Hatály: közlönyállapot (2022.XI.14.) Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára

 

2022. évi XL. törvény

az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosításáról * 

1. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény III. Fejezete a 31. §-át megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:

„21/A. A közérdekű adat megismerésére irányuló igénnyel összefüggésben indítható per”

2. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény a következő 31/A-31/C. §-sal egészül ki:

„31/A. § (1) Ha a keresetlevél perfelvételre alkalmas, a bíróság legkésőbb a keresetlevél előterjesztésétől számított tizenötödik napra kitűzi a perfelvételi tárgyalást, amelyre a feleket idézi. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedését követően válik tárgyalásra alkalmassá, a tárgyalás kitűzésére előírt határidő kezdő időpontját ettől az időponttól kell számítani. A tárgyalási időköz legalább három munkanap.

(2) A bíróság a perfelvételi tárgyalásra történő idézéssel egyidejűleg közli a keresetet az alperessel és felhívja a feleket, hogy az ügyre vonatkozó valamennyi okiratot és egyéb bizonyítási eszközt a tárgyalásra hozzák magukkal, az alperest pedig arra is, hogy a keresetre a tárgyaláson adja elő az írásbeli ellenkérelemnek megfelelő tartalmú nyilatkozatát.

(3) Az alperes a keresetlevél kézbesítésétől számított három munkanapon belül, de legkésőbb a perfelvételi tárgyalás határnapját megelőző három nappal korábban írásbeli ellenkérelmet nyújthat be. Ezzel egyidejűleg az alperes az írásbeli ellenkérelmet tájékoztatás céljából - ha az számára ismert - a felperes elektronikus levélcímére is megküldi, és a megküldés tényét a bíróság számára valószínűsíti. Az e rendelkezések megsértésével teljesített perbeli cselekmények hatálytalanok.

(4) Ha a perfelvételi tárgyalást az alperes elmulasztotta és írásbeli védekezést sem terjesztett elő, a keresetet nem vitatottnak kell tekinteni és a bíróság a perfelvétel lezárását követően ítéletével marasztalja az alperest, kivéve, ha az eljárás megszüntetésének van helye. Ha a jelen lévő alperes korábban írásbeli ellenkérelmet nem terjesztett elő, azt legkésőbb a perfelvételi tárgyaláson szóban köteles előadni.

(5) A perfelvételi tárgyaláson a perfelvétel folytatása akkor rendelhető el, ha a perfelvétel lezárásának elháríthatatlan eljárásjogi vagy a bíróság, illetve a fél körülményeiben, működésében rejlő objektív akadálya van. A folytatólagos perfelvételi tárgyalás időpontját tizenöt napon belüli határnapra kell kitűzni.

31/B. § (1) A bíróság a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően nyomban megtartja az érdemi tárgyalást. Bizonyítás felvételének csak olyan bizonyítékokra vonatkozóan van helye, amelyek a tárgyaláson rendelkezésre állnak, vagy amelyeket a felek legkésőbb a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig felajánlottak. A perben utólagos bizonyításnak nincs helye.

(2) Az érdemi tárgyalást akkor lehet elhalasztani, ha

a) ezt valamely fél kéri és a már feltárt bizonyítékokkal vagy egyéb módon valószínűsíti, hogy az általa felajánlott bizonyítás alkalmas és eredményes lehet a keresetben, illetve védekezésben előadottak igazolására vagy cáfolatára, vagy

b) az elrendelt bizonyítás lefolytatásának a fél körülményein kívül eső akadálya van és a bizonyítást indítványozó fél a bizonyítás lefolytatását továbbra is kéri; a távol lévő fél e nyilatkozatának beszerzése érdekében a tárgyalás elhalasztásának nincs helye.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában a bíróság a bizonyítás elrendelését, illetve lefolytatását mellőzi.

(4) Az érdemi tárgyalás elhalasztása esetén a folytatólagos érdemi tárgyalást - ha ezt az ügy körülményei nem zárják ki - az elhalasztott tárgyalás határnapját követő tizenöt napon belüli határnapra kell kitűzni.

(5) Ha a folytatólagos érdemi tárgyalást valamennyi fél elmulasztja, vagy a tárgyalást el nem mulasztó fél a tárgyalás megtartását nem kéri, és a mulasztó fél egyik esetben sem kérte előzőleg a tárgyalás távollétében történő megtartását, az eljárás szünetelésének nincs helye, a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti.

31/C. § (1) A perben

a) igazolásnak - a 31. § (3) bekezdésében meghatározott esetet kivéve -,

b) viszontkeresetnek,

c) a felek megegyezésén alapuló szünetelésnek,

d) felfüggesztésnek - a 31. § (6a) bekezdésében, valamint a Pp. 126. §-ában meghatározott eseteket kivéve -,

e) bírósági meghagyás kibocsátásának,

f) keresetkiterjesztésnek, és

g) beavatkozásnak - a 31. § (4) bekezdésében meghatározott esetet kivéve -

nincs helye.

(2) A perben a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 121. § (1) bekezdés c)-f) pontjában meghatározott esetekben a szünetelés tartama legfeljebb egy hónap.

(3) A bíróság az ítéletét annak meghozatalától és kihirdetésétől számított tizenöt napon belül írásba foglalja, az ítélet meghozatalát és kihirdetését legfeljebb tizenöt napra halaszthatja el.

(4) A másodfokú bíróság a fellebbezést legkésőbb az iratok beérkezésétől számított tizenöt napon belül köteles elbírálni. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított három napon belül kérheti tárgyalás tartását, és öt napon belül köteles előterjeszteni írásban a fellebbezési ellenkérelmet és az esetleges csatlakozó fellebbezést.

(5) A Kúria a felülvizsgálati kérelmet legkésőbb az iratok beérkezésétől számított hatvan napon belül köteles elbírálni.”

3. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 37. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A 37/C. § szerint a felületen közzétételre kötelezettek az 1. melléklet „III. Gazdálkodási adatok” táblázat 3., 4. és 6. pontja szerinti adataik közzétételét a felület alkalmazásával is teljesíthetik.”

4. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény IV. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

„24/B. A Központi Információs Közadat-nyilvántartás

37/C. § (1) A közpénzek felhasználásának átláthatósága érdekében az államháztartásról szóló törvény szerinti, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek - a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével -, a helyi önkormányzatok, valamint a helyi nemzetiségi önkormányzatok és az országos nemzetiségi önkormányzatok (a továbbiakban együtt: a felületen közzétételre kötelezettek) a (2) bekezdésben meghatározott adatokat a Kormány rendeletében kijelölt szerv által üzemeltetett és a 33. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelően bárki számára hozzáférhető - a gépi olvashatóságot, a csoportos letöltést, az adatok csoportosítását, kereshetőségét, kivonatolását és összehasonlíthatóságát is lehetővé tevő - Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén (a továbbiakban: felület) kéthavi rendszerességgel, a közzétételt követő legalább tíz évig elérhető módon, a (3) bekezdés szerinti bontásban közzéteszik.

(2) A felületen közzétételre kötelezettek a felületen az ötmillió forintot meghaladó, az általuk hazai vagy európai uniós forrásból megvalósulóan

a) nyújtott, az államháztartásról szóló törvény szerinti költségvetési támogatások - kivéve, ha a közzététel előtt a költségvetési támogatást visszavonják vagy arról a kedvezményezett lemond -,

b) árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések - kivéve a védelmi és biztonsági célú beszerzések adatai és a minősített adatok, továbbá a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 9. § (1) bekezdés b) pontja szerinti beszerzések és az azok eredményeként kötött szerződések -,

c) nem alapfeladataik ellátására - így különösen egyesület támogatására, foglalkoztatottai szakmai és munkavállalói érdek-képviseleti szervei számára, foglalkoztatottjai, ellátottjai oktatási, kulturális, szociális és sporttevékenységet segítő szervezet támogatására, alapítványok által ellátott feladatokkal összefüggő kifizetésre - fordított kifizetések adatait teszik közzé.

(3) A (2) bekezdés szerinti adatokat a felületen közzétételre kötelezettek - a felhasznált hazai és európai uniós forrás arányának feltüntetése mellett - az alábbi bontásban teszik közzé:

a) a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti esetben a szerződés megnevezése (típusa), a kedvezményezett neve - nem természetes személy esetén az e személy megnevezése, székhelye -, adószáma, a támogatás tárgya, és a támogatási program megvalósítási helye, kezdő és záró időpontja, a támogatás összege,

b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a szerződés megnevezése (típusa), tárgya, a szerződést kötő fél vagy felek neve - nem természetes személy esetén az e személy megnevezése, székhelye, adószáma -, a szerződés tárgya és értéke, a szerződés teljesítésének kezdő időpontja, határozott időtartam esetében annak záró időpontja, valamint közbeszerzés vagy beszerzési eljárás esetén a Kbt. szerinti elektronikus közbeszerzési rendszerben rögzített, az eljárás egyedi azonosítója (EKR azonosító), valamint annak megjelölése, ha a közbeszerzés vagy beszerzés - beleértve a Kbt. szerinti nemzeti értékhatárt meg nem haladó értékű beszerzéseket is - részben vagy egészben európai uniós forrás felhasználásával valósul meg.

(4) A (2) bekezdés b) pontja tekintetében a szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött - általános forgalmi adó nélkül számított - ellenszolgáltatást kell érteni, ingyenes ügylet esetén a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összeget kell figyelembe venni. Az időszakonként visszatérő - egy évnél hosszabb időtartamra kötött - szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni. Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét egybe kell számítani.

(5) A felület üzemeltetésére, működtetésére, valamint a felületen történő közzétételre vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg.”

5. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 72. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)

„f) jelölje ki a felület üzemeltetőjét, valamint állapítsa meg a felület működtetésére, illetve az azon történő közzétételre vonatkozó részletes szabályokat.”

6. § (1) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény a következő 75/D. és 75/E. §-sal egészül ki:

„75/D. § A felület üzemeltetője legkésőbb 2022. december 31-ig a felületet létrehozza, valamint közzéteszi a felületen történő közzétételhez szükséges adatlapot. A felületen közzétételre kötelezettek a 37/C. § (2) bekezdése szerinti adatokat a felületen folyamatosan, de első alkalommal legkésőbb 2023. február 28-ig teszik közzé.

75/E. § A 37/C. § (3) bekezdés b) pontja tekintetében a Kbt. szerinti nemzeti értékhatárt meg nem haladó beszerzések esetén az európai uniós forrás felhasználásának tényét a 2023. március 31-ét követően megvalósított beszerzések esetén kell megjelölni.”

(2) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény a következő 75/F. §-sal egészül ki:

„75/F. § Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2022. évi XL. törvénnyel megállapított 31. § (1), (4) és (6) bekezdését, valamint 31/A-31/C. §-át a 2022. december 31-én vagy azt követően benyújtott közérdekű adat megismerésére irányuló igényekre kell alkalmazni.”

7. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény

a) 31. § (1) bekezdésében a „bírósághoz fordulhat” szövegrész helyébe a „bírósághoz fordulhat (az ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: per) azzal, hogy a perben a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit az ezen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.” szöveg,

b) 31. § (4) bekezdésében „perbe a Hatóság az igénylő pernyertessége érdekében” szövegrész helyébe a „perbe a Hatóság az igénylő, az üzleti titok vagy törvényben meghatározott más titok jogosultja az adatkezelő pernyertessége érdekében” szöveg,

c) 31. § (6) bekezdésében a „bíróság soron kívül” szövegrész helyébe a „bíróság a per minden szakaszában - ideértve a felülvizsgálati eljárást is - soron kívül” szöveg,

d) 37. § (1) bekezdésében a „(4) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(4) és (4a) bekezdésben” szöveg

lép.

8. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

(2) Az 1. §, a 2. §, a 6. § (2) bekezdése és a 7. § a)-c) pontja 2022. december 31-én lép hatályba.


  Vissza az oldal tetejére
//