1. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 57. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha az (1) bekezdés e) pontjába tartozó hitelezők teljes kielégítésére nincs elegendő fedezet, ezen a csoporton belül a következő kielégítési sorrendben előrébb álló hitelezői igény teljes egészében való kielégítését követően kell a hátrébb álló hitelezői igényeket kielégíteni:
a) pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás alapján fennálló bűnügyi hitelezői igény, a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényben meghatározott pénzbírság alapján fennálló bűnügyi hitelezői igény,
b) fedezetet biztosító zár alá vétel alapján fennálló bűnügyi hitelezői igény,
c) társadalombiztosítási alapok javára fennálló tartozások (ideértve a szociális hozzájárulási adót is) alapján fennálló hitelezői igény,
d) bűnügyi költség alapján fennálló bűnügyi hitelezői igény,
e) többi hitelezői igény.”
2. § (1) A Cstv. 79/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A bűnügyi hitelezői igénybejelentés alapjául szolgáló követelés hitelezői igényként történő nyilvántartásba vételére és visszaigazolására a (7) bekezdés szerinti állami felszámoló jogosult.”
(2) A Cstv. 79/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az adós vagyonára zár alá vételt, vagyonelkobzást rendeltek el, az adóssal szemben pénzbírságot szabtak ki, vagy az adóst bűnügyi költség viselésére kötelezték, a felszámoló a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül intézkedik az erről szóló határozat büntetőeljárást lefolytató szervtől történő beszerzése iránt.”
(3) A Cstv. 79/A. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A felszámoló az (5) bekezdés szerinti határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül megküldi az (5) bekezdés szerinti határozatot az állami adó- és vámhatóság részére.”
(4) A Cstv. 79/A. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A bíróság a felszámolót az e §-ban meghatározott kötelezettségeinek az elmulasztása miatt 500.000 forintig terjedő – ismételten kiszabható – bírsággal sújthatja.”
3. § A Cstv. 79/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„79/C. § (1) Ha a Be. 332. § (3) bekezdése alapján a zár alá vett vagyon helyébe előzetes bűnügyi hitelezői igénybejelentés lép, és a zár alá vétel az eredeti vagyon tekintetében megszűnik, a kirendelését követően az állami felszámoló intézkedik
a) az eredeti vagyon tekintetében a zár alá vétel közhiteles nyilvántartásból való törlése iránt, illetve
b) a zár alá vett vagyon feletti rendelkezési jog felfüggesztését érvényesíteni képes gazdálkodó szervezet megkeresése iránt, a rendelkezési jog felfüggesztésének megszüntetése érdekében.
(2) A zár alá vétel (1) bekezdésben meghatározottak szerinti törléséhez vagy a rendelkezési jog felfüggesztésének a megszüntetéséhez a határozatot az állami felszámoló előterjesztése alapján a felszámolási ügyben eljáró bíróság 8 napon belül hozza meg.
(3) A bíróság a (2) bekezdésben meghatározott végzésben megállapítja, hogy a zár alá vétel az eredeti vagyon tekintetében megszűnt.”
4. § A Cstv. 80. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 79/D. § (1) bekezdése alapján a magyar állam képviselőjeként eljáró állami adó- és vámhatóság a hitelezői igényként nyilvántartásba vett, bűnügyi hitelezői igénybejelentés alapjául szolgáló követelésről az egyezségkötés érdekében részben lemondhat.”
5. § A Cstv. 83/W. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) E törvénynek az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló 2022. évi LX. törvénnyel (a továbbiakban: 2022. évi LX. törvény) megállapított rendelkezéseit a 2022. évi LX. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő felszámolási eljárásokban is alkalmazni kell, kivéve, ha a folyamatban lévő felszámolási eljárásban már sor került a felszámolási zárómérleg bírósághoz történő benyújtására.”
6. § A Cstv.
a) 79/A. § (1) bekezdésében az „adós vagyonára” szövegrész helyébe az „adóssal szemben nyilvántartásba vett hitelezői követelésre vonatkozóan büntetőeljárásban zár alá vétel elrendelésére került sor vagy ha az adós vagyonára” szöveg,
b) 79/F. § (2) bekezdésében a „bejegyzése” szövegrész helyébe a „bejegyzése, illetve a zár alá vétel végrehajtására a zár alá vett vagyon feletti rendelkezési jog felfüggesztését érvényesíteni képes gazdálkodó szervezet megkeresése” szöveg
lép.
7. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 29/E. §-a a következő (6)–(8) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A büntetés-végrehajtási intézetből szabadult személynek a fogvatartás ideje alatt lejárt, valamint a szabadulást követő tizenöt napon belül lejáró személyazonosító igazolványa a szabadulást követő kilencven napig érvényes.
(7) A szabadulás időpontja a büntetés-végrehajtási intézet által kiállított szabadulási igazolással igazolható.
(8) A (6) bekezdés alapján meghosszabbodott érvényességi időt a nyilvántartásba nem kell bejegyezni és az okmányon nem kell feltüntetni.”
8. § Hatályát veszti az Nytv.
a) 6. § (2) bekezdésében az „a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény szerinti büntetés-végrehajtási intézet (a továbbiakban: bv. szerv)” szövegrész,
b) 14. § f) pontja,
c) 29/A. § (2) bekezdése,
d) 52/G. §-ban az „a bv. szerv” szövegrész.
9. § Hatályát veszti a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 46/F. §-ában a „ , jogellenes bevándorlás elősegítése, támogatása (Btk. 353/A. §)” szövegrész.
10. § Hatályát veszti az Rtv. 91/O. § (6) bekezdésében a „ , jogellenes bevándorlás elősegítése, támogatása (Btk. 353/A. §)” szövegrész.
11. § (1) A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Bvsztv.) 12. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:
„Biometrikus személyazonosítás és titoktartási kötelezettség”
(2) A Bvsztv. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) A bv. szervezet személyi állományába tartozó tagjának az arcképmása az intézkedés jogszerűségének megállapítása, az intézetben megvalósuló jogsértés elkövetőjének azonosítása céljából, az intézetben telepített elektronikus megfigyelési eszköznek arcképfelismerő rendszerrel való összekapcsolása során felhasználható. E célból az intézet a bv. szervezet személyi állományába tartozó tagjának az arcképmását a szolgálati jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig kezeli.
(2) A bv. szervezet személyi állományának tagja jogviszonyának fennállása alatt és annak megszűnését követően is titokként megőrzi a tevékenységével, annak ellátásával kapcsolatban tudomására jutott személyes adatot, minősített adatot, illetve törvény által védett titoknak és hivatás gyakorlásához kötött titoknak minősülő adatot, valamint minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet a bv. szervezet nem köteles törvény előírásai szerint a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni.”
12. § A Bvsztv. III. fejezete a 12. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„A fogvatartás biztonsága szempontjából kiemelten fontos adatok megismerhetősége
12/A. § (1) A fogvatartás biztonsága szempontjából fontos
a) létesítmény vagy eszköz biztonságos üzemeltetésével közvetlenül összefüggő műszaki adatok, valamint
b) létesítmény vagy eszköz működéséhez kapcsolódó létesítmény- és személyvédelemre vonatkozó adatok megismerése iránti igényt a létesítmény vagy az eszköz használatának időtartama alatt, de legfeljebb az adat keletkezésétől számított harminc évig el kell utasítani, ha az adat megismerése a bűncselekmények üldözéséhez vagy megelőzéséhez fűződő érdekeket – így különösen a bv. intézet fogvatartás biztonságával, illetve a végrehajtás rendjével összefüggő feladatainak ellátását – veszélyeztetné.
(2) Az (1) bekezdés szerinti igény teljesíthetőségéről a bv. szerv vezetője dönt.”
13. § A Bvsztv. III. fejezete a 14/A. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„A bv. szerv területének ellenőrzése pilóta nélküli állami légi járművel
14/B. § (1) A fogvatartás biztonságának fenntartása érdekében a bv. szerv területére történő be- és kilépés ellenőrzése, szökés megakadályozása, valamint rendkívüli esemény megelőzése, felszámolása céljából pilóta nélküli állami légi jármű a magyar légtér igénybevételéről szóló kormányrendelet szerint működtethető.
(2) A pilóta nélküli állami légi jármű által rögzített felvétel és az abban szereplő személyes adat felhasználására és kezelésére a Bv. tv.-nek az elektronikus megfigyelési eszköz által rögzített felvétel és az abban szereplő személyes adat felhasználására és kezelésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”
14. § A Bvsztv. a következő IV/A. Fejezettel egészül ki:
„IV/A. FEJEZET
A FOGVATARTÁS BIZTONSÁGÁT ÉRINTŐ KOCKÁZATOK FELTÁRÁSÁT CÉLZÓ ELEMZŐ TEVÉKENYSÉG
27/A. § (1) A bv. szervek a fogvatartás biztonságával összefüggő szolgálati feladatok hatékony ellátása érdekében, az e törvényben meghatározottak szerint a végrehajtás rendjét és a fogvatartás biztonságát érintő kockázatok, valamint a fegyelemsértést megvalósító cselekmények megelőzése, feltárása céljából információt gyűjthetnek, ennek eredménye, valamint az általuk kezelhető személyes adatok felhasználásával értékelő és elemző tevékenységet (a továbbiakban: biztonsági kockázatelemzés) végezhetnek.
(2) A biztonsági kockázatelemzést az Országos Parancsnokságnak és az intézeteknek az országos parancsnok által kijelölt szervezeti egységei (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: erre feljogosított szervezeti egység) végzik.
(3) Ha a biztonsági kockázatelemzés során olyan adat keletkezik, amely alapján büntetőeljárás megindításának lehet helye, vagy amelynek ellenőrzése más szerv hatáskörébe tartozik, az Országos Parancsnokság biztonsági kockázatelemzésre feljogosított szervezeti egységének vezetője (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: az Országos Parancsnokság szervezeti egységének vezetője) haladéktalanul feljelentést tesz, vagy az adatot a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnek továbbítja.
27/B. § Az erre feljogosított szervezeti egység a 27/A. § (1) bekezdésében meghatározott célból
a) együttműködő személyt vehet igénybe,
b) a fogvatartottat, hozzájárulása esetén a szabadult fogvatartottat meghallgathatja,
c) valótlan vagy megtévesztő információt adhat át,
d) sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó csapdát alkalmazhat.
27/C. § Az Országos Parancsnokság szervezeti egységének vezetője a biztonsági kockázatelemzés keretében együttműködő fogvatartottnak a Bv. tv. 165. §-a szerint jutalomban részesítését kezdeményezheti vagy őt közvetlenül pénzjutalomban részesítheti.
27/D. § (1) A 27/B. § c) pontja szerinti információ átadására az Országos Parancsnokság szervezeti egysége vezetőjének előzetes jóváhagyásával kerülhet sor.
(2) A 27/B. § c) pontja szerinti információ továbbításához együttműködő személy is igénybe vehető.
(3) A 27/B. § c) pontja szerinti információ átadása
a) fegyelmi eljárásban történő kihallgatás, illetve bizonyítási cselekmény során nem alkalmazható,
b) nem tartalmazhat a törvénnyel össze nem egyeztethető ígéretet, és
c) nem valósíthat meg fenyegetést vagy felbujtást, továbbá nem terelheti az érintett személyt annál súlyosabb cselekmény elkövetése felé, mint amelyet eredetileg elkövetni tervezett.
27/E. § (1) Csapda alkalmazására az Országos Parancsnokság szervezeti egysége vezetőjének előzetes jóváhagyásával kerülhet sor.
(2) A csapda alkalmazásához együttműködő személy is igénybe vehető.
(3) Csapda alkalmazása során tiltott tárgyat az erre feljogosított szervezeti egység nem helyezhet el.
(4) Csapda alkalmazása nem valósíthat meg felbujtást, továbbá nem terelheti az érintett fogvatartottat fegyelemsértést megvalósító cselekmény elkövetésére vagy annál súlyosabb cselekmény elkövetése felé, mint amelyet eredetileg elkövetni tervezett.
27/F. § Az erre feljogosított szervezeti egység a biztonsági kockázatelemzés során
a) a Bv. tv. 76. § (2) bekezdése szerinti személyes adatokat,
b) a fogvatartotti nyilvántartás és a kapcsolattartói nyilvántartás adatait,
c) a Bv. tv. szerinti biztonsági intézkedés alkalmazása és a fegyelmi eljárás lefolytatása során ismertté vált személyes adatokat, valamint
d) az elektronikus megfigyelési eszköz által rögzített felvételt és az abban szereplő személyes adatot – a Bv. tv. 150. § (7) bekezdésében meghatározott korlátok között –
kezeli.”
15. § A Bvsztv. 32. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A fogvatartottal szemben indult újabb büntetőeljárásra vonatkozó adatokat a fogvatartotti nyilvántartásból törölni kell, ha a fogvatartottat felmentették vagy vele szemben a büntetőeljárást megszüntették.”
16. § A Bvsztv.
a) 5. § b) pontjában az „ellenőrzi és” szövegrész helyébe az „ellenőrzi, támogatja és” szöveg
b) 11. § (8) bekezdésében a „törvénynek” szövegrész helyébe a „törvénynek (a továbbiakban: Bv. tv.)” szöveg
lép.
17. § A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36. § A kiadatási kérelem alapján külföldön történt fogvatartás teljes időtartamát a Btk.-nak az előzetes fogvatartás és a bűnügyi felügyelet beszámítására vonatkozó szabályai szerint, a külföldi fogvatartás jellegére figyelemmel kell beszámítani a bíróság által kiszabott büntetésbe vagy szabadságelvonással járó intézkedésbe.”
18. § A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Jszbt.) 11. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (3) és (3a) bekezdés szerinti határozatokat haladéktalanul kézbesíteni kell a vagyoni érdekeltnek, valamint a jogszabály alapján a bűnügyi hitelezői igény képviseletére jogosult egyéb érdekeltnek is.”
19. § A Jszbt. 11. § (3a) bekezdésében a „vagyoni érdekelt” szövegrész helyébe a „vagyoni érdekelt vagy a jogszabály alapján a bűnügyi hitelezői igény képviseletére jogosult egyéb érdekelt” szöveg, valamint a „kiegészítéséről” szövegrész helyébe a „megváltoztatásáról” szöveg lép.
20. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 66. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4b) A (4) bekezdés szerinti feltételeket a jogi segítségnyújtó szolgálat az ügyvédi kamarai nyilvántartásból történő adatigénylés útján ellenőrzi.”
21. § (1) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 1. § 4–5/a. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában:)
„4. kábítószer: az egészségügyért felelős miniszter ellenőrzött anyagokról szóló rendelete 1. mellékletében a kábítószerek 1. és 2. jegyzékén szereplő anyag;
4a. kábítószerként minősített gyógyszer: a kábítószernek minősített hatóanyagot tartalmazó gyógyszer;
5. pszichotróp anyag: az egészségügyért felelős miniszter ellenőrzött anyagokról szóló rendelete 2. mellékletében a pszichotróp anyagok 1–4. jegyzékén szereplő anyag;
5a. pszichotróp anyagként minősített gyógyszer: az a gyógyszer, amelynek hatóanyaga az egészségügyért felelős miniszter ellenőrzött anyagokról szóló rendelete 2. mellékletében a pszichotróp anyagok 2–4. jegyzékén szerepel;”
(2) A Gytv. 1. §-a a következő 5/b. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„5/b. ellenőrzött anyag: a kábítószer, a pszichotróp anyag és az új pszichoaktív anyag;”
(3) A Gytv. 1. § 37. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„37. új pszichoaktív anyag: olyan, a forgalomban újonnan megjelent, gyógyászati felhasználással nem rendelkező anyag vagy vegyületcsoport, amely a központi idegrendszer működésének befolyásolása révén alkalmas a tudatállapot, a viselkedés vagy az érzékelés módosítására, megváltoztatására, és ezért hasonló mértékű fenyegetést jelenthet a közegészségügyre, mint a kábítószerek, vagy az egészségügyért felelős miniszter ellenőrzött anyagokról szóló rendelete 2. mellékletében a pszichotróp anyagok 1. és 2. jegyzékén szereplő anyagok, és amelyet erre tekintettel az egészségügyért felelős miniszter rendeletében ilyen anyaggá minősített;”
22. § A Gytv. 15/B. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti előzetes szakmai értékelés során azt kell vizsgálni, hogy az értesítésben megjelölt anyaggal vagy vegyületcsoporttal kapcsolatban a magyar hatóságok, szakértői intézmények előtt nem ismert-e olyan adat,]
„b) amely kizárja, hogy az anyag vagy vegyületcsoport hasonló mértékű fenyegetést jelenthet a közegészségügyre, mint a kábítószerek vagy az egészségügyért felelős miniszter ellenőrzött anyagokról szóló rendelete 2. mellékletében a pszichotróp anyagok 1. és 2. jegyzékén szereplő anyagok.”
23. § A Gytv. 15/C. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Ha a vizsgált új pszichoaktív anyagról a magyarországi, európai uniós, vagy az ENSZ szakosodott szervei által végzett kockázatértékelés eredményeképpen bebizonyosodik, hogy hasonló mértékű fenyegetést jelenthet a közegészségügyre, mint a kábítószerek vagy az egészségügyért felelős miniszter ellenőrzött anyagokról szóló rendelete 2. mellékletében a pszichotróp anyagok 1. és 2. jegyzékén szereplő anyagok, azt a megfelelő pszichotróp anyag jegyzékre kell felvenni, és meg kell szüntetni az új pszichoaktív anyaggá minősítését.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti kockázatértékelés nem támasztja alá azt, hogy a vizsgált új pszichoaktív anyag hasonló kockázatot jelenthet, mint a kábítószerek vagy az egészségügyért felelős miniszter ellenőrzött anyagokról szóló rendelete 2. mellékletében a pszichotróp anyagok 1. és 2. jegyzékén szereplő anyagok, akkor törölni kell az új pszichoaktív anyagok jegyzékéről, és az egészségügyért felelős miniszter ellenőrzött anyagokról szóló rendeletében meghatározott más jegyzékre kell helyezni.”
24. § A Gytv. 32. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy
a) a New Yorkban, 1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény és a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben 1971. év február hó 21. napján aláírt egyezmény, valamint ezen egyezmények módosításai,
b) a tiltott kábítószer-kereskedelem területén a bűncselekmények tényállási elemeire és a büntetésekre vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló, 2004. október 25-i 2004/757/IB tanácsi kerethatározat
figyelembevételével az ellenőrzött anyagok körét, valamint az új pszichoaktív anyagok listájáról a 15/C. § (3) bekezdése értelmében eltávolított anyagokat rendeletben szabályozza.”
25. § A Gytv. 32. § (4) bekezdés b) pontjában a „nemzetközi egyezmények értelmében kábítószernek vagy pszichotróp anyagnak” szövegrész helyébe az „a kábítószernek vagy pszichotróp anyagnak” szöveg lép.
26. § Hatályát veszti a Gytv.
a) 28. §-a,
b) 32. § (5) bekezdés x) pontja,
c) 33. § k)–m) pontja,
d) 34. § e), f), h), i) és l) pontja, valamint
e) 2. számú melléklete.
27. § Hatályát veszti a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény
a) 51. § (2) bekezdés f) pontja,
b) 51. § (12) bekezdése.
28. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 16. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A büntetés-végrehajtási adatok közül a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása tartalmazza)
„j) a közérdekű munka vagy a pénzbüntetés végrehajthatósága megszűnésének tényét, a végrehajthatóság megszűnését megállapító határozat számát és jogerőre emelkedésének a napját, az eljárt bíróság megnevezését, valamint a közérdekű munka vagy a pénzbüntetés szabadságvesztésre, illetve a pénzbüntetés közérdekű munkára történő átváltoztatásáról szóló határozat számát és jogerőre emelkedésének napját, az eljárt bíróság megnevezését és az így kiszabott büntetés mértékét,”
29. § A Bnytv. 68. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendőrség jogosult közvetlen hozzáféréssel átvenni a következő adatokat:)
„e) a rendészeti feladatokat ellátó személyek ellenőrzése, valamint a személy- és vagyonvédelmi tevékenység hatósági engedélyezése és ellenőrzése során a közbiztonsági feltételek vizsgálata céljából
ea) a 11. § (1) bekezdés c) pont ca), cb), cf) alpontjában, e), f), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,
eb) a 16. § (1) bekezdés c) pont ca), cb), cf) alpontjában, f), g), i), k) pontjában, a 16. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott adatok, valamint
ec) a 23. § c) pont ca) alpontjában és k) pontjában meghatározott adatok;”
30. § A Bnytv. 68. § (8) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A büntetés-végrehajtási intézet közvetlen hozzáféréssel jogosult)
„d) a büntetés-végrehajtási bírói előterjesztések, a speciális részlegre helyezés, a kapcsolattartás engedélyezése, az intézet elhagyásával járó kapcsolattartási formák engedélyezése körében hozott döntés megalapozása, valamint a biztonsági előírások meghatározása céljából az elítélttel és az egyéb jogcímen fogvatartottal szemben a fogvatartás alatt megindult újabb büntetőeljárásra vonatkozóan a 23. § c)−k) pontjában meghatározott adatokat átvenni.”
31. § Hatályát veszti a Bnytv. 16. § (2) bekezdés h) pontjában a „vagy végrehajthatósága megszűnésének” szövegrész.
32. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 52. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az eljárás alá vont személy köteles a lakcímét, értesítési címét, tényleges tartózkodási helyét, kézbesítési címét, telefonos elérhetőségét, elektronikus levelezési címét vagy más elektronikus elérhetőségét, valamint ezek megváltozását − a változást követő három munkanapon belül – a szabálysértés miatt eljáró bírósággal vagy szabálysértési hatósággal közölni.”
33. § A Szabs. tv. 89. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A postai úton kézbesítendő iratot szabályszerűen kézbesítettnek kell tekinteni
a) a kézbesítés megkísérlésének napján, ha a címzett vagy a postai küldemények átvételére jogszabály szerint meghatalmazott személy az átvételét megtagadja,
b) a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett vagy helyette a jogszabály szerint átvételre jogosult más személy az iratot nem vette át, ezért az „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza, vagy
c) a kézbesítés megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert az irat a címzett értesítési címéről, tényleges tartózkodási helyéről, és lakcíméről „a cím nem azonosítható”, „címzett ismeretlen”, „elköltözött” vagy „kézbesítés akadályozott” jelzéssel érkezett vissza.”
34. § A Szabs. tv. 139. §-a a következő (1d) és (1e) bekezdéssel egészül ki:
„(1d) A szabálysértési elzárást a szabálysértési őrizetet foganatosító rendőrség székhelye szerinti rendőrségi fogdában lehet végrehajtani, ha az elkövető a rendőrség őrizetében van, és a 9. § (3) bekezdése szerinti beszámítást követően a szabálysértési elzárás hátralévő tartama a tíz napot nem haladja meg.
(1e) Az (1b) bekezdés szerint megkezdett szabálysértési elzárást a rendőrségi fogdán lehet végrehajtani, ha a szabálysértési elzárás hátralévő tartama a büntetés-végrehajtási intézetbe történő befogadáskor kevesebb lenne, mint tíz nap.”
35. § A Szabs. tv. 82/A. § (4) bekezdésében a „legfeljebb 30 napi” szövegrész helyébe a „45 napi” szöveg lép.
36. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 45. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, ha az elítéltet
a) az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátás alatt, vagy
b) az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátás alatt elkövetett bűncselekmény miatt
ismételten életfogytig tartó szabadságvesztés büntetésre ítélik.”
37. § A Btk. 187. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen magát jogosulatlanul pszichoterapeutaként feltüntetve egészségügyi szolgáltatást végez.”
38. § A Btk. 330. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt]
„a) a vegyifegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló, Párizsban, 1993. január 13-án aláírt egyezmény Melléklete módosításának kihirdetéséről szóló 2020. évi LXIII. törvény 1. mellékletének hatálya alá tartozó vegyi anyagoknak Magyarország területére vagy innen az Európai Unió vámterületére történő átadásával összefüggésben, vagy”
[követik el.]
39. § A Btk. 353/A. §-a a helyébe a következő rendelkezés lép:
„353/A. § (1) Aki közreműködik abban, hogy más személy a hatósági eljárást érdemben befolyásoló körülményre nézve valótlan tartalmú nyilatkozattal vagy a valós tény elhallgatásával Magyarországon menekültügyi vagy más, tartózkodási jogcím megszerzését lehetővé tevő eljárást kezdeményezzen, illetve ilyen eljárásban a hatósági eljárást érdemben befolyásoló körülményre nézve valótlan tartalmú nyilatkozatot tegyen vagy a valós tényt elhallgassa, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő.
(2) Egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény szervezője.
(3) A (2) bekezdés szerint büntetendő, aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt
a) vagyoni haszonszerzés végett, vagy
b) több személynek segítséget nyújtva
követi el.
(4) A (2) bekezdés szerint büntetendő, aki az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.
(5) Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott bűncselekmények miatt mindaddig, amíg az az alapügy, amelyben a bűncselekményeket elkövették, nem fejeződik be, büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve az (1)–(4) bekezdésben meghatározott bűncselekmények büntethetőségének elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik.
(6) Nem büntethető az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetője, ha
a) a valóság feltárása estén a hatósági eljárás alanya önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, vagy
b) a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti és az elkövetés körülményeit feltárja.
(7) A büntetés korlátlanul enyhíthető − különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető − a (2)–(4) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti és az elkövetés körülményeit feltárja.”
40. § (1) A Btk. 408. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki törvényben vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában előírt engedély nélkül
a) pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási,
b) befektetési szolgáltatási, illetve befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, tőzsdei, központi értéktári vagy központi szerződő fél,
c) biztosítási, viszontbiztosítási,
d) önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magánnyugdíjpénztári, foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási,
e) közösségi finanszírozási szolgáltatási
tevékenységet végez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
(2) A Btk. 408. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az Európai Biztosítás és Foglalkoztatói-nyugdíj Hatóság által vezetett központi nyilvántartásba vétel nélkül páneurópai egyéni nyugdíjtermék-szolgáltatási vagy -forgalmazási tevékenységet végez.”
(3) A Btk. 408. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Aki az (1) bekezdés a)–c) pontjában megjelölt valamely tevékenységhez kapcsolódóan törvényben előírt]
„b) nyilvántartásba vétel, illetve bejelentés hiányában közvetítői tevékenységet, vagy elektronikuspénz-értékesítői tevékenységet végez oly módon, hogy annak megtörténte ellenőrzését elmulasztotta,”
[vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.]
41. § (1) A Btk. 410. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha)
„c) a bűncselekményt a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír-kibocsátónak a bennfentes információhoz feladatkörénél fogva hozzáférő tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként követik el,”
(2) A Btk. 410. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha)
„d) a bűncselekménnyel érintett ügylet vagy ügyletek, megbízás vagy megbízások, ajánlat vagy ajánlatok abszolút értéke különösen nagy vagy ezt meghaladó értékű.”
42. § A Btk. 411. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Aki az (1)–(3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt
a) bűnszövetségben,
b) hivatalos személyként,
c) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, vagy
d) nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír-kibocsátó tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként
követi el, öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
43. § A Btk. 423. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény jelentős számú információs rendszert érint, vagy jelentős érdeksérelmet okoz.”
44. § (1) A Btk. 459. § (1) bekezdés 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„18. kábítószer: az egészségügyért felelős miniszter ellenőrzött anyagokról szóló rendelete 1. mellékletében a kábítószerek 1. és 2., valamint 2. mellékletében a pszichotróp anyagok 1. és 2. jegyzékén szereplő anyag;”
(2) A Btk. 459. § (1) bekezdés 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„33. új pszichoaktív anyag: az egészségügyért felelős miniszter ellenőrzött anyagokról szóló rendelete 3. mellékletében meghatározott anyag;”
45. § A Btk. 461. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 184–184/C. § alkalmazásában az új pszichoaktív anyag csekély mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma az egészségügyért felelős miniszter ellenőrzött anyagokról szóló rendelete 3. mellékletében szereplő jegyzék
a) 1. pontja szerinti vegyületcsoport esetében a 0,5 gramm,
b) 2. pontja szerinti vegyületcsoport esetében az 1,5 gramm,
c) 3. pontja szerinti vegyületcsoport esetében a 2 gramm,
d) 4. pontja szerinti vegyületcsoport esetében az 1 gramm,
e) 5. pontja szerinti vegyületcsoport esetében a 0,1 gramm,
f) 6. pontja szerinti anyagok esetében a 2 gramm
mennyiséget nem haladja meg.”
46. § A Btk.
a) 87. § d) pontjában a „területére visszatér” szövegrész helyébe a „területére jogellenesen visszatér” szöveg,
b) 185. § (6) bekezdésében az „egyezmény I. mellékletének kihirdetéséről szóló” szövegrész helyébe az „egyezményt vagy annak módosítását kihirdető” szöveg,
c) 185/A. § (2) bekezdésében az „1979. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben, az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény mellékletének III. vagy IV. Jegyzékében meghatározott” szövegrész helyébe az „egészségügyért felelős miniszter ellenőrzött anyagokról szóló rendelete 2. mellékletében a pszichotróp anyagok 3. vagy 4. jegyzékén szereplő” szöveg,
d) 392. § (1) bekezdés c) pontjában és 394. § (1) bekezdésében a „készpénzhelyesítő” szövegrész helyébe a „készpénz-helyettesítő” szöveg,
e) 459. § (1) bekezdés 29. pontjában a „tekintetni” szövegrész helyébe a „tekinteni” szöveg
lép.
47. § Hatályát veszti a Btk. 187. § (1) bekezdés b) pontja.
48. § Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.) X. Fejezete a következő 146/E. §-sal egészül ki:
„146/E. § (1) Az e fejezetben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni egy harmadik állam által Magyarországnak vagy egy másik tagállamnak kiadott személy Magyarország vagy egy másik tagállam területén történő átmenő átszállítására irányuló kérelem vonatkozásában.
(2) A 146/A. § (3) bekezdésében meghatározott adatokról történő tájékoztatás az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kiadatási kérelem megküldésével is teljesíthető.”
49. § Az EUtv. 179. §-a a következő 26. és 27. ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
„26. a 2002/465/IB tanácsi kerethatározatnak a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós szabályokhoz való hozzáigazítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. február 16-i (EU) 2022/211 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;
27. a 2014/41/EU irányelvnek a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós szabályokhoz való hozzáigazítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. február 16-i (EU) 2022/228 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”
(való megfelelést szolgálja.)
50. § Az EUtv.
a) 111/B. § (1) bekezdésében a „javító intézeti” szövegrész helyébe a „javítóintézeti” szöveg, a „büntetetés” szövegrész helyébe a „büntetés” szöveg,
b) 111/B. § (3) bekezdésében, 111/C. § (1) bekezdésében a „javító intézeti” szövegrész helyébe a „javítóintézeti” szöveg,
c) 146/A. § (4) bekezdésében az „(1) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(3) bekezdésben” szöveg
lép.
51. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Körtv.) 3. § (2) bekezdés a) pont ai) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A körözött személyek nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:
a körözött személy)
„ai) értesítési címét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét vagy más elektronikus elérhetőségét,”
52. § A Körtv. 15. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A körözött személy tartózkodási helyének megállapításakor meg kell állapítani, rögzíteni és lehetőség szerint a jelenlétében ellenőrizni kell a körözött személy telefonszámát, elektronikus levelezési címét vagy más elektronikus elérhetőségét is.”
53. § (1) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 3. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„1. arcképfelismerő rendszer: arcképek összehasonlító elemzésére képes, a személyazonosítást elősegítő informatikai alkalmazás,”
(2) A Bv. tv. 3. §-a a következő 1a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„1a. büntetés-végrehajtási ügy: a bíróságnak, a végrehajtásért felelős szervnek és az adott ügyben döntési jogkörrel rendelkező személynek a büntetés, az intézkedés, a kényszerintézkedés, valamint a rendbírság helyébe lépő és a szabálysértési elzárás végrehajtásával kapcsolatos olyan eljárása – ide nem értve a Be. 128. § (2) és (5) bekezdése, XCIV. Fejezete és Huszonegyedik Része szerinti eljárásokat – amely érinti annak tartalmát, mértékét, a végrehajtás helyét vagy módját, megkezdésének időpontját, a félbeszakítás, a feltételes szabadságra bocsátás, az ideiglenes elbocsátás, illetve a végrehajthatóság kérdését, vagy a végrehajtás rendjének fenntartására irányul, és lényeges kihatással van az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott jogaira és kötelezettségeire,”
(3) A Bv. tv. 3. §-a a következő 7a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„7a. fogvatartás biztonsága: olyan állapot fenntartása, amelynél az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott őrzése, felügyelete, ellenőrzése, a bv. intézetben tartózkodó személyek életének, testi épségének és anyagi javainak védelme, a büntetés-végrehajtási szervezet anyagi javainak sértetlensége, valamint a büntetés-végrehajtási feladatok zavartalan ellátása a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően biztosított,”
(4) A Bv. tv. 3. §-a a következő 17. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„17. végrehajtás rendje: a büntetések és a kényszerintézkedések végrehajtására vonatkozó jogszabályok és ezeken alapuló normatív utasítások érvényesülésének összessége, amely biztosítja a büntetés-végrehajtási feladatok zavartalan ellátását, valamint az elítéltek és az egyéb jogcímen fogvatartottak jogainak érvényesülését és kötelezettségeinek teljesítését.”
54. § A Bv. tv. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A büntetés vagy az intézkedés végrehajtása során az elítélt köteles a lakcímében, az értesítési címében, a tényleges tartózkodási helyében, kézbesítési címében, biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségében, elektronikus levelezési címében, hangkapcsolatot biztosító vagy más elektronikus elérhetőségében a büntetőeljárás befejezését követően bekövetkező változást – a változás bekövetkeztétől számított három munkanapon belül – a végrehajtásért felelős szervnek, ha ez nem ismert, a büntetőügyben első fokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak bejelenteni.”
55. § A Bv. tv. 11. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4b) Ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott érdekében több védő jár el, az elítéltet vagy az egyéb jogcímen fogvatartottat nyilatkoztatni kell arról, hogy kit jelöl meg vezető védőként. Nyilatkozat hiányában vezető védőként a bv. intézet a meghatalmazást elsőként benyújtó védőt jelöli ki. A hivatalos iratokat a vezető védőnek kell kézbesíteni.”
56. § A Bv. tv. 17/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A végrehajtásért felelős szerv saját hivatalos iratát – a 10. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak megtartásával – a bv. intézetben fogva lévő elítélt vagy egyéb jogcímen fogvatartott hozzájárulása esetén részére a büntetés-végrehajtási szervezet által kialakított belső elektronikus ügykezelő felületen (a továbbiakban: belső elektronikus felület) keresztül is kézbesítheti.”
57. § A Bv. tv. 20. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(8) A bv. intézet parancsnokának, az agglomerációs központ vezetőjének, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának (a továbbiakban: országos parancsnok), a büntetés-végrehajtásért felelős miniszternek, valamint a javítóintézet igazgatójának döntése – ha jogszabály kivételt nem tesz – végrehajtható.
(9) Érdemi vizsgálat nélkül el lehet utasítani
a) azt a kérelmet, ami nem a jogosulttól származik,
b) az ugyanazon ügyben hat hónapon belül ismételten előterjesztett kérelmet, ha az új tényre vagy körülményre nem hivatkozik
c) az ugyanazon jog érvényesítésére irányuló kérelmet, ha azt érdemben már elbírálták, és a kérelem tartalma, valamint az irányadó jogi szabályozás nem változott.”
58. § A Bv. tv. 26. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az iratokról a végrehajtásért felelős szerv a kérelem előterjesztésétől számított nyolc munkanapon belül másolatot ad ki. Az iratban fel kell jegyezni, vagy a fogvatartotti nyilvántartásban, illetve a belső elektronikus ügykezelő rendszerben rögzíteni kell, hogy mely iratról, mely időpontban, kinek a részére, hány példányban készült másolat. Ha az irat elektronikus okiratként, papíralapú okirat elektronikus másolataként vagy elektronikus formában rendelkezésre áll, a megismerésére jogosult kérheti a másolat elektronikus úton vagy elektronikus adathordozón való kiadását.”
59. § (1) A Bv. tv. 76. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti adatkezelés kiterjed]
„b) az elítélt, vagy az egyéb jogcímen fogvatartott természetes személyazonosító adataira, nemére, állampolgárságára, – hontalan személy esetén – a hontalansága tényére, lakcímére, értesítési címére, tényleges tartózkodási helyére, kézbesítési címére, biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségére, elektronikus levelezési címére, hangkapcsolatot biztosító vagy más elektronikus elérhetőségére, katona elítélt esetén annak rendfokozatára, címzetes rendfokozatára, valamint állományilletékes alakulata vagy testülete megnevezésére és címére,”
(2) A Bv. tv. 76. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti adatkezelés kiterjed]
„i) a pártfogó felügyelet alatt álló b) pont szerinti adataira, egészségügyi adataira, esetleges káros szenvedélyeire, foglalkozására, munkahelyére vagy tanulói jogviszonyára, szociális helyzetére, így különösen családi körülményeire, lakáskörülményeire, jövedelmi és vagyoni körülményeire vonatkozó adataira, valamint a bűnismétlési kockázatok valószínűségére és az azt megalapozó adatokra, így a bűnügyi személyes adataira, fiatalkorú esetén tanulmányi eredményeire, az oktatási intézményben tanúsított magaviseletére, pedagógiai jellemzésére, továbbá a külön magatartási szabály végrehajtásával összefüggésben a sértett vagy egyéb érintett természetes személyazonosító adataira, lakcímére, értesítési címére, tényleges tartózkodási helyére, kézbesítési címére, elektronikus levelezési címére, hangkapcsolatot biztosító vagy más elektronikus elérhetőségére,”
(3) A Bv. tv. 76. §-a a következő (3a)–(3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott (2) bekezdés szerinti adatai, valamint az elektronikus megfigyelési eszköz által rögzített felvétel és az abban szereplő személyes adat – a 150. § (7) bekezdésében meghatározott korlátok között – a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 27/A. § (1) bekezdése alapján folytatott biztonsági kockázatelemzés során felhasználhatók.
(3b) Az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott arcképmása a bv. intézet területén való tartózkodási helyének meghatározása, mozgásának és tevékenységének ellenőrzése, bűncselekmény, szabálysértés vagy fegyelmi vétség elkövetőjének, illetve a rendkívüli esemény résztvevőjének azonosítása céljából az arcképfelismerő rendszer alkalmazása során felhasználható.”
60. § A Bv. tv. 113. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A (3)–(5) bekezdésben meghatározott esetben, továbbá ha az elítélt az előállítás költségeit nem tudja megelőlegezni, és azt kellő időben kezdeményezi, a bv. intézet az elítélt meghallgatását elektronikus hírközlő hálózat, illetve telekommunikációs eszköz útján biztosítja, ha a személyes jelenlét ily módon történő biztosításáról az eljáró bíróság vagy hatóság rendelkezett, és az a tárgyalásra vagy meghallgatásra kitűzött határnapon technikailag kivitelezhető.”
61. § A Bv. tv. 133. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az elítélt köteles – különösen –)
„g) vizsgálati anyagot szolgáltatni az alkohol-, bódítószer-, illetve kábítószer-fogyasztás hiteles mérőeszközzel vagy vizelet-mintavétellel történő, szúrópróbaszerű ellenőrzéséhez, fegyelemsértés, illetve bűncselekmény gyanúja esetén ezt meghaladóan szükség szerint a vérmintavételhez,”
62. § A Bv. tv. 135. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tisztántartást, a karbantartást és az ellátást szolgáló munkavégzés ideje a napi négy órát, havonta összesen a harminckét órát nem haladhatja meg. A bv. intézet orvosa (a továbbiakban: bv. orvos) a munkavégzés idejét az elítélt egészségi és fizikai állapotára vagy életkorára tekintettel csökkentheti.”
63. § A Bv. tv. 140. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„140. § (1) Az elítélt a kérelem vagy a jogorvoslat benyújtásával kapcsolatos jogairól, kötelezettségeiről bármikor tájékoztatást kérhet, a felvilágosítást megfelelő időben kell megadni. Az elítélt jogorvoslati jogának érvényesüléséről a bv. intézet gondoskodik.
(2) A bv. szerv részére címzett kérelem és panasz kizárólag a büntetés-végrehajtási szervezet által rendszeresített formanyomtatványon nyújtható be a belső elektronikus felületen vagy papíralapon, de annak terjedelme nem korlátozható és biztosítani kell mellékletként egyéb irat becsatolásának lehetőségét.
(3) A 10. § (2) bekezdésének alkalmazásában írásbeli előterjesztésnek minősül a belső elektronikus felületen történő benyújtás.
(4) A 10. § (3) bekezdésében meghatározott elítélt részére a kérelem vagy a panasz benyújtásához segítséget kell nyújtani, kérelmére két érdektelen tanú jelenlétében kell a formanyomtatványt kitölteni vagy a belső elektronikus felületen benyújtani, és ezt a tényt, valamint a tanúk nevét és azonosító számát a formanyomtatványban is fel kell tüntetni.”
64. § A Bv. tv. 141. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„141. § (1) Az elítélt az e törvényben szabályozott, fogvatartásával összefüggő ügyben kérelemmel fordulhat a bv. intézet szervezeti egységének vezetőjéhez.
(2) A döntést a bv. intézet parancsnoka által meghatározott esetben az általa kijelölt bizottság jogosult meghozni.
(3) Az elítélt személyes meghallgatást kérhet a bv. intézet szervezeti egységének a vezetőjétől. Az elítélt a bv. intézet parancsnokához írásban, közvetlenül is fordulhat.
(4) Az elítélt kérelmét a fogvatartotti nyilvántartásban rögzíteni kell.
(5) A 20. § (9) bekezdésében meghatározottakon túl érdemi vizsgálat nélkül el lehet utasítani azt a kérelmet, amelyet nem 140. § (2) bekezdésében foglaltak szerint nyújtottak be.
(6) A döntés lényegét és a közlés időpontját a fogvatartotti nyilvántartásban rögzíteni kell, ezzel egyidejűleg az írásba foglalt döntést az elítélt részére át kell adni vagy a 17/A. § (1a) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kézbesíteni kell. Az elítélt eltérő nyilatkozata hiányában a kérelemnek helyt adó döntésről az elítélt szóban is tájékoztatható.
(7) Ha az elítélt a (6) bekezdés szerinti irat átvételét megtagadja, akkor annak tényét a fogvatartotti nyilvántartásban rögzíteni kell.”
65. § A Bv. tv. 142. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„142. § (1) Az elítélt – a kérelemnek helyt adó döntés kivételével – a bv. szerv szervezeti egysége vezetőjének vagy a bv. intézet parancsnoka által kijelölt bizottságnak a döntése, intézkedése, illetve annak elmulasztása esetén, ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a 21. § (3) bekezdése szerint panasszal fordulhat annak a bv. intézetnek a parancsnokához, ahol a döntés, az intézkedés vagy a mulasztás történt.
(2) A 21. § (7) bekezdésében meghatározottakon túl nincs helye panasznak és azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha
a) kizárólag olyan ügyre vonatkozik, amelyben kérelem benyújtásának lenne helye,
b) a döntés közlésétől, az intézkedéstől, illetve annak elmulasztásától számított hat hónap eltelt,
c) a jogosult nem a 140. § (2) bekezdésében foglaltak szerint nyújtotta be.
(3) Ha
a) a döntést vagy az intézkedést a bv. intézet parancsnoka hozta vagy a mulasztás őt terheli, a panaszt az agglomerációs központ vezetője,
b) a döntést az agglomerációs központ vezetője hozta, a panaszt az országos parancsnok
bírálja el, amely döntés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.”
66. § A Bv. tv. 143. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az elítéltet ért kárért a bv. szerv a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint felel, a munkával összefüggésben okozott kárért való felelősségre, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, vagy a büntetés-végrehajtási jogviszony sajátosságaiból más nem következik, az Mt. rendelkezései irányadók azzal, hogy ha más gazdálkodó szervezetnél munkáltatták az elítéltet, az elítéltet ért kárt a gazdálkodó szervezettel szerződésben álló bv. szerv téríti meg. A társadalmi integrációs programban részt vevő elítéltnek okozott kárt a Polgári Törvénykönyv rendelkezése értelmében az ilyen programot lebonyolító szervezettel szerződött bv. szerv téríti meg.”
67. § A Bv. tv. 145. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Az elítélttel szemben alkalmazható biztonsági intézkedések:)
„j) az engedély nélkül tartott elektronikus hírközlő eszköz vagy információs rendszer felkutatása és használatának korlátozása érdekében alkalmazott eszköz.”
68. § A Bv. tv. 146. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az ön- vagy közveszélyes magatartást tanúsító elítéltet az erre a célra kialakított helyiségben kell elhelyezni – ennek érdekében vele szemben mozgáskorlátozó eszköz alkalmazható –, és haladéktalanul intézkedni kell orvosi, vagy a bv. orvos távollétében szakápolói vizsgálata iránt. Ez utóbbi esetben intézkedni kell annak érdekében, hogy az elítéltet két órán belül a bv. orvos – szükség esetén pszichológus bevonásával – megvizsgálja. Az elkülönítés legfeljebb nyolc óra időtartamú lehet, és annak szükségességét kétóránként felül kell vizsgálni. Nyolc óra elteltével, ha az elítélt állapota nem rendeződik, intézkedni kell pszichiátriai vizsgálata iránt.”
69. § (1) A Bv. tv. 150. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elítéltek intézeten belüli mozgásának és tevékenységének megfigyelése, valamint a szökés megakadályozása céljából a bv. intézetnek az elítéltek részére fenntartott, közös használatú helyiségeiben, a bv. intézet udvarán, folyosóin, a bv. intézet területét határoló külső falakon és kapujánál, valamint a bv. szerv kezelésében lévő munkáltatási helyszínen elektronikus megfigyelési eszköz helyezhető el.”
(2) A Bv. tv. 150. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott célból olyan külső munkáltatási helyszínen, amely nem a bv. szerv kezelésben van, a más rendészeti szerv által működtetett elektronikus megfigyelési eszköz igénybe vehető.”
(3) A Bv. tv. 150. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Elektronikus megfigyelési eszköz nem alkalmazható az orvosi rendelő, orvosi diagnosztikai és egyéb egészségügyi ellátásra szolgáló helyiség, az illemhely és a fürdőhelyiség megfigyelésére.”
(4) A Bv. tv. 150. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvényben meghatározott célból működtetett pilóta nélküli állami légi járműre elektronikus megfigyelési eszköz telepíthető.
(4b) Az elítélt bv. intézet területén, valamint a bv. szerv kezelésében lévő munkáltatási helyszínen való tartózkodási helyének meghatározása, mozgásának és tevékenységének ellenőrzése, a bv. intézetben vagy a bv. szerv kezelésében lévő munkáltatási helyszínen megvalósuló bűncselekmény, szabálysértés vagy fegyelemi vétség elkövetőjének, illetve a rendkívüli esemény résztvevőjének azonosítása céljából az elektronikus megfigyelési eszköz személyazonosítás céljából összekapcsolható arcképfelismerő rendszerrel.”
(5) A Bv. tv. 150. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Az elektronikus megfigyelési eszközzel készített felvétel személyazonosításra alkalmatlan módon oktatási vagy továbbképzési célokra felhasználható.”
70. § A Bv. tv. „A végrehajtás rendjének és a fogvatartás biztonságának fenntartása” alcíme a következő 154/B. §-sal egészül ki:
„154/B. § A bv. szerv a bv. intézet területén található engedély nélkül tartott elektronikus hírközlő eszköz vagy információs rendszer azonosítására, hollétének a megállapítására és használatának korlátozására szolgáló eszközt alkalmazhat.”
71. § (1) A Bv. tv. 155. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az elítéltek részére, legalább napi háromszori étkezési lehetőséget szükséges biztosítani, amelyből legalább egy étkezés meleg étel. Az elítélt írásbeli nyilatkozattal lemondhat a bv. intézet által nyújtott étkezésről vagy meghatározott élelmiszerről. Az elítélt a nyilatkozatát bármikor visszavonhatja. Az étkezési normákat az elítélek által végzett munka jellegének, egészségi állapotuknak és életkoruknak megfelelően kell kialakítani.”
(2) A Bv. tv. 155. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az elítélt köteles a saját ruházat mosatásának, tisztíttatásának díját és a tisztálkodási felszerelés költségét megtéríteni, a letéti pénzzel nem rendelkező elítélt részére az alapvető tisztálkodási felszerelést biztosítani kell. Az elítélt köteles továbbá a jogszabályban meghatározott többletszolgáltatások igénybevételét megtéríteni.”
72. § A Bv. tv. 173. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Az elítélt kapcsolattartási formái:)
„h) reintegrációs eltávozás.”
73. § A Bv. tv. a 175/A. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„Telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartás
175/B. § (1) Az elítélt a végrehajtási fokozatokra és rezsimekre vonatkozó szabályok szerint havonta legalább egyszer, alkalmanként legalább egy, legfeljebb két órában élhet a bv. intézet által biztosított telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartás lehetőségével.
(2) A telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartás a bv. intézet rendje, a fogvatartás biztonsága érdekében jogszabályban meghatározott módon ellenőrizhető, indokolt esetben megszakítható, amelyről az elítéltet és a kapcsolattartót tájékoztatni kell.”
74. § A Bv. tv. a 180/A. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„Reintegrációs eltávozás
180/B. § (1) Reintegrációs eltávozás engedélyezhető az elítéltnek, ha a reintegrációs őrizetbe helyezés feltételei fennállnak, valamint az elítélt bv. intézetben tanúsított magatartása, együttműködési hajlandósága a reintegrációs célok megvalósítására irányul.
(2) A reintegrációs eltávozás tartama a befogadást követő három hónap letöltése után legfeljebb öt nap, négy hónap letöltése után legfeljebb tíz nap, öt hónap letöltése után legfeljebb tizenöt nap lehet, amelyet az elítélt – akár több időpontban – a bv. intézeten kívül, előre meghatározott helyen, elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazásával vehet igénybe.
(3) A reintegrációs eltávozás időtartama a szabadságvesztésbe beszámít.
(4) A reintegrációs eltávozás engedélyezéséről a bv. intézet parancsnoka dönt.
(5) Ha az elítélt a reintegrációs eltávozás szabályait megszegi, a bv. intézet parancsnoka dönt a megszüntetéséről és egyidejűleg kezdeményezi a BVOP intézkedését az elítélt bv. intézetbe történő elővezetése iránt.”
75. § (1) A Bv. tv. 390. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A letartóztatott ellen folyamatban lévő büntetőeljárásban – az (1) bekezdés d) pontjától eltérően – a nyomozó hatóság a rendelkezési jogkör gyakorlójának egyidejű értesítése mellett jogosult intézkedni a letartóztatott eljárási cselekményen való jelenlétének telekommunikációs eszköz útján történő biztosítása érdekében.”
(2) A Bv. tv. 390. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Fokozott őrzés elrendelése esetén a letartóztatott fogvatartásának, szállításának, valamint előállításának egyedi biztonsági előírásairól, illetve a 394. § (3) és (7) bekezdése szerinti jogának a gyakorlása során az őrzéséről a bv. intézet parancsnoka dönt.”
76. § A Bv. tv.
1. 3. § 12a. pontjában a „fogvatartott által” szövegrész helyébe a „fogvatartott, továbbá a pártfogó felügyelet külön magatartási szabályának végrehajtásával összefüggésben a sértett vagy az egyéb érintett által” szöveg,
2. 16. § (2) bekezdésében a „Ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott szabadulásakor tízezer forintot meg nem haladó összeggel tartozik a végrehajtásért felelős szervnek, és a tartozás összegének a levonására nincs lehetőség, a tartozás összegét törölni kell. Ezt meghaladó, de a központi” szöveg helyébe az „A fogvatartott vagy egyéb jogcímen fogvatartott vonatkozásában a szabadulásakor fennálló, a központi” szöveg,
3. 20. § (2) bekezdésében a „nyolc” szövegrész helyébe a „tizenöt” szöveg,
4. 48. § (5) bekezdésében az „Elzárás, közérdekű” szövegrész helyébe a „Közérdekű” szöveg,
5. 114. § (3) bekezdésében a „parancsnok” szövegrész helyébe a „biztonsági osztályvezető” szöveg,
6. 116. § (1) bekezdés b) pontjában az „országos parancsnok” szövegrész helyébe az „agglomerációs központ vezetője” szöveg,
7. 144. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „az Mt. értelemszerűen” szövegrész helyébe a „ha e törvény eltérően nem rendelkezik, vagy a büntetés-végrehajtási jogviszony sajátosságaiból más nem következik, az Mt.” szöveg,
8. 145. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „alkalmazható biztonsági intézkedések:” szövegrész helyébe az „a végrehajtás rendjének megőrzése és a fogvatartás biztonságának fenntartása érdekében a következő biztonsági intézkedések alkalmazhatók” szöveg,
9. 160. §-ában az „annak a Szegedi Fegyház és Börtönben működő Krónikus Utókezelő Részlege” szövegrész helyébe az „a Szegedi Fegyház és Börtön Krónikus Utókezelő Részlege” szöveg,
10. 168. § (1) bekezdés d) pontjában az „a 155. § (6) bekezdés a)–c) pontjában” szövegrész helyébe az „a jogszabályban” szöveg,
11. 250. § (1) bekezdésében a „tizenhat” szövegrész helyébe a „húsz, az elítélt hozzájárulásával további tizenkét” szöveg,
12. 408. §-ában a „h)–j)” szövegrész helyébe az „l)–n)” szöveg
lép.
77. § Hatályát veszti a Bv. tv.
1. 130. §-ában az „az elítélt nyilatkozatához” szövegrész,
2. 131. §-ában az „, az elítélt részére félbeszakítást lehet engedélyezni, amelynek tartama legfeljebb három nap” szövegrész,
3. 178. § (2) bekezdésében, 179. (1) bekezdésében az „, és fegyházban legalább egy évet, börtönben legalább hat hónapot, fogházban legalább három hónapot kitöltött” szövegrész,
4. 180. § (1) bekezdésében az „ , és fegyházban legalább egy évet, börtönben legalább fél évet, fogházban legalább három hónapot kitöltött” szövegrész,
5. 275. § (5) bekezdésében és a 294. § (4) bekezdésében az „, szükség esetén az elzárásra ítélt részére félbeszakítást lehet engedélyezni, amelynek tartama legfeljebb három nap” szövegrész.
78. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 10. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés szerinti eskü olyan módon is megszervezhető, hogy az eskütételre kötelezett az erről szóló okmányt elektronikusan írja alá.”
79. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény
a) 7. § (2) bekezdésében a „szerv véleményét” szövegrész helyébe a „szerv, vagy közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény véleményét” szöveg,
b) 44. § (1a) bekezdésében a „Kamara” szövegrész helyébe a „Kamara és a névjegyzéket vezető hatóság” szöveg
lép.
80. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 39. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A terhelt köteles)
„b) a lakcímét, értesítési címét, tényleges tartózkodási helyét, kézbesítési címét, telefonos elérhetőségét, elektronikus levelezési címét vagy más elektronikus elérhetőségét, valamint ezek megváltozását – a változást követő három munkanapon belül – az eljáró bírósággal, ügyészséggel vagy nyomozó hatósággal közölni.”
81. § A Be. 51. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A sértett köteles)
„b) a lakcímét, értesítési címét, tényleges tartózkodási helyét, kézbesítési címét, telefonos elérhetőségét, elektronikus levelezési címét vagy más elektronikus elérhetőségét és – a változást követő három munkanapon belül – ennek megváltozását az eljáró bírósággal, ügyészséggel vagy nyomozó hatósággal közölni.”
82. § A Be. 53. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a magánvádló tartós, súlyos betegsége miatt nem képes személyes megjelenési kötelezettségének eleget tenni, helyébe törvényes képviselője vagy meghatalmazott képviselője léphet. Ha a magánvádlónak nincs törvényes vagy meghatalmazott képviselője, akkor a bíróság felhívja a magánvádlót, hogy a felhívás kézbesítésétől számított egy hónapon belül gondoskodjon a képviseletről.”
83. § A Be. 54. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a pótmagánvádló tartós, súlyos betegsége miatt nem képes személyes megjelenési kötelezettségének eleget tenni, helyébe törvényes képviselője vagy meghatalmazott képviselője léphet. Ha a pótmagánvádlónak nincs törvényes vagy meghatalmazott képviselője, akkor a bíróság felhívja a magánvádlót, hogy a felhívás kézbesítésétől számított egy hónapon belül gondoskodjon a képviseletről.”
84. § A Be. 119. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Aki ellen elfogatóparancsot bocsátottak ki, annak az elfogása, illetve a Magyarországra történő kiadatása vagy átadása esetén az őrizetét kell elrendelni, és
a) huszonnégy órán belül az elfogatóparancsot kibocsátó vagy az abban megjelölt más ügyészség, illetve nyomozó hatóság,
b) hetvenkét órán belül az elfogatóparancsot kibocsátó vagy az abban megjelölt más bíróság
elé kell kísérni, vagy jelenlétét telekommunikációs eszköz útján kell biztosítani, ha annak feltételei fennállnak.”
85. § A Be. 178. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kihallgatás megkezdésekor meg kell állapítani a tanú személyazonosságát. Ennek során a tanúnak nyilatkoznia kell a következő adatokról:)
„g) kézbesítési címe, telefonos elérhetősége, elektronikus levelezési címe vagy más elektronikus elérhetősége,”
86. § A Be. 184. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A személyazonosság megállapítása során a terheltnek nyilatkoznia kell a személyét azonosító és a vele való kapcsolattartást biztosító következő adatokról:)
„g) kézbesítési címe, telefonos elérhetősége, elektronikus levelezési címe vagy más elektronikus elérhetősége.”
87. § A Be. 327. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A (6) és (7) bekezdés szerinti határozatokat haladéktalanul kézbesíteni kell a vagyoni érdekeltnek, valamint a jogszabály alapján a bűnügyi hitelezői igény képviseletére jogosult egyéb érdekeltnek is.”
88. § A Be. 593. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Eltérő tényállás megállapításának a tényállás olyan megváltoztatása minősül, amely
a) a vádlott felmentését vagy az eljárás vele szemben történt megszüntetését követően a vádlott bűnösségének megállapítását, vagy
b) a vádlott bűnösségének megállapítását követően a vádlott felmentését vagy az eljárás megszüntetését
eredményezi.”
89. § (1) A Be. 619. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a másodfokú bíróság ítélete a fellebbezéssel sérelmezett ellentétes döntés tekintetében megalapozatlan, és a helyes tényállás az elsőfokú, illetve a másodfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok alapján megállapítható, vagy a helytelen ténybeli következtetés az elsőfokú, illetve a másodfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok alapján kiküszöbölhető, a harmadfokú bíróság
a) a tényállást kiegészíti, illetve helyesbíti,
b) a másodfokú bíróság által megállapított tényállástól eltérő tényállást állapíthat meg, ha a vádlott felmentésének vagy részbeni felmentésének, vagy az eljárás megszüntetésének vagy részbeni megszüntetésének van helye.”
(2) A Be. 619. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha a másodfokú bíróság az 593. § (1) és (2) bekezdésére figyelemmel törvénysértő módon állapított meg az elsőfokú bíróságtól eltérő tényállást, a harmadfokú bíróság az ítéletnek a másodfokú bíróság eltérő tényállás megállapítását eredményező részét kirekeszti és a másodfokú bíróság által felmentett vagy megszüntetéssel érintett vádlott bűnösségét állapíthatja meg.
(3b) A harmadfokú bíróság a (3a) bekezdés alapján irányadó tényállást az elsőfokú, illetve a másodfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok, ténybeli következtetés alapján kiegészítheti, helyesbítheti.”
90. § A Be. 657. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ügyészség az alapügy ügyiratait a nyilatkozatával együtt egy hónapon belül, különösen bonyolult vagy nagy terjedelmű ügyben két hónapon belül visszaküldi a Kúriának.”
91. § A Be. 768. § (3) és (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A személyes meghallgatásra szóló idézésben, illetve értesítésben a bíróság a 771. § (1) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményekre is figyelmezteti a sértettet.
(3a) A sértett és – ha a sértett jogi képviselőjének jelenléte kötelező – a sértett jogi képviselője a személyes meghallgatásról ismételt vagy súlyos rendzavarása esetén sem utasítható ki, illetve vezettethető ki.”
92. § A Be. 769/A. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Ha a sértett az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot tett, a magánvádas eljárásban a nyilatkozattételt követően a sértett helyett a jogi képviselője jár el. Ebben az esetben a személyes meghallgatáson a sértett jogi képviselőjének jelenléte kötelező.
(3) Ha a személyes meghallgatáson a sértett jogi képviselőjének a jelenléte kötelező, és a személyes meghallgatáson
a) nem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette ki, vagy
b) a rendzavarással nem hagy fel, és ezzel lehetetlenné teszi a személyes meghallgatás jelenlétében való folytatását,
a bíróság a személyes meghallgatást a jogi képviselő költségére elhalasztja, illetve elnapolja, és a jogi képviselőt rendbírsággal sújthatja. A bíróság erre a jogi képviselőt az idézésben figyelmezteti.
(4) Ha a személyes meghallgatáson a sértett jogi képviselőjének a jelenléte kötelező és a sértett jogi képviselete az eljárásban megszűnik, a bíróság az erről való tudomásszerzést követő nyolc napon belül felhívja a sértettet, hogy jogi képviseletéről tizenöt napon belül gondoskodjék.”
93. § A Be. 771. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság az eljárást ügydöntő végzéssel megszünteti, ha
a) a sértett a feljelentést visszavonta,
b) a sértett jelenléte a személyes meghallgatáson kötelező, és
ba) nem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette ki, illetve elérhetetlenné vált,
bb) önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy az eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni, továbbá az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik, vagy
bc) a rendzavarással nem hagy fel, és ezzel lehetetlenné teszi a személyes meghallgatás jelenlétében való folytatását,
c) a személyes meghallgatáson a sértett és a feljelentett békítése eredményes,
d) az illetéket az illetékekről szóló törvény szerinti határidőben nem fizetik meg,
e) a sértett jogi képviselőjének jelenléte a személyes meghallgatáson kötelező, és a 769/A. § (4) bekezdése szerint kitűzött határidő alatt a sértett jogi képviseletéről nem gondoskodik, és a személyes meghallgatáson a sértett sem jelenik meg,
f) az 53. § (4) bekezdésében meghatározott esetben nem lép képviselő a magánvádló helyébe, és
fa) a magánvádló a bíróság felhívásának kézbesítésétől számított egy hónapon belül nem gondoskodik képviseletről vagy
fb) a magánvádló idézés ellenére nem tesz eleget a személyes meghallgatáson való megjelenési kötelezettségének.”
94. § (1) A Be. 773. § (2d) és (2e) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2d) A tárgyalásra szóló idézésben, illetve értesítésben a bíróság a 776. § (2) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményekre is figyelmezteti magánvádlót.
(2e) Ha a tárgyaláson a magánvádló jogi képviselőjének a jelenléte kötelező, és a tárgyaláson
a) nem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette ki,
b) a rendzavarással nem hagy fel, és ezzel lehetetlenné teszi a tárgyalás jelenlétében való folytatását,
a bíróság a tárgyalást a jogi képviselő költségére elhalasztja, illetve elnapolja, és a jogi képviselőt rendbírsággal sújthatja. A bíróság erre a jogi képviselőt az idézésben figyelmezteti.”
(2) A Be. 773. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Ha a tárgyaláson a magánvádló jogi képviselőjének a jelenléte kötelező és a magánvádló jogi képviselete az eljárásban megszűnik, a bíróság az erről való tudomásszerzést követő nyolc napon belül felhívja a magánvádlót, hogy jogi képviseletéről tizenöt napon belül gondoskodjék.
(6) A magánvádló és − ha a magánvádló jogi képviselete kötelező – a magánvádló jogi képviselője a tárgyalásról ismételt vagy súlyos rendzavarása esetén sem utasítható ki, illetve vezettethető ki.”
95. § (1) A Be. 776. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bíróság az eljárást ügydöntő végzéssel megszünteti, ha
a) a magánvádló a vádat ejtette,
b) a magánvádló jelenléte a tárgyaláson kötelező és
ba) nem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette ki, illetve elérhetetlenné vált,
bb) önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy az eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni, továbbá az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik, vagy
bc) a rendzavarással nem hagy fel, és ezzel lehetetlenné teszi a tárgyalás jelenlétében való folytatását,
c) a magánvádló jogi képviselőjének jelenléte a tárgyaláson kötelező, és a 773. § (5) bekezdés szerint kitűzött határidő alatt a magánvádló jogi képviseletéről nem gondoskodik, és a tárgyaláson a magánvádló sem jelenik meg, vagy
d) az 53. § (4) bekezdésében meghatározott esetben nem lép képviselő a magánvádló helyébe, és
da) a magánvádló a bíróság felhívásának kézbesítésétől számított egy hónapon belül nem gondoskodik képviseletről vagy
db) a magánvádló idézés ellenére nem tesz eleget a tárgyaláson való megjelenési kötelezettségének.”
(2) A Be. 776. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A 771. § (3) bekezdése a (2) bekezdésben meghatározott esetekben is irányadó.”
96. § (1) A Be. 779. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) A tárgyalásra szóló idézésben, illetve értesítésben a bíróság a (2) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményekre is figyelmezteti a magánvádlót.”
(2) A Be. 779. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét tanácsülésen hatályon kívül helyezi, és az eljárást ügydöntő végzéssel megszünteti,
a) ha ezt a magánvádló az ügydöntő határozat meghozataláig indítványozza,
b) ha a fellebbezésért az illetéket az illetékekről szóló törvény szerinti határidőben nem fizetik meg,
c) a 776. § (2) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott esetben.”
(3) A Be. 779. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A 771. § (3) bekezdése a (2) bekezdésben meghatározott esetekben is irányadó.”
97. § (1) A Be. 801. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a pótmagánvádló jogi képviselete az eljárásban megszűnik, a bíróság az erről való tudomásszerzést követő nyolc napon belül felhívja a pótmagánvádlót, hogy jogi képviseletéről tizenöt napon belül gondoskodjék.”
(2) A Be. 801. § (3) és (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az előkészítő ülésre szóló idézésben a bíróság az (5) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményekre is figyelmezteti a pótmagánvádlót.
(3a) A pótmagánvádló az előkészítő ülésről ismételt vagy súlyos rendzavarása esetén sem utasítható ki, illetve vezettethető ki.”
(3) A Be. 801. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A bíróság az eljárást ügydöntő végzéssel megszünteti, ha
a) a pótmagánvádló a vádat ejtette,
b) a pótmagánvádló az előkészítő ülésen
ba) nem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette ki, illetve elérhetetlenné vált,
bb) önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy az eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni, továbbá az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik, vagy
bc) a rendzavarással nem hagy fel, és ezzel lehetetlenné teszi az előkészítő ülés jelenlétében való folytatását,
c) a pótmagánvádló a (2a) bekezdés szerint kitűzött határidő alatt jogi képviseletéről nem gondoskodik, vagy
d) az 54. § (2) bekezdésében meghatározott esetben nem lép képviselő a pótmagánvádló helyébe, és
da) a pótmagánvádló a bíróság felhívásának kézbesítésétől számított egy hónapon belül nem gondoskodik képviseletről vagy
db) a pótmagánvádló idézés ellenére nem tesz eleget az előkészítő ülésen való megjelenési kötelezettségének.”
98. § A Be. 803. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A tárgyalásra szóló idézésben a bíróság az 806. § (2) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményekre is figyelmezteti a pótmagánvádlót.
(5) Ha a pótmagánvádló jogi képviselete az eljárásban megszűnik, a bíróság az erről való tudomásszerzést követő nyolc napon belül felhívja a pótmagánvádlót, hogy jogi képviseletéről tizenöt napon belül gondoskodjék.”
99. § A Be. 804. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pótmagánvádló a tárgyalásról ismételt vagy súlyos rendzavarása esetén sem utasítható ki, illetve vezettethető ki.”
100. § A Be. 806. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bíróság az eljárást ügydöntő végzéssel megszünteti, ha
a) a pótmagánvádló a vádat ejtette,
b) a pótmagánvádló a tárgyaláson
ba) nem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette ki, illetve elérhetetlenné vált,
bb) önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy nem hallgatható ki, az eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni, továbbá az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik, vagy
bc) a rendzavarással nem hagy fel, és ezzel lehetetlenné teszi a tárgyalás jelenlétében való folytatását,
c) a pótmagánvádló a 803. § (5) bekezdése szerint kitűzött határidő alatt jogi képviseletéről nem gondoskodik, vagy
d) az 54. § (2) bekezdésében meghatározott esetben nem lép képviselő a pótmagánvádló helyébe, és
da) a pótmagánvádló a bíróság felhívásának kézbesítésétől számított egy hónapon belül nem gondoskodik képviseletről vagy
db) a pótmagánvádló idézés ellenére nem tesz eleget a tárgyaláson való megjelenési kötelezettségének.”
101. § A Be. 810. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) A másodfokú bíróság a 806. § (2) bekezdés b)−d) pontjában meghatározott esetben az elsőfokú bíróság ítéletét tanácsülésen hatályon kívül helyezi, és az eljárást ügydöntő végzéssel megszünteti.”
102. § A Be. 878. §-a a következő 35. és 36. ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
„35. a 2002/465/IB tanácsi kerethatározatnak a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós szabályokhoz való hozzáigazítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. február 16-i (EU) 2022/211 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
36. a 2014/41/EU irányelvnek a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós szabályokhoz való hozzáigazítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. február 16-i (EU) 2022/228 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”
(való megfelelést szolgálja.)
103. § A Be.
a) 327. § (7) bekezdés b) pontjában a „vagyoni érdekelt” szövegrész helyébe a „vagyoni érdekelt és a jogszabály alapján a bűnügyi hitelezői igény képviseletére jogosult egyéb érdekelt” szöveg,
b) 327. § (7) bekezdés záró szövegrészben a „kiegészítéséről” szövegrész helyébe a „megváltoztatásáról” szöveg,
c) 481. § (4) bekezdésében az „esetén a törvényszék” szövegrész helyébe az „esetén, vagy, ha a tanács elnöke egyéb okból szükségesnek tartja, a törvényszék” szöveg,
d) 659. § (4) bekezdésében az „(5) bekezdésében meghatározott” szövegrész helyébe a „(4) és (5) bekezdésében meghatározott” szöveg
e) 773. § (2a) bekezdésében a „jár el.” szövegrész helyébe a „jár el. Ebben az esetben a tárgyaláson a magánvádló jogi képviselőjének jelenléte kötelező.” szöveg,
f) 773. § (3) bekezdésében a „(2e)” szövegrész helyébe a „(2a)” szöveg,
g) 782. § (2) bekezdésében a „magánvádló vádejtése” szövegrész helyébe a „771. § (1) bekezdése, a 776. § (2) bekezdése vagy a 779. § (2) bekezdése” szöveg,
h) 783. § (1) bekezdésében a „vádejtést kivéve” szövegrész helyébe a „771. § (1) bekezdésében, a 776. § (2) bekezdésében és a 779. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével” szöveg,
i) 813. § (2) bekezdésében a „pótmagánvádló vádejtése” szövegrész helyébe a „801. § (5) bekezdése, a 806. § (2) bekezdése vagy a 810. § (1a) bekezdése” szöveg,
j) 814. § (1) bekezdésében a „vádejtést kivéve” szövegrész helyébe a „801. § (5) bekezdésében, a 806. § (2) bekezdésében és a 810. § (1a) bekezdésében foglaltak kivételével” szöveg
lép.
104. § Hatályát veszti a Be.
a) 53. § (5) bekezdése,
b) 54. § (3) bekezdése,
c) 778. § (8) bekezdése,
d) 779. § (1b)–(1d) bekezdése,
e) 810. § (1b) bekezdése.
105. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 125/A. § (10) bekezdésében a „felszámolási, csőd-, végelszámolási, kényszertörlési” szövegrész helyébe a „felszámolási” szöveg, a „felszámolót, végelszámolót” szövegrész helyébe a „felszámolót” szöveg, valamint a „felszámolást, csődeljárást, végelszámolást, kényszertörlést” szövegrész helyébe a „felszámolást” szöveg lép.
106. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2023. január 1-jén lép hatályba.
(2) Az 1. alcím az e törvény kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.
107. § A 9. § az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
108. § E törvény 43. §-a az információs rendszerek elleni támadásokról és a 2005/222/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2013. augusztus 12-i 2013/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
