1. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 54. § (9a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9a) Az álláskereső a (9) bekezdés b) pontjában meghatározott jelentkezési, továbbá a (9) bekezdés c) pontjában meghatározott bejelentési kötelezettségének az e-ügyintézési tv.-ben foglaltak szerint is eleget tehet.”
2. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 66. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[A környezethasználat – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel –]
„f) az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat alapján nem jelentős környezeti hatással járó tevékenységek esetén a környezetvédelmi hatóság által kiadott előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat”
[véglegessé válását követően kezdődhet meg, illetve folytatható.]
(2) A Kvt. 66. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az (1) bekezdés a), b) és f) pontjának hatálya alá tartozó környezethasználathoz más jogszabály által meghatározott létesítési, illetve működési engedélyezési eljárás is szükséges, az engedély akkor adható meg, ha a környezethasználó jelentős hatást nem feltételező előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozattal, környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik. A jelentős hatást nem feltételező előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat, a környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedély megszerzéséig a környezethasználathoz más jogszabály által meghatározott létesítési, illetve működési engedélyezési eljárást fel kell függeszteni. A létesítési (építési), illetve működési (használatbavételi) engedély a környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedélyben foglaltaktól nem térhet el.”
3. § A Kvt. 107/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„107/A. § A figyelmeztetés mint közigazgatási szankció nem alkalmazható
a) a vízvédelmi hatósági ügyekben,
b) a környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedély nélkül vagy az engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén.”
4. § A Kvt.
a) 58. § (2) bekezdés b) pontjában a „bírságok kivételével” szövegrész helyébe a „bírságok, valamint a települési önkormányzattal szemben kiszabott bírságok kivételével” szöveg,
b) 92. § (2) bekezdés a) pontjában és 92. § (3) bekezdésében a „környezetvédelmi hatóság” szövegrész helyébe a „természetvédelmi hatóság” szöveg
lép.
5. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) 11. § (1) bekezdés a) pontja a következő ag) alponttal egészül ki:
(A megyei önkormányzat és a fővárosi önkormányzat területfejlesztési feladatai:
a területfejlesztési tervezéssel összefüggő feladatok ellátása keretében:)
„ag) a területi szempontú operatív program megalapozása érdekében integrált területi programot készít és részt vesz annak végrehajtásában;”
6. § A Tftv.
a) 1. § (2) bekezdésében a „feladatainak ellátására,” szövegrész helyébe a „feladatainak ellátására” szöveg,
b) 3. § (1) bekezdés b) pontjában a „fejlesztési” szövegrész helyébe a „területfejlesztési” szöveg,
c) 5. § a) pont aa) alpontjában a „figyelése” szövegrész helyébe a „vizsgálata” szöveg,
d) 5. § a) pont ab) alpontjában az „a fejlesztési” szövegrész helyébe az „a területfejlesztési” szöveg,
e) 5. § k) pontjában a „társadalmi mutatói” szövegrész helyébe a „társadalmi mutatók” szöveg,
f) 5. § l) pontjában az „ösztönzőkkel támogathatók” szövegrész helyébe az „ösztönzőkkel kiemelten támogathatók” szöveg,
g) „A miniszter és más miniszterek feladatai” alcím címében az „A miniszter” szövegrész helyébe az „A területfejlesztésért felelős miniszter” szöveg,
h) 9. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „A miniszter” szövegrész helyébe az „A területfejlesztésért felelős miniszter” szöveg,
i) 9/B. § d) pontjában az „a miniszterrel” szövegrész helyébe az „a területfejlesztési miniszterrel” szöveg,
j) 18/A. § (4) bekezdés b) pontjában a „Balaton Fejlesztési Tanács, és a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács elnöke” szövegrész helyébe a „17. § (1) bekezdésében felsorolt kiemelt térségi fejlesztési tanácsok elnökei” szöveg,
k) 21/A. § (1) és (3) bekezdésében, valamint 24/A. §-ában az „a miniszter” szövegrész helyébe az „a területfejlesztésért felelős miniszter” szöveg
lép.
7. § Hatályát veszti a Tftv.
a) 5. § p) és r) pontja,
b) 11. § (1) bekezdés c) pont ce) alpontjában az „ipari parkok és a szabad vállalkozási zónák tevékenységét, az” szövegrész.
8. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 80. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Aki tevékenységével vagy mulasztásával)
„b) a védett természeti értéket jogellenesen veszélyezteti, károsítja, elpusztítja, vagy védett természeti terület vagy Natura 2000 terület állapotát, minőségét jogellenesen veszélyezteti, rongálja, abban kárt okoz;”
(természetvédelmi bírságot köteles fizetni.)
9. § A Tvt. 80. § (5a) bekezdés c) pontjában a „bejelentést, ellenőrzött bejelentést” szövegrész helyébe a „bejelentés, vagy ellenőrzött bejelentés alapján folytatható tevékenységet” szöveg lép.
10. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 82. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A vadászati hatóság az e § alapján kiszabott bírságfizetési kötelezettségének teljesítése érdekében a bírság megfizetésére a végrehajtás elrendelése előtt a kötelezett kérelmére fizetési halasztást vagy részletekben történő teljesítést engedélyezhet, amennyiben a fizetési nehézség a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.”
11. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Díjtörvény) 32/C. § (1) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:
(Tárgyánál fogva díjmentes:)
„u) a bányatelek jogi jelleg törlésére irányuló eljárás;”
(2) A Díjtörvény 32/C. § (1) bekezdés v) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Tárgyánál fogva díjmentes:)
„v) tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése hagyatékátadó végzés alapján;”
(3) A Díjtörvény 32/C. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Tárgyánál fogva díjmentes a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 108/G. §-a szerinti, törölt haszonélvezeti jog visszajegyzésére, valamint a törölt haszonélvezeti jog visszajegyezhetőségének vizsgálatára irányuló eljárás megindítása tényének törlésére irányuló hatósági eljárás.”
12. § A Díjtörvény
a) 28. § (2) bekezdésében a „3600 forint, a nem hiteles másolatért 1000” szövegrész helyébe a „3000” szöveg,
b) 33/A. § (2) bekezdésében a „nem hiteles” szövegrész helyébe a „hiteles” szöveg
lép.
13. § Hatályát veszti a Díjtörvény
a) 27. § (2) bekezdésében az „és nem hiteles” szövegrész,
b) 31. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 31. § (2) és (4) bekezdésében a „nem” szövegrész,
c) 31. § (5) bekezdésében a „nem hiteles és” szövegrész.
14. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (5) bekezdésében a „figyelembe kell venni” szövegrész helyébe a „kell csak figyelembe venni” szöveg lép.
15. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 52. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jogok és tények bejegyzéséről, adatok átvezetéséről szóló határozatot – a változás tulajdoni lapon történő átvezetése után – kézbesíteni kell)
„d) tulajdoni hányadot érintő tulajdonjog-bejegyzés esetén valamennyi tulajdonostársnak, kivéve ha a bejegyzés végleges vagy jogerős hatósági, illetve jogerős bírósági határozaton alapul,”
(2) Az Inytv. 52. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha az e törvény végrehajtásáról szóló rendelet alapján valamely ingatlanadatot az ingatlanügyi hatóság már nem tart nyilván, az adatnak a tulajdoni lapról történő törléséről készült közleményt közhírré teszi.”
16. § Az Inytv. 23. § (4) bekezdésében az „A” szövegrész helyébe az „Az erdő kivételével a” szöveg lép.
17. § Hatályát veszti az Inytv.
a) 68. § (4) bekezdésében és 68. § (7a) bekezdésében az „és nem hiteles” szövegrész,
b) 68. § (6a) bekezdésében az „elektronikus formában szolgáltatott nem hiteles másolat, valamint a tulajdoni lapról” szövegrész.
18. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (1) bekezdés v) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nyilvántartásból igényelheti(k):]
„v) a hulladékgazdálkodási hatóság az engedély nélküli hulladéklerakással összefüggő feladatai ellátásához a 9. § (1) és (1a) bekezdésében, a 9. § (2) bekezdés a)–b) és d)–e) pontjában, valamint a 9/D. § (1) bekezdésében megjelölt adatokat.”
19. § A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 86. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A kulturális örökség védetté nyilvánított elemeire a Magyar Államot a 37–40. § kivételével elővásárlási jog illeti meg)
„c) védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen fekvő ingatlan esetében akkor, ha ezt a védetté nyilvánító vagy a védettséget módosító rendelet kimondja.”
20. § A Kötv. 86. § (4) bekezdésében a „Ha az (1) bekezdés a) pontja szerinti ingatlanra több elővásárlási jog áll fenn,” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdés a) pontja szerinti ingatlanokon” szöveg lép.
21. § A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 49. § (6) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A közgyűlés azonnali hatállyal felmenti a tisztségviselőt, visszavonja a társasház-kezelői, az ingatlankezelői tevékenység végzésére vonatkozó megbízatást, ha)
„d) az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság a tisztségviselőt a szolgáltatási tevékenység folytatásától eltiltotta.”
22. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 3. § (5) bekezdés a) pontjában a „hatásvizsgálati eljárás esetén hatvan nap” szövegrész helyébe a „hatásvizsgálati eljárás, egységes környezethasználati engedélyezési eljárás esetén hatvan nap, összevont eljárás esetén kilencven nap” szöveg lép.
23. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) 4. § (6) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az anyakönyvi szerv)
„d) a hazai anyakönyvezés kivételével, teljesíti az anyakönyvi bejegyzést, ha annak alapja külföldi okirat – ide nem értve a személyazonosságot, illetve állampolgárságot igazoló okiratot –, kivéve, ha az anyakönyvi bejegyzés teljesítéséről való döntésre
da) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet vagy
db) a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló 2019. június 25-i (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet
az irányadó,”
24. § Az At. 14. § (3d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3d) A hazai anyakönyvezésre irányuló eljárásban nem szükséges fordítás az angol, német vagy francia nyelven kiállított okiratokhoz.”
25. § Az At. 14/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nem kérhető az igazságügyért felelős miniszter véleménye, ha az anyakönyvi bejegyzés teljesítéséről való döntésre
a) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet vagy
b) a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló 2019. június 25-i (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet
az irányadó.”
26. § Az At. 50. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A születési név megváltoztatására irányuló kérelem igazgatási szolgáltatási díja 10 000 forint.”
27. § (1) Az At. 69/D. § (1) bekezdés h)–l) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az elektronikus anyakönyv a házassággal kapcsolatban nyilvántartja)
„h) a házasság fennállása alatt a b) pontban meghatározott adatokban bekövetkezett változást,
i) a házasság megszűnését követően
ia) a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bi) alpontja szerinti adatnak a házassági névviselési forma módosítása következtében történt változását és annak időpontját,
ib) a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bi) alpontja szerinti adatnak a házassági név megváltoztatása következtében történt változását és annak időpontját,
ic) a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bi) alpontja szerinti adatnak az utónév-módosítás következtében történt változását és annak időpontját,
j) az e)–g) pontban szereplő adatok változását,
k) az adatot bejegyző személy nevét és felhasználói azonosítóját,
l) a bejegyzés idejét, az e törvény hatálybalépését megelőzően teljesített papír alapú anyakönyvi bejegyzés folyószámát és”
(2) Az At. 69/D. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(Az elektronikus anyakönyv a házassággal kapcsolatban nyilvántartja)
„m) a keletkezett anyakönyvi alapiratok típusát és azonosító számát.”
28. § (1) Az At. 70. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A születendő gyermekre tett apai elismerő nyilatkozattal összefüggésben nyilvántartott adatokat törölni kell, ha a magzat nem született meg vagy nem élve született. Az adatokat az apai elismerő nyilatkozatot rögzítő anyakönyvvezető illetékessége szerinti anyakönyvi szerv, az anyakönyvvezetőként kijelölt hivatásos konzuli tisztviselő által felvett és rögzített apai elismerő nyilatkozatot a felügyeletet gyakorló anyakönyvi szerv törli az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásából.”
(2) Az At. 70. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az apai elismerő nyilatkozat felvétele során rögzített adatokat tartalmazó jegyzőkönyvet az apa, az anya, a kiskorú apa, illetve anya törvényes képviselője, a tizennegyedik életévét betöltött gyermek, a kirendelt gondnok vagy gyám, a tolmács és az anyakönyvvezető aláírják. Az anyakönyvvezető az előtte tett apai elismerő nyilatkozatot az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában rögzíti.”
(3) Az At. 70. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az apai elismerő nyilatkozatot rögzítő anyakönyvvezető az apai elismerő nyilatkozat aláírt példányát, valamint az apai elismerő nyilatkozat felvétele során keletkezett vagy benyújtott iratot elektronikus alapiratként feltölti.”
29. § Az At. 102. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„102. § (1) A 4. § (6) bekezdés d) pontja, valamint a 14/A. § (3) bekezdése a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló 2019. június 25-i (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet végrehajtását szolgálja.
(2) A 80. § az európai demográfiai statisztikákról szóló, 2013. november 20-i 1260/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezést tartalmaz.”
30. § Az At.
1. 2. §-ában az „anyakönyv” szövegrész helyébe az „elektronikus anyakönyv” szöveg,
2. 9. § (2) bekezdés b) pontjában, 62. § (4) bekezdésében, 77. § c) pontjában, valamint 84. § (1) és (3) bekezdésében az „anyakönyvezető” szövegrész helyébe az „anyakönyvvezető” szöveg,
3. 11. § (2) bekezdésében az „érintő kérelemre” szövegrész helyébe az „érintő, kérelemre” szöveg,
4. 15. § (4) bekezdésében a „meghatalmazott” szövegrész helyébe a „meghatalmazott, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot a hozzátartozó” szöveg,
5. 17. § (2) bekezdésében a „szándékukat együttesen” szövegrész helyébe a „szándékukat – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – együttesen” szöveg,
6. 21. § (4) bekezdésében a „bekezdés” szövegrész helyébe a „bekezdésben” szöveg,
7. 31. § (2) bekezdésében a „szándékot együttesen” szövegrész helyébe a „szándékot – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – együttesen” szöveg,
8. 44. § (3) és (4) bekezdésében az „Intézet” szövegrészek helyébe a „Kutatóközpont” szöveg,
9. 45. § (1) bekezdésében a „feltüntetni” szövegrész helyébe a „bejegyezni” szöveg,
10. 46. § (1) bekezdés a) és d) pontjában az „a gyermek” szövegrész helyébe a „gyermeke” szöveg,
11. 55/A. § (5) bekezdésében a „módosítás” szövegrész helyébe a „családi név korrekciójának hatálya” szöveg,
12. 57. § (2) bekezdésében az „eseményt” szövegrész helyébe az „esemény adatait” szöveg,
13. 63. § (5) bekezdésében az „okmány” szövegrész helyébe a „hatósági igazolvány okmányazonosítója” szöveg, a „megállapítására tett rendőrségi” szövegrész helyébe a „tisztázására tett” szöveg,
14. 64. §-ában az „alapiratokat nyolc” szövegrész helyébe az „alapiratokat – az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásába feltöltött elektronikus alapirat kivételével – nyolc” szöveg,
15. 87. §-ában a „4. § (5) bekezdés i) pontja” szövegrész helyébe a „4. § (6) bekezdés d) és e) pontja” szöveg,
16. 94. § (1) bekezdés c) pontjában az „Intézet” szövegrész helyébe a „Kutatóközpont” szöveg
lép.
31. § Hatályát veszti az At.
a) 45. § (1) bekezdésében az „A nyilatkozat alapján a születési anyakönyvi bejegyzésben az adatváltozást át kell vezetni.” szövegrész,
b) 45. § (4) bekezdése,
c) 47. § (4) bekezdése,
d) 62. § (2) bekezdés záró szövegrészében a „, valamint a halottvizsgálati bizonyítvány eltemettetői példányát bemutatja” szövegrész,
e) 89. § (2) bekezdése,
f) 101/A. § (3) bekezdése,
g) 101/B. §-a.
32. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 52. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyv közokirat, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet, valamint a polgármester, a főpolgármester, a vármegyei közgyűlés elnöke és a jegyző képviselő-testület által átruházott hatáskörében meghozott – hatósági döntésnek nem minősülő – döntését a jegyző kormányrendeletben meghatározottak szerint köteles megküldeni a kormányhivatalnak.”
33. § Az Mötv. 141. § (1) bekezdés a) pontjában a „jegyzőkönyv” szövegrész helyébe a „jegyzőkönyv, valamint a polgármester, a főpolgármester, a vármegyei közgyűlés elnöke és a jegyző képviselő-testület által átruházott hatáskörében meghozott – hatósági döntésnek nem minősülő – döntései” szöveg lép.
34. § A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 1. §-a a következő 16. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„16. GNSS (Global Navigation Satellite Systems): a globális műholdas helymeghatározó rendszerek közös elnevezése.”
35. § (1) Az Fttv. 6. § (20) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(20) A költségvetési szerv jogszabályban meghatározott területrendezési, településrendezési, területfejlesztési és településfejlesztési feladatai ellátásához, továbbá a településterv, a települési arculati kézikönyv és a településképi rendelet véleményezéséhez a Magyar Építész Kamara, az érintett és közigazgatási határral szomszédos területi (megyei, fővárosi) önkormányzat és az érintett kiemelt térségi fejlesztési tanács díj-, költség- és térítésmentesen hozzáférhet a 3. § (1) bekezdés d)–f) pontjában foglalt adatbázisokhoz, valamint az ország 1:10000 digitális szintvonalrajzához és domborzatmodelljéhez (DDM–5).”
(2) Az Fttv. 6. § (27) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(27) A kulturális örökség védelméért felelős miniszter a kulturális örökségvédelmi és világörökségi feladataival összefüggő feladatai ellátása érdekében térítésmentesen és korlátlanul hozzáférhet a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által kezelt és üzemeltetett állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adataihoz.”
(3) Az Fttv. 6. §-a a következő (35) és (36) bekezdéssel egészül ki:
„(35) A hulladékgazdálkodási hatóság – az elhagyott hulladék felszámolása érdekében – az elektronikus formában szolgáltatott térképmásolatok tekintetében teljes személyes díjmentességben részesül.
(36) Az adatszolgáltató a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (a továbbiakban: NAVÜ) részére adatelemzési feladatainak ellátása érdekében az általa kért – a 3. § (1) bekezdése szerinti – adatokat átadja. A NAVÜ az átadott adatokat kizárólag adatelemzési célra használhatja fel, és kizárólag az adatelemzés eredményét jogosult továbbítani.”
(4) Az Fttv. 6. §-a a következő (37) bekezdéssel egészül ki:
„(37) Hatóság részére, amennyiben jogszabályban meghatározott hatósági eljárásához szükséges, az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázishoz díjmentes, elektronikus hozzáférést kell biztosítani. A térképi adatokhoz történő hozzáférést a hatóság megkeresésére a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv biztosítja.”
36. § Az Fttv. 18. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Minden részben vagy egészben közpénzek felhasználásával készített, az állami topográfiai térképi adatbázis tartalmát érintő adatállománnyal rendelkezni jogosult köteles – az adatállomány elkészültét követő 30 napon belül – díj-, költség- és térítésmentesen átadni a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv számára az állami topográfiai térképi adatbázis állami alapadat tartalmát érintő adatokat. A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az adatállományt a kézhezvételt követő 30 napon belül köteles díj-, költség- és térítésmentesen átadni a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv részére. A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv köteles a NAVÜ-t az adatállomány kézhezvételét követő 15 napon belül a kézhezvételről értesíteni. A NAVÜ jogosult az adatállomány átadását kérni a tájékoztatástól számított 30 napon belül.”
37. § (1) Az Fttv. 19. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Bármely távérzékelési adat a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv – a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó adatok esetén a honvédelmi térképészeti hatósági feladatokért felelős szerv – által elvégzett állami átvételt követően válik az állami távérzékelési alapadatbázis részévé.”
(2) Az Fttv. 19. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Minden, az adatállománnyal rendelkezni jogosult köteles átadni (a megrendelőnek történő átadását követő tizenöt napon belül) a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervnek a részben vagy egészében közpénzből előállított, az állami távérzékelési adatbázis adattartalmát érintő adatnak egy, az eredetivel megegyező példányát. Ez alól kizárólag a honvédelmi célokra készült távérzékelési adatok jelentenek kivételt. A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv köteles a NAVÜ-t az adatállomány kézhezvételét követő 15 napon belül a kézhezvételről értesíteni. A NAVÜ jogosult az adatállomány átadását kérni a tájékoztatástól számított 30 napon belül.”
38. § Az Fttv. 25. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A 10. § (3) bekezdés i) pontjában meghatározott alappontok áthelyezéséről vagy megszüntetéséről a honvédelmi térképészeti hatósági feladatokért felelős szerv dönt.”
39. § Az Fttv. 25/A. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás bárki számára ingyenesen hozzáférhető országos nyilvántartás, amely tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy:]
„g) földmérő igazolvány számát.”
40. § (1) Az Fttv. 37. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A földmérési és térképészeti állami alapmunkákat a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által készített ütemterv szerint kell végezni.
(3) Az e törvényben meghatározott állami alapadatok értékesítéséből származó igazgatási szolgáltatási díjak miniszteri rendeletben meghatározott összegét új állami alapadatok előállítására kell fordítani.”
(2) Az Fttv. 37. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (2) bekezdésben meghatározott ütemtervtől eltérően új állami alapadatok előállítása a megrendelő költségére is történhet.”
41. § (1) Az Fttv. 38. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben)
„h) jelölje ki a honvédelmi térképészeti hatósági feladatokért felelős szervet, továbbá határozza meg a hatósági feladatait és hatáskörét,”
(2) Az Fttv. 38. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben)
„k) állapítsa meg a honvédelmi térképészeti hatósági feladatokért felelős szerv hatáskörébe tartozó hatósági eljárások részletes szabályait.”
(3) Az Fttv. 38. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy)
„a) a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervet, a felelősségi körébe tartozó földmérési és térképészeti ágazati irányítási feladatokat és hatásköröket, valamint a felelősségi körébe tartozó közfeladatként ellátott földmérési és térképészeti tevékenység végzésének rendjét,”
(rendeletben állapítsa meg.)
42. § Az Fttv. 40. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 11. § (1) bekezdés m)–o) pontja, a 13. § (2) bekezdése, valamint a 15. § (1) bekezdése 2024. február 1-jén lép hatályba.”
43. § Az Fttv.
a) 10. § (3) bekezdés d) pontjában a „(Global Navigation Satellite Systems) hálózat hazai” szövegrész helyébe a „hálózat (GNSSnet.hu) referencia” szöveg,
b) 26. § (2) bekezdés a) pontjában az „az aktív GNSS hálózat” szövegrész helyébe az „a 10. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott referenciaállomások” szöveg,
c) 26. § (4) bekezdésében az „a), b), c), f) és h) pontjában” szövegrész helyébe az „a)–f) és h) pontjában” szöveg,
d) 28. § (10) bekezdésében az „(1) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1), (3) és (4) bekezdésben” szöveg,
e) 29. § (4) bekezdésében a „kaphat” szövegrész helyébe az „igényelhet” szöveg
lép.
44. § Hatályát veszti az Fttv.
a) 6. § (33) bekezdése,
b) 23. § (4) és (5) bekezdése,
c) 28. § (8) bekezdés nyitó szövegrészében a „bárki számára ingyenesen hozzáférhető” szövegrész.
45. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 14. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Hulladékot csak hulladékgazdálkodási engedély birtokában vagy nyilvántartásba vétel alapján lehet szállítani, kivéve, ha)
„e) a hulladékgazdálkodási hatóság a költséghatékonyság mérlegelését követően a jogellenesen elhelyezett vagy elhagyott, legfeljebb 2 m3 mennyiségű, nem veszélyes hulladékot hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre vagy hulladékkezelő létesítménybe szállítja.”
46. § A Ht. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Hasznosítási művelet – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, valamint ha törvény vagy kormányrendelet az engedély kiadását más hatóság hatáskörébe nem utalja – a hulladékgazdálkodási hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedéllyel végezhető.”
47. § A Ht. 69. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a járulékfizetésre kötelezett a bejelentési, a nyilvántartási, az adatszolgáltatási, valamint a hulladéklerakási járulék- és pótlékbefizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az adózás rendjéről szóló törvényt, valamint az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényt kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ahol a törvény adóhatóságot említ, azon hulladékgazdálkodási hatóságot kell érteni. Az adózás rendjéről szóló törvény, valamint az adóról és az adóigazgatási eljárásról szóló törvény alkalmazásakor a hulladékgazdálkodási hatóság eljárása adóigazgatási eljárásnak minősül.”
48. § A Ht. 84. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A hulladékgazdálkodási hatóság az e törvényben, valamint más jogszabályban meghatározott előírások teljesítése érdekében az eljárás alá vont jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet vagy természetes személyt kötelezi:
a) a jogszabályban foglalt vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségeinek betartására, illetve a jogsértő állapot megszüntetésére, ha a jogszabályban vagy hatóság határozatában foglalt előírásokat az eljárás alá vont jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy természetes személy megszegi, teljesítésüket elmulasztja, vagy a hulladékgazdálkodási engedélyhez kötött tevékenységet az engedélytől, vagy a nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet a nyilvántartástól eltérő módon gyakorolja;
b) a környezetet veszélyeztető, szennyező, vagy károsító tevékenység felfüggesztésére, abbahagyására, az eredeti állapot helyreállítására;
c) környezetszennyezés esetében olyan intézkedés megtételére, amely a környezetszennyezést csökkenti vagy megszünteti, a környezet károsodását kizárja.”
49. § A Ht. 86. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:
„(17) A hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére a területi hulladékgazdálkodási hatóság a végrehajtás elrendelése előtt – kérelemre – legfeljebb 3 évig terjedő részletfizetést engedélyezhet.”
50. § A Ht.
a) 61. § (2) bekezdésében a „tizenöt” szövegrész helyébe a „harminc” szöveg,
b) 78/E. § (1) bekezdés b) pontjában a „bírság” szövegrész helyébe a „bírság és más pénzkövetelések” szöveg
lép.
51. § Hatályát veszti a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény 40. § (4) bekezdésében a „nem” szövegrész.
52. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:31. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Tulajdonjog tárgyára vonatkozó jog biztosítása érdekében a tulajdonos harmadik személlyel szemben hatályosan a tulajdonjog tárgyára elidegenítési és terhelési tilalmat együttesen, de külön-külön is alapíthat. Ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásban azt a jogot is fel kell tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tilalom az azzal biztosított jog megszűnésével megszűnik.”
53. § A Ptk. 5:32. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ha a dolgon csak elidegenítési, illetve csak terhelési tilalom áll fenn, vagy a dologgal való rendelkezés jogát a tilalom más módon korlátozza.”
54. § (1) A Ptk. 6:216. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az eladó a tulajdonjogát a vételár kiegyenlítéséig fenntarthatja, ennek időtartama alatt a vevő tulajdonszerzésre irányuló jogát hozzájárulása nélkül nem csorbíthatja.”
(2) A Ptk. 6:216. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ingatlanra vonatkozó tulajdonjog-fenntartást az ahhoz kapcsolódó vevői jog feltüntetésével kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.”
55. § A Ptk. 6:410. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a lízingtárgy ingatlan, a lízingbeadáshoz kapcsolódó lízingbevevői jogot a lízingbevevő javára a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg – vagy ha az ingatlan a lízingszerződés megkötésekor már a lízingbeadó tulajdonában van, úgy a birtokátruházás időpontjáig – be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba.”
56. § A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 5. § (7) bekezdés nyitó szövegrészében a „b), c) és f) pontok” szövegrész helyébe az „a)–d) és f) pontja” szöveg lép.
57. § Hatályát veszti a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény 6. § (2) bekezdésében a „vagy nem hiteles” szövegrész.
58. § A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 9/I. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szálláshely-szolgáltató a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó, 6/B. alcímben meghatározott adatok rögzítését és a helyi önkormányzat idegenforgalmi adót meghatározó rendelete szerinti nyilvántartás vezetését elektronikusan, a szálláshelykezelő szoftver alkalmazásával teljesíti.”
59. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 208/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„208/C. § Az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság nyilvántartásba vétele iránti kérelem 2023. szeptember 1-jétől terjeszthető elő. A kérelemről az ügyvédi kamara elnöke a 2024. február 1-jétől hatályos 183/A. §-ban meghatározott feltételek alapján dönt. Ha a területi kamara elnöke a kérelemnek helyt ad, az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultságot legkorábban 2024. február 1-jei hatállyal veszi nyilvántartásba.”
60. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvény (a továbbiakban: 2019. évi CX. törvény) 100. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A 12. § (2) bekezdése, a 40. § (4) bekezdése és a 87. § 2023. január 1-jén lép hatályba.”
(2) A 2019. évi CX. törvény 100. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A 4. § (2) bekezdése, a 9. § (2) bekezdése, a 21. §, a 28. § (7) bekezdése, a 29. § (1) bekezdése, a 31. § (2) és (3) bekezdése, a 32. § (2) bekezdése, a 34. § (2) bekezdése, a 40. § (3) bekezdése, a 42. § (1) bekezdése, a 47. § (2) bekezdése, a 63. § (2) bekezdése, a 65. § (1) bekezdése, a 69. § (4) és (5) bekezdése, a 76. § (7) és (8) bekezdése, a 81. § (1) bekezdése, a 84. § (1) és (2) bekezdése és a 96. § 2025. január 1-jén lép hatályba.”
61. § A 2019. évi CX. törvény 100. § (1) bekezdésében a „(2)–(9)” szövegrész helyébe a „(2)–(10)” szöveg lép.
62. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 68. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az egészségbiztosítási szerv, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság, az állami adó- és vámhatóság a bejelentési kötelezettség ellenőrzése során az Art. szerinti be nem jelentett foglalkoztatás feltárása esetén, valamint a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a jogsértésről szóló határozatának véglegessé válását követően – az adózó bejelentési kötelezettségének önkéntes teljesítése hiányában – az Art. 1. mellékletében foglaltak szerinti bejelentést hivatalból teljesíti.”
63. § A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény 9. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki.
„(7) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére a kötelezettnek a véglegessé vált határozat illetékes adóhatóságnak történő megküldése előtt benyújtott kérelme alapján részletfizetést biztosíthat. A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság bármely részlet megfizetésének elmulasztása esetén haladéktalanul megküldi a végleges határozatot az adóhatóságnak a hatáskörébe tartozó intézkedések megtétele céljából.”
64. § Az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvény 66. § (2) bekezdésének
a) a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 61. § (29) bekezdését megállapító rendelkezése a „tizenöt napon” szövegrész helyett a „harminc napon” szöveggel,
b) a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 61. § (30) bekezdését megállapító rendelkezése a „15 napon” szövegrész helyett a „harminc napon” szöveggel
lép hatályba.
65. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 19. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) A ranghely előzetes biztosításának ténye a jogosultak kérelmére az ingatlan-nyilvántartásba legfeljebb egyévi időtartamra jegyezhető be.”
66. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 32. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A bejegyzési engedélyt a (2) bekezdés szerinti jogosult külön, a bejegyzés alapjául szolgáló okiratra előírt alakisággal rendelkező okiratban is megadhatja. Az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet kötelező jelleggel előírhatja, hogy a bejegyzési engedélyt a kormányrendeletben meghatározott módon, elektronikus űrlapon kell megszerkeszteni és hitelesíteni.”
67. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 36. § (1) bekezdés b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Ha az okiratot a nyilatkozattevő helyett meghatalmazott írta alá, a meghatalmazást az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott tartalommal és módon, elektronikus űrlapon kell megszerkeszteni és hitelesíteni, ha)
„b) az ügyleti meghatalmazás az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott valamely korlátozást tartalmazza,”
(2) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 36. § (1) bekezdése a következő c) ponttal kiegészülve lép hatályba:
(Ha az okiratot a nyilatkozattevő helyett meghatalmazott írta alá, a meghatalmazást az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott tartalommal és módon, elektronikus űrlapon kell megszerkeszteni és hitelesíteni, ha)
„c) az ügyleti meghatalmazás a b) pont szerinti korlátozáson kívül egyéb korlátozást is tartalmaz.”
(3) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 36. § (2) és (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Ha az okiratot a nyilatkozattevő helyett meghatalmazott írta alá és az ügyleti meghatalmazás az (1) bekezdés c) pontja szerinti korlátozást is tartalmaz, a kérelem kizárólag sommás vagy teljes eljárás keretében bírálható el.
(3) Írásra vagy olvasásra képtelen, illetve a magyar nyelvet nem értő személy jognyilatkozata alapján a jogügylet akkor kerülhet bejegyzésre, ha a jognyilatkozat megfelel a 35. § (2) bekezdésében, valamint a Ptk. 6:7. § (4) bekezdésében előírt feltételeknek.”
68. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 88. § (5) bekezdése a következő 22. ponttal kiegészülve lép hatályba:
(Tárgyánál fogva díjmentes:)
„22. a bányatelek jogi jelleg törlésére irányuló eljárás.”
69. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 92. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az 1–91. §, a 93–97. §, a 100–103. §, a 105. §, a 106. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 106. § (3) bekezdés a) és b) pontja 2024. február 1-jén lép hatályba.”
70. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény
a) 44. § (3) bekezdése a „szerződő felek” szövegrész helyett a „bejegyzéssel közvetlenül érintett valamennyi személy” szöveggel,
b) 46. § (1) bekezdés b) pont nyitó szövegrésze a „kérelmező” szövegrész helyett a „kérelmező nevét, valamint” szöveggel
lép hatályba.
71. § Nem lép hatályba az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 102. §-a.
72. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény (a továbbiakban: Átmeneti tv.) 4. § (5) bekezdésében a „2023.” szövegrész helyébe a „2024.” szöveg lép.
73. § Az Átmeneti tv.
a) 1. § (1) és (2) bekezdése, 3. § a) és b) pontja a „2023.” szövegrész helyett a „2024.” szöveggel,
b) 1. § (3) bekezdése a „2023.” szövegrészek helyett a „2024.” szöveggel
lép hatályba.
74. § Az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvényhez kapcsolódó módosításáról szóló 2022. évi IV. törvény 248. § (5)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A 141. alcím és a 147. alcím 2023. július 1-jén lép hatályba.
(6) A 34. § és a 97. § (3) bekezdése 2024. január 1-jén lép hatályba.
(7) A 143. alcím 2024. február 1-jén lép hatályba.”
75. § Az egyes törvényeknek a honvédelemmel, a gazdaságfejlesztéssel, valamint a kormányzati igazgatással összefüggő módosításáról szóló 2022. évi VII. törvény 128. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Az 56. alcím 2023. július 1-jén lép hatályba.
(6) Az 51. alcím 2024. február 1-jén lép hatályba.”
76. § A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Tktv.) 12. §-a a következő (10) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(10) Amennyiben törvény kötelezővé teszi az ügyfél bejelentéseinek adatváltozás-kezelési szolgáltatás útján történő fogadását, akkor a (3) bekezdés a) pontja szerinti regisztráció iránti kérelmet a csatlakozott szolgáltató a törvény hatálybalépését követő 30 napon belül köteles benyújtani az adatváltozás-kezelési szolgáltatóhoz.”
77. § A Tktv. I. Fejezete a következő 9/A. alcímmel kiegészülve lép hatályba:
„9/A. Kötelező csatlakozás az adatváltozás-kezelési szolgáltatáshoz
17/A. § Az ügyfél adatainak változásáról, valamint a felhasználóváltozásról szóló bejelentést adatváltozás-kezelési szolgáltatás útján is köteles fogadni
a) a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 3. § r) pontja szerinti távhőszolgáltató,
b) a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény szerinti, lakossági fogyasztókat ellátó
ba) villamosenergia-kereskedő,
bb) egyetemes szolgáltató, és
bc) elosztó hálózati engedélyes,
c) a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény szerinti, lakossági fogyasztókat ellátó
ca) földgázkereskedő,
cb) egyetemes szolgáltató,
cc) földgázelosztó és
cd) vezetékes PB-gáz-szolgáltató,
d) a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény szerinti víziközmű-szolgáltató.”
78. § A Tktv. 9/A. alcíme a következő 17/B. §-sal egészül ki:
„17/B. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerinti, egyéni előfizetői szolgáltatást nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltató az ügyfél adatainak változásáról szóló bejelentést köteles adatváltozás-kezelési szolgáltatás útján is fogadni.”
79. § A Tktv. 21. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) A 190. alcím 2023. július 1-jén lép hatályba.
(7) A 24. § 2. pontja, a 192. alcím és a 197. alcím 2024. február 1-jén lép hatályba.”
80. § A Tktv. 1. § (2) bekezdésének nyitó szövegrésze a „6–8. alcím” szövegrész helyett a „6–8. és a 9/A. alcím” szöveggel lép hatályba.
81. § Nem lép hatályba a Tktv.
a) 13. § (8) bekezdése,
b) 168. alcíme.
82. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1. alcím, a 2. § és a 3. §, a 4. § a) pontja, a 4–5. alcím, a 12. §, a 13. §, a 7. alcím, a 16. § és a 17. §, a 9–14. alcím, a 35. § (3) bekezdése, a 36–38. §, a 41. §, a 16. alcím, a 17. alcím, a 19–21. alcím, a 24–26. alcím, a 76. §, a 77. §, a 80. § és a 81. § 2023. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 78. § 2023. július 1-jén lép hatályba.
(4) A 35. § (4) bekezdése, a 44. § a) pontja, a 18. alcím, a 65–68. §, a 70–71. § és a 73. § 2024. február 1-jén lép hatályba.
83. § A 14. alcím az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
84. § A 23. § és a 25. § a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló 2019. június 25-i (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet végrehajtását szolgálja.
