1. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 22. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (5) bekezdés szerinti adatokat az egészségbiztosítási szerv az érintett halálát követő 10 évig, amennyiben az adatkezeléssel érintett ügyben bírósági eljárás indult, amely a 10 éves őrzési időn túlmutat, akkor az ügy lezárásának időpontjáig kezeli. Ezt követően az adatokat meg kell fosztani a személyes azonosítás lehetőségétől.”
2. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény a következő 36/C. §-sal egészül ki:
„36/C. § Az egyes törvények bürokráciacsökkentéssel és jogharmonizációval összefüggő módosításáról szóló 2022. évi LXXV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv1.) megállapított 22. § (6) bekezdésében, 35/F. § (3) bekezdésében, 35/I. § (1) bekezdésében, 35/J. § (2) bekezdésében és 35/M. § (1) bekezdésében foglaltakat a 2023. január 1. napján már kezelt adatok vonatkozásában is alkalmazni kell.”
3. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény
a) 35/F. § (3) bekezdésében az „5” szövegrész helyébe a „10” szöveg,
b) 35/I. § (1) bekezdésében az „5” szövegrész helyébe a „10” szöveg,
c) 35/J. § (2) bekezdésében az „5” szövegrész helyébe a „10” szöveg,
d) 35/M. § (1) bekezdésében az „5” szövegrész helyébe a „10” szöveg
lép.
4. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 61. § (5)–(5b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő és a Tbj. 87. § (3) bekezdése szerinti személy a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz és a méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátás iránti kérelmet kizárólag az egészségbiztosító által erre a célra rendszeresített, a Kormány rendeletében meghatározott egységes, személyre szabott ügyintézési felületen (a továbbiakban: személyre szabott ügyintézési felület) közzétett űrlap alkalmazásával, kizárólagosan az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) szerinti elektronikus úton (a továbbiakban: elektronikus út) nyújthatja be.
(5a) A pénzbeli egészségbiztosítási ellátások és a baleseti táppénz iránti kérelmek benyújtása, továbbá a kifizetőhely feladatellátása során az egészségbiztosító által rendszeresített, az egészségbiztosító honlapján, illetve a személyre szabott ügyintézési felületen közzétett nyomtatványoknak megfelelő érvényes nyomtatványokat kell használni.
(5b) A gyermek születésének napján nem biztosított szülő nő és vér szerinti apa a gyermekgondozási díj 42/E. § alapján történő megállapítása iránti kérelmet, továbbá a biztosított az utazási költségtérítési támogatás és az egyszeri segély iránti kérelmet az egészségbiztosító által erre a célra rendszeresített és a személyre szabott ügyintézési felületen közzétett nyomtatványon is benyújthatja.”
(2) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 61. §-a a következő (11)–(13) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól a társadalombiztosítási és szociális ellátások megállapítása során, továbbá a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2008. évi IV. törvény (a továbbiakban: kerekítési törvény) szerinti kerekítési szabályokat az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás, a baleseti táppénz, az utazási költségtérítési támogatás, a méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátás és az 50. § (5) bekezdése szerinti segély iránti kérelmek elbírálásakor kizárólag a folyósítás során kell alkalmazni olyan módon, hogy a kerekítést az adott időszakra vonatkozóan folyósítandó ellátás bruttó összegére és az ellátásból teljesített levonás után fennmaradó összegre vonatkozóan is végre kell hajtani. Az ellátások megállapítása és összegük módosítása során a naptári napi alapot, illetve összeget a kerekítési törvény szerinti kerekítési szabályokra tekintet nélkül, két tizedesjegy pontossággal kell meghatározni.
(12) Az egészségbiztosítási szerv a pénzbeli egészségbiztosítási ellátás összegének a 42/D. § (4), (9) és (11) bekezdése és 42/E. § (9) bekezdése szerinti felülvizsgálatáról szóló tájékoztatását az ellátásban részesülő személy (a továbbiakban: ellátott) részére – amennyiben az ellátott biztonságos kézbesítési szolgáltatási címmel rendelkezik – az Eüsztv. szerinti elektronikus úton kézbesíti. Az elektronikus dokumentum kézbesítésére az Eüsztv. 14. §-ában és 15. § (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell azzal, hogy az Eüsztv. 15. § (3) bekezdésétől eltérően, ha a szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, az elektronikus dokumentumot kézbesítettnek kell tekinteni a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon. Biztonságos kézbesítési szolgáltatási címmel nem rendelkező ellátott részére a tájékoztatás postai úton is kézbesíthető. A tájékoztatáshoz – annak kézbesítési módjától függetlenül – joghatás nem kapcsolódik.
(13) Az egészségbiztosítási szerv a tárgyév december 1. napján csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban vagy gyermekgondozási díjban részesülő ellátottat a tárgyév december 15. napjáig elektronikus úton tájékoztatja az adóelőleg-nyilatkozat lehetőségéről és annak következményeiről a tárgyévet követő év vonatkozásában. Az elektronikus dokumentum kézbesítésére az Eüsztv. 14. §-ában és 15. § (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell azzal, hogy az Eüsztv. 15. § (3) bekezdésétől eltérően, ha a szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, az elektronikus dokumentumot kézbesítettnek kell tekinteni a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon. Biztonságos kézbesítési szolgáltatási címmel nem rendelkező ellátott részére a tájékoztatás postai úton is kézbesíthető. A tájékoztatáshoz – annak kézbesítési módjától függetlenül – joghatás nem kapcsolódik.
(14) Az egészségbiztosítási szerv az általa kifizetett pénzbeli egészségbiztosítási ellátás, baleseti táppénz és méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátás teljes összegéről, a kifizetett összegről és a levont adóelőlegről a naptári évet követő január 31. napjáig az igazolást elektronikus úton küldi meg. Az elektronikus dokumentum kézbesítésére az Eüsztv. 14. §-ában és 15. § (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell azzal, hogy az Eüsztv. 15. § (3) bekezdésétől eltérően, ha a szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, az elektronikus dokumentumot kézbesítettnek kell tekinteni a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon. Biztonságos kézbesítési szolgáltatási címmel nem rendelkező ellátott részére a tájékoztatás postai úton is kézbesíthető. A tájékoztatáshoz – annak kézbesítési módjától függetlenül – joghatás nem kapcsolódik.”
5. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 62. § (1) és (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A pénzbeli egészségbiztosítási ellátás és a baleseti táppénz iránti kérelmet – az (1a) bekezdésben foglalt kivételekkel – a biztosítottnak a Tbj. 4. § 4. pontja szerinti foglalkoztatójánál kell előterjeszteni. E szerint kell a kérelmet benyújtani akkor is, ha a volt biztosított a megszűnt jogviszonyából kíván ellátást igényelni.
(1a) Az egyéni vállalkozónak, a mezőgazdasági őstermelőnek és a Tbj. 87. § (3) bekezdése szerinti természetes személynek a pénzbeli egészségbiztosítási ellátás és a baleseti táppénz iránti kérelmet, továbbá a gyermek születésének napján nem biztosított szülő nőnek és vér szerinti apának a 42/E. § szerinti gyermekgondozási díj megállapítása iránti kérelmet az egészségbiztosítóhoz kell benyújtania.”
(2) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 62. §-a a következő (1b) és (1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) A kérelemnek az (1a) bekezdés szerinti előterjesztése során az eljárást kezdeményező természetes személy ügyfél ügyintézési rendelkezést tesz, amelyben nyilatkozik arról, hogy vállalja-e az Eüsztv. 14. §-a szerinti követelmények teljesítését. Elektronikus úton történő kapcsolattartás választása esetén az egészségbiztosítási szerv az eljárás során keletkező döntéseit, iratait, nyilatkozatait az Eüsztv. 15. § (2) bekezdése szerint kézbesíti.
(1c) Az (1b) bekezdést az (1) bekezdés szerinti kérelem előterjesztése során akkor kell alkalmazni, ha a foglalkoztató kifizetőhellyel nem rendelkezik.”
(3) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 62. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, – a (2d) és (2e) bekezdés kivételével – a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti kérelmet
a) a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely,
b) egyéb esetben a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító
bírálja el.”
(4) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 62. §-a a következő (2e) bekezdéssel egészül ki:
„(2e) A gyermekgondozási díjnak a 42/E. § szerint a vér szerinti apa részére történő megállapítása iránt benyújtott kérelmet, ha a vér szerinti apa a gyermek születése napján biztosított, a munkáltatójának a székhelye szerint, egyéb esetben a lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes egészségbiztosító bírálja el. A gyermekgondozási díjnak a 42/E. § szerint a szülő nő részére történő megállapítása iránti benyújtott kérelmet, ha a szülő nő a gyermek születése napján nem biztosított, a lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes egészségbiztosító bírálja el.”
(5) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 62. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, illetve a gyermekgondozási díj folyósítása alatt a biztosított biztosítási jogviszonya megszűnik, az ellátás továbbfolyósításáról ugyanazon szerv gondoskodik, amely a folyósításra a biztosítási jogviszony megszűnéséig is hatáskörrel rendelkezett. Ha az ellátás folyósításának ideje alatt a biztosított foglalkoztatót vált, az új foglalkoztató szerinti – a (2c) bekezdés a) vagy b) pontja szerint meghatározott – szerv folyósítja a már megállapított ellátást.”
(6) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 62. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A biztosítási jogviszony megszűnését követően a baleseti táppénzt ugyanazon szerv folyósítja tovább, amely a folyósításra a biztosítási jogviszony megszűnéséig is hatáskörrel rendelkezett. Ha a baleseti táppénznek a biztosítási jogviszony megszűnését követő folyósítása alatt az ellátásban részesülő újabb biztosítási jogviszonyt létesít, az újabb biztosítási jogviszony kezdetét megelőző nappal a (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti szerv az ellátás folyósítását megszünteti. A keresőképtelenség folyamatos fennállása esetén a biztosított – az újabb biztosítási jogviszonya alapján benyújtott kérelme alapján – az 55. § (1b) bekezdése alkalmazásával válhat jogosulttá ismételten baleseti táppénzre.”
6. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény a következő 79/B. §-sal egészül ki:
„79/B. § (1) Az egészségbiztosító a megállapított, illetve folyósított pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokról, a baleseti táppénzről, az utazási költségtérítési támogatásról, a méltányosságból engedélyezett pénzbeli ellátásokról és az egyszeri segélyről a hatáskörébe tartozó ellenőrzési feladatok hatékony ellátása, a társadalombiztosítási kifizetőhelyek E. Alappal szembeni elszámolásának biztosítása, statisztikai adatszolgáltatások előállítása és teljesítése, más szervek részére adatszolgáltatás teljesítése, továbbá jogszabályban meghatározott egyéb feladat ellátása érdekében nyilvántartást vezet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célra az egészségbiztosító nyilvántartást vezet az ellátott
1. természetes személyazonosító adataira és TAJ-számára,
2. családi állapotára és az ellátás szempontjából releváns hozzátartozói kapcsolatára,
3. lakóhelyére és tartózkodási helyére,
4. levelezési címére, folyósítási címére, szállása címére,
5. bankszámlaszámára,
6. biztosítási idejére,
7. foglalkoztatójára, foglalkozására, munkakörére, tevékenységére,
8. tanulmányi idejére,
9. más rendszeres pénzellátásban való részesülése tényére és időtartamára,
10. jövedelmeire,
11. részére megállapított, illetve folyósított egészségbiztosítási ellátás jogcímére, az ellátásra való jogosultság és a folyósítás időtartamára, az ellátás összegére,
12. keresőképtelenségére, keresőképtelenségének jogcímére,
13. balesetével összefüggő körülményekre,
14. részére folyósított ellátás melletti keresőtevékenység végzésének tényére,
15. ellátásának megállapításához szükséges egészségügyi adatokra,
16. ellátás iránti kérelmének az elbírálása során figyelembe vett gyermekre
vonatkozó adatokról, továbbá minden olyan, törvényben előírt személyes adatról vagy jogszabályban előírt egyéb adatról, amely az ellátás iránti kérelem elbírálása, az ellátás megállapítása, illetve folyósítása szempontjából jelentőséggel bír.
(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés 11. pontja szerinti adatok tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.
(4) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetése céljából a kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató minden hónap 20. napjáig, kizárólagosan elektronikus úton a (7) bekezdés szerinti adatszolgáltatást köteles teljesíteni. Adatszolgáltatást akkor is teljesíteni kell, ha a tárgyhónapban nem került sor pénzbeli egészségbiztosítási ellátás, illetve baleseti táppénz folyósítására.
(5) A (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatást a kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató kizárólag az egészségbiztosító által erre a célra rendszeresített – a személyre szabott ügyintézési felületen közzétett – nyomtatvány alkalmazásával küldheti meg az egészségbiztosító részére.
(6) Ha a (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatás teljesítését követően megállapításra kerül, hogy a biztosított ellátás iránti kérelmét a kifizetőhely tévesen utasította el, az ellátás összegét tévesen állapította meg, vagy az ellátást tévesen folyósította, az adatszolgáltatásban emiatt tévesen közölt adatokat a téves adatközlést követően benyújtott havi adatszolgáltatásban köteles módosítani.
(7) A (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatáson a kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató feltünteti
a) a foglalkoztató nevét, adószámát, székhelyét,
b) az adatszolgáltatás hónapját,
c) az általa folyósított ellátások tárgyhavi összesített elszámolására vonatkozó adatokat,
d) ellátottanként az ellátásban részesülő személyekre, szükség szerint a gyermekekre, valamint a folyósított ellátásokra vonatkozó jogszabály szerinti adatokat,
e) ellátottanként a pénzbeli egészségbiztosítási, illetve a családtámogatási ellátások közötti választási szabályok alkalmazására tekintettel felmerült beszámításra vagy levonásra vonatkozó adatokat,
f) ellátottanként a korábban már elszámolt ellátásokkal összefüggésben a tárgyhónapban bekövetkezett változásokra vonatkozó, jogszabály szerinti adatokat,
g) tárgyhónapra összesítve a korábban már elszámolt ellátásokkal összefüggésben utólagosan, a tárgyhónapban teljesített kifizetésekkel, illetve a biztosított által visszafizetett jogalap nélküli ellátásokkal kapcsolatos, az egészségbiztosító által a kifizetőhellyel szemben hozott fizetési meghagyásban szereplő, valamint az állami adóhatóságtól visszaigénylendő közterhekkel kapcsolatos adatokat.
(8) A (4)–(7) bekezdéstől eltérően a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok az egészségbiztosító részére az általuk megállapított és folyósított pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokról és baleseti táppénzről kizárólag összesített elszámolási adatokra vonatkozó adatszolgáltatást teljesítenek. Az adatszolgáltatást a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok papíralapon, minden hónap 20. napjáig kötelesek teljesíteni.
(9) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba felvett adatok igénylésére alkalmazni kell a 79. § (3)–(6) bekezdését.”
7. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény XI. Fejezete a következő 82/T–82/W. §-sal egészül ki:
„82/T. § A kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő és a Tbj. 87. § (3) bekezdése szerinti személy 2023. december 31. napjáig a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz és a baleseti táppénz iránti kérelmet elektronikus úton a 61. § (5) bekezdésének 2023. június 30. napján hatályos rendelkezése alapján is benyújthatja, ha 2023. június 30-ig az illetékes kormányhivatalnál kezdeményezte a regisztrációját.
82/U. § A 79/B. § (4)–(8) bekezdése szerinti adatszolgáltatást a kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató első alkalommal – a 2023. július hónapban folyósított ellátásokra vonatkozóan – 2023. augusztus 20. napjáig köteles teljesíteni.
82/V. § Az egyes törvények bürokráciacsökkentéssel és jogharmonizációval összefüggő módosításáról szóló 2022. évi LXXV. törvény által megállapított 39/A. § (1) bekezdését, 42/E. § (5) és (6) bekezdését, 61. § (5)–(5b) bekezdését és 62. § (1b)–(1c), (4) bekezdését a 2023. június 30-át követően benyújtott kérelmek elbírálása során kell alkalmazni.
82/W. § Az egyes törvények bürokráciacsökkentéssel és jogharmonizációval összefüggő módosításáról szóló 2022. évi LXXV. törvény által megállapított, illetve módosított 46. § (1)–(1a) bekezdését, 47. § (2) bekezdését, 48. § (1) bekezdését, 61. § (11)–(14) bekezdését és 62. § (1)–(1a), (2), (2e)–(3) bekezdését a 2023. július 1-jén folyamatban lévő eljárásokban, illetve 2023. július 1-jén folyósított ellátások esetében is alkalmazni kell.”
8. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
a) 39/A. § (1) bekezdésében a „napján fennálló” szövegrész helyébe a „napján kizárólag ugyanannál a foglalkoztatónál fennálló” szöveg,
b) 42/E. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében a „havi” szövegrész helyébe a „naptári napi” szöveg,
c) 42/E. § (5) bekezdés záró szövegrészében a „százaléka” szövegrész helyébe a „százalékának harmincad része” szöveg,
d) 42/E. § (6) bekezdésében a „havonta a minimálbér kétszeresének 70 százalékánál” szövegrész helyébe a „minimálbér kétszerese 70 százalékának harmincad részénél” szöveg,
e) 46. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „keresőképtelenség első napját” szövegrész helyébe a „táppénzre való jogosultság első napját” szöveg,
f) 46. § (1) bekezdés c) pontjában az „egyévesnél” szövegrész helyébe az „egyéves vagy annál” szöveg és a „nyolcvannégy naptári” szövegrész helyébe a „nyolcvannégy, egyedülálló szülőnek százhatvannyolc naptári” szöveg,
g) 46. § (1) bekezdés d) pontjában a „háromévesnél” szövegrész helyébe a „hároméves vagy annál” szöveg,
h) 46. § (1) bekezdés e) pontjában a „hatévesnél” szövegrész helyébe a „hatéves vagy annál” szöveg,
i) 46. § (1a) bekezdésében a „születésnapjáig” szövegrész helyébe a „születésnapját megelőző napig” szöveg,
j) 47. § (2) bekezdés a) pontjában az „és” szövegrész helyébe a „,” szöveg, a „pihenőnapra,” szövegrész helyébe a „pihenőnapra és munkaszüneti napra,” szöveg és az „azt követő munkanapon (munkaszüneti napon)” szövegrész helyébe az „ezen napokat követő első munkanapon” szöveg,
k) 47. § (2) bekezdés b) pontjában a „keresőképtelenségnek arra a tartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja, illetve, ha a keresetét részben kapja meg, a részben megkapott kereset után” szövegrész helyébe a „táppénzre való jogosultság első napjának azon részére, amely alatt a biztosított keresőtevékenységet folytatott” szöveg,
l) 48. § (1) bekezdésében a „(1) bekezdése” szövegrész helyébe a „(2) bekezdése” szöveg
lép.
9. § Hatályát veszti a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
a) 47. § (2) bekezdés a) pontjában a „keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amely alatt a biztosítás szünetel, munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs, továbbá a” szövegrész,
b) 49. §-a.
10. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 9. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Minden munkáltató, amely legalább 100 fő pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra jogosult személyt foglalkoztat, köteles gondoskodni törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott társadalombiztosítási és egyéb feladatok ellátásáról, ennek érdekében társadalombiztosítási kifizetőhelyet (a továbbiakban: kifizetőhely) hoz létre. A kifizetőhely helyett a társadalombiztosítási, illetve egyéb feladatokat – az erre irányuló megállapodás alapján – más szervezet is elláthatja; az alap kezeléséért felelős társadalombiztosítási szervvel szemben azonban a felelősség ez esetben is a foglalkoztatót terheli. A központosított illetményszámfejtést végző illetményszámfejtő hely társadalombiztosítási kifizetőhelyként működik.
(2) Magánszemély, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az alap kezeléséért felelős társadalombiztosítási szervvel kötött megállapodás alapján kifizetőhelyet létesíthet. A kifizetőhelyen végzett társadalombiztosítási feladatokat a megállapodásban kell rögzíteni. Ha a kifizetőhely létesítésére irányuló eljárásban az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) azt állapítja meg, hogy megállapodás megkötése nem indokolt, a magánszemély, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet erre irányuló kérelmét határozattal elutasítja.”
(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 9. §-a a következő (5)–(20) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1) bekezdés alapján a munkáltató akkor köteles kezdeményezni a kormányhivatalnál a kifizetőhelyként történő nyilvántartásba vételét, ha a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra jogosult foglalkoztatottak létszáma tartósan – legalább hat egymás követő hónapban – meghaladja a 100 főt.
(6) Ha a munkáltató az (5) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 80. § (6) bekezdése szerinti mulasztási bírság fizetésére kötelezhető.
(7) A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő
a) az (5) bekezdésben foglalt feltétel bekövetkezése esetén a (8) bekezdésben,
b) az (1) bekezdés szerint kifizetőhelyet működtető foglalkoztató foglalkoztatotti létszámának 100 fő alá csökkenése esetén a (9) bekezdésben,
c) a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások és a baleseti táppénz megállapítása, folyósítása és ellenőrzése céljából a (10) bekezdésben
foglalt adattartalommal adatszolgáltatást teljesít elektronikus úton a Magyar Államkincstár részére.
(8) A (7) bekezdés a) pontja szerinti adatszolgáltatás tartalmazza
a) a foglalkoztató nevét,
b) a foglalkoztató adószámát,
c) annak a jelzését, hogy a foglalkoztató pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra jogosult foglalkoztatottainak a létszáma meghaladta a 100 főt.
(9) A (7) bekezdés b) pontja szerinti adatszolgáltatás tartalmazza
a) a foglalkoztató nevét,
b) a foglalkoztató adószámát,
c) annak a jelzését, hogy a foglalkoztató pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra jogosult foglalkoztatottainak a létszáma 100 fő alá csökkent.
(10) A (7) bekezdés c) pontja szerinti adatszolgáltatás tartalmazza a biztosítotti nyilvántartásba bejelentett személy
a) foglalkoztatójának nevét,
b) foglalkoztatójának adószámát,
c) nevét,
d) TAJ számát,
e) jogviszonyának megnevezését és jogcímkódját,
f) jogviszonyának időtartamát,
g) jogviszonya szünetelésének időtartamát,
h) jogviszonya szerinti munkakört (FEOR),
i) jogviszonya szerinti munkaidő mértékét.
(11) Az (1) bekezdés szerinti munkáltató és a (2) bekezdés szerinti magánszemély, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a kifizetőhely létesítése iránti kérelmet kizárólag az egészségbiztosító által erre a célra rendszeresített, a Kormány rendeletében megjelölt honlapon (a továbbiakban: központi honlap) közzétett űrlap alkalmazásával, kizárólagosan az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti elektronikus úton (a továbbiakban: elektronikus út) nyújthatja be.
(12) A (11) bekezdés szerinti kérelem benyújtására szolgáló űrlap az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a foglalkoztató neve, székhelye, adószáma, bankszámlaszáma és a kifizetőhelyi feladatok ellátásának (iratőrzésnek) helye,
b) a kifizetőhelyi feladatokat ellátó szervezet neve, székhelye, adószáma (ha a kifizetőhelyi feladatokat a foglalkoztató helyett más látja el),
c) a kapcsolattartóként kijelölt személy (kifizetőhelyi ügyintéző) neve és elérhetőségei,
d) a kifizetőhely létesítésének oka,
e) a kifizetőhely létesítésének napja,
f) a foglalkoztatottak, illetve a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra jogosult személyek létszáma,
g) a foglalkoztató kifizetőhelyi nyilvántartásba történő vétele szempontjából jelentős egyéb körülmények.
(13) Ha a kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztató által foglalkoztatott, pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra jogosult biztosítottak létszáma tartósan – legalább hat egymást követő hónapban – 100 fő alá csökken, valamint, ha a (2) bekezdés szerinti magánszemély, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az alap kezeléséért felelős társadalombiztosítási szervvel kötött megállapodását fel kívánja mondani, a kifizetőhely az egészségbiztosító által erre a célra rendszeresített a központi honlapon közzétett űrlap alkalmazásával, elektronikus úton kezdeményezi a kifizetőhely megszüntetését.
(14) Ha a kifizetőhely létrehozása és fenntartása az (1) bekezdés szerint kötelező, azonban a kormányhivatal megállapítja, hogy a kifizetőhely törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott társadalombiztosítási és egyéb feladatai ellátására nem képes, a kifizetőhelyet határozattal megszünteti. Ilyen oknak minősül különösen, ha a kifizetőhely, illetve annak képviselője a foglalkoztató nyilvántartására kötelezett szervezet adatai szerinti, illetve a kormányhivatal részére bejelentett elérhetőségeken nem elérhető, illetve, ha a kifizetőhely gazdálkodási körülményeiből megalapozottan feltehető, hogy a társadalombiztosítási feladatok általa történő további ellátása a biztosítottak részére járó pénzbeli egészségbiztosítási ellátások és a baleseti táppénz kifizetését veszélyeztetné.
(15) A kifizetőhely megszűnése esetén a kormányhivatal a kifizetőhelynél záró ellenőrzést tart, amelynek során a kormányhivatal a kifizetőhelytől átveszi azon biztosítottak kifizetőhelyi feladatellátás során keletkezett iratanyagát, akik részére a kifizetőhely a megszűnése időpontjában pénzbeli egészségbiztosítási ellátást vagy baleseti táppénzt folyósított. Az ellátásokat a kifizetőhely megszűnését követő naptól az egészségbiztosító folyósítja tovább.
(16) Ha a kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztató vonatkozásában jogutódlás következik be, és a jogutód foglalkoztatónál is működik kifizetőhely, a jogutódlás időpontjától a jogutód kifizetőhelyet illetik meg mindazon jogosultságok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a jogutódlásig a jogelőd kifizetőhelyet illették, illetve terhelték. A jogutódlás időpontjától kezdődően a jogutód kifizetőhely köteles – hivatalból, külön erre irányuló biztosítotti kérelem nélkül – továbbfolyósítani mindazon biztosítottak ellátásait, akik a jogutódlás időpontjában pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra vagy baleseti táppénzre voltak jogosultak. Jogutódlás bekövetkezése esetén a jogelőd kifizetőhely köteles átadni a kifizetőhelyi feladatellátása során – a kifizetőhely létesítésének a kezdetétől – keletkezett teljes irattári iratanyagát a jogutód kifizetőhely részére, beleértve a papíralapú iratokat és az elektronikus formában tárolt adatokat is.
(17) A kifizetőhelyi feladatellátás során keletkezett iratok megőrzési idejére megfelelően alkalmazni kell a kormányhivatalok mindenkori egységes iratkezelési szabályzatáról szóló szabályozásban foglalt, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátási ügyekben keletkezett iratokra vonatkozó rendelkezéseket.
(18) A kifizetőhelyekről az egészségbiztosító nyilvántartást vezet. A kifizetőhelyek nyilvántartása – a foglalkoztatók kifizetőhelyi minőségével összekapcsoltan – a (19) bekezdés a)–c) és e)–f) pontja tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(19) A (18) bekezdés szerinti nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a kifizetőhely neve, székhelye, adószáma,
b) a kifizetőhelyi feladatokat ellátó szervezet neve, székhelye, adószáma (ha a kifizetőhelyi feladatokat a foglalkoztató helyett más látja el),
c) a kifizetőhelyi feladatok ellátásának (iratőrzésnek) helye,
d) a kapcsolattartóként kijelölt személy (kifizetőhelyi ügyintéző) neve és elérhetőségei,
e) a kifizetőhely létesítésének napja,
f) a kifizetőhely megszűnésének napja.
(20) A (19) bekezdés d) pontja szerinti adatokat az egészségbiztosító a kifizetőhely megszűnésének napját követő 5 évig kezeli.”
11. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 9. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényt nem kell alkalmazni)
„b) az a) pont alá nem tartozó
ba) azon beszerzésekre, amelyek esetében a közbeszerzési szabályok alkalmazása olyan információk átadására kötelezné Magyarországot, amelyek felfedése ellentétes az állam biztonságához fűződő alapvető érdekeivel,
bb) olyan beszerzésekre, amelyek esetében Magyarország alapvető biztonsági érdekei, a minősített adatok védelme vagy a szükséges különleges biztonsági intézkedések a közbeszerzési eljárás alóli mentesüléshez képest kisebb beavatkozással járó intézkedésekkel nem garantálhatóak,
és amelyek megrendelésére az Országgyűlés illetékes bizottsága jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő kezdeményezés alapján hozott előzetes döntésében e törvény alkalmazása alól felmentést adott;”
12. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 45. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha az ajánlatkérő az (1) bekezdés szerinti egyes iratokba való betekintést vagy a (2) bekezdés szerinti tájékoztatást a kérelemmel érintett gazdasági szereplő üzleti titokhoz fűződő érdekeire hivatkozással megtagadja, köteles – az általa elfogadott, a 44. § (1) bekezdése szerinti indokolásnak megfelelően – a kérelmet benyújtó gazdasági szereplővel közölni az érintett információk üzleti titokként való kezelésének indokait és – az információk bizalmasságának fenntartása mellett – az üzleti titokként kezelt információk alapvető jellegét.”
13. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 71. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az alkalmasság igazolásához olyan gazdasági szereplő kapacitásaira támaszkodik, vagy olyan alvállalkozót nevezett meg, amely a 62. § (1) bekezdése szerinti, vagy – ha az ajánlatkérő előírta – a 63. § szerinti kizáró ok hatálya alatt áll, akkor a kizáró okkal érintett gazdasági szereplő kizárása mellett hiánypótlás keretében felhívja az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt a kizárt helyett szükség esetén más gazdasági szereplő megnevezésére, kivéve ha az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés a 73. § (1) bekezdés c) pontja szerint érvénytelen.”
14. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 73. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha)
„c) az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező alvállalkozója, vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet a 62. § (1) bekezdés i), j) vagy o) pontja szerinti kizáró ok miatt kizárásra került és az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem bizonyította, hogy a kizáró ok fennállásáról nem tudott, vagy arról az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett nem kellett tudomást szereznie, valamint a 62. § (1) bekezdés o) pontja szerinti esetben az előbbieken túl nem bizonyította, hogy a kizáró ok fennállása a részvételre jelentkezést, illetve az ajánlattételt nem befolyásolta;”
(2) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 73. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az ajánlatkérő, az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben – felvilágosításkérés útján – köteles biztosítani annak lehetőségét, hogy az érintett ajánlattevő vagy részvételre jelentkező bizonyítsa, hogy nem tudott vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett nem kellett tudomást szereznie az alvállalkozója, vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet tekintetében a 62. § (1) bekezdés i), j) vagy o) pontja szerinti kizáró ok megvalósulásáról, valamint, hogy a 62. § (1) bekezdés o) pontja szerinti esetben a kizáró ok fennállása a részvételre jelentkezést, illetve az ajánlattételt nem befolyásolta.”
15. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 70. § (4) bekezdésében a „megelőzően” szövegrész helyébe a „követően” szöveg lép.
16. § Hatályát veszti a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 3. § 39. pontja.
17. § A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény
a) 3. § (1) bekezdés a) pontjában a „nonprofit gazdasági társaság vagy annak 100%-os tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: Társaság)” szövegrész helyébe a „gazdasági társaság, annak 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság vagy költségvetési szerv (a továbbiakban együtt: Társaság)” szöveg,
b) 3. § (1) bekezdés záró szövegrészében a „nonprofit gazdasági társaság útján” szövegrész helyébe a „gazdasági társaság vagy költségvetési szerv útján” szöveg,
c) 6. § (4) bekezdésében a „nonprofit gazdasági társaság és annak 100%-os tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság közötti” szövegrész helyébe a „gazdasági társaság, annak 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság, illetve költségvetési szerv közötti” szöveg
lép.
18. § A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXXVI. törvény (a továbbiakban: Büromódtv.) 32. § (3) bekezdésének a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 64/A. §-át megállapító rendelkezése a „2019. május 1.” szövegrész helyett a „2024. május 1.” szöveggel lép hatályba.
19. § A Büromódtv. 79. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 32. § (1)–(4) bekezdése 2024. február 1-jén lép hatályba.”
20. § Nem lép hatályba az Országos Kereskedelmi Nyilvántartási Rendszer működéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CXLVI. törvény 14. §-a.
21. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1. alcím, a 4. alcím és a 7. alcím 2023. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 2. alcím és a 3. alcím 2023. július 1-jén lép hatályba.
(4) A 18. § 2024. február 1-jén lép hatályba.
22. § E törvény
a) a koncessziós szerződésekről szóló 2014. február 26-i 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
c) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. február 26-i 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
