Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 68. § (12) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 6/J. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § (1) E rendelet hatálya az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvénynek (a továbbiakban: Atv.) az „Az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértő és szakértő szervezet” alcímében meghatározott független műszaki szakértőre (a továbbiakban: szakértő), valamint független szakértő szervezetre (a továbbiakban: szakértő szervezet) és műszaki szakértői tevékenységükre terjed ki.
(2) E rendelet nem érinti az Európai Unió tagállamai és az Európai Gazdasági Térségben részes államok szolgáltatóinak az Európai Unió joga alapján őket megillető, a letelepedés keretében történő szolgáltatásnyújtáshoz és a szabad szolgáltatásnyújtáshoz fűződő jogát.
(3) E rendelet hatálya nem terjed ki az atomenergia-felügyeleti szerv által az Atv. 17. § (3) bekezdése alapján igénybe vett szakértőkre és szakértő szervezetekre.
2. § (1) Az Atv.-ben meghatározott feltételeken túlmenően szakértő az lehet, aki
a) szakirányú felsőfokú végzettséggel (szakképzettséggel),
b) alapképzésben szerzett végzettség esetében legalább nyolc év, mesterképzés esetében legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(2) Az Atv.-ben meghatározott okokon túlmenően nem lehet szakértő:
a) a cselekvőképességében bármely ügycsoportban részlegesen korlátozott nagykorú, vagy aki cselekvőképtelen, vagy
b) akit jogerős határozattal meghatározott időre tiltottak el a szakértői tevékenység gyakorlásától, a határozatban szereplő ideig.
3. § A szakértő szervezet abban az esetben alkalmas az 1. és 2. mellékletben meghatározott, egyes szakterületekre vonatkozó műszaki szakértői tevékenység ellátására, ha
a) megfelel az Atv. 19/B. § (2a) bekezdésében megfogalmazott követelménynek,
b) megfelel a 4. §-ban foglalt követelménynek, és
c) rendelkezik az 5. § szerinti, adott szakértői tevékenység ellátásához szükséges szakmai referenciával.
4. § A szakértő szervezetnek az Atv. 19/B. § (3b) bekezdésére tekintettel rendelkeznie kell az alábbi személyi állománnyal:
a) ha az általa végezni kívánt tevékenységre vonatkozó műszaki szakértői területen belül a 2. mellékletben foglalt táblázat B oszlopában meghatározott speciális szakterület (a továbbiakban: speciális szakterület) is van, akkor minden ilyen, a kérelemben megjelölt speciális szakterület vonatkozásában legalább további egy, vagy
b) ha az általa végezni kívánt tevékenységre vonatkozó műszaki szakértői területen belül speciális szakterület nincsen, akkor legalább további két,
alapképzésben szerzett végzettség esetében legalább nyolc év, mesterképzés esetében legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkező, személyesen közreműködő taggal, munkavállalóval vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, szakmagyakorlásra jogosított személlyel.
5. § A 3. § c) pontja szerinti referenciával abban az esetben rendelkezik a szakértő szervezet, ha a nyilvántartásba vételére irányuló kérelem beadását megelőző három naptári évben
a) az Atv. 19/B. § (2a) bekezdésében meghatározott személy szakterületenként,
b) a 4. § a) pontjában meghatározott személy a kérelemben megjelölt speciális szakterületenként
legalább évente 30 mérnöknap szakmai tevékenységet végzett.
6. § (1) Szakmai gyakorlati időként a szakirányú felsőfokú végzettség megszerzését követően végzett, ahhoz kötött, a kérelmezett szakterületnek megfelelő tevékenységet lehet figyelembe venni. A kiegészítő képzés a szakmai gyakorlati időbe beleszámít.
(2) Az atomenergia alkalmazási körében eljáró független műszaki szakértői tevékenység szakterületeit és az egyes szakterületekhez szükséges képesítési feltételeket és szakmai gyakorlatot az 1. melléklet tartalmazza.
(3) Az atomenergia alkalmazási körében eljáró szakértő szervezetek tevékenységeire vonatkozó, az 1. melléklet szerinti szakterületek speciális szakterületeit a 2. melléklet tartalmazza.
7. § (1) A szakértői tevékenység folytatására jogosító engedély iránti kérelemnek - a jogszabályban meghatározott tartalmi követelményeken felül - a kérelmező szándéka szerint tartalmaznia kell a kifejezett kérelmet arra, hogy az engedélyező hatóság a bűnügyi nyilvántartó szervtől bekérje a büntetlen előélet és a foglalkozástól eltiltás hiányára vonatkozó adatokat.
(2) Más EGT-államban honos kérelmező a büntetlen előéletet és a foglalkozástól eltiltás hiányát az állampolgársága szerinti ország illetékes hatósága igazolásával, vagy - ha az illetékes hatóság ilyen igazolás kiadására nem jogosult - közjegyző által hitelesített saját nyilatkozatával igazolhatja.
(3) A kérelemnek a szakterület (szakterületek) megnevezését az 1. mellékletnek megfelelően kell tartalmaznia.
(4) A kérelemhez csatolni kell:
a) a szükséges végzettséget igazoló okirat másolatát, külföldi felsőoktatási intézmény által kiállított okirat esetében annak magyar fordítását és a honosításról vagy elismerésről szóló döntést,
b) a szakmai gyakorlat részletes leírását és idejét, részletes szakmai önéletrajz keretében,
c) a szakmai gyakorlat igazolását, különösen foglalkoztatási jogviszony vagy vállalkozói tevékenység igazolása révén,
d) az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel a büntetlen előéletről és a foglalkozástól eltiltás fennállásának hiányáról szóló hatósági bizonyítványt vagy közjegyző által hitelesített másolatát, ha a kérelem az (1) bekezdésben foglaltakat nem tartalmazza,
e) más EGT-államban honos kérelmező esetében az állampolgársága szerinti hatóság igazolását vagy saját nyilatkozatát arról, hogy büntetlen előéletű és nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
f) az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.
(5) Ha a kérelmező büntetlen előéletét és a foglalkozástól eltiltás hiányát a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 71. §-ában meghatározott módon kívánja igazolni, a kérelemhez csatolni kell az adattovábbítási kérőlap feladói azonosítójának másolatát és a kérőlap ajánlott postai küldeményként történő feladását igazoló feladóvevény másolatát, ügyfélkapun át előterjesztett kérelem esetében pedig az igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló banki átutalási megbízás másolatát.
(6) A kérelmet az engedélyező hatóság által rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani.
8. § (1) A szakértő szervezet nyilvántartásba vételre irányuló kérelme a kérelmező jogi személyre vonatkozóan a szakértő szervezet 10. § szerinti nyilvántartásában szereplő adatokon felül tartalmazza:
a) vezető tisztségviselőjének (vezetőjének) nevét és lakóhelyét,
b) a cégjegyzéket vezető cégbíróság vagy egyéb nyilvántartásba vételt végző szerv megnevezését,
c) a képviseletre jogosult cégszerű vagy egyéb hivatalos aláírását és
d) a végezni kívánt tevékenységnek megfelelő, az 1. melléklet szerinti szakterület, valamint a 2. melléklet szerinti speciális szakterület megnevezését.
(2) Az a szakértő szervezet, amely szerepel a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény szerinti mérnöki kamarai névjegyzékben, - amennyiben a kérelem benyújtásával egyidejűleg kéri - az e rendelet szerinti nyilvántartásba vételi kérelmében az (1) bekezdés szerinti adatokat nem kell ismételten benyújtania.
(3) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az Atv. 19/B. § (2a) bekezdésében foglaltak igazolása érdekében a foglalkoztatott szakértők nevét és a szakértői névjegyzék nyilvántartási számát,
b) annak megjelölését, hogy az Atv. 19/B. § (2a) bekezdésében és a 4. §-ban foglalt személyek foglalkoztatása milyen munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történik,
c) a 4. § szerinti szakmai referencia igazolása érdekében a szakmai tevékenységre vonatkozó megbízást adó megbízó nevét, a megbízás feladatspecifikációját a 2. melléklet szerinti szakértői (speciális szakértői) kategóriák szerinti bontásban, a megbízás és a teljesítés időpontját, valamint annak mérnöknapban számított időtartamát.
(4) A kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek igazolnia kell a 4. §-ban foglalt személyek végzettségét és szakmai gyakorlatának meglétét.
9. § (1) Az engedélyezési eljárásokban közreműködő - az Atv. szerinti - minősítő bizottsági tag az lehet, aki legalább tíz éves, az 1. mellékletben felsorolt szakterületek valamelyikén megszerzett szakmai gyakorlattal és szakirányú felsőfokú képesítéssel rendelkezik.
(2) A minősítő bizottsági tag a kijelölését írásban veszi tudomásul.
(3) A minősítő bizottság tagja nem járhat el olyan ügyben, ahol a kérelmező a közeli hozzátartozója vagy bejegyzett élettársa, vagy ha az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható el tőle. Az összeférhetetlenséget vagy a pártatlanság hiányát a tag köteles a bizottság elnöke felé haladéktalanul jelezni.
(4) Nem vehető figyelembe a bizottsági állásfoglalás, ha a minősítő bizottságban olyan tag vett részt, aki az (1) és (3) bekezdés alapján nem járhatott volna el. Ilyen esetben új összetételű bizottság állásfoglalására van szükség.
10. § (1) A szakértő szervezet nyilvántartása a szakértő szervezetre vonatkozó következő adatokat tartalmazza:
a) teljes cégnevet, rövidített cégnevet, székhelyet, cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartásba vételi számot és a nyilvántartó hatóság megnevezését,
b) az 1. mellékletnek megfelelő szakterület, valamint a 2. melléklet szerinti speciális szakterületek megnevezését,
c) az Atv. 19/B. § (2a) bekezdése szerinti szakértő, valamint a 4. § szerinti személyek nevét és foglalkoztatási jogviszonyát (tag, alkalmazott, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony), szakértő esetében az általa ellátott szakterület megnevezését és a szakmai gyakorlat rövid leírását, a 4. §-ban meghatározott személy esetében a szakirányú végzettségét, az ezt igazoló oklevél számát, keltét és a kiállító intézmény megjelölését,
d) a szakértői tevékenységet engedélyező határozat számát, a kiállításának napját,
e) az adatváltozások bejelentésének idejét,
f) a szakértői tevékenységtől való eltiltás tényét, annak okát, időtartamát, az alapjául szolgáló határozat számát és véglegessé válásának napját,
g) a szakértői tevékenység szünetelésének tényét, kezdőnapját és időtartamát, valamint
h) a nyilvántartási számát.
(2) A nyilvántartás adatai közül a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvényben (a továbbiakban: Szolgtv.), valamint az Atv.-ben meghatározott adatokon túl nyilvános a szakértői tevékenységtől való eltiltás ténye, az ennek alapjául szolgáló határozat száma és véglegessé válásának napja, a szakértői tevékenység szünetelésének ténye, kezdőnapja, időtartama. A Szolgtv. 30. § (2) bekezdésében nem szabályozott adatok vonatkozásában a nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolására szolgáltatható adat.
11. § (1) A szakértő és szakértő szervezet feladata, hogy szerződés alapján, a tudományos és műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleményével segítse az atomenergia alkalmazása körében felmerült szakkérdés eldöntését.
(2) A szakértő csak az engedélyében szereplő szakterülettel kapcsolatos szakértői tevékenységet láthat el.
(3) Szakértő szervezet szakértői tevékenységet megbízás vagy egyéb szerződéses jogviszony alapján végezhet. A szakértői tevékenység ellátásának feltétele, hogy a szakértő szervezet
a) rendelkezzen a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló 1/2022. (IV. 29.) OAH rendelet 34. §-a szerinti minősítési eljárásban megszerzett, az érintett nukleáris létesítmény engedélyese (a továbbiakban: engedélyes) által kiállított nukleáris minősítéssel, valamint
b) az adott jogviszony keretében végzett szakértői tevékenységre vonatkozóan írásban nyilatkozzon az engedélyes számára, hogy vele szemben az Atv. 13. § (1) bekezdésében, valamint a (9) bekezdésben foglaltak nem állnak fenn.
(4) Ha az adott jogviszony keretében a szakértői tevékenység ellátását több szakértő szervezet együttesen végzi, úgy minden egyes érintett szakértő szervezetnél külön-külön is teljesülnie kell a (3) bekezdésben foglalt követelményeknek.
(5) A szakértő szervezet önállóan kizárólag a szakértői engedélyében szereplő szakterülettel, speciális szakterülettel kapcsolatos szakértői tevékenységet láthat el. Ha a szakértő szervezet a szakértői tevékenység ellátásába alvállalkozóként (közreműködőként) más, engedéllyel rendelkező szakértő szervezetet vagy független szakértőt is bevon, akkor jogosult mindazon szakterülettel, valamint speciális szakterülettel kapcsolatos szakértői tevékenység ellátására, amelyre az alvállalkozóként bevont szakértőnek vagy szakértő szervezeteknek egyébként jogosultsága van.
(6) A (3) bekezdés a) pontja szerinti nukleáris minősítés esetében az engedélyes köteles meggyőződni a szakvélemény-kialakítás folyamatának jogszabályokban foglalt követelményeknek való megfelelőségéről, de nem befolyásolhatja a szakértői vélemény tartalmát.
(7) A szakértő sem önállóan, sem szervezet tagjaként vagy alkalmazottjaként nem járhat el, ha
a) a megbízóval munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban áll,
b) a megbízó gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja,
c) a megbízó gazdálkodó szervezetben tulajdonosi részesedéssel rendelkezik,
d) közeli hozzátartozója vagy bejegyzett élettársa a megbízónak vagy a megbízóval az a)-c) pontban meghatározott jogviszonyban álló személynek.
(8) Nem járhat el szakértőként az sem, aki részt vett annak a dokumentációnak az elkészítésében, amellyel kapcsolatban a szakvélemény elkészítésére szükség van.
(9) Szakértő szervezet esetében a (7) és (8) bekezdésben foglaltakat a szakértő szervezet vezető tisztségviselői és az Atv. 19/B. § (2a) bekezdése szerinti szakértő tekintetében kell alkalmazni.
(10) A szakértő és szakértő szervezet felkérésekor írásban köteles a megbízónak nyilatkozni arról, hogy nem állnak fent az e §-ban meghatározott kizáró okok és ezen túlmenően a véleményalkotás függetlenségét befolyásoló tényezők sem.
12. § (1) A szakértő és szakértő szervezet a nyilvántartott adataiban bekövetkezett változást - az engedélyező hatóság által rendszeresített nyomtatványon vagy űrlapon - a változást követő harminc napon belül köteles bejelenteni.
(2) A szakértő és szakértő szervezet az engedélyező hatóságnál bejelentheti szakértői tevékenységének szüneteltetését, a kezdőnap és a szünetelés időtartamának megjelölésével. A szünetelés nem érinti a szakértő és szakértő szervezet folyamatban lévő megbízásaiból eredő jogait és kötelezettségeit.
13. § (1) Megszűnik a szakértői tevékenység gyakorlásának joga, és az engedélyező hatóság az engedélyt visszavonja, ha
a) azt a szakértő - a területi kamara által rendszeresített nyomtatványon vagy űrlapon - kérelmezi,
b) olyan kizáró ok merül fel, amely alapján az engedély kiadására nem kerülhetne sor,
c) a szakértőt jogerős határozattal eltiltják a szakértői tevékenység gyakorlásától.
(2) A szakértőt szakértői tevékenysége gyakorlásától az engedélyező hatóság eltiltja, ha
a) szakvéleményében szándékosan hamis adatot, valótlan állítást, helytelen következtetést közöl,
b) a tevékenységére vonatkozó szabályokat felszólítás ellenére ismételten, szándékosan és súlyosan megszegi,
c) engedélyét annak ellenére szerezte meg, hogy a kérelmezéskor a tevékenység folytatását kizáró ok állt fenn,
d) a tevékenysége során felmerülő kizáró okot határidőben nem jelentette be.
(3) A tevékenység végzésétől történő eltiltás időtartama nem haladhatja meg a három évet. Az eltiltásról szóló határozatban az engedélyező hatóság az eset összes körülményeire tekintettel rendelkezik az eltiltás időtartamáról.
(4) A tevékenységétől eltiltott szakértő a tiltás ideje alatt a szakértői tevékenység folytatására nem jogosult. A tiltás lejártát követően a tevékenység folytatására jogosító engedélyt újra kérelmezheti.
(5) A szakértő szervezetre az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni azzal, hogy szakértőn a szakértő szervezetet kell érteni.
(6) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl megszűnik a szakértői tevékenység gyakorlásának joga, és az engedélyező hatóság az engedélyt visszavonja, ha
a) a cégbíróság vagy egyéb nyilvántartó hatóság a szervezetet saját nyilvántartásából törli, vagy
b) az Atv. 19/B. § (2a) bekezdésében, illetve a 4. §-ban megjelölt személyeknek a szakértő szervezettel fennálló jogviszonya megszűnt, és 30 napon belül az e rendeletben meghatározott végzettséggel és gyakorlattal rendelkező személlyel nem áll fenn munkavégzésre irányuló jogviszony.
14. § (1) A szakértő vizsgálatának az ügy minden lényeges körülményére ki kell terjednie, a szakértőnek a tudomány mindenkori állása figyelembevételével, az alkalmazható eljárások és módszerek révén kell szakvéleményét kialakítania.
(2) Olyan komplex szakértelmet igénylő szakkérdés esetében, ahol több szakértő és szakértő szervezet bevonására is szükség van, biztosítani kell a szakértői tevékenységet végzők felelősségének egyértelmű elhatárolását.
(3) A szakértői munkát olyan részletességgel kell dokumentálni, hogy annak eredményei ellenőrizhetők és reprodukálhatók legyenek. A dokumentálás és a szakvélemény nyelve a magyar vagy az angol nyelv lehet.
15. § (1) A szakértő a megbízó kérésére a szakvéleménye alapjául szolgáló valamennyi műszaki mellékletet köteles a megbízó számára hozzáférhetővé tenni.
(2) A szakvéleménynek tartalmaznia kell
a) a vizsgálat tárgyára, a vizsgálati eljárásokra és eszközökre, valamint a vizsgálat tárgyában bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat,
b) a megbízó által rendelkezésre bocsátott adatok, információk, dokumentumok tételes felsorolását,
c) annak megállapítását, hogy nukleáris biztonság szempontjából fontos és a szakértői vélemény kialakítása szempontjából releváns információk mennyire verifikáltak,
d) azokat a jogszabályokat és hatósági határozatokat, követelményeket, amelyeket a szakértő figyelembe vett,
e) a vizsgálat módszerének rövid ismertetését,
f) a vizsgált kérdéseket és az arra adott, szakmai megállapításokat és az azokból levont következtetéseket, válaszokat részletesen kifejtve,
g) a feltárt nem-megfelelőségeket, információhiányt, bizonytalanságot,
h) a szakértő kompetenciáján túlmutató, felmerült kérdéseket, problémákat,
i) annak egyértelmű megjelölését, hogy a szakvélemény tárgya a tudomány és technika aktuális fejlettségi szintjének, valamint a hatályos jogszabályi és hatósági előírásoknak megfelel vagy nem felel meg, illetve kiegészítésekkel, megszorításokkal felel meg.
(3) A szakértő által szükségesnek tartott kiegészítéseket, illetve megszorításokat tételesen fel kell sorolni.
(4) A nem-megfelelőségek feloldásának módját, illetve a bizonytalanságok és információhiányok miatt használt egyszerűsítések kellően konzervatív megközelítését igazolni kell.
(5) A szakvéleményben SI mértékrendszert kell használni.
(6) A szakértő szervezet által készített szakvéleményre az (1)-(5) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy szakértőn a szakértő szervezetet kell érteni.
(7) A szakértő szervezet által készített szakvéleményt a szakértő szervezet cégszerű képviseletére jogosult személy írja alá a szakértő szervezet nevében. A szakértői véleményben fel kell tüntetni a szakvélemény készítésében közreműködő szakértők vagy a 4. §-ban foglaltaknak megfelelő személy nevét, valamint azt, hogy a szakvélemény mely részének elkészítésében vettek részt. A szakvélemény elkészítésében részt vevők a szakvélemény általuk elkészített részét aláírják.
(8) A szakértő szervezet által készített szakvéleménynek be kell mutatnia a szakértői felülvizsgálattal érintett dokumentumok közti szakterületi és speciális szakterületi összefüggéseket, továbbá szakmai megállapításokat és következtetéseket kell tartalmaznia a szakértő szervezet szakterületéhez kapcsolódó valamennyi speciális szakértői kérdés, valamint ezek összegzése kapcsán a teljes szakterületi megfelelőség vonatkozásában.
16. § (1) Az Atv. 19/D. §-a szerinti külföldi szakértőre e rendelet az e §-ban meghatározott eltérésekkel alkalmazandó.
(2) Az eseti engedély az adott megbízás alapján elkészítendő szakvélemény kiadására jogosítja fel a külföldi szakértőt.
(3) Külföldi szakértő esetében az eseti engedély kiadása során minősítő bizottság nem jár el.
(4) Külföldi szakértő eseti engedélyezése során büntetlen előéletét saját államának illetékes hatósága vagy bírósága által kiállított okirattal igazolja.
17. § (1) Külföldi szakértő szervezetre e rendelet rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Külföldi szakértő szervezet esetében az eseti engedély kiadása során minősítő bizottság nem jár el.
(3) Az atomenergia-felügyeleti szerv a külföldi szakértő szervezet szakértői minőségének eseti megállapításáról szóló döntését, illetve a nyilvántartásba vételhez szükséges valamennyi adatot 8 munkanapon belül átadja a területi mérnöki kamara számára, amely haladéktalanul gondoskodik a szakértő adatainak nyilvántartásba vételéről. A nyilvántartásba vételről a területi mérnöki kamara értesíti a szakértő szervezetet.
(4) Ha az atomenergia-felügyeleti szerv olyan kizáró okot tár fel, amely alapján a szakértő szervezet eseti engedélyének kiadására nem kerülhetne sor, az eseti engedélyt visszavonja, és haladéktalanul értesíti a területi mérnöki kamarát.
18. § Ez a rendelet 2022. május 1-jén lép hatályba.
19. § Ez a rendelet a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikk (1) bekezdésének, (2) bekezdés b) pontjának és (4) bekezdésének, valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. és 10. cikkének, a 16. cikk (2) bekezdés b) pontjának, valamint a 22. cikk (1) bekezdés b) pontjának való megfelelést szolgálja.
20. § (1) Az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértőről szóló 247/2011. (XI. 25.) Korm. rendelet módosításáról szóló 120/2013. (IV. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mód. R.) hatálybalépését megelőzően
a) a „Gépészet” szakterületre kiadott engedély a Mód. R. hatálybalépését követően „Gépészet - emelőgépek” és „Gépészet - energetikai és áramlástani gépek” szakterületen,
b) a „Nukleáris nyomástartó berendezések” szakterületre kiadott engedély a Mód. R. hatálybalépését követően a „Nyomástartó berendezések - biztonsági osztályba sorolt nyomástartó berendezések és azok tartószerkezetei” szakterületen,
c) az „Erősáramú villamos technológia” szakterületre kiadott engedély a Mód. R. hatálybalépését követően „Villamos technológia - erősáramú villamos technológia” szakterületen,
d) a „Vegyészet, radiokémia, nukleáris kémiai technológia” szakterületre kiadott engedély a Mód. R. hatálybalépését követően „Vegyészet - vízkémia”, „Vegyészet - radiokémia” és „Vegyészet - nukleáris kémiai technológia” szakterületen,
e) a „Minőségirányítás, minőségbiztosítás, minőség-ellenőrzés és minőségfelügyelet” szakterületre kiadott engedély a Mód. R. hatálybalépését követően „Minőségügy, irányítási rendszerek” szakterületen
való szakértői tevékenység folytatására jogosít.
(2) Az engedélyező hatóság az (1) bekezdés szerinti új engedélyeket a Mód. R. hatálybalépésétől számított 60 napon belül hivatalból megküldi a nyilvántartása szerint érintett szakértők részére, egyidejűleg intézkedik a korábban kiadott engedélyek visszavonásáról, valamint megteszi az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 19/B. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartás korrekciója érdekében szükséges intézkedéseket.
21. § (1) Az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértőről szóló 247/2011. (XI. 25.) Korm. rendelet módosításáról szóló 147/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mód2. R.) hatálybalépését megelőzően
a) a „Reaktorfizika, neutronfizika és a nukleáris üzemanyag viselkedése” szakterületre kiadott engedély a Mód2. R. hatálybalépését követően az 1. mellékletben foglalt táblázat B:4 mezőjében meghatározott „Determinisztikus biztonsági elemzések - Reaktorfizika, neutronfizika és a nukleáris üzemanyag viselkedése” szakterületen,
b) a „Termohidraulika” szakterületre kiadott engedély a Mód2. R. hatálybalépését követően az 1. mellékletben foglalt táblázat B:5 mezőjében meghatározott „Determinisztikus biztonsági elemzések - Termohidraulika, súlyos baleseti elemzések” szakterületen,
c) a „Villamos technológia - Mérés- és irányítástechnika” szakterületre kiadott engedély a Mód2. R. hatálybalépését követően az 1. mellékletben foglalt táblázat B:19 mezőjében meghatározott „Mérés- és irányítástechnika” szakterületen és
d) a „Sugárvédelem” szakterületen kiadott engedély a Mód2. R. hatálybalépését követően az 1. mellékletben foglalt táblázat B:24 mezőjében meghatározott „Sugárvédelem” szakterületen és a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a B:32 mezőjében meghatározott „Radioaktív hulladék kezelés” szakterületen
való szakértői tevékenység folytatására jogosít azzal, hogy ennek alapján az engedélyező hatóság hivatalból módosítja a Mód2. R. hatálybalépését megelőzően kiadott engedélyeket.
(2) A „Sugárvédelem” szakterületen kiadott engedélyeknek az 1. mellékletben meghatározott „Radioaktív hulladék kezelés” szakterületen való szakértői tevékenység folytatására jogosítás fenntartásáról a Mód2. R. hatálybalépését követő egy éven belül, az engedélyező hatóság a szakértői tevékenység folytatására jogosító engedély felülvizsgálatát követően, az érintett szakértő nyilatkoztatása után dönt.
(3) Az engedélyező hatóság az (1) bekezdés szerinti módosított engedélyeket hivatalból megküldi a nyilvántartása szerint érintett szakértők részére, egyidejűleg megteszi az Atv. 19/B. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartás módosítása érdekében szükséges intézkedéseket.
(4) A Mód2. R.-rel megállapított, a nukleáris és más radioaktív anyagok szállítása szakterületre vonatkozó engedély új képesítési feltételei nem érintik a Mód2. R. hatálybalépése előtt kiadott nukleáris és más radioaktív anyagok szállítása szakterületre vonatkozó engedélyek hatályát.
| A | B | C | D | E | ||
| 1 | Sor- szám | Szakterület megnevezése | Leírás | Képesítési feltétel | Gyakorlat | |
| 2 | 1. | Általános nukleáris biztonság, nukleáris biztonságra való tervezés elvei | Biztonsági funkciók, mélységben tagolt védelem elve, biztonsági rendszerek, biztonsági osztályba sorolás, atomerőmű tervezési alapja, nukleáris biztonságra való tervezés elvei. | 1. BSc vagy MSc szintű - gépészmérnök, - energetikai mérnök, - fizikus, - mérnök-fizikus vagy 2. reaktortechnikai szakmérnöki felsőfokú végzettség vagy 3. az 1. és 2. pontban foglaltakkal egyenértékű felsőfokú szakképzettség. | A szakterületen végzett kutatási, speciális számítási, elemzési munkák, publikációk, tervezési tevékenység, nemzetközileg elfogadott kódokkal végzett, elemző, tervellenőri tevékenység. | |
| 3 | 2. | Determinisztikus biztonsági elemzések | ||||
| 4 | 2.1. | Determinisztikus biztonsági elemzések - Reaktorfizika, neutronfizika és a nukleáris üzemanyag viselkedése | Fluxuseloszlás, sokszorozási tényező számítása, töltettervezés, forrócsatornaszámítás, kiégésszámítás, in-core és ex-core zónamonitorozás. | 1. BSc vagy MSc szintű - gépészmérnök, - energetikai mérnök, - fizikus, - mérnök-fizikus vagy 2. reaktortechnikai szakmérnöki felsőfokú végzettség vagy 3. az 1. és 2. pontban foglaltakkal egyenértékű felsőfokú szakképzettség. | A szakterületen végzett kutatási, speciális számítási, elemzési munkák, publikációk, a nemzetközileg elismert kódok valamelyikével végzett elemzések. | |
| 5 | 2.2. | Determinisztikus biztonsági elemzések - Termohidraulika, súlyos baleseti elemzések | Hőtan, áramlástan, egy- és kétfázisú áramlások modellezése, alkalmas számítógépi kódok, üzemelő és leállított reaktor, mint hőforrás, fűtőelem-tárolók termodinamikája, konténmenten belüli folyamatok modellezése, forrástag meghatározása. | 1. BSc vagy MSc szintű - gépészmérnök, - energetikai mérnök, - fizikus, - mérnök-fizikus vagy 2. reaktortechnikai szakmérnöki felsőfokú végzettség vagy 3. az 1. és 2. pontban foglaltakkal egyenértékű felsőfokú szakképzettség. | A szakterületen végzett kutatási, speciális számítási, elemzési munkák, publikációk, a nemzetközileg elismert kódok valamelyikével végzett elemzések. | |
| 6 | 3. | Valószínűségi biztonsági elemzések | A PSA elméleti háttere, módszerei és eszközei, nukleáris létesítmények PSA elemzései, PSA modellek futtatása, PSA eszközök alkalmazása. | 1. BSc vagy MSc szintű - gépészmérnök, - energetikai mérnök, - villamosmérnök, - környezetmérnök, - vegyészmérnök, - fizikus, - mérnök-fizikus, - informatikus vagy 2. reaktortechnikai szakmérnök vagy 3. az 1. és 2. pontban foglaltakkal egyenértékű felsőfokú szakképzettség. | A szakterületen végzett kutatási, speciális számítási, elemzési munkák, publikációk, a nemzetközileg elismert kódok valamelyikével végzett elemzések. | |
| 7 | 4. | Gépészet | ||||
| 8 | 4.1. | Gépészet - emelőgépek | Emelőgépek, gépészeti berendezések, gépelemek felépítése, működése, véges elemes számítási módszer, rezgésszámítások, földrengésállóság, öregedés. | 1. BSc vagy MSc szintű gépészmérnök vagy 2. szakirányú szakmérnök vagy 3. az 1. és 2. pontban foglaltakkal egyenértékű felsőfokú szakképzettség. | Tervezési, méretezési, konstruktőri tevékenység, laboratóriumi és helyszíni vizsgálat, gyakorlat, nemzetközileg elfogadott kódokkal végzett, elemző, tervellenőri tevékenység. | |
| 9 | 4.2. | Gépészet - energetikai és áramlástani gépek | Gépészeti berendezések, gépelemek felépítése, működés, véges elemes számítási módszer, rezgésszámítások, földrengésállóság, öregedés. | 1. BSc vagy MSc szintű gépészmérnök vagy 2. szakirányú szakmérnök vagy 3. az 1. és 2. pontban foglaltakkal egyenértékű felsőfokú szakképzettség. | Tervezési, méretezési, konstruktőri tevékenység, laboratóriumi és helyszíni vizsgálat, gyakorlat, nemzetközileg elfogadott kódokkal végzett, elemző, tervellenőri tevékenység. | |
| 10 | 4.3. | Gépészet - épületgépészet | Csővezetékek, fűtéstechnika, légtechnika, világítástechnika, gázellátás. | 1. BSc vagy MSc szintű gépészmérnök vagy 2. szakirányú szakmérnök vagy 3. az 1. és 2. pontban foglaltakkal egyenértékű felsőfokú szakképzettség. | Tervezési, méretezési, konstruktőri tevékenység, laboratóriumi és helyszíni vizsgálat, szerelési és üzembehelyezési gyakorlat. | |
| 11 | 5. | Nyomástartó berendezések | ||||
| 12 | 5.1. | Nyomástartó berendezések | Biztonsági osztályba sorolt nyomástartó berendezések és azok tartószerkezeteinek tervezése, gyártása, szerelése, próbái, túlnyomásvédelme, üzem közbeni ellenőrzése, élettartam értékelése. | 1. BSc vagy MSc szintű gépészmérnök vagy 2. szakirányú szakmérnök vagy 3. az 1. és 2. pontban foglaltakkal egyenértékű felsőfokú szakképzettség és mindegyik esetben a nukleáris szabályozó hatóság által elfogadott szabványban előírt képesítés vagy annak megfelelő hazai szakképzettség. | Nyomástartó berendezések tervezésére, üzem közbeni ellenőrzésére vonatkozó szabványok (PNAE, KTA, egyéb) alapján végzett tervezési, állapotértékelési, elemzési, ellenőrzési gyakorlat. | |
| 13 | 5.2. | Nyomástartó berendezések - (ASME BPVC III.) | Nukleáris létesítmények berendezéseinek konstrukciós szabályai (MSZ 27003). Tervezési specifikáció, tervezési jelentés, túlnyomásvédelem, terhelések, élettartam-értékelés, öregedéskezelés. Atomerőművi berendezések időszakos vizsgálati szabályai (MSZ 27011). Atomerőművek üzemeltetése és karbantartása (MSZ 27020). | 1. BSc vagy MSc szintű gépészmérnök vagy 2. szakirányú szakmérnök vagy 3. az 1. és 2. pontban foglaltakkal egyenértékű felsőfokú szakképzettség és mindegyik esetben az ASME BPVC III. kötet XXIII. mellékletében meghatározott ismereteket és a XI. kötet kijelölt részeit magában foglaló tanrendű, szervezett szakértő mérnökképzés. | Nukleáris nyomástartó berendezések ASME BPVC alapján végzett konstrukciós, tervezési, üzem közbeni ellenőrzési, koncepciókészítési, legalább 4 éves gyakorlat. | |
| 14 | 6. | Anyagtudomány, anyagvizsgálat | Nukleáris technikában alkalmazott anyagok tulajdonságai, anyagvizsgálati módszerek, öregedésvizsgálatok. | 1. BSc vagy MSc szintű - gépészmérnök, - energetikai mérnök, - villamosmérnök, - vegyészmérnök, - szakirányú szakmérnök, - fizikus, - mérnök-fizikus, - vegyész vagy 2. az 1. pontban foglaltakkal egyenértékű felsőfokú szakképzettség. | A szakterülethez kapcsolódó specifikus rendszerekkel, berendezésekkel, készülékekkel, illetve anyagokkal végzett laboratóriumi, illetve helyszíni vizsgálati tevékenység során szerzett tapasztalat, publikációs tevékenység, engedélyezési, tervezési, kivitelezési, üzemeltetési gyakorlat. | |
| 15 | 7. | Építészet, statika, épületszerkezetek, épületszerkezeti anyagok | Nukleáris létesítmények építészeti kérdései, földrengésvédelem; tűzállóság; hermetikus nyílászárók és falátvezetések tömítései, hermetikus burkolatok; biológiai védelmi szerkezetek; speciális vasbeton szerkezetek (sugárvédő nehéz- és hidrátbetonok); hermetikus nyílászárók; az atomerőmű hermetikus határolószerkezetei, öregedés (a nukleáris létesítményeken alkalmazott passzív szerkezetekre vonatkozó öregedéskezelés és állapotvizsgálat). | 1. BSc vagy MSc szintű - építész, - építészmérnök, - építőmérnök vagy 2. szakirányú szakmérnök vagy 3. az 1. és 2. pontban foglaltakkal egyenértékű felsőfokú szakképzettség. | Épületszerkezetekkel, építményekkel, illetve anyagokkal végzett laboratóriumi, illetve helyszíni vizsgálati tevékenység során szerzett tapasztalat, tudományos publikációk, jelentések, tervezési, tervellenőri, kivitelezői gyakorlat. | |
| 16 | 8. | Villamos technológia | ||||
| 17 | 8.1. | Villamos technológia - erősáramú villamos technológia | Nukleáris létesítmények villamosenergia-ellátási rendszerének felépítése, sa kialakítás biztonsági követelményei, üzemeltetésének szabályai, tűzállóság, öregedés, rezgésállóság. | 1. BSc vagy MSc szintű - villamosmérnök, - energetikai mérnök vagy 2. szakirányú szakmérnök vagy 3. az 1. és 2. pontban foglaltakkal egyenértékű felsőfokú szakképzettség. | A szakterülethez kapcsolódó specifikus rendszerekkel, berendezésekkel, készülékekkel, illetve anyagokkal végzett laboratóriumi, illetve helyszíni vizsgálati tevékenység során szerzett tapasztalat, publikációs tevékenység, engedélyezési, tervezési, kivitelezési, üzemeltetési gyakorlat. | |
| 18 | 8.2. | Villamos technológia - gyengeáramú villamos technológia | Távközlési rendszerek, tv-hálózatok, számítógépes hálózatok, tűzvédelmi rendszerek, beléptetőrendszerek, az informatika bizonyos része stb. | 1. BSc vagy MSc szintű villamosmérnök vagy 2. szakirányú szakmérnök vagy 3. az 1. és 2. pontban foglaltakkal egyenértékű üzemmérnöki, mérnöki felsőfokú szakképzettség vagy 4. az 1-3. pontban foglaltakkal egyenértékű felsőfokú szakképzettség. | A szakterülethez kapcsolódó specifikus rendszerekkel, berendezésekkel, készülékekkel, illetve anyagokkal végzett laboratóriumi, illetve helyszíni vizsgálati tevékenység során szerzett tapasztalat, publikációs tevékenység, engedélyezési, tervezési, kivitelezési, üzemeltetési gyakorlat. | |
| 19 | 9. | Mérés- és irányítástechnika | Technológiai mérések: helyzet-, nyomás-, forgalom-, hőmérsékletmérések, irányítástechnika (hagyományos vagy programozható vezérlések és szabályozások), jelfeldolgozás és archiválás, tűzállóság, öregedés, rezgésállóság. | 1. BSc vagy MSc szintű - villamosmérnök, - mérnök informatikus, - energetikai mérnök, - gépészmérnök, - vegyészmérnök vagy 2. szakirányú szakmérnök vagy 3. az 1. és 2. pontban foglaltakkal egyenértékű üzemmérnöki, mérnöki felsőfokú szakképzettség vagy 4. az 1-3. pontban foglaltakkal egyenértékű felsőfokú szakképzettség. | A szakterülethez kapcsolódó specifikus rendszerekkel, berendezésekkel, készülékekkel, illetve anyagokkal végzett laboratóriumi, illetve helyszíni vizsgálati tevékenység során szerzett tapasztalat, publikációs tevékenység, engedélyezési, tervezési, kivitelezési, üzemeltetési gyakorlat. | |
| 20 | 10. | Vegyészet | ||||
| 21 | 10.1. | Vegyészet - vízkémia | Vízüzemi stratégiák, víztisztítók működése, pótvíz-előállítás, korróziós folyamatok. | 1. BSc vagy MSc szintű - környezetmérnök, - vegyészmérnök, - biomérnök, - mérnök-fizikus, - fizikus, - vegyész vagy 2. szakirányú szakmérnök vagy 3. az 1. és 2. pontban foglaltakkal egyenértékű felsőfokú szakképzettség. | A szakterülethez kapcsolódó specifikus rendszerekkel, berendezésekkel, készülékekkel, illetve anyagokkal végzett laboratóriumi, illetve helyszíni vizsgálati tevékenység során szerzett tapasztalat, publikációs tevékenység, engedélyezési, tervezési, kivitelezési, üzemeltetési gyakorlat. | |
| 22 | 10.2. | Vegyészet - radiokémia | Radioizotópok kimutatása, adszorpciós/ deszorpciós folyamatai, viselkedésük fűtőelemekben és hűtőközegekben. | 1. BSc vagy MSc szintű - környezetmérnök, - vegyészmérnök, - biomérnök, - mérnök-fizikus, - fizikus, - vegyész vagy 2. szakirányú szakmérnök vagy 3. az 1. és 2. pontban foglaltakkal egyenértékű felsőfokú szakképzettség. | A szakterülethez kapcsolódó specifikus rendszerekkel, berendezésekkel, készülékekkel, illetve anyagokkal végzett laboratóriumi, illetve helyszíni vizsgálati tevékenység során szerzett tapasztalat, publikációs tevékenység, engedélyezési, tervezési, kivitelezési, üzemeltetési gyakorlat. | |
| 23 | 10.3. | Vegyészet - nukleáris kémiai technológia | Radioizotópok elválasztása, dúsítás, fűtőelem-gyártás, reprocesszálás, radioaktív hulladékok kezelése, fűtőelemállapotok értékelése. | 1. BSc vagy MSc szintű - környezetmérnök, - vegyészmérnök, - biomérnök, - mérnök-fizikus, - fizikus, - vegyész vagy 2. szakirányú szakmérnök vagy 3. az 1. és 2. pontban foglaltakkal egyenértékű felsőfokú szakképzettség. | A szakterülethez kapcsolódó specifikus rendszerekkel, berendezésekkel, készülékekkel, illetve anyagokkal végzett laboratóriumi, illetve helyszíni vizsgálati tevékenység során szerzett tapasztalat, publikációs tevékenység, engedélyezési, tervezési, kivitelezési, üzemeltetési gyakorlat. | |
| 24 | 11. | Sugárvédelem | Dózismennyiségek, dozimetria, ionizáló sugárzások hatása élő szervezetre, sugárbiztonsági normák, sugárvédelem műszaki szempontok, biológiai védelem számítása; nukleáris méréstechnika; radioaktív sugárzások mérési módszerei, detektorok típusai, spektrometria, radiográfia. | 1. BSc vagy MSc szintű - gépészmérnök, - villamosmérnök, - energetikai mérnök, - környezetmérnök, - vegyészmérnök, - biomérnök, - egészségügyi mérnök, - fizikus, - mérnök-fizikus, - vegyész, - informatikus, - orvos, - fizikatanár, - kémiatanár vagy 2. szakirányú szakmérnök vagy 3. az 1. és 2. pontban foglaltakkal egyenértékű felsőfokú szakképzettség és mindegyik esetben átfogó fokozatú sugárvédelmi végzettség. | A sugárvédelem területén kutatási, mérési, elemzési, baleset-elhárítási, nukleáris biztonsági felügyelői tevékenység. | |
| 25 | 12. | Proliferáció-állóság | Nemzetközi és hazai szabályozás, nukleáris biztosítéki (safeguards) eszközök és ellenőrzések, nyilvántartó szoftverek kezelése, jelentésküldő szoftverek kezelése; nukleáris és radioaktív anyagokkal kapcsolatos törvényszéki vizsgálatok méréstechnikai háttere, nyomszakértői munka és a mérési munka összehangolása, eredmények értékelése. Nukleáris létesítmények proliferáció-állósági elemzése. | 1. BSc vagy MSc szintű - gépészmérnök, - villamosmérnök, - energetikai mérnök, - környezetmérnök, - vegyészmérnök, - fizikus, - mérnök-fizikus, - vegyész, - informatikus vagy 2. szakirányú szakmérnök vagy 3. az 1. és 2. pontban foglaltakkal egyenértékű felsőfokú szakképzettség, és mindegyik esetben átfogó fokozatú sugárvédelmi végzettség. | A szakterülethez kapcsolódó specifikus rendszerekkel, berendezésekkel, készülékekkel szerzett tapasztalat, publikációs tevékenység, engedélyezési, tervezési, kivitelezési, üzemeltetési gyakorlat. | |
| 26 | 13. | Nukleáris védettség | Őrzés-védelem, információbiztonság, fizikai védelem technikai és adminisztratív alrendszerével kapcsolatos tervezési követelmények, veszélyességi skála. | 1. BSc vagy MSc szintű - gépészmérnök, - villamosmérnök, - energetikai mérnök, - környezetmérnök, - vegyészmérnök, - biomérnök, - fizikus, - mérnök-fizikus, - vegyész, - okleveles katonai vezető, - okleveles biztonság- és védelempolitikai szakértő, - had- és biztonságtechnikai mérnök, - okleveles rendészeti vezető, - rendőrtiszt, - informatikus vagy 2. szakirányú szakmérnök vagy 3. az 1. és 2. pontban foglaltakkal egyenértékű felsőfokú szakképzettség, és mindegyik esetben átfogó fokozatú sugárvédelmi végzettség. | A szakterülethez kapcsolódó specifikus rendszerekkel, berendezésekkel, készülékekkel szerzett tapasztalat, publikációs tevékenység, engedélyezési, tervezési, kivitelezési, üzemeltetési gyakorlat. | |
| 27 | 14. | Nukleáris és más radioaktív anyagok szállítása | Radioaktív és nukleáris anyagok csomagolása, szállítása, sugárvédelem, engedélyezési mechanizmus; radioaktív és nukleáris anyagok biztonságba helyezésére, átmeneti tárolására alkalmazott küldeménydarabok, illetve csomagolások. | 1. BSc vagy MSc szintű - gépészmérnök, - villamosmérnök, - energetikai mérnök, - közlekedésmérnök, - környezetmérnök, - vegyészmérnök, - fizikus, - mérnök-fizikus, - vegyész, - informatikus, - védelmi igazgatási, - katasztrófavédelmi felsőfokú képzettség vagy 2. szakirányú szakmérnök vagy 3. az 1. és 2. pontban foglaltakkal egyenértékű felsőfokú szakképzettség, és mindegyik esetben átfogó fokozatú sugárvédelmi, továbbá a radioaktív anyagok szállítására kiterjedő, az érintett szállítási alágazatra érvényes veszélyesáru-szállítási biztonsági tanácsadói végzettség. | A szakterülethez kapcsolódó specifikus rendszerekkel, berendezésekkel, készülékekkel szerzett tapasztalat, publikációs tevékenység, engedélyezési, tervezési, kivitelezési, üzemeltetési gyakorlat. | |
| 28 | 15. | Nukleárisbaleset-elhárítás | Baleseti felkészülés, intézkedési tervek készítése, forrástagbecslés, terjedésszámítás, radioaktív kibocsátás hatásainak csökkentése. | 1. BSc vagy MSc szintű - gépészmérnök, - villamosmérnök, - energetikai mérnök, - környezetmérnök, - vegyészmérnök, - fizikus, - mérnök-fizikus, - vegyész, - informatikus, - orvos, - fizikatanár, - kémiatanár, - védelmi igazgatási, - katasztrófavédelmi felsőfokú képzettség vagy 2. szakirányú szakmérnök vagy 3. az 1. és 2. pontban foglaltakkal egyenértékű felsőfokú szakképzettség, és mindegyik esetben átfogó fokozatú sugárvédelmi végzettség. | A nukleáris balesetek elhárítására való felkészülés műszaki és adminisztratív tervezése, szervezése, végrehajtása, nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlatok előkészítése, levezetése és értékelése, a nukleárisbaleset-elhárítási óvintézkedésekről hozandó döntések megalapozása, előkészítése és az óvintézkedések végrehajtása terén szerzett gyakorlat. | |
| 29 | 16. | Minőségügy, irányítási rendszerek | Minőségközpontú irányítási rendszerek tervezése, felügyelete és működtetése, minőségellenőrzés és megfelelőségértékelés, projektek minőségbiztosításának felügyelete. | 1. BSc vagy MSc szintű - minőségirányítási mérnök, - minőségbiztosítási mérnök vagy 2. minőségügyi szakmérnök vagy szakember vagy 3. minőségirányítási szakmérnök vagy szakember. | Minőségügy terén tervezési tevékenység, felülvizsgálati gyakorlat, nemzetközileg elfogadott kódokkal végzett, igazolt elemző, ellenőri, nukleáris biztonsági felügyelői tevékenység, publikációk, előadások, validált vizsgálati jelentések. | |
| 30 | 17. | Atomerőmű üzemeltetése | Az engedélyköteles üzemeltetési alapdokumentumok módosítása, azok üzemeltetésre gyakorolt hatása. | 1. BSc vagy MSc szintű - gépészmérnök, - villamosmérnök, - energetikai mérnök, - vegyészmérnök, - fizikus, - mérnök-fizikus képzettség vagy 2. szakirányú szakmérnök vagy 3. az 1. és 2. pontban foglaltakkal egyenértékű felsőfokú szakképzettség. | Az atomerőmű üzemeltetésével, valamint az üzemeltetési alapdokumentumokkal, azok kialakításával, módosításával kapcsolatos gyakorlat. | |
| 31 | 18. | Tűzvédelmi rendszerek | Tűzmegelőzés, automata tűzoltó rendszerek, tűzkockázat-analízis, személyzet tűzvédelme, villamos rendszerek és kábelek tűzvédelmi intézkedései. | 1. BSc vagy MSc szintű - villamosmérnök, - energetikai mérnök, - gépészmérnök vagy 2. szakirányú szakmérnök vagy 3. az 1. és 2. pontban foglaltakkal egyenértékű üzemmérnöki, mérnöki felsőfokú szakképzettség vagy 4. az 1-3. pontban foglaltakkal egyenértékű felsőfokú szakképzettség. | A szakterülethez kapcsolódó specifikus rendszerekkel, berendezésekkel, készülékekkel, eljárásokkal kapcsolatos helyszíni vizsgálati tevékenység során szerzett tapasztalat, publikációs tevékenység, engedélyezési, tervezési, kivitelezési, üzemeltetési gyakorlat. | |
| 32 | 19. | Radioaktív hulladék kezelés | Folyékony hulladékok, szilárd hulladékok, gáznemű hulladékok kezelése, tárolása. | 1. BSc vagy MSc szintű - környezetmérnök, - vegyészmérnök, - biomérnök, - mérnök-fizikus, - fizikus, - vegyész vagy 2. szakirányú szakmérnök vagy 3. az 1. és 2. pontban foglaltakkal egyenértékű felsőfokú szakképzettség, és mindegyik esetben átfogó fokozatú sugárvédelmi végzettség. | A szakterülethez kapcsolódó specifikus rendszerekkel, berendezésekkel, készülékekkel, illetve anyagokkal végzett laboratóriumi, illetve helyszíni vizsgálati tevékenység során szerzett tapasztalat, publikációs tevékenység, engedélyezési, tervezési, kivitelezési, üzemeltetési gyakorlat. | |
| 33 | 20. | Környezetvédelem | Környezeti hatótényezők elemzése, környezetvédelmi monitoringrendszerek, települési (kommunális) hulladékok és szennyvíz kezelése. | 1. BSc vagy MSc szintű - gépészmérnök, - villamosmérnök, - energetikai mérnök, - környezetmérnök, - vegyészmérnök, - biomérnök, - egészségügyi mérnök, - fizikus, - mérnök-fizikus, - vegyész, - informatikus, - orvos, - építőmérnök, - fizikatanár, - kémiatanár vagy 2. szakirányú szakmérnök vagy 3. az 1. és 2. pontban foglaltakkal egyenértékű felsőfokú szakképzettség, és mindegyik esetben átfogó fokozatú sugárvédelmi végzettség. | A szakterülethez kapcsolódó specifikus rendszerekkel, berendezésekkel, készülékekkel, illetve anyagokkal végzett laboratóriumi, illetve helyszíni vizsgálati tevékenység során szerzett tapasztalat, publikációs tevékenység, engedélyezési, tervezési, kivitelezési, üzemeltetési gyakorlat. | |
| 34 | 21. | Atomerőmű karbantartása, létesítmény fenntartása | Karbantartási stratégia, karbantartási utasítások, megbízhatóság-központú karbantartás, állapotfüggő karbantartás, karbantartáshatékonyság-monitorozás. | 1. BSc vagy MSc szintű - gépészmérnök, - villamosmérnök, - energetikai mérnök, - vegyészmérnök, - fizikus, - mérnök-fizikus képzettség vagy 2. szakirányú szakmérnök vagy 3. az 1. és 2. pontban foglaltakkal egyenértékű felsőfokú szakképzettség. | Az atomerőmű karbantartásával, valamint a karbantartási alapdokumentumokkal, azok kialakításával, módosításával kapcsolatos gyakorlat. | |
| 35 | 22. | Emberi tényező, szervezeti kérdések | Emberi megbízhatósági analízis, üzemeltetési tapasztalatok figyelembevétele, személyzet biztosítása, képzése és minősítése, emberi teljesítmény monitorozása. | 1. BSc vagy MSc szintű - gépészmérnök, - villamosmérnök, - energetikai mérnök, - vegyészmérnök, - fizikus, - mérnök-fizikus képzettség vagy 2. szakirányú szakmérnök vagy 3. az 1. és 2. pontban foglaltakkal egyenértékű felsőfokú szakképzettség. | Az atomerőmű üzemeltetésével, valamint az üzemeltetési alapdokumentumokkal, azok kialakításával, módosításával kapcsolatos gyakorlat. | |
| 36 | 23. | Ember-gép kapcsolat, ergonómia | Ergonómiai tervezési program, emberközpontú tervezés, ember-gép kapcsolati tervezés, funkcionális követelmények, folyamat- és kezelési utasítások. | 1. BSc vagy MSc szintű - gépészmérnök, - villamosmérnök, - energetikai mérnök, - vegyészmérnök, - fizikus, - mérnök-fizikus képzettség vagy 2. szakirányú szakmérnök vagy 3. az 1. és 2. pontban foglaltakkal egyenértékű felsőfokú szakképzettség. | Az atomerőmű üzemeltetésével, valamint az üzemeltetési alapdokumentumokkal, azok kialakításával, módosításával kapcsolatos gyakorlat. |
| A | B | ||
| 1 | Szakterület | Speciális szakterület | |
| 2 | 1. Általános nukleáris biztonság, nukleáris biztonságra való tervezés elvei | nincs | |
| 3 | 2. Determinisztikus biztonsági elemzések | ||
| 4 | 2.1. Determinisztikus biztonsági elemzések - Reaktorfizika, | 2.1.1. Fűtőelem-viselkedés | |
| 5 | neutronfizika és a nukleáris | 2.1.2. Neutronfizika, reaktorfizika | |
| 6 | üzemanyag viselkedése | 2.1.3. Zóna monitoring | |
| 7 | 2.2. Determinisztikus biztonsági elemzések - | 2.2.1. Termohidraulika | |
| 8 | Termohidraulika, súlyos baleseti elemzések | 2.2.2. Súlyos baleseti elemzések | |
| 9 | 3. Valószínűségi biztonsági elemzések | 3.0.1. első szintű PSA | |
| 10 | 3.0.2. második szintű PSA | ||
| 11 | 3.0.3. Külső/belső veszély PSA | ||
| 12 | 4. Gépészet | ||
| 13 | 4.1. Gépészet - Emelőgépek | nincs | |
| 14 | 4.2. Gépészet - Energetikai és áramlástani gépek | 4.2.1. Reaktor és kapcsolódó rendszerek | |
| 15 | 4.2.2 Primerköri biztonsági rendszerek | ||
| 16 | 4.2.3. Primerköri segédrendszerek | ||
| 17 | 4.2.4. Szekunderköri rendszerek | ||
| 18 | 4.2.5. Külső technológiai rendszerek | ||
| 19 | 4.2.6. Általános gépészeti tudományok | ||
| 20 | 4.2.7. Energetika | ||
| 21 | 4.3. Gépészet - Épületgépészet | nincs | |
| 22 | 5. Nyomástartó berendezések | nincs | |
| 23 | 5.1. Nyomástartó berendezések | nincs | |
| 24 | 5.2. Nyomástartó berendezések (ASME BPVC III.) | nincs | |
| 25 | 6. Anyagtudomány, anyagvizsgálat | nincs | |
| 26 | 7. Építészet, statika, épületszerkezetek, épületszerkezeti | 7.0.1. Településrendezés | |
| 27 | anyagok | 7.0.2. Geodézia és geoinformatika | |
| 28 | 7.0.3. Építés organizáció | ||
| 29 | 7.0.4. Építészet | ||
| 30 | 7.0.5. Tartószerkezet | ||
| 31 | 7.0.6. Épületszerkezet | ||
| 32 | 7.0.7. Épületfizika | ||
| 33 | 7.0.8. Épületenergetika | ||
| 34 | 7.0.9. Épületvillamosság | ||
| 35 | 7.0.10. Geotechnika | ||
| 36 | 7.0.11. Földtan (Geofizika, általános földtan) | ||
| 37 | 7.0.12. Tűzvédelem | ||
| 38 | 7.0.13. Építési szakipar | ||
| 39 | 7.0.14. Építési szerelőipar | ||
| 40 | 7.0.15. Építőanyag ipar | ||
| 41 | 7.0.16. Közlekedési létesítmények | ||
| 42 | 7.0.17. Vízgazdálkodási építmények | ||
| 43 | 7.0.18. Bányászati építmények | ||
| 44 | 7.0.19. Földalatti műtárgyak | ||
| 45 | 7.0.20. Hírközlési építmények | ||
| 46 | 7.0.21. Hídszerkezetek | ||
| 47 | 8. Villamos technológia | ||
| 48 | 8.1. Villamos technológia - Erősáramú villamos technológia | 8.1.1. Villamos főberendezések - transzformátor | |
| 49 | 8.1.2. Villamos főberendezések - generátor | ||
| 50 | 8.1.3. Villamos főberendezések - motor | ||
| 51 | 8.1.4. Villamos hálózatok | ||
| 52 | 8.1.5. Villamos elosztók | ||
| 53 | 8.1.6. Villamos védelmek és automatikák | ||
| 54 | 8.1.7. Erősáramú villamos kábelezés | ||
| 55 | 8.1.8. EMC, földelés, villámvédelem, világítás | ||
| 56 | 8.2. Villamos technológia - Gyengeáramú villamos technológia | nincs | |
| 57 | 9. Mérés- és irányítástechnika | 9.0.1. Biztonsági irányítástechnikai rendszerek és rendszerelemek | |
| 58 | 9.0.2. Konvencionális irányítástechnikai rendszerek és rendszerelemek | ||
| 59 | 9.0.3. Telekommunikációs rendszerek és rendszerelemek | ||
| 60 | 9.0.4. Szimulátorok | ||
| 61 | 9.0.5. Technológiai komputerbiztonság | ||
| 62 | 9.0.6. Meteorológia | ||
| 63 | 9.0.7. Környezetállóság, elektromágneses kompatibilitás | ||
| 64 | 10. Vegyészet | ||
| 65 | 10.1. Vegyészet - vízkémia | 10.1.1. Primerköri vízüzem | |
| 66 | 10.1.2. Szekunderköri vízüzem | ||
| 67 | 10.1.3. Pótvíz előállítás | ||
| 68 | 10.2. Vegyészet - radiokémia | 10.2.1. Laboratóriumi analitikai mérések | |
| 69 | 10.2.2. Folyamatos analitikai mérőrendszerek | ||
| 70 | 10.2.3. Radiokémiai mérések és elemzések | ||
| 71 | 10.3. Vegyészet - nukleáris kémiai technológia | 10.3.1. Dekontaminálási technológiák | |
| 72 | 11. Sugárvédelem | 11.0.1. Személyi dozimetria | |
| 73 | 11.0.2. Technológiai dozimetria | ||
| 74 | 11.0.3. Környezeti kibocsátások ellenőrzése | ||
| 75 | 12. Proliferáció-állóság | nincs | |
| 76 | 13. Nukleáris védettség | nincs | |
| 77 | 14. Nukleáris és más radioaktív anyagok szállítása | 14.0.1. Friss üzemanyag szállítása | |
| 78 | 14.0.2. Kiégett üzemanyag szállítása | ||
| 79 | 14.0.3. Radioaktív hulladékok szállítása | ||
| 80 | 15. Nukleárisbaleset-elhárítás | nincs | |
| 81 | 16. Minőségügy, irányítási rendszerek | nincs | |
| 82 | 17. Atomerőmű üzemeltetése | nincs | |
| 83 | 18. Tűzvédelmi rendszerek | nincs | |
| 84 | 19. Radioaktív hulladék kezelés | 19.0.1. Folyékony hulladékok kezelése | |
| 85 | 19.0.2. Szilárd hulladékok kezelése | ||
| 86 | 19.0.3. Gáznemű hulladékok kezelése | ||
| 87 | 20. Környezetvédelem | 20.0.1. Környezeti hatótényezők elemzése | |
| 88 | 20.0.2. Környezetvédelmi monitoring rendszerek | ||
| 89 | 20.0.3. Települési (kommunális) hulladékok és szennyvíz kezelése | ||
| 90 | 21. Atomerőmű karbantartása, létesítmény fenntartása | 21.0.1. Karbantartási stratégia | |
| 91 | 21.0.2. Reliability Centered Maintenance (RCM) analízis | ||
| 92 | 21.0.3. Állapotfüggő karbantartás, diagnosztikai rendszerek | ||
| 93 | 22. Emberi tényező, szervezeti kérdések | nincs | |
| 94 | 23. Ember-gép kapcsolat, ergonómia | nincs |
