A jogszabály mai napon ( 2023.01.26. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

106/2022. (III. 12.) Korm. rendelet

a veszélyhelyzet ideje alatt szomszédos országban fennálló humanitárius katasztrófára tekintettel, az ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyek foglalkoztatásával és juttatásaival kapcsolatos egyes szabályokról, valamint a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet módosításáról * 

A Kormány

az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,

a 7. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,

a 8. § és a 9. § tekintetében a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 93. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában

a) menedékes: az ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyekkel kapcsolatos veszélyhelyzeti szabályokról, továbbá a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény szabályainak eltérő alkalmazásáról szóló 86/2022. (III. 7.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 86/2022. (III. 7.) Korm. rendelet] 1. §-ában meghatározott személy,

b) foglalkoztatásba bevonható személy: a tizenhatodik életévét betöltött

ba) menedékes,

bb) Ukrajnában állandó lakóhellyel rendelkező és 2022. február 24-én vagy azt követően Ukrajnából érkező magyar állampolgár.

2. A közfoglalkoztatásra és a foglalkoztatásra vonatkozó különös szabályok

2. § (1) A foglalkoztatásba bevonható személynek a 86/2022. (III. 7.) Korm. rendelet 7. §-a és 8. § (2) bekezdése szerinti közfoglalkoztatásban, illetve a foglalkoztatásban való részvételére a (2)-(9) bekezdést kell alkalmazni.

(2) A foglalkoztatásba bevonható személy az állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalnál (a továbbiakban: járási hivatal) szolgáltatást kérő személy lehet.

(2a) *  A foglalkoztatásba bevonható személy tekintetében a foglalkoztatásba bevonható személy szálláshelye, illetve a számára tartózkodás céljából kijelölt lakóhelye szerint illetékes járási hivatal jár el.

(3) *  A foglalkoztatásba bevonható személy a részére folyósított első rendszeres létfenntartási támogatás átvételét megelőzően köteles szolgáltatást kérőként regisztrálni a járási hivatalnál, és a járási hivatallal együttműködni.

(4) * 

(5) A foglalkoztatásba bevonható személy - a (7) bekezdés szerinti kivétellel - a járási hivatallal történő együttműködése keretében a részére folyósított első rendszeres létfenntartási támogatás átvételét követő 45 napot követően köteles a számára felajánlott megfelelő munkahelyet - ideértve a közfoglalkoztatást is - elfogadni.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában a megfelelő munkahelyre a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény és a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény szabályai megfelelően alkalmazandók.

(7) Nem köteles a foglalkoztatásba bevonható személy a számára felajánlott munkahelyet elfogadni, ha

a) a foglalkoztatás felajánlásakor magyarországi munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, és azt a magyarországi munkáltató igazolja,

b) harmadik életévét be nem töltött kiskorú ellátásáról köteles gondoskodni, vagy

c) iskolai rendszerű nappali képzésben vesz részt tanulói jogviszonyban és a tizennyolcadik életévét nem töltötte be.

(8) A foglalkoztatás és a közfoglalkoztatás megszervezése érdekében a járási hivatal a foglalkoztatásba bevonható személyek létszámáról, nemek szerinti és korcsoportonkénti megoszlásáról, valamint szálláshelyéről adatokat kérhet a megyei, fővárosi védelmi bizottságtól és a hivatásos katasztrófavédelemi szervtől.

(9) A (8) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során személyes adatok nem adhatók át.

3. A kiskorúak nevelésére, ellátására vonatkozó különös szabályok

3. § Ha a menedékes kiskorú ellátásáról gondoskodik, a kiskorú elhelyezése céljából a magyar állampolgárral azonos feltételekkel jogosult igénybe venni a bölcsődei ellátást, az óvodai gondozást, nevelést, ellátást és a Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatásait.

3/A. § *  (1) Ha a menedékes, a menedékesként elismerését kérő vagy az Ukrajnában állandó lakóhellyel rendelkező és 2022. február 24-én vagy azt követően Ukrajnából érkező magyar állampolgár (a továbbiakban együtt: igénylő) gyermek, tanuló ellátásáról gondoskodik, kérelme alapján a gyermek, tanuló ingyenesen, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 21/B. és 21/C. §-ában foglalt jogosultsági feltételek vizsgálata nélkül jogosult a Gyvt. szerinti intézményi és szünidei gyermekétkeztetés igénybevételére a kérelem benyújtásától számított 6 hónapig.

(2) *  Az (1) bekezdés szerinti időtartamot követően abban az esetben jogosult az igénylő által ellátott gyermek, tanuló ingyenesen, a Gyvt. 21/B. §-ában foglalt jogosultsági feltételek vizsgálata nélkül a Gyvt. szerinti intézményi gyermekétkeztetés igénybevételére, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval és társadalombiztosítási járulékkal csökkentett összegének 130%-át.

(2a) *  A (2) bekezdés szerinti feltétel fennállásáról az igénylő az intézményi gyermekétkeztetés igénybevételére irányuló 1. melléklet szerinti kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozik.

(3) *  Az igénylőnek az (1) bekezdés szerinti időtartamot követően benyújtott, a Gyvt. 19. §-a szerinti jogosultság iránti kérelme elbírálására - magyarországi lakó- vagy tartózkodási hely hiányában - a menekültügyi hatóság által nyilvántartott szálláshelye szerinti települési önkormányzat jegyzője illetékes.

(4) *  Ha az igénylő sem magyarországi lakó- vagy tartózkodási hellyel, sem a menekültügyi hatóság által nyilvántartott szálláshellyel nem rendelkezik, a (3) bekezdés szerinti kérelme elbírálására azon települési önkormányzat jegyzője illetékes, ahol az (1) bekezdés szerinti ingyenes intézményi és szünidei gyermekétkeztetést utoljára igénybe vette.

4. A rendszeres létfenntartási támogatásra vonatkozó eltérő szabályok

4. § (1) *  A menedékes esetében a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet 53. § (1) bekezdése helyett a (2)-(7) bekezdést kell alkalmazni.

(2) *  A menedékest rendszeres létfenntartási támogatás illeti meg.

(3) A (2) bekezdés szerinti jogosultat a rendszeres létfenntartási támogatás a befogadó állomáson vagy a számára kijelölt egyéb szálláshelyen tartózkodása alatt is megilleti.

(4) *  A rendszeres létfenntartási támogatást a menekültügyi hatóság a menedékes részére havonta - a hónap 15. napjáig - folyósítja.

(4a) *  A 6. életévét betöltött menedékes esetében a rendszeres létfenntartási támogatás folyósításának feltétele, hogy a 6. életévét betöltött menedékes - a (4b) bekezdésben meghatározott kivétellel - a folyósítást megelőző hónapban megjelenjen a szálláshelye, illetve a számára tartózkodás céljából kijelölt lakóhelye szerint illetékes járási hivatal előtt.

(4b) *  A 6. életévét betöltött, de a 18. életévét be nem töltött menedékes helyett a törvényes képviselője is eleget tehet a megjelenési kötelezettségnek.

(4c) *  A járási hivatal a megjelenési kötelezettség teljesítésének tényéről a menekültügyi hatóságot minden hónap 5. napjáig elektronikus úton tájékoztatja.

(4d) *  Ha a menedékes

a) a (4a) vagy (4b) bekezdésben meghatározott megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy

b) a folyósított összeget nem veszi át,

az adott hónapra vonatkozó utólagos folyósításra nem tarthat igényt.

(5) Ha a (2) bekezdés szerinti jogosult részére a 2. § (5) bekezdése alapján megfelelő munkahelyet ajánlanak fel, és azt a (2) bekezdés szerinti jogosult nem fogadja el - a 2. § (7) bekezdése szerinti kivétellel -, a rendszeres létfenntartási támogatás folyósítását a menekültügyi hatóság megszünteti. Ennek érdekében a járási hivatal 5 napon belül tájékoztatja a menekültügyi hatóságot a felajánlott munkahely visszautasításának tényéről.

(6) A menekültügyi hatóság a rendszeres létfenntartási támogatást nem folyósítja arra a hónapra, amely során a (2) bekezdés szerinti jogosult

a) közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő foglalkoztatásban vagy magyarországi munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban jövedelmet szerez,

b) a magyar nyugdíjrendszerből öregségi nyugdíjban részesül, vagy

c) külföldről származó öregségi nyugdíjban részesül, és azt Magyarországon fel tudja venni.

(7) Az idegenrendészeti hatóság a menekültügyi hatóság részére a menedékes foglalkoztatása kapcsán kezelt adatokat az e rendeletben foglaltak végrehajtása érdekében átadhatja.

5. § (1) Az 1. § b) pont bb) alpontja szerinti személy rendszeres létfenntartási támogatásának megállapítására és folyósítására a (2)-(5) bekezdést kell alkalmazni.

(2) Az 1. § b) pont bb) alpontja szerinti személy részére járó rendszeres létfenntartási támogatás havi mértéke

a) nagykorúak esetén a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegével,

b) kiskorúak esetén a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 11. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott családi pótlék összegével

egyezik meg.

(2a) *  Az 1. § b) pont bb) alpontja szerinti személy rendszeres létfenntartási támogatása tekintetében az 1. § b) pont bb) alpontja szerinti személy szálláshelye, illetve a számára tartózkodás céljából kijelölt lakóhelye szerint illetékes járási hivatal jár el.

(3) *  A (2) bekezdésben meghatározott rendszeres létfenntartási támogatást az 1. § b) pont bb) alpontja szerinti személy kérelmére a járási hivatal határozattal állapítja meg, és azt havonta - a hónap 15. napjáig - folyósítja.

(3a) *  A 6. életévét betöltött, 1. § b) pont bb) alpontja szerinti személy esetében a rendszeres létfenntartási támogatás folyósításának feltétele, hogy a 6. életévét betöltött, 1. § b) pont bb) alpontja szerinti személy - a (3b) bekezdésben meghatározott kivétellel - a folyósítást megelőző hónapban a járási hivatal által megjelölt időpontban és helyen megjelenjen.

(3b) *  A 6. életévét betöltött, de a 18. életévét be nem töltött, 1. § b) pont bb) alpontja szerinti személy helyett a törvényes képviselője is eleget tehet a megjelenési kötelezettségnek.

(3c) *  Ha az 1. § b) pont bb) alpontja szerinti személy

a) a (3a) vagy (3b) bekezdésben meghatározott megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy

b) a folyósított összeget nem veszi át,

az adott hónapra vonatkozó utólagos folyósításra nem tarthat igényt.

(4) Ha az 1. § b) pont bb) alpontja szerinti személy részére a 2. § (5) bekezdése alapján megfelelő munkahelyet ajánlanak fel, és azt az 1. § b) pont bb) alpontja szerinti személy nem fogadja el - a 2. § (7) bekezdése szerinti kivétellel -, a rendszeres létfenntartási támogatás folyósítását a járási hivatal megszünteti.

(5) A járási hivatal a rendszeres létfenntartási támogatást nem folyósítja arra a hónapra, amely során az 1. § b) pont bb) alpontja szerinti személy

a) közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő foglalkoztatásban vagy magyarországi munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban jövedelmet szerez,

b) a magyar nyugdíjrendszerből öregségi nyugdíjban részesül, vagy

c) külföldről származó öregségi nyugdíjban részesül, és azt Magyarországon fel tudja venni.

5. Záró rendelkezések

6. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2022. március 16-án lép hatályba.

(2) A 7. § 2022. március 30-án lép hatályba.

6/A. § *  E rendeletnek a veszélyhelyzet ideje alatt szomszédos országban fennálló humanitárius katasztrófára tekintettel kiadott egyes veszélyhelyzeti rendeletek módosításáról szóló 170/2022. (IV. 28.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 2. § (2a), (3) bekezdését, 4. § (1), (2) és (4) bekezdését, 5. § (2a) és (3) bekezdését a Módr. hatálybalépését követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.

7. § * 

8-9. § * 

1. melléklet a 106/2022. (III. 12.) Korm. rendelethez * 

KÉRELEM
a 106/2022. (III. 12.) Korm. rendelet 3/A. § (2) bekezdése szerinti ingyenes intézményi gyermekétkeztetés igénybevételéhez

1. Alulírott, .............................. (születési név: .............................., születési hely, idő: ...........................,
......... ... ..., anyja neve: ..............................) ................................................ szám alatti lakos mint a(z)
1.1. .............................. nevű gyermek (születési hely, idő: .............................., ......... ... ...
anyja neve: ..............................),
1.2. .............................. nevű gyermek (születési hely, idő: .............................., ......... ... ...
anyja neve: ..............................),  * 
1.3. .............................. nevű gyermek (születési hely, idő: .............................., ......... ... ...
anyja neve: ..............................),  * 
szülője / más törvényes képviselője / gondviselője (a megfelelő aláhúzandó) a 106/2022. (III. 12.) Korm. rendelet 3/A. § (2) bekezdés szerinti ingyenes intézményi gyermekétkeztetés igénybevételét kérem, mivel a gyermek(ek) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett, azaz nettó összegének 130%-át.
2. Az étkeztetés biztosítását
|_| kizárólag a déli meleg főétkezés vagy
|_| a déli meleg főétkezés mellett egy kisétkezés vagy
|_| a déli meleg főétkezés mellett két kisétkezés vagy
|_| bölcsőde, mini bölcsőde esetében a déli meleg főétkezés mellett a reggeli főétkezés és két kisétkezés
vonatkozásában kérem.
3. Kérem diétás étrend biztosítását: igen/nem (a választott lehetőség aláhúzandó!), a következő egészségi állapotra tekintettel: ............................................................
4. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek, egyúttal hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének igénybevételéhez történő felhasználásához.
Dátum: ..............................
............................................................
az ellátást igénybe vevő
(szülő, más törvényes képviselő) aláírása

Tájékoztató a nyilatkozat kitöltéséhez

A jövedelemszámítás szabályai

1. A feltétel csak a 106/2022. (III. 12.) Korm. rendelet 3/A. §-a szerinti gyermek esetén alapozza meg a normatív kedvezményre való jogosultságot, ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér nettó összegének 130%-át [2022. évben a 172 900 forintot].

2. A nyilatkozat megtételekor figyelembe veendő személyek köre: a kérelem benyújtásának időpontjában közös háztartásban élő családtagként kell figyelembe venni az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező

2.1. szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,

2.2. a tizennyolc éven aluli gyermeket, a huszonöt évesnél fiatalabb, köznevelési intézményben nappali rendszerű oktatásban részt vevő vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben tanuló gyermeket és életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos gyermeket, kivéve a nevelőszülőnél ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeket, valamint a nevelőszülőnél elhelyezett nevelésbe vett gyermeket és utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet,

2.3. a 2.1. és 2.2. alpontba nem tartozó, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény családjogra irányadó szabályai alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.

3. A nyilatkozat megtételekor figyelembe veendő jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, továbbá az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. Így különösen:

3.1. munkaviszonyból, munkavégzésre/foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és táppénz,

3.2. társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem,

3.3. nyugellátás, megváltozott munkaképességű személyek ellátásai (például rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás), nyugdíjszerű ellátások (például korhatár előtti ellátás),

3.4. a gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások [különösen: csecsemőgondozási díj (CSED), gyermekgondozási díj (GYED), gyermekgondozást segítő ellátás (GYES), gyermeknevelési támogatás (GYET), családi pótlék, gyermektartásdíj, árvaellátás],

3.5. önkormányzat, járási hivatal és az állami foglalkoztatási szerv által folyósított rendszeres pénzbeli ellátások (különösen: foglalkoztatást helyettesítő támogatás, ápolási díj, időskorúak járadéka, álláskeresési járadék),

3.6. egyéb jövedelem (különösen: kapott tartás-, ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, kis összegű kifizetések).

4. A jövedelmi adatok alatt havi nettó jövedelmet kell érteni.

5. Rendszeres jövedelem esetén a nyilatkozat benyújtását megelőző hónapban kapott összeget, míg nem rendszeres jövedelem, illetve vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a nyilatkozat benyújtását megelőző tizenkét hónap alatt kapott összeg egy havi átlagát kell együttesen figyelembe venni.

6. A családtag által fizetett tartásdíj összegét jövedelemcsökkentő tényezőként kell figyelembe venni.

7. Nem minősül jövedelemnek, így a jövedelembe sem kell beszámítani a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1a) bekezdése szerinti ellátásokat, így különösen a rendkívüli települési támogatást, valamint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, a gyógyszerkiadások viseléséhez és a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatást, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó támogatást és pótlékot, az anyasági támogatást, a nyugdíjprémiumot, az egyszeri juttatást, a tizenharmadik havi nyugdíjat, a tizenharmadik havi ellátást és a szépkorúak jubileumi juttatását, a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményeit, a vakok személyi járadékát és a fogyatékossági támogatást, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatást, az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzésnek, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzésnek, valamint a természetes személyek között az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (háztartási munka) a havi ellenértékét, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíjat, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatást.

8. A nyilatkozat benyújtását megelőzően megszűnt jövedelmet figyelmen kívül kell hagyni.

9. A családban az egy főre jutó havi jövedelem összegének kiszámítása: a család összes nettó jövedelme [a 2. pont szerinti személyek 3. pont szerinti jövedelmének együttes összege] csökkentve a fizetett gyermektartásdíj összegével, majd osztva a jövedelemszámításnál figyelembe veendő személyek számával [2. pont].


  Vissza az oldal tetejére
//