A jogszabály mai napon ( 2022.09.25. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

19/2022. (VII. 29.) AM rendelet

a vadászvizsgát megelőző tanfolyamról, a vadászvizsgáról, valamint a vadászíjjal, ragadozó madárral, magyar agárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsgákról

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 100. § (1) bekezdés c) pont 9. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 54. § 11. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A vadászvizsgára és a kiegészítő vizsgára történő jelentkezés feltétele

1. § Vadászvizsgát, valamint vadászíjjal, ragadozó madárral, illetve magyar agárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsgát (a továbbiakban együtt: kiegészítő vizsga) az a magyarországi lakóhellyel rendelkező személy tehet, aki a 17. életévét betöltötte, és

a) vadászvizsga esetén a vadászvizsgára felkészítő és azt megelőző tanfolyamot (a továbbiakban: tanfolyam) a vizsga napját megelőző 2 éven belül igazoltan elvégezte, vagy a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény (a továbbiakban: Vtv.) 66. § (6) bekezdése alapján a tanfolyam elvégzése alól mentesült,

b) kiegészítő vizsga esetén

ba) vadászvizsga bizonyítvánnyal,

bb) a vadászvizsga elméleti vizsgarészének eredményes teljesítéséről szóló igazolással vagy

bc) érvényes vadászjeggyel

rendelkezik.

2. A tanfolyam szervezése, indítása, ellenőrzése

2. § (1) Tanfolyam szervezését a vadászati hatóság az 1. mellékletben meghatározott feltételeknek megfelelő természetes vagy jogi személynek (a továbbiakban: tanfolyamszervező) engedélyezi.

(2) A tanfolyam szervezésére jogosító engedélyt a vadászati hatóság 5 évre adja ki. Az új engedély kiadása legkorábban a korábbi engedély hatályának lejártát megelőző 60 napon belül kérelmezhető.

(3) Ha a tanfolyam szervezésére jogosító engedély kiadását követően az oktatóteremben, a gyakorló vadászterületben, a lőtérben, valamint az oktató személyében változás áll be, a tanfolyamszervező az 1. melléklet 2.2. és 2.3. pontjában meghatározott dokumentumok másolatának csatolásával haladéktalanul írásban - ideértve az elektronikus levelet is - bejelenti a vadászati hatóságnak.

(4) A vadászati hatóság a tanfolyam szervezésére kiadott, visszavont, valamint lejárt hatályú engedélyekről az Országos

Magyar Vadászkamarát (a továbbiakban: Vadászkamara) folyamatosan tájékoztatja.

(5) A tanfolyam engedélyezésével kapcsolatos dokumentumokat a vadászati hatóság az engedély kiadásától számított 10 évig megőrzi.

3. § (1) A tanfolyam ellenőrzése érdekében a tanfolyamszervező

a) a tanfolyam, valamint az elméleti és a gyakorlati órák kezdő és befejező időpontjáról, helyszínéről és az oktatók személyéről a tanfolyam kezdetét megelőzően legalább 8 nappal,

b) az a) pontban meghatározottakban bekövetkező változásokat haladéktalanul

írásban - ideértve az elektronikus levelet is - bejelenti a vadászati hatóságnak.

(2) Ha az ellenőrzés olyan súlyú hiányosságot tár fel, amelyet nem lehet orvosolni, vagy a hiányosság orvoslására megadott határidő eredmény nélkül telt el, akkor a vadászati hatóság az engedélyt visszavonja.

4. § (1) A tanfolyam időtartama legalább 100 darab 60 perces óra. Egy nap legfeljebb 8 elméleti óra tartható. A tanfolyam felépítését a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A tanfolyam elméleti és gyakorlati órája kizárólag a tanfolyamon részt vevő (a továbbiakban: hallgató) személyes jelenlétével tartható meg.

(3) A tanfolyamszervező a hallgatóval képzési szerződést köt, amely tartalmazza

a) a tanfolyamszervező nevét,

b) a tanfolyam teljes óraszámát és menetrendjét, a helyszínek, időpontok és témakörök megjelölésével,

c) az elméleti és gyakorlati órákról való hiányzások mértékével kapcsolatos jogkövetkezményre való felhívást,

d) a tanfolyam díjának mértékét és fizetési módját, valamint

e) a felek szerződésszegésének jogkövetkezményeit.

(4) A tanfolyamszervező a foglalkozásról jelenléti ívet vezet, amelyet 5 évig megőriz.

(5) A tanfolyam befejezésekor annak teljesítéséről a tanfolyamszervező a hallgató számára igazolást állít ki, ha a hallgató a 2. melléklet szerinti elméleti órák legalább 80%-án és - a (7) bekezdésben meghatározott eset kivételével - a gyakorlati órák 100%-án részt vett.

(6) A tanfolyam teljesítéséről szóló igazolás kötelező adattartalma:

a) az igazolás sorszáma vagy iktatószáma,

b) az igazolást kiállító tanfolyamszervező adatai,

c) a tanfolyam kezdő és befejező dátuma,

d) a hallgatónak a Vtv. 66/B. §-ában meghatározott adatai,

e) a hallgató órákon való részvételére vonatkozó adatok az (5) és a (7) bekezdésben foglaltak alapján,

f) a (8) bekezdésben meghatározott esetben a hallgató nyilatkozata,

g) az igazolás kiállításának helye és dátuma, valamint

h) az igazolást kiállító tanfolyamszervező képviselőjének aláírása.

(7) Nem tekinthető a gyakorlati óráról történő hiányzásnak, ha a gyakorlati vadászlövészeti vizsgára nem kötelezett, kizárólag vadászíjjal, ragadozó madárral vagy magyar agárral vadászni kívánó hallgató a vadászlőfegyver biztonságos kezelésével és a lővizsgára történő felkészüléssel kapcsolatos gyakorlati foglalkozáson nem vesz részt.

(8) A kizárólag vadászíjjal, ragadozó madárral vagy magyar agárral vadászni kívánó hallgató a tanfolyamra jelentkezéskor írásban nyilatkozik, ha a gyakorlati lővizsgát nem kívánja teljesíteni. A nyilatkozat tényét a tanfolyam teljesítéséről szóló igazoláson is rögzíteni kell.

3. A tanfolyam oktatójára vonatkozó feltételek

5. § (1) A tanfolyamon az a személy oktathat vadgazdálkodással, vadászattal kapcsolatos

a) elméleti ismereteket, aki a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény végrehajtásának szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott felsőfokú vadgazdálkodási képzettséggel,

b) gyakorlati ismereteket, aki a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény végrehajtásának szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott legalább középfokú vadgazdálkodási képzettséggel

és érvényes vadászjeggyel, valamint szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(2) Állategészségügyi elméleti ismereteket a tanfolyamon az a személy oktathat, aki

a) okleveles állatorvos doktori szakképzettséggel vagy

b) a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény végrehajtásának szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott felsőfokú vadgazdálkodási képzettséggel

és érvényes vadászjeggyel, valamint szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(3) Fegyvertani elméleti ismereteket a tanfolyamon az a személy oktathat, aki

a) a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény végrehajtásának szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott felsőfokú vadgazdálkodási képzettséggel vagy

b) a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/2015. (VI. 16.) BM rendelet 9. melléklet 2.4.1.3. pontjában meghatározott felsőfokú rendészeti szakképzettséggel

és érvényes vadászjeggyel, valamint szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(4) Fegyverkezelési gyakorlati ismereteket a tanfolyamon az a személy oktathat, aki a rendőrség által kiadott, a lövészetvezetői tevékenység végzésére jogosító engedéllyel, érvényes vadászjeggyel és szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(5) Elsősegélynyújtási elméleti és gyakorlati ismereteket a tanfolyamon az a személy oktathat, aki államilag elismert legalább középfokú egészségügyi szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(6) A szakmai gyakorlat megléte akkor igazolható, ha az oktató

a) az (1) bekezdés, a (2) bekezdés b) pontja és a (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a vadgazdálkodási gyakorlatban, a vadászati közigazgatásban, a vadászati érdekképviseleti tevékenységben vagy a vadászati, valamint vadgazdálkodási szakmai oktatásban,

b) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az állategészségügyi gyakorlatban vagy az állategészségügyi szakmai oktatásban,

c) a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a rendőrségnél a szolgálati lőfegyverek, lőszerek kezelésével (tárolásával, kiadásával, visszavételével) vagy az állomány lőfegyverhasználatra való kiképzésével kapcsolatos, illetve a szolgálati lőfegyver használatának terén kiemelt szintű felkészültséget feltételező munkakörben,

d) a (4) bekezdés szerinti esetben lövészetvezetőként,

e) az (5) bekezdés szerinti esetben a baleseti mentésben vagy egészségügyi intézmény sürgősségi osztályán

legalább 5 évig dolgozott.

4. A vadászvizsga szabályai

6. § (1) Vadászvizsgát a Vadászkamara lakóhely szerinti területi szervezeténél lehet tenni. A vadászvizsga díja huszonötezer forint, amelyet a Vadászkamara lakóhely szerinti területi szervezete részére kell megfizetni. A vizsgázó a vizsgán igazolja a vizsgadíj befizetését. A befizetett vizsgadíj a megjelölt vizsgán való részvételre jogosít.

(2) A fegyverismeretre és fegyverhasználatra vonatkozó gyakorlati és elméleti vizsgarész vizsgadíja a vadászvizsga díjának ötven százaléka.

(3) A vadászvizsgát úgy kell megszervezni, hogy az egy napon vizsgázók száma a 20 főt nem haladhatja meg.

7. § (1) Mentesül a vadászvizsga - kivéve a fegyverismeretre és fegyverhasználatra vonatkozó gyakorlati és elméleti vizsga - teljesítési kötelezettsége alól az, aki a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény végrehajtásának szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott középfokú vagy felsőfokú vadgazdálkodási képzettséggel rendelkezik.

(2) A fegyverismeretre és fegyverhasználatra vonatkozó gyakorlati és elméleti vizsgát nem helyettesíti a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet 26. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti fegyverismereti vizsga.

(3) A kizárólag vadászíjjal, ragadozó madárral vagy magyar agárral vadászni kívánó személy a 4. § (5) bekezdése alapján kiadott igazolás bemutatásával egyidejűleg bocsátható az elméleti vizsgarészre.

8. § (1) A vadászvizsga vizsgabizottsága 4 főből áll, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A vizsgabizottság elnöke a Vadászkamara területi szervezetének titkára, tagjai a vadászati hatóság által delegált tájegységi fővadász, a területi vadászati hatóság által delegált személy, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság által delegált személy. A vizsgabizottság elnökének akadályoztatása esetén a vizsgabizottság elnöki feladatát a Vadászkamara főtitkára által felkért személy látja el.

(2) A vizsgabizottság elnöke és tagja nem lehet olyan személy, aki tanfolyamszervezői engedéllyel rendelkezik, vagy az ilyen engedéllyel rendelkező személy Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója.

(3) A vizsgabizottság elnöke, tagja oktatóként részt vehet a tanfolyamon.

(4) A vadászvizsga elméleti részét a 4 főből álló vizsgabizottság előtt kell letenni.

(5) A vadászvizsga gyakorlati részét a 4 főből álló vizsgabizottság legalább 2 tagja előtt kell letenni.

9. § (1) A vadászvizsga a 3. mellékletben meghatározottak szerint - kivéve a kizárólag vadászíjjal, ragadozó madárral vagy magyar agárral vadászni kívánó személyt - gyakorlati és elméleti vizsgarészből áll.

(2) A vizsgázó eredményes gyakorlati vizsgarészt követően bocsátható az elméleti vizsgarészre.

(3) A gyakorlati vizsgarész vizsgafeladatainak végrehajtásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a vizsgázónak a Vtv. 66/B. §-ában meghatározott adatait is. A vizsgafeladatok közvetlen befejeztével a jegyzőkönyvet a lövészetvezető, a vizsgabizottság jelenlévő tagjai és a vizsgázó aláírja. A jegyzőkönyv egy másolati példánya a vizsgázót illeti meg.

(4) Ha a vizsgázó a vadászvizsga elméleti vizsgarészét eredménytelenül teljesíti, akkor az eredménytelen elméleti vizsgarész napját követő 1 éven belül legfeljebb 2 alkalommal lehetősége van arra, hogy a teljes vizsgadíj megfizetése mellett csak az elméleti vizsgarészt ismételje meg.

(5) Ha a vizsgázó a (4) bekezdésben meghatározottak szerint sem tudja eredményesen teljesíteni az elméleti vizsgarészt, akkor a vadászvizsga minden vizsgarészének újbóli teljesítése szükséges.

(6) Ha a vizsgázó a tanfolyam teljesítésétől számított 2 éven belül nem tesz eredményes vadászvizsgát, akkor csak a tanfolyam újbóli elvégzését követően jelentkezhet ismételten vizsgára.

5. A kiegészítő vizsgák szabályai

10. § (1) Kiegészítő vizsgára jelentkezni a Vadászkamara országos szervezeténél lehet. A kiegészítő vizsga díja a vadászvizsga díjának ötven százaléka, amelyet a Vadászkamara országos szervezete részére kell megfizetni. A befizetés tényét a vizsgán igazolni kell.

(2) A kiegészítő vizsgákat évente legalább egy alkalommal szervezi meg a Vadászkamara országos szervezete által kijelölt területi szervezet.

11. § (1) A kiegészítő vizsga vizsgabizottsága - a (2) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - 3 főből áll. Elnöke a Vadászkamara országos szervezete által kijelölt területi szervezet titkára, tagjai a vadászati hatóság által delegált tájegységi fővadász, valamint a Vadászkamara országos szervezete által, az adott kiegészítő vizsga szakterületén jártas személyekből felkért szakember.

(2) A ragadozó madárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsga vizsgabizottságának az (1) bekezdésben meghatározott személyeken túl tagja a természetvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, valamint a solymászati tevékenység természetvédelmi engedélyezéséért felelős hatóság képviselője. A kiegészítő vizsga elméleti vizsgarészének eredményes teljesítéséről a vizsgabizottság igazolást állít ki a vizsgázó részére. A kiegészítő vizsga gyakorlati részét az 5 főből álló vizsgabizottság legalább 3 tagja előtt lehet letenni.

12. § (1) A vadászíjjal való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsga eredményes letételének a 3. melléklet 2. pontjában meghatározott vizsgarészek teljesítése minősül.

(2) A ragadozó madárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsga eredményes letételének a 3. melléklet 3. pontjában meghatározott vizsgarészek teljesítése minősül.

(3) A magyar agárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsga eredményes letételének a 3. melléklet 4. pontjában meghatározott vizsgarészek teljesítése minősül.

(4) Ha a vizsgázó eredménytelen kiegészítő vizsgát tesz, a következő vizsga során a teljes vizsgadíj megfizetése mellett csak az eredménytelen vizsgarészt kell megismételnie.

6. A vadászvizsga és kiegészítő vizsga lefolytatásának közös szabályai

13. § (1) A Vadászkamara területi szervezete a vadászvizsga és a kiegészítő vizsga (a továbbiakban ezen alcím tekintetében együtt: vizsga) időpontjáról és helyszínéről a vizsgaidőpontot megelőzően legalább 15 nappal írásban - ideértve az elektronikus levelet is - tájékoztatja a vadászati hatóságot.

(2) A vizsgán kizárólag a vizsgázók, a vizsgabizottság tagjai és elnöke, a vizsga lebonyolításához szükséges technikai személyzet, valamint a vizsga ellenőrzését végzők lehetnek jelen.

(3) Vizsgát magyar nyelven lehet tenni.

(4) A vizsga tananyagát a 4. mellékletben meghatározott ismeretek képezik.

(5) A vizsga akkor tekinthető eredményesnek, ha a vizsgázó a számára előírt valamennyi vizsgarészt a 3. mellékletben meghatározott módon eredményesen teljesíti.

(6) A Vadászkamara összeállítja, és szükség esetén frissíti

a) a vizsga írásbeli kérdéseit azok helyes válaszaival,

b) a szóbeli kérdéseket, valamint

c) a vizsgán használt képanyagot.

(7) A vizsga (6) bekezdés szerinti anyagai akkor alkalmazhatók, ha azokat a vadászati hatóság a hatályos jogszabályok, valamint a vadbiológiai és vadgazdálkodási szakmai ismeretek alapján jóváhagyta.

(8) A vizsgabizottság elnökét és tagjait a megjelent vizsgázók száma alapján vizsgáztatási díj illeti meg, amely a vizsgabizottság tagjai esetében vizsgázónként az 1 főre eső vizsgadíj 10 százaléka, a bizottság elnöke esetében az 1 főre eső vizsgadíj 15 százaléka.

(9) A vizsgabizottság elnöke és tagja - a (10) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - csak felsőfokú végzettséggel rendelkező személy lehet.

(10) A 11. § (1) bekezdésében meghatározott, adott kiegészítő vizsga szakterületén jártas személyekből felkért szakember legalább középfokú végzettséggel rendelkező személy lehet.

14. § (1) A vizsgára jelentkezőkről, továbbá a vizsgán részt vevőkről a Vadászkamara a Vtv. 66/B. §-ában meghatározott adatokon túl nyilvántartja

a) a tanfolyam teljesítéséről szóló igazolás kiállításának napját,

b) a vizsgát lebonyolító Vadászkamara területi szervezetének megnevezését,

c) a vizsga dátumát és helyszínét,

d) a vizsga típusát,

e) a vizsgára jelentkezők számát,

f) a vizsgára jelentkezés dátumát,

g) az elméleti és gyakorlati vizsgák részeinek eredményét, időpontját,

h) a bizonyítvány számát.

(2) Eredményes vizsga esetén a vizsgabizottság az 5. melléklet szerinti,

a) a vadászvizsga elméleti és gyakorlati vizsgarészének eredményes teljesítését igazoló vadászvizsga bizonyítványt,

b) a vadászvizsga elméleti vizsgarészének eredményes teljesítéséről szóló igazolást vagy

c) a kiegészítő vizsga típusának megfelelő kiegészítő vizsga bizonyítványt

állít ki, amelyet a vizsgázó a vizsga letételét követően kézhez kap.

(3) A kiállított bizonyítvány, illetve igazolás szigorú számadású nyomtatványnak minősül.

(4) A vizsgáztatásról és a kiadott bizonyítványokról, valamint igazolásokról a Vadászkamara területi szervezete nyilvántartást vezet (a továbbiakban: Vadászvizsga Főkönyv), amely - a Vtv. 66/B. §-ában meghatározott adatokon túl - tartalmazza a vizsga típusát és a bizonyítvány számát.

(5) A Vadászvizsga Főkönyv nyilvántartó lapját a vizsgát követően a vizsgabizottság elnöke és tagjai aláírják. A Vadászvizsga Főkönyv nem selejtezhető.

7. Záró rendelkezések

15. § (1) Ez a rendelet 2022. augusztus 1-jén lép hatályba.

(2) Az e rendelet hatálybalépése előtt a vadászati hatóság részére bejelentett tanfolyamra e rendeletet akkor kell alkalmazni, ha a tanfolyam e rendelet hatálybalépését követően indult.

(3) Az e rendelet hatálybalépése előtt eredménytelen vadászvizsgát tett vizsgázónak az e rendelet hatálybalépését követő 2 hónapig van lehetősége az eredménytelen vizsga letétele szerinti Vadászkamara területi szervezeténél vizsgát tenni.

(4) Az e rendelet hatálybalépése előtt kiadott tanfolyamszervezői engedélyek esetén a tanfolyamszervezőnek legkésőbb 2022. december 31-ig kell az e rendelet szerinti tanfolyam oktatójára vonatkozó feltételeknek való megfelelést a vadászati hatóság felé igazolnia.

16. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkének való megfelelést szolgálja.

17. § * 

1. melléklet a 19/2022. (VII. 29.) AM rendelethez

A vadászvizsgát megelőző tanfolyam szervezésének engedélyezéséhez szükséges feltételek

1. A tanfolyamszervezés tárgyi feltételei:

1.1. oktatóterem,

1.2. gyakorló vadászterület, valamint lőtér, továbbá

1.3. a trófeabírálat megfelelő szintű elsajátításához szükséges trófeák (fajonként legalább 1 db trófeabírálati szempontok bemutatására alkalmas gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon és vaddisznó trófea), szemléltető ábrák, hanganyag, fotóanyag.

2. A tanfolyamszervezés engedélyezéséhez szükséges dokumentumok:

2.1. részletes képzési terv,

2.2. az 1.1. és 1.2. pontokban meghatározottak esetében az azok használatát igazoló dokumentum, valamint

2.3. a tanfolyamon oktatók nevét, valamint végzettségét és szakmai gyakorlatát igazoló dokumentumok másolata.

2. melléklet a 19/2022. (VII. 29.) AM rendelethez

A vadászvizsgát megelőző tanfolyam felépítése

1. Elméleti foglalkozás

(legalább 70 óra időtartamban)

Oktatandó témakörök:

1.1. a vadászat gyakorlásának személyi és tárgyi feltételeivel,

1.2. a fegyverrel, lőszerrel, ballisztikával, optikával, valamint a vadászlőfegyver biztonságos kezelésével és a megfelelő szintű lőkészség elsajátításával,

1.3. a balesetvédelemmel, a lőtt sérülések ellátásával és az elsősegélynyújtással,

1.4. az emberre fokozott veszélyt jelentő vadbetegségekkel, a lőtt vad kezelésével, a vadhús felhasználásával és higiéniájával,

1.5. a vadállományt fenyegető járványos vagy nagy gazdasági kárral járó állatbetegségekkel és az ellenük való védekezés alapvető járványvédelmi ismereteivel,

1.6. a vadászható emlős- és madárfajokkal és a velük összetéveszthető védett fajokkal,

1.7. a vadászati módokkal, eszközökkel és a vadászkutyafajták használatával,

1.8. a vadgazdálkodással,

1.9. a vadgazdálkodási berendezésekkel,

1.10. a trófeabírálattal,

1.11. a természetvédelem vadászokat érintő jogi rendelkezéseivel és gyakorlati feladataival,

1.12. a vadászati hagyományokkal és kultúrával,

1.13. a vadászati igazgatás rendszerével, a hazai és nemzetközi vadászati szervezetekkel és a vadászati jog legfontosabb rendelkezéseivel, valamint

1.14. a jogszabálysértések szankciórendszerével

kapcsolatos elméleti ismeretek.

2. Gyakorlati foglalkozás

(legalább 30 óra időtartamban, legnagyobb megengedett csoportlétszám 20 fő)

2.1. elsősegélynyújtással (lőtt sérülések ellátása, vérzéscsillapítás, újraélesztés) kapcsolatos gyakorlati foglalkozás (legalább 2 óra időtartamban),

2.2. vadászlőfegyver biztonságos kezelésével és a lővizsgára történő felkészüléssel kapcsolatos gyakorlati foglalkozás (legalább 20 óra időtartamban), valamint

2.3. egy apróvadas és egy nagyvadas vagy egy vegyesvadas jellegű vadászterület vadgazdálkodási és vadászati berendezéseinek bemutatása, ahol a vadászat különböző módjainak ismertetése is megtörténik.

3. melléklet a 19/2022. (VII. 29.) AM rendelethez

Vizsgaszabályzat

1. A VADÁSZVIZSGA

1.1. Gyakorlati vizsgarész (lővizsga)

A vadászvizsga gyakorlati vizsgarésze a sörétes és a golyós vadászfegyver biztonságos kezelésének készségszintű elsajátítását ellenőrzi. A vizsgázónak a fegyver kezelésében a jártasság szintjét kell bizonyítania.

A vizsgázónak bizonyítania kell, hogy rendelkezik a lőfegyver biztonságos és balesetmentes kezeléshez szükséges ismeretekkel. Ezt a golyós és a sörétes vadászfegyver biztonságos és eredményes kezelése során bizonyítja.

A gyakorlati vizsgarészért felelős: a lövészetvezető és a vizsgabizottság jelenlévő tagjai, akik felügyelik és minősítik a vizsgarész szakszerű lefolyását.

A feladatrészek végrehajtására a lövészetvezető ad utasítást és a vizsgabizottság tagjaival együtt értékeli is azt. A lövészetvezető közvetlen jelenlétével szavatolja a gyakorlat végrehajtásának biztonságát.

Ha a vizsgázó nem tudja technikailag végrehajtani az adott feladatrészt, nem éri el az előírt találatszámot, vagy megsérti a fegyverkezelés biztonsági szabályait, a gyakorlatot befejezi és a vizsgája eredménytelen.

1.1.1. A golyós fegyver kezelése és a lövés

A feladatot nagyvad elejtésére alkalmas, tolózáras, távcsöves, gyorsítóval ellátott és tárazható golyós lőfegyverrel kell végrehajtani. A vizsgázó a lövés során a fegyvert ülő helyzetben támaszthatja.

1. feladat: Vegye el a fegyverállványról a fegyvert.

2. feladat: Ellenőrizze, hogy nincs-e idegen anyag a fegyver csövében.

Ki kell szednie a zárdugattyút, majd vissza kell tennie.

3. feladat: Válassza ki a fegyverhez illő lőszert.

Legalább 3 különböző kaliberű lőszer közül válassza ki az adott fegyverhez illőt. A lőszerek gyári csomagolásúak lehetnek, a gyakorló fegyver kaliberét a vizsgáztató közli a vizsgázóval. (A lövészetvezető ellenőrzi, hogy a vizsgázó ismeri-e a lőszeren található jelzéseket.)

4. feladat: Foglalja el a lőállást.

5. feladat: Használja a gyorsítót a fegyveren, majd fesztelenítse azt.

6. feladat: Töltse meg a fegyvert és biztosítsa.

7. feladat: Lőjön.

A vizsgázó 1 próbalövést követően 3 lövést tesz az 50 méterre elhelyezett, a Nemzetközi Sportlövő Szövetség szabályzatában rögzített Pontlövő Pisztoly Céltáblára.

A vizsgázónak a 3 lövésből 21 köregységet kell elérnie.

8. feladat: Helyezze vissza a fegyvert az állványra.

1.1.2. A sörétes fegyver kezelése és a lövés

1. feladat: Vegye el a fegyverállványról a fegyvert.

2. feladat: Szedje szét (agy, előagy, cső) és rakja össze a billenő csövű sörétes fegyvert.

3. feladat: Válassza ki a fegyverhez a megfelelő lőszert.

Legalább 3 különböző kaliberű lőszer közül válassza ki az adott fegyverhez illőt. A lőszerek gyári csomagolásúak lehetnek, a gyakorló fegyver kaliberét a vizsgáztató közli a vizsgázóval. (A lövészetvezető ellenőrzi, hogy a vizsgázó ismeri-e a lőszeren található jelzéseket.)

4. feladat: Lőjön.

Lőfeladat skeet pályán:

A vizsgázó 15 korongra lő az alábbi lőállásokról, és legalább 6 találatot kell elérnie. A korong kérése leengedett fegyverrel indul. A vizsgázó minden korongra egy lövést adhat le. A fegyverbe csak a dublék esetén tehető 2 db lőszer.

1-es lőállás: Skeet pálya 1-es lőállás:

1. korong: nagytorony

2. korong: nagytorony

3. korong: kistorony

4-5. korong: vadász dublé, nagytorony, lövésre kistorony

2-es lőállás: Skeet pálya 4-es lőállás:

1. korong: nagytorony

2. korong: kistorony

3. korong: gurított nyúlkorong

4-5. korong: vadász dublé, gurított nyúlkorong, lövésre kistorony

3-as lőállás: Skeet pálya 7-es lőállás:

1. korong: nagytorony

2. korong: kistorony

3. korong: kistorony

4-5. korong: kistorony lövésre nagytorony

5. feladat: Helyezze vissza a fegyvert az állványra.

1.2. Elméleti vizsgarész

Az elméleti vizsgarész írásbeli és szóbeli vizsgából áll. A vadászvizsga elméleti vizsgarésze akkor eredményes, ha a vizsgázó az 1.2.1. és az 1.2.2. pontokban meghatározottakat a megjelölt vizsganapon sikeresen teljesíti.

1.2.1. Az írásbeli vizsga

1.2.1.1. Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak 50 kérdést tartalmazó tesztlapot kell kitöltenie, amire 50 perc áll rendelkezésre. A megfelelt eredményhez a vizsgázónak legalább 40 kérdésre kell helyesen válaszolnia.

1.2.1.2. A vizsgázónak 10 vadászható faj vadászati idényét kell helyesen leírnia a megfelelő jogszabályi hivatkozások lényegi részével együtt. Megfelelt a vizsgázó, ha legalább 9 vadászható faj vadászati idényét helyesen válaszolta meg.

1.2.2. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgát a vizsgázó az eredményes írásbeli vizsga után kezdheti meg.

1.2.2.1. A faj- és trófeaismeret felmérésére szolgáló 200 darabos képsorozatból vizsgázónként 15 darab különböző képet kell felismerni. A bemutatott képeken 8 nagyvadfajnak (5 trófeás és 3 tarvad) és 4 apróvadfajnak, továbbá 2 védett és 1 fokozottan védett állatfajnak a teljes alakos, illetve trófeás képe látható. A felismerésre és a válaszra képenként 20 másodperc áll rendelkezésre.

Megfelelt a vizsgázó, ha minden nagy- és apróvadfajt, illetve a 3 védett faj közül legalább kettőt - fokozottan védett faj tévesztése nélkül - faj szerint helyesen felismert, a trófeás vad esetében pedig 5 esetből 4 esetben helyes minősítést adott korcsoport és elejthetőség szempontjából. Abban az esetben, ha a vizsgázó védett fajt vadászható fajjal téveszt össze, nem folytathatja a szóbeli vizsgát.

1.2.2.2. A szóbeli vizsga második felében a vizsgázó 50 tételből egy tételt húz. A felkészülési idő 15 perc. Megfelelt a vizsgázó, ha a tételben szereplő összes kérdésre helyes választ adott.

2. A VADÁSZÍJJAL VALÓ VADÁSZATRA FELJOGOSÍTÓ KIEGÉSZÍTŐ VIZSGA

A vadászíjjal való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsga elméleti és gyakorlati vizsgarészből áll.

2.1. Elméleti vizsgarész
2.1.1. Írásbeli vizsga

A vizsgázónak 50 kérdést tartalmazó tesztlapot kell kitöltenie, amire 50 perc áll rendelkezésére. A „megfelelt” eredményhez a vizsgázónak legalább 40 kérdésre kell helyesen válaszolnia.

2.1.2. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgát a vizsgázó az írásbeli vizsga eredményes teljesítése után kezdheti meg. A vizsgázó 45 tételből egy tételt húz. A felkészülési idő 15 perc. Eredményes a szóbeli vizsga, ha a vizsgázó a tételben szereplő összes kérdésre helyes választ adott.

2.2. Gyakorlati vizsgarész

A gyakorlati vizsgarészt a vizsgázó az elméleti vizsgarész eredményes teljesítése után kezdheti meg.

2.2.1. Vadászlövészet íjjal

Nem bocsátható vizsgára az a vizsgázó, aki a vizsgán nem megfelelő műszaki állapotú felszerelést, vagy a testi erejét olyan mértékben meghaladó húzóerejű íjat használ, ami a veszélytelen kezelést kizárja vagy a kötelező lövésszám leadását eleve lehetetlenné teszi.

Nem folytathatja a vizsgát az a vizsgázó, aki:

1. engedély nélkül lövést ad le,

2. az íjat nem a célra tartva húzza ki, vagy

3. a csigás íjat oldógéppel történő lövés esetén úgy húzza ki, hogy ujja az elsütő billentyű előtt van.

A vizsgán legalább 222,7 N húzóerejű íjjal lehet részt venni. Az íjon minden célzást segítő felszerelés (stabilizátor, irányzék) alkalmazható, kivéve a vadászaton tiltott célzást segítő elektronikus optikai segédeszközöket. A vizsgán használt 3 darab nyílvesszőt terepheggyel kell felszerelni.

A vizsgán 8 különböző távolságban kialakított lőállásból, lőállásonként 3 nyílvesszőt kell kilőni, melyekkel a céltáblát kell eltalálni. A vizsga során megfelelő vesszőfogót kell alkalmazni, lövés csak vesszőfogó háttérrel rendelkező céltáblára adható le. A céltábla elejtési zónát képez le, ezért olyan köralak, melynek átmérője a lőállások és cél közötti távolság szerint változik. A céltábla színének jól el kell különülnie a vesszőfogó színétől.

A vizsgán a lőállások távolsága az elejtési zónát leképző céltáblától:

1. lőállás: 5 m

2. lőállás: 10 m

3. lőállás: 15 m

4. lőállás: 20 m

5. lőállás: 25 m

6. lőállás: 30 m

7. lőállás: 35 m

8. lőállás: 40 m

Az elejtési zónát leképző céltábla kör alakjának átmérője a lőállások szerint:

1-2. lőállás esetében: 7,5 cm

3-4. lőállás esetében: 15 cm

5-6. lőállás esetében: 22,5 cm

7-8. lőállás esetében: 30 cm

A nem csigás, irányzék nélküli íjjal lövők a 6. és 8. lőállásokat kihagyják, helyettük az 5. és 7. lőállásokat még egyszer teljesítik, ismét 3-3 lövést leadva.

Ha az adott lövés után a találat a körben található, akkor a vizsgázó 10 pontot kap a lövésre, ha azon kívül, akkor a vizsgázó 0 pontot kap, így miden lőállásban 30 pont szerezhető.

Értékelés:

0-100 pontig: „nem felelt meg”

110-150 pontig: „azonnal ismételhet” (ha ismétlésnél nem éri el a 160 pontot, „nem felelt meg”, ha eléri, „megfelelt”)

160-240 pontig: „megfelelt”

3. A RAGADOZÓ MADÁRRAL VALÓ VADÁSZATRA FELJOGOSÍTÓ KIEGÉSZÍTŐ VIZSGA

A ragadozó madárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsga elméleti és gyakorlati vizsgarészből áll.

3.1. Elméleti vizsgarész
3.1.1. Ragadozó (solymász) madárfajok ismerete

A hazánkban rendszeresen előforduló ragadozó madárfajok felismerését szolgáló fényképanyagból vizsgázónként 5 darab különböző képet kell megtekinteni és faj szinten felismerni. A felismerésre és a válaszra képenként 10 másodperc áll rendelkezésre. Megfelelt a vizsgázó, ha minden fajt helyesen és a rendelkezésre álló időn belül felismert.

3.1.2. Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsgát a vizsgázó a ragadozó (solymász) madárfaj-ismeret eredményes teljesítése után kezdheti meg.

A vizsgázónak 50 kérdést tartalmazó tesztlapot kell kitöltenie, amire 40 perc áll rendelkezésére. A „megfelelt”

eredményhez a vizsgázónak legalább 45 kérdésre kell helyesen válaszolnia.

3.1.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgát a vizsgázó az írásbeli vizsga eredményes teljesítése után kezdheti meg. A vizsgázó

a) a ragadozó madárral való vadászatra vonatkozó 45 tételből 3 tételt,

b) a természetvédelmi jogra vonatkozó 18 tételből 1 tételt, valamint

c) a ragadozó madárfaj-ismeretre vonatkozó 16 tételből 1 tételt

húz.

A felkészülési idő 15 perc. Megfelelt a vizsgázó, ha minden tételre helyes választ adott.

3.2. Gyakorlati vizsgarész

A gyakorlati vizsgarészt a vizsgázó az elméleti vizsgarész eredményes teljesítése után kezdheti meg.

Solymász gyakorlati vizsgát csak a hatályos jogszabályokban engedélyezett ragadozó madárral lehet letenni. A gyakorlati vizsgára a vadászmadár tartását igazoló okirattal lehet jelentkezni.

A gyakorlati rész a vadászatra betanított ragadozó madár munkájának bemutatásából áll. A vizsga előtt a madarat gyűrűszáma vagy chip azonosító alapján azonosítani kell.

A ragadozó madárral való vadászatra feljogosító gyakorlati vizsgára olyan terepet kell kijelölni, ahol a magas röptű és az alacsony röptű madarak is akadálytalanul repülhetnek.

A gyakorlati vizsgán az 5 főből álló vizsgabizottság legalább 3 tagja a solymász és madara alapfelszerelését, a vadászmadár fizikai állapotát, és annak gyakorlati repítését bírálja el.

3.2.1. A solymász és vadászmadara alapfelszerelése

3.2.1.1. A solymász alapfelszerelése:

- vadászias ruházat,

- solymásztarisznya, vagy solymászmellény,

- hívóhús,

- tollbábu (sólyom-féle esetén), valamint

- adó-vevő.

3.2.1.2. A vadászmadár alapfelszerelése:

- bőr béklyó (hagyományos vagy fűzőszemes), béklyó szárakkal,

- forgókarika,

- rövidpóráz,

- névtábla vagy névgyűrű,

- sólyomsapka (sólymok esetében), valamint

- csörgő.

3.2.2. A vadászmadár minősítése

− a madár tollazata ép (törött toll toldozottsága elfogadható),

− megfelelő vadászkondíció (sovány madár a vizsgából kizárandó), valamint

− a madár egészséges, sérüléstől mentes.

3.2.3. A repítési gyakorlat menete

− a solymász vadászmadarának a tartása, hordása, és a solymász vadászmadarával való viszonyának a vizsgálata,

− a repítésre minden vizsgázónak 15 perc áll a rendelkezésére (15 percen túli repítés a gyakorlati vizsga eredménytelenségét jelenti),

− sólyomfélék repítése: A leszerszámozott, adóval felszerelt sólymot a lesapkázását követően el kell engedni a solymász ökléről. A madár szabadon repül a solymász körül. Idomítottságától függően magas körzést, vagy sapka alól történő vadászati mód esetén tollbábura történő folyamatos vágást mutatnak be. A madár a gyakorlat végén tollbábura rövid időn belül behívható.

− héja és sas félék repítése: A leszerszámozott és adóval felszerelt vadászmadarat a solymász az ökléről elindítja egy természetes, vagy mesterséges beülő helyre. A vadászmadarat több kézre, vagy tollbábura való hívással behívja, esetleg szabadon követést mutat be. A madár a gyakorlat végén rövid időn belül ökölre, vagy tollbábura behívható.

4. A MAGYAR AGÁRRAL VALÓ VADÁSZATRA FELJOGOSÍTÓ KIEGÉSZÍTŐ VIZSGA

A magyar agárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsga elméleti és gyakorlati vizsgarészből áll.

4.1. Elméleti vizsgarész
4.1.1. Írásbeli vizsga

A vizsgázónak 40 kérdést tartalmazó tesztlapot kell kitöltenie, amire 50 perc áll rendelkezésre. A „megfelelt” eredményhez a vizsgázónak legalább 32 kérdésre kell helyesen válaszolnia.

4.1.2. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgát a vizsgázó az írásbeli vizsga eredményes teljesítése után kezdheti meg.

A vizsgázó 40 tételből 2 tételt húz. A felkészülési idő 15 perc. Eredményes a szóbeli vizsga, ha a vizsgázó minden tételre helyes választ adott.

4.2. Gyakorlati vizsgarész

A gyakorlati vizsgarészt a vizsgázó az elméleti vizsgarész eredményes teljesítése után kezdheti meg.

A gyakorlati vizsgán a 3 fős vizsgabizottság a vizsgázó és az agár alapfelszerelését, az agár fizikai állapotát, a vizsgázó és az agár együttes munkáját, valamint a vizsgázó elsősegélynyújtásra és anatómiára vonatkozó ismereteit bírálja el.

A gyakorlati vizsgán nem követelmény, hogy az agár a vizsgázó tulajdona legyen.

4.2.1. A vizsgázó és az agár alapfelszerelése:

− a vizsgázó számára vadászias öltözet,

− az agár mikrochippel és érvényes veszettség elleni oltással való ellátottságát igazoló dokumentum, valamint

− az agár vezetéséhez szükséges felszerelés (póráz, eresztő szíj vagy corka, füzér, nyakörv).

4.4.2. Az agár fizikai állapota:

− a vizsgán csak sérüléstől mentes és egészséges, a vizsgára megfelelő kondícióval rendelkező agarat lehet felvezetni. Tüzelő szuka a vizsga előtt a vizsgabizottság elnökének bejelentendő, a többi vadászkutyától elkülönítve vehet részt a vizsgán.

4.2.3. A vizsgázó és az agár együttes munkájának felmérése során a cél, hogy a vizsgabizottság megbizonyosodjon arról, hogy a vizsgázó alkalmas agarásznak, ismeri az agarászathoz szükséges felszerelések használatát és agarát biztosan vezeti. Ennek érdekében a vizsgázó:

− szóban ismerteti az agár felszereléseinek funkcióját,

− bemutatja az agár felszereléseinek használatát (pórázra, füzérre, corkára vétel és azon való vezetés),

− bemutatja a műnyúl után való eresztést, és az agár megtartását,

− bemutatja a futás után pórázra vételt, valamint

− ha a terület adottságai megfelelőek, akkor a pórázon vagy a vezetéken való vezetésnél bemutatja az árkon való átkelést is (lábalás, ugrás, palló).

4.2.4. A gyakorlati vizsga további része a vizsgázó elsősegélynyújtási és anatómiai ismereteinek felmérésére szolgál. A vizsgázónak a vizsgabizottság kérésének megfelelően kell elsősegélynyújtást szemléltetnie, valamint a magyar agár fajtajegyeit, és anatómiai sajátosságait szükséges bemutatnia agara segítségével.

A gyakorlati vizsgán a vizsgázó az agarát munkán kívül köteles pórázon tartani, annak viselkedésével nem zavarhatja a vizsga menetét. Ha a vizsga során az agár engedély nélkül kerül pórázról elengedésre vagy elszabadul, akkor a gyakorlati vizsga érvénytelen.

A gyakorlati vizsgát mesterségesen kialakított körülmények között kell tartani. A vizsga területét úgy kell kijelölni, hogy a vizsgabizottság tagjai számára az belátható legyen és azon az agarak akadálytalanul futhassanak.

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a vizsgázó az agár alapfelszereléseit és használatukat ismeri, agarát magabiztosan vezeti és tartja, valamint az elsősegélynyújtásra és anatómiára vonatkozó feladatokat sikeresen teljesíti.

4. melléklet a 19/2022. (VII. 29.) AM rendelethez

1. A vadászvizsga tananyagát képező ismeretek

1.1. a vadászat gyakorlásának személyi és tárgyi feltételei,

1.2. a fegyverrel, a lőszerrel, a ballisztikával, az optikával, valamint a vadászlőfegyver biztonságos kezelésével kapcsolatos ismeretek,

1.3. a balesetvédelemmel és az elsősegélynyújtással kapcsolatos ismeretek,

1.4. az emberre fokozott veszélyt jelentő vadbetegségekkel, a lőtt vad kezelésével, a vadhús felhasználásával és higiéniájával kapcsolatos ismeretek,

1.5. a vadászható emlős és madárfajok, valamint a velük összetéveszthető védett fajok ismerete,

1.6. a vadászati módokkal, eszközökkel és a vadászkutyafajták használatával kapcsolatos tudnivalók,

1.7. a vadgazdálkodási ismeretek,

1.8. a vadgazdálkodási berendezések ismerete,

1.9. a trófeabírálat,

1.10. a természetvédelem vadászokat érintő jogi rendelkezéseinek ismerete, valamint az azokhoz kapcsolódó gyakorlati ismeretek,

1.11. a vadászati hagyományok és a vadászati kultúra ismerete,

1.12. a vadászati igazgatás rendszerére, valamint a hazai és nemzetközi vadászati szervezetekre vonatkozó ismeretek,

1.13. a vadászati jog legfontosabb rendelkezéseinek ismerete,

1.14. a jogszabálysértések szankciórendszerének ismerete, valamint

1.15. a vadállományt fenyegető járványos vagy nagy gazdasági kárral járó állatbetegségek és az ellenük való védekezés alapvető járványvédelmi ismeretei.

2. A vadászíjász kiegészítő vizsga tananyagát képező ismeretek

2.1. az íjak fejlődéstörténete,

2.2. a vadászíjak fajtái, felépítésük és a vadászíj kiválasztása,

2.3. a vadász nyílvessző,

2.4. a vadászíjász felszerelése,

2.5. célzás és lövés nappal, szürkületben, éjjel és víz alá,

2.6. az álcázás és a csendes íj,

2.7. felkészülés a vadászíjjal való vadászatra,

2.8. a nyíllövés hatása, teendők a lövés előtt és a lövés után,

2.9. apróvad vadászat,

2.10. nagyvad vadászat,

2.11. a vadászíjászat jogi szabályozása és a vadászíjász vizsga,

2.12. az állatok szervrendszerei,

2.13. általános viselkedési irányelvek,

2.14. viselkedési irányelvek a vadászatra való felkészülés során,

2.15. viselkedési irányelvek a vadászat során,

2.16. viselkedési irányelvek a vadászat után,

2.17. a biztonságos íjválasztás szempontjai,

2.18. a felszerelés biztonságtechnikai kockázatai,

2.19. alapvető biztonságtechnikai előírások az íjászvizsgán,

2.20. a reflexíjak használata,

2.21. a reflexíjak beállítása,

2.22. a csigás íjak és működésük,

2.23. az íjkar,

2.24. a középrész,

2.25. az idegkészlet, valamint

2.26. a csigás íjak beállítása.

3. A solymász kiegészítő vizsga tananyagát képező ismeretek

3.1. a solymászat fogalma,

3.2. a hazánkban solymászatra engedélyezett ragadozó madárfajok ismerete,

3.3. a solymászmadarak rendszertana és biológiája,

3.4. a ragadozó madárfajok ismerete,

3.5. a solymászat történelme,

3.6. a solymászatra vonatkozó jogszabályok,

3.7. a solymászat gyakorlata,

3.8. a solymászmadarak tartási módjai és a solymász felszerelések,

3.9. a solymászmadarak alapidomítása,

3.10. a solymászmadarak bevadászása,

3.11. a vadászat solymász madarakkal,

3.12. a solymászat kisegítő állatai,

3.13. a solymászmadarak takarmányozása, egészségvédelme és gyógyítása,

3.14. a solymászmadarak tenyésztése,

3.15. a solymász etika, valamint

3.16. a természetvédelem solymászatra vonatkozó jogi rendelkezései.

4. Az agarász kiegészítő vizsga tananyagát képező ismeretek

4.1. az agarászat története, hagyományai és annak korszakai Magyarországon,

4.2. az agarászat kulturális emlékei,

4.3. az agarászat mint vadászati tevékenység jogi szabályozása Magyarországon, valamint a magyar agárral történő vadászat személyi és tárgyi feltételei,

4.4. az ebtartás és -tenyésztés jogi szabályozása Magyarországon, valamint a magyar agár tartása a gyakorlatban,

4.5. az agarászat vadászati és vadgazdálkodási jelentősége,

4.6. az eredményes agarászat feltételei és lebonyolítása,

4.7. agarász vadászati módok: gyalogagarászat, lovasagarászat, egyéb hagyományőrző agarászati módok, valamint a környezeti adottságok és a választható agarászati mód kapcsolata,

4.8. a magyar agárral vadászható vadfajokra alkalmazható vadászati módok,

4.9. a magyar agárral vadászható vadfajok alapvető biológiája és etológiája,

4.10. az agarászatra szánt kölyökagár kiválasztása, felnevelése, vadászati alkalmassági vizsgára történő felkészítése és annak követelményei,

4.11. a magyar agár felkészítése a vadászatra,

4.12. az agarászat szerepe a magyar agár fajta tulajdonságainak (külső és belső) megőrzésében, az agár anatómiájának és használatának összefüggései, valamint a magyar agár használati lehetőségei napjainkban,

4.13. alapvető tenyésztési ismeretek, a tenyésztés és a munkateljesítmény kapcsolata és alapvető genetikai ismeretek,

4.14. a hagyományos agarász felszerelések és azok használata és szakkifejezések,

4.15. etika a vadászaton és a mindennapokban,

4.16. állat- és balesetvédelem az agarászaton és a mindennapokban, valamint

4.17. környezet-, természet- és vadvédelem az agarászaton és a mindennapokban.

5. melléklet a 19/2022. (VII. 29.) AM rendelethez

1. A vadászvizsga bizonyítvány kötelező adattartalma

1.1. A bizonyítvány adattartalma:

1.1.1. a Vadászkamara bizonyítványt kiállító területi szervezetének elnevezése,

1.1.2. a bizonyítvány sorszáma,

1.1.3. a bizonyítvány kiállításának helye és dátuma, valamint

1.1.4. a bizonyítványon fel kell tüntetni:

„Vadászvizsga Bizonyítvány”

„vadászjegy kiváltására jogosít”

1.2. A bizonyítvány kiadását megalapozó körülmény feltüntetése:

1.2.1. a vadászvizsga elméleti és gyakorlati vizsgarészét teljesítette, vagy

1.2.2. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 8. számú mellékletben meghatározott közép- vagy felsőfokú képzettséggel rendelkezik, és a 3. melléklet 1.2. pontjában meghatározott, a fegyverismeretre vonatkozó elméleti és a 3. melléklet 1.1. pontjában meghatározott, a fegyverhasználatra vonatkozó gyakorlati vizsgát teljesítette.

1.3. A vizsgázó adatai:

1.3.1. neve,

1.3.2. anyja neve,

1.3.3. születési helye és ideje, valamint

1.3.4. lakóhelye.

1.4. A vizsgabizottság adatai:

1.4.1. a vizsgabizottság elnökének aláírása,

1.4.2. a vizsgabizottság tagjainak aláírása, valamint

1.4.3. a kiadmány hiteléül szolgáló bélyegző lenyomata.

2. A vadászvizsga elméleti vizsgarészének sikeres teljesítéséről szóló igazolás kötelező adattartalma

2.1. Az igazolás adattartalma:

2.1.1. a Vadászkamara igazolást kiállító területi szervezetének elnevezése,

2.1.2. az igazolás sorszáma,

2.1.3. az igazolás kiállításának helye és dátuma, valamint

2.1.4. az igazolás a következő szöveget tartalmazza:

„Vadászvizsga elméleti vizsgarészének teljesítéséről szóló igazolás”

„vadászjegy kiváltására kizárólag kiegészítő vizsga bizonyítvány bemutatása mellett jogosít”

„vadászlőfegyver megszerzésére és tartására nem jogosít”

2.2. Az igazolás kiadását megalapozó körülmény feltüntetése:

2.2.1. a vadászvizsga elméleti vizsgarészét teljesítette, vagy

2.2.2. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 8. számú mellékletben meghatározott közép- vagy felsőfokú képzettséggel rendelkezik, és a 3. melléklet 1.2. pontjában meghatározott, a fegyverismeretre vonatkozó elméleti vizsgát teljesítette.

2.3. A vizsgázó adatai:

2.3.1. neve,

2.3.2. anyja neve,

2.3.3. születési helye és ideje, valamint

2.3.4. lakóhelye.

2.4. A vizsgabizottság adatai:

2.4.1. a vizsgabizottság elnökének aláírása,

2.4.2. a vizsgabizottság tagjainak aláírása, valamint

2.4.3. a kiadmány hiteléül szolgáló bélyegző lenyomata.

3. A kiegészítő vizsga bizonyítvány kötelező adattartalma

3.1. A bizonyítvány adattartalma:

3.1.1. a Vadászkamara bizonyítványt kiállító területi szervezetének elnevezése,

3.1.2. a bizonyítvány sorszáma,

3.1.3. a bizonyítvány kiállításának helye és dátuma, valamint

3.1.4. a bizonyítvány a következő szöveget tartalmazza:

„Kiegészítő Vizsga Bizonyítvány”

„vadászjegy kiváltására kizárólag a Vadászvizsga Bizonyítvány vagy a Vadászvizsga elméleti vizsgarészének sikeres teljesítéséről szóló igazolás bemutatása mellett jogosít”

„vadászlőfegyver megszerzésére és tartására nem jogosít”

3.2. A bizonyítvány kiadását megalapozó körülmény feltüntetése:

− Vadászvizsga Bizonyítvánnyal vagy Vadászvizsga elméleti vizsgarészének sikeres teljesítéséről szóló igazolással rendelkező és vadászíjjal, ragadozó madárral vagy magyar agárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsgát tett.

3.3. A vizsgázó adatai:

3.3.1. neve,

3.3.2. anyja neve,

3.3.3. születési helye és ideje, valamint

3.3.4. lakóhelye.

3.4. A vizsgabizottság adatai:

3.4.1. a vizsgabizottság elnökének aláírása,

3.4.2. a vizsgabizottság tagjainak aláírása, valamint

3.4.3. a kiadmány hiteléül szolgáló bélyegző lenyomata.


  Vissza az oldal tetejére