Az Országgyűlés az európai uniós költségvetési források felhasználásának még hatékonyabb ellenőrzését ellátó intézményrendszer létrehozása, valamint az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló, 2020. december 16-i (EU) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti eljárás keretében javasolt intézkedéseknek való megfelelés céljából a következő törvényt alkotja:
1–32. § *
33. § *
34. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 42–44. § 2022. november 29-én lép hatályba.
(3) Az 1–33. §, a 21. alcím, a 24. alcím, a 25. alcím, az 51. §, a 29. alcím és a 84. § 11. pontja 2023. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 68. § (3) bekezdése és a 84. § 15. pontja 2023. március 31-én lép hatályba.
(5) A 26. alcím és a 85. § az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény IV. Fejezete szerinti nyilvántartásban szereplő adatok teljes körű rendelkezésre állását igazoló kormányhatározat Magyar Közlönyben történő közzétételét követő napon lép hatályba.
(6) A 26. alcím és a 85. § hatálybalépésének naptári napját az igazságügyi miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
35. § (1) A Főigazgatóság központi hivatali jogállása 2023. január 1. napjától autonóm államigazgatási szervi jogállásra változik.
(2) A Főigazgatóság mint autonóm államigazgatási szerv alapító okiratát 2023. január 31-ig kell benyújtani a törzskönyvi nyilvántartó szervnek. A kincstár az alapító okirat bejegyzésével egyidejűleg törli a Főigazgatóságot mint központi hivatalt a törzskönyvi nyilvántartásból.
36. § (1) A Főigazgatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyára 2023. január 31-ig a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) 2023. február 1. napján a Főigazgatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselők (a továbbiakban: érintett) kormányzati szolgálati jogviszonya – a közszolgálati munkaszerződésben foglaltak szerint – a Küt. szerinti közszolgálati jogviszonnyá alakul át.
(3) A (2) bekezdés szerinti közszolgálati munkaszerződést – a Küt. 98. § (2) bekezdése szerinti és az e törvény szerinti tartalommal – 2023. január 21-ig kell megkötni.
(4) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át a kormánytisztviselő jogviszonya, ha
a) a Főigazgatóság a Küt. rendelkezései alapján nem létesíthet közszolgálati jogviszonyt a kormánytisztviselővel, vagy
b) a kormánytisztviselő 2023. január 21-ig nem köti meg a Főigazgatósággal a Küt. szerinti közszolgálati munkaszerződést.
(5) Az érintett jogviszonyának a (2) bekezdés szerinti átalakulása esetén a jogviszonyt a próbaidő, a végkielégítésre és a szolgálati elismerésre való jogosultság szempontjából folyamatosnak kell tekinteni.
(6) E törvény hatálybalépése nem szakítja meg a 2023. január 31. napján fennálló jogviszonyból eredő igények elévülését.
(7) Az érintettnek a közszolgálati munkaszerződésben megállapított illetménye nem lehet kevesebb annál, mint amekkora összegre illetményként 2023. január 1. napján jogosult volt.
(8) Az érintett 2023. január 1. és 2023. január 31. között a Kit. szerint megállapított 2023. évi szabadságának időarányos részére jogosult.
(9) Az érintett 2023. február 1-jétől a Küt. szerinti alapszabadságának és a közszolgálati munkaszerződés szerinti pótszabadságának időarányos részére jogosult azzal, hogy az érintett számára a Küt. 64. § (2) és (2a) bekezdése szerint kiadható a Kit. szerint megállapított, a 2023. február 1. napja előtt ki nem adott 2022. és 2023. évi szabadság.
(10) A Főigazgatóságnál foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyára a Küt. rendelkezéseit 2023. február 1-jétől kell alkalmazni.
(11) A (4) bekezdés szerinti esetben az érintett kormányzati szolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva 2023. február 1-jén megszűnik. A jogviszony megszűnéséről a kormánytisztviselőt 2023. február 1-jén írásban értesíteni kell. A jogviszony megszűnése esetén a kormánytisztviselő számára a Kit. 112. §-a alkalmazásával megállapított végkielégítést kell fizetni.
37. § (1) A 2023. január 1-jén főigazgatói tisztséget betöltő személy 2026. június 30-ig a Főigazgatóság főigazgatója marad.
(2) Az (1) bekezdés alapján fennálló jogviszonyra e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a főigazgatót a főigazgatói tisztségre nem kell kinevezni.
(3) A Főigazgatóság új főigazgatóját első alkalommal az (1) bekezdés szerinti főigazgató megbízatásának megszűnését követő 30 napon belül kell kinevezni azzal, hogy az új főigazgató kinevezéséig az (1) bekezdés szerinti főigazgató – a 22. § (1) bekezdés e) pontja szerinti eset kivételével – ellátja a Főigazgatóság vezetésével kapcsolatos feladatokat.
38. § Ez a törvény a következő uniós rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:
a) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelet,
b) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
c) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről szóló, 2014. március 3-i 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,
d) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
e) a Helyreállítási és Rezilenciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
f) a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék létrehozásáról szóló 2021. október 6-i (EU) 2021/1755 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
g) az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló, 2020. december 16-i (EU) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendelet.
39. § *
40. § *
41. § *
42–44. § *
45–47. § *
48–49. § *
50. § *
51. § *
52–59. § *
60–61. § *
62–65. § *
66–67. § *
68. § (1)–(2) *
(3) *
69–83. § *
84. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény
1–10. *
11. *
12–14. *
15. *
16–19. *
lép.
85–86. § *
87. § *
„2. melléklet a 2011. évi CXII. törvényhez
Az Európai Unió azon kötelező jogi aktusai, amelyek tekintetében a hatályuk alá tartozó állami támogatásokra vonatkozóan a 37/C. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti adatokat közzé kell tenni:
1. a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.);
2. a 651/2014/EU rendeletnek a kikötői és repülőtéri infrastruktúrákra irányuló támogatás, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásra és a sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatásra vonatkozó bejelentési határértékek, továbbá a legkülső régiókban biztosított regionális működési támogatási programok tekintetében, valamint a 702/2014/EU rendeletnek a támogatható költségek összegének meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1084 bizottsági rendelet (HL L 156., 2017.6.20., 1. o.);
3. az 1407/2013/EU rendelet meghosszabbításának és a 651/2014/EU rendelet meghosszabbításának és vonatkozó kiigazításának tekintetében történő módosításáról szóló, 2020. július 2-i (EU) 2020/972 bizottsági rendelet (HL L 215, 2020.7.7, 3–6. o.);
4. a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU rendelet módosításáról szóló (EU) 2021/1237 bizottsági rendelet (HL L 270, 202017.19, 39–75. o.);
5. az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2014. június 25-i 702/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 193., 2014.7.1.);
6. az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2014. december 16-i 1388/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 369., 2014.12.24., 37–63. o.);
7. az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. július 13-i (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet (HL L 248., 2015.9.24.),
8. az 1–7. pontban nem említett, az Európai Bizottság egyedi állami támogatási ügyben – Magyarország tekintetében – hozott kötelező jogi aktusa.”