A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1b) bekezdés 27. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. § n) és o) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a bányászati tevékenységet folytató bányavállalkozó (a továbbiakban: bányavállalkozó) valamennyi olyan tevékenységére, amelyet a bányatérképek
a) elkészítéséhez,
b) módosításához, kiegészítéséhez és
c) tárolásához
kapcsolódóan végez.
(2) A rendelet hatálya kiterjed a bányaüzem felelős műszaki vezetőjének ellenőrzési és adatszolgáltatási kötelezettségére, valamint a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: bányafelügyelet) bányatérképekkel kapcsolatos felügyeleti tevékenységére.
1/A. § * Az e rendeletben foglalt feladatok ellátásáért és kötelezettségek teljesítéséért – az e rendeletben foglalt eltérő rendelkezés hiányában – a bányavállalkozó felel, a bányatérképek elkészítése, módosítása, kiegészítése, mentése, megőrzése, biztonságos tárolása és nyilvántartása során az e rendeletben foglaltak betartásával jár el, illetve gondoskodik az e rendeletben foglaltak betartatásáról.
2. § (1) Bányatérkép a bányászati környezet változásait tartalmazó, digitális mérőműszerekkel megállapított térbeli térképi adatbázis.
(2) A bányatérképet digitális formában kell elkészíteni az erre alkalmas térképező vagy térinformatikai számítástechnikai program segítségével.
(3) * A térképező vagy térinformatikai számítástechnikai program akkor minősül alkalmasnak, ha a térképi alapelemeket – különösen pont, vonal, vonallánc és szöveg – térbeli helyzetüknek megfelelően le tudja képezni más számítástechnikai rendszerek által értelmezhető formátumba.
(4) A vektorosan elkészített bányatérképek archiválására, valamint más számítástechnikai rendszerek részére történő adatátadás és adatcsere céljára rajzcsere fájlt kell használni. Az adatmentést az alkalmazott szoftver eredeti adatformátumában is el kell végezni.
(5) A bányatérképet kinyomtatható formátumban is meg kell szerkeszteni, és papír alapon meg kell jeleníteni, valamint a kinyomtatott formátum számítógépen történő képi megjelenítését – nem módosítható formátumban – biztosítani kell.
(6) A bányavállalkozó vagy a hites bányamérő a bányatérképek elkészítéséhez és kiegészítéséhez az állami térképi adatbázis adatait használja fel. A bányatérképek továbbvezetésekor az állami térképi adatbázisban bekövetkezett változásokat ellenőrizni kell, és a változásokat a bányatérképen is át kell vezetni.
(7) * A bányafelügyelet a bányatérkép helyességének ellenőrzésére méréseket végez vagy végeztet. Ha a bányafelügyelet az ellenőrzése alapján megállapítja, hogy a bányatérkép nem felel meg e rendelet előírásainak, kötelezheti a bányavállalkozót
a) a bányatérkép felülvizsgálatára, szükség szerinti kijavítására,
b) további ellenőrző mérések elvégzésére,
c) a bányatérkép készítéséhez felhasznált mérési és számítási dokumentációk átadására vagy
d) új bányatérkép vagy műszaki-biztonsági szempontból szükséges más térképek vagy térképmellékletek készítésére.
3. § (1) E rendelet alkalmazásában bányatérkép
a) a kutatási térkép,
b) a bányatelek térkép,
c) a bányaművelési térkép,
d) a tervtérkép,
e) a légvezetési térkép,
f) a hidrogeológiai térkép,
g) a villamos hálózati térkép,
h) a fúrólyukas bányászati kitermelés üzemi és üzemi átnézeti térképei,
i) a kőolaj-, kőolajtermék- és földgázszállítás távvezetéki, távvezetéki átnézeti térképei és
j) a környezetvédelmi térkép.
(2) A bányatérképek közül bányászati szempontból az (1) bekezdés a)–c) és h)–j) pontjában meghatározott bányatérkép minősül alaptérképnek.
(3) A (2) bekezdésben nem szereplő bányatérkép az alaptérkép állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis szerinti állományának felhasználásával készített, rendeltetés szerinti tartalommal kiegészített térkép.
(4) * A bányatérképet hites bányamérő hitelesíti.
(5) * A bányatérképet és térképmellékleteit egy térképlapon kell kinyomtatni. Ha a kutatási terület vagy a bányatelek nagysága indokolja, a bányatérképet több lapon is ki lehet nyomtatni. Ha a kinyomtatott bányatérkép több lapon készül, akkor az összetartozást valamennyi lapon egyértelműen meg kell jelölni, vagy áttekintő térképet kell készíteni. A hites bányamérőnek valamennyi térképet hitelesítenie kell.
4. § (1) * A bányatérképet az Egységes Országos Vetületi Rendszerben (a továbbiakban: EOV rendszer) kell készíteni. A kinyomtatott bányatérképen fel kell tüntetni az EOV rendszer keretjeleit is oly módon, hogy abból szükség esetén az EOV rendszer koordináta-hálózata megrajzolható legyen.
(2) A bányatérképeken ábrázoltakat mérethelyesen, jelkulcsokkal és azok magyarázatával kell feltüntetni. Ha a bányatérképen feltüntetett jelkulcsok megfelelnek az 1. mellékletben foglalt, az állami földmérési alaptérképi adatbázis egyes jelkulcsaihoz kapcsolódó jogszabályoknak vagy szabványoknak, akkor a jelkulcsok magyarázatát nem szükséges feltüntetni, meg kell adni azonban az 1. mellékletben felsorolt jelkulcsokhoz kapcsolódó jogszabályok vagy szabványok megnevezését.
(3) A kinyomtatott bányatérkép méretarányát – az egyes bányatérképekre vonatkozó előírásokra is figyelemmel – úgy kell megválasztani, hogy a bányatérképen ábrázoltak egyértelműen azonosíthatóak legyenek. A bányatérkép digitális állományát a 2. mellékletben szereplő rétegkiosztással kell elkészíteni.
(4) Az alaptérképet a bányaműveletek biztonságos végzésének vagy a földalatti bánya esetében a külszínről vagy a bányából történő mentési munka irányításának figyelembevételével kell elkészíteni és kiegészíteni.
5. § (1) A bányamérési tevékenységhez a földmérési és térképészeti állami alapadatokat kell felhasználni, vagy annak adataiból vízszintes és magassági ponthálózatot kell létrehozni. Globális műholdas helymeghatározó rendszerekkel (GNSS) végzett mérés esetében a hálózat alappontjait az Országos GPS Hálózat (OGPSH) alappontjait vagy a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv GNSS szolgáltatását kell használni. A műholdas helymeghatározással végzett alappont meghatározás esetében a térképészetért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó állami alapadatok és térképi adatbázisok vonatkoztatási és vetületi rendszeréről, alapadat-tartalmáról, létrehozásának, felújításának, kezelésének és fenntartásának módjáról, és az állami átvétel rendjéről szóló 15/2013. (III. 11.) VM rendelet szabályait megfelelően kell alkalmazni.
(2) Az alappontok mozdulatlanságáról minden, azokhoz kapcsolódó mérés előtt meg kell győződni. Az elmozdult alappontokat újra kell mérni, valamint a vízszintes és a magassági koordinátáikat ismét meg kell határozni. Az ingatlanügyi hatóságnak bejelentett alaphálózati pontok elmozdulásáról a mérésért felelős hites bányamérőnek az ingatlanügyi hatóságot 8 napon belül írásban vagy elektronikus úton értesítenie kell.
(3) * A mérésről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza
a) a mért adatokat,
b) a mérést végző nevét,
c) a mérés időpontját, körülményeit,
d) az alkalmazott műszer típusát és gyári számát,
e) a számított koordinátákat és
f) a felmért terület helyszínrajzát.
(4) Az elektronikus adathordozón rögzített mérési eredményeket a 8. §-ban előírtak szerint kell tárolni.
6. § (1) * A bányatérkép tartalmazza
a) a bányatérkép megnevezését,
b) a bányavállalkozó nevét, székhelyét,
c) a kutatási terület megnevezését, ha a bányatérképen feltüntetett bányászati tevékenység ahhoz kapcsolódik,
d) a bányatelek védnevét, a létesítmény vagy terület nevét,
e) a bányatérkép vetületi rendszerét, magassági alapszintjét, a felhasznált vízszintes és magassági alappontok azonosító számát és magasságát vagy a felhasznált műholdas korrekciós szolgáltatás megnevezését,
f) a koordináta-hálózatot értékeivel, a méretarányt, az EOV rendszer keretjeleit koordináta értékükkel,
g) a közigazgatási határokat a települések nevének feltüntetésével,
h) a bányatérkép készítésének idejét, forrásait és módját, valamint utolsó kiegészítésének időpontját,
i) a nyilvántartási sorszámot,
j) a bánya veszélyességi minősítését a minősítési fokozattal együtt,
k) telepenként vagy telep-szeletenként készített bányatérkép esetében a telepek vagy telep-szeletek megnevezését,
l) a bányatérkép helyességéért felelős hites bányamérő nevét, nyilvántartási sorszámát és
m) nyomtatott formátum esetében a hites bányamérő eredeti aláírását, valamint a bányavállalkozó eredeti cégszerű aláírását.
(2) A mélyműveléses és külfejtéses bánya bányaművelési és tervtérképein haladéktalanul fel kell tüntetni a biztonsági, védő- és határpilléreket, az azokat megállapító bányafelügyeleti határozatok megjelölésével.
7. § * A bányaüzem felelős műszaki vezetője – hat hónapot meghaladó akadályoztatása esetén a felelős műszaki vezető helyettes –
a) félévente ellenőrzi a bányatérképek készítését és kiegészítését,
b) ellátja a hites bányamérőt mindazokkal az adatokkal, amelyekkel a 6. § (2) bekezdése szerinti kötelezettség teljesíthető, és
c) a hites bányamérő rendelkezésére bocsát minden olyan egyéb, nem mérésből származó adatot, amelyet a bányatérképen ábrázolni kell.
8. § (1) A bányatérképet – a 2. §-ban foglaltaknak megfelelően – digitális formában kell létrehozni. A bányatérkép papír alapon, nyomtatott formátumban történő adatszolgáltatása esetén az adatszolgáltatáskor meglévő állapotot nem módosítható elektronikus formátumban is el kell menteni.
(2) A bányatérkép teljes adatállományát adatbázisba szervezve az 5. § (3) bekezdése szerinti mérési jegyzőkönyvvel együtt legalább két adathordozón, egymástól különálló épületben kell tárolni.
9. § (1) * A bányavállalkozó a bányatérkép digitális állományainak őrzésével megbízhat vele szerződésben álló hites bányamérőt is. A bányavállalkozó – a 3. § (1) bekezdés b) és j) pontja szerinti bányatérkép kivételével – a bányatérkép legutolsó változatának kinyomtatott példányát a bányaüzemben is megőrzi, őrzésre alkalmas hely hiányában a bányafelügyeleti hatósági eljárás, illetve hatósági ellenőrzés során rendelkezésre bocsátja.
(2) A 8. §-ban szereplő dokumentumokat, valamint a külszíni és a földalatti alaphálózati mérések és számítások jegyzőkönyveit, állományait nem selejtezhető iratként, digitális technológia esetében adathordozón, meg nem változtatható módon is meg kell őrizni a bánya megszüntetését vagy a mező felhagyását követő 5 évig.
10. § (1) Ha a bányában a bányaművelés megszűnt, a bányatérképeket a legutolsó állapotnak megfelelően ki kell egészíteni, és azok hites bányamérő által hitelesített és kinyomtatott változatát egy-egy példányban – a szükséges mérési és számítási jegyzőkönyvekkel és a digitális rajzi állományokkal együtt – a bányafelügyeletnek megőrzésre át kell adni.
(2) A legutolsó állapotnak megfelelő bányatérkép-sorozat egy példányát csatolni kell a visszahagyott ásványvagyonról készített kimutatáshoz.
11. § (1) Ásványi nyersanyag, szénhidrogének tárolására alkalmas földtani szerkezetek és geotermikus energia kutatásához kutatási térképet kell készíteni. A kutatási térképet a kutatási létesítmények ábrázolásától és a kutatási eredmények értékelhetőségétől függően 1:1000–1:100 000 méretarányban kell készíteni az állami térképek és a meglévő bányatérképek felhasználásával. A kutatási térképet a kutató bányavállalkozónak kell őriznie.
(2) A kutatási térkép tartalmazza
a) a kutatási terület megnevezését és határvonalát, töréspontjainak sorszámát;
b) a kutatási területtel érintett saját és idegen bányatelek vagy kutatási terület megnevezését, határvonalát;
c) az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmát;
d) koncesszió esetén a koncessziós terület határvonalát töréspontjaival és azok sorszámával;
e) az adott kutatás szempontjából fontos
ea) mélyfúrásokat,
eb) kutatófúrásokat,
ec) geofizikai mérések nyomvonalát és állomáspontját, valamint a korábbi értelmezés alapján valószínűsíthető földtani alakzatokat,
ed) korábban telepített kutató létesítményeket;
f) a kutatási tevékenységgel érintett, a bányászatról szóló törvényben meghatározott kivett helyeket, a Natura 2000 területeket, a barlangokat és védőterületeket;
g) az állami topográfiai térképi adatbázis tartalmát;
h) a felhasznált vízszintes és magassági alappontokat azonosító számukkal, magassági adataikkal együtt és
i) a megvalósult kutatási létesítményeket, a kutatás során végzett kitermelés helyét.
(3) A kutatási térképet szükség szerint, de legalább évente kétszer, a június 30-i és a december 31-i, valamint a kutatás befejezési állapotának megfelelően ki kell egészíteni. Ha nincs a térképi tartalomban változás, akkor a meglévő kutatási térképen – hites bányamérővel újból hitelesítve – az utolsó kiegészítés dátumát kell feltüntetni.
12. § * A műszaki üzemi terv mellékleteként benyújtott kutatási térkép – a 6. § (1) bekezdésében és a 11. §-ban foglaltakon túl – tartalmazza
a) a tervezett kutató létesítményeket és
b) a kutatási tevékenységgel összefüggően tervezett és ütemezett tájrendezési feladatokat.
13. § (1) A bányatelek térkép a kutatási zárójelentés adatainak és az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis hiteles másolata teljes tartalmának felhasználásával készül. A kőolaj- és földgázbányászat, valamint a földtani szerkezetben történő szénhidrogén-tárolás bányatelek térképe az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adatállományából létrehozva, csökkentett tartalmú térképi állományban is készíthető.
(2) * A bányatelek térkép tartalmazza
a) a bányatelek határvonalát töréspontjainak sorszámával,
b) a lakott helyeket,
c) a vízellátó művek víznyerő, tároló, vízkezelő és -elosztó berendezéseit és azok védőterületeit,
d) a vízkár elhárítási és a folyószabályozási létesítményeket,
e) a bányászatról szóló törvényben meghatározott kivett helyeket, a Natura 2000 területeket és a barlangokat, amelyeket az ingatlan-nyilvántartási térkép nem ábrázol,
f) az ismert vagy feltételezett, meglévő vagy korábbi bányaműveleteket,
g) a mélyfúrásokat mélységük megjelölésével, és az ásványi nyersanyaggá minősített telep vastagságát,
h) a bányatelekkel érintkező, a bányatelket részben vagy egészében fedő, a bányatelek nyilvántartásból nem törölt bányatelkek határvonalát,
i) a tervezett biztonsági, védő- és határpilléreket,
j) a megkutatott ásványi nyersanyag előfordulás ismert határvonalát,
k) – a szénhidrogénekre vonatkozó bányatelek kivételével – a bányatelek domborzatát a geodéziai felmérés, az állami topográfiai térképi adatbázis vagy digitális domborzatmodell alapján és
l) a b)–k) pontban meghatározott térképi elemeket a bányatelken és annak 100 méteres körzetében.
(3) A bányatelek térképen méretarányosan fel kell tüntetni a bányatelekkel fedett és művelni tervezett ásványvagyont tartalmazó átlagos (jellemző) rétegsort és a bányatelek jellemző földtani szelvényét. Szénhidrogénekre vonatkozó bányatelek esetén – a földtani szelvény helyett – a támpontul szolgáló kút (kulcskút) rétegszelvénye is megadható.
(4) A bányatelek térképre fel kell jegyezni a határvonal töréspontjainak koordinátáit (x, y és z), a fedő- és alaplap magasságát, valamint a bányatelek területét. Szénhidrogénekre vonatkozó bányatelkek esetében a „z” érték megadása nem kötelező.
(5) A bányatelek térképen ábrázolni kell a védőpillérek általános metszetét.
14. § (1) A bánya függőleges aknája, lejtősaknája és tárója külszíni szájnyílásának közelében legalább három, föld alatti rakodóin legalább négy állandósított, magasságilag is meghatározott vízszintes alappontot kell kijelölni.
(2) A bánya külszíni és föld alatti alappontjainak relatív helyzetét a bányászati célok által megkívánt pontossággal kell meghatározni. A külszíni vízszintes alappontok esetében legalább a negyedrendű vízszintes alappontok létesítésére előírt pontossági követelményeket kell betartani.
(3) A szomszédos (egymásra hatással lévő) föld alatti bányák külszíni vízszintes és magassági alappontjainak helyességét egymáshoz kapcsolódó mérések útján is ellenőrizni kell.
(4) A bányánál gondoskodni kell arról, hogy a külszínen, a mindenkori művelt terület közelében a gyors kitűzéshez alkalmas mérési pontok legyenek.
(5) Függőleges aknán keresztül történő kapcsoló és tájékozó mérés esetén a mérésnek és számításnak ki kell terjednie az aknarakodón állandósított pontok koordinátáinak, valamint a kiinduló oldal irányszögének meghatározására is. A mérést legalább kétszer, egymástól függetlenül el kell végezni. A kiinduló sokszögoldal két független tájékozás alapján kapott tájékozott irányértékének különbsége nem haladhatja meg a 30 másodperc értéket.
(6) Lejtősaknán vagy tárón keresztül történő kapcsolás és tájékozás esetén a sokszögvonal mérését legalább a (8) bekezdésben a bányabeli I. rendű sokszögvonalra előírt pontossággal kell elvégezni.
(7) A bányabeli vízszintes alapponthálózatot az I. és II. rendű sokszögvonalak alkotják. Az I. rendű sokszögvonalat kell vezetni az aknarakodótól a bányatelek határáig és a határpillérig. A II. rendű sokszögvonalak az I. rendű sokszögvonalak pontjaihoz kapcsolódnak.
(8) A méréseket a bányászati célok által megkívánt pontossággal kell elvégezni, legalább a következő pontossági előírásokat kell megtartani:
a) az I. rendű sokszögvonalak vonalas záróhibája nem haladhatja meg a vonalhossz 1:5000, a II. rendűé az 1:2000 részét,
b) az aknamélység mérését legalább 1:10 000 relatív pontossággal kell elvégezni,
c) a bányabeli magasságmérést a közel vízszintes szakaszoknál a vonalhosszra vonatkoztatott 1:20 000, meredek szakaszoknál 1:10 000 relatív pontossággal kell elvégezni.
15. § (1) * A bányaművelési térkép nyomtatott formában és 1:500–1:2000 méretarányban készül. A bányaművelési térképen a vágatokat és a lefejtett területeket telepenként, telepszeletenként vagy szintenként, a bányavállalkozó által megállapított színjelzéssel kell feltüntetni.
(2) * A bányaművelési térkép digitális és papíralapú, nyomtatott formátuma tartalmazza:
a) a bányatelek határvonalát töréspontjaival és azok sorszámaival, a határpilléreket, a bányatelket érintő, részben vagy egészben fedő és a bányatelek nyilvántartásból nem törölt bányatelek határvonalát, a bányavállalkozó tulajdonában vagy használatában lévő területek határvonalát,
b) a védendő külszíni területeket, a bányászatról szóló törvényben meghatározott kivett helyeket, a barlangokat, a külszíni létesítményeket, az álló- és folyóvizek védőpilléreit, továbbá áradáskor vagy esőzéskor víz alá kerülő területeket az ismert legmagasabb árvízszint megadásával,
c) a bánya külszíni nyílásait és fő vágatait,
d) a bányatelek határain és annak 100 méteres körzetén belül lévő lefejtett területeket, az ismert főbb vetőket,
e) a 14. § (1) bekezdése szerinti mérési alappontokat és azok magassági adatát,
f) a kapcsolódást a nyomvonalas létesítményekhez,
g) az alappontoknak és a bánya jellemző pontjainak magassági adatait olyan gyakorisággal, hogy azokból a fő szintviszonyok megállapíthatóak legyenek,
h) a védő- és a biztonsági pilléreket,
i) valamennyi mélyfúrást és bányabeli kutatófúrást,
j) a visszahagyott ásványvagyon (pillér) határvonalát,
k) valamennyi nyitott bányatérséget és felhagyott bányatérséget, fejtéseket a lefejtett terület jellemző pontjainak magassági adataival és a lefejtés évszámával,
l) a 0,5 m-t meghaladó elvetési magasságú vetőt,
m) a teleptűz, a 0,5 m3/min.-nál nagyobb hozamú víz-, úszóhomok- és iszapbetörés helyét,
n) a gázkitörés és a gázkitöréses jelenség helyét,
o) a tűzvédelmi és a vízvédelmi gátakat,
p) tömedékes művelést alkalmazó sújtóléges szénbánya esetében a 20 m2-nél nagyobb alapterületű omlást,
q) többszeletes művelés vagy több telep esetében a visszamaradt kőzet vagy ásványi nyersanyagpillér határvonalát,
r) a vízmentesítéssel kapcsolatos egyéb bányászati létesítményeket,
s) a bánya minősítését a fő bányaveszélyek szempontjából a vonatkozó minősítési fokozattal (osztállyal) együtt,
t) a felhasznált vízszintes és magassági alappontokat azonosító számukkal és magassági adataikkal együtt, és
u) * a bányászati célú igénybevétellel érintett földrészletek és az egyéb önálló ingatlanok határvonalát és helyrajzi számát, amelyeket – szükség esetén külön lapon – a műszaki üzemi terv engedélyezési eljárása során 90 napnál nem régebbi ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis alapján kell ábrázolni.
(3) Kettőnél több telepet vagy vastag telepet kettőnél több szeletben művelő bánya esetében az első két művelt telepről vagy szeletről kell a bányaművelési térképet elkészíteni és vezetni. Minden további két-két telepről vagy szeletről külön térképet kell készíteni. Ez utóbbiakon nem kell feltüntetni az ábrázolt telepek vagy szeletek művelésével nem kapcsolatos bányatérségeket és lefejtett területeket.
(4) Aknatengelyben a függőleges aknával harántolt telepekről, továbbá 300 m-enként a 30 foknál nagyobb dőlésű, művelés alatt álló telepekről dőlésirányú, a lejtősaknával harántolt telepekről aknatengely irányú földtani metszetet kell készíteni, amely a bányaművelési térkép tartozékát képezi.
(5) A bányaművelési térképet legalább havonta frissíteni kell az alkalmazott számítástechnikai program saját formátumában, rendszer-független rajzcsere-fájlban és képi, nem módosítható formátumban, valamint el kell menteni, és papíralapú, nyomtatott formátumban a bányaüzemben kell tartani.
16. § (1) A tervtérkép a bányaművelési térkép adatállományának felhasználásával készített térkép. A jóváhagyott tervtérkép egy kinyomtatott példányát a bányaüzemben kell őrizni.
(2) * A tervtérkép a 15. § (2) bekezdésében előírtakon túlmenően tartalmazza
a) * negyedéves bontásban a vágathajtási tervet zöld színnel, a tervezett lefejtéseket zöld színű vonalkázással, és ezekhez kapcsolódóan
aa) a tervezett vágatok és fejtések megnevezését és azonossági számát,
ab) a tervezésnél számításba vett telepvastagságot, szeletvastagságot, telepcsapást és -dőlést,
ac) az országos ásványvagyon-nyilvántartás adatainak megfelelően a művelési tömbök határát és azonosító jelét, a tervezett veszteség %-os értékét,
ad) a visszahagyni tervezett ásványvagyon határvonalát,
ae) a feltételezett vetőket és
af) az előfúrásra kötelezett vágatoknál az előfúrás megkezdésének helyét;
b) az áthúzó légáramokat, azok irányát, a terelésükre és szabályozásukra szolgáló létesítményeket, a főszellőztető- és segédszellőztető-gépeket;
c) vízveszélyes bánya esetében
ca) a tervezett vízmentesítő telepeket, azok teljesítményét és talpszintjét,
cb) a tervezett zsompokat, azok befogadóképességét és talpszintjét,
cc) a vízmentesítéssel kapcsolatos egyéb tervezett bányászati létesítményeket,
cd) a tervezett vágatok talpszintjeit olyan sűrűséggel, hogy a vágatok talpviszonyai, valamint az ellenlejtes szakaszok legmélyebb pontjai egyértelműen meghatározhatóak legyenek és
ce) a tervezett műveleti területen valószínűsíthető legnagyobb vízbetörés víz- és hordalékhozamát;
d) a többi fő bányaveszélyek ellen tervezett állandó létesítményeket és
e) a tervezett és ütemezett tájrendezési feladatokat.
17. § (1) A légvezetési térképet a bányaművelési térkép állományának felhasználásával kell készíteni és 1:2000 vagy nagyobb méretarányban kell kinyomtatni, és a bányaüzemben a műszaki felügyelet által hozzáférhetően kell őrizni. A légvezetési térkép egy példányát a szellőztetési megbízott irodájában ki kell függeszteni.
(2) * A légvezetési térkép tartalmazza
a) valamennyi nyitott és ideiglenesen elgátolt bányatérséget, az áthúzó légáramokat, azok irányát,
b) a légterelésre és a légmennyiség szabályozására szolgáló létesítményeket,
c) a főszellőztető- és segédszellőztető-gépeket, klímaberendezéseket,
d) a gáz- vagy légmérő állomásokat, a robbanásfojtó zárakat és azok azonossági számát,
e) a sűrített levegős, a tűzvédelmi víz-, az iszap-, valamint a gázlecsapoló csőhálózatot,
f) külön jellel megjelölve azokat a bányatérségeket, ahol belső égésű motort, tűzveszélyes folyadékkal működő gépet, berendezést üzemeltetnek, továbbá ahol a tevékenység során egyéb veszélyes gázok keletkeznek,
g) a bányatérségek gázkitörés-veszélyességi, sújtólég-veszélyességi, szénporrobbanás-veszélyességi minősítését és fokozatát, valamint a gázkitörés-veszélyes, a sugárveszélyes és a szilikózisveszélyes munkahelyeket,
h) a hevederes szállítóberendezéseket, a beépített önműködő tűzoltó-berendezéseket,
i) a robbantóanyag-raktárakat, a tűz- és robbanásveszélyes anyagok raktárait és
j) a hírközlő és a riasztó berendezések (műszerek), valamint a veszélyes gázokat folyamatosan mérő műszerek telepítési helyét.
(3) A közös szellőztetési rendszerben egyesített bányák részére közös légvezetési térképet is kell készíteni 1:5000 vagy nagyobb méretarányban.
(4) * A közös légvezetési térkép tartalmazza a közös légvágatokat és azokat a létesítményeket, berendezéseket, amelyekkel az érintett bányák szellőztetését megváltoztatni vagy befolyásolni lehet.
(5) A légvezetési térképen az áthúzó légáramban bekövetkezett változásokat 48 órán belül, az egyéb változásokat havonta át kell vezetni.
(6) Szükség szerint, de legalább évenként, az első negyedévben új légvezetési térképet kell készíteni.
18. § (1) A vízveszélyes területen megállapított bányatelek területéről hidrogeológiai térképet kell készíteni 1:2000 vagy nagyobb méretarányban.
(2) * A hidrogeológiai térkép a 15. §-ban előírtakon túlmenően tartalmazza
a) megkülönböztetett színjelzéssel
aa) a fajlagos védőréteg-vastagság m/bar dimenziójú izovonalait,
ab) a telep fedőjében vagy feküjében lévő vízdús laza kőzetek és a telep közötti védőréteg vastagságának 1 m-es izovonalait, valamint
ac) a vízdús laza kőzetekből álló rétegek vastagságának 1 m-es izovonalait,
b) a 0,5 m3/min mennyiséget meghaladó víz-, iszap-, úszóhomok betöréseket, külön jelezve a bányaművelés során várható legnagyobb vízbetörés víz- vagy hordalékhozamát,
c) a megállapított vagy feltételezett vetőket és egyéb tektonikai rendellenességeket,
d) a karsztvíz szintjét, a feszített vizet tartalmazó vízáteresztő kőzetekben lévő víz nyugalmi szintjét a tárgyév január 1-jei állapot szerint,
e) a telepkimosásokat, az ismert vagy feltételezett üregeket, a külszíni szakadásokat és víznyelőket,
f) a külszíni és a bányabeli kutatófúrásokat, a tervszerűen telepített csapoló fúrásokat vízhozamukkal és nyomásértékükkel,
g) a vízvédelmi pillérek határvonalát,
h) karsztvízveszély esetén a karsztvízszintfigyelő fúrásokat a mért karsztvízszint feltüntetésével és
i) az esetleges tömedékelés vagy a vízbetörések elfojtására vonatkozó adatokat.
(3) A hidrogeológiai térképhez jellemző vízföldtani metszetet kell készíteni, amely hidrogeológiai térkép tartozékát képezi.
(4) A hidrogeológiai térképet a bányanyitás kezdetéig el kell készíteni, szükség szerint ki kell egészíteni, és a bányaüzemben kell tartani.
19. § (1) A villamos hálózati térképnek a főbb villamos berendezések helyét, a villamos hálózat telepítési összefüggéseit, a fő bányaveszélyek miatt minősített bányatérségeket és ezek villamos szerelvényeinek lekapcsolási helyeit egyértelműen megállapíthatóan kell tartalmaznia.
(2) * A villamos hálózati térkép tartalmazza
a) a nyitott bányatérségeket,
b) az áthúzó légáramot és irányát,
c) a legnagyobb feszültségre utaló módon jelölve azokat a bányatérségeket, amelyekben villamos berendezést szereltek fel, és
d) a bánya 1000 V-nál nagyobb feszültségű erőátviteli kábel-, tömlővezeték, valamint a szigeteletlen felső vezeték hálózatát, az ezekkel összefüggő átalakító, kapcsoló és elosztó berendezéseket.
(3) A villamos hálózati térképet a bányanyitás kezdetéig el kell készíteni, és évenként, a műszaki üzemi tervhez igazodóan ki kell egészíteni.
(4) A villamos hálózati térképet a bányaüzemben a műszaki felügyeleti személyek által hozzáférhető helyen kell tartani.
20. § (1) A külfejtéses bányák bányaművelési térképei terepi mérések alapján készített vektoros formátumú digitális adatbázisok, amelyek a térképi megjelenítésen túl alkalmasak a bánya háromdimenziós térmodelljének előállítására is.
(2) Az (1) bekezdés szerinti digitális állományból összevonás (generalizálás) útján nyomtatásra alkalmas példányt is elő kell állítani. A papír vagy képi megjelenítésű bányaművelési térképet 1:1000, nagy kiterjedésű bánya esetében 1:2000 méretarányban kell készíteni. Az előírtnál nagyobb méretarány is megengedett.
(3) * A bányaművelési térkép a 15. § (2) bekezdés a)–b) és d)–g) pontjában előírtakon túlmenően tartalmazza
a) a 2 m-t meghaladó mélységű kutatóaknákat, tárókat és kutatófúrásokat;
b) az üzemben lévő és a felhagyott bányaterületek elhelyezkedését magassági adataikkal együtt, valamint megkülönböztető színjelzéssel a meddőanyag, a haszonanyag, a meddőhányók és a készletek alakzatait;
c) a bánya vízelvezetésére szolgáló árkokat, bevágásokat, vízelvezető csatornákat;
d) a bányatelken és annak közvetlen környezetében lévő természetes föld-felszín domborzati viszonyait, geodéziai felmérés vagy az állami topográfiai térképi adatbázis, vagy digitális domborzatmodell alapján;
e) az egy évnél hosszabb ideig ugyanazon a helyen használni tervezett bányaüzemi műszaki és egyéb üzemi létesítményeket;
f) olyan bányánál, ahol a bánya alatt ismert, nyomás alatti vizet tároló réteg van, tartalmazza
fa) a feküoldali védőréteg abszolút és fajlagos értékét,
fb) a víztároló rétegek vízszint- és nyomásadatait a változásokkal együtt, és
fc) a csapoló, valamint a vízszintellenőrző létesítmények helyét, főbb adatait;
g) a felhasznált mérési alappontokat azonosító számukkal és magassági adataikkal együtt;
h) a védő- és a biztonsági pilléreket;
i) az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis-tartalmát;
j) a digitális állományt, ezen belül
ja) minden megmért részletpontot pont objektum formájában, a valóságos magasságra beillesztve, és
jb) a mérés során felvett terepalakulatok és objektumok vonalkapcsolatait; valamint
k) az eredeti terepfelszín helyszíni mérésből származó magassági adatait a következő tárgyévre tervezett kitermelési területekre vonatkozóan.
(4) * A bányaművelési térkép előállításához szükséges geodéziai méréseket olyan pontossággal és részletességgel kell elvégezni, hogy az előállított digitális terepmodell alapján elvégezhető térfogatszámítás hibája ne haladja meg az 5%-ot az ellenőrző méréshez képest, ezért a terepi geodéziai mérések során a mérést olyan pontsűrűséggel kell elvégezni, hogy a belőle készíthető digitális terepmodell-felület és a valódi terepfelszín különbsége ne haladja meg az 1 métert a terepfelszín bármely pontjára állítható merőleges egyenesen mérve.
(4a) * A felületi pont bemerését
a) közel vízszintesnek tekinthető felületeken minimálisan 20, maximálisan 10 méteres közelítő rácshálóban,
b) a nagyobb meredekségű vagy gyalogosan nem járható bányafalaknál 10 méteres közelítő rácshálóban
kell elvégezni.
(4b) * A terep jellemző idomvonalait, törésvonalait, valamint a vízzel borított bányaművelési szinteket olyan mértékben kell felmérni, hogy a (4a) bekezdés a) pontjában előírtak teljesüljenek.
(4c) * A mérés olyan alapadatokkal, eszközökkel és módszerekkel végezhető, amelyekkel teljesíthető a bemért részletpont 10 cm-nél kisebb abszolút hibával rendelkező helymeghatározása.
(4d) * Ha a mérés során a mért pontok szerinti pontsűrűség meghaladja a (4a) bekezdésben foglaltakat, a (4a) bekezdésben szereplő pontsűrűséget meghaladó mért pontok adatait is meg kell őrizni.
(5) Az aktuális bányatérkép előállításához felhasznált alap- és részletpontokról digitális állományban koordinátajegyzéket kell készíteni. A koordinátajegyzék az esetlegesen alkalmazott, a pontjellegre vonatkozó kódokat is tartalmazza.
(6) * A bányaművelési térkép alapjául szolgáló digitális állományt, valamint a nyomtatási célra készített állományt, hordozható vektoros rajzcsere formátumban is el kell menteni. A két változat készíthető egy állományban is. Papíralapú, nyomtatott formátumban történő adatszolgáltatás esetében a nyomtatási térképet nem módosítható digitális formátumban is el kell menteni.
(7) A digitális állományt nem újraírható adathordozón kell tárolni.
(8) * A bányaművelési térképet és az (5)–(7) bekezdés szerinti munkarészeket szükség szerint, de legalább a tárgyév január 1. napja és április 1. napja között ki kell egészíteni és minden év április 20-ig digitális formátumban a bányafelügyeletnek meg kell küldeni a helyszíni mérések időpontjának megjelölésével. Az éves leadások között eltelt időszak 14 hónapnál hosszabb nem lehet.
(9) *
21. § (1) A tervtérképet a bányaművelési térkép digitális állományának másolatán, annak méretarányában kell készíteni.
(2) * A tervtérkép tartalmazza
a) a műszaki üzemi tervben előirányzottakat, megkülönböztető színjelzéssel a letakarás és a hasznosítható anyagok kitermelési helyét és mértékét,
b) a (3) bekezdés szerinti mellékletet képező metszetek helyét,
c) robbantásos jövesztés esetén a biztonsági övezet határvonalát és az azon belül lévő létesítményeket, valamint a robbantás idején felállítandó őrhelyeket, és
d) a tervezett és ütemezett tájrendezési feladatokat.
(3) A tervtérképhez annyi és olyan méretarányú metszetrajzot kell mellékelni, hogy azokból a bánya jellemző viszonyai (a bányafal magassága, a kőzethomlok dőlésszöge, a szintek száma és magassága) megállapíthatóak legyenek.
(4) *
(5) * A bányavállalkozó a bányafelügyeletnek megküldi a 20. § (5)–(7) bekezdésében meghatározottak szerint a vonatkozó digitális állományokat is.
22. § A fúrólyukas bányászatnál (szén-dioxid és szénhidrogén bányászat, szénhidrogének tárolására alkalmas földtani szerkezetek kiképzése és hasznosítása tárolásra, megkutatott geotermikus energia energetikai célú kitermelése) üzemi térképet, üzemi átnézeti térképet és tervtérképet kell készíteni.
23. § (1) Minden művelés alatt álló mezőről üzemi térképet kell készíteni 1:5000 vagy nagyobb méretarányban, és azt a termelő üzemnél kell őrizni.
(2) * Az üzemi térkép – a 11. § (2) bekezdés b)–f) pontjában előírtakon túlmenően – tartalmazza
a) valamennyi szénhidrogén-ipari céllal mélyített mélyfúrást, az üzemi létesítményeket,
b) az állandó jellegű (az egy évnél hosszabb ideig ugyanazon helyen használni tervezett) kőolaj-, kőolajtermék-, gáz-, gőz- és vízvisszanyomó-, hírközlő- és vezérlővezetékeket, a 0,4 kV-os és annál nagyobb feszültségű villamos vezetékeket,
c) *
d) * az állandó jellegű (egy évnél hosszabb ideig ugyanazon helyen használni tervezett) vízjogi engedélyköteles kutak, objektumok helyét azonosítójukkal együtt.
(3) Az üzemi térképet 3 havonta a bányavállalkozónak a változásoknak megfelelően ki kell egészítenie.
24. § (1) A tervtérkép az üzemi térképről vagy a kutatási térképről – annak méretarányában – készítendő térkép. A tervtérkép egy példányát a bányavállalkozónál vagy az üzemnél kell őrizni.
(2) * A tervtérkép a 23. § (2) bekezdésében előírtakon túlmenően tartalmazza
a) a kutató, a termelő és egyéb bányászati célú technológiai fúrásokat, a tervezett kútfelszámolásokat és kút-átképzéseket,
b) az üzemi létesítményeket, az állandó jellegű kőolaj-, kőolajtermék-, gáz- és vízvisszanyomó vezetékeket, a 0,4 kV–os és annál nagyobb feszültségű villamos vezetékeket és
c) az ütemezett tájrendezési feladatokat.
25. § (1) A távvezetéki térképen a szállító, leágazó és mezők közötti vezetéket az indítóállomástól az átadóállomásig, vagy – ha az az országhatárt keresztezi – az országhatárig kell ábrázolni. A távvezetéki térképet az ingatlan-nyilvántartási térkép hiteles másolata teljes tartalmának felhasználásával kell készíteni és a vezetéket üzemben tartónál kell őrizni.
(2) * A távvezetéki térkép tartalmazza
a) a szállító- és leágazó vezeték megnevezését,
b) a vezeték nyomvonalát és védősávját,
c) a kezdő-, törés- és végpontjait sorszámozva, valamint legalább km-enként a szelvényszámokat,
d) a vezeték összes tartozékát,
e) a vezeték tartozékát képező távjelző és távvezérlő berendezések vezetékeinek nyomvonalát a bejelentkezési helyek megjelölésével és
f) a vezeték biztonsági övezetében lévő
fa) létesítményeket,
fb) állandó folyó- és állóvizeket,
fc) árasztásos öntözésű területeket,
fd) föld alatti csővezetékeket, hírközlő és villamos kábeleket, valamint
fe) – bányatelek nyilvántartásból nem törölt – idegen bányatelek határvonalát és megnevezését.
(3) A távvezetéki térképhez mellékelni kell
a) a vezeték kezdő-, törés- és végpontjainak koordinátáit sorszámuk szerinti sorrendben táblázatba foglalva és
b) a vezeték hossz-szelvényét a térképi vízszintes és 1:100 magassági méretaránnyal, a keresztező létesítményeket is ábrázolva.
(4) A távvezetéki térképet 3 havonta a bányavállalkozónak a változásoknak megfelelően ki kell egészítenie.
26. § (1) A szállító, leágazó és mezők közötti vezetékről az átadó állomásig, vagy – ha az az országhatárt keresztezi – az országhatárig távvezetéki átnézeti térképet kell készíteni. A távvezetéki átnézeti térképhez közvetlenül csak az 1:10 000 vagy 1:25 000 méretarányú állami topográfiai térképek használhatók fel, és azokat a távvezetéket üzemben tartónál kell őrizni.
(2) * A távvezetéki átnézeti térkép tartalmazza
a) a távvezeték megnevezését,
b) a vezeték nyomvonalát,
c) a táv- és leágazó vezetékek kezdő-, törés- és végpontjait sorszámozva méretaránytól függő sűrűséggel, valamint legalább 10 km-enként a szelvényszámokat,
d) a csőelzáró szerelvényeket, a nyomásfokozó, katód- és melegítő állomásokat, felszíni jeleket szelvényszámukkal,
e) a gázvezeték nyomvonala által keresztezett vagy annak védősávjában levő utakat, vasutakat, a 110 kV vagy ennél nagyobb üzemi feszültségű villamos távvezetékeket,
f) a vezetékek védelmére kijelölt védőpilléreket,
g) a bányatelek nyilvántartásból nem törölt bányatelek határvonalát, megnevezését és
h) a koncessziós területek megnevezését és határvonalait.
(3) A távvezeték nyomvonalán vagy szelvényezésében beállott változásokat a távvezetéki átnézeti térképen évenként át kell vezetni.
27. § (1) Minden bányászati tevékenységhez a műszaki üzemi terv mellékleteként olyan környezetvédelmi térképet kell készíteni, amelyen nyomon követhetőek a bányászati tevékenység környezeti hatásai és az ezek miatt bekövetkezett változások. A környezetvédelmi térképet a bányászati tevékenység területének nagyságától függően 1:1000–1:100 000 méretarányban kell készíteni az állami térképek felhasználásával.
(2) * A környezetvédelmi térkép tartalmazza
a) a bányászati tevékenység területének megnevezését, határvonalát töréspontjaival és azok sorszámával,
b) a környezet igénybevételével járó, a környezetet károsító és terhelő tevékenységek helyének ábrázolását, megnevezését és hatásterületét,
c) a környezet teherviselő elemeit, a bányászatról szóló törvényben meghatározott kivett helyeket, a Natura 2000 területeket és a barlangokat,
d) az ásványi nyersanyagot kísérő képződmények legjellemzőbb földtani és vízföldtani adatait,
e) bányászati célú vízkitermelés esetében a víz felszínre jutási pontját, a víz mennyiségének és minőségének mérési helyeit, felszíni vagy felszín alatti vízbe történő bevezetésénél annak pontos helyét,
f) felhagyott vagy felhagyásra tervezett bányarészeken, ezek környezetében a vízfeltöltődés ellenőrző helyeit,
g) bányászati célú víztelenítés esetén a depressziós terület és a hatások ellenőrzésére létesített monitoring hálózat adatait,
h) víztelenítés nélküli külfejtéses bányászat esetében a csapadékvíz-elvezetést,
i) a környezeti határértékeket, a bányászati tevékenységből eredő környezetszennyezés területi eloszlását, a kibocsátási határértékeket, a bányászati tevékenységből eredő környezetterhelés mértékét,
j) a hatásmegfigyelő rendszert és
k) a tervezett és megvalósult tájrendezést.
(3) A környezetvédelmi térképet szükség szerint, legalább évente a december 31-i állapotnak megfelelően ki kell egészíteni.
28. § Ez a rendelet 2022. február 1-jén lép hatályba.
1. MSZ-09 10.0134-4:1990 Bányászati térképezés. Szénhidrogén mélyfúrások, termelő kutak egyezményes jelei.
2. MSZ-09 10.0134-5:1990 Bányászati térképezés. Geofizikai létesítmények, mérések egyezményes jelei.
3. MSZ-09 10.0134-6:1990 Bányászati térképezés. Régi szén- és uránbányáknál alkalmazható térképjelek.
4. MSZ-09 10.0134-7:1990 Bányászati térképezés. Régi bauxitbányáknál alkalmazható térképjelek.
5. OKGT 1976-ban kiadott Gázipari térképjelkulcsa.
| A | B | |
| 1 | Rétegkiosztás | |
| 2 | 01 Földmérési alaptérkép átvett rétegei | |
| 3 | (Csak a szükséges rétegeket kell átvenni. A megmaradó rétegneveket 01 előtaggal kell ellátni.) | |
| 4 | 02 Bányatérkép rétegei | |
| 5 | 02_1 Bányászati tevékenységhez meghatározott alappontok | |
| 6 | 02_11 vízszintes alappontok | |
| 7 | 02_12 magassági alappontok | |
| 8 | 02_13 3D alappontok | |
| 9 | 02_2 Határvonalak és határpontok | |
| 10 | 02_21 kutatási terület határvonalai és határpontjai | |
| 11 | 02_22 kutatási létesítmények és földtani alakzatok határvonalai és határpontjai | |
| 12 | 02_23 megkutatott ásványi nyersanyag, készletszámítási blokkok határvonalai és határpontjai | |
| 13 | 02_24 bányatelek határvonalai és határpontjai | |
| 14 | 02_25 biztonsági-, védő-, határpillérek, valamint védősáv határvonalai és határpontjai | |
| 15 | 02_26 biztonsági övezetek határvonalai és határpontjai | |
| 16 | 02_27 egyéb területek határvonalai és határpontjai (szabadon bontható alrétegekre) | |
| 17 | 02_3 Építmények | |
| 18 | 02_31 épületek | |
| 19 | 02_32 bányaműveléssel kapcsolatos műtárgyak | |
| 20 | 02_33 támfalak, kerítések | |
| 21 | 02_34 egyéb építmény (szabadon bontható alrétegekre) | |
| 22 | 02_4 Utak, vasutak | |
| 23 | 02_41 aszfaltút | |
| 24 | 02_42 makadámút | |
| 25 | 02_43 földút | |
| 26 | 02_44 vasút | |
| 27 | 02_45 egyéb út, vagy tartozéka (szabadon bontható alrétegekre) | |
| 28 | 02_5 Vizek | |
| 29 | 02_51 tó partvonala | |
| 30 | 02_52 folyó partvonala | |
| 31 | 02_53 kutak, vízmérő helyek | |
| 32 | 02_54 vízelvezető árkok | |
| 33 | 02_55 áradáskor víz alá kerülő terület határa | |
| 34 | 02_56 vízmentesítéssel kapcsolatos bányászati létesítmények | |
| 35 | 02_57 csapoló és vízszintellenőrző létesítmények | |
| 36 | 02_58 egyéb vízügyi létesítmények (szabadon bontható alrétegekre) | |
| 37 | 02_6 Eredeti (bányaművelés előtti) terepfelszín | |
| 38 | 02_61 bemért pontok | |
| 39 | 02_611 pontszám | |
| 40 | 02_612 pont magasság 02_613 pontjellemző | |
| 41 | 02_62 terepfelszín törésvonalak | |
| 42 | 02_63 szintvonalak | |
| 43 | 02_631 alapszintvonal | |
| 44 | 02_632 főszintvonal | |
| 45 | 02_633 segéd szintvonal | |
| 46 | 02_64 kótált pont | |
| 47 | 02_641 kótált pont megírása | |
| 48 | 02_7 Bányászati műveléssel érintett terepfelszín | |
| 49 | 02_71 bemért pontok | |
| 50 | 02_711 pontszám | |
| 51 | 02_712 pont magasság 02_713 pontjellemző | |
| 52 | 02_72 terepfelszín törésvonalak | |
| 53 | 02_73 rézsűvonalak | |
| 54 | 02_731 bevágás rézsűvonalak | |
| 55 | 02_732 humusz és meddő rézsűvonalak | |
| 56 | 02_733 hasznos ásvány rézsűvonalak | |
| 57 | 02_734 meddőhányó, védőtöltés rézsűvonalak | |
| 58 | 02_735 készletek rézsűvonalai | |
| 59 | 02_74 szintvonalak | |
| 60 | 02_741 alapszintvonal | |
| 61 | 02_742 főszintvonal | |
| 62 | 02_743 segéd szintvonal | |
| 63 | 02_75 kótált pont | |
| 64 | 02_751 kótált pont megírása | |
| 65 | 02_79 egyéb terepfelszín alkotó elemek (szabadon bontható alrétegekre) | |
| 66 | 02_8 Mélyművelés speciális jelei | |
| 67 | 02_81 főfeltáró vágatok | |
| 68 | 02_82 fejtés előkészítő vágatok | |
| 69 | 02_83 fejtések | |
| 70 | 02_84 bányaműveléssel kapcsolatos műszaki létesítmények | |
| 71 | 02_85 vetők | |
| 72 | 02_86 légvezetési térkép jelei (szabadon bontható alrétegekre) | |
| 73 | 02_87 villamos hálózati térkép jelei (szabadon bontható alrétegekre) | |
| 74 | 02_9 Gépészeti berendezések (szabadon bontható alrétegekre) | |
| 75 | 02_A Mélyfúrások, kutató fúrások, egyéb (szabadon bontható alrétegekre) | |
| 76 | 02_B Metszetrajzok rétegei (Szabadon bontható alrétegekre) | |
| 77 | 02_C Műszaki üzemi terv, tervezett állapotot ábrázoló rétegei (szabadon bontható alrétegekre) | |
| 78 | 03 Bányatelken elhelyezkedő idegen tulajdonú közművek | |
| 79 | 03_01 elektromos | |
| 80 | 03_02 gáz | |
| 81 | 03_03 víz | |
| 82 | 03_04 szennyvíz | |
| 83 | 03_05 csapadékvíz | |
| 84 | 03_06 távközlés | |
| 85 | 03_07 egyéb közmű (szükség szerint folytatható a 03_08 rétegtől kezdődően) | |
| 86 | 04 Növényzet és határvonalai (szabadon bontható alrétegekre) | |
| 87 | 05 Rajzkeret, őrkereszt, hálózat, szelvény hálózat, koordináta megírás, fejléc rétegei (szabadon bontható alrétegekre) | |
