A jogszabály mai napon ( 2024.03.04. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

16/2022. (I. 28.) SZTFH rendelet

a Kőolaj- és Földgázbányászati Biztonsági Szabályzatról

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1b) bekezdés 27. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. § n) és o) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet alkalmazási köre

1. § (1) A Kőolaj- és Földgázbányászati Biztonsági Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed a

a) kőolaj- és földgáz kutatását, feltárását, kitermelését, mezőkonzerválását, felszámolását,

b) kőolaj- és földgázbányászati kutak mélyítését, kiképzését, javítását, átképzését,

c) kőolaj- és földgázbányászati létesítmények építését, üzemeltetését, valamint

d) földalatti gáztárolók létesítését, üzemeltetését

tervező, kivitelező, üzemeltető, karbantartó és hibaelhárító természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező társaságra.

(2) A bányaüzemben megvalósítandó biztonsági és egészségvédelmi követelmények minimális szintjét a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökének a bányaüzemekben megvalósítandó biztonsági és egészségvédelmi követelmények minimális szintjéről szóló rendelete állapítja meg.

(3) E rendelet az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek, valamint az ezek gyakorlásához szükséges létesítmények és berendezések különös bányászati biztonsági követelményeit határozza meg.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

1. Berendezés: a fúrási- és kútmunkálatok elvégzésére a telephelyen felszerelt fúró-, kútvizsgáló-, kútjavító berendezés,

2. Béléscső: a kútba beépített olyan cső, amelynek célja a fúrólyuk méretének megtartása és a szénhidrogén-tároló, valamint a vizet tartalmazó rétegek egymástól való elkülönítése,

3. Biztonsági övezet: kőolaj és földgázbányászati létesítmény körzetében lévő azon terület, amelyen belül – a bányászati létesítmény, berendezés vagy annak környezete védelme érdekében – építési, létesítési vagy egyéb tevékenységre vonatkozó tilalom vagy korlátozás van hatályban,

4. Duplafalú tartály: olyan tartály, amelyben a két falszerkezet közötti teret szivárgást ellenőrző és jelző mérő műszerrel szerelték fel,

5. Fáklya: biztonsági berendezés, amely gáz biztonságos elégetésére szolgál; termelésben alkalmazott változatának része a kilépő gáz biztonságos begyújtására alkalmas gyújtószerkezet is,

6. Felügyeleti személy: meghatározott képzettséggel és gyakorlattal rendelkező személy, akit a bányavállalkozó vagy a kivitelező irányítási-, ellenőrzési-, felügyeleti tevékenységre írásban megbíz,

7. Fúrási telephely: a fúrási- és kútmunkálati tevékenység során a berendezés, valamint a gépi és egyéb egységek telepítéséhez, működtetéséhez, az anyagok tárolásához és az adott tevékenység biztonságos végzéséhez szükséges kijelölt terület,

8. Fúrókötél: a fúróberendezés fő emelőrendszerében használt acél-drót kötél,

9. Fúrólyuk: a földkéregbe mélyített furat, amelynek mélyítése folyamatban van,

10. *  Kitörés: a kútban vagy a tárolórétegben lévő fluidumnak a kútból való szabályozatlan kiáramlása vagy átáramlása valamely kisebb nyomású mélybeli rétegrészbe,

11. Kitörésgátló: a kútfejszerelvényhez vagy a karácsonyfához csatlakozó szerkezet, amely lehetővé teszi a kút lezárását abban az esetben is, ha a kútban fúró-, termelő-, béléscső, kábel vagy dróthuzal van,

12. Kitörésvédelmi mentőcsapat: speciális szervezet, amelynek feladata a kőolaj- vagy földgázkút kitörése során bekövetkezett tűzeset oltási előfeltételeinek megteremtése, az oltás végrehajtása, a kitörés felszámolása, a kút biztonságba helyezése,

13. *  Kompresszortelep: emberi tartózkodásra alkalmas építmény, amelyben legalább két kompresszort helyeztek el,

14. Kút: bányászati célt szolgáló létesítmény, amely a föld mélyében rejlő ásványkincsek kutatása, felszínre hozása, kitermelése, megfigyelése vagy a fluidumok rétegben való elhelyezése érdekében létesült, vagy arra lett átképezve,

15. *  Kút előélete: a kútban az aktuális művelet előtt végzett beavatkozások dokumentumokkal rögzített adatai,

16. Kútfej: a kiképzett és termelésre alkalmassá tett kútra felszerelt elzáró szerelvények együttese,

17. Kútmunkálat: meglévő kút karbantartására, szerkezetének, funkciójának módosítására, valamint a réteg produktivitási jellemzőjének megváltoztatására irányuló munkálat, ideértve a rétegmegnyitást, kútindítást, rétegserkentést, kútlefúvatást, kútelfojtást, rétegelzárást, cementpalást-javítást, valamint a csévélt termelőcsöves, nitrogénes és vitlás műveleteket,

18. Lefúvatás: technológiai rendszer vagy csővezeték ellenőrzött nyomásmentesítése,

19. * 

20. Lefúvató rendszer: a környezeti és munkahelyi levegőt szennyező (egészségkárosító, tűz- és robbanásveszélyes) gázok összegyűjtésére és biztonságos elvezetésére szolgáló berendezés,

21. Létesítmény: termelésre, vagy a termelés kiszolgálására létesített egység, amely a tervezett feladatok ellátására létrehozott kutak, gépek, technológiai eszközök, csővezetékek, épületek összessége,

22. *  Lubrikátor: tömítéssel és lefúvató-szeleppel ellátott hosszabb csődarab, amely lehetővé teszi a kábellel, dróthuzallal, felcsévélhető termelőcsővel vagy egyéb eszközökkel, szerszámokkal végzett művelet elvégzését nyomás alatt lévő kutak esetében,

23. Lyukfej: a kútra szerelt elzáró szerelvények – ideértve a csőfej-tagokat, kiemelőket, tolózárakat és kitörésgátlókat – együttese,

24. *  Mezőbeni és mezők közötti csővezeték: kőolaj- és földgázbányászati célt szolgáló, termelő, besajtoló vagy gyűjtő csővezeték,

25. Nyomáspróba: folyadékkal vagy légnemű közeggel végzett vizsgálat, amely az üzemeltetés során nyomás alá kerülő technológiai berendezés megfelelőségének igazolására szolgál, és amelyet az üzemelés során várható legnagyobb nyomás figyelembevételével végeznek el a nyomáspróba-terv szerint,

26. Próbatermeltetés: előzetes hatósági engedély alapján történő, a telep vagy a réteg fizikai és termelési paramétereinek meghatározására irányuló, korlátozott időtartamú termeltetés,

27. Rendkívüli művelet: a kiviteli tervben nem tervezett, a kockázatelemzés alapján magas veszélyességi fokú, különleges művelet,

28. Réteg: közel egynemű felépítésű, meghatározott korú, közel azonos fizikai paraméterekkel bíró földtani képződmény,

29. Szerelői ellenőrzés: a gép, vagy a villamos berendezés alapvető hibáinak kimutatása céljából megtekintéssel és működési próbával elvégzett ellenőrzés, ideértve a vonatkozó nemzeti szabványokban szerelői ellenőrzésként, vizuális vagy közeli felülvizsgálatként meghatározott tevékenységet,

30. Szilárdsági nyomáspróba: az üzemeltetés során nyomás alá kerülő technológiai berendezés szilárdsági megfelelőségének igazolására szolgáló, folyadékkal vagy légnemű közeggel végzett vizsgálat, amelyet az engedélyezési nyomás figyelembevételével készített és jóváhagyott nyomáspróba-terv szerint kell elvégezni,

31. Technológiai berendezés: a technológiai folyamatban alkalmazott készülék, gép, tartály, szerelvény, csővezeték,

32. Technológiai tartály: olyan atmoszférikus üzemre tervezett edény, amelyben technológiai műveletet valósítanak meg, vagy amelyet a technológia közvetlen kiszolgálására hoztak létre, továbbá a cseppfolyós szénhidrogén és szénhidrogén-termék tárolására szolgáló edény,

33. Technológiai telephely: – a kútkörzet, a kihelyezett gyűjtősor és a görényváltó kivételével – a technológiai folyamat megvalósításához szükséges létesítmény, gép, berendezés, csővezeték elhelyezésére szolgáló üzem vagy üzemrész,

34. Telep: a tároló réteg földtani szempontból hidrodinamikailag összefüggő, kőolaj-, földgázvagyont vagy egyéb fluidumot tartalmazó része,

35. Termelés: az a kőolaj- és földgázbányászati tevékenység, amely folyékony szénhidrogén, földgáz vagy szén-dioxid felszínre hozatalát, előkészítését, elsődleges feldolgozását, valamint közvetlen szállításra és felhasználásra vagy értékesítésre történő előkészítését jelenti,

36. Termelőcső: kútba épített, sima vagy vastagított végű, menetes cső, amelyen keresztül bányászati célú termelő tevékenység folytatható,

37. Tömörségi nyomáspróba: légnemű közeggel végzett vizsgálat, amely a hegesztett vagy oldható kötések tömörségének megállapítására szolgál, és amelyet az engedélyezési nyomáson jóváhagyott nyomáspróba-terv szerint végeznek el,

38. Tömörségi vizsgálat: a javított technológiai berendezésen légnemű vagy szállított közeggel végzett olyan vizsgálat, amely a hegesztett és oldható kötések tömörségének megállapítására szolgál, és amelyet a várható legnagyobb üzemi nyomáson végeznek el,

39. Villamosbiztonsági felülvizsgálat: a villamos berendezés biztonsági állapotának ellenőrzését célzó első, időszakos vagy szabványossági vizsgálat,

40. Zárásvizsgálat: a fúrólyukba vagy kútba beépített béléscső vagy termelőcső speciális nyomáspróbája.

3. Személyi feltételek

3. § Engedélyköteles felszíni létesítmény tekintetében építési kivitelezési munkálat – a fúróberendezés felállításának és a fúrási telephely kialakításának kivételével – építési felelős műszaki vezető felügyeletével végezhető. Az építési felelős műszaki vezető hatásköre nem érinti a bányaüzemi felelős műszaki vezető hatáskörét.

3/A. *  Az üzemeltető felelőssége az e fejezetben foglaltak vonatkozásában

3/A. § *  Az e fejezetben foglalt feladatok ellátásáért és kötelezettségek teljesítéséért – az e fejezetben foglalt eltérő rendelkezések hiányában – az üzemeltető felel, az üzemi utasítások és a villamos kivitelezési terv elkészítése, a villamos berendezések használata, a hegesztési feladatok elvégzése, a biztonsági övezet kijelölése során az e fejezetben foglaltak betartásával jár el, illetve gondoskodik az e fejezetben foglaltak betartatásáról.

4. Üzemi utasítások

4. § (1) A műveleti utasítások tárgyi és személyi feltételeit a lehetséges veszélyek és kockázatok azonosításával, valamint azok csökkentésére vagy megszüntetésére figyelemmel kell elkészíteni.

(2) *  A gépek, berendezések, létesítmények üzemeltetésére, karbantartására, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés tárgyi és személyi feltételeire vonatkozó üzemi – technológiai, műveleti, kezelési, karbantartási, ellenőrzési és szolgálati – utasítást, valamint üzemzavar-elhárítási tervet kell készíteni. Az utasítást és az üzemzavar-elhárítási tervet évente felül kell vizsgálni, és szükség szerint aktualizálni kell.

(3) Technológiai, kezelési utasítást kell készíteni az önállóan üzemeltethető, indítható és leállítható technológiai rendszerre, az elkülönítetten végezhető és több folyamatból álló technológiai tevékenységre és feladatellátásra, a végzett tevékenység végrehajtásának tárgyi és személyi feltételeire. A technológiai, kezelési utasítás tartalmazza

a) a technológiai rendszer, berendezés megnevezését,

b) a technológiai rendszer, berendezés kapacitás adatait, fontosabb jellemzőit és az üzemeltetési teendőket, felsorolva a berendezés üzemeltetése során betartandó kezelési, szolgálati utasításokat,

c) a szükséges kezelői létszámot, a kezelők szükséges szakképezettségét és gyakorlati idejét,

d) a technológiai folyamat beindításakor, leállításakor és üzeme közben teendő intézkedéseket, biztonsági feladatokat,

e) a technológiai berendezés folyamatirányításával kapcsolatos teendők leírását, az előírt műszaki jellemzők biztosításának módját,

f) az alkalmazható műszereket, felszereléseket – ideértve a védő- és tűzoltó felszereléseket –, anyagokat, az utóbbiak esetleges egymásra hatását,

g) a technológiai berendezés használat előtti ellenőrzésére vonatkozó utalást, valamint

h) a veszélyes és ártalmas tényezőkre vonatkozó utalást.

(4) Műveleti utasítást kell készíteni a technológiai folyamatok önálló műveleteire, valamint a technológiai folyamatba nem tartozó önálló műveletekre. A műveleti utasítás tartalmazza

a) a műveletek, folyamatok és azok sorrendjének megjelölését,

b) a művelet elvégzése során használt felszerelések, gépek, berendezések, műszerek, védőeszközök használatának módját,

c) a művelet végrehajtásának, eredményességének ellenőrzésére vonatkozó előírásokat,

d) a művelet várható zavarainak, veszélyeinek felismerésére, elhárítására vonatkozó utalást,

e) a művelet során szükséges intézkedések, kötelezettségek, felelősök körét,

f) a munkafolyamatban beálló változás esetén a munkavédelmi követelményeket, az esetleges eltérés feltételeit,

g) az érintett munkavállalókra vonatkozó előírásokat,

h) a művelet végrehajtásához szükséges létszámot, valamint

i) a munkát irányító személy munkakörét.

(5) Kezelési utasítást kell készíteni a gép, berendezés rendeltetésszerű, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos üzemeltetésére. A kezelési utasítás tartalmazza

a) a gép, berendezés megindításakor, üzemeltetésekor, leállításakor teendő intézkedéseket,

b) a gép, berendezés főbb műszaki adatait, az ezekkel kapcsolatos kezelői tevékenység megnevezését,

c) a végzendő munkafolyamat leírását és a főbb műszaki jellemzőket,

d) a tevékenységhez szükséges létszámot és a szükséges szakképzettséget,

e) a nyomás alatti terek nyomásmentesítésének előírásait,

f) a villamos berendezések feszültségmentesítésének előírásait,

g) a kezelő számára előírt utasításokat, valamint

h) a gyártó előírásait.

(6) Karbantartási utasítást kell készíteni a termelő berendezések és tartozékaik biztonságos használatához, megbízhatóságának helyreállításához és fenntartásához szükséges munkák elvégzésére. A karbantartási utasítás tartalmazza

a) a gépek, berendezések, műszerek megnevezését,

b) a karbantartási művelet részletes leírását, sor- és időrendjét,

c) *  a karbantartás közbeni, szándék nélküli üzembeállítás megakadályozásának módját,

d) a karbantartási munka irányításának, végzésének, ellenőrzésének feltételeit,

e) a karbantartás egészséget nem veszélyeztető, biztonságos elvégzésének feltételeit, ezek biztosításának módját, az óvintézkedéseket,

f) a csővezeték, gép, berendezés, műszer tisztításának módját, feltételeit,

g) a karbantartás során előforduló jelentősebb veszélyforrások ellenőrzésére, felismerésére, elhárítására vonatkozó tudnivalókat, valamint

h) a karbantartók tevékenységére vonatkozó utasításokat.

(7) Ellenőrzési utasítást kell készíteni az ellenőrzésre jogosultak és kötelezettek feladatellátására. Az ellenőrzési utasítás tartalmazza

a) az ellenőrzésre kötelezett személy munkakörének megjelölését,

b) az ellenőrzés körét, célját, rendjét, módját,

c) az ellenőrzendő munkahely, kút, csővezeték, gép, műszer, védőeszköz, védőfelszerelés, folyamat, paraméter, jelzés, veszélyeztetés, tevékenység megnevezését,

d) az ellenőrzés rendszerességét, időtartamát,

e) az ellenőrzés során tett észrevételek írásbeli rögzítésének és jelentésének módját, valamint

f) a hiányosság észlelése esetén fennálló intézkedési kötelezettséget.

(8) *  Üzemzavar-elhárítási tervet kell készíteni az üzemeltetés során várhatóan előforduló hibák, veszélyek felismerésének, behatárolásának és elhárításának módjára, sorrendjére. Az üzemzavar-elhárítási terv tartalmazza

a) a veszélyforrások felsorolását,

b) a vészhelyzetben szükséges teendőket,

c) azokat az üzemviteli eseteket, amelyek bekövetkezése esetén a berendezés nem indítható vagy azt üzemen kívül kell helyezni,

d) a technológiai berendezéseknél elhelyezendő, készenlétben tartandó, csoportos és egyéni használatú védőeszközök, tűzoltó készülékek mennyiségére, használatára kiadott előírást,

e) a baleset, üzemzavar, környezetszennyezés és az elhárítás közbeni veszélyeztetés felismeréséhez, megfigyeléséhez, ellenőrzéséhez, megelőzéséhez, megszüntetéséhez szükséges eszközöket, műszereket, teendőket,

f) a gyors elhárításhoz szükséges riasztás, beavatkozás rendjének meghatározását,

g) az elhárítás személyi, szervezeti feltételeit,

h) az elhárítás műszaki feltételeit,

i) a helyszín változatlanul tartására, megváltoztatására, fényképi, rajzi rögzítésére, a kivizsgálás körülményeinek biztosítására vonatkozó előírásokat, valamint

j) az elhárítás fontosabb eseményeinek dokumentálására vonatkozó rendelkezéseket.

(9) *  Az e rendelet alapján meghatározott és elkészítendő üzemzavar-elhárítási terv nem helyettesíti és nem zárja ki a más jogszabályokban meghatározott egyéb védelmi tervek elkészítésének és alkalmazásának kötelezettségét.

(10) Szolgálati utasítást kell készíteni a feladatellátással kapcsolatos tevékenységekre a tevékenységi területek és a hatáskörök lehatárolása érdekében. A szolgálati utasítás tartalmazza

a) a munkavállaló munkakörének megnevezését, illetékességi területét,

b) a munkavégzés általános szabályaira vonatkozó személyi kötelezettségeket, korlátozásokat,

c) a munkavállalók illetékességi területén rendszeresen és alkalomszerűen elvégzendő feladatokat,

d) a védőeszközök, védőfelszerelések, tűzoltó és riasztó berendezések használatára vonatkozó kötelezettséget,

e) a munkaköri tevékenység megkezdésére, folytatására, befejezésére vonatkozó kötelezettséget,

f) az események, adatok nyilvántartására, jelentésére vonatkozó feladatokat,

g) a munkavállalók együttműködésére vonatkozó kötelezettséget,

h) a reteszelés feloldásával kapcsolatos személyi kötelezettséget,

i) az egészség- és munkavédelemmel kapcsolatos kötelezettséget,

j) az ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat, kötelezettséget,

k) a munkavállalók oktatásával, gyakorlatoztatásával kapcsolatos követelményeket, valamint

l) az üzemmenet, az üzemzavar és a rendkívüli események során szükséges intézkedési kötelezettséget.

(11) Ahol üzemszervezési, létszámtelepítési körülmények indokolják, egyes munka- és tevékenységi körök utasításai összevonhatók.

(12) Rendkívüli műveletek végzésére egyedi utasítást kell készíteni. Ezeket a műveleteket az írásban megbízott felügyeleti személynek kell irányítania.

5. Villamos berendezések

5. § (1) A kőolaj- és földgázbányászati létesítmény villamos berendezéseinek kiválasztására, telepítésére, felújítására vagy bővítésére villamos kivitelezési tervet (a továbbiakban: VT) kell készíteni.

(2) *  A létesítmény villamos berendezéseinek tervezésénél meg kell határozni a robbanásveszélyes térségek zónabesorolásait, és a tervezést úgy kell elvégezni, hogy a berendezések elhelyezése és a védelmi módok megfeleljenek a tűzvédelem, a robbanásmegelőzés és -védelem adott térségben előírt követelményeinek.

6. § (1) Villamos berendezés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az üzemeltető által jóváhagyott terv alapján létesíthető és telepíthető.

(2) *  A bányavállalkozó a villamos berendezés élettartama alatt gondoskodik az annak megfelelőségét tanúsító dokumentum megőrzéséről.

(3) A villamos berendezés üzemeltetésére üzemviteli utasítást kell készíteni, amely tartalmazza a villamos berendezés műszaki leírását, az üzemeltetéshez szükséges dokumentumok felsorolását és az ezek elhelyezésére vonatkozó előírásokat. Az üzemviteli utasításban rögzíteni kell a kezelés, az üzem közbeni és az ellenőrzések során elvégzendő tevékenységek részletezését, menetét, gyakoriságát, valamint ezek személyi és tárgyi feltételeit, fel kell sorolni a villamos berendezés karbantartásakor, meghibásodásakor elvégzendő tevékenységeket és magatartási szabályokat. Az üzemviteli utasítás tartalmazza a szerelői ellenőrzés módját.

(4) A robbanásbiztos kivitelű villamos berendezés első alkalommal a bányavállalkozó írásbeli engedélyével helyezhető üzembe.

7. § (1) A kőolaj- és földgázbányászati létesítmény villamos berendezésén a (3) bekezdésben meghatározott esetekben villamosbiztonsági felülvizsgálatot, a (4) bekezdésben meghatározott esetekben szerelői ellenőrzést kell végezni.

(2) *  A villamosbiztonsági felülvizsgálatot és a szerelői ellenőrzést a 32. § (5) bekezdés b) pontja szerinti szakképzettséggel rendelkező azon személy végezheti, aki erre a bányavállalkozótól megbízást kapott.

(3) Villamosbiztonsági felülvizsgálatot kell végezni

a) létesítéskor és az első üzembe helyezés előtt,

b) minden lényeges, a VT-ben foglaltakat érintő átalakítás, bővítés vagy javítás után, valamint

c) legalább a vonatkozó jogszabály szerinti időközönként.

(4) Szerelői ellenőrzést kell végezni

a) minden üzembe helyezés előtt,

b) minden karbantartás után, valamint

c) fúrási telephelyen kéthavonta, ha a berendezés hosszabb ideig egy fúrásponton van.

(5) A bányavállalkozó a berendezés élettartama alatt gondoskodik a villamosbiztonsági felülvizsgálatról, valamint a szerelői ellenőrzésről készített jegyzőkönyv megőrzéséről.

8. § A kőolaj- és földgázbányászati létesítményben biztonsági világításként hordozható, a VT-ben meghatározott védelmi módú villamos kézilámpa is alkalmazható.

6. Hegesztési előírások

9. § (1) A hegesztési művelethez hegesztéstechnológiai üzemi utasítást kell kidolgozni.

(2) Hegesztést olyan berendezéssel lehet végezni, amelynek rendszeres biztonsági felülvizsgálata igazoltan megtörtént.

(3) A hegesztőnek próbavarratot kell készítenie, ha

a) új technológiai előírás alapján kezd hegeszteni, vagy

b) három hónapnál hosszabb ideig nem végzett adott technológia szerinti hegesztést.

(4) A próbavarratot minősíteni kell.

10. § (1) A hegesztési tevékenység irányításával és ellenőrzésével hegesztési szakembert kell megbízni.

(2) *  A hegesztési munkát és minőségét a kijelölt hegesztési felelős rendszeresen ellenőrzi.

(3) Az ellenőrzés kiterjed

a) a hegesztés technológiai előírások szerinti végzésére,

b) minden varrat szemrevételezéssel történő ellenőrzésére, valamint

c) a varratok technológiai előírás szerinti roncsolásmentes vizsgálatára.

11. § (1) Az előírt minőséget nem kielégítő hegesztési varratot ki kell javítani vagy újra kell készíteni.

(2) Javítás hegesztési technológia birtokában végezhető. Ha az eredeti hegesztési technológia alkalmazása nem lehetséges, akkor új javítási hegesztési technológiát kell kidolgozni, és a hegesztett kötés technológiai vizsgálatát ez alapján is el kell végezni.

(3) A javítási előírásoknak biztosítaniuk kell azokat a minimális mechanikai tulajdonságokat, amelyeket az eredeti hegesztésre használt hegesztési előírásokra vonatkozóan határoztak meg.

(4) A kijavított hegesztési varratot szemrevételezéssel és roncsolásmentes vizsgálattal meg kell vizsgálni.

12. § (1) A hegesztési varratokat úgy kell megjelölni és dokumentálni, hogy a hegesztési varrat helye és a hegesztő személye egyértelműen azonosítható legyen.

(2) Az előírt vizsgálatok megtörténtét és a vizsgálatok eredményeit jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

13. § A kőolaj- és földgázbányászati létesítményre vonatkozóan üzemi Tűzvédelmi Szabályzatot kell készíteni, amelyet a bányavállalkozó hagy jóvá.

7. Biztonsági övezet

14. § (1) A kőolaj- és földgázbányászati célú kút biztonsági övezete a kút középpontjától vízszintesen mért 50 m-es sugarú függőleges hengerfelület által határolt térség.

(2) A kőolaj és földgáz gyűjtő, előkészítő létesítmény, a kőolaj és földgáz gyűjtőállomás, valamint az egyéb kőolaj- és földgázbányászati célú technológiai létesítmény biztonsági övezethatára legalább a létesítmény 2-es zóna besorolású robbanásveszélyes térségeinek a határa.

(3) *  Mélyfúrási és kútmunkálati tevékenységnél a villamos veszélyességi övezet a függőleges kifolyótól, a gáztalanító elvezetésének végétől, a szeparátorok biztonsági szelepeitől, a zárt vízszintes kifolyó nyílásától és a termelvényes tartályoktól mért 8,25 m sugarú függőleges hengerfelület által a torony magasságáig határolt térség, valamint a szabad iszapfelületek 1,5 m-es körzete.

15. § (1) A biztonsági övezet terjedelmét a mezőbeni és a mezők közötti csővezeték mindkét oldalán, annak tengelyétől kell mérni.

(2) A vezetékek minimális biztonsági övezetének terjedelmét az 1. melléklet tartalmazza.

(3) Az 1. mellékletben meghatározott biztonsági tényező növelésével – nagyobb biztonsági tényező alkalmazásával – a biztonsági övezet csökkenthető.

16. § *  A fáklya biztonsági övezetének nagyságát a hőhatásövezet számítása alapján kell meghatározni. A mélyfúrási és kútmunkálati tevékenység során a biztonsági övezet a fáklya tengelyétől mért legalább 30 m-es sugarú függőleges hengerfelület által határolt térség.

17. § A technológiai berendezést olyan korrózió elleni védelemmel kell ellátni, vagy ahhoz olyan falvastagság pótlékot kell biztosítani, amely a tervezett élettartamig lehetővé teszi a biztonságos üzemeltetést. A korrózió elleni védelem szükségességét és mértékét műszaki-gazdasági számítások alapján a várható használati idő, az igénybevétel, a korróziós meghibásodások közvetlen és közvetett kárai figyelembevételével kell meghatározni.

II. FEJEZET

MÉLYFÚRÁS ÉS KÚTMUNKÁLATOK

7/A. *  Az üzemeltető felelőssége a mélyfúrás és a kútmunkálatok kivitelezése során

17/A. § *  Az e fejezetben foglalt feladatok ellátásáért és kötelezettségek teljesítéséért – az e fejezetben foglalt eltérő rendelkezések hiányában – az üzemeltető felel, a mélyfúrás és a kútmunkálatok során az e fejezetben foglaltak betartásával jár el, illetve gondoskodik az e fejezetben foglaltak betartatásáról.

8. Munkaterület, fúrások telepítése

18. § (1) A fúrólyuk helyét használatban lévő épülettől, közlekedési útvonaltól, külszíni nyomvonalas létesítménytől, a fúrótorony, fúróárbóc (a továbbiakban együtt: fúróárbóc) magasságának 1,2-szeresénél nagyobb vízszintes távolságra kell kijelölni.

(2) A fúrási telephelyre a kivitelezőnek telepítési-elrendezési tervet kell készíteni.

(3) A szociális helyiségeket a fúrólyuktól 30 m-nél nagyobb távolságra kell elhelyezni.

9. Eszközök, berendezések

19. § (1) A fúrási, lyukbefejezési és kútjavítási tevékenységnél használt eszközt és berendezést úgy kell méretezni, kiválasztani, hogy biztonsággal megfeleljen a rendeltetésszerű használata során fellépő igénybevételnek.

(2) A fúrási, lyukbefejezési és kútjavítási tevékenységnél az Európai Unión belüli gyártó által adott megfelelőségi nyilatkozattal vagy tanúsító szerv által kiadott megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkező eszköz és berendezés használható.

20. § (1) A fúróárbóc és a munkapad részére az alapot a talaj szilárdságát számításba véve kell elkészíteni.

(2) Fúrási, lyukbefejezési és kútjavítási munkához a várható igénybevételnek megfelelő teherbírású fúróárbócot kell használni.

(3) *  A fúróárbóc adattábláján fel kell tüntetni a gyártó nevét, a torony típusát és gyári számát, a megengedett maximális korona- és horogterhelést a kötélbefűzések számával, valamint a kihorgonyzás módját.

(4) A fúróárbóc kapcsolóállását legkésőbb az üzembe helyezés előtt el kell látni menekülőkötéllel és menekülőszánkóval. Menekülőkötélként legalább 110 kN/mm2 szakítóerejű, korrózió ellen védett sodronykötelet kell alkalmazni.

(5) A menekülőkötél alsó rögzítő horgonyát a fúróárbóctól olyan távolságra kell elhelyezni, ahol a kötél vízszintestől mért hajlásszöge legfeljebb 30°.

(6) A kapcsolóállás, a koronacsigához vezető lépcsők, létrák, azok háttámaszai, valamint a pihenőpadozatok kialakításának meg kell felelnie a gyártó által a fúróárbóc tekintetében előírtaknak.

(7) A fúróárbócokon, alépítményeken ötévente szerkezeti felülvizsgálatot kell végezni.

21. § (1) Az emelő és teherviselő eszközöket, elemeket a gyártó előírásai szerint kell használni, karbantartani és ellenőrizni.

(2) * 

22. § (1) A fúró, lyukbefejező és kútjavító berendezéseknél a gyártó vagy akkreditált intézmény által kiállított megfelelőségi tanúsítvánnyal ellátott kötél használható.

(2) A fúrókötelet le kell cserélni, ha

a) a kötél bármely 1 m-es szakaszán a szakadt elemi szálak száma eléri az összes elemi szálak számának 15%-át,

b) a kötél bármely 1 m-es szakaszán egy pászma szakadt elemi szálainak összege eléri a pászma összes elemi szálainak 30%-át, vagy

c) a kötél munkaszáma alapján elérte a technológiai utasításban előírt értéket.

(3) Fúrókötélként olyan acélsodrony-kötél használható, amelynek névleges szakítóereje a várható legnagyobb statikus terhelésnek legalább háromszorosa.

(4) A fúrókötél átmérőjének meg kell felelnie a korona- és szállítócsigasor kötéltárcsák horgonyméretének.

(5) Behúzatókötélként olyan acél-, növényirost- vagy műszálkötél használható, amelynek névleges szakítóereje a megemelt tárgy tömegének legalább hatszorosa.

(6) A gépkulcs és az ellensúly felfüggesztésére olyan acélsodrony-kötél használható, amelynek szakítóereje legalább háromszorosa a gépkulcs ellensúly tömegének.

(7) A gépkulcs ellenkötele teherbírásának meg kell haladnia a húzó kötél húzóerő szabályzóval beállított maximális húzóerő értékét. Ennek hiányában 2 db különböző hosszúságú ellenkötelet kell alkalmazni, amelyeknek külön-külön nagyobb szakító szilárdságúnak kell lennie a húzó kötélnél.

(8) *  A torony kihorgonyzó köteleinek méretét, teherbírását, elrendezését, az üzem közben megengedett kötélfeszültségeket, a kötélzet és rögzítéseinek ellenőrzési módját, gyakoriságát, lecserélésének feltételeit a gyártó előírásait figyelembe véve az üzemeltető üzemi utasításban határozza meg.

(9) Függesztéknek egyedi azonosítóval ellátott, a karbantartási utasításban előírt rendszerességgel ellenőrzött, megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkező eszköz használható.

(10) Az üzemeltető az emelő- és teherviselő eszközökre ellenőrzési utasítást dolgoz ki, amelyben rögzíti a különböző elemekre vonatkozó ellenőrzési, felülvizsgálati és színkódolási vagy azzal egyenértékű jelölési előírásokat.

(11) A fúróberendezésen lévő összes függesztőelemről – ideértve a félszemet, a megtörőcsigát, a hegesztett és a rögzített fülecset, valamint a kötelet – térképet kell készíteni.

23. § (1) A fúró, lyukbefejező és kútjavító berendezést meghajtó motort a fúrómesteri állásból működtethető vészleállító berendezéssel kell ellátni.

(2) A tengelykapcsoló szerkezeti megoldását a szándék nélküli be- és kikapcsolást kizáró módon kell kialakítani.

(3) *  A véletlen érintés veszélyének kitett mozgó géprészeket – az orsó, a forgatóasztal és a fúrószerszám kivételével – burkolni kell vagy korláttal kell elkeríteni.

(4) *  Az üzemanyag csővezetékét megfelelő szilárdságú, elektromosan vezető vagy egyen potenciálra hozott anyagból kell készíteni. A csővezeték mindkét végét elzárószerelvénnyel kell ellátni. A vezetéket külső mechanikai hatások és korrózió ellen védeni kell.

24. § (1) Az emelőmű és a kanalazó dob a következő feltételek együttes fennállása esetén üzemeltethető:

a) a fékberendezés üzemképes,

b) a dobra felfutó fúrókötél nem közelíti meg a dobkarima peremét a kötélátmérő 2,5-szeresénél kisebb távolságra, vagy az a kiugrás ellen egyéb módon biztosított,

c) a végálláskapcsoló az emelőművet a szállítócsigasornak a koronacsigasorba való ütközése előtt legalább 1 m távolságban képes megállítani, vagy a végállásjelző ilyen megállításra kellő időben hangjelzést ad,

d) szakképzett kezelője állandóan mellette tartózkodik.

(2) Az emelőmű fékberendezésének bármely helyzetben meg kell tartania az adott kötélbefűzési variáció mellett engedélyezett maximális terhet, és biztosítani kell bármely munkafolyamat kivitelezhetőségét.

(3) A fúróberendezések emelőművét segédfékkel kell ellátni.

25. § (1) Nyomás alatt üzemelő rendszer azonosítható és műbizonylattal rendelkező elemekből állítható össze. A nyomóvezeték és a lefúvatóvezeték-rendszer elemeit és szerelvényeit 1,25-szörös biztonsági tényezővel kell méretezni.

(2) A nyomóvezetékben alkalmazott tömlők mindkét végét lánccal vagy sodronykötéllel kell biztosítani. A rögzítést és a kikötést a várható legnagyobb húzóerőt figyelembe véve kell méretezni.

(3) A szivattyú nyomócsonkja után a rendeltetési célra igazoltan alkalmas túlnyomás-határolót kell felszerelni. A nyomócsonk és a túlnyomás-határoló közé elzáró szerelvény nem építhető be.

(4) A túlnyomás-határoló nyitónyomása nem haladhatja meg a szivattyúban alkalmazott hengerbetétre megengedett legnagyobb és a nyomóvezeték rendszer legkisebb nyomásértékű elemének névleges nyomását.

(5) A nyomóvezetékbe légüstöt kell beépíteni. A nyomóvezeték munkapadon lévő szakaszán és a szivattyún megfelelő méréshatárú nyomásmérőt kell felszerelni.

(6) Nyomás alatt álló rendszert nyomásmentesíteni előre felszerelt, szabályozható elzáró szerkezettel szabad.

(7) A nagynyomású rendszerben vezetékmenetes kötésű csatlakozás

a) 210 bar üzemnyomásig 1/2" – 6" méretben,

b) 211–350 bar üzemnyomásig 1/2" – 2" méretben,

c) 350 bar feletti üzemnyomás esetén 1/2" méretben

alkalmazható.

26. § (1) A lyuk- és kútfejen a tervezettnek megfelelő nyomáshatárú, megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkező elzáró szerkezet és kútfejszerelvény-elem használható.

(2) A lyuk- és kútfejszerelvényeket és azok csatlakozó szerelvényeit – beleértve a kitörésgátlókat, a lyuk- és kútfejszerelvényhez csatlakoztatott rendszerek tolózárait, valamint a lefúvató- és fáklyavezetékeket a legkülső tolózárakig – úgy kell megválasztani, hogy azok nyomása ne legyen kisebb, mint a soron következő lyukszakasz fúrásakor várható legnagyobb lyuk- és kútfejnyomás. Gyűrűs kitörésgátló esetén egy nyomásfokozattal alacsonyabb üzemnyomású kitörésgátló is megfelel.

(3) Az üzemeltető gondoskodik a kitörésgátló, a lubrikátor és a csatlakozó vezeték rendszerei szerkezeti felülvizsgálatának legalább ötévenként történő, dokumentált elvégzéséről.

27. § (1) A berendezéseknél használt mérőműszerek rendszeres kalibrálásáról gondoskodni kell.

(2) A mérőműszerek kalibrálásának és hitelesítésének módjáról, valamint gyakoriságáról az eszköz tulajdonosa utasításban rendelkezik.

10. Tervek

28. § (1) A műszaki üzemi tervben meghatározott bányászati cél eléréséhez szükséges fúrási alapgeológiai és műszaki-biztonsági adatokat, követelményeket a geológiai-műszaki tervben (a továbbiakban: geo-műszaki terv) kell meghatározni.

(2) A geo-műszaki terv tartalmazza különösen

a) a fúrás azonosítási adatait, teljes nevét, jelét, koordinátáit és jellegét,

b) a fúrás tervezett mélységét, szakaszonkénti átmérőjét és a szakasz hosszát,

c) a rétegsort, a kőolaj-, gáztároló- és iszapveszteséges rétegek mélységét, a korbeosztást,

d) a fúrási szakaszonként várható legnagyobb réteg- és kútfejnyomást, hőmérsékletet,

e) a fúrás során tervezett szelvényezéseket,

f) a magfúrások helyét és hosszát,

g) fúrási szakaszonként az öblítőfolyadék fő jellemzőit és típusát,

h) a béléscsőoszlopok beépítési mélységét, azok átmérőjét, falvastagságát és anyagminőségét, a szilárdsági méretezési számítást,

i) a cementpalástok magasságát, valamint

j) *  a béléscső zárásvizsgálatok tervezett értékét, a leürítési korlátozásokat.

29. § (1) A geo-műszaki terv alapján fúrási kiviteli tervet (a továbbiakban: kiviteli terv) kell készíteni.

(2) A kiviteli terv az alábbiak ismertetését tartalmazza:

a) a fúrás célja,

b) a fúróberendezés főbb jellemzői,

c) a fúrólyuk szerkezete,

d) a béléscsövezési és cementezési program,

e) a lyukfejszerelvény és a kitörésgátló rendszer típusa és nyomáshatára,

f) a zárásvizsgálatok és a rétegterhelési ellenőrzésekkel kapcsolatos szabályok,

g) az öblítőfolyadék típusa és jellemzői,

h) a szükséges iszaptisztító eszközök,

i) a fúróprogram,

j) a fúrószerszám összeállítása,

k) a fúrási paraméterek,

l) a fúrási hidraulika,

m) az információszerzés módjai, valamint

n) a kútmunkálat során várható veszélyek és azok megelőzési módja.

11. Béléscsövezés

30. § (1) A kőolaj-, földgáz- vagy hévíztároló réteg átfúrásához használandó lyukelzáró szerkezet horgonyzására biztonsági, a tárolóréteg végleges biztosítására termelési béléscsőoszlopot kell beépíteni.

(2) *  Ha a biztonsági béléscsőoszlop alatti nyitott lyukszakasz hossza, állékonysága, a fedőréteg nyomásviszonyai vagy műszaki nehézség indokolja, technikai béléscsőoszlopot kell alkalmazni.

(3) Ismert területen a biztonsági béléscsőoszlop beépítésének mélységét a tényleges földtani és műszaki viszonyokat figyelembe véve úgy kell meghatározni, hogy a beépített béléscsőoszlop biztosítsa a harántolt rétegsor védelmét, valamint a fúrás zavarmentes továbbmélyítését.

(4) Ismeretlen területen a biztonsági vagy a technikai béléscsőoszlopot a várható legfelső szénhidrogén-tároló réteg 50 m-re való megközelítése előtt, úgy kell beépíteni, hogy az alsó végének a szénhidrogén-tároló rétegtől mért távolsága

a) 550 m-nél kisebb mélységben lévő szénhidrogén-tároló réteg esetén legfeljebb 100 m,

b) 550 m-nél nagyobb mélységben lévő szénhidrogén-tároló réteg esetén legalább 500 m mélységben legyen.

(5) A béléscső-méretezést összevont igénybevételre kell elvégezni. A méretezés során legalább a következő biztonsági tényezőkkel kell számolni:

a) húzás esetére 1,3,

b) külső nyomásra 1,125 és

c) belső nyomásra 1,125.

(6) A cementpalástot úgy kell tervezni, hogy

a) a kezdő és a biztonsági béléscsőoszlopok felszínig legyenek cementezve,

b) a cementpalást magassága haladja meg a következő lyukszakasz hosszának 10%-át, és legalább 50 m legyen, valamint

c) ha a béléscsőoszlop kőolajat vagy gázt tartalmazó réteget fed, és a rétegeket cementpalásttal különítik el, a cementpalást legalább 100 m-rel a legfelső tároló réteg fölé érjen.

(7) A fúrólyukat a biztonsági béléscsőoszlop és minden további béléscsőoszlop elhelyezése után lyukfejszerelvénnyel kell biztosítani. A lyukfejszerelvényt úgy kell kiképezni, hogy alkalmas legyen a fúrólyuk elzárására, lefúvatására, feltöltésére, valamint a csőközben fellépő nyomások mérésére és szabályozására.

12. Mélyfúrások és kútmunkálatok kivitelezése

31. § (1) Kútmunkálat kútmunkálati kiviteli terv alapján végezhető.

(2) A kútmunkálati kiviteli terv tartalmazza

a) a kútmunkálat célját, leírását,

b) *  a kút kútszerkezetre, réteghőmérsékletre, rétegnyomásra, várható legnagyobb kútfejnyomásra és előéletére vonatkozó adatait,

c) a várható rétegtartalom megnevezését, mennyiségét és összetételét, különös tekintettel a CO2 és H2S tartalomra,

d) a kútmunkálati folyadék típusát és sűrűségét,

e) a munkálatok – ideértve a zárásvizsgálatok, szerszám-összeállítás, rétegmegnyitás, kútindítás, hozamvizsgálat, mintázások és rétegelzárás – leírását,

f) az elvégzendő geofizikai méréseket,

g) az alkalmazandó lyuk- és kútfejszerelvények, kitörésgátlók, biztonsági szerelvények, termeltető és lefúvató rendszerek főbb jellemzőit, valamint

h) a végleges kútszerkezet leírását.

32. § (1) *  A munkálatok megkezdését – a karbantartás jellegű tevékenység kivételével – a megkezdést megelőzően 8 nappal be kell jelenteni a bányafelügyeletnek.

(2) Az építési engedélyt, az engedélyezett geo-műszaki tervet, a kútmunkálati tervet és a kiviteli tervet a fúrás helyszínén kell tartani.

(3) *  A mélyfúrások és a kútmunkálatok berendezései az üzemeltető által meghatározott létszámú és szakmai összetételű személyzettel üzemeltethetőek. A személyzet munkájának közvetlen irányítására az előírások, utasítások és a feladatok biztonságos végrehajtásáért felelős csoportvezetőt kell írásban megbízni.

(4) *  A berendezés felszerelése után a fúrási, kútmunkálati művelet akkor kezdhető meg, ha a berendezés ellenőrzését követően a berendezés üzemeltetőjének felelős műszaki vezetője az üzemképességről nyilatkozik, és az engedélyes bányaüzemi felelős műszaki vezetője vagy helyettese a rendelkezésre álló nyilatkozatok, dokumentumok és az általa végzett ellenőrzés alapján a munkálatok megkezdéséhez – a biztonsági naplóba történő bejegyzéssel – hozzájárul.

(5) A berendezés üzembe helyezése előtt

a) a nyomóvezetéket – a legnagyobb tervezett üzemnyomással – 10 perces próbanyomásnak kell alávetni,

b) *  a berendezés villamos készülékeit és a védőhálózatot villamos szakképzettséggel rendelkező személy felülvizsgálja, és a megfelelőségről a biztonsági naplóban írásban nyilatkozik, valamint

c) a nyomástartó edények felülvizsgálatát el kell végezni.

(6) Kútmunkálat megkezdése előtt a termelőcsőben, a csőközben, valamint a kútfejre szerelt vezetékekben uralkodó nyomást felügyeleti személy ellenőrzi. A kútfejszerelvény a termelő- és béléscső-terek nyomásmentesítése után, vagy a kút elfojtását követően bontható meg.

33. § (1) Kútfejet és kutat nyomásmentesíteni és termeltetni csak lefúvató vagy termeltető rendszeren keresztül szabad.

(2) A lefúvató rendszert úgy kell kialakítani, hogy a fúrólyukból vagy a kútból kilépő közeg ellenőrzött áramoltatása a technológiai folyamattól és az időjárási viszonyoktól függetlenül biztosítva legyen.

(3) A nyomás alatt lévő kútban munkálat a felelős műszaki vezető által jóváhagyott műveleti utasítás szerint végezhető.

(4) A kútra felszerelt lubrikátort, teszter-karácsonyfát és lefúvató rendszerét felszerelés után – a művelet során várható legnagyobb kútfejnyomással – nyomáspróbának kell alávetni.

34. § (1) *  Az öblítőfolyadéknak olyan sűrűségűnek kell lennie, hogy mind statikus, mind dinamikus körülmények között biztonsággal ellensúlyozza a rétegnyomást. Alul- és kiegyensúlyozott fúrás esetén külön technológiai utasítás alapján kell eljárni.

(2) *  Az öblítőfolyadék sűrűségét és viszkozitását műszakonként legalább háromszor kell mérni a kőolajat, földgázt vagy 60 °C-nál magasabb hőmérsékletű hévizet tároló réteg harántolása előtt. Ilyen réteg észlelése esetén a mérést a harántolás során óránként el kell végezni. A mérés eredményét a napi jelentésben legalább műszakonként egyszer be kell jegyezni.

13. Üzemzavarok elhárítása, kitörés elleni védelem

35. § (1) *  Az üzemzavar-elhárítási tervben foglaltak végrehajtásának gyakorlását az üzemzavar-elhárítási gyakorlat keretében évente el kell végezni.

(2) A mentési munkát a bányaüzemi felelős műszaki vezető irányítja. A mentési munka során a mentéssel kapcsolatos utasítás a mentést irányító felügyeleti személy előzetes hozzájárulásával adható ki.

(3) *  Az üzemzavar bekövetkezését, körülményeit, a felszámolása érdekében tett intézkedéseket, azok végrehajtását a napi jelentésben rögzíteni kell.

(4) *  A bányavállalkozó kitörésvédelmi tervet készít, amely tartalmazza a fúrólyuk vagy a kút nyugalmi helyzetének megbomlása esetén követendő szabályokat, valamint a különböző kútfejnyomásokhoz és -tevékenységekhez tartozó kitörésgátló rendszer kialakítására vonatkozó rendelkezéseket. A kitörésvédelmi tervben előírtak gyakorolását negyedévente el kell végezni.

(5) A bányavállalkozó és a kőolaj- és földgázbányászati kút mélyítését, kiképzését, karbantartását és javítását végzők gondoskodnak a kitörés felszámolására és a kút eloltására alkalmas kitörésvédelmi mentőcsapat tevékenységük ideje alatti rendelkezésre állásáról.

36. § (1) A mentőcsapat tagjának az egészségügyi alkalmasságon túl legalább 5 éves szakmai gyakorlattal, valamint az alábbiakra kiterjedő ismeretekkel kell rendelkeznie:

a) az alkalmazott fúró-, lyukbefejező, kútjavító berendezés kezelése,

b) a kitört kúton lévő fúró- és kútjavító berendezés leszerelése,

c) a meghibásodott kútelzáró fejek leszerelése,

d) a mechanikus csővágó, Hytorc típusú eróziós vágó vagy egyéb, a fenti eszközök műszaki színvonalát elérő eszközök használata,

e) az égő kutak aknájának vízfüggöny melletti szétbontása, valamint

f) a berendezés munkapadján történő mindennemű kifúvás megfékezése.

(2) A mentőcsapatnak a kúttűz oltására rendelkeznie kell

a) nagyteljesítményű szivattyúkkal,

b) nagyteljesítményű vízágyúkkal,

c) manipulátorral és lángelterelővel, valamint

d) egyéb, az a)–c) pontban meghatározott eszközök műszaki színvonalát elérő eszközzel.

(3) A mentőcsapatnak rendelkeznie kell továbbá

a) olyan kitörésgátló rendszerrel, amelyben ékes betétet lehet használni 5 1/2" – 7" – 9 5/8" csövek, illetve a használatos méretű csövek rögzítésére,

b) nyomás alatti 2 7/8" – 3 1/2" – 5" átmérőjű termelőcsövek és fúrórudak zsilipeléssel történő kiépítéséhez szükséges eszközökkel.

(4) A kitörésvédelmi technikai eszköznek alkalmasnak kell lennie a berendezés személyzete által nem kivitelezhető feladat elvégzésére.

(5) * 

(6) A mentőcsapatnak alkalmasnak kell lennie a beavatkozás 24 órán belüli, szükséges eszközökkel és megfelelő személyzettel történő megkezdésére.

14. Megvalósulási dokumentáció

37. § (1) *  A bányavállalkozó a megvalósult fúrásokról, a lefúrt kutakról, az elvégzett kútmunkálatokról dokumentációs rendszert működtet. A kút dokumentációja tartalmazza:

a) a kivitelezési naplót,

b) a kút szerkezetére vonatkozó adatokat,

c) a béléscsövek és termelőcsövek átmérőjét, hosszát, anyagfokozatát,

d) a cementpalást adatait,

e) a kútban lévő nyitott szakaszok, perforációk és cementdugók helyére vonatkozó információkat,

f) a beépített szerelvények adatait,

g) a kútfejszerelvény nyomáshatárát, típusát, valamint

h) a beépített anyagok és szerelvények megfelelőségi tanúsítványait.

(2) A kút dokumentációját a bányászati tevékenység végéig meg kell őrizni.

15. A fúrási tevékenység befejezése, a kutak felhagyása, felszámolása

38. § (1) A fúrás befejezése után a kutat be kell keríteni, és a – kút jellegének megfelelő – biztonsági övezet kiterjedését, valamint a robbanásveszélyes zóna határát táblával kell jelölni.

(2) A bányavállalkozó gondoskodik a lefúrt kút biztonságos állapotának megőrzéséről, a jogosulatlan személy általi beavatkozás fizikai megakadályozásáról.

(3) Az ideiglenesen felhagyott, nem üzemelő kút biztonságba helyezését és rendszeres ellenőrzését a bányavállalkozó által jóváhagyott terv alapján kell kivitelezni és dokumentálni.

(4) A felszámolási terv tartalmazza

a) a felszámolás okát,

b) a harántolt szénhidrogén-tároló rétegek jellemző adatait,

c) az egyéb célra használható rétegek jellemző adatait,

d) a béléscsőoszlopok és a cementpalástok adatait és állapotának jellemzőit,

e) a tervezett cementdugó(k) hosszát és a zárásvizsgálat módját, valamint

f) a kutat feltöltő folyadék típusát és sűrűségét.

(5) A felszámolást úgy kell végrehajtani, hogy a béléscsőoszlopok csőközén szénhidrogén tartalmú nyitott rétegszakasz ne maradjon.

(6) A véglegesen felhagyott kutat tűszeleppel ellátott zárósapkával kell lezárni a talajszinttől legalább 1 m mélységben.

(7) A felszámolt kút beazonosíthatóságáról gondoskodni kell.

III. FEJEZET

SZÉNHIDROGÉNEK KITERMELÉSE

15/A. *  Az üzemeltető felelőssége a szénhidrogének kitermelése során

38/A. § *  Az e fejezetben foglalt feladatok ellátásáért és kötelezettségek teljesítéséért – az e fejezetben foglalt eltérő rendelkezések hiányában – az üzemeltető felel, a szénhidrogének kitermelése során az e fejezetben foglaltak betartásával jár el, illetve gondoskodik az e fejezetben foglaltak betartatásáról.

16. Művelési tervek

39. § (1) A kőolaj- és földgáztelep művelését hidrodinamikai egységenként kidolgozott művelési terv szerint kell végezni.

(2) A művelési terv tartalmazza

a) a föld alatti földtani és geológiai viszonyok vázlatos ismertetését,

b) a telepfolyadékok jellemző tulajdonságait a telepviszonyok között és a felszínen,

c) a kezdeti ásványvagyont,

d) a tervkészítést megelőző időszak termelési eredményeit, a szerzett tapasztalatokat,

e) a telep múltban érvényesült és a jövőben tervezett működési rendszerét,

f) a termelő és besajtoló kutak jelenlegi és tervezett hálózatát,

g) a kőolaj-, földgáz- és víztermelés, valamint a besajtolás évenkénti előrejelzését,

h) a telep- és kútfejnyomások várható alakulását,

i) a művelési folyamat megfigyeléséhez szükséges méréseket és vizsgálatokat, valamint

j) a kihozatal tervezett alakulását.

(3) A telep termelés közbeni viselkedését, a rétegviszonyok, állapot-jellemzők alakulását a művelési tervben előírt gyakorisággal végzett mérésekkel, vizsgálatokkal meg kell határozni. A tervezett és mért adatok eltérése esetén az észlelt eltérésekre figyelemmel a művelési tervet módosítani kell.

(4) A próbatermeltetési tervben kell meghatározni a művelési terv kidolgozásához szükséges adatok és összefüggések megismerése céljából történő mérések és vizsgálatok körét, gyakoriságát.

17. Kutak üzemeltetése

40. § (1) A kutat a művelési terv alapján készített technológiai utasítás szerint kell működtetni.

(2) A termelő kút hozamát a művelési tervben előírt hozam beállítására alkalmas szerelvénnyel vagy szerkezettel kell szabályozni.

(3) A kutakról a bányavállalkozónak nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza

a) a kút szerkezetére vonatkozó adatokat,

b) a telep megnevezését, a perforált szakaszok mélységét,

c) a termelési módot, üzemidőt, fúvóka méretet,

d) a kútból telepenként kitermelt kőolaj, földgáz és víz havi, évi és összegzett mennyiségét,

e) a kúton át besajtolt közeg havi, évi és összegzett mennyiségét,

f) a kúton végzett karbantartást, javítást, a leállások és leállítások okait, időtartamait,

g) az előfordult üzemzavarokat, azok lefolyásával és felszámolásával kapcsolatos adatokat, valamint

h) a termelvények minőségi jellemzőit.

(4) Termelő kút hozamát – ideértve az olaj-, gáz-, kondenzátum- és vízhozamot –, a másodlagos, illetve növelt hatékonyságú művelés vagy tárolás céljából besajtolt folyadék, illetve gáz mennyiségét

a) a folyamatosan üzemelő kutaknál legalább havonta,

b) az időszakosan üzemelő illetve 95% feletti víztartalmú kutaknál legalább hathavonta

egyszer méréssel kell meghatározni. A mérés időtartamát és módját úgy kell megválasztani, hogy annak alapján a kút napi termelése meghatározható legyen.

(5) A kúton nyomásmérési lehetőséget kell biztosítani a termelőcsövön és a béléscső-közön. A mért adatokat nyilván kell tartani.

(6) A kútfejszerelvény elemeinek meghibásodása vagy a béléscsőfej tömítetlensége esetén a hiba megszüntetése iránt azonnal intézkedni kell. A kútfejszerelvényen javítási munka a bányaüzemi felelős műszaki vezető engedélyével, és az arra jogosult felügyeleti személy irányításával végezhető.

(7) Átfejtődés észlelése esetén annak megszüntetése iránt azonnal intézkedni kell.

(8) Tartósan üzemen kívüli kút elzáró szerelvényét, ha abban nyitott réteg van, úgy kell helyzetében biztosítani, hogy arra nem jogosult személy a szerelvényt ne működtethesse.

18. Csővezetékek

41. § A csővezetékek, szerelvények és műszerek állapotát üzemi utasításban szabályozott módon rendszeresen ellenőrizni kell. Az ellenőrzések alapján el kell végezni a csővezetékek minősítését, meg kell határozni a szükséges intézkedéseket és a következő vizsgálat időpontját.

19. Technológiai telephelyek

42. § (1) A technológiai berendezést, szerelvényt és egyéb létesítményt a robbanásveszélyes zónák figyelembevételével kell telepíteni.

(2) A robbanásveszélyes zóna határát a telephelyen belül táblákkal meg kell jelölni. A robbanásveszélyes zóna a telep kerítésén kívülre nem terjedhet.

(3) *  Ahol a technológiai telephely ipariszennyvíz- és csapadékvíz-csatorna elvezetőképességét légbeszívás vagy gázképződés visszaduzzadással, visszabuborékolással káros mértékben zavarhatja, ott a csatorna és az akna légterét szellőzővezetéken keresztül szellőztetni kell. Az akna szellőzővezetékeinek felső végére, a kezelőszint fölött legalább 2,5 m-re lángzárat kell szerelni.

(4) A technológiai terület 30 m-es körzetén belül a kommunális csatornák aknáit kettős, homokzáras fedéllel kell készíteni.

(5) A bányaüzemi felelős műszaki vezető gondoskodik

a) a telephelyi napló,

b) az ellenőrzési napló, valamint

c) a munkavédelmi és tűzvédelmi oktatási napló

vezetéséről.

20. Technológiai tartályok

43. § (1) A technológiai tartály helyszíni technológiai szerelését, telepítését, javítását, szivárgásvizsgálatát, időszakos vizsgálatát tartályvizsgáló szakképesítéssel rendelkező szakember, vagy ilyen személyt foglalkoztató gazdálkodó szervezet végezheti.

(2) Tartály vagy tartálycsoport akkor telepíthető, ha

a) gyártója az adott felhasználási célra való alkalmasságról írásban megfelelőségi nyilatkozatot tett, vagy

b) kísérő dokumentációjából megállapítható, hogy a kívánt célra gyártották, vagy más célok mellett erre is alkalmas.

(3) Tartály a rendeltetése szerint és akkor üzemeltethető, ha rendelkezik használatbavételi engedéllyel és az előírt vizsgálatokat

a) az üzembe helyezés előtt,

b) a tisztítás, karbantartás, átalakítás, áttelepítés után,

c) ötévenként,

d) különleges esetekben – ideértve különösen a meghibásodást, az üzemzavart és a forgalmazott anyag változását –

elvégezték.

(4) A tartály vizsgálatának fajtái a következők:

a) külső szerkezeti vizsgálat,

b) belső szerkezeti vizsgálat,

c) tűzvédelmi felülvizsgálat,

d) korrózióvédelmi ellenőrzés, valamint

e) vízfeltöltéssel történő tömítettségi ellenőrzés.

(5) *  Az elvégzendő vizsgálatok időpontjait, azok dokumentálásának módját a bányaüzemi felelős műszaki vezető határozza meg. A vizsgálatok alapján szükséges intézkedéseket a bányaüzemi felelős műszaki vezető hagyja jóvá.

(6) Tartály kőolajjal és kondenzátummal legfeljebb a térfogatának 95%-áig tölthető fel.

(7) A kezelt vagy elhelyezett folyadék szétfolyásának a megakadályozására sánccal elkerített felfogó teret (a továbbiakban: védőgödör) kell alkalmazni, kivéve ha a technológiai tartály szilárdságát a hidrosztatikus nyomás felett legalább 2 bar belső túlnyomásra méretezik és a felállítás helyén ennek megfelelő próbanyomásnak vetik alá, vagy a tartály duplafalú.

(8) A védőgödröt és a sáncot folyadékot át nem eresztő módon, kellő tömörségben, folyadék nyomásnak ellenálló kivitelben, nem éghető anyagból kell készíteni. Ha a sáncon csővezeték vagy kábel halad keresztül, az átvezetéseket oly módon kell kiképezni, hogy az a teljes folyadék zárhatóságot még tűz esetén is biztosítsa.

(9) A védőgödör folyadékkal tölthető térfogatának – a benne elhelyezett tartályok összes űrtartalmának százalékában kifejezve – a kötelező paraméterei a következők:

a) 1 tartály esetén 100%,

b) 2 tartály esetén 90%,

c) több tartály esetén 75%.

(10) A technológiai tartályt légzőszeleppel vagy légzőnyílással kell ellátni, amelynél a visszalobbanást meg kell akadályozni.

21. Nyomásfokozó rendszerek

44. § (1) A szivattyút csurgalékgyűjtő tálcákkal kell ellátni, amelyekről az elcsurgó folyadék megfelelő gyűjtése megoldható.

(2) Automatikus üzemű szivattyú esetén a helyi kézi működtetés lehetőségét is biztosítani kell.

45. § (1) Kompresszortelep létesítésénél és üzemeltetésénél a következő feltételeknek is teljesülni kell:

a) az éghető gázokat forgalmazó kompresszortelepek és a csőcsatornák átszellőzését biztosítani kell, valamint

b) a kezelők tartózkodó helyiségét a veszélytelen terület felé nyíló ajtóval is el kell látni.

(2) A dugattyús kompresszor minden fokozata után túlnyomás elleni védelmet kell biztosítani, ha az egyes fokozatok egymástól zárószerelvénnyel el vannak választva.

(3) A kompresszortelep és az egyedileg telepített kompresszor távfelügyelettel akkor üzemeltethető, ha – figyelemmel e rendelet előírásaira is –

a) az a szükséges fő- és segédfolyamati műszaki jellemzők szélső értékeit magába foglaló reteszelő automatikával rendelkezik, és

b) a védelmi automatika a leállítás okát a helyszínen, a vészleállás tényét a távfelügyeleti központban, vagy a beavatkozásra jogosult személynél jelzi.

(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket az egyedileg telepített kompresszorok esetében is alkalmazni kell.

22. Műszerek, biztonsági szerelvények, túlnyomás elleni védelem

46. § (1) A technológiai rendszerben nyomásmérési helyet kell biztosítani

a) a kutak csőközeinek és termelőcsövének nyomásmérésére,

b) a nyomástartó edényekre vagy az azzal összefüggő, együtt lezárható csővezetékrendszerre,

c) a nyomásszabályozók be- és kilépő oldalaira,

d) az önállóan nyomásmentesíthető terekre a lefúvató szerelvény közelében,

e) minden olyan helyen, ahol a nyomásmérő az üzemvitel, üzemellenőrzés szempontjából szükséges, valamint

f) nyomásfokozó rendszerek be- és kilépő vezetékeiben.

(2) A nyomásmérő kiszakaszolhatóságát és nyomásmentesíthetőségét biztosítani kell.

(3) Helyi mutatású folyadékszintjelzőt kell beépíteni minden olyan helyen, ahol a folyadékszint ismerete biztonságtechnikai követelmény.

(4) Helyi hőmérőt kell felszerelni minden olyan helyen, ahol az az üzemvitel, üzemellenőrzés szempontjából indokolt.

47. § (1) A technológiai berendezést, csővezetéket túlnyomás ellen védeni kell.

(2) Eltérő engedélyezési nyomású, összekapcsolt technológiai rendszereknél a kapcsolódás helyén záró-, vagy szabályozó- és zárószerelvényt kell elhelyezni, valamint a kisebb engedélyezési nyomású rendszert túlnyomás ellen védeni kell.

(3) Ha a védelem záró szerelvénnyel történik,

a) a biztonsági zárószerelvényről törzslapot kell vezetni,

b) a biztonsági zárószerelvényt beépítésekor és legalább évenként nyitás-zárási működési próbának kell alávetni, valamint

c) a nyomásérzékelőt és a beállító elemeket hitelesítő fémzárral kell ellátni.

23. Lefúvató rendszer, fáklya

48. § (1) A technológiai folyamatok során és az időszakos felülvizsgálat, karbantartás, rendkívüli esemény miatti nyomásmentesítés alkalmával a rendszerből kikerülő gázok lefúvatására méretezett lefúvató rendszert kell kiépíteni.

(2) Az éghető veszélyes gázt fáklyán el kell égetni, a nem éghető veszélyes gázt elnyeletőn keresztül kell kibocsátani, ha a lefúvatás során a környezetben veszélyhelyzetet hozna létre.

(3) A fáklya elhelyezését, környezetbe telepítését és méretezését a folyamatos és tartós terhelési állapotban fellépő legnagyobb hőterhelés alapján kell meghatározni, figyelemmel a fáklyázás tervezett üzemvitelére, valamint a fáklya beépítési helyének környezetére.

(4) *  Az állandóan üzemelő fáklyaberendezést biztonsági berendezésekkel el kell látni.

(5) Kis mennyiségű lefúvatások gázaira – ideértve különösen a nyomásmérő, mintavevő, műszer ellenőrzésekor felszabaduló gázt, a túlmelegedést vagy meghibásodást jelző biztonsági szelep gázait – nem szükséges lefúvató rendszert létesíteni.

24. Nyomáspróbák

49. § (1) Az a technológiai berendezés, csővezeték, készülék, amelyben a töltettömegből származó nyomás nélkül az üzemnyomás 1 bar-nál nagyobb, vagy a szénhidrogén vagy egyéb gáz 0,3 bar nyomásnál nagyobb túlnyomáson van, eredményes nyomáspróba alapján helyezhető üzembe.

(2) E rendelet szerint kell elvégezni a csővezeték, a nyomástartó edény és csővezetékei helyszíni nyomáspróbáját, valamint a nyomástartó edénynek nem minősülő berendezés és csővezetékei nyomáspróbáját.

(3) Az üzemen és telephelyen kívüli csővezeték vonatkozásában szilárdsági, az üzemi és a telephelyi csővezeték, nyomástartó edény és berendezés vonatkozásában szilárdsági és tömörségi nyomáspróbát kell tartani.

(4) Szilárdsági nyomáspróba alá nem vehető csővezetékszakaszon, berendezésen tömörségi vizsgálatot kell végezni. Ugyanez vonatkozik a javításra, valamint a külön nyomáspróbázott technológiai rendszerek összekapcsolásának esetére is.

(5) Nyomáspróba a tervnek megfelelően kivitelezett és készre szerelt technológiai berendezésen és csővezetéken tartható. A nyomáspróba munkálatainak irányításával mérnök vagy technikus végzettségű és legalább 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkező személyt kell megbízni.

(6) Telephelyi nyomáspróba előtt az érintett technológiai berendezésen és csővezetéken mázolást végezni, szigetelést vagy burkolatot elkészíteni, azokat elföldelni nem szabad. A földbe fektetett csővezetékszakasz – a körvarrat kivételével – korrózió ellen védhető.

50. § (1) A tervező a nyomáspróba megtartására tervet készít, amely tartalmazza

a) a technológiai rendszer, berendezés és tartozékainak leírását, jellemző adatait,

b) a nyomáspróba technológiai adatait – így különösen a nyomásértéket, a vizsgálat időtartamát, az alkalmazandó közeg megnevezését –,

c) az ellenőrző műszerek beépítési helyét,

d) a nyomáspróba értékének elérésére, tartására és a nyomás csökkentésére vonatkozó előírásokat,

e) a nyomáspróbához szükséges szerelvényeket, záró és szakaszoló elemeket,

f) a nyomásmentesítés tervét,

g) a lefúvatásból adódó reakcióerőnek megfelelő vezeték és szerelvényrögzítési módot, az inert vagy szénhidrogén gáz lefúvatásakor alkalmazandó egészségügyi követelményeket, valamint

h) a személyi és vagyonvédelmi előírásokat.

(2) A lefúvatást fojtókúpos szeleppel vagy méretezett fojtótárcsákkal kell végezni.

(3) A nyomáspróba időtartama alatt a csővezeték és a technológiai berendezés 20 m-es körzetében tilos munkát végezni, valamint bárkinek – a nyomáspróbát végzők és ellenőrzők kivételével – ott tartózkodni.

(4) A nyomáspróba végrehajtása közben biztosítani kell, hogy a nyomás alatti csővezetékben, technológiai berendezésben a megengedettnél nagyobb nyomás ne léphessen fel. A védelem módját a nyomáspróba tervben rögzíteni kell.

51. § (1) A nyomáspróbáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza

a) a nyomáspróba körülményeinek rövid leírását,

b) a nyomáspróba időpontját és a nyomáspróbán részt vevő személyek nevét a küldő szerv megjelölésével,

c) az alkalmazott nyomásmérők gyári számát és osztálypontosságát,

d) a nyomáspróba alá vett technológiai berendezés pontos megnevezését,

e) a csővezeték vagy technológiai berendezés jellemző adatait,

f) a próbanyomás értékét és időtartamát,

g) a nyomáspróbára alkalmazott közeg minőségi jellemzőit,

h) a nyomáspróbára alkalmazott közeg hőmérséklet-változását,

i) a nyomáspróba kezdetén és végén a leolvasott nyomásértéket,

j) a nyomáspróba alatt észlelt rendellenes jelenségeket és megszüntetésük módját,

k) a nyomáspróba eredményét sikeres vagy sikertelen megjelöléssel, valamint

l) *  a nyomáspróbán részt vevő személyek aláírását.

(2) A nyomáspróbáról készített jegyzőkönyv megőrzéséről – a műszaki dokumentáció részeként – az üzemeltető gondoskodik.

52. § (1) A nyomáspróba előkészítése és végrehajtása új technológiai berendezésnél a kivitelező, meglévő technológiai berendezésnél az üzemeltető feladata.

(2) A nyomáspróbára kerülő csővezetéket és technológiai berendezést ki kell tisztítani.

(3) A nyomáspróba során biztosítani kell az ellenőrző nyomásmérő, hőmérő, nyomásmentesítő szerelvény és csővezeték beépítését, valamint ellenőrzését. Ha a nyomáspróba szakaszosan történik, minden szakaszban biztosítani kell a nyomáspróba feltételeit.

(4) *  A nyomáspróbával érintett csővezetéket és technológiai berendezést a legnagyobb tervezési nyomásnak megfelelő vakkarimával vagy egyéb alkalmas szerelvénnyel tömören le kell zárni, és a rendszerről megbízható módon le kell választani. A beépített zárószerelvények záróelemei nyomáskülönbségre csak a névleges nyomásértékig vehetők igénybe.

(5) A nyomásmérésre hitelesített, legalább 1,6 mérési pontosságú, a próbanyomásnak megfelelő méréshatárú nyomásmérő használható.

(6) A nyomáspróba alatt a nyomóközeg nyomását és hőmérsékletét műszeresen regisztrálni vagy hitelesen naplózni kell.

53. § (1) A szilárdsági nyomáspróbához elsősorban vizet kell használni, amely korrozív vagy szilárd szennyeződést nem tartalmazhat.

(2) Szilárdsági nyomáspróbához indokolt esetben más folyadék is felhasználható (gázolaj, fagyálló folyadék, párlat stb.).

(3) Szilárdsági nyomáspróba levegővel vagy légnemű közeggel előzetes bányafelügyeleti engedély alapján tartható.

(4) A szilárdsági nyomáspróba időtartama és értéke a következő:

a) öt perc az engedélyezési nyomás 1,25-szörös értékén, majd

b) hat óra az engedélyezési nyomás 1,1-szeres értékén.

(5) A nyomáspróbára kerülő csővezeték és technológiai berendezés feltöltését, valamint próbanyomás alá helyezését a következők szerint kell elvégezni:

a) a rendszert folyadékkal való teljes feltöltés után nyomásmentes állapotban legalább 3 órán át pihentetni, majd légteleníteni kell,

b) *  a légtelenített rendszert az engedélyezési nyomás 1,1-szereséig kell nyomás alá helyezni, nyomáslépcsőnként 30 perces pihentetés biztosításával,

c) az engedélyezési nyomás 1,1-szeresén végzett 30 perces pihentetés után az engedélyezési nyomás 1,25-szörösére a nyomást egy lépcsőben kell felemelni, amelynek elérése egyben a nyomáspróba kezdetét jelenti.

(6) A nyomáspróba akkor eredményes, ha annak során a hegesztési varratokon, oldható kötéseken és a szerkezet felületén rendellenesség nem következik be.

54. § (1) A sikeres szilárdsági nyomáspróba befejezése után el kell végezni a telephelyi technológiai berendezések és csővezetékek tömörségi nyomáspróbáját. A tömörségi nyomáspróbát a technológiai berendezés üzemeltetésre alkalmas állapotában kell elvégezni.

(2) A tömörségi nyomáspróbát levegővel, inertgázzal vagy szénhidrogéngázzal kell végezni.

(3) A nyomáspróba alá kerülő technológiai berendezés szénhidrogéngázzal való feltöltésekor

a) a kiszorított közeg fáklyára nem vihető,

b) *  a feltöltést lehetőleg nappal kell végezni; a ködös, párás időben végzendő feltöltés feltételeit külön és esetenként a 49. § (5) bekezdése szerinti személy határozza meg,

c) a nyomáspróba előkészítése és lefolytatása alatt a nyomáspróbának alávetett berendezés 50 m-es körzetében dohányozni és nyílt lángot használni tilos.

(4) A tömörségi nyomáspróbát a nyomáspróba időpontjában elérhető legmagasabb üzemi nyomáson kell végezni a (9) és (10) bekezdésben előírt vizsgálatok elvégzéséhez szükséges időtartamig.

(5) A tömörségi nyomáspróbára kerülő technológiai berendezés és csővezeték feltöltését, próbanyomás alá helyezését a következők szerint kell elvégezni:

a) próbanyomás 10 bar túlnyomásig 1 fokozatban (0–100%),

b) próbanyomás 10–25 bar túlnyomásig 2 fokozatban (0–50–100%),

c) próbanyomás 25–160 bar túlnyomásig 3 fokozatban (0–50–75–100%),

d) próbanyomás 160 bar-nál nagyobb túlnyomás esetén 0–50 bar túlnyomásig 1 fokozatban, majd 40 bar fokozatonként.

(6) Az egyes fokozatok elérése után a berendezést és a csővezetéket pihentetni, eközben szemrevételezéssel ellenőrizni kell. Ha veszélyt jelentő rendellenesség tapasztalható, a berendezést, csővezetéket nyomásmentesíteni kell.

(7) Az utolsó fokozat elérése után a pihentetést követően a csapadékot le kell ereszteni.

(8) A tömörségi nyomáspróba alatt a technológiai berendezés, csővezeték nyomása az engedélyezési nyomás értékétől legfeljebb ± 5%-kal térhet el, amit nyomásejtéssel vagy nyomásnöveléssel kell biztosítani, és állandó ellenőrzéssel kell követni.

(9) A tömörtelenség megállapítására minden hegesztett és oldható kötés vonatkozásában szappanoldatot vagy ezzel legalább egyenértékű indikálást kell használni.

(10) A tömörségi nyomáspróba akkor eredményes, ha annak során a hegesztési varratokon és az oldható kötéseken szivárgás nem észlelhető. Ha a nyomáspróba sikertelen, azt a hiba kijavítása után meg kell ismételni.

IV. FEJEZET

25. Föld alatti gáztárolás

55. § A földalatti gáztárolásra e rendelet előírásait kell megfelelően alkalmazni.

V. FEJEZET

26. Záró rendelkezések

56. § Ez a rendelet 2022. február 1-jén lép hatályba.

57. § Az e rendelet tartalmával megegyező rendelkezések tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént a 2009/487/HU bejelentés keretében.

1. melléklet a 16/2022. (I. 28.) SZTFH rendelethez

A vezetékek minimális biztonsági övezetének terjedelme

A B C D
Biztonsági tényező
1. * 

2.

Környezet
ha a szállított közeg atmoszférikus állapotban stabil folyadék ha a szállított közeg atmoszférikus állapotban nem stabil folyadék és gáz Biztonsági övezet
(m)
3. Belterületen 1,7 2,0 10
4. Műtárgynál 1,7 2,0 20
5. Egyéb területen 1,3 1,4 15