A Kormány
a szülői felelősséget érintő nemzetközi igazságügyi együttműködésről szóló 2021. évi LXII. törvény 35. §-ában kapott felhatalmazás alapján,
a 20–25. § tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés d) és q) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 26–28. § tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés d) és n) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 29. § tekintetében a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény 15. § 1. és 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A szülői felelősséget érintő nemzetközi igazságügyi együttműködésről szóló 2021. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 2. § (2) bekezdése szerinti gyermekelviteli központi hatóság (a továbbiakban: gyermekelviteli központi hatóság) a Tv. 4. § (2) bekezdése szerinti jogi tanácsadás keretében tájékoztatja a kérelmezőt a gyermek visszahozatalára irányuló eljárásról, segítséget nyújt a külföldi központi hatósághoz továbbítandó kérelem elkészítéséhez, valamint tájékoztatást nyújt a kérelemhez csatolandó mellékletekről.
(2) A gyermekelviteli központi hatóság a kérelem előterjesztésére nemzetközileg rendszeresített nyomtatványt közzéteszi a honlapján.
2. § Ha a gyermekelviteli központi hatóság a kérelmet visszautasítja, a kérelmezőt tájékoztatja, hogy kérelmével közvetlenül annak az államnak a gyermekelviteli ügyekben illetékes bíróságához fordulhat, ahová a gyermeket elvitték.
3. § (1) Ha a kérelem visszautasításának nincs helye, a gyermekelviteli központi hatóság a kérelem és a szükséges mellékletek fordíttatásáról saját költségén gondoskodik. E rendelkezés alkalmazandó az eljárás során a későbbiekben külföldre továbbítandó iratok, így különösen a kérelmezett ellenkérelmére adott válasz, bizonyítási indítványok és jogorvoslati kérelem fordítására is.
(2) A gyermekelviteli központi hatóság a kérelmet továbbítja annak az államnak a központi hatóságához, ahova a gyermeket elvitték.
(3) A gyermekelviteli központi hatóság a külföldi eljárásról a kérelmezőt tájékoztatja, a külföldi eljárással összefüggésben keletkezett iratokat, így különösen a kérelmezett ellenkérelmét megküldi a kérelmezőnek.
(4) Ha a gyermek visszahozatalára irányuló eljárásban a megkeresett államban a kérelmező hitelesített írásbeli nyilatkozata szükséges, az előtte személyesen megjelent kérelmező aláírását a gyermekelviteli központi hatóság hitelesíti.
(5) A gyermekelviteli központi hatóság a gyermek visszahozatala tárgyában hozott határozat tartalmáról, továbbá elutasító döntés esetén a jogorvoslati lehetőségekről a kérelmezőt a határozat megküldésével egyidejűleg tájékoztatja.
(6) A gyermek visszahozatalának elrendelése esetén a gyermekelviteli központi hatóság elősegíti a gyermek Magyarországra hozatalához szükséges intézkedések megtételét, így különösen az úti okmány kiállítását.
4. § (1) Ha az (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 27. cikk (4) bekezdésének alkalmazása körében a megkeresett tagállam központi hatósága vagy bírósága tájékoztatást kér arról, hogy Magyarországon történtek-e megfelelő intézkedések a gyermek visszavitelét követő védelmének biztosítása érdekében, a gyermekelviteli központi hatóság
a) soron kívül eljárva megkeresi az illetékes magyar bíróságot vagy más hatóságot tájékoztatás beszerzése céljából vagy a szükséges intézkedések megtétele iránt, és ennek eredményéről a megkeresett tagállam központi hatóságát vagy bíróságát tájékoztatja, és
b) tájékoztatást nyújt a vonatkozó magyar jogszabályok alapján a gyermek védelme érdekében elrendelhető védelmi intézkedésekről.
(2) A gyermekelviteli központi hatóság a megkeresett tagállam központi hatóságának vagy bíróságának megkeresése alapján soron kívül megteszi a Rendelet 29. cikk (3) bekezdése szerinti intézkedést.
5. § Ha a kérelem nem felel meg az 1986. évi 14. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló, Hágában az 1980. évi október 25. napján kelt egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) 8. cikkében foglaltaknak, vagy más okból kiegészítésre szorul, a gyermekelviteli központi hatóság a kérelmezőt hiánypótlásra hívja fel.
6. § A gyermekelviteli központi hatóság a kérelem visszautasítása esetén arról tájékoztatja a kérelmezőt, hogy kérelmével közvetlenül a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz fordulhat.
7. § A gyermekelviteli központi hatóság az alábbi intézkedéseket teheti:
a) ha a kérelmezett vagy a gyermek tartózkodási helye ismeretlen, tartózkodási helyük megállapítása érdekében megkeresi a személyiadat- és lakcímnyilvántartási feladatkörben eljáró szervet vagy az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet, valamint más hatóság közreműködését is kérheti;
b) ha a rendelkezésre álló adatok a gyermek veszélyeztetettségére utalnak, megkeresi az illetékes gyámhatóságot az ezzel kapcsolatos körülmények tisztázása és a szükséges intézkedések megtétele iránt;
c) ha a kérelmezett arra hivatkozik, hogy bűncselekmény áldozata, tájékoztatja a kérelmezettet az áldozatsegítő szolgálat, továbbá az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat tevékenységéről, valamint azok elérhetőségéről;
d) ha tudomására jut, hogy Magyarországon a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránt bírósági eljárás indult, a kérelemről hivatalból értesíti az eljáró magyar bíróságot az Egyezmény 16. cikkének alkalmazása céljából; vagy
e) ha hivatalos tudomást szerez arról, hogy a gyermek az Egyezmény egy másik részes államában tartózkodik, a kérelmet az Egyezmény 9. cikkében foglaltaknak megfelelően ezen állam központi hatóságához továbbítja.
8. § A gyermekelviteli központi hatóság a felek kérésére rendelkezésükre bocsátja a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 4. § (1) bekezdése szerinti közvetítői névjegyzékből a családjogi szakterületen, a felek választása szerinti nyelven közvetítést vállaló közvetítők listáját, és szükség esetén a közvetítés megszervezéséhez segítséget nyújt.
9. § A gyermek visszavitele tárgyában eljáró bíróság megkeresésére a gyermekelviteli központi hatóság soron kívül intézkedik az alkalmazandó külföldi jogszabályok beszerzése iránt.
10. § (1) Ha a Rendelet 27. cikk (4) bekezdésének alkalmazása körében az eljáró bíróság a központi hatóság közreműködését kéri, a gyermekelviteli központi hatóság soron kívül megkeresi a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam központi hatóságát, és a beszerzett információkról a bíróságot tájékoztatja.
(2) A gyermekelviteli központi hatóság a bíróság megkeresése alapján soron kívül eljárva közreműködik a Rendelet 29. cikk (3) bekezdése szerinti intézkedés megtételében.
11. § (1) A gyermekelviteli központi hatóság a végrehajtási eljárásról a végrehajtásban közreműködő hatóságoktól tájékoztatást kérhet; a végrehajtási eljárás során megtett intézkedésekről a kérelmezőnek és a megkereső állam központi hatóságának tájékoztatást ad.
(2) A gyermekelviteli központi hatóság szükség esetén közreműködik a gyermek átadásában, illetve a szokásos tartózkodási helye szerinti államba történő visszavitelében. Ezzel összefüggésben együttműködik az illetékes magyar hatóságokkal és a gyermek szokásos tartózkodási helye vagy állampolgársága szerinti állam Magyarországra akkreditált külképviseletével.
12. § A kérelem benyújtására és a gyermekelviteli központi hatóság feladataira az 1–3. § rendelkezéseit a kapcsolattartási ügyek sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni.
13. § (1) A Tv. 2. § (1) bekezdése szerinti gyermekvédelmi központi hatóság (a továbbiakban: gyermekvédelmi központi hatóság) a kérelmezőnek tájékoztatást nyújt arról, hogy a gyermekkel való kapcsolattartás biztosítása érdekében külföldön melyik bírósághoz kell a kérelmet benyújtani, szükség szerint tájékoztatást ad a személyes költségmentesség lehetőségéről és az elérhető külföldi ügyvédek listájáról.
(2) A gyermekvédelmi központi hatóság megkeresheti a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti másik tagállam központi hatóságát (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: megkeresett központi hatóság) vagy más hatóságát, hogy működjön közre a kapcsolattartás önkéntes biztosításának előmozdítása érdekében.
(3) Ha a megkeresett központi hatóság közreműködik a kapcsolattartás biztosítására irányuló eljárásban, a jogi képviselővel nem rendelkező kérelmezőnek a gyermekvédelmi központi hatóság segítséget nyújt a kapcsolattartás biztosítása iránti kérelem elkészítéséhez. Ha bíróság vagy más hatóság a gyermekkel való kapcsolattartásról már hozott határozatot, akkor azt, továbbá szükség szerint a Rendelet V. melléklete szerinti igazolást a kérelmezőnek a kérelemhez csatolni kell.
(4) A gyermekvédelmi központi hatóságon keresztül benyújtott kérelem és a szükséges iratok fordíttatásáról a gyermekvédelmi központi hatóság saját költségén gondoskodik.
(5) A gyermekvédelmi központi hatóság a megkeresett központi hatóság megkeresése alapján intézkedik további adatok vagy iratok beszerzése iránt, így különösen megkeresi a kapcsolattartás helyszínén végzendő környezettanulmány beszerzése érdekében a gyámhatóságot vagy a család- és gyermekjóléti szolgálatot.
(6) A gyermekvédelmi központi hatóság együttműködik a külpolitikáért felelős miniszterrel vagy más hatóságokkal, és indokolt esetben felveszi a kapcsolatot a megkeresett tagállamban működő magyar külképviseleti hatósággal a kapcsolattartás megszervezésében való közreműködés iránt.
(7) Ha az eljárás során gyermek védelme iránti intézkedés válik szükségessé, a gyermekvédelmi központi hatóság a megkeresett központi hatósággal együttműködik.
(8) A gyermekvédelmi központi hatóság közreműködésével indult ügyben a gyermekvédelmi központi hatóság a kérelmezőt az ügy állásáról rendszeresen tájékoztatja.
14. § A gyermekelviteli központi hatóság a kérelmező kérelme alapján szükség esetén megteszi a 7. § a)–b) és e) pontja, a kérelmezett nyilatkozata alapján a 7. § c) pontja, valamint a felek kérésére a 8. § szerinti intézkedéseket.
15. § A kérelem gyermekelviteli központi hatóság általi visszautasítására a 6. §-ban foglaltak alkalmazandók, azzal, hogy a gyermekelviteli központi hatóság arról tájékoztatja a kérelmezőt, hogy kérelmével közvetlenül a kapcsolattartás biztosítása iránti eljárás lefolytatására illetékes magyar bírósághoz vagy gyámhatósághoz fordulhat.
16. § A gyermekelviteli központi hatóság egyéb feladatai tekintetében a 9. § és a 11. § rendelkezéseit a kapcsolattartási ügyek sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni.
17. § (1) Ha a kérelem a kapcsolattartás rendezése, illetve a korábban szabályozott kapcsolattartás megváltoztatása iránti eljárás megindításához szükséges adatokat nem tartalmazza, a gyermekvédelmi központi hatóság a kérelmezőt felhívja a hiányok pótlására.
(2) A gyermekvédelmi központi hatóság a kérelmezőnek tájékoztatást nyújt
a) a kapcsolattartás rendezésére, illetve korábban szabályozott kapcsolattartás megváltoztatására irányuló kérelem esetén a gyámhatósághoz benyújtható kérelemről, és elősegíti a gyámhatósággal való kapcsolat felvételét, illetve továbbítja a gyámhatóság részére a kérelmet és mellékleteit,
b) a kapcsolattartás végrehajtására, illetve a korábban szabályozott kapcsolattartás megváltoztatására irányuló, bírósághoz benyújtható kérelem esetén az illetékes bíróságról és annak elérhetőségéről.
(3) Az iratok magyar nyelvre történő fordításáról a kérelmező gondoskodik. Ha az iratok fordítása a kérelmező számára aránytalan nehézséget okoz, a gyermekvédelmi központi hatóság fordítás helyett az iratok tartalmáról összefoglaló tájékoztatást küldhet a gyámhatóság számára.
(4) A gyermekvédelmi központi hatóság a gyámhatóság hatáskörébe tartozó, kapcsolattartás rendezésére, illetve korábban szabályozott kapcsolattartás megváltoztatására irányuló kérelem esetében – az adott ügy körülményeire figyelemmel, a gyámhatóság bevonásával – a kapcsolattartás egyezség létrehozása útján történő szabályozásával vagy megváltoztatásával megkísérli az ügy békés rendezését. A gyermekvédelmi központi hatóság a kérelemben foglaltak alapján szükség esetén megkeresi a gyámhatóságot a gyermek védelme iránti intézkedések megtétele iránt, figyelemmel a gyámügyi eljárásról szóló jogszabályok rendelkezéseire.
(5) A gyermekvédelmi központi hatóság a gyámhatóság hatáskörébe tartozó, kapcsolattartás rendezésére, illetve korábban szabályozott kapcsolattartás megváltoztatására irányuló kérelem esetében a kérelmezőnek a megkereső tagállam központi hatósága útján vagy közvetlenül tájékoztatást ad az ügy állásáról, szükség esetén a gyámhatóság vagy a gyermekjóléti szolgáltató megkeresését követően.
18. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1–17. § és a 19–28. § 2022. augusztus 1-jén lép hatályba.
19. § Ez a rendelet a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló, 2019. június 25-i (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
20. § (1) A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 24. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A külföldi tartózkodási hely kijelölését kérő szülő kérelmében nyilatkozik arról, hogy van-e folyamatban a gyermek szülői felügyeletével kapcsolatos per.
(2b) Ha a gyámhivatal a (2a) bekezdés szerinti nyilatkozat alapján vagy hivatalból tudomást szerez arról, hogy szülői felügyelettel kapcsolatos per van folyamatban, a gyermek külföldi tartózkodási helyének kijelölésére irányuló kérelmet elutasítja.”
(2) A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 24. § (5) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gyermek huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldre távozása esetén a gyámhivatal)
„d) kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból dönt a kapcsolattartás rendezéséről vagy megváltoztatásáról, ideértve a szülők egyezségének jóváhagyását is,”
21. § A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 128. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a Magyarországon szokásos tartózkodási hellyel rendelkező gyermek tekintetében külföldön szokásos tartózkodási hellyel rendelkező gyám kirendelésének szükségessége merül fel, a gyámhivatal a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által vezetett minisztériumon, mint az (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet, illetve a 2005. évi CXL. törvénnyel kihirdetett, a szülői felelősséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttműködésről, valamint az ilyen ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, elismerésről és végrehajtásról szóló, Hágában, 1996. október 19-én kelt Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) alapján kijelölt gyermekvédelmi központi hatóságon keresztül tájékozódik arról, hogy a fogadó állam jogszabályai alapján szükséges-e előzetes hozzájárulás a gyermek részére gyám kirendelésével megvalósuló, a fogadó államban történő elhelyezéshez.”
22. § A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet „A szülői felelősségre vonatkozó igény érvényesítése” alcíme a következő 166/B. §-sal egészül ki:
„166/B. § (1) A gyámhivatal a bíróságtól a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 48. § (9) bekezdése, 211. § (5) bekezdése, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 528. § (3) bekezdése és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény 22/L. § (6) bekezdése alapján érkezett megkeresésre 30 napon belül elkészíti és megküldi a véleményét.
(2) A gyámhivatal
a) a gyermekről rendelkezésre álló gyámhatósági iratok,
b) az elvégzett vagy beszerzett környezettanulmány,
c) a család- és gyermekjóléti központtól kért tájékoztatás,
d) szükség esetén az ítélőképessége birtokában lévő gyermek meghallgatása,
e) szükség esetén a szülő vagy más személy véleményének megismerése és
f) a szükség esetén beszerzett pedagógiai, pszichológiai és orvosi vélemények
alapján alakítja ki a véleményét.
(3) Az eljárásban a gyermek, a szülő vagy más személy véleménye, illetve a család- és gyermekjóléti központ tájékoztatása telefonon vagy elektronikus levélben is kikérhető.
(4) A gyámhivatal a véleményében rögzíti, hogy
a) milyenek a gyermeket nevelő család körülményei, a kiskorú gyermekre nézve kellett-e gyermekvédelmi intézkedést elrendelni,
b) a család életkörülményeiben, kapcsolatrendszerében milyen változások következtek be a szülői felelősség tárgyában hozott külföldi határozat vagy a jogellenesen Magyarországra hozott gyermek visszavitelét elrendelő határozat meghozatala óta, valamint
c) a szülői felelősség tárgyában hozott külföldi határozat vagy a jogellenesen Magyarországra hozott gyermek visszavitelét elrendelő határozat végrehajtása álláspontja szerint hogyan érintené a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges nevelkedését és jólétét.”
23. § (1) A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 168/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a Magyarországon szokásos tartózkodási hellyel rendelkező gyermek tekintetében külföldön szokásos tartózkodási hellyel rendelkező gyám kirendelésének szükségessége merül fel, a gyámhivatal – az (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet 82. cikke és az Egyezmény 33. cikke alapján – a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által vezetett minisztériumon keresztül megkeresi a gyámként kirendelhető személy szokásos tartózkodási helye szerinti fogadó állam központi hatóságát.”
(2) A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 168/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A gyámhivatal a fogadó állam előzetes hozzájárulását követően gondoskodik a gyám kirendeléséről, és ezzel a gyermeknek a fogadó államban történő elhelyezéséről. A fogadó állam előzetes hozzájárulásának hiányában a gyámhivatal a gyermek számára más személyt rendel ki gyámként, vagy ha ez nem lehetséges, a gyermekvédelmi gondoskodás más formáját választva rendezi a gyermek sorsát.”
(3) A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 168/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a külföldön szokásos tartózkodási hellyel rendelkező gyermek tekintetében Magyarországon szokásos tartózkodási hellyel rendelkező gyám kirendelésének szükségessége merül fel, a leendő gyám lakóhelye szerinti illetékes gyámhivatal – az (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet 82. cikke és az Egyezmény 33. cikke alapján – a megkereső külföldi állam központi hatóságának megkeresése alapján, a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által vezetett minisztérium megkeresésére megvizsgálja, hogy a megnevezett személy gyámként történő kinevezéséhez a hozzájárulás megadható-e. A gyámhivatal a vizsgálata alapján hozott döntését a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által vezetett minisztériumon keresztül juttatja el a megkereső külföldi központi hatóságnak.”
24. § (1) A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 200. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet)
„a) 166/A. §-a és 168/A. §-a a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet III. Fejezet 4. Szakasza, 56. cikke, II. és III. melléklete és”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
(2) A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 200. §-a a következő c) ponttal egészül ki:
(E rendelet)
„c) 128. § (6) bekezdése, 166/B. §-a és 168/A. §-a a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló, 2019. június 25-i (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
25. § Hatályát veszti a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 166. §-a.
26. § A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. §-a a következő k)–m) ponttal egészül ki:
(A gyámhivatal a kapcsolattartással, a szülői felügyeleti joggal és a gyermektartásdíjjal kapcsolatban)
„k) a bíróság megkeresésére a szülői felelősség tárgyában hozott külföldi határozat vagy a jogellenesen Magyarországra hozott gyermek visszavitelét elrendelő határozat végrehajtásával érintett gyermekkel kapcsolatban elkészíti a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 48. § (9) bekezdése, 211. § (5) bekezdése, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 528. § (3) bekezdése és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény 22/L. § (6) bekezdése szerinti gyámhatósági véleményt,
l) kiállítja a szülői felelősséget érintő nemzetközi igazságügyi együttműködésről szóló 2021. évi LXII. törvény 31. § (1) bekezdése szerinti tanúsítványokat,
m) az (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet
ma) 12. cikke alapján kezdeményezheti a joghatóság átadását,
mb) 13. cikke alapján elfogadhatja a joghatóságot.”
27. § A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a következő 19/C. §-sal egészül ki:
„19/C. § A gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal ellátja a szülői felelősséget érintő nemzetközi igazságügyi együttműködésről szóló 2021. évi LXII. törvény 31. § (2) és (3) bekezdése szerinti feladatokat.”
28. § A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet „ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK” alcíme a következő 28/A. §-sal egészül ki:
„28/A. § E rendelet
a) 9. § i) pontja a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet,
b) 9. § k), l) és m) pontja, valamint 19/C. §-a a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló, 2019. június 25-i (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
29. § A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény végrehajtásáról szóló 673/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet
a) 8. § (1) bekezdés b) pontjában az „adatgyűjtő modulja és statisztikai modulja” szövegrész helyébe az „adatgyűjtő modulja, statisztikai modulja és a Személyügyi Támogató és Nyilvántartó Rendszer” szöveg,
b) 27. § (1) bekezdésében a „2022. június 30-áig” szövegrész helyébe a „2022. szeptember 30-áig” szöveg
lép.
