A Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. § (3) és (4) bekezdésére,
a 30. § tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 12. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) * A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti hitelintézet és pénzügyi vállalkozás a 2022–2025. adóévekre a (2)–(9) bekezdésben foglaltak szerinti különadó önadózás útján történő megállapítására, bevallására és fizetésére kötelezett.
(2) * A 2022. adóévben az e § szerinti különadó alapja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) szerinti, az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel, azzal, hogy nem tartozik a nettó árbevételbe
a) a futamidő közben vagy futamidő végén visszavett, majd értékesített eszköz könyv szerinti értéke (ide nem értve azt az összeget, amely a pénzügyi lízingbe adott eszköz beszerzési értékeként került elszámolásra),
b) a Htv. 40/D. § (2) bekezdés f) pontja szerinti, a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó bevétel.
(2a) * A 2023. adóévben az e § szerinti különadó alapja a (2b) és (2c) bekezdésben meghatározott adóalaprészek összege.
(2b) * Az e § szerinti különadó 2023. január 1. napjától 2023. június 30. napjáig számítandó adóalaprésze a Htv. szerinti, az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel 50 százaléka, azzal, hogy nem tartozik a nettó árbevételbe
a) a futamidő közben vagy futamidő végén visszavett, majd értékesített eszköz könyv szerinti értékének (ide nem értve azt az összeget, amely a pénzügyi lízingbe adott eszköz beszerzési értékeként került elszámolásra) 50 százaléka,
b) a Htv. 40/D. § (2) bekezdés f) pontja szerinti, a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó bevétel 50 százaléka.
(2c) * Az e § szerinti különadó 2023. július 1. napjától 2023. december 31. napjáig számítandó adóalaprésze az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott adózás előtti eredmény 50 százaléka, azzal, hogy az adóalap megállapításakor
a) csökkentő tételként kell figyelembe venni
aa) az adóévet megelőző adóévben a számvitelről szóló törvény szerint pénzügyi műveletek bevételei között osztalék jogcímen kimutatott vagy az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózónál az ennek megfeleltethető összeg 50 százalékát, feltéve, hogy annak összegét az osztalékot megállapító társaság nem számolja el az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként,
ab) az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott, a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó nyereség 50 százalékát;
b) növelő tételként kell figyelembe venni az adóévet megelőző adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt
ba) az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény szerinti pénzügyi szervezetek különadója 50 százalékát,
bb) a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény szerinti pénzügyi tranzakciós illeték 50 százalékát,
bc) az e rendelet szerinti adó 50 százalékát.
(2d) * A 2024. adóévben az e § szerinti különadó alapja a 2022. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott adózás előtti eredmény, azzal, hogy az adóalap megállapításakor
a) csökkentő tételként kell figyelembe venni
aa) a 2022. adóévben a számvitelről szóló törvény szerinti pénzügyi műveletek bevételei között osztalék jogcímen kimutatott vagy az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózónál az ennek megfeleltethető összeget, feltéve, hogy annak összegét az osztalékot megállapító társaság nem számolja el az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként;
ab) a 2022. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott, a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó nyereséget;
b) növelő tételként kell figyelembe venni a 2022. adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt
ba) az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény szerinti pénzügyi szervezetek különadóját;
bb) a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény szerinti pénzügyi tranzakciós illetéket;
bc) az e rendelet szerinti adót.
(2e) * A 2025. adóévben az e § szerinti különadó alapja a 2023. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott adózás előtti eredmény, azzal, hogy az adóalap megállapításakor
a) csökkentő tételként kell figyelembe venni
aa) a 2023. adóévben a számvitelről szóló törvény szerinti pénzügyi műveletek bevételei között osztalék jogcímen kimutatott vagy az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózónál az ennek megfeleltethető összeget, feltéve, hogy annak összegét az osztalékot megállapító társaság nem számolja el az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként,
ab) a 2023. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott, a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó nyereséget;
b) növelő tételként kell figyelembe venni a 2023. adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt
ba) az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény szerinti pénzügyi szervezetek különadóját,
bb) a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény szerinti pénzügyi tranzakciós illetéket,
bc) az e rendelet szerinti adót.
(3) A különadó mértéke
a) 2022-ben 10 százalék,
b) * a (2b) bekezdés szerinti adóalaprészre 8 százalék,
c) * a (2c) bekezdés szerint adóalaprész 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 13 százalék, az e feletti összegre 30 százalék,
d) * a (2d) bekezdés szerinti adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 13 százalék, az e feletti összegre 30 százalék,
e) * a (2e) bekezdés szerinti adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 7 százalék, az e feletti összegre 18 százalék.
(4) A hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás a 2022. adóévre vonatkozó különadót 2022. október 10-ig külön nyomtatványon megállapítja, és az adókötelezettséget 2022. október 10-ig és 2022. december 10-ig két egyenlő részletben megfizeti.
(5) A hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás a 2023. adóévre vonatkozó különadót 2023. június 10-ig külön nyomtatványon megállapítja, és az adókötelezettséget 2023. június 10-ig, 2023. október 10-ig és 2023. december 10-ig három egyenlő részletben megfizeti.
(5a) * A hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás a 2024. adóévre vonatkozó különadót 2024. június 10-ig külön nyomtatványon megállapítja, és az adókötelezettséget 2024. június 10-ig és 2024. december 10-ig két egyenlő részletben megfizeti.
(5b) * Amennyiben a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás tulajdonában lévő, (5c) bekezdés szerinti állampapíroknak a 2023. január 1-je és 2023. április 30-a közötti napi átlagos állományához viszonyítva a 2024. január 1-je és 2024. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya növekszik, akkor a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás az (5a) bekezdés alapján a 2024. december 10-ig teljesítendő különadó fizetési kötelezettségét az (5c)–(5f) bekezdésben foglaltak szerint csökkenti, azzal, hogy az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.
(5c) * Az (5b) bekezdés alkalmazásában állampapír alatt a 2027. január 1-jét követően lejáró Magyar Államkötvény elnevezésű, forintban denominált, aukció keretében forgalomba hozott állampapírokat kell érteni, azzal, hogy a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) szerint meghatározott fordított repóügyletek, értékpapírkölcsön ügyletek, értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 8. pontjában meghatározott vétel-eladás (buy-sell back) ügyletek keretében megszerzett állampapírok nem tartoznak e rendelkezés hatálya alá.
(5d) * Az (5b) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés összege az (5c) bekezdés szerinti állampapír-állomány névértéknövekményének 10 százaléka, de legfeljebb az e § szerinti különadó (5b)–(5e) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés figyelembevétele nélkül számított, adóévre fizetendő összegének 50 százaléka, azzal, hogy a csökkentés során az (5b) bekezdés szerinti állampapír állomány névértéknövekménye legfeljebb azon összegben vehető figyelembe, amilyen összegben a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás a tulajdonában lévő valamennyi állampapírnak – ideértve az (5c) bekezdés szerinti állampapírt és az (5c) bekezdés szerinti állampapíron kívüli állampapírt, de ide nem értve a Tpt. szerint meghatározott fordított repóügyletek, értékpapírkölcsön ügyletek, értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 8. pontjában meghatározott vétel-eladás (buy-sell back) ügyletek keretében megszerzett állampapírt – a 2023. január 1-je és 2023. április 30-a közötti napi átlagos állományához viszonyítottan a 2024. január 1-je és 2024. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya növekszik. Az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.
(5e) * Az (5b) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás az (5b) bekezdés szerinti csökkentésről 2024. december 10-ig bevallást nyújtson be.
(5f) * Amennyiben a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás az (5b) bekezdés szerinti időszakokban egyesüléssel érintett, akkor az (5b)–(5d) bekezdést a jogelőd(ök) és jogutód(ok) adatainak figyelembevételével kell alkalmazni.
(5g) * A hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás a 2025. adóévre vonatkozó különadót 2025. június 10-ig külön nyomtatványon megállapítja, és az adókötelezettséget 2025. június 10-ig és 2025. december 10-ig két egyenlő részletben megfizeti.
(5h) * Amennyiben a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás tulajdonában lévő (5i) bekezdés szerinti állampapíroknak a 2023. január 1-je és 2023. április 30-a közötti időszakra, illetve a 2024. szeptember 1-je és 2024. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya közül a magasabb értékhez viszonyítottan a 2025. január 1-je és 2025. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya növekszik, akkor a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás az (5g) bekezdés alapján a 2025. december 10-ig teljesítendő különadó fizetési kötelezettségét az (5i)–(5m) bekezdésben foglaltak szerint csökkenti, azzal, hogy az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.
(5i) * Az (5h) bekezdés alkalmazásában állampapír alatt a 2029. január 1-jét követően lejáró Magyar Államkötvény elnevezésű, forintban denominált, aukció keretében forgalomba hozott állampapírokat kell érteni, azzal, hogy a Tpt. szerint meghatározott fordított repóügyletek, értékpapírkölcsön ügyletek és az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 8. pontjában meghatározott vétel-eladás (buy-sell back) ügyletek keretében megszerzett állampapírok nem tartoznak e rendelkezés hatálya alá.
(5j) * Az (5h) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés összege az (5i) bekezdés szerinti állampapír állomány névérték-növekményének 10 százaléka, de legfeljebb az e § szerinti különadó (5h) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés figyelembevétele nélkül számított, adóévre fizetendő összegének 50 százaléka, figyelemmel az (5k) bekezdésre. Az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.
(5k) * Az (5h)–(5j) bekezdés alkalmazása során az (5i) bekezdés szerinti állampapír állomány névérték-növekménye legfeljebb azon összegben vehető figyelembe, amilyen összegben a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás a tulajdonában lévő valamennyi állampapírnak – ideértve az (5i) bekezdés szerinti állampapírt és az (5i) bekezdés szerinti állampapíron kívüli, Magyar Állam által kibocsátott állampapírt, de ide nem értve a Tpt. szerint meghatározott fordított repóügyletek, értékpapírkölcsön ügyletek, értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 8. pontjában meghatározott vétel-eladás (buy-sell back) ügyletek keretében megszerzett állampapírt – a 2023. január 1-je és 2023. április 30-a közötti időszakra, illetve a 2024. szeptember 1-je és 2024. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya közül a magasabb értékhez viszonyítottan a 2025. január 1-je és 2025. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya növekszik. Az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.
(5l) * Az (5h) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás az (5h) bekezdés szerinti csökkentésről 2025. december 10-ig bevallást nyújtson be.
(5m) * Amennyiben a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás az (5h) bekezdés szerinti időszakokban egyesüléssel érintett, akkor az (5h)–(5l) bekezdést a jogelőd(ök) és jogutód(ok) adatainak figyelembevételével kell alkalmazni.
(6) A megszűnő vagy a különadó hatálya alól bármely egyéb okból év közben kikerülő hitelintézet, pénzügyi vállalkozás az e § szerinti kötelezettségét a megszűnését vagy a különadó hatálya alól történő kikerülését követő 30. napig teljesíti, ha az annak teljesítésére előírt határidő korábban nem telt le.
(7) E § rendelkezéseit a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás első alkalommal a 2021. december 31-ét követően kezdődő, 2022. július 1-jét magában foglaló teljes adóévére alkalmazza.
(8) Az e § szerinti különadó adónak minősül. Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadók.
(9) Az e § szerinti különadóból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi.
1/A. § *
2. § (1) * A kőolajtermék-előállító a 2022–2025. adóévekre vonatkozóan a (2)–(11) bekezdésben foglaltak szerinti különadó önadózás útján történő megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezett.
(2) A különadó alapja az Oroszországi Föderációból származó kőolaj (3) bekezdés szerint meghatározott világpiaci árkülönbözetének és a tárgyhónapban beszerzett, az Oroszországi Föderációból származó nyersolaj hordóban mért mennyiségének a szorzata.
(3) * E § alkalmazásában a kőolaj világpiaci árkülönbözete a Platts Crude Oil Marketwire Brent (Platts Dated Brent-PCAAS0) tárgyhónapra vonatkozó napi jegyzései Mid értékeinek (amerikai dollár/hordó) számtani átlaga és az Orosz Föderációból származó nyersolaj tárgyhavi hordónkénti beszerzési árainak számtani átlaga közötti különbség hordónként 5 amerikai dollárral csökkentett összege, ha az pozitív, azzal, hogy a kőolajtermék-előállító az adókötelezettség megállapításakor a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, tárgyhavi átlagos amerikai dollár árfolyamát alkalmazza.
(4) A beszerzési ár a számla szerinti, amerikai dollárban meghatározott beszerzési ár, amely további beszerzéshez kapcsolódó költségekkel nem csökkenthető.
(5) * A különadó mértéke 95 százalék.
(6) A kőolajtermék-előállító az e § szerinti különadó kötelezettséget – a (8) bekezdésben foglalt kivétellel – havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig állapítja meg, vallja be az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon, és fizeti meg.
(7) E § rendelkezéseit a kőolajtermék-előállító első alkalommal a 2021. december 31-ét követően kezdődő, 2022. július 1-jét magában foglaló teljes adóévére alkalmazza.
(8) A kőolajtermék-előállító a 2022. január 1-je és 2022. július 1-je közötti időszak egyes hónapjaira fizetendő különadót 2022. szeptember 20. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg.
(9) A megszűnő vagy a különadó hatálya alól bármely egyéb okból év közben kikerülő kőolajtermék-előállító az e § szerinti kötelezettségét a különadó hatálya alól történő kikerülését követő 30. napig teljesíti, ha az annak teljesítésére előírt határidő korábban nem telt le.
(10) Az e § szerinti különadó adónak minősül. Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadók.
(11) Az e § szerinti különadóból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevétele.
2/A–3/A. § *
4. § *
4/A. § *
5. § *
6. § *
7. § *
8. § (1)–(5) *
(6) * A Távhő. törvény 7. § (1) bekezdésétől eltérően a 2023–2025. adóévekre vonatkozóan a jövedelemadó a pozitív adóalap 41 százaléka.
(7) * A Távhő. törvény 8. §-ától eltérően a 2023–2025. adóévi adóelőlegek megfizetése során a (6) bekezdés szerinti mértéket alkalmazni kell.
(8) *
9–12. § *
13–13/A. § *
14. § *
15. § *
15/A. § *
16. § (1) * A biztosítási adóról szóló 2012. évi CII. törvény (a továbbiakban: Bizta tv.) szerinti biztosító (e § alkalmazásában a továbbiakban: biztosító) a 2022. július 1. és 2025. december 31. közötti időszakra biztosítási pótadó (e § alkalmazásában a továbbiakban: pótadó) fizetésére köteles.
(2) A pótadó alapja
a) a Bizta tv. szerinti biztosítási szolgáltatás nyújtásából származó, valamint
b) a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 2. melléklete szerinti biztosítási ágazatokba tartozó biztosítási szolgáltatás nyújtásából származó, Bizta tv. szerinti biztosítási díj (a továbbiakban: biztosítási díj) összege.
(3) A pótadó mértéke a 2022. július 1. és 2022. december 31. között keletkezett adóalap esetén
a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti adóalaprész
aa) 1 milliárd forintot meg nem haladó része után 4 százalék,
ab) 1 milliárd forintot meghaladó, de 18 milliárd forintot meg nem haladó része után 8 százalék,
ac) 18 milliárd forintot meghaladó része után 14 százalék, valamint
b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti adóalaprész
ba) 1 milliárd forintot meg nem haladó része után 2 százalék,
bb) 1 milliárd forintot meghaladó, de 18 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék,
bc) 18 milliárd forintot meghaladó része után 6 százalék.
(4) A pótadó mértéke a 2023. január 1. és 2023. december 31. között keletkezett adóalap esetén
a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti adóalaprész
aa) 2 milliárd forintot meg nem haladó része után 2 százalék,
ab) 2 milliárd forintot meghaladó, de 36 milliárd forintot meg nem haladó része után 4 százalék,
ac) * 36 milliárd forintot meghaladó része után 12 százalék, valamint
b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti adóalaprész
ba) 2 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,
bb) 2 milliárd forintot meghaladó, de 36 milliárd forintot meg nem haladó része után 1,5 százalék,
bc) * 36 milliárd forintot meghaladó része után 5 százalék.
(4a) * A pótadó mértéke a 2024. január 1. és 2024. december 31. között keletkezett adóalap esetén a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti adómérték.
(4b) * A pótadó mértéke a 2025. január 1. és 2025. december 31. között keletkezett adóalap esetén
a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti adóalaprész
aa) 48 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék,
ab) 48 milliárd forintot meghaladó része után 14 százalék;
b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti adóalaprész
ba) 48 milliárd forintot meg nem haladó része után 2 százalék,
bb) 48 milliárd forintot meghaladó része után 6 százalék.
(5) A biztosítónak
a) * 2022. november 30-ig a 2021. július 1-jétől 2022. június 30-ig elszámolt biztosítási díj alapulvételével a (4) bekezdés szerinti adómértékkel, a (7) bekezdésre figyelemmel számított,
b) 2023. május 31-ig a (3) bekezdés szerinti adómértékkel számított, 2023. január 31-ig bevallandó pótadóval egyező,
c) * 2024. május 31-ig a (4) bekezdés szerinti adómértékkel számított, 2024. január 31-ig bevallandó pótadórészlettel egyező,
d) * 2024. november 15-ig a (4) bekezdés szerinti adómértékkel számított, 2024. július 31-ig bevallandó pótadórészlettel egyező,
e) * 2025. december 10-ig a (4b) bekezdés szerinti adómértékkel a 2025. január 1-jétől 2025. november 30-ig elszámolt biztosítási díj alapulvételével és a (6b)–(6g) bekezdés figyelembevételével számított
összegű pótadóelőleget kell megállapítani, megfizetni és – az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon – bevallani,
(6) * A biztosítónak
a) a (3) bekezdés szerinti adómértékekkel számított pótadót 2023. január 31-ig,
b) a (4) bekezdés szerinti adómértékekkel számított pótadót két egyenlő részletben, 2024. január 31-ig és 2024. július 31-ig,
c) a (4a) bekezdés szerinti adómértékekkel számított pótadót két egyenlő részletben 2025. január 31-ig és 2025. július 31-ig,
d) * a (4b) bekezdés szerinti adómértékekkel számított pótadót két egyenlő részletben 2026. január 31-ig és 2026. július 31-ig
kell megállapítania, megfizetnie és – az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon – bevallania.
(6a) * Ha
a) az (5) bekezdés a) pontja alapján megfizetett pótadóelőleg összege több, mint a pótadó (6) bekezdés a) pontja alapján bevallott összege,
b) az (5) bekezdés b) pontja alapján megfizetett pótadóelőleg összege több, mint a pótadó (6) bekezdés b) pontja alapján bevallott teljes összege,
c) az (5) bekezdés c) és d) pontja alapján megfizetett pótadóelőlegek összesített összege több, mint a pótadó (6) bekezdés c) pontja alapján bevallott teljes összege,
d) az (5) bekezdés e) pontja alapján megfizetett pótadóelőlegek összesített összege több, mint a pótadó (6) bekezdés d) pontja alapján bevallott teljes összege,
akkor a különbözetet az adóalany az a) pont szerinti esetben a pótadóbevallás benyújtásának napjától, a b) pont szerinti esetben 2024. július 31-étől, a c) pont szerinti esetben 2025. július 31-étől, a d) pont szerinti esetben 2026. július 31-étől igényelheti vissza az adózás rendjéről szóló törvény adóvisszatérítési szabályai alapján.
(6b) * Amennyiben a biztosító a tulajdonában lévő, (6c) bekezdés szerinti állampapíroknak a 2024. augusztus 1-je és 2024. október 31-e közötti napi átlagos állományához viszonyítva a 2025. január 1-je és 2025. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya növekszik, akkor a biztosító a (4b) bekezdés szerinti mértékkel megállapított különadó fizetési kötelezettségét a (6c)–(6h) bekezdésben foglaltak szerint csökkenti, azzal, hogy az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.
(6c) * A (6b) bekezdés alkalmazásában állampapír alatt a 2030. január 1-jét követően lejáró Magyar Államkötvény elnevezésű, forintban denominált, aukció keretében forgalomba hozott állampapírokat kell érteni, azzal, hogy a Tpt. szerint meghatározott fordított repóügyletek, az értékpapír-finanszírozási ügyletek, értékpapírkölcsön ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 8. pontjában meghatározott vétel-eladás (buy-sell back) ügyletek keretében megszerzett állampapírok nem tartoznak e rendelkezés hatálya alá.
(6d) * A (6b) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés összege a (6c) bekezdés szerinti állampapír állomány névérték-növekményének 30 százaléka, de legfeljebb az e § szerinti különadó (6b) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés figyelembevétele nélkül számított adóévre a (2) bekezdés a) pontja szerinti adóalap után fizetendő adó 40 százaléka, illetve a (2) bekezdés b) pontja szerinti adóalap után fizetendő adó összege, figyelemmel a (6e) bekezdésre. Az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.
(6e) * A (6b)–(6d) bekezdés alkalmazása során a (6c) bekezdés szerinti állampapír állomány névérték-növekménye legfeljebb azon összegben vehető figyelembe, amilyen összegben a biztosító a tulajdonában lévő valamennyi állampapírnak – ideértve a (6c) bekezdés szerinti állampapírt és a (6c) bekezdés szerinti állampapíron kívüli, Magyar Állam által kibocsátott állampapírt, de ide nem értve a Tpt. szerint meghatározott fordított repóügyletek, értékpapír-finanszírozási ügyletek, értékpapírkölcsön ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 8. pontjában meghatározott vétel-eladás (buy-sell back) ügyletek keretében megszerzett állampapírt – a 2024. augusztus 1-je és 2024. október 31-e közötti napi átlagos állományához viszonyítottan a 2025. január 1-je és 2025. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya növekszik. Az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.
(6f) * A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pont a)–f) alpontja szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok (e § alkalmazásában a továbbiakban: kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok) a (6b)–(6e) bekezdést úgy alkalmazzák, hogy az adóalany által a (6b)–(6e) bekezdés szerinti adócsökkentésre jogosító állampapír állomány névérték-növekmény számításakor figyelembe nem vett adócsökkentésre jogosító állampapír állomány névérték-növekményt az adóalany kapcsolt vállalkozásának minősülő adóalany figyelembe veheti az e § szerinti adókötelezettsége megállapítása során olyan módon, hogy ugyanazon állampapír állomány névérték-növekmény összege csak egyszer kerüljön figyelembevételre a (6b)–(6e) bekezdés alkalmazásakor. A figyelembe vett állampapír állomány névérték-növekmény összegéről a kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok külön-külön nyilvántartást vezetnek.
(6g) * A (6b) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a biztosító a (6b) bekezdés szerinti csökkentésről 2025. december 10-ig bevallást nyújtson be.
(6h) * Amennyiben a biztosító a (6b) bekezdés szerinti időszakokban egyesüléssel érintett, akkor a (6b)–(6g) bekezdést a jogelőd(ök) és jogutód(ok) adatainak figyelembevételével kell alkalmazni.
(7) * A kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok adóját úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok adóalapját össze kell adni, és az eredmény alapulvételével a (3) és (4) bekezdés szerinti adómértékkel kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az általuk elért adóalap az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összesített adóalapban képvisel.
(8) A (7) bekezdés szerinti rendelkezést akkor kell alkalmazni, ha a kapcsolt vállalkozási viszony 2022. június 1-jét követő szétválással, kiválással jött létre, vagy ha a 2022. június 1-jét követően biztosítási adóköteles tevékenységet végző jogalany az e tevékenységet lehetővé tevő eszközeit 2022. június 1-jét követően más, vele kapcsolt vállalkozási viszonyban álló biztosító számára adta át vagy adta használatba.
(9) Nem kell a (7) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha az adóalany bizonyítja, hogy a (8) bekezdésben meghatározott ügyleteket nem az e §-ban foglalt rendelkezések megkerülése céljából, hanem kizárólag gazdasági okok miatt hajtotta végre.
(10) A pótadóval kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el. A pótadóból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevétele. A pótadót az állami adóhatóság által meghatározott államháztartási számlára kell megfizetni.
17–19. § *
20. § (1) A 2022. július 1-jét magában foglaló adóévben – az adóköteles tevékenységét 2022. július 1-jét követően kezdő adóalany esetén a 2022. július 1-jét követően kezdődő adóévben – a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kiskeradó tv.) szerinti adóköteles tevékenységet végző adóalanynak – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2022. november 30-ig egyszeri, a 2021. évben kezdődő adóéve – több, a 2021. évben kezdődő adóév esetén a 2021. évben kezdődő utolsó adóéve – kiskereskedelmi adójának az adóéve naptári napjai alapján 365 napra számított (évesített) összege 80 százalékával azonos összegű kiskereskedelmi pótadót (e § alkalmazásában a továbbiakban: pótadó) kell megállapítania, megfizetnie és – az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon – bevallania.
(2) Az az adóalany, amelynek nincs a 2021. évben kezdődő adóéve, a Kiskeradó tv. szerint a 2022. évben kezdődő adóévéről benyújtandó bevallással egyidejűleg a 2022. évben kezdődő adóéve – több, a 2022. évben kezdődő adóév esetén a 2022. évben kezdődő utolsó adóéve – adójának az adóéve naptári napjai alapján 365 napra számított (évesített) összege 80 százalékával azonos összeget köteles pótadóként megállapítani, megfizetni és – az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon – bevallani.
(3) A pótadóval kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el, a pótadóból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevétele, a pótadót az állami adóhatóság által meghatározott államháztartási számlára kell megfizetni.
21. § * (1) * A 2022. július 1-jét követően kezdődő, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a fizetendő kiskereskedelmi adó összege az adóévi, Kiskeradó tv. szerinti adóalapnak, illetve a (3a) bekezdés szerinti adóalaprésznek a naptári napi időarányosítással 365 napos időszakra számított összege alapján a Kiskeradó tv. 6. §-a szerint, a 2023-ban kezdődő adóévben a (2) bekezdés szerint, a 2024-ben és 2025-ben kezdődő adóévben a (3) és (3a) bekezdés szerint megállapított adóösszegnek az adóév naptári napjaival arányos része.
(2) A Kiskeradó tv. 6. §-ától eltérően az adózó 2023-ban kezdődő adóévében a következő adómértéket kell alkalmazni az adó megállapítása során:
a) az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék,
b) az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék,
c) az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,
d) az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 4,1 százalék.
(3) * A Kiskeradó tv. 6. §-ától eltérően az adózó – a (3a) bekezdésben foglalt kivétellel – a 2024-ben és 2025-ben kezdődő adóévében a következő adómértéket kell alkalmazni az adó megállapítása során: *
a) az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék,
b) az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék,
c) az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,
d) az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 4,5 százalék.
(3a) * A Kiskeradó tv. 6. §-ától és a (3) bekezdéstől eltérően, a Kiskeradó tv. 1. § 1. pont d) alpontjának hatálya alá tartozó 2025. január 1-jén hatályos Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere (TEÁOR’25) szerint 47.3 ágazatba sorolt kiskereskedelmi tevékenység (a továbbiakban: gépjármű-üzemanyag kiskereskedelem) esetében a 2024-ben és 2025-ben kezdődő adóévében a következő adómértéket kell alkalmazni az adó megállapítása során: *
a) a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelemből származó adóévi nettó árbevételből keletkezett adóalaprész 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék,
b) a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelemből származó adóévi nettó árbevételből keletkezett adóalaprész 500 millió forintot meghaladó része után 3 százalék.
(3b) *
(4) A 2023-ban kezdődő adóév adóelőlegének megállapítása során a Kiskeradó tv. 6. §-a nem alkalmazható, az adóelőleget a (2) bekezdésben meghatározottak szerint kell megállapítani.
(5) * A 2024-ben és 2025-ben kezdődő adóév adóelőlegének megállapítása során a Kiskeradó tv. 6. §-a nem alkalmazható, az adóelőleget a (3)–(3b) bekezdésben meghatározottak szerint kell megállapítani.
(6) Ha a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adóalany adóéve a naptári év július 1-jét követően kezdődik, és a 2022. július 1-jét magában foglaló adóévre a 20. § szerinti adókötelezettség terheli, a (2)–(5) bekezdés rendelkezéseit a 2022. július 1-jét követően kezdődő adóévekre kell alkalmaznia.
22. § * (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 20. § (3) bekezdés a), b) és c) pontjától eltérően a bányajáradék mértéke 2023. szeptember 1-jétől 2023. december 31-ig és a 2024. évben a hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek
a) a termelési műszaki üzemi terv alapján 2008. január 1. előtt üzemszerűen termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében – a Bt. 20. § (3) bekezdés d) és e) pontjában foglalt kivétellel –
aa) ha az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet1.) 5. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott fajlagos érték földgáz esetén
aaa) 28 000 forint/MWh és 55 000 forint/MWh közé esik, 48 százaléka,
aab) meghaladja az 55 000 forint/MWh értéket, 62 százaléka,
ab) ha a Rendelet1. 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott fajlagos érték kőolaj esetében
aba) 230 000 forint/tonna és 260 000 forint/tonna közé esik, 24 százaléka,
abb) meghaladja a 260 000 forint/tonna értéket, 44 százaléka;
b) az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt és szabadáron értékesített földgáz esetében, ha a Rendelet1. 6. § (1) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontjaiban meghatározott fajlagos érték
ba) 28 000 forint/MWh és 55 000 forint/MWh közé esik, 42 százaléka,
bb) meghaladja az 55 000 forint/MWh értéket, 56 százaléka;
c) a próbatermelés során, valamint a termelési műszaki üzemi terv alapján 2008. január 1. után üzemszerűen termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében – a Bt. 20. § (3) bekezdés d) és e) pontjában foglalt kivétellel –
ca) ha a Rendelet1. 5. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott fajlagos érték földgáz esetén
caa) 28 000 forint/MWh és 55 000 forint/MWh közé esik, 36 százaléka,
cab) meghaladja az 55 000 forint/MWh értéket, 56 százaléka,
cb) ha a Rendelet1. 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott fajlagos érték a kitermelt kőolaj esetében
cba) 230 000 forint/tonna és 260 000 forint/tonna közé esik, 24 százaléka,
cbb) meghaladja a 260 000 forint/tonna értéket, 44 százaléka.
(2) A Bt. 20. § (3) bekezdés a), b) és c) pontjától eltérően a bányajáradék mértéke 2023. szeptember 1-jétől 2023. december 31-ig és a 2024. évben az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt és szabadáron értékesített földgáz esetében, ha a Rendelet1. 6. § (1) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontjában meghatározott fajlagos érték nem éri el a 28 000 forint/MWh értéket, a hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek a 42 százaléka.
(3) Az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt és az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátása érdekében értékesített földgáz esetében a Bt. 20. § (3) bekezdés b) pontját kell alkalmazni.
(4) Az (1) és (2) bekezdés a szénhidrogént kitermelő bányavállalkozó esetén akkor alkalmazható, ha az általa hatósági szerződésben (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: szerződés) vállalt, az azonos kategóriába tartozó mezők tekintetében a 2022. évben kitermelt mennyiséget meghaladó, a 2023. és a 2024. évre vállalt kitermelési mennyiséget teljesíti. A kitermelési mennyiségek esetében az azonos kategóriába tartozó mezők kitermelési mennyiségei összeszámíthatók.
(5) A bányavállalkozó a szerződést – a bányászati ügyekért felelős miniszter előzetes egyetértésével – a bányafelügyelettel köti meg.
(6) Ha a bányavállalkozó a kérelmét a hónap 15. napjáig benyújtja, a szerződés megkötése esetén az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat első alkalommal az azon hónapra vonatkozó bányajáradék bevallása során kell alkalmazni, amely hónapban a bányavállalkozó a szerződés megkötésére irányuló kérelmét benyújtotta.
(7) A bányavállalkozó a szerződésben vállalt kitermelési mennyiség nemteljesítése esetén vis maior helyzetre vagy földtani akadályra hivatkozhat.
(8) Ha a bányavállalkozó a szerződésben vállalt kitermelési mennyiséget – a (7) bekezdés szerinti okon kívül – nem teljesíti, a 25. § (5) bekezdésétől eltérően a tárgyévben megfizetett bányajáradékon felül megfizeti
a) a tárgyévben teljesített kitermelés alapján a 2023. augusztus 31. napján hatályos rendelkezések szerint számított bányajáradék és a tárgyévben befizetett bányajáradék különbségét és
b) a szerződésben vállalt kitermelési mennyiség és a tárgyévben ténylegesen teljesített kitermelési mennyiség különbözete alapján a 2023. augusztus 31. napján hatályos rendelkezések szerint számított bányajáradékot.
(9) A bányavállalkozó a (8) bekezdés szerinti bányajáradék összegét a tárgyév, a 2023. évben a második félév TTF földgáz, illetve a Brent kőolaj tőzsdei napi jegyzésárának havi átlagából képzett éves, illetve féléves átlagár alkalmazásával határozza meg.
(10) A bányavállalkozó a (8) bekezdésben foglalt fizetési kötelezettséget a tárgyévet követő év január 20. napjáig teljesíti.
22/A. § *
23. § A Bt. 20. § (4a) bekezdésétől eltérően, ha a TTF földgáz tőzsdei jegyzésárának a havi átlaga a 18 EUR/MWh-t meghaladja, földgáz esetében a 22. § (1) bekezdés a), b) és c) pontja és az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt és az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátása érdekében értékesített földgáz esetében a Bt. 20. § (3) bekezdés b) pontja szerinti bányajáradék mértéke L%-kal, de legfeljebb 6%-kal emelkedik, ahol L = Jalap × (PTTF – 18 EUR/MWh) × 3,2%, L: a bányajáradék-növekedés százalékos mértéke (%); Jalap: a bányajáradék 22. § (1) bekezdés a), b) és c) pontja, és az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt és az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátása érdekében értékesített földgáz esetében a Bt. 20. § (3) bekezdés b) pontja szerinti mértéke (%); PTTF: a TTF földgáz bevallási időszak napi jegyzésárainak számtani átlaga (EUR/MWh).
24. § A Bt. 20. § (4b) bekezdése nem alkalmazható.
25. § (1) A Bt. bányajáradék számítási szabályait a (2)–(5) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) * A kőolaj és szénhidrogén földgázra (a továbbiakban együtt: szénhidrogén) megállapított mezők esetében – a Bt. 20. § (3) bekezdésében meghatározott kategóriánként – a bányavállalkozó – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – a 2023. és a 2024. évben legalább a 2022. évben kitermelt mennyiséggel azonos mennyiségű szénhidrogént köteles kitermelni.
(2a) * A föld alatti szénhidrogén tárolást folytató bányavállalkozókra a (2) bekezdés szerinti kitermelési mennyiséget nem kell alkalmazni.
(3) A bányavállalkozó nem köteles a (2) bekezdés szerinti kitermelési mennyiség kitermelésére, ha annak műszaki, illetve földtani akadálya van, vagy vis maior helyzet adódott. Az akadály vagy a vis maior fennállásának megállapítását a bányafelügyelettől kell kérelmezni, a kérelem alapjául szolgáló indokok bemutatásával.
(3a) * A (3) bekezdés szerinti kérelmet a tárgyévet követő év február 28. napjáig lehet benyújtani.
(4) A bányafelügyelet a (3) bekezdés szerinti kérelem alapján, ha az abban foglalt indokok fennállnak, megállapítja az akadály vagy a vis maior fennállásának tényét és a kérelmező bányavállalkozóra vonatkozó csökkentett kitermelési mennyiséget. A bányafelügyelet a megalapozatlan kérelmet elutasítja.
(5) Ha a bányavállalkozó a (2) bekezdés szerinti kitermelési mennyiséget, illetve a (4) bekezdés szerint engedélyezett kitermelési mennyiséget bányafelügyeleti engedély hiányában nem teljesíti, a bányafelügyelet a szabálytalanul gyakorolt bányászati tevékenységre vonatkozó, a Bt. 41. §-ában meghatározott szankciókat alkalmazza, azzal, hogy közigazgatási szankcióként figyelmeztetés nem alkalmazható. A jogsértés miatt kiszabott bírság mértéke nem lehet kevesebb, mint a ki nem termelt szénhidrogén mennyisége után számított bányajáradék összege. A bírság mértéke tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdése szerinti bírságmaximumot nem kell figyelembe venni.
(6) * Ha a bányavállalkozó által kitermelt szénhidrogén mennyisége meghaladja a (2) bekezdés szerinti kitermelési mennyiségek összegét, a kitermelési különbözet tekintetében a fizetendő bányajáradék megállapítására a 22–24. § nem alkalmazható.
26. § *
27. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2022. július 1-jén lép hatályba.
(2) A 13. és 14. alcím, a 28. §, a 30. §, valamint a 3. melléklet 2022. augusztus 1-jén lép hatályba.
(3) * E rendeletnek az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 257/2022. (VII. 18.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) módosított 5. § (2) bekezdését 2022. július 1-jétől kell alkalmazni.
(4) * E rendeletnek a Módr.-rel módosított 2. mellékletét az adó alanya 2022. július 1-jétől alkalmazhatja.
(5) * E rendeletnek a Rezsivédelmi Alap növeléséhez szükséges intézkedésekről szóló 279/2022. (VII. 30.) Korm. rendelettel módosított 2. § (5) bekezdését 2022. augusztus 1-jétől kell alkalmazni.
(6) * E rendeletnek az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 62/2023. (II. 28.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr3.) megállapított 4/A. § (2) bekezdését első alkalommal a 2022. adóévre kell alkalmazni.
(7) *
(8) *
28. § A 13. alcímet és a 14. alcímet nem kell alkalmazni az e rendelet hatálybalépését követően megkötött koncessziós szerződés alapján vagy megállapított bányatelekből kitermelt kőolaj és földgáz tekintetében.
29. § E rendelet vonatkozásában a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 32. §-át nem kell alkalmazni.
30. § * (1) * E rendelet 2/A. §-a, 3. §-a, 3/A. §-a, 4/A. §-a, 7. §-a, 8. § (1)–(5) bekezdése, 14. §-a és 22/A. §-a 2025. január 1-jén hatályát veszti.
(2) * A 3. § (1) bekezdése szerinti termelőnek a 2024. adóévre vonatkozóan az e rendelet 2024. december 31-én hatályos 3. §-a szerinti adókötelezettségeit e rendelet 2024. december 31-én hatályos rendelkezéseinek megfelelően kell teljesítenie.
(2a) * A 3/A. § szerinti különadó alanyának a 2024. adóévre vonatkozó adókötelezettségét e rendelet 2024. december 31-én hatályos rendelkezéseinek megfelelően kell teljesítenie.
(2b) * A gyógyszergyártónak a 2024. adóévre vonatkozóan az e rendelet 2024. december 31-én hatályos 4/A. §-a szerinti adókötelezettségeit e rendelet 2024. december 31-én hatályos rendelkezéseinek megfelelően kell teljesítenie.
(2c) * A feldolgozóipari gyártónak az energiaellátók jövedelemadója az e rendelet 2024. december 31-én hatályos 8. §-a szerinti, 2024. adóévre vonatkozó adókötelezettségeit e rendelet 2024. december 31-én hatályos rendelkezéseinek megfelelően kell teljesítenie.
(3) E rendeletnek az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 206/2023. (V. 31.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr4.) megállapított 7. § (1) bekezdését első alkalommal a 2023. július 20. napjáig esedékes befizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
(4) E rendeletnek a Módr4. által megállapított 25. § (3a) bekezdését első alkalommal a 2023. évre vonatkozó bányajáradék fizetési és kitermelési kötelezettség megállapítására irányuló eljárásokban kell alkalmazni.
(5) A 2022. évben kitermelt szénhidrogén mennyiség tekintetében a 25. § (5) bekezdése nem alkalmazható.
(6) A 25. § (5) bekezdése alapján indult és a Módr4. hatálybalépése előtt határozattal le nem zárt ügyeket meg kell szüntetni.
(7) * E rendeletnek az extraprofit adókról szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 317/2023. (VII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr5.) által megállapított 7. § (3)–(7) bekezdését az adózó első alkalommal a 2023. július 20. napjáig esedékes befizetési kötelezettségre alkalmazza. Ha a 7. § (3)–(7) bekezdése szerinti csökkentés nem került teljes mértékben felhasználásra a 2023. július 20. napjáig esedékes befizetési kötelezettségre, annak összegét a soron következő befizetési kötelezettségekre lehet érvényesíteni.
(8) * E rendeletnek a Módr5. által megállapított 7. § (3)–(7) bekezdését az adózó utoljára a 2025. március 20. napjáig esedékes befizetési kötelezettségre alkalmazza.
(9) * E rendeletnek a Módr5. által megállapított 22. §-át és 22/A. §-át első alkalommal a 2023. szeptember hónapra vonatkozó bányajáradék bevallása során kell alkalmazni.
(10) * E rendeletnek a Módr5. által megállapított 4/A. § (5a)–(5c) bekezdését az adózó első alkalommal a 2024. adóévi adókötelezettsége megállapítása során alkalmazza.
(11) * E rendeletnek az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 183/2024. (VII. 8.) Korm. rendelettel megállapított 15. §-át a 2024. július 31. napját követően teljesített fizetési műveletekre és a fizetési műveletnek nem minősülő műveletekre kell alkalmazni.
(12) * E rendeletnek az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 183/2024. (VII. 8.) Korm. rendelettel megállapított 15/A. §-át a 2024. szeptember 30. napját követően teljesített fizetési műveletekre, vételekre és megkötött csereügyletekre kell alkalmazni.
31. § * Ez a rendelet
a) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2022. október 10-i (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet és
b) az (EU) 2020/1197, az (EU) 2022/918 és az (EU) 2022/1092 bizottsági végrehajtási rendeletnek a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott NACE Rev. 2. rendszerére való hivatkozások tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. június 27-i (EU) 2024/1840 bizottsági végrehajtási rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
