A jogszabály mai napon ( 2024.06.20. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

369/2022. (IX. 29.) Korm. rendelet

kormányzati igazgatási szünet elrendeléséről és a kormányzati igazgatási szünetre alkalmazandó veszélyhelyzeti szabályokról * 

A Kormány

az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. § (3) és (4) bekezdésére,

a 6. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A Kormány a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 132. § (1) bekezdése alapján kormányzati igazgatási szünetet (a továbbiakban: igazgatási szünet) rendel el – a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 2. § 14. pontjában meghatározott külképviseletek kivételével – valamennyi, a Kit. 2. § (1) bekezdése szerinti kormányzati igazgatási szervre (a továbbiakban: kormányzati igazgatási szerv). Az igazgatási szünetre nem alkalmazandó a Kit. 129. § (1) bekezdése és 132. § (2)–(3) bekezdése.

(2) Az igazgatási szünet 2022. december 22. napjától 2023. január 6. napjáig tart.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – köteles az igazgatási szünetre eső valamennyi munkanapra szabadságot kiadni a kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott személyek (a továbbiakban: foglalkoztatott) részére, azzal, hogy

a) ebben az esetben nem alkalmazandó a foglalkoztatott jogviszonyára irányadó törvény azon rendelkezése, amely alapján a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik,

b) először a 2022. évben esedékes szabadságot kell kiadni,

c) ha a b) pont szerinti szabadság nem elegendő, a 2023. évben esedékes szabadságot kell kiadni.

(4) A (3) bekezdés és a 3. § (1) bekezdése nem alkalmazandó azokra a napokra, amikor a foglalkoztatott a jogviszonyára irányadó jogszabály alapján mentesül a rendelkezésre állási, illetve a munkavégzési kötelezettség alól.

(5) *  Ha a foglalkoztatott jogviszonya az igazgatási szünet alatt, vagy az igazgatási szünet előtt megtett jognyilatkozat alapján az igazgatási szünetet követően szűnik meg, és a foglalkoztatott nem rendelkezik elegendő kiadható szabadsággal az igazgatási szünet időtartamára vonatkozóan, a foglalkoztatott a szabadságként ki nem adható munkanapok tekintetében mentesül a rendelkezésre állási, valamint a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól azzal, hogy a mentesülés időtartamára az illetményével megegyező összegű díjazásra – külön megállapodás nélkül – jogosult.

2. § (1) Az igazgatási szünet időtartama alatt – a 3. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel – a kormányzati igazgatási szerv feladatait nem látja el, és az ügyfélfogadás nem működik.

(2) Az igazgatási szünet időtartama nem számít bele

a) a kormányzati igazgatási szervek előtt folyó hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe,

b) *  azon bírósági eljárások határidejébe, amelyekben kormányzati igazgatási szerv vagy annak vezetője félként vagy a fél képviselőjeként vesz részt, ideértve azokat az eljárásokat is, amelyekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény vagy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény soronkívüliséget ír elő,

c) a közigazgatási per indítására szolgáló határidőbe,

d) *  a kormányzati igazgatási szerv vagy vezetője által félként vagy a fél képviselőjeként megkötött szerződésben meghatározott kötelezettség szerződésszerű teljesítésének határidejébe,

e) a Közszolgálati Döntőbizottság eljárásának határidejébe, valamint

f) az e rendelet hatálya alá nem tartozó szerv előtt folyó olyan eljárás ügyintézési határidejébe, amelyben a kormányzati igazgatási szerv ügyfélként vesz részt, illetve kormányzati igazgatási szervvel szemben indult, vagy kormányzati igazgatási szerv igazgatási szünet alatti megkeresésével jár,

g) *  a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 42. § (1) bekezdése, valamint a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet 31. § (1) és (2) bekezdése szerinti rendelkezésre tartási határidőbe,

h) *  a (8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a közérdekű adat megismerésére irányuló igények, továbbá a panaszok és közérdekű bejelentések, valamint az országgyűlési képviselők által benyújtott írásbeli kérdések, továbbá bármely más szerv, illetve személy részéről történő megkeresés, vizsgálat, illetve felhívás ügyintézésének határidejébe,

i) *  a kormányzati igazgatási szerv foglalkoztatottja által a kormányzati igazgatási szerv felé teljesítendő kötelezettség teljesítésének határidejébe,

j) *  a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendeletben foglalt határidőkbe,

k) *  a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 4. § (1) és (2) bekezdésében foglalt határidőkbe,

l) *  a kormányzati igazgatási szervek, valamint meghatározott gazdasági társaságok egyes szerződéseinek miniszteri jóváhagyásáról szóló 330/2022. (IX. 5.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése szerinti határidőbe,

m) *  a kormányzati igazgatási szervek, valamint meghatározott gazdasági társaságok egyes szerződéseinek megszűnéséről, továbbá miniszteri jóváhagyásáról szóló 430/2022. (X. 28.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése szerinti határidőbe,

n) *  azon bírósági eljárások határidejébe, amelyekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:405. § (2) bekezdése alapján az államot a polgári jogi jogviszonyokban az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter képviseli,

o) *  az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által a Magyar Állam képviseletében megkötött szerződésben meghatározott kötelezettség szerződésszerű teljesítésének határidejébe.

(3) Az (1) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell a Közszolgálati Döntőbizottságra is.

(4) Az (1) bekezdés kormányzati igazgatási szerv feladatainak ellátására vonatkozó rendelkezését, valamint a (2) bekezdést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 11. §-a szerinti automatikus döntéshozatali eljárásban nem kell alkalmazni.

(5) A (2) bekezdés d) pontja alkalmazása esetén az érintett kötelezettségvállalás pénzügyi teljesítésének 2023. évre áthúzódó összegét a központi költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással terhelt maradványának kell tekinteni, ha a pénzügyi teljesítés legkésőbb 2023. január 31-én megtörténik.

(6) *  Az igazgatási szünet időtartama alatt az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 84. § (3) bekezdését nem kell alkalmazni.

(7) *  Az ingatlanügyi hatóság által

a) 2023. január 9-én postai kézbesítés útján átvett,

b) az igazgatási szünet alatt elektronikusan érkezett és 2023. január 9-én az ingatlanügyi hatóság hivatalos tárhelyén lévő, valamint

c) a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 22. § a) pontja szerint beérkezett

ingatlan-nyilvántartási iratokat 2023. január 9. napján beérkezettnek és kézbesítettnek kell tekinteni, továbbá azokat az ingatlanügyi hatóság 2023. január 9-ei érkezéssel széljegyzi a tulajdoni lapon.

(8) *  Ha a kormányzati igazgatási szerv a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek a veszélyhelyzet idején az egyes adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről szóló 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet alkalmazásával tesz eleget, és az igény teljesítésére vonatkozó határidő az igazgatási szünet időtartama alatt jár le, figyelemmel arra, hogy igazgatási szünet időtartama a közérdekű adatigénylés teljesítésének határidejébe nem számít bele, az ilyen igénynek – a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény 26. §-ától eltérően – az igazgatási szünet időtartamát követően a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb 2023. január 14-ig kell eleget tenni.

(9) *  Ha az eljárási, illetve ügyintézési határidő, valamint a (2) bekezdés i) pontja szerinti kötelezettség teljesítésének határideje – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – 2023. január 7. vagy 8. napján járna le, azt 2023. január 9. napján kell lejártnak tekinteni.

(10) *  Ha a Kit. hatálya alá tartozó személy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének határideje az igazgatási szünet alatt, vagy 2023. január 7–10. napján telne le, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésének határideje 2023. január 11. napja.

3. § (1) A kormányzati igazgatási szervet vezető, irányító, illetve felügyelő miniszter elrendelheti a kormányzati igazgatási szerv foglalkoztatottjai vonatkozásában az igazgatási szünet alatti munkavégzést, továbbá meghatározhatja az érintett kormányzati igazgatási szerv igazgatási szünet alatti – 2. § (1) bekezdésétől eltérő – működésének és ügyfélfogadásának rendjét.

(2) Az igazgatási szünet alatt felmentési, illetve felmondási idejét töltő foglalkoztatott számára az (1) bekezdés alapján az igazgatási szünet azon részére rendelhető el munkavégzés, amely vonatkozásában nem mentesítette a munkáltató a munkavégzési kötelezettség alól a foglalkoztatottat.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben a miniszter a foglalkoztatott jogviszonyának létesítő okiratában meghatározottól eltérő munkavégzési helyet is kijelölhet, azzal, hogy ebben az esetben a Kit. 99. § (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(4) *  A foglalkoztatottat az (1)–(3) bekezdésben foglaltakról az igazgatási szünet alatti munkavégzés időpontját legalább két nappal megelőzően, rövid úton tájékoztatni kell.

(5) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben az érintett foglalkoztatottra az elrendelt munkavégzés idejére nem alkalmazandó az 1. § (3) bekezdése.

(6) Az (1)–(3) bekezdés alkalmazásakor a munkavégzés elrendelésére és a munkavégzés eltérő helyének kijelölésére

a) a miniszterek vonatkozásában a miniszterelnök,

b) a Miniszterelnöki Kormányiroda foglalkoztatottjai vonatkozásában a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára

jogosult.

(7) *  Az igazgatási szünet alatti munkavégzés elrendelése esetén – a beosztás szerinti munkaidőt meg nem haladó időtartamú munkavégzés esetén – a foglalkoztatott jogviszonyára irányadó törvény rendkívüli munkavégzés ellenértékére vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók.

4. § (1) Ha a kormányzati igazgatási szerv olyan épületben működik, ahol az épületben csak az e rendelet hatálya alá tartozó foglalkoztatottakat foglalkoztatnak, és az igazgatási szünet időtartama alatt nincs munkavégzés, az épületben az igazgatási szünet időtartama alatt kizárólag az épület üzemeltetéséhez, illetve őrzésvédelméhez szükséges személyi állomány tartózkodhat.

(2) Az érintett kormányzati igazgatási szerv vezetőjének kérelmére az (1) bekezdés alkalmazása alól a Miniszterelnökséget vezető miniszter mentesítést adhat.

5. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 6. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

6. § * 

7. § *  (1) E rendeletnek az igazgatási szünettel kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 565/2022. (XII. 23.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezéseit az igazgatási szünetnek a Módr. hatálybalépését követő tartamára kell alkalmazni.

(2) A 2. § (2) bekezdés h) pontját a Módr. hatálybalépése előtt benyújtott és még folyamatban lévő, le nem zárult adatigénylés, panasz, közérdekű bejelentés, országgyűlési képviselők által benyújtott kérdés, megkeresés, vizsgálat és felhívás vonatkozásában is alkalmazni kell.