22. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása
77. Egyes budapesti ingatlanokat érintő feladat- és hatáskör átruházásról
248. § (1) Az Országgyűlés a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 14. § (1) bekezdése alapján úgy rendelkezik, hogy a Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában álló, az ingatlan-nyilvántartás szerinti, Budapest V. kerület belterület 24432 helyrajzi számú ingatlan (a továbbiakban: ingatlan1), 24775 helyrajzi számú ingatlan (a továbbiakban: ingatlan2) és a 24499 helyrajzi számú ingatlan (a továbbiakban: ingatlan3), a 24454 helyrajzi számú ingatlan (a továbbiakban: ingatlan4) (a továbbiakban együttesen: ingatlanok),
a) az ingatlan1 és ingatlan2, mint a kikapcsolódás lehetőségét biztosító közösségi terek fenntartása, továbbfejlesztése, valamint törvényben meghatározott egyéb közfeladatok ellátása érdekében,
b) az ingatlan3 és ingatlan4 Budapest belvárosának gyalogos-turisztikai zónájába integrálása, a kikapcsolódás lehetőségét biztosító új közösségi tér megteremtése, a zöldfelület fejlesztése és mindezek fenntartása révén a belvárosi lakosság életminőségének javítása, valamint törvényben meghatározott egyéb közfeladatok ellátása érdekében,
c) az ingatlan1-hez és az ingatlan2-höz közvetlenül kapcsolódó, csatlakozó területekkel, utcákkal, valamint az azok részét képező zöldfelületekkel egységes és hatékony üzemeltetése, kezelése, továbbfejlesztése, továbbá a csatlakozó utcákkal egységes szabályok és egységes koncepció szerint megvalósuló közterület használati, engedélyeztetési, valamint ellenőrzési rendszer kialakítása és működtetése céljából,
d) az ingatlan3 és ingatlan4 Budapest belvárosához tartozó területekkel, utcákkal, valamint az azok részét képező zöldfelületekkel egységes fejlesztése, majd a hatékony és egységes üzemeltetése, kezelése, továbbá az egységes szabályok és egységes koncepció szerint megvalósuló közterület használati, engedélyeztetési, valamint ellenőrzési rendszer kialakítása és működtetése céljából
e törvény erejénél fogva 2022. augusztus elsejével, ingyenesen az állam tulajdonába kerülnek.
(2) Az (1) bekezdésben rögzített feladatok e törvény alkalmazásában állami feladatnak minősülnek.
(3) Az ingatlanokhoz kapcsolódó közfeladatok ellátása részeként az ingatlanok (1) bekezdés szerinti üzemeltetését, kezelését, közterület használati, engedélyeztetési, valamint ellenőrzési rendszerének kialakítását és működtetését, az ingatlanok fenntartását és továbbfejlesztését az állam – az ingatlanok 99 évre szóló ingyenes vagyonkezelésbe adása mellett – a Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata (a továbbiakban: Vagyonkezelő) útján látja el. E törvény alapján a Vagyonkezelőt vagyonkezelői jog illeti meg az ingatlanokon, amely az állam tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg lép hatályba. A Vagyonkezelő vagyonkezelői joga tekintetében vagyonkezelési szerződés megkötése nem szükséges.
(4) Az ingatlanügyi hatóság a Vagyonkezelő (3) bekezdés szerinti vagyonkezelői jogát a Vagyonkezelő kérelmére e törvény alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlanügyi hatóság eljárása díjmentes, arra a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:167. §-át nem kell alkalmazni.
(5) A tulajdonosváltozáskor érvényes, ingatlanokat érintő Budapest Főváros Önkormányzata hatósági határozatba vagy hatósági szerződésbe foglalt közterület-használati hozzájárulása – e törvény erejénél fogva – azon a napon, amikor a Vagyonkezelő hatósági határozatba vagy hatósági szerződésbe foglalt közterület-használati hozzájárulását a jogosult megszerezte, ennek hiányában az állam tulajdonjoga bejegyzésének napját követő 60. napon megszűnik. A tulajdonosváltozáskor érvényes, ingatlanokat érintő egyéb használati, bérleti szerződések a vagyonkezelésbe kerülést követő 60 napon belül e törvény erejénél fogva megszűnnek, kivéve, ha ezen időtartam lejárta előtt a Vagyonkezelő akként nyilatkozik, hogy a szerződésben Budapest Főváros Önkormányzata helyébe lép.
(6) A Vagyonkezelő vagyonkezelői jogának gyakorlása – ideértve az ingatlanok birtoklását, használatát, hasznosítását is – közfeladatellátásnak minősül, és az ebből származó bevételeit a (3) bekezdés szerinti, valamint törvényben meghatározott egyéb közfeladatai ellátására fordíthatja.
(7) Az állam tulajdonjog szerzése Budapest Főváros Önkormányzata felé a feladat- és hatáskörbeli változással kapcsolatos anyagi kiadások megtakarítása formájában ellentételezett.
(8) Az ingatlanok tekintetében e törvény hatálybalépésének napjától az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság útján gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat és teljesíti a kötelezettségeket.
249. § (1) Az állam, a 248. § (1) bekezdés d) pontja szerinti, ingatlan3-at és ingatlan4-et érintő értéknövelő beruházást a Vagyonkezelő útján, az állam által erre a célra külön nevesített támogatása biztosítása mellett valósítja meg.
(2) A Vagyonkezelő által – a 248. § (1) bekezdése szerint – az ingatlanokon eszközölt értékfenntartó vagy értéknövelő beruházás megvalósításával összefüggésben – az (1) bekezdésben foglaltak kivételével – az államnak vagy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaságnak megtérítési kötelezettsége nem keletkezik.
(3) A Vagyonkezelő által – a 248. § (1) bekezdése szerint – az ingatlanokon eszközölt értékfenntartó vagy értéknövelő beruházás megvalósításával összefüggésben – ideértve a megvalósításhoz kapcsolódó hatósági eljárásokat is – az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság előzetes tulajdonosi jóváhagyását, engedélyét megadottnak kell tekinteni.
78. A nemzeti informatikai és e-közigazgatási tevékenység összehangolt biztosításával összefüggő szabályok
250. § Az e-közigazgatással, az informatikával, az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítésével, a kormányzati célú elektronikus hírközlési tevékenységgel, valamint a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításával kapcsolatos állami feladatok ellátására a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében gazdasági társaságot (a továbbiakban: Társaság) jelölhet ki, amely feladatkörében – mint kezelő szerv – közszolgáltatási szerződés megkötésére, támogatási jogviszony létesítésére, egyéb finanszírozási jogviszony kialakítására önállóan jogosult.
251. § (1) A Társaság működésének biztosítása érdekében, az általa az e-közigazgatás, az informatika, az e-közigazgatási informatika infrastrukturális ellátottsága, a kormányzati célú elektronikus hírközlési tevékenység keretében, a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében részletesen meghatározott feladataival összefüggésben megkötött közszolgáltatási szerződések, támogatási jogviszonyok és egyéb finanszírozási jogviszony fedezetéül szolgáló költségvetési fejezetnél keletkező bevétel nem vonható el.
(2) A Társaság működésének biztosítása érdekében, az általa az e-közigazgatás, az informatika, az e-közigazgatási informatika infrastrukturális ellátottsága, a kormányzati célú elektronikus hírközlési tevékenység keretében a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében részletesen meghatározott feladatai kapcsán megkötött közszolgáltatási szerződések, támogatási jogviszonyok és egyéb finanszírozási jogviszony fedezetéül szolgáló költségvetési fejezetnél keletkező költségvetési maradványát – a jogosultsági elszámolást követően – kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványnak kell tekinteni, amelyet a Társaság a tárgyévet követő években működésével, valamint feladatkörébe tartozó közszolgáltatási szerződés megkötésével, támogatási jogviszony létesítésével, egyéb finanszírozási jogviszony kialakításával összefüggésben használhat fel.
252. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
a) állapítsa meg a Társaság 250. §-ban meghatározott feladatainak körét és azok részletes szabályait, valamint *
b) jelölje ki a Társaságot, és határozza meg annak működési feltételeit. *
79. Hatályba léptető rendelkezések
253. § (1) Ez a törvény – a (2)–(14) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 64. §, a 65. §, a 67–69. §, a 148. § (4) bekezdése, a 210. §, a 214. § (1) bekezdés 1. és 2. pontja, (2) bekezdés 1. és 2. pontja, a 224–227. §, a 248. §, a 249. §, valamint a 10. és 11. melléklet 2022. augusztus 1-jén lép hatályba.
(3) A 9. §, a 10. §, a 36. §, a 37. §, a 38. § 1., 3. és 4. pontja, a 196. §, a 197. § az e törvény kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
(4) A 15. § 2. pontja és a 3. melléklet 2022. augusztus 20-án lép hatályba.
(5) A 16. § 1. pontja, a 24. §, a 27. §, a 28. §, a 29. § (2) bekezdése, a 30. §, a 31. § 2–5. pontja, a 47. §, a 118. §, a 119. §, a 143–147. §, a 209. § (2) bekezdése és a 218. § az e törvény kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.
(6) A 188–194. § az e törvény kihirdetését követő harmincegyedik napon lép hatályba.
(7) A 15. § 3. pontja, a 32. §, a 75–79. §, a 176–185. §, a 240–244. § és a 4. melléklet 2022. szeptember 1-jén lép hatályba.
(8) A 15. § 5. és 6. pontja és a 6. és 7. melléklet 2022. október 1-jén lép hatályba.
(9) A 96. § 1. pontja és a 239. § 2022. november 1-jén lép hatályba.
(10) Az 5. § 1., 2. és 4. pontja, a 6. §, a 7. §, a 11. §, a 45. §, a 87. §, a 97. § 1. és 3. pontja, a 104. §, a 117. §, a 228. §, a 236. § és az 1. melléklet 2023. január 1-jén lép hatályba.
(11) A 149. §, a 150. § és a 152. § 2023. február 13-án lép hatályba.
(12) * A 123. § és 124. §, a 129. §, a 132. § 1. és 2. pontja és a 233. § 2023. július 1-jén lép hatályba.
(13) A 148. § (1)–(3) és (5) bekezdése és a 151. §, 153–156. § 2023. augusztus 1-jén lép hatályba.
(14) A 122. §, a 126. § (3) bekezdése és a 132. § 3. pontja 2024. január 1-jén lép hatályba.
80. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
254. § E törvény
1. 1. §-a az Alaptörvény VIII. cikk (4) bekezdése,
11. 238. §-a és 245. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése, és
12. 248. § (1), (3) és (6) bekezdése az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése és 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
81. Az Európai Unió Jogának való megfelelés
255. § (1) E törvény 98–107. §-a és 109–112. §-a a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint a 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény 121–133. §-a és 232–236. §-a a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló, 1994. december 20-i 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(3) E törvény 121. §-a, 126. § (3) bekezdése és 232. § (2) bekezdése tervezetének a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló, 1994. december 20-i 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikk (1) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
(4) E törvény 149–152. §-a a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2019. december 19-i (EU) 2020/262 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(5) E törvény 200. §-a a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2015. július 28-i (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(6) E törvény 240–243. §-a az (EU) 2017/1132 irányelv határokon átnyúló átalakulások, egyesülések és szétválások tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. november 27-i 2019/2121 (EU) európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
