 | Cm–246 | 10-1 | 100 | 103 | |
| 282 | Cm–247 (b) | 10-1 | 100 | 104 | |
| 283 | Cm–248 | 10-1 | 100 | 103 | |
| 284 | Bk–249 | 102 | 103 | 106 | |
| 285 | Cf–246 | 103 | 103 | 106 | |
| 286 | Cf–248 | 1 | 101 | 104 | |
| 287 | Cf–249 | 10-1 | 100 | 103 | |
| 288 | Cf–250 | 1 | 101 | 104 | |
| 289 | Cf–251 | 10-1 | 100 | 103 | |
| 290 | Cf–252 | 1 | 101 | 104 | |
| 291 | Cf–253 | 102 | 102 | 105 | |
| 292 | Cf–254 | 1 | 100 | 103 | |
| 293 | Es–253 | 102 | 102 | 105 | |
| 294 | Es–254 (b) | 10-1 | 101 | 104 | |
| 295 | Es–254 m (b) | 10 | 102 | 106 | |
| 296 | Fm–254 | 104 | 104 | 107 | |
| 297 | Fm–255 | 102 | 103 | 106 | |
| 298 | Természetes radionuklidok az U–238 sorozatból | 1 | |||
| 299 | Természetes radionuklidok | 1 |
1.2.1. (a) = Az 1.000 kg-nál kisebb mennyiségű káliumsók mentességet élveznek.
1.2.2. (b) = Az anyanuklidokat és bomlástermékeiket, amelyek esetében csak az anyanuklidra vonatkozó mentességi szintet kell figyelembe venni, a 2. pontban lévő táblázat tartalmazza.
| A | B | ||
| 1 | Anyanuklid | Bomlástermék | |
| 2 | Fe–52 | Mn–52 m | |
| 3 | Zn–69 m | Zn–69 | |
| 4 | Sr–90 | Y–90 | |
| 5 | Sr–91 | Y–91 m | |
| 6 | Zr–95 | Nb–95 | |
| 7 | Zr–97 | Nb–97 m, Nb–97 | |
| 8 | Nb–97 | Nb–97 m | |
| 9 | Mo–99 | Tc–99 m | |
| 10 | Mo–101 | Tc–101 | |
| 11 | Ru–103 | Rh–103 m | |
| 12 | Ru–105 | Rh–105 m | |
| 13 | Ru–106 | Rh–106 | |
| 14 | Pd–103 | Rh–103 m | |
| 15 | Pd–109 | Ag–109 m | |
| 16 | Ag–110 m | Ag–110 | |
| 17 | Cd–109 | Ag–109 m | |
| 18 | Cd–115 | In–115 m | |
| 19 | Cd–115 m | In–115 m | |
| 20 | In–114 m | In–114 | |
| 21 | Sn–113 | In–113 m | |
| 22 | Sb–125 | Te–125 m | |
| 23 | Te–127 m | Te–127 | |
| 24 | Te–129 m | Te–129 | |
| 25 | Te–131 m | Te–131 | |
| 26 | Te–132 | I–132 | |
| 27 | Cs–137 | Ba–137 m | |
| 28 | Ce–144 | Pr–144, Pr–144 m | |
| 29 | U–232 | Th–228, Ra–224, Rn–220, Po–216, Pb–212, Bi–212, Tl-208, Po–212, | |
| 30 | U–240 | Np–240 m, Np–240 | |
| 31 | Np–237 | Pa–233 | |
| 32 | Pu–244 | U–240, Np–240 m, Np–240 | |
| 33 | Am–242 m | Np–238 | |
| 34 | Am–243 | Np–239 | |
| 35 | Cm–247 | Pu–243 | |
| 36 | Es–254 | Bk–250 | |
| 37 | Es–254 m | Fm–254 | |
| 38 | Zr–93 | Nb–93 m | |
| 39 | Ag–108 m | Ag–108 | |
| 40 | Ba–140 | La–140 | |
| 41 | Pb–210 | Bi–210, Po.210 | |
| 42 | Pb–212 | Bi–212, Tl–208, Po–212 | |
| 43 | Bi–212 | Tl–208 (0.36), Po–212 (0.64) | |
| 44 | Rn–220 | Po–216 | |
| 45 | Rn–222 | Po–218, Pb–214, Bi–214, Po–214 | |
| 46 | Ra–223 | Rn–219, Po–215, Pb–211, Bi–211, Tl–207 | |
| 47 | Ra–224 | Rn–220, Po–216, Pb–212, Bi–212, Tl–208 (0,36), Po–212 (0,64) | |
| 48 | Ra–226 | Rn–222, Po–218, Pb–214, Bi–214, Po–214, Pb–210, Bi-210, Po–210 | |
| 49 | Ra–228 | Ac–228 | |
| 50 | Th–226 | Ra–222, Rn–218, Po–214 | |
| 51 | Th–228 | Ra–224, Rn–220, Po–216, Pb–212, Bi–212, Tl–208 (0,36), Po–212 (0,64) | |
| 52 | Th–229 | Ra–225, Ac–225, Fr–221, At–217, Bi–213, Po–213, Pb–209 | |
| 53 | Th–234 | Pa–234 m | |
| 54 | U–230 | Th–226, Ra–222, Rn–218, Po–214 | |
| 55 | U–235 | Th–231 | |
| 56 | U–238 | Th–234, Pa–234 m |
2.1. A táblázatban nem szereplő radionuklidok esetében, igény esetén az OAH határozza meg a mentességi aktivitásokat és aktivitás-koncentrációkat.
1. Az aktivitáshoz tartozó képlet
1.1. Az aktivitás a dN és a dt hányadosa, ahol dN az adott energiaállapotból történő magátalakulások várható száma a dt időintervallumban:
1.2. Az aktivitás mértékegysége a becquerel (Bq).
2. Az effektív dózishoz tartozó képlet
2.1. Az effektív dózis meghatározása az alábbi:
2.2. Az effektív dózis számításának képletében a DT,R az R sugárzástól származó, T szövetre vagy szervre átlagolt elnyelt dózis, wR a sugárzási súlytényező és wT a T szövet vagy szerv testszöveti súlytényezője.
2.3. A wT és a wR súlytényezők értékeit a 3. melléklet tartalmazza. Az effektív dózis mértékegységea sievert (Sv);
3. Az egyenértékdózishoz tartozó képlet
3.1. Az egyenértékdózis számítása az alábbi: HT,R = wR DT,R .
3.2. Az egyenértékdózis számításának képletében a DT,R az R sugárzástól származó, a T szövetre vagy szervre átlagolt elnyelt dózis, a wR a sugárzási súlytényező.
3.3. Amikor a sugárzási teret különböző típusú és energiájú, azaz eltérő wR súlytényezőjű sugárzások alkotják, akkor a teljes egyenértékdózist (HT) a következő képlet szerinti összeg adja meg:
3.4. A wR értékeit a 3. melléklet tartalmazza.
3.5. Az egyenértékdózis mértékegysége a sievert (Sv).
4. Az elnyelt dózishoz tartozó képlet
4.1. Az elnyelt dózis számítása az alábbi:
4.2. Az elnyelt dózis számításának képletében a dɛ az ionizáló sugárzás útján egy térfogatelemben átlagosan elnyelt energia, a dm a térfogatelem tömege.
4.3. Az elnyelt dózis egy adott szövetre vagy szervre átlagolt dózisértéket jelent.
4.4. Az elnyelt dózis mértékegysége a gray (Gy).
5. A lekötött effektív dózishoz tartozó képlet
5.1. A lekötött effektív dózis számítása az alábbi:
5.2. A lekötött effektív dózis számításának képletében az E(τ) mennyiségben τ azon évek számát jelöli, amelyekre az integrálást végrehajtják.
5.3. A lekötött effektív dózis mértékegysége a sievert (Sv).
6. A lekötött egyenértékdózishoz tartozó képlet
6.1. A lekötött egyenértékdózis számítása az alábbi:
6.2. A lekötött egyenértékdózis számításának képletében a t0: a bevitel időpontja, a HT(t) az egyenértékdózis-teljesítmény a t időpillanatban a T szervben vagy szövetben, τ az az időtartam, amelyre vonatkozóan az integrálást végzik.
6.3. A lekötött egyenértékdózis mértékegysége a sievert (Sv).
1. Sugárzási súlytényezők
| A | B | ||
| 1. | A sugárzás típusa | wR | |
| 2. | Fotonok | 1 | |
| 3. | Elektronok és müonok | 1 | |
| 4. | Protonok és töltött pionok | 2 | |
| 5. | Alfa-részecskék, hasadványok, nehézionok | 20 | |
| 6. | Neutronok, En ≤ 1 MeV | 2,5 + 18,2 e-[ln(E n)]2/6 | |
| 7. | Neutronok, 1 MeV <En ≤ 50 MeV | 5,0 + 17,0 e-[ln(2E n)]2/6 | |
| 8. | Neutronok, En > 50 MeV | 2,5 + 3,25 e-[ln(0,04E n)]2/6 |
1.1. A táblázatban: En: a neutron-energia MeV-ben.
1.2. Az értékek a testet érő sugárzásra, illetve belső sugárforrások esetén a szervezetbe került radionuklid(ok) által kibocsátott sugárzásra vonatkoznak.
2. Testszöveti súlytényezők
| A | B | ||
| 1. | Testszövet | wT | |
| 2. | Csontvelő | 0,12 | |
| 3. | Vastagbél | 0,12 | |
| 4. | Tüdő | 0,12 | |
| 5. | Gyomor | 0,12 | |
| 6. | Emlő | 0,12 | |
| 7. | Egyéb szövetek (a) | 0,12 | |
| 8. | Ivarmirigyek | 0,08 | |
| 9. | Hólyag | 0,04 | |
| 10. | Nyelőcső | 0,04 | |
| 11. | Máj | 0,04 | |
| 12. | Pajzsmirigy | 0,04 | |
| 13. | Csontfelszín | 0,01 | |
| 14. | Agy | 0,01 | |
| 15. | Nyálmirigyek | 0,01 | |
| 16. | Bőr | 0,01 |
2.1. A 2. pontban szereplő táblázat 7. sorában foglalt egyéb szövetekre megadott wT (0,12) érték a két nemet illetően az alábbiakban felsorolt 13 szervet, illetve szövetet érő dózis számtani közepére vonatkozik. Egyéb szövetek: mellékvesék, felső légutak, epehólyag, szív, vesék, nyirokcsomók, izom, szájnyálkahártya, hasnyálmirigy, prosztata (férfiak), vékonybél, lép, csecsemőmirigy, méh/méhnyak (nők).
1.1. Általános követelmények (sugárvédelmi képzések)
1.1.1. Az alap- és bővített fokozatú sugárvédelmi képzés lehetséges szakirányai:
1.1.1.1. Egészségügyi alkalmazások, beleértve oktatást és kutatást
1.1.1.2. Nem nukleáris ipari alkalmazások, beleértve oktatást és kutatást
1.1.1.3. Radioaktívhulladék-tárolók üzemeltetése
1.1.1.4. Nukleáris létesítmények üzemeltetése
1.1.1.5. Több, az 1.1.1.2–1.1.1.4. pontban felsorolt ipari szakirányok együttesen
1.1.2. Az átfogó fokozatú sugárvédelmi képzés lehetséges szakirányai
1.1.2.1. Egészségügyi alkalmazások, beleértve az oktatást és a kutatást
1.1.2.2. Nukleáris és egyéb ipari alkalmazások, beleértve az oktatást és a kutatást
1.2. Alapfokozatú képzés (1 nap)
1.2.1. Sugárfizikai alapismeretek (legalább 2 óra)
1.2.2. Alapfokú sugárvédelmi és sugárbiológiai ismeretek (legalább 2 óra)
1.2.3. Nukleáris védettségi ismeretek (legalább 1 óra)
1.2.4. Választott szakirányú sugárvédelmi ismeretek (legalább 3 óra)
1.2.5. Konzultáció (legalább 1 óra)
1.3. Bővített fokozatú képzés (4 nap)
1.3.1. Sugárfizikai és dozimetriai ismeretek (legalább 4 óra)
1.3.2. Sugárbiológiai ismeretek (legalább 2 óra)
1.3.3. Általános sugárvédelmi ismeretek, jogszabályi háttér bemutatása, baleset-elhárítás (legalább 8 óra)
1.3.4. Nukleáris védettségi ismeretek (legalább 2 óra)
1.3.5. Választott szakirányú sugárvédelmi ismeretek (legalább 8 óra szakirányonként)
1.3.6. Gyakorlati méréstechnika (legalább 4 óra)
1.3.7. Konzultáció (legalább 4 óra)
1.4. Átfogó fokozatú képzés (8 nap), sugárvédelmi szakértői kiegészítő képzés (szakirányonként 2 nap)
1.4.1. Kötelező tárgyak az átfogó fokozatú képzésen
1.4.1.1. Sugárfizikai ismeretek (legalább 4 óra)
1.4.1.2. Sugárbiológiai ismeretek (legalább 3 óra)
1.4.1.3. Sugárvédelmi szabályozás rendszere (legalább 2 óra)
1.4.1.4. Rendkívüli események azonosítása, nukleárisbaleset-elhárítási ismeretek (legalább 4 óra)
1.4.1.5. Sugárbalesetek, sugársérültek felismerése (legalább 2 óra)
1.4.1.6. Nukleáris védettségi ismeretek (legalább 2 óra)
1.4.1.7 Jogszabályi előírások ismertetése, szabványok áttekintése (legalább 9 óra)
1.4.1.8. Elméleti és gyakorlati dozimetriai ismeretek (legalább 4 óra elmélet és 2 óra gyakorlat)
1.4.1.9. Méréstechnika elmélet és gyakorlat (legalább 4 óra elmélet és 4 óra gyakorlat)
1.4.1.10. Radioaktív hulladékok kezelése (legalább 2 óra)
1.4.1.11. Minőségbiztosítási, minőségellenőrzési vizsgálatok folyamata (legalább 1 óra)
1.4.1.12. Sugárvédelmi tervezés és értékelés alapjai: kockázatelemzés, dózistervezés, optimálás (legalább 4 óra)
1.4.1.13. Sugárvédelmi tervezés és értékelés alapjai: árnyékolások számítása, transzport kódok alkalmazása (elméleti és gyakorlati képzés) (legalább 3 óra elmélet és 3 óra gyakorlat)
1.4.1.14. Sugárvédelmi tervezés és értékelés alapjai: kibocsátás és környezetellenőrzés, terjedésszámítás (legalább 2 óra)
1.4.1.15. Konzultáció (legalább 2 óra)
1.4.2. Nukleáris és egyéb ipari szakirányhoz kapcsolódó elvárások
1.4.2.1. Nukleáris és egyéb ipari alkalmazások, munkafolyamatok ismerete (legalább 4 óra)
1.4.2.2. Munkavállalók és a lakosság sugárvédelme a nukleáris és egyéb ipari alkalmazások során (legalább 4 óra)
1.4.3. Egészségügyi szakirányhoz kapcsolódó elvárások
1.4.3.1. Terápiás és diagnosztikai berendezések ismerete (legalább 2 óra)
1.4.3.2. Terápiás és diagnosztikai eljárások ismerete (legalább 4 óra)
1.4.3.3. Munkavállalók, páciensek és segítők sugárvédelme a terápiában és diagnosztikában (legalább 2 óra)
1.4.4. Szakértői kiegészítő modulok tárgyai szakirányonként
1.4.4.1. Nukleáris és egyéb ipari alkalmazások szakirányú elvárások szakértői munkavégzéshez kapcsolódóan
1.4.4.1.1. A nukleáris és egyéb ipari alkalmazások sugárvédelmi szempontú biztonsági elemzése (legalább 6 óra)
1.4.4.1.2. Nukleáris és egyéb ipari alkalmazások, munkafolyamatok sugárvédelmi tervezése, munkavállalók és a lakosság sugárvédelme (legalább 8 óra)
1.4.4.1.3. Konzultáció (legalább 2 óra)
1.4.4.2. Az egészségügyi alkalmazások szakirányú elvárások szakértői munkavégzéshez kapcsolódóan
1.4.4.2.1. Terápiás és diagnosztikai berendezések ismerete (legalább 4 óra)
1.4.4.2.2. Terápiás és diagnosztikai eljárások sugárvédelmi szempontú biztonsági elemzése (legalább 4 óra)
1.4.4.2.3. Munkavállalók, páciensek és segítők sugárvédelmének tervezése a terápiában és diagnosztikában (legalább 6 óra)
1.4.4.2.4. Konzultáció (legalább 2 óra)
2.1. Alapfokozatú továbbképzés (1 nap)
2.1.1. Sugárfizikai alapismeretek (legalább 1 óra)
2.1.2. Alapfokú sugárvédelmi ismeretek (legalább 1 óra)
2.1.3. Nukleáris védettségi ismeretek (legalább 1 óra)
2.1.4. Választott szakirányú sugárvédelmi ismeretek (legalább 2 óra)
2.1.5. Konzultáció (legalább 1 óra)
2.2. Bővített fokozatú továbbképzés (2 nap)
2.2.1. Sugárfizikai és dozimetriai ismeretek (legalább 2 óra)
2.2.2. Sugárbiológiai ismeretek (legalább 2 óra)
2.2.3. Általános sugárvédelmi ismeretek, dóziskorlátok, jogszabályi háttér, baleset-elhárítás (legalább 3 óra)
2.2.4. Nukleáris védettségi ismeretek (legalább 1 óra)
2.2.5. Választott szakirányú sugárvédelmi ismeretek (legalább 4 óra)
2.2.6. Gyakorlati méréstechnika, dozimetria (legalább 2 óra)
2.2.7. Konzultáció (legalább 1 óra)
2.3. Átfogó fokozatú továbbképzés és szakirányú sugárvédelmi szakértői továbbképzés (Átfogó fokozatú továbbképzés 3 nap, szakirányú sugárvédelmi szakértői továbbképzés 1 nap)
2.3.1. Kötelező tárgyak az átfogó fokozatú és szakirányú sugárvédelmi szakértői továbbképzésen
2.3.1.1. Sugárfizikai és dozimetriai ismeretek (legalább 2 óra)
2.3.1.2. Sugárbiológiai ismeretek (legalább 2 óra)
2.3.1.3. Aktualitások az elméleti és gyakorlati méréstechnikában (legalább 3 óra elmélet és 1 óra gyakorlat)
2.3.1.4. Nukleáris védettségi ismeretek (legalább 1 óra)
2.3.1.5. Aktuális jogszabályok, szabványok ismerete (legalább 4 óra)
2.3.1.6. Sugárbiztonság, sugárbalesetek, baleset-elhárítás (legalább 1 óra)
2.3.1.7. Gyakorlati méréstechnika, dozimetria (legalább 2 óra)
2.3.1.8. Sugárvédelmi tervezés alapjai (legalább 4 óra elmélet és 3 óra gyakorlati képzés)
2.3.1.9. Konzultáció (legalább 1 óra)
2.3.2. Nukleáris és egyéb ipari szakirányhoz kapcsolódó elvárások
2.3.2.1. Nukleáris és egyéb ipari alkalmazások, munkafolyamatok ismerete (legalább 6 óra)
2.3.2.2. Munkavállalók és a lakosság sugárvédelme a nukleáris és egyéb ipari alkalmazások során (legalább 2 óra)
2.3.3. Egészségügyi szakirányhoz kapcsolódó elvárások
2.3.3.1. Terápiás és diagnosztikai berendezések ismerete (legalább 2 óra)
2.3.3.2. Terápiás és diagnosztikai eljárások ismerete (legalább 4 óra)
2.3.3.3. Munkavállalók, páciensek és segítők sugárvédelme a terápiában és diagnosztikában (legalább 2 óra)
2.3.4. Szakértői kiegészítő modulok tárgyai szakirányonként
2.3.4.1. Nukleáris és egyéb ipari alkalmazások szakirányú elvárások szakértői munkavégzéshez kapcsolódóan
2.3.4.1.1. A nukleáris és egyéb ipari alkalmazások sugárvédelmi szempontú biztonsági elemzése (legalább 3 óra)
2.3.4.1.2. Nukleáris és egyéb ipari alkalmazások, munkafolyamatok sugárvédelmi tervezése, munkavállalók és a lakosság sugárvédelme (legalább 4 óra)
2.3.4.1.3. Konzultáció (legalább 1 óra)
2.3.4.2. Az egészségügyi alkalmazások szakirányú elvárások szakértői munkavégzéshez kapcsolódóan
2.3.4.2.1. Terápiás és diagnosztikai berendezések ismerete (legalább 2 óra)
2.3.4.2.2. Terápiás és diagnosztikai eljárások sugárvédelmi szempontú biztonsági elemzése (legalább 2 óra)
2.3.4.2.3. Munkavállalók, páciensek és segítők sugárvédelmének tervezése a terápiában és diagnosztikában (legalább 3 óra)
2.3.4.2.4. Konzultáció (legalább 1 óra)
3. Vizsgáztatás rendje
3.1. Az írásbeli vizsga feleletválasztós tesztlap kitöltéséből áll. A tesztlapon legalább 30 kérdésnek kell szerepelnie, kérdésenként legalább 4 lehetséges válasszal. A kérdéseket az OAH által készített és az OAH honlapján megjelentetett, képzési fokozatonként legalább 100 kérdésből kell összeállítani, melyet a vizsgabizottság hagy jóvá a vizsgát megelőzően. Az írásbeli vizsgán való megfeleléshez 20 helyes válasz szükséges. Amennyiben a vizsgázó nem felelt meg az írásbeli vizsgán, a vizsgázó nem bocsátható szóbeli vizsgára.
3.2. A szóbeli vizsga az OAH által kidolgozott és az OAH honlapján megjelentetett szóbeli vizsgakérdések vizsgabizottság előtti megválaszolásából áll. A szóbeli vizsgát az írásbeli vizsga kiértékelése után kell végrehajtani. A szóbeli kérdéseket a vizsgázók tételhúzással kapják meg. A tételeket a vizsgabizottság készíti elő. Minden tétellap két kérdést tartalmaz. A már kihúzott tétellapok visszatehetők, és ugyanazon vizsganapon újra felhasználhatók.
3.3. A vizsga akkor tekinthető sikeresnek, ha a vizsgázó az írásbeli vizsgán és a szóbeli vizsgán is elérte a „megfelelő” szintet. Abban az esetben, ha a vizsgázó a vizsga írásbeli vagy szóbeli részén nem érte el a „megfelelő” szintet, a vizsgát eredménytelennek kell tekinteni, és vizsgabizonyítvány nem adható ki.
| A | B | C | D | ||
| 1. | Munkahely | I. kategória | II. kategória | III. kategória | |
| 2. | Intraoralis röntgenberendezés | ||||
| 3. | Orvosi és állatorvosi diagnosztikai és röntgenterápiás berendezések orvosi, valamint oktatási, kutatási célú alkalmazása | Röntgenterápiás berendezések | Röntgendiagnosztika (Panoráma, cephalometria, felvételi, átvilágító, angiográfiás röntgenberendezések, tomográfiás képalkotók) | Csontsűrűségmérő | |
| 4. | Hibrid vizsgálók | ||||
| 5. | Röntgensugárzást alkalmazó átvilágító ipari munkahelyek | Durvaszerkezeti ipari röntgen | Röntgensugaras ipari mérő, szabályozó berendezések | ||
| 6. | Biztonságtechnikai alkalmazások | Közúti és vasúti rakomány átvilágító berendezések, Hordozható átvilágító berendezések | Kábítószer, robbanóanyag kereső berendezések | ||
| 7. | Telepített és hordozható csomagvizsgálók | ||||
| 8. | Ipari radiográfiai munkahelyek | Helyszíni röntgen-radiográfia | Laboratóriumi röntgen-radiográfia | ||
| 9. | Anyag- és finomszerkezet vizsgáló munkahelyek | Röntgensugaras anyag- és finomszerkezet vizsgáló | |||
| 10. | Gyorsító berendezést alkalmazó munkahelyek | Orvosi terápia, ipari-, mezőgazdasági technológia, kutatás, oktatás |
1. Természetes anyagokból készült építőanyagok
1.1. alunittartalmú agyagpala
1.2. az alább felsorolt természetes magmás kőzetekből készített építőanyagok vagy adalékok:
1.2.1. gránitos kőzetek (különösen a gránitok, a szienit és az ortogneisz)
1.2.2. porfírok
1.2.3. tufa
1.2.4. trassz (vulkáni hamu)
1.2.5. láva
2. A természetben előforduló radioaktív anyagokat feldolgozó iparágak maradékanyagait tartalmazó anyagok
2.1. pernye
2.2. foszforos gipsz
2.3. foszforvegyületeket tartalmazó salak
2.4. ónsalak
2.5. rézsalak
2.6. vörösiszap
2.7. az acélgyártás maradékanyagai
3. Az építőanyagok által kibocsátott gamma-sugárzásra vonatkozó aktivitáskoncentráció-index meghatározása és használata
3.1. Az építőanyagokra vonatkozó I aktivitáskoncentráció-indexet a következőképpen kell számítani:
I = CRa226/300 Bq/kg + CTh232/200 Bq/kg + CK40/3000 Bq/kg,
ahol CRa226, CTh232 és CK40 az építőanyag megfelelő radionuklidjainak aktivitáskoncentrációja Bq/kg mértékegységben.
3.2. Az index a tipikus kültéri sugárterhelésen felül jelentkező gamma-sugárzás dózisait jellemzi olyan épület esetében, amely egy meghatározott építőanyag felhasználásával készült. Amennyiben az index értéke 1 alatt van, az építőanyag alkalmazásából eredő többletsugárzás automatikusan a vonatkoztatási szint alattinak vehető. Az index az építőanyagra, nem pedig annak alkotóelemeire vonatkozik, kivéve, ha az alkotóelemek maguk is építőanyagok és értékelésükre így külön kerül sor. Ilyen alkotóelemekre – és különösen a természetes eredetű radioaktív anyagokat felhasználó iparágak maradékanyagainak újrafeldolgozásával előállított építőanyagokra – való alkalmazás szándéka esetén megfelelő megoszlási tényezőt kell alkalmazni.
3.3. Az aktivitáskoncentráció-index értéke l-nek vehető olyan anyagok konzervatív kiszűrésére, amelyek miatt sor kerülhet az 50. § (1) bekezdésében megállapított vonatkoztatási szint meghaladására.
3.4. Pontos dózisszámításnál figyelembe kell venni más tényezőket is, különösen az anyag fajsúlyát, az adott geometriát, valamint az épülettípushoz és az anyag rendeltetéséhez (ömlesztett formában felhasznált vagy felületi anyagok) kapcsolódó tényezőket.
4. A természetben előforduló radioaktív anyagokat bedúsító iparágak, tevékenységek
Az alább felsorolt iparágak – ipari és kutatási tevékenységek, másodlagos feldolgozási folyamatok egyaránt – a természetben előforduló radioizotópokat a mentességi szintet meghaladó mértékben bedúsíthatják vagy felhalmozhatják melléktermékeikben:
1. ritkaföldfém-bányászat, ritkaföldfémek kivonása monacitból, feldolgozás;
2. tóriumvegyületek előállítása és tóriumtartalmú termékek gyártása;
3. nióbium- és tantalumérc-feldolgozás;
4. olaj- és gáztermelés, beleértve a kutatófúrásokat is;
5. geotermikusenergia-termelés, -felhasználás;
6. TiO2-pigment előállítása;
7. hevítéses foszforgyártás;
8. cirkon- és cirkóniumipar mint cirkonhomok-felhasználás, kerámiagyártás;
9. foszfátérc-feldolgozás, foszfátműtrágyák előállítása;
10. cementgyártás, égetőkemencék karbantartása;
11. szénbányászat, széntüzelésű erőművek, kazánok karbantartása;
12. foszforsav előállítása;
13. elsődleges vasgyártás;
14. ón-, ólom-, rézkohászat;
15. talajvízszűrő létesítmények;
16. ércbányászat, érckohászati feldolgozás, az üzemelő uránércbánya kivételével;
17. timföldgyártás és -feldolgozás.
1. A tevékenység sugárbiztonsági értékelése
1.1. A sugárveszélyes tevékenység indoklása:
1.1.1. A sugárveszélyes tevékenység célja
1.1.2. Az ionizáló sugárzás veszélyével járó technológiai folyamatok leírása: A technológiai folyamatok részletes ismertetése a radioaktív anyag vagy ionizáló sugárzást létrehozó berendezés alkalmazási módja tekintetében
1.1.3. Az ionizáló sugárzás alkalmazásához köthető kockázatok bemutatása az ionizáló sugárzásnak kitett csoportok, az ionizáló sugárzás típusai és a jellemző besugárzási útvonalak, és a várható sugárterhelések nagyságrendjének ismertetésével
2. A sugárveszélyes munkahely kialakításának értékelése
2.1. A telephely alkalmasságának értékelése A-szintű izotóplaboratórium esetében: a létesítmény tervezett telephelyének sugárvédelmi szempontból történő vizsgálata során figyelembe vett demográfiai, meteorológiai, geológiai, hidrológiai és ökológiai viszonyok,
2.2. A létesítmény kialakítása és a tervezési elveknek, szabványoknak való megfelelőség igazolása:
2.2.1. a sugárveszélyes munkahelyek alaprajza,
2.2.2. a radioaktív anyagok tárolási helyének, mozgatási útvonalának és alkalmazási helyének meghatározása vagy alaprajzon történő feltüntetése,
2.2.3. a telepített ionizáló sugárzást létrehozó berendezések alkalmazási helyzetének alaprajzon történő feltüntetése,
2.2.4. mobil ionizáló sugárzást létrehozó berendezések tárolási helyének meghatározása,
2.2.5. orvosi és ipari radiológiai munkahelyeken a helyiség pontos méretei,
2.2.6. a releváns pontokon várható – az adott tevékenység jellegétől függően – legnagyobb dózis vagy dózisteljesítmény értékek,
2.2.7. orvosi és ipari radiológiai röntgenberendezéseket tartalmazó helyiségek esetében a röntgenhelyiségek kialakítására vonatkozó szabványok általános előírásainak teljesítését, valamint a szükséges kiegészítő helyiségek leírása
2.2.8. nyitott sugárforrásokat kezelő laboratóriumok esetében az izotóplaboratóriumok kialakítására vonatkozó szabványok általános előírásainak teljesülése,
2.2.9. hordozható berendezések és sugárforrások létesítményen kívüli alkalmazása esetén a helyszín körülhatárolásának a terve.
2.3. A biztonsági funkciók bemutatása
2.3.1. Az elszívó rendszerek jellemzőinek, biztonság szempontjából fontos részegységeinek ismertetése, nyomvonalának bemutatása a kibocsátási pontig,
2.3.2. A folyékony hulladékokat gyűjtő és elvezető rendszer jellemzőinek, biztonság szempontjából fontos részegységeinek ismertetése, nyomvonalának bemutatása a kibocsátási pontig,
2.3.3. A sugárvédelmi ellenőrzéshez alkalmazott dózismérők, dózisteljesítmény-mérők, aeroszolaktivitáskoncentráció-mérők, személyi szennyezettség-ellenőrző monitorok, valamint személy- és teherforgalom ellenőrzésére szolgáló detektorok leírása és helyzetüknek a munkahely alaprajzán való feltüntetése,
2.3.4. A sugárvédelmi árnyékolást biztosító mobil vagy rögzített árnyékolások, épített árnyékoló falak jellemzőinek és árnyékoló képességének leírása.
3. A tervezett (normális és potenciális), valamint veszélyhelyzeti foglalkozási és lakossági sugárterhelések értékelése
3.1. A sugárvédelem kialakítása során alkalmazott optimálási szempontok:
3.1.1. A sugárvédelem rendszerszemléletű megközelítése, figyelembe véve a munkavállalók eltérő sugárveszélyes munkahelyen (más munkáltatónál vagy másik telephelyen) vagy részben eltérő szabályozás alapján (szállítás, nukleáris létesítmények üzemeltetése, radioaktívhulladék-tárolók üzemeltetése, radontól származó fennálló sugárzási helyzet) végzett tevékenységét.
3.1.2. Ahol nyitott radioaktív sugárforrásokkal is dolgoznak, a jelentős radioaktív szennyezés kockázatának csökkentése.
3.1.3. A munkavállalókra vonatkozó foglalkozási dózismegszorítás – valamint jelentős sugárterhelés kockázatával járó, eltérő jellegű munkafolyamatok esetében dózismegszorítások – értéke.
3.2. A környező lakosság védelmének a terve:
3.2.1. a lakosság tagjainak lehetséges besugárzási útvonalai, a várható legnagyobb lakossági dózisterhelés becsült értéke,
3.2.2. a lakossági dózismegszorítás értéke,
3.2.3. adott esetben a létesítmény és alkalmazás nukleáris veszélyhelyzeti tervezési kategóriája.
3.3. A keletkező radioaktív hulladékok jellemzői és várható mennyiségük.
3.4. A tervszerű radioaktívanyag-kibocsátások útvonala és mértéke, a kibocsátásokból eredő lakossági dózisterhelés becslésével egyetemben, kiemelt létesítmény esetén a környezeti kibocsátás határértékei és környezeti kibocsátások feltételeit megállapító, az atomenergia alkalmazása során a levegőbe és vízbe történő radioaktív kibocsátásokról és azok ellenőrzéséről szóló jogszabály figyelembevételével készített radioaktív környezeti kibocsátási tervek formájában.
4. A sugárvédelmi célú szervezeti biztonsági intézkedések leírása:
4.1. Az engedélyes szervezeti felépítésén belüli felelősségi körök meghatározása,
4.2. Az ellenőrzött és felügyelt területek meghatározásának követelményrendszere és az ellenőrzött, valamint felügyelt területek tervezett meghatározása,
4.3. A diagnosztikai és terápiás munkahelyekre vonatkozó sugárvédelmi előírások teljesítésének módja,
4.4. Az eszközökre és berendezésekre vonatkozó sugárvédelmi minőségbiztosítási program,
4.5. A tervezett sugárvédelmi ellenőrzések és mérések leírása és gyakorisága.
4.6. A sugárveszélyes tevékenység ellenőrzése során mérhető paraméterek vagy mutatószámok normál üzemi tartománya, amely releváns esetben kiterjed a megengedett dózisteljesítmény-szintekre, a felületi szennyezettség megengedett értékeire, a technológiai paraméterek normál üzemi értéktartományára, a kibocsátás-ellenőrző rendszerek riasztási szintjeire.
4.7. A lakosság tagjainak a létesítménybe történő bejutását korlátozó intézkedések.
4.8. A munkahely-specifikus munkahelyi sugárvédelmi oktatás terve.
4.9. A hatósági jelentésköteles események körének meghatározása és kezelésük módja normál üzemtől eltérő események és rendkívüli események esetén.
1. táblázat a 7. melléklethez
| A | B | ||
| 1 | □ Új engedély | ||
| 2 | □ Tevékenység módosítása | A meglévő engedély száma: | |
| 3 | □ Lejárt engedély megújítása | A meglévő engedély száma: |
| A | B | |||
| 1 | Intézmény/Vállalkozás/Cég neve | |||
| 2 | A szervezet jellege: | □ természetes személy □ gazdasági társaság | □ költségvetési szerv □ egyéni vállalkozó, egyéni cég | |
| 3 | Székhely címe: | |||
| 4 | Képviselője: | |||
| 5 | Levelezési cím: | |||
| A | B | ||
| 1 | A munkahely, szervezeti egység, laboratórium megnevezése: | ||
| 2 | A munkahely címe: | ||
| 3 | A munkahely helyiségeinek azonosítója: | ||
| 4 | A munkahely / szervezeti egység vezetője: | ||
| 5 | Telefon: | ||
| 6 | E-mail: |
| A | B | ||
| 1 | Neve: | ||
| 2 | Szakértői engedélyének száma: | ||
| 3 | Telefon: | ||
| 4 | E-mail: |
| A | B | ||
| 1 | Neve: | ||
| 2 | Telefon: | ||
| 3 | E-mail: |
| A | B | ||
| 1 | A radioaktív anyagok alkalmazásának jellege és sugárvédelmi kategorizálása: | Kiemelt létesítmények és I. kategóriába tartozó sugárveszélyes munkahelyek: □ 1. kategóriába tartozó radioaktív anyag – beleértve a radioaktív sugárforrást tartalmazó készüléket – alkalmazása □ az MSZ 62–7 szabvány szerinti A-szintű ipari izotóplaboratóriumok üzemeltetése □ az MSZ 62–7 szabvány szerinti III. típusú orvosi izotóplaboratóriumok üzemeltetése □ teleterápiás, (afterloading) brachyterápiás munkahely □ egyéb nukleáris medicina izotópterápiás laboratórium □ 2. kategóriába tartozó radioaktív anyag – beleértve radioaktív sugárforrást tartalmazó készüléket – sugárveszélyes munkahelyen kívüli alkalmazása II. kategóriába tartozó sugárveszélyes munkahelyek: □ 2. és 3. kategóriába tartozó radioaktív anyag – beleértve a radioaktív sugárforrást tartalmazó készüléket – alkalmazása □ az MSZ 62–7 szabvány szerinti B-szintű ipari izotóplaboratóriumok üzemeltetése □ az MSZ 62–7 szabvány szerinti II. típusú orvosi izotóplaboratóriumok üzemeltetése □ egyéb nukleáris medicina izotópdiagnosztikai laboratórium □ (implantációs) brachyterápiás orvosi terápiás munkahely III. kategóriába tartozó sugárveszélyes munkahelyek: □ 4. és 5. kategóriába tartozó radioaktív anyag – beleértve a radioaktív sugárforrást tartalmazó készüléket – alkalmazása □ az MSZ 62–7 szabvány szerinti C-szintű ipari izotóplaboratóriumok üzemeltetése □ az MSZ 62–7 szabvány szerinti I. típusú orvosi izotóplaboratóriumok üzemeltetése □ a természetben előforduló, nem nukleáris radioaktív anyagokat feldolgozó – esetenként a feldolgozás következtében dúsító – tevékenység □ a nem orvosi radiológiai berendezés felhasználásával végzett nem-orvosi célú képalkotó tevékenység □ az olyan munkahely, ahol az átlagos évi radonkoncentráció meghaladja a munkahelyekre érvényes, az e rendelet 50. § (2) bekezdés b) pontja szerinti vonatkoztatási szintet | |
| 2 | A végzendő tevékenység jellege: | Radioaktív anyag □ tárolása □ előállítása, termelése □ feldolgozása □ kezelése, felhasználása Radioaktív sugárforrást tartalmazó készülék □ tárolása □ üzemeltetése Létesítmény □ létesítése és/vagy üzembe helyezése □ üzemeltetése □ Egyéb, radioaktív anyaggal kapcsolatos tevékenység | |
| 3 | A végzendő tevékenység megnevezése: |
| Forrás sorszám | Izotóp (Elem és tömegszám) | Kémiai és fizikai forma | A munkahelyen kezelt/tárolt legnagyobb mennyiség [aktivitásban (Bq) vagy az 1–5 sugárforrás kategóriában megadva] | |
| Forrás sorszám | Izotóp (Elem és tömegszám) | Kémiai és fizikai forma | A munkahelyen kezelt/tárolt legnagyobb mennyiség [aktivitásban (Bq) vagy az 1–5 sugárforrás kategóriában megadva] | |
| A | B | C | D | E | ||
| 1 | Izotóp (Elem és tömegszám) | A berendezésbe szerelt forrás aktivitása (Bq) | Gyártó | Típus | A készülék típusengedélyének (forgalomba hozatali engedélyének, hatósági minősítésének) a száma | |
| 2 | ||||||
| 3 | ||||||
| 4 |
| A tevékenység végzéséhez minimálisan szükséges, sugárveszélyes munkakörökben foglalkoztatottak | A sugárvédelmi képzettség szintje | A munkavállalók sugárvédelmi | Külső munkavállalók | ||
| beosztásának/munka körének megnevezése | tervezett száma (fő) | besorolása | alkalmazása | ||
| □ alapfokozatú □ bővített fokozatú □ átfogó fokozatú | □ A □ B | □ igen □ nem | |||
| □ alapfokozatú □ bővített fokozatú □ átfogó fokozatú | □ A □ B | □ igen □ nem | |||
| □ alapfokozatú □ bővített fokozatú □ átfogó fokozatú | □ A □ B | □ igen □ nem | |||
| □ alapfokozatú □ bővített fokozatú □ átfogó fokozatú | □ A □ B | □ igen □ nem | |||
| □ alapfokozatú □ bővített fokozatú □ átfogó fokozatú | □ A □ B | □ igen □ nem | |||
| A sugárveszélyes munkahely kialakítása, valamint a sugárveszélyes tevékenység végzése során alkalmazott, sugárvédelemmel kapcsolatos műszaki szabványok vagy ajánlások | ||
| Száma, azonosítója | Megnevezése | |
□ Sugárvédelmi Leírás, azonosítója:
□ Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzat, azonosítója:
□ Igazgatási díj befizetés igazolása
□ Egyéb:
Adatlap késztésének dátuma:
Kérelmet benyújtó cégszerű aláírása:
* A rendelkezésre álló mezők számát meghaladó információk esetén elektronikus szerkesztés esetén lehet bővíteni a táblázatot, illetve kézzel történő kitöltés esetén további lapokkal ki lehet egészíteni az adatlapot.
2. táblázat a 7. melléklethez
| □ Új engedély | ||
| □ Tevékenység módosítása | A meglévő engedély száma: | |
| □ Lejárt engedély megújítása | A meglévő engedély száma: |
| Intézmény/Vállalkozás/Cég neve | |||
| A szervezet jellege: | □ természetes személy □ gazdasági társaság | □ költségvetési szerv □ egyéni vállalkozó, egyéni cég | |
| Székhely címe: | |||
| Képviselője: | |||
| Levelezési cím: | |||
| A munkahely, szervezeti egység, laboratórium megnevezése: | ||
| A munkahely címe: | ||
| A munkahely helyiségeinek azonosítója: | ||
| A munkahely / szervezeti egység vezetője: | ||
| Telefon: | ||
| E-mail: |
| Neve: | ||
| Szakértői engedélyének száma: | ||
| Telefon: | ||
| E-mail: |
| Neve: | ||
| Telefon: | ||
| E-mail: |
| I. kategóriába tartozó sugárveszélyes munkahelyek: □ Röntgenterápiás berendezés □ Helyszíni röntgen-radiográfia □ Gyorsítók: orvosi terápia □ Gyorsítók: ipari, mezőgazdasági technológia □ Gyorsítók: kutatás, oktatás II. kategóriába tartozó sugárveszélyes munkahelyek: □ Röntgendiagnosztika felvételi □ Röntgendiagnosztika átvilágító □ Fogászati röntgen: panoráma/CBCT □ Angiográfiás röntgenberendezés □ Tomográfiás képalkotók □ Hibrid vizsgálók □ Durvaszerkezeti ipari röntgenberendezés □ Közúti- vagy vasútirakomány-átvilágító berendezés □ Hordozható átvilágító berendezések | III. sugárvédelmi kategóriába tartozó berendezések: □ Fogröntgen intraorális □ Csontsűrűségvizsgáló □ Röntgensugaras ipari mérő, szabályozó berendezések □ Kábítószer-, robbanóanyag-kereső berendezések □ Telepített és hordozható csomagvizsgálók □ Röntgensugaras anyag- és finomszerkezet-vizsgáló Egyéb, nem besorolt berendezés: |
| Sorszám | Gyártó | Típus | Típusengedély száma* | Berendezés nyilvántartási száma** | |
* Szükséges továbbá a 2016–2017. év során kiadott forgalomba hozatali engedély száma vagy a 2016. előtti hatósági minősítés száma vagy mentesített berendezés esetén a mentesítési határozat száma.
** E rendelet 11. melléklete szerint.
| A tevékenység végzéséhez minimálisan szükséges, sugárveszélyes munkakörökben foglalkoztatottak | A sugárvédelmi képzettség szintje | A munkavállalók sugárvédelmi | Külső munkavállalók | ||
| beosztásának/ munkakörének megnevezése | tervezett száma (fő) | besorolása | alkalmazása | ||
| □ alapfokozatú □ bővített fokozatú □ átfogó fokozatú | □ A □ B | □ igen □ nem | |||
| □ alapfokozatú □ bővített fokozatú □ átfogó fokozatú | □ A □ B | □ igen □ nem | |||
| □ alapfokozatú □ bővített fokozatú □ átfogó fokozatú | □ A □ B | □ igen □ nem | |||
| □ alapfokozatú □ bővített fokozatú □ átfogó fokozatú | □ A □ B | □ igen □ nem | |||
| □ alapfokozatú □ bővített fokozatú □ átfogó fokozatú | □ A □ B | □ igen □ nem | |||
| A sugárveszélyes munkahely kialakítása, valamint a sugárveszélyes tevékenység végzése során alkalmazott, sugárvédelemmel kapcsolatos műszaki szabványok vagy ajánlások | ||
| Száma, azonosítója | Megnevezése | |
A 190/2011. (IX. 19.) Korm. rendelet 35. § (5) bekezdése szerinti adatszolgáltatás
| Követelmény | Megvalósulás módjának leírása, valamint teljesülésének igazolása | |
| 190/2011. (IX. 19.) Korm. rendelet 35. § (2) bekezdés a) pontja, (3) bekezdés a) pontja | □ Nyilatkozunk, hogy a helyiség bejáratain (csomagvizsgálók és mobil berendezések esetében a berendezésen) a sugárveszély jelzésre kerül. | |
| 190/2011. (IX. 19.) Korm. rendelet 35. § (2) bekezdés b) pontja, (3) bekezdés b) pontja | □ Nyilatkozunk, hogy a helyiség (mobil berendezés esetén a tárolásra szolgáló helyiség) zárható nyílászárókkal határolt, és azok zárva vannak, ha a berendezés nincs használatban. | |
| 190/2011. (IX. 19.) Korm. rendelet 35. § (2) bekezdés c) pontja, (3) bekezdés c) pontja | □ Nyilatkozunk, hogy a helyiségbe (mobil berendezés esetén a tárolásra szolgáló helyiségbe) belépésre jogosult személyek és a belépési jogosultság ellenőrzésének módja meghatározásra kerültek. Az arra jogosult személyek listája az alábbi dokumentumban található: − Dokumentum neve: − Dokumentum azonosítója: A belépési jogosultság ellenőrzésének módja az alábbi dokumentumban található: − Dokumentum neve: − Dokumentum azonosítója: | |
| 190/2011. (IX. 19.) Korm. rendelet 35. § (2) bekezdés d)–e) pontjai, (3) bekezdés d) pontja | □ Nyilatkozunk, hogy arra az esetre, ha a berendezés nincs használatban, az üzemeltetéshez szükséges kulcsok és a helyiség (mobil berendezés esetén a tároló helyiség) kulcsainak kezelési és tárolási rendje – a 190/2011. (IX. 19.) Korm. rendeletben előírt módon – meghatározásra került. A kulcsok kezelési ás tárolási rendje az alábbi dokumentumban található: − Dokumentum neve: − Dokumentum azonosítója: | |
| 190/2011. (IX. 19.) Korm. rendelet 35. § (3) bekezdés e) pontja | Mobil berendezések esetén: □ Nyilatkozunk, hogy a 190/2011. (IX. 19.) Korm. rendelet 35. § (3) bekezdés e) pontjaiban előírtak szerint vezetett naprakész nyilvántartás tartalmazza a berendezés elvitelének és visszahelyezésének időpontját és a berendezést alkalmazó személy nevét. A nyilvántartás az alábbi dokumentumban található: − Dokumentum neve: − Dokumentum azonosítója: |
□ Sugárvédelmi Leírás, azonosítója:
□ Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzat, azonosítója:
□ Igazgatási díj befizetés igazolása
□ Egyéb:
Adatlap készítésének dátuma:
Kérelmet benyújtó aláírása:
3. táblázat a 7. melléklethez
| □ Új engedély | ||
| □ Tevékenység módosítása | A meglévő engedély száma: | |
| □ Lejárt engedély megújítása | A meglévő engedély száma: |
| Intézmény/Vállalkozás/Cég neve | ||
| A szervezet jellege: | □ természetes személy □ költségvetési szerv □ gazdasági társaság □ egyéni vállalkozó, egyéni cég | |
| Székhely címe: | ||
| Képviselője: | ||
| Levelezési cím: |
| Neve: | ||
| Szakértői engedélyének száma: | ||
| Telefon: | ||
| E-mail: |
| Neve: | ||
| Telefon: | ||
| E-mail: |
| Az alkalmazott sugárforrások típusai: | □ zárt radioaktív sugárforrás kezelése □ nyitott radioaktív sugárforrás kezelése □ radioaktív sugárforrást tartalmazó készülék kezelése □ ionizáló sugárzást létrehozó berendezés üzemeltetése | |
| A tevékenység sugárvédelmi kategóriája: | □ I. sugárvédelmi kategóriába tartozó alkalmazás □ II. sugárvédelmi kategóriába tartozó alkalmazás □ III. sugárvédelmi kategóriába tartozó alkalmazás |
| □ Ionizáló sugárzást létrehozó berendezés helyszíni karbantartása, javítása □ Ionizáló sugárzást létrehozó berendezés helyszíni bevizsgálása, minőségellenőrzése □ Radioaktív sugárforrást tartalmazó készülék helyszíni karbantartása, javítása □ Radioaktív sugárforrást tartalmazó készülék helyszíni bevizsgálása, minőségellenőrzése □ Műszerhitelesítés, kalibrálás radioaktív sugárforrás használatával □ Sugárforrás zártságának ellenőrzése □ Sugárveszélyes munkahely szennyezettségének felmérése □ Radioaktívan szennyezett felületek dekontaminálása, radioaktívan szennyezett berendezések leszerelése □ Radioaktív hulladékok szállításra való előkészítése (előkezelés, csomagolás) □ Radioaktív sugárforrások kiszerelése készülékekből berendezésből, fogyasztási cikkekből □ Egyéb: |
| Sugárforrás típusa: | Sugárzás jellege: | Egy munkafolyamatban | |
| □ Zárt sugárforrás | □ Béta/gamma sugárzók | maximálisan kezelhető | |
| □ Nyitott sugárforrás | □ Tiszta lágy-béta sugárzók | sugárforrás, radioaktív | |
| □ Radioaktív hulladék | □ Neutron-sugárzók | hulladék kategóriája, a | |
| 190/2011. Korm. rendelet 1. melléklete | |||
| □ használaton kívüli zárt sugárforrás | □ Alfa-sugárzók | szerint: □ 1. □ 2. □ 3. □ 4. □ 5. | |
| □ egyéb radioaktív hulladék, szennyezett tárgyak |
| Berendezés típusa: | Teljesítményre vonatkozó korlátozások: | |
| □ Fogröntgen intraorális □ Csontsűrűségvizsgáló □ Röntgensugaras ipari mérő, szabályozó berendezések □ Kábítószer-, robbanóanyag-kereső berendezések □ Telepített és hordozható csomagvizsgálók □ Röntgensugaras anyag- és finomszerkezet-vizsgáló | Maximális csőfeszültség: Maximális csőáram: | |
| □ Röntgendiagnosztika felvételi □ Röntgendiagnosztika átvilágító □ Fogászati röntgen: panoráma/CBCT □ Angiográfiás röntgenberendezés □ Tomográfiás képalkotók □ Hibrid vizsgálók □ Durvaszerkezeti ipari röntgenberendezés □ Közúti- vagy vasútirakomány-átvilágító berendezés □ Hordozható átvilágító berendezések | Maximális teljesítmény: | |
| □ Röntgenterápiás berendezés □ Helyszíni röntgen-radiográfia □ Gyorsítók: orvosi terápia □ Gyorsítók: ipari, mezőgazdasági technológia □ Gyorsítók: kutatás, oktatás | ||
| Egyéb berendezés: |
9.1. Sugárvédelmi Leírás, azonosítója:
9.2. MSSZ azonosítója:
9.3. Igazgatási díj befizetés igazolása
9.4. Egyéb:
Adatlap készítésének dátuma:
Kérelmet benyújtó cégszerű aláírása:
1. A sugárvédelem szervezeti rendszere
1.1. A sugárvédelmi szervezet felépítése és feladatai, a sugárvédelmi megbízott(ak) feladatai
1.1.1. A sugárvédelem szervezeti felépítése: az engedélyes, valamint a sugárveszélyes munkavégzésnek helyt adó létesítmény vezetői, a sugárvédelmi megbízott, a munkahelyi sugárvédelmi szervezet szervezeti, hierarchikus kapcsolata
1.1.2. A sugárvédelem megbízott feladatainak ismertetése
1.1.3. A munkahelyi sugárvédelmi szervezet, valamint a létesítményi sugárvédelmi szolgálat feladatainak ismertetése
1.2. Az engedélyes sugárvédelemmel kapcsolatos feladatai az alábbiak szerint:
1.2.1. Az engedélyes sugárvédelemmel kapcsolatos feladatainak (kötelezettségeinek) ismertetése (beleértve a munkavállalók és a lakosság sugárvédelmét szolgáló feltételek biztosítását, a sugárterhelés ellenőrzését és értékelését, az indokoltság és optimálás és dóziskorlátozás alkalmazását, a sugárvédelmi eljárások felülvizsgálatát, a rendkívüli helyzetek kezelését)
1.2.2. A létesítményt üzemeltető szervezet vezetőinek sugárvédelemmel kapcsolatos feladatainak (kötelezettségeinek) ismertetése
1.3. A felelősségi körök felsorolása
1.3.1. Az MSSZ hatálya
1.3.2. A munkáltató és sugárveszélyes munkahely engedélyesének felelősségi köre
1.3.3. A vezetőség felelősségi köre
1.3.4. A sugárvédelmi szolgálat és sugárvédelmi szervezet, valamint a sugárvédelmi feladatokat ellátó személyek felelőssége
1.3.5. A külső munkáltató felelőssége
1.4. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás rendje
1.4.1. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló jogszabálynak való megfelelőség biztosításának feltételei
1.4.2. A sugárveszélyes munkakörben foglalkoztatottak foglalkozás-egészségügyi vizsgálatainak szervezési rendje (beleértve a gyakoriságát, a megszervezésének módját, valamint az eltiltások kezelését)
1.5. Az MSSZ felülvizsgálatának rendje
1.5.1. A rendszeres felülvizsgálat: kiemelt létesítmények és az I. sugárvédelmi kategóriájú alkalmazások esetén legalább éves, a II. sugárvédelmi kategóriájú alkalmazások esetén legalább 2 éves, a III. sugárvédelmi kategóriájú alkalmazások esetén legalább 3 éves gyakorisággal
1.5.2. A rendkívüli felülvizsgálat rendje, az azt kiváltó események, állapotok ismertetésével
2. A munkavállalókra vonatkozó előírások
2.1. A sugárveszélyes munkakörök leírása, a munkavállalók sugárvédelmi besorolása, a sugárveszélyes munkahelyen dolgozó munkavállalók számára vonatkozó előírások
2.1.1. A sugárveszélyes munkaköri tevékenységek megnevezése
2.1.2. A sugárveszélyes tevékenységhez kapcsolódó munkakörök leírása, a lehetséges sugárterhelés módjának és mértékének meghatározása
2.1.3. A sugárveszélyes tevékenységek munkaterületeinek megnevezése
2.1.4. A sugárveszélyes munkahelyen dolgozó, valamint a sugárvédelmi felügyeletüket ellátó munkavállalók – biztonságos munkavégzéshez szükséges – létszáma, munkakörönként
2.1.5. Annak meghatározása, hogy mely munkavállaló végezhet egyedül is sugárveszélyes munkát
2.1.6. A munkavállalók sugárvédelmi besorolásának kritériumai a sugárterhelés kockázata szerint, a munkakörök feltüntetésével
2.2. A sugárveszélyes munkahelyen dolgozó munkavállalók sugárvédelemmel kapcsolatos jogai és kötelezettségei
2.3. A sugárveszélyes munkahelyen dolgozó munkavállalók szakmai és sugárvédelmi képzettségi követelményei, a sugárvédelmi képzések rendje (a 4. melléklet figyelembevételével)
2.3.1. A sugárveszélyes munkahelyen dolgozók munkakörei és a munkakörhöz kapcsolódó szakmai és sugárvédelmi képzettségi követelmények
2.3.2. A sugárveszélyes munkahelyen dolgozók felügyeletét ellátók munkakörei és a munkakörhöz kapcsolódó szakmai és sugárvédelmi képzettségi követelmények
2.3.3. Azon munkavállalókra vonatkozó szakmai és sugárvédelmi képzettségi követelmények, akik nem végeznek sugárveszélyes munkát, ám önálló belépési jogosultságuk van a felügyelt vagy ellenőrzött területekre
2.3.4. Új belépők képzése: MSSZ oktatása, gyakorlati munkahelyi sugárvédelmi képzés
2.3.5. Sugárveszélyes munkafeltételek megváltozása, valamint az MSSZ változása esetén az új ismeretek oktatásának rendje
3. A sugárveszélyes munkahely felügyelete
3.1. Az ellenőrzött és felügyelt területek meghatározása, követelményrendszere (körülhatárolási intézkedések)
3.1.1. A sugárveszélyes munkaterületek besorolása (ellenőrzött és felügyelt munkaterületek) a területen végezhető tevékenységekhez kapcsolódó sugárterhelés kockázata szerint
3.1.2. Az ellenőrzött területen belüli további munkaterület-besorolás, amennyiben releváns
3.1.3. Az egyes területek körülhatárolása: a területek körülhatárolásának módja és jelzései, a belépési jogosultságok leírása, a sugárvédelmi ellenőrzési pontok leírása
3.1.4. Az egyes területek sugárvédelmi felügyeletére tett intézkedések, különösen a személyi sugárterhelés ellenőrzésének módja, a munkakörülmények ellenőrzésének (sugárvédelmi ellenőrző rendszerek alkalmazásának) módja, a felületi szennyezettség megengedett értékei, a környezeti dózisegyenérték-teljesítmény megengedett értékei, a levegő aktivitástartalmának megengedett értékei, az egyéni védőeszköz-használat elrendelésének feltételei
3.2. A munkavállalók külső és belső sugárterhelésének ellenőrzésére vonatkozó követelmények, az ellenőrzés gyakorisága és módja
3.2.1. A sugárterhelés értékelését segítő viszonyítási szintek bemutatása: dóziskorlátok, dózismegszorítások és egyéb optimálás értékek, a sugárterhelés ellenőrzési és riasztási szintjei, származtatott korlátok
3.2.2. A sugárterhelések értékelésének rendje, az értékelése után meghozott javító, korrigáló intézkedések
3.2.3. A külső sugárzásból eredő sugárterhelés ellenőrzése:
3.2.3.1. A sugárterhelés típusához (gamma-, neutron- és béta-sugárzás, egésztest-dózis, szemlencsedózis, végtagdózis) illeszkedő ellenőrzési módszerek felsorolása
3.2.3.2. Az egyes munkaterületeken megkövetelt ellenőrzés technikai eszközei, gyakorisága és időtartama
3.2.3.3. Számítási módszerek (becslés, modellezés, elemzés) leírása vagy hivatkozás megfelelő referenciára, a számítások felülvizsgálatának gyakorisága vagy kiváltó feltételei
3.2.3.4. Annak meghatározása, hogy az egyes ellenőrzési módszerek mely munkavállalói, lakossági csoportokra alkalmazhatók
3.2.4. A belső sugárterhelés ellenőrzése:
3.2.4.1. Laboratóriumi vizsgálati módszerek ismertetése
3.2.4.2. Az inhalációból származó belső sugárterhelés becslésének módja a levegőminőség ellenőrzése alapján
3.2.4.3. Annak meghatározása, hogy az egyes ellenőrzési módszerek mely munkavállalói, lakossági csoportokra alkalmazhatók
3.2.5. Amennyiben személyi sugárterheléseket más munkavállalókon végzett személyi mérések alapján becsülnek, a becsléshez felhasznált számítási módszerek ismertetése:
3.2.5.1. A sugárterhelés típusához illeszkedő számítási (becslés, modellezés, elemzés) módszertan megnevezése és leírása vagy hivatkozás megfelelő referenciára
3.2.5.2. A referencia munkavállalók munkaköre, a sugárterhelésük jellege, ideje és ellenőrzési módja
3.2.5.3. A számítások felülvizsgálatának gyakorisága vagy kiváltó feltételei
3.3. A felületi szennyezettség ellenőrzésének rendje:
3.3.1. Az ellenőrzés műszaki módszerének megnevezése
3.3.2. A mérési eredmény korrekciójára alkalmazott (felületfüggő) paraméterek ismertetése (amennyiben van ilyen)
3.3.3. Az ellenőrzés rendszeres gyakorisága vagy elrendelésének feltételei, az ellenőrzést, végzésére jogosult munkakörök
3.3.4. A felületi szennyezettség megszüntetésére irányuló módszerek és az alkalmazandó eszközök (dekontamináló készletek) típusa és mennyisége, a rendelkezésre állás ellenőrzésének rendje
3.3.5. A dekontaminálás elrendelésének folyamata és végrehajtásának rendje
3.3.6. A sugárvédelmi zsilipek helyének, használatának ismertetése, a testfelület szennyezettségének ellenőrzésére alkalmazott mérőeszközök típusának és a mért jellemzők ismertetése
3.3.7. A bőrfelület-szennyezettség megszüntetésére irányuló módszerek és az alkalmazandó eszközök (dekontamináló készletek) típusa és mennyisége, a rendelkezésre állás ellenőrzésének rendje
4. A munkavégzésre vonatkozó előírások
4.1. A biztonsági rendszerek, személyi védőeszközök, sugárvédelmi műszerek, személyi dózismérők kezelésére, viselésére vonatkozó előírások
4.1.1. A személyi védőeszközök alkalmazása, az általános munkaruházat használatának rendje, a kiegészítő egyéni védőeszközök használatának elrendelési rendje
4.1.2. Műszaki sugárvédelmi árnyékolások alkalmazása, elrendelésük feltételei
4.1.3. Az alkalmazott személyi dózismérők típusának megadása, kiolvasásuk, viselésük és tárolásuk rendje
4.1.4. Az alkalmazott kézi vagy mobil műszerek típusai, alkalmazásuk elrendelése
4.2. Mindazon sugárvédelmi ismeretek, amelyeket a biztonságos munkavégzéshez helyileg ismerni kell
4.2.1. Be- és kilépés rendje a felügyelt és az ellenőrzött területre
4.2.2. Munkavégzési engedélyek, dózistervezés
4.2.3. Általános viselkedési és személyi higiéniai előírások
4.2.4. A biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok
4.2.5. Az MSSZ megsértésének következményei
4.3. Zárt sugárforrások alkalmazására vonatkozó különleges szabályok
4.3.1. A zárt sugárforrások zártságvizsgálatának rendje
4.3.2. A sugárforrások tárolási, kezelési rendje, a tárolási hely leírása, jelölése, a tárolóeszközök (konténerek, trezorok, munkatartók) leírása, jelölése
4.3.3. A sugárforrás kivételi vagy visszavételi rendje, nyilvántartása, jogosult munkakörök megnevezése
4.3.4. A sugárforrásra, a sugárforrástartóra vagy a tárolási helyre berendezésekre vonatkozó megengedett dózisteljesítmény-szintek
4.3.5. A használaton kívüli zárt sugárforrások megfelelő kezelésére, adott esetben beleértve a használaton kívüli zárt sugárforrás gyártónak, szállítónak, másik arra jogosult vállalkozásnak vagy radioaktívhulladék-tároló létesítménynek történő átadására vonatkozó előírások
4.3.6. A hiányzó radioaktív anyag lehetséges helyének a felkutatására és felügyelet alá helyezésére vonatkozó intézkedési terv
4.4. A radioaktív hulladékok munkahelyi és üzemi gyűjtésének, kezelésének módja
4.4.1. A szilárd hulladékok, valamint folyadék- és gáztartalmú készítmények esetén a munkahelyi gyűjtőhelyek üzemeltetése, a telephelyen belüli anyagmozgatás módja, a központi gyűjtőhelyen történő tárolás rendje, a gyűjtőedények és tárolók jelölésének módja, a munkahelyi és központi üzemi gyűjtőhelyek üzemeltetésére megengedett hulladékmennyiségek és radiológiai korlátok, a hulladékok minősítésének módszere, a felszabadítás rendje
4.4.2. A folyékony hulladékok esetén a hulladékká minősítés folyamata, a folyékonyhulladék-gyűjtők üzemeltetése, a telephelyen belüli anyagmozgatás/továbbítás módja és a központi gyűjtőhelyen történő tárolás rendje, a gyűjtőtartályok és tárolóik jelölésének módja, a munkahelyi és központi üzemi gyűjtőtartályok üzemeltetésére megengedett hulladékmennyiségek és radiológiai korlátok, a hulladékok minősítésének módszere, a felszabadítás és kibocsátás rendje
4.4.3. A hulladékok további kezelése, feldolgozása, kondicionálásának esetén az alkalmazott technológiai berendezések megnevezése és jóváhagyási engedély, a berendezések sugárvédelmi üzemi korlátai (hulladékmennyiség, radiológiai korlátok) a feldolgozás után létrejövő radioaktív hulladék jellemzői,
4.4.4. A radioaktív hulladékok nyomkövetésének szabályozása a külső hulladékkezelő szervezet részére történő átadásig, a hulladékok átadásának rendje az egyes belső szervezetek között, valamint a külső szervezetek felé
4.5. A biztonsági rendszerek, személyi védőeszközök, sugárvédelmi műszerek, személyi dózismérők karbantartására, hitelesítésére vonatkozó előírások
4.5.1. Az alkalmazott személyi dózismérők kiértékelésének módja és gyakorisága, a mérési eredmények kezelése, valamint – amennyiben a kiolvasást vagy kiértékelést külső szervezet végzi – a szervezet megnevezése, továbbá a személyi dózismérők karbantartásának és hitelesítésének rendje
4.5.2. Az alkalmazott kézi vagy mobil műszerek, mérőeszközök karbantartására, kalibrálására és hitelesítésére vonatkozó szabályok
4.5.3. A telepített sugárvédelmi monitorozó rendszerek bemutatása, méréstartományuk, riasztási szintjük, a rendszer figyelemmel kísérésére vonatkozó előírások, a mérőeszközök karbantartására, kalibrálására és hitelesítésére vonatkozó szabályok
4.5.4. A kibocsátás-ellenőrző rendszer üzemeltetésére vonatkozó eljárások ismertetése
4.5.5. A kiemelt létesítmények esetén a környezet-ellenőrző rendszer üzemeltetésére vonatkozó eljárások ismertetése
4.6. A sugárvédelmi minőségbiztosítási programban előírt feladatok, beleértve az ionizáló sugárzást létrehozó berendezéseken végzendő ellenőrzéseket és méréseket, végrehajtásának módját és gyakoriságát
4.6.1. A sugárvédelmi minőségbiztosítási folyamatok azonosítása
4.6.2. A berendezések beszerzése, átvételi vizsgálatok
4.6.3. A berendezések időszakos, független szervezetek által végzett teljes állapotfelmérésének (állapotvizsgálat) rendje
4.6.4. A berendezések rendszeres (napi, heti, havi, évi) minőségellenőrzési vizsgálatának rendje, módszerei, gyakorisága
4.6.5. A biztonsági rendszerek, személyi védőeszközök, sugárvédelmi műszerek, személyi dózismérők rendszeres (napi, heti, havi, évi) minőségellenőrzési vizsgálatának rendje, módszerei, gyakorisága
4.6.6. Az orvosi és ipari radiológiai munkahelyek esetében a sugárveszélyes munkahely kialakítására vonatkozó szabványok teljesülésének ellenőrzését célzó sugárvédelmi ellenőrzési és mérési program leírása
5. Nyilvántartások és jelentések kezelése
5.1. A sugárvédelemmel kapcsolatos nyilvántartások vezetési és a bizonylatok megőrzési rendje, a hatóságok részére történő bejelentési kötelezettség teljesítésének rendje
5.1.1. A vezetett nyilvántartások ismertetése (személyi dózismérések, képzések, orvosi vizsgálatok, sugárvédelmi ellenőrzések és értékelések, sugárforrások és hulladékok nyilvántartása)
5.1.2. Nyilvántartások kezelésének rendje
5.1.3. A nukleáris biztonsági hatóság részére történő rendszeres adatszolgáltatások rendje (gyakoriság, információközlés módja, tartalma, felelőse, határideje)
5.1.4. A nukleáris biztonsági hatóság részére történő eseti bejelentések rendje (kiváltó feltételek, információközlés módja, tartalma, felelőse, határideje)
6. Üzemzavari és rendkívüli események kezelése
6.1. A normál üzemi folyamatok körébe nem tartozó üzemzavari – de nem rendkívüli – események kezelése
6.1.1. A normál üzemi folyamatok körébe nem tartozó üzemzavari vagy jelentésköteles – de nem rendkívüli – események köre és kivizsgálásuk rendje
6.1.2. Üzemzavarok bekövetkezése esetén életbe lépő szervezeti intézkedések
6.1.3. A foglalkozási dózismegszorítás túllépése esetén alkalmazott intézkedések
6.1.4. Nem tervezett kibocsátások kezelése
6.2. A rendkívüli események kezelésének rendje
6.2.1. A rendkívüli esemény kezelésének terve, mely minimális tartalma
6.2.1.1. A rendkívüli események körének meghatározása
6.2.1.2. Rendkívüli esemény bekövetkezése esetén életbe lépő szervezeti intézkedések, amennyiben van külön baleset-elhárítási szervezet, annak felépítése, feladatai, riasztása,
6.2.1.3. Nem tervezett sugárterheléssel járó események kezelése
6.2.1.3.1. A foglalkozási dóziskorlát túllépése esetén végrehajtandó intézkedések
6.2.1.3.2. A lakossági dózismegszorítás vagy dóziskorlát túllépése esetén végrehajtandó intézkedések
6.2.1.3.3. Radionuklidok felvétele (belégzése, lenyelése, sérült bőrfelület szennyeződése) esetén végrehajtandó intézkedések
6.2.1.3.4. Sérülések kezelése, ahol a seb radioaktív anyaggal szennyeződött
6.2.1.3.5. A sugársérültek vagy arra gyanús személyek helyszínen történő egészségügyi ellátása
6.2.1.4. Az üzemeltetési feltételeket és korlátokat túllépő felületi szennyezettség, vagy levegő aktivitás-koncentráció észlelése esetén végrehajtandó intézkedések, a sugárzási viszonyok ellenőrzésének és értékelésének rendje
6.2.1.5. Zárt sugárforrás zártságának megszűnése vagy sugárforrások sérülése esetén végrehajtandó intézkedések
6.2.1.6. A sugárforrás elvesztése vagy jogosulatlan használata esetén végrehajtandó intézkedések
6.2.1.7. A radioaktív sugárforrások vagy ionizáló sugárzást létrehozó berendezések biztonságos kezelését szolgáló rendszerek károsodása esetén végrehajtandó teendők
6.2.1.8. Radioaktív izotópok nem engedélyezett vagy határértéket túllépő környezetbe kerülése esetén végrehajtandó intézkedések
6.2.1.9. A képzések és gyakorlatok rendje a rendkívüli események kezelésére való felkészülés céljából
6.2.2. Kiemelt létesítmények, I. és II. sugárvédelmi kategóriába tartozó, radioaktív anyagot alkalmazó munkahelyek esetében nukleáris veszélyhelyzet elhárítására vonatkozó veszélyhelyzet-elhárítási terv, mely minimális tartalma a 6.2.1. pontban foglalt információk mellett
6.2.2.1. A veszélyhelyzetek leírása
6.2.2.1.1. Az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Terv (OBEIT) szerinti Veszélyhelyzeti Tervezési Kategóriába sorolás
6.2.2.1.2. Lehetséges veszélyhelyzeti osztályok
6.2.2.1.3. A veszélyhelyzet azonosítása, értékelése, a veszélyhelyzet kihirdetésének és megszűntetésének pontos feltételei
6.2.2.1.4. Veszélyhelyzeti tervezési zónák
6.2.2.2. A telephelyen tartózkodók védelme
6.2.2.2.1. A védekezésben, elhárításban nem érintett személyzet védelme (riasztás, gyülekeztetés, kimenekítés), óvintézkedések és azok bevezetésének feltételei
6.2.2.2.2. A veszélyhelyzet-elhárításba bevont munkavállalók védelme
6.2.2.3. Az illetékes hatóságok értesítésének rendje
6.2.2.4. A külső segítségnyújtás kérésének rendje, együttműködés rendje az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszerben érintett szervekkel
6.2.2.5. A létesítmény vagy munkahely külső környezetének felmérésére irányuló intézkedések,
6.2.2.6. Az illetékes hatóságok részére információszolgáltatás a lakosság tájékoztatása érdekében, amennyiben szükséges a lakosság védelmével kapcsolatos azonnali óvintézkedések bevezetése szükségessé válhat.
6.2.2.7. A nukleáris veszélyhelyzet elhárítására vonatkozó baleset-elhárítási és intézkedési terv felülvizsgálatának rendje
6.2.2.8. Kiemelt létesítmények esetén a veszélyhelyzeti kommunikáció tervét a nukleáris és radiológiai veszélyhelyzet esetén végzett lakossági tájékoztatás rendjéről szóló kormányrendelet szerint
7. Sugárvédelmi szempontból illetékes személyek és szervezetek elérhetősége
7.1. Az MSSZ-hez mellékelni kell a sugárvédelmi szempontból illetékes személyek és szervezetek elérhetőségét:
7.1.1. A sugárvédelmi megbízott neve, elérhetősége (telefon, e-mail, helyiség, cím), munkaköri beosztása,
7.1.2. A sugárvédelmi megbízott helyettesének neve, elérhetősége (telefon, e-mail, helyiség, cím), munkaköri beosztása
7.1.3. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltató elérhetősége (telefon, cím)
7.1.4. A dozimetriai szolgáltató elérhetősége (telefon, cím)
7.1.5. A sugárvédelmi szakértő(k) neve, elérhetősége (telefon, e-mail, cím)
7.1.6. Rendkívüli esemény esetén értesítendő hatóságok elérhetősége (telefon, e-mail, cím)
| A | B | C | D | ||
| 1. | Kérelmezhető szakirányok | Szakmai ismeretek | Képesítési feltétel | Szakmai gyakorlat | |
| 2. | 1. Egészségügyi alkalmazások, beleértve oktatást és kutatást 2. Nukleáris és egyéb ipari alkalmazások, beleértve oktatást és kutatást | 1. Dozimetria 2. Sugárbiológia 3. Védekezés külső sugárterhelés ellen 4. Védekezés belső sugárterhelés ellen 5. Nukleáris méréstechnika 6. Belső sugárterhelés számítása 7. Nukleáris létesítmény üzemeltetése 8. Radioaktív hulladékok kezelése 9. Orvosi diagnosztika és/vagy terápia 10. Nukleáris környezet-ellenőrzés | 1. BSc vagy MSc szintű – gépészmérnök, – villamosmérnök, – biztonságtechnikai mérnök, – energetikai mérnök, – környezetmérnök, – vegyészmérnök, – biomérnök, – egészségügyi mérnök, – fizikus, – mérnök-fizikus, – vegyész, – informatikus, – orvos, – fizikatanár, – kémiatanár vagy 2. szakirányú szakmérnök vagy 3. az 1. és 2. pontban foglaltakkal egyenértékű felsőfokú szakképzettség és mindegyik esetben átfogó fokozatú sugárvédelmi képzettség, 4. mindegyik esetben szakértő fokozatú sugárvédelmi képzettség | alapképzésben szerzett végzettség esetében legalább nyolc év, mesterképzés esetében legalább öt év szakmai gyakorlat a 4. mellékletben meghatározott szakirányokhoz kapcsolódóan |
a) A kérelmezett szakterület*:
aa) nukleáris és egyéb ipari alkalmazások
ab) egészségügyi alkalmazások
* A megfelelő aláhúzandó
b) A szakmai tevékenység bemutatása
| A | B | C | D | E | ||
| 1. | Szakmai tevékenység megnevezése, rövid leírása* | A kérelmező munkában való részvételének jellemzése** | A tevékenység végzésének ideje (év, hó – év, hó tól–ig) | A felhasznált szabvány, lényeges irodalom, szoftver megnevezése | A tevékenység igazolása (megrendelő vagy munkáltató aláírása, publikáció, hivatkozás) | |
| 2. | ||||||
| 3. | ||||||
| 4. | ||||||
| 5. | ||||||
| 6. |
* A szakmai tevékenységeket a 9. melléklet 1. pontjához tartozó táblázat B oszlopában meghatározott szakmai ismeretek szerint csoportosítva, a konkrét tervezői munkát, kutatási tevékenységet, projektet stb. megnevezve kell meghatározni.
** A munkavégzés jellegének meghatározásakor ismertetni kell a szakmai gyakorlat jellegét is, mint pl. kutatás, mérés, elemzés, tervezés, hatósági munka, terepi munkavégzés stb.
c) A főállású munkahelyek bemutatása
| A | B | C | ||
| 1. | Munkaadó | A munkavégzés ideje (tól–ig) | Munkahelyi tevékenysége és beosztása | |
| 2. | ||||
| 3. | ||||
| 4. | ||||
| 5. | ||||
| 6. | ||||
| 7.* |
* A táblázat sorai szükség esetén bővíthetők.
d) A főállású munka melletti tevékenységek (mellékállás, egyéni vállalkozás, felsőfokú oktatás)
| A | B | C | ||
| 1. | Megbízó | A tevékenység végzési ideje év(ek) | Végzett tevékenysége | |
| 2. | ||||
| 3. | ||||
| 4. | ||||
| 5. | ||||
| 6.* |
* A táblázat sorai szükség esetén bővíthetők.
Kelt:
kérelmező aláírása
1. Az inaktívvá nyilvánítandó sugárveszélyes munkahely adatai:
1.1. A sugárveszélyes munkahely megnevezése, természetbeli címe
1.2. Radioaktív anyag alkalmazására vonatkozó engedély száma
1.3. Amennyiben szükséges volt, a sugárveszélyes munkahely dekontaminálására, leszerelésére mint sugárveszélyes tevékenységre kiadott engedély száma, valamint az engedély birtokosa
1.4. A radioaktív anyag alkalmazásának megszüntetési dátuma
1.5. A sugárveszélyes munkahely leírása (kialakítása, felületek minősége, légelszívók, szennyvízgyűjtők ismertetése)
2. A munkahelyen mérhető sugárzási adatok ismertetése
A munkahelyen mérhető sugárzási adatok közlése során az alábbi információkat kell megadni (ha valamely adat nem releváns, akkor azt jelezni szükséges)
2.1. Az inaktívvá nyilvánításhoz elvégzett műveletek, tevékenységek ismertetése
2.1.1. Amennyiben dekontaminálás történt, annak módja, a felületi szennyezettségek kezdeti viszonyai (szennyeződés helye, kiterjedése, szennyező izotópok, mértéke) és a szennyezettség megszüntetésének módszere
2.1.2. Az elbontott, leszerelt, korábban radioaktív anyagot tartalmazó vagy radioaktív anyaggal szennyeződött berendezések megnevezése, mennyisége
2.2. A megszüntetésre kerülő tevékenység során alkalmazott, valamint a leszerelés és dekontaminálás során képződő radioaktív anyagok és hulladékok kezelése
2.2.1. A radioaktív hulladékká minősített anyagok jellege, aktivitása és mennyisége, a radioaktívhulladék-tároló átvételi jegyzőkönyvének másolata
2.2.2. A felszabadított anyagok jellege, aktivitása és mennyisége, a felszabadítási engedély vagy bejelentés száma, a felszabadított anyagot vagy hulladékot átvevő szervezet átvételi jegyzőkönyvének másolata
2.2.3. A radioaktív anyagként más engedélyes részére átadott radioaktív anyagok jellege, aktivitása és mennyisége, radioaktív anyag átadás-átvételi jegyzőkönyvének másolata
2.3. A végállapotban mérhető felületi szennyezettség mérési eredményei
2.3.1. Mérési módszer ismertetése
2.3.2. Mérőműszerek típusa, érzékenysége, hitelesítésének száma és érvényessége
2.3.3. A mérési eredmények megadása
2.4. A végállapotban mérhető gamma (adott tevékenység esetén neutron) környezeti dózisegyenérték-teljesítmény mérési eredményei
2.4.1. Mérőműszerek típusa, hitelesítésének száma és érvényessége
2.4.2. A mérési eredmények megadása
2.5. A területen maradó szerkezeti anyagok, falazatok, padló, valamint a talaj radionuklid-tartalma
2.5.1. Mérési módszer ismertetése (különösen in-situ gamma spektrometria vagy mintavételezés és laboratóriumi vizsgálat ismertetése)
2.5.2. A mérési, mintavételi helyek azonosítása
2.5.3. A mérési eredmények megadása mérési pontonként
2.6. A méréseket végző szervezet(ek) adatai
2.6.1. A méréseket végző szervezet megnevezése (lehet az engedélyes is)
2.6.2. A méréseket végző és kiértékelő személyek munkaköre, szakmai és sugárvédelmi képzettsége
2.7. A munkahely sugárzási viszonyainak összefoglaló értékelése
2.7.1. A munkahely sugárzási viszonyainak összefoglaló értékelése a mérések alapján, az inaktívvá nyilvánítás feltételeinek összefoglaló bemutatása
2.7.2. Az értékelést végző személy szakmai és sugárvédelmi képzettsége, sugárvédelmi szakértő esetében nyilvántartási szakértői engedély száma
3. Az elemzésben igazolni kell az alábbi feltételek teljesülését
3.1. A felületeken a fixált szennyeződések megengedett értéke béta- és gamma-sugárzó izotópok esetében 5 Bq/cm2, azonban a felületek radioaktív szennyeződését ezen érték alatt is az észszerűen elérhető legkisebb értékre kell csökkenteni. A felületi szennyezettség 0,4 Bq/cm2 érték alá történő csökkentése az esetek többségében nem szükséges.
3.2. A felületeken a fixált szennyeződések megengedett értéke alfa-sugárzó izotópok esetében 0,5 Bq/cm2, azonban a felületek radioaktív szennyeződését ezen érték alatt is az észszerűen elérhető legkisebb értékre kell csökkenteni. A felületi szennyezettség 0,04 Bq/cm2 érték alá történő csökkentése az esetek többségében nem szükséges.
3.3. A felületeken a fixált szennyeződések megengedett értéke 3H és 14C izotópok esetében 50 Bq/cm2, azonban a felületek radioaktív szennyeződését ezen érték alatt is az észszerűen elérhető legkisebb értékre kell csökkenteni. A felületi szennyezettség 4 Bq/cm2 érték alá történő csökkentése az esetek többségében nem szükséges.
3.4. A felületeken a foltokban mérhető fixált szennyeződésből vagy felaktiválódásból, valamint az anyag mélyebb rétegébe diffundált radionuklidokból származó, a felülettől 10 cm távolságban mérhető környezeti dózisegyenérték-teljesítmény megengedett értéke 1 µSv/h
3.5. Nagy felületek egybefüggő szennyeződése esetén a felületi szennyezettség határértéke egyedi elbírálás alá esik a szennyező izotóp fajtája és a radioaktív anyag kémiai formája alapján
3.6. Azokban az izotóplaboratóriumokban, ahol a béta-sugárzás részecskéinek maximális energiája nem éri el a 150 kV-ot (pl. 3H, 63Ni, 14C), a szennyezettség ellenőrzését a dörzsminta folyadék szcintillációs kiértékelésével kell elvégezni
3.7. A munkahelyen radioaktív sugárforrás vagy radioaktív hulladék jelenléte nem megengedett
3.8. A munkahelyen maradó, felaktiválódásnak kitett vagy egyéb, a korábbi sugárveszélyes tevékenységből származó radionuklidokat tartalmazó anyagok esetében az egyes radionuklidok fajlagos aktivitáskoncentrációja nem haladhatja meg e rendelet 1. § (3) bekezdés a) pontjában megadott korlátokat; ellenkező esetben a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy a terület újrahasznosításból származó, a lakosság bármely tagját érő egyéni évi sugárterhelés nem haladja meg a 30 µSv effektív dózist
1. A berendezés OAH által kiadott azonosító száma
| Berendezés OAH azonosító száma * : |
2. A berendezés tulajdonosa (Intézmény/Vállalkozás/Cég/Magányszemély)
| Megnevezése: | ||
| Székhely címe: | ||
| Cégjegyzékszám * : | ||
| Levelezési cím: |
3. A berendezés üzemeltetését végző szervezet
| Intézmény/Cég neve: | ||
| Székhely címe: | ||
| Cégjegyzékszám * : | ||
| Levelezési cím: | ||
| Az üzemeltetési engedély száma * : |
4. A berendezés üzemeltetésének (alkalmazásának, tárolásának) helye
| Szervezeti egység megnevezése: | |||
| A munkahely címe: | |||
| Az alkalmazására szolgáló helyisége(k): | |||
| Felelős vezető: | Név: Telefon: | E-mail: | |
| A berendezés nyilvántartási adatait kezelő személy: | Név: Telefon: | E-mail: | |
5. A berendezés típusa, alkalmazásának célja
| I. kategóriába tartozó sugárveszélyes munkahelyek: □ Röntgenterápiás berendezés □ Helyszíni röntgen-radiográfia o Gyorsítók: orvosi terápia □ Gyorsítók: ipari, mezőgazdasági technológia □ Gyorsítók: kutatás, oktatás II. kategóriába tartozó sugárveszélyes munkahelyek: □ Röntgendiagnosztika felvételi o Röntgendiagnosztika átvilágító □ Fogászati röntgen: panoráma/CBCT □ Angiográfiás röntgenberendezés □ Tomográfiás képalkotók □ Hibrid vizsgálók □ Durvaszerkezeti ipari röntgenberendezés □ Közúti- vagy vasútirakomány-átvilágító berendezés □ Hordozható átvilágító berendezések | III. sugárvédelmi kategóriába tartozó berendezések: □ Fogröntgen intraorális □ Csontsűrűségvizsgáló □ Röntgensugaras ipari mérő, szabályozó berendezések □ Kábítószer-, robbanóanyag-kereső berendezések □ Telepített és hordozható csomagvizsgálók □ Röntgensugaras anyag- és finomszerkezet-vizsgáló Egyéb, nem besorolt berendezés: |
6. Az ionizáló sugárzást létrehozó berendezés adatai
6.1. A berendezés típusengedélyszáma * :
6.2. Integrált (a berendezés megbontásával cserélhető részegységeket tartalmazó) berendezések
| Gyártó | Típus | Modellszám | Sorozatszám | |
6.3. Több részegységből álló berendezés adatai
| Részegység megnevezése | Gyártó | Típus | Modellszám | Sorozatszám | |
| Biztonság szempontjából fontos elemek | |||||
| Röntgencső egység | |||||
| Röntgengenerátor tápegység | |||||
| Vezérlőegység | |||||
| Árnyékolókabin | |||||
| Detektor | |||||
| Alkalmazáshoz szükséges egyéb elemek * | |||||
Dátum:
Tulajdonos aláírása * :
1. A radioaktív hulladékok osztályozásának általános szempontjai:
1.1. Nagy aktivitású az a radioaktív hulladék, amelynek hőtermelését a tárolás és elhelyezés tervezése és üzemeltetése során figyelembe kell venni. Mindenképpen ide sorolandó az a radioaktív hulladék, amelynek hőtermelése nagyobb, mint 2 kW/m3, vagy a radioaktív hulladék csomag összaktivitása szerint a Fizvr. szerinti radioaktív hulladékok 1. kategóriájába sorolandó.
1.2. Kis vagy közepes aktivitású radioaktív hulladéknak minősül az a radioaktív hulladék, amely nem tekinthető nagy aktivitású radioaktív hulladéknak.
1.3. A radioaktív hulladékká minősített zárt sugárforrások külön hulladékosztályt képviselnek, amelyeket használaton kívüli zárt sugárforrásként kell nyilvántartani. Amennyiben a használaton kívüli zárt sugárforrások a 41. § (9) bekezdésében foglalt feltételekkel végleges elhelyezésre alkalmas módon kerülnek kondicionálásra, a kondicionálás után keletkező hulladékcsomagot az 1.1–1.2. pontok szerint újra kell osztályozni.
1.4. A radioaktív hulladékok aktivitás-koncentrációját, a hulladék csomagolásának, valamint a csomagolóeszközben vagy azon belül található sugárvédelmi árnyékolásnak, illetve egyéb ütéscsillapító, abszorbens vagy térkitöltő anyagának tömege nélkül kell meghatározni, ha az közvetlenül nem járul hozzá a hulladék fizikai-kémiai formájának stabilizálásához.
2. A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok osztályozásának szempontjai:
2.1. A hulladékban lévő radionuklidok aktivitás-koncentrációja szerinti osztályozás:
2.1.1. A radioaktív hulladék kis vagy közepes aktivitású osztályba sorolását a benne lévő radioizotóp aktivitás-koncentrációja és specifikus mentességi aktivitás-koncentrációja (SMEAK) alapján kell elvégezni (1. táblázat).
1. táblázat
| A | B | ||
| 1. | Radioaktív hulladék osztály | Aktivitás-koncentráció viszonyítás | |
| 2. | Kis aktivitású | ≤ 103 SMEAK | |
| 3. | Közepes aktivitású | > 103 SMEAK |
2.1.2. Ha a radioaktív hulladék többfajta radioizotópot is tartalmaz, akkor az osztályozást a 2. táblázat szerint kell elvégezni:
2. táblázat
2.2. A hulladékban lévő radionuklidok felezési ideje szerinti osztályozás:
2.2.1. Rövid élettartamú az a kis vagy közepes aktivitású radioaktív hulladék, amelyben az alábbi képlet szerint a teljes hulladék mennyiségre átlagolva csak korlátozottan található – egész évre kerekített – 30 évnél hosszabb felezési idejű radionuklid az alábbi képlet alapján:
ahol AKi a radioaktív hulladékban előforduló 30 évnél hosszabb felezési idejű (egész évre kerekítve) i-edik radioaktív izotóp aktivitás-koncentrációja, míg SMEAKi a radioaktív hulladékban előforduló 30 évnél hosszabb felezési idejű (egész évre kerekítve) i-edik radioaktív izotóp specifikus mentességi aktivitás-koncentrációja.
2.2.2. Hosszú élettartamú az a kis vagy közepes aktivitású radioaktív hulladék, amelyben a 30 évnél hosszabb felezési idejű (egész évre kerekítve) radionuklid koncentrációja meghaladja a rövid élettartamú radioaktív hulladék 2.2.1. pont szerinti határértékeit.
2.3. Nagyon kis aktivitású az a kis aktivitású rövid élettartamú radioaktív hulladék, amelynél a 30 évnél nem hosszabb felezési idejű (egész évre kerekítve) izotópra a benne lévő aktivitás-koncentráció nem nagyobb a specifikus mentességi aktivitás-koncentráció (SMEAK) ötvenszeresénél, valamint 30 évnél hosszabb felezési idejű (egész évre kerekítve) izotópra nem nagyobb az általános mentességi aktivitás-koncentráció (ÁMEAK) értékénél. Amennyiben a radioaktív hulladék többfajta radioizotópot is tartalmaz, akkor az osztályozást a következő képletek szerint kell elvégezni:
a) egész évre kerekített 30 évnél nem hosszabb felezési idejű izotópokra a következő képletnek kell teljesülnie:
b) és egész évre kerekített 30 évnél hosszabb felezési idejű izotópokra a következő képletnek kell teljesülnie:
ahol AKi a radioaktív hulladékban előforduló i-edik radioizotóp aktivitás-koncentrációja, míg SMEAKi az i-edik radioizotóp specifikus mentességi aktivitás-koncentrációja, ÁMEAKi pedig az i-edik radioizotóp általános mentességi aktivitás-koncentrációja.
