A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 15a–15c. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) E rendeletet kell alkalmazni a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2021/241 rendelet] hatálya alatt az Európai Unió Tanácsa végrehajtási határozatával jóváhagyott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Terv megvalósításakor a Magyarország részére nyújtott források felhasználására.
(2) Az e rendelet hatálya alá tartozó források felhasználása tekintetében az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Ávr.) az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
2. § E rendelet alkalmazásában
1. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 1. pontja szerinti támogatás,
2. belső értékelő: az a személy, akit a nemzeti hatóság jogosultsági ellenőrzés vagy tartalmi értékelés elvégzésére felkér,
3. csalás: az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló, 2017. július 5-i (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv [a továbbiakban: (EU) 2017/1371 irányelv] 3. cikk (2) bekezdése szerinti tevékenység vagy mulasztás, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 396. §-a szerinti költségvetési csalás,
3a. * finanszírozási megállapodás: a REPowerEU terv megvalósítása keretében a pénzügyi eszköz végrehajtása érdekében a nemzeti hatóság és a pénzügyi eszközt végrehajtó szerv között létrejött megállapodás,
4. HEE forrás: a Helyreállítási és Ellenállóképességi (Rezilienciaépítési) Eszköz (a továbbiakban: HEE) (EU) 2021/241 rendelet 6. cikkében meghatározott forrásai,
5. HEE lebonyolítási számla: a végső kedvezményezett rendelkezése alatt álló, forintban vezetett, elkülönített számla,
6. Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (a továbbiakban: HET): a HEE keretében tagállami szinten rendelkezésre álló források igénylésének alapját képező olyan tervezési dokumentum, amely az (EU) 2021/241 rendelet III. fejezetében foglalt követelmények alapján programterületek szerinti bontásban meghatározza a tagállami források 2026. augusztus 31-ig történő felhasználásának kereteit, az elérni vállalt reformokat, beruházásokat, mérföldköveket, célértékeket, és az ezek eléréséhez rendelt ütemezést,
7. HET intézkedés: a HET-ben meghatározott és a Kormány által elfogadott HET intézkedési listában szereplő jóváhagyott reformok, mérföldkövek, célértékek elérését és megvalósítását szolgáló projektek, felhívások, programok,
8. HET intézkedési lista: olyan tervezési dokumentum, amely a teljes végrehajtási időszakra vonatkozóan programterületenkénti bontásban tartalmazza a HET-ben meghatározott reformok, beruházások, mérföldkövek, célértékek elérését és megvalósítását szolgáló valamennyi intézkedést és azok végrehajtási formáját,
9. jelentős károkozás elkerülése: az (EU) 2021/241 rendelet 2. cikk 6. pontja szerinti fogalom,
9a. * közszféra szervezet: a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 5. § (1) bekezdése, valamint 7. § (1) és (2) bekezdése alapján ajánlatkérőnek minősülő szervezet, a nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi intézményt érintő projektje vonatkozásában az egyházi jogi személy, továbbá a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 38/A. §-a szerinti szervezet,
10. hiteltámogatás: az (EU) 2021/241 rendelet 14. és 15. cikke szerint Magyarország részére nyújtott hitel,
10a. * lebonyolító szerv: az e rendelet által kijelölt szerv vagy annak szervezeti egysége,
10b. * lebonyolítói megállapodás: a lebonyolító szervvel vagy a lebonyolító szerv szervezeti egységével kötött feladatellátási megállapodás,
11. mérföldkő: az (EU) 2021/241 rendelet 2. cikk 4. pontja szerinti fogalom,
12. monitoring és információs rendszer: a támogatásból megvalósuló fejlesztések központi monitoringjáról és nyilvántartásáról szóló 60/2014. (III. 6.) Korm. rendelet által szabályozott rendszer,
13. nyilvánvaló hiba: a támogatást igénylő vagy a végső kedvezményezett által a támogatási kérelemben vagy a kifizetési igénylésben szolgáltatott adat olyan egyértelmű hiánya vagy hibája, amely a támogatási kérelem vagy a kifizetési igénylés más adataiból vagy más, közvetlenül elérhető nyilvántartásból származó adatok alapján hiánypótlásra való felszólítás nélkül pótolható vagy javítható,
13a. * pénzügyi eszköz: az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete 2. cikk 29. pontja szerinti támogatási intézkedés, ideértve az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2021. június 24-i (EU) 2021/1060 rendelete 58. cikk (5) bekezdése szerinti, egyetlen pénzügyi eszköz műveletben kombinált támogatást is,
14. programterület: a HET elkészítéséhez és végrehajtásához kijelölt kiemelt terület,
14a. * pénzügyi közvetítő: a pénzügyi eszköz formájában végrehajtott HET intézkedés esetében a pénzügyi eszközt végrehajtó szerv megbízásából és nevében eljáró pénzügyi intézmény,
14b. * REPowerEU terv: a HET részét képező tervezési dokumentum, amely a HEE (EU) 2021/241 rendelet 21c. cikk (3) bekezdésében meghatározott célok legalább egyikének eléréséhez hozzájáruló reformokat és beruházásokat tartalmaz,
15. szabálytalansági gyanú: szabálytalanság elkövetésére utaló tények, körülmények vagy dokumentumok, amelyek alapján megalapozottan lehet következtetni a szabálytalanság tényállási elemeinek fennállására,
16. * szabálytalanság: az alkalmazandó nemzeti vagy uniós jognak a kedvezményezett vagy végső kedvezményezett cselekményéből vagy mulasztásából adódó bármilyen megsértése, ami az Európai Unió költségvetését, illetve Magyarország központi költségvetését arra rótt indokolatlan kiadás formájában sérti vagy sértheti,
16a. * szakértő: az a természetes személy, gazdasági társaság, szakértői intézmény, szakértői intézet alkalmazottja vagy vele megbízási jogviszonyban lévő természetes személy vagy szakértői testület, amely az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelemmel rendelkezik, mely szakértelem az intézményrendszeren belül nem áll rendelkezésre,
16b. * szállítói szerződés: a kedvezményezett és a szállító között létrejött, a projekt megvalósítása érdekében kötött szerződés, közbeszerzés esetén a közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés, a visszaigazolt írásbeli megrendelés, továbbá keretmegállapodás alkalmazása esetén az ajánlatkérő általi közvetlen megrendelés,
17. támogatási megállapodás: a HET vissza nem térítendő támogatás felhasználására az Európai Bizottsággal az (EU) 2021/241 rendelet 23. cikk (1) bekezdése szerinti megállapodás,
17a. * pénzügyi eszköz kedvezményezettje: az a jogi személy vagy természetes személy, amely a pénzügyi eszközt végrehajtó szervvel vagy a pénzügyi közvetítővel pénzügyi eszköznek minősülő támogatásra vonatkozó szerződést kötött,
18. * végső kedvezményezett: a HET megvalósítását szolgáló intézkedéseket támogatási szerződés alapján végrehajtó jogi vagy természetes személy, valamint a pénzügyi eszköz kedvezményezettje.
3. § A Kormány
a) kialakítja a HEE nemzeti forrásai felhasználásának irányítási, finanszírozási, intézményi és szabályozási rendszerét,
b) jóváhagyja a HET végrehajtásához kapcsolódó HET intézkedési listát,
c) elfogadja az Európai Unió Tanácsa támogató határozatát követően esetlegesen szükségessé váló HET intézkedési lista módosításait,
d) dönt a hiteltámogatás felvételéről és az Európai Bizottsághoz történő benyújtás előtt jóváhagyja a hitelfelvétel indokoltságát alátámasztó dokumentációt.
4. § * A Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: FKB) előkészíti a HET-tel összhangban a Kormány e rendelet szerinti döntéseit.
5. § A Nemzeti Fejlesztési Központ (a továbbiakban: NFK) *
1. felel a HET végrehajtását szabályozó jogszabályok előkészítéséért, és az egyéb közvetlen európai uniós források felhasználásához szükséges jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítésének koordinációjáért,
2. irányítja a HET tervezését, koordinálja a HET kidolgozását,
3. felel a HET részleteinek kidolgozása érdekében az Európai Bizottsággal a szükséges egyeztetések lefolytatásáért, az egyeztetések alapján a programterületek tartalma kialakításának koordinálásáért,
4. koordinálja a HET-ben szereplő intézkedések tartalmának kialakítási munkálatait, és ennek keretében dönt a megvalósítani kívánt fejlesztések támogatásáról,
5. összehangolja a HET kialakításában és végrehajtásában érintett szervek HET fejlesztéssel és megvalósítással kapcsolatos tevékenységét,
6. kialakítja az elszámolható költségek nemzeti szabályait,
7. gondoskodik az Európai Bizottsággal a HET támogatásra vonatkozó támogatási megállapodás, valamint – az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulásával – a hiteltámogatásra vonatkozóan hitelszerződés megkötéséről,
7a. * aláírja az Európai Bizottsággal a HET végrehajtására kötött operatív megállapodást,
8. koordinálja a HET végrehajtásához kapcsolódó állami támogatások versenyszempontú ellenőrzését, különös tekintettel az európai uniós jogi aktusok állami támogatási rendelkezéseinek való megfelelés biztosítására, valamint az Európai Bizottsággal való együttműködésre,
9. felügyeli a HET végrehajtását, ennek keretében folyamatosan figyelemmel kíséri a megvalósítási folyamatokat, nyomon követi a HET végrehajtására javasolt intézkedések megvalósulását és azokról a Kormányt tájékoztatja,
10. * biztosítja az (EU) 2021/241 rendelet 9. cikkében foglalt kettős finanszírozás, az összeférhetetlenség, a csalás és a korrupció eredményes megelőzése, felderítése és kezelése érdekében szükséges intézkedések megtételét,
11. gondoskodik az európai uniós forrásokból megvalósuló fejlesztéspolitikai programokból támogatásban részesített projektek forrásai 51. alcím szerinti technikai – a HET végrehajtása céljából történő – átforgatásáról, az érintett projektek megfelelő szakmai-tartalmi átdolgozásáról, a HET intézkedési lista módosításáról, és azokat jóváhagyás érdekében a Kormány elé terjeszti,
12. * gondoskodik a HET végrehajtását érintő eredményes csalás elleni és antikorrupciós politika kidolgozásáról, és felügyeletet gyakorol annak eredményes végrehajtása felett,
13. működteti a belső és közérdekű bejelentési rendszert (www.anti-lop.hu),
14. jóváhagyja a HET-et, a Bizottság részére történő benyújtás előtt,
15. jóváhagyja az Európai Bizottság részére történő benyújtás előtt a HET módosítási igényt,
16. jóváhagyja az Európai Bizottság részére történő benyújtás előtt a felülvizsgált HET-et,
17. biztosítja a HET végrehajtásban résztvevő szereplők számára a monitoring és információs rendszerhez való hozzáférés és a monitoring és információs rendszer alkalmazása lehetőségét,
18. biztosítja a HET végrehajtásban részt vevő intézményrendszer számára az európai uniós forrásokkal kapcsolatos feljelentéseket és folyamatban lévő büntetőügyeket nyilvántartó adatbázishoz való hozzáférést és az adatbázis alkalmazását, a csalás elleni politika keretében meghatározott eljárások megismerését, a kialakított módszertanokhoz és adatbázisokhoz való hozzáférést, a csalás elleni küzdelem érdekében szervezett képzéseken való részvételt,
19. biztosítja a forrást a HET végrehajtáshoz szükséges források fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlán,
20. *
21. * gondoskodik a II. Fejezet szerinti intézményrendszer érzékeny pozícióban lévő – így különösen a szabálytalanságkezeléssel, ellenőrzésekkel, kockázatértékeléssel foglalkozó – munkatársainak az általa kidolgozott módszertan szerinti rendszeres rotációjáról, rendszeres és eredményes felügyeletéről,
22. * koordinálja az ARACHNE kockázatértékelő eszköz eredményes alkalmazását, kidolgozza és rendszeresen felülvizsgálja az ARACHNE kockázatértékelő eszköz alkalmazására és eredményeinek felhasználására vonatkozó módszertant,
23. * gondoskodik a 2. melléklet szerinti adatoknak az ARACHNE kockázatértékelő eszköz részére kéthavonta történő megküldéséről, pénzügyi eszközök és egyszerűsített elszámolás alkalmazása esetén az (EU) 2021/241 rendelet 22. cikk (2) bekezdés d) pontja szerinti tartalommal,
24. * biztosítja az ARACHNE kockázatértékelő eszközhöz való hozzáférést a II. Fejezet szerinti intézményrendszer 36. § (1) bekezdés c) pontja és 36. § (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatot ellátó munkatársai részére.
6. § * (1) Az NFK a IV. Fejezet szerint ellenőrzi az e rendelet hatálya alá tartozó támogatások felhasználása során lefolytatott közbeszerzési eljárások közbeszerzési elszámolhatóságát.
(2) Az NFK (1) bekezdés szerinti feladatát ellátó szervezeti egység a feladatellátása során funkcionálisan független, döntései meghozatalában nem utasítható.
a) felméri a szabályos forrásfelhasználást veszélyeztető kockázatokat,
b) ellenőrzi, hogy az európai uniós források kezelése és felhasználása szabályszerűen, célszerűen és eredményesen történik-e,
c) biztosítja a b) pontban meghatározott feladatokat ellátó ellenőrök funkcionális függetlenségét,
d) ellátja a HET végrehajtására vonatkozó ellenőrzések koordinációs feladatait, részt vesz az ellenőrzéseken, koordinálja az adatszolgáltatást és a HEE források felhasználásával összefüggésben a kérdésekre vonatkozó válaszadást a HET végrehajtásának intézményrendszere más szereplőinek bevonásával, gondoskodik az ellenőrzések által előírt intézkedések egységes végrehajtásáról.
7. § *
8. § *
9. § (1) A nemzeti hatóság koordinálja a HET tervezését és megvalósítását, így különösen
a) ellátja a HEE forrás felhasználásával összefüggő, tervezési feladatokat, valamint a HET végrehajtásához kapcsolódó tagállami feladatok koordinációját, melyhez kapcsolódó munkafolyamatok végrehajtása érdekében lebonyolító szervet vonhat be,
b) feladatkörében véleményezi a HEE forrás felhasználására irányadó uniós jogszabálytervezeteket, és részt vesz a kapcsolódó kormányzati álláspont kialakításában,
c) gondoskodik a HEE forrás felhasználásához szükséges eljárási szabályok kidolgozásáról, koordinálja a vonatkozó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítését,
d) * szervezi a HET végrehajtásával kapcsolatos kifogáskezelési tevékenységet,
e) gondoskodik a HEE forrás felhasználásával kapcsolatos szabálytalansági eljárások lefolytatásáról,
f) a feladat- és hatáskörét érintően kapcsolatot tart az Európai Unió tagállamai, az Európai Bizottság és más nemzetközi szervezetek intézményeivel,
g) gondoskodik a programterületekről beérkezett javaslatok alapján a HET, a HET esetleges módosítása, felülvizsgálata és a kapcsolódó HET intézkedési lista előkészítéséről,
h) gondoskodik az Európai Bizottság részére megküldendő jelentések és a kapcsolódó forráslehívási igények összeállításáról, valamint az Európai Bizottság részére történő megküldéséről,
i) az Európai Bizottság részére benyújtott kifizetési kérelmek mellékleteként összeállítja a 138. § (2) bekezdése szerinti összefoglalót is tartalmazó ellenőrzési összefoglalót, és vezetői nyilatkozatot ad ki, valamint biztosítja az abban foglalt információk és nyilatkozatok megfelelőségét és hitelességét,
j) működteti a Monitoring Bizottságot, és biztosítja a Monitoring Bizottság által elfogadott ajánlások nyomon követését, valamint biztosítja a Monitoring Bizottság számára a feladatai ellátásához szükséges információkat,
k) * gondoskodik a kettős finanszírozás, a csalás és a korrupció megelőzése, felderítése és kiigazítása érdekében szükséges eredményes intézkedésekről és azok betartásáról.
(2) A nemzeti hatóság a HET végrehajtása során gondoskodik
a) a felhívások és támogatási szerződés minták, valamint az ezen mintáktól eltérő egyedi támogatási szerződések elkészítéséről és megjelentetéséről a www.palyazat.gov.hu oldalon,
b) a HET intézkedések végrehajtásának nyomon követéséről,
c) az ügyfélszolgálat kialakításáról és működtetéséről,
d) * a végső kedvezményezettek által lefolytatandó közbeszerzési eljárások és megkötendő vagy megkötött szállítói szerződések ellenőrzéséről,
e) a (6) és a (7) bekezdés szerint az egységes kommunikációról,
f) * lebonyolító szerv kijelölése esetén a lebonyolítói megállapodás megkötéséről,
g) a delegált hatáskör tekintetében a lebonyolító szerv tevékenységének ellenőrzéséről,
h) * a HEE forrást érintő egységes csalás és korrupció elleni stratégia, illetve politika eredményes kidolgozásáról és végrehajtásáról,
i) * a támogatási döntés előkészítése és meghozatala során a támogatást igénylő vonatkozásában, továbbá a támogatási szerződés megkötése és esetleges módosítása, valamint a folyamatba épített ellenőrzés során arról, hogy következetesen, rendszeresen és kiterjedten alkalmazza, figyelembe vegye és rendszerszinten használja az ARACHNE kockázatértékelő eszköz minden funkcióját a csalás, a korrupció, az összeférhetetlenség, a kettős finanszírozás és egyéb szabálytalanságok megelőzése érdekében, és következetesen nyomon követi az ARACHNE kockázatértékelő eszköz által jelzett kockázatokat,
j) a támogatások kifizetéséről,
k) az első szintű – helyszíni vagy dokumentumalapú – ellenőrzés elvégzéséről, amelynek során a támogatást igénylő és a végső kedvezményezett által benyújtott dokumentumokat összeveti a monitoring és információs rendszerben tárolt adatokkal, vizsgálja az adatok összhangját, szükség szerint összevetve azokat közhiteles adatbázisban szereplő adatokkal,
l) * a HET végrehajtásának hatékony és eredményes pénzügyi irányításáról és az Európai Unió pénzügyi érdekeinek eredményes védelméről,
m) az (EU) 2021/241 rendelet 22. cikk (2) bekezdés d) pontja szerinti adatgyűjtésről és az információ hitelességéről, valamint
n) * a HET keretében pályázaton kívül megvalósuló intézkedések, illetve reformok tekintetében a források felhasználásának, az abból finanszírozott intézkedések hatékony, gazdaságos és eredményes felhasználásának tárgyilagos, tényfeltáró, következtetéseket levonó és javaslatokat megfogalmazó ellenőrzési tevékenysége ellátásáról, valamint
o) * a pénzügyi eszköz vonatkozásában a finanszírozási megállapodás megkötéséről a Pénzügyi Eszközt Végrehajtó Szervvel.
(3) A nemzeti hatóság félévente jelentés tesz a (2) bekezdés n) pontjában meghatározott tevékenységről a Kormány részére, és javaslatot tesz a nem megfelelően megvalósuló intézkedések tekintetében jogkövetkezmény alkalmazására.
(4) Lebonyolító szerv kijelölése esetén a nemzeti hatóság rendszeresen ellenőrzi a lebonyolító szerv tevékenységét. Lebonyolító szerv kijelölése esetén, ahol e rendelet nemzeti hatóságot említ, az átruházott feladatok tekintetében a lebonyolító szervet is érteni kell.
(4a) * A nemzeti hatóság a (9) és (10) bekezdésben foglaltak szerint ellenőrzi a Pénzügyi Eszközt Végrehajtó Szerv által ellátott feladatokat.
(5) A nemzeti hatóságnak a HET tervezése, végrehajtása és módosítása vonatkozásában az államháztartásért felelős miniszter irányába tájékoztatási és együttműködési kötelezettsége van.
(6) A nemzeti hatóság kommunikációs feladatai keretében
a) gondoskodik a HET végrehajtására vonatkozó egységes kommunikációs stratégia kidolgozásáról és végrehajtásáról, az uniós jogszabályokban meghatározott, tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek, így különösen az (EU) 2021/241 rendelet 34. cikkében foglaltak teljesítéséről,
b) ellátja a HEE források felhasználásához kapcsolódó sajtómegjelenésekkel összefüggő feladatokat,
c) előzetesen állást foglal a nemzeti hatósághoz érkezett, nyilvános szereplésre, előadás megtartására irányuló felkéréssel összefüggésben,
d) elkészíti a HEE források felhasználásával összefüggésben a nyilvános tájékoztatókat, kérdésekre irányuló válaszokat,
e) ellátja a HEE források felhasználásához kapcsolódó közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmekkel összefüggő feladatokat.
(7) A nemzeti hatóság a (6) bekezdés a) pontja keretében
a) kidolgozza a HEE egységes kommunikációs stratégiáját,
b) a kommunikációs stratégia végrehajtásában elért eredményekről, az eredmények elemzéséről, a következő év során elvégzendő tájékoztatási és kommunikációs tevékenységekről legalább évente egyszer tájékoztatja a Monitoring Bizottságot,
c) biztosítja, hogy a tájékoztatási és kommunikációs intézkedéseket a HET végrehajtásában közreműködő intézmények szereplői a kommunikációs stratégiával összhangban hajtsák végre,
d) kidolgozza az arculati kézikönyvet,
e) kidolgozza a végső kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségeit tartalmazó útmutatót,
f) alkalmazza a www.palyazat.gov.hu oldalt, amelyen közzéteszi a támogatott projektek listáját az átláthatóság biztosítása érdekében.
(8) A nemzeti hatóság lebonyolító szerv kijelölése esetén
a) * közreműködik a lebonyolító szervvel kötendő megállapodás egységes tartalmának meghatározásában,
b) * jóváhagyja a feladatainak megvalósítására vonatkozó beszámolót, a lebonyolító szervvel kötött megállapodásban foglalt feladatok teljesítését.
(9) A nemzeti hatóság rendszeresen ellenőrzi a lebonyolító szerv által ellátott feladatokat a következő szempontok szerint:
a) a lebonyolító szerv tevékenysége jogszerű-e, ellenőrzési tevékenysége a nemzeti hatóság által jóváhagyott módszertani útmutatóknak megfelel-e,
b) a lebonyolító szerv az adatokat szabályosan és teljes körűen rögzítette-e a monitoring és információs rendszerben.
(10) A (9) bekezdés b) pontja szerinti ellenőrzést a nemzeti hatóság utólagosan, mintavételezés alapján végzi el.
(11) A nemzeti hatóság az ellenőrzés eredményét tartalmazó dokumentumot az ellenőrzés lezárását követő hét napon belül megküldi az audit hatóság és az államháztartásért felelős miniszter részére.
10. § (1) A nemzeti hatóság hatáskörébe az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos feladatokon kívül más szakmai feladat nem utalható.
(2) A nemzeti hatóság az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos feladatai tekintetében nem utasítható.
11. § (1) * A lebonyolító szerv az e rendelet hatálya alá tartozó feladatok ellátására a nemzeti hatósággal kötött lebonyolítói megállapodásban foglaltak szerint a nemzeti hatóság nevében és megbízásából jár el.
(2) * A lebonyolító szerv a nemzeti hatóság által meghatározott értékhatár alatt, a nemzeti hatóság előzetes tájékoztatása mellett átmeneti jelleggel vagy speciális szakterületet érintően közreműködőt vonhat be. A nemzeti hatóság előzetes engedélye szükséges a nemzeti hatóság által meghatározott érték felett a lebonyolító szerv feladatellátásához közreműködő bevonásához. A közreműködők teljesítéséért a lebonyolító szerv felel.
(3) * Lebonyolító szerv bevonása esetén a lebonyolító szerv feladatait az 1. mellékletben foglalt táblázat D oszlopában meghatározott szervezet látja el.
(4) * A nemzeti hatóság nevében és felkérésére támogatói okirat és a támogatási szerződés aláírása és kibocsátásának joga a lebonyolító szerv számára a lebonyolítói megállapodásban foglaltak szerint átadható.
(5) A lebonyolító szerv a feladatai ellátásáról a lebonyolítói megállapodásban foglalt rendszerességgel – de legalább évente – beszámolót készít.
(6) Ha a nemzeti hatóság a 9. § (9) bekezdése szerinti ellenőrzése eredményeként a lebonyolító szerv által elkövetett jogsértést állapít meg, akkor
a) utasítja a lebonyolító szervet a jogsértés felszámolására, a jogsértés következményeinek elhárítására, a jövőbeli jogsértések megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére, szükség esetén egyes eljárási cselekmények megismétlésére, vagy
b) a jogsértéssel érintett ügyet vagy az átruházott feladatkört magához vonja, és a továbbiakban azt maga intézi.
(7) * A nemzeti hatóság a (6) bekezdés szerinti intézkedés alkalmazása mellett jogosult a lebonyolítói megállapodásban meghatározottak szerint a lebonyolítási díjat a jogsértéssel arányos módon csökkenteni.
(8) * Ha a nemzeti hatóság a 9. § (9) bekezdése szerinti, valamint az egyéb ellenőrzések eredményeként megállapítja, hogy a lebonyolító szerv súlyos vagy rendszerszintű jogsértést követett el, akkor gondoskodik a lebonyolítói megállapodás megszüntetéséről, valamint az ennek folytán a nemzeti hatósághoz visszakerülő feladatok ellátásáról, vagy más lebonyolító szerv bevonásáról.
(9) * Ha a nemzeti hatóság 9. § (9) bekezdése szerinti, valamint az egyéb ellenőrzések eredményeként megállapítja, hogy a lebonyolító szerv az átruházott feladatok elvégzéséhez szükséges kapacitással nem rendelkezik, a lebonyolítói megállapodás megszűntetéséről dönthet.
(10) * A lebonyolítói megállapodás (8) bekezdés szerinti megszűnése esetén a nemzeti hatóság és lebonyolító szerv átadás-átvételi eljárást folytat le, valamint a lebonyolító szerv elszámol a rábízott forrásokkal.
12. § (1) A programterület szakpolitikai felelőseként kijelölt miniszter (a továbbiakban: szakpolitikai felelős) a HET tervezése és végrehajtása során a szakpolitikai szempontok érvényesítése érdekében a hatáskörébe utalt programterület tekintetében
a) a nemzeti hatósággal együttműködve elkészíti a felelősségi körébe tartozó programterület szakmai tartalmát és biztosítja annak a Kormány ágazati stratégiai céljaihoz, továbbá a HET-ben szereplő beavatkozások célkitűzéseihez való illeszkedését,
b) elkészíti a felhívások szakmai tartalmát a nemzeti hatósággal és – szükség esetén – más szakpolitikai felelőssel egyeztetve,
c) nyomon követi a feladatkörébe tartozó, az egyes intézkedések szintjén rögzített szakmai elvárások teljesülését,
d) közreműködik az Európai Bizottság részére benyújtandó jelentések elkészítésében,
e) együttműködik a nemzeti hatósággal a HET intézkedési lista kialakításában és szükség szerinti módosításában,
f) biztosítja a meghirdetendő felhívások szakmai tartalmának meghatározása során, hogy a szakmai tartalom illeszkedjen a Kormány ágazati stratégiai céljaihoz és a HET teljesítéséhez szükséges célkitűzésekhez,
g) részt vesz a felelősségi körébe tartozó felhívások döntés-előkészítő bizottságaiban,
h) * gondoskodik az NFK felé történő adatszolgáltatásról az NFK által megjelölt rendszerességgel és tartalommal, valamint
i) a támogatási kérelem tartalmi értékeléséhez értékelőt biztosít.
(2) * A szakpolitikai felelős feladatait az 1. mellékletben foglalt táblázat C oszlopában meghatározott szervezet látja el.
12/A. § * (1) * Ha valamely HET intézkedés vagy annak egy része pénzügyi eszköz formájában valósul meg, a nemzeti hatóság a pénzügyi eszköz végrehajtási feladatainak, a finanszírozási megállapodásban meghatározott módon történő ellátásával a pénzügyi eszközt végrehajtó szervet bízza meg. A pénzügyi eszközt végrehajtó szerv feladatai végrehajtása érdekében pénzügyi közvetítőt vonhat be, a pénzügyi közvetítő tevékenységéért a pénzügyi eszközt végrehajtó szerv sajátjaként felel. A pénzügyi közvetítő a saját eljárásért a pénzügyi eszközt végrehajtó szervvel megkötött közvetítői megállapodás rendelkezései szerint felel a pénzügyi eszközt végrehajtó szervvel szemben.
(2) A Pénzügyi Eszközt Végrehajtó Szerv feladatait az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság látja el.
12/B. § * (1) A pénzügyi eszközt végrehajtó szerv az e rendelet hatálya alá tartozó feladatok ellátására a nemzeti hatósággal kötött finanszírozási megállapodásban foglaltak szerint a nemzeti hatóság megbízásából, saját nevében jár el.
(2) A pénzügyi eszközt végrehajtó szerv a finanszírozási megállapodásban foglaltak szerint az alábbi feladatokat látja el különösen:
a) jóváhagyásra előkészíti a beruházási stratégiát,
b) felállítja és működteti a szakmai intézőbizottságot,
c) előkészíti a pályázati felhívásokat és azok megjelentetését,
d) a nemzeti hatóság részére jóváhagyásra előkészíti a pénzügyi eszköz végrehajtásához szükséges szabályzatait,
e) gondoskodik a szükséges informatikai rendszer kialakításáról és folyamatos működtetéséről,
f) gondoskodik a pénzügyi közvetítő kiválasztásáról és ellenőrzéséről, valamint g) beszámol és adatszolgáltatást teljesít a nemzeti hatóság részére.
(3) A finanszírozási megállapodás tartalmazza különösen:
1. a pénzügyi eszköz célját, általános alapelveit, végrehajtásának szabályait,
2. a pénzügyi eszköz végrehajtásában részt vevő szervezetek feladatait, jogait és kötelezettségeit, valamint felelősségét,
3. a szakmai intézőbizottság működtetésére vonatkozó részletes szabályokat,
4. a monitoring tevékenység végrehajtásával kapcsolatos szabályokat, audit és kontroll követelményeket, ARACHNE kockázatértékelő eszköz minden funkciójának rendszerszintű használatát a csalás, a korrupció, az összeférhetetlenség, a kettős finanszírozás és egyéb szabálytalanságok megelőzése érdekében, a kockázatok szisztematikus nyomon követését, az összeférhetetlenségi szabályok tiszteletben tartását,
5. a finanszírozási megállapodás teljesítésének ellenőrzési szabályait, az ellenőrzés szintjeit, a nemzeti hatóság, a pénzügyi eszközt végrehajtó szerv és a pénzügyi közvetítő ellenőrzéseit,
6. a beruházások végrehajtásának nyomon követését,
7. a pénzügyi eszközt végrehajtó szerv beszámolási kötelezettségét, kiemelten a klíma és digitális követelmények megvalósulásának nyomon követését és azokra vonatkozó beszámolási kötelezettséget,
8. a finanszírozási megállapodás végrehajtásához kapcsolódó, a belső ellenőrzési rendszer működtetésére vonatkozó szabályokat, az ellenőrzési nyomvonal biztosítását,
9. a finanszírozási megállapodás végrehajtása során keletkező, az európai uniós adatszolgáltatáshoz vagy nyilvántartáshoz kapcsolódó, a pénzügyi eszköz végrehajtása során informatikai rendszerekben tárolt adatokhoz történő hozzáférés biztosítását a nemzeti hatóság részére,
10. a pénzügyi eszköz végrehajtásának a feladataihoz illeszkedő informatikai rendszer kialakításának követelményét,
11. a pénzügyi eszköz végrehajtásával kapcsolatos, a pénzügyi eszközt végrehajtó szerv költségtérítésére vonatkozó előírásokat, a pénzügyi közvetítők igénybevétele miatt felmerülő irányítási díjak mértékét, igazolását, elszámolását és esedékességét,
12. a pénzügyi közvetítő kiválasztására, feladatellátásra vonatkozó követelményeket,
13. a pénzügyi eszköz végrehajtásával összefüggő döntéshozatal szabályozására vonatkozó rendelkezéseket, a kapcsolódó beruházási politika fő követelményeit, az egyes műveletek támogathatóságának a finanszírozási megállapodásban meghatározott követelményekkel összhangban történő, az egyes műveletek finanszírozására való kötelezettségvállalást megelőző ellenőrzésére vonatkozó kötelezettséget,
14. a végső kedvezményezett kizárására vonatkozó kritériumokat,
15. a végső kedvezményezett által visszafizetett vagy visszafizetett forrásnak minősülő források felhasználására vonatkozó részletszabályokat, továbbá
16. a pénzügyi eszközt végrehajtó szervnek az Európai Unió költségvetésének és Magyarország központi költségvetésének pénzügyi érdekei védelmében teendő, különösen a szabálytalanságok, csalás és korrupció és a kettős finanszírozás megakadályozása érdekében ellátandó feladatait.
(4) Ha a nemzeti hatóság a 235/N. § (3) bekezdése szerinti ellenőrzés eredményeként a pénzügyi eszközt végrehajtó szerv által – beleértve a pénzügyi közvetítő tevékenységét is – elkövetett jogsértést állapít meg, akkor utasítja a pénzügyi eszközt végrehajtó szervet a jogsértés felszámolására, a jogsértés következményeinek elhárítására, a jövőbeli jogsértések megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére, szükség esetén egyes eljárási cselekmények megismétlésére.
(5) A nemzeti hatóság a (4) bekezdés szerinti intézkedés alkalmazása mellett jogosult a finanszírozási megállapodásban meghatározott esetekben és mértékben a pénzügyi eszközt végrehajtó szerv költségtérítésének csökkenését eredményező szankció alkalmazására.
(6) Ha a nemzeti hatóság a 235/N. § (3) bekezdése szerinti, valamint az egyéb ellenőrzések eredményeként megállapítja, hogy a pénzügyi eszközt végrehajtó szerv súlyos vagy rendszerszintű jogsértést követett el, akkor gondoskodik a finanszírozási megállapodás megszüntetéséről, valamint az ennek folytán a nemzeti hatósághoz visszakerülő feladatok ellátására más pénzügyi eszközt végrehajtó szerv bevonásáról.
(7) Ha a nemzeti hatóság a 235/N. § (3) bekezdése szerinti, valamint az egyéb ellenőrzések eredményeként megállapítja, hogy a pénzügyi eszközt végrehajtó szerv az átruházott feladatok elvégzéséhez szükséges kapacitással nem rendelkezik, a finanszírozási megállapodás megszüntetéséről dönthet.
(8) A finanszírozási megállapodás megszűnése esetén a nemzeti hatóság és a pénzügyi eszközt végrehajtó szerv átadás-átvételi eljárást folytat le, valamint a pénzügyi eszközt végrehajtó szerv elszámol a rábízott forrásokkal.
(9) A pénzügyi eszközt végrehajtó szerv és a pénzügyi közvetítő gondoskodik arról, hogy a jogsértés vagy a szabálytalanság eredményeként sem az Európai Unió, sem Magyarország pénzügyi érdekei ne sérüljenek.
12/C. § * (1) A pénzügy eszközt végrehajtó szerv szakmai intézőbizottságot működtet a pénzügyi eszköz formájában megvalósított HET intézkedések forrásainak a pénzügyi eszköz végső kedvezményezettjei részére történő kihelyezéséig.
(2) A szakmai intézőbizottság hét főből áll, tagjait a nemzeti hatóság jelöli ki, a tagok közül négy a kormánytól és az állami szervektől független (a továbbiakban együtt: államtól független) szervezetet képvisel, és az államtól független tagjai között helyet kapnak a pénzügyi eszköz formájában megvalósított HET intézkedések célterületein szakértelemmel bíró szervezetek, valamint ernyőszervezetek és kamarák részvétele útján a gazdasági, illetve civil társadalmi szervezetek. A szakmai intézőbizottság elnöke a nemzeti hatóság által delegált tag. A szakmai intézőbizottság határozathozatala során a szakmai intézőbizottság minden tagját egy szavazat illeti meg, és a beruházási stratégiát az államtól független tagok szavazatának többségével kell jóváhagynia.
(3) A szakmai intézőbizottság tagjait a nemzeti hatóság kizárólag azok saját szakterületén meglévő szakmai beágyazottsága, szakmai múltja és kompetenciája, gazdasági-társadalmi szerepvállalása, illetve nemzetközi tapasztalatára vonatkozó objektív és releváns kritériumok alapján jelöli ki, az állami szervektől való függetlenségük ellenőrzését követően. Az államtól független tagok által biztosított szakmai kompetenciának szükséges lefednie valamennyi, a REPowerEU tervben szereplő pénzügyi eszköz szakmai területét.
(4) A pénzügyi eszköz formájában megvalósított HET intézkedések esetén a felhívásokat a szakmai intézőbizottság által jóváhagyott beruházási stratégia alapján kell elkészíteni.
(5) A beruházási stratégia határozza meg az adott intézkedés keretében célzott beruházási politikát, beavatkozási területet, az intézkedésben érintett állami támogatási jogcímeket, a megcélzott végső kedvezményezetti kört, a támogatott tevékenységeket és a támogatás formáját. Végső kedvezményezetti projekt csak akkor támogatható, ha a szakmai intézőbizottság által jóváhagyott beruházási stratégiához illeszkedik.
12/D. § * A nemzeti hatóság kiemelt kiválasztási eljárásrend keretében továbbadott támogatást kihelyező szervet (a továbbiakban: támogatást kihelyező szerv) választhat ki a HET meghatározott intézkedésének továbbadásával történő megvalósítása céljából. A támogatást kihelyező szervre e minőségében végzett tevékenysége során a II. Fejezet szerinti intézményrendszerre vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell.
13. § (1) Az audit hatóság az Európai Bizottság iránymutatásai és a nemzetközileg elfogadott audit standardok alapjá
a) * elkészíti a HET végrehajtására vonatkozó audit stratégiát, amely meghatározza
aa) a kockázatelemzés megközelítését és módszertanát,
ab) a HET keretében végrehajtott reformok és beruházások különböző végrehajtási szakaszaiban elvégzendő ellenőrzések gyakoriságát és típusát – rendszerellenőrzés, mintán végzett tételes vizsgálat, dokumentumalapú és helyszíni vizsgálat –,
ac) a mérföldkövek és célok elérését alátámasztó adatok megbízhatóságának ellenőrzését,
b) a kockázatelemzés eredményeit felhasználva az éves ellenőrzési tervet, ennek alapján vizsgálja a belső kontrollrendszer működését, valamint az intézkedések végrehajtását,
c) véleményezi az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék ellenőrzéseiben felvetett kérdésekre adandó tagállami választervezeteket, részt vesz a szükséges tárgyalások lefolytatásában,
d) kialakítja az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék által az audit hatósági tevékenység hatékonyságát vizsgáló ellenőrzések által felvetett kérdésekre adandó tagállami választ, lefolytatja a szükséges tárgyalásokat,
e) auditálja az intézményrendszer szereplőinek működési szabályrendszerét,
f) véleményezi az 5. § 22. pontja szerinti módszertant,
g) alkalmazza és figyelembe veszi az ARACHNE kockázatértékelő eszközt,
h) ellenőrzi az ARACHNE kockázatértékelő eszköz használatát, valamint az annak részére történő, 5. § 23. pontja szerinti adatküldést,
i) évente rendszerellenőrzést végez,
j) a kifizetési kérelmekhez kapcsolódóan elvégzi az Európai Bizottság felé a mérföldkövek és célértékek teljesüléséhez kapcsolódóan bejelentett adatok megbízhatóságának érdemi ellenőrzését,
k) ellenőrzési hatókörébe tartoznak az (EU) 2021/241 rendelet 22. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatok,
l) elkészíti az általa végzett ellenőrzések összefoglalását, ideértve az azonosított hiányosságokat és az előírt, megtett kiigazító intézkedéseket is, és megküldi a nemzeti hatóságnak az ellenőrzési összefoglaló összeállítása céljából,
m) ellenőrzései alapján meghatározza azt az Európai Bizottság iránymutatása szerinti bizonyossági szintet, amely a nemzeti hatóság vezetője által kibocsátott vezetői nyilatkozat szerint lefedett területekre vonatkozik,
n) * felelős annak megállapításáért, hogy az irányítási és ellenőrzési rendszerek eredményesen védik-e az Európai Unió pénzügyi érdekeit, és megbízható tájékoztatást nyújtanak-e a végrehajtás előrehaladásáról és eredményeiről.
(2) *
(3) * Az audit hatóság feladatait az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságról és a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében az Európai Bizottság kérésére elfogadott egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi XLIV. törvény kijelölése alapján az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság látja el.
14. § A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság
a) az e rendeletben meghatározottak szerint elvégzi az összeférhetetlenségi nyilatkozatok és az érdekeltségi nyilatkozatok mintavételes ellenőrzését, valamint kivizsgálja az összeférhetetlenség megállapítására irányuló bejelentéseket,
b) * azonosítja a lehetséges összeférhetetlenségi helyzeteket, a csalás, a korrupció, a kettős finanszírozás és egyéb szabálytalanságok megelőzése érdekében következetesen nyomon követi az ARACHNE kockázatértékelő eszköz által jelzett kockázatokat, kockázatelemzést végez,
c) * gondoskodik a II. Fejezet szerinti intézményrendszer szereplőinek az összeférhetetlenségi helyzetek elkerülésével kapcsolatos tudatossága növeléséről,
d) tevékenységéről évente beszámol az Integritás Hatóság részére,
e) együttműködik a büntetőeljárásban eljáró szervekkel.
14/A. § * A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság jogorvoslati feladatai keretében elbírálja a kifogásokat és a jogorvoslati kérelmeket, biztosítja ezen döntések egységességét.
15. § (1) * A nemzeti hatóság a szociális partnerekkel, a civil szervezetekkel, az ifjúsági szervezetekkel és más, a HET végrehajtása szempontjából releváns érdekelt felekkel folytatott társadalmi konzultáció érdekében Monitoring Bizottságot hoz létre.
(2) A Monitoring Bizottság főbb feladatai:
a) nyomon követi a HET végrehajtását,
b) véleményezi a felhívások tervezetét, különös tekintettel a delegált tagok szakterületeit érintő kérdésekre,
c) megtárgyalja és véleményezi a HET módosítására tett javaslatokat,
d) a tagok egyszerű többségének egyetértésével ajánlásokat tesz a nemzeti hatóság részére.
16. § (1) A Monitoring Bizottság felállításáról a nemzeti hatóság vezetője gondoskodik az alábbi szempontok figyelembevételével:
a) a Monitoring Bizottság minden tagja azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik,
b) a Monitoring Bizottság tagjainak legalább fele a kormánytól és az állami szervektől független civil szervezeteket képvisel, amelyek a következő területek közül egy vagy több területen igazoltan és kellően hosszú ideje releváns tevékenységet folytatnak:
ba) szociálpolitika,
bb) oktatás,
bc) munkaerőpiac,
bd) egészségügy,
be) környezetvédelem,
bf) éghajlatváltozás elleni küzdelem,
bg) energia,
bh) fenntartható fejlődés,
bi) fenntartható közlekedés,
bj) az alapvető jogok,
bk) az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség előmozdítása,
bl) átláthatóság,
bm) * korrupció megelőzése, illetve leküzdése,
c) a Monitoring Bizottság civil társadalmat képviselő tagjai nyílt, átlátható és megkülönböztetéstől mentes kiválasztási eljárás keretében, a szakértelemmel és érdemekkel kapcsolatos objektív kritériumok alapján kerülnek kiválasztásra.
(2) A nemzeti hatóság a Monitoring Bizottság összetételének meghatározásakor a civil társadalmi szervezetek képviselete tekintetében törekszik arra, hogy:
a) az ernyőszervezetek felkérésével szélesítse a bevont civil társadalmi szervezetek körét, és
b) a civil társadalmi szervezetek meghívásával lehetőséget biztosítson széles körű nyilvános vitára.
(2a) * A monitoring bizottság munkájában a pénzügyi eszközt végrehajtó szerv képviselője megfigyelőként vesz részt.
(3) A Monitoring Bizottság évente legalább kétszer ülésezik, és megkap minden, a HET-ben szereplő intézkedések végrehajtásával kapcsolatos lényeges információt.
(4) A Monitoring Bizottság 15. § (2) bekezdés d) pontja szerinti ajánlásai megvalósításának nyomon követéséről a nemzeti hatóság a Monitoring Bizottság ülésein beszámol.
17. § (1) A Monitoring Bizottság működésének részletes szabályait a nemzeti hatóság vezetője által meghatározott és a Monitoring Bizottság által elfogadott ügyrend állapítja meg.
(2) A Monitoring Bizottság titkársági feladatait a nemzeti hatóság látja el.
(3) A Monitoring Bizottság elnökét a miniszterelnök nevezi ki.
18. § (1) A HET végrehajtásában részt vevő valamennyi szerv köteles olyan irányítási és ellenőrzési rendszert működtetni, amely megfelel az (EU) 2021/241 rendelet által a tagállami intézményrendszer és a végső kedvezményezettek működésével szemben támasztott elvárásoknak, így különösen a kettős finanszírozás elkerülésével, a csalás és a korrupció elleni fellépéssel és az összeférhetetlenség kiküszöbölésével szemben támasztott követelményeknek.
(2) * A nemzeti hatóság az (1) bekezdésben meghatározottak lebonyolító szerv és a pénzügyi eszközt végrehajtó szerv általi teljesítését rendszeresen ellenőrzi.
19. § E rendelet szerinti eljárásokban méltányosságnak helye nincs.
20. § Az eljáró szervek a támogatást igénylő vagy a végső kedvezményezett által benyújtott bármely dokumentum tekintetében a nyilvánvaló hibát kijavíthatják, amelyről a támogatást igénylőt vagy a végső kedvezményezettet – indokolt esetben – értesítik.
21. § * A nemzeti hatóság és – kijelölése esetén – a lebonyolító szerv, kiválasztása esetén a támogatást kihelyező szerv és a pénzügyi eszközt végrehajtó szerv gondoskodik a működésükkel kapcsolatos megfelelő ellenőrzési nyomvonal és kockázatkezelési eljárásrend kialakításáról.
22. § A HET végrehajtásában eljáró szervek a támogatási igényekkel és a támogatásokkal kapcsolatos minden dokumentumot legalább 2031. december 31-ig kötelesek megőrizni.
22/A. § * (1) A nemzeti hatóság a helyszíni szemlével, helyszíni ellenőrzéssel összefüggő feladatait az NFK bevonásával látja el azon projekt esetén, amely vonatkozásában lebonyolító szervként az NFK mint irányító hatósági feladatokat ellátó szervezet került kijelölésre.
(2) Az NFK a nemzeti hatóság helyszíni szemlével, helyszíni ellenőrzéssel összefüggő feladatai közül a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott feladatokat látja el.
23. § E Fejezet szabályait
a) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet] 61. cikkével,
b) az iránymutatás az összeférhetetlenségek költségvetési rendelet szerinti elkerüléséről és kezeléséről szóló bizottsági közleménnyel (2021/C 121/01), valamint
c) * a II. Fejezet szerinti intézményrendszer munkatársa jogállására vonatkozó jogszabályban – így különösen a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvényben és az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvényben (a továbbiakban: Ápjt.) – meghatározott összeférhetetlenségi szabályokkal
összhangban kell értelmezni és alkalmazni.
24. § (1) * A támogatási döntés előkészítésében és meghozatalában nem vehet részt
a) a támogatást igénylő,
b) a támogatást igénylő vezető tisztségviselője és más képviselője, felügyelő bizottságának tagja, könyvvizsgálója,
c) a támogatást igénylőnek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 3. § 38. pontja szerinti tényleges tulajdonosa,
d) a támogatást igénylővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy,
e) az a személy, aki a támogatást igénylő tekintetében a támogatási kérelem benyújtását megelőző egy évben a b), c) vagy d) pont szerint minősült,
f) az, aki a támogatási döntést megelőző eljárásban szakértőként közreműködött,
g) az a)–f) pont szerinti személynek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti hozzátartozója (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: hozzátartozó), valamint
h) az a személy, akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.
(2) * Ha egy személy összeférhetetlensége az (1) bekezdés a)–g) pontja alapján nem volna megállapítható, de az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 61. cikk (3) bekezdése szerinti valamely összeférhetetlenségi ok – így különösen családi vagy érzelmi ok, politikai szimpátiával vagy nemzeti hovatartozással kapcsolatos ok, gazdasági érdek vagy bármely más közvetlen vagy közvetett személyes érdek [a továbbiakban együtt: (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 61. cikk (3) bekezdése szerinti valamely összeférhetetlenségi ok] – rá nézve teljesül vagy annak kockázata vagy látszata objektíven fennáll, akkor ezen személyt az (1) bekezdés g) pontja szerint kell minősíteni.
(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja nem zárja ki, hogy
a) nemzeti hatóság vagy olyan szervezet, amelynek a nemzeti hatóság a szervezeti egysége,
b) szakpolitikai felelős által vezetett szervezet
támogatási kérelmet nyújtson be, és támogatásban részesüljön. Erre akkor kerülhet sor, ha a projekt előkészítéséhez és megvalósításához, valamint a támogatási döntés előkészítéséhez és meghozatalához kapcsolódó feladatok szervezeti és személyi szinten elkülönülnek.
25. § (1) A II. Fejezet szerinti intézményrendszer azon munkatársa, aki valamely projekt vonatkozásában *
a) érdemi eljárási cselekményt végzett, a projekt esetén az Ápjt. szerinti állami projektértékelőként (a továbbiakban: állami értékelő) nem járhat el,
b) állami értékelőként járt el, az adott projekt esetén más, érdemi eljárási cselekményt nem végezhet,
c) állami értékelőként az Ápjt. szerinti tartalmi értékelést végzett, akkor az Ápjt. szerinti közbeszerzési értékelést (a továbbiakban: közbeszerzési értékelés) nem végezhet, valamint
d) állami értékelőként közbeszerzési értékelést végzett, akkor az Ápjt. szerinti tartalmi értékelést nem végezhet.
(2) Közbeszerzési értékelést nem végezhet olyan személy, akitől az ügy elfogulatlan megítélése nem várható.
(3) * Ha egy személy összeférhetetlensége az (1) bekezdés alapján nem volna megállapítható, de az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 61. cikk (3) bekezdése szerinti valamely összeférhetetlenségi ok rá nézve teljesül, vagy annak kockázata vagy látszata objektíven fennáll, akkor ezen személyt a (2) bekezdés szerint kell minősíteni.
26. § (1) * Folyamatba épített dokumentumalapú ellenőrzést, helyszíni ellenőrzést vagy helyszíni szemlét nem végezheti
a) az ellenőrzés alá vont személy,
b) az ellenőrzés alá vont személy vezető tisztségviselője és más képviselője, felügyelő bizottságának tagja, könyvvizsgálója,
c) az ellenőrzés alá vont személynek a Pmt. 3. § 38. pontja szerinti tényleges tulajdonosa,
d) az ellenőrzés alá vont személlyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy,
e) az a személy, aki az ellenőrzés alá vont személy tekintetében az ellenőrzés vagy a szemle megkezdését megelőző egy évben a b), c) vagy d) pont szerint minősült,
f) a szakértő, ha az érintett ellenőrzést megelőző eljárásokban szakértőként részt vett,
g) az a)–f) pont szerinti személy hozzátartozója, valamint
h) az a személy, akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.
(2) A kifizetés engedélyezésében nem vehet részt, aki tekintetében az (1) bekezdésben felsorolt valamely ok fennáll, azzal, hogy e bekezdés alkalmazásában az ellenőrzés alá vont személyen a kifizetést igénylő személyt kell érteni.
(3) * Ha egy személy összeférhetetlensége az (1) bekezdés a)–g) pontja vagy e rendelkezések tekintetében a (2) bekezdés alapján nem volna megállapítható, de az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 61. cikk (3) bekezdése szerinti valamely összeférhetetlenségi ok rá nézve teljesül vagy annak kockázata vagy látszata objektíven fennáll, akkor ezen személyt úgy kell tekinteni, mint akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható. Ezen személy az (1) és a (2) bekezdés szerinti ügyekben nem járhat el.
(4) Az (1) bekezdés a), b) és d) pontja, valamint az (1) bekezdés a), b) és d) pontja vonatkozásában a (2) bekezdés nem zárja ki, hogy a nemzeti hatóság, illetve annak munkatársa
a) a nemzeti hatóság vagy olyan szervezet tekintetében, amelynek a nemzeti hatóság a szervezeti egysége vagy
b) szakpolitikai felelős által vezetett szervezet tekintetében
folyamatba épített dokumentumalapú ellenőrzésben, helyszíni ellenőrzésben vagy helyszíni szemlében vegyen részt. Erre akkor kerülhet sor, ha a projekt előkészítéséhez és megvalósításához, valamint az ellenőrzéshez kapcsolódó feladatok szervezeti és személyi szinten elkülönülnek.
27. § (1) * A szabálytalansági ügy elintézésében nem vehet részt
a) a végső kedvezményezett, továbbá az, akinek jogaira vagy kötelezettségeire az eljárás eredménye kihatással lehet,
b) az a) pontban meghatározott személy vezető tisztségviselője és más képviselője, felügyelő bizottságának tagja, könyvvizsgálója,
c) az a) pontban meghatározott személynek a Pmt. 3. § 38. pontja szerinti tényleges tulajdonosa,
d) az a) pontban meghatározott személlyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy,
e) az a személy, aki az a) pontban meghatározott személy tekintetében a szabálytalansági eljárás megindítását megelőző egy évben a b), c) vagy d) pont szerint minősült,
f) a szakértő, ha a szabálytalansági eljárással érintett ügyben korábban szakértőként közreműködött,
g) az a)–f) pont szerinti személy hozzátartozója, valamint
h) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.
(2) * Ha egy személy összeférhetetlensége az (1) bekezdés a)–g) pontja alapján nem volna megállapítható, de az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 61. cikk (3) bekezdése szerinti valamely összeférhetetlenségi ok rá nézve teljesül, vagy annak kockázata vagy látszata objektíven fennáll, akkor ezen személyt az (1) bekezdés g) pontja szerint kell minősíteni.
(3) Az (1) bekezdés a), b) és d) pontja nem zárja ki, hogy a nemzeti hatóság, illetve annak munkatársa
a) a nemzeti hatóság vagy olyan szervezet tekintetében, amelynek a nemzeti hatóság a szervezeti egysége vagy
b) szakpolitikai felelős által vezetett szervezet tekintetében
szabálytalansági eljárást folytasson le, valamint szabálytalansági döntést készítsen elő és hozzon meg. Erre akkor kerülhet sor, ha a projekt előkészítéséhez és megvalósításához, valamint a szabálytalansági eljárás lefolytatásához és az abban való döntéshozatalhoz kapcsolódó feladatok szervezeti és személyi szinten elkülönülnek.
28. § (1) * A kifogás vagy a jogorvoslati kérelem elbírálásában nem vehet részt, aki a kifogásolt döntés vagy a tárgyi szabálytalansági döntés meghozatalában részt vett, vagy abban szakértőként közreműködött.
(2) Az (1) bekezdés nem zárja ki, hogy a kifogásolt döntés vagy a szabálytalansági döntés saját hatáskörben történő felülvizsgálatában az alapügyben eljárt személy részt vegyen.
(3) Szabálytalansági döntés megsemmisítése és új eljárás elrendelése, valamint jogorvoslati eljárásban a jogorvoslati szerv által észlelt új szabálytalansági gyanú miatt elrendelt új eljárás esetén a megismételt eljárásban nem vehet részt, aki az alapeljárásban a döntés előkészítésében részt vett.
29. § (1) Ha a nemzeti hatóság hatáskörének egy részét lebonyolító szerv gyakorolja, a lebonyolító szerv nem járhat el, ha
a) a lebonyolító szerv,
b) a lebonyolító szerv vezető tisztségviselője és más képviselője, felügyelő bizottságának tagja, könyvvizsgálója,
c) a lebonyolító szervnek a Pmt. 3. § 38. pontja szerinti tényleges tulajdonosa,
d) olyan személy, aki a lebonyolító szerv tekintetében az adott eljárás megkezdését megelőző egy évben a b) vagy a c) pont szerint minősült,
e) a b)–d) pont szerinti személy hozzátartozója
az eljárásban támogatást igénylő, végső kedvezményezett, ezek képviselője vagy olyan személy, aki ezek érdekében az ügyben eljárt.
(2) A nemzeti hatóság hatáskörének egy részét gyakorló lebonyolító szerv nem járhat el, ha
a) a lebonyolító szervvel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy,
b) olyan személy, aki a lebonyolító szerv tekintetében az adott eljárás megkezdését megelőző egy évben az a) pont szerint minősült,
c) az a) és a b) pont szerinti személy hozzátartozója
az eljárásban támogatást igénylő, végső kedvezményezett, ezek képviselője vagy olyan személy, aki ezek érdekében az ügyben eljárt, és nincs más olyan, a lebonyolító szerv által foglalkoztatott személy, aki tekintetében összeférhetetlenség ne állna fenn.
(3) Ha a nemzeti hatóság hatáskörének egy részét gyakorló lebonyolító szervnek van olyan munkatársa, akivel szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn, akkor a lebonyolító szerv a 30–32. § szerint jár el, azzal, hogy e rendelkezések alkalmazásában a nemzeti hatóságon lebonyolító szervet kell érteni.
(4) A lebonyolító szerv akkor sem járhat el, ha az ügy elfogulatlan megítélése tőle az (1) bekezdésben fel nem sorolt okból nem várható.
(5) * Ha a lebonyolító szerv összeférhetetlensége az (1) vagy a (2) bekezdés alapján nem volna megállapítható, de az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 61. cikk (3) bekezdése szerinti valamely összeférhetetlenségi ok rá nézve teljesül, vagy annak kockázata vagy látszata objektíven fennáll, akkor a lebonyolító szervet a (4) bekezdés szerint kell minősíteni.
(6) Ha a lebonyolító szerv az (1), (2) vagy (4) bekezdésben meghatározott okból nem járhat el, akkor helyette a nemzeti hatóság folytatja le az eljárást.
30. § (1) * Az a munkatárs, aki észleli, hogy egy ügyben összeférhetetlen, vagy összeférhetetlenségének kockázata vagy látszata objektíven fennáll, ezt haladéktalanul írásban bejelenti a felettese részére. A bejelentésben megjelöli az összeférhetetlenség okát, és ha az ügy elfogulatlan megítélése tőle egyéb okból nem várható, akkor ezt indokolja.
(2) Nem tehet érdemi intézkedést az ügyben, aki az (1) bekezdés szerint bejelentette összeférhetetlenségét.
31. § (1) * Bárki jogosult anonim módon bejelenteni a www.palyazat.gov.hu oldalon, ha az ügyben összeférhetetlenség vagy annak kockázata vagy látszata fennállását észleli.
(1a) * A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság az (1) bekezdés szerinti megalapozott bejelentésről haladéktalanul tájékoztatja a II. Fejezet szerinti intézményrendszer érintett szereplőjét.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentést a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság vizsgálja ki.
(3) A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság elutasítja az (1) bekezdés szerinti bejelentést, ha összeférhetetlenség nem áll fenn. A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság döntését indokolja.
(4) A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság érdemi indokolás nélkül elutasítja az (1) bekezdés szerinti bejelentést, ha a bejelentés
a) változatlan tényállás mellett ismételten olyan személyre vonatkozik, aki tekintetében az összeférhetetlenség hiányát korábban az ügyben megállapította, vagy
b) nyilvánvalóan alaptalan.
(5) * Ha a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a vizsgálata során összeférhetetlenséget állapít meg, az erről készült jelentést megküldi a II. Fejezet szerinti intézményrendszer érintett szereplője részére, amely a 33. § szerint jár el.
(6) A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság az (1) bekezdés szerinti bejelentések vizsgálata során keletkezett dokumentumokat a vizsgálatok lezárásától számított öt évig megőrzi.
32. § (1) * A II. Fejezet szerinti intézményrendszer szereplője hivatalból vizsgálja, hogy összeférhetetlen személy az ügyben ne járjon el. A II. Fejezet szerinti intézményrendszer érintett szereplője az összeférhetetlenségi ügyet soron kívül intézi el.
(2) * A 30. § (1) bekezdése szerinti esetben az érintett felettese, a 31. § (5) bekezdése szerinti esetben a II. Fejezet szerinti intézményrendszer érintett szereplője írásban jelzi az érintett részére az összeférhetetlenség tényét, továbbá gondoskodik más személynek az ügyben történő részvételre kijelöléséről.
(2a) * A szakértő felkérését követően haladéktalanul írásban jelzi a felkérő szerv részére az összeférhetetlenség tényét.
(3) A 31. § (3) és (4) bekezdése, valamint a (2) bekezdés szerinti döntés ellen önálló kifogásnak helye nincs. E döntéseket az ügy érdemében hozott döntés ellen benyújtható kifogásban lehet támadni.
33. § * (1) A II. Fejezet szerinti intézményrendszer érintett szereplője gondoskodik annak az eljárási cselekménynek a felülvizsgálatáról és szükség szerinti helyesbítéséről vagy megismétléséről, amelyben az összeférhetetlen személy közreműködött, és amely az ügy érdemére kihathat, valamint egyéb intézkedést hozhat, így különösen
a) a támogatási döntést visszavonja,
b) a támogatási szerződéstől eláll,
c) a támogatási szerződést módosítja,
d) szabálytalansági eljárást kezdeményez,
e) kezdeményezi a 23. § c) pontjában meghatározott jogszabály szerinti felelősségre vonást,
f) bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén feljelentést tesz.
(2) A II. Fejezet szerinti intézményrendszer érintett szereplője az (1) bekezdés szerinti intézkedéséről – az arról történő döntéshozataltól számított – tizenöt napon belül tájékoztatja a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot.
34. § * (1) * A nemzeti hatóság, a koordináló szervezet, a lebonyolító szerv, az audit hatóság, a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság, a támogatást kihelyező szerv, a pénzügyi eszközt végrehajtó szerv, a pénzügyi közvetítő, valamint az NFK-nak a IV. Fejezet szerinti ellenőrzést végző munkatársa, továbbá az értékelő, az állami projektértékelő és a döntés-előkészítő bizottság tagja a jogviszonya létesítésével egyidejűleg vagy e tevékenysége megkezdését megelőzően, a szakértő felkérését követően általános összeférhetetlenségi nyilatkozatot és – az iránymutatás az összeférhetetlenségek költségvetési rendelet szerinti elkerüléséről és kezeléséről szóló bizottsági közlemény (2021/C 121/01) 6.3. pontja szerinti adatokat is tartalmazó – érdekeltségi nyilatkozatot, majd az érdemi eljárási cselekménye megkezdését megelőzően az adott eljárási cselekményre vonatkozó összeférhetetlenségi nyilatkozatot tesz. A II. Fejezet szerinti intézményrendszer érintett szereplője a nyilatkozatokat öt évig megőrzi. A II. Fejezet szerinti intézményrendszer érintett szereplője a nyilatkozatokban szereplő adatokat az Európai Unió és Magyarország pénzügyi érdekeinek védelme, valamint az összeférhetetlenségi helyzetek megelőzése, feltárása és megszüntetése érdekében a nyilatkozattétel időpontjától számított öt évig kezeli.
(2) A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság – a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság, valamint az audit hatóság munkatársai által tett nyilatkozatok kivételével – az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatok valóságtartalmát két évre szóló ellenőrzési terv alapján mintavételesen, évente az összeférhetetlenségi nyilatkozat benyújtására kötelezettek számának legalább 5%-ára kiterjedően ellenőrzi. A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság az ellenőrzést különösen a közhiteles nyilvántartásokban elérhető adatok figyelembevételével végzi el. Ha a közhiteles nyilvántartásokban nem vagy csak korlátozottan érhető el adat, akkor önbevallást kell alkalmazni, amelyet a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a bármilyen nyilvános forrásból rendelkezésére álló információkkal vet össze.
(3) Ha a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság ellenőrzése során összeférhetetlenséget állapít meg, az erről készült jelentést megküldi a II. Fejezet szerinti intézményrendszer azon szereplője részére, amelynek tevékenysége során az összeférhetetlenségi nyilatkozatot tették. A megkeresett szervezet a 33. § szerint jár el.
(4) A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a (2) bekezdés szerint ellenőrzött nyilatkozatokat és az ellenőrzések dokumentumait az ellenőrzések lezárásától számított öt évig megőrzi. A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a (2) bekezdés szerint ellenőrzött nyilatkozatokban és az ellenőrzések dokumentumaiban szereplő adatokat az Európai Unió és Magyarország pénzügyi érdekeinek védelme, valamint az összeférhetetlenségi helyzetek megelőzése, feltárása és megszüntetése érdekében az ellenőrzések lezárásától számított öt évig kezeli.
(5) A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság tevékenységét, az érvényességi ellenőrzések tervezését és a kétéves tervek végrehajtását az audit hatóság validálja rendszerellenőrzés keretében.
(6) * Az (1) bekezdés szerinti személyek, valamint azon személyek, akik részt vesznek a támogatások végrehajtásában (ideértve az előkészítést, a döntéshozatalt, a végrehajtást és az ellenőrzést), tartózkodnak minden olyan magatartástól, amely sérti vagy veszélyezteti az Európai Unió érdekeit, vagy saját érdekeiknek az Európai Unió érdekei elé helyezését eredményezi, továbbá megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a feladataik végrehajtása során megakadályozzák az összeférhetetlenségi ok vagy az összeférhetetlenségi ok objektív kockázata vagy látszata kialakulását. A feladat ellátására vonatkozó jogviszonyban alkalmazandó felelősségi szabályok szerint felelősséggel tartoznak a pártatlan, semleges és szakmai követelményeknek megfelelő feladatellátásáért. A végső kedvezményezettek, a szállítók, az alvállalkozók és a projekt előkészítésében és megvalósításában részt vevők összeférhetetlenségi nyilatkozatot tesznek az iránymutatás az összeférhetetlenségek költségvetési rendelet szerinti elkerüléséről és kezeléséről szóló bizottsági közlemény (2021/C 121/01) szerinti esetekben. A nyilatkozatokat öt évig meg kell őrizni. A II. Fejezet szerinti intézményrendszer érintett szereplője a nyilatkozatokban szereplő adatokat az Európai Unió és Magyarország pénzügyi érdekeinek védelme, valamint az összeférhetetlenségi helyzetek megelőzése, feltárása és megszüntetése érdekében a nyilatkozattétel időpontjától számított öt évig kezeli.
35. § * (1) Az értékelőt, az állami projektértékelőt, a támogatási döntés előkészítésében, a helyszíni ellenőrzésben, helyszíni szemlén részt vevőt, valamint a szakértőt az e tevékenysége során megismert információk vonatkozásában titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a támogatási kérelem projektkiválasztási eljárásban történő előrehaladásáról, ellenőrzés esetén a helyszíni ellenőrzés, helyszíni szemle mint eljárásrendi folyamat előrehaladásáról történő tájékoztatásra, valamint a szakvéleményre.
(2) Az értékelő, az állami projektértékelő, a támogatási döntés előkészítésében, a helyszíni ellenőrzésben, helyszíni szemlén részt vevő, valamint a szakértő tevékenysége megkezdését megelőzően titoktartási nyilatkozatot tesz.
36. § (1) A nemzeti hatóság felelős a csalás és korrupció elleni politika végrehajtásáért, amelynek keretében
a) ellátja a 2021–2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet] 19. § (2) bekezdése szerinti feladatokat, és
b) * folyamatosan vizsgálja a HET végrehajtását a csalás és a korrupció megelőzése, felderítése és szankcionálása érdekében,
c) * a támogatási döntés előkészítése és meghozatala során a támogatást igénylő vonatkozásában, továbbá a támogatási szerződés megkötése és esetleges módosítása, valamint a folyamatba épített ellenőrzés során következetesen, rendszeresen és kiterjedten alkalmazza, figyelembe veszi és rendszerszinten használja az ARACHNE kockázatértékelő eszköz minden funkcióját a csalás, a korrupció, az összeférhetetlenség, a kettős finanszírozás és egyéb szabálytalanságok megelőzése érdekében, és következetesen nyomon követi az ARACHNE kockázatértékelő eszköz által jelzett kockázatokat,
d) * együttműködik az NFK-val a csalás kockázatelemzése módszertanának kidolgozásában,
e) * eredményes csalásellenes stratégiát és korrupcióellenes politikát dolgoz ki és hajt végre,
f) éves rendszerességgel elvégzi a csalás és korrupciós kockázatelemzését,
g) alkalmazza a csalás kockázatelemzésének támogatására fejlesztett informatikai rendszert, így az ARACHNE kockázatértékelő eszközt, gondoskodik az adatok áttöltéséről,
h) * eljár az NFK által a csalás elleni politika és korrupcióellenes politika keretében meghatározott eljárások, módszertanok szerint, amelyek elérhetőek a www.palyazat.gov.hu oldalon,
i) alkalmazza a belső és közérdekű bejelentési rendszert (www.anti-lop.hu),
j) * részt vesz az NFK által szervezett csalás és korrupció elleni képzéseken,
k) * a támogatott projektek vonatkozásában egyedi kockázatelemzésen alapuló csalás- és korrupcióellenes intézkedéseket hozhat a www.palyazat.gov.hu oldalon található csalás és korrupció elleni stratégia alapján,
l) * folyamatosan vizsgálja a HET végrehajtását a csalás és a korrupció megelőzése, felderítése és szankcionálása érdekében.
(2) Az audit hatóság, a nemzeti hatóság, a lebonyolító szerv és a továbbadott támogatást kihelyező szerv a csalás és a korrupció elleni fellépés megfelelő biztosítása érdekében
a) * kiterjedten alkalmazza, figyelembe veszi, és rendszerszinten használja az ARACHNE kockázatértékelő eszköz minden funkcióját a csalás, a korrupció, az összeférhetetlenség, a kettős finanszírozás és egyéb szabálytalanságok megelőzése érdekében, és következetesen nyomon követi az ARACHNE kockázatértékelő eszköz által jelzett kockázatokat, és gyűjti a 2. melléklet szerinti adatokat, pénzügyi eszközök esetén az (EU) 2021/241 rendelet 22. cikk (2) bekezdés d) pontja szerinti tartalommal,
b) eljár a csalás elleni politika keretében meghatározott eljárások, módszertanok szerint,
c) * résztvevőket delegál az NFK által szervezett csalás és korrupció elleni képzésekre, és
d) folyamatosan vizsgálja az e rendelet hatálya alá tartozó intézkedések végrehajtását.
37. § * Csalás vagy korrupció gyanúja esetén, amennyiben az nemzeti szintű közigazgatási vagy bírósági eljárás megindításra ad okot, a végső kedvezményezettel támogatási jogviszony, a pénzügyi eszköz kedvezményezettjével szerződés nem létesíthető, továbbá szükség esetén a fennálló támogatási szerződést vagy a pénzügyi eszköz kedvezményezettjével megkötött szerződést meg kell szüntetni, és büntetőeljárás megindítását kell kezdeményezni.
38. § A nemzeti hatóság a büntetőeljárásokkal kapcsolatos feladatai körében a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 19. § (3) bekezdése szerinti jár el.
39. § (1) * Az NFK gondoskodik a monitoring és információs rendszer részeként működő elektronikus alkalmazás (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: elektronikus alkalmazás) működtetéséről.
(2) * Ha e rendelet, felhívás vagy támogatási szerződés másként nem rendelkezik, akkor a támogatást igénylő, a végső kedvezményezett és a II. Fejezet szerinti intézményrendszer az elektronikus alkalmazást használja az egymással való kapcsolattartásra.
(3) Ha a támogatást igénylő vagy a végső kedvezményezett olyan kapcsolattartási módot használ, amely az adott tárgykörben nem alkalmazható, úgy cselekménye érvénytelen. Erről a nemzeti hatóság a támogatást igénylő, illetve a végső kedvezményezett részére tájékoztatást ad.
(4) Ha az elektronikus alkalmazáson keresztül történő kapcsolattartás nem lehetséges, postai úton történő kézbesítésnek van helye.
40. § (1) Az elektronikus alkalmazás használata egyedi azonosításhoz kötött. Az elektronikus alkalmazás titkosított csatornán keresztül, egyedi és titkos jelszóval érhető el.
(2) A támogatást igénylő és a végső kedvezményezett felelős a kapott vagy a regisztráció során általa megadott jelszó biztonságáért és a jelszó használatával az elektronikus alkalmazásban elvégzett cselekményekért.
41. § (1) Az elektronikus alkalmazásban használt elektronikus aláírás a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében hiteles aláírásnak minősül, kiváltja az ahhoz fűződő joghatásokat és bírósági eljárásban bizonyítékként elfogadható.
(2) A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló kormányrendeletben meghatározottakon túl hiteles kiadmánynak minősül az elektronikus alkalmazással meghozott automatizált egyedi döntésről szóló elektronikus tájékoztatás, ha azon a kiadmányozó szervezet neve és az automatizált döntéshozatal ténye egyértelműen feltüntetésre kerül.
42. § (1) * Az NFK az elektronikus alkalmazás útján elvégzendő cselekményekre kötelezően alkalmazandó mintát vagy sablont állapíthat meg.
(2) Aki az elektronikus alkalmazás felhasználója kíván lenni, a regisztráció keretében az (1) bekezdésben meghatározott minták és sablonok alkalmazására kötelezettséget vállal. E kötelezettségvállalás az eredményes regisztráció feltétele.
(3) * Az NFK gondoskodik az elektronikus alkalmazás olyan módon történő beállításáról, hogy az (1) és a (2) bekezdés szerinti előírások alkalmazását az kikényszerítse.
43. § (1) Az elektronikus alkalmazás visszaigazolja a küldő fél részére, ha a dokumentum feltöltése megfelelően megtörtént.
Az elektronikus alkalmazás a feltöltött dokumentum megérkezéséről a küldeményt fogadó felet értesíti.
(2) Az elektronikus alkalmazás útján megküldött dokumentumot az átvétel visszaigazolásával kell kézbesítettnek tekinteni.
(3) Ha a dokumentum elektronikus alkalmazáson keresztül történő átvételének visszaigazolása a küldés napját követő három napon belül nem történik meg, a dokumentumot – az ellenkező bizonyításig – kézbesítettnek kell tekinteni.
(4) Az elektronikus alkalmazás útján megküldött küldeményt nyomtatott formában nem kell tárolni.
44. § (1) Ha a támogatást igénylő vagy a végső kedvezményezett olyan digitális állományt tölt fel, amely nem nyitható meg vagy nem olvasható, akkor a nemzeti hatóság hiánypótlásra kötelezi.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti megnyithatósági vagy olvashatósági hiba a hiánypótlási felhívás kiadását követően jelentkezik, úgy a nemzeti hatóság hiánypótlási felhívásnak nem minősülő korrekcióra kötelezést ad ki, és megállapítja annak teljesítési határidejét.
(3) A támogatást igénylő és a végső kedvezményezett a korrekcióra kötelezést az abban meghatározott határidőn belül teljesíti.
45. § (1) A monitoring és információs rendszer tartalmazza a HEE forrásból megvalósuló reformok és beruházások (EU) 2021/241 rendelet 22. cikk (2) bekezdés d) pontjában meghatározott, a végső kedvezményezett által szolgáltatott adatait.
(2) Nem kérhető sem a támogatást igénylőtől, sem a végső kedvezményezettől az azonosításához szükséges adatok kivételével olyan adat, amely nyilvános, vagy amely jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásból vagy más adatbázisból az elektronikus alkalmazással létesített adatkapcsolat útján lekérdezhető.
(3) Az (1) bekezdés szerinti adatok lekérdezéséről a támogatást igénylőt és a végső kedvezményezettet tájékoztatni kell.
46. § (1) Ha olyan alátámasztó dokumentum benyújtása szükséges, amely az elektronikus alkalmazásba jogi vagy infrastrukturális okból nem tölthető fel, akkor a dokumentum benyújtásáért felelős személy ezt jelzi a nemzeti hatóság részére, és a dokumentumot postai úton nyújtja be.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jogi ok az, ha
a) egy dokumentumnak csak a papíralapú változatához kötődik bizonyító erő, vagy
b) a papíralapú dokumentum digitalizált változatához – a polgári perrendtartásról szóló törvény okiratokra vonatkozó szabályai szerint – az eredetinél alacsonyabb szintű bizonyító erő kötődik.
(3) Az (1) bekezdés szerinti infrastrukturális ok az, ha az elektronikus alkalmazás műszaki jellemzőiből fakadóan nem képes fogadni a kérdéses dokumentumot.
(4) Ha az (1) bekezdés szerinti esetben a postai küldemény nem érkezik be a nemzeti hatósághoz a jelzéstől számított tizenöt napon belül, akkor a nemzeti hatóság a rendelkezésére álló információk alapján jár el.
47. § (1) Ha e rendelet szerint a küldeményt postai úton kell megküldeni, akkor a küldeményt tértivevénnyel – ha ennek a postai szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározott feltételei teljesülnek, akkor hivatalos iratként – kell feladni és átvételének napján kell kézbesítettnek tekinteni.
(2) Ha a postai úton történő kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja a küldeményt nem veszi át, a küldeményt a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni.
(3) Ha a postai úton kézbesített küldemény „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, a küldeményt – az ellenkező bizonyításig – a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
48. § A nemzeti hatóság a részére postai úton szabályosan benyújtott dokumentum megőrzéséről és nyilvántartásáról gondoskodik, valamint e dokumentumról digitális másolatot készít, és azt rögzíti az elektronikus alkalmazás adatbázisában.
49. § (1) A napokban megállapított határidőbe nem számít bele a közlés, kézbesítés napja.
(2) A hetekben, hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél vagy számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, akkor a megállapított határidő a hónap utolsó napján jár le.
(3) Ha a határidő kezdőnapja nem munkanap, a határidő a következő munkanapon kezdődik. Ha a határidő utolsó napja nem munkanap, a határidő a következő munkanapon jár le.
(4) * Az e rendelet szerinti napokban megállapított határidőbe nem számít bele a Kormány által elrendelt igazgatási szünet időtartama.
50. § (1) A támogatást igénylő és a végső kedvezményezett rendelkezésére álló határidőbe nem számít bele az az időtartam, amikor az elektronikus alkalmazás nem érhető el.
(2) Az NFK az elektronikus alkalmazás rendelkezésre nem állásáról és annak oka elhárításáról *
a) a nemzeti hatóságot közvetlenül,
b) az érintetteket a www.palyazat.gov.hu oldalon közzétett közlemény útján
tájékoztatja.
51. § (1) Az elektronikus úton küldött dokumentum előterjesztésének időpontja a dokumentum elküldésének napja.
(2) A postai úton küldött dokumentum előterjesztésének időpontja a postára adás napja.
52. § (1) A határidő elmulasztása vagy a késedelem jogkövetkezményei a határidő utolsó napjának elteltével állnak be.
(2) A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.
53. § (1) A HET szakmai tartalmát az annak alátámasztásául szolgáló felhívások szakmai tartalmával programterületenként a szakpolitikai felelős készíti el az (EU) 2021/241 rendeletben foglalt horizontális elvek, ágazati stratégiák és az összefüggő egyéb fejlesztések, valamint az (EU) 2021/241 rendelet 9. cikkében foglalt kettős finanszírozás elkerülésének figyelembevételével.
(2) Ha a felhívás a szakpolitikai felelősön kívüli miniszter feladatkörét is érinti, a szakpolitikai felelős gondoskodik az érintettek bevonásával készült közös szakmai álláspont kialakításáról.
(3) * A szakpolitikai felelős a HET és a HET intézkedési lista programterületre vonatkozó javaslatait jóváhagyásra benyújtja a programterületért felelős miniszter részére. Amennyiben egy programterületért több miniszter is felelős, valamennyi felelős miniszter véleményét be kell szerezni. Véleményeltérés esetén az adott kérdés HET-ben történő megjelenítéséről az NFK dönt.
54. § A nemzeti hatóság a programterületek szakpolitikai felelőseitől érkezett javaslatok alapján elkészíti a HET javaslatát és a kapcsolódó HET intézkedési lista javaslatát.
55. § Az 53. § és az 54. § szerinti folyamat lezárását követően a nemzeti hatóság az FKB elé terjeszti a HET intézkedési lista elfogadására irányuló javaslatot.
56. § (1) Az FKB általi megtárgyalást követően a Kormány a HET intézkedési listáról egyedi kormányhatározatban dönt.
(2) A Kormány elutasító döntése esetén a nemzeti hatóság gondoskodik a HET intézkedési lista az 53. § és az 54. § szerinti átdolgozásáról és jóváhagyásra történő ismételt benyújtásáról az FKB és a Kormány számára.
(3) * A HET tartalmának elfogadásáról az NFK dönt.
57. § (1) * A nemzeti hatóság az NFK támogató döntését követően a kormányhatározatban foglaltak szerint benyújtja a HET-et az Európai Bizottság részére.
(2) * A nemzeti hatóság az 53. § és az 54. § szerinti folyamatot úgy szervezi meg, hogy az NFK által jóváhagyott HET és forráslehívási kérelem az (EU) 2021/241 rendelet szerinti időpontban az Európai Bizottsághoz benyújtható legyen.
58. § Ha a HET-et az Európai Bizottság javaslatára az Európai Unió Tanácsa jóváhagyja, a támogató határozatot követően Magyarország az Európai Bizottsággal támogatási megállapodást köt.
59. § Az 53–58. § rendelkezései megfelelően alkalmazandók a HET (EU) 2021/241 rendelet 21. cikke szerinti módosítása, valamint az esetlegesen szükségessé váló – az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikk (2) bekezdése szerinti – felülvizsgálata során.
60. § Amennyiben a vissza nem térítendő támogatáson felül a hiteligénylés is szükségessé válik, és a hitelkérelem benyújtására nem a vissza nem térítendő támogatás igénylésére irányuló támogatási kérelem benyújtásával együtt kerül sor, a hiteltámogatásra az 53–58. §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hiteltámogatás legkésőbb 2023. augusztus 31. napjáig nyújtható be az Európai Bizottság részére.
61. § Amennyiben a HET végrehajtása során a jóváhagyott mérföldkövek és célértékek teljesítése érdekében, vagy bármely más okból a jóváhagyott HET intézkedési lista módosítása válik indokolttá, a módosított HET intézkedési lista előkészítése és jóváhagyása során az 53. § és az 54. § szerint kell eljárni.
62. § (1) A nemzeti hatóság köteles a HET-ben foglalt mérföldkövek és célok vonatkozásában definíciós adatlapot létrehozni, amely tartalmazza
a) a mérföldkő vagy cél pontos tartalmi meghatározását, szükség szerint számításának módját,
b) a teljesítés határidejét,
c) a teljesítés felelősét,
d) a teljesítés alátámasztó dokumentumait,
e) a teljesítés ellenőrzésének módját.
(2) A HET intézkedési lista a mérföldkövek és célok teljesítését szolgáló intézkedéseket tartalmazza pályázati úton megvalósuló és pályázati rendszeren kívül megvalósuló intézkedési bontásban.
63. § (1) A pályázati rendszeren kívül megvalósuló mérföldkövek és célok teljesítésének határidejét és a végrehajtásáért felelős szervezetet a HET intézkedési lista jelöli ki.
(2) A pályázati úton megvalósuló intézkedések végrehajtása érdekében a nemzeti hatóság felhívást hirdet.
(3) A felhívás tartalmának összhangban kell lennie
a) a HET-ben foglalt, adott intézkedés vonatkozásában elvárt mérföldkövek és célok teljesítésével és
b) a HET-ben foglalt, az (EU) 2021/241 rendelet VI. és VII. melléklete szerint az intézkedés tekintetében meghatározott dimenziókkal.
(4) A pályázati úton megvalósuló intézkedésekhez kapcsolódó kiválasztási szempontrendszernek tartalmaznia kell annak vizsgálatát, hogy
a) a projekt illeszkedik a HET-hez,
b) a vállalt, projekt szintű mérföldkövek és célok a projekt előrehaladásának nyomon követését és a HET-ben foglalt mérföldkövek és célok teljesítését szolgálják,
c) a projekt végrehajtásának módja nem sérti a jelentős károkozás elkerülése követelményét,
d) a projekt tartalma a felhívásban megjelölt dimenziókódnak megfelel.
64. § (1) A nemzeti hatóság a mérföldkövek és célok definíciós adatlapjának tartalmáról, valamint a mérföldkövek és célok teljesítéséhez kapcsolódó jelentések módjáról és rendszerességéről a pályázati úton megvalósuló intézkedések végső kedvezményezettjeit, valamint a pályázati rendszeren kívül megvalósuló mérföldkövek és célok teljesítéséért felelős szervezeteket tájékoztatja.
(2) A mérföldkövek és célok teljesítéséhez kapcsolódó beszámolók nyilvántartása, a teljesítést alátámasztó dokumentumok tárolása, és a mérföldkövek és célok teljesítésének nyomon követése a monitorig és információs rendszerben történik.
(3) A mérföldkövek és célok teljesítésének első szintű, dokumentum alapú ellenőrzését a nemzeti hatóság végzi a 62. § (1) bekezdés e) pontja szerint.
65. § (1) A nemzeti hatóság a mérföldkő és cél teljesítésének ellenőrzése érdekében helyszíni ellenőrzést is elrendelhet.
(2) A nemzeti hatóság, ha az ellenőrzés során szabálytalansági gyanúra okot adó körülményt tapasztal, szabálytalansági eljárást folytat le.
(3) Ha az audit hatóság által lefolytatott ellenőrzés eredménye alapján a mérföldkövek és célértékek a monitoring és információs rendszerben tárolt adatokhoz képest eltérést mutatnak, úgy azt a nemzeti hatóság korrigálni köteles az Európai Bizottság részére benyújtott kifizetési kérelem és az (EU) 2021/241 rendelet 27. cikke szerinti jelentés adatainak megbízhatósága érdekében.
66. § (1) * A nemzeti hatóság társadalmi konzultációra vonatkozó stratégiát készít és hajt végre, amely meghatározza, hogy a fő érdekelt feleket hogyan vonják be a HET intézkedéseinek végrehajtásába, továbbá magában foglalja a társadalmi egyeztetés lépéseinek meghatározását, módszerét, valamint kötelezettséget állapít meg a szociális partnerekkel és érdekelt felekkel való konzultációra a HET végrehajtása során.
(2) A nemzeti hatóság valamennyi felhívást tíznapos határidő biztosításával társadalmi egyeztetésre bocsát.
(3) A társadalmi egyeztetést a www.palyazat.gov.hu oldalon kell lebonyolítani.
(4) A társadalmi egyeztetés során beérkezett észrevételek figyelembevételével a nemzeti hatóság a szakpolitikai felelős bevonásával véglegesíti a felhívást.
67. § (1) A nemzeti hatóság a felhívást, valamint az annak mellékletét képező támogatási szerződés sablonját, az általános szerződési feltételeket és a Pénzügyi Elszámolhatósági Útmutató a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv keretében támogatott projektek pénzügyi lebonyolításához megnevezésű útmutatót (a továbbiakban: elszámolhatósági útmutató) a www.palyazat.gov.hu oldalon teszi közzé.
(2) A felhívás nem minősül az Ávr. 45. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségvállalásnak.
(3) A nemzeti hatóság a támogatási kérelem benyújtásának határidejét megelőző tizedik napig biztosítja, hogy a támogatást igénylő kérdéseket tehessen fel, és azokra észszerű határidőn belül, de legkésőbb a kérdés nemzeti hatósághoz való érkezését követő nyolc napon belül tájékoztatást kapjon.
68. § (1) Ha a HET intézkedési lista vagy jogszabály módosítása miatt, vagy egyéb okból szükségessé válik a felhívás módosítása, a nemzeti hatóság a szakpolitikai felelős bevonásával módosítja a felhívást, és a módosított felhívást közzéteszi, és a módosítás tényéről, tartalmáról közleményt is megjelentet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti módosítás esetén hiánypótlás keretében a módosítás lehetőségét biztosítani kell.
(3) A támogatást igénylő, ha a támogatási kérelmét a módosítás előtti feltételekkel nyújtotta be, a felhívás módosítása miatt nem kerülhet kedvezőtlenebb helyzetbe azzal szemben, aki a támogatási kérelmét a módosított feltételeknek megfelelően nyújtotta be. Ha a felhívás módosítása miatt a módosítás előtti feltételekkel benyújtott támogatási kérelmek nem értékelhetőek, egy alkalommal, legalább öt-, legfeljebb tíznapos határidővel hiánypótlást kell elrendelni.
69. § (1) Ha a felhívás keretösszege kimerül vagy annak kimerülése előre jelezhető, a nemzeti hatóság a támogatási kérelem benyújtására nyitva álló határidő lejárta előtt a felhívást felfüggesztheti vagy lezárhatja.
(2) A felhívást felfüggeszteni vagy lezárni
a) folyamatos elbírálás esetén az erről szóló közlemény közzétételét követő harmadik naptól,
b) szakaszos elbírálás esetén a szakasz zárását követő naptól
lehet, azzal, hogy az erről szóló közleményt a szakasz lezárása előtt legalább nyolc nappal közzé kell tenni.
(3) A nemzeti hatóság az (1) bekezdés szerinti döntéséről közleményt készít és tesz közzé.
70. § (1) A támogatást igénylő a nemzeti hatósághoz benyújtott támogatási kérelemmel igényli a támogatást.
(2) A támogatási kérelmet a felhívásban közölt formában és tartalommal kell elkészíteni.
(3) A nemzeti hatóság a támogatást igénylőt a támogatási kérelem beérkezéséről értesíti.
(4) A nemzeti hatóság megvizsgálja, hogy a támogatási kérelem megfelel-e a felhívásban és az Ávr. 70. § (2) bekezdésében meghatározott jogosultsági feltételeknek. A nemzeti hatóság az ellenőrzéshez szükséges elvárt szakértelem, a beérkező pályázatok darabszáma és a rendelkezésre álló kapacitás alapján eldönti, hogy a jogosultsági ellenőrzés belső értékelővel vagy a szakpolitikai felelős által kijelölt külső értékelővel történjen. Adott felhíváson belül belső és külső értékelő együttes alkalmazása is lehetséges. Amennyiben az ellenőrzési szempontrendszer mérlegelést nem igényel, elegendő egy fő jogosultsági ellenőrzést végző kijelölése.
(5) Ha a támogatási kérelem a (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem felel meg, a nemzeti hatóság a támogatást igénylőt egy alkalommal, legalább öt-, legfeljebb tíznapos határidővel hiánypótlásra szólítja fel.
(6) Ha a támogatási kérelem tartalmi értékelését mérlegelést nem igénylő szempontrendszer alapján kell elvégezni, akkor az értékelést egy értékelő, egyéb esetben a nemzeti hatóság által meghatározott számú értékelő végzi el. A nemzeti hatóság döntése alapján az értékelés történhet belső értékelővel, törvényben meghatározott szakértői névsorból sorsolással kiválasztott állami értékelővel vagy a szakpolitikai felelős által kijelölt külső értékelővel. Adott felhíváson belül belső, állami értékelő és külső értékelő együttes alkalmazása is lehetséges.
(7) * Ha az értékelés során felmerül, hogy a támogatási kérelemben található információk nem egyértelműek, ellentmondásokat tartalmaznak, ezek tisztázására a nemzeti hatóság egyszeri alkalommal a támogatást igénylőtől tisztázó kérdés formájában információkat kérhet legalább öt-, de legfeljebb tíznapos határidő biztosításával.
(8) * Ha az értékelő a (7) bekezdés szerint tisztázó kérdés feltevésére tesz javaslatot, a nemzeti hatóság a javaslat beérkezését követő legfeljebb öt napon belül megküldi a tisztázó kérdést a támogatást igénylő részére. Ha több értékelő tesz javaslatot tisztázó kérdés feltevésére, akkor a nemzeti hatóság a javaslatokat együttesen, az utolsó javaslat beérkezését követő öt napon belül küldi meg a támogatást igénylő részére.
(9) * Az értékelő a támogatási kérelmet a benyújtott tartalom alapján értékeli, ha a tisztázó kérdésre határidőben nem érkezik válasz.
70/A. § * (1) A nemzeti hatóság az értékelés esetén az értékelés lezárását követő öt napon belül elvégzi az értékelés minőségellenőrzését.
(2) Ha az értékelőlap hiányos vagy hibás, a nemzeti hatóság az értékelőt – határidő tűzésével – egy alkalommal hiánypótlásra, valamint a hiba javítására hívja fel.
(3) Ha az értékelő határidőn belül a hibát nem javítja, vagy a hiányosságot nem pótolja, a nemzeti hatóság az érintett értékelési szempont vonatkozásában javasolt pontszámot határozhat meg.
(4) A nemzeti hatóság – az (5) bekezdés szerinti kivétellel – a támogatási kérelem újraértékelését rendeli el, ha az értékelők által elkészített értékelések eredménye vagy a (3) bekezdés szerinti esetben a javasolt pontszám közötti különbség meghaladja a magasabb pontszám 30%-át.
(5) A nemzeti hatóság nem rendeli el az újraértékelést, ha az értékelők által adott pontszámok nem érik el a támogathatósághoz a felhívásban meghatározott minimális pontszámot.
71. § (1) A nemzeti hatóság a támogatási kérelemről folyamatos elbírálás esetén annak beérkezésétől, szakaszos elbírálás esetén a felhívásban rögzített szakasz zárásától számított harminc napon belül dönt.
(2) Döntés-előkészítő bizottság összehívása esetén az (1) bekezdés szerinti határidő tíz nappal meghosszabbodik.
(3) A nemzeti hatóság az (1) bekezdés szerinti határidőt egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja, ha a támogatási kérelmek száma eléri az ezer darabot.
72. § (1) Ha a felhívás nem zárja ki, támogatási kérelmet a projekt megvalósítására létrehozott konzorcium is benyújthat.
(2) A konzorcium a felhívás részeként közzétett megállapodás-tervezetben foglalt rendelkezéseket is tartalmazó konzorciumi együttműködési megállapodással hozható létre.
(3) A konzorcium tagja csak olyan szervezet lehet, amely a felhívásban meghatározott követelményeknek megfelel, és támogatásban részesülhet.
(4) A konzorciumot a lebonyolításban érintett szervezet előtt a konzorciumi tagok által a konzorciumi szerződésben kijelölt tag képviseli.
(5) A konzorcium valamely tagja által – a konzorcium nevében – kötött szerződésért a tagok felelőssége egyetemleges.
73. § (1) A támogatási kérelem adatait a támogatáshalmozódás vizsgálata céljából meg kell küldeni a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: kincstár) által működtetett monitoring rendszer részére.
(2) A nemzeti hatóság a támogatáshalmozódás vizsgálatát
a) a kincstár által nyilvántartott adatok,
b) a támogatást igénylőnek a támogatási kérelem benyújtását megelőzően megítélt, valamint az igényelt csekély összegű (de minimis) támogatásról szóló nyilatkozata, valamint
c) a monitoring és információs rendszerben rögzített adatok
alapján végzi el.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti adatok között eltérés van, a támogatást igénylővel hiánypótlás, illetve tisztázó kérdés keretében tisztázni kell az eltérés okát.
(4) A támogatást igénylő részére megítélhető támogatás összege a csekély összegű (de minimis) támogatásra, valamint a monitoring és információs rendszerben rögzített támogatási kategóriákra vonatkozó támogatáshalmozódási határértékeket nem lépheti túl.
(5) Ha az állami támogatással érintett projekt esetén a támogatási kérelem benyújtása és a támogatási döntés időpontja között hat hónapnál hosszabb idő telik el vagy a támogatást igénylő gazdálkodásában évforduló történt, a támogatáshalmozódás vizsgálatát ismételten el kell végezni.
74. § A támogatási döntés meghozatala során az Ávr. 71–73. §-ában foglaltak mellett a 75–77. §-t is alkalmazni kell.
75. § (1) Kiemelt kiválasztási eljárásrend kivételével, ha a felhívás úgy rendelkezik, a nemzeti hatóság döntés-előkészítő bizottságot hívhat össze a támogatási kérelmekről hozott döntés megalapozására.
(2) A döntés-előkészítő bizottság javaslattételi jogkörrel rendelkezik.
(3) A döntés-előkészítő bizottság tagjainak száma legfeljebb öt fő. A döntés-előkészítő bizottság összehívását, működését, tagjait a nemzeti hatóság által kiadott ügyrendben kell meghatározni.
76. § (1) A támogatási kérelemről a nemzeti hatóság dönt. A nemzeti hatóság köteles a döntését részletesen megindokolni, ha a támogatási kérelmet
a) csökkentett elszámolható összköltséggel, támogatási összeggel vagy támogatási alappal támogatja,
b) a támogatási jogviszony létrehozásához szükséges feltételek teljesítésének esetén támogatja vagy
c) elutasítja.
(2) * Ha a döntés-előkészítő bizottság a projekt támogatását hárommilliárd forintot meghaladó összegben javasolja megállapítani, a támogatási kérelemről – kiemelt projektek kivételével – a nemzeti hatóság javaslata alapján az NFK dönt.
77. § A nemzeti hatóság
a) a támogatási döntésről a felhívásban meghatározottak szerint értesíti a támogatást igénylőt, és
b) a nyertes támogatást igénylő részére az értesítéssel egyidejűleg megküldi a támogatási szerződés tervezetét.
78. § Kiemelt kiválasztási eljárásrendben kell dönteni a támogatási kérelemről, ha a HET intézkedési listában szereplő eljárási forma ezt előírja.
79. § Kiemelt kiválasztási eljárásrend alkalmazható, ha
a) a HET intézkedési lista tartalmazza a felhívás címét, a támogatást igénylőt és az indikatív támogatási összeget, valamint
b) a projekt közfeladat vagy általános közérdekű feladat ellátására irányul és nemzetgazdasági érdeket szolgál.
80. § (1) A nemzeti hatóság a felhívást és annak mellékleteit közzéteszi a www.palyazat.gov.hu oldalon.
(2) * A felhívásra az abban meghatározott időpontban, a 70. §-ban foglaltak szerint a HET intézkedési listában nevesített támogatást igénylő nyújthat be támogatási kérelmet a nemzeti hatósághoz.
(3) A nemzeti hatóság a támogatási kérelem értékelését a 74. §-ban és a 76. §-ban foglaltak szerint végzi el.
81. § (1) A nemzeti hatóság a végső kedvezményezettel támogatási szerződést köt.
(2) Támogatási szerződésnek minősül a nemzeti hatóság támogatási jogviszony létrehozására irányuló akaratnyilatkozatát tartalmazó, egyoldalúan kibocsátott támogatói okirat is.
(3) A támogatói okirat alkalmazásáról a nemzeti hatóság a felhívásban rendelkezik.
82. § (1) *
(2) A támogatási szerződés kötelező tartalmi elemei a projekt által elérendő fejlesztések mérföldkövei, célértékei, a támogatási összeg mérföldkő szerinti bontása és a teljesítési ütemezése, valamint az ezek nem megfelelő teljesülése esetén alkalmazandó jogkövetkezmények, továbbá a támogatott tevékenység megvalósításában részt vevő egyéb szerv vagy szervezet bevonásának lehetősége, és az e szerv vagy szervezet által megvalósítható tevékenységek köre.
(3) * A támogatásról szóló értesítésben a támogatási szerződés megkötésére meghatározandó időpont – a támogatói okirat kivételével – nem haladhatja meg a támogatási döntésről szóló értesítés végső kedvezményezett általi kézhezvételét követő harminc napot. A határidőbe a végső kedvezményezett hiánypótlási és tisztázó kérdésre adott válaszadási ideje, valamint a kifogás elbírálásának időtartama nem számít bele. Ha a feltételek teljesítésére a támogató által meghatározott határidőben nem kerül sor, a támogatói döntés hatályát veszti.
(4) Ha a végső kedvezményezett által megküldött dokumentumok hiányosak vagy hibásak, a nemzeti hatóság azok beérkezésétől számított tíz napon belül, egy alkalommal, legalább öt-, legfeljebb tíznapos határidő kitűzésével, a hiány vagy hiba megjelölésével hiánypótlásra hívja fel a végső kedvezményezettet.
(5) Ha a szerződéskötéshez szükséges valamely információ nem egyértelmű, a nemzeti hatóság egy alkalommal tisztázó kérdést tehet fel, amelynek megválaszolására legalább öt-, legfeljebb tíznapos határidőt biztosít. A tisztázó kérdés a projekt műszaki, szakmai tartalmának részletesebb kifejtésére is irányulhat.
(6) Ha a támogatási szerződés megkötéséhez harmadik féltől függő feltételek teljesítése szükséges, e feltételek teljesítésének hiányában is megköthető a támogatási szerződés, azzal, hogy a támogatási szerződés a feltételek teljesítése esetén lép hatályba.
(7) Ha a feltételek teljesítése a végső kedvezményezett érdekkörén kívül, a támogatási jogviszonnyal összefüggésben felmerült okból, a feltételek teljesítésére megadott határidőn belül nem lehetséges, a nemzeti hatóság a végső kedvezményezett indokolt kérelmére vagy saját hatáskörében a határidőt egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.
83. § (1) A nemzeti hatóság a támogatási szerződés hatálybalépését megelőzően – indokolt esetben – helyszíni szemlét rendelhet el a támogatási kérelemben rögzített adatok ellenőrzése érdekében.
(2) A helyszíni szemlét a nemzeti hatóság által megbízólevéllel megbízott legalább két fő végzi.
(3) Ha a támogatást igénylő a helyszíni szemle lebonyolítását akadályozza, a nemzeti hatóság a támogatási kérelmet elutasíthatja.
(4) A helyszíni szemlét végző a helyszíni szemléről jegyzőkönyvet készít.
84. § (1) A támogatási szerződés módosítása során az Ávr. rendelkezéseit – az Ávr. 95. § és 95/B. § kivételével – a 88. §-ban és a 89. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A nemzeti hatóság a programterületek és a felhívások tekintetében speciális útmutatót készíthet, amely a megvalósításra nézve a jogszabályi környezettel nem ellentétes egyedi részletszabályokat állapíthat meg.
(3) * A végső kedvezményezett köteles bejelenteni a nemzeti hatóság részére *
a) a projekt műszaki, szakmai tartalmát, költségvetését, kapcsolattartó személyét vagy az egyéb, jogosultsági szempontot vagy támogathatósági feltételt érintő változást a tudomására jutástól számított nyolc napon belül,
b) * az a) pontba nem tartozó adat – így különösen bankszámlaszám, hivatalos képviselő személyének, pénzügyi vezető, projektmenedzser személyének, végső kedvezményezett címének, mérföldkő eléréséig felhasználni tervezett támogatás összegének, költségelemen belüli átcsoportosítás – változását legkésőbb a következő beszámolóval vagy fenntartási jelentéssel egyidejűleg.
(4) A változás kezelését szolgáló intézkedést – ideértve a támogatási szerződés módosításának kezdeményezését is – a nemzeti hatóság bejelentés nélkül is megkezdheti, ha olyan változásról szerez tudomást a projektben, amely ezt indokolja.
(5) Ha a bejelentés hiányos vagy hibás, a nemzeti hatóság egy alkalommal, legalább öt-, legfeljebb tíznapos határidővel hiánypótlásra hívja fel a végső kedvezményezettet.
(6) Ha a támogatási szerződés módosítása során valamely információ nem egyértelmű, a nemzeti hatóság egy alkalommal, legalább öt-, legfeljebb tíznapos határidővel tisztázó kérdést tehet fel.
(7) * A bejelentést vagy észlelést követően a nemzeti hatóság harminc napon belül megteszi az általa nyilvántartott adatok megváltoztatására, a támogatási szerződés módosítására vagy a módosítás elutasítására, az e rendeletben vagy a támogatási szerződésben meghatározott esetben az attól történő elállásra, a végső kedvezményezettel kötött támogatási szerződés felmondására, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelésére vagy más szükséges eljárás lefolytatására irányuló intézkedést.
(8) A (7) bekezdésben meghatározott határidő indokolt esetben legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.
(9) * A (7) és (8) bekezdés szerinti határidőbe a hiánypótlásra, a tisztázó kérdés megválaszolására és a kifogás elbírálására rendelkezésre álló időtartam nem számít bele.
(10) Vis maior esetén a nemzeti hatóság egyedileg dönt a módosítási igény jóváhagyásáról.
(11) A bejelentési kötelezettség fennállása mellett nem kell a támogatási szerződést módosítani, ha
a) a projekt fizikai befejezése a hatályos támogatási szerződésben meghatározott időponthoz képest késik, de legfeljebb a felhívásban meghatározott fizikai befejezésre megadott végső határidőig megtörténik,
b) a projekt mérföldkő elérése a hatályos támogatási szerződésben rögzített időponthoz képest legfeljebb tizenöt napot késik, amennyiben a projekt mérföldkő nem minősül egyúttal mérföldkőnek is, vagy nem okozza mérföldkő csúszását, de a projekt fizikai befejezése a hatályos támogatási szerződésben meghatározott időponthoz megtörténik,
c) a változás következtében a támogatási szerződésben rögzítetthez képest azonos vagy jobb műszaki, szakmai megoldás fog megvalósulni,
d) * a végső kedvezményezett egyszeri elszámolásról többszöri elszámolásra tér át,
e) a változás a projekt műszaki, szakmai tartalmát, a támogathatóság feltételeit nem érinti, és nem jelent kockázatot a projekt eredményességére,
f) a kapcsolattartó személye megváltozik.
85. § A támogatási szerződés módosítása
a) akkor fogadható el, ha megfelel a felhívás céljának,
b) akkor fogadható el, ha a támogatott tevékenység az így módosított feltételekkel is támogatható lett volna,
c) nem irányulhat olyan szempontra, amely jogosultsági feltétel volt a támogatási kérelem elbírálása során és a módosítást követően már nem teljesülne,
d) nem változtathatja meg kedvezőtlen módon a támogatási kérelem elbírálásánál előnyt jelentő feltételeket, ha ennek következtében a projekt nem érte volna el a támogatásban részesüléshez szükséges legalacsonyabb pontszámot vagy az adott szempont vonatkozásában meghatározott belső korlátot,
e) – a projekt célját elősegítő módosítás kivételével – nem fogadható el, ha az a projekt előkészítésekor előre látható, tervezhető körülmény miatt merült fel,
f) * a támogatás arányos csökkentésével hagyható jóvá, ha a támogatási szerződés tartalmát kedvezőtlenül érintő módosítási igény a végső kedvezményezettnek felróható okból merült fel,
g) eredményeként az önerő aránya a támogatás növelése esetén sem csökkenhet, azzal, hogy az eltérő támogatási intenzitású tevékenységeket tartalmazó projekt esetén az önerő aránya tevékenységenként vizsgálandó,
h) eredményeként a támogatást a projekt összköltségének csökkenése arányában csökkenteni kell, több forrás esetén az eredeti arányoknak megfelelően,
i) eredményeként a projekt fizikai befejezésének határideje csak indokolt esetben haladhatja meg a felhívásban rögzített végső határidőt, azzal, hogy a módosított határidő meghatározása során figyelemmel kell lenni a HET-ben meghatározott reformok, beruházások, mérföldkövek, célértékek elérésének az időpontjára, valamint az elszámolhatósági szabályokra.
86. § (1) Ha a támogatási szerződés megkötését követően felmerült költségnövekmény
a) nem éri el a támogatási döntésben meghatározott támogatási összeg 15%-át, a végső kedvezményezettnek alá kell tudnia támasztani a költségnövekmény piaci árnak való megfelelését,
b) eléri a támogatási döntésben meghatározott támogatási összeg 15%-át, akkor az államháztartásért felelős miniszter által megbízott igazságügyi szakértőnek kell alátámasztania a költségnövekmény piaci árnak megfelelését,
c) eléri a támogatási döntésben meghatározott támogatási összeg 30%-át, a költségnövekmény nem támogatható.
(2) A nemzeti hatóság a költségnövekmény támogatására irányuló igény benyújtását követően jogosult kezdeményezni az igazságügyi szakértő megbízását.
(2a) * Ha a költségnövekmény jogszabályban meghatározott építőanyag vagy termék árának emelkedésével függ össze, amelynek alátámasztását a jogszabály szerint kérelmezték, akkor a költségnövekmény piaci árnak megfelelése szempontjából az építésgazdaságért felelős miniszter szakvéleménye irányadó.
(3) * A Kormány az (1)–(2a) bekezdésben szerinti szabályoktól egyedi döntéssel eltérhet.
(4) Nem minősül költségnövekménynek, ha a többlettámogatás a szakpolitikai felelős által kezdeményezett és a HET intézkedési lista módosítása során elfogadott műszaki-szakmai tartalombővítés végrehajtását szolgálja.
87. § (1) A végső kedvezményezett a projekt mérföldköveihez kapcsolódó vállalások és célértéket kizárólag a nemzeti hatóság előzetes jóváhagyásával, azok csökkentése esetén kizárólag a támogatás arányos csökkentése mellett módosíthatja.
(2) * Amennyiben a projekt mérföldköveihez kapcsolódó vállalások és célértékek csökkentése a HET teljesítését veszélyezteti, a módosításról az NFK dönt.
88. § (1) Átalakulás, egyesülés vagy szétválás esetén – a jogszabályon alapuló jogutódlás kivételével – a jogutód akkor léphet be új végső kedvezményezettként a támogatási jogviszonyba, ha megfelel a felhívásban foglalt feltételeknek, és ahhoz a nemzeti hatóság hozzájárul.
(2) A nemzeti hatóság az új végső kedvezményezett támogatási jogviszonyba való belépése esetén a változás nemzeti hatóság általi jóváhagyását követő harminc napon belül elvégzi az érintett projekt támogatási szerződésének módosítását.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt változás nemzeti hatóság általi elutasítása esetén a támogatási jogviszony az elutasításról szóló döntéssel megszűnik.
(4) A támogatási jogviszonyból kilépő végső kedvezményezettnek és az abba belépő új végső kedvezményezettnek a támogató felé a projekt végrehajtásáért fennálló felelőssége a változás időpontjáig egyetemleges, míg a változás nemzeti hatóság általi jóváhagyása napjától kizárólag az új végső kedvezményezett felel a projekt végrehajtásáért.
89. § (1) A támogatási szerződés megszűnése és megszüntetése során az Ávr. rendelkezései mellett a (2) és (3) bekezdésben foglaltakat is alkalmazni kell.
(2) Ha az elállási ok bekövetkezik, a nemzeti hatóság vagy a lebonyolító szerv az elállásra vonatkozó döntés meghozataláig a végső kedvezményezett más támogatási kérelme vonatkozásában a támogatási döntés meghozatalát, a támogatási szerződés megkötését felfüggesztheti.
(3) Az elállás időpontja az elállásról szóló értesítés kézhezvételének napja.
90. § (1) A támogatási szerződésben rendelkezni kell a támogatás visszavonásának, a támogatási szerződéstől történő elállásnak, illetve szabálytalanság esetén a visszafizetendő támogatás visszafizetésének biztosítékairól.
(2) A biztosíték lehet
a) hitelintézet által kibocsátott garanciavállaló nyilatkozat,
b) ingatlan jelzálogjog,
c) a támogatást igénylő gazdasági társaság vagy nonprofit szervezet cégjegyzésre jogosult vezető tisztségviselőjének, legalább 50%-os közvetlen tulajdonrésszel rendelkező tulajdonosának, vagy együttesen legalább 50%-os közvetlen tulajdonrésszel rendelkező természetes személy tulajdonosainak kezességvállalása,
d) garanciaszervezet által vállalt kezesség,
e) biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvény,
f) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 92. § (1) bekezdése szerinti állami kezesség,
g) hitelintézet által kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvény,
h) * valamennyi – jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető – fizetési számlára vonatkozó, a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozat a pénzügyi fedezethiány miatt nem teljesíthető fizetési megbízás esetére a követelés legfeljebb 35 napra való sorba állítására vonatkozó rendelkezéssel együtt.
(3) A biztosítéki értéknek fedeznie kell legalább a kifizetési igénylésben igényelt és a már kifizetett támogatás együttes összegét.
(4) Biztosítékcseréről a nemzeti hatóság a végső kedvezményezett erre irányuló kérelme beérkezését követő harminc napon belül dönt.
(5) A végső kedvezményezett a kifizetési igénylésben igényelt támogatási összegnek megfelelően megemelt biztosíték rendelkezésre állását legkésőbb a kifizetési igénylés benyújtásával egyidejűleg igazolja. Ha a végső kedvezményezett az igazolást a kifizetési igénylés hiánypótlását követően sem nyújtja be, a kifizetési igénylést el kell utasítani. Ha a végső kedvezményezett a megemelt biztosíték rendelkezésre állását utóbb igazolja, az elutasított kifizetési igénylés ismételten benyújtható.
(6) * A záró kifizetési kérelemhez a biztosítéki értéket csak akkor kell kiegészíteni, ha az addig nyújtott biztosítéki érték nem éri el a végső kedvezményezett által a fenntartási időszakban nyújtandó biztosítéki értéket. Biztosíték legfeljebb a támogatás összegét elérő biztosítéki értékig kérhető.
(7) * A biztosítéknak a fenntartási kötelezettség megszűnéséig rendelkezésre kell állnia.
(8) * A biztosíték a biztosítéknyújtási kötelezettséggel érintett időszaknál rövidebb lejárattal is rendelkezésre bocsátható, azzal, hogy a végső kedvezményezettnek legalább negyvenöt nappal a biztosíték érvényességének lejárata előtt igazolnia kell a biztosíték meghosszabbítását vagy cseréjét.
(9) * Ha a biztosíték mérsékelhető vagy megszüntethető, a nemzeti hatóság haladéktalanul kiadja az erre vonatkozó nyilatkozatot.
(10) * A biztosítéknyújtási kötelezettség megszűnése esetén a biztosíték megszüntetésének költsége a végső kedvezményezettet terheli.
90/A. § * (1) Nem kell biztosítékot nyújtani a húszmillió forintot meghaladó, de az ötvenmillió forintot meg nem haladó támogatással megvalósuló projekt esetén a fenntartási időszakra.
(2) Az ötvenmillió forintot meghaladó támogatással megvalósuló projekt esetén a fenntartási időszakra a kifizetett támogatás 50%-ának megfelelő értékű biztosítékot kell nyújtani.
(3) Közszolgáltatási tevékenységre irányuló támogatási szerződéssel, valamint közszolgáltatás nyújtásáról szóló, legalább a fenntartási időszak végéig hatályos szerződéssel rendelkező, közvetlen vagy közvetett többségi állami, helyi önkormányzati vagy nemzetiségi önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságnak nem kell biztosítékot nyújtania a fenntartási időszakra.
(4) A kifizetett támogatás 10%-ának megfelelő mértékű biztosítékot kell nyújtania a fenntartási időszakban annak a fenntartási időszakban egyébként biztosíték nyújtására köteles végső kedvezményezettnek, aki a megvalósítási időszakra vállalt műszaki-szakmai vállalásokat határidőben teljesítette, és a projekt megvalósítása során a nemzeti hatóság nem állapított meg szabálytalanságot.
91. § (1) Mentes a biztosítéknyújtási kötelezettség alól
a) a költségvetési szerv,
b) az egyházi jogi személy,
c) a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, az önkormányzati társulás, ha
ca) a támogatás teljes egészében önként vállalt helyi közügy megoldását vagy önkormányzati kötelező feladat ellátását szolgálja, vagy
cb) a fejlesztés tárgya vagy a fejlesztés eredményeként létrejövő vagyontárgy önkormányzati törzsvagyon vagy azzá válik,
d) a vízgazdálkodási társulat, ha a támogatást teljes egészében az általa üzemeltetett önkormányzati vagy állami tulajdonú vizek és vízi létesítmények fejlesztésére használja fel,
e) a Ptk. 8:2. §-a szerinti többségi állami befolyás alatt álló gazdasági társaság, ha a támogatásból létrejövő vagyon ingyenesen
ea) az állam, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat vagy önkormányzati társulás, vagy
eb) a projekt fenntartására vonatkozó időszaknak megfelelő tartamú elidegenítési és terhelési tilalom kikötése mellett vasúti pályahálózat működtetője vagy közszolgáltatást ellátó gazdasági társaság
kizárólagos tulajdonába kerül,
f) a Ptk. 8:2. §-a szerinti többségi önkormányzati befolyás alatt álló gazdasági társaság, ha a támogatást tömegközlekedési tárgyú projekt megvalósításához kapja és a támogatásból létrejövő vagyon ingyenesen az önkormányzat vagy a többségi önkormányzati befolyás alatt álló gazdasági társaság kizárólagos tulajdonába kerül,
g) a végső kedvezményezett, ha a támogatás nem haladja meg a húszmillió forintot,
h) az állam, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat vagy önkormányzati társulás többségi befolyása alatt álló, az e) és f) pont alapján a biztosítéknyújtási kötelezettség alól nem mentes gazdasági társaság, ha a támogatást
ha) az állam, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati társulás vagy – központi költségvetési szerv kivételével – költségvetési szerv vagyonának fejlesztésére fordítja, vagy
hb) a ha) alpontban meghatározott szervezetek valamelyikének többségi befolyása alatt álló jogi személy olyan vagyonának fejlesztésére fordítja, amely közfeladat ellátását szolgálja, vagy közfeladat ellátását mozdítja elő, és a biztosítéknyújtási kötelezettség alól kormányhatározat mentesíti,
i) a szociális szövetkezet,
j) a műszaki, szakmai érdekképviseletet ellátó köztestület,
k) a megvalósítási időszakra az a végső kedvezményezett, aki a támogatás kifizetését a projekt megvalósítását követően, egy összegben kéri,
l) a társasház és a lakásszövetkezet a szociális célú város rehabilitációra vonatkozó felhívás keretében,
m) kérelemre az a végső kedvezményezett, amely rendelkezik legalább egy lezárt, teljes üzleti évvel és szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban vagy a köztartozás-mentességét harminc napnál nem régebbi nemleges adóigazolással igazolja,
n) a térségi fejlesztési tanács,
o) az állam által alapított vagyonkezelő alapítvány és az ilyen alapítvány által fenntartott jogi személy.
(2) Az (1) bekezdés g) pontja nem alkalmazható a konzorciumvezető esetén.
92. § (1) * A támogatást igénylő, a végső kedvezményezett (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: végső kedvezményezett) HEE forrásból finanszírozott vagy finanszírozni tervezett közbeszerzési eljárás vagy koncessziós beszerzési eljárás (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: közbeszerzési eljárás) lefolytatása és a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szállítói szerződés módosítása során e fejezet szerint jár el.
(2) Az ajánlatkérő az e fejezet szerinti ellenőrzést akkor is kezdeményezheti, ha a közbeszerzést támogatásból tervezi finanszírozni, de a támogatási kérelmét még nem nyújtotta be. E fejezet alkalmazásában végső kedvezményezetten a támogatási kérelmet benyújtani tervező ajánlatkérőt is érteni kell.
(3) * Az e fejezet szerinti kötelezettségeket a végső kedvezményezett teljesíti akkor is, ha a Kbt. 29. §-a alapján nem ő minősül ajánlatkérőnek.
(4) * Az e fejezet szerinti kötelezettségeket a végső kedvezményezett akkor is teljesíti, ha a közbeszerzési eljárást olyan szervezet folytatja le, amellyel a végső kedvezményezett a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) vagy i) pontja vagy a Kbt. 9. § (2) bekezdése alapján kötött szállítói szerződést.
(5) * Ha a támogatás felhasználására központosított közbeszerzési rendszer alkalmazásával kerül sor, a támogatási kérelem, illetve a támogatási szerződés és a központosított közbeszerzési rendszer alkalmazásával létrejövő, a konkrét beszerzési igény kielégítésére szolgáló szállítói szerződés összhangjának megteremtéséért, továbbá a támogatás felhasználásának ellenőrzése során az eljárás dokumentumai rendelkezésre bocsátásáért – a (6) bekezdés figyelembevételével – a végső kedvezményezett felel.
(6) * Ha a támogatás felhasználására központosított közbeszerzési rendszer alkalmazásával kerül sor, a központi beszerző szerv az általa lefolytatott közbeszerzési eljárás, valamint az ennek eredményeként megkötött szállítói szerződés módosítása vonatkozásában az e fejezet szerinti ellenőrzést az ellenőrzést végző szervezetnél közvetlenül kezdeményezheti.
93. § A végső kedvezményezett az e fejezet szerinti ellenőrzést nem kezdeményezi azon, közbeszerzéssel beszerzett költségtétel vonatkozásában, amelynek az elszámolása egyszerűsített elszámolás alkalmazásával történik.
94. § (1) * A végső kedvezményezett az e fejezet szerinti ellenőrzésre benyújtandó dokumentumokat a monitoring és információs rendszeren keresztül küldi meg a nemzeti hatóság, illetve az NFK részére.
(2) * Az e fejezet szerinti ellenőrzés során hiánypótlásra van lehetőség, azzal, hogy a 103. § és a 104. § szerinti ellenőrzés során a nemzeti hatóság és az NFK is legfeljebb három alkalommal hívhatja fel hiánypótlásra a végső kedvezményezettet.
(3) * A nemzeti hatóság, illetve az NFK számára meghatározott határidőbe nem számít bele a hiánypótlás, a Kbt. szerinti jogorvoslati eljárás és szabálytalansági eljárás esetén az eljárás felfüggesztésének időtartama.
(4) * Ha a végső kedvezményezett a hiánypótlást nem teljesíti a hiánypótlási felhívás kézhezvételétől számított húsz munkanapon belül, akkor a nemzeti hatóság, illetve az NFK az ellenőrzést – adott esetben az ellenőrzés eredményéről szóló nyilatkozat, tanúsítvány vagy jelentés kibocsátása nélkül – lezárja, és erről értesíti a végső kedvezményezettet, valamint az ellenőrzést végző egyéb szerveket.
(5) * Ha a közbeszerzési eljárás vagy a szállítói szerződés módosítása vonatkozásában a Kbt. szerinti jogorvoslati eljárás indítására kerül sor az e fejezet szerinti ellenőrzés kezdeményezésének határidejét követően, de még az e fejezet szerinti ellenőrzést lezáró dokumentum megküldését megelőzően, a nemzeti hatóság, illetve az NFK az ellenőrzést a Kbt. szerinti jogorvoslati eljárás lezárásáról szóló döntés Kbt. szerinti közzététele napjáig felfüggeszti.
(6) * A végső kedvezményezett a Kbt. szerinti jogorvoslati eljárás indításáról a nemzeti hatóságot és – ha a közbeszerzési ellenőrzés a hatáskörébe tartozik – az NFK-t értesíti.
95. § (1) A végső kedvezményezett az ellenőrzésre benyújtott dokumentumokkal együtt megküldi a Kbt. 19. §-a szerinti, részekre bontás tilalmára vonatkozó szabályoknak való megfelelés vizsgálatára vonatkozó nyilatkozatát, valamint ennek alátámasztására a vizsgált eljárások listáját.
(2) A Kbt. 19. § (4) bekezdése szerint lefolytatott eljárás ellenőrzésére a 30. alcímet kell alkalmazni.
96. § (1) Ha a végső kedvezményezett az e fejezet szerinti ellenőrzést nem vagy nem határidőben kezdeményezi, a nemzeti hatóság az erről való tudomásszerzést követő nyolc napon belül a végső kedvezményezett ellen szabálytalansági eljárást indít vagy szabálytalansági eljárás lefolytatása nélkül szabálytalansági döntést hoz.
(2) Ha az utóellenőrzésre nem határidőben vagy e fejezet szabályainak megsértése miatt kerül sor, a nemzeti hatóság az (1) bekezdés szerinti szabálytalansági döntést az utóellenőrzés – és a Kbt. szerinti jogorvoslati eljárás indulása esetén a jogorvoslati eljárás – eredménye figyelembevételével hozza meg.
(3) Ha a nemzeti hatóság az e fejezet szabályainak megsértése miatt pénzügyi szankciót alkalmaz, azt elsődlegesen a projektmenedzsment költsége terhére kell megállapítani.
(4) * A (3) bekezdésben meghatározott esetben, ha a projektmenedzsment költsége a projektben az alkalmazott egyszerűsített elszámolási mód miatt nem megállapítható, a korrekció vetítési alapja a projekt elszámolható összköltségének a 2,5%-a. Amennyiben az intézkedés projektindító támogatásból és a megvalósításra irányuló külön felhívásból támogatott projektből valósul meg, és a projektindító támogatás valós költség alapú, míg a megvalósításra irányuló felhívásból támogatott projekt egyszerűsített elszámolási módot tartalmaz, a korrekció vetítési alapja a projektindító esetében a valós költség alapon tervezett menedzsment tevékenységre jutó elszámolható összköltség, míg az egyszerűsített elszámolási módot tartalmazó egyedi projekt esetén az egyedi projekt elszámolható összköltségének a 2%-a.
(5) Ha a nemzeti hatóság a támogatási döntés előtt megállapítja, hogy a támogatást igénylő az e fejezet szerinti kötelezettségét nem vagy nem megfelelően teljesíti, vagy közbeszerzési elszámolhatósági akadály merül fel, akkor az igényelthez képest csökkentett támogatást ítélhet meg részére.
(6) * Közbeszerzési elszámolhatósági akadály miatt indult szabálytalansági eljárásban a nemzeti hatóság az NFK jelentésében, illetve tanúsítványában foglaltak, a Kbt. szerinti jogorvoslati eljárás esetén annak eredménye alapján hozza meg a szabálytalansági döntést.
97. § (1) Ha a nemzeti hatóság úgy dönt, akkor az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény és az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 110/2016. (V. 25.) Korm. rendelet szerint a közbeszerzési értékelést szakértői névsor alapján a nemzeti hatóság által meghatározott értékelői csoportból sorsolással kiválasztott állami értékelő végzi az e fejezetben meghatározott határidők figyelembevételével.
(2) A nemzeti hatóság az értékelés elvégzéséhez szükséges dokumentumok és információk rendelkezésre bocsátásával felkészíti az állami értékelőt a közbeszerzési értékelés elvégzésére.
(3) Az állami értékelő a közbeszerzési értékelés során – a közbeszerzési eljárások és az értékelésre rendelkezésre álló határidő meghatározásán kívül – nem utasítható.
98. § (1) A közbeszerzési értékelést egy állami értékelő végzi.
(2) Az állami értékelő a közbeszerzési értékelés során értékelőlapot tölt ki.
99. § (1) A nemzeti hatóság a közbeszerzési értékelés lezárását követően haladéktalanul elvégzi annak minőségellenőrzését.
(2) Ha a közbeszerzési értékelés hiányos vagy hibás, a nemzeti hatóság az állami értékelőt egy alkalommal hiánypótlásra, illetve a hiba javítására hívja fel.
(3) * Ha az állami értékelő a hibát nem javítja, vagy a hiányosságot nem pótolja, a nemzeti hatóság az érintett szempont vonatkozásában a közbeszerzési értékelést maga végzi el.
100. § (1) A végső kedvezményezett az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés (a továbbiakban: összegezés) megküldését követő öt munkanapon belül megküldi a közbeszerzési eljárás során keletkezett összes dokumentumot, a 95. § (1) bekezdése szerinti dokumentumokat, valamint – a Kbt. szerinti jogorvoslati eljárás esetén – a Közbeszerzési Döntőbizottság döntését tartalmazó dokumentumot a nemzeti hatóság részére.
(2) A nemzeti hatóság az (1) bekezdés szerinti dokumentumokat utóellenőrzés keretében, közbeszerzési elszámolhatósági, támogathatósági, elszámolhatósági és műszaki szempontból ellenőrzi. A közbeszerzési elszámolhatósági szempontú ellenőrzés magában foglalja az eljárás közbeszerzési szabályokkal és alapelvekkel való összhangjának ellenőrzését.
(3) A nemzeti hatóság az (1) bekezdés szerinti dokumentumok kézhezvételét követő tizenöt munkanapon belül az ellenőrzés eredményéről utóellenőrzési jelentést állít ki, amelyet megküld a végső kedvezményezett részére.
(4) Ha a végső kedvezményezett a közbeszerzési eljárás utóellenőrzését nem vagy nem határidőben kezdeményezte, a nemzeti hatóság a dokumentumokat a (2) és (3) bekezdés szerint ellenőrzi, a 96. § (1)–(5) bekezdése alkalmazása mellett.
101. § (1) A végső kedvezményezett részére támogatás – a támogatási előleg kifizetése kivételével – csak a támogató tartalmú utóellenőrzési jelentés megléte esetén fizethető ki.
(2) Szabálytalansági gyanú esetén – az (1) bekezdéstől eltérően – a szabálytalansági gyanú elutasításáról szóló döntés vagy a szabálytalansági döntés irányadó a támogatás kifizetése tekintetében.
101/A. § * (1) * A végső kedvezményezett a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szállítói szerződést – annak megkötését követő két munkanapon belül – megküldi a nemzeti hatóság részére.
(2) * A nemzeti hatóság a szállítói szerződés kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül ellenőrzi, hogy a megkötött szállítói szerződés tartalma megfelel-e a közbeszerzési dokumentumokban előírt feltételeknek és a nyertes ajánlattevő által benyújtott ajánlat tartalmának.
(3) A nemzeti hatóság a (2) bekezdés szerinti határidőben megküldi a végső kedvezményezett részére az ellenőrzés eredményéről szóló nyilatkozatát.
102. § (1) * A végső kedvezményezett a közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően a közbeszerzési dokumentumokat és az egyéb, ellenőrzéshez szükséges dokumentumokat előzetes ellenőrzés céljából megküldi a nemzeti hatóság és ezzel egyidejűleg az NFK részére.
(2) * A nemzeti hatóság és az NFK a közbeszerzési eljárás ellenőrzésével összefüggésben további dokumentumok benyújtását is kérheti.
(3) * A nemzeti hatóság és az NFK együttműködnek, és a végső kedvezményezettel folytatott minden kommunikációt (ideértve a végső kedvezményezett által új vagy módosult dokumentumok beküldését) kölcsönösen figyelemmel kísérnek.
103. § (1) A nemzeti hatóság a közbeszerzési dokumentumok kézhezvételét követő tizenkét munkanapon belül elvégzi azok támogathatósági, elszámolhatósági és műszaki szempontú ellenőrzését.
(2) Hatósági engedélyhez kötött építési beruházás esetén a nemzeti hatóság a hatósági engedély által érintett műszaki szempontokat nem vizsgálja.
(3) Ha az (1) bekezdés szerinti dokumentumok hiányosak, hibásak vagy a dokumentumok módosítása elszámolhatósági, támogathatósági, illetve műszaki szempontból szükséges, a nemzeti hatóság három munkanapos határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel a végső kedvezményezettet.
(4) A végső kedvezményezett a (3) bekezdés szerinti hiánypótlási felhívás alapján módosított dokumentumokat vagy – ha a hiánypótlási felhívásban foglaltakkal nem ért egyet – a hiánypótlás elutasításának részletes indokolását megküldi a nemzeti hatóság részére.
(5) * A nemzeti hatóság az (1) bekezdés szerinti határidőben megküldi a végső kedvezményezett részére az ellenőrzés eredményéről szóló nyilatkozatát és erről tájékoztatja az NFK-t.
104. § (1) * Az NFK a közbeszerzési dokumentumok kézhezvételét követő tizenkét munkanapon belül elvégzi azok közbeszerzési elszámolhatósági ellenőrzését. A közbeszerzési elszámolhatósági szempontú ellenőrzés magában foglalja az eljárás közbeszerzési szabályokkal és alapelvekkel való összhangjának ellenőrzését.
(2) * Ha az (1) bekezdés szerinti dokumentumok hiányosak, hibásak vagy a dokumentumok módosítása közbeszerzési elszámolhatósági szempontból szükséges, az NFK három munkanapos határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel a végső kedvezményezettet.
(3) * A végső kedvezményezett a (2) bekezdés szerinti hiánypótlási felhívás alapján módosított dokumentumokat vagy – ha a hiánypótlási felhívásban foglaltakkal nem ért egyet – a hiánypótlás elutasításának részletes indokolását megküldi az NFK részére.
(4) * Az NFK az (1) bekezdés szerinti határidőben vagy – ha ez későbbi időpont – a nemzeti hatóság nyilatkozata kézhezvételét követő két munkanapon belül a közbeszerzési eljárás megindítására vonatkozó tanúsítványt állít ki.
(5) * Az NFK támogató vagy feltétellel támogató tartalmú tanúsítványa kiállításának feltétele a nemzeti hatóság támogató vagy feltétellel támogató tartalmú nyilatkozatának rendelkezésre állása.
(6) * Az NFK a tanúsítvány kiállításáról tájékoztatja a végső kedvezményezettet és a nemzeti hatóságot.
105. § (1) * A végső kedvezményezett a közbeszerzési dokumentumokat a nemzeti hatóság nyilatkozata és az NFK tanúsítványa figyelembevételével véglegesíti.
(2) * A végső kedvezményezett a közbeszerzési dokumentumok ellenőrzését a 102. § szerint ismételten kezdeményezi, ha az NFK tanúsítványa nem támogató tartalmú, és a végső kedvezményezett a közbeszerzési dokumentumokat támogathatósági, elszámolhatósági vagy műszaki szempontból módosítja.
(3) * Ha az NFK tanúsítványa nem támogató tartalmú, de a közbeszerzési dokumentumok támogathatósági, elszámolhatósági vagy műszaki szempontú módosítása nem szükséges, a végső kedvezményezett a közbeszerzési dokumentumok ellenőrzését csak az NFK-nál kezdeményezi.
(4) * Az NFK a (3) bekezdés szerinti esetben a közbeszerzési dokumentumok kézhezvételét követő öt munkanapon belül a közbeszerzési eljárás megindítására vonatkozó tanúsítványt állít ki, amelyről tájékoztatja a végső kedvezményezettet és a nemzeti hatóságot.
106. § A nemzeti hatóság az ellenőrzés eredményéről szóló támogató vagy feltétellel támogató tartalmú nyilatkozatát nem állítja ki, ha a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet] 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti beszerzések esetén
a) a 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 9. §-a szerinti esetben a 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 9. § (4) bekezdése szerinti minősítés, illetve
b) a 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 10. §-a és 11. §-a szerinti esetben a 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 12. § (4) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti jóváhagyás
nem áll rendelkezésre.
107. § (1) A nemzeti hatóság az egységes Állami Alkalmazás-fejlesztési Környezetről és az Állami Alkalmazás-katalógusról, valamint az egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 314/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 314/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet] szerinti alkalmazásfejlesztés vonatkozásában csak akkor állítja ki a nyilatkozatát, ha a végső kedvezményezett rendelkezésére áll a 314/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet szerinti támogató tanúsítvány.
(2) A 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti beszerzések esetén az (1) bekezdés szerinti tanúsítvánnyal egyenértékű az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért felelős miniszter jóváhagyása is, ha arra a 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 5. § (9) bekezdése szerinti miniszteri rendelet lehetőséget biztosít.
(3) *
108. § (1) * A végső kedvezményezett a közbeszerzési eljárást akkor indíthatja meg, ha rendelkezésére áll a nemzeti hatóság támogató vagy feltétellel támogató tartalmú nyilatkozata és az NFK támogató vagy feltétellel támogató tartalmú tanúsítványa.
(2) * A végső kedvezményezett a közbeszerzési eljárás megindítását követő öt munkanapon belül megküldi a nemzeti hatóság és az NFK részére a végleges közbeszerzési dokumentumokat.
(3) * Az NFK a végleges közbeszerzési dokumentumok kézhezvételét követő hét munkanapon belül tájékoztatja a végső kedvezményezettet a dokumentumok jóváhagyásáról vagy felhívja a végső kedvezményezettet azok javítására.
(4) * A végső kedvezményezett haladéktalanul tájékoztatja a nemzeti hatóságot és az NFK-t a végleges közbeszerzési dokumentumokban történt változásokról.
109. § (1) * Az NFK a közbeszerzési eljárás megindítását követően a közbeszerzési eljárást a közbeszerzési eljárás során keletkezett dokumentumok vizsgálatával ellenőrzi.
(2) * A végső kedvezményezett a közbeszerzési eljárás során az eljárási cselekményekről haladéktalanul, írásban tájékoztatja a nemzeti hatóságot és az NFK-t.
(3) * A végső kedvezményezett a közbeszerzési eljárás során keletkezett dokumentumokat haladéktalanul megküldi a nemzeti hatóság és az NFK részére.
110. § (1) * Az NFK az összegezésnek a gazdasági szereplők részére történő megküldését megelőzően – vagy a 112. § (3) bekezdése esetén azt követően, illetve több szakaszból álló közbeszerzési eljárás esetén valamennyi eljárási szakasz vonatkozásában – elvégzi a közbeszerzési eljárás során keletkezett dokumentumok közbeszerzési elszámolhatósági ellenőrzését.
(2) * Az NFK a közbeszerzési eljárás közbeszerzési elszámolhatóságának megítéléséhez szükséges, műszaki szempontú vizsgálatot igénylő kérdésben a nemzeti hatóság véleményének figyelembevételével dönt.
(3) * A nemzeti hatóság a (2) bekezdés szerinti véleményét az erre irányuló megkeresés kézhezvételét követő öt munkanapon belül megküldi az NFK részére.
(4) * Az NFK az összegezés és a döntéstervezet kézhezvételét követő tizenkét munkanapon belül vagy – ha ez későbbi időpont – a nemzeti hatóság (3) bekezdés szerinti véleménye kézhezvételét követően haladéktalanul közbeszerzési záró tanúsítványt állít ki, amelyet megküld a végső kedvezményezett és a nemzeti hatóság részére.
111. § * (1) Ha a végső kedvezményezett a közbeszerzési záró tanúsítványban foglaltakkal nem ért egyet, a közbeszerzési záró tanúsítvánnyal szemben egy alkalommal jogorvoslattal élhet. A jogorvoslatra az 54–57. alcím rendelkezéseit kell alkalmazni a (2)–(9) bekezdésben foglalt eltérésekkel.
(2) Ahol az 54–57. alcím
a) szabálytalansági döntést említ, azon közbeszerzési záró tanúsítványt,
b) szabálytalansági eljárást említ, azon közbeszerzési elszámolhatósági ellenőrzést,
c) * nemzeti hatóságot említ, azon az NFK-t
kell érteni.
(3) * A jogorvoslati kérelmet a közbeszerzési záró tanúsítvány kézhezvételétől számított öt munkanapon belül kell benyújtani az NFK-nál az indokok megjelölésével.
(4) Az NFK a jogorvoslati kérelem beérkezését követő öt munkanapon belül a jogorvoslati kérelemben foglaltakkal való *
a) egyetértése esetén a közbeszerzési záró tanúsítványt módosítja,
b) egyet nem értése esetén a jogorvoslati kérelmet az ellenőrzés dokumentumaival és a jogorvoslati kérelem tárgyában kialakított álláspontjával együtt megküldi a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság részére.
(5) * Az NFK haladéktalanul tájékoztatja a végső kedvezményezettet és az nemzeti hatóságot a (4) bekezdés szerinti döntéséről.
(6) A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a jogorvoslati kérelemről – az annak kézhezvételétől számított – tíz munkanapon belül dönt.
(7) A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a jogorvoslati eljárást követően
a) a közbeszerzési záró tanúsítványt helybenhagyja, vagy
b) a közbeszerzési záró tanúsítványt módosítja.
(8) A (7) bekezdés b) pontja szerint módosított záró tanúsítvány egyenértékű a 110. § (4) bekezdése szerint kiállított záró tanúsítvánnyal.
(9) A közbeszerzési záró tanúsítvánnyal szemben lefolytatott jogorvoslati eljárás esetén a 206. § (1) és (2) bekezdését, a 208. § (1) bekezdését, a 209. §-t, a 211. § (1) bekezdés f) pontját, a 213. §-t, a 214. §-t, a 215. § (1) és (2) bekezdését, valamint a 217. § (1), (3), (4) és (6) bekezdését nem kell alkalmazni.
112. § (1) * A végső kedvezményezett a közbeszerzési eljárást lezáró döntését – több szakaszból álló eljárás esetén az eljárás részvételi szakaszát lezáró döntését – akkor hozhatja meg, ha az NFK az eljárás lefolytatását ellenőrizte és erről közbeszerzési záró tanúsítványt állított ki.
(2) A közbeszerzési eljárást lezáró döntést – több szakaszból álló eljárás esetén az eljárás részvételi szakaszát lezáró döntést – a végső kedvezményezett a közbeszerzési záró tanúsítvány figyelembevételével hozza meg.
(3) * Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően a végső kedvezményezett meghozhatja a közbeszerzési eljárást lezáró döntését – több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi szakaszát lezáró döntését – az NFK általi ellenőrzés befejezése előtt is.
(4) * A (3) bekezdés szerinti esetben – a szerződéskötési moratórium letelte után – a közbeszerzés eredményeként a szállítói szerződés is megköthető, azzal, hogy az csak a közbeszerzési záró tanúsítvány megléte esetén léphet hatályba.
(5) * A végső kedvezményezett az ajánlattevőknek, illetve részvételre jelentkezőknek való megküldést követő három munkanapon belül megküldi az összegezést a nemzeti hatóság és az NFK részére. Az NFK a monitoring és információs rendszerben rögzíti a közbeszerzési eljárás jóváhagyását.
113. § (1) * Ha a végső kedvezményezett, a Kbt. 79. § (4)–(5) bekezdésével összhangban, a közbeszerzési záró tanúsítvány kiállítását követően módosítja a közbeszerzési eljárást lezáró döntést – több szakaszból álló eljárás esetén az eljárás részvételi szakaszát lezáró döntést – a végső kedvezményezett a módosított összegezést haladéktalanul megküldi az NFK részére.
(2) * A módosított összegezés alapján az NFK az új közbeszerzési záró tanúsítványt – szükség esetén a nemzeti hatóság műszaki szempontú véleménye figyelembevételével – a módosult közbeszerzési dokumentumok kézhezvételét követő hét munkanapon belül állítja ki.
114. § (1) * A végső kedvezményezett részére támogatás a támogatási előleg kivételével akkor fizethető ki, ha az NFK a közbeszerzési eljárásra vonatkozóan támogató vagy feltétellel támogató tartalmú, az eljárás megindítására vonatkozó tanúsítványt, támogató tartalmú közbeszerzési záró tanúsítványt vagy utóellenőrzésről szóló jelentést, valamint a nemzeti hatóság támogató tartalmú nyilatkozatot állított ki.
(2) *
(3) * A nemzeti hatóság az (1) bekezdés szerinti feltételt a támogatási szerződésbe beépíti.
115. § (1) * Ha a végső kedvezményezett nem a 102–113. § szerint járt el, vagy jogszabály lehetővé teszi, a közbeszerzési eljárás során keletkezett dokumentumokat a nemzeti hatóság és az NFK utóellenőrzés keretében ellenőrzi.
(2) * Az (1) bekezdés szerinti utóellenőrzésre a 117–120. §-t, a 124. §-t és a 125. §-t kell alkalmazni, azzal, hogy a szállítói szerződés módosítása alatt közbeszerzési eljárást, valamint a szállítói szerződés, a szállítói szerződés módosítása és a szállítói szerződés módosítása jogszerűségét alátámasztó dokumentumok alatt közbeszerzési eljárás során keletkezett dokumentumokat kell érteni.
(3) Ha az utóellenőrzésre a 102–113. § szerinti kötelezettség megszegése miatt kerül sor, a 96. § (1)–(5) bekezdését is alkalmazni kell.
(4) * Az utóellenőrzésről készült nyilatkozat, illetve jelentés tartalmában egyenértékű a nemzeti hatóság ellenőrzés eredményéről szóló nyilatkozatával, az eljárás megindítására vonatkozó tanúsítvánnyal és a közbeszerzési záró tanúsítvánnyal.
115/A. § * (1) * A végső kedvezményezett a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szállítói szerződést – annak megkötését követő két munkanapon belül – megküldi a nemzeti hatóság részére.
(2) * A nemzeti hatóság a szállítói szerződés kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül ellenőrzi, hogy a megkötött szállítói szerződés tartalma megfelel-e a közbeszerzési dokumentumokban előírt feltételeknek és a nyertes ajánlattevő által benyújtott ajánlat tartalmának.
(3) A nemzeti hatóság a (2) bekezdés szerinti határidőben megküldi a végső kedvezményezett részére az ellenőrzés eredményéről szóló nyilatkozatát.
116. § (1) * Az uniós értékhatárokat el nem érő becsült értékű, valamint építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot el nem érő becsült értékű közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szállítói szerződés módosítása esetén – ide nem értve a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja szerinti szerződésmódosítást – a nemzeti hatóság utóellenőrzést folytat le.
(2) * A végső kedvezményezett a szerződést, a szerződésmódosítást és a szerződésmódosítás jogszerűségét alátámasztó dokumentumokat a szerződésmódosítást követő tizenöt munkanapon belül megküldi a nemzeti hatóság részére.
(3) A nemzeti hatóság a (2) bekezdés szerinti dokumentumokat a 100. § (2) és (3) bekezdése szerint ellenőrzi.
(4) * Ha a végső kedvezményezett a szállítói szerződés módosítása utóellenőrzését nem vagy nem határidőben kezdeményezte, a nemzeti hatóság a dokumentumokat az (1)–(3) bekezdés szerint ellenőrzi, a 96. § (1)–(5) bekezdése alkalmazása mellett.
117. § (1) * Az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű, valamint építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot elérő vagy meghaladó becsült értékű közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szállítói szerződés módosítása esetén – ide nem értve a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja szerinti szerződésmódosítást – a nemzeti hatóság és az NFK utóellenőrzést folytat le.
(2) * Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni, ha a végső kedvezményezett a szállítói szerződés módosítása 121. § szerinti előzetes ellenőrzését kéri.
118. § (1) * A végső kedvezményezett a szállítói szerződést, a szállítói szerződés módosítását és a szállítói szerződés módosítása jogszerűségét alátámasztó dokumentumokat a szállítói szerződés módosítását követő öt munkanapon belül megküldi a nemzeti hatóság részére utóellenőrzés céljából.
(2) * A nemzeti hatóság a szállítói szerződés módosításával összefüggésben további dokumentumok benyújtását is kérheti.
(3) A nemzeti hatóság a dokumentumok kézhezvételét követő tizenkét munkanapon belül elvégzi azok támogathatósági, elszámolhatósági és műszaki szempontú ellenőrzését és megküldi a végső kedvezményezett részére az ellenőrzés eredményéről szóló nyilatkozatát.
(4) Ha a végső kedvezményezett a nyilatkozattal nem ért egyet, annak kézhezvételétől számított két munkanapon belül megküldi észrevételeit a nemzeti hatóság részére.
(5) A nemzeti hatóság az észrevételekkel való
a) egyetértése esetén a nyilatkozatot módosítja,
b) egyet nem értése esetén a nyilatkozatban foglaltakat fenntartja.
(6) A nemzeti hatóság haladéktalanul tájékoztatja a végső kedvezményezettet az (5) bekezdés szerinti döntéséről.
119. § (1) * A végső kedvezményezett a 118. § szerinti végleges nyilatkozat kézhezvételét követően haladéktalanul kezdeményezi a dokumentumok NFK általi utóellenőrzését.
(2) * Az NFK a szállítói szerződés módosításával összefüggésben további dokumentumok benyújtását is kérheti.
(3) * Az NFK a dokumentumok kézhezvételét követő tizenkét munkanapon belül elvégzi azok közbeszerzési elszámolhatósági ellenőrzését és megküldi a végső kedvezményezett, valamint a nemzeti hatóság részére az ellenőrzés eredményéről szóló jelentést.
(3a) * Nem támogató tartalmú jelentés esetén az NFK a közbeszerzésre irányadó jogszabályokra való hivatkozással megállapítja a jelentésben a közbeszerzési elszámolhatósági akadályokat.
(4) * Ha a végső kedvezményezett a jelentéssel nem ért egyet, annak kézhezvételétől számított két munkanapon belül megküldi észrevételeit az NFK részére.
(5) Az NFK az észrevételekkel való *
a) egyetértése esetén a jelentést módosítja,
b) egyet nem értése esetén a jelentésben foglaltakat fenntartja.
(6) * Az NFK haladéktalanul tájékoztatja a végső kedvezményezettet az (5) bekezdés szerinti döntéséről.
120. § * Ha a végső kedvezményezett a szállítói szerződés módosítása utóellenőrzését nem vagy nem határidőben kezdeményezte és nem élt a 121. § szerinti lehetőséggel, a nemzeti hatóság és az NFK a dokumentumokat a 117–119. § szerint ellenőrzi, a 96. § (1)–(5) bekezdése alkalmazása mellett.
121. § (1) * Az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű, valamint az építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot elérő vagy meghaladó becsült értékű közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szállítói szerződés módosítása esetén – ide nem értve a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja szerinti szerződésmódosítást – a végső kedvezményezett kezdeményezheti a szállítói szerződés módosítása előzetes ellenőrzését a nemzeti hatóságnál és az NFK-nál.
(2) * Előzetes ellenőrzés kezdeményezése esetén a végső kedvezményezett megküldi a szállítói szerződést, a szállítói szerződés módosítása tervezetét és a szállítói szerződés módosítása jogszerűségét alátámasztó dokumentumokat a nemzeti hatóság és az NFK részére.
122. § (1) A nemzeti hatóság a közbeszerzési dokumentumok kézhezvételét követő tizenkét munkanapon belül elvégzi azok támogathatósági, elszámolhatósági és műszaki szempontú ellenőrzését.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti dokumentumok hiányosak, hibásak vagy a dokumentumok módosítása elszámolhatósági, támogathatósági, illetve műszaki szempontból szükséges, a nemzeti hatóság három munkanapos határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel a végső kedvezményezettet.
(3) A végső kedvezményezett a (2) bekezdés szerinti hiánypótlási felhívás alapján módosított dokumentumokat vagy – ha a hiánypótlási felhívásban foglaltakkal nem ért egyet – a hiánypótlás elutasításának részletes indokolását megküldi a nemzeti hatóság részére.
(4) * A nemzeti hatóság az (1) bekezdés szerinti határidőben megküldi a végső kedvezményezett részére az ellenőrzés eredményéről szóló nyilatkozatát és erről tájékoztatja az NFK-t.
(5) * A végső kedvezményezett a (4) bekezdés szerinti végleges nyilatkozat kézhezvételét követően haladéktalanul kezdeményezi a dokumentumok NFK általi ellenőrzését.
123. § (1) * Az NFK a közbeszerzési dokumentumok kézhezvételét követő tizenkét munkanapon belül elvégzi azok közbeszerzési elszámolhatósági ellenőrzését.
(2) * Ha az (1) bekezdés szerinti dokumentumok hiányosak, hibásak vagy a dokumentumok módosítása közbeszerzési elszámolhatósági szempontból szükséges, az NFK három munkanapos határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel a végső kedvezményezettet.
(3) * A végső kedvezményezett a (2) bekezdés szerinti hiánypótlási felhívás alapján módosított dokumentumokat vagy – ha a hiánypótlási felhívásban foglaltakkal nem ért egyet – a hiánypótlás elutasításának részletes indokolását megküldi az NFK részére.
(4) * Az NFK az (1) bekezdés szerinti határidőben a végső kedvezményezett részére a szállítói szerződés módosítása ellenőrzéséről tanúsítványt állít ki.
(5) * Ha a tanúsítvány alapján a dokumentumok módosítása szükséges, a végső kedvezményezett a módosított dokumentumokat a tanúsítvány kézhezvételét követő három munkanapon belül megküldi az NFK részére.
(6) * A végső kedvezményezett a szállítói szerződés módosítását az aláírását követő három munkanapon belül megküldi a nemzeti hatóság és az NFK részére.
124. § (1) * A nemzeti hatóság szabálytalansági eljárást indít, ha a szállítói szerződés módosítása vonatkozásában a 116. § szerinti utóellenőrzés eredményeként a nemzeti hatóság nem támogató tartalmú nyilatkozatot vagy a 117–119. § szerinti utóellenőrzés eredményeként a nemzeti hatóság nem támogató tartalmú nyilatkozatot állított ki.
(1a) * Ha az NFK a 117–120. § szerinti utóellenőrzés eredményeként nem támogató tartalmú jelentést állított ki, a jelentésben foglalt megállapítások jogkövetkezményének meghatározása céljából a nemzeti hatóság szabálytalansági eljárást indít, vagy szabálytalansági eljárás lefolytatása nélkül szabálytalansági döntést hoz.
(2) * Ha a szállítói szerződés módosítása ellenőrzésére a 121–123. § alapján kerül sor, és a végső kedvezményezett az irányító hatóság vagy az NFK nem támogató tartalmú nyilatkozata vagy tanúsítványa ellenére vagy nem a nyilatkozat vagy tanúsítvány tartalmának megfelelően módosítja a szállítói szerződést, a nemzeti hatóság szabálytalansági eljárást indít, vagy szabálytalansági eljárás lefolytatása nélkül szabálytalansági döntést hoz.
(3) * Az (1a) vagy a (2) bekezdés szerinti szabálytalansági döntéssel szemben a végső kedvezményezett az 54–57. alcím szerint élhet jogorvoslattal. A jogorvoslati kérelemben meg kell jelölni, hogy az
a) * a nemzeti hatóság jelentésében vagy az NFK jelentésében foglalt megállapításokra vagy tanúsítványában foglaltakra,
b) a nemzeti hatóság szabálytalansági döntésében foglalt jogkövetkezményekre vagy c) az a) és b) pontban foglaltakra együttesen
irányul.
125. § (1) * A végső kedvezményezett részére a szállítói szerződés módosításával érintett támogatás
a) a 116. § szerinti ellenőrzés esetén a nemzeti hatóság támogató tartalmú nyilatkozata,
b) * a 117–120. § szerinti ellenőrzés esetén a nemzeti hatóság támogató tartalmú nyilatkozata és az NFK támogató tartalmú jelentése,
c) * a 121–123. § szerinti ellenőrzés esetén a nemzeti hatóság támogató tartalmú nyilatkozata és az NFK támogató tartalmú tanúsítványa
rendelkezésre állása esetén fizethető ki.
(2) Szabálytalansági gyanú esetén – az (1) bekezdéstől eltérően – a szabálytalansági gyanú elutasításáról szóló döntés vagy a szabálytalansági döntés az irányadó a támogatás kifizetése tekintetében.
126. § (1) * Ha a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szállítói szerződés módosítása azért válik szükségessé, mert a támogatási szerződésben módosult a szállítói szerződéssel érintett projektelem finanszírozási módja, akkor a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szállítói szerződésnek kizárólag a finanszírozási módra vonatkozó, a támogatási szerződésnek megfelelő módosítására az ezen alcím szerinti ellenőrzést nem kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a támogatás kifizetésének nem feltétele a 125. § szerinti nyilatkozat és jelentés rendelkezésre állása.
(3) * A végső kedvezményezett az (1) bekezdés szerinti szállítói szerződés módosításáról tizenöt napon belül tájékoztatja a nemzeti hatóságot az azt alátámasztó dokumentumok megküldésével.
127. § (1) A keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárás ellenőrzésére – annak becsült értékétől függően –
a 30. alcímet vagy a 31. alcímet kell alkalmazni.
(2) Ha a támogatás felhasználására központosított közbeszerzési rendszer alkalmazásával kerül sor vagy más keretmegállapodás esetén a támogathatósági és elszámolhatósági ellenőrzés nem végezhető el, az (1) bekezdés szerinti szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a nemzeti hatóság az e fejezet szerinti ellenőrzése során a közbeszerzési dokumentumokat csak műszaki szempontból ellenőrzi.
(2a) * Lebonyolító szerv bevonása estén a (2) bekezdés szerinti nemzeti hatósági ellenőrzést a keretmegállapodás fő tárgyának megfelelő lebonyolító szerv végzi el. Ha a keretmegállapodás tárgya több tárgyat is magában foglal, a keretmegállapodás fő tárgyát a legmagasabb értékű tárgy jelenti. Ha a keretmegállapodás fő tárgyának megfelelő lebonyolító szerv nem állapítható meg egyértelműen, akkor az eljáró lebonyolító szervet a nemzeti hatóság jelöli ki.
(3) A keretmegállapodás alkalmazásával létrejövő, a konkrét beszerzési igény kielégítésére szolgáló közbeszerzés ellenőrzésére – annak értékétől függetlenül – a 30. alcímet kell alkalmazni.
(4) E fejezetet nem kell alkalmazni a keretmegállapodás alapján megvalósított közbeszerzés esetén, ha arra a Kbt. szerinti közvetlen megrendelés útján kerül sor. Ilyen esetben a támogathatósági, elszámolhatósági és műszaki szempontú ellenőrzésre a kifizetési igénylés ellenőrzése során kerül sor.
(5) Ha a keretmegállapodás alapján megvalósított közbeszerzés a Kbt. 19. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított becsült értéke az uniós értékhatárt – építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot – eléri vagy meghaladja, és a keretmegállapodás ezt lehetővé teszi, a végső kedvezményezett köteles beszerzési igényét a Kbt. szerinti verseny újranyitása útján kielégíteni.
128. § (1) A dinamikus beszerzési rendszer létrehozására irányuló eljárás, valamint a dinamikus beszerzési rendszer módosítása ellenőrzésére a közbeszerzési eljárás becsült értékétől függetlenül a 31. alcímet kell alkalmazni.
(2) Ha a támogatás felhasználására központosított közbeszerzési rendszer alkalmazásával kerül sor vagy más dinamikus beszerzési rendszer esetén a támogathatósági és elszámolhatósági ellenőrzés nem végezhető el, az (1) bekezdés szerinti szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a nemzeti hatóság a közbeszerzési dokumentumokat csak műszaki szempontból ellenőrzi.
(2a) * Lebonyolító szerv bevonása esetén a (2) bekezdés szerinti nemzeti hatósági ellenőrzést a dinamikus beszerzési rendszer fő tárgyának megfelelő lebonyolító szerv végzi el. Ha a dinamikus beszerzési rendszer tárgya több tárgyat is magában foglal, a dinamikus beszerzési rendszer fő tárgyát a legmagasabb értékű tárgy jelenti. Ha a keretmegállapodás fő tárgyának megfelelő lebonyolító szerv nem állapítható meg egyértelműen, akkor az eljáró lebonyolító szervet a nemzeti hatóság jelöli ki.
(3) * A dinamikus beszerzési rendszer alapján megkötött szállítói szerződés ellenőrzése vonatkozásában a végső kedvezményezett a nemzeti hatóság, majd az NFK utóellenőrzését kezdeményezi a 129. § és 130. § szerint.
(4) * A dinamikus beszerzési rendszer fennállása alatt benyújtott valamennyi részvételi jelentkezés esetén a végső kedvezményezett az NFK utóellenőrzését kezdeményezi.
(5) A részvételi jelentkezések utóellenőrzése során – a (6) és (7) bekezdésben foglalt eltérésekkel – a 130. § (2)–(6) bekezdése és a 131. § megfelelően alkalmazandó.
(6) * A végső kedvezményezett a dinamikus beszerzési rendszerbe történő felvételről vagy annak elutasításáról hozott döntést követő öt munkanapon belül megküldi a részvételi jelentkezést és annak bírálatához kapcsolódó valamennyi dokumentumot az NFK részére.
(7) * Az NFK a (6) bekezdés szerinti dokumentumok kézhezvételét követő tizenkét munkanapon belül jelentést állít ki a részvételi jelentkezések elbírálásának közbeszerzési elszámolhatóságáról, amelyet megküld a végső kedvezményezett részére.
129. § (1) A végső kedvezményezett az összegezés ajánlattevők részére történt megküldését követő öt munkanapon belül megküldi a dinamikus beszerzési rendszer alapján történő beszerzéshez kapcsolódó dokumentumokat a nemzeti hatóság részére.
(2) A nemzeti hatóság a dokumentumokat támogathatósági, elszámolhatósági és műszaki szempontból ellenőrzi, és az ellenőrzés eredményéről nyilatkozatot állít ki a dokumentumok kézhezvételét követő nyolc munkanapon belül.
(3) Ha a végső kedvezményezett a nemzeti hatóság nyilatkozatával nem ért egyet, a nyilatkozatban foglaltakkal kapcsolatos észrevételeit annak kézhezvételétől számított két munkanapon belül a nemzeti hatóság részére megküldi.
(4) A nemzeti hatóság az észrevételekkel való
a) egyetértése esetén a nyilatkozatot módosítja,
b) egyet nem értése esetén a nyilatkozatban foglaltakat fenntartja.
(5) A nemzeti hatóság haladéktalanul tájékoztatja a végső kedvezményezettet a (4) bekezdés szerinti döntéséről.
130. § (1) * A végső kedvezményezett a nemzeti hatóság végleges nyilatkozata kézhezvételét követően haladéktalanul kezdeményezi az NFK közbeszerzési elszámolhatósági szempontú ellenőrzését.
(2) * Az NFK a dokumentumok kézhezvételét követő tizenkét munkanapon belül jelentést állít ki a beszerzés közbeszerzési elszámolhatósági megfelelőségéről.
(3) * Ha a végső kedvezményezett a jelentésben foglaltakkal nem ért egyet, a jelentésben foglaltakkal kapcsolatos észrevételeit annak kézhezvételétől számított két munkanapon belül megküldi az NFK részére.
(4) Az NFK az észrevételekkel való *
a) egyetértése esetén a jelentést módosítja,
b) egyet nem értése esetén a jelentésben foglaltakat fenntartja.
(5) Ha a dinamikus beszerzési rendszer keretében történő beszerzés kapcsán az utóellenőrzés eredményeként közbeszerzési elszámolhatósági szempontú akadály merül fel, a nemzeti hatóság szabálytalansági eljárást indít.
(6) A támogatás kifizetése vonatkozásában a 114. §-t kell alkalmazni.
131. § * Ha a végső kedvezményezett a dinamikus beszerzési rendszer alapján történő beszerzés utóellenőrzését nem vagy nem határidőben kezdeményezte, a nemzeti hatóság és az NFK a dokumentumokat a 129. § és a 130. § (1)–(4) bekezdése szerint ellenőrzi, a 96. § (1)–(5) bekezdése alkalmazása mellett.
132. § Az előminősítési rendszer létrehozásának, valamint az előminősítési rendszer módosításának ellenőrzésére a közbeszerzési eljárás becsült értékétől függetlenül a 102–108. § rendelkezéseit kell alkalmazni. Az előminősítési rendszer létrehozása alatt – ezen alcím alkalmazásában – az előminősítési hirdetmény közzétételét kell érteni.
133. § (1) * Az előminősítési rendszer fennállása alatt benyújtott valamennyi, az előminősítési listára történő felvétel iránti kérelem esetén a végső kedvezményezett az NFK ellenőrzését kezdeményezi.
(2) * A végső kedvezményezett az előminősítési rendszerhez történő csatlakozásról szóló döntést megelőzően megküldi az előminősítési kérelmet és annak bírálatához kapcsolódó valamennyi dokumentumot az NFK részére.
(3) * Az NFK a (2) bekezdés szerinti dokumentumok kézhezvételét követő tizenkét munkanapon belül tanúsítványt állít ki az előminősítési rendszerhez történő csatlakozás vagy annak elutasítása közbeszerzési elszámolhatóságáról, amelyet megküld a végső kedvezményezett részére.
(4) * Ha a végső kedvezményezett a tanúsítványban foglaltakkal nem ért egyet, a tanúsítványban foglaltakkal kapcsolatos észrevételeit annak kézhezvételétől számított két munkanapon belül megküldi az NFK részére.
(5) Az NFK az észrevételekkel való *
a) egyetértése esetén a tanúsítványt módosítja,
b) egyet nem értése esetén a tanúsítványban foglaltakat fenntartja.
(6) * Az NFK haladéktalanul tájékoztatja a végső kedvezményezettet az (5) bekezdés szerinti döntéséről.
(7) * A végső kedvezményezett az előminősítési rendszerhez történő csatlakozásról vagy annak elutasításáról szóló döntését akkor hozhatja meg, ha az NFK az eljárás lefolytatását ellenőrizte és támogató vagy feltétellel támogató tartalmú tanúsítványt állított ki.
(8) * Ha a végső kedvezményezett az előminősítési kérelmek ellenőrzését nem vagy nem határidőben kezdeményezte, az NFK a (2) bekezdés szerinti dokumentumokat – a 96. § (1)–(5) bekezdése alkalmazásával – a 117–119. § szerint ellenőrzi.
134. § Ezen alcím alkalmazásában
a) alapvető biztonsági érdeket érintő beszerzés: az alapvető biztonsági érdeket érintő beszerzések Országgyűlés általi mentesítésének kezdeményezésére vonatkozó feltételekről és eljárásról, valamint az ilyen beszerzések megvalósításakor az ajánlatkérő által érvényesítendő követelményekről szóló 225/2016. (VII. 29.) Korm. rendelet 1. §-a szerinti beszerzés,
b) minősített beszerzés: a minősített beszerzések Országgyűlés általi mentesítésének kezdeményezésére vonatkozó feltételekről és eljárásról, valamint az ilyen beszerzések megvalósításakor az ajánlatkérő által érvényesítendő követelményekről szóló 492/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése szerinti beszerzés.
135. § (1) Minősített beszerzés vagy alapvető biztonsági érdeket érintő beszerzés közbeszerzési eljárás lefolytatása alóli felmentésre irányuló mentesítési eljárás megkezdése előtt a végső kedvezményezett a nemzeti hatóság hozzájáruló nyilatkozatát kéri.
(2) A végső kedvezményezett a mentesíteni kívánt beszerzés tárgyát, becsült értékét, a mentesítési kérelem indokolását és az ellenőrzés lefolytatásához szükséges egyéb dokumentumokat megküldi a nemzeti hatóság részére.
(3) A nemzeti hatóság a dokumentumokat támogathatósági, elszámolhatósági és műszaki szempontból megvizsgálja, különös tekintettel a következőkre:
a) a beszerzés tárgya illeszkedik-e a projekthez, programhoz,
b) a beszerzés betervezésre került-e a projekt költségvetésébe,
c) a közbeszerzési eljárás alóli mentesítés indokolása megfelelő-e.
(4) A nemzeti hatóság a mentesítési kérelem vonatkozásában az (1) bekezdés szerinti dokumentumok hiánytalan beküldésétől számított nyolc napon belül nyilatkozatot állít ki.
(5) Ha a végső kedvezményezett az ezen alcím szerinti kötelezettségeit nem vagy nem megfelelően teljesíti és ezt a nemzeti hatóság szabálytalansági eljárás keretében megállapítja, a támogatás egy része vagy egésze visszavonható. Ha a nemzeti hatóság a támogatási döntés előtt megállapítja, hogy a végső kedvezményezett az ezen alcím szerinti kötelezettségeit nem vagy nem megfelelően teljesíti, akkor az igényelthez képest csökkentett mértékű támogatás ítélhető meg részére.
(6) A végső kedvezményezett a (4) bekezdés szerinti nyilatkozat ellen kifogást nyújthat be.
136. § Az adatszolgáltatás és beszámolás rendjét a nemzeti hatóság határozza meg az Ávr.-ben, valamint a 137–141. §-ban foglaltak figyelembevételével.
137. § (1) Az adatszolgáltatást olyan gyakorisággal és tartalommal kell előírni, hogy az Európai Bizottsággal kötött támogatási megállapodásban foglalt adatszolgáltatási és beszámolási kötelezettségek, továbbá a jóváhagyott HET-ben rögzített reformok és beruházások megvalósításához rendelt mérföldkövek és célértékek megállapított ütemterv szerinti teljesülése megfelelően nyomon követhető és biztosított legyen.
(2) A végső kedvezményezett a nemzeti hatóság által a felhívásban a projekt mérföldköveihez kapcsolódóan meghatározott rendszerességgel és tartalommal a projekt megvalósításával kapcsolatosan adatot szolgáltat.
(3) A nemzeti hatóság a monitoring és információs rendszerből generált negyedéves előrehaladási összefoglalókban a szakpolitikai felelőssel együttműködve beazonosítja a szükséges beavatkozási pontokat, és akciótervben javaslatot tesz azok végrehajtására a HET-ben foglalt mérföldkövek és célértékek teljesítése érdekében.
(4) A végső kedvezményezett a nemzeti hatóság által összeállított intézkedési tervet köteles végrehajtani. A végrehajtást a nemzeti hatóság figyelemmel kíséri, és annak megvalósításáról tájékoztatja a nemzeti hatóság vezetőjét.
138. § (1) A nemzeti hatóság az (EU) 2021/241 rendelet 27. cikke szerint az európai szemeszter keretében évente kétszer jelentést tesz az Európai Bizottság számára a HET megvalósítása terén tett előrehaladásról, beleértve az (EU) 2021/241 rendelet 20. cikk (6) bekezdésében említett operatív szabályokat és a 29. cikk (4) bekezdésében említett közös mutatókat is.
(2) A HET megvalósítása terén tett előrehaladásról szóló jelentést főszabályként minden évben április közepéig és október elejéig, illetve legkésőbb április 30-ig és október 15-ig kell benyújtani az Európai Bizottság számára. A jelentéstételi időszak a terv végrehajtásának teljes időszaka, azzal, hogy az első jelentéstételi időszak kezdőnapja adott esetben 2020. február 1-je.
(3) A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytábla közös mutatóinak és részletes elemeinek meghatározása révén történő kiegészítéséről Bizottság (EU) 2021/2106 felhatalmazáson alapuló európai bizottsági rendeletének 2. cikk (3) bekezdésének megfelelően a nemzeti hatóság a közös mutatók frissítésére vonatkozó jelentéstételt minden évben február 28-ig, illetve augusztus 31-ig elvégzi. A jelentéstételi időszak a terv végrehajtásának teljes időszaka, azzal, hogy az első jelentéstételi időszak kezdőnapja 2020. február 1.
(4) A HET végrehajtásáról szóló tagállami jelentéstételhez az Európai Bizottság által működtetett elektronikus felületet az Európai Bizottság által előírt szabály- és feltételrendszer szerint kell használni.
139. § (1) A projekt megvalósítása során azon költségek számolhatóak el, amelyek a végső kedvezményezettnél ténylegesen felmerültek, teljesítettek, és jogalapjuk, teljesítésük igazolható és nem kerültek benyújtásra elszámolás céljából más pénzügyi támogatáshoz kapcsolódóan (a továbbiakban: valósköltség-alapú elszámolás).
(2) * A támogatás egyszerűsített elszámolás alapján történő kifizetése teljesíti a valósköltség-alapú elszámolás elvét, ha a költségek az Európai Bizottság, az NFK vagy a szakpolitikai felelős által kidolgozott, és az audit hatóság által előzetesen véleményeztetett módszertan alapján kerültek elszámolásra.
140. § (1) A költségtétel egységára nem haladhatja meg a szokásos piaci árat. Az elszámolhatósági útmutató határozza meg azokat a szempontokat, amelyek teljesítése a szokásos piaci árnak való megfelelőség megállapíthatóságának feltétele.
(2) A szokásos piaci ár meghatározható különösen
a) * a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szállítói szerződésben rögzített ár,
b) a több lehetséges szállítótól történő ajánlatkérés keretében beérkezett, egymástól és a végső kedvezményezettől független érvényes ajánlatok,
c) * piacfelmérés
d) * az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben közzétett ajánlatkérés alapján lefolytatott beszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésben rögzített ár vagy
e) * egyéb, az elszámolhatósági útmutatóban, vagy a pályázati felhívásban rögzített módszer
alapján.
(3) A (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában nem független az az ajánlattevő, amelyben a támogatást igénylő, illetve a végső kedvezményezett vagy tulajdonosa (irányító vagy felügyeleti szerve), annak tagja, a szervezet nevében nyilatkozattételre, képviseletre jogosult személy, ezen személy Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozója, tulajdonosi, fenntartói, vagyonkezelői, irányítási, képviseleti, munkáltatói, vagy kinevezési jogokat gyakorol, vagy fordítva, amely olyan szállítótól származik, amelynek tulajdonosa (irányító vagy felügyeleti szerve), annak tagja, a szervezet nevében nyilatkozattételre, képviseletre jogosult személy, ezen személy Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozója a végső kedvezményezett szervezetében vagy a másik ajánlattevő szervezetében tulajdonosi, fenntartói, vagyonkezelői, irányítási, képviseleti, munkáltatói vagy kinevezési jogokat gyakorol. Nem független továbbá az ajánlattevő, ha a támogatást igénylő, illetve végső kedvezményezett vagy másik ajánlattevő vonatkozásában partner vagy kapcsolt vállalkozásnak minősül.
141. § A projekt támogatásban részesülhet más uniós vagy hazai forrásból, ha a támogatás nem ugyanazokat a költségeket fedezi és a felhívás ezt lehetővé teszi.
142. § * (1) * A támogatási megállapodás alapján az Európai Bizottságtól érkező előfinanszírozás, a Bizottsághoz benyújtott kifizetési kérelmek kapcsán érkező utalások fogadására a nemzeti hatóság egy összevont, valamennyi programterület forrásait kezelő kincstári pénzforgalmi számlát nyit, amely felett az NFK rendelkezik.
(2) A hiteltámogatás szerinti pénzforgalom lebonyolítására az (EU) 2021/241 rendelet 15. cikk (5) bekezdése szerinti számla szolgál, amely felett az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság rendelkezik.
143. § (1) * Az NFK HEE forrásonként kincstári előirányzat-felhasználási keretszámlát nyit.
(2) * Az előirányzat-felhasználási keretszámlák támogatások folyósítására, követelések beszedésére szolgál.
(3) * Az előirányzat-felhasználási keretszámlák felett az NFK rendelkezik.
(4) * Az előirányzat-felhasználási keretszámlákról indított átutaláshoz az átutalási megbízást a monitoring és információs rendszerben kell kiállítani.
(5) A (4) bekezdés szerinti átutalási megbízást elektronikus formában kell átadni pénzügyi teljesítésre a kincstár részére. A monitoring és információs rendszer működési problémája esetén, megfelelő dokumentáltság mellett az átutalási megbízás elektronikus utalás nélkül is teljesíthető, de az átutalási megbízást utólag a monitoring és információs rendszerben rögzíteni kell az akadály megszűnését követő öt napon belül.
(6) Az előirányzat-felhasználási keretszámla felett rendelkező a kincstár által kiállított pénzforgalmi számlakivonat adatait annak kézhezvételét követő öt napon belül rögzíti.
(7) A pénzforgalmi számlák vezetésével és forgalmával kapcsolatban felmerült költség elszámolása a központi költségvetés terhére történik.
144. § (1) A HEE forrásból nyújtott költségvetési támogatás kezelésére a végső kedvezményezett a támogatás fogadására és a támogatás terhére kifizetés teljesítésére – a természetes személy, valamint a kis- és középvállalkozói körbe tartozó végső kedvezményezett kivételével – a kincstárnál vezetett, projektenként elkülönített pénzforgalmi számlát, azaz HEE lebonyolítási számlát nyit.
(2) A HEE lebonyolítási számla betétlekötés és készpénztranzakció teljesítésére nem használható.
(3) A végső kedvezményezett legkésőbb az első kifizetési igénylés benyújtásáig igazolja a nemzeti hatóság részére a HEE lebonyolítási számla megnyitását.
(4) Ha a végső kedvezményezett több projektet valósít meg, a projektek megvalósítása során felmerült költségek kezelése az egyes projektekhez tartozó, elkülönített HEE lebonyolítási számlán történik.
(5) A végső kedvezményezett
a) csak a HEE lebonyolítási számláról fizetheti a projekt megvalósítása során felmerülő, támogatással érintett költségtételeket,
b) kizárólag a projekt megvalósításával kapcsolatban felmerülő, támogatással érintett költségtételeket fizetheti a HEE lebonyolítási számláról.
(6) A végső kedvezményezett köteles a HEE lebonyolítási számlát a projekt pénzügyi zárásáig fenntartani. A projekt pénzügyi zárását követően fenntartott HEE lebonyolítási számla költsége a végső kedvezményezettet terheli.
(6a) * A nemzeti hatóság a végső kedvezményezett kérelmére indokolt esetben engedélyezheti, hogy meghatározott kiadások kifizetése ne a HEE lebonyolítási számláról történjen. A számlák közötti utólagos átvezetést a végső kedvezményezettnek legkésőbb a támogatási összeg folyósítását követő 60 napon belül el kell végeznie.
(7) A végső kedvezményezett a HET végrehajtását szolgáló projektjei bevételei és kiadásai tekintetében projektenként
elkülönített számviteli nyilvántartást vezet.
145. § (1) A forráslehívás alapját képező, az Európai Bizottság részére az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikk (2) bekezdése szerinti félévenként benyújtandó kifizetési kérelmet és az (EU) 2021/241 rendelet 27. cikke szerint benyújtandó jelentéseket a nemzeti hatóság a monitoring és információs rendszerben szereplő információk, adatok és dokumentumok alapulvételével állítja össze.
(2) Az audit hatóság a kifizetési kérelem benyújtásához az általa elvégzett ellenőrzések alapján összefoglalót készít, mely tartalmazza
a) az éves rendszerellenőrzés következtetéseit,
b) az audit hatóság mintavételes ellenőrzésének tapasztalatait és a kapcsolódó javaslatait,
c) az elvégzett ellenőrzések összefoglalása, ideértve az azonosított hiányosságokat és a megtett kiigazító intézkedéseket is,
d) az audit stratégia változásait,
e) tájékoztatást az elvégzett ellenőrzésekkel összefüggésben feltárt kettős finanszírozás, csalásról, korrupcióról és összeférhetetlenségről,
f) a nemzeti hatóság vezetője által kibocsátásra kerülő vezetői nyilatkozat által lefedett területekre vonatkozó bizonyossági szintet.
(3) A nemzeti hatóság a kifizetési kérelem mellékleteként ellenőrzési összefoglalót készít, mely tartalmazza
a) változtatás nélkül az audit hatóság (2) bekezdés szerinti összefoglalóját, valamint az egyéb, releváns ellenőrzések összefoglalóját,
b) a kontroll rendszer tárgyidőszaki változásainak összefoglalását,
c) a feltárt kettős finanszírozás, csalás, korrupció gyanús eseteket és összeférhetetlenségi eseteket a megtett intézkedésekkel együtt, beleértve a pénzeszközök visszaszerzésére tett intézkedéseket és a visszaszerzett összegeket is.
(4) A nemzeti hatóság vezetője a tagállami kifizetési kérelemhez csatolja a vezetői nyilatkozatot. A vezetői nyilatkozat tartalmazza, hogy a kérelemmel együtt benyújtott információk teljes körűek, pontosak és megbízhatóak, valamint hogy a bevezetett kontrollrendszerek kellő biztosítékot nyújtanak arra, hogy a pénzeszközök kezelésére valamennyi alkalmazandó szabállyal – különösen az összeférhetetlenség, a csalás, a korrupció, valamint az eszközből és más uniós programokból történő kettős finanszírozás elkerülésére vonatkozó szabályokkal – összhangban került sor.
(5) A nemzeti hatóság a kifizetési kérelem benyújtása előtt az Európai Bizottsággal egyeztetést folytat le a kifizetési kérelem elfogadhatóságáról.
(6) Ha az Európai Bizottság az előzetes értékelése során a kifizetési kérelmet nem minősíti elfogadhatónak, úgy a nemzeti hatóság intézkedési tervet dolgoz ki és hajt végre a kifizetési kérelem elfogadhatósága érdekében.
146. § (1) A nemzeti hatóság összeállítja az adott elszámolási időszakra vonatkozó, az (EU) 2021/241 rendelet 22. cikk (2) bekezdés c) pontja szerinti kifizetési kérelmet, és azt megküldi az Európai Bizottság részére.
(2) A nemzeti hatóság az (1) bekezdés szerinti dokumentációt programterületek szerinti bontásban a monitoring és információs rendszer adatai alapján állítja össze.
(3) A nemzeti hatóság szükség esetén helyesbíti az Európai Bizottság részére benyújtott kifizetési kérelmet alátámasztó nyilatkozatokat.
(4) A nemzeti hatóság feltölti az (EU) 2021/241 rendelet szerinti elektronikus adatcsere rendszerbe a kifizetési kérelem dokumentumait, és azon keresztül továbbítja azokat az Európai Bizottság részére.
(5) A nemzeti hatóság euróban számol el az Európai Bizottsággal.
(6) Az Európai Bizottsághoz benyújtandó záró forráslehívási igény alátámasztásául szolgáló beszámolót az Európai Bizottság részére az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkének (1) pontja szerint meghatározott határidőn belül kell benyújtani.
(7) Hiteltámogatás felhasználása esetén a rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határidőkre, valamint a teljesítési feltételekre és kötelezettségekre az Európai Bizottsággal megkötött hitelszerződés az irányadó.
147. § (1) A végső kedvezményezett az előleg kifizetését előleg igénylésére irányuló kérelemmel igényelheti.
(2) Ha a végső kedvezményezett által benyújtott előleg igénylésére irányuló kérelem hiányos vagy hibás, a nemzeti hatóság az előleg igénylésére irányuló kérelem beérkezésétől számított három napon belül, legfeljebb
ötnapos határidő kitűzésével, valamennyi hiány, illetve hiba megjelölésével hiánypótlásra hívja fel a végső kedvezményezettet.
(3) Hiánypótlásra egy alkalommal kerülhet sor.
(4) Ha a végső kedvezményezett a hiánypótlást hibásan vagy hiányosan nyújtja be, vagy a határidőt elmulasztja, a nemzeti hatóság a rendelkezésére álló információk alapján dönt.
(5) Ha a nemzeti hatóság a végső kedvezményezett által benyújtott dokumentumot a (4) bekezdés alapján elutasítja, a végső kedvezményezett új dokumentumot nyújthat be.
(6) * Az előleg igénylésére irányuló kérelem elbírálása vonatkozásában tisztázó kérdés nem tehető fel.
148. § A nemzeti hatóság akkor fizethet előleget, ha
a) a felhívás és a támogatási szerződés lehetőséget biztosít a végső kedvezményezett részére az előleg igénylésére,
b) a végső kedvezményezett rendelkezik hatályos támogatási szerződéssel,
c) a biztosítéknyújtásra kötelezett végső kedvezményezett legkésőbb az előleg igénylésére irányuló kérelem benyújtásáig igazolja a szükséges mértékű biztosíték rendelkezésre állását,
d) az előleg igénylésére irányuló kérelem és az azzal összefüggő dokumentáció tartalmi szempontból megfelelő, és
e) a végső kedvezményezett még nem nyújtott be záró kifizetési igénylést.
149. § (1) A nemzeti hatóság az előleget az előleg igénylésére irányuló kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül kifizeti, ha a kérelem ellenőrzése során nem merült fel olyan ok, amely miatt a kifizetést fel kellene függeszteni.
(2) A nemzeti hatóság az (1) bekezdéstől eltérően a támogatási szerződés megkötését követően haladéktalanul kifizeti az előleget, ha a biztosítéknyújtási kötelezettség alól a 91. § (1) bekezdése alapján mentes közszféra szervezet végső kedvezményezett a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy a szerződéskötési folyamat során az előleg igénylésére irányuló kérelmet is benyújtotta.
(3) * A nemzeti hatóság előlegigénylés elbírálását felfüggeszti, ha az igényelt előleg mértéke a támogatási összeg utófinanszírozott kiadásainak a 13%-át meghaladja, kivéve a 153. § (2) bekezdése vagy a 233. § (5) bekezdése esetén.
150. § Az előleg felhasználására és az előleggel való elszámolásra vonatkozó szabályokat a felhívásban, illetve a támogatási szerződésben rögzíteni kell.
151. § (1) Támogatási előleg a támogatott tevékenység elindításához és likviditásának biztosításához nyújtható a végső kedvezményezett részére.
(2) A támogatási előleg mértékét, összegét a támogatási szerződésben rögzíteni kell, amelyet a kifizetett támogatási előleg nem haladhat meg.
(3) Támogatási előleg csak a támogatási szerződésben utófinanszírozásúként rögzített elszámolható költség vonatkozásában igényelhető.
(4) Egyszeri elszámolás esetén támogatási előleg nem igényelhető.
152. § Ha a végső kedvezményezett a támogatási előleg igénylésére irányuló kérelmét a támogatási szerződés hatálybalépése előtt benyújtja, a kérelem beérkezési dátumának a támogatási szerződés hatálybalépése minősül.
153. § (1) A végső kedvezményezett részére a felhívásban vagy a támogatási szerződésben meghatározott – a támogatási összeg utófinanszírozott kiadásainak 13%-át meg nem haladó – mértékben folyósítható támogatási előleg.
(2) A nemzeti hatóság az NFK egyetértésével az (1) bekezdés szerinti százalékos mértéket a felhívásban megemelheti különösen akkor, ha *
a) a felhívás nem ad lehetőséget szállítói előleg igénylésére,
b) a felhívás célja infrastrukturális beruházás, illetve jelentős mértékű eszközbeszerzés finanszírozása.
(3) * A nemzeti hatóság az NFK egyetértésével az (1) bekezdés szerinti százalékos mértéket kiemelt projektek esetén megemelheti, ha a végső kedvezményezett a magasabb mértékű támogatási előleg szükségességét megalapozottan indokolja.
154. § (1) Az európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatás kezelésére kincstári fizetési számlával rendelkező végső kedvezményezett köteles visszafizetni a támogatási előleget, ha nem nyújt be időközi kifizetési igénylést a támogatási előleg kifizetésétől számított tizenkét hónapon belül, vagy az időközi kifizetési igénylés vagy más körülmény a támogatás nem rendeltetésszerű felhasználását bizonyítja.
(2) Az európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatás kezelésére kincstári fizetési számlával nem rendelkező végső kedvezményezett köteles visszafizetni a támogatási előleget, ha nem nyújt be a kifizetett támogatási előleg legalább 60%-ával megegyező mértékű időközi kifizetési igénylést a támogatási előleg kifizetésétől számított tizenkét hónapon belül, vagy az időközi kifizetési igénylés vagy más körülmény a támogatás nem rendeltetésszerű felhasználását bizonyítja.
(3) Rendeltetésszerű a támogatás felhasználása, ha az időközi kifizetési igénylés az ellenőrzési szempontoknak megfelel, és a bizonylatok egy része vagy egésze jóváhagyásra kerül.
155. § (1) A támogatási előlegen alapuló követelés beszámítása vagy visszafizetése után a támogatási előleg újra igényelhető, ha erre a felhívás vagy a támogatási szerződés lehetőséget biztosít.
(2) * A támogatási előleggel való részleges vagy teljes elszámolást követően az előleg a 153. § szerinti mértékig, összegig újra igényelhető, ha erre a felhívás vagy a támogatási szerződés lehetőséget biztosít.
156. § (1) A támogatási előleggel legkésőbb a záró kifizetési igénylésben el kell számolni oly módon, hogy a támogatási előleg teljes összege erejéig rendelkezésre álljon a végső kedvezményezett által kifizetési igénylés keretében benyújtott, alátámasztó dokumentumokkal igazolt és a nemzeti hatóság által elfogadott költség.
(2) Az el nem számolt támogatási előleget a végső kedvezményezettől vissza kell követelni.
157. § A támogatási előlegből származó kamat nem minősül bevételnek, így annak a nemzeti hatóság felé történő elszámolása nem szükséges, annak összegével a támogatást nem kell csökkenteni.
158. § (1) * Szállítói finanszírozás esetén a végső kedvezményezett a közte és a szállító közötti szállítói szerződés alapján a szállítói előleg elszámolható összegére jutó támogatásra nyújt be előleg igénylésére irányuló kérelmet.
(2) * A szállítói előleg a végső kedvezményezett és a szállító közötti szállítói szerződésben foglalt – tartalékkeret nélküli – összegre igényelhető.
(3) A végső kedvezményezett – ha releváns – az előleg igénylésére irányuló kérelem benyújtása során igazolja az önerő kifizetését.
159. § * A közszféra szervezet végső kedvezményezett szállítói finanszírozás esetén
a) a Kbt. hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárás és
b) a Kbt. 9. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti beszerzés
eredményeként kötött szállítói szerződésben köteles biztosítani a szállító részére a szállítói szerződés – tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított – elszámolható összege 30%-ának megfelelő mértékű szállítói előleg igénybevételének lehetőségét.
160. § (1) A nemzeti hatóság a szállítói előleget közvetlenül a szállító részére folyósítja.
(2) * A szállítói előleg kifizetésének feltétele, hogy a végső kedvezményezett és a szállító közötti aláírt szállítói szerződés a nemzeti hatóság rendelkezésére álljon.
161. § (1) A szállító – választása szerint –
a) * biztosítékot nyújt a közte és a végső kedvezményezett közötti szállítói szerződés elszámolható összegének 10%-a és az igényelt szállítói előleg különbözetére jutó támogatás összegének megfelelő mértékben a nemzeti hatóság javára a 90. § (2) bekezdése vagy a Kbt. 134. § (6) bekezdése szerint, vagy
b) – a 227. § (2) bekezdésére figyelemmel – nem nyújt biztosítékot.
(2) A szállító az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a szállítói előleggel történő elszámolás elfogadásáig köteles fenntartani a biztosítékot. Ha a szállító a szállítói előleggel több részletben számol el, a biztosíték értéke arányosan csökkenthető a szállítói szerződéssel összhangban.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja nem alkalmazható a Magyarországon adószámmal nem rendelkező szállító esetén.
162. § (1) A szállító a szállítói előleg kifizetését követő nyolc napon belül megküldi az előlegszámlát a végső kedvezményezett részére.
(2) A végső kedvezményezett az előlegszámlát annak beérkezését követő öt napon belül záradékolja és megküldi a nemzeti hatóság részére.
163. § (1) Jogosulatlan a szállítói előleg igénybevétele különösen, ha
a) a szállító, illetve a végső kedvezményezett az előlegszámlát a 162. § szerinti határidőben nem nyújtja be,
b) a szállítói előleggel nem, vagy nem teljes mértékben számolnak el,
c) a szállítói előleggel való elszámolást legkésőbb a szállítói szerződés szerinti ellenszolgáltatás elszámolható összege 50%-ának teljesítését követően nem kezdik meg.
(2) A jogosulatlanul igénybe vett szállítói előleget a VIII. Fejezet szerint kell visszakövetelni.
(3) * Nem minősül a szállítói előleg jogosulatlan igénybevételének, ha a 162. § szerinti határidők nem kerültek megtartásra, de a nemzeti hatóság által kiküldött felszólító levélben foglalt határidőn belül a szállítói előlegről szóló záradékolt számlát a végső kedvezményezett a nemzeti hatóság részére benyújtja.
164. § (1) A szállítói előleggel való elszámolás rész- vagy végszámlával történik.
(2) A szállítói előleg 50%-ával legkésőbb a szállítói szerződés szerinti ellenszolgáltatás elszámolható összege 50%-át meghaladó teljesítése esetén haladéktalanul el kell számolni.
(3) A szállítói előleget vissza kell követelni, ha a végső kedvezményezett nem nyújt be kifizetési igénylést a szállítói előleg kifizetésétől számított tizenkét hónapon belül, vagy a kifizetési igénylés vagy más körülmény – figyelemmel a 154. § (3) bekezdésére – a támogatás nem rendeltetésszerű felhasználását bizonyítja.
165. § (1) A szállítói előleg elszámolását az alvállalkozóknak járó ellenszolgáltatással és a fővállalkozónak járó ellenszolgáltatással szemben arányosan kell elvégezni.
(2) A kifizetett szállítói előleg és a bizonylat alapján a szállítónak kifizetett támogatás együttesen nem haladhatja meg a szállítói szerződés szerinti ellenszolgáltatás elszámolható összegének támogatástartalmát.
166. § * (1) A végső kedvezményezett a támogatási szerződésben foglalt ütemezés szerinti projekt mérföldkövek elérését követő tizenöt napon belül kifizetési igényléssel egybekötött szakmai beszámolót nyújt be a projekt műszaki-szakmai előrehaladásának bemutatásával a projekt eredményességéről, valamint hatékonyságáról. A projekt mérföldkőben vállalt eredmények alátámasztását szolgáló dokumentumokat a szakmai beszámolóhoz kell csatolni.
(2) A nemzeti hatóság a szakmai beszámoló ellenőrzése során az általa lefolytatott helyszíni ellenőrzés jegyzőkönyvének megállapításait, tényadatait is figyelembe veszi. A helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv – a helyszíni ellenőrzés során vizsgált dokumentumok tényleges csatolása nélkül is – alátámasztó dokumentumnak minősül, ha a helyszíni ellenőrzés során vizsgált dokumentumok körét és azok elfogadhatóságát tételesen tartalmazza.
(3) Szakmai beszámolóhoz nem kötött időközi kifizetési igénylést a projekt keretében felmerült költségek elszámolása érdekében projekt mérföldkövek között kizárólag
a) fordított áfaelőleg elszámolása céljából,
b) * szállítói finanszírozási módban a szállítói előleg utalását követően az előlegszámla benyújtása vagy a 164. § (2) bekezdésében foglaltak céljából,
c) a végső kedvezményezett személyében bekövetkező változások miatt a projektből kiváló végső kedvezményezett (jogelőd) elszámolása céljából,
d) ha adott felhíváshoz tartozó végső kedvezményezettek száma eléri az ezer darabot, és erről a felhívás kifejezetten így rendelkezik, vagy
e) az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet] 32/A. §-a rendelkezései szerinti alvállalkozói teljesítés ellenértékének elszámolása céljából lehet benyújtani.
(4) * A (3) bekezdés e) pontja szerinti elszámolás során a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. §-a szerint kell eljárni, azzal az eltéréssel, hogy a nemzeti hatóság számára az irányadó fizetési határidő a bizonylat beérkezésétől számított harminc nap. Utófinanszírozás alkalmazásakor alvállalkozói teljesítést is tartalmazó bizonylat esetén az nemzeti hatóság számára irányadó fizetési határidő a bizonylat beérkezésétől számított negyvenöt nap.
(5) Szakmai beszámolóhoz kötött kifizetési igénylés esetén a támogatás folyósításának feltétele a szakmai beszámoló elfogadása, azzal, hogy a nemzeti hatóság a kifizetési igénylést elutasítja, ha a szakmai beszámoló benyújtása határidőben nem történt meg.
167. § (1) A projekt megvalósítása során legalább egy kifizetési igénylést be kell nyújtani, melyben el kell számolni a projekt keretében felmerült költségekkel.
(2) Ha a projekt megvalósítási ideje alatt csak egy kifizetési igénylés kerül benyújtásra, arra a záró kifizetési igénylés szabályait kell alkalmazni.
(3) A végső kedvezményezett a kifizetési igénylésben nyilatkozik arról, hogy a benyújtott kifizetési igényléshez kapcsolódó elszámolások alapbizonylatai valós és elszámolható költségeken alapulnak és a támogatott projekt kapcsán merültek fel, valamint a támogatás a támogatási szerződésben vállalt, projekt mérföldkövekhez rendelt ütemezésnek megfelelően kerül felhasználásra.
(4) Igazolt a támogatás felhasználása, ha a végső kedvezményezett által benyújtott időközi kifizetési igénylésben bemutatásra kerülő fizikai, szakmai előrehaladás megvalósult a támogatási szerződéssel összhangban, a támogatási szerződésben, illetve felhívásban rögzített, megengedett eltérés mértékén belül.
168. § (1) Az elszámolható költségek valódiságát igazoló és a szakmai beszámolót alátámasztó, a kifizetési igénylésben benyújtandó dokumentumok körét az elszámolhatósági útmutató határozza meg.
(2) A végső kedvezményezett a benyújtandó, záradékolási kötelezettséggel érintett dokumentumra záradékként rávezeti a projekt azonosító számát, az „Az elszámoló bizonylat elszámolására benyújtásra került.” szöveget, valamint az elszámolni kívánt összeget. Elektronikus számla esetén a záradékolást a szállító is elvégezheti.
(3) Az alátámasztó dokumentumokat a végső kedvezményezettnek egyszer, a kapcsolódó költség elszámolásra való benyújtásakor kell a kifizetési igényléshez benyújtani. Ha többször is felmerül a kapcsolódó költség, úgy elegendő az alátámasztó dokumentumokat egyszer, a felmerülő költséggel való elszámolást tartalmazó első kifizetési igénylésben benyújtani, a későbbiekben pedig csak akkor, ha az adott dokumentumban változás történt, vagy új dokumentumot állítottak ki.
169. § (1) A kifizetés igénylése elektronikusan, az elektronikus alkalmazások használatának szabályai szerint történik.
(2) A kifizetési igényléshez az elszámolhatósági útmutatóban szereplő alátámasztó dokumentumok eredeti példányát kell elektronikus formában – papír alapú dokumentumok esetén szkennelve – feltölteni a monitoring és információs rendszerbe.
(3) Ha a végső kedvezményezett által benyújtandó irat nem tartalmazza a kibocsátó minősített elektronikus aláírását, vagy az nem az arra feljogosított által készített hiteles elektronikus másolat, a biztosítékok iratanyagát az elektronikus benyújtást követően haladéktalanul papír alapon is be kell nyújtani. Ebben az esetben a támogatás jóváhagyásának feltétele a biztosítékok eredeti papíralapú példányának a nemzeti hatósághoz történő beérkezése. Ha a biztosítékok iratanyaga nem érkezik be a nemzeti hatósághoz cégszerűen aláírt eredeti példányban a hiánypótlás kiküldésére rendelkezésre álló határidőig, akkor a biztosítéki iratanyag megküldését a hiánypótlásban elő kell írni a végső kedvezményezett számára.
(4) * Ha felhívás vagy támogatási szerződés nem zárja ki, szóbeli megállapodás alapján költségelszámolásra legfeljebb bruttó százezer forintot meg nem haladó összegű megrendelések esetén kerülhet sor.
(5) * A végső kedvezményezett a kifizetési igénylés keretében nem nyújthat be olyan, készpénzben kiegyenlített elszámoló bizonylatot – ide nem értve a bérjellegű költségek elszámolására szolgáló összesítőt –, amelynek az – általános forgalmi adó felszámítása esetén az általános forgalmi adóval növelt – ellenértéke meghaladja a másfél millió forintot.
170. § (1) * Ha a felhívás, illetve a támogatási szerződés valamely elszámolható költségtípus vonatkozásában előírja, utófinanszírozás esetén a kifizetési igénylés keretében a költségeket elektronikusan kitöltött összesítőn kell elszámolni. A közbeszerzéssel érintett költségeket összesítőn nem lehet elszámolni, kivéve, ha a költségekhez tartozó szállítói szerződés a monitoring és információs rendszerben rögzítésre és a költséggel összerendelésre került.
(2) Az összesítőkre vonatkozó szabályokat az elszámolhatósági útmutató tartalmazza.
171. § (1) Ha a projekt keretében elszámolható költségről szóló bizonylat eredeti példánya elveszett vagy megsemmisült, és a bizonylat kibocsátója az általa kiállított vagy őrzött bizonylatról másolatként új bizonylatot állít ki, akkor az abban az esetben fogadható el, ha a bizonylat kibocsátója a bizonylat azonosságát szabályszerűen igazolta.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szabályszerű igazoláson a bizonylatot kibocsátó bizonylati rendjében szabályozott módon történő hitelesítési, aláírási rendnek megfelelő módon és személyek által történő aláírást, esetlegesen bélyegzőlenyomat alkalmazását kell érteni.
(3) Az új bizonylatnak tartalmaznia kell, hogy az az eredetivel mindenben megegyezik. Az új bizonylat bizonyító ereje a tartalmát illetően az eredetiével azonos.
(4) Az új bizonylat eredeti példányát záradékolni kell, és elkülönítetten kell nyilvántartani, illetve megőrizni.
172. § (1) Az utolsó projekt mérföldkő elérését követően a támogatási szerződésben meghatározott határidőig záró kifizetési igénylést kell benyújtani.
(1a) * A záró kifizetési igénylés elfogadásának feltétele a végső kedvezményezett záró szakmai beszámolójának elfogadása.
(2) A záró kifizetési igénylés keretében a projekt pénzügyi befejezését követően
a) véglegesen el kell számolni a projekttel összefüggésben ténylegesen felmerült, korábban el nem számolt költségekkel, és
b) szakmai beszámoló keretében be kell számolni a projekt szakmai megvalósításáról, a támogatási szerződésben, illetve támogatói okirat esetén a támogatási kérelemben vállaltak teljesítéséről az egész projekt megvalósítása során.
(3) A záró kifizetési igényléshez csatolni kell az elszámolhatósági útmutató szerinti valamennyi dokumentumot, amely alátámasztja az eredeti célkitűzés megvalósulásának tényét, és korábban még nem került benyújtásra a nemzeti hatósághoz.
(4) * Szállítói finanszírozású elszámoló bizonylat nem nyújtható be záró kifizetési igénylés keretében, kivéve, ha a projekt teljes egészében szállítói finanszírozással valósul meg, valamint ha erről a felhívás kifejezetten így rendelkezik.
(5) Ha a projekt megvalósítása során a projekttel összefüggésben bevétel keletkezik, a bevételekről a záró kifizetési igénylésben kell adatot szolgáltatni.
(6) A záró kifizetési igénylésben – ha korábban nem történt meg az előleg teljes összegének elszámolása – az előleggel el kell számolni.
(7) Záró kifizetési igénylést akkor is be kell nyújtani, ha a végső kedvezményezett korábbi kifizetési igénylések keretében már a teljes megítélt támogatással elszámolt.
(8) * A záró kifizetési igénylésben a végső kedvezményezett nyilatkozik arról, hogy a záró kifizetési kérelem benyújtását követően a fel nem használt támogatásról lemond.
173. § (1) Támogatás – a támogatási előleg, a szállítói előleg kivételével – a nemzeti hatóság által jóváhagyott kifizetési igényléssel, valós költségek vonatkozásában folyósítható, ha az érintett költségtételek nem kerültek benyújtásra elszámolás céljából más pénzügyi támogatáshoz kapcsolódóan.
(2) A projekt megvalósítás befejezésekor a projekt teljes elszámolt költségére vonatkozó átlagos, illetve tevékenységre vonatkozó támogatási intenzitásnak meg kell egyeznie a támogatási szerződésben meghatározott támogatási intenzitással.
174. § (1) A támogatás folyósítására – a végső kedvezményezett által benyújtott kifizetési igénylés alapján – utófinanszírozással a végső kedvezményezett fizetési számlájára vagy közvetlenül a szállító vagy az engedményes fizetési számlájára történő utalással kerül sor.
(2) A támogatás folyósításának feltétele utófinanszírozás és szállítói finanszírozás esetén – az átalány alapú elszámolás kivételével – a fizikai és pénzügyi teljesítés igazolása a végső kedvezményezett által benyújtott kifizetési igénylésben.
(3) A pénzügyi teljesítés igazolását szállítói finanszírozási módban a végső kedvezményezett
a) bruttó tervezés esetén az önerő összegének szállító vagy a szállítói engedményes felé történő megfizetésével,
b) nettó tervezés esetén – az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 142. §-a szerinti fordított áfa kivételével – az önerő és az áfa összegének a szállító vagy a szállítói engedményes részére történő megfizetésével
igazolja a nemzeti hatóság felé.
(4) A kifizetési igénylés szállítói és utófinanszírozást vegyesen is tartalmazhat.
175. § (1) Utófinanszírozás és szállítói finanszírozás esetén is lehetőség van az engedményezésre.
(2) Az engedményes részére történő folyósítás teljesítésének feltétele, hogy az engedményezésre vonatkozó szerződés vagy engedményezési értesítő a nemzeti hatóság rendelkezésére álljon. Az engedményezésre vonatkozó szerződés nemzeti hatóság részére történő benyújtásáért a végső kedvezményezett felelős.
(3) A benyújtott engedményezési szerződésnek vagy engedményezési értesítőnek tartalmaznia kell
a) a szerződő felek megnevezését és azonosító adatait,
b) a támogatási szerződés azonosító számát,
c) a támogató megnevezését,
d) az engedményezett vagy elzálogosított követelés (támogatási összeg) forintban történő megjelölését,
e) az engedményes fizetésiszámla-számát, melyre a támogatási szerződés alapján fennálló, a megállapodásról való értesülést követően esedékessé és kifizethetővé váló követelés teljesítését kéri.
176. § (1) Ha a kifizetési igénylés vagy a szakmai beszámoló hiányos vagy hibás, a beérkezéstől számított harminc – szállítói finanszírozás esetén tizenöt – napon belül, legfeljebb tizenöt napos határidő kitűzésével az adott igénylésben vagy beszámolóban szereplő valamennyi hiány, illetve hiba megjelölésével hiánypótlásra kell felhívni a végső kedvezményezettet. A hiánypótlással érintett elszámoló bizonylat kifizetése ezzel egyidejűleg felfüggesztésre kerül. Ha a záró kifizetési igényléshez kapcsolódó záró szakmai beszámoló szorul hiánypótlásra, valamennyi elszámoló bizonylat kifizetése felfüggesztésre kerül.
(2) Időközi kifizetési igénylésnél vagy szakmai beszámolónál legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor hiánypótlásra.
(3) * Ha a végső kedvezményezett által benyújtott időközi kifizetési igénylés, szakmai beszámoló vagy annak egy része ellentmondásos információkat tartalmaz, a nemzeti hatóság a hiánypótlást követően egy alkalommal az információk további részletezését, pontosítását, az ellentmondások feloldását kérheti a végső kedvezményezettől legfeljebb ötnapos határidő kitűzésével tisztázó kérdés formájában.
(4) Az időközi kifizetési igényléshez kapcsolódó tisztázó kérdés megválaszolására rendelkezésre álló határidő a jogszabályban előírt kifizetési határidőt felfüggeszti a tisztázó kérdéssel érintett elszámoló bizonylat tekintetében.
(5) Ha a végső kedvezményezett a hiánypótlást vagy a tisztázó kérdésre adott választ hibásan vagy hiányosan nyújtja be, illetve a hiány pótlására és a hiba javítására a kitűzött határidőn belül nem kerül sor, az időközi kifizetési igénylést a rendelkezésre álló információk alapján kell elbírálni.
(6) Záró kifizetési igénylés esetén a nemzeti hatóság több alkalommal is hiánypótlásra hívhatja fel a végső kedvezményezettet és több alkalommal is feltehet részére tisztázó kérdést. Ezt az eljárást a záró kifizetési igénylés beérkezésétől számított hatvan napon belül le kell zárni. Az eljárást a nemzeti hatóság indokolt esetben felfüggesztheti.
177. § (1) Ha a megvalósítás nyomon követése vagy folyamatba épített ellenőrzése során nem merült fel olyan probléma, amely miatt a támogatás kifizetését fel kellene függeszteni, a nemzeti hatóság a támogatást a kifizetési igénylés beérkezésétől számított negyvenöt – szállítói finanszírozás esetén harminc – napon belül kifizeti. A szállítói és utófinanszírozást vegyesen tartalmazó kifizetési igénylés esetén is biztosítani kell a szállító részére harminc napon belül történő kifizetést.
(2) A kifizetésre rendelkezésre álló határidőt felfüggeszti
a) a hiánypótlási felhívás, tisztázó kérdés végső kedvezményezett részére történő megküldése,
b) a tervezett helyszíni ellenőrzés alapján tett megállapítás, ha annak súlya indokolja a felfüggesztést,
c) a rendkívüli helyszíni ellenőrzés elrendelése,
d) a szabálytalansági gyanú kivizsgálására tett intézkedések,
e) a támogatási szerződés módosítása, ha a módosítás a kifizetést befolyásoló alapadatokra vonatkozik.
(3) A kifizetési határidőbe nem számít bele az év végi számlazárási és év eleji számlanyitási folyamatok – www.palyazat.gov.hu oldalon közlemény formájában közzétett – időtartama.
178. § (1) Haladéktalanul fel kell függeszteni a támogatás folyósítását abban az esetben, ha azt e rendelet vagy más jogszabály előírja, illetve a támogatási szerződés megkötését követően a végső kedvezményezett olyan nyilatkozatot tesz, vagy a nemzeti hatóság olyan körülményről szerez tudomást, amely a támogatás visszavonását, a támogatási szerződéstől történő elállást teheti szükségessé.
(2) A felfüggesztésről és annak okáról a végső kedvezményezettet soron kívül tájékoztatni kell.
(3) Ha a kifizetés felfüggesztésére okot adó körülmény megszűnik vagy a kivizsgálást követően a támogatás visszavonása vagy attól való elállás nem indokolt, úgy a nemzeti hatóság gondoskodik a felfüggesztés feloldásáról, és erről értesíti a végső kedvezményezettet.
179. § (1) A nemzeti hatóság gondoskodik arról, hogy a támogatás jogosultja részére a kifizetési igénylésében jóváhagyott elszámoló bizonylatok alapján a támogatás összege, illetve a folyósítandó előleg átutalásra kerüljön.
(2) Az előirányzat-felhasználási keretszámláról átutalást csak abban az esetben lehet kezdeményezni, ha
a) a megelőző munkafázisok megtörténtek,
b) a végső kedvezményezettnek nincs köztartozása,
c) a végső kedvezményezett nem áll a (3) bekezdés szerinti valamely eljárás hatálya alatt,
d) az adatok a monitoring és információs rendszerben rögzítésre és jóváhagyásra kerültek és
e) az utalványozás megtörtént.
(3) * A nemzeti hatóság a támogatási szerződéstől akkor is elállhat, ha a végső kedvezményezett ellen
a) felszámolási eljárás,
b) végelszámolási eljárás,
c) kényszertörlési eljárás,
d) az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárás,
e) jogutód nélküli megszűnésére vezető egyéb eljárás,
f) végrehajtási eljárás,
g) adósságrendezési eljárás vagy
h) egyéb, a végső kedvezményezett fizetésképtelenségével összefüggésben indult eljárás indult, vagy van folyamatban.
(4) * A nemzeti hatóság a köztartozás-mentességet a pénzügyi lebonyolítás során egyszer, a támogatásnak az előirányzat-felhasználási keretszámláról történő kifizetése előtt vizsgálja.
(4a) * A köztartozás-mentességet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által fenntartott köztartozás-mentes adózói adatbázis adatai vagy az alapján a monitoring és információs rendszer részére szolgáltatott adatok vagy 30 napnál nem régebbi köztartozás-mentességről szóló, Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiállított igazolás alapján kell ellenőrizni.
(5) * Ha a végső kedvezményezettnek köztartozása van, a nemzeti hatóság
a) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatszolgáltatásában szereplő köztartozás, de legfeljebb a kifizetési kérelem alapján jóváhagyott támogatás összegét átutalja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, vagy
b) legfeljebb kilencvennapos határidő kitűzésével a végső kedvezményezettet a köztartozás rendezésre felhívja.
(6) * Ha a végső kedvezményezett az (5) bekezdés b) pontja szerinti határidőben a köztartozását nem szünteti meg, a nemzeti hatóság a kifizetési igénylés alapján jóváhagyott támogatást nem fizeti ki.
(7) * Szállítói finanszírozás, valamint engedményezés esetén a nemzeti hatóság az (1)–(6) bekezdés szerint vizsgálja a szállító, valamint az engedményes köztartozás-mentességét.
179/A. § * A nemzeti hatóság korrekciós elszámolást kezdeményez, ha a projekt záró kifizetési igénylését jóváhagyta, és
a) észleli, hogy a záró kifizetési igényléshez kapcsolódóan a nemzeti hatóság érdekkörében olyan hiba, hiányosság vagy mulasztás lépett fel, amely érdemben kihatott a jóváhagyó döntésre, és amely folytán
aa) a záró kifizetési igénylésre alacsonyabb összegben vagy
ab) nem megfelelő forrás vagy a projekt költségvetésének nem megfelelő sora terhére teljesített kifizetést, vagy
b) a végső kedvezményezett záró kifizetési igényléséről meghozott döntéssel szembeni kifogásnak helyt adtak, és emiatt a nemzeti hatóságnak pótlólagos kifizetést kell teljesítenie az arra jogosult részére.
179/B. § * A nemzeti hatóság a korrekciós elszámolás keretében tizenöt napon belül
a) a 179/A. § a) pont aa) alpontja és b) pontja esetén pótlólagos kifizetést teljesít,
b) a 179/A. § a) pont ab) alpontja esetén a hibát kijavítja.
180. § (1) Ha a nemzeti hatóság a 177. § (1) bekezdésében meghatározott kifizetési határidőt neki felróható okból elmulasztja, késedelmének időtartamára a határidő lejáratának napján érvényes jegybanki alapkamat mértékének megfelelő késedelmi kamatot köteles fizetni annak a jogosultnak, akinek vonatkozásában a késedelemmel érintett bizonylatra jutó késedelmi kamat összege meghaladja a tízezer forintot. Szállítói finanszírozás vagy engedményezés esetén a késedelmi kamatot a szállító, illetve az engedményes számára kell megfizetni. Nem kell késedelmi kamatot fizetni a központi költségvetési szerv részére.
(2) A késedelmi kamat alapja a késedelemmel érintett elszámoló bizonylat támogatástartalma.
(3) A késedelmi kamat kifizetését pénzügyi és számviteli szempontból a támogatásoktól elkülönítetten kell kezelni.
181. § * A felhívásban előírt egyszerűsített elszámolási módokat az elszámolhatósági útmutató szerint kell alkalmazni a kettős finanszírozás lehetőségének kizárása mellett.
182. § (1) Ha a felhívás lehetőséget teremt egyszeri elszámolásra és a végső kedvezményezett a támogatási szerződés megkötését követően az egyszeri elszámolást választja, haladéktalanul köteles azt bejelenteni a nemzeti hatóságnak.
(2) Egyszeri elszámolásról többszöri elszámolásra történő áttérés a végső kedvezményezett által benyújtott változás-bejelentéssel kezdeményezhető, ha a támogatási szerződés egyéb paramétereit nem kívánja az áttéréssel módosítani. A jóváhagyott támogatás folyósításának feltétele a változás-bejelentés támogató általi jóváhagyása.
(3) Ha az áttérés a támogatási szerződés egyéb paramétereinek módosításával együtt jár, úgy a támogatási szerződést módosítani kell. A támogatási szerződés hatálybalépéséig a kifizetést fel kell függeszteni.
(4) Ha többszöri elszámoló kizárólag záró kifizetési igénylést nyújt be, nem minősül egyszeri elszámolónak. Ebben az esetben támogatási szerződést nem kell módosítani.
(5) Az egyszeri elszámolásról többszöri elszámolásra egy alkalommal lehet áttérni.
183. § (1) Ha a projekt végső kedvezményezettje konzorcium, az alábbi szabályokat a projekt egészét tekintve kell értelmezni:
a) projekt mérföldkövei teljesítésének kötelezettsége,
b) pénzügyi vonatkozású szerződésmódosítási okok,
c) kifizetés igénylés, előlegigénylés benyújtására vonatkozó korlátok,
d) az előleg elszámolásának megkezdésére vonatkozó előírás, ide nem értve a 154. § (1) és (2) bekezdése szerinti kötelezettséget, amely tagonként teljesítendő.
(2) A projekt elszámolható költségei alapján tagonként kell meghatározni azon költségek körét, amelyek esetén utófinanszírozású tevékenységekre jutó támogatási előlegigénylésre, illetve fordított áfa megelőlegezésére van lehetőség.
(3) A támogatási előlegigénylést, valamint a projekt mérföldkő elérését követően benyújtandó beszámolót a konzorciumvezető nyújthatja be, azzal, hogy a konzorciumi tag részére igényelt támogatási előleggel, beszámolóval kapcsolatos információkat a konzorciumi tag is rögzítheti a monitoring és információs rendszerben.
(4) A záró kifizetési igénylést a konzorciumvezető nyújthatja be, azzal, hogy a konzorciumi tag nevére kiállított elszámoló bizonylatokkal kapcsolatos információkat a konzorciumi tag is rögzítheti a monitoring és információs rendszerben.
(5) Az előleg folyósítása, valamint utófinanszírozás esetén a támogatás utalása a konzorciumi tag számára közvetlenül történik.
(6) Beruházás esetén – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – annak a tagnak kell aktiválnia a bekerülési érték részét képező költséget, amely tag nevére a bizonylatot kiállították. Közös beszerzés esetén a szállítónak az egyes tagokat érintő részekről külön tagonkénti bizonylatot kell kiállítania.
184. § (1) A folyamatba épített – dokumentum alapú és helyszíni – ellenőrzés részeként valamennyi, hitelesítést végző szervezetnek a hitelesítés keretében gondoskodnia kell a végső kedvezményezett által benyújtott beszámolók, nyilatkozatok és kifizetési igénylések formai és tartalmi ellenőrzésének lefolytatásáról, annak megállapítása céljából, hogy a végső kedvezményezett a támogatási szerződésben rögzített, vagy a támogatási kérelem alapján vállalt kötelezettségeit – a vonatkozó európai uniós és nemzeti jogszabályokkal összhangban – teljesítette.
(2) A pénzügyi lebonyolítás során az ellenőrzés a kifizetési igénylés ellenőrzéséből áll.
185. § (1) A dokumentum alapú ellenőrzés során a kifizetési igénylésben benyújtandó alátámasztó dokumentumok hitelesítést szolgáló ellenőrzési szempontok szerint a nemzeti hatóság ellenőrzi a monitoring rendszerben szereplő adatok hitelességét és megfelelőségét, figyelemmel a következőkre:
a) a projekt támogatási szerződésének megfelelő fizikai és pénzügyi előrehaladását és azok összhangját,
b) azt, hogy a benyújtott számla valós költségeken alapul-e, a HET keretében jóváhagyott projekt kapcsán merült-e fel, és megfelel-e a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeknek és szakmai célkitűzéseknek,
c) szállítói finanszírozás esetén a végső kedvezményezett vagy a támogatási szerződésben megnevezett, a projekt végrehajtásában részt vevő kifizette-e a számla teljes összegének a támogatáson felüli részét, utófinanszírozás esetén a számla összegét,
d) a teljesítés igazolását és megalapozottságát,
e) a végső kedvezményezett köztartozás-mentességét a monitoring és információs rendszeren keresztül,
f) a kettős finanszírozás elkerülésére, az összeférhetetlenségre, valamint a csalás és a korrupció tilalmára vonatkozó előírások teljesülését,
g) azt, hogy a benyújtott számlán szereplő teljesítés összhangban van-e a versenyeztetésre vonatkozó uniós és nemzeti előírásokkal és
h) az elszámolásra benyújtott költségek szokásos piaci árnak való megfelelését.
(2) A tájékoztatással és a nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítését, valamint a környezeti fenntarthatóság és az esélyegyenlőség, valamint a jelentős károkozás elkerülése követelményének érvényesítését folyamatosan, de legkésőbb a záró kifizetési igénylés jóváhagyásáig ellenőrizni kell.
186. § A folyamatba épített ellenőrzés részeként a nemzeti hatóság kockázatelemzésen alapuló mintavételezéssel kiválasztott projektek vonatkozásában helyszíni ellenőrzést végez.
187. § (1) A helyszíni ellenőrzések során ellenőrizni kell különösen
a) a projekt támogatási szerződésnek megfelelő fizikai és pénzügyi előrehaladását és azok összhangját,
b) * azt, hogy a projekt megvalósítását és a kifizetési igénylést alátámasztó dokumentum eredeti példánya vagy annak jogszabályban előírt módon előállított hiteles másolata rendelkezésre áll,
c) a kifizetés igényléshez benyújtott összesítőkhöz kapcsolódó elszámoló bizonylatokat,
d) az elszámoló bizonylatokhoz tartozó szerződéseket és a kapcsolódó teljesítésigazolásokat,
e) a végső kedvezményezett által benyújtott nyilatkozat összhangját az azt megalapozó bizonylatokkal,
f) a termékek, szolgáltatások teljesítésének a támogatási szerződéssel való összhangját,
g) a nyilvánosságra és tájékoztatásra vonatkozó közösségi és hazai szabályok betartását,
h) a környezeti fenntarthatóság és esélyegyenlőség, valamint a jelentős károkozás elkerülése követelményének érvényesítését,
i) a közbeszerzésekre vonatkozóan a korábban már benyújtott dokumentumok eredeti dokumentumokkal való összhangját, a benyújtott dokumentumok valódiságát, a dokumentumok megőrzésére vonatkozó szabályokat,
j) a projekt szintű elkülönített számviteli nyilvántartás vezetését,
k) a projektben vállalt műszaki szakmai tartalom teljesülését,
l) * a kettős finanszírozás elkerülésére, az összeférhetetlenségre, valamint a csalás és a korrupció tilalmára vonatkozó előírások teljesülését.
(2) Az elszámoló bizonylatok ellenőrzése történhet mintavételezés alapján, a nemzeti hatóság által előzetesen jóváhagyott módszertan szerint.
(3) A folyamatba épített ellenőrzéseket megfelelően dokumentálni kell, rögzítve az elvégzett munkát, az ellenőrzések eredményeit, valamint szabálytalanságok és hibák feltárása esetén a megtett intézkedéseket.
(3a) * A helyszíni ellenőrök és az ellenőrzött képviseletére feljogosított személy a jegyzőkönyvet aláírják. A technikai feltételek rendelkezésre állása esetén a helyszíni ellenőrök és az ellenőrzött képviseletére feljogosított személyek a jegyzőkönyvet elektronikus úton is hitelesíthetik.
(4) A nemzeti hatóság az általa végzett helyszíni ellenőrzésről készített jegyzőkönyvet, továbbá az intézkedési tervek teljesüléséről szóló végső kedvezményezetti tájékoztatót rögzíti a monitoring és információs rendszerben.
188. § (1) * Olyan projekt esetén, amely korábban nem uniós finanszírozású projektként részesült központi költségvetési támogatásban, vagy uniós finanszírozású projektként indult, de a projekt bizonylatai a Bizottság felé költségnyilatkozatban nem kerültek benyújtásra, és utólag, egyedi döntés alapján a projekt e rendelet hatálya alá tartozó támogatásban részesül, a költségvetés által korábban finanszírozott elszámoló bizonylatokat a végső kedvezményezettnek olyan önálló kifizetési igénylés keretében kell benyújtania elszámolásra, amely kizárólag költségvetési előfinanszírozással érintett számlákat tartalmaz.
(2) Az (1) bekezdés szerinti elszámolásban jóváhagyott és kiutalhatóként megjelölt összeg nem kerül a végső kedvezményezett számlájára kiutalásra, hanem az elszámolások e rendelet szerinti hitelesítését, rögzítését, ellenőrzését és jóváhagyását követően technikai átforgatásra kerül sor.
(3) A végső kedvezményezettet a támogatási szerződés megkötésekor nyilatkoztatni kell a kapott költségvetési előfinanszírozás mértékéről és az azt folyósító költségvetési fejezetről.
(4) Az (1) bekezdés szerinti kifizetés igénylésben
a) meg kell adni a kifizetési igénylés keretében elszámolni kívánt költségvetési előfinanszírozás összegét,
b) jelezni kell, hogy a kifizetési igénylés kizárólag költségvetési előfinanszírozással érintett elszámoló bizonylatokat tartalmaz, valamint
c) jelezni kell a projekt keretében a technikai átforgatás időpontjáig elért eredményeket.
(5) Az (1) bekezdés szerinti kifizetési igénylés utalványozásakor a nemzeti hatóságnak az átforgatás tényét fel kell tüntetni.
(6) Az átforgatásról minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni, amit a nemzeti hatóság vezetője vagy a nemzeti hatóság utalványozásra kijelölt, vezető beosztású munkatársa hagy jóvá. A jóváhagyott jegyzőkönyvet csatolni kell a monitoring és információs rendszerbe.
188/A. § * (1) A projektmegvalósítás akkor tekinthető befejezettnek, ha a projekt pénzügyi befejezését követően a projekt keretében támogatott tevékenységek végrehajtását igazoló záró kifizetési igénylést és beszámolót a nemzeti hatóság jóváhagyta és a támogatást kifizette.
(2) Infrastrukturális beruházást is tartalmazó projekt esetén a fenntartási kötelezettség 2026. december 31-ig tart.
(3) Infrastrukturális beruházást nem tartalmazó projekt esetén a fenntartási kötelezettség a felhívás előírása szerint, de legfeljebb 2026. december 31-ig tart.
(3a) * A végső kedvezményezett a fenntartási jelentést a felhívásban vagy a támogatási szerződésben rögzítettek szerint nyújtja be.
(3b) * A nemzeti hatóság a fenntartási jelentésről annak beérkezésétől számított harminc napon belül dönt. A nemzeti hatóság a határidőt egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.
(3c) * Ha a nemzeti hatóság a fenntartási jelentéssel összefüggésben hiányosságot vagy hibát észlel, a fenntartási jelentés beérkezését vagy a jelentési határidő eredménytelen elteltét követően haladéktalanul, legfeljebb 15 napos határidővel a hiány pótlására vagy a hiba kijavítására szólítja fel a végső kedvezményezettet.
(4) Ha a projekt állami támogatást tartalmaz, és az állami támogatási szabályok a (2) és (3) bekezdésben foglaltaknál szigorúbb előírást kötnek ki, a fenntartási kötelezettséget az állami támogatási szabályok szerint kell figyelembe venni.
(5) Nem minősül a fenntartási kötelezettség megsértésének
a) a technológiai változás vagy modernizáció miatti csere, fejlesztés,
b) ha a tulajdonosi szerkezetben bekövetkezett változás a felhívásban leírtaknak megfelelően, a nemzeti hatóság előzetes hozzájárulásával vagy jogszabály rendelkezése alapján történik.
(6) Az (5) bekezdés b) pontját kell alkalmazni, ha az üzemeltetőt vagy a vagyonkezelőt jogszabály jelöli ki, és a végső kedvezményezett a projekt megvalósítását követően a létrehozott vagyont e vagyonkezelőnek, üzemeltetőnek átadja, ha e vagyonkezelő, üzemeltető a vagyon nyilvántartásba vételéről, működtetéséről és fenntartásáról gondoskodik.
(7) A fenntartási kötelezettség megsértése esetén a nemzeti hatóság megvizsgálja a szerződésszerű állapot helyreállításának lehetőségét.
(8) Ha a szerződésszerű állapot helyreállítható, a nemzeti hatóság erre kötelezi a végső kedvezményezettet. Ha a szerződésszerű állapot
a) nem,
b) részben vagy
c) aránytalan nehézség árán
állítható helyre, a nemzeti hatóság a támogatási szerződés szerinti jogkövetkezményt alkalmazza.
188/B. § * (1) A projektben létrehozott vagyon a záró projektfenntartási jelentés elfogadásáig kizárólag a nemzeti hatóság előzetes jóváhagyásával és a támogatási jogviszony szempontjából releváns kötelezettségek átvállalásával, átruházásával idegeníthető el, adható bérbe, valamint terhelhető meg.
(2) Ha a végső kedvezményezett a jelentéstételi kötelezettségét nem teljesíti, a nemzeti hatóság a támogatási szerződés szerinti jogkövetkezményt alkalmazza.
(3) A projekttel kapcsolatos dokumentumokat a projekt helyszínén kell megőrizni.
(4) Ha a projekt helyszíne nem alkalmas a dokumentumok megőrzésére, vagy több megvalósítási helyszín van, a dokumentumokat a végső kedvezményezett telephelyén vagy székhelyén kell megőrizni.
188/C. § * (1) A pénzügyi zárás a záró kifizetést, a fenntartási idővel rendelkező projektek esetén a záró projektfenntartási jelentésről hozott döntést követő dokumentumalapú ellenőrzés, amelynek során a nemzeti hatóság ellenőrzi a projekt megvalósításához kapcsolódó dokumentumok rendelkezésre állását, valamint e dokumentumok adatainak a monitoring és információs rendszerben való rögzítettségét.
(2) A nemzeti hatóság a pénzügyi zárást a monitoring és információs rendszerbe feltöltött ellenőrzési lista alapján végzi.
(3) A nemzeti hatóság a projekteket az általa meghatározott értékhatár alatt mintavétel alapján, az értékhatár felett teljeskörűen ellenőrzi.
(4) A nemzeti hatóság csoportos pénzügyi zárást végezhet azon projektek esetén, amelyek
a) nem érik el a (3) bekezdés szerinti értékhatárt,
b) mintavétel alapján nem kerültek kiválasztásra, és
c) megfelelnek a csoportos zárás feltételeinek.
(5) A mintavétel módszertanát, az értékhatárt és a csoportos zárás feltételeit a nemzeti hatóság határozza meg.
188/D. § * (1) A pénzügyi zárást a záró kifizetésről vagy a fenntartási idővel rendelkező projektek esetén záró projektfenntartási jelentésről hozott döntéssel kapcsolatban a kifogás benyújtására rendelkezésre álló határidő elteltét követő hatvan napon belül kell elvégezni.
(2) * A nemzeti hatóság a záró kifizetési igénylés elutasítása esetén a pénzügyi zárást a szabálytalansági döntés véglegessé válása után végzi el.
188/E. § * (1) Pénzügyi zárás akkor végezhető, ha
a) a projekttel összefüggésben nincs folyamatban
aa) kifogás elbírálása,
ab) szabálytalansági eljárás vagy jogorvoslati eljárás,
ac) * támogatási szerződés módosítása,
ad) * a záró kifizetési igénylés javítása vagy
ae) hazai vagy külső ellenőrzés,
b) a projekttel összefüggésben nincs kifizetetlen vagy el nem számolt előleg, és
c) a végső kedvezményezettet nem terheli visszafizetési kötelezettség.
(2) A pénzügyi zárást megelőzően a fel nem használt támogatást fel kell szabadítani a kötelezettségvállalás alól a végső kedvezményezett záró kifizetési igénylésben tett nyilatkozata alapján.
189. § (1) A támogatást igénylő vagy a végső kedvezményezett a támogatási kérelem benyújtásának időpontjától a támogatási jogviszony időtartama alatt valamely folyamatot, részfolyamatot lezáró döntés ellen kifogást nyújthat be, ha a támogatási igénylés befogadására, a támogatási döntés meghozatalára, a támogatói okirat kiadására vagy a támogatási szerződés megkötésére, a költségvetésből nyújtott támogatás folyósítására, visszakövetelésére vonatkozó eljárás jogszabálysértő, vagy a felhívásba, illetve a támogatási szerződésbe ütközik.
(2) A kifogás benyújtására a kifogásolt döntést hozó szervnél a kifogásolt döntésről való tudomásszerzéstől számított tíz napon belül egy alkalommal, az indokok megjelölésével van lehetőség.
(3) Kifogás benyújtásának nincs helye
a) a szabálytalanságot megállapító döntés (a továbbiakban: szabálytalansági döntés) és az annak alapján tett intézkedés,
b) egyenlegközlő,
c) hiánypótlási felhívás vagy tisztázó kérdés, valamint
d) az e rendelet hatálya alá tartozó valamely szerv által kiadott minőségellenőrzési jelentés, tanúsítvány, utóellenőrzési jelentés,
e) a szabálytalansági döntés ellen benyújtott jogorvoslati kérelem kapcsán hozott döntés és az ez alapján tett intézkedés
ellen.
(3a) * A benyújtó a kifogást visszavonhatja, amíg a kifogást nem bírálták el. A visszavont kifogást nem lehet ismételten benyújtani.
(4) A kifogás elbírálásáig a kifogásban foglaltakkal összefüggő eljárási határidők nyugszanak.
(5) A kifogást elbíráló szerv kizárólag a kifogásolt döntést, valamint az azt megalapozó eljárás azon elemeit, megállapításait vizsgálhatja, amelyeket a kifogás vitat.
190. § A kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha
a) a benyújtására nyitva álló határidőn túl terjesztették elő,
b) a kifogást nem az arra jogosult terjeszti elő,
c) korábbival azonos tartalmú, ismételt kifogást terjesztenek elő,
d) a kifogás nem tartalmazza valamely jogszabály, a felhívás vagy a támogatási szerződés megsértett rendelkezésére történő hivatkozást,
e) a kifogást a 189. § (3) bekezdése szerint nem lehetne benyújtani.
f) azt korábbi kifogást elbíráló döntés ellen nyújtották be,
g) a kifogás a döntés olyan elemére irányul, amely által előidézett jogsértés a sérelmezett eljárás megismétlésével nem orvosolható, vagy
h) a kifogást a 193. § (2) bekezdés a) pontja szerinti döntés alapján megismételt folyamatban vagy részfolyamatban született döntés ellen nyújtották be, és a kifogásban új, a korábbi eljárás során nem vizsgált tényekre, adatokra, körülményekre nem történik hivatkozás.
i) azt nem az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint nyújtották be.
191. § * A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a nemzeti hatóság szakmai álláspontjának mérlegelését követően a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról dönt, ha megállapítja, hogy a 190. §-ban felsorolt esetek fennállnak.
192. § (1) Ha a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításának nincs helye, a kifogást a beérkezésétől számított harminc napon belül el kell bírálni. Az elbírálás határideje egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható, erről a határidő lejárta előtt tájékoztatni kell a kifogás benyújtóját.
(2) Ha a kifogást elbíráló döntéshez más hatóság előzetes döntése szükséges, vagy a kifogást elbíráló döntés különleges szakértelmet igénylő előzetes kérdés eldöntésétől függ, a kifogást elbíráló szerv az eljárását a hatóság döntésig vagy a szakértői állásfoglalás elkészítéséig felfüggesztheti, amelyről a határidő lejárta előtt tájékoztatja a kifogás benyújtóját. A felfüggesztés ideje az ügyintézési határidőkbe nem számít bele.
193. § (1) A kifogásolt döntést hozó szerv a döntése ellen benyújtott kifogás esetén
a) az annak beérkezésétől számított tíz napon belül a kifogásban foglaltaknak helyt ad, egyúttal gondoskodik a jogszerű állapot helyreállításáról, és erről haladéktalanul értesíti a támogatást igénylőt vagy a végső kedvezményezettet, valamint a nemzeti hatóságot, vagy
b) * a kifogást és az abban foglaltakkal kapcsolatos írásbeli szakmai álláspontját az annak alátámasztására szolgáló dokumentumokkal együtt a kifogás beérkezésétől számított tíz napon belül elbírálásra megküldi a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságnak,
c) * megszünteti a kifogás elbírálására irányuló eljárást, ha a kifogás visszavonására a kifogás Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatósághoz történő felterjesztését megelőzően kerül sor.
(2) * A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság az iratanyag kézhezvételét követő húsz napon belül
a) a kifogásban foglaltaknak helyt ad, egyúttal gondoskodik a jogszerű állapot helyreállításáról, vagy
b) a kifogást elutasítja.
(3) * A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a kifogás tárgyában hozott döntésről az indokok megjelölésével értesíti a támogatást igénylőt vagy a végső kedvezményezettet, valamint a kifogásolt döntést hozó szervezetet.
194. § A kifogást elbíráló szerv a kifogás elbírálására irányuló eljárást megszünteti, ha a kifogást elbíráló döntés meghozataláig
a) a kifogást annak benyújtója visszavonta,
b) a kifogásolt döntést visszavonták,
c) a támogatási jogviszony nem a kifogással érintett döntés következtében szűnt meg,
d) a támogatást igénylő a kifogással érintett támogatási kérelmet ismételten benyújtotta,
e) a támogatást igénylő a kifogással érintett támogatási kérelemre vonatkozó támogatási szerződést megkötötte,
f) a kifogás benyújtója jogutód nélkül megszűnt, vagy
g) a támogatást igénylő teljesítette a kifogásolt támogatási döntésben feltételként meghatározott követelményt.
195. § (1) Ha a kifogást elbíráló döntésben elírás, illetve számítási hiba van, a kifogást elbíráló szerv a hibát kérelemre vagy hivatalból kijavítja, ha az nem változtatja meg érdemben a kifogást elbíráló döntést.
(2) A kifogást elbíráló szerv a döntését annak kifogást benyújtó részére történő kézbesítését követő harminc napon belül visszavonja, és új döntést hoz, ha a kifogás elbírálását követően tudomására jutott tény alapján a döntése jogszabályt sért, a támogatási szerződésbe vagy a felhívásba ütközik.
196. § (1) Szabálytalansági eljárás megindítására a támogatási szerződés megkötését követően kerülhet sor.
(2) * A szabálytalansági eljárást lebonyolító szerv kijelölése vagy támogatást kihelyező szerv kiválasztása esetén is a nemzeti hatóság folytatja le az érintett projekt céljának megvalósulására figyelemmel.
197. § (1) Szabálytalanság gyanúját bárki bejelentheti a nemzeti hatóságnál.
(2) E rendelet hatálya alá tartozó szervezet azon tagja, akinek a támogatási folyamat bármely – a támogatási szerződés megkötését követő – szakaszában szabálytalanság gyanúja jutott tudomására, a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül írásban rögzíti a szabálytalanság gyanúját, és azt haladéktalanul megküldi a nemzeti hatóság szabálytalanságfelelősének.
(3) A szabálytalanságfelelős a kézhezvételtől számított nyolc napon belül a szabálytalanság gyanúját rögzíti a monitoring és információs rendszerben, és megküldi a nemzeti hatóság vezetőjének a szabálytalansági gyanúról kapott tájékoztatást, a kapcsolódó dokumentumokat és véleményét, javaslatot téve az ügy kivizsgálására vagy annak mellőzésére.
(4) * Rendszerszintű szabálytalanság gyanújáról a nemzeti hatóság haladéktalanul értesíti az NFK belső ellenőrzésekért felelős szervezeti egységét, a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot, valamint az audit hatóságot.
198. § A nemzeti hatóság vezetője szabálytalansági eljárás mellőzésével állapíthat meg szabálytalanságot, és határozhat meg e rendelet szerinti jogkövetkezményt, ha
a) a szabálytalansággal érintett összeg nem haladja meg a százezer forintot,
b) a végső kedvezményezett ellen adósságrendezési, felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési vagy a megszüntetésére irányuló egyéb eljárás indult,
c) a cégbíróság a végső kedvezményezett céget a törvényességi felügyeleti eljárásban hozott intézkedés vagy megszüntetési eljárás következtében hivatalból törli a cégjegyzékből,
d) a végső kedvezményezett elismeri a szabálytalanság tényét,
e) a szabálytalanság tényéről még azelőtt szerez tudomást, hogy a végső kedvezményezett részére bármilyen kifizetés történt volna,
f) * az NFK nem támogató tartalmú jelentésében vagy tanúsítványában foglalt megállapításokat elfogadja,
g) * a jogkövetkezményt uniós jogszabály határozza meg,
h) * a végső kedvezményezett nem nyújtja be határidőben a záró kifizetési kérelmet, vagy nem teljesíti a záró kifizetési kérelemmel összefüggő hiánypótlási kötelezettséget.
199. § A Nemzeti Hatóság vezetője szabálytalansági eljárás mellőzésével szabálytalanságot állapít meg, és e rendelet alapján jogkövetkezményt állapít meg, ha
a) elfogadja az Európai Bizottság, az Integritás Hatóság, az adott szervezet belső ellenőrzési egysége, a kincstár vagy más ellenőrző szervezet megállapításait, vagy
b) rendszerszintű szabálytalanság történt.
200. § (1) A nemzeti hatóság vezetője a gyanúbejelentés kézhezvételtől számított öt napon belül dönt – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a szabálytalansági eljárás megindításáról vagy az arra irányuló javaslat elutasításáról.
(2) Ha a szabálytalansági gyanú a nemzeti hatóság tevékenységével összefüggésben merül fel, vagy a szabálytalansági gyanút az audit hatóság jelentette, a nemzeti hatóság vezetője a szabálytalanságfelelős szabálytalansági eljárás megindítására vonatkozó javaslata alapján szabálytalansági eljárást indít.
(3) A szabálytalansági eljárás kezdete az a nap, amelyen a nemzeti hatóság a szabálytalansági eljárás megindításáról döntött.
(4) A szabálytalansági eljárás megindításával egyidejűleg ki kell jelölni a szabálytalansági eljárás vezetőjét, aki az eljárás lefolytatásáért és a szabálytalansági gyanú kivizsgálásáért felel. A szabálytalanságfelelős köteles a szabálytalansági eljárás vezetőjével együttműködni.
(5) * A szabálytalansági eljárás megindításáról a nemzeti hatóság az eljárás megindításától számított három napon belül – a szabálytalansági gyanú ismertetésével – írásban tájékoztatja az érintett végső kedvezményezettet, lebonyolító szerv bevonása esetén a lebonyolító szervet, a támogatást kihelyező szervet és a szabálytalansági gyanú bejelentőjét. Felhívja a végső kedvezményezettet, hogy észrevételeiket – az azokat alátámasztó dokumentumok benyújtása mellett – a tájékoztatás kézhezvételétől számított hét napon belül tegyék meg. A nemzeti hatóság az észrevételek megtételére hosszabb határidőt is megállapíthat.
(6) A nemzeti hatóság az (5) bekezdés szerinti háromnapos határidőn belüli tájékoztatási kötelezettségétől eltekinthet, ha megalapozottan feltehető, hogy az eljárás sikerességét a tájékoztatás következtében az érintett végső kedvezményezett, különösen a tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával vagy elrejtésével meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné.
(7) Ha ugyanazon végső kedvezményezett vonatkozásában több szabálytalansági eljárás indult, és a nemzeti hatóság azokban még nem hozott szabálytalansági döntést, a nemzeti hatóság a szabálytalansági eljárásokat egyesítheti, és a felmerült valamennyi szabálytalansági gyanúról az egyesített eljárás keretében dönt.
201. § (1) A nemzeti hatóság a szabálytalansági eljárás során
a) betekinthet minden olyan dokumentumba, amely a szabálytalansági gyanú megítéléséhez szükséges,
b) helyszíni ellenőrzést végezhet, és
c) a végső kedvezményezettet meghallgathatja.
(2) A nemzeti hatóság közbeszerzési jogsértés gyanúja esetén kezdeményezi a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását.
(3) * Ha a szabálytalansági döntés a Közbeszerzési Döntőbizottság, hatóság, nemzeti hatóság vagy bíróság hatáskörébe tartozó vagy különleges szakértelmet igénylő előzetes kérdés elbírálásától függ, a nemzeti hatóság a szabálytalansági eljárást a külön döntésig vagy a szakértői állásfoglalás elkészítéséig felfüggesztheti.
(4) Ha a (3) bekezdés szerinti előzetes kérdés elbírálására irányuló eljárás még nincs megindítva, de annak megindítására jogszabályban meghatározott határidőn belül még lehetőség van, a nemzeti hatóság kezdeményezi az eljárás megindítását.
(5) A szabálytalansági eljárás felfüggesztésének időtartama a 203. § (2) bekezdése szerinti határidőbe nem számít be.
(6) * A nemzeti hatóság a szabálytalansági eljárás felfüggesztéséről és a felfüggesztés megszüntetéséről öt napon belül értesíti a végső kedvezményezettet, lebonyolító szerv bevonása esetén a lebonyolító szervet és a támogatást kihelyező szervet is.
(7) * Ha a szabálytalansági eljárás során a szabálytalansági gyanú megítéléséhez szükséges, műszaki szempontú vizsgálatot igénylő kérdés merül fel, a szabálytalansági eljárás vezetője kezdeményezi a nemzeti hatóság 110. § (2) bekezdése szerinti eljárását.
202. § (1) A nemzeti hatóság a szabálytalansági gyanúval érintett szerződéshez vagy a szerződés egy részének teljesítéséhez kapcsolódó kifizetést felfüggeszti, ha a kifizetés a szabálytalanság megállapítása esetén veszélyeztetné a szabálytalansággal érintett összeg behajtását, így különösen, ha
a) a végső kedvezményezett nem nyújtott biztosítékot,
b) a szabálytalansági gyanúhoz vezető cselekmény ismétlődő jellegű,
c) bűncselekmény gyanúja merül fel,
d) a végső kedvezményezett terhére korábban azonos típusú szabálytalanságot állapítottak meg,
e) ugyanazon végső kedvezményezettel szemben más szabálytalansági eljárás van folyamatban, vagy
f) a kifizetést követően az eredeti pénzügyi állapot nem állítható helyre.
(2) A kifizetés a szabálytalansági eljárás során bármikor felfüggeszthető.
(3) A kifizetés felfüggesztését meg kell szüntetni, ha annak indoka már nem áll fenn.
(4) A nemzeti hatóság a kifizetés felfüggesztéséről és a felfüggesztés megszüntetéséről öt napon belül tájékoztatja a végső kedvezményezettet, kivéve, ha a tájékoztatás a szabálytalansági eljárás eredményességét veszélyeztetné.
203. § (1) A nemzeti hatóság a szabálytalansági eljárás során szabálytalanság-eljárási jegyzőkönyvet készít.
(2) A szabálytalansági döntést a szabálytalansági eljárás megindításától számított negyvenöt napon belül a szabálytalanság-eljárási jegyzőkönyv alapján kell meghozni.
(3) A nemzeti hatóság a szabálytalansági eljárást lezáró döntésében megállapíthatja, hogy
a) szabálytalanság történt, vagy
b) szabálytalanság nem történt.
(4) A nemzeti hatóság a (2) bekezdés szerinti határidőt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb negyvenöt nappal meghosszabbíthatja, amiről a végső kedvezményezettet értesíti.
(5) A nemzeti hatóság a szabálytalanság tényét a végső kedvezményezettre vonatkozóan állapítja meg akkor is, ha annak alapjául más személy vagy szervezet tevékenysége vagy mulasztása szolgált.
(5a) * Az (5) bekezdéstől eltérően a végső kedvezményezettel szemben nem kell szabálytalansági eljárást indítani, ha a központi beszerző szerv által kötött keretmegállapodás vagy dinamikus beszerzési rendszer alapján megvalósított közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés végrehajtása során keletkezett elszámoló bizonylat a keretmegállapodás megkötésére vagy dinamikus beszerzési rendszer létrehozására irányuló közbeszerzési eljárásra visszavezethető okból szabálytalannak minősül.
(5b) * Az (5a) bekezdés szerinti bizonylaton szereplő, el nem számolható költség mértékét a nemzeti hatóság határozza meg.
(5c) * A nemzeti hatóság az (5b) bekezdés szerinti döntéséről haladéktalanul tájékoztatja az államháztartásért felelős minisztert.
(5d) * Az (5a) bekezdés szerint el nem számolható összeg a támogatási szerződés vagy okirat egyoldalú, a nemzeti hatóság általi módosítását követően a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény XIX. Uniós fejlesztések költségvetési fejezet hazai forrása terhére számolható el.
(5e) * Az (5a) és (5d) bekezdés a központosított közbeszerzési rendszerbe önként csatlakozó végső kedvezményezett esetén akkor alkalmazható, ha a végső kedvezményezett a központi beszerző szerv bevonásával a megrendelést megelőzően igazolni tudja, hogy a keretmegállapodás megkötésére vagy dinamikus beszerzési rendszer létrehozására irányuló közbeszerzési eljárás lefolytatása megfelelő volt.
(6) Szabálytalanság megállapítása esetén a nemzeti hatóság
a) a projekt elszámolható költségeit és a támogatást arányosan csökkenti, és a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére kötelezi a végső kedvezményezettet,
b) a támogatási szerződéstől eláll, illetve
c) uniós jogi aktusban meghatározott egyéb jogkövetkezményt, különösen uniós vagy hazai támogatási rendszerből való kizárást alkalmaz.
(7) * A (6) bekezdés c) pontja szerinti kizárásról a nemzeti hatóság javaslata alapján az NFK dönt.
204. § (1) * A nemzeti hatóság a szabálytalansági döntésről öt napon belül értesíti a végső kedvezményezettet és a szabálytalansági gyanú bejelentőjét. Lebonyolító szerv bevonása esetén a lebonyolító szervet, a támogatást kihelyező szervet is.
(2) * Rendszerszintű szabálytalanság gyanúja esetén a nemzeti hatóság haladéktalanul értesíti az NFK belső ellenőrzésekért felelős szervezeti egységét, a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot, valamint az audit hatóságot.
(3) * Ha a szabálytalanság kapcsán az (EU) 2017/1371 irányelv 3. cikk (2) bekezdése szerinti csalás gyanúja merül fel, a nemzeti hatóság feljelentést tesz, erről az NFK-t, valamint a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot tájékoztatja, és uniós rendeletben meghatározott értékhatár elérése és jogerős csalás esetén az OLAF-jelentést megküldi.
(4) A nemzeti hatóság kezdeményezi a www.palyazat.gov.hu oldalon a végleges szabálytalansági döntés vonatkozásában a végső kedvezményezett neve, a projekt címe, a szabálytalanság elkövetése módja, a szabálytalanság következménye és a szabálytalansággal érintett összeg közzétételét.
(5) A szabálytalanság tárgyában hozott érdemi döntés ellen kifogás előterjesztésének nincs helye.
205. § (1) Ha a szabálytalansági döntésben elírás vagy számítási hiba van, a nemzeti hatóság a hibát kérelemre vagy hivatalból kijavítja, ha az nem változtatja meg érdemben a szabálytalansági döntést.
(2) * A nemzeti hatóság a kijavító döntést haladéktalanul megküldi a végső kedvezményezett és – ha a szabálytalansági döntés ellen jogorvoslati kérelmet nyújtott be a végső kedvezményezett, amely már felterjesztésre került – a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság részére.
(3) A szabálytalansági döntés kijavítása ellen kifogás nem nyújtható be.
(4) A nemzeti hatóság a döntését annak a végső kedvezményezett részére történő kézbesítését követő harminc napon belül visszavonja, és új döntést hoz, ha a szabálytalansági döntést követően tudomására jutott tény alapján a döntése jogszabályt sért, a támogatási szerződésbe, illetve a felhívásba ütközik.
(5) * Ha külső ellenőrző szerv jelentése, az Integritás Hatóság vagy bírói döntés alapján a szabálytalansági döntés felülvizsgálata szükséges, a nemzeti hatóság a szabálytalansági döntést visszavonja, és a végleges ellenőrzési jelentés vagy az Integritás Hatóság jelentése alapján készült intézkedési terv elkészítésétől vagy bírói döntés esetén a jogerős ítélet kézhezvételétől számított negyvenöt napon belül új szabálytalansági döntést hoz.
(6) * Ha az (5) bekezdés szerint visszavont szabálytalansági döntés után a szabálytalansági döntéssel szemben jogorvoslati eljárás került lefolytatásra, a nemzeti hatóság a szabálytalansági döntés visszavonásáról haladéktalanul értesíti a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot.
206. § (1) Ha a szabálytalansági döntés jogszabálysértő, a támogatási szerződésbe vagy a felhívásba ütközik, a végső kedvezményezett a szabálytalansági döntés ellen egy alkalommal jogorvoslattal élhet.
(2) A jogorvoslati kérelmet a szabálytalansági döntés kézhezvételétől számított tíz napon belül, az indokok megjelölésével kell benyújtani a nemzeti hatóságnál.
(3) * Ha a végső kedvezményezett a jogorvoslati kérelmet a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság részére nyújtja be, a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság haladéktalanul továbbítja azt a nemzeti hatóság részére.
207. § A végső kedvezményezett a jogorvoslati kérelmet a jogorvoslati eljárás lezárásáig visszavonhatja.
208. § (1) * A jogorvoslati kérelemről a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a jogorvoslati kérelem kézhezvételétől számított negyvenöt napon belül dönt. A határidő, annak eltelte előtt indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb negyvenöt nappal meghosszabbítható. A határidő meghosszabbításáról az érintett kedvezményezettet értesíteni kell.
(2) * A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság legfeljebb tizenöt napos határidő kitűzésével a jogorvoslati kérelem kiegészítésére szólítja fel a végső kedvezményezettet, ha a tényállás tisztázásához, illetve a jogorvoslati kérelem elbírálásához szükséges.
(3) A jogorvoslati kérelem kiegészítésének időtartama a jogorvoslati kérelem elbírálásának határidejébe nem számít be.
209. § A szabálytalansági döntésben meghatározott jogkövetkezmények érvényesítése a jogorvoslati eljárás lezárásáig vagy megszüntetéséig nem kezdhető meg.
210. § * A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság nincs kötve a jogorvoslati kérelemben foglaltakhoz.
211. § (1) * A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a jogorvoslati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha
a) a végső kedvezményezett a jogorvoslati kérelmet határidőn túl nyújtotta be,
b) a jogorvoslati kérelmet nem az arra jogosult nyújtotta be,
c) a jogorvoslati kérelmet ugyanazon végső kedvezményezett ugyanazon szabálytalansági döntés ellen terjesztette elő,
d) a végső kedvezményezett a jogorvoslati kérelmet jogorvoslati döntés ellen nyújtotta be,
e) a jogorvoslati kérelem nem tartalmazza a megsértett jogszabályban, felhívásban vagy támogatási szerződésben foglalt rendelkezésre vonatkozó pontos hivatkozást vagy a megsértett rendelkezésre vonatkozó indok részletes kifejtését,
f) a végső kedvezményezett a jogorvoslati kérelmet a 217. § (1) bekezdés c) pontja alapján lefolytatott szabálytalansági eljárásban hozott szabálytalansági döntés ellen nyújtja be, kivéve, ha a jogorvoslati kérelemben új, a korábbi eljárás során nem vizsgált tényre, adatra, körülményre hivatkozik.
(2) * Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a jogorvoslati kérelem nem utasítható el, ha a végső kedvezményezett a jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidőben a jogorvoslati kérelmet a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságnál nyújtotta be.
212. § (1) A jogorvoslati eljárást meg kell szüntetni, ha
a) a végső kedvezményezett a jogorvoslati kérelmét visszavonta,
b) a támogatási jogviszony – nem a jogorvoslati kérelemmel érintett szabálytalansági döntés következtében – megszűnt, vagy
c) a végső kedvezményezett jogutód nélkül megszűnt.
(2) * A jogorvoslati eljárás megszüntetéséről a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság haladéktalanul tájékoztatja a végső kedvezményezettet.
213. § (1) * A nemzeti hatóság a jogorvoslati eljárás során saját hatáskörben vagy a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság kezdeményezésére elrendelheti a kifizetés felfüggesztését.
(2) Ha a kifizetés felfüggesztésének oka már nem áll fenn, a nemzeti hatóság a kifizetés felfüggesztését megszünteti.
(3) * A kifizetés felfüggesztéséről és a felfüggesztés megszüntetéséről a nemzeti hatóság haladéktalanul tájékoztatja a végső kedvezményezettet és a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot.
214. § (1) Ha a jogorvoslati kérelem alapján a nemzeti hatóság megállapítja, hogy a szabálytalansági döntés jogszabályt sért, a támogatási szerződésbe vagy a felhívásba ütközik, a szabálytalansági döntést visszavonja.
(2) * A nemzeti hatóság a szabálytalansági döntés visszavonásáról a döntéstől számított három napon belül tájékoztatja a végső kedvezményezettet, lebonyolító szerv bevonása esetén a lebonyolító szervet és a támogatást kihelyező szervet is.
(3) Ha a szabálytalansági gyanú továbbra is fennáll, a nemzeti hatóság annak kivizsgálására új szabálytalansági eljárást folytat le.
215. § (1) * A nemzeti hatóság megküldi a jogorvoslati kérelmet a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság részére a jogorvoslati kérelem beérkezését követő tíz napon belül, ha a szabálytalansági döntést nem vonja vissza.
(2) A nemzeti hatóság a jogorvoslati kérelemhez mellékeli a szabálytalansági eljárás dokumentumait, a jogorvoslati kérelemben foglaltakkal kapcsolatos részletes szakmai álláspontját és a szabálytalansági eljárással összefüggésben folyamatban lévő szabálytalansági, közbeszerzési döntőbizottsági vagy egyéb eljárásról szóló tájékoztatást.
(3) * A jogorvoslati kérelem Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság részére történő felterjesztéséről a nemzeti hatóság haladéktalanul tájékoztatja a végső kedvezményezettet, lebonyolító szerv bevonása esetén a lebonyolító szervet, kiválasztása esetén a támogatást kihelyező szervet is.
216. § (1) Ha a jogorvoslati döntés a Közbeszerzési Döntőbizottság, hatóság vagy bíróság hatáskörébe tartozó vagy különleges szakértelmet igénylő előzetes kérdés elbírálásától függ, a jogorvoslati eljárás során a 201. §-t alkalmazni kell.
(2) * A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a jogorvoslati eljárást akkor is felfüggesztheti, ha a jogorvoslati döntés olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amellyel összefüggésben szabálytalansági eljárás van folyamatban.
217. § (1) * A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a jogorvoslati eljárást követően
a) a szabálytalansági döntést helybenhagyja,
b) a szabálytalansági döntést megsemmisíti, vagy
c) a szabálytalansági döntést megsemmisíti, és kezdeményezi a nemzeti hatóságnál új szabálytalansági eljárás lefolytatását.
(2) * A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a jogorvoslati döntést megindokolja.
(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti döntésre akkor kerülhet sor, ha
a) a jogorvoslati döntés meghozatalához nincs elég adat,
b) a szabálytalansági döntésben megállapított jogkövetkezmény nem igazodik a szabálytalanság súlyához,
c) a jogorvoslati eljárás alatt új tény merült fel, vagy
d) a tényállás további tisztázása szükséges, de arra a jogorvoslati kérelem kiegészítése keretében nincs lehetőség.
(4) * Ha a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a szabálytalansági döntésben foglaltakhoz képest új szabálytalansági gyanút állapít meg, új szabálytalansági eljárás lefolytatását kezdeményezi a nemzeti hatóságnál.
(5) * A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a jogorvoslati döntésről haladéktalanul tájékoztatja a végső kedvezményezettet és a nemzeti hatóságot.
(6) * Az (1) bekezdés c) pontja és a (4) bekezdés szerinti esetben a nemzeti hatóság a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság döntése kézhezvételétől számított két napon belül elrendeli az új szabálytalansági eljárás lefolytatását.
218. § (1) * Ha a jogorvoslati döntésben elírás, illetve számítási hiba van, a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a hibát kérelemre vagy hivatalból kijavítja, ha az nem hat ki a jogorvoslati döntés érdemére.
(2) * A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a kijavító döntést haladéktalanul megküldi a végső kedvezményezett és a nemzeti hatóság részére.
219. § (1) * A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a jogorvoslati döntést annak kézbesítését követő harminc napon belül visszavonja és új jogorvoslati döntést hoz, ha
a) a jogorvoslati döntés meghozatalát követően tudomására jutott tény alapján a jogorvoslati döntés
aa) jogszabályt sért,
ab) a támogatási szerződésbe vagy a felhívásba ütközik, vagy
b) a jogorvoslati eljárásban el nem bírált lényeges információ jut a tudomására.
(2) * A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a 205. § (6) bekezdése szerinti értesítéstől számított negyvenöt napon belül a jogorvoslati döntést visszavonja, ha az a külső ellenőrző szerv jelentése vagy a bíróság döntése alapján szükséges.
(3) * Ha külső ellenőrző szerv jelentése vagy a bíróság döntése alapján a jogorvoslati döntés felülvizsgálata szükséges, a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a végleges ellenőrzési jelentés alapján készült intézkedési terv elkészítésétől vagy a bíróság jogerős döntése kézhezvételétől számított negyvenöt napon belül a jogorvoslati döntést visszavonja, és új jogorvoslati döntést hoz.
220. § (1) * A nemzeti hatóság az Európai Bizottság vonatkozó rendelkezései alapján meghatározott jelentéstételi kötelezettség alá tartozó szabálytalanságokról az újonnan megállapított szabálytalanságok esetében a szabálytalansági döntést követő tíz napon belül, a korábban már lejelentett szabálytalanságokkal összefüggésben (nyomonkövetési jelentés) a további információk rendelkezésre állásakor, más tagállamot érintő szabálytalanság esetében haladéktalanul az Európai Bizottság által meghatározott formában, elektronikus úton jelentést küld az OLAF Koordinációs Iroda részére.
(2) Az OLAF Koordinációs Iroda az újonnan megállapított szabálytalanságok esetén a jelentés kézhezvételét követő tizennégy napon belül, egyéb esetben a negyedévet követő két hónapon belül elektronikus úton megküldi a jelentést az Európai Csalás Elleni Hivatal részére, valamint annak személyes adatokat nem tartalmazó kivonatát az audit hatóság részére.
(3) Az OLAF Koordinációs Iroda a részére megküldött jelentést a hibák, hiányosságok megjelölésével hiánypótlás céljából visszaküldheti az nemzeti hatóság részére, azzal, hogy a jelentés Európai Csalás Elleni Hivatal részére történő megküldése tagállami határidejét a visszautasítás nem módosítja.
221. § A támogatás jogosulatlan igénybevétele, jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása, a végső kedvezményezettel szemben megállapított szabálytalanság, továbbá a támogatás visszavonása, a támogatási szerződéstől történő elállás vagy annak felmondása esetén a végső kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett támogatást köteles visszafizetni.
222. § (1) *
(2) Követelést kell előírni
a) ha a szabálytalansági eljárás eredményeként vagy szabálytalansági eljárás mellőzésével szabálytalanság kerül megállapításra, amely pénzügyi korrekciót fogalmaz meg,
b) ha a támogatási szerződéstől bármelyik fél elállt, és már sor került támogatás kifizetésére,
c) a túlfizetés eseteiben:
ca) ha a végső kedvezményezett részére a nemzeti hatóság érdekkörében felmerült okból a jogosan járó összegnél magasabb összeg került kiutalásra,
cb) ha a támogatási szerződés módosítása, így különösen támogatási intenzitás megváltozása, műszaki tartalom csökkentése miatti az elszámolható költség, valamint a támogatás csökkentése, vagy a szállítói finanszírozású elszámoló bizonylatok összegének növekedése miatt a kifizethető támogatás összege csökken, és a korábban kifizetett támogatás ezt az összeget meghaladta,
cc) ha a végső kedvezményezett érdekkörében felmerült okból a jogosan járó összegnél magasabb összeg került kiutalásra,
cd) pénzügyi paraméter – így különösen a támogatási intenzitás vagy áfa-státusz – változása esetén, ha a végső kedvezményezettnek tartozása áll fenn a nemzeti hatóság felé,
d) ha a végső kedvezményezett az általa felvett előleg teljes összegének felhasználását – ha a felhívás, valamint a támogatási szerződés más ütemezésről nem rendelkezik – a projekt záró kifizetési igénylésének benyújtásáig nem tudja elszámolni,
e) ha a végső kedvezményezett
ea) a fordított áfa-előleggel határidőben nem számolt el,
eb) által elszámolt összeg kevesebb, mint a folyósított fordított áfa-előleg,
ec) által benyújtott, fordított áfa-előleggel érintett nettós szállítói elszámoló bizonylat egészben vagy részben elutasításra kerül, vagy
ed) a fordított áfa-előleget nem az adóhatóság felé történő rendezésre fordítja,
f) a 154. § szerinti esetben,
g) ha a támogatási szerződés módosítása – így különösen támogatási intenzitás megváltozása, műszaki tartalom csökkentése miatti az elszámolható költség, valamint a támogatás csökkentése, vagy a szállítói finanszírozású elszámoló bizonylatok összegének növekedése – miatt a kifizethető előleg összege csökken, és a korábban kifizetett előleg ezt az összeget meghaladta, a különbözetre vagy annak érintett részére, ha azzal a végső kedvezményezett a projektben már nem tud elszámolni,
h) * ha a végső kedvezményezett a fel nem használt előleget vagy a jogosulatlanul igénybe vett támogatást önként visszafizeti,
i) ha a szállító a szállítói előleget jogosulatlanul használta fel, valamint a 164. § szerinti esetben,
j) * a támogatási szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén, ha már történt kifizetés,
k) projektátadás esetén, előleg jogcímen, ha a projektátadó végső kedvezményezett korábban igényelt előleget, az általa számlákkal lefedett és elszámolt költségekre jutó előlegen túl esetlegesen fennmaradó előleg összegét vissza kell követelni, kivéve, ha a projektátadást jogszabály rendeli el, és e jogszabály eltérő szabályokat állapít meg, azonban ha jogszabály alapján történik a projektátadás, akkor az adott jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
(3) A végső kedvezményezettel szemben egyidejűleg több követelés is előírható.
(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti követelés egyoldalú támogatási szerződésmódosítással csökkenti a projekt megítélt támogatását. A visszakövetelt támogatási összeget a végső kedvezményezett nem használhatja fel újra. Szabálytalansági jogcím esetén, ha a végső kedvezményezett visszafizetése a szabálytalansági döntést követően, a jogorvoslati kérelem benyújtására rendelkezésre álló időtartamon belül nem történik meg, a szabálytalansági döntés jogerőre emelkedik, és a követelés előírásra kerül.
(5) * A követelés előírása után további kifizetés nem teljesíthető a végső kedvezményezett részére, továbbá a követeléssel érintett támogatási szerződés vonatkozásában. A követelés előírását követően a végső kedvezményezett által benyújtott, számlát nem tartalmazó záró kifizetési igénylés nem hagyható jóvá, míg a végső kedvezményezett vissza nem fizeti a követelt összeget.
(6) Ha a végső kedvezményezett támogatás visszaköveteléséről szóló döntés ellen benyújtott kifogásának a nemzeti hatóság helyt ad, vagy olyan körülmény merül fel, amely a követelés előírását érvényteleníti, a követelés előírását vissza kell vonni.
(7) A nemzeti hatóság a követelés jóváhagyását követő öt napon belül megkísérli a követelés kompenzálását. A kompenzálás a még ki nem fizetett, azonos projektre vonatkozó, de elszámoló bizonylatokkal elszámolt és elfogadott támogatás követelésbe történő beszámítását jelenti. Konzorcium esetén kompenzálni csak a követeléssel érintett tag elszámolásaiból lehet.
(8) Ha a követelés a kompenzálással nem teljesül, a további kompenzálás a végső kedvezményezett értesítése után vagy az Ávr. 99. §-ában foglaltak szerint részletfizetés engedélyezése esetén a futamidő alatt is lehetséges.
(9) * Amennyiben a követelés a 163. § (1) bekezdés a) pontja alapján került előírásra, a követelés törlésre kerül, ha a végső kedvezményezett a nemzeti hatóság által kiküldött felszólító levélben foglalt határidőn belül a 162. § szerinti határidőknek nem megfelelő szállítói előlegről szóló záradékolt számlát a nemzeti hatóság részére megküldi.
(10) * A követeléskezelést meg kell szüntetni, ha az előírás a 222. § (2) bekezdés i) pontja alapján történt, és a végső kedvezményezett a 162. § szerinti határidőknek nem megfelelő előlegszámlát határidőn túl, de a nemzeti hatóság által kiküldött felszólító levélben foglalt határidőn belül megküldi.
223. § (1) A végső kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett támogatást a Ptk. 6:47. §-a szerinti kamattal növelt mértékben köteles visszafizetni.
(2) A kamatszámítás kezdő időpontja a támogatás kifizetésének napja, utolsó napja a visszafizetési kötelezettség teljesítésének napja.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően, ha
a) a végső kedvezményezett visszafizetési kötelezettsége a támogatási szerződés módosítása miatt keletkezett, a kamatszámítás kezdő időpontja a módosítás hatálybalépésének napja,
b) beszámításra kerül sor, a kamatszámítás utolsó napja a beszámítással érintett bizonylat megfelelő benyújtásának napja,
c) a végső kedvezményezett ellen felszámolási eljárás indul, a kamatszámítás utolsó napja a felszámolási eljárás indulásának napja,
d) részletfizetési megállapodás esetén a részletfizetési megállapodásban rögzített határidők leteltét követő naptól.
(4) Ha a végső kedvezményezett a tőkét kiegyenlítette, a kamat nem nő tovább.
(5) Ha a végső kedvezményezett visszafizetési kötelezettséget megállapító döntés ellen benyújtott kifogását elutasítják, a kamatot a kifogás elbírálásának időtartamára, de legfeljebb a kifogás elbírálására e rendeletben biztosított időtartamra is fel kell számítani.
(6) * Ha a követelés előírására a visszafizetési kötelezettséget megállapító döntés meghozatalát követő tizenöt napon belül – ha a döntés jogorvoslattal érintett a jogorvoslat elbírálását követő tizenöt napon belül – nem kerül sor, az (1) bekezdés szerinti kamatot a döntés meghozatala és a követelés előírása közötti időszak tekintetében legfeljebb a követelés előírására az e bekezdésben biztosított időtartamra lehet felszámítani.
224. § (1) Ha a végső kedvezményezett a visszafizetési kötelezettség teljesítésével késedelembe esik, a késedelme után a Ptk. 6:48. §-a szerinti késedelmi kamatot köteles fizetni.
(2) A nemzeti hatóság a késedelmi kamatot a tőkére vetítve határozza meg.
(3) A késedelmi kamatszámítás kezdő időpontja a késedelembe esés napja, utolsó napja a visszafizetési kötelezettség teljesítésének napja.
225. § Nem kell kamatot fizetni
a) a támogatás határidőben történő visszafizetése esetén, ha a visszafizetési kötelezettség a nemzeti hatóság érdekkörében felmerült okból keletkezett,
b) az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv végső kedvezményezett esetén,
c) az állam által alapított vagyonkezelő alapítvány és az ilyen alapítvány által fenntartott jogi személy végső kedvezményezett esetén,
d) * az Uniós fejlesztések fejezetbe tartozó fejezeti és központi kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről szóló 590/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet 8. §-a szerinti esetben.
226. § (1) Kis összegű a követelés, ha annak összege a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben meghatározott értékhatárt nem éri el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti összeget projektenként, jogcímenként és számviteli évenként kell vizsgálni, valamint a tőkére és a kamatra külön-külön kell meghatározni.
(3) Kis összegű követelés esetén a nemzeti hatóság leírja a követelést. Kis összegű kamatkövetelés csak akkor írható le, ha a tőke visszafizetése már teljesült.
(4) Ha a követelés részleges megtérülése után a fennmaradó követelés a fenti szabályok alapján kis összegű, a nemzeti hatóság leírja a követelést.
227. § (1) Szállítói előleg jogosulatlan igénybevétele esetén a visszafizetési kötelezettséget a végső kedvezményezettel szemben kell előírni.
(2) Ha a szállítói előleg jogosulatlan igénybevétele a szállítónak felróható és a szállító nem nyújtott biztosítékot, a követelés behajthatatlansága esetén a nemzeti hatóság kezdeményezi az állami adóhatóságnál a szállító és a szállítóban többségi befolyással rendelkező szervezet adószámának törlését.
228. § * Az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki, illetve amely HEE forrásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.
229. § * Az Európai Bizottság, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), az Európai Számvevőszék és a tagállami audit hatóság részére rendelkezésre kell bocsátani a HEE nemzeti felhasználásával kapcsolatos ellenőrzések lefolytatásához szükséges, a monitoring és információs rendszerben tárolt, az (EU) 2021/241 rendelet 22. cikk (2) bekezdés d) pontja szerinti adatokat.
230. § (1) * Ha a HEE források felhasználásával összefüggő auditról szóló jelentésben a szervezetre vonatkozó, intézkedést igénylő megállapítás, ajánlás vagy javaslat szerepel, a nemzeti hatóság – kijelölése esetén a lebonyolító szerv, a támogatást kihelyező szerv, a pénzügyi eszközt végrehajtó szerv − és a végső kedvezményezett köteles valamennyi vonatkozó, az európai uniós támogatások felhasználásával összefüggő audit jelentés alapján a jelentés kézhezvételétől számított húsz napon belül intézkedési tervet készíteni. Az auditált szervezet felelős az intézkedési terv végrehajtásáért, nyilvántartásáért és az intézkedési terv végrehajtásának nyomon követéséért.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szervezet vezetője gondoskodik az intézkedési terv – különösen a szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos intézkedések – megvalósításának folyamatos nyomon követéséről.
(3) *
(4) *
230/A. § * E rendelet alapján állami támogatás az EUMSZ 107. és 108 cikkével összhangban nyújtható.
231. § (1) Ha a „Felzárkózó települések” programterület keretében támogatható intézkedés finanszírozása az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, akkor a támogatás
a) helyi infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatásként,
b) hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatásként,
c) megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatásként,
d) megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával járó többletköltségek ellentételezéséhez nyújtott támogatásként,
e) hátrányos helyzetű munkavállalók segítésének költségeit ellentételező támogatásként,
f) *
g) közszolgáltatásért járó ellentételezésként,
h) * csekély összegű támogatásként,
i) * válságtámogatásként
nyújtható.
(2) Ha a „Fenntartható zöld közlekedés” programterület keretében támogatható intézkedés finanszírozása az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, akkor a támogatás
a) * belvízi kikötő fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatásként,
b) * személyszállítási közszolgáltatásért járó ellentételezésként,
c) *
d) * kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatásként,
e) * elektromos- vagy hidrogéntöltő infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatásként,
f) * tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes járművek beszerzésére és járművek utólagos átalakítására nyújtott beruházási támogatásként,
g) * megújuló energia, megújuló hidrogén és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez nyújtott beruházási támogatásként,
h) * környezetvédelmi és energetikai tanulmányhoz és tanácsadási szolgáltatáshoz nyújtott támogatásként,
i) * csekély összegű támogatásként,
j) * válságtámogatásként
nyújtható.
(3) Ha az „Átállás a körforgásos gazdaságra” programterület keretében támogatható intézkedés finanszírozása az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, akkor a támogatás
a) regionális beruházási támogatásként,
b) * közszolgáltatásért járó ellentételezésként,
c) * csekély összegű támogatásként,
d) *
e) * erőforrás-hatékonyságra és a körforgásos gazdaságra való átállás támogatására irányuló beruházási támogatásként,
f) * válságtámogatásként
nyújtható.
(4) * Ha a „Vízgazdálkodás” programterület keretében támogatható intézkedés finanszírozása az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, akkor a támogatás
a) *
b) *
c) * válságtámogatásként
nyújtható.
(5) * Ha a „Magasan képzett, versenyképes munkaerő” programterület keretében támogatható intézkedés finanszírozása az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, akkor a támogatás
a) regionális beruházási támogatásként,
b) kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatásként,
c) kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatásként,
d) innovációs klaszterre nyújtott támogatásként,
e) kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatásként,
f) eljárási innováció és szervezési innováció támogatásához nyújtott támogatásként,
g) *
h) * csekély összegű támogatásként,
i) *
j) * tesztelési és kísérleti infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatásként,
k) * válságtámogatásként
nyújtható.
(6) * Ha a „Ha az Állam és közigazgatás” programterület keretében támogatható intézkedések finanszírozása az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, akkor a támogatás
a) * kis- és középvállalkozások részére tanácsadáshoz nyújtott támogatásként,
b) * csekély összegű támogatásként,
c) *
d) * válságtámogatásként
nyújtható.
(7) * Ha az „Energetika (zöld átállás)” programterület keretében támogatható intézkedés finanszírozása az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, akkor a támogatás
1. regionális beruházási támogatásként,
2. kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatásként,
3. dekarbonizációt is magában foglaló környezetvédelmi beruházási támogatásként,
4. elektromos- vagy hidrogéntöltő infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatásként,
5. tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes járművek beszerzésére és járművek utólagos átalakítására nyújtott beruházási támogatásként,
6. épületek energiahatékonyságának kivételével az energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatásként,
7. épület-energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatásként,
8. energiahatékonyság-alapú szerződések megkötését elősegítő támogatásként,
9. épület-energiahatékonysági projektekre irányuló, pénzügyi eszközök formájában nyújtott beruházási támogatásként,
10. megújuló energia, megújuló hidrogén és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez nyújtott beruházási támogatásként,
11. környezeti károk felszámolására, a természetes élőhelyek és ökoszisztémák rehabilitációjára, a biológiai sokféleség védelmére és visszaállítására, illetve az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése érdekében hozott természetalapú megoldások végrehajtására nyújtott beruházási támogatásként,
12. energiahatékony távfűtéshez és távhűtéshez nyújtott beruházási támogatásként,
13. erőforrás-hatékonyságra és a körforgásos gazdaságra való átállás támogatására irányuló beruházási támogatásként,
14. energetikai célú infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatásként,
15. környezetvédelmi és energetikai tanulmányhoz és tanácsadási szolgáltatáshoz nyújtott támogatásként,
16. csekély összegű támogatásként,
17. az „Az állami támogatásokra vonatkozó, az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben a gazdaság támogatását célzó ideiglenes válság- és átállási keret (2023/C 101/03)” című, 2023. március 17-i európai bizottsági közlemény 2.5. szakasza alapján az Európai Bizottság SA.102428 számú határozatával összhangban,
18. válságtámogatásként
nyújtható.
(8) * Ha a „Magyarország REPowerEU terve” programterület keretében támogatható intézkedés finanszírozása az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, akkor a támogatás
1. regionális beruházási támogatásként,
2. kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatásként,
3. dekarbonizációt is magában foglaló környezetvédelmi beruházási támogatásként,
4. elektromos- vagy hidrogéntöltő infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatásként,
5. tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes járművek beszerzésére és járművek utólagos átalakítására nyújtott beruházási támogatásként,
6. épületek energiahatékonyságának kivételével az energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatásként,
7. épület-energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatásként,
8. energiahatékonyság-alapú szerződések megkötését elősegítő támogatásként,
9. épület-energiahatékonysági projektekre irányuló, pénzügyi eszközök formájában nyújtott beruházási támogatásként,
10. megújuló energia, megújuló hidrogén és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez nyújtott beruházási támogatásként,
11. környezeti károk felszámolására, a természetes élőhelyek és ökoszisztémák rehabilitációjára, a biológiai sokféleség védelmére és visszaállítására, illetve az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése érdekében hozott természetalapú megoldások végrehajtására nyújtott beruházási támogatásként,
12. energiahatékony távfűtéshez és távhűtéshez nyújtott beruházási támogatásként,
13. erőforrás-hatékonyságra és a körforgásos gazdaságra való átállás támogatására irányuló beruházási támogatásként,
14. energetikai célú infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatásként,
15. környezetvédelmi és energetikai tanulmányhoz és tanácsadási szolgáltatáshoz nyújtott támogatásként,
16. csekély összegű támogatásként,
17. válságtámogatásként
nyújtható.
(9) * Az (1)–(8) bekezdésben foglaltakon túl, ha az 1. melléklet 1–11. pontja szerinti programterület keretében támogatható intézkedés finanszírozása az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, és a támogatás az Európai Bizottság előzetes jóváhagyását igényli, akkor a támogatás az Európai Bizottság jóváhagyó határozatával összhangban nyújtható.
232. § * Az egyes állami támogatási kategóriák vonatkozásában támogatás a 2021–2027 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról szóló 638/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 638/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet] 2. alcíme, 3. § (3) bekezdése, 4–5. §-a, III. fejezete, valamint
1. regionális beruházási támogatás esetén a 638/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet 14. alcíme,
2. kis- és középvállalkozásnak nyújtott beruházási támogatás esetén a 638/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet 16. alcíme,
3. kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás esetén a 638/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet 17. alcíme,
4. kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás esetén a 638/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet 25. alcíme,
5. kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás esetén a 638/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet 21. alcíme,
6. kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás esetén a 638/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet 22. alcíme,
7. tesztelési és kísérleti infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás esetén a 638/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet 23. alcíme,
8. innovációs klaszterhez nyújtott támogatás esetén a 638/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet 24. alcíme,
9. eljárási innováció és szervezési innováció támogatása esetén a 638/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet 26. alcíme,
10. hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás esetén a 638/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet 28. alcíme,
11. megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatás esetén a 638/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet 29. alcíme,
12. megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával járó többletköltségek ellentételezéséhez nyújtott támogatás esetén a 638/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet 30. alcíme,
13. hátrányos helyzetű munkavállalók segítésének költségeit ellentételező támogatás esetén a 638/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet 31. alcíme,
14. dekarbonizációt is magában foglaló környezetvédelmi beruházási támogatás esetén a 638/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet 32. alcíme,
15. elektromos- vagy hidrogéntöltő infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás esetén a 638/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet 33. alcíme,
16. tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes járművek beszerzésére és járművek utólagos átalakítására nyújtott beruházási támogatás esetén a 638/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet 34. alcíme,
17. épületek energiahatékonyságának kivételével az energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás esetén a 638/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet 35. alcíme,
18. épület-energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás esetén a 638/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet 36. alcíme,
19. energiahatékonyság-alapú szerződések megkötését elősegítő támogatás esetén a 638/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet 37. alcíme,
20. épület-energiahatékonysági projektekre irányuló, pénzügyi eszközök formájában nyújtott beruházási támogatás esetén a 638/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet 38. alcíme,
21. megújuló energia, megújuló hidrogén és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez nyújtott beruházási támogatás esetén a 638/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet 39. alcíme,
22. a környezeti károk felszámolására, a természetes élőhelyek és ökoszisztémák rehabilitációjára, a biológiai sokféleség védelmére és visszaállítására, illetve az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése érdekében hozott természetalapú megoldások végrehajtására nyújtott beruházási támogatás esetén a 638/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet 40. alcíme,
23. energiahatékony távfűtéshez és távhűtéshez nyújtott beruházási támogatás esetén a 638/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet 41. alcíme,
24. erőforrás-hatékonyságra és a körforgásos gazdaságra való átállás támogatására irányuló beruházási támogatás esetén a 638/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet 42. alcíme,
25. energetikai célú infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás esetén a 638/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet 43. alcíme,
26. környezetvédelmi és energetikai tanulmányhoz és tanácsadási szolgáltatáshoz nyújtott támogatás esetén a 638/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet 44. alcíme,
27. helyi infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás esetén a 638/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet 50. alcíme,
28. belvízi kikötő fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás esetén a 638/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet 52. alcíme,
29. csekély összegű támogatás esetén a 638/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet 53. alcíme,
30. közszolgáltatásért járó ellentételezés esetén a 638/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet 56. alcíme,
31. személyszállítási közszolgáltatásért járó ellentételezés esetén a 638/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet 57. alcíme,
32. válságtámogatás esetén a 638/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet 58. alcíme
szerint nyújtható.
233. § (1) * A Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény 1. melléklet XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 3. Központi kezelésű előirányzatok cím, 10. Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) alcím [a továbbiakban: Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) előirányzat] terhére projektindító támogatás nyújtható a HET intézkedési listában szereplő kiemelt felhívások végső kedvezményezettjei részére az elszámolhatósági útmutatóban részletezett szabályok figyelembevételével.
(2) A projektindító támogatást a HET intézkedési listában szereplő kiemelt felhívások végső kedvezményezettjei kérelem alapján igényelhetik, a nemzeti hatóság által elkészített és a www.palyazat.gov.hu oldalon megjelentetett felhívásnak megfelelően.
(3) A (2) bekezdés szerinti kérelemnek tartalmaznia kell legalább
a) a támogatást igénylő
aa) nevét,
ab) székhelyét,
ac) adószámát,
ad) fizetési számlájának számát,
b) a támogatott tevékenységet,
c) a támogatás felhasználásának határidejét,
d) a támogatás igényelt összegét,
e) a szakmai programot (projekttervet),
f) a pénzügyi tervet és
g) a kérelmező kötelezettségvállalását a HET intézkedésben való részvételéről.
(4) A projektindító támogatás összege nem haladhatja meg a HET intézkedésben igényelni tervezett támogatás összegét.
(5) A projektindító támogatás rendelkezésre bocsátása a 153. §-tól eltérően egy összegben, támogatási előlegként történik.
(6) A projektindító támogatás intenzitásának maximális mértéke 100%. Ha a támogatás állami támogatásnak minősül, támogatás csak a támogatás jogcíméhez tartozó támogatási kategória szerint nyújtható, az arra vonatkozó szabályok betartása mellett.
(7) A projektindító támogatás vonatkozásában nem kell biztosítékot nyújtani.
(8) A projektindító támogatás feltételeit részletesen a (2) bekezdés szerinti felhívás rögzíti.
(9) A kérelmekről a nemzeti hatóság vezetője dönt, amely alapján a nemzeti hatóság vezetője támogató okiratot bocsát ki, vagy támogatási szerződést köt a támogatást igénylővel.
234. § * A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) előirányzat vonatkozásában a gazdasági események végrehajtása során az Ávr. rendelkezései irányadók, azzal az eltéréssel, hogy
a) az Ávr. 50. § (1) bekezdés c) pontja szerint több év előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén évenkénti ütemezés előírása nem alkalmazandó,
b) a támogatási kérelemről a nemzeti hatóság az összesített értékelő táblázat vagy – döntés-előkészítő bizottság összehívása esetén – a döntési javaslat alapján dönt. A pénzügyi ellenjegyzés tényét és a pénzügyi ellenjegyző keltezéssel ellátott aláírását tartalmazó támogatási döntés kötelezettségvállalásnak minősül. A támogatói okiratok kiadása vagy a támogatási szerződések megkötése esetén a pénzügyi ellenjegyzés tényét és a pénzügyi ellenjegyző keltezéssel ellátott aláírását nem kell feltüntetni.
234/A. § * E fejezet alkalmazásában gazdasági esemény a kötelezettségvállalás, a pénzügyi ellenjegyzés, a teljesítésigazolás, az érvényesítés és az utalványozás.
235. § (1) * A 12/D. § szerinti támogatást kihelyező szerv kiválasztására a nemzeti hatóság objektív kiválasztási szempontokat köteles alkalmazni, így különösen:
a) szociális ágazati szakismeret;
b) országos lefedettségű hálózatrendszer üzemeltetése;
c) igazolt tapasztalat integrált, társadalmi felzárkózást célzó programok megvalósításában;
d) igazolt tapasztalat támogatás továbbadásában.
(2) A támogatást kihelyező szerv mint végső kedvezményezett az (1) bekezdés szerinti feladata keretében – a szakpolitikai felelős bevonásával – elkészíti a továbbadott támogatásra vonatkozó felhívást, dönt a továbbadott támogatások odaítéléséről, valamint ellátja
a) * a támogatások odaítélése, a támogatási szerződések megkötése és a kifizetések előtt a kifizetési igénylések és szakmai beszámolók jogszabályoknak való megfelelésének ellenőrzésével összefüggő,
b) a kifizetések engedélyezésével, teljesítésével, könyvelésével összefüggő,
c) a támogatások felhasználásának ellenőrzésével, a közbeszerzési eljárások (8) bekezdés szerinti ellenőrzésével, a támogatással kapcsolatos adatgyűjtési és adatszolgáltatási kötelezettséggel és a jogosulatlanul igénybe vett támogatások visszakövetelésével összefüggő, valamint
d) a támogatások odaítélésével és felhasználásával kapcsolatban a VI. és VII. Fejezet szerinti feladatokat.
(3) A más jogi vagy természetes személynek továbbadott támogatás szabályos felhasználásáért a támogatást kihelyező szerv felel. A nemzeti hatóság a támogatást kihelyező szerv által alkalmazott irányítás ellenőrzési rendszert a lebonyolító szerv nemzeti hatóság általi ellenőrzésére irányadó szabályok szerint ellenőrzi.
(4) * A támogatást kihelyező szerv által meghirdetett felhívásra támogatási kérelmet benyújtó továbbadott támogatást igénylőnek, a felhívás alapján támogatásban részesülő továbbadott támogatásban részesülő végső kedvezményezettnek minősül.
(5) * A továbbadott támogatást igénylőre, valamint a továbbadott támogatásban részesülő végső kedvezményezettre az e rendeletben a végső kedvezményezett számára előírt szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a támogatási jogviszony közte és a támogatást kihelyező szerv között jön létre.
(6) * A támogatást kihelyező szerv biztosítja, hogy eljárási szabályai összhangban álljanak e rendelet általános és jelen fejezetben szabályozott rendelkezéseivel, azzal az eltéréssel, hogy a továbbadott támogatással a támogatást kihelyező szerv elszámolási terv alapján köteles elszámolni, amelyre vonatkozóan az elszámolhatóság szabályait a www.palyazat.gov.hu oldalon közzétett elszámolhatósági útmutató szabályozza.
(7) *
(8) A továbbadott támogatás támogatási előlegnek minősül, amely (6) bekezdésben meghatározott terv szerinti felhasználását a nemzeti hatóság nyomon követi, kontrollálja és ellenőrzi.
(9) * A továbbadott támogatásból megvalósuló közbeszerzési eljárások ellenőrzését a támogatást kihelyező szerv és az NFK végzi a IV. Fejezet szerint. A továbbadott támogatásból megvalósuló közbeszerzési eljárások ellenőrzése tekintetében a támogatást kihelyező szerv feladatai megegyeznek a nemzeti hatóság IV. Fejezetben meghatározott feladataival,
(10) Ha a támogatást kihelyező szerv által meghozott döntés ellen kifogást nyújtottak be, és a támogatást kihelyező szerv a kifogás beérkezésétől számított tizenöt napon belül megállapítja, hogy a kifogásolt döntés jogszabálysértő, a felhívás vagy a támogatási szerződés rendelkezésébe ütközik, a döntést felülvizsgálja.
(11) A támogatást kihelyező szerv a felülvizsgálat során a kifogásban foglaltaknak részben vagy egészben helyt ad, egyúttal gondoskodik a jogszerű állapot helyreállításáról.
(12) * A (9) és (10) bekezdés szerinti felülvizsgálat hiányában a támogatást kihelyező szerv a kifogást, a kifogással kapcsolatos szakmai álláspontját és az ügyben keletkezett dokumentációt a kifogás beérkezésétől számított tizenöt napon belül megküldi a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság részére. Az eljárást egyebekben a VI. Fejezet szerint kell lefolytatni azzal, hogy a nemzeti hatóság feladatait a támogatást kihelyező szerv látja el.
(13) * A támogatást kihelyező szerv az általa észlelt szabálytalansági gyanút haladéktalanul bejelenti a nemzeti hatóság részére.
235/A. § * (1) A KKV-k közbeszerzési részvételét ösztönző támogatás c. felhívás vonatkozásában az I–XIII. Fejezet rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A KKV-k közbeszerzési részvételét ösztönző támogatás c. felhívás vonatkozásában a 70. § (5) és (6) bekezdését és a 188/A–188/E. §-t nem kell alkalmazni.
235/B. § * (1) A pénzügyi eszközre e rendelet szabályait – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – alkalmazni kell, az e fejezetben meghatározott eltérésekkel.
(2) A pénzügyi eszközre nem kell alkalmazni a 11. §-t, a 25. §-t, a 24–27. alcímet, a 39. alcímet, a 41–51/A. alcímet, valamint a 221. §, a 223. § és a 226. § kivételével a VIII. Fejezetet.
235/C. § * (1) A 18. alcímtől eltérően a pénzügyi eszközt végrehajtó szerv a pénzügyi eszközökkel összefüggő feladatokat a saját informatikai rendszerében látja el.
(2) A pénzügyi eszközt végrehajtó szerv az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátása során keletkezett adatokból aggregált adatokat szolgáltat a monitoring és információs rendszer részére.
(3) A pénzügyi eszközt végrehajtó szerv a saját közvetítői informatikai rendszereiben tárolt adatokhoz programonként hozzáférést biztosít a nemzeti hatóság részére.
235/D. § * (1) A 18. alcímtől eltérően pénzügyi eszköz esetén a pénzügyi közvetítővel és a végső kedvezményezettel történő kapcsolattartásra – ideértve a fennálló követelések egyenlegének egyeztetésére irányuló megkereséseket is – a pénzügyi eszközt végrehajtó szerv által elkészített eljárásrend rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásrend a pénzügyi eszköz kedvezményezettjével megkötött szerződés részét képezi.
235/E. § * A 67. §-tól eltérően a pénzügyi eszközre vonatkozó, ott felsorolt sablonokat, útmutatókat a pénzügyi eszközt végrehajtó szerv készíti elő.
235/F. § * A IV. Fejezet szabályait pénzügyi eszközzel összefüggő ellenőrzések során azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy támogatási szerződés alatt finanszírozási megállapodást is kell érteni, valamint a nemzeti hatóság csak a pénzügyi eszközt végrehajtó szervnél végez ellenőrzést.
235/G. § * (1) A pénzügyi eszköz finanszírozására a kincstárnál vezetett pénzügyi eszköz elkülönített fizetési (fő)számlát és pénzügyi eszközként megvalósított HET intézkedésenként egy-egy elkülönített fizetési számlát (a továbbiakban együtt: HEE pénzügyi eszköz számla) kell alkalmazni.
(2) A fejezetet irányító szerv vezetője az (1) bekezdésnek megfelelően HEE pénzügyi eszköz számlát nyit a kincstárban.
(3) A fejezetet irányító szerv vezetőjének és a pénzügyi eszközt végrehajtó szerv vezetőjének van a HEE pénzügyi eszköz számla felett rendelkezési jogosultsága. Ezt a jogot a pénzügyi eszközt végrehajtó szerv két, a kincstár részére előzetesen bejelentett személy együttes aláírásával gyakorolhatja.
(4) A HEE pénzügyi eszköz számla vezetésének és forgalmának költségét a központi költségvetés terhére kell finanszírozni.
235/H. § * (1) A nemzeti hatóság biztosítja, hogy
a) a felhívás keretéből a pénzügyi eszközt végrehajtó szerv által a finanszírozási megállapodás szerint lehívott összeg a megfelelő HEE pénzügyi eszköz számlán a pénzügyi eszközt végrehajtó szerv rendelkezésére álljon,
b) a pénzügyi eszközt végrehajtó szerv pénzforgalmi számláján az e fejezet szerinti feladatok költségeinek finanszírozására szolgáló forrás rendelkezésre álljon.
(2) A nemzeti hatóság az (1) bekezdésben meghatározottak biztosítása érdekében az előirányzat-felhasználási keretszámla terhére teljesít átutalást.
(3) A pénzügyi eszközt végrehajtó szerv pénzforgalmi számlájára az (1) bekezdés b) pontja szerinti, a pénzügyi eszközként megvalósított HET intézkedések végrehajtásával kapcsolatosan a pénzügyi eszközt végrehajtó szervnél és a pénzügyi közvetítőnél felmerülő végrehajtási költségek és díjak finanszírozására szolgáló forrás előlegként kerül kifizetésre a finanszírozási megállapodásban foglaltak szerint. A pénzügyi közvetítők díjazását a pénzügyi eszközt végrehajtó szerv teljesíti az előleg terhére.
(4) A pénzügyi eszközt végrehajtó szerv a HEE végrehajtási időtartama végén elszámol az előleggel, és a fel nem használt forrást visszautalja a (2) bekezdés szerinti előirányzat-felhasználási keretszámla javára. A HEE végrehajtási időtartamot követően a pénzügyi eszközt végrehajtó szervnél és a pénzügyi közvetítőnél felmerülő végrehajtási költségek és díjak az előirányzat-felhasználási keretszámla javára visszautalt források terhére kerülnek finanszírozásra.
235/I. § * (1) A pénzügyi eszközt végrehajtó szerv a pénzügyi eszközre meghatározott összegből a pénzügyi eszközként megvalósított HET intézkedés forrásigényének megfelelő összeget lehívhatja a nemzeti hatóságtól.
(2) Az (1) bekezdés szerinti lehívás kezdeményezése érdekében a pénzügyi eszközt végrehajtó szerv lehívási értesítést küld a nemzeti hatóság részére.
(3) A lehívási értesítés tartalmazza legalább
a) a lehívási értesítés megnevezést,
b) annak a HEE pénzügyi eszköz számlának a számát, amelyre a pénzügyi eszközt végrehajtó szerv a forrás jóváírását kéri,
c) a lehívott összeget,
d) a lehívott összeg kifizetésének kért értéknapját,
e) a lehíváshoz kapcsolódó pénzügyi eszközként megvalósított HET intézkedés megjelölését,
f) a nemzeti hatóság pénzügyi eszközként megvalósított HET intézkedést jóváhagyó döntésének számát és keltét,
g) a pénzügyi eszközt végrehajtó szerv nyilatkozatát arról, hogy a lehívási értesítés napján a finanszírozási megállapodás alapján teljesítendő valamennyi előfeltétel teljesült,
h) a lehívási értesítés keltezését és
i) a pénzügyi eszközt végrehajtó szerv cégszerű aláírását.
(4) A lehívási értesítéshez csatolni kell a finanszírozási megállapodásban meghatározott mellékleteket.
235/J. § * (1) A nemzeti hatóság megvizsgálja, hogy a részére benyújtott lehívási értesítés szabályszerű-e. Ennek keretében a nemzeti hatóság vizsgálja, hogy
a) az adott hónapban lehívott összeg összesen nem haladja meg a havi kifizetési előrejelzésben jelzett összeget, és
b) a megelőző eljárási cselekmények megtörténtek.
(2) Ha a lehívási értesítés szabályszerű, a nemzeti hatóság annak beérkezésétől számított hét napon belül átutalja a HEE pénzügyi eszköz számlára a lehívott összeget.
(3) A nemzeti hatóság a lehívási értesítésben kapott adatokat a monitoring és információs rendszerben rögzíti.
(4) A pénzügyi eszközt végrehajtó szerv a pénzügyi közvetítővel megkötött közvetítői megállapodás, egyéb esetben a pénzügyi eszköz kedvezményezettjével megkötött szerződés révén biztosítja, hogy a HEE pénzügyi eszköz számlán lévő források az utalványozási feladatok elvégzését követően kifizetésre kerüljenek végső kedvezményezettek javára történő kifizetés céljából a pénzügyi közvetítő, egyéb esetben a végső kedvezményezett részére.
235/K. § * (1) A pénzügyi eszközt végrehajtó szerv a pénzügyi eszköz kedvezményezettjével megkötött szerződés aláírását, illetve a szerződés ellenőrzését és az utalványozást követően a teljes szerződött összeget átutalja a HEE pénzügyi eszköz számláról a HEE elkülönített számlára. A HEE elkülönített számlát Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzügyi intézményben kell vezetni.
(2) A HEE forrás HEE elkülönített számlákon történő elhelyezéséből keletkező kamat és más nyereség – csökkentve azokat a HEE elkülönített számlák fenntartásával felmerülő költségekkel – a HEE pénzügyi eszköz számlát illeti, melyet a HEE céljaival összhangban kell felhasználni.
(3) A pénzügyi eszköz kedvezményezettjével megkötött szerződés alapján a pénzügyi eszköz kedvezményezettje javára a HEE elkülönített számláról el nem utalt, illetve fel nem használt HEE forrást a pénzügyi közvetítő, illetve a pénzügyi eszköz kedvezményezettje köteles a pénzügyi eszközt végrehajtó szerv rendelkezései szerint a HEE pénzügyi eszköz számla javára visszafizetni.
(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti források a 235/W. § rendelkezései szerint, a végső kedvezményezettek által visszafizetett forrásokkal azonosan, a pénzügyi eszközt végrehajtó szerv által kerülnek újrafelhasználásra.
235/L. § * (1) A HEE elkülönített számla a pénzügyi közvetítők bevonásával végrehajtott pénzügyi eszköz formájában megvalósított HET intézkedések esetén a pénzügyi közvetítő által a saját nevére megnyitott elkülönített technikai számla, amely felett a pénzügyi közvetítő csak a pénzügyi eszközt végrehajtó szervvel közösen rendelkezhet.
(2) A HEE elkülönített számláról a pénzügyi közvetítő a pénzügyi eszközt végrehajtó szervvel közös rendelkezése alapján folyósítja a HEE forrást a végső kedvezményezett részére.
(3) A pénzügyi közvetítők bevonásával végrehajtott pénzügyi eszköz formájában megvalósított HET intézkedések esetén a HEE elkülönített számlán rendelkezésre álló HEE forrást az aktív pénzgazdálkodásnak és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően kell kezelni.
235/M. § * (1) A HEE elkülönített számla a pénzügyi eszközt végrehajtó szerv által közvetlenül végrehajtott pénzügyi eszköz formájában megvalósított HET intézkedések esetén a végső kedvezményezett által saját nevére megnyitott számla, amely felett a végső kedvezményezett csak a pénzügyi eszközt végrehajtó szerv jóváhagyásával rendelkezhet.
(2) A pénzügyi eszköz kedvezményezettje a HEE elkülönített számlán rendelkezésre álló forrást a pénzügyi eszköz kedvezményezettjével megkötött szerződés rendelkezései szerint használhatja fel.
235/N. § * (1) A nemzeti hatóság a pénzügyi lebonyolítás során dokumentumalapú ellenőrzést végez. A dokumentumalapú ellenőrzés keretében a lehívási értesítés és mellékletei vizsgálatát kell elvégezni.
(2) A dokumentumalapú ellenőrzések keretében ellenőrizni kell legalább
a) a felhívásnak a finanszírozási megállapodás szerinti megfelelő előrehaladását, felhasználását, valamint
b) a pénzügyi eszközt végrehajtó szerv köztartozás-mentességét a monitoring és információs rendszeren keresztül.
(3) A nemzeti hatóság rendszeresen ellenőrzi a pénzügyi eszközt végrehajtó szerv által ellátott feladatokat a következő szempontok szerint:
a) a pénzügyi eszközt végrehajtó szerv tevékenysége jogszerű-e, ellenőrzési tevékenysége a nemzeti hatóság által jóváhagyott módszertani útmutatóknak megfelel-e,
b) a pénzügyi eszközt végrehajtó szerv teljeskörűen eleget tesz-e az adatszolgáltatási kötelezettségének.
(4) A (3) bekezdés szerinti ellenőrzést a nemzeti hatóság utólagosan, mintavételezés alapján végzi el.
235/O. § * A helyszíni ellenőrzés során a pénzügyi eszközt végrehajtó szervnél ellenőrizni kell különösen
a) a felhívásnak és a finanszírozási megállapodásnak megfelelő előrehaladását,
b) a pénzügyi eszközt végrehajtó szerv által benyújtott beszámolók és a felhívás tényleges előrehaladásának összhangját,
c) azt, hogy a pénzügyi eszközt végrehajtó szerv által a nemzeti hatóság részére teljesített adatszolgáltatás összhangban áll-e a pénzügyi közvetítő által a pénzügyi eszközt végrehajtó szerv részére teljesített adatszolgáltatással,
d) a jogszabályok, valamint a hatékony és célszerű működés követelményeinek betartását.
235/P. § * (1) A VI. Fejezet szabályait a pénzügyi eszköz esetén azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a) a VI. Fejezet szerinti támogatást igénylőn, végső kedvezményezetten a pénzügyi eszköz kedvezményezettjét, a döntést hozó szerven a pénzügyi eszközt végrehajtó szervet és a pénzügyi közvetítőt, valamint támogatási szerződésen a pénzügyi eszköz kedvezményezettjével megkötött szerződést is kell érteni,
b) az elektronikus kapcsolattartás nem alkalmazható.
(2) A pénzügyi eszközt végrehajtó szerv és a pénzügyi közvetítő gondoskodik arról, hogy a kifogások kezelése eredményeként sem az Európai Unió, sem Magyarország pénzügyi érdekei ne sérüljenek.
235/Q. § * (1) A VII. Fejezetet azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ahol a VII. Fejezet
a) támogatási szerződést vagy támogatási jogviszonyt említ, azon a pénzügyi eszköz kedvezményezettjével megkötött szerződést,
b) nemzeti hatóságot említ, azon a pénzügyi eszközt végrehajtó szervet,
c) támogatási szerződéstől elállást említ, azon a pénzügyi eszköz kedvezményezettjével megkötött szerződéstől történő elállást vagy a szerződés felmondását
kell érteni.
(2) A pénzügyi eszközt végrehajtó szerv és a pénzügyi közvetítő gondoskodik arról, hogy a szabálytalanság eredményeként sem az Európai Unió, sem Magyarország pénzügyi érdekei ne sérüljenek.
235/R. § * A pénzügyi eszközt végrehajtó szerv közreműködik a 220. § szerinti jelentés előkészítésében.
235/S. § * A pénzügyi eszközt végrehajtó szerv a pénzügyi eszközökkel összefüggő követeléseket a nemzeti hatóság által jóváhagyott szabályzat szerint kezeli.
235/T. § * (1) A 235/S. § szerinti szabályzatot a pénzügyi eszközt végrehajtó szerv készíti elő és nyújtja be a nemzeti hatóság részére jóváhagyás céljából. A nemzeti hatóság a jóváhagyásról harminc napon belül dönt.
(2) Ha a nemzeti hatóság a szabályzatot nem hagyja jóvá, tájékoztatja a pénzügyi eszközt végrehajtó szervet azokról a szempontokról, amelyek teljesülése esetén a szabályzatot jóváhagyná.
(3) A pénzügyi eszközt végrehajtó szerv a (2) bekezdés szerinti szempontok alapján a szabályzat tervezetét átdolgozza, és újból benyújtja jóváhagyásra, az (1) bekezdés szerint.
(4) A pénzügyi eszközzel összefüggő követelés részletfizetés útján is visszafizethető. A részletfizetés futamideje nem haladhatja meg a hatvan hónapot. A futamidő alatt kamat nem számítható fel.
235/U. § * (1) Pénzügyi eszköz tekintetében a helyszíni ellenőrzés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a nemzeti hatóság a pénzügyi közvetítőnél és a végső kedvezményezettnél helyszíni ellenőrzést nem végez.
(2) A pénzügyi eszközt végrehajtó szerv e rendelet szerinti források szabályos felhasználásának helyszíni ellenőrzéséről a nemzeti hatóság által jóváhagyott szabályzat szerint gondoskodik.
235/V. § * Az egyetlen pénzügyieszköz-műveletben kombinált, vissza nem térítendő támogatás esetében mindkét támogatási formára a pénzügyi eszközökre irányadó szabályok alkalmazandók, és azt a pénzügyi eszközt végrehajtó szerv nyújtja.
235/W. § * (1) A végső kedvezményezett által visszafizetett forrás annak befolyása ütemében átruházásra kerül a pénzügyi eszközt végrehajtó szervre újrafelhasználás céljából.
(2) A pénzügyi eszközt végrehajtó szerv az (1) bekezdésben meghatározott forrást a HEE céljaival összhangban jogosult ismételten felhasználni a finanszírozási megállapodásban foglaltak szerint.
(3) A pénzügyi eszközt végrehajtó szerv az (1) bekezdés szerinti forrás (2) bekezdés szerinti felhasználásáról átlátható, elkülönített, cél szerinti felhasználást alátámasztó nyilvántartást köteles vezetni.
236. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – 2022. szeptember 30-án 22 órakor lép hatályba.
(2) A 242. § 2022. november 30-án lép hatályba.
(3) A 240. § 2023. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 241. § és a 3. melléklet 2023. január 31-én lép hatályba.
237. § (1) *
(2) A 2021. július 14. napját megelőzően megindított, e rendelet hatálya alá tartozó, lezárt közbeszerzési eljárás dokumentációjának utóellenőrzése során a 96. § (1) bekezdését nem kell alkalmazni.
(3) * E rendeletnek a közbeszerzési eljárások ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseit e rendelet hatálybalépését követően megindított ellenőrzésekre kell alkalmazni. Az e rendelet hatálya alá tartozó közbeszerzések dokumentációjának e rendelet hatálybalépése előtt a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet alapján megindított és még folyamatban lévő ellenőrzése során a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet IX. Fejezetében foglaltak szerint kell eljárni.
237/A. § * E rendeletnek az egyes fejlesztéspolitikai tárgyú kormányrendeleteknek a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság feladatkörét érintő módosításáról szóló 123/2023. (IV. 12.) Korm. rendelettel [a továbbiakban: 123/2023. (IV. 12.) Korm. rendelet] megállapított 111. §-át, 119. § (3a) bekezdését és 124. § (1a) és (3) bekezdését a 123/2023. (IV. 12.) Korm. rendelet hatálybalépését követően kiállított tanúsítványok és jelentések esetén kell alkalmazni.
237/B. § * E rendeletnek az egyes fejlesztéspolitikai tárgyú kormányrendeletek, továbbá a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló 195/2023. (V. 22.) Korm. rendelettel [a továbbiakban: 195/2023. (V. 22.) Korm. rendelet] megállapított 30/A. és 31/A. alcímét a 195/2023. (V. 22.) Korm. rendelet hatálybalépését követően megkötött szállítói szerződések esetén kell alkalmazni.
237/C. § * E rendeletnek a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve végrehajtásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 497/2023. (XI. 2.) Korm. rendelettel [a továbbiakban: 497/2023. (XI. 2.) Korm. rendelet] megállapított 9. § (8) bekezdés a) és b) pontját, 163. § (3) bekezdését és 222. § (9) és (10) bekezdését a 497/2023. (XI. 2.) Korm. rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
237/D. § * E rendeletnek a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve végrehajtásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 49/2024. (III. 4.) Korm. rendelettel [a továbbiakban: 49/2024. (III. 4.) Korm. rendelet] megállapított 222. § (2) bekezdés h) pontját és 223. § (6) bekezdését a 49/2024. (III. 4.) Korm. rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
237/E. § * E rendeletnek a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve végrehajtásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 213/2024. (VII. 29.) Korm. rendelettel [a továbbiakban: 213/2024. (VII. 29.) Korm. rendelet] megállapított 12/A–12/C. §-át és 235/B–235/W. §-át a 213/2024. (VII. 29.) Korm. rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
238. § Ez a rendelet a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
239. § E rendelet
a) * 231. § (1) bekezdés a)–e) pontja, (2) bekezdés a) és d)–h) pontja, (3) bekezdés a) és e) pontja, (5) bekezdés a)–f) és j) pontja, (6) bekezdés a) pontja, (7) bekezdés 1–15. pontja és (8) bekezdés 1–15. pontja a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet,
b) * 231. § (1) bekezdés h) pontja, (2) bekezdés i) pontja, (3) bekezdés c) pontja, (5) bekezdés h) pontja, (6) bekezdés b) pontja, (7) bekezdés 16. pontja, és (8) bekezdés 16. pontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet,
c) 231. § (1) bekezdés g) pontja, valamint (3) bekezdés b) pontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikk (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozat,
d) 231. § (2) bekezdés b) pontja a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
e) *
f) *
g) * 231. § (1) bekezdés i) pontja, (2) bekezdés j) pontja, (3) bekezdés f) pontja, (4) bekezdés c) pontja, (5) bekezdés k) pontja, (6) bekezdés d) pontja, (7) bekezdés 18. pontja, (8) bekezdés 17. pontja az „Az állami támogatásokra vonatkozó, az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben a gazdaság támogatását célzó ideiglenes válság- és átállási keret (2023/C 101/03)” című, 2023. március 17-i európai bizottsági közlemény 2.1. szakasza
hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.
240. § *
241. § *
242. § *
243. § *
244. § *
| A | B | C | D | ||
| 1. | Programterület neve | A nemzeti hatósági feladatokat ellátó szervezet | Szakpolitikai felelős | Lebonyolító szerv | |
| 2. | I. Demográfia és köznevelés | NFK | Kulturális és Innovációs Minisztérium a Belügyminisztériummal együttműködve | Magyar Államkincstár, Miniszterelnöki Kabinetiroda, NFK | |
| 3. | II. Magasan képzett, versenyképes munkaerő | NFK | Kulturális és Innovációs Minisztérium | Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, Miniszterelnöki Kabinetiroda, NFK | |
| 4. | III. Felzárkózó települések | NFK | Belügyminisztérium | NFK | |
| 5. | IV. Vízgazdálkodás | NFK | Energiaügyi Minisztérium * , Agrárminisztérium | Miniszterelnöki Kabinetiroda, NFK | |
| 6. | V. Fenntartható zöld közlekedés | NFK | Építési és Közlekedési Minisztérium | Miniszterelnöki Kabinetiroda, NFK | |
| 7. | VI. Energetika (zöld átállás) | NFK | Energiaügyi Minisztérium | ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, Széchenyi Programiroda Tanácsadó és Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, NFK, Miniszterelnöki Kabinetiroda | |
| 8. | VII. Átállás a körforgásos gazdaságra | NFK | Energiaügyi Minisztérium | NFK | |
| 9. | VIII. Egészségügy | NFK | Belügyminisztérium | Miniszterelnöki Kabinetiroda, NFK | |
| 10. | IX. Állam és közigazgatás | NFK | Nincs | Miniszterelnöki Kabinetiroda, a KKV-k közbeszerzési részvételét ösztönző támogatás c. felhívás tekintetében az Új Világ Nonprofit Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság | |
| 11. | Magyarország REPowerEU terve | NFK | Energiaügyi Minisztérium, Építési és Közlekedési Minisztérium | Miniszterelnöki Kabinetiroda, NFK | |
1. Támogatást igénylőkre vonatkozó adatok:
1.1. támogatást igénylő neve
1.2. támogatást igénylő címe
1.3. támogatást igénylő adószáma
2. Általános információk:
2.1. NH neve
2.2. program kódja
2.3. adatforrás
2.4. feltöltő személy
2.5. tagállam
2.6. dátum
2.7. devizanem
3. Projektekre vonatkozó adatok:
3.1. azonosító
3.2. végső kedvezményezett azonosító
3.3. konzorciumi tagok:
3.3.1. konzorciumi tag azonosító
3.4. projekt címe
3.5. projekt státusza
3.6. projekt kezdete és befejezése támogatási szerződés szerint
3.7. felelős főigazgatóság
3.8. projekt összköltsége
3.9. projekt támogatás uniós hozzájárulásának összege
3.10. egyéb projekt hozzájárulás összege
3.11. jövedelemtermelő projektek bevétele
4. Szállítói szerződésre vonatkozó adatok:
4.1. szállítói szerződés azonosító
4.2. projekt azonosító
4.3. szállító azonosító
4.4. szerződés típus
4.5. szerződés aláírásának dátuma
4.6. szerződéshez kapcsolódó leírás
4.7. szerződés összege
4.8. információ a szerződés kiegészítéseihez:
4.8.1. szerződés kiegészítés teljes összege
4.8.2. kiegészítések száma
4.9. szerződés teljesítésében részt vevő szakértők (amennyiben releváns):
4.9.1. keresztnév
4.9.2. vezetéknév
4.9.3. születési dátum
4.10. konzorciumi partner:
4.10.1. konzorciumi partner azonosító
5. Alvállalkozókra vonatkozó adatok:
5.1. alvállalkozói szerződés azonosítója
5.2. támogatási szerződés azonosító
5.3. alvállalkozó azonosító
6. Jogi személyek (végső kedvezményezett, konzorciumi tag, szállító, alvállalkozó releváns adatai):
6.1. név
6.2. azonosító
6.3. adószám
6.4. szervezet típusa
6.5. árbevétel
6.6. cím
7. Kapcsolattartóra vonatkozó adatok:
7.1. keresztnév
7.2. vezetéknév
8. Tényleges tulajdonosokra vonatkozó adatok:
8.1. végső kedvezményezett tényleges tulajdonosának vezetékneve
8.2. végső kedvezményezett tényleges tulajdonosának keresztneve
8.3. végső kedvezményezett tényleges tulajdonosának születési dátuma
8.4. végső kedvezményezett tényleges tulajdonosának adószáma
8.5. szállító tényleges tulajdonosának vezetékneve
8.6. szállító tényleges tulajdonosának keresztneve
8.7. szállító tényleges tulajdonosának születési dátuma
