A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1b) bekezdés 15. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. § n) és o) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § E rendelet alkalmazásában
1. elvándorlás: a szén-dioxid mozgása a tároló-komplexumon belül;
2. hidraulikai egység: hidraulikailag összefüggő pórustér, amelyben a nyomásátadás műszaki módszerekkel mérhető, és amelyet záró rétegek, úgymint vetők, sódómok, litológiai határok, vagy a geológiai formáció kiékelődése vagy felszínre bukkanása határol;
3. hulladék: a hulladékról szóló törvényben meghatározott hulladék;
4. szén-dioxid kibocsátó: az, aki – a közbenső technológiai szén-dioxid kivételével – ipari vagy energetikai eredetű szén-dioxidot végső kezelés céljából leválaszt;
5. kutatási blokk: a kutatási területen belüli olyan kutatási területegység, amelynek térképi vetülete egyenes szakaszokkal határolt zárt sokszög, vagy az államhatár, illetve más mesterséges objektum vagy természeti képződmény határvonala;
6. szén-dioxid csóva: a geológiai formációban szétáramló szén-dioxid halmaz.
2. § (1) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: bányafelügyelet ötévenként elvégzi a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 42/B. §-a szerinti felmérést az 1. mellékletben meghatározottak szerint, valamint térben lehatárolja a potenciális tároló-komplexumokat és meghatározza ezek felszíni vetületét.
(2) A bányafelügyelet a szén-dioxid geológiai tárolására potenciálisan alkalmas földtani szerkezetek listáját a honlapján közzéteszi.
3. § (1) A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély iránti kérelem tartalmazza
a) a kutatási munkaprogramot és annak költségvetését,
b) a kutatási tervtérképet és
c) ajánlatot a kutatási biztosíték összegére.
(2) A kutatási munkaprogram tartalmazza
a) a tervezett kutatási feladatokat és az ezek teljesítéséhez szükséges technológia és a biztonsági intézkedések leírását,
b) a tervezett kutató létesítmények felsorolását, helyének és felvonulási útvonalának leírását,
c) az egyes kutatási tevékenységek mennyiségét, ütemezését, azok tervezett időtartamát, módjának, mélységének, technológiájának, valamint a kutatás során várható veszélyek és azok elhárítására tervezett intézkedések leírását,
d) a kutatási létesítményekkel érintett ingatlanok település és helyrajzi szám szerinti megjelölését, valamint
e) a részletes kutatási költségtervet.
(3) A kutatási tervtérképnek a bányatérképek méretarányára és tartalmára vonatkozó biztonsági szabályzatnak meg kell felelnie.
(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti ajánlat tartalmazza a kutatással összefüggésben várható károk rendezésére, a környezet- és természetvédelmi, a tájrendezési és bányakár kötelezettségek teljesítésére szolgáló biztosíték ismertetését.
(5) A Bt. 42/C. § (3) bekezdése szerinti kutatási biztosíték az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet által nyújtott bankgarancia lehet. Olyan hitelintézet által nyújtott bankgarancia, amelynek esetében a hitelintézet székhelye nem az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában van, csak akkor fogadható el, ha azt az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet felülgarantálja.
(6) A kérelmező a kutatási biztosíték rendelkezésre állásáról szóló igazolást a bányafelügyelet által megállapított határidőn belül megküldi a bányafelügyeletnek.
4. § (1) A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedélyben a bányafelügyelet meghatározza a kutatás engedélyezett időtartamát, a műszaki-biztonság és a tulajdon védelme érdekében szükséges feltételeket, a kutatási területtel érintett település nevét és az érintett ingatlanok helyrajzi számát és a kutatási terület sarokpontjainak Egységes Országos Vetületi Rendszer (a továbbiakban: EOV rendszer) szerinti koordinátáit, valamint jóváhagyja a kutatási munkaprogram tartalmát.
(2) A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási területet a 2. melléklet I. pontja szerint blokkokban kell megállapítani úgy, hogy egy kutatási területen belül minden blokk legalább egy határoló oldallal érintkezzen a szomszédos blokkal.
(3) Egy kutatási blokk területe legfeljebb 400 km2 lehet.
(4) A bányafelügyelet a szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély iránti kérelmet elutasítja a kérelemben megjelölt kutatási terület azon részére, amelyre másnak a szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedélyt adtak ki.
(5) A kutatási engedély időtartama alatt a kutatási területtel lehatárolt térrészt más, a szén-dioxid geológiai tárolásával ellentétes célra igénybe venni nem lehet, az ilyen igénybevételre irányuló engedély iránti kérelmeket el kell utasítani.
5. § (1) A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély engedélyese a kutatási tevékenység megkezdésének tervezett időpontját a kutatás megkezdését megelőzően legalább 8 nappal korábban a bányafelügyelet részére írásban bejelenti.
(2) A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély engedélyese a tárolóhely szén-dioxid geológiai tárolására való alkalmasságát a 3. mellékletben felsorolt adatokkal és az ott meghatározott vizsgálatok elvégzésével igazolja.
(3) A 3. melléklet 1. pontja szerinti adatgyűjtésnek a tároló-komplexum és a körülötte elhelyezkedő azon területekre terjed ki, amelyek természetes állapotát a szén-dioxid tárolóhelyen történő geológiai tárolása befolyásolhatja.
6. § (1) A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatás eredményéről az engedélyes földtani szakértő által ellenjegyezett kutatási zárójelentést készít a 2. melléklet II. pontjában meghatározottak szerint.
(2) A kutatási zárójelentésnek az (1) bekezdésben előírtak mellett tartalmaznia kell az arra vonatkozó megállapítást és az annak alapjául szolgáló kutatási eredményeket és adatokat, hogy a vizsgált geológiai formációnak szén-dioxid geológiai tárolására történő használata esetén, fennáll-e a szivárgásnak, az emberi egészség veszélyeztetésének és a környezetkárosodásnak a jelentős kockázata.
(3) Ha az engedélyes tárolási engedély iránti kérelmet nem nyújt be, a kutatási zárójelentést a bányafelügyeletnek a kutatási időszak leteltét követő 3 hónapon belül kell megküldenie.
7. § (1) A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély módosítására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a 3. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti dokumentumok módosított változatát, ha a változtatás érinti azokat.
(2) A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedélyt a bányafelügyelet akkor hosszabbítja meg, ha a kérelmező a kutatási munkaprogramban jóváhagyott kutatási feladatainak elvégzését megkezdte, és
a) igazolja, hogy a kutatást neki fel nem róható okból határidőre befejezni nem tudja, vagy
b) a kutatás elvégzéséhez a kutatási feladatok bővítése indokolt.
8. § (1) A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély átruházása iránti kérelemhez az átvevő mellékeli
a) a szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély átruházására irányuló, közokiratba, vagy ügyvéd, vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba foglalt szerződést,
b) az átvevő közokiratba, vagy ügyvéd, vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba foglalt nyilatkozatát a szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedélyben foglalt tevékenységgel összefüggésben az átadót terhelő kötelezettségek átvállalásáról,
c) az átvevő ajánlatát a kutatási biztosítékra, amely nem lehet kevesebb az átadó által nyújtott biztosítéknál,
d) a tevékenység gyakorlására előírt jogszabályi feltételek, szakmai és egyéb követelmények teljesítésének igazolását,
e) az átadó által megépített létesítmények tulajdon-, használati jogának rendezésére vonatkozó megállapodást,
f) az átadó nyilatkozatát a kutatási engedélyt terhelő jogokról,
g) az átvevő – a kérelem benyújtását megelőző három évre vonatkozó, a számvitelről szóló törvénynek megfelelő – éves beszámolóját, vagy új szervezet esetében a 3 évre szóló auditált üzleti tervét,
h) a kérelem benyújtását megelőző három évre vonatkozó, az átvevő szakmai tevékenységét és kötelezettségei teljesítését bemutató beszámolót, valamint
i) az átvevő fizetőképességét igazoló pénzintézeti igazolást.
(2) Ha az átvevő cégjegyzékben nyilvántartott cég a cég cégkivonatát a bányafelügyelet a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.
9. § (1) Tárolási engedélyt csak olyan létesítményre lehet kérelmezni, amelyre az üzemeltető végleges környezetvédelmi engedéllyel vagy végleges egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik.
(2) A Bt. 42/C. § (4) bekezdése szerinti időtartamba nem számít bele a tárolási engedély megszerzése érdekében kezdeményezett környezetvédelmi hatósági eljárás időtartama.
(3) A tárolásra vonatkozó engedély iránti kérelem tartalmazza
a) a leendő üzemeltető nevét és címét vagy székhelyét,
b) a kutatási zárójelentést,
c) a tárolóhely és a tárolókomplexum körülhatárolását és adatait, valamint a tárolás várható biztonságosságának értékelését a 3. melléklet alapján,
d) a szén-dioxid lezárást követően várható tulajdonságára vonatkozó modellt,
e) a besajtolni és tárolni kívánt szén-dioxid összmennyiségét, a várható forrásokat és szállítási módokat, a szén-dioxid áramok összetételét, a besajtolási sebességet és nyomást, valamint a besajtoló-berendezések elhelyezkedését,
f) a jelentős rendellenességek megelőzésére irányuló intézkedések leírását,
g) a 3. melléklet 3. pontja szerint elvégzett kockázatértékelési elemzéssel összhangban a 4. melléklet szerint elkészített monitoringtervre vonatkozó javaslatot,
h) a korrekciós intézkedési tervre vonatkozó javaslatot,
i) a bezárást követő időszakra a 4. melléklet szerint készített előzetes tervre vonatkozó javaslatot, valamint
j) a tárolási tevékenység leírását az alábbiak szerint:
ja) az üzemeltetés helyére, a tárolóhely és a tároló-komplexum kialakítására és méretére vonatkozó információkat és
jb) a jelentős kedvezőtlen hatások elkerülésére, csökkentésére és a lehetőség szerinti ellensúlyozására tervezett intézkedések leírását.
(4) A tárolásra vonatkozó engedély iránti kérelemhez mellékelni kell
a) a pénzügyi biztosíték összegére vonatkozó költségszámítást, a biztosítékadás módjára vonatkozó javaslatot,
b) a tárolási tevékenységre vonatkozó végleges környezetvédelmi engedélyt vagy végleges egységes környezethasználati engedélyt,
c) a leendő üzemeltető műszaki alkalmasságának igazolását,
d) az üzemeltetésben részt vevő személyek végzettségének és szakmai gyakorlatának igazolását,
e) a leendő üzemeltetőnek a földalatti gáztárolás, a szénhidrogén bányászat vagy a szén-dioxid besajtolás területén szerzett gyakorlatának bemutatását, valamint
f) a tárolóhely 10. § szerint elkészített térképét.
(5) A tárolási engedélyben tárolóhelyként csak olyan geológiai formációt lehet kijelölni, ahol az engedélyben előírt feltételek betartása mellett a szivárgásnak, az emberi egészség veszélyeztetésének és a környezetkárosodásnak a jelentős kockázata nem áll fenn.
10. § (1) A tárolóhelyet élekben egymást metsző függőleges síkokkal, vetületi ábrázolásban, töréspontokban találkozó egyenes vonalakkal, valamint alap- és fedősíkok meghatározásával kell körülhatárolni.
(2) Az államhatár vagy természeti képződmény vonala is meghatározható a tárolóhely határvonalaként.
(3) A töréspontokat EOV rendszer szerinti koordinátákkal, az alap és fedő síkokat mBf értékkel kell megadni.
11. § (1) A bányafelügyelet a tárolásra vonatkozó engedély iránti kérelmet és annak mellékleteit a beérkezéstől számított 30 napon belül megküldi az Európai Bizottságnak (a továbbiakban: Bizottság).
(2) A bányafelügyelet a tárolási engedélyt akkor adja meg, ha
a) a kérelmező rendelkezik a tárolási tevékenységre végleges környezetvédelmi engedéllyel vagy végleges egységes környezethasználati engedéllyel,
b) a kérelmező az üzemeltetésre és az ellenőrzésre műszakilag felkészült,
c) a kérelmező a szén-dioxid geológiai tárolásával kapcsolatos munkát végző személyek számára biztosítja a szakmai és műszaki képzést és továbbképzést,
d) a tárolóhelyre más üzemeltető részére tárolási engedélyt, vagy a szén-dioxid geológiai tárolásával össze nem függő egyéb tevékenységre engedélyt nem adtak ki,
e) ha egy adott hidraulikai egységben egynél több tárolóhely található és a lehetséges kölcsönhatások nem befolyásolják azt, hogy a két tárolóhely egyaránt megfeleljen az e rendeletben meghatározott követelményeknek,
f) a szén-dioxid geológiai tárolásának az adott geológiai formációban nincs jelentős kockázata, és
g) a kérelmező
ga) az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 260. §-ában felsorolt feltételeket teljesíti, és ezt 30 napnál nem régebbi közokirattal igazolja, vagy
gb) szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.
(3) A bányafelügyelet a határozat tervezetét és a döntés meghozatalánál figyelembe vett dokumentumokat véleményezés céljából megküldi a Bizottságnak.
(4) A bányafelügyelet a határozat meghozatala során a Bizottság véleményét figyelembe veszi. A bányafelügyelet a végleges tárolásra vonatkozó engedélyben foglaltakról és ha a Bizottság véleményétől eltért, az eltérés indokairól a tárolási engedély véglegessé válásától számított 15 napon belül értesíti a Bizottságot.
12. § A tárolási engedély tartalmazza
a) az üzemeltető nevét és címét vagy székhelyét,
b) a tárolóhely és a tároló-komplexum kijelölését EOV rendszer szerinti koordinátákkal, az alap- és fedősíkok meghatározásával, valamint az érintett hidraulikai egységre vonatkozó információkat, valamint a kijelölt terület közigazgatási megjelölését,
c) a tárolóhely üzemeltetésére vonatkozó követelményeket, a szén-dioxid geológiai tárolásra engedélyezett összmennyiségét, a tárolónyomás határértékeit, a legnagyobb besajtolási sebességet és nyomást,
d) a szén-dioxid áram összetételére és a szén-dioxid áram befogadási eljárására vonatkozó követelményeket, valamint a besajtolásra és a tárolásra, a jelentős rendellenességek megelőzésére vonatkozó további követelményeket,
e) a jóváhagyott monitoringtervet, a monitoringterv végrehajtására vonatkozó kötelezettséget és a monitoringterv átdolgozására vonatkozó követelményeket, valamint a jelentéstételi kötelezettséget,
f) a jóváhagyott korrekciós intézkedési tervet, valamint a szivárgás és jelentős rendellenesség esetében a korrekciós intézkedési terv szerinti eljárásra vonatkozó, valamint a bányafelügyelet tájékoztatására vonatkozó kötelezettséget,
g) a bezárás feltételeit és a bezárást követő időszakra vonatkozó jóváhagyott előzetes tervet,
h) a tárolási engedély felülvizsgálatának, módosításának és visszavonásának szabályait,
i) a pénzügyi biztosíték összegének és formájának elfogadására, valamint szolgáltatásának módjára vonatkozó rendelkezést,
j) az egyéb szükséges engedélyekről szóló tájékoztatást,
k) a Bt. 42/T. § (3) bekezdése szerinti pénzügyi hozzájárulás évenként fizetendő mértékét és
l) a tárolóhely biztonsági övezetének kijelölését.
13. § (1) A pénzügyi biztosítékot az üzemeltető az alábbi formákban teljesítheti:
a) hitelintézettel vagy biztosítóval e célra megkötött fedezeti megállapodás, ezzel egyenértékű kezesség vagy bankgarancia,
b) biztosítási szerződés alapján kiállított, készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvény,
c) hitelintézetnél biztosíték céljából óvadéki szerződés alapján elhelyezett, elkülönítetten kezelt és zárolt pénzösszeg vagy
d) biztosítási szerződés.
(2) Az óvadéki szerződést a bányafelügyelettel kell megkötni.
(3) A pénzügyi biztosíték összegét a kérelmező javaslatának mérlegelésével a bányafelügyelet állapítja meg.
(4) A pénzügyi biztosítéknak olyannak kell lennie, hogy feltétel nélkül, közvetlenül és azonnal felhasználható legyen a Bt. 42/F. § (1) bekezdésében meghatározott célokra.
(5) A pénzügyi biztosítéknak érvényesnek és hatályosnak kell lennie, valamint az üzemeltetőnek a pénzügyi biztosíték teljes összegét fenn kell tartania
a) a tárolóhelynek a Bt. 42/S. § (1) bekezdése alapján végrehajtott bezárását követően mindaddig, amíg a bányafelügyelet át nem veszi a tárolóhelyért való felelősséget,
b) ha a bányafelügyelet visszavonta a tárolási engedélyt,
ba) az új tárolási engedély kiadásáig vagy
bb) a tárolóhelynek a Bt. 42/S. § (2) bekezdése szerinti bezárását követően a bányafelügyelet részére történő felelősségátadásig, feltéve, hogy a Bt. 42/T. § (3) bekezdése szerinti pénzügyi hozzájárulást az üzemeltető teljesítette.
(6) Ha az üzemeltető az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a bányafelügyelet felhívja a pénzügyi biztosíték pótlására.
(7) A pénzügyi biztosíték összegének csökkentéséhez és felhasználásához a bányafelügyelet hozzájárulása szükséges.
A csökkentéshez és felhasználáshoz történő hozzájárulás szükségességét a fedezeti megállapodásnak, a készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvénynek, az óvadéki szerződésnek vagy a biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell.
(8) A bányafelügyelet a tárolási engedély felülvizsgálata során a biztosíték összegét a szivárgási kockázat és a becsült költségek változásának figyelembevételével felülvizsgálja, és szükség esetén a biztosíték nagyságára vonatkozóan a tárolási engedélyt módosítja.
14. § (1) A szén-dioxid-áramnak legalább 95%-ban szén-dioxidból kell állnia.
(2) Hulladékot vagy más anyagot e hulladék vagy más anyag ártalmatlanítása céljából tilos a szén-dioxid-áramhoz adagolni.
(3) A szén-dioxid-áram csak olyan, abba véletlenül belekerült egyéb anyagokat tartalmazhat, amelyek a szén-dioxidot kibocsátó forrásból, a leválasztási vagy a besajtolási eljárásból származnak, továbbá olyan anyagokat, amelyeket a szén-dioxid nyomon követése és ellenőrzése céljából adtak a szén-dioxid áramhoz.
(4) A szén-dioxid-áramban lévő (3) bekezdés szerinti egyéb anyag koncentrációja nem érheti el azt a szintet, amely a tárolóhely integritását vagy a kapcsolódó szállítási infrastruktúrát kedvezőtlenül befolyásolná, vagy a környezetre vagy az emberi egészségre jelentős kockázatot jelentene, vagy sértené az e rendeletben meghatározott követelményeket.
(5) Ha a bányafelügyelet a Bt. 42/Q. §-a alapján a tárolási engedélyt visszavonja, a szén-dioxid besajtolási tevékenység folytatása esetén, az új tárolási engedély kiadásáig gondoskodik az e §-ban foglalt követelmények betartásáról.
15. § (1) Az üzemeltető köteles a szén-dioxid-áram összetételének vizsgálatát és a kockázatértékelést a besajtolás megkezdése előtt elvégezni.
(2) A kockázatértékelés és a vizsgálat kiterjed a kémiai biztonságról szóló törvény szerinti maró (korrozív) anyagok veszélyességi csoportjába tartozó anyagokra is.
(3) Nem sajtolható be olyan szén-dioxid-áram, amely a vizsgálat és a kockázatértékelés alapján nem felel meg a 14. § (1)–(4) bekezdésében, valamint a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendeletben foglaltaknak.
(4) A kockázatértékelés során értékelni kell a szén-dioxid-áram szennyezettségének a szállítóhálózat és a tárolóhely védelmére és biztonságára, a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatását.
(5) Az üzemeltető a szén-dioxid-áram összetételét a besajtolási tevékenység folytatása során folyamatosan vizsgálja.
(6) Az üzemeltető a szállított és besajtolt szén-dioxid-áramról nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a szén-dioxid mennyiségére, jellemzőire és összetételére vonatkozó adatokat.
16. § (1) Az üzemeltető rendszeres ellenőrzést végez annak érdekében, hogy
a) a szén-dioxid és a felszín alatti víz a tárolóhelyen belüli tényleges és a modell alapján várt állapota összehasonlítható legyen,
b) a jelentős rendellenességek haladéktalanul észlelhetőek legyenek,
c) kimutatható legyen az esetleges szén-dioxid elvándorlás és szivárgás,
d) kimutathatók legyenek a tároló-komplexumot körülvevő környezetre, az ivóvízre, az emberi egészségre gyakorolt jelentős mértékű kedvezőtlen hatások, figyelemmel az egységes környezeti hatásvizsgálatban megállapított kockázatokra,
e) a megtett korrekciós intézkedések értékelhetőek legyenek, és
f) a tároló-komplexum rövid és hosszú távú biztonságosságának értékeléséhez szükséges információk rendelkezésre álljanak, valamint annak értékelése érdekében, hogy a szén-dioxid teljes egészében és tartósan a tárolóhelyen belül marad-e.
(2) Az üzemeltető az ellenőrzést a tárolási engedélyben jóváhagyott monitoringterv alapján, a 4. melléklet szerinti követelményeknek megfelelően végzi.
(3) A monitoringtervben részletesen ismertetni kell a tevékenység megkezdésekor fennálló állapotra vonatkozó, az üzemeltetés közbeni és a bezárást követő időszakban lefolytatandó ellenőrzést.
17. § (1) Az ellenőrzéshez használandó műszaki eszközöket a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elérhető legjobb technika alkalmazásával, a 4. melléklet 2. pontjának figyelembevételével kell megválasztani.
(2) A mérési eredményeket össze kell hasonlítani a térbeli nyomás–térfogat viselkedés és telítődési viselkedés dinamikus szimulációja révén a 3. melléklet 3. pontja szerint végrehajtott érzékenységi vizsgálat és kockázatértékelés során kapott értékekkel.
(3) Ha a mért és a számított viselkedés között jelentős különbség áll fenn, a térbeli modellt újra kell kalibrálni oly módon, hogy az a mért viselkedést tükrözze. Az újrakalibrálásnak a monitoringterv szerinti megfigyelések során nyert adatokon kell alapulnia, és ha az újrakalibrálás alapfeltevéseinek megbízhatósága szükségessé teszi, további adatokat is be kell szerezni.
(4) Az újrakalibrált modell vagy modellsorozat felhasználásával ismételten végre kell hajtani a 3. melléklet 2–3. pontja szerinti vizsgálatot, és új veszélyességi forgatókönyvet és kiáramlási sebességet kell meghatározni, valamint felül kell vizsgálni és módosítani kell a kockázatelemzést.
(5) Ha a múltillesztés és a modell újrakalibrálása során új szén-dioxid forrás megjelenésére, áramlási útvonalára, áramlási sebességére vagy a korábbi értékelésektől való jelentős eltérésekre lehet következtetni, a monitoringtervet ennek megfelelően módosítani kell.
18. § (1) A monitoringtervet az értékelt szivárgási kockázattal kapcsolatos változások, a környezetet és az emberi egészséget veszélyeztető értékelt kockázatokkal kapcsolatos változások, az új tudományos ismeretek, valamint az elérhető legjobb technológiák terén elért fejlődés figyelembevételével, a felelősség átadás időpontjáig, legalább ötévente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatot a 4. mellékletben foglalt követelményeknek megfelelően kell elvégezni.
(2) A felülvizsgált monitoringtervet az üzemeltető jóváhagyásra benyújtja a bányafelügyelethez.
(3) Ha a felülvizsgált monitoringterv e rendeletben foglalt követelményeknek nem felel meg, a bányafelügyelet legalább 30 napos határidővel felhívja az üzemeltetőt, hogy a monitoringtervet módosítsa.
(4) Ha bányafelügyelet a felülvizsgált monitoringtervet jóváhagyja, a tárolási engedélyt annak megfelelően módosítja.
19. § (1) Az üzemeltető a Bt. 42/K. § (2) bekezdése szerinti jelentést a felelősségátadás időpontjáig, a tárgyévet követő év február 28. napjáig küldi meg a bányafelügyeletnek. Ha a bányafelügyelet az éves jelentésnél gyakoribb jelentéstételi kötelezettséget állapít meg, a jelentéstétel teljesítésének időpontját a tárolási engedélyben kell megállapítani.
(2) A jelentés tartalmazza
a) a tárgyidőszakban a monitoringterv szerint végzett ellenőrzés eredményét, beleértve az alkalmazott monitoring-technológiára vonatkozó tájékoztatást,
b) a tárgyidőszakban átvett és besajtolt szén-dioxid mennyiségére, jellemzőire és összetételére vonatkozó nyilvántartást,
c) a pénzügyi biztosíték meglétének igazolását, valamint
d) a bányafelügyelet által a tárolási engedélyben meghatározott egyéb adatokat, amelyek igazolják a tárolási engedélyben foglaltak teljesülését.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti adatok alapján a besajtolt szén-dioxid állapota nem határozható meg, a bányafelügyelet annak meghatározásához szükséges további adatokat kérhet az üzemeltetőtől.
20. § (1) A szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikke szerinti ellenőrzés során a bányafelügyelet megvizsgálja a felszíni berendezések és a besajtoló berendezések állapotát, értékeli az üzemeltető által végzett besajtolási és ellenőrző tevékenység eredményességét, valamint megvizsgálja az üzemeltető által vezetett nyilvántartást.
(2) A bányafelügyelet rendkívüli helyszíni ellenőrzést tart, ha:
a) szivárgásról vagy jelentős rendellenességről értesítették vagy arról tudomást szerzett,
b) az üzemeltető által benyújtott jelentés alapján megállapítja, hogy a tárolási engedélyben foglalt feltételek nem teljesültek,
c) a környezettel vagy az emberi egészséggel kapcsolatos panaszt vizsgál, vagy
d) a bányafelügyelet azt szükségesnek tartja.
(3) Az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv tartalmazza az arra vonatkozó megállapításokat, hogy az üzemeltető a tevékenységét a Bt., valamint e rendelet előírásainak megfelelően végzi-e és további intézkedések szükségesek-e.
(4) A bányafelügyelet az ellenőrzésről készített jegyzőkönyvet az ellenőrzést követő két hónapon belül a honlapján közzéteszi.
21. § A bezárást követően végzett ellenőrzésen meg kell vizsgálni a besajtoló- és monitoring-berendezéseket.
22. § (1) A bányafelügyelet a kiadott tárolási engedélyeket, a bezárt tárolóhelyeket és az azokat övező tároló-komplexumot tartalmazó nyilvántartást a honlapján közzéteszi.
(2) A nyilvántartásba a tárolási engedély és a bezárási engedély véglegessé válásától számított 5 napon belül, az azokra vonatkozó adatokat be kell vezetni.
(3) A nyilvántartásnak ki kell terjednie a tárolóhelyek térbeli kiterjedését ábrázoló térképekre és mellékletekre, valamint azokra az adatokra, amelyek igazolják, hogy a szén-dioxid teljes egészében és tartósan a tárolóhelyen belül marad.
(4) A tárolóhelyek térbeli kiterjedését ábrázoló térképeket elektronikusan letölthető formában kell a honlapon nyilvánosságra hozni.
(5) A bányafelügyelet, a környezetvédelmi hatóság, a terület- és településrendezési és építési-engedélyezési eljárások tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóság, a telekalakítási eljárások során pedig a szakhatóságként bevonandó építésügyi hatóság köteles az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás tartalmát figyelembe venni minden olyan esetben, amikor az eljárás tárgya olyan tevékenység engedélyezése, amely a nyilvántartott tárolóhelyen a geológiai úton tárolt szén-dioxid állapotát befolyásolhatja, vagy ha a tevékenységre a geológiai úton tárolt szén-dioxid hatással lehet.
23. § (1) A korrekciós intézkedési terv tartalmazza
a) szivárgás vagy jelentős rendellenesség csökkentésére tervezett intézkedéseket,
b) az emberi egészség és a környezet védelme érdekében szükséges intézkedéseket,
c) az intézkedések várható eredményét és
d) az intézkedések végrehajtásának tervezett időpontját.
(2) Ha a bányafelügyelet az üzemeltetőt kötelezte a korrekciós intézkedések megtételére, vagy ha azokat az üzemeltető helyett a bányafelügyelet végezte el, az intézkedésekkel kapcsolatban felmerült költségeket az üzemeltető köteles megtéríteni.
(3) Ha a költségek megtérítése a pénzügyi biztosíték felhasználásával történt, az üzemeltetőnek a költségek fedezetéül felhasznált pénzügyi biztosítékot a felhasználástól számított 90 napon belül, a tárolási engedélyben jóváhagyott összeg mértékéig ki kell egészítenie.
24. § A Bt. 42/O. § b) és c) pontja szerinti tárolási engedély módosítása iránti kérelemhez mellékelni kell a módosított környezetvédelmi engedélyt vagy egységes környezethasználati engedélyt vagy azt a határozatot, amelyben a környezetvédelmi hatóság megállapította, hogy a környezetvédelmi engedély vagy az egységes környezethasználati engedély módosítása nem szükséges.
25. § (1) A bányafelügyelet a Bt. 42/R. §-a szerinti pályázatot a korábbi üzemeltető tárolási engedélyének visszavonásáról szóló határozat véglegessé válásától vagy a tárolási engedély hatályvesztésének napjától számított 60 napon belül hirdeti meg. A bányafelügyelet azokat a pályázatokat bírálja el, amelyek a pályázati hirdetményben foglaltaknak megfelelnek.
(2) A pályázati hirdetmény tartalmazza
a) a tárolóhely és a tároló-komplexum földrajzi elhelyezkedését és EOV rendszer szerinti koordinátákkal történő körülhatárolását,
b) felhívást a korábbi üzemeltető által nyújtott pénzügyi biztosíték átvállalására és a pénzügyi biztosíték rendelkezésre állásáról szóló igazolás benyújtására,
c) a tárolással kapcsolatos további pénzügyi biztosíték összegére vonatkozó tájékoztatást,
d) a tároló üzemeltetésére vonatkozó felhívást,
e) a pályázat kiírásáig folytatott tárolási tevékenység bemutatását,
f) a részletes pályázati anyag megvásárlásának díját és helyét,
g) a pályázattal kapcsolatos információk elérhetőségeit,
h) a pályázatok benyújtásának helyét, módját, határidejét és
i) a pályázatok elbírálásának szempontjait, valamint határidejét.
(3) A bányafelügyelet a beérkezett pályázatokat a pályázati hirdetményben meghatározott határidőtől számított 30 napon belül elbírálja, és az elbírálás napját követő naptól számított tizedik napon közli a pályázókkal.
(4) A nyertes pályázónak az átvállalt pénzügyi biztosítékot az eredmény közlését követő nyolc napon belül rendelkezésre kell bocsátania. Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, a pályázata érvénytelen, és a tárolási engedély megszerzésére benyújtott többi pályázatot öt napon belül újra értékelni kell.
(5) A bányafelügyelet az eredmény közlésétől számított tíz napon belül határozatot hoz az új tárolási engedélyes kijelöléséről.
(6) Eredménytelen a pályázat, ha a pályázati hirdetményben foglaltakat figyelembe véve az új tárolási engedélyes nem jelölhető ki.
(7) Új tárolási engedélyes kijelölése esetén a korábbi engedélyes nevére szóló környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély jogosultja az új tárolási engedélyes lesz. A bányafelügyelet a kijelölést tartalmazó végleges határozatot az engedélyes személyében bekövetkező változás átvezetése céljából megküldi a környezetvédelmi hatóságnak.
26. § (1) Az üzemeltető a tárolóhelynek a Bt. 42/S. § (1) bekezdése szerinti bezárása előtt a tárolási engedélyben jóváhagyott bezárást követő időszakra vonatkozó tervet az elérhető legjobb technikára és a kockázatelemzésre figyelemmel felülvizsgálja, szükség esetén módosítja és azt jóváhagyásra benyújtja a bányafelügyeletnek.
(2) Ha a bányafelügyelet a bezárást követő időszakra vonatkozó felülvizsgált tervet végleges tervként jóváhagyja, a határozatban meghatározza a biztonságos tárolási jelentés elkészítésére vonatkozó határidőt.
(3) A tárolóhelynek a Bt. 42/S. § (2) bekezdése alapján történő bezárása esetén a bányafelügyelet a bezárást követő időszakra vonatkozó kötelezettségeit a tárolási engedélyben jóváhagyott bezárást követő időszakra vonatkozó terv szerint látja el. A bányafelügyelet szükség esetén a tervet felülvizsgálja és módosítja.
(4) A bányafelügyelet megtérítteti az üzemeltetővel a Bt. 42/S. § (5) bekezdése alapján megtett intézkedésekkel kapcsolatos költségeket, amelyre a Bt. 42/F. §-a szerinti biztosíték felhasználható.
27. § Ez a rendelet 2022. február 1-jén lép hatályba.
28. § Ez a rendelet a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
1. Adatbázis építés és informatikai feldolgozás
1.1. Általános adatok
1.1.1. A földtani kutatásokból, az ásványinyersanyag-kutatásokból és vízkutatásokból, valamint kitermelési jelentésekből származó földtani, geofizikai és bányászati adatok kigyűjtése, megkutatottsági kategória meghatározása és digitalizált térinformatikai feldolgozása.
1.2. Speciális adatok
1.2.1. Hidrogeológiai, rezervoármechanikai, fluidumdinamikai információk összegyűjtése és feldolgozása.
1.2.2. Vízgeokémiai, egyéb fluidumgeokémiai, kőzetgeokémiai információk összegyűjtése és feldolgozása.
1.2.3. Tektonikai, szeizmicitási és geomechanikai információk összegyűjtése és feldolgozása.
1.2.4. Környezetvédelmi információk összegyűjtése és feldolgozása.
2. A vonatkozó nemzetközi és európai uniós kísérleti és demonstrációs projektek eredményeinek feldolgozása.
3. Előzetes szűrés az elméletileg alkalmas földtani szerkezetek listájának összeállítására, elterjedésük meghatározására, a besajtolandó szén-dioxidot befogadó pórustérfogat és a teljes tárolókapacitás közelítő számítására.
4. Az előzetes szűrés eredményeként kijelölt földtani szerkezetekre vonatkozóan
4.1. Terhelhetőségi és érzékenységi vizsgálat
4.1.1. A potenciális szén-dioxid kibocsátók közelsége, a gazdaságosan tárolható szén-dioxid várható mennyisége, a szállítóhálózatok elérhetősége.
4.1.2. Amennyiben volt ilyen, a földtani szerkezet korábbi funkciójának és termeléstörténetének ismertetése (úgy mint olaj vagy gáz mező, földalatti tároló stb.) bemutatása.
4.1.3. A közelben elhelyezkedő védendő természeti erőforrások, a Natura 2000 hálózathoz tartozó területek, a védett természeti területek.
4.1.4. A potenciális tárolószerkezetek környezetében zajló, a felszín alatti földtani térrészt érintő tevékenységek, valamint az e tevékenységek esetleges kölcsönhatásai, továbbá a hidrodinamikai, szerkezeti kapcsolatok, különösen a szénhidrogének kutatása, kitermelése és tárolása; a vízadók felhasználása geotermikus energia előállítására vagy ivóvíz és egyéb vizek kinyerésére.
4.1.5. Földrengés-veszélyeztetettségi felmérés.
4.1.6. Potenciális tárolóhely feletti területen élő lakosság területi eloszlása.
4.1.7. Természetes és mesterséges szivárgási útvonalak, törésrendszerek, kútszerkezetek, vizsgálata, az esetleges szivárgás kockázatának és lehetséges következményeinek becslése.
4.1.8. A lehetséges monitoring metodika meghatározása.
5. Részletező vizsgálat mintaterület vagy kijelölt terület esetében
5.1. A tároló földtani szerkezete.
5.2. Rendelkezésre álló, és effektív pórustérfogat és a teljes tárolókapacitás számítása.
5.3. A tároló-komplexum, azaz a tároló és fedőrétegek, valamint az ezeket körülvevő formációk geomechanikai, geokémiai, hidrogeológiai és egyéb jellemzői.
5.4. A földtani formációkban bekövetkező fluidumgeokémiai változások és az ezek folytán fellépő ásvány-kőzettani, geokémiai reakciók és geomechanikai változások általános meghatározása.
5.5. Természetes és mesterséges szivárgási útvonalak meghatározása.
5.6. Megnövekedett földrengésveszély és felszínemelkedés kockázatának becslése.
5.7. A tárolóhely rövid és hosszú távú biztonságának és integritásának meghatározása, beleértve a szivárgási kockázat, valamint a környezeti és egészségi hatások általános elemzését.
A kutatási blokk térképi vetülete egyenes szakaszokkal határolt zárt sokszög. Vetületi határvonal lehet az államhatár, illetve más mesterséges objektum vagy természeti képződmény határvonala is.
a) a kutatásra jogosult megnevezése, a kutatási jogot adományozó határozat száma, vásárolt adatok esetében a zárójelentés benyújtójának az adatfelhasználására jogosító igazolás;
b) a kutatás konkrét célja és a kivitelezők megnevezése;
c) a kutatási terület földtani felépítésének leírása;
d) az elvégzett felszíni és felszín alatti kutatások, azok módszerei és eredménye;
e) a tárolóhely és környezete teleptani, tektonikai, hidrogeológiai viszonyai;
f) a kutatás során esetlegesen kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségi és minőségi adatai és
g) a bányaföldtani adatok összefoglalása.
A kutatási zárójelentéshez mellékelni kell:
a) a kutatás alapadatait (kutató létesítmények földtani és műszaki anyagvizsgálati adatai, a geofizikai mérések alapdokumentációi, a hidrogeológiai vizsgálatok adatai);
b) az ásványvagyon-értékeléshez felhasznált mennyiségi és minőségi alapadatokat és
c) a kutatási terület topográfiai térképét a kutató létesítmények feltüntetésével, a kutatási terület földtani, tektonikai és hidrogeológiai térképét.
1. Első szakasz: Adatgyűjtés
Kellő mennyiségű adatot kell összegyűjteni ahhoz, hogy a tárolóhelyről és a tároló-komplexumról olyan volumetrikus és statikus háromdimenziós (térbeli) földtani modell legyen készíthető, amely magában foglalja a fedőkőzetet és a környező területet, így a hidraulikailag kapcsolódó területeket is.
1.1. Ezek az adatok legalább a tároló-komplexum következő, belső jellemzőire terjednek ki:
a) geológia és geofizika;
b) hidrogeológia (különösen vízhasználat céljára igénybe vett vagy arra előirányzott felszín alatti víz);
c) rezervoár tervezése (ideértve a besajtolandó szén-dioxid részére rendelkezésre álló pórustérfogat és a teljes tárolókapacitás volumetrikus számítását is);
d) geokémia (oldódási sebességek, ásványosodási sebességek);
e) geomechanika (áteresztőképesség, nyomásszilárdság);
f) földrengés-veszélyeztetettség és
g) azon természetes és mesterséges útvonalak jelenléte, ideértve a kutakat és a fúrólyukakat is, amelyeken keresztül szivárgás következhet be.
1.2. Dokumentálni szükséges a tároló-komplexum környezetének következő jellemzőit:
a) a tároló-komplexum körül elhelyezkedő azon területeket, amelyeket a szén-dioxidnak a tárolóhelyen történő tárolása befolyásolhat;
b) a tárolóhely feletti területen élő lakosság eloszlását;
c) a közelben elhelyezkedő értékes természeti erőforrásokat (például a Natura 2000 hálózathoz tartozó területeket, az ivóvízbázist, a szénhidrogéneket);
d) a tároló-komplexum környezetében zajló tevékenységeket, valamint az e tevékenységekkel való esetleges kölcsönhatásokat (például szénhidrogének kutatása, kitermelése és tárolása, a vízadók felhasználása geotermikus energia előállítására, valamint a felszín alatti víztartalékok felhasználása);
e) a potenciális szén-dioxid kibocsátók közelségét (ideértve a gazdaságosan tárolható szén-dioxid becsült várható teljes mennyiségét is) és a megfelelő szállítóhálózatok közelségét.
2. Második szakasz: A háromdimenziós statikus geológiai modell elkészítése
Az 1. pont szerint összegyűjtött adatok alapján, számítógépes tárolószimulátor felhasználásával el kell készíteni a potenciális tároló-komplexum (beleértve a fedőkőzetet és a hidraulikailag kapcsolódó területeket és fluidumokat is) háromdimenziós statikus geológiai modelljét, illetve ilyen modellek sorozatát.
2.1. A statikus geológiai modellnek, illetve modellsorozatnak a tároló-komplexumot a következő szempontok figyelembevételével kell leírnia:
a) a fizikai csapda geológiai szerkezete;
b) a tároló fedőrétegeinek (fedőkőzet, zárórétegek, porózus és áteresztő rétegek), valamint az ezeket körülvevő formációknak a geomechanikai, geokémiai és hidrogeológiai jellemzői;
c) a törési rendszer jellemzése és bármely mesterséges útvonal jelenléte;
d) a tároló-komplexum vízszintes és függőleges kiterjedése;
e) a pórustérfogat (ideértve a pórus-téreloszlást is);
f) fluidumok alapállapota;
g) minden más lényeges jellemző.
A modellparaméterek bizonytalanságát minden paraméter tekintetében vizsgálni kell oly módon, hogy az egyes paraméterekre különböző forgatókönyveket veszünk figyelembe, és ezek alapján konfidenciahatárokat határozunk meg. Elemezni kell a magában a modellben rejlő bizonytalanságokat is.
3. Harmadik szakasz: A tároló dinamikus viselkedésének jellemzése, érzékenységi vizsgálat, kockázatértékelés
A jellemzés és az értékelés dinamikus modellezés alapján történik oly módon, hogy a számítógépes tárolókomplexum-szimulátor révén a 2. pont szerint előállított háromdimenziós statikus geológiai modell vagy modellsorozat felhasználásával, egymást követő időpontokban szimuláljuk a szén-dioxid tárolóhelyre történő besajtolását.
3.1. A tároló dinamikus viselkedésének jellemzése
3.1.1. Ennek során legalább a következő tényezőket kell figyelembe venni:
a) a lehetséges besajtolási sebességeket és a szén-dioxid áram jellemzőit;
b) a kölcsönhatások modellezésének hatékonyságát [vagyis azt, hogy a szimulátorban előállított egyes következmények egymásra is kihathatnak];
c) a kémiai reakciókat (vagyis azt, hogy a besajtolt szén-dioxid és a helyi kőzet közötti reakciók visszahatnak a modellre);
d) a felhasznált tárolószimulátort (egyes eredmények érvényességének megállapításához több tárolószimuláció is szükséges lehet);
e) a rövid és a hosszú távú szimulációt (annak meghatározására, hogy évtizedes és évezredes távlatban mi történik a szén-dioxiddal, figyelembe véve a szén-dioxid vízben való oldódásának arányát is).
3.1.2. A dinamikus modell segítségével a következő folyamatokat kell leírni:
a) a tárolóhelyként használt geológiai formációban fellépő nyomás és hőmérséklet időbeli alakulását a besajtolási sebesség és a besajtolásra került mennyiség kumulált nagysága függvényében;
b) a szén-dioxid vízszintes és függőleges kiterjedésének időbeli alakulását;
c) a tárolón belüli szén-dioxid-áramlás jellegét és a fázisviselkedést;
d) a szén-dioxid csapdázódásának mechanizmusait és sebességét (beleértve a túlcsordulási pontokat és az oldalirányú és a függőleges lezárásokat is);
e) a teljes tároló-komplexumon belül a másodlagos gátak rendszerét;
f) a tárolóhelyen rendelkezésre álló tárkapacitást és a nyomás-gradienseket;
g) a repedezettség kockázatát a tárolóhelyként felhasznált geológiai formáció(k)ban és a fedőkőzetben;
h) annak kockázatát, hogy a szén-dioxid bejut a fedőkőzetbe;
i) a tárolóhelyekről történő (pl. az elhagyott vagy elégtelenül lezárt kutakon keresztüli) szivárgás kockázatát;
j) az elvándorlás sebességét (nyitott végű tárolókban);
k) a repedezettség záródási sebességeit;
l) a geológiai formációkban bekövetkező folyadékkémiai változásokat és az ezek folytán fellépő reakciókat (pl. a pH megváltozása, ásványképződés), valamint a reakcióknak a modellre gyakorolt hatását a következmények vizsgálata céljából;
m) a geológiai formáció fluidumainak kiszorítási folyamatait;
n) megnövekedett földrengésveszélyt és felszínemelkedést.
3.2. Érzékenységi vizsgálat
Szimulációkat kell végezni annak megállapítására, hogy a számítás mennyire érzékeny az egyes paraméterek kapcsán tett alapfeltevésekre. A vizsgálatot a statikus geológiai modellben vagy modellsorozatban a paraméterek módosításával, a dinamikus modellezésben a sebességfüggvények és a kiindulási feltételezések változtatásával kell elvégezni. Ha jelentős érzékenységet tapasztalunk, azt a kockázatelemzésben figyelembe kell venni.
3.3. Kockázatértékelés
A kockázatértékelés különösen az alábbiakra terjed ki:
3.3.1. A veszélyesség jellemzése
A veszélyességet úgy kell jellemezni, hogy a 3. pont szerint elvégzett dinamikus modellezés és biztonságjellemzés eredményeinek felhasználásával megvizsgáljuk a tároló-komplexumból megvalósuló szivárgás lehetőségét. Ennek során figyelembe kell venni különösen:
a) a lehetséges szivárgási útvonalakat;
b) a meghatározott szivárgási útvonalakon keresztüli szivárgás várható intenzitását (a kiáramlási sebességeket);
c) a lehetséges szivárgás kritikus paramétereit (például a legnagyobb tárolónyomást, a legnagyobb besajtolási sebességet, a hőmérsékletet, a számítás érzékenységét a statikus geológiai modell vagy modellsorozat különböző alapfeltevéseire stb.);
d) a szén-dioxid-tárolás másodlagos hatásait, így különösen a geológiai formációban lévő folyadékok kiszorítását és a tárolás folytán létrejövő új anyagokat és
e) minden más olyan tényezőt, amely veszélyeztetheti az emberi egészséget vagy a környezetet (például a projekthez kapcsolódó műtárgyakat).
A veszélyesség jellemzése érdekében minden olyan lehetséges üzemeltetési feltételt figyelembe kell venni, amely a tároló-komplexum biztonságosságát próbára teszi.
3.3.2. A kitettség elemzése – a tároló-komplexum feletti környezet jellemzői és a területen élő lakosság eloszlása és tevékenységei, valamint a 3.3.1. pontban meghatározott lehetséges útvonalakon elszivárgó szén-dioxid várható viselkedése és sorsa alapján.
3.3.3. A következmények elemzése – az egyes fajok, populációk és élőhelyek érzékenysége és a 3.3.1. pontban meghatározott lehetséges szivárgási forgatókönyvek alapján. Adott esetben kiterjed a bioszférában előforduló megnövekedett szén-dioxid-koncentrációknak való expozíció hatásaira is (beleértve a talajokat, a tengeri üledékeket és a bentikus vizeket (fulladás, hiperkapnia), valamint a szén-dioxid-szivárgás következtében e környezetekben kialakuló pH-érték-csökkenést. A vizsgálatnak ki kell terjednie a szivárgó szén-dioxiddal együtt távozó esetleges más anyagok (a szén-dioxid árammal együtt besajtolt anyagok, a szén-dioxid tárolása során képződött anyagok) hatásainak elemzésére is. Ezeket a hatásokat különböző időtartományok és térbeli kiterjedések, illetve különböző erősségű szivárgások feltételezésével kell vizsgálni.
3.3.4. A kockázat jellemzése – ennek során elemezni kell a tárolóhely rövid és hosszú távú biztonságosságát és integritását, beleértve a javasolt használati feltételekhez tartozó szivárgási kockázat és az elképzelhető legrosszabb környezeti és egészségi hatások elemzését is. A kockázatot a veszélyesség, a kitettség és a következmények elemzése alapján kell jellemezni. A vizsgálatnak magában kell foglalnia a tárolóhely jellemzésének és értékelésének szakaszai során azonosított bizonytalansági források elemzését is, valamint – amennyiben elvégezhető – a bizonytalanság csökkentésére vonatkozó lehetőségek számbavételét.
1. A monitoringterv – minden egyes szakaszra vonatkozóan – tartalmazza
a) az ellenőrizendő célterületeket és célcsoportokat (3.1. táblázat), valamint a mérendő paramétereket,
b) a monitoring céljára alkalmazandó műszaki eszközöket és ezek megválasztásának indokait és a monitoring során alkalmazandó technológiákat (3.2. táblázat),
c) a monitoring helyeit és a mintavételi helyek felvételének indokait,
d) az ellenőrzések gyakoriságát és a mintavételi időpontok felvételének indokait,
e) a besajtoló berendezésből ellenőrizetlenül eltávozó szén-dioxid mennyiségét,
f) a besajtoló kút kútfején belépő szén-dioxid térfogatát,
g) a szén-dioxid nyomását és hőmérsékletét a besajtolókút kútfején a tömegáram meghatározása céljából,
h) a besajtolt anyag kémiai összetételét és
i) a tározó hőmérsékletét és nyomását a szén-dioxid fázisviselkedésének és fázisállapotának meghatározása céljából.
2. Az ellenőrző technológiák kiválasztásánál figyelembe kell venni következő lehetőségeket:
a) a szén-dioxid földfelszín alatti és felszíni jelenlétének, elhelyezkedésének és vándorlási útvonalainak kimutatására képes technológiák,
b) olyan technológiák, amelyek a tároló formációkról a 2., 5., 6. és 9. §-ban foglaltak és a 3. melléklet alapján összeállított térbeli geológiai modelleken végrehajtott térbeli numerikus szimuláció finomítása érdekében információkat szolgáltatnak a szén-dioxid csóva nyomás-térfogat viselkedéséről, és alaprajzi vagy térbeli eloszlásáról, és
c) olyan technológiák, amelyek – jelentős rendellenességek vagy a szén-dioxidnak a tároló-komplexumon kívülre távozása esetén – nagy területet átfogva, a tároló-komplexum teljes vízszintes vetületi területére vonatkozóan és azon túlmenően is képesek információkat szolgáltatni az esetleg korábban figyelmen kívül hagyott szivárgási útvonalakról, különös tekintettel az alábbiakra:
ca) szén-dioxid csóva mozgása a tároló formációban,
cb) felszín felemelkedése,
cc) gerjesztett szeizmicitás és a fedőréteg mechanikai reakciói,
cd) törések,
ce) felhagyott kutak,
cf) tároló formáció feletti víztartó rétegek – tekintettel a sósvíz esetleges kipréselődésére a tároló formációból,
cg) ivóvizes víztartó formációk tekintettel a sósvíz esetleges kipréselődésére a tároló formációból,
ch) felszín közeli ökológiai rendszerek.
3. Monitoring a bezárást követő időszakra
3.1. A monitoring során ellenőrizendő célterületekről és célcsoportokról
| A | B | C | D | ||
| 1. | Célterületek | ||||
| 2. | Működtetés | CO2-csóva | Szivárgási útvonalak | Környezet (szivárgás) | |
| 3. | Célcsoportok a célterületeken belül | ||||
| 4. | Besajtolási műveletek | Nyomás és hőmérséklet | Kutak | Szivárgás-detektálás | |
| 5. | Kútfej nyomás | Térbeli elhelyezkedés | Korrózió | Víz mintázás és geokémiai elemzés | |
| 6. | Tároló formáció fizikai állapota | CO2-telítettség | Cement | Nyomás interferencia | |
| 7. | Besajtolási ráta | Felszíni deformáció | Talajgáz | Talaj- és felszíni gázmintázás és elemzés | |
| 8. | Tömegáram | Vízgeokémia | Fedőkőzet | Szivárgás mértéke | |
| 9. | Összetétel és fázis | Törések és repedések | Légköri fluxus | ||
| 10. | Mikroszeizmicitás | Tároló | Vegetációs stressz | ||
| 11. | Mikroszeizmicitás | Felszíni deformáció | |||
| 12. | Nyomás interferencia | Ökológiai rendszer vizsgálata | |||
| 13. | Egyéb víztartók | ||||
| 14. | Vízgeokémia | ||||
3.2. A monitoring során alkalmazandó technológiák
| A | B | C | D | E | F | ||
| 1. | Technológia | Módszer | Vizsgálandó területek | ||||
| 2. | Kútfej nyomás és hőmérséklet | Működtetés | |||||
| 3. | Működtetéssel | Kútfej áramlás és összetétel | Működtetés | ||||
| 4. | kapcsolatos | Kútnyomás és hőmérséklet | Működtetés | ||||
| 5. | mérések (kútfej, kút) | Béléscső és annulus nyomás | Működtetés | Szivárgási útvonalak | |||
| 6. | Besajtoló kút lyukgeofizikai szelvényezése (kábeles mérés) | Működtetés | Csóva | ||||
| 7. | Akusztikus fúrólyuk szelvényezés | Működtetés | Csóva | ||||
| 8. | Cementpalást szelvényezés (ultrahangos mérés) | Működtetés | Csóva | Szivárgási útvonalak | |||
| 9. | Fúrólyuk-geofizika | Pulzált neutron befogás szelvényezés | Működtetés | Csóva | |||
| 10. | Sűrűség szelvényezés | Működtetés | Csóva | ||||
| 11. | Optikai szelvényezés | Működtetés | Csóva | ||||
| 12 | Gamma sugárzás szelvényezés | Működtetés | Csóva | ||||
| 13. | Ellenállás szelvényezés | Működtetés | Csóva | ||||
| 14. | CO mintavétel a kútban | Mintavétel és kémiai elemzés | Működtetés | ||||
| 15. | Nyomjelzők | Működtetés | |||||
| 16. | 2-D szeizmikus mérés | Működtetés | |||||
| 17. | 3-D multi komponenses és idősoros szeizmikus mérés | Működtetés | |||||
| 18. | Szeizmika | 4-D szeizmikus hálózat | Működtetés | ||||
| 19. | VSP szelvényezés | Működtetés | |||||
| 20. | Lyukközi szeizmikus mérés | Működtetés | |||||
| 21. | Mikorszeizmikus mérés | Működtetés | Csóva | ||||
| 22. | Sekély, nagy felbontású geofizikai mérések | Sekély 2-D szeizmika | Csóva | Szivárgási útvonalak | |||
| 23. | Gravitációs mérések | Idősoros gravitációs mérés | Csóva | ||||
| 24. | Kút-gravimetria | Csóva | |||||
| 25. | Felszíni elektromos és elektromágneses mérések | Csóva | |||||
| 26. | Indukált polarizáció | Csóva | |||||
| 27. | Természetes potenciál | Csóva | |||||
| 28. | Elektromos és elektromágneses mérések | Légi elektromos és elektromágneses mérések | Csóva | ||||
| 29. | Magnetotellurikus szelvényezés | Csóva | |||||
| 30. | Ellenállás-mérés | Csóva | |||||
| 31. | Elektromágneses mérések állandó fúrólyukban | Csóva | |||||
| 32. | Lyukközi elektromos mérések | Csóva | |||||
| 33. | Lyukközi elektromos ellenállás tomográfia | Csóva | |||||
| 34. | Vízösszetétel és | Talajvíz-monitoring | Környezet | ||||
| 35. | geokémia | Kútban mért fluidum-összetétel | Környezet | ||||
| 36. | Hosszú távú pH mérés fúrólyukban | Környezet | |||||
| 37. | Talajmintázás és geokémia | Talaj- és vadózus zóna gázmonitoringja | Környezet | ||||
| 38. | Termális hiperspektrális felvételek (műhold) | Környezet | |||||
| 39. | Növényzet vizsgálata | Termális hiperspektrális felvételek (légifelvétel) | Környezet | ||||
| 40. | Infravörös hamis színes felvétel | Környezet | |||||
| 41. | Felszíni deformáció | Műholdas interferometria | Környezet | ||||
| 42. | Dőlésmérő | Környezet | |||||
| 43. | CO2 detektor | Környezet | |||||
| 44. | Eddy kovariancia | Környezet | |||||
| 45. | Szivárgás-érzékelő rendszerek | Környezet | |||||
| 46. | Atmoszferikus CO2 | Lézer-rendszerek | Környezet | ||||
| 47. | fluxus és koncentráció monitoring | Izotópos nyomjelzők a CO2 mintákban | Környezet | ||||
| 48. | Fluxus akkumulációs cellák | Környezet | |||||
| 49. | Buborékáram kémiai összetétele | Környezet | |||||
| 50. | Hordozható infravörös gázanalizátorok | Környezet | |||||
| 51. | Légi lézerrendszerek | Környezet | |||||
| 52. | Egyéb | Ökoszisztéma monitoring | Környezet | ||||
