A jogszabály mai napon ( 2024.06.16. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

563/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet

a Svájci–Magyar Együttműködsvájciési Program II. időszak végrehajtási rendjéről

A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 15. pont a)–c) alpontjában és 15a. és 15c. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed

a) a Svájci–Magyar Együttműködési Program II. időszak keretében nyújtott támogatásból finanszírozott programokat és projekteket koordináló szervezetekre és személyekre,

b) a Svájci–Magyar Együttműködési Program II. időszak által támogatást igénylő vagy támogatásban részesülő természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiség nélküli szervezetekre, és

c) a Svájci–Magyar Együttműködési Program II. időszak keretében finanszírozott programok és projektek értékelésében és megvalósításában, valamint ellenőrzésében részt vevő szervezetekre és személyekre.

(2) Az e rendelet hatálya alá tartozó források felhasználásának tekintetében az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletet csak akkor kell alkalmazni, ha e rendelet eltérő szabályokat nem állapít meg.

(3) Az e rendeletben foglalt jogokat és kötelezettségeket a Svájci Szövetségi Tanács és Magyarország Kormánya között létrejött, az Európai Unió kiválasztott tagállamai számára az Európai Unión belüli gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését célzó Svájci Hozzájárulás II. időszak végrehajtásáról szóló keretmegállapodás kihirdetéséről szóló 507/2022. (XII. 13.) Korm. rendelettel [a továbbiakban: 507/2022. (XII. 13.) Korm. rendelet], továbbá az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Atr.) összhangban kell gyakorolni és teljesíteni.

2. Értelmező rendelkezések

2. § (1) E rendelet alkalmazásában

1. audit hatóság: az Országspecifikus feltételek 2.4. pontjában kijelölt, a Svájci–Magyar Együttműködési Program II. időszakának ellenőrzéséért (második szintű ellenőrzésért) felelős független nemzeti szintű szerv,

2. állami támogatás: az Atr. 2. § 1. pontja szerinti támogatás,

3. célkitűzés: a Szabályzatban meghatározott támogatási terület, amely tematikus területekből áll,

4. együttműködési program: a Svájci Hozzájárulás keretében Magyarországon létrehozott Svájci–Magyar Együttműködési Program II. időszak (Svájci Alap),

5. értékelő bizottság: a Nemzeti Irányító Hatóság vagy a program operátor által létrehozott testület, amely javaslatot tesz a támogatandó támogatási intézkedésekre a Keretmegállapodásban rögzített és az egyes pályázati felhívásokban meghatározott kritériumok alapján,

6. éves ülés: a Nemzeti Irányító Hatóság és a svájci hatóságok éves találkozója, amelyen áttekintésre kerül az együttműködési program végrehajtásával kapcsolatos előrehaladás,

7. hazai informatikai rendszer: a Nemzeti Irányító Hatóság iránymutatása alapján a közreműködő szervezet által működtetett, a pályázatok elektronikus benyújtását és a támogatási intézkedések végrehajtásának nyomon követését támogató számítástechnikai információs rendszer,

8. hazai partner: a támogatási intézkedés végrehajtása során elérendő célok megvalósulását elősegítő, Magyarországon bejegyzett jogi személy, költségvetési szerv, nem kormányzati szervezet, vagy ha a pályázati felhívás megengedi, természetes személy,

9. hitelesítési tevékenység: a hitelesítést végző szerv által végzett, folyamatba épített, dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzések összessége (első szintű ellenőrzés),

10. *  hitelesítést végző szerv: a technikai támogatás és a programmenedzsment forrás tekintetében a Nemzeti Irányító Hatóság, a támogatási intézkedések – kivéve a programmenedzsment forrás és a technikai támogatás – tekintetében a közreműködő szervezet,

11. hozzájárulás: a Svájci Államszövetség által a partnerállamok részére biztosított, vissza nem térítendő pénzügyi hozzájárulás,

12. igazoló hatóság: az Országspecifikus feltételek 2.3. pontjában kijelölt, az államháztartásért felelős miniszter irányítása alatt álló független nemzeti szintű szerv, amely felel az együttműködési program pénzügyi ellenőrzéséért,

13. irányító bizottság: a támogatási intézkedés végrehajtásának felügyelete és irányítása céljából a Nemzeti Irányító Hatóság által létrehozott testület,

14. Keretmegállapodás: a Svájci Szövetségi Tanács és Magyarország Kormánya között létrejött, az 507/2022. (XII. 13.) Korm. rendelettel kihirdetett megállapodás, amely az együttműködési program megvalósítására vonatkozó főbb keretszabályokat tartalmazza,

15. kifizetési dokumentáció: a közreműködő szervezet által a projektek és programkomponensek pénzügyi előrehaladásáról összeállított, teljesítésigazolással ellátott és hitelesített, a hazai informatikai rendszerben rögzített és ki nem fizetett, támogatásra jogosult számlák vagy egyéb bizonylatok összessége,

16. kifizetési kérelem: a kedvezményezett által benyújtott, ki nem fizetett, támogatásra jogosult költségeket tartalmazó pénzügyi beszámoló,

17. kötelezettségvállalás: a Keretmegállapodás alapján a teljes támogatási összeg terhére egy támogatási intézkedéshez rendelt fizetési kötelezettség vállalásáról szóló jognyilatkozat,

18. közreműködő szervezet: az Országspecifikus feltételek 2.2. pontjában kijelölt nemzeti szintű szerv, a Nemzeti Irányító Hatóság felelőssége alatt vagy a Nemzeti Irányító Hatóság nevében a kedvezményezettekkel kapcsolatban eljáró nonprofit gazdasági társaság,

19. monitoring: a programok és a projektek végrehajtásának nyomon követését, a vonatkozó támogatási szerződésekben meghatározott eljárások megfelelőségét, az előrehaladás vizsgálatát, és a lehetséges problémák időben történő azonosítását szolgáló tevékenység,

20. nem kormányzati szervezet: önálló jogi személyiséggel bíró, nonprofit, nem kereskedelmi célú, az önkormányzatoktól, a központi kormányzattól, az állam- és közigazgatás szerveitől, politikai pártoktól és kereskedelmi szervezetektől független szervezet, ide nem értve a vallási szervezeteket és a politikai pártokat,

21. Nemzeti Irányító Hatóság: az Országspecifikus feltételek 2.1. pontjában kijelölt, az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által irányított nemzeti szintű szerv, amely az együttműködési program szabályszerű végrehajtásáért felel,

22. nemzeti szintű szerv: a Svájci–Magyar Együttműködési Program II. időszak tekintetében a Nemzeti Irányító Hatóság, a közreműködő szervezet, az igazoló hatóság és az audit hatóság,

23. nevesített támogatási intézkedés: a svájci hatóságok és a Nemzeti Irányító Hatóság egyetértésével az Országspecifikus feltételekben meghatározott, támogatásban részesülő projekt vagy program,

24. operatív bizottság: a Nemzeti Irányító Hatóság által létrehozott testület, amely rendszeresen vizsgálja az együttműködési program végrehajtásának előrehaladását az elvárt eredmények és célok elérése érdekében,

25. Országspecifikus feltételek: a Keretmegállapodás melléklete, amely a hozzájárulás tematikus és földrajzi felosztását, Magyarország és a Svájci Államszövetség által elfogadott egyedi szabályokat, valamint az együttműködési programban, illetve a támogatási intézkedésekben részt vevő szervezetek közötti felelősség- és feladatmegosztást tartalmazza,

26. partnerállam: a Svájci Hozzájárulás kedvezményezett állama,

27. partnerségi megállapodás: a kedvezményezett és a támogatási intézkedés végrehajtásában részt vevő partnerek közötti megállapodás, amely a felek közötti együttműködést szabályozza,

28. program: Magyarország nemzeti prioritásaival, szakpolitikáival vagy stratégiáival összhangban, a hozzájárulás támogatásával végrehajtott programkomponensek koherens összessége, amely egyetlen átfogó végrehajtási és költségvetési keretet alkot, átfogó célokkal,

29. programkomponens: a hozzájárulás támogatásával végzett tevékenységek sorozata, amelyek célja az adott programra vonatkozóan elfogadott célkitűzések és eredmények elérése,

30. programkomponens operátor: olyan jogalany, akit vagy amelyet a program operátor megbíz egy adott programkomponens előkészítésével és végrehajtásával,

31. programmenedzsment forrás: a programok végrehajtásával összefüggésben felmerülő költségek finanszírozására szolgáló pénzügyi keret az egyes programok költségvetésén belül,

32. program operátor: a program előkészítéséért és irányításáért felelős jogi személy,

33. projekt: a hozzájárulás támogatásával végrehajtott, a kitűzött célok és eredmények elérésére irányuló egybefüggő tevékenységek sorozata,

34. projektgazda: a projekt kezdeményezéséért, előkészítéséért és végrehajtásáért felelős jogi személy,

35. svájci hatóságok: a Svájci Államszövetség részéről eljáró hatóságok, egyrészt a Svájci Fejlesztési és Együttműködési Ügynökség útján eljáró, a svájci Szövetségi Külügyminisztérium és a svájci Gazdasági Államtitkárságon keresztül eljáró svájci Szövetségi Gazdasági, Oktatási és Kutatási Minisztérium, másrészt a Nemzeti Irányító Hatósággal történő kapcsolattartásért felelős Svájc Budapesti Nagykövetsége, valamint a Svájci Hozzájárulás Programiroda,

36. Svájci Hozzájárulás: a Svájci Államszövetség által létrehozott támogatási alap hivatalos megnevezése, amelynek részét képezik az egyes partnerállamok tekintetében létrehozott együttműködési programok,

37. svájci partner: olyan svájci természetes vagy jogi személy, aki vagy amely rendelkezik a megfelelő szakértelemmel, továbbá aktívan részt vesz a támogatási intézkedés végrehajtásában, és ahhoz hatékonyan hozzájárul,

38. svájci partnerségi alap: a Svájci Államszövetség által kezelt alap, amelynek célja a svájci szakértelem elérhetővé tétele a partnerállamok számára, a támogatási intézkedések minőségének és fenntarthatóságának elősegítése, a partnerségek előmozdítása és a kétoldalú kapcsolatok erősítése érdekében,

39. szabálytalanság: a Svájci Hozzájárulás jogi keretének a Keretmegállapodásban meghatározottak szerinti megsértése, valamint az együttműködési programra vonatkozó jogszabályok, illetve a támogatási szerződésben foglaltak megsértése, amely az együttműködési program tervezése vagy végrehajtása sérelméhez vezet vagy vezethet, vagy pénzügyi kárt okozhat,

40. Szabályzat: a Svájci Államszövetség által a Svájci Hozzájárulás II. időszak végrehajtásáról kiadott dokumentum, amely az együttműködési program végrehajtására vonatkozó általános szabályokat és eljárásokat tartalmazza,

41. tanácsadó bizottság: a Nemzeti Irányító Hatóság által egy tematikus területen létrehozott testület, amelynek feladata a pályáztatás útján kiválasztandó projektek és programkomponensek tekintetében az eljárás értékelése és hitelesítése a Szabályzatban meghatározottak szerint,

42. támogatás: a Svájci Államszövetség által rendelkezésre bocsátott pénzügyi hozzájárulás, és a Magyarország által rendelkezésre bocsátott pénzügyi forrás (nemzeti társfinanszírozás) együttes összege,

43. támogatáselőkészítési alap: az együttműködési program keretében a második körös pályázatok előkészítéséhez és a program operátoroknál a programok előkészítésével kapcsolatban felmerülő menedzsment költségekhez nyújtott pénzügyi forrás,

44. támogatási intézkedés: az együttműködési program keretében megvalósuló konkrét projekt, program vagy a technikai támogatásból finanszírozott tevékenység,

45. támogatási megállapodás: a Svájci Államszövetség és Magyarország, valamint szükség esetén további szerződő felek közötti megállapodás, amely egy adott támogatási intézkedés végrehajtását szabályozza,

46. támogatási szerződés: a támogatási megállapodás, a végrehajtási megállapodás, továbbá egyéb támogatási jogviszonyt szabályozó szerződés,

47. * 

48. technikai segítségnyújtási alap: az együttműködési program hatékony és eredményes végrehajtásához nyújtott pénzügyi forrás,

49. technikai támogatás: a technikai segítségnyújtási alap és a támogatáselőkészítési alap összessége,

50. tematikus terület: az Országspecifikus feltételekben meghatározott célkitűzésen belüli részegység,

51. végrehajtási megállapodás: az adott projekt vonatkozásában a Nemzeti Irányító Hatóság és a projektgazda között létrejövő támogatási szerződés a közreműködő szervezet ellenjegyzése mellett, valamint az adott program vonatkozásában a Nemzeti Irányító Hatóság, a közreműködő szervezet és a program operátor közötti támogatási szerződés, amely egy adott támogatási intézkedés végrehajtását szabályozza,

52. visszatérítési kérelem: a Nemzeti Irányító Hatóság svájci hatóságokkal történő elszámolásának alapját képező pénzügyi alátámasztó dokumentum, amely az adott támogatási intézkedés előrehaladásáról is beszámol.

(2) E rendelet állami támogatásokra vonatkozó rendelkezései alkalmazásában

1. acélipar: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 43. pontja szerinti ipar,

2. alapkutatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 84. pontja szerinti kísérleti vagy elméleti munka,

3. *  azonos vagy hasonló tevékenység: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 50. pontja szerinti tevékenység;

4. *  állami forrás: valamely állam költségvetéséből közvetlenül vagy közvetve biztosított forrás;

5. *  ártalmatlanítás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 128f. pontja szerinti művelet;

6. *  átlátható formában nyújtott támogatás: olyan támogatás, amelynél előzetesen, kockázatértékelés nélkül kiszámítható a bruttó támogatástartalom;

7. *  áttelepítés: a beruházó által megvalósított olyan tevékenység, amely esetében

a) a támogatási kérelmet benyújtó beruházó vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó azonos vagy hasonló tevékenységet vagy annak egy részét az EGT megállapodás egyik szerződő felének területén található létesítményből (a továbbiakban: eredeti létesítmény) az EGT megállapodás egy másik szerződő felének területén található azon létesítménybe helyezi át, ahol a támogatott beruházásra sor kerül (a továbbiakban: támogatott létesítmény),

b) az eredeti, valamint a támogatott létesítményben előállított termék vagy nyújtott szolgáltatás legalább részben ugyanazokat a célokat szolgálja, és ugyanazon fogyasztói típus keresletét vagy igényeit elégíti ki, és

c) a kérelmet benyújtó beruházó vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó vállalkozás valamely, az EGT-n belüli eredeti létesítményében folytatott azonos vagy hasonló tevékenység körében munkahelyek szűnnek meg;

8. *  bérköltség: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 31. pontja szerinti költség;

9. *  biomassza: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 117. pontja szerinti anyag;

10. *  biomasszából előállított üzemanyag: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 117d. pontja szerinti üzemanyag;

11. *  biogáz: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 117b. pontja szerinti anyag;

12. *  bioüzemanyagok: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 117a. pontja szerinti üzemanyagok;

13. *  bruttó támogatási egyenérték: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 22. pontja szerinti támogatási összeg;

14. *  dedikált infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 33. pontja szerinti infrastruktúra;

15. *  dedikált energetikai infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 130. pont a)–g) pontjában meghatározott azon eszközök, amelyeket egy előre meghatározott felhasználó vagy felhasználók kis csoportja részére, azok igényeire szabva hoztak létre;

16. *  digitalizáció: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 103c. pontja szerinti fejlesztés;

17. *  egy és ugyanazon vállalkozás: az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése és az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti vállalkozás;

18. *  egyéb termék vagy anyag: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 128g. pontja szerinti termék vagy anyag;

19. *  elektromos töltőinfrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102a. pontja szerinti infrastruktúra;

20. *  eljárási innováció: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 97. pontja szerinti innováció;

21. *  elkülönített gyűjtés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 128i. pontja szerinti módszer;

22. *  elsődleges mezőgazdasági termelés: az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz) I. mellékletében felsorolt növények vagy állati eredetű termékek előállítása, ide nem értve bármely, az azok lényegi tulajdonságát megváltoztató tevékenységet;

23. *  első kereskedelmi értékesítés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 75. pontja szerinti értékesítés;

24. *  elszámolható költség: az Atr. 2. § 6. pontja szerinti költség;

25. *  energetikai infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 130. pontja szerinti fizikai berendezés vagy létesítmény;

26. *  energiahatékonyság: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 103. pontja szerint megtakarított energiamennyiség;

27. *  energiahatékony távfűtés és távhűtés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 124. pontja szerinti távfűtés és távhűtés;

28. *  energiamegtakarítás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 103f. pontja szerinti energiamegtakarítás;

29. *  energiatárolás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 130c. pontja szerinti energiatárolás;

30. *  erőforrás-hatékonyság: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 128a. pontja szerinti erőforrás-hatékonyság;

31. *  észszerű nyereség: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 142. pontja szerinti nyereség;

32. *  finanszírozási hiány: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 118. pontja szerinti nettó többletköltség;

33. *  foglalkoztatottak számának nettó növekedése: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 32. pontja szerinti növekedés;

34. *  folyékony bio-energiahordozó: 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 117c. pontja szerinti energiahordozó;

35. *  független harmadik fél: olyan vállalkozás, amely nem minősül egy másik meghatározott vállalkozás vonatkozásában a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklet 3. cikk (2) bekezdése szerinti partnervállalkozásnak vagy (3) bekezdése szerinti kapcsolt vállalkozásnak;

36. *  független magánbefektető: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 72. pontja szerinti magánbefektető. Az újonnan létrehozott vállalkozás esetén az alapítók független magánbefektetőnek minősülnek;

37. *  hasznosítás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 128e. pontja szerinti hasznosítás;

38. *  hatékony együttműködés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 90. pontja szerinti együttműködés;

39. *  hátrányos helyzetű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 4. pontja szerinti munkavállaló;

40. *  helyi infrastruktúra: olyan infrastruktúra, amely helyi szinten járul hozzá az üzleti és fogyasztói környezet korszerűsítéséhez és ipari bázisok fejlesztéséhez;

41. *  hidrogéntöltő infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102b. pontja szerinti infrastruktúra;

42. *  hőenergia-tárolás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 130d. pontja szerinti hőenergia-tárolás;

43. *  hőszivattyú: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 108b. pontja szerinti hőszivattyú;

44. *  hulladék: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 128b. pontja szerinti hulladék;

45. *  hulladékhő: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 128c. pontja szerinti hulladékhő;

46. *  immateriális javak: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 30. pontja szerinti javak;

47. *  induló beruházás: az a tárgyi eszközök vagy immateriális javak beszerzésére irányuló beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény kapacitásának bővítését, létesítmény termékkínálatának, szolgáltatásainak a létesítményben addig nem gyártott termékekkel, nem kínált szolgáltatásokkal történő bővítését vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának, átfogó szolgáltatásainak alapvető megváltoztatását eredményezi, valamint a részesedésszerzés kivételével olyan létesítmény eszközeinek felvásárlása, amely létesítmény bezárásra került vagy felvásárlás nélkül bezárásra került volna;

48. *  innovációs klaszter: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 92. pontja szerinti klaszter;

49. *  innovációs tanácsadás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 94. pontja szerinti tanácsadás, segítségnyújtás és képzés;

50. *  innovációs támogató szolgáltatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 95. pontja szerinti szolgáltatás;

51. *  innovatív kisvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 80. pontja szerinti vállalkozás, amely a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerint kisvállalkozásnak minősül;

52. *  intelligens töltés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102e. pontja szerinti töltési művelet;

53. *  ipari kutatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 85. pontja szerinti tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat;

54. *  jármű: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102h. pontja szerinti jármű;

55. *  kapcsolt energiatermelés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 108. pontja szerinti energiatermelés;

56. *  kezelés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 128d. pontja szerinti kezelés;

57. *  kezességvállalás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 67. pontja szerinti kötelezettségvállalás;

58. *  kezességvállalás mértéke: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 68. pontja szerinti százalékos veszteségfedezeti arány;

59. *  kibocsátásmentes jármű: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102g. pontja szerinti jármű;

60. *  kiegészítő befektetés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 77. pontja szerinti befektetés;

61. *  kilépési stratégia: adott részesedésre vonatkozó tulajdonviszony pénzügyi közvetítő vagy befektető általi megszüntetésére vonatkozó terv (pl. kereskedelmi értékesítés, leírás, részvények, kölcsönök visszafizetése, más pénzügyi közvetítő vagy egyéb befektető részére történő eladás, pénzügyi intézmény részére történő eladás, valamint nyilvános forgalomba hozatallal történő értékesítés);

62. *  kisméretű, közepes piaci tőkeértékű vállalat: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 103e. pontja szerinti vállalkozás;

63. *  kiváltási tőke: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 78. pontja szerinti ügylet;

64. *  kísérleti fejlesztés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 86. pontja szerinti fejlesztés;

65. *  kis- és középvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerint meghatározott vállalkozás;

66. *  kockázatfinanszírozási célú befektetés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 71. pontja szerinti befektetés;

67. *  kölcsön: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 82. pontja szerinti megállapodás;

68. *  környezetvédelem: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 101. pontja szerinti tevékenység;

69. *  közszolgáltatás: az EUMSz 106. cikk (2) bekezdése szerinti általános gazdasági érdekű szolgáltatás;

70. *  kutatási infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 91. pontja szerinti infrastruktúra;

71. *  kutató-tudásközvetítő szervezet: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 83. pontja szerinti entitás;

72. *  kvázisajáttőke-befektetés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 66. pontja szerinti finanszírozási forma;

73. *  létesítmény: funkcionálisan megbonthatatlan egészet képező termelő vagy szolgáltató egység;

74. *  lignit: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 43a. pontja szerinti anyag;

75. *  magasan képzett munkaerő: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 93. pontja szerinti munkaerő;

76. *  megbízott fél: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 79. pontja szerinti entitás;

77. *  megújuló energia (megújuló energiaforrásból előállított energia): a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 109. pontja szerinti energia;

78. *  megújuló energiaforrásokon alapuló kapcsolt energiatermelés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 108a. cikk szerinti kapcsolt energiatermelés;

79. *  megújuló hidrogén: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102c. pontja szerinti hidrogén;

80. *  megújuló villamos energia: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102d. pontja szerinti villamos energia;

81. *  megvalósíthatósági tanulmány: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 87. pontja szerinti értékelés és elemzés;

82. *  megváltozott munkaképességű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 3. pontja szerinti személy;

83. *  mobil végberendezés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102j. pontja szerinti berendezés;

84. *  földi kiszolgálást végző mobil berendezés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102i. pontja szerinti berendezés;

85. *  működési eredmény: a beruházásnak az Sztv. 3. § (4) bekezdés 5. pontja szerinti hasznos élettartama alatt elért – a projektkockázat és a tőkeköltség alapján a támogatást nyújtó által jóváhagyott diszkonttényezővel diszkontált – bevételei, csökkentve az ugyanezen diszkonttényezővel diszkontált működési költségekkel, így különösen a személyi jellegű ráfordítással, anyagköltséggel, a szerződéses szolgáltatással, a távközléssel, az energiával és a karbantartással, a bérleti díjjal, az adminisztrációval összefüggő költséggel, kivéve az olyan értékcsökkenési és finanszírozási költséget, amelyet beruházási támogatásból már fedeztek, azzal, hogy ha a számítás eredménye negatív, a működési eredmény értéke nulla;

86. *  nagyberuházás: az az induló beruházás, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költségek összege az összeszámítási szabályt figyelembe véve jelenértéken meghaladja az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget;

87. *  nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 107. pontja szerinti energiatermelés;

88. *  nagyvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 24. pontja szerinti vállalkozás;

89. *  nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az Atr. 6. §-ában meghatározott vállalkozás;

90. *  okosfunkció-fogadási alkalmasság: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 103d. pontja szerinti jellemző;

91. *  összeszámítási szabály: a nagyberuházás elszámolható költségei kiszámításakor egyetlen beruházásnak kell tekinteni a kérelemben szereplő beruházást és a kérelmet benyújtó beruházó, valamint a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó által a kérelemben szereplő beruházás megkezdésétől számított háromszor háromszázhatvanöt napos időszakon belül a kérelemben szereplő beruházással azonos vármegyében megkezdett, ugyanazon vagy hasonló tevékenységhez kapcsolódó, regionális beruházási támogatásban részesülő beruházást;

92. *  pénzügyi közvetítő: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 34. pontja szerinti pénzügyi intézmény;

93. *  primerenergia: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 103a. pontja szerinti energia;

94. *  projekt (beruházás) megkezdése:

a) építési munka esetén az építési naplóba történő első bejegyzés vagy az építésre vonatkozó első visszavonhatatlan kötelezettségvállalás időpontja;

b) tárgyi eszköz és immateriális javak beszerzése esetén

ba) a vállalkozás általi első jogilag kötelező érvényűnek tekintett megrendelés napja,

bb) – a ba) alpont szerinti megrendelés hiányában – az arra vonatkozóan megkötött, jogilag kötelező érvényűnek tekintett szerződés létrejöttének a napja,

bc) – a ba) alpont szerinti megrendelés és a bb) alpont szerinti szerződés hiányában – a beruházó által aláírással igazolt átvételi nap az első beszerzett gép, berendezés, anyag vagy termék szállítását igazoló okmányon;

c) létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás időpontja;

d) az a)–c) pont közül több pont együttes megvalósulása esetén a legkorábbi időpont, azzal, hogy nem tekinthető a projekt (beruházás) megkezdésének a földterület megvásárlása, ha az nem képezi a projekt (beruházás) elszámolható költségét, valamint az előkészítő munka költségének felmerülése;

95. *  sajáttőke-befektetés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 74. pontja szerinti befektetés;

96. *  súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 99. pontja szerinti személy;

97. *  személyi jellegű ráfordítás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 88. pontja szerinti ráfordítás;

98. *  személyszállítási közszolgáltatás: a nyilvánosság számára megkülönböztetés nélkül és folyamatosan nyújtott általános gazdasági érdekű személyszállítási szolgáltatás;

99. *  személyszállítási közszolgáltatási szerződés: a személyszállítási ágazathoz kapcsolódó közszolgáltatás vonatkozásában az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk i) pontja szerinti szerződés;

100. *  szervezési innováció: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 96. pontja szerinti innováció;

101. *  szén-dioxid-leválasztás és -tárolás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 131a. pontja szerinti technológiák összessége;

102. *  szén-dioxid-leválasztás és -hasznosítás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 131b. pontja szerinti technológiák összessége;

103. *  szénipar: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 13. pontja szerinti, szén kitermelésével kapcsolatos tevékenység;

104. *  szinten tartást szolgáló eszköz: olyan eszköz, amely a kedvezményezett által már használt tárgyi eszközt, immateriális javakat váltja ki anélkül, hogy a kiváltás az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, a termelési, illetve a szolgáltatási folyamat alapvető változását vagy bővülését eredményezné;

105. *  szokásos piaci feltételek: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 39a. pontja szerinti feltétel;

106. *  támogatási intenzitás: az Atr. 2. § 15. pontja szerinti intenzitás;

107. *  támogatási program: az Atr. 2. § 16. pontja szerinti program;

108. *  támogatástartalom: az Atr. 2. § 19. pontja szerinti tartalom;

109. *  tárgyi eszköz: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 29. pontja szerinti eszköz;

110. *  tesztelési és kísérleti infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 98a. pontja szerinti infrastruktúra;

111. *  természeti katasztrófa: az (EU) 2022/2472 bizottsági rendelet 2. cikk 38. pontja szerinti természeti jelenség;

112. *  tiszta üzemű jármű: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102f. pontja szerinti jármű;

113. *  tőkejuttatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 70. pontja szerinti juttatás;

114. *  tőzsdén nem jegyzett kis- és középvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 76. pontja szerinti kis- és középvállalkozás;

115. *  uniós szabvány: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102. pontja szerinti szabvány;

116. *  újrafeldolgozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 128. pontja szerinti tevékenység;

117. *  újrahasználat: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 126. pontja szerinti használat;

118. *  újrahasználatra való előkészítés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 127. pontja szerinti előkészítés;

119. *  versenyeztetéses ajánlattételi eljárás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 38. pontja szerinti eljárás.

3. Támogatási jogcímek

3. § (1) E rendelet alapján támogatható tematikus területek:

a) szakképzés,

b) kutatás és innováció,

c) mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozása,

d) migrációkezelés támogatása és az integrációs intézkedések előmozdítása,

e) energiahatékonyság és megújuló energiaforrások,

f) víz- és szennyvízkezelés,

g) egészségügy és szociális védelem, és

h) kisebbségek és társadalmilag hátrányos helyzetű csoportok.

(2) *  Ha az (1) bekezdés szerinti tematikus területeken megvalósított tevékenységekhez nyújtott támogatás az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, az (1) bekezdés

1. a) pontja szerinti tematikus területekhez tartozó tevékenységekhez képzési támogatás és csekély összegű támogatás,

2. *  b) pontja szerinti tematikus területekhez tartozó tevékenységekhez regionális beruházási támogatás, kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás, kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás, innovációs klaszterre nyújtott támogatás, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott innovációs támogatás, eljárási innováció és szervezési innováció támogatása, halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott kutatás-fejlesztési támogatás, képzési támogatás, környezetvédelmi és energetikai tanulmányhoz és tanácsadási szolgáltatáshoz nyújtott támogatás, helyi infrastruktúrára irányuló támogatás és csekély összegű támogatás,

3. *  c) pontja szerinti tematikus területekhez tartozó tevékenységekhez regionális beruházási támogatás, kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás, kis- és középvállalkozás vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás, induló vállalkozásnak nyújtott támogatás, kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás, helyi infrastruktúrára irányuló támogatás, kockázatfinanszírozási támogatás és csekély összegű támogatás,

4. *  d) és g) pontja szerinti tematikus területekhez tartozó tevékenységekhez csekély összegű támogatás,

5. *  e) pontja szerinti tematikus területekhez tartozó tevékenységekhez a dekarbonizációt is magában foglaló környezetvédelmi beruházási támogatás, elektromos- vagy hidrogéntöltő infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás, tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes járművek beszerzésére és járművek utólagos átalakítására nyújtott beruházási támogatás, épületek energiahatékonyságának kivételével az energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás, épület-energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás, energiahatékonyság-alapú szerződések megkötését elősegítő támogatás, megújuló energia, megújuló hidrogén és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez nyújtott beruházási támogatás, energiahatékony távfűtéshez és távhűtéshez nyújtott beruházási támogatás, erőforrás-hatékonyságra és körforgásos gazdaságra való átállás támogatására irányuló beruházási támogatás, energetikai célú infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás, környezetvédelmi és energetikai tanulmányhoz és tanácsadási szolgáltatáshoz nyújtott támogatás és csekély összegű támogatás,

6. *  f) pontja szerinti tematikus területekhez tartozó tevékenységekhez közszolgáltatásért járó ellentételezés és csekély összegű támogatás és

7. *  h) pontja szerinti tematikus területekhez tartozó tevékenységekhez képzési támogatás, hátrányos helyzetű munkavállaló felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás, hátrányos helyzetű munkavállalók segítésének költségeit ellentételező támogatás és csekély összegű támogatás

nyújtható.

4. Összeférhetetlenség, adat- és titokvédelem

4. § A pályázatok értékelésében, a programok és a projektek végrehajtásában, a hitelesítési, igazolási és ellenőrzési tevékenységekben részt vevő szervekre és személyekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokra a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény rendelkezései irányadók.

5. § A pályázatok értékelésében, a programok és a projektek végrehajtásában, a hitelesítési, igazolási és ellenőrzési tevékenységekben részt vevő szervek és személyek a megismert pályázatokat az értékelésre, továbbá a Svájci Hozzájárulásra vonatkozó előírások szerinti célra használhatják fel.

II. FEJEZET

INTÉZMÉNYRENDSZER

5. Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter feladata

6. § Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter

a) figyelemmel kíséri az együttműködési program végrehajtását, a támogatási intézkedések hatásait és azokról írásban tájékoztatja a Kormányt,

b) javaslatot tesz a Nemzeti Irányító Hatóság útján az együttműködési program irányítási, finanszírozási, intézményi és szabályozási rendszerének kialakítására, fejlesztésére,

c) előkészíti az együttműködési program végrehajtását szolgáló költségvetési források felhasználására vonatkozó szabályozást,

d) gondoskodik az együttműködési program keretében biztosított állami támogatások versenyszempontú ellenőrzésének koordinálásáról, és

e) gondoskodik a Nemzeti Irányító Hatóság mint hitelesítést végző szerv feladatkörébe tartozó közbeszerzések ellenőrzéséről.

6. Az államháztartásért felelős miniszter feladata

7. § (1) *  Az államháztartásért felelős miniszter feladata az együttműködési program végrehajtásával összefüggésben a támogatások ellenőrzésének szabályozása, harmonizációja, koordinációja, valamint az igazoló hatóság feladatellátásának biztosítása.

(2) * 

7. A Nemzeti Irányító Hatóság feladata

8. § (1) A Nemzeti Irányító Hatóság felel az együttműködési program célkitűzéseinek eléréséért, valamint szabályszerű végrehajtásáért és fenntartásáért.

(2) A Nemzeti Irányító Hatóság feladatai különösen a következők:

1. kapcsolattartóként jár el az együttműködési programmal összefüggésben, képviseli Magyarországot a svájci hatóságok előtt,

2. biztosítja a megfelelő jogszabályi háttér kialakítását,

3. biztosítja a vonatkozó jogszabályok, különösen az állami támogatási szabályok betartását,

4. biztosítja a nemzeti szintű irányítási és ellenőrzési rendszer létrehozását, működtetését, leírásának elkészítését valamint felügyeli a programszintű irányítási és ellenőrzési rendszer létrehozását, működtetését, leírásának elkészítését, és benyújtja a leírásokat az audit hatóság részére,

5. lebonyolítja a pályáztatás folyamatát a projektek esetében,

6. megköti a támogatási szerződéseket az illetékes szervezetekkel,

7. összehangolja az együttműködési programot más programokkal, a nemzeti stratégiákkal és azok végrehajtásával,

8. biztosítja a támogatási intézkedések előrehaladásának ellenőrzését és értékelését, valamint a fenntartási kötelezettségek teljesítését,

9. elkészíti az éves és a záró programjelentést és benyújtja azokat a svájci hatóságokhoz,

10. összehívja és megtartja a 48. § szerinti éves ülést,

11. eleget tesz az együttműködési program végrehajtásával kapcsolatos, a Nemzeti Irányító Hatóság által biztosítandó nyilvánossági és tájékoztatási követelményeknek,

12. gondoskodik a monitoringról, ellenőrzésről,

13. gondoskodik az együttműködési program végrehajtása során előforduló szabálytalanságok megelőzéséről, feltárásáról és orvoslásáról,

14. létrehozza a tanácsadó bizottságokat és szükség esetén az értékelő bizottságokat,

15. létrehozza az irányító bizottságot támogatási intézkedésenként,

16. létrehozza az operatív bizottságot,

17. biztosítja a támogatási intézkedések minőségét és előrehaladását, e célból rendszeresen értékeli az együttműködési program során felmerülő kockázatokat, és megtesz minden szükséges intézkedést a kockázatok mérséklése érdekében,

18. előzetesen jóváhagyja a támogatási intézkedés módosítását amennyiben az nem tartozik az irányító bizottság hatáskörébe,

19. ösztönzi a partnerségeket és a szakértelem cseréjét az érintett kedvezményezett és adott esetben a svájci partnerek vagy szakértők között,

20. biztosítja az együttműködési program hivatalos dokumentációjának minimum 10 éven keresztül történő megőrzését, és

21. kiadja a végrehajtáshoz és fenntartáshoz kapcsolódó eljárásrendeket és útmutatókat.

(3) A Nemzeti Irányító Hatóság pénzügyi lebonyolításhoz kapcsolódó feladatai tekintetében gondoskodik

a) *  a technikai támogatás és a programmenedzsment forrás tekintetében benyújtott kifizetési kérelmek ellenőrzéséről és az elszámolható költségek hitelesítéséről,

b) a támogatás folyósításáról a kedvezményezettek részére,

c) a költségvetési tervezési feladat ellátásáról,

d) a technikai támogatás forrásainak kezeléséről,

e) a pénzügyi lebonyolítás folyamatának ellenőrzéséről, és

f) a pénzügyi feladatok tekintetében történő adatszolgáltatásról.

(4) A Nemzeti Irányító Hatóság az Országspecifikus feltételekben meghatározott feladatokat delegálhat a közreműködő szervezetre, amellyel összefüggésben jóváhagyja a közreműködő szervezet által elkészített működési kézikönyvet és ellenőrzési nyomvonalat, valamint azok módosításait.

8. Az igazoló hatóság feladata

9. § Az igazoló hatóság

a) pénzügyi ellenőrzést gyakorol az együttműködési program felett,

b) biztosítja, hogy a Nemzeti Irányító Hatóság, a közreműködő szervezet és a program operátor alkalmazza Magyarország közpénzekre vonatkozó szabályait és eljárásait,

c) megnyitja és kezeli az együttműködési program keretében folyósított hozzájárulás fogadására szolgáló elkülönített bankszámlát,

d) benyújtja a hitelesített visszatérítési kérelmeket a svájci hatóságok részére,

e) nyilvántartást vezet a svájci hatóságok részére benyújtott visszatérítési kérelmekről, és

f) a programszámlára érkező hozzájárulás összegét a költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezetébe utalja a Nemzeti Irányító Hatóság által meghatározott ütemezésben.

9. Az audit hatóság feladata

10. § (1) Az audit hatóság felel az együttműködési program második szintű ellenőrzéséért.

(2) Az együttműködési program végrehajtásával összefüggésben az audit hatóság feladatai különösen a következők:

a) elkészíti a nemzeti szintű, valamint a programszintű irányítási és ellenőrzési rendszer leírásához kapcsolódó jelentést és véleményt,

b) elkészíti és benyújtja a svájci hatóságok részére az ellenőrzési stratégiát és éves ellenőrzési tervet,

c) elvégzi a szükséges rendszerellenőrzéseket,

d) elvégzi a támogatási intézkedések mintavételes ellenőrzését,

e) elkészíti és benyújtja a svájci hatóságok részére az éves ellenőrzési jelentést,

f) közreműködik a svájci hatóságok szervei által lefolytatott ellenőrzésekről készült jelentések véleményezésében, és

g) biztosítja, hogy az ellenőrzések megfeleljenek a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési szabványoknak.

10. A közreműködő szervezet feladata

11. § A közreműködő szervezet

1. ellátja azokat a Nemzeti Irányító Hatóság és a program operátor által átruházott feladatokat,

2. közreműködik a pályáztatás lebonyolításában,

3. közreműködik a támogatáselőkészítési alap kezelésében,

4. ügyfélszolgálatot működtet,

5. előkészíti a támogatási szerződéseket,

6. közreműködik a támogatási szerződések módosításában,

7. *  kockázatelemzés alapján éves helyszíni ellenőrzési tervet készít, és annak megfelelően lefolytatja a helyszíni ellenőrzéseket,

8. tájékoztatást nyújt a kedvezményezetteknek a támogatási intézkedések lebonyolítására vonatkozó szabályokról,

9. pénzügyi szempontból ellenőrzi a kedvezményezettek által benyújtott jelentéseket, továbbá nyomon követi e jelentéseken keresztül az adott támogatási intézkedés megvalósításához kapcsolódó mérföldkövekkel összhangban annak előrehaladását,

10. beszámol a végrehajtás előrehaladásáról az éves ülésen,

11. adatot szolgáltat a program operátor és a Nemzeti Irányító Hatóság által elkészítendő jelentésekhez,

12. ellenőrzi a közbeszerzési dokumentumokat szükség szerint a közbeszerzési eljárás megindítása előtt, az eredményhirdetést és a közbeszerzési szerződés megkötését és módosítását megelőzően a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés és a műszaki minőségbiztosítás szempontjából,

13. megfigyelőként részt vehet a közbeszerzési ajánlatok bontása és bírálata során,

14. a támogatási intézkedések végrehajtásáról a támogatási szerződésben meghatározott időközönként jelentést készít a Nemzeti Irányító Hatóság részére,

15. közreműködik az együttműködési program kommunikációs tervének kidolgozásában és az együttműködési program nyilvánosságának biztosításában,

16. hitelesíti a kedvezményezettek által benyújtott kifizetési kérelmeket, összeállítja és megküldi a kifizetési dokumentációkat a Nemzeti Irányító Hatóság részére,

17. működteti a végrehajtást támogató és az adatok nyilvántartását biztosító hazai informatikai rendszert,

18. biztosítja az egyes támogatási intézkedések végrehajtásához kapcsolódó nyomtatott és elektronikus formátumú dokumentumok elkülönített rendben történő nyilvántartását és archiválását, és lehetővé teszi az azokba való betekintést a más szervek által lefolytatott ellenőrzések céljából,

19. felel a programkomponens szintű és a projekt szintű szabálytalanságok kivizsgálásáért, a szabálytalanság-eljárási jegyzőkönyv elkészítéséért, és a szabálytalanságokkal kapcsolatos döntések végrehajtásának nyomon követéséért, és

20. közreműködik a támogatási intézkedésekre vonatkozó fenntartási feladatok ellátásában.

11. A program operátor feladata

12. § A program operátor feladatai különösen a következők:

1. felel a program előkészítéséért, végrehajtásáért és a fenntartási kötelezettségek ellenőrzéséért a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség elveivel összhangban,

2. biztosítja, hogy a támogatott program hozzájáruljon az együttműködési program átfogó céljaihoz és a programtól elvárt eredményekhez és célokhoz, valamint biztosítja a Szabályzatnak, a támogatási szerződéseknek, illetve a jogszabályoknak való megfelelést a program végrehajtása során,

3. a Nemzeti Irányító Hatóság ajánlásai alapján, a közreműködő szervezet bevonásával elkészíti a programszintű irányítási és ellenőrzési rendszer leírását és az ellenőrzési nyomvonalat, valamint jóváhagyásra megküldi azokat a Nemzeti Irányító Hatóság részére,

4. lebonyolítja a pályáztatás folyamatát,

5. megköti a támogatási szerződéseket az illetékes szervezetekkel,

6. közreműködik a programot érintő ellenőrzések lefolytatásában,

7. ellenőrzi és értékeli a programkomponensek előrehaladását és minőségét, valamint a fenntartási kötelezettségek teljesítését,

8. összeállítja a programszintű jelentéseket a programkomponens szintű jelentések alapján, és benyújtja a Nemzeti Irányító Hatósághoz,

9. igazolja a programkomponens operátorok teljesítését,

10. meghatározza a közreműködő szervezet által ellátandó feladatokat és igazolja azok teljesítését,

11. felel a programkomponens szintű szabálytalanságok kivizsgálásáért, a szabálytalanság-eljárási jegyzőkönyv elkészítéséért, és a szabálytalanságokkal kapcsolatos döntések végrehajtásának nyomon követéséért,

12. eleget tesz a program végrehajtásával kapcsolatos, programszintű nyilvánossági követelményeknek,

13. tájékoztatja a programkomponens operátort a programkomponens lebonyolítására vonatkozó szabályokról, és

14. biztosítja a program hivatalos dokumentációjának a támogatási intézkedés befejezését követő 10 éven keresztül történő megőrzését.

12. Az operatív bizottság

13. § (1) A Nemzeti Irányító Hatóság operatív bizottságot hoz létre.

(2) Az operatív bizottság elnöke a Nemzeti Irányító Hatóság vezetője.

(3) *  Az operatív bizottság állandó tagjai az operatív bizottság elnökének felkérése alapján a nemzeti szintű szervek, a program operátorok és a projektgazdák, illetve az érintett ágazati minisztériumok képviselői.

(4) Az operatív bizottság eseti tagjai az operatív bizottság elnökének felkérése alapján más szervezetek képviselői.

(5) Az operatív bizottság ügyrendjét az operatív bizottság hagyja jóvá.

(6) Az operatív bizottság feladata, hogy rendszeresen megvizsgálja az együttműködési program végrehajtásának előrehaladását az elvárt eredmények és célok elérésében. Az operatív bizottság tagjai támogatják a Nemzeti Irányító Hatóság munkáját.

13. Az irányító bizottság

14. § (1) A Nemzeti Irányító Hatóság az egyes támogatási intézkedések végrehajtására irányító bizottságot hozhat létre

(2) Az irányító bizottság tagjai

a) a Nemzeti Irányító Hatóság, mint elnök,

b) a projektgazda vagy a program operátor, mint titkár,

c) a svájci hatóságok, és

d) szükség szerint a Svájci Államszövetség és Magyarország más, a támogatási intézkedéshez tematikus, pénzügyi vagy operatív módon kapcsolódó szerve.

(3) Az irányító bizottság feladata

a) felügyeli a végrehajtás előrehaladását, és javaslatokat tesz a fejlesztésekre,

b) a Szabályzatban meghatározottakkal összhangban jóváhagyja a programkomponenseket,

c) a 38. § (5) és (6) bekezdésével összhangban ideiglenesen vagy véglegesen jóváhagyja a támogatási intézkedésnek a kedvezményezett kérelme alapján történő módosításait, és

d) teljesíti a támogatási megállapodásban meghatározott egyéb feladatokat.

(4) Az irányító bizottság munkáját a közreműködő szervezet adminisztratív feladatellátásával támogatja.

(5) Az irányító bizottság pontos összetételét és tagjainak szavazati jogát a vonatkozó támogatási megállapodás határozza meg.

(6) Az irányító bizottság évente legalább egyszer ülésezik.

(7) Az irányító bizottság működésére vonatkozó szabályokat az ügyrend tartalmazza.

14. A tanácsadó bizottság

15. § (1) A Nemzeti Irányító Hatóság a kiválasztási eljárás átláthatósága érdekében a projektek vagy programkomponensek kiválasztása céljából tanácsadó bizottságokat hozhat létre.

(2) A tanácsadó bizottság üléseit a Nemzeti Irányító Hatóság hívja össze és vezeti.

(3) A tanácsadó bizottság tagjai a Nemzeti Irányító Hatóság, a Program Operátor, a közreműködő szervezet, az érintett ágazati minisztériumok, háttérintézmények, a regionális és helyi hatóságok, a felsőoktatási intézmények, a civil társadalom és a magánszektor képviselői. A svájci hatóságok vagy az általuk kijelölt harmadik személy jogosult megfigyelőként részt venni a tanácsadó bizottság ülésein.

(4) A tanácsadó bizottság feladata a pályáztatás során a pályázati felhívás dokumentációjának előzetes értékelése és hitelesítése, valamint a pályáztatási folyamat utólagos vizsgálata.

III. FEJEZET

A KIVÁLASZTÁSI FOLYAMAT

15. Általános szabályok

16. § A támogatás nyújtása az egyes tematikus területeken pályáztatás vagy nevesítés útján történik.

16. A támogatási intézkedés kiválasztási folyamata

17. § (1) A támogatás igénylésére jogosult lehet bármely Magyarország vagy a Svájci Államszövetség területén székhellyel rendelkező jogi személy, valamint magyar állampolgárságú vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező természetes személy, ha megfelel a pályázati felhívásban meghatározott feltételeknek. A támogatást igénylők körét a pályázati felhívások határozzák meg.

(2) Az átláthatóságot, az esélyegyenlőséget és a megfelelő tájékoztatást a pályáztatási eljárás során biztosítani kell.

(3) A pályáztatás részletes szabályait az általános pályázati útmutató és az adott pályázati felhívás rögzíti.

18. § (1) A pályázati felhívást a Nemzeti Irányító Hatóság a tanácsadó bizottság javaslatai alapján dolgozza ki a svájci hatóságokkal, az ágazati minisztériumokkal és a közreműködő szervezettel együttműködésben.

(2) A Nemzeti Irányító Hatóság a pályázati felhívás tervezetét előzetes állami támogatási szempontú vizsgálatra az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter részére megküldi.

(3) A Nemzeti Irányító Hatóság tájékoztatja a pályázati felhívás közzététele előtt legalább 10 munkanappal a svájci hatóságokat a közzététel napjáról és megküldi a végleges pályázati felhívást.

(4) A pályázati felhívást a Nemzeti Irányító Hatóság az együttműködési program hivatalos honlapján magyar és angol nyelven közzéteszi, valamint gondoskodik a nyilvánosság számára történő egyéb hozzáférésről.

(5) A pályázati felhívás tartalmazza különösen

1. a pályázat benyújtásának határidejét,

2. a pályázat benyújtásának módját, helyét,

3. a pályázat benyújtására jogosultak körét,

4. a pályázat befogadásának feltételeit, formai követelményeket és értékelési szempontokat,

5. a támogatható tevékenységek és elszámolható költségek körét,

6. a kiválasztási és döntéshozatali folyamatot,

7. a pályázat elkészítéséhez összeállított útmutatót és pályázati adatlapot, valamint a csatolandó mellékletek listáját,

8. a pályázati felhívás keretében rendelkezésre álló teljes támogatási forrást, az egyes támogatási intézkedések részére megítélhető támogatás legalacsonyabb és legmagasabb összegét, valamint a társfinanszírozás szabályait,

9. az arra történő utalást, hogy a támogatás visszatérítendő vagy nem visszatérítendő,

10. a támogatás folyósításával kapcsolatos rendelkezéseket,

11. az önerő biztosítására vonatkozó követelményeket,

12. hivatkozást a Szabályzatra, jogszabályokra, valamint a pályázati felhívás szempontjából releváns útmutatókra,

13. a partnerséggel kapcsolatos esetleges követelményeket,

14. további információkat és a kapcsolattartók elérhetőségét,

15. a pályázati felhívással kapcsolatos kérdések megküldésére és megválaszolására rendelkezésre álló határidőt,

16. a támogatási intézkedések megvalósításával összefüggésben alkalmazandó összeférhetetlenségi szabályokat,

17. a biztosíték nyújtásával kapcsolatos kötelezettségeket, és

18. szükség szerint, a támogatáselőkészítési alap igénybevételének feltételeit.

(6) A támogatást igénylőnek a pályázati felhívás közzétételétől számított legalább 2 hónap áll rendelkezésre a pályázat benyújtására.

(7) A pályázatot angol nyelven kell benyújtani.

19. § (1) Ha a pályázati felhívás módosítása válik szükségessé, a Nemzeti Irányító Hatóság a közreműködő szervezettel együttműködve kidolgozza a módosítás tartalmát.

(2) A Nemzeti Irányító Hatóság a módosítás tartalmát és indokait megküldi véleményezésre a tanácsadó bizottságnak, majd jóváhagyásra a svájci hatóságok részére, majd a jóváhagyást követően mindezekről az együttműködési program hivatalos honlapján közleményt jelentet meg.

(3) A módosítást megelőzően fennállott feltételek alapján benyújtott pályázat nem kerülhet kedvezőtlenebb helyzetbe a módosított feltételeknek megfelelően benyújtott pályázatokkal szemben. Ha a pályázati felhívás módosítása miatt a módosítás előtti feltételekkel benyújtott pályázat nem értékelhető, úgy a közreműködő szervezet hiánypótlást rendel el.

20. § (1) Folyamatos elbírálású pályázati felhívás esetén, ha a támogatásra rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret kimerül vagy annak kimerülése valószínűsíthető, a Nemzeti Irányító Hatóság a benyújtási határidő letelte előtt a benyújtás lehetőségét felfüggesztheti vagy a pályázatot lezárhatja, és az erről szóló tájékoztatást az együttműködési program hivatalos honlapján közzéteszi.

(2) Ha a felfüggesztés időpontja előtt beérkezett támogatási igényekről hozott döntést követően a támogatásra rendelkezésre álló keret nem merült ki, a felfüggesztést meg lehet szüntetni és új benyújtási határidőt lehet meghatározni.

21. § (1) Az együttműködési programban a támogatások odaítélése pályáztatás útján, kétkörös eljárásban történik.

(2) Az első körben a támogatást igénylő első körös pályázatot nyújt be a pályázati felhívásban meghatározott feltételek szerint.

(3) Ha a pályázati felhívás erre lehetőséget ad, az első körös pályáztatás során a támogatást igénylő a támogatáselőkészítési alap igénybevételével támogatást igényelhet a második körös pályázat kidolgozására a 44. alcímben meghatározottak szerint.

(4) A második körben a támogatást igénylő második körös pályázatot nyújt be a pályázati felhívásban meghatározott feltételek szerint.

(5) A pályázatot a pályázati felhívásban meghatározott szempontok szerint értékelik.

(6) A pályázati felhívásra benyújtott pályázat értékelésére abban az esetben kerülhet sor, ha az megfelel a befogadási kritériumoknak és a formai követelményeknek.

22. § (1) A pályáztatási eljárásban részt vesz a tanácsadó bizottság.

(2) A tanácsadó bizottság a pályáztatás során

a) előzetesen értékeli és hitelesíti a pályázati felhívás és módosításának dokumentációját, beleértve a kiválasztási kritériumokat, és

b) elvégzi a pályáztatási folyamat utólagos vizsgálatát és érvényesítését.

23. § (1) A közreműködő szervezet megvizsgálja, hogy a beérkezett pályázat megfelel-e a pályázati felhívásban meghatározott befogadási kritériumoknak.

(2) A közreműködő szervezet a benyújtási határidőtől számított 7 munkanapon belül írásban tájékoztatja a támogatást igénylőt a pályázat befogadásáról, vagy ha a befogadási kritériumoknak nem felelt meg, a pályázat elutasításáról. Elutasítás esetén a tájékoztatásnak tartalmaznia kell az elutasítás indokait és a kifogás benyújtásának lehetőségét és módját.

(3) Ha a beérkező pályázatok száma jelentősen meghaladja a tervezettet, a Nemzeti Irányító Hatóság egy alkalommal engedélyezheti a közreműködő szervezet részére a (2) bekezdés szerinti határidő legfeljebb 5 munkanappal történő meghosszabbítását.

(4) A befogadási kritériumokat nem teljesítő pályázat esetén hiánypótlásnak nincs helye.

24. § (1) A közreműködő szervezet megvizsgálja, hogy a befogadott pályázat megfelel-e a pályázati felhívásban meghatározott formai követelményeknek.

(2) Ha a pályázat megfelelt a pályázati felhívásban meghatározott formai követelményeknek, a közreműködő szervezet a legutolsó, befogadási kritériumok szerint vizsgált pályázat befogadásától számított 7 munkanapon belül írásban tájékoztatja a támogatást igénylőt a pályázat formai követelményeknek való megfeleléséről.

(3) Ha a pályázat nem felel meg a pályázati felhívásban meghatározott formai követelményeknek, a közreműködő szervezet a legutolsó, befogadási kritériumok szerint vizsgált pályázat befogadásától számított 7 munkanapon belül, legalább 5 munkanapos határidő kitűzésével, a hiányosságok megjelölésével felszólítja a támogatást igénylőt a pályázata kijavítására vagy kiegészítésére. A hiánypótlási felhívás teljesítésére egy alkalommal van lehetőség.

(4) Ha a beérkező pályázatok száma meghaladja a közreműködő szervezet által a pályázat meghirdetésekor tervezettet, a Nemzeti Irányító Hatóság egy alkalommal engedélyezheti a közreműködő szervezet részére a (3) bekezdés szerinti felszólítás megküldésére rendelkezésre álló határidő legfeljebb 5 munkanappal történő meghosszabbítását.

(5) Ha a támogatást igénylő a hiánypótlást határidőre nem, vagy újból hiányosan nyújtja be, és így a pályázat nem felel meg a pályázati felhívásban meghatározott formai követelményeknek, a közreműködő szervezet a határidő lejártától, vagy a hiánypótlás beérkezésétől számított 5 munkanapon belül írásban tájékoztatja a támogatást igénylőt a pályázat elutasításáról. Elutasítás esetén a tájékoztatásnak tartalmaznia kell az elutasítás indokait és a kifogás benyújtásának lehetőségét és módját.

(6) Ha a támogatást igénylő a hiánypótlást határidőre teljesítette és ezáltal a pályázat a formai követelményeknek megfelelt, a közreműködő szervezet a hiánypótlás beérkezésétől számított 5 munkanapon belül írásban tájékoztatja a támogatást igénylőt a pályázat formai követelményeknek való megfeleléséről.

25. § (1) A befogadási kritériumoknak és a formai követelményeknek megfelelő pályázatok listáját a közreműködő szervezet az utolsó hiánypótlási határidőt követő 5 munkanapon belül felterjeszti a Nemzeti Irányító Hatósághoz.

(2) A Nemzeti Irányító Hatóság az egyes pályázatok értékelésére két független és pártatlan szakértőt jelöl ki a közreműködő szervezet által rendelkezésre bocsátott szakértői körből. A szakértői kör létrehozása a Nemzeti Irányító Hatóság közreműködésével történik.

(3) Ha az értékelési szempontrendszer különböző szakterületi kompetenciákat igénylő értékelést tesz szükségessé, az egyes szakmailag elkülönülő pályázati részek értékelésére a Nemzeti Irányító Hatóság külön szakértőket jelöl ki a (2) bekezdés alapján. A különböző szakterületek részenkénti értékelését végző szakértők szakértői csoportokat hoznak létre. Egy pályázatot két szakértői csoport értékel, az értékelők szakértői csoportba rendezéséről a Nemzeti Irányító Hatóság dönt.

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti szakértőket az (1) bekezdés szerinti pályázati lista Nemzeti Irányító Hatóság általi kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül jelölik ki, ezen időpontig a közreműködő szervezet a szakértői kör rendelkezésre állásáról gondoskodik.

26. § (1) A szakértők, illetve szakértői csoportok külön-külön értékelik és pontozzák a pályázatokat a pályázati felhívásban meghatározott értékelési szempontoknak megfelelően.

(2) Ha a pályázatok értékelése során tisztázandó kérdés merül fel, az értékelést végző szakértők azt a közreműködő szervezeten keresztül teszik fel a támogatást igénylőnek, amelynek megválaszolására a kérdés kézhezvételétől számítva legalább 3 munkanapos határidőt kell biztosítani. A szakértő az értékelői feladatait úgy szervezi meg, hogy legfeljebb az értékelés megkezdését követő 10 munkanapon belül kerüljön sor az esetleges kérdés közreműködő szervezet részére történő megküldésére.

(3) A pályázatok értékelését a szakértők kijelölésétől számított 15 munkanapon belül kell elvégezni, amely határidőbe nem számít bele az esetleges tisztázó kérdés közreműködő szervezet részére történő megküldése és a tisztázó kérdés megválaszolása között eltelt idő.

27. § (1) A közreműködő szervezet az értékelések eredményét az adott értékelési folyamat során vizsgálandó utolsó értékelés beérkezésétől számított 5 munkanapon belül összesíti. A pályázatok rangsorolása céljából a szakértők, illetve szakértői csoportok által adott pontszámok számtani átlagát kell alkalmazni.

(2) Ha adott pályázat vagy a 25. § (3) bekezdése szerinti részenkénti értékelés vonatkozásában a két szakértő, illetve szakértői csoport által adott pontszámok különbsége meghaladja a magasabb pontszám 30%-át, a közreműködő szervezet haladéktalanul értesíti a Nemzeti Irányító Hatóságot. A Nemzeti Irányító Hatóság ezen értesítést követő 3 munkanapon belül egy, a korábbi értékelést végző személyektől eltérő harmadik szakértőt, illetve szakértői csoportot jelöl ki a pályázat értékelésére a közreműködő szervezet által rendelkezésre bocsátott szakértői körből. A pályázat harmadik szakértő, illetve szakértői csoportot általi értékelését a kijelölésétől számított 5 munkanapon belül kell elvégezni, amely határidőt a Nemzeti Irányító Hatóság indokolt esetben 5 munkanappal meghosszabbíthatja. Ilyen esetben a három értékelés közül a két egymáshoz legközelebb álló pontszám átlagát kell figyelembe venni a pályázatok értékeléséhez.

28. § (1) A pályáztatási eljárásban részt vesz az értékelő bizottság.

(2) Az értékelő bizottságot a Nemzeti Irányító Hatóság hozza létre pályázati felhívásonként a benyújtott pályázatok vizsgálatára.

(3) Az értékelő bizottság összetételét a pályázati felhívás határozza meg.

(4) Az értékelő bizottság jogait és kötelezettségeit a működését meghatározó ügyrend rögzíti, amelyet a Nemzeti Irányító Hatóság készít el a svájci hatóságok egyetértésével.

(5) Az értékelő bizottság titkársági feladatait a közreműködő szervezet látja el.

(6) Az értékelő bizottság az értékelés eredményét figyelembe véve kiválasztja a támogatásra javasolt pályázatokat és döntési javaslatot készít.

(7) Az értékelő bizottság ülését a Nemzeti Irányító Hatóság a pályázatok értékelése alapján felállított rangsor kézhezvételét követő 15 munkanapon belüli időpontra hívja össze. Az értékelő bizottság ülésein a svájci hatóságok vagy az általuk kijelölt harmadik személy megfigyelőként részt vehet. A Nemzeti Irányító Hatóság 5 munkanappal az ülések megkezdése előtt tájékoztatja a svájci hatóságot az értékelő bizottság ülésének időpontjáról.

(8) A közreműködő szervezet legalább 5 munkanappal az értékelő bizottsági ülés előtt megküldi a tagok részére a pályázatok értékelése alapján felállított rangsort, a tárgyalandó pályázatokat, az egyéb kapcsolódó dokumentumokat, és biztosítja azoknak az ülésen történő rendelkezésre állását.

29. § (1) Az értékelő bizottság áttekinti a pályázatok értékelése alapján felállított rangsort.

(2) Az értékelő bizottság javaslatot tehet a rangsor módosítására, a módosítás indokait az értékelő bizottsági üléséről készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

(3) Az értékelő bizottság a rangsor alapján döntési javaslatot tesz

a) a pályázat támogatására

aa) változatlan feltételekkel,

ab) csökkentett elszámolható összköltséggel, csökkentett támogatási összeggel, illetve feltételekkel, vagy

ac) forráshiány miatt azzal a feltétellel, hogy a pályázat forrás rendelkezésre állása esetén támogatható, vagy

b) a pályázat elutasítására.

(4) A Nemzeti Irányító Hatóság az értékelő bizottság üléséről készített jegyzőkönyv, valamint a hazai döntés meghozatalát megalapozó egyéb alátámasztó dokumentáció alapján a (3) bekezdés a) vagy b) pontja szerint döntést hoz, amelyet jóváhagyásra a svájci hatóságok részére megküld.

(5) A svájci hatóságok értesítik a Nemzeti Irányító Hatóságot az első körös pályáztatás eredményéről, amelyet követően a Nemzeti Irányító Hatóság megbízza a közreműködő szervezetet, hogy 5 munkanapon belül értesítse az első körös pályáztatás eredményéről, és szólítsa fel a második körös pályázat kidolgozására a támogatást igénylőket. A pályázat elutasítása esetén az értesítésnek tartalmaznia kell az elutasítás indokait és a kifogás benyújtásának lehetőségét és módját.

(6) Feltételekkel történő támogatás esetén a közreműködő szervezet tájékoztatja a támogatást igénylőt a támogatási feltételekről, egyidejűleg az azok teljesítésére vonatkozó határidő kitűzésével felhívja a feltételek teljesítésére.

30. § (1) Ha a pályázati felhívás eltérően nem rendelkezik, a második körös pályáztatás eljárási folyamata megegyezik az első körös pályáztatás eljárási folyamatával.

(2) A második körös pályáztatási eljárás során a Nemzeti Irányító Hatóság igazolja, hogy az első körben feltételekkel támogatott pályázat a meghatározott feltételeknek megfelelt.

(3) A svájci hatóságok értesítik a Nemzeti Irányító Hatóságot a támogatásra javasolt pályázat kiválasztásáról szóló támogatási döntésről. A támogatási döntés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül a Nemzeti Irányító Hatóság által megbízott közreműködő szervezet írásban tájékoztatja a támogatást igénylőket a támogatási döntésről. A Nemzeti Irányító Hatóság az együttműködési program hivatalos honlapján nyilvánosságra hozza a pályáztatási eljárás eredményét.

(4) A pályázat elutasítása esetén az értesítésnek tartalmaznia kell az elutasítás indokait és a kifogás benyújtásának lehetőségét és módját.

(5) A pályázat feltételekkel történő támogatása esetén az értesítésnek tartalmaznia kell a teljesítendő feltételeket.

(6) A támogatásra javasolt pályázat, a támogatás feltételei és a támogatási döntés elfogadásának határideje a svájci hatóságok által a Nemzeti Irányító Hatóság részére tett támogatási döntésben kerül meghatározásra.

(7) A Nemzeti Irányító Hatóság a közreműködő szervezeten keresztül gondoskodik a kiválasztási eljárással kapcsolatos dokumentumok megőrzéséről legalább 10 évig.

(8) A kiválasztási folyamatban és a támogatásra vonatkozó döntés előkészítésében és meghozatalában részt vevő személy vagy szervezet képviseletére jogosult személy a kiválasztási folyamattal kapcsolatos tevékenysége megkezdésekor teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik arról, hogy a 4. § szerinti összeférhetetlenség vele szemben nem áll fenn, valamint arról, hogy a támogatásra vonatkozó döntés előkészítése és meghozatala során tudomására jutott minősített adatot, üzleti titkot megőrzi.

31. § (1) A Nemzeti Irányító Hatóság a svájci hatóságokkal együttműködve a Keretmegállapodásban és a támogatási megállapodásban nevesített támogatási intézkedést határozhat meg.

(2) A nevesített támogatási intézkedés kiválasztására a 16. alcím rendelkezéseit kell alkalmazni a Nemzeti Irányító Hatóság által kiadott általános pályázati útmutatóban meghatározott eltérésekkel.

17. A program keretében megvalósítandó tevékenységek kiválasztási folyamata

32. § A program keretében megvalósítandó tevékenységek kiválasztására a 16. alcím rendelkezéseit kell alkalmazni a pályázati felhívásban vagy az általános pályázati útmutatóban meghatározott eltérésekkel.

IV. FEJEZET

A PROJEKTEK ÉS PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSA

18. Szerződések megkötése

33. § (1) A közreműködő szervezet a 30. § (3) bekezdése szerint megküldi a támogatást igénylőnek a svájci hatóságok által a támogatásban részesülő projekt, vagy program vonatkozásában meghozott támogatási döntést. A támogatást igénylőnek 10 munkanapon belül vissza kell küldenie a támogatási döntésre adott választ a közreműködő szervezet részére. Ha a támogatást igénylő a támogatási döntésben meghatározott határidőn belül nem válaszol, a támogatási döntés érvénytelen. A közreműködő szervezet haladéktalanul tájékoztatja a Nemzeti Irányító Hatóságot a támogatást igénylő támogatási döntésre adott válaszáról, valamint a válaszadásra nyitva álló határidő eredménytelen elteltéről.

(2) A Nemzeti Irányító Hatóság kezdeményezi a svájci hatóságoknál a támogatási megállapodás megkötését a támogatást igénylő támogatási döntés elfogadásáról szóló nyilatkozatának kézhezvételét követően.

(3) A Nemzeti Irányító Hatóság felel a támogatási megállapodás tervezetének elkészítéséért a svájci hatóságok által biztosított minta alapján. A Nemzeti Irányító Hatóság és a svájci hatóságok arra törekednek, hogy a támogatási megállapodás tervezetét a támogatási intézkedés svájci hatóságok általi végleges jóváhagyását követő 2 hónapon belül véglegesítsék. A Nemzeti Irányító Hatóság törekedik arra, hogy a megállapodás tervezetét a második körös pályázattal együtt a svájci hatóságok részére, de legkésőbb a második körös pályázat benyújtását követő 1 hónapon belül benyújtsa.

(4) A svájci hatóságok és a Nemzeti Irányító Hatóság, szükség esetén további szerződő felekkel támogatási megállapodást kötnek, amely rögzíti a támogatás igénybevételének pontos szabályait, a támogatási intézkedés végrehajtásának feltételeit, időtartamát, a költségvetését, a felek jogait és kötelezettségeit.

(5) A támogatási megállapodás megkötése után a közreműködő szervezet előkészíti a végrehajtási megállapodást a pályázati felhívás, a benyújtott pályázat, a támogatási döntés és a támogatást igénylő további szakmai információi alapján.

34. § (1) A Nemzeti Irányító Hatóság és a közreműködő szervezet támogatási szerződést köt, amely rögzíti a Nemzeti Irányító Hatóság által delegált feladatokat, valamint a felek jogait és kötelezettségeit.

(2) A Nemzeti Irányító Hatóság és a közreműködő szervezet a hazai informatikai rendszer vonatkozásában a technikai támogatás és a programmenedzsment források terhére külön támogatási szerződést köt.

35. § (1) A támogatási megállapodás aláírását követő 40 munkanapon belül végrehajtási megállapodást köt

a) a Nemzeti Irányító Hatóság és a projektgazda a közreműködő szervezet ellenjegyzése mellett az adott projekt vonatkozásában, amely rögzíti a projekt támogathatóságának feltételeit, valamint a felek jogait és kötelezettségeit, vagy

b) a Nemzeti Irányító Hatóság, a program operátor és a közreműködő szervezet az adott program vonatkozásában, amely rögzíti a program támogathatóságának feltételeit, valamint a felek jogait és kötelezettségeit.

(2) A végrehajtási megállapodás tartalmazza különösen

1. a támogatott tevékenység meghatározását,

2. a műszaki-szakmai tartalom leírását,

3. a projekt vagy program megvalósításának ütemtervét,

4. a teljesítendő indikátorokat és azok célértékeit, teljesítésük határidejét,

5. az elérni kívánt támogatási cél kormányzati funkcióját és funkciókódját annak pontos megnevezésével,

6. a Keretmegállapodásra, a Szabályzatra, a támogatási megállapodásra, a vonatkozó jogszabályokra történő hivatkozásokat,

7. a kedvezményezett jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeit,

8. a részletes költségvetést,

9. a támogatás összegét forintban és tájékoztató jelleggel svájci frankban is (az átváltáshoz használt árfolyam a pályázati felhívásban rögzített svájci frank/forint árfolyam),

10. a kedvezményezett és a partner támogatási intenzitásának mértékét külön-külön,

11. a projekt vagy program részére folyósítható előleg mértékét, a visszatartás mértékét és az azokkal való elszámolás módját,

12. az elszámolhatósági szabályokat,

13. a kedvezményezett ellenőrzéstűrési és együttműködési kötelezettségét,

14. a jogosulatlanul igénybe vett támogatás jogkövetkezményeit, visszafizetésének rendjét, a visszafizetés biztosítékait vagy a biztosítékmentesség tényét a biztosítékmentesség alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezés megjelölésével,

15. a támogató jogosultságát a támogatás folyósításának felfüggesztésére, a végrehajtási megállapodás megszüntetésére és a nyújtott támogatás visszakövetelésére,

16. a partnerségi megállapodásra, vagy a svájci szakértők bevonására történő hivatkozást,

17. a szellemi tulajdonjogok rendezésével kapcsolatos szabályokat,

18. az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket,

19. az adatokhoz való hozzáférés biztosításának szabályait,

20. a nyilvánossági és tájékoztatási kötelezettséget,

21. a fenntartási időszak releváns szabályaira történő utalást,

22. a projekt vagy program módosításának szabályait,

23. a kedvezményezett végrehajtási megállapodástól való elállásának jogkövetkezményeit, és

24. a vitarendezés szabályait.

(3) A kedvezményezett a Nemzeti Irányító Hatóság által kiadott végrehajtási megállapodás mintát alkalmazza. Az esetleges eltéréseket a Nemzeti Irányító Hatósággal egyeztetni kell.

(4) Ha a kedvezményezett neki felróható okból az (1) bekezdésben megadott határidőn belül a végrehajtási megállapodást nem írja alá, a támogatási döntés visszavonható, a visszavonásról a Nemzeti Irányító Hatóság haladéktalanul tájékoztatja a svájci hatóságokat.

(5) A végrehajtási megállapodás megkötéséhez, vagy – ha a pályázati felhívás lehetővé teszi – legkésőbb az első kifizetési kérelemhez a kedvezményezett benyújtja különösen:

a) a kedvezményezett nevében aláíró személy vagy személyek – a költségvetési szerv, a települési önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, az egyházi jogi személy, a közalapítvány és az állam kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság, valamint minősített elektronikus aláírás alkalmazásának kivételével – ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett, vagy közjegyző által hitelesített aláírásminta eredeti példányát,

b) a kedvezményezett – a költségvetési szerv, a települési önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, az egyházi jogi személy, a közalapítvány, és a magyar állam kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság kivételével – alapító (létesítő) okiratát vagy jogszabályban meghatározott nyilvántartásba vételét igazoló okiratát,

c) saját forrás bevonása esetén a rendelkezésre állást igazoló dokumentumokat és nyilatkozatokat,

d) a biztosítéknyújtási kötelezettség fennállása esetén a biztosítékkal kapcsolatos dokumentumokat,

e) partnerségben végrehajtott projekt, vagy program esetén a partnerségi megállapodást, és

f) a támogatási döntést megelőzően lefolytatott és a projekt, vagy a program keretében elszámolni kívánt tevékenységre irányuló közbeszerzési eljárások dokumentumait.

(6) A végrehajtási megállapodás megkötéséhez az (5) bekezdés szerinti dokumentumok ismételt benyújtása nem szükséges, ha azok korábban már benyújtásra kerültek és azok tartalma a befogadásukat követően nem módosult. A kedvezményezett nyilatkozik arról, hogy az (5) bekezdés szerinti dokumentumok tartalma nem változott.

(7) Ha a pályázati felhívás eltérően nem rendelkezik, nem köteles biztosítékot nyújtani

a) a költségvetési szerv,

b) az egyházi jogi személy,

c) a települési önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, az önkormányzatok egyéb társulása, ha a támogatás teljes egészében önként vállalt helyi közügy megoldását vagy önkormányzati kötelező feladat ellátását szolgálja, továbbá, ha a projekt, vagy program tárgya vagy a projekt, vagy program eredményeként létrejövő vagyontárgy önkormányzati törzsvagyon vagy azzá válik,

d) a vízgazdálkodási társulat és a víziközmű szolgáltató, ha a támogatást teljes egészében az általa üzemeltetett önkormányzati vagy állami tulajdonú vizek és vízi létesítmények fejlesztésére használja fel,

e) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. §-a szerinti többségi állami befolyás alatt álló gazdasági társaság, ha a támogatásból létrejövő vagyon ingyenesen az állam, települési önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat kizárólagos tulajdonába kerül,

f) bármely kedvezményezett, ha a projektre, vagy programra megítélt támogatás összege nem haladja meg a húszmillió forintot,

g) a megvalósítási időszakra az a kedvezményezett, aki a támogatás kifizetését a projekt, vagy program megvalósítását követően, egy összegben kérelmezi, és

h) kérelemre az a kedvezményezett, aki rendelkezik legalább egy lezárt, teljes (tizenkét naptári hónapot jelentő) üzleti évvel, és szerepel az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 260. §-a szerint közzétett köztartozásmentes adózói adatbázisban.

36. § A program operátor és a kedvezményezett a végrehajtási megállapodásban meghatározottak szerint támogatási szerződést köt.

37. § (1) A partnerségben végrehajtott projekt, vagy program esetén partnerségi megállapodást köt

a) a projektgazda a hazai vagy a svájci partnerrel az adott projekt vonatkozásában, amely rögzíti a felek jogait és kötelezettségeit, valamint a felek közötti együttműködés szabályait, vagy

b) a program operátor vagy a programkomponens operátor a hazai vagy a svájci partnerrel az adott program vonatkozásában, amely rögzíti a felek jogait és kötelezettségeit, valamint a felek közötti együttműködés szabályait.

(2) A partnerségi megállapodás tartalmazza különösen

a) a kedvezményezett és a partner felelősségét és feladatait,

b) *  a pénzügyi megállapodásokra vonatkozó rendelkezéseket, beleértve az arra vonatkozó szabályokat, hogy a partner mely költségek esetén jogosult elszámolásra a támogatási intézkedés költségvetéséből, valamint a felmerült költségek elszámolhatóságának módját,

c) a közvetett költségek kiszámításának módjára és azok maximális összegére vonatkozó rendelkezéseket,

d) a költségekkel kapcsolatos valutaváltási szabályokat és a költségek elszámolhatóságára vonatkozó rendelkezéseket,

e) a kedvezményezett kötelezettségét annak biztosítására, hogy a partnerségi megállapodás nem eredményez a felek között a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény hatálya alá tartozó, illetve egyéb alvállalkozói jogviszonyt,

f) a partner ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket,

g) a részletes költségvetést,

h) a partner jelentéstételi kötelezettségeit,

i) az alkalmazandó jogot és joghatóságot, és

j) a viták rendezésének módját.

(3) A partnerségi megállapodás angol és magyar nyelvű.

(4) A partnernél felmerült költségek elszámolhatóságára ugyanazok a korlátozások vonatkoznak, mint a kedvezményezettnél felmerült költségek elszámolhatóságára.

(5) * 

19. Szerződések módosítása

38. § (1) A támogatási intézkedések akkor módosíthatók, ha az alábbi esetek közül legalább az egyik fennáll

a) előre nem látható események bekövetkezése,

b) a végrehajtási kockázatok vagy nehézségek kezelése, vagy

c) a támogatási intézkedés hatásának fokozása.

(2) Az (1) bekezdés c) pont esetében a támogatási intézkedés keretében megvalósítandó tevékenységek köre csak akkor terjeszthető ki, ha a további tevékenységek relevánsak és összhangban vannak a támogatási intézkedés eredeti célkitűzéseivel. A kiegészítő tevékenységek megvalósítása érdekében a kiegészítő hatásnak jelentősnek kell lennie, a menedzsment többletköltségnek arányosnak kell lennie a kiegészítő hatással, és a kiegészítő tevékenységeket a Keretmegállapodásban meghatározott elszámolhatósági időszak végéig kell megvalósítani.

(3) A kedvezményezett a közreműködő szervezet részére megküldi a támogatási intézkedés módosításának ismertetését és indokolását, amely tartalmazza a támogatási intézkedés költségvetésére, kockázataira, eredményeire gyakorolt várható hatást.

(4) A támogatási intézkedés bármely módosítását először a Nemzeti Irányító Hatóságnak, majd a svájci hatóságoknak előzetesen jóvá kell hagynia, kivéve, ha

a) a támogatási megállapodás kifejezetten másként rendelkezik, vagy

b) a módosítás az (5) vagy (6) bekezdéssel összhangban az irányító bizottság hatáskörébe tartozik.

(5) Az irányító bizottság jogosult a projekteket módosítani, ha a következő feltételek együttesen teljesülnek:

a) a módosítás nem lehet ellentétes a projekt elfogadott eredményeivel és kimeneteivel,

b) a módosítás nem változtathatja meg a projekt megvalósításának időtartamát,

c) a költségvetési tételek között átcsoportosított forrás összege nem magasabb a projekt költségvetésének 25%-ánál és 1 000 000 svájci franknál, valamint az átcsoportosítandó összegeket nem lehet felosztani e korlátozás megkerülése céljából, és

d) a módosítás nem lehet szabálytalanság következménye.

(6) Az irányító bizottság jogosult a programkomponenseket módosítani, ha a következő feltételek együttesen teljesülnek:

a) a módosítás nem lehet ellentétes a program elfogadott eredményeivel és célkitűzésével,

b) a módosítás nem változtathatja meg a program megvalósításának időtartamát,

c) a módosítás pénzügyi következményeinek a következő kereteken belül kell maradniuk

ca) a programkomponensen belüli átcsoportosítások esetében a különböző költségvetési tételek között átcsoportosított forrás nem haladhatja meg a programkomponens eredeti költségvetésének 25%-át és 1 000 000 svájci frankot,

cb) a programkomponensek közötti átcsoportosítások esetében egyetlen programkomponens sem részesülhet az eredeti költségvetésének 25%-át, vagy 1 000 000 svájci frankot meghaladó többletforrásban, és

cc) az átcsoportosítandó összegeket nem lehet felosztani e korlátozás megkerülése céljából, és

d) a módosítás nem lehet szabálytalanság következménye.

(7) A programok esetében az irányító bizottság a (6) bekezdéssel összhangban dönthet a programkomponensek megvalósítási időtartamának módosításáról.

(8) Ha egy támogatási intézkedés módosítását nem kell először a Nemzeti Irányító Hatóságnak, majd a svájci hatóságoknak a (4) bekezdéssel összhangban jóváhagynia, a módosítást az irányító bizottság hivatalosan jegyzőkönyvben rögzíti. Ellenkező esetben a módosítás a támogatási megállapodás módosítása útján válik hivatalossá.

(9) Ha a támogatási intézkedés módosítása a (8) bekezdésnek megfelelően az irányító bizottság jegyzőkönyvében kerül rögzítésre, akkor a svájci hatóságok a 73. § szerinti következő visszatérítési kérelemben és a 45. § szerinti következő éves jelentésben értesülnek a módosításról.

(10) A támogatási megállapodás módosítása nélkül további svájci partnereket lehet bevonni.

39. § (1) A kedvezményezett írásban kezdeményezi a végrehajtási megállapodás módosítását, ha

a) az adott projekt vonatkozásában a 38. § (5) bekezdésében,

b) az adott program vonatkozásában a 38. § (6) bekezdésében, vagy

c) az adott végrehajtási megállapodásban

meghatározott eset áll fenn.

(2) Ha a végrehajtás figyelemmel kísérése során a közreműködő szervezet tudomására jut, hogy az (1) bekezdésben felsorolt esetek valamelyike áll fenn, és a kedvezményezett a végrehajtási megállapodás módosítását nem kezdeményezte, a módosítást a közreműködő szervezet kezdeményezi.

(3) A végrehajtási megállapodás (1) bekezdésben meghatározott módosításának jóváhagyásáról a Nemzeti Irányító Hatóság dönt.

(4) A végrehajtási megállapodás módosításának e rendeletben nem szabályozott kérdéseiben az adott végrehajtási megállapodás rendelkezései irányadóak.

40. § A módosítási kérelem elutasítása esetén a közreműködő szervezet a kedvezményezettet az elutasítás indokairól írásban tájékoztatja.

20. Szerződések megszüntetése * 

41. § (1) * 

(2) A támogatási megállapodás megszüntethető

a) közös megegyezéssel, vagy

b) 3 hónappal az egyik szerződő fél általi indoklást tartalmazó írásbeli értesítés után.

(3) *  A megszüntetésről szóló értesítés előtt a szerződő felek párbeszédet folytatnak annak biztosítása érdekében, hogy a döntés objektív értékelésen alapuljon.

(4) *  A szerződő felek közös megegyezéssel döntenek a megszüntetés esetleges következményeiről, amelynél a 46. §, a 98. § és a 102. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

42. § (1) A Nemzeti Irányító Hatóság a végrehajtási megállapodástól elállhat, ha

a) a támogatási megállapodásban, illetve a végrehajtási megállapodásban részes felek nem tesznek eleget a támogatási megállapodásban, illetve a végrehajtási megállapodásban foglalt kötelezettségeiknek,

b) szabálytalanság, illetve annak alapos gyanúja merül fel, vagy

c) a kedvezményezett ellen a bíróság jogerős végzése alapján csőd-, felszámolási-, végelszámolási- vagy kényszertörlési eljárás indult, vagy a kedvezményezettel szemben adósságrendezési eljárás van folyamatban.

(2) Ha a kedvezményezett a végrehajtási megállapodás megkötését követően beállott bármely körülmény folytán nem képes a végrehajtási megállapodás teljesítésére, elállhat a végrehajtási megállapodástól.

(3) Ha a Nemzeti Irányító Hatóság vagy a kedvezményezett eláll a végrehajtási megállapodástól, tájékoztatja a másik felet az elállás indokairól. Ha a végrehajtási megállapodástól a kedvezményezett eláll, a Nemzeti Irányító Hatóság az elállás tényének tudomásul vételéről értesíti a kedvezményezettet, egyúttal tájékoztatja az elállás jogkövetkezményeiről, valamint a kedvezményezettet terhelő visszafizetési kötelezettségekről.

21. Jelentéstétel

43. § (1) A projektgazda és a program operátor az alábbi jelentésekben ad részletes tájékoztatást a támogatási intézkedés előrehaladásáról, végrehajtásáról, illetve annak fenntartásáról:

a) előrehaladási jelentés,

b) éves jelentés,

c) zárójelentés,

d) fenntartási jelentés.

(2) Az éves jelentést, valamint a zárójelentést a svájci hatóságok által meghatározott formában és tartalmi követelményeknek megfelelően kell elkészíteni.

44. § (1) A kedvezményezett az előrehaladási jelentést az adott támogatási szerződés rendelkezései szerint készíti el. Az előrehaladási jelentést a kifizetési kérelemmel együtt kell benyújtani a hitelesítést végző szerv és a teljesítésigazolás kiadására jogosult szervezet részére a jelentéstételi időszakot követő 20 munkanapon belül.

(2) Ha a kedvezményezett a jelentéstételi kötelezettségét határidőben nem teljesíti, a hitelesítést végző szerv felszólítja jelentéstételi kötelezettségének azonnali teljesítésére.

(3) Ha megállapításra kerül, hogy a kedvezményezett által benyújtott előrehaladási jelentés nem a megfelelő formában készült el vagy hiányos, a hitelesítést végző szerv felszólítja a hiánypótlás 5 munkanapon belül történő teljesítésére.

(4) Ha a kedvezményezett a hitelesítést végző szerv által küldött felszólító levélben foglalt hiánypótlási intézkedéseket nem teljesíti, az érintett előrehaladási jelentés a hiányossággal érintett költség levonását követően kerül jóváhagyásra. A hiányossággal érintett költség kizárólag a soron következő előrehaladási jelentésben szerepeltethető, későbbi előrehaladási jelentésben nem számolható el.

(5) Szabálytalansági eljárás kezdeményezését vonhatja maga után, ha a kedvezményezett nem teljesíti maradéktalanul a (2) vagy a (4) bekezdésben foglaltakat.

(6) Súlyos vagy ismétlődő mulasztás esetén a Nemzeti Irányító Hatóság dönt a támogatás felfüggesztéséről, indokolt esetben a végrehajtási megállapodás megszüntetéséről, és gondoskodik a már kifizetett támogatás kedvezményezettől történő behajtásáról.

(7) A hiánytalan előrehaladási jelentést

a) projekt és program esetén a Nemzeti Irányító Hatóság, vagy

b) programkomponens esetén a program operátor

hagyja jóvá.

(8) Az előrehaladási jelentés jóváhagyását a Nemzeti Irányító Hatóság vagy a program operátor a 62. § (8) bekezdése szerinti kifizetési dokumentációban igazolja.

45. § (1) A projektgazda és a program operátor – a programkomponens operátor adatszolgáltatása alapján – minden naptári évben éves jelentést készít.

(2) Az éves jelentést legkésőbb a jelentéstételi időszak végét követő 1 hónapon belül kell benyújtani a Nemzeti Irányító Hatóság részére.

(3) A Nemzeti Irányító Hatóság az éves jelentéseket legkésőbb a jelentéstételi időszak végét követő 3 hónapon belül továbbítja az illetékes svájci hatóság részére.

(4) A 44. § (2)–(6) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az éves jelentésre.

46. § (1) A projektgazda és a program operátor – a programkomponens operátor adatszolgáltatása alapján – a támogatási intézkedés befejezését követően zárójelentést készít, amelyben beszámol a támogatási intézkedés teljes szakmai és pénzügyi megvalósításáról. A zárójelentés az utolsó előrehaladási jelentéssel együtt képezi a záró kifizetés szakmai alátámasztását. A zárójelentést a kifizetési kérelemmel együtt kell benyújtani a hitelesítést végző szerv és a teljesítésigazolás kiadására jogosult szervezet részére a jelentéstételi időszakot követő 45 munkanapon belül.

(2) A 44. § (2)–(6) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a zárójelentésre.

(3) A zárójelentéseket legkésőbb 6 hónappal a támogatási intézkedés befejezését követően kell benyújtani az illetékes svájci hatóság részére.

47. § A projektgazda és a program operátor – a programkomponens operátor adatszolgáltatása alapján – a támogatási intézkedés befejezését követően a fenntartási időszak alatt évente fenntartási jelentést készít a IX. Fejezet rendelkezései szerint.

V. FEJEZET

MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉS

22. Monitoring tevékenység

48. § (1) A Nemzeti Irányító Hatóság és a svájci hatóságok éves ülést tartanak az együttműködési program hatékonyságának biztosítása, az együttműködési programról szóló éves programjelentés megvitatása és jóváhagyása, az elért eredmények és az esetleges kockázatok értékelése, a következő év mérföldköveinek bemutatása, valamint az együttműködési program egészére vonatkozó döntések meghozatala céljából.

(2) Az éves ülést a Nemzeti Irányító Hatóság szervezi meg. A Nemzeti Irányító Hatóság legkésőbb 15 munkanappal az éves ülés előtt benyújtja a napirend tervezetét és a résztvevők listáját a svájci hatóságoknak.

(3) A Nemzeti Irányító Hatóság az éves ülésre további intézményeket és személyeket hívhat meg megfigyelőként a svájci hatóságok egyetértésével.

(4) A Nemzeti Irányító Hatóság jegyzőkönyvet készít az éves ülésen hozott döntésekről, amelyet az éves ülés napjától számított 15 munkanapon belül benyújt a svájci hatóságok részére jóváhagyásra. A végleges jegyzőkönyvet meg kell küldeni az éves ülésre meghívott valamennyi résztvevőnek.

49. § A Nemzeti Irányító Hatóság az éves ülésre az együttműködési programról éves programjelentést készít, amelyet legkésőbb a jelentéstételi időszakot követő év április 30. napjáig benyújt a svájci hatóságok részére. Az éves programjelentést a Nemzeti Irányító Hatóság és a svájci hatóságok az éves ülésen vitatják meg és fogadják el.

50. § (1) A svájci hatóságok által Magyarországnak történő záró visszatérítést követő 6 hónapon belül, de legkésőbb a kiadásoknak a Keretmegállapodás 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott elszámolhatósági időszakát követő 6 hónapon belül a Nemzeti Irányító Hatóság benyújtja a záró programjelentést a svájci hatóságok részére.

(2) A záró programjelentés a svájci hatóságok által meghatározott mintát követi.

51. § (1) A Nemzeti Irányító Hatóság a támogatási intézkedések előrehaladását folyamatosan nyomon követi. A Nemzeti Irányító Hatóság monitoring és értékelési tervet készít a teljes megvalósítási időszakra, amely magában foglalja a tervezett monitoring látogatásokat, valamint az egyes támogatási intézkedések vagy tematikus területek felülvizsgálatát és értékelését. A monitoring és értékelési terv tartalmaz egy a teljes együttműködési programra vonatkozó értékelést is, amelyet a 2026 és a 2028 közötti időszakban kell elvégezni.

(2) A Nemzeti Irányító Hatóság a monitoring és értékelési tervet az együttműködési programról szóló első éves programjelentésben mutatja be.

(3) A Nemzeti Irányító Hatóság az éves programjelentésben tájékoztatja a svájci hatóságokat a monitoring és értékelési terv aktualizálásáról és a terv végrehajtásában elért eredményekről, valamint ismerteti a jelentéstételi időszak alatt elvégzett értékelések összesített eredményeit.

(4) A Nemzeti Irányító Hatóság és a svájci hatóságok közösen állapodnak meg a konkrét támogatási intézkedésekről, amelyeket a befejezést követően nyomon követnek és értékelnek.

(5) A Nemzeti Irányító Hatóság a monitoring tevékenysége keretén belül kockázatelemzésen alapuló monitoring látogatást folytat le. A Nemzeti Irányító Hatóság szükség esetén szakértőket vonhat be a monitoring látogatás lefolytatásába.

(6) A monitoring látogatás lehet tervezett vagy rendkívüli.

(7) A Nemzeti Irányító Hatóság rendkívüli monitoring látogatást végez abban az esetben, ha olyan ok, indok, információ jut a tudomására, amely szükségessé teszi a programmal, vagy projekttel kapcsolatos rendkívüli monitoring tevékenységet.

(8) Monitoring látogatás lefolytatása során a Nemzeti Irányító Hatóság a következő szempontok szerint végzi a tevékenységét:

a) a programnak, vagy a projektnek a célokhoz és a várt eredményekhez mért előrehaladása,

b) a program-, vagy a projekttevékenységek pályázatban és támogatási szerződésben meghatározott ütemezéséhez mért előrehaladása,

c) az indikátorok várható és tényleges teljesülése,

d) a program, vagy a projekt pénzügyi előrehaladása, különös tekintettel a program vagy a projekt tervezett költségvetésétől való esetleges eltérésekre,

e) a program, vagy a projekt fenntarthatósága,

f) a program, vagy a projekt menedzsmentjének megfelelősége,

g) a hazai, vagy svájci partnerek, egyéb együttműködő partnerek és érintettek közreműködésének és bevonásának megfelelősége,

h) a program, vagy a projekt beszerzési tervének megvalósulása,

i) az engedélyek megszerzésének vagy egyéb, a program, vagy a projekt megvalósulásához szükséges jogi követelmények teljesülésének státusza,

j) a nyilvánosságra és tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségek teljesülése,

k) a program-, vagy a projektmegvalósítás kockázatai és azok kezelésének módja, és

l) a horizontális szempontok érvényesülése érdekében megtett intézkedések.

(9) A monitoring látogatás megállapításait a Nemzeti Irányító Hatóság jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyv tartalmazza a Nemzeti Irányító Hatóság megállapításait, javaslatait, ajánlásait, a kedvezményezett részére előírt esetleges intézkedési tervet.

(10) A monitoring látogatás kedvezőtlen megállapításai esetén a Nemzeti Irányító Hatóság az alábbi intézkedéseket teszi:

a) helyszíni ellenőrzés lefolytatásának elrendelése,

b) szabálytalansági gyanú bejelentése,

c) a támogatás folyósításának felfüggesztése,

d) a támogatási szerződés módosítására vonatkozó javaslattétel, vagy

e) a támogatási szerződéstől történő elállás.

(11) *  A program operátor a program esetében monitoring tevékenységet végez, amelynek keretén belül kockázatelemzésen alapuló monitoring látogatást folytat le. A program operátor monitoring tevékenységére a (6)–(10) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(12) A svájci hatóságok vagy az általuk kijelölt harmadik fél a támogatási intézkedések ellenőrzése során a végrehajtásban résztvevő szerveknek a támogatási intézkedésekkel kapcsolatos dokumentumaiba betekinthet.

23. Értékelési tevékenység

52. § (1) A Nemzeti Irányító Hatóság biztosítja az együttműködési program vagy a tematikus területek szintjén történő értékelések elvégzéséhez szükséges forrásokat és szakértelmet.

(2) Az értékelést külső szakértők, vagy a Nemzeti Irányító Hatóságtól, az igazoló hatóságtól, a közreműködő szervezettől és a kedvezményezettektől független szervezetek végzik. Az értékelésnek meg kell felelnie az OECD Fejlesztéstámogatási Bizottsága által kiadott nemzetközi szabványoknak.

(3) A svájci hatóság vagy az általuk kijelölt harmadik fél az értékelésben részt vehet, ideértve az együttműködési program, a tematikus területek vagy a programok szintjén megvalósuló értékeléseket is. A részvétel részleteiről a Nemzeti Irányító Hatóság és a svájci hatóságok eseti alapon állapodnak meg.

(4) A Nemzeti Irányító Hatóság az értékelés befejezésétől számított 3 hónapon belül az értékelési jelentéssel együtt benyújtja az értékelésre adott vezetői állásfoglalását a svájci hatóságoknak.

53. § A svájci hatóságok az együttműködési program, a tematikus területek vagy egyes támogatási intézkedések végrehajtása során és azt követően is értékelhetik az intézkedések mikénti végrehajtását. Az együttműködési program végrehajtása során végzett értékelések esetében a Nemzeti Irányító Hatóság biztosítja az értékeléshez szükséges információt és támogatást.

VI. FEJEZET

A PÉNZÜGYI LEBONYOLÍTÁS RENDJE

24. A pénzügyi irányítás és ellenőrzés általános elvei

54. § A hitelesítést végző szerv

a) olyan pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszert alakít ki és működtet, amely biztosítja, hogy a szervezetek tevékenysége szabályszerű és megfelelően szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes legyen, az információk, beszámolók, jelentések és nyilatkozatok pontosak, megalapozottak és dokumentáltak legyenek és a megfelelő időben rendelkezésre álljanak,

b) belső szabályzataiban gondoskodik a tervezés, a pályáztatás, a szerződéskötés, a pénzügyi lebonyolítás, a számviteli és a monitoring feladatok megfelelő szabályozásáról, figyelemmel arra, hogy az egyes feladatokat és azok ellenőrzését ugyanaz a személy nem végezheti,

c) biztosítja a „négy szem” elvének érvényesülését, és

d) gondoskodik az ellenőrzési nyomvonal, a szabálytalanságkezelési eljárásrend kialakításáról.

55. § A hitelesítést végző szerv ellenőrzi, hogy a pályáztatás, a közbeszerzés és a pénzügyi lebonyolítás megfelel

a) a versenypolitikai szabályoknak,

b) az állami támogatásokra, közbeszerzésre, környezetvédelemre, egyenlő bánásmódra, tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó előírásoknak, és

c) a támogathatósági követelményeknek.

56. § Az együttműködési program keretében megvalósuló programokkal vagy projektekkel összefüggésben a lebonyolításban részt vevők a keletkező dokumentumokat a támogatási intézkedés befejezését követően 10 évig megőrzik.

25. A költségvetési tervezés

57. § A Svájci–Magyar Együttműködési Program II. időszak előirányzat által finanszírozott támogatási intézkedések kiadásait és bevételeit az európai uniós források felhasználásért felelős miniszter tervezi meg.

58. § Az európai uniós források felhasználásért felelős miniszter a támogatási intézkedések előkészítése és végrehajtása során biztosítja, hogy a kedvezményezettek részére a támogatási összegek kifizetéséhez szükséges összeg rendelkezésre álljon.

26. Az elkülönített fizetési számlák

59. § (1) A svájci hatóságoktól érkező átutalások fogadására, illetve a szabálytalanul felhasznált vagy a fel nem használt támogatások visszafizetésére az igazoló hatóság által a Magyar Államkincstárban nyitott forint fizetési számla szolgál.

(2) Az európai uniós források felhasználásért felelős miniszter előirányzat-felhasználási keretszámlát nyit a Magyar Államkincstárnál, amely minden, az együttműködési program keretében nyújtott támogatás kifizetésére szolgál.

(3) A pénzforgalmi számlák vezetésével és forgalmával kapcsolatban felmerült költség elszámolása a központi költségvetésből történik.

27. Előlegfizetés

60. § (1) Az együttműködési program keretében megvalósuló projekt esetén a támogatási előleg mértékét a végrehajtási megállapodás határozza meg, amely legfeljebb a projekt teljes támogatásának a 25%-a lehet.

(2) Az együttműködési program keretében megvalósuló program esetén a támogatási előleg mértékét a végrehajtási megállapodás határozza meg, amely legfeljebb a program teljes támogatásának a 25%-a lehet. A Nemzeti Irányító Hatóság egyedi döntése alapján az előleg mértéke legfeljebb 50% lehet.

(3) A program keretében megvalósítandó tevékenységek esetében az előleg mértékét az egyes támogatási szerződések határozzák meg. A programon belül megítélt egyes előlegek együttes összege nem haladhatja meg a program esetén megítélt támogatási előleg mértéke alapján számított előleg összegét.

(4) Technikai támogatás esetén a támogatási előleg mértéke legfeljebb 100% lehet támogatói okirat vagy támogatási szerződésben rögzítettek szerinti ütemezésben.

28. A hitelesítés

61. § (1) A hitelesítést végző szervek folyamatba épített ellenőrzést végeznek, amely lehet

a) dokumentumalapú ellenőrzés, vagy

b) helyszíni ellenőrzés.

(2) A hitelesítést végző szervek eljárásrendet dolgoznak ki és alkalmaznak a folyamatba épített ellenőrzésekre.

(3) A hitelesítési folyamatot a hitelesítést végző szerv határozza meg az e fejezetben leírtak figyelembevételével.

(4) A hitelesítést végző szerv a folyamatba épített dokumentumalapú ellenőrzés és a helyszíni ellenőrzés keretében tartalmi és formai szempontból ellenőrzi a kedvezményezett által benyújtott kifizetési kérelmet és az azt alátámasztó dokumentumokat annak megállapítása céljából, hogy a kedvezményezett a támogatási szerződésben rögzített kötelezettségeit teljesítette.

(5) A hitelesítést végző szerv a hitelesítési folyamatot – az esetleges hiánypótlással és kiegészítő információ ellenőrzésével együtt – a kifizetési kérelem kézhezvételétől számított 30 munkanapon belül zárja le.

(6) A hitelesítést végző szerv a támogatási szerződés előkészítése, valamint a támogatási intézkedés végrehajtása során meggyőződik arról, hogy a támogatási intézkedéshez szükséges önerő a támogatási szerződésben foglaltaknak megfelelően rendelkezésre áll.

62. § (1) A dokumentumalapú ellenőrzés a pénzügyi lebonyolítás során a kedvezményezett által elkészített kifizetési kérelemre és a kifizetési kérelemmel egyidejűleg benyújtott, a támogatási szerződésben előírt alátámasztó dokumentumokra terjed ki.

(2) Az adott elszámolási időszakban felmerült költségek összegét és az igényelt támogatás összegét tartalmazó kifizetési kérelmet a kedvezményezett nyújtja be a hitelesítést végző szerv részére az elszámolási időszak záró dátumát követő 20 munkanapon – zárójelentés esetén 45 munkanapon – belül.

(3) A kifizetési kérelemhez a kedvezményezett mellékeli

a) a záradékolt eredeti számlák vagy egyéb számviteli bizonylatok hitelesített másolatát, elektronikus számlát, továbbá a számlák vagy egyéb számviteli bizonylatok – szállítói finanszírozás esetén a számlán szereplő, elszámolni kívánt összegre eső önerő – kifizetését igazoló, az elszámolást alátámasztó dokumentumok másolatát,

b) az a) pont szerinti dokumentumokat helyettesítő, a hitelesítést végző szerv által meghatározott formátumú számla- vagy költségösszesítőt, átalányalapú elszámolás esetén, ha szükséges, az átalány összegének, mértékének meghatározását alátámasztó dokumentumot,

c) a pénzügyi beszámolóban szereplő, elszámolni kívánt költségek szöveges indokolását,

d) engedményezés esetén az engedményezésre vonatkozó szerződést, és

e) biztosítéknyújtási kötelezettség esetén a biztosíték rendelkezésre állását igazoló dokumentumokat, ha a támogatási szerződés megkötése időpontjában elfogadott biztosítékok körében változás áll be az adott elszámolási időszakban.

(4) A kedvezményezett a kifizetési kérelemben szereplő költségek alapját képező eredeti számlát a támogatási szerződésben meghatározott módon záradékolja.

(5) A kedvezményezett gondoskodik elkülönített számviteli nyilvántartás vezetéséről a megítélt támogatási összeg felhasználásának vonatkozásában.

(6) A dokumentumalapú ellenőrzés keretében a hitelesítést végző szerv tartalmi és formai szempontból ellenőrzi

a) a támogatási szerződésnek megfelelő fizikai és pénzügyi előrehaladást és azok összhangját,

b) azt, hogy a benyújtott elszámolások alapbizonylatai valós költségeken alapulnak-e, a támogatási intézkedések kapcsán merültek-e fel és megfelelnek-e a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeknek és szakmai célkitűzéseknek,

c) azt, hogy az egyes elszámolni kívánt költségek megfelelnek-e a Szabályzatban, a pályázati felhívásban, illetve a támogatási szerződésben foglalt elszámolhatósági szabályoknak,

d) azt, hogy szállítói finanszírozás esetén a kedvezményezett kifizette-e a számlán szereplő, elszámolni kívánt összegre eső önerőt, utófinanszírozás esetében a számla elszámolni kívánt összegét,

e) a teljesítés igazolását és megalapozottságát,

f) a kedvezményezett köztartozás-mentességét és azt, hogy szerepel az Art. 260. § szerint közzétett köztartozásmentes adózói adatbázisban,

g) a kettős finanszírozás elkerülésére vonatkozó előírások teljesülését,

h) az elszámolásra benyújtott költségek szokásos piaci árnak való megfelelését,

i) azt, hogy a benyújtott elszámolások alapbizonylataihoz kapcsolódó teljesítés összhangban van-e a közbeszerzésre vonatkozó közösségi és nemzeti előírásokkal, és

j) azt, hogy a benyújtott elszámolások és azok alapbizonylatai összhangban vannak-e a hatályos számviteli törvénnyel, az adózás rendjéről szóló törvénnyel és az általános forgalmi adóról szóló törvénnyel.

(7) A dokumentumalapú ellenőrzés eredményét hitelesítési nyilatkozatban kell rögzíteni. A hitelesítési nyilatkozatot a hitelesítést végző szerv a dokumentumalapú ellenőrzés elvégzésére meghatározott határidő lejártát követő 5 munkanapon belül megküldi a kedvezményezettnek.

(8) Projektek és programkomponensek esetén a közreműködő szervezet összeállítja és megküldi a Nemzeti Irányító Hatóság részére az informatikai rendszerben rögzített hitelesített támogatási összeget tartalmazó kifizetési dokumentációt.

(9) A közreműködő szervezet által kiállított kifizetési dokumentáció tanúsítja, hogy

a) a kedvezményezett által benyújtott költségösszesítő összhangban van az alátámasztó dokumentumokkal, számlákkal vagy egyéb gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatokkal,

b) az alátámasztó dokumentumok és bizonylatok ellenőrzése megtörtént, azok valósak, szabályosak és számszakilag pontosak,

c) az igényelt költségek az együttműködési programra vonatkozó szabályok, elszámolhatósági útmutatók szerint elszámolhatónak minősülnek,

d) az igényelt költségek a támogatási szerződéssel összhangban megvalósított támogatási intézkedés keretében merültek fel,

e) az önerő rendelkezésre áll,

f) a közreműködő szervezet nyomon követi a támogatási intézkedés előrehaladását, és

g) azt, hogy az adott elszámolási időszakra az előrehaladási jelentés jóváhagyása a Nemzeti Irányító Hatóság vagy a program operátor által megtörtént.

(10) A Nemzeti Irányító Hatóság a közreműködő szervezet által benyújtott kifizetési dokumentáció alapján megvizsgálja a kifizethetőség feltételeinek teljesítését. A Nemzeti Irányító Hatóság a közreműködő szervezetet 5 munkanapos határidővel hiánypótlásra szólíthatja fel.

(11) A Nemzeti Irányító Hatóság a hiánytalan kifizetési kérelem vagy kifizetési dokumentáció kézhezvételét követő 5 munkanapon belül intézkedik a jóváhagyott támogatási összeg kifizetéséről.

63. § (1) A folyamatba épített ellenőrzés részeként a hitelesítést végző szerv a hatáskörébe utalt esetek vonatkozásában kockázatelemzésen alapuló mintavételezéssel helyszíni ellenőrzést végez.

(2) *  A közreműködő szervezet minden év október 31-ig megküldi a Nemzeti Irányító Hatóság részére a kockázatelemzésen alapuló – programok esetében a program operátor által előzetesen jóváhagyott – következő évi ellenőrzési tervét.

(3) A Nemzeti Irányító Hatóság az ellenőrzési terv kézhezvételétől számított 7 munkanapon belül az ellenőrzési tervet jóváhagyja, vagy módosítási javaslatot tesz a közreműködő szervezet részére.

(4) A közreműködő szervezet a módosítási javaslat kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül megküldi a Nemzeti Irányító Hatóság részére a módosított éves ellenőrzési tervet, amelyet a Nemzeti Irányító Hatóság 5 munkanapon belül jóváhagy.

(5) * 

(6) A Nemzeti Irányító Hatóság és a közreműködő szervezet rendkívüli helyszíni ellenőrzést is kezdeményezhet.

(7) A helyszíni ellenőrzés során ellenőrizni kell különösen

a) a támogatási intézkedés támogatási szerződésnek megfelelő fizikai és pénzügyi előrehaladását és azok összhangját,

b) a kifizetési kérelemhez benyújtott alátámasztó bizonylatok és dokumentumok eredeti példányának rendelkezésre állását, azok egyezőségét a kifizetési kérelemmel benyújtott másolattal,

c) a kedvezményezett által benyújtott nyilatkozatok összhangját az azt megalapozó bizonylatokkal,

d) átalányalapú elszámolás esetében az átalány összegének, mértékének meghatározását alátámasztó dokumentumok körét,

e) a termékek, szolgáltatások teljesítésének a támogatási szerződéssel való összhangját,

f) a nyilvánosságra és tájékoztatásra vonatkozó szabályok betartását,

g) a közbeszerzésekre vonatkozóan a dokumentumok alapján nem ellenőrizhető szabályok betartását, így különösen az Elektronikus Közbeszerzési Rendszeren kívül, a hitelesítést végző szerv részére benyújtott dokumentumok eredeti dokumentumokkal való összhangját, a benyújtott dokumentumok valódiságát, a dokumentumok megőrzésére vonatkozó szabályok betartását, és

h) a támogatási intézkedés szintű elkülönített számviteli nyilvántartás vezetését.

(8) A helyszíni ellenőrzések keretében a kifizetési kérelemben szereplő költségek elszámolhatóságának megállapításához ellenőrizni kell az eredeti bizonylatokat, így különösen a kedvezményezett által benyújtott számla-, vagy költségösszesítőben feltüntetett számlákat, a számlákhoz kapcsolódó szerződéseket és teljesítésigazolásokat, valamint a számlák mellé be nem nyújtott teljesítést, illetve kifizetést igazoló egyéb dokumentumokat.

(9) A kifizetési kérelemben szereplő bizonylatok és alátámasztó dokumentumok ellenőrzése történhet mintavételezéssel, a támogató által előzetesen jóváhagyott mintavételezési módszertan alapján.

(10) A helyszíni ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni, rögzítve az ellenőrzés eredményét, valamint szabálytalanság, és hiba gyanújának feltárása esetén a javasolt, illetve megtett intézkedéseket.

29. A támogatás kifizetése

64. § (1) A támogatás folyósítására utófinanszírozással vagy szállítói finanszírozással kerül sor.

(2) Támogatás – az előleget kivéve – kizárólag a hitelesítést végző szerv és a teljesítésigazolásra jogosult szerv által jóváhagyott kifizetési kérelem vagy kifizetési dokumentáció alapján folyósítható.

(3) A támogatás terhére elszámolható költségeket, és ezek alapján a kifizetendő támogatás összegét forintban kell megállapítani, ettől eltérően a svájci partnernek kifizetendő támogatás megállapítható svájci frankban is.

(4) Ha a költségek nem forintban merülnek fel, a kedvezményezett a pénzügyi teljesítés időpontjában érvényes, a kedvezményezett számlavezető bankja által alkalmazott, a tranzakcióhoz tartozó elszámoló árfolyamon, annak hiányában a pénzügyi teljesítés időpontjában érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott árfolyamon azokat forintra átszámítja.

30. A követeléskezelés szabályai

65. § (1) A támogatás jogosulatlan igénybevétele, jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása, továbbá a támogatás visszavonása, a támogatási szerződéstől történő elállás vagy annak felbontása esetén a kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett támogatást köteles visszafizetni. A visszafizetési kötelezettség érvényesítése a Nemzeti Irányító Hatóság feladata.

(2) A visszafizetési kötelezettséget a Nemzeti Irányító Hatóság elektronikus formában történő fizetési felszólításban közli a kedvezményezettel.

66. § (1) Ha a Nemzeti Irányító Hatóság a költségvetésből nyújtott támogatást – beleértve a támogatási előleget – részben vagy egészben visszavonja, a kedvezményezett az addig folyósított támogatás visszavonással érintett összegét a Ptk. 6:47. §-a szerinti kamattal növelt mértékben köteles visszafizetni a fizetési felszólítás közlésétől számított 30 napon belül. A kamatszámítás kezdő időpontja a támogatás folyósításának napja, utolsó napja a visszafizetési kötelezettség teljesítésének napja. Ha a visszafizetési kötelezettség a Nemzeti Irányító Hatóság érdekkörében felmerült okból keletkezett, a támogatás visszafizetése a megállapított fizetési határidőig kamatmentes.

(2) A visszafizetési kötelezettség a Nemzeti Irányító Hatóság döntése alapján részletekben is teljesíthető, ilyen esetben a visszafizetés ütemezését külön megállapodásban kell rögzíteni. A megállapodásban meghatározott részletfizetések száma legfeljebb 12 lehet.

(3) Ha a részletfizetés teljesítése során kedvezményezett a visszafizetési kötelezettség teljesítésével késedelembe esik, a késedelme után a késedelem időtartamára a Ptk. 6:48. §-a szerinti kamatot köteles fizetni.

(4) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervet kamatfizetési kötelezettség nem terheli.

67. § (1) Ha a kedvezményezettel szemben fennálló követelés kiegyenlítése kompenzáció alkalmazásával csak részben járt eredménnyel, vagy eredménytelen volt és a kedvezményezett a visszafizetési kötelezettségének a visszafizetésre megállapított határidőben nem, vagy csak részben tesz eleget, úgy a támogatási szerződésben meghatározott biztosítékok közül elsődlegesen azt kell érvényesíteni, amellyel a visszakövetelt összeg a leggyorsabban beszedhető. A követelés egyéb biztosítékok érvényesítésével történő beszedését csak ezen eljárás eredménytelensége esetén lehet megkísérelni.

(2) Ha a biztosítékokból a követelés kielégítése nem eredményes, a Nemzeti Irányító Hatóság a vissza nem fizetett összeg adók módjára történő behajtása céljából megkeresi az állami adóhatóságot.

(3) A Nemzeti Irányító Hatóság visszafizetésre kötelezés időpontjában már folyamatban lévő csőd-, felszámolási, végelszámolási, illetve az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárásba bekapcsolódik.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolásban, a vagyonrendezési és az adósságrendezési eljárásban az Art. 72. § (3) bekezdés a) pontja szerint az állami adóhatóság jár el hitelezőként a kedvezményezettet terhelő visszafizetési kötelezettségre vonatkozó követelés tekintetében.

(5) A Nemzeti Irányító Hatóság a követeléskezelés lebonyolításával más szervezetet is megbízhat.

68. § (1) A kedvezményezett a visszafizetést a Nemzeti Irányító Hatóság által kezelt előirányzat-felhasználási keretszámlára teljesíti.

(2) A visszakövetelt támogatás – ha az nem rendszerjellegű szabálytalansághoz kapcsolódik – tematikus területen belüli átcsoportosításáról a visszaköveteléssel nem érintett kedvezményezettek javára a Nemzeti Irányító Hatóság dönthet.

69. § (1) Ha a svájci hatóságok visszafizetési kötelezettséget állapítanak meg Magyarországgal szemben és a visszafizetési kötelezettség alapját képező szabálytalanságban érintett összeg behajtása nem lehetséges, akkor a szabálytalanságért felelős, illetve annak hiányában a szabálytalanul felhasznált forrást folyósító fejezet költségvetéséből kell az érintett összeget az igazoló hatóság által meghatározott pénzforgalmi számlára és határidőben visszapótolni.

(2) Ha a szabálytalanságban érintett összeget a támogatási intézkedés zárásáig nem sikerült behajtani, a behajtásra tett kísérletek és intézkedések valamennyi dokumentációját legalább az együttműködési program zárását követő 10. év végéig támogatási intézkedésenkénti bontásban meg kell őrizni.

70. § (1) Kis összegű követeléseket – beleértve a pénzügyi zárás jogcímen keletkezett kis értékű követelést – nem kell behajtásra előírni.

(2) A követelés kis összegű, ha annak összege a 100 000 forintot nem haladja meg.

(3) A (2) bekezdés szerinti összeget követelés jogcímenként és támogatási intézkedésenként kell érteni, valamint tőkére és a kamatokra külön-külön kell vizsgálni.

(4) Kis összegű kamatkövetelés csak akkor írható le, ha a tőkekövetelés már teljesült.

(5) Ha a követelés részleges megtérülése után a fennmaradó követelés a fenti szabályok alapján kis összegű, a követelés leírható.

(6) A leírt összeget tőke, kamat és forrás szerinti bontásban kell nyilvántartani.

31. A biztosítékok érvényesítése

71. § (1) A biztosíték tárgyai az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 84. § (2) bekezdésben meghatározottak lehetnek.

(2) A biztosítékok közül a Nemzeti Irányító Hatóság – a támogatási összeg jogosulatlan felhasználása esetén érvényesítendő – beszedési megbízás benyújtására történő felhatalmazást (a továbbiakban: felhatalmazó levél) ír elő első helyen. Ennek keretében a biztosítéknyújtásra kötelezett kedvezményezett – ha a pályázati felhívás eltérően nem rendelkezik – legkésőbb a támogatási szerződés aláírásával egyidejűleg közli valamennyi fizetési számlájának számlaszámát, és felhatalmazó levél útján felhatalmazást ad valamennyi, jogszabály alapján terhelhető fizetési számlája tekintetében a beszedési megbízás benyújtására. A kedvezményezett bármelyik, beszedési megbízás benyújtására történő felhatalmazással terhelt fizetési számlaszáma megszüntetéséről vagy új fizetési számla megnyitásáról a hitelesítést végző szervet 5 munkanapon belül írásban tájékoztatja, továbbá az új fizetési számlaszámra vonatkozó, a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató által visszaigazolt felhatalmazó levelet a közreműködő szervezet részére átadja. A támogatási szerződésben megjelölt biztosítékok kedvezményezettje a Nemzeti Irányító Hatóság.

(3) Zálogjog biztosítékként történő alkalmazásánál első ranghelyű jelzálogjogot kell előírni. Második vagy további ranghelyre történő bejegyzés akkor fogadható el, ha a korábbi ranghelyű bejegyzések teljesítése esetén a vagyontárgy értéke még fedezetet nyújt a költségvetési támogatás összegére.

(4) A támogató a biztosíték tárgyára elidegenítési és terhelési tilalmat alapíthat.

32. Elszámolás a svájci hatóságokkal

72. § A Nemzeti Irányító Hatóság svájci frankban számol el a svájci hatóságokkal.

73. § (1) A Nemzeti Irányító Hatóság a hitelesített költségeket forintban tartalmazó visszatérítési kérelmet és a kifizetett támogatásokról szóló hitelesítési jelentést a január 1. és június 30. közötti elszámolási időszak és a július 1. és december 31. közötti elszámolási időszak vonatkozásában az elszámolási időszakot követő 55 munkanapon belül továbbítja az igazoló hatóságnak.

(2) Az igazoló hatóság a visszatérítési kérelem igazolása során kiegészítő információt kérhet, amelyet a hitelesítést végző szerv, illetve a támogató haladéktalanul az igazoló hatóság rendelkezésére bocsát.

(3) Az igazoló hatóság a visszatérítési kérelem igazolása érdekében tényfeltáró vizsgálatot végezhet a hitelesítést végző szervnél, illetve a támogatónál, amelynek kezdeményezéséről az érintett szervezetet előzetesen tájékoztatja.

(4) A hitelesítést végző szerv, illetve a támogató hozzáférést biztosít az igazoló hatóság által írásban felhatalmazott személyek részére az elektronikus és papír alapon rendelkezésre álló, az igazoláshoz kapcsolódó dokumentumokhoz és adatokhoz.

(5) Az igazoló hatóság a visszatérítési kérelmet ellenőrzés után, szeptember 30-ig, illetve március 31-ig benyújtja a svájci hatóságok részére.

(6) Az igazoló hatóság a záró elszámolási időszakot lefedő visszatérítési kérelmet a záró elszámolási időszakot követő 6 hónapon belül nyújtja be a svájci hatóságok részére.

74. § A svájci hatóságok részére benyújtott visszatérítési kérelmek kizárólag olyan összeget tartalmazhatnak, amely kifizetett és hitelesített költségekből áll, illetve amelyeket előlegigénylések, számlák vagy egyéb, gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatok támasztanak alá, és amelyek a támogatási intézkedés keretében elszámolható költségnek minősülnek.

VII. FEJEZET

AZ ELLENŐRZÉSEK RENDJE

75. § Az audit hatóság

a) rendszerellenőrzést végez,

b) a támogatási intézkedéseket ellenőrzi, és

c) ellenőrzési stratégiát és éves auditjelentést készít, valamint zárónyilatkozatot bocsát ki.

33. Rendszerellenőrzés

76. § (1) A rendszerellenőrzések fő célja bizonyosság nyújtása arról, hogy Magyarországon az irányítási és ellenőrzési rendszerek hatékonyan, a Keretmegállapodásnak és a nemzeti szabályozásoknak megfelelően működnek.

(2) Az ellenőrzések különösen a következőkre terjednek ki:

a) az együttműködési program irányításában és ellenőrzésében részt vevő szervezetek feladatainak meghatározására és a funkciók szervezeteken belüli elosztására,

b) az a) pontban meghatározott szervezetek közötti és az azokon belüli feladatmegosztás elvének betartására,

c) a kiadások helyességét és szabályszerűségét biztosító eljárásokra és belső kontrollrendszerre, és

d) a pénzügyi, számviteli, monitoring, jelentéstételi, ellenőrzési, közbeszerzési és szabálytalansági rendszerek szabályszerű működését biztosító eljárások ellenőrzésére.

(3) Az ellenőrzéseket az európai uniós vagy egyéb európai uniós támogatás keretében történő támogatások esetében általánosan alkalmazandó nemzeti rendszerellenőrzési követelményekkel összhangban kell elvégezni. A Nemzeti Irányító Hatóság, a közreműködő szervezet és az igazoló hatóság irányítási és ellenőrzési rendszereit legalább egyszer – a 77. § (3) bekezdésére is figyelemmel – ellenőrizni kell.

(4) Az audit hatóság a hazai jogszabályokkal összhangban, saját költségén további ellenőrzéseket végezhet az együttműködési program vonatkozásában. Az audit hatóság éves ellenőrzési jelentésében tájékoztatja a svájci hatóságokat az ilyen ellenőrzések következtetéseiről és ajánlásairól.

34. A támogatási intézkedések mintavételes ellenőrzése

77. § (1) Az audit hatóság vizsgálata kiterjed

a) a kifizetési kérelem és kifizetési dokumentáció pontosságára, teljességére és valódiságára, és

b) a kiadások jogszerűségére és szabályszerűségére, és

c) az irányítási és ellenőrzési rendszer meglétére, megfelelőségére és hatékonyságára.

(2) A svájci hatóságokkal történt megállapodás alapján kivételes esetekben az audit hatóság az ellenőrzés során külső könyvvizsgálói jelentésekre is támaszkodhat.

(3) A program operátorok irányítási és ellenőrzési rendszerének ellenőrzését a támogatási megállapodás hatálya alá eső, a svájci fél részéről történő első visszatérítés előtt kell elvégezni.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja értelmében a jelentett kiadásokat reprezentatív minta alapján és általános szabályként statisztikai mintavételi módszer alkalmazásával kell ellenőrizni.

(5) Az audit hatóság az ellenőrzést statisztikai mintavétel alapján végzi, de indokolt esetben nem statisztikai mintavételi módszert is alkalmazhat.

35. Az ellenőrzési stratégia és az ellenőrzésekről szóló jelentéstétel

78. § (1) *  Az audit hatóság ellenőrzési stratégiát készít az együttműködési programra. Az audit hatóság az ellenőrzési stratégiát megküldi a Nemzeti Irányító Hatóságnak véleményezésre. Az audit hatóság az ellenőrzési stratégiát a Keretmegállapodás aláírása napjától számított 9 hónapon belül jóváhagyásra benyújtja a svájci hatóságoknak. Az ellenőrzési stratégiát szükség szerint évente aktualizálja, és minden naptári év végéig benyújtja a svájci hatóságoknak, amelyet a svájci hatóságok észrevételt tehetnek.

(2) Az audit hatóság legkésőbb a jelentéstételi időszakot követő év március 31-ig éves auditjelentést nyújt be a svájci hatóságoknak, amely tartalmazza az ellenőrzési stratégiával összhangban elvégzett ellenőrzések megállapításait, valamint a hiányosságok orvoslására hozott intézkedéseket. Az éves auditjelentés felépítésének és tartalmának összhangban kell lennie a svájci hatóságok által meghatározott követelményekkel. Az éves auditjelentéshez csatolni kell az aláírt audit véleményt.

(3) Az éves auditjelentés jelentéstételi időszaka az első jelentés kivételével az előző számviteli év, amely július 1. napjától a következő év június 30. napjáig terjedő időszak. Az első jelentéstételi időszak a Keretmegállapodás aláírásának napjától a következő év június 30. napjáig terjedő időszakra vonatkozik.

(4) A projektgazdák és a program operátorok az éves jelentéseikben tájékoztatást nyújtanak a támogatási intézkedésükkel kapcsolatban a jelentéstételi év során elvégzett valamennyi ellenőrzésről, azok főbb megállapításairól és a feltárt hiányosságokat kezelő esetleges korrekciós intézkedések végrehajtásában elért előrehaladásról.

(5) A Nemzeti Irányító Hatóság az éves programjelentésben tájékoztatást nyújt a svájci hatóságoknak a tárgyévben elvégzett valamennyi ellenőrzésről, azok főbb megállapításairól és a feltárt hiányosságokat kezelő esetleges korrekciós intézkedések végrehajtása terén elért eredményekről.

(6) Az audit hatóság zárónyilatkozatot nyújt be a svájci hatóságoknak a zárójelentés benyújtásával egyidejűleg, amelyben értékeli a zárójelentésekben igényelt záróegyenleg kifizetése iránti kérelem megalapozottságát.

36. Külső ellenőrzések

79. § (1) A svájci hatóságok további ellenőrzéseket végezhetnek vagy végeztethetnek, beleértve a beszerzési, az igazságügyi és a pénzügyi ellenőrzéseket, valamint az irányítási és ellenőrzési rendszerek hatékony működésének ellenőrzését.

(2) Az együttműködési program keretében nyújtott támogatások felhasználásának ellenőrzése érdekében nemzetközi ellenőrző szervek, nemzeti ellenőrző szervek és más erre jogosult szervek ellenőrzéseket végezhetnek.

(3) Az igazoló hatóság tényfeltáró vizsgálatot végezhet, és tényfeltáró látogatást tehet a hitelesítést végző szerveknél.

(4) Az együttműködési program végrehajtásában résztvevő szervek kötelezettséget vállalnak arra, hogy az együttműködési program keretében nyújtott támogatások felhasználásának ellenőrzését minden erre jogosult szerv, illetve általuk meghatalmazott szervezet vagy személy részére – késedelem nélkül – lehetővé teszik. Az együttműködési program végrehajtásában résztvevő szervek vállalják, hogy haladéktalan, teljes, minden korlátozástól mentes hozzáférést biztosítanak az ellenőrzések szempontjából releváns információkhoz, dokumentumokhoz, személyekhez, magáncélú, vagy nyilvános épületekhez és létesítményekhez.

80. § (1) A végrehajtásban részt vevő szervek haladéktalanul tájékoztatják egymást a svájci hatóságok vagy egyéb nemzetközi szervezetek által tervezett külső ellenőrzésekről.

(2) Az ellenőrzött szerv az (1) bekezdés szerinti ellenőrzési jelentés tervezetére készítendő választ, az azzal kapcsolatos hazai álláspontot a Nemzeti Irányító Hatósággal előzetesen egyezteti, valamint a jelentés tervezetét és végleges változatát részére a kézhezvételt követő 5 munkanapon belül megküldi.

(3) Az ellenőrzésekből eredő, költségvetést és pénzügyi jelentést érintő kötelezettségvállalást vagy korrekciós folyamatot az igazoló hatósággal, valamint az államháztartásért felelős miniszterrel előzetesen egyeztetni, az audit hatósággal véleményeztetni kell.

VIII. FEJEZET

SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSE

37. A szabálytalanságkezelésre vonatkozó általános szabályok

81. § A Nemzeti Irányító Hatóság szabálytalansági eljárásrendet ad ki.

82. § A szabálytalansági ügy elintézésében nem vehet részt

a) a kedvezményezett, a vele együtt jogosított vagy kötelezett személy, továbbá az, akinek jogaira vagy kötelezettségeire az eljárás eredménye kihatással lehet,

b) az a) pont alá tartozó személy vagy szervezet képviselője, vagy olyan volt képviselője, aki a szabálytalansági eljárás tárgyát illetően érintett volt,

c) az a) vagy a b) pont alá tartozó személynek a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozója vagy volt házastársa,

d) aki az érintett támogatási intézkedés kiválasztási eljárásában, illetve a támogatási döntés előkészítésében részt vett, és

e) a d) pontban meghatározott személynek a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozója vagy volt házastársa.

83. § (1) A Nemzeti Irányító Hatóság

a) dönt a szabálytalansági gyanú elutasításáról vagy a szabálytalansági eljárás megindításáról,

b) dönt a szabálytalanság kivizsgálásának közreműködő szervezetre vagy program operátorra történő delegálásáról,

c) felülvizsgálja a közreműködő szervezet vagy a program operátor által felterjesztett szabálytalanság-eljárási jegyzőkönyvet, és

d) meghozza a szabálytalansági eljárást lezáró döntést.

(2) A program operátor és a közreműködő szervezet ellen bejelentett szabálytalansági gyanú esetén kizárólag a Nemzeti Irányító Hatóság folytathatja le a szabálytalansági eljárást.

84. § A közreműködő szervezet és a program operátor az adott támogatási intézkedés tekintetében felel

a) a szabálytalanságok nyilvántartásáért,

b) a szabálytalanságok kivizsgálásáért, a szabálytalanság-eljárási jegyzőkönyv elkészítéséért, ha a Nemzeti Irányító Hatóság a 83. § (1) bekezdés b) pontja szerint delegálja a szabálytalanság kivizsgálását,

c) a szabálytalanságokkal kapcsolatos döntések végrehajtásának nyomon követéséért, és

d) a szabálytalanságokkal kapcsolatos jelentések összeállításáért és a Nemzeti Irányító Hatóság részére történő megküldéséért.

85. § (1) A Nemzeti Irányító Hatóság, a közreműködő szervezet és a program operátor az eljárásában törekszik arra, hogy a szabálytalansággal érintett támogatási intézkedés célja megvalósuljon és lehetőség szerint a cél indokolatlanul ne sérüljön.

(2) A Nemzeti Irányító Hatóság a szabálytalanságot a kedvezményezettre vonatkozóan állapítja meg akkor is, ha azt más személy vagy szervezet tevékenysége vagy mulasztása eredményezte. A szabálytalanság megállapításával összefüggésben megállapított jogkövetkezmények a kedvezményezettet terhelik.

(3) Ha az audit hatóság ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot állapít meg, a megállapításról és az ellenőrzési jelentésben az általa javasolt alkalmazandó jogkövetkezményekről értesíti a Nemzeti Irányító Hatóságot és az igazoló hatóságot. A Nemzeti Irányító Hatóság figyelembe veszi az audit hatóság javaslatát.

(4) A szabálytalansági eljárás kezdete az a nap, amelyen a Nemzeti Irányító Hatóság az eljárás megindításáról döntött.

(5) A szabálytalansági eljárás a Nemzeti Irányító Hatóság által meghozott szabálytalansági eljárást lezáró döntéssel zárul.

(6) Ha a szabálytalansági eljárást lezáró döntés értelmében a kedvezményezettnek visszafizetési kötelezettsége keletkezik, a követeléskezelés szabályai szerint kell eljárni.

(7) A svájci hatóságok a szabálytalanságok megelőzése, felderítése és orvoslása érdekében egyedi és kiegészítő intézkedéseket kérhetnek.

(8) Magyarország felel az együttműködési program keretében megállapított szabálytalanságokból eredő pénzügyi veszteségekért és egyéb károkért.

38. Szabálytalansági eljárás lefolytatása

86. § A Nemzeti Irányító Hatóság a bejelentés kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül dönt

a) a bejelentés elutasításáról, vagy

b) a szabálytalansági eljárás megindításáról.

87. § A szabálytalansági eljárás megindításáról a Nemzeti Irányító Hatóság az eljárás megindításától számított 5 munkanapon belül – a szabálytalansági gyanú ismertetésével – írásban tájékoztatja a kedvezményezettet.

88. § (1) *  A szabálytalansági eljárás megindítását követően – szükség esetén – a kedvezményezett a vizsgálat lefolytatásához szükséges további dokumentumok megküldésére hívható fel, továbbá helyszíni vizsgálat lefolytatása kezdeményezhető. A dokumentumok megküldésének, illetve a helyszíni vizsgálat lefolytatásának időtartama az ügyintézési határidőbe nem számít bele. Ha az ügy körülményei lehetővé teszik, a szabálytalanság kivizsgálása során a kedvezményezett részére észrevételei megtételére lehetőséget kell biztosítani. A hazai kedvezményezett észrevételei megtételére rendelkezésére álló időtartam az ügyintézési határidőbe nem számít bele.

(2) *  A szabálytalanság kivizsgálása keretében valamennyi, a szabálytalanság vonatkozásában releváns dokumentumot, körülményt, tényt meg kell vizsgálni, és amennyiben a gyanúval érintett tényállás tisztázása érdekében szükséges, az érintett személyek meghallgathatók.

(3) Ha a szabálytalanság megállapításához más hatóság előzetes döntése szükséges, vagy a szabálytalansági gyanú különleges szakértelmet igénylő előzetes kérdés eldöntésétől függ, a szabálytalansági eljárás külön döntés nélkül felfüggesztésre kerül addig, amíg a hatáskörrel rendelkező hatóság határozatot nem hozott vagy a döntéshez szükséges szakértői vélemény nem készült el. A felfüggesztés időtartama az ügyintézési határidőbe nem számít be.

89. § A Nemzeti Irányító Hatóság dönthet a szabálytalansággal érintett támogatási intézkedésekhez kapcsolódó támogatás folyósításának felfüggesztéséről. A támogatás folyósításának felfüggesztése a szabálytalansági eljárás időtartama alatt bármikor lehetséges. A támogatás folyósításának felfüggesztését meg kell szüntetni, ha annak indokai már nem állnak fenn. A Nemzeti Irányító Hatóság a támogatás folyósítás felfüggesztésének elrendeléséről és megszüntetéséről a kedvezményezettet tájékoztatja.

90. § (1) A Nemzeti Irányító Hatóság a szabálytalansági eljárás eredményéről – szabálytalanság megállapításának hiányában is – szabálytalanság-eljárási jegyzőkönyvet készít.

(2) Ha a Nemzeti Irányító Hatóság a 83. § (1) bekezdés b) pontja alapján delegálja a szabálytalanság kivizsgálását, akkor a közreműködő szervezet vagy a program operátor a szabálytalansági eljárás keretében lefolytatott kivizsgálás eredményéről – szabálytalanság megállapításának hiányában is – szabálytalanság-eljárási jegyzőkönyvet készít, és azt megküldi a Nemzeti Irányító Hatóság részére.

39. A szabálytalansági eljárás lezárása

91. § (1) A Nemzeti Irányító Hatóság a szabálytalanság-eljárási jegyzőkönyv alapján a szabálytalansági eljárást lezáró döntést hoz.

(2) A szabálytalansági eljárás során a döntést a szabálytalansági eljárás megindításától számított 30 munkanapon belül kell meghozni. A Nemzeti Irányító Hatóság vezetője a határidőt, annak eltelte előtt indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb 30 munkanappal meghosszabbíthatja. A határidő meghosszabbításáról a kedvezményezettet értesíteni kell.

(3) A szabálytalansági eljárás

a) szabálytalanság megtörténtét megállapító döntéssel, vagy

b) a szabálytalanság meg nem történtének megállapításával,

zárul.

(4) *  Szabálytalanság megállapítása esetén a Nemzeti Irányító Hatóság a szabálytalansági eljárásrendben foglaltak szerint

a) eláll a támogatási szerződéstől, vagy

b) a kedvezményezett által elszámolható költséget és támogatást arányosan csökkenti, és a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére kötelezi a kedvezményezettet.

(5) A szabálytalanság megállapítása során a Nemzeti Irányító Hatóság dönt a pénzügyi korrekcióval érintett összeg újra felhasználhatóságáról.

92. § A Nemzeti Irányító Hatóság a szabálytalansági eljárást lezáró döntést megküldi papír alapon a kedvezményezettnek a szabálytalansági eljárást lezáró döntés meghozatalától számított 2 munkanapon belül.

93. § A Nemzeti Irányító Hatóság a szabálytalanságról tájékoztatja az érintett magyar intézményeket és a svájci hatóságokat az együttműködési programra vonatkozó szabályok szerint.

40. A szabálytalanságok jelentése

94. § (1) A Nemzeti Irányító Hatóság a szabálytalansági gyanút vagy a megállapított szabálytalanságot haladéktalanul jelenti a svájci hatóságoknak, ha az alábbi feltételek bármelyike fennáll:

a) a szabálytalanság bűncselekményre vagy mulasztásra vonatkozik; vagy

b) a szabálytalanság veszélyezteti az együttműködési program vagy valamely támogatási intézkedés sikeres végrehajtását, vagy a hozzájárulás felhasználását érintő súlyos szabálytalanságra utal.

(2) Minden más esetben a Nemzeti Irányító Hatóság negyedévente, minden negyedév végét követő 2 hónapon belül jelenti az új szabálytalansági gyanút vagy a megállapított szabálytalanságot a svájci hatóságoknak.

(3) A Nemzeti Irányító Hatóság a svájci hatóságok által biztosított jelentés mintát alkalmazza a szabálytalansági gyanúk vagy a megállapított szabálytalanságok rögzítésére, ideértve a korábban bejelentett szabálytalanságok kivizsgálása és orvoslása terén elért előrehaladást és meghozott intézkedéseket.

(4) Az összes feltárt szabálytalanságra vonatkozó kapcsolódó dokumentumnak rendelkezésre kell állnia a Nemzeti Irányító Hatóságnál. A Nemzeti Irányító Hatóság a svájci hatóságok kérésére tájékoztatást nyújt a szabálytalanságokról.

41. Pénzügyi korrekciók

95. § (1) A Szabályzatban meghatározottakkal és a 42. alcímmel összhangban szabálytalanság esetén a Nemzeti Irányító Hatóság megvizsgálja, hogy szükséges-e az érintett támogatási intézkedés finanszírozásának visszavonása (pénzügyi korrekció). Ha szükséges, a Nemzeti Irányító Hatóság az arányosság elvét alkalmazva, az egyedi körülmények és különösen a feltárt szabálytalanság jellegének és súlyosságának figyelembevételével határozza meg a pénzügyi korrekció összegét.

(2) *  A javasolt pénzügyi korrekció alkalmazása előtt a Nemzeti Irányító Hatóság javaslatot tesz a pénzügyi korrekció alkalmazásáról a svájci hatóságoknak. Ha a svájci hatóságok nem értenek egyet a javasolt pénzügyi korrekcióval, párbeszédet kezdeményeznek a Nemzeti Irányító Hatósággal. A pénzügyi korrekcióval kapcsolatos egyeztetési folyamat időtartama az ügyintézési határidőbe nem számít bele. A Nemzeti Irányító Hatóság a svájci hatóságok megállapításait figyelembe veszi.

(3) Ha a megállapított pénzügyi korrekció összegére eső hozzájárulást a svájci hatóságok már kifizették, a pénzügyi korrekció összegét le kell vonni az érintett támogatási intézkedésre vonatkozó következő visszatérítési kérelemben igényelt összegből. Ha ez nem lehetséges, a Nemzeti Irányító Hatóság a pénzügyi korrekció összegét a pénzügyi korrekcióról szóló döntéstől számított 3 hónapon belül a svájci hatóságoknak visszatéríti.

42. Panasz- és kifogáskezelési mechanizmus

96. § (1) A Nemzeti Irányító Hatóság olyan panasz- és kifogáskezelési eljárásrendet hoz létre, amely alkalmas a panaszok és kifogások hatékony fogadására, feldolgozására és elbírálására.

(2) A panasz- és kifogáskezelési eljárásra vonatkozó általános és különös szabályok a Nemzeti Irányító Hatóság által kiadott panasz- és kifogáskezelési eljárásrendben kerülnek meghatározásra. A Nemzeti Irányító Hatóság a panasz- és kifogáskezelési eljárásrendet az együttműködési program hivatalos honlapján közzéteszi.

(3) Bárki jogosult panaszt benyújtani a Svájci–Magyar Együttműködési Program II. időszak, valamint jelen végrehajtási kormányrendelet rendelkezéseinek vélelmezett megsértése esetén a Nemzeti Irányító Hatóság részére.

(4) A panasz benyújtására jogosult személy a panaszt írásban, indoklással köteles benyújtani a Nemzeti Irányító Hatóság részére.

(5) A Nemzeti Irányító Hatóság a panasz beérkezésétől számított 20 munkanapon belül megvizsgálja a panaszt.

97. § (1) A támogatást igénylő vagy a kedvezményezett kifogást nyújthat be, ha a meghozott döntés jogszabálysértő, a pályázati felhívásba vagy a támogatási szerződésbe ütközik. A támogatást igénylő vagy a kedvezményezett a pályázat benyújtásának időpontjától a támogatási jogviszony időtartama alatt nyújthat be kifogást a valamely folyamatot vagy részfolyamatot lezáró döntés ellen a Nemzeti Irányító Hatósághoz

a) a pályázatok kiválasztási folyamata során, vagy

b) a programok és projektek végrehajtási és fenntartási szakasza során.

(2) A támogatást igénylő vagy a kedvezményezett a döntés kézhezvételétől számított 7 munkanapon belül a kifogást írásban, indoklással ellátva nyújtja be a Nemzeti Irányító Hatóság részére.

(3) A Nemzeti Irányító Hatóság a kifogás beérkezésétől számított 20 munkanapon belül megvizsgálja a kifogást.

(4) A Nemzeti Irányító Hatóság a szabálytalansági gyanúkkal vagy a megállapított szabálytalanságokkal kapcsolatos kifogásokat a 94. §-nak megfelelően jelenti a svájci hatóságoknak. A Nemzeti Irányító Hatóság a svájci hatóságok kérésére az összes beérkezett kifogást tartalmazó listát megküldi a svájci hatóságok részére.

(5) A Nemzeti Irányító Hatóság a svájci hatóságok kérésére megvizsgálja a svájci hatóságokhoz beérkezett kifogásokat.

IX. FEJEZET

FENNTARTÁS ÉS TULAJDONJOGOK

98. § A Nemzeti Irányító Hatóság biztosítja, hogy a támogatási intézkedésekkel kapcsolatos valamennyi dokumentumot a támogatási intézkedés befejezését követő 10 évig megőrizzék a kedvezményezettek, valamint a végrehajtásban részt vevő intézmények.

99. § A program operátor és a projektgazda a program, vagy a projekt fizikai megvalósítását követően a támogatási szerződésben meghatározottak szerint megőrzi a program, vagy a projekt eredményeit fenntartani és fenntartási kötelezettségeit teljesíti a fenntartási időszak alatt.

100. § (1) A program operátor és a projektgazda a program-, vagy a projekttevékenység befejezését követően a fenntartási időszak alatt évente fenntartási jelentést készít a támogatási szerződésben foglaltak szerint.

(2) A fenntartási jelentést a Nemzeti Irányító Hatóság által meghatározott formában, magyar nyelven kell elkészíteni.

(3) A program operátor és a projektgazda a fenntartási jelentést az adott jelentéstételi időszakot követő 30 munkanapon belül nyújtja be a Nemzeti Irányító Hatósághoz.

101. § (1) Ha program operátor vagy a projektgazda a jelentéstételi kötelezettségét határidőben nem teljesíti, a Nemzeti Irányító Hatóság felszólítja jelentéstételi kötelezettségének legkésőbb 10 munkanapon belül történő teljesítésére.

(2) Ha megállapításra kerül, hogy a program operátor vagy a projektgazda által már benyújtott fenntartási jelentés nem a megfelelő formában készült el vagy hiányos, a Nemzeti Irányító Hatóság felszólítja a hiánypótlás 5 munkanapon belül történő teljesítésére.

(3) Ha a program operátor vagy a projektgazda a kért hiánypótlást nem, vagy csak részben teljesíti a Nemzeti Irányító Hatóság által küldött első felszólító levélben foglaltak alapján, a Nemzeti Irányító Hatóság ismételten felszólítja a kért hiánypótlás 5 munkanapon belül történő teljesítésére.

(4) Ha a program operátor vagy a projektgazda nem teljesíti az (1) vagy a (3) bekezdésben foglaltakat, velük szemben szabálytalansági eljárás indul.

(5) Súlyos vagy ismétlődő mulasztás esetén a Nemzeti Irányító Hatóság dönt a kifizetett támogatásnak a kedvezményezettől történő részleges vagy teljes behajtásáról.

102. § (1) Ha a támogatási megállapodás másként nem rendelkezik, a hozzájárulásból beszerzett eszközök, létesítmények és épületek tekintetében a támogatási intézkedés végrehajtása során és a befejezését követő legalább 5 évig a kedvezményezettet fenntartási kötelezettség terheli. A fenntartási kötelezettség teljesítése körében a Nemzeti Irányító Hatóság ellenőrzi

a) a támogatási intézkedés céljainak megfelelő működtetését és használatát;

b) tűz, lopás és más káresemények elleni megfelelő biztosítását, és

c) a karbantartásra megfelelő forrás elkülönítését.

(2) Eltérő megállapodás hiányában a támogatási szerződés rendelkezik arról, hogy a fenntartási időszak alatt a megszerzett, épített, felújított vagy korszerűsített épületek elidegenítési, rendelkezési és terhelési tilalom alá esnek.

(3) A támogatási intézkedés időtartama alatt a hozzájárulás keretében beszerzett vagyontárgyaknak korlátozások nélkül a támogatási intézkedés hatálya alatt állnak, és a svájci hatóságok előzetes írásbeli jóváhagyása nélkül nem használhatóak más célra.

(4) A hozzájárulásból finanszírozott vagyontárgyak tulajdonjogával és használatával kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a támogatási megállapodás rögzíti vagy a Nemzeti Irányító Hatóság és a svájci hatóságok döntenek ezekről a támogatási intézkedés befejezésének időpontjában. A kedvezményezett javasolhatja a vagyontárgyak tulajdonjogának harmadik félre történő átruházását. A Nemzeti Irányító Hatóságnak és a svájci hatóságoknak írásban kell jóváhagyniuk a tulajdonjogok átruházását. Annak a szervezetnek, amelyre a kedvezményezett átruházza a tulajdonjogot, kötelezettséget kell vállalnia az (1) bekezdésben meghatározott fenntartási kötelezettségek teljesítésére.

(5) A hozzájárulás támogatásával végzett tevékenységek eredményeként keletkezett tulajdonjogot – az immateriális javak tulajdonjogát, kapcsolódó jogokat és jogosultságokat is ideértve – a támogatási megállapodás határozza meg.

103. § A fenntartás további részletszabályait a vonatkozó támogatási szerződések és a Nemzeti Irányító Hatóság által kiadott fenntartási útmutató tartalmazzák.

X. FEJEZET

KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

43. A programmenedzsment forrásra vonatkozó különös szabályok

104. § (1) A programmenedzsment forrásból kedvezményezettként a program operátor és a közreműködő szervezet részesülhet.

(2) A támogatási megállapodás tartalmazza a program keretében rendelkezésre álló programmenedzsment forrást.

(3) A végrehajtási megállapodás tartalmazza az (1) bekezdés szerinti forrás igénybevételének részletes szabályait, az elszámolás és a támogatás folyósításának módját.

(4) A támogatási előleg igénybevétele esetén a program operátor és a közreműködő szervezet nem köteles biztosítékot nyújtani.

(5) Ha a program végrehajtása kedvezményezettként a támogatóként eljáró szervezeti egység feladata, a támogatói és kedvezményezetti tevékenység végzését a szervezeti egységen belül funkcionálisan és személyében el kell különíteni.

(6) A végrehajtási megállapodás eltérő rendelkezése hiányában az (1) bekezdés szerinti forrás terhére a kedvezményezetteknél felmerülő költségek tekintetében a III–IX. és a XI. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.

44. Technikai támogatás

105. § (1) Az együttműködési program keretében nyújtott technikai támogatás a támogatáselőkészítési alapból és a technikai segítségnyújtási alapból áll.

(2) A technikai támogatásra vonatkozó rendelkezéseket a Svájci Államszövetség és Magyarország közötti tárgyalások útján kell meghatározni.

(3) A technikai támogatási megállapodás mintáját a svájci hatóságok határozzák meg. A Nemzeti Irányító Hatóság és a svájci hatóságok technikai támogatási megállapodást kötnek a támogatáselőkészítési alap és a technikai segítségnyújtási alap létrehozásáról.

(4) A technikai támogatást a Nemzeti Irányító Hatóság kezeli.

(5) A Nemzeti Irányító Hatóság a technikai támogatásról szóló tervet évente egyszer, legkésőbb október végéig benyújtja a svájci hatóságokhoz jóváhagyás céljából, amely tartalmazza a következő évre vonatkozó részletes éves tervet és költségvetést. A Nemzeti Irányító Hatóság az első évben a technikai támogatásról szóló tervet a technikai támogatási megállapodás aláírását követő 1 hónapon belül nyújtja be a svájci hatóságok részére. A Nemzeti Irányító Hatóság igazolja a javasolt kiadások relevanciáját, megfelelőségét és arányosságát.

(6) A technikai támogatásra vonatkozóan nem kell éves jelentést készíteni. A Nemzeti Irányító Hatóság a 43. § (2) bekezdése és a 46. § szerint meghatározott formátumnak és eljárásoknak megfelelően a technikai támogatás zárójelentését benyújtja a svájci hatóságokhoz.

(7) A Nemzeti Irányító Hatóság, mint támogató a technikai segítségnyújtási alap kedvezményezettjeivel támogatási szerződést köt, vagy támogatói okirat kibocsátására kerül sor.

(8) A Nemzeti Irányító Hatóság a technikai támogatás vonatkozásában megkötött megállapodás alapján meghatározza a forrás felhasználására vonatkozó szakmai tartalmat, a költségvetést és az elszámolhatóság szabályait.

(9) A technikai támogatásból származó forrás esetén a hitelesítési tevékenységet a Nemzeti Irányító Hatóság látja el.

(10) A támogatási szerződés vagy támogatói okirat eltérő rendelkezése hiányában a technikai támogatás tekintetében a III–VI. Fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

106. § (1) A támogatást igénylő a támogatáselőkészítési alap igénybevételével támogatást igényelhet kérelem útján.

(2) A kérelem támogathatóságáról a Nemzeti Irányító Hatóság dönt, amelyet jóváhagyásra benyújt a svájci hatóságokhoz.

(3) A támogatáselőkészítési alapból nyújtandó támogatásra, ha az az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, e rendeletnek az állami támogatási szabályok csekély összegű támogatásokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) *  A Nemzeti Irányító Hatóság és a támogatást igénylő támogatási szerződést köt, amely tartalmazza a támogatás igénybevételére vonatkozó feltételeket.

45. A svájci partnerségi alap

107. § (1) A svájci partnerségi alap célja, hogy elérhetővé tegye a svájci szakértelmet a kiválasztott uniós tagállamok számára, előmozdítsa a támogatási intézkedések minőségét és fenntarthatóságát, elősegítse a partnerségeket, és erősítse a Svájci Államszövetség és a kiválasztott uniós tagállamok közötti kétoldalú kapcsolatokat.

(2) A svájci partnerségi alapot a Svájci Államszövetség kezeli.

(3) A svájci partnerségi alapból a támogatást igénylők kérelem útján részesülhetnek.

46. Kutatás és innováció program

108. § (1) A kutatás és innováció program esetén e kormányrendeletben meghatározott közreműködő szervezet által ellátandó feladatokat a végrehajtási megállapodásban rögzítettek szerint a program operátor is elláthatja.

(2) A kutatás és innováció program végrehajtása eltérhet a III., a IV. és a VI. Fejezetben rögzített rendelkezésektől.

47. Mikrovállalkozások és kis- és középvállalkozók finanszírozása projekt

109. § A mikrovállalkozások és a kis- és középvállalkozók finanszírozása projekt végrehajtása eltérhet a III., a IV. és a VI. Fejezetben rögzített rendelkezésektől.

XI. FEJEZET

ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

48. Közös szabályok

110. § Ha a kedvezményezett állami támogatásban részesül, az állami támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés meghozatala napjától számított tíz évig megőrzi.

111. § (1) *  A 651/2014/EU bizottsági rendelet, az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet és a 2012/21/EU bizottsági határozat hatálya alá tartozó támogatás kizárólag átlátható formában nyújtható.

(2) Ha a támogatás nyújtása az uniós állami támogatási szabályok értelmében az Európai Bizottság előzetes jóváhagyásától függ, a támogatási döntés csak az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követően hozható meg.

(3) A pályázati felhívás és az egyedi döntés az egyes támogatási kategóriákra vonatkozó szabályoknál a kedvezményezett szempontjából szigorúbb szabályokat is megállapíthat.

112. § (1) *  Nem ítélhető meg támogatás

a) – a 72. alcím szerinti támogatás kivételével – azon szervezet részére, amely a támogatás odaítélésekor még nem tett eleget valamennyi, az Európai Bizottság európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatás visszafizettetésére kötelező, Magyarországnak címzett határozata alapján fennálló visszafizetési kötelezettségének,

b) – a 72. alcím szerinti támogatás kivételével – nehéz helyzetben lévő vállalkozás részére.

(2) * 

(3) *  Nem ítélhető meg támogatás

a) – az 52–53., 55., 58–60. és 74. alcím szerinti támogatás kivételével – amely az Atr. 2. § 6c. pontja szerinti halászati állami támogatásnak minősül,

b) – az 50., 55., 58–69. és 74. alcím szerinti támogatás kivételével – elsődleges mezőgazdasági termeléshez,

c) mezőgazdasági termék feldolgozásához és mezőgazdasági termék forgalmazásához, ha

ca) a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy

cb) a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ,

d) exporttal kapcsolatos tevékenységhez, ha a támogatás az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódik,

e) abban az esetben, ha azt importáru helyett hazai áru használatától teszik függővé,

f) olyan feltétellel, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi,

g) – a 72. alcím szerinti támogatás kivételével – a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló, 2010. december 10-i 2010/787/EU tanácsi határozat (HL L 336., 2010.12.24., 24. o.) hatálya alá tartozó versenyképtelen szénbányák részére,

h) a 72. alcím szerinti támogatás kivételével – atomenergia-termeléshez.

113. § (1) A 651/2014/EU bizottsági rendelet alapján támogatás – az 52., 59., 60., 70. és 74. alcím szerinti állami támogatás kivételével – csak akkor nyújtható, ha a kedvezményezett a 651/2014/EU bizottsági rendelet 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeket tartalmazó támogatási kérelmét a projekt megkezdése előtt írásban benyújtotta.

(2) *  Az (1) bekezdés szerinti támogatási kérelem benyújtása előtt felmerült költségekre kizárólag az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás nyújtható.

(3) * 

114. § (1) Azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetén az e rendelet szerinti állami támogatás abban az esetben halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez.

(2) Az e rendelet szerinti állami támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetén halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással.

(3) Az egy projekthez igénybe vett összes állami támogatás mértéke nem haladhatja meg az irányadó uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget.

(4) *  Az 52., 72. és 74. alcím szerinti, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatás bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható. Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatás a csoportmentességi rendeletekben és az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb teljes finanszírozási határértékig bármilyen más, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással halmozható.

115. § (1) A támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók és illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. Ha az állami támogatást visszatérítendő formában nyújtják, a támogatás összegének a támogatástartalmat kell tekinteni.

(2) A több részletben kifizetett állami támogatást a támogatási döntés időpontja szerinti értékre kell diszkontálni a diszkont kamatláb alkalmazásával.

116. § (1) Az Atr. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha az állami támogatás támogatástartalma

1. *  regionális beruházási támogatás esetén a beruházáshoz igényelt összes állami támogatással együtt – figyelembe véve a nagyberuházásokra vonatkozó rendelkezéseket – egy legalább 110 millió euró elszámolható költségű beruházási támogatás esetében vállalkozásonként és projektenként meghaladja

a) a 24,75 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 30%,

b) a 41,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 50%,

c) a 49,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 60%,

2. *  a kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás esetén vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 2,2 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

3. *  a kis- és középvállalkozás vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás esetén vállalkozásonként meghaladja az évi 2,2 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

4. induló vállalkozásnak nyújtott támogatás esetén meghaladja az 52. alcímben meghatározott mértéket,

5. kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás esetén

a) *  vállalkozásonként és projektenként meghaladja az 55 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,

b) *  vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 35 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az ipari kutatás kategóriájába vagy együttesen véve az ipari kutatás és az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,

c) *  vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 25 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele a kísérleti fejlesztés kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,

d) *  meghaladja az a)–c) alpont szerinti összeg kétszeresét

da) az EUREKA-projekt,

db) az EUMSz 185. cikke vagy 187. cikke alapján létrehozott közös vállalkozás által megvalósított projekt vagy

dc) a 45. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő projekt

esetén,

e) meghaladja az a)–d) alpont szerinti összeg 150%-át, ha a kutatás-fejlesztési projekthez a támogatást visszafizetendő előleg formájában nyújtják (amelyet a bruttó támogatási egyenérték kiszámításához használt módszertan hiánya esetén az elszámolható költségek százalékában kell kifejezni), és ha az intézkedés biztosítja, hogy a projekt észszerű és prudenciális megfontolások alapján megállapított, sikeres befejezése esetén az előleg legalább a támogatás odaítélésekor irányadó diszkont kamatláb szerint számított kamattal megnövelve kerül visszafizetésre,

f) *  kutatási tevékenységet előkészítő megvalósíthatósági tanulmányhoz nyújtott támogatás esetén tanulmányonként meghaladja a 8,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

6. az innovációs klaszterre nyújtott támogatás esetén klaszterenként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

7. *  a kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás esetén vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

8. *  az eljárási innováció és szervezési innováció támogatása esetén vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 12,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

9. *  képzési támogatás esetén képzési projektenként meghaladja a 3 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

10. *  a hátrányos helyzetű munkavállaló felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás esetén vállalkozásonként és évenként meghaladja az 5,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

11. *  a hátrányos helyzetű munkavállaló segítésével foglalkozó személy költségeinek ellentételezéséhez nyújtott támogatás esetén vállalkozásonként és évenként meghaladja az 5,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

12. *  dekarbonizációt is magában foglaló környezetvédelmi beruházási támogatás esetén vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget, a 144/B. § (1) bekezdés b) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott infrastruktúra és tárolás támogatása esetén vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 25 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

13. *  elektromos- vagy hidrogéntöltő infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás esetén vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget, és – amennyiben a támogatásnyújtásra támogatási program keretében kerül sor – az erre a támogatási kategóriára eső éves átlagos költségvetés meghaladja a 300 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

14. *  a 61B–63A., 65. és 67. alcím szerinti támogatás esetén vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

15. *  energiahatékony távfűtéshez és távhűtéshez nyújtott beruházási támogatás esetén vállalkozásonként és projektenként meghaladja az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

16. *  energetikai célú infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás esetén vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 70 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

17. *  helyi infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás esetén meghaladja egyazon infrastruktúra esetén a 11 millió eurónak megfelelő forintösszeget vagy a 22 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó összköltséget,

18. *  kockázatfinanszírozási támogatás esetén a 169. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint támogatható vállalkozásonként meghaladja a 16,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

(2) Az Atr. 18. § (2) bekezdés d) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha a közszolgáltatásért járó ellentételezés mértéke meghaladja a 2012/21/EU bizottsági határozat 5. cikke szerint megállapított összeget.

117. § (1) *  A támogatást nyújtó köteles adatot szolgáltatni a Támogatásokat Vizsgáló Iroda részére a 651/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából a 49–71. és 74. alcím hatálya alá tartozó, halászati állami támogatás és elsődleges mezőgazdasági termelés támogatása esetén a 10 000 eurónak, egyéb esetben a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó támogatásokról.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás módjára, az adatszolgáltatással érintett adatok körére és azok közzétételére vonatkozó szabályokat az Atr. 18/A–18/D. §-a határozza meg.

118. § *  E rendelet alapján

a) *  a 49–71. és a 74. alcím szerinti támogatás 2027. június 30-ig,

b) a 72. alcím szerinti támogatás 2024. június 30-ig

ítélhető oda.

49. A regionális beruházási támogatás

119. § (1) *  A regionális beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) igénybevételének feltétele, hogy a tervezett beruházás az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen megvalósuló induló beruházásnak minősüljön.

(2) *  Nagyvállalkozás által megvalósított, a termelési folyamat alapvető megváltozását eredményező beruházás által megvalósított, a támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek összege meghaladja az alapvetően megváltoztatandó eredeti termelési folyamathoz kapcsolódó eszközökre a kérelem benyújtásának adóévét megelőző három adóévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összegét.

(3) *  Meglévő létesítmény termékkínálatának a létesítményben új tevékenységgel vagy termékkel történő bővítését eredményező induló beruházáshoz támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek legalább 200%-kal meghaladják az eredeti tevékenység keretében használt és az új tevékenység keretében is használni tervezett tárgyi eszközöknek és immateriális javaknak a beruházás megkezdése előtti adóévben nyilvántartott, könyv szerinti értékét.

120. § (1) *  A támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházással létrehozott tevékenységet az üzembe helyezés időpontjától számított legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig fenntartja.

(2) A beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét vagy, ha a beruházó kis- és középvállalkozásnak minősül.

(3) *  Az (1) bekezdés szerinti követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált vagy meghibásodott tárgyi eszköz cseréjét, ha a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált vagy meghibásodott és támogatásban már részesült tárgyi eszköz cseréjére a fenntartási időszakban a kedvezményezett állami támogatásban nem részesülhet. Az új eszköznek a lecserélt tárgyi eszközzel azonos funkcióval és azonos vagy nagyobb kapacitással kell rendelkeznie, továbbá a gyártási időpontja nem lehet korábbi, mint a lecserélt tárgyi eszközé.

(4) *  A támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett az elszámolható költségek legalább 25%-át állami forrástól mentes saját forrásból vagy külső finanszírozás igénybevételével biztosítja, továbbá a teljes beruházás megvalósításához szükséges költségek forrását a támogató számára bemutatja.

(5) *  A kedvezményezett a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg, a támogatás visszafizetésének terhe mellett nyilatkozik arról, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben nem valósított meg áttelepítést abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani, és kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházás üzembe helyezését követő legalább két évig nem kerül sor a létesítmény áttelepítésére abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani.

121. § Nem nyújtható támogatás

a) acélipari tevékenységhez,

b) *  lignitipari tevékenységhez,

c) szénipari tevékenységhez,

d) *  ellenszolgáltatásért végzett légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi úton történő személy- vagy áruszállítási szolgáltatás nyújtásához vagy az ahhoz kapcsolódó infrastruktúrához,

e) *  energiatermelési, energiatárolási, energiaátviteli, energiaelosztási tevékenységhez és energetikai célú infrastruktúra létrehozását szolgáló beruházáshoz,

f) *  szélessávú ágazatban végzett tevékenységhez.

122. § (1) *  A támogatás maximális támogatási intenzitása az egyes területeken az Atr. 25. § (1) bekezdésében meghatározott mérték, figyelemmel a (2)–(5) bekezdésben foglaltakra.

(2) *  A támogatási intenzitás – a nagyberuházások kivételével – kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozás esetén 10 százalékponttal növelhető, ha a kedvezményezett a kérelem benyújtásakor, valamint a támogatási döntés meghozatalakor is megfelel az adott vállalkozástípus feltételeinek.

(3) *  A támogatás maximális támogatási intenzitása nagyberuházás esetén az Atr. 25. § (3) bekezdésében meghatározott módszer alapján határozandó meg.

(4) *  Nagyberuházás esetén az odaítélhető összes állami támogatás összegéből le kell vonni a beruházás megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban a kedvezményezett által vagy a kedvezményezettől független harmadik félnek nem minősülő beruházó által azonos vármegyében megkezdett olyan beruházáshoz vagy beruházásokhoz odaítélt állami támogatás jelenértéken meghatározott összegét, amely azonos vagy hasonló tevékenységet valósít meg.

(5) *  Ha a (4) bekezdés szerinti összeszámítási szabály figyelembevétele nélkül az adott beruházáshoz nyújtható állami támogatás jelenértéken kisebb, mint a (4) bekezdés szerint meghatározott támogatási összeg, akkor ez a kisebb összeg az odaítélhető állami támogatás felső korlátja. Ellenkező esetben állami támogatás a (4) bekezdésben meghatározott összegig nyújtható.

(6) Annak kiszámításakor, hogy egy nagyberuházás elszámolható költsége eléri-e a jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget, a beruházás elszámolható költségeibe tartozó tételek vagy a létrehozott új munkahelyek személyi jellegű ráfordításai közül a nagyobb értékűt kell elszámolható költségként figyelembe venni.

123. § (1) A támogatás keretében elszámolható

a) a beruházás érdekében felmerült tárgyi eszközök és immateriális javak költsége,

b) a beruházás által létrehozott munkahelyek két évre számított becsült bérköltsége, vagy

c) az a) és b) pontban szereplő költségtípusok kombinációja, ha az így kapott összeg nem haladja meg az a) és b) pont szerinti összeg közül a magasabbat.

(2) *  Az elszámolható költség az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a következők szerint határozható meg:

a) a tárgyi eszközöknek az Sztv. 47. §-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége,

b) immateriális javak esetén az Sztv. 47. §-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége,

c) létesítmény felvásárlása esetén a tárgyi eszközök és az immateriális javak vételára,

d) az ingatlan, gép, berendezés bérleti díjának a fenntartási időszak végéig elszámolt összege.

(3) *  A (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben, ha a tárgyi eszközök és az immateriális javak beszerzéséhez a vásárlást megelőzően már nyújtottak támogatást, ezen tárgyi eszközök és immateriális javak költségét le kell vonni a létesítmény felvásárlásához kapcsolódó elszámolható költségekből. Ha egy kisvállalkozást az eredeti tulajdonos családtagjai vagy korábbi munkavállalók vesznek át, a tárgyi eszközöknek és az immateriális javaknak a vevőtől független harmadik féltől való megvásárlására vonatkozó feltételnek nem kell teljesülnie.

(4) A tárgyi eszköz bérléséhez kapcsolódó költség elszámolható, ha

a) *  a földterületre vagy épületre vonatkozó bérleti jogviszony nagyvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább három évig fennáll, illetve

b) a pénzügyi lízing formájában beszerzett üzemre, gépre, berendezésre vonatkozó szerződés tartalmazza az eszköznek a bérleti időtartam lejáratakor történő megvásárlására vonatkozó kötelezettséget.

(5) Tárgyi eszköz esetén az elszámolható költséget a szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a beruházó és a beruházótól nem független harmadik vállalkozás között a szokásos piaci árnál magasabb áron kötött szerződés alapján merült fel.

(6) Az immateriális javak költsége elszámolható, ha

a) azokat kizárólag a támogatásban részesült létesítményben használják fel,

b) *  az az Sztv. előírásai szerinti terv szerinti értékcsökkenési leírás alá esnek,

c) azokat szokásos piaci feltételek mellett, a vevőtől független harmadik féltől vásárolják meg,

d) *  azok kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig a kedvezményezett eszközei között szerepelnek és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották,

e) *  azok nagyvállalkozás esetén legalább öt évig a kedvezményezett eszközei között szerepelnek, és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották,

f) azok költsége nagyvállalkozás esetén az elszámolható költségek legfeljebb 50%-át teszik ki.

(7) *  Nem minősül elszámolható költségnek

a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszközök és immateriális javak költsége,

b) a kérelem benyújtásának napja előtt felmerült költség, ráfordítás.

(8) *  Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a beruházás üzembe helyezését követő háromszor háromszázhatvanöt napon belül újonnan létrehozott munkahelyeken foglalkoztatott munkavállalók – az Sztv. 79. §-a szerint elszámolható – személyi jellegű ráfordításának – ide nem értve az egyéb személyi jellegű kifizetéseket – 24 havi összege számolható el a munkakör betöltésének napjától számítva.

(9) *  Az (1) bekezdés b) pontja szerinti elszámolható költség esetén akkor nyújtható támogatás, ha

a) a beruházás a kedvezményezettnél foglalkoztatottak számának nettó növekedését eredményezi a beruházás megkezdését megelőző 12 hónap átlagához képest, azt követően, hogy a megszüntetett munkahelyek száma levonásra került a b) pont szerinti időszak alatt létrehozott munkahelyek számából,

b) a munkahelyeket a beruházás üzembe helyezésétől számított három éven belül betöltik,

c) kis- és középvállalkozás esetén a kedvezményezett a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább három évig az érintett területen fenntartja,

d) nagyvállalkozás esetén a kedvezményezett a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább öt évig az érintett területen fenntartja.

124. § (1)–(4) * 

(5) Nem minősül elszámolható költségnek

a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszköz és immateriális javak költsége,

b) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak költsége, amelyre a beruházó, más társaság vagy egyéni vállalkozó állami támogatást vett igénybe,

c) az olyan tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak költsége, amelyet a beruházó nehéz helyzetben lévő, vagy csődeljárás, felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló beruházótól szerzett be,

d) a kérelem benyújtásának napja előtt felmerült költség, ráfordítás, és

e) nagyvállalkozásnál a korábban már bárki által használatba vett tárgyi eszköz költsége, kivéve létesítmény felvásárlása esetén a beszerzett eszköz vételárát,

f) *  a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 31/c. pontja szerinti személygépkocsi költsége.

(6) A 123. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti elszámolható költség esetén akkor nyújtható támogatás, ha

a) a beruházás a kedvezményezettnél foglalkoztatottak számának nettó növekedését eredményezi a beruházás megkezdését megelőző 12 hónap átlagához képest,

b) a munkahelyeket a beruházás befejezésétől számított három éven belül betöltik,

c) kis- és középvállalkozás esetén a beruházó a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább három évig az érintett területen fenntartja,

d) nagyvállalkozás esetén a beruházó a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább öt évig az érintett területen fenntartja.

(7) Ha a tárgyi eszköz és az immateriális javak beszerzéséhez a vásárlást megelőzően már nyújtottak támogatást, ezen tárgyi eszköz és immateriális javak költségét le kell vonni a létesítmény felvásárlásához kapcsolódó elszámolható költségekből. Ha egy kisvállalkozást az eredeti tulajdonos családtagjai vagy korábbi munkavállalók vesznek át, a tárgyi eszköznek és az immateriális javaknak a vevőtől független harmadik féltől való megvásárlására vonatkozó feltételnek nem kell teljesülnie.

50. A kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás

125. § *  (1) A kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében a külső szakértő által nyújtott tanácsadási szolgáltatás költsége számolható el, azzal, hogy az érintett szolgáltatás nem lehet folyamatos vagy időszakosan visszatérő tevékenység, és nem kapcsolódhat a vállalkozás szokásos működési költségeihez, úgymint folyamatos adótanácsadáshoz, rendszeres jogi szolgáltatáshoz vagy hirdetéshez.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

51. A kis- és középvállalkozás vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás

126. § *  (1) A kis- és középvállalkozás vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében a vállalkozásnak valamely kiállításon vagy vásáron való részvételekor felmerülő, a kiállítóhelyiség bérletével, felállításával és működtetésével kapcsolatos költsége számolható el.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

52. Az induló vállalkozásnak nyújtott támogatás

127. § *  (1) Az induló vállalkozásnak nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) támogatási program keretében azon tőzsdén nem jegyzett kisvállalkozás (ezen alcím alkalmazásában: kedvezményezett) részére nyújtható, amely

a) legfeljebb öt éve került bejegyzésre,

b) még nem osztott fel nyereséget,

c) nem egy másik vállalkozás tevékenységét vette át, kivéve ha az átvett tevékenység árbevétele a kedvezményezett átvételt megelőző pénzügyi évben elért árbevételének kevesebb, mint 10%-át teszi ki,

d) nem felvásárlás útján jött létre, kivéve, ha a felvásárolt vállalkozás árbevétele a kedvezményezett által a felvásárlást megelőző pénzügyi évben elért árbevételnek kevesebb, mint 10%-át teszi ki, és

e) nem összefonódás útján jött létre, kivéve, ha

ea) az összefonódás útján létrejövő vállalkozás árbevétele kevesebb, mint 10%-kal magasabb, mint az összefonódó vállalkozások által az összefonódást megelőző pénzügyi évben elért összesített árbevétel, vagy

eb) az összefonódásban részt vevő legrégebbi vállalkozás bejegyzésétől számított öt év még nem telt el.

(2) Azon kedvezményezett esetében, amelyet nem kell bejegyezni, az (1) bekezdés a) pontja és az e) pont eb) alpontja szerinti ötéves támogathatósági időszak kezdete az az időpont, amikor a vállalkozás megkezdi gazdasági tevékenységét, vagy amikor gazdasági tevékenysége alapján adóztathatóvá válik, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont.

(3) Ezen alcím keretében támogatás pénzügyi közvetítőn keresztül nem nyújtható.

128. § *  (1) Ha a támogatás formája nem piaci kamatozású, legfeljebb 10 éves futamidőre nyújtott hitel, annak névértéke nem haladhatja meg

a) az 1,1 millió eurót,

b) az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen letelepedett vállalkozás esetén a 2,2 millió eurót.

(2) Az 5 és 10 év közötti futamidővel rendelkező hitel nyújtása esetén a névérték legmagasabb összege az (1) bekezdésben meghatározott összeg, valamint a 10 év és a hitel tényleges futamideje hányadosának szorzataként határozható meg. Az 5 évnél rövidebb futamidejű hitel nyújtása esetén a legmagasabb összeg megegyezik az 5 éves futamidejű hitelre vonatkozó legmagasabb összeggel.

129. § *  (1) Ha a támogatás formája nem piaci díj ellenében, legfeljebb 10 éves futamidőre nyújtott kezességvállalás, a kezességvállalással biztosított hitel névértéke nem haladhatja meg

a) az 1,65 millió eurót,

b) az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen letelepedett vállalkozás esetén a 3,3 millió eurót.

(2) Az 5 és 10 év közötti futamidővel rendelkező kezességvállalás nyújtása esetén a kezességvállalással biztosított legmagasabb hitelösszeg az (1) bekezdésben meghatározott összeg, valamint a 10 év és a kezességvállalás tényleges futamideje hányadosának szorzataként határozható meg. Az 5 évnél rövidebb futamidejű kezességvállalás nyújtása esetén a legmagasabb összeg megegyezik az 5 éves futamidejű kezességvállalásra vonatkozó legmagasabb összeggel.

(3) A kezességvállalás mértéke nem haladhatja meg az alapul szolgáló hitel összegének 80%-át.

130. § *  Ha a támogatás formája vissza nem térítendő támogatás – ideértve a sajáttőke-befektetést és a kvázisajáttőke-befektetést is –, adókedvezmény, adómentesség, kamatlábcsökkentés vagy kezességvállalási díjcsökkentés, annak bruttó támogatási egyenértéke nem haladhatja meg

a) a 0,5 millió eurót,

b) az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen letelepedett vállalkozás esetén az 1 millió eurót.

131. § (1) *  A kedvezményezett támogatásban részesülhet a 128–130. §-ban meghatározott támogatási eszközök kombinációja révén is, ha az egyik támogatási eszközzel nyújtott támogatásnak az adott eszközre vonatkozóan megengedett legmagasabb támogatási összege alapján kiszámított hányadát figyelembe veszik a kombinált eszköz részét képező másik eszközre vonatkozóan megengedett legmagasabb támogatási összeg maradványhányadának meghatározásakor.

(2) *  Innovatív kisvállalkozás esetén a 128–130. §-ban meghatározott legmagasabb összegek megkétszerezhetőek.

53. A kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás

132. § (1) *  A kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a (2) bekezdés szerinti kategóriába tartozó kutatás-fejlesztési projekthez nyújtható, beleértve a Horizont 2020 keretprogram vagy a Horizont Európa keretprogram keretében kiválósági pecsét minőségi védjegyben részesült kutatás-fejlesztési projekteket, továbbá a társfinanszírozott kutatás-fejlesztési projekteket és a társfinanszírozott partnerség létrehozására irányuló projekteket is.

(2) A kutatás-fejlesztési projekt kategóriái:

a) alapkutatás,

b) ipari kutatás,

c) *  kísérleti fejlesztés,

d) megvalósíthatósági tanulmány.

(3) Ha egy projekt több tevékenységet foglal magában, az egyes tevékenységeket be kell sorolni a (2) bekezdés szerinti kutatás-fejlesztési kategóriák közé.

133. § (1) *  Az elszámolható költségeket a kutatás-fejlesztési projekt valamely meghatározott kategóriájához kell rendelni.

(2) A 132. § (2) bekezdés a)–c) pontja esetén a támogatás keretében elszámolható

a) a kutatók, technikusok és egyéb kisegítő személyzet személyi jellegű ráfordítása a projektben való foglalkoztatásuk mértékéig,

b) *  az eszközök, berendezések költsége a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére azzal, hogy ahol ezeket az eszközöket és felszereléseket nem a teljes élettartamuk alatt használják a projekthez, csak az általános számviteli elvek alapján elfogadott, a projekt idejére számított amortizációs költségek számolhatóak el,

c) *  az épületek és a földterület költsége a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére azzal, hogy az épületek esetén csak az általános számviteli elvek alapján elfogadott, a projekt idejére számított amortizációs költségek, földterület esetén a kereskedelmi, illetve a ténylegesen felmerülő beruházási költségek számolhatóak el,

d) a szerződéses kutatás, a külső forrásokból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező műszaki ismeretek és szabadalmak költsége, valamint a tanácsadás és hasonló szolgáltatások költsége, ha azokat kizárólag a projekthez veszik igénybe,

e) a további általános és egyéb működési költség, beleértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt folyamán merülnek fel.

(3) *  A (2) bekezdés e) pontja szerinti költségek – a 651/2014/EU bizottsági rendelet 7. cikk (1) bekezdés harmadik mondatában foglalt követelmény sérelme nélkül – egyszerűsített költségelszámolás alapján közvetett költségként is megállapíthatók. A közvetett költségek mértéke nem haladhatja meg a (2) bekezdés a)–d) pontja szerinti elszámolható költségek összegének legfeljebb 20%-át.

(4) *  A 132. § (2) bekezdés d) pontja esetén a támogatás keretében a megvalósíthatósági tanulmány költsége számolható el.

134. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg

a) alapkutatás esetén az elszámolható költségek 100%-át,

b) ipari kutatás esetén az elszámolható költségek 50%-át,

c) *  kísérleti fejlesztés esetén az elszámolható költségek 25%-át,

d) megvalósíthatósági tanulmány esetén az elszámolható költségek 50%-át.

(2) *  A támogatási intenzitást külön kell megállapítani az egyes kedvezményezettekre, ideértve az (5) bekezdés a) pont ab) alpontja és b) pont bb) alpontja szerinti együttműködési projektben részt vevőket is.

(3) *  Ipari kutatás, kísérleti fejlesztés és megvalósíthatósági tanulmány esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető.

(4) *  Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás a (6) bekezdésben foglaltak szerint

a) kis- és középvállalkozás esetén a (3) bekezdésben foglalt mértéken felül,

b) nagyvállalkozás esetén

növelhető oly módon, hogy a (6) bekezdés a) és b) pontja együttesen nem alkalmazható.

(5) *  A támogatási intenzitás a (4) bekezdésben foglaltak alkalmazása esetén nem haladhatja meg az elszámolható költségek 80%-át.

(6) *  Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén a támogatási intenzitás

a) 15 százalékponttal növelhető, ha

aa) a projekt az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen valósul meg, vagy

ab) a projekt hatékony együttműködést foglal magában, és legalább egy kis- és középvállalkozás bevonásával, vagy legalább két tagállamban, vagy egy tagállamban és egy, az EGT-megállapodásban szerződő fél között zajlik, és egyik vállalkozás sem viseli az elszámolható költségek több mint 70%-át, vagy a projekt legalább egy olyan kutató-tudásközvetítő szervezet bevonásával zajlik, amely egymagában vagy más hasonló szervezetekkel közösen az elszámolható költségek legalább 10%-át viseli, és jogosult közzétenni saját kutatási eredményeit,

ac) a projekt eredményeit széles körben terjesztik konferenciák, publikációk, nyílt hozzáférésű adattárak, ingyenes vagy nyílt forráskódú szoftverek útján, vagy

ad) a kedvezményezett vállalja, hogy a projekt szellemitulajdon-jogok által védett kutatási eredményeire vonatkozó hasznosítási engedélyeket késedelem nélkül bocsát rendelkezésre piaci áron, megkülönböztetésmentes és nem kizárólagos módon az EGT-n belül érdekelt felek használatára,

b) 25 százalékponttal növelhető, ha

ba) olyan nyílt felhívás alapján került kiválasztásra a projekt, melynek célja, hogy az legalább három tagállam vagy az EGT-megállapodásban szerződő fél közösen tervezett projektjének részét képezze,

bb) a projekt legalább két – nagyvállalkozás esetén három – tagállamban vagy az EGT-megállapodásban szerződő fél területén működő vállalkozások hatékony együttműködését foglalja magában, és

bc) az a) pont ac) vagy ad) alpontja szerinti feltétel teljesül, azzal, hogy az ac) alpont esetén az eredmények széles körű terjesztésének legalább három tagállamban vagy az EGT-megállapodásban szerződő fél területén kell megvalósulnia.

54. Az innovációs klaszterre nyújtott támogatás

135. § *  (1) Az innovációs klaszterhez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a klaszter tulajdonosának beruházási támogatásként nyújtható.

(2) Ha a tulajdonos és az üzemeltető nem azonos, az innovációs klaszter üzemeltetője kizárólag jogi személy vagy önálló jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások konzorciuma lehet.

(3) A tulajdonos, az üzemeltető, illetve a konzorcium tagjai minden esetben kötelesek a tulajdonosi, üzemeltetői és használati tevékenységek költségeiről és bevételeiről elkülönített számviteli nyilvántartást vezetni.

(4) A klaszter irodaterületének, létesítményeinek és tevékenységeinek több felhasználó számára hozzáférhetőnek kell lennie, és a hozzáférést átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell biztosítani. A klaszter beruházási költségeit legalább 10%-ban finanszírozó vállalkozás kedvezőbb feltételekkel járó kedvezményes hozzáférési lehetőséget kaphat, a túlkompenzáció elkerülése érdekében a hozzáférési lehetőségnek arányban kell állnia a beruházási költséghez való hozzájárulás mértékével, és a hozzáférés feltételeit közzé kell tenni.

(5) A klaszter létesítményeinek használatáért és a klasztertevékenységben való részvételért szokásos piaci árat kell fizetni, azzal, hogy annak hiányában a költségeket és az észszerű nyereséget magában foglaló árat kell felszámítani.

136. § *  (1) Támogatás az innovációs klaszter létrehozására vagy korszerűsítésére nyújtható, melynek keretében a tárgyi eszközökre és az immateriális javakra irányuló beruházási költség számolható el.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át, amely 15 százalékponttal növelhető az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen található innovációs klaszter esetén.

137. § * 

55. A kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás

138. § (1) *  A kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében elszámolható

a) a szabadalmak és egyéb immateriális javak megszerzésének, érvényesítésének és védelmének költsége,

b) *  olyan, kutató-tudásközvetítő szervezettől vagy nagyvállalkozástól kirendelt, magasan képzett munkaerő költsége, aki kutatás-fejlesztési innovációs tevékenységen, a kedvezményezettnél újonnan létrehozott, nem helyettesítő munkakörben dolgozik,

c) *  az innovációs tanácsadás és az innovációs támogató szolgáltatás költsége, ideértve a kutató-tudásközvetítő szervezet, kutatási infrastruktúra, tesztelési és kísérleti infrastruktúra vagy innovációs klaszter által nyújtott ezen szolgáltatásokat is.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(3) *  Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a támogatási intenzitás az elszámolható költségek 100%-áig növelhető, ha az innovációs tanácsadáshoz és innovációs támogató szolgáltatáshoz nyújtott támogatás összege nem haladja meg három év alatt a 220 ezer eurónak megfelelő forintösszeget.

56. Az eljárási innováció és szervezési innováció támogatása

139. § (1) Az eljárási innováció és szervezési innováció támogatása (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) keretében elszámolható

a) a személyi jellegű ráfordítás,

b) *  a tárgyi eszközök, immateriális javak, berendezés, épület és földterület költsége, a projektben való használatuk mértékéig és idejére,

c) * 

d) *  a további általános és egyéb működési költség, ideértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit is, amelyek közvetlenül a projekt eredményeként merülnek fel.

(2) A támogatási intenzitás nagyvállalkozás esetén nem haladhatja meg az elszámolható költségek 15%-át, kis- és középvállalkozás esetén az elszámolható költségek 50%-át.

(3) *  Nagyvállalkozásnak akkor nyújtható támogatás, ha az a támogatott tevékenység során hatékony együttműködést folytat kis- és középvállalkozással és, ha az együttműködő kis- és középvállalkozás viseli az összes elszámolható költség legalább 30%-át.

57. A halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott kutatás-fejlesztési támogatás

140. § (1) A halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott kutatás-fejlesztési támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) az elszámolható költségek 100%-áig nyújtható.

(2) A támogatott projektnek az érintett ágazat vagy alágazat valamennyi vállalkozása szempontjából jelentőséggel kell bírnia.

(3) A támogatás kizárólag a kutatási és tudásközvetítő szervezet részére nyújtható azzal, hogy a támogatás nem foglalhat magában halászati- vagy akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával vagy forgalomba hozatalával foglalkozó vállalkozás részére nyújtott, a kutatással össze nem függő közvetlen támogatást.

(4) A támogatás keretében a 133. § (2) bekezdése szerinti költségek számolhatók el.

(5) A támogatott projekt megkezdése előtt közzé kell tenni az interneten

a) a támogatott projekt megvalósításának tényét,

b) a támogatott projekt célját,

c) a támogatott projekt várható eredményei közzétételének tervezett időpontját és az interneten való közzétételének helyét, és

d) utalást arra, hogy a támogatott projekt eredményei térítésmentesen rendelkezésre állnak majd az érintett ágazatban vagy alágazatban működő valamennyi vállalkozás számára.

(6) A támogatott projekt eredményeit – a projekt befejezésének időpontjától vagy az eredmény bekövetkezésétől számított – 5 éven keresztül hozzáférhetővé kell tenni az interneten.

58. A képzési támogatás

141. § (1) *  A képzési támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a kötelező nemzeti képzési előírásoknak való megfeleléshez, valamint támogatott beruházás esetén a beruházás alapvető működtetéséhez szükséges képzéshez nem nyújtható.

(2) *  A támogatás keretében elszámolható

a) az oktatók személyi jellegű ráfordítása, azokra az órákra vonatkozóan, amikor az oktatók részt vesznek a képzésen,

b) az oktatók és a képzésben részt vevők közvetlenül a képzési projekttel összefüggésben felmerülő költségei, különösen közvetlenül a projekthez kapcsolódó útiköltség és szállásköltség, anyagok és fogyóeszközök költsége, valamint az eszközök és berendezések értékcsökkenése, kizárólag a képzési projekt keretében történő használatuk mértékéig,

c) a képzési projekthez kapcsolódó tanácsadás költsége,

d) a képzésben részt vevők személyi jellegű ráfordításai és az általános közvetett költségek, különösen az adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsiköltségek, azokra az órákra vonatkozóan, amikor a képzésben részt vevők részt vesznek a képzésen.

(3) *  A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át, amely legfeljebb az elszámolható költségek 70%-áig növelhető

a) megváltozott munkaképességű munkavállaló vagy hátrányos helyzetű munkavállaló részére nyújtott képzés esetén 10 százalékponttal,

b) középvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal.

(4)–(5) * 

59. A hátrányos helyzetű munkavállaló felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás

142. § (1) *  A hátrányos helyzetű munkavállaló felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében a hátrányos helyzetű munkavállaló felvételét követő legfeljebb 12 hónap bérköltsége, súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló esetén a felvételt követő legfeljebb 24 hónap bérköltsége számolható el.

(2) * 

(3) Ha a foglalkoztatási időszak a hátrányos helyzetű munkavállaló esetén 12 hónapnál, súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló esetén 24 hónapnál rövidebb, a támogatást időarányosan csökkenteni kell.

(4) A hátrányos helyzetű munkavállaló felvételének az érintett vállalkozásnál a foglalkoztatottak számának nettó növekedését kell eredményeznie a felvételt megelőző 12 hónap átlagához viszonyítva.

(5) A foglalkoztatottak számának nettó növekedése szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azon álláshelyek megüresedését, amely önkéntes kilépés, a munkaképesség megváltozása, öregségi nyugdíjazás, önkéntes munkaidő-csökkentés vagy kötelességszegés miatti jogszerű elbocsátás miatt történik. Ez a szabály nem alkalmazható az álláshely létszámleépítés következtében történt megüresedése esetén.

(6) A hátrányos helyzetű munkavállaló az alkalmazandó nemzeti jogszabályoknak, a munkaszerződésnek vagy a vállalkozásra nézve kötelező kollektív szerződésnek megfelelő minimális időtartamon keresztül folyamatos foglalkoztatásra jogosult.

(7) *  A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

60. A hátrányos helyzetű munkavállalók segítésének költségeit ellentételező támogatás * 

143. § (1) *  A hátrányos helyzetű munkavállaló segítésének költségeit ellentételező támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében a hátrányos helyzetű munkavállaló segítésével foglalkozó személy

a) foglalkoztatásához kapcsolódó költség kizárólag a segítés ideje alatt, de legfeljebb a hátrányos helyzetű munkavállaló felvételét követő 12 hónapig, súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló esetén 24 hónapig,

b) képzési költsége

számolható el.

(2) * 

(3) A segítségnyújtás keretében azon tevékenységek támogathatóak, amelyek

a) támogatják a hátrányos helyzetű munkavállaló autonómiáját és alkalmazkodását a munkahelyi környezethez,

b) *  segítséget nyújtanak a társadalmi adminisztratív eljárásokhoz,

c) megkönnyítik a munkáltatóval való kommunikációt és a konfliktusok kezelését.

(4) *  A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

61. Dekarbonizációt is magában foglaló környezetvédelmi beruházási támogatás * 

144. § *  (1) A dekarbonizációt is magában foglaló környezetvédelmi beruházási támogatás, beleértve az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és megszüntetését célzó támogatást is (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás), akkor nyújtható, ha az nem tartozik a 651/2014/EU bizottsági rendelet 36a–36b. és 38–48. cikke hatálya alá.

(2) Nem nyújtható támogatás a fosszilis üzemanyagot – a földgázt is beleértve – felhasználó berendezésekbe, gépekbe és ipari termelési létesítményekbe történő beruházásokra.

(3) A (2) bekezdésben foglalt előírás nem érinti annak lehetőségét, hogy meglévő létesítményben végrehajtott, annak környezetvédelmi szintjét javító kiegészítő alkatrészek telepítésére irányuló beruházás támogatásban részesüljön, amennyiben az nem eredményezi a termelési kapacitás bővítését vagy a fosszilis tüzelőanyagok nagyobb mértékű fogyasztását.

(4) Nem nyújtható a közvetlen kibocsátáscsökkentést vagy -elkerülést célzó beruházáshoz támogatás, amennyiben a beruházás kizárólag a szén-dioxid kibocsátás egyik ágazatból másikba való áthelyezését eredményezi.

(5) Nem nyújtható támogatás, ha a támogatott beruházást kizárólag azért hajtják végre, hogy a vállalkozás megfeleljen a hatályos uniós szabványoknak.

(6) Támogatás nyújtható a beruházás teljes élettartama alatt megújuló hidrogént felhasználó berendezésekre és gépekre, valamint a hidrogént szállító infrastruktúrába történő beruházásokra.

(7) Támogatás nyújtható a beruházás teljes élettartama alatt megújuló hidrogénből származó tüzelőanyagot használó berendezésekbe és gépekbe történő beruházásra, amennyiben a tüzelőanyag energiatartalma a biomasszától eltérő megújuló energiaforrásokból származik, és amelyet az (EU) 2018/2001 irányelvben és annak végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusaiban a nem biológiai eredetű megújuló folyékony és gáznemű közlekedési üzemanyagokra vonatkozóan meghatározott módszerekkel összhangban állítottak elő.

(8) Támogatás nyújtható megújuló hidrogénnek nem minősülő, villamos energiából előállított hidrogént termelő vagy felhasználó létesítményekre, berendezésekre és gépekre, illetve ilyen hidrogént szállító dedikált energetikai infrastruktúrába történő beruházásokhoz, amennyiben az előállított, felhasznált vagy szállított hidrogén a beruházás teljes élettartama alatt a teljes életciklusra számított üvegházhatásúgáz-kibocsátást a 94 g CO e/MJ üzemanyag-referenciához viszonyítva legalább 70%-kal csökkenti. A teljes életciklusra számított üvegházhatásúgáz- kibocsátás megtakarításának meghatározása során a hidrogén előállításához felhasznált villamos energia előállításához kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátást azon ajánlattételi övezet marginális termelőegysége alapján kell megállapítani, ahol az elektrolizátor a kiegyenlítőenergia-elszámolási időszakokban található, amikor az elektrolizátor a hálózatról fogyaszt áramot.

(9) Támogatás akkor nyújtható, ha a beruházás

a) a hatályos uniós szabvány túlteljesítése révén lehetővé teszi a kedvezményezett számára a tevékenysége környezetvédelmi szintjének emelését, függetlenül az alkalmazandó uniós szabványoknál szigorúbb, kötelező nemzeti szabványok meglététől, vagy

b) uniós szabvány hiányában lehetővé teszi a kedvezményezett számára a tevékenysége környezetvédelmi szintjének emelését, vagy

c) már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak megfelelés érdekében lehetővé teszi a kedvezményezett számára a tevékenysége környezetvédelmi szintjének emelését. Ebben az esetben a beruházást az érintett szabvány hatálybalépésének napja előtt legalább 18 hónappal meg kell valósítani.

(10) A (9) bekezdéstől eltérően azon projektek esetén, amelyek a (6)–(8) bekezdés szerinti hidrogént, hulladékhőt vagy szén-dioxidot szállító dedikált energetikai infrastruktúrához kapcsolódnak, vagy azt magukban foglalják, továbbá amelyek a (6)–(8) bekezdés szerinti hidrogénnel, hulladékhővel vagy szén-dioxiddal kapcsolatos energetikai infrastruktúrával való összeköttetést biztosítják, a környezetvédelem szintjének növekedése az infrastruktúralánc egyéb résztvevőjének tevékenységéből is eredhet.

(11) Támogatás nyújtható szén-dioxid leválasztásra és szállításra, amennyiben

a) a szén-dioxid-leválasztás, illetve -szállítás – beleértve a teljes szén-dioxid-leválasztási és – tárolási vagy szén-dioxid- leválasztási és -hasznosítási lánc egyedi elemeit is – egy teljes szén-dioxid-leválasztási és -tárolási vagy szén-dioxid- leválasztási és -hasznosítási lánccá kerül egyesítésre, és

b) a beruházás nettó jelenértéke a projekt teljes élettartama alatt negatív, amelynek kiszámítása során a szén-dioxid kibocsátás fel nem merült költségeit is figyelembe kell venni.

144/A. § *  (1) A támogatás keretében a beruházási többletköltségek számolhatók el. Az elszámolható költségek meghatározásához a beruházási költségeket össze kell hasonlítani egy olyan alternatív forgatókönyv költségeivel, amely támogatás nélkül valósulna meg. Ha ennek eredményeként a támogatás hiányában

a) olyan kevésbé környezetbarát beruházás valósulna meg, amely az adott ágazat vagy az érintett tevékenység esetében megfelel a szokásos kereskedelmi gyakorlatnak, az elszámolható költségek a támogatott beruházás költségeinek és a kevésbé környezetbarát beruházás költségeinek a különbözete,

b) ugyanazon beruházás későbbi időpontban valósulna meg, az elszámolható költségek a támogatásban részesülő beruházás költségeinek és a későbbi beruházás nettó jelenértéken számított költségeinek különbözete arra az időpontra diszkontálva, amikor a támogatott beruházás megvalósul,

c) a meglévő berendezések és felszerelések további üzemben tartása valósulna meg, az elszámolható költségek a támogatásban részesülő beruházás költségeinek és a meglévő létesítmények és berendezések karbantartására, javítására és korszerűsítésére irányuló beruházások nettó jelenértékének különbözete arra az időpontra diszkontálva, amikor a támogatott beruházás megvalósul,

d) kevésbé környezetbarát eszközök lízingelésére kerülne sor, az elszámolható költségek a támogatásban részesülő és a kevésbé környezetbarát eszközök lízingelésének nettó jelenértékének különbözete.

(2) Az (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti esetekben azon alternatív forgatókönyvnek, amely a támogatás hiányában valósulna meg,

a) a támogatott beruházással hasonló termelési kapacitással és élettartammal kell rendelkeznie, és eleget kell tennie az érvényben lévő uniós szabványoknak, és

b) hitelesnek kell lennie a piaci körülmények, az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer által létrehozott ösztönzők és a jogszabályi követelmények tekintetében.

(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a lízing költségei nem foglalják magukban a felszerelés vagy berendezés üzemeltetésével kapcsolatos költségeket – különösen az üzemanyagköltségeket, biztosítás, karbantartás, egyéb fogyóeszközök költségeit –, függetlenül attól, hogy azok részét képezik-e a lízingszerződésnek.

144/B. § *  (1) A 144/A. § (1) bekezdésétől eltérően a teljes beruházási költség elszámolható, amennyiben a támogatott beruházás

a) egy már meglévő létesítmény kiegészítő alkotóelemének telepítéséből áll, amelynek esetében nem azonosítható kevésbé környezetbarát alternatív forgatókönyv, vagy

b) a 144. § (6)–(8) bekezdése szerinti hidrogént, hulladékhőt vagy szén-dioxidot szállító dedikált energetikai infrastruktúra kiépítését foglalja magában, amely a környezetvédelem szintjének 144. § (9) és (11) bekezdése szerinti növeléséhez szükséges.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a teljes beruházási költség keretében nem számolhatók el a tároló létesítmények építésének vagy korszerűsítésének költségei, a megújuló hidrogén és hidrogén tárolására szolgáló, a 144. § (8) bekezdése szerint létesítmények kivételével.

144/C. § *  A 144. § (11) bekezdésében meghatározott beruházás esetén kizárólag a szén-dioxid-leválasztásnak a valamely szén-dioxid-kibocsátó létesítményre (ipari létesítményre vagy erőműre) történő alkalmazásából, vagy a szén-dioxidnak a környezeti levegőből közvetlenül történő leválasztásából, vagy a leválasztott szén-dioxid- kibocsátás tárolási pufferkapacitásából és szállításából eredő beruházási többletköltségek számolhatók el.

144/D. § *  (1) A 144/A. § (1) bekezdés a)–d) pontjától eltérően az elszámolható költségek alternatív forgatókönyv és a 2. § (2) bekezdés 119. pontja szerinti versenyeztetéses ajánlattételi eljárás nélkül is meghatározhatóak, amely esetben a magasabb szintű környezetvédelem eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási költségek számolhatók el.

(2) A 144/A–144/D. § esetén nem számolhatók el a magasabb környezetvédelmi szint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek.

144/E. § *  (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 40%-át.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a támogatási intenzitás nem haladhatja meg

a) az elszámolható költségek 50%-át, amennyiben a beruházás eredményeként 100%-kal csökken a közvetlen üvegházhatásúgáz-kibocsátás, ide nem értve a biomassza felhasználására támaszkodó beruházásokat,

b) az elszámolható költségek 30%-át a 144. § (11) bekezdésében meghatározott beruházás esetén.

(3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti támogatási intenzitások

a) középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal, és

b) az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen megvalósuló beruházás esetén az a) pont szerinti mértéken túl nagyvállalkozásnál is 15 százalékponttal

növelhetők.

(4) A támogatás az elszámolható költségek 100%-áig nyújtható, ha a támogatást olyan, a 2. § (2) bekezdés 119. pontja szerinti versenyeztetéses ajánlattételi eljárásban ítélik oda, amely esetén

a) az eljárást objektív, világos, átlátható és megkülönböztetésmentes, a tényleges verseny lehetővé tétele érdekében előzetesen meghatározott és az ajánlatok benyújtásának határideje előtt legalább 6 héttel közzétett kritériumok alapján dolgozzák ki,

b) amennyiben a támogatási program végrehajtása során valamennyi ajánlattevő támogatásban részesül, és újabb ajánlattételi eljárás kiírására kerül sor, az eredeti ajánlattételi eljárást a tényleges verseny helyreállítása céljából az újabb ajánlattételi eljárásban igazítják ki, többek között a költségvetés vagy a mennyiség csökkentésével,

c) tilos bármely ajánlattételi eljárás eredményének utólagos kiigazítása, így különösen az ajánlatok eredményével kapcsolatos utólagos tárgyalás, és

d) az ajánlatok rangsorolásához – és végső soron a támogatásnak a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében történő elosztásához – használt összes kiválasztási kritérium legalább 70%-át a projektnek a támogatási intézkedés környezetvédelmi célkitűzéseihez való hozzájárulása – így különösen az egy megvalósítandó környezetvédelmi egység után igényelt támogatás – alapján határozzák meg.

(5) A 144/A–144/C. §-ban foglaltaktól eltérően támogatás a magasabb szintű környezetvédelem eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási költségek és a beruházás működési eredményének különbségéig is nyújtható. A működési eredményt az elszámolható költségekből megalapozott előrejelzések alapján előzetesen szükséges levonni, és visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával a támogatást nyújtónak utólagosan ellenőrizni kell.

(6) A 144/D. § (1) bekezdése szerinti esetben az (1)–(3) bekezdésben meghatározott támogatási intenzitások és bónuszok 50%-kal csökkennek.

145. § * 

146. § * 

61/A. *  Elektromos- vagy hidrogéntöltő infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás

146/A. § *  (1) Az elektromos- vagy hidrogéntöltő infrastruktúrához beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) olyan infrastruktúra építéséhez, telepítéséhez, korszerűsítéséhez vagy bővítéséhez nyújtható, amely

a) járműveket,

b) mobil végberendezéseket vagy

c) földi kiszolgálást végző mobil berendezéseket

lát el villamos energiával vagy hidrogénnel.

(2) Amennyiben a támogatás hidrogéntöltő infrastruktúrára irányul, a kedvezményezettnek kötelezettséget kell vállalni arra, hogy a támogatással érintett hidrogéntöltő infrastruktúra legkésőbb 2036. január 1-jétől kizárólag megújuló hidrogént szolgáltat.

(3) Nem nyújtható támogatás a kikötői elektromos- és hidrogéntöltő infrastruktúrára irányuló beruházásokhoz.

146/B. § *  (1) Amennyiben az elektromos- vagy hidrogéntöltő infrastruktúra a támogatás kedvezményezettjétől eltérő felhasználók számára is nyíltan hozzáférhető, a támogatás kizárólag a nyilvánosan és – többek között a díjak, az azonosítási és fizetési módok, továbbá az egyéb használati feltételek tekintetében – megkülönböztetésmentesen hozzáférhető elektromos- vagy hidrogéntöltő infrastruktúra építéséhez, telepítéséhez, korszerűsítéséhez vagy bővítéséhez nyújtható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a támogatás kedvezményezettjétől eltérő felhasználóknak szokásos piaci díjat kell fizetni az elektromos- vagy hidrogéntöltő infrastruktúra használatáért.

(3) Az elektromos- vagy hidrogéntöltő infrastruktúrák azon üzemeltetői, amelyek infrastruktúrájukon szerződésen alapuló fizetést kínálnak vagy tesznek lehetővé, nem tehetnek különbséget a mobilitási szolgáltatók között, különösen kedvezményes hozzáférési feltételek alkalmazásával vagy nem objektív indokokon alapuló árdifferenciálással.

(4) A támogatott elektromos- vagy hidrogéntöltő infrastruktúra működtetését koncesszióba adni vagy egyéb módon harmadik félre bízni csak átlátható és megkülönböztetésmentes módon, versenyeztetés útján és a vonatkozó közbeszerzési jogszabályok betartásával lehet.

(5) Amennyiben a támogatás olyan elektromos töltőinfrastruktúra kiépítésére irányul, mely lehetővé teszi a 22 kW vagy annál kisebb kimenő teljesítményű villamos energia szállítását, abban az esetben az infrastruktúrának alkalmasnak kell lennie az intelligens töltési funkciókra.

146/C. § *  (1) A nyilvánosan hozzáférhető elektromos- vagy hidrogéntöltő infrastruktúrához nyújtott támogatás szükségességét a támogatási intézkedés hatálybalépésének időpontjában 1 évnél nem régebbi előzetes nyilvános konzultáció eredménye vagy független piaci tanulmány alapján kell alátámasztani.

(2) Az előzetes nyilvános konzultációnak vagy a független piaci tanulmánynak a támogatással érintett infrastruktúrával azonos kategóriába tartozó – így különösen elektromos töltőinfrastruktúra esetében normál vagy nagy teljesítményű – infrastruktúrákra kell vonatkoznia.

(3) A nyilvánosan hozzáférhető infrastruktúrákhoz támogatás akkor nyújtható, ha az (1) bekezdés szerinti előzetes nyilvános konzultáció vagy független piaci tanulmány azt állapítja meg, hogy kereskedelmi feltételek mellett ilyen beruházás a támogatási intézkedés hatálybalépésétől számított 3 éven belül valószínűsíthetően nem valósulna meg.

(4) Az (1) bekezdés szerinti előzetes nyilvános konzultáció lefolytatására vagy független piaci tanulmány beszerzésére vonatkozó feltételt nem kell alkalmazni a nyilvánosan nem hozzáférhető elektromos- vagy hidrogéntöltő infrastruktúra megépítésére, telepítésére, korszerűsítésére vagy bővítésére irányuló beruházások esetén.

(5) Az (1) bekezdéstől eltérően a közúti járműveket kiszolgáló elektromos- vagy hidrogéntöltő infrastruktúra támogatásának szükségességét vélelmezni kell, ahol

a) elektromostöltő infrastruktúra esetében a kizárólag elektromos üzemű járművek, vagy

b) hidrogéntöltő infrastruktúra esetében a legalább részben hidrogénüzemű járművek

külön-külön kevesebb, mint 3 százalékát teszik ki a Magyarországon regisztrált ugyanazon kategóriába tartozó járművek teljes számának, azzal, hogy a személygépkocsikat és a könnyű haszongépjárműveket ugyanazon járműkategóriába tartozónak kell tekinteni.

146/D. § *  (1) A támogatás keretében a 146/A. § (1) bekezdése szerinti infrastruktúra építésének, telepítésének, korszerűsítésének vagy bővítésének költségei számolhatók el, így különösen

a) a töltő infrastruktúrának és a kapcsolódó műszaki berendezéseknek a költségei,

b) a töltő infrastruktúrának a hálózathoz, illetve a helyi villamos energia- vagy hidrogéntermelő vagy tároló egységhez való csatlakoztatásához szükséges bármilyen elektromos vagy egyéb komponensek – többek között elektromos kábelek és transzformátorok – telepítésének vagy korszerűsítésének költségei,

c) az építési munkálatok, a földterület- vagy útátalakítás költségei, a telepítési és a vonatkozó engedélyek beszerzési költségei,

d) a megújuló villamos energia vagy a megújuló hidrogén helyszíni előállításának beruházási költségei,

e) a megújuló villamos energia vagy a hidrogén tárolóegységeinek beruházási költségei.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja esetén a termelő létesítmény névleges termelési kapacitása nem haladhatja meg a csatlakoztatott töltő infrastruktúra maximális névleges teljesítményét vagy töltési kapacitását.

146/E. § *  (1) A támogatás az elszámolható költségek 100%-áig nyújtható, ha a támogatást olyan, a 2. § (2) bekezdés 119. pontja szerinti versenyeztetéses ajánlattételi eljárásban ítélik oda, amely esetén

a) az eljárást objektív, világos, átlátható és megkülönböztetésmentes, a tényleges verseny lehetővé tétele érdekében előzetesen meghatározott és az ajánlatok benyújtásának határideje előtt legalább 6 héttel közzétett kritériumok alapján dolgozzák ki,

b) amennyiben a támogatási program végrehajtása során valamennyi ajánlattevő támogatásban részesül, és újabb ajánlattételi eljárás kiírására kerül sor, az eredeti ajánlattételi eljárást a tényleges verseny helyreállítása céljából az újabb ajánlattételi eljárásban igazítják ki, többek között a költségvetés vagy a mennyiség csökkentésével,

c) tilos bármely ajánlattételi eljárás eredményének utólagos kiigazítása, így különösen az ajánlatok eredményével kapcsolatos utólagos tárgyalás, és

d) az ajánlatok rangsorolásához – és végső soron a támogatásnak a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében történő elosztásához – használt összes kiválasztási kritérium legalább 70%-át a projektnek a támogatási intézkedés környezetvédelmi célkitűzéseihez való hozzájárulása – így különösen az egy elektromos- vagy hidrogéntöltő állomás után igényelt támogatás – alapján határozzák meg.

(2) Amennyiben a támogatás odaítélésére az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően versenyeztetéses ajánlattételi eljárás nélkül kerül sor, a támogatás kizárólag támogatási program alapján nyújtható.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 20%-át.

(4) A (3) bekezdés szerinti támogatási intenzitás

a) középvállalkozás esetén 20 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 30 százalékponttal és

b) az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen megvalósuló beruházás esetén 15 százalékponttal

növelhető.

(5) Az egy adott vállalkozásnak nyújtott támogatás nem haladhatja meg az érintett támogatási program teljes költségvetésének 40%-át.

61/B. *  Tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes járművek beszerzésére és járművek utólagos átalakítására nyújtott beruházási támogatás

146/F. § *  (1) A tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes járművek beszerzéséhez, valamint járművek utólagos átalakításához beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás)

a) a legalább részben elektromos- vagy hidrogénhajtású tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes közúti, vasúti, belvízi vagy tengeri szállítási járművek beszerzéséhez,

b) az a) pont szerinti járművek legalább 12 hónap időtartamú lízingeléséhez és

c) a járművek tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes jármű – ide nem értve a repülőgépek – minősítését lehetővé tevő utólagos átalakításához

nyújtható.

(2) A támogatás keretében elszámolható

a) a tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes jármű beszerzésére irányuló beruházás esetében a tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes jármű beszerzésének (3) bekezdés szerinti többletköltségei,

b) a tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes jármű lízingelésére irányuló beruházás esetében a tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes jármű lízingelésének (4) bekezdés szerinti többletköltségei, valamint

c) a jármű tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes jármű minősítését lehetővé tevő utólagos átalakítására irányuló beruházás esetében az utólagos átalakításra irányuló beruházás költségei.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti elszámolható költségek a tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes jármű és egy azonos kategóriájú, a már hatályos uniós szabványoknak megfelelő, olyan jármű beszerzésére irányuló beruházás költségeinek különbözete, melyet támogatás hiányában szereztek volna be.

(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti elszámolható költségek a tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes jármű és egy azonos kategóriájú, a már hatályos vonatkozó uniós szabványoknak megfelelő, olyan jármű lízingelése nettó jelenértékének különbözete, melyet támogatás hiányában lízingeltek volna.

(5) A (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a lízing költségei nem foglalják magukban a jármű üzemeltetésével kapcsolatban felmerülő működési költségeket – ideértve az energiaköltségeket, biztosítási költségeket és karbantartási költségeket –, függetlenül attól, hogy azok részét képezik-e a lízingszerződésnek.

146/G. § *  (1) A támogatás olyan, a 2. § (2) bekezdés 119. pontja szerinti versenyeztetéses ajánlattételi eljárás alapján nyújtható, amely esetén

a) az eljárást objektív, világos, átlátható és megkülönböztetésmentes, a tényleges verseny lehetővé tétele érdekében előzetesen meghatározott és az ajánlatok benyújtásának határideje előtt legalább 6 héttel közzétett kritériumok alapján dolgozzák ki, és

b) amennyiben a támogatási program végrehajtása során valamennyi ajánlattevő támogatásban részesül, és újabb ajánlattételi eljárás kiírására kerül sor, az eredeti ajánlattételi eljárást a tényleges verseny helyreállítása céljából az újabb ajánlattételi eljárásban igazítják ki, többek között a költségvetés vagy a mennyiség csökkentésével, és

c) tilos bármely ajánlattételi eljárás eredményének utólagos kiigazítása, így különösen az ajánlatok eredményével kapcsolatos utólagos tárgyalás, és

d) az ajánlatok rangsorolásához – és végső soron a támogatásnak a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében történő elosztásához – használt összes kiválasztási kritérium legalább 70%-át a projektnek a támogatási intézkedés környezetvédelmi célkitűzéseihez való hozzájárulása – így különösen tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes járművenként igényelt támogatás – alapján határozzák meg.

(2) Amennyiben a támogatás odaítélésére az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében kerül sor, a támogatási intenzitás nem haladhatja meg

a) kibocsátásmentes jármű beszerzése vagy lízingelése, illetve a kibocsátásmentes jármű minősítést lehetővé tevő utólagos átalakítás esetében az elszámolható költségek 100%-át,

b) tiszta üzemű jármű beszerzése vagy lízingelése, illetve jármű tiszta üzemű jármű minősítését lehetővé tevő utólagos átalakítása esetében az elszámolható költségek 80%-át.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, amennyiben a támogatás odaítélésére versenyeztetéses ajánlattételi eljárás nélkül kerül sor, a támogatás támogatási program alapján nyújtható.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 20%-át.

(5) A (4) bekezdés szerinti támogatási intenzitás

a) kibocsátásmentes járművek esetén 10 százalékponttal,

b) középvállalkozás esetén 20 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 30 százalékponttal

növelhető.

(6) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a támogatás versenyeztetéses ajánlattételi eljárás nélkül is nyújtható olyan vállalkozás részére, amely nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes beszerzési eljárást követően szárazföldi, vasúti vagy vízi személyszállítási közszolgáltatásra irányuló közszolgáltatási szerződést kötött, kizárólag a közszolgáltatási szerződés hatálya alá tartozó személyszállítási közszolgáltatás nyújtására használt tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes járművek beszerzéséhez.

(7) A (6) bekezdés szerinti esetben a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 40%-át, mely kibocsátásmentes járművek esetében további 10 százalékponttal növelhető.

62. * 

147. § * 

63. *  Épületek energiahatékonyságának kivételével az energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás

148. § *  (1) Az épületek energiahatékonyságának kivételével energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) energiamegtakarítást eredményező beruházáshoz nyújtható.

(2) Nem nyújtható támogatás

a) a fosszilis tüzelőanyaggal (ideértve a földgázt is) működő energiatermelő berendezések telepítésére,

b) kapcsolt energiatermelésre, távfűtésre és távhűtésre, valamint

c) a már elfogadott és hatályos uniós szabványnak való megfelelés érdekében megvalósított beruházáshoz.

(3) A már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak való megfelelés érdekében végrehajtott beruházás támogatható, feltéve, hogy a beruházást a szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal végrehajtották.

(4) A támogatás keretében a magasabb energiatakarékossági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási többletköltségek számolhatók el. Az elszámolható költségek meghatározásához a beruházási költségeket össze kell hasonlítani egy olyan alternatív forgatókönyv költségeivel, amely támogatás nélkül valósulna meg. Ha ennek eredményeként a támogatás hiányában

a) olyan kevésbé energiahatékony beruházás valósulna meg, amely az adott ágazat vagy az érintett tevékenység esetében megfelel a szokásos kereskedelmi gyakorlatnak, az elszámolható költségek a támogatott beruházás költségeinek és a kevésbé energiahatékony beruházás költségeinek a különbözete,

b) ugyanazon beruházás későbbi időpontban valósulna meg, az elszámolható költségek a támogatásban részesülő beruházás költségeinek és a későbbi beruházás nettó jelenértéken számított költségeinek különbözete arra az időpontra diszkontálva, amikor a támogatott beruházás megvalósul,

c) a meglévő berendezések és felszerelések további üzemben tartása valósulna meg, az elszámolható költségek a támogatásban részesülő beruházás költségeinek és a meglévő létesítmények és berendezések karbantartására, javítására és korszerűsítésére irányuló beruházások nettó jelenértékének különbözete arra az időpontra diszkontálva, amikor a támogatott beruházás megvalósul,

d) kevésbé energiahatékony eszközök lízingelésére kerülne sor, az elszámolható költségek a támogatásban részesülő és a kevésbé környezetbarát eszközök lízingelésének nettó jelenértékének különbözete.

(5) A (4) bekezdés a)–d) pontja szerinti esetekben azon alternatív forgatókönyvnek, amely a támogatás hiányában valósulna meg,

a) a támogatott beruházással hasonló termelési kapacitással és élettartammal kell rendelkeznie, és eleget kell tennie az érvényben lévő uniós szabványoknak, és

b) hitelesnek kell lennie a piaci körülmények, az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer által létrehozott ösztönzők és a jogszabályi követelmények tekintetében.

(6) A (4) bekezdés d) pontja szerinti esetben a lízing költségei nem foglalják magukban a felszerelés vagy berendezés üzemeltetésével kapcsolatos költségeket – különösen az üzemanyagköltségeket, biztosítás, karbantartás, egyéb fogyóeszközök költségeit –, függetlenül attól, hogy azok részét képezik-e a lízingszerződésnek.

(7) A (4)–(6) bekezdéstől eltérően a teljes beruházási költség elszámolható, amennyiben a támogatott beruházás egyértelműen beazonosítható, kizárólag az energiahatékonyság növelésére irányul és nincs olyan kevésbé energiahatékony beruházás, amely támogatás hiányában megvalósulna.

(8) A (4) bekezdés a)–d) pontjától eltérően az elszámolható költségek alternatív forgatókönyv és a 2. § (2) bekezdés 119. pontja szerinti versenyeztetéses ajánlattételi eljárás nélkül is meghatározhatóak, amely esetben a magasabb szintű energiahatékonyság eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási költségek számolhatók el.

(9) A (4)–(8) bekezdés esetén nem számolhatók el a magasabb szintű energiahatékonyság eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek.

148/A. § *  (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 30%-át.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás

a) középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal, és

b) az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen megvalósuló beruházás esetén 15 százalékponttal

növelhető.

(3) A támogatás az elszámolható költségek 100%-áig nyújtható, ha a támogatást olyan, a 2. § (2) bekezdés 119. pontja szerinti versenyeztetéses ajánlattételi eljárásban ítélik oda, amely esetén

a) az eljárást objektív, világos, átlátható és megkülönböztetésmentes, a tényleges verseny lehetővé tétele érdekében előzetesen meghatározott és az ajánlatok benyújtásának határideje előtt legalább 6 héttel közzétett kritériumok alapján dolgozzák ki,

b) amennyiben a támogatási program végrehajtása során valamennyi ajánlattevő támogatásban részesül, és újabb ajánlattételi eljárás kiírására kerül sor, az eredeti ajánlattételi eljárást a tényleges verseny helyreállítása céljából az újabb ajánlattételi eljárásban igazítják ki, többek között a költségvetés vagy a mennyiség csökkentésével,

c) tilos bármely ajánlattételi eljárás eredményének utólagos kiigazítása, így különösen az ajánlatok eredményével kapcsolatos utólagos tárgyalás, és

d) az ajánlatok rangsorolásához – és végső soron a támogatásnak a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében történő elosztásához – használt összes kiválasztási kritérium legalább 70%-át a projektnek a támogatási intézkedés környezetvédelmi célkitűzéseihez való hozzájárulása – így különösen a megtakarított energia vagy a megnövelt energiahatékonyság egy egysége után igényelt támogatás – alapján határozzák meg.

(4) A 148. § (8) bekezdése szerinti esetben az (1)–(2) bekezdésben meghatározott támogatási intenzitások és bónuszok 50%-kal csökkennek.”

149. § * 

150. § * 

63/A. *  Épület-energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás

150/A. § *  (1) Az épület-energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) épületek energiahatékonyságát növelő beruházáshoz, felújításhoz nyújtható, ideértve az épületen belül található fűtő- vagy hűtőberendezések energiahatékonyságának javítását is.

(2) Az (1) bekezdés szerinti beruházáshoz kapcsolódóan támogatás nyújtható

a) a megújuló energiaforrásból villamos energiát, fűtő- vagy hűtőenergiát előállító integrált helyszíni berendezések, különösen napelemek és hőszivattyúk telepítésére,

b) a helyszíni megújulóenergia-létesítmények által termelt energia tárolására szolgáló berendezésekre, amennyiben a tárolást szolgáló berendezés energiájának évi legalább 75%-át a közvetlenül összekapcsolt megújulóenergia- termelő létesítményből nyeri,

c) az energiahatékony távfűtési és távhűtési rendszerhez való csatlakozáshoz, valamint az ehhez kapcsolódó berendezésekhez,

d) az épületet használók számára elektromos töltő- és kapcsolódó infrastruktúra (ideértve a kábelcsatornák) kiépítéséhez és telepítéséhez, abban az esetben is, amennyiben a parkoló az épületen kívül helyezkedik el, de ahhoz fizikailag csatlakozik,

e) az épület digitalizációját, különösen az épület okosfunkció-fogadási alkalmasságának növelését szolgáló berendezések (beleértve adathálózatok esetén az épületen belüli passzív hálózatot és strukturált kábelezést), továbbá az épülethez tartozó ingatlanon található szélessávú infrastruktúra kiegészítő részeinek telepítéséhez,

f) zöldtetőkbe, valamint az esővíz megtartására és felhasználására szolgáló berendezésekbe történő beruházásokhoz.

(3) Nem nyújtható támogatás

a) a fosszilis tüzelőanyaggal (ideértve a földgázt is) működő energiatermelő berendezések telepítésére,

b) kapcsolt energiatermelésre, távfűtésre és távhűtésre, valamint

c) a már elfogadott és hatályos uniós szabványnak való megfelelés érdekében megvalósított beruházáshoz.

(4) A már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak való megfelelés érdekében végrehajtott beruházás akkor támogatható, amennyiben

a) a vonatkozó uniós szabványok nem energiahatékonysági minimumkövetelmények, a beruházást az uniós szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal végrehajtották,

b) a vonatkozó uniós szabványok energiahatékonysági minimumkövetelmények, a támogatás odaítélésének még azelőtt meg kell történnie, hogy a szabványok kötelezővé válnának az érintett vállalkozásra nézve, azzal, hogy ebben az esetben a kedvezményezett pontos felújítási tervet és ütemtervet nyújt be, melyek igazolják, hogy a támogatott felújítás elegendő legalább ahhoz, hogy biztosítsa az épület energiahatékonysági minimumkövetelményeknek való megfelelését.

(5) A támogatás nyújtásának feltétele, hogy az épület primer energiában mért energiahatékonyságának

a) meglévő épületek felújítása esetén legalább 20%-os javulását eredményezi a beruházást megelőző állapothoz képest,

b) az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv) 2. cikk (9) bekezdésében meghatározott egyetlen épületelem-típus telepítését vagy cseréjét érintő felújítás esetén legalább 10%-os javulását eredményezi a beruházást megelőző állapothoz képest,

c) új épületek esetén legalább 10%-os javulását eredményezi a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozóan a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglalt küszöbértékhez képest.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában a kezdeti primerenergia-igényt és annak becsült javulását a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 12. pontjában meghatározott energiahatékonysági tanúsítványra való hivatkozással kell megállapítani.

(7) Az (5) bekezdés b) pontja alapján nyújtott támogatások összege nem haladhatja meg az Atr. 2. § 23. pontja szerinti támogatási program energiahatékonysági intézkedésekre vonatkozó költségvetésének 30%-át.

150/B. § *  (1) A támogatás keretében a teljes beruházási költség számolható el, azzal hogy az épületben megvalósuló magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek nem számolhatók el.

(2) A 150/A. § (2) bekezdése szerinti esetben az ott meghatározott létesítmények és berendezések teljes beruházási költsége számolható el, azzal, hogy a magasabb energiahatékonysági szint vagy környezeti teljesítményszint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek nem számolhatók el.

150/C. § *  (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg

a) a b) és c) pont kivételével az elszámolható költségek 30%-át,

b) a 150/A. § (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben az elszámolható költségek 25%-át,

c) amennyiben az uniós szabványoknak minősülő energiahatékonysági minimumszabványoknak való megfelelés érdekében végzett beruházásokhoz nyújtott támogatást kevesebb, mint 18 hónappal az uniós szabványok hatálybalépése előtt nyújtják

ca) a 150/A. § (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben az elszámolható költségek 15%-át,

cb) a ca) alpontba nem tartozó minden más esetben az elszámolható költségek 20%-át.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás

a) a 148/A. § (2) bekezdése szerint, és

b) a 150/A. § (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben, ha a támogatás az épület primer energiában mért energiahatékonyságának legalább 40%-os javulását eredményezi a beruházás előtti helyzethez képest, 15 százalékponttal

növelhető.

(3) A (2) bekezdés b) pontja nem alkalmazható abban az esetben, ha a beruházás a megvalósításától számított 18 hónapon belül nem javítja az épület energiahatékonyságát az uniós szabványnak minősülő energiahatékonysági minimumkövetelmények által előírt szint fölé.

63/B. *  Energiahatékonyság-alapú szerződések megkötését elősegítő támogatás

150/D. § *  (1) Az energiahatékonyság-alapú szerződések megkötését elősegítő támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 27. pontja szerinti energiahatékonyság-alapú szerződések megkötésének elősegítéséhez nyújtható.

(2) A támogatásban végső kedvezményezettként az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 9. pontja szerinti energiahatékonysági szolgáltatónak minősülő kis- és középvállalkozások és kisméretű, közepes piaci tőkeértékű vállalkozások részesülhetnek.

(3) A támogatás energiahatékonysági szolgáltatónak energiahatékonyság-alapú szerződés keretében nyújtott előresorolt kölcsön vagy kezességvállalás, illetve a támogatott szolgáltató finanszírozását célzó pénzügyi termék formájában nyújtható.

(4) Az energiahatékonysági szolgáltatónak nyújtott kölcsön vagy kezességvállalás futamideje nem haladhatja meg a 10 évet.

(5) Ha a támogatást előresorolt kölcsön formájában nyújtják, a kereskedelmi hitelfinanszírozási szolgáltatók társbefektetésének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az alapul szolgáló energiahatékonysági szerződések portfóliója értékének 30%-a, és az energiahatékonysági szolgáltató általi visszafizetés mértékének legalább a kölcsön névértékével kell megegyeznie.

(6) Ha a támogatást kezességvállalás formájában nyújtják, a kezességvállalás mértéke nem haladhatja meg az alapul szolgáló kölcsön tőkeösszegének 80%-át, és a veszteségeket a hitelintézetnek és az államnak arányosan és azonos feltételek mellett kell viselnie. A garantált összeg arányosan csökken oly módon, hogy a kezességvállalás soha ne fedezzen többet a kintlévő kölcsön 80%-ánál.

(7) A teljes kintlévő finanszírozás névértéke energiahatékonysági szolgáltatónként nem haladhatja meg a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

64. * 

151. § * 

65. A megújuló energia, megújuló hidrogén és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez nyújtott beruházási támogatás * 

152. § *  (1) A megújuló energia, megújuló hidrogén és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) kizárólag új vagy felújított berendezéshez nyújtható.

(2) Nem nyújtható támogatás megújuló hidrogénből előállított villamos energiatermelésre irányuló beruházáshoz.

(3) A villamosenergia-tárolási projektekhez (ideértve a hőtárolást is) nyújtott beruházási támogatás abban az esetben nyújtható, amennyiben

a) a beruházás megújuló energiatermelésre és tárolásra, vagy

b) meglévő megújulóenergia-termelő létesítmény esetén kizárólag tárolásra

irányul, és a tárolást szolgáló berendezés energiájának évi legalább 75%-át a közvetlenül összekapcsolt megújulóenergia-termelő létesítményből nyeri.

(4) A bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, biogáz (ideértve a biometánt is) és biomassza előállításához és tárolásához nyújtott beruházási támogatás abban az esetben nyújtható, amennyiben

a) a támogatott üzemanyagok megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelvben és annak végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusaiban foglalt, a fenntarthatóságra és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás megtakarítására vonatkozó kritériumoknak, valamint az (EU) 2018/2001 irányelv IX. mellékletében felsorolt alapanyagból készültek, és

b) a tárolást szolgáló berendezés tüzelőanyag-tartalmának évi legalább 75%-át a közvetlenül összekapcsolt, bioüzemanyagot, folyékony bio-energiahordozót, biogázt (ideértve a biometánt) és biomasszából előállított üzemanyagot termelő létesítményből szerzi be.

(5) A (3) bekezdés a) pontja és a (4) bekezdés esetén a termelés, az előállítás és a tárolás a 116. § (1) bekezdés 14. pontja szerinti értékhatár tekintetében egyetlen beruházási projektnek minősül.

(6) A hidrogén előállítására irányuló beruházási támogatás kizárólag megújuló hidrogént előállító létesítményekhez nyújtható, ideértve a megújuló hidrogén átvitelére és elosztására szolgáló infrastruktúrát, valamint a megújuló hidrogént tároló létesítményeket is.

(7) A (6) bekezdés esetén, amennyiben a támogatott projekt elektrolizátorból, egy vagy több megújuló energiatermelő egységből áll, és egy hálózati csatlakozási ponttal rendelkezik, az elektrolizátor kapacitása nem haladhatja meg a megújuló energiatermelő egységek együttes kapacitását.

(8) A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő egységekre irányuló beruházási támogatás abban az esetben nyújtható, amennyiben a 2012/27/EU irányelv, illetve a részben vagy egészben helyébe lépő későbbi jogszabályok rendelkezései szerinti hő- és villamosenergia külön-külön történő termeléséhez képest összességében primerenergia-megtakarítást eredményeznek.

(9) A (8) bekezdés szerinti beruházási támogatás nem nyújtható fosszilis tüzelőanyaggal működő kapcsolt energiatermelő létesítményhez, kivéve az olyan földgázzal működő kapcsolt energiatermelő létesítményt, amely esetében a 2021/221/2139/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1. melléklet 4.30. szakaszával összhangban, a 2030-ra és 2050-re vonatkozó éghajlati céloknak való megfelelés biztosított.

(10) Megújuló energiaforrásokon alapuló, nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez közvetlenül kapcsolódó villamosenergia- és hőtárolási projektekhez nyújtott beruházási támogatás a (3) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén nyújtható.

153. § *  (1) A támogatás keretében a teljes beruházási költség számolható el, és a támogatás nem függhet a termelés eredményétől.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek

a) 45%-át a megújulóenergia-termelésre – ideértve az (EU) 2018/2001 irányelv VII. mellékletének megfelelő hőszivattyúkat –, a megújuló energiaforrásokon alapuló nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésre és a megújuló hidrogén termelésre irányuló beruházások esetében,

b) 30%-át minden egyéb esetben.

(3) A támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető.

(4) A támogatás az elszámolható költségek 100%-áig nyújtható, ha a támogatást olyan, a 2. § (2) bekezdés 119. pontja szerinti versenyeztetéses ajánlattételi eljárásban ítélik oda, amely esetén

a) az eljárást objektív, világos, átlátható és megkülönböztetésmentes, a tényleges verseny lehetővé tétele érdekében előzetesen meghatározott és az ajánlatok benyújtásának határideje előtt legalább 6 héttel közzétett kritériumok alapján dolgozzák ki,

b) amennyiben a támogatási program végrehajtása során valamennyi ajánlattevő támogatásban részesül, és újabb ajánlattételi eljárás kiírására kerül sor, az eredeti ajánlattételi eljárást a tényleges verseny helyreállítása céljából az újabb ajánlattételi eljárásban igazítják ki, többek között a költségvetés vagy a mennyiség csökkentésével,

c) tilos bármely ajánlattételi eljárás eredményének utólagos kiigazítása, így különösen az ajánlatok eredményével kapcsolatos utólagos tárgyalás, és

d) az ajánlatok rangsorolásához – és végső soron a támogatásnak a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében történő elosztásához – használt összes kiválasztási kritérium legalább 70%-át a megújuló energiaforrásból vagy nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléssel előállított energiakapacitás egy egysége után igényelt támogatás alapján határozzák meg.

154–155. § * 

66. Az energiahatékony távfűtéshez és távhűtéshez nyújtott beruházási támogatás

156. § *  (1) Az energiahatékony távfűtéshez és távhűtéshez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) energiahatékony vagy azzá váló távfűtési, illetve távhűtési rendszerek – ideértve a hő- vagy hűtőenergia-termelő létesítményeket, az elosztóhálózatokat és a hőenergia-tárolást is – kiépítéséhez, bővítéséhez vagy korszerűsítéséhez nyújtható.

(2) Amennyiben a távfűtési, illetve távhűtési rendszer az elosztóhálózat támogatott munkálatainak eredményeképpen még nem válik teljes mértékben energiahatékonnyá, annak elérése érdekében a támogatásban részesülő hő- vagy hűtőenergia-termelő létesítményekre irányuló további korszerűsítéseket kell elvégezni, amelyeket az elosztóhálózaton végzett támogatott munkálatok megkezdésétől számított 3 éven belül meg kell kezdeni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek keretében támogatás nyújtható

a) megújuló energiaforrásokon alapuló energiatermeléshez, ideértve az (EU) 2018/2001 irányelv VII. mellékletének megfelelő hőszivattyúkat, a hulladékhőt vagy a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelést, valamint a hőenergia- tárolást szolgáló megoldásokat is,

b) hulladékalapú energiatermeléshez,

c) földgázzal működő termelő létesítmény kiépítéséhez vagy korszerűsítéséhez,

d) fosszilis tüzelőanyagokon alapuló fűtés és hűtés átvitelére szolgáló tároló- és elosztóhálózatok korszerűsítéséhez.

(4) A (3) bekezdés b) pontja esetén

a) az energiatermelésnek megújuló energiaforrásnak minősülő hulladékon vagy olyan hulladékon kell alapulnia, amelyet nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelést megvalósító létesítményekben tüzelőanyagként használnak fel,

b) az energiatermeléshez tüzelőanyagként felhasznált hulladék nem sértheti a 2008/98/EK irányelv 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott hulladékhierarchia elvét.

(5) A (3) bekezdés c) pontja szerint támogatás kizárólag olyan földgázzal működő termelő létesítményhez nyújtható, amely esetében a 2021/2139/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1. melléklet 4.30. szakaszával összhangban, a 2030-ra és 2050-re vonatkozó éghajlati céloknak való megfelelés biztosított.

(6) A (3) bekezdés d) pontja esetén támogatás akkor nyújtható, ha

a) az elosztóhálózat alkalmas vagy alkalmassá válik megújuló energiaforrásból, illetve hulladékhőből előállított fűtés vagy hűtés átvitelére, és

b) a korszerűsítés nem eredményezi a fosszilis tüzelőanyagokból származó energia termelésének növekedését, ide nem értve az olyan földgázzal működő, fűtés és hűtés átvitelére szolgáló tároló- és elosztóhálózatokat, amelyek esetében a 2021/2139/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1. melléklet 4.30. szakaszával összhangban, a 2030-ra és 2050-re vonatkozó éghajlati céloknak való megfelelés biztosított.

(7) A (3) bekezdés c) pontja kivételével nem nyújtható támogatás fosszilis tüzelőanyaggal működő termelő létesítmény kiépítéséhez vagy korszerűsítéséhez.

157. § *  (1) A támogatás keretében a teljes beruházási költség számolható el.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 30%-át.

(3) A támogatási intenzitás

a) középvállalkozások esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozások esetén 20 százalékponttal, és

b) a kizárólag megújuló energiaforrást, hulladékhőt vagy ezek kombinációját használó beruházások – ideértve a megújuló kapcsolt energiatermelést is – esetében 15 százalékponttal

növelhető.

(4) A (2) bekezdéstől eltérően, a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a finanszírozási hiány 100%-át, azzal, hogy a támogatásnak a támogatott projekt megvalósításához minimálisan szükséges összegre kell korlátozódnia.

(5) Amennyiben a támogatás összege versenyeztetéses ajánlattételi eljárás útján kerül meghatározásra, a finanszírozási hiány kiszámítása során a nettó többletköltség részletes értékelése nem szükséges.

158. § * 

67. Erőforrás-hatékonyságra és körforgásos gazdaságra való átállás támogatására irányuló beruházási támogatás * 

159. § (1) *  Az erőforrás-hatékonyságra és körforgásos gazdaságra való átállásra irányuló beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a (2)–(5) bekezdés szerinti beruházásokhoz nyújtható.

(2) *  Támogatás nyújtható erőforrás-hatékonyságot javító beruházáshoz, amennyiben

a) a beruházás adott mértékű termelés érdekében felhasznált erőforrások nettó csökkenését eredményezi a kedvezményezett által alkalmazott korábbi termelési folyamathoz vagy a 159/B. § (2) bekezdésében foglalt alternatív forgatókönyv szerinti projektekhez vagy tevékenységekhez képest, vagy

b) a beruházás az elsődleges nyersanyagok vagy alapanyagok másodlagos – újrahasznált, hasznosított vagy újrafeldolgozott – nyersanyagokkal vagy alapanyagokkal történő helyettesítésére irányul.

(3) *  Támogatás nyújtható a kedvezményezett által termelt olyan hulladék megelőzésére, csökkentésére vagy a kedvezményezett vagy harmadik fél által termelt olyan hulladék újrahasználatra való előkészítésére, szennyeződésmentesítésére és újrafeldolgozására irányuló beruházáshoz, amennyiben a beruházás hiányában

a) a hulladékot egyébként nem használnák fel, ártalmatlanítanák,

b) a hulladékot a 2008/98/EK irányelv 4. cikk (1) bekezdésében említett hulladékhierarchia elsőbbségi sorrendjében hátrébb elhelyezkedő kezelési művelettel vagy kevésbé erőforrás-hatékony módon kezelnék, vagy

c) az újrafeldolgozás alacsonyabb minőségű termékhez vezetne.

(4) *  Támogatás nyújtható a kedvezményezett vagy harmadik fél által termelt olyan egyéb termékek vagy anyagok összegyűjtésére, válogatására, szennyeződésmentesítésére, előkezelésére és kezelésére irányuló beruházáshoz, amennyiben ezen termékeket vagy anyagokat egyébként nem használnák fel, vagy kevésbé erőforrás-hatékony módon hasznosítanák.

(5) *  Támogatás nyújtható hulladék elkülönített gyűjtésére és válogatására irányuló beruházáshoz újrahasználatra való előkészítés vagy újrafeldolgozás érdekében.

(6) *  A (2) bekezdés a) pontja esetén

a) a felhasznált erőforrások magukban foglalnak minden felhasznált nyersanyag-erőforrást, kivéve az energiát,

b) a felhasznált erőforrások nettó csökkenését a támogatási intézkedés végrehajtása előtti és utáni fogyasztás mérése vagy becslése alapján kell meghatározni, figyelemmel az erőforrás felhasználását befolyásoló külső körülmények alapján történő kiigazításra is.

(7)–(8) * 

159/A. § *  (1) Nem nyújtható támogatás

a) energiát termelő hulladékártalmatlanítási és hulladékhasznosítási műveletekhez,

b) az Unió egész területén alkalmazott, gazdaságilag nyereséges, bevett kereskedelmi gyakorlatoknak minősülő technológiákhoz kapcsolódó beruházáshoz, és

c) a már elfogadott és hatályos uniós szabványnak való megfelelés érdekében megvalósított beruházáshoz,

d) abban az esetben, ha a hulladékot termelő vállalkozás mentesül

da) olyan hulladékkezeléssel kapcsolatos költségek vagy kötelezettségek alól, amelyért uniós vagy magyar jogszabályok alapján felelősséggel tartozik, ideértve a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer alapján fennálló költségeket és kötelezettségeket is, vagy

db) olyan költségek alól, amelyek a vállalkozás szokásos költségeinek minősülnek,

e) ha az hulladék keletkezését vagy a fokozott erőforrás-felhasználást ösztönzi.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjától eltérően a már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak való megfelelés érdekében végrehajtott beruházás akkor támogatható, ha a beruházást a szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal végrehajtották és befejezték.

159/B. § *  (1) A támogatás keretében a támogatott beruházás teljes költségének és a támogatás hiányában megvalósítandó – egy kevésbé környezetbarát projektet vagy tevékenységet célzó – alternatív forgatókönyv költségeinek különbsége számolható el.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában alternatív forgatókönyv

a) egy hasonló, de kevésbé erőforrás-hatékony, egy új vagy a korábbi gyártási folyamatra irányuló beruházás, amely a támogatás hiányában hitelt érdemlően valósulna meg,

b) egy olyan kezelési művelet, amely

ba) hulladékkezelés esetén a 2008/98/EK irányelv 4. cikk (1) bekezdésében említett hulladékhierarchia elsőbbségi sorrendjében hátrébb helyezkedik el, vagy

bb) hulladék, valamint egyéb termékek és anyagok kezelése esetén kevésbé erőforrás-hatékony,

c) egy hasonló, elsődleges nyersanyagot vagy alapanyagot felhasználó hagyományos gyártási folyamatba történő beruházás, ha az előállított másodlagos – újrahasznált vagy újrafeldolgozott – termék műszakilag és gazdaságilag helyettesíti az elsődleges terméket.

(3) A (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti esetekben az alternatív forgatókönyvnek

a) a támogatott beruházással hasonló termelési kapacitással és élettartammal kell rendelkeznie, és eleget kell tennie az érvényben lévő uniós szabványoknak, és

b) hitelesnek kell lennie a piaci körülmények, az ösztönzők és jogszabályi követelmények tekintetében.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a teljes beruházási költség elszámolható, amennyiben

a) a beruházás egy, már létező létesítmény kiegészítő alkotóelemének telepítéséből áll, amelynek esetében nem azonosítható alternatív forgatókönyv, vagy

b) a támogatást igénylő bizonyítja, hogy támogatás hiányában nem kerülne sor beruházásra.

(5) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 40%-át.

(6) Az (5) bekezdés szerinti támogatási intenzitás

a) középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal, és

b) az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen megvalósuló beruházás esetén 15 százalékponttal

növelhető.

68. Az energetikai célú infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás

160. § (1) *  Az energetikai célú infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) energetikai célú infrastruktúra létrehozásához, korszerűsítéséhez és bővítéséhez nyújtható.

(2) *  Nem nyújtható támogatás

a) a belső energiapiacra vonatkozó jogszabályok szerint harmadik felek hozzáférésére vagy díjakra vonatkozó szabályozás alól részben vagy egészében mentesülő energetikai infrastruktúrához,

b) villamosenergia-tároló és gáztározó projektekhez kapcsolódó beruházáshoz.

(3) *  A gázinfrastruktúrára irányuló támogatás abban az esetben nyújtható, amennyiben a támogatás következtében

a) az infrastruktúra kizárólag hidrogén vagy megújuló gázok használatára alkalmas,

b) az infrastruktúra kizárólag hidrogén és megújuló gázok használatára alkalmas, vagy

c) az infrastruktúrát 50%-ot meghaladó mértékben hidrogén és megújuló gázok szállítására használják.

(4)–(6) * 

160/A. § *  (1) A támogatás keretében a teljes beruházási költség számolható el.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a finanszírozási hiány 100%-át, azzal, hogy a támogatásnak a támogatott projekt megvalósításához minimálisan szükséges összegre kell korlátozódnia.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően, amennyiben a támogatás összege versenyeztetéses ajánlattételi eljárás útján kerül meghatározásra, a finanszírozási hiány kiszámítása során a nettó többletköltség részletes értékelése nem szükséges.

69. *  A környezetvédelmi és energetikai tanulmányhoz és tanácsadási szolgáltatáshoz nyújtott támogatás

161. § *  (1) A környezetvédelmi és energetikai tanulmányhoz és tanácsadási szolgáltatáshoz nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 7. szakasza szerint támogatható beruházásokhoz közvetlenül kapcsolódó tanulmányhoz vagy tanácsadási szolgáltatáshoz – ideértve az energetikai auditot is – nyújtható.

(2) Nem nyújtható támogatás a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti, kötelezően előírt energiaaudithoz, ide nem értve a kötelezően előírt energiaauditon felül végrehajtott energiaauditot.

(3) A támogatás nyújtásának nem feltétele, hogy a 651/2014/EU bizottsági rendelet 7. szakasza szerinti beruházások a támogatott környezetvédelmi tanulmány és tanácsadási szolgáltatás megállapításainak megfelelően valósuljanak meg.

(4) A támogatás keretében elszámolható

a) a környezetvédelmi tanulmány és tanácsadási szolgáltatás teljes költsége, amennyiben a környezetvédelmi tanulmány és tanácsadási szolgáltatás kizárólag a 651/2014/EU bizottsági rendelet 7. szakasza szerinti támogatható beruházásokhoz kapcsolódik,

b) a környezetvédelmi tanulmány és tanácsadási szolgáltatásnak a 651/2014/EU bizottsági rendelet 7. szakasza szerinti beruházásokhoz kapcsolódó költsége, amennyiben a környezetvédelmi tanulmány és tanácsadási szolgáltatásnak csak egy része vonatkozik a 651/2014/EU bizottsági rendelet 7. szakasza szerinti támogatható beruházásokra.

(5) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 60%-át.

(6) A támogatási intenzitás

a) középvállalkozás részére készített tanulmány és nyújtott tanácsadási szolgáltatás esetén 10 százalékponttal,

b) kisvállalkozás részére készített tanulmány és nyújtott tanácsadási szolgáltatás esetén 20 százalékponttal

növelhető.

70. * 

162–163. § * 

71. *  Helyi infrastruktúrára irányuló támogatás

164. § *  (1) Helyi infrastruktúrára irányuló támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) helyi infrastruktúra építéséhez, bővítéséhez vagy korszerűsítéséhez nyújtható.

(2) Nem nyújtható támogatás

a) olyan infrastruktúra fejlesztésére, amelyre – a regionális beruházási támogatás kivételével – a 651/2014/EU bizottsági rendelet egyéb cikke alapján támogatás nyújtható,

b) dedikált infrastruktúra fejlesztéséhez.

(3) A támogatás nyújtásának feltétele, hogy a megvalósuló infrastruktúrát nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes alapon kell a felhasználók rendelkezésére bocsátani. Az infrastruktúra használata vagy eladása során a szokásos piaci árat kell fizetni.

(4) Az infrastruktúra működtetését koncesszióba adni, vagy azzal harmadik felet megbízni csak nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes módon, a vonatkozó közbeszerzési jogszabályok betartásával lehet.

165. § *  (1) A támogatás keretében a beruházáshoz kapcsolódó tárgyi eszközök és immateriális javak beruházási költsége számolható el.

(2) A támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a működési eredmény közötti különbséget.

(3) A működési eredmény mértékét

a) előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján, vagy

b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag

kell levonni az elszámolható költségekből.

72. A csekély összegű támogatás

166. § (1) *  Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 300 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.

(2) *  A támogatás odaítélése során bármely három évben odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.

(3) *  Az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amely az igényelt támogatást az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel.

(4) *  Az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet alapján nyújtott általános csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatással az adott bizottsági rendeletben alkalmazandó legmagasabb felső határig halmozható.

(5) *  A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés alkalmazásában nyújtott állami támogatással, ha az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.

(6) *  A kedvezményezettnek az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 7. cikk (4) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélését megelőző három év (háromszor háromszázhatvanöt nap) során nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

(7)–(8) * 

73. A közszolgáltatásért járó ellentételezés

167. § *  (1) A közszolgáltatásért járó ellentételezés (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) kizárólag a közszolgáltatás ellátásával megbízott kedvezményezett – ide nem értve a szárazföldi közlekedést biztosító vállalkozásokat – részére nyújtható, amennyiben

a) a támogatás összege nem haladja meg éves szinten a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget, és

b) a támogatást közlekedésen és a közlekedési infrastruktúrán kívüli területeken nyújtják.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás összege a megbízás időszaka alatt változik, az éves összeg a megbízási időtartamra tervezett támogatás éves összegeinek átlagával egyezik meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti 15 millió eurónak megfelelő forintösszegű éves támogatási maximum nem vonatkozik

a) egészségügyi ellátást, adott esetben sürgősségi betegellátást végző kórházakra,

b) szociális szükségleteket kielégítő közszolgáltatásokra az egészségügy és hosszú távú gondozás, gyermekgondozás, munkaerőpiacra való belépés és visszatérés, szociális lakáshoz juttatás, továbbá a sérülékeny társadalmi csoportok gondozása és társadalmi befogadása vonatkozásában.

(4) A közszolgáltatási megbízás időtartama nem haladhatja meg a tíz évet, kivéve, ha kedvezményezett olyan jelentős beruházásra kényszerül, amely az általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban nem amortizálható tíz év alatt.

(5) A kedvezményezett egy vagy több aktussal kerül megbízásra az adott közszolgáltatás biztosítására, amely magában foglalja

a) a közszolgáltatási kötelezettségek tartalmát és idejét,

b) a kedvezményezettet és adott esetben az érintett területet,

c) a támogatást nyújtó által a vállalkozásnak biztosított kizárólagos vagy speciális jogok jellegét,

d) a támogatási mechanizmus leírását és a támogatás kiszámításának, ellenőrzésének és felülvizsgálatának paramétereit,

e) a túlkompenzáció elkerülésére és visszafizettetésére hozott intézkedéseket, és

f) hivatkozást a 2012/21/EU bizottsági határozatra.

(6) A támogatás mértéke nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges nettó költséget. A támogatás mértékét a 2012/21/EU bizottsági határozat 5. cikke szerint kell megállapítani.

(7) Ha a kedvezményezett a (6) bekezdésben meghatározott összeget meghaladó támogatásban részesül, köteles a túlkompenzációt visszafizetni. Ha a túlkompenzáció összege nem haladja meg az átlagos éves támogatás összegének 10%-át, a túlkompenzáció átvihető a következő évre, azzal, hogy azt le kell vonni az arra az évre fizetendő támogatás összegéből.

(8) A támogatást nyújtó a megbízás időtartama alatt legalább 3 évente, valamint a megbízás lejártakor ellenőrzi, hogy a kedvezményezett nem részesült túlkompenzációban.

(9) Amennyiben a kedvezményezett a közszolgáltatás mellett más tevékenységet is végez, a közszolgáltatás költségeit és bevételeit a többi tevékenységétől elkülönítve kell kimutatnia, a költségek és bevételek elkülönítésének paramétereivel együtt.

(10) Ha a közszolgáltatási megbízás időtartama alatt a jelen alcímben foglalt feltételek nem teljesülnek, a támogatást nyújtó az Atr. 7. §-a alapján köteles a támogatást bejelenteni az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére.

74. A kockázatfinanszírozási támogatás

168. § *  (1) A kis- és középvállalkozások pénzügyi forráshoz juttatása érdekében kockázatfinanszírozási célú befektetés támogatási program formájában, közvetlenül az állam által vagy megbízott félen (a továbbiakban együttesen: támogatást nyújtó) keresztül, egy vagy több pénzügyi közvetítő igénybevételével hajtható végre.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatási program keretében

a) a támogatást nyújtó a pénzügyi közvetítőknek a 170. §-nak megfelelően hozzájárulást nyújt, és

b) a pénzügyi közvetítők a 169. §-sal összhangban kockázatfinanszírozási célú befektetéseket hajtanak végre a támogatható vállalkozásokba.

(3) A támogatható vállalkozások olyan, tőzsdén nem jegyzett kis- és középvállalkozások, amelyek az első kockázatfinanszírozási célú befektetés biztosításakor

a) semmilyen piacon nem működtek még,

b) bejegyzésüket követően kevesebb mint 10 éven át működtek valamely piacon,

c) az első kereskedelmi értékesítésüket követően kevesebb mint 7 éven át működtek valamely piacon, vagy

d) a (8) bekezdésben meghatározott kivétellel új gazdasági tevékenység indítása céljából, üzleti terven alapuló olyan mértékű befektetést igényelnek, amely meghaladja az előző 5 évben elért átlagos éves árbevételük 50%-át.

(4) Amennyiben a támogatható vállalkozás esetében a támogathatóság a (3) bekezdés b) vagy c) pontja alapján kerül meghatározásra, kizárólag az így meghatározott időszak vehető figyelembe az ugyanazon vállalkozásba történő további befektetések esetén.

(5) Azon támogatható vállalkozások esetében, amelyek egy másik vállalkozást felvásároltak, a (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti támogathatósági időszak a felvásárolt vállalkozás működését is magában foglalja, kivéve, ha a felvásárolt vállalkozás árbevétele a támogatható vállalkozás által a felvásárlást megelőző pénzügyi évben elért árbevétel kevesebb mint 10%-a.

(6) Azon támogatható vállalkozások esetében, amelyek összefonódás útján jöttek létre, a (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti támogathatósági időszak az összefonódott vállalkozások működését is magában foglalja, kivéve azt az összefonódásban részt vevő vállalkozást, melynek árbevétele kevesebb, mint az összefonódó vállalkozások által az összefonódást megelőző pénzügyi évben elért összesített árbevétel 10%-a.

(7) Ha a (3) bekezdés b) pontját olyan támogatható vállalkozások esetében alkalmazzák, amelyeket nem kell bejegyezni, a támogathatósági időszak kezdete az az időpont, amikor a vállalkozás megkezdi gazdasági tevékenységét vagy amikor gazdasági tevékenysége alapján adóztathatóvá válik, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont.

(8) Amennyiben a támogatható vállalkozás új gazdasági tevékenysége keretében

a) a 144. § (9) bekezdésével összhangban valamely tevékenység környezeti teljesítményének jelentős javítására irányuló beruházást,

b) az (EU) 2020/852 rendelet 2. cikk 1. pontjában meghatározott, környezeti szempontból fenntartható egyéb befektetést, vagy

c) a 651/2014/EU bizottsági rendelet IV. mellékletében felsorolt kritikus fontosságú nyersanyagok kitermelésére, szétválasztására, finomítására, feldolgozására vagy újrafeldolgozására irányuló kapacitás növelését célzó beruházást valósít meg, a vállalkozások abban az esetben is támogathatóak, ha új gazdasági tevékenység indítása céljából, üzleti terven alapuló sajáttőke-befektetési igényük meghaladja az előző 5 évben elért átlagos éves árbevételük 30%-át.

169. § *  (1) A támogatható vállalkozásokba történő befektetés első kockázatfinanszírozási célú befektetésként vagy kiegészítő befektetésként nyújtható sajáttőke-befektetés, kvázisajáttőke-befektetés, kölcsön, kezességvállalás vagy ezek ötvözete formájában.

(2) Az (1) bekezdés szerinti befektetések teljes kintlévő összege több forrásból végrehajtott befektetés esetén sem haladhatja meg támogatható vállalkozásonként a 16,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

(3) A (2) bekezdés szerinti maximális befektetési összeg kiszámítása során

a) kölcsönök és adósságként strukturált kvázisajáttőke-befektetések esetében azok kintlévő névértékét,

b) kezességvállalások esetében az alapul szolgáló kölcsön kintlévő összegének névértékét

kell figyelembe venni.

(4) Kezességvállalás esetén, a kezességvállalás mértéke nem haladhatja meg a támogatható vállalkozás számára nyújtott, alapul szolgáló kölcsön 80%-át.

(5) Sajáttőke-befektetés és kvázisajáttőke-befektetés esetében a kockázatfinanszírozási intézkedés csak akkor fedezhet kiváltási tőkét, ha a kiváltási tőkéhez kapcsolódóan a támogatható vállalkozásba történő befektetések valamennyi fordulójában legalább 50%-nak megfelelő új tőkét is bevonnak.

(6) A támogatható vállalkozásokba történő kiegészítő befektetésre – akár a 168. § (3) bekezdés b)–c) pontja szerinti támogathatósági időszak eltelte után is – akkor kerülhet sor, amennyiben

a) a kiegészítő befektetés esetén is teljesül a (2) bekezdésben meghatározott feltétel,

b) az első kockázatfinanszírozási célú befektetéshez készült üzleti terv tartalmazta a kiegészítő befektetések lehetőségét,

c) a kiegészítő befektetésben részesülő vállalkozás nem válik más vállalkozásnak – ide nem értve a kockázatfinanszírozási célú befektetéseket végrehajtó pénzügyi közvetítőt vagy a független magánbefektetőt – a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklet 3. cikk (3) bekezdése értelmében vett kapcsolt vállalkozásává, kivéve, ha a kapcsolt vállalkozások együttesen is kis- és középvállalkozásnak minősülnek.

170. § *  (1) A pénzügyi közvetítőknek nyújtott, a 168. § (2) bekezdés a) pontja szerinti hozzájárulás

a) a támogatható vállalkozásokba közvetlenül vagy közvetetten befektetést szolgáló sajáttőke-befektetés, illetve kvázisajáttőke-befektetés vagy tőkejuttatás,

b) a támogatható vállalkozásokba közvetlenül vagy közvetetten befektetést szolgáló kölcsön,

c) a támogatható vállalkozásokba közvetlenül vagy közvetetten történő befektetésből eredő veszteségek fedezésére nyújtott kezességvállalás

formájában nyújtható.

(2) Az állami befektető – ideértve a megbízott felet is –, valamint a magánbefektetők, a pénzügyi közvetítők vagy az alapkezelők között kockázat-nyereség megosztási rendszer kerül kialakításra.

(3) Kezességvállalástól eltérő formájú befektetés esetén az aszimmetrikus nyereségrészesedést előnyben kell részesíteni a potenciális veszteségekkel szembeni védelemhez képest.

(4) Amennyiben az állami befektető és a magánbefektetők közötti veszteségmegosztás aszimmetrikus, az állami befektetőt terhelő első veszteséget a kockázatfinanszírozási célú befektetés 25%-ára kell korlátozni.

(5) A kezességvállalás formájú befektetés esetén a kezességvállalás mértéke nem haladhatja meg a 80%-ot, a támogatást nyújtót terhelő teljes veszteség a kezességvállalással biztosított portfólió 25%-át. Díjmentesen kizárólag a kezességvállalással biztosított portfólió várható veszteségét fedező kezességvállalások nyújthatók. Amennyiben a kezességvállalás a nem várható veszteségek fedezését is magában foglalja, úgy a pénzügyi közvetítő a kezességvállalásnak a nem várható veszteségeket fedező részére piaci kezességvállalási díjat fizet.

(6) Amennyiben a pénzügyi közvetítőnek nyújtott hozzájárulás az (1) bekezdés a) pontja szerinti saját tőke és kvázi-sajáttőke formáját ölti, a pénzügyi közvetítő összesített tőke-hozzájárulásainak és lejegyzett, de be nem fizetett tőkéjének legfeljebb 30%-a fordítható likviditáskezelési célra.

(7) A támogatható vállalkozásokba saját tőke, kvázi-sajáttőke vagy kölcsön formájában befektetést biztosító intézkedések esetén a pénzügyi közvetítő számára nyújtott hozzájárulásnak a pénzügyi közvetítők vagy a támogatható vállalkozások szintjén további független magánbefektetői forrásokat kell bevonnia oly módon, hogy az összesített magánbefektetői részvételi arány elérje

a) a 168. § (3) bekezdés a) pontjában említett támogatható vállalkozások esetén a biztosított kockázatfinanszírozási célú befektetés 10%-át,

b) a 168. § (3) bekezdés b) és c) pontjában említett támogatható vállalkozások esetén a biztosított kockázatfinanszírozási célú befektetés 40%-át,

c) a 168. § (3) bekezdés b) és c) pontjában említett támogathatósági időszak eltelte után támogatható vállalkozásokba történő kiegészítő befektetés és a 168. § (3) bekezdés d) pontjában említett támogatható vállalkozásoknak nyújtott támogatás esetén a biztosított kockázatfinanszírozási célú befektetés 60%-át.

(8) A (7) bekezdésben meghatározott összesített magánbefektetői részvételi arány elérése céljából nem vehető figyelembe a 651/2014/EU bizottsági rendelet 21a. cikke szerinti adóösztönzők formájában kockázatfinanszírozási támogatásban részesülő független magánbefektetők által nyújtott finanszírozás.

(9) A (7) bekezdés b) és c) pontja szerinti magánbefektetői részvételi arány

a) az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen letelepedett vállalkozások,

b) Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve alapján támogatásban részesülő vállalkozások,

c) az Európai Védelmi Alapból az (EU) 2021/697 rendelettel összhangban támogatásban részesülő vállalkozások,

d) az uniós űrprogram keretében az (EU) 2021/696 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban támogatásban részesülő vállalkozások, és

e) az (EU) 2021/1060 rendelet vagy az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti megosztott irányítás keretében végrehajtott uniós alapokból támogatásban részesülő vállalkozások

vonatkozásában a (7) bekezdés b) pontja esetében 20%-ra, a (7) bekezdés c) pontja esetében 30%-ra csökken.

(10) Amennyiben a befektetést a 168. § (3) bekezdésében és a 169. § (6) bekezdésében említettek szerint különböző fejlődési szakaszokban tartó támogatható vállalkozásoknak pénzügyi közvetítőn keresztül nyújtják, a pénzügyi közvetítőnek olyan magánbefektetői részvételi arányt kell elérnie, amely legalább az alapul szolgáló portfólióban lévő egyes befektetések volumenén alapuló súlyozott átlagnak felel meg, és a minimális részvételi arányoknak a (7) és (9) bekezdésben említett befektetésekre való alkalmazásából adódik, kivéve, ha a független magánbefektetők számára előírt részvétel a támogatható vállalkozások szintjén teljesül.

171. § *  (1) A pénzügyi közvetítőket és alapkezelőket az alkalmazandó uniós és nemzeti jogszabályoknak megfelelően nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás keretében kell kiválasztani. A kiválasztás során nem tehető különbség az alapján, hogy azok mely tagállamban kerültek bejegyzésre vagy telepedtek le. A pénzügyi közvetítőkkel és alapkezelőkkel szemben kizárólag olyan feltétel támasztható, amely előre meghatározott, és a befektetés jellegével objektív módon indokolható.

(2) A pénzügyi közvetítők és alapkezelők kiválasztására irányuló eljárás célja a 170. § (2)–(5) bekezdése szerinti kockázat-nyereség megosztási rendszerek kialakítása és az (5)–(6) bekezdés szerinti nyereségorientált döntések megalapozása.

(3) A pénzügyi közvetítők és alapkezelők kiválasztására irányuló eljárásnak a tapasztalathoz, szakértelemhez, valamint operatív és pénzügyi kapacitáshoz kapcsolódó objektív kritériumokon kell alapulnia.

(4) Olyan pénzügyi közvetítő és alapkezelő kerülhet kiválasztásra, amelyet az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően hoztak létre.

(5) A pénzügyi közvetítők és alapkezelők a támogatható vállalkozásoknak kockázatfinanszírozási célú befektetés nyújtására vonatkozó befektetési döntéseiket nyereségorientált módon kell meghozniuk.

(6) Az (5) bekezdésben szereplő feltételek teljesítése érdekében

a) a támogatást nyújtó átvilágítási folyamatot (due diligence) határoz meg annak érdekében, hogy a kockázatfinanszírozási célú befektetés végrehajtása céljából biztosítható legyen az üzleti szempontból megalapozott befektetési stratégia alkalmazása, beleértve egy olyan megfelelő kockázatmegosztási politikát, amelynek célja a gazdasági megvalósíthatóság és – az érintett befektetési portfólió mérete és területi kiterjedése szempontjából – a hatékonyság elérése,

b) a támogatható vállalkozásokba történő befektetést olyan életképes üzleti tervre kell alapozni, amely részletesen ismerteti a terméket, az értékesítés és a jövedelmezőség alakulását, és előzetesen kimutatja a terv pénzügyi életképességét,

c) minden egyes sajáttőke-befektetésre és kvázisajáttőke-befektetésre vonatkozóan világos és reális kilépési stratégiát kell kidolgozni.

(7) A pénzügyi közvetítőket és alapkezelőket üzleti alapon kell irányítani.

(8) A (7) bekezdésben szereplő feltétel teljesítése érdekében a pénzügyi közvetítő és – a kockázatfinanszírozási célú befektetés típusától függően – az alapkezelő

a) jogszabály vagy szerződés alapján, professzionális alapkezelő gondosságával, jóhiszeműen és az összeférhetetlenség elkerülésével, a bevált gyakorlatok szerint, szabályozói felügyelet alatt jár el,

b) javadalmazása megfelel a piaci gyakorlatnak, amely az (1) bekezdésnek megfelelő nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes kiválasztási eljárás alkalmazásával vélelmezhető,

c) teljesítményhez kötött javadalmazásban részesül vagy saját forrásainak társbefektetése útján részt vállal a befektetési kockázatból, ezáltal biztosítva, hogy érdeke tartósan megegyezzen a támogatást nyújtó érdekével,

d) meghatározza a befektetési stratégiát, a befektetések kritériumait és tervezett ütemezését,

e) a befektetők számára lehetővé teszi a befektetési alap irányító testületeiben – különösen felügyelőbizottságban vagy tanácsadó bizottságban – való képviseletet.

(9) Olyan kockázatfinanszírozási célú intézkedés esetében, melynél a támogatható vállalkozások részére a befektetés kezességvállalás, kölcsön vagy adósságként strukturált kvázisajáttőke-befektetés formájában történik, a pénzügyi közvetítőnek olyan befektetéseket kell megvalósítania, amelyek a jelen alcím szerinti befektetés elmaradása esetén nem, illetve csak korlátozott vagy eltérő módon valósulnának meg.

(10) A (9) bekezdésben szereplő feltétel teljesítése érdekében a pénzügyi közvetítőnek igazolnia kell, hogy olyan mechanizmust működtet, amely biztosítja, hogy a támogatható vállalkozások a finanszírozási volumen növekedése, a portfóliók kockázatának emelkedése, illetve a fedezeti követelmények, a kezességvállalási díjak vagy a kamatlábak csökkentése révén a legnagyobb mértékben részesülnek valamennyi előnyből.

172. § *  (1) A 168. § (3) bekezdésében foglalt feltételeket nem teljesítő kis- és középvállalkozások részére a (2)–(4) bekezdés szerinti feltételekkel nyújtható kockázatfinanszírozási célú befektetés, amennyiben a 168–171. §-ban foglalt feltételek – a 168. § (3) bekezdése, a 169. § (2) és (6) bekezdése, a 170. § (7) bekezdése, illetve a 170. § (10) bekezdése kivételével – teljesülnek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kkv-k szintjén a kockázatfinanszírozási célú befektetésnek teljesítenie kell az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló (EU) 2023/2831 bizottsági rendeletben, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1408/2013/EU bizottsági rendeletben vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 717/2014/EU bizottsági rendeletben foglalt feltételeket.

(3) A támogatható vállalkozásokba saját tőke, kvázi-sajáttőke vagy kölcsön formájában befektetést biztosító intézkedések esetén a pénzügyi közvetítő számára nyújtott hozzájárulásnak a pénzügyi közvetítők vagy a támogatható vállalkozások szintjén további független magánbefektetői forrásokat kell bevonnia oly módon, hogy az összesített magánbefektetői részvételi arány elérje az (1) bekezdés szerinti kkv-knak nyújtott kockázatfinanszírozás legalább 60%-át.

(4) A (3) bekezdés szerinti magánbefektetői részvételi arány

a) az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen letelepedett vállalkozások,

b) a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve alapján támogatásban részesülő vállalkozások,

c) az Európai Védelmi Alapból az (EU) 2021/697 rendelettel összhangban támogatásban részesülő vállalkozások,

d) az uniós űrprogram keretében az (EU) 2021/696 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban támogatásban részesülő vállalkozások, és

e) az (EU) 2021/1060 rendelet vagy az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti megosztott irányítás keretében végrehajtott uniós alapokból támogatásban részesülő vállalkozások

vonatkozásában 30%-ra csökken.

XII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

173. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

174. § *  E rendelet

a) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26.) I. és II. fejezete, valamint 13–14., 18–19., 21–22., 25., 27–32., 35–36b., 38–38b., 41., 46–49. és 56. cikke,

b) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet és

c) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikk (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozat

hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.