A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (2) bekezdés k) pontjában, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 30. § (2) bekezdésében, valamint a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény 31. § (7) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 92. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § (1) Szociális ágazati képzés
a) a demenciával élők gondozója,
b) az autista személyek gondozója,
c) az idős személyek segítője,
d) a fogyatékos személyek segítője,
e) a pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, hajléktalan személyek segítője (a továbbiakban: PSZH segítő),
f) a habilitációs kutya kiképzője,
g) a mozgássérültet segítő kutya kiképzője,
h) a jelző kutya kiképzője,
i) a vakvezető kutya kiképzője,
j) a jelnyelvi tolmács,
k) a siket jelnyelvi tolmács
képzés (a továbbiakban együtt: képzés).
(2) A képzés a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 1. § (2) bekezdése szerinti, jogszabály alapján szervezett képzés.
(3) * A képzés a szociálpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által jóváhagyott képzési program (a továbbiakban: képzési program) alapján történik.
(4) A képzés kötelező óraszámát, a megkezdéséhez szükséges szakmai előképzettségre vonatkozó előírásokat, valamint a képzés Fktv. 2. § 5a. pontja szerinti leírását az 1. melléklet tartalmazza. Az előzetesen megszerzett tudás beszámítására és felmérésére vonatkozó szabályokat a képzési program tartalmazza.
(5) A képzés térítésköteles.
(6) A Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet (a továbbiakban: NSZI) a képzésekhez kapcsolódóan szervezési, koordinálási, szakmai felügyeleti, módszertani, vizsgaszervezési és nyilvántartási feladatokat lát el.
(7) Az (1) bekezdés f)–i) pontja szerinti képzés tekintetében az NSZI együttműködik a segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól szóló 27/2009. (XII. 3.) SZMM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján kijelölt közreműködő szervezettel.
2. § (1) Képzést az NSZI által pályázati úton kijelölt szervezet (a továbbiakban: képző) végezhet.
(2) A miniszter által jóváhagyott pályázati kiírás az NSZI honlapján, valamint a Szociális Ágazati Portálon közzétételre kerül. A pályázattal kapcsolatos döntés-előkészítő és adminisztratív feladatokat az NSZI látja el.
(3) A pályázatokat az NSZI részére kell benyújtani.
(4) * A pályázó a képzés lebonyolítására képzési típusonként külön pályázatot nyújt be.
(5) A pályázó egyszeri pályázati díjat fizet, amely a pályázat benyújtásakor érvényes kötelező legkisebb munkabér összegének 25 százaléka.
(6) A tárgyév március 31-éig benyújtott pályázatokat tárgyév július 1-jéig, a tárgyév szeptember 30-áig benyújtott pályázatokat tárgyév december 31-éig kell elbírálni.
(7) A pályázó a pályázata elbírálása tárgyában hozott döntés ellen a döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül kifogást terjeszthet elő, amelyet indokolással ellátva a miniszter részére kell benyújtani.
3. § (1) * A nyertes pályázó pályázatonként legfeljebb három évig, az 1. § (1) bekezdés j) és k) pontja szerinti képzés esetén öt évig terjedő időtartamra jelölhető ki képzőként.
(2) A képző az általa tervezett képzést legalább 45 nappal annak megkezdése előtt, az NSZI honlapján található adatlap kitöltésével írásban bejelenti az NSZI-nek.
(3) A képző a bejelentett képzés tekintetében bekövetkező bármely változást haladéktalanul bejelenti az NSZI-nek.
(4) A képző a képzést az NSZI írásbeli jóváhagyását követően kezdheti meg.
(5) A képző és a képzésben részt vevő személy az Fktv. 13. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, írásban felnőttképzési szerződést köt.
(6) A felnőttképzési szerződést a képző öt évig megőrzi.
(7) A képző az Fktv.
a) 2/A. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettséget teljesít,
b) 15. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatást teljesít, és
c) 16. §-ában meghatározott, továbbá a felnőttképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 11/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 26. §-a szerinti egységes dokumentumot vezet, nyilvántart, és ezeket a keletkezésétől számított nyolcadik év utolsó napjáig megőrzi.
4. § (1) * Az NSZI és az általa írásban kijelölt szakértő jogosult a képző képzésébe és a 3. § (7) bekezdés c) pontja szerinti dokumentumba a képzés helyszínén betekinteni, továbbá bekérheti a képzőtől a megvalósítást igazoló dokumentumokat. A betekintési jog gyakorlásához a képző biztosítja a dokumentációhoz, személyi és tárgyi feltételek ellenőrzéséhez szükséges hozzáférést, és megadja az ahhoz kapcsolódó felvilágosítást.
(2) Ha a képzés nem a képzési programban meghatározott
a) tananyag felhasználásával,
b) óraszámban,
c) tárgyi feltételekkel,
d) tematika oktatásával vagy
e) képesítésű oktató, tréner, tereptanár részvételével
történik, az NSZI erről értesíti a felnőttképzési államigazgatási szervet, amely az Fktv. 20. §-ában meghatározottak szerint ellenőrzést folytathat, és jogkövetkezményt alkalmazhat.
5. § (1) A képzésben részt vevő személy a képzés végén záróvizsgát tesz.
(2) A záróvizsga a képzési programban meghatározottak szerinti
a) szóbeli,
b) gyakorlati vagy
c) írásbeli
vizsgafeladatokból áll.
(3) * A képző a záróvizsgát a képzés utolsó napját követő 60 napon belül köteles előkészíteni. A záróvizsga időpontjáról a képző legalább 30 nappal korábban írásban tájékoztatja a képzésben részt vevő személyt.
(4) * A képző az NSZI-nek mint vizsgaszervezőnek
a) annak megkezdése előtt legalább 30 nappal írásban bejelenti a záróvizsgát,
b) megküldi a képzési programban meghatározott záróvizsgára bocsátás feltételeinek teljesítéséről szóló igazolást.
(5) Ha a képzési programban eltérő rendelkezés nincs, az írásbeli vizsgarész a miniszter által jóváhagyott feladatlap és javítási-értékelési útmutató alapján történik.
(6) A szóbeli vizsgához készült, a miniszter által jóváhagyott tételsort az NSZI a honlapján közzéteszi, az a miniszter által történő visszavonásig használható fel.
(7) Ha a képzési programban eltérő rendelkezés nincs, a gyakorlati tételsorra vonatkozó javaslatot a képző állítja össze, amely a vizsgabizottság általi jóváhagyást követően használható fel a záróvizsgán.
(8) Ha a képzési program előírja, a képzésben részt vevő személy szakmai dolgozatot készít, és azt a záróvizsgán megvédi.
(9) * A vizsgacsoport létszáma minimum 8 fő, maximum 30 fő. A vizsgázói létszámoktól indokolt esetben az NSZI eltérést engedélyezhet.
6. § Záróvizsgára az bocsátható, aki a képzési programban megállapított vizsgára bocsátási követelményeknek eleget tesz.
7. § (1) A záróvizsgát a vizsgabizottság
a) kiválóan megfelelt,
b) megfelelt vagy
c) nem felelt meg
minősítéssel értékeli.
(2) A vizsgázó záróvizsgája sikertelen, ha bármelyik (írásbeli, gyakorlati, szóbeli) vizsgafeladat „nem felelt meg” minősítéssel zárul. Sikertelen vizsga esetén a vizsgázó javítóvizsgát tehet.
(3) A javítóvizsga során csak abból a vizsgafeladatból kell ismételt vizsgát tenni, amelyből a vizsgázó „nem felelt meg” minősítést kapott.
(4) Ha a vizsgázó a vizsgát neki fel nem róható okból meg sem kezdte, vagy megkezdte, de befejezni nem tudta, azokból a vizsgafeladatokból, amelyekből még nem vizsgázott, pótlóvizsgát tehet.
(5) A javító- és a pótlóvizsga a képzés befejezését követő egy éven belül tehető le.
(6) A képző bejelentése alapján az NSZI a javító- és pótlóvizsgára legkésőbb a képzés utolsó napját követő egy éven belül lehetőséget biztosít.
(7) Az NSZI a javító- és pótlóvizsga szervezése során az 5. § (9) bekezdésében előírt létszámkorláttól eltérhet.
8. § (1) A záróvizsga vizsgabizottsága a képzési programban meghatározott számú, de legalább 3 tagból áll.
(2) A vizsgabizottság az NSZI által kijelölt elnökből és tag(ok)ból, valamint a képző által kijelölt, a képzésben oktatóként részt vett tagból áll.
(3) A vizsgabizottság (2) bekezdés szerinti elnökét és tagjait az NSZI bízza meg.
(4) Nem lehet vizsgaelnök és – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – az NSZI által kijelölt tag, aki a vizsgacsoportban lévő vizsgázó képzésében vagy a vizsgára történő felkészítésében közvetlenül részt vett.
(5) Az 1. § (1) bekezdés f)–k) pontja szerinti képzés esetén a vizsgabizottság NSZI által kijelölt tagja a képzésben részt vevő oktató is lehet.
(6) Nem lehet vizsgaelnök, a vizsgabizottság tagja és jegyzőkönyvvezető az a személy,
a) aki a vizsgázónak a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója, vagy
b) akivel a vizsgázó munkaviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban áll.
9. § (1) A vizsgabizottság munkáját az NSZI által kijelölt és megbízott jegyzőkönyvvezető segíti.
(2) A jegyzőkönyvvezető gondoskodik a vizsga lefolytatásával és lezárásával kapcsolatos írásbeli, dokumentálási feladatok ellátásáról.
10. § (1) A vizsgaelnököt, a vizsgabizottság tagjait és a vizsga jegyzőkönyvvezetőjét utazás- és szállásköltség, továbbá vizsgáztatási díj illeti meg.
(2) A vizsgáztatási díjat, továbbá az utazás- és szállásköltséget a képző fizeti.
(3) A vizsgáztatási díj a vizsga megkezdésekor érvényes kötelező legkisebb munkabér összegének
a) az elnök esetében 2 százaléka,
b) a vizsgabizottság tagja esetében 1,5 százaléka,
c) a jegyzőkönyvvezető esetében 1,3 százaléka
vizsgázónként.
11. § (1) A záróvizsga dokumentumai a jegyzőkönyv és a tanúsítvány.
(2) A jegyzőkönyv tartalmazza a vizsga eseményeit és a vizsgaeredményeket, valamint a vizsgabizottság döntéseit.
(3) A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság valamennyi tagja és a jegyzőkönyvvezető írja alá.
(4) A jegyzőkönyv alapján a tanúsítványt az NSZI állítja ki a sikeres záróvizsgát követően. A tanúsítványt a vizsgabizottság elnöke és az NSZI vezetője írja alá, és az NSZI a bélyegzőjével hitelesíti.
12. § (1) Az NSZI a kiadott tanúsítványokról nyilvántartást vezet.
(2) A kiadott tanúsítványok elvesztése vagy megsemmisülése esetén az NSZI a vizsgázó kérésére másodlatot állít ki.
13. § (1) A szociális ágazati képzések vizsgaelnöki névjegyzékére (a továbbiakban: névjegyzék) történő felvétel, a vizsgaelnöki tevékenység bővítése és meghosszabbítása pályázati úton történik.
(2) A jelentkezés az NSZI honlapján közzétett pályázati adatlap kitöltésével és a pályázati adatlapon feltüntetett dokumentumok, igazolások elektronikus úton történő megküldésével történik.
(3) A pályázat benyújtásakor a pályázó bírálati díjat fizet, melynek összege új pályázat esetén a benyújtáskor érvényes kötelező legkisebb munkabér 10 százaléka, bővítés vagy meghosszabbítás esetén 5 százaléka.
14. § (1) A névjegyzékbe történő felvételről, a vizsgaelnöki tevékenység bővítésről és a meghosszabbításról az NSZI által kijelölt legalább 3 tagú bíráló bizottság (a továbbiakban: bizottság) dönt.
(2) A bizottság munkáját az NSZI koordinálja.
(3) A bizottság az NSZI által készített szabályzat alapján végzi munkáját.
(4) A bizottság legalább évente egyszer ülésezik.
15. § A névjegyzékbe történő felvétel időtartama három év.
16. § (1) A pályázatok elbírálását követően az NSZI vezeti a névjegyzéket, közzéteszi a honlapján, és értesíti a pályázót a bizottság döntéséről.
(2) A pályázó a döntés ellen kifogást tehet a tájékoztatás kézhezvételétől számított 15 napon belül. A kifogást indokolással ellátva a miniszterhez kell benyújtani. A miniszter a kifogásról 15 munkanapon belül dönt.
17. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
18. § (1) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) E rendelet 2., 8. és 10. §-ának a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
I. Demenciával élők gondozója képzés
| A | B | ||
| 1. | célja: | tevékenység folytatására való alkalmasság megszerzése | |
| 2. | megkezdéséhez szükséges közismereti előképzettség: | általános iskolai végzettség | |
| 3. | megkezdéséhez szükséges szakmai előképzettség: | a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendeletben [a továbbiakban: 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet] feltüntetett ápoló, gondozó, terápiás munkatárs munkakörben elfogadott végzettség | |
| 4. | kötelező óraszáma: | 300 óra | |
| 5. | tartalma: | a demenciával élők gondozója a) megismeri a demencia betegség kórélettani jellemzőit, a betegséghez kapcsolódó diagnosztikai és terápiás eljárásokat, szolgáltatásokat; intézményi és intézményen kívüli környezetben is képessé válik a demenciával élő személy komplex ellátására, a demenciával élő személy szükségleteihez igazodó személyes szolgáltatásnyújtás kialakítására; b) a megszerzett tudás birtokában kialakítja a demenciával élő személy személyre szabott foglalkoztatását, képessé válik hozzátartozók támogatására; c) felismeri és azonosítja a demenciával élő személy még meglévő önálló életviteléhez szükséges hiányterületeket, azok pótlásához használja a rendelkezésre álló szociális, egészségügyi és egyéb eszközrendszereket; d) képessé válik szakszerűen hozzásegíteni a gondozottat az élet értelmes és számára élvezhető megéléséhez és a leépülési folyamat lezárásaként az élet elengedéséhez | |
| 6. | eredményes elvégzése igazolásának módja: | tanúsítvány |
II. Idős személyek segítője képzés
| A | B | ||
| 1. | célja: | tevékenység folytatására való alkalmasság megszerzése | |
| 2. | megkezdéséhez szükséges közismereti előképzettség: | általános iskolai végzettség | |
| 3. | megkezdéséhez szükséges szakmai előképzettség: | nem szükséges | |
| 4. | kötelező óraszáma: | 300 óra | |
| 5. | tartalma: | az idős személyek segítője a) a szakképzett ápoló vagy gondozó (a továbbiakban együtt: gondozó) munkakörben foglalkoztatott személy közvetlen irányítása és felügyelete mellett képessé válik arra, hogy az idős személy egyes alapvető szükségleteinek kielégítésében tevékenyen részt vegyen; b) a képzés során kialakított, továbbfejlesztett kompetenciák birtokában a gondozó irányítása mellett aktívan közreműködik a szociális szolgáltatások szakmai programjának megvalósításában; c) az idős ember sajátos szükségleteinek gondozó által történő felmérését követően, a gondozóval együttműködve képessé válik az ápolási, gondozási folyamatok egyes – kompetenciájába tartozó – részfeladatainak elvégzésére, a megszerzett tudás birtokában tevékenységével hozzásegíti a gondozót a szakmai feladatok hatékonyabb megoldásához | |
| 6. | eredményes elvégzése igazolásának módja: | tanúsítvány |
III. Fogyatékos személyek segítője képzés
| A | B | ||
| 1. | célja: | tevékenység végzésére való alkalmasság megszerzése | |
| 2. | megkezdéséhez szükséges közismereti előképzettség: | általános iskolai végzettség | |
| 3. | megkezdéséhez szükséges szakmai előképzettség: | nem szükséges | |
| 4. | kötelező óraszáma: | 300 óra | |
| 5. | tartalma: | a fogyatékos személyek segítője a) a szakképzett ápoló vagy gondozó munkakörben foglalkoztatott személy közvetlen irányítása és felügyelete mellett képessé válik arra, hogy a fogyatékos személy egyes alapvető szükségleteinek kielégítésében tevékenyen részt vegyen; b) a képzés során kialakított és továbbfejlesztett kompetenciák birtokában a gondozó irányítása mellett aktívan közreműködik a szociális szolgáltatások szakmai programjának a megvalósításában; c) képessé válik a személyes szükségletek kielégítésére mindazon feladatok tekintetében, melyek nem igényelnek gondozói beavatkozást; d) a képzés során kialakított, továbbfejlesztett kompetenciák birtokában a gondozó irányítása és felügyelete mellett részt vesz az egyéni fejlesztési, gondozási, illetve rehabilitációs terv megvalósításában; e) képessé válik arra, hogy a fogyatékossággal élő embert támogassa az önálló tevékenységek és a személyes környezet kialakításában; f) a fogyatékos személy sajátos szükségleteinek gondozó által történő felmérését követően, a gondozóval együttműködve képessé válik az ápolási, gondozási folyamatok egyes – kompetenciájába tartozó – részfeladatainak elvégzésére, tevékenységével hozzásegíti a gondozót a szakmai feladatok hatékonyabb megoldásához | |
| 6. | eredményes elvégzése igazolásának módja: | tanúsítvány |
IV. PSZH segítő képzés
| A | B | ||
| 1. | célja: | tevékenység végzésére való alkalmasság megszerzése | |
| 2. | megkezdéséhez szükséges közismereti előképzettség: | általános iskolai végzettség | |
| 3. | megkezdéséhez szükséges szakmai előképzettség: | nem szükséges | |
| 4. | kötelező óraszáma: | 300 óra | |
| 5. | tartalma: | a PSZH segítő a) képessé válik arra, hogy szakképzett ápoló vagy gondozó munkakörben foglalkoztatott személy közvetlen irányítása és felügyelete mellett a pszichiátriai vagy szenvedélybetegséggel, továbbá hajléktalansággal (a továbbiakban együtt: pszichoszociális probléma) küzdő személy egyes alapvető szükségleteinek kielégítésében tevékenyen részt vegyen; b) a képzés során kialakított, továbbfejlesztett kompetenciák birtokában a gondozó irányítása mellett aktívan közreműködik a szociális szolgáltatások szakmai programjának a megvalósításában; c) képessé válik a pszichoszociális problémákkal küzdő személyek személyes szükségleteinek felmérésében történő közreműködésre, a személyes szükségletek kielégítésére mindazon feladatok tekintetében, amelyek nem igényelnek gondozói beavatkozást; d) képessé válik arra, hogy a pszichoszociális problémákkal küzdő személyeket támogassa az önálló tevékenységek és a személyes környezet kialakításában; e) a pszichoszociális problémákkal küzdő személyek sajátos szükségleteinek gondozó által történő felmérését követően, a gondozóval együttműködve képessé válik az ápolási, gondozási folyamatok egyes – kompetenciájába tartozó – részfeladatainak elvégzésére, tevékenységével hozzásegíti a gondozót a szakmai feladatok hatékonyabb megoldásához | |
| 6. | eredményes elvégzése igazolásának módja: | tanúsítvány |
V. Autista személyek gondozója képzés
| A | B | ||
| 1. | célja: | tevékenység végzésére való alkalmasság megszerzése | |
| 2. | megkezdéséhez szükséges közismereti előképzettség: | általános iskolai végzettség | |
| 3. | megkezdéséhez szükséges szakmai előképzettség: | a) az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendeletben feltüntetett ápoló, gondozó munkakörben elfogadott végzettség, | |
| b) fogyatékos személyek segítője végzettség | |||
| 4. | kötelező óraszáma: | a) 250 óra a 3. pont a) alpontja szerinti szakmai előképzettség esetén, | |
| b) 600 óra a 3. pont b) alpontja szerinti szakmai előképzettség esetén | |||
| 5. | tartalma: | az autista személyek gondozója a) elméleti és gyakorlati alapismereteket szerez az autizmusspektrum fogalomról, tüneteiről, az autizmusban érintett személyek szükségleteiről, a hatékony támogatás lehetőségeiről, kiemelt tekintettel a felnőttkorra; b) megismeri az autizmusbarát környezet kialakításának szempontjait, valamint a stresszmegelőzés és -kezelés technikáit, megismeri a segítő személyektől elvárható hatékony és etikus viselkedést, kommunikációs stílust | |
| 6. | eredményes elvégzése igazolásának módja: | tanúsítvány |
VI. Habilitációs kutya kiképzője képzés
| A | B | ||
| 1. | célja: | jogszabály által előírt, a tevékenység folytatásához szükséges képesítés megszerzése | |
| 2. | megkezdéséhez szükséges közismereti előképzettség: | érettségi végzettség | |
| 3. | megkezdéséhez szükséges szakmai előképzettség: | nem szükséges | |
| 4. | kötelező óraszáma: | 450 óra | |
| 5. | tartalma: | a habilitációs kutya kiképzője a) elsajátítja a kutyák viselkedésével, egészségügyi és állatjóléti követelményeivel kapcsolatos ismereteket; b) megismeri a munkavégzéshez szükséges kommunikációs és konfliktuskezelési módszereket; c) elsajátítja a kölyök és a felnőtt kutya terápiás célokra történő kiválasztásának módját, elméleti és gyakorlati ismereteket szerez a kiképzés módszereiről; d) megismeri a kiképzett terápiás kutya-felvezető páros vizsgára való felkészítését, valamint a terápiás kutya felvezetését állatasszisztált foglalkozásokon, bemutatókon; e) ismereteket szerez családi kutyák kiképzéséről, gazdák oktatásáról és kutyaiskolák vezetéséről | |
| 6. | eredményes elvégzése igazolásának módja: | tanúsítvány |
VII. Mozgássérültet segítő kutya kiképzője képzés
| A | B | ||
| 1. | célja: | jogszabály által előírt, a tevékenység folytatásához szükséges képesítés megszerzése | |
| 2. | megkezdéséhez szükséges közismereti előképzettség: | érettségi végzettség | |
| 3. | megkezdéséhez szükséges szakmai előképzettség: | habilitációs kutya kiképzője (OKJ vagy ágazati képzés) végzettség | |
| 4. | kötelező óraszáma: | 350 óra | |
| 5. | tartalma: | a mozgássérültet segítő kutya kiképzője a) megismeri a mozgássérült személyek állapotának és rehabilitációjának sajátosságait, diagnózisaik értelmezését; b) elsajátítja a kölyökkutya mozgássérültet segítő vagy személyi segítő feladatra való kiválasztását, szocializálását, elméleti és gyakorlati ismereteket szerez a kiképzés módszereiről; c) elsajátítja a kliens oktatását a kutya irányítására, valamint a kutya összeszoktatását leendő gazdájával; d) megismeri a kiképzett kutya-kliens páros vizsgára való felkészítését, és elsajátítja a kutya átadása utáni utógondozási feladatokat | |
| 6. | eredményes elvégzése igazolásának módja: | tanúsítvány |
VIII. Jelző kutya kiképzője képzés
| A | B | ||
| 1. | célja: | jogszabály által előírt, a tevékenység folytatásához szükséges képesítés megszerzése | |
| 2. | megkezdéséhez szükséges közismereti előképzettség: | érettségi végzettség | |
| 3. | megkezdéséhez szükséges szakmai előképzettség: | habilitációs kutya kiképzője (OKJ vagy ágazati képzés) végzettség | |
| 4. | kötelező óraszáma: | 350 óra | |
| 5. | tartalma: | a jelző kutya kiképzője a) megismeri a hallássérült személyek állapotának és rehabilitációjának sajátosságait, diagnózisaik értelmezését; b) megismeri a rohamjelző kutyáért jelentkező személyek állapotának és rehabilitációjának sajátosságait, diagnózisaik értelmezését; c) elsajátítja a képzésbe vonható kutya kiválasztását, a kutya szocializálását; d) elméleti és gyakorlati ismereteket szerez a kiképzés módszereiről rohamjelző vagy hangot jelző feladatokra; e) megszerzi a kutya leendő gazdájával való összeszoktatásával kapcsolatos ismereteket; f) megismeri a kiképzett kutya-kliens páros vizsgára való felkészítését, és elsajátítja a kutya átadása utáni utógondozási feladatokat | |
| 6. | eredményes elvégzése igazolásának módja: | tanúsítvány |
IX. Vakvezető kutya kiképzője képzés
| A | B | ||
| 1. | célja: | jogszabály által előírt, a tevékenység folytatásához szükséges képesítés megszerzése | |
| 2. | megkezdéséhez szükséges közismereti előképzettség: | érettségi végzettség | |
| 3. | megkezdéséhez szükséges szakmai előképzettség: | habilitációs kutya kiképzője (OKJ vagy ágazati képzés) végzettség | |
| 4. | kötelező óraszáma: | 400 óra | |
| 5. | tartalma: | a vakvezető kutya kiképzője a) megismeri a látássérült személyek állapotának és rehabilitációjának sajátosságait, diagnózisaik értelmezését, a vakvezető kutyával való közlekedés és tájékozódás tanítását; b) elsajátítja a képzésbe vonható kutya kiválasztását, szocializációját, alap- és speciális kiképzését; c) megtanulja a kliensek felkészítését vakvezető kutyával való közlekedésre, valamint a vakvezető kutya tartásával, ápolásával és egészségvédelmével kapcsolatos tennivalók megismertetését a kliensekkel; d) elsajátítja a kutyák szocializációját, elméleti és gyakorlati ismereteket szerez a kiképzés módszereiről; e) megismeri a vakvezető kutya és gazdája közlekedésbiztonsági vizsgára való felkészítésével kapcsolatos feladatokat; f) elsajátítja a kutya átadása utáni utógondozási feladatokat | |
| 6. | eredményes elvégzése igazolásának módja: | tanúsítvány |
X. Jelnyelvi tolmács képzés
| A | B | ||
| 1. | célja: | jogszabály által előírt, a tevékenység folytatásához szükséges képesítés megszerzése | |
| 2. | megkezdéséhez szükséges közismereti előképzettség: | érettségi végzettség | |
| 3. | megkezdéséhez szükséges szakmai előképzettség: | jelnyelvből B1 szintű államilag elismert nyelvvizsga | |
| 4. | kötelező óraszáma: | 1000 óra | |
| 5. | tartalma: | a jelnyelvi tolmács a) képessé válik kommunikációs akadálymentesítési feladatok ellátására siket, siketvak, nagyothalló és halló személyek között; b) megismeri a jelnyelvi tolmácsolás elméletét és gyakorlatát, a tolmácsolás fizikai és pszichés feltételeit, a jogszabályi környezetet, a speciális tolmácsolási színterek jogi és egyéb jellemzőit; c) képessé válik C1 szintű jelnyelvi tolmácsolásra magyar jelnyelvről hangzó magyar nyelvre, illetve hangzó magyar nyelvről magyar jelnyelvre személyes jelenléttel, valamint telefon- és videóalapú távtolmácsolással; d) megismeri a szimultán, konszekutív és tömörítő jelnyelvi tolmácsolási technikákat, az írótolmácsolás és orális tolmácsolás elméletét és gyakorlatát | |
| 6. | eredményes elvégzése igazolásának módja: | tanúsítvány |
XI. Siket jelnyelvi tolmács képzés
| A | B | ||
| 1. | célja: | jogszabály által előírt, a tevékenység folytatásához szükséges képesítés megszerzése | |
| 2. | megkezdéséhez szükséges közismereti előképzettség: | érettségi végzettség | |
| 3. | megkezdéséhez szükséges szakmai előképzettség: | a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény 2. § j) pontja szerinti anyanyelvi jelnyelvhasználó | |
| 4. | kötelező óraszáma: | 1000 óra | |
| 5. | tartalma: | a siket jelnyelvi tolmács a) képessé válik kommunikációs akadálymentesítési feladatok ellátására siket, siketvak, nagyothalló és halló személyek között; b) megismeri a jelnyelvi tolmácsolás elméletét és gyakorlatát, a tolmácsolás fizikai és pszichés feltételeit, a jogszabályi környezetet, a speciális tolmácsolási színterek jogi és egyéb jellemzőit; c) képessé válik anyanyelvi szintű jelnyelvi tudással tolmácsolni a magyar jelnyelven belül a nyelvváltozatok között, illetve magyar jelnyelvről nemzetközi jelre (IS) és nemzetközi jelről magyar jelnyelvre személyes jelenléttel, valamint telefon- és videóalapú távtolmácsolással; d) megismeri a szimultán, konszekutív és tömörítő jelnyelvi tolmácsolási technikákat; e) képessé válik írott szöveget jelnyelvre adaptálni, jelnyelvi megnyilatkozásokat írásba foglalni | |
| 6. | eredményes elvégzése igazolásának módja: | tanúsítvány |
