A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt az egyes közlekedési tárgyú jogszabályokat az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
2. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 14. § (2) bekezdés e) pont ed) alpontját 2023. január 1. napjától 2023. december 31. napjáig nem kell alkalmazni.
3. § A vizsgálóállomás engedélyezésének részletes eljárási szabályairól szóló 181/2017. (VII. 5.) Korm. rendelet 16. § (6) bekezdése szerinti rendelkezést 2023. május 20-ig kell alkalmazni.
4. § A Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont kijelöléséről és feladatainak meghatározásáról szóló 284/2018. (XII. 21.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése szerinti rendelkezést 2023. július 31. napjáig kell alkalmazni.
5. § A hajózási vizsgaközpont kijelöléséről szóló 247/2019. (X. 24.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése szerinti rendelkezést 2023. december 31. napjáig kell alkalmazni.
6. § A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló 698/2021. (XII. 13.) Korm. rendelet 1. §-át 2023. január 1. napjától 2023. december 31. napjáig nem kell alkalmazni.
7. § (1) A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet [a továbbiakban: 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet] 5. számú melléklet 1.0.5. alpontja szerinti, az 1.2-1.19. alpontban meghatározott létesítményekre és berendezésekre vonatkozó adott követelményt 2023. május 20-ig nem kell alkalmazni, amennyiben teljesül az 1.0.5.1-1.0.5.20. alpontban meghatározott minimum feltétel.
(2) Az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú mellékletét az 1. mellékletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
8. § (1) A légiközlekedéssel kapcsolatos hatósági eljárások díjairól szóló 3/2002. (VI. 20.) GKM rendelet [a továbbiakban: 3/2002. (VI. 20.) GKM rendelet] 1. § (2) bekezdésétől eltérően a díjat a következők szerint kell megfizetni:
a) - a b) pontban foglaltak kivételével - az eljárás kezdeményezőjének a kezdeményezéssel egyidejűleg kell a közlekedésért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára befizetni, valamint a kérelemhez csatolni kell a készpénzátutalási megbízás ellenőrző szelvényének eredeti példányát vagy az átutalás tényét igazoló, a pénzforgalmi szolgáltató által kiadott dokumentum egy példányát;
b) a 3/2002. (VI. 20.) GKM rendelet Melléklete 292., 294., 296., 298., 377., 379., 381., 385., 413., 424., 426., 428., 443., 453., 455., 457., 461., 474., 488., 497., 503., 525. és 539. sorában meghatározott díjakat a kérelem benyújtásáig vagy a vizsgára való jelentkezésig a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 2. § (4) bekezdése szerinti légiközlekedési vizsgaközpont (a továbbiakban: vizsgaközpont) OTP Bank Nyrt.-nél vezetett 11711003-21463062 számú számlájára történő átutalással kell megfizetni, azzal, hogy a befizetett díj - a c) pont szerinti kivétellel - a vizsgaközpont bevétele;
c) a vizsgaközpont számlájára a b) pontban foglaltaknak megfelelően megfizetett díj 45,4%-a a Minisztériumot illeti, ezt az összeget a vizsgaközpont az a) pontban meghatározott számlára átutalással fizeti meg;
d) a 2021. július 1-je előtt a b) pontban foglalt és a Minisztérium részére megfizetett díjak közül azok, amelyekhez kapcsolódóan
da) a vizsgáztatási tevékenységet a Minisztérium folytatta le, a Minisztérium bevételét képezik,
db) a vizsgáztatási tevékenységet már a vizsgaközpont folytatta le, a vizsgaközpont bevételét képezi, azzal, hogy a Minisztérium részére befizetett igazgatási szolgáltatási díj 45,4%-ára a Minisztérium jogosult.
(2) A 3/2002. (VI. 20.) GKM rendelet
a) 1. § (3) bekezdését és 3. § (2) bekezdését az „NFM” szövegrész helyett a „Minisztérium” szöveggel,
b) 2. § (2a) és (2b) bekezdését a „hatóság” szövegrész helyett a „légiközlekedési hatóság vagy a vizsgaközpont” szöveggel,
c) 4. § c) pontját az „a díjfizetésre kötelezettek körének megállapítására az Itv. 31. §-a (1) bekezdésének első mondatában, valamint a 31. §-ának (2) és (7) bekezdéseiben foglaltakat” szövegrész helyett az „a díjfizetésre kötelezettek körének megállapítására az Itv. 31. §-ában foglaltakat” szöveggel
kell alkalmazni.
9. § (1) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet [a továbbiakban: 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet] 2022. december 18. napján hatályos rendelkezései alkalmazandók a (2) és (3) bekezdés szerinti eltérésekkel.
(2) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 3. §-át a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a tanulóval a képzésre irányuló szerződéses jogviszony létrehozására, a szerződés megkötésére, továbbá az ehhez kapcsolódó, a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló 179/2011. (IX. 2.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés 8. pontja szerinti képzési költség (a továbbiakban: képzési költség), valamint az annak alapját képező díjtételek beszedésére és számla kiállítására kizárólag a képző szerv jogosult, amely köteles erről a tanuló részére tájékoztatást adni;
b) a képző szerv a tanulót az általa végzett képzés és a vizsgára bocsátás feltételeiről írásban tájékoztatja, amely kiterjed a képzési költségre, valamint arra, hogy a képzésben közreműködő szakoktató a tanulótól díj vagy ellenszolgáltatás átvételére nem jogosult, a képző szervnek számla ellenében megfizetett képzési költség minden képzéssel kapcsolatos díjat tartalmaz;
c) a képző szerv a képzési tevékenységébe szakoktatót a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 11. § (3) bekezdésében foglaltak szerint vonhat be; a szakoktató képzési közreműködéséért kizárólag a képzést végző képző szervtől jogosult díjazásra.
(3) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 39/A. §-a nem alkalmazandó.
10. § A használati díj megfizetése ellenében használható autópályákról, autóutakról, főutakról és azok díjáról szóló 45/2020. (XI. 28.) ITM rendeletet (a továbbiakban: ITM rendelet) azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az útdíjfizetési-szolgáltatásért felelős miniszter látja el az ITM rendelet 6. §-a szerinti ellenőrzési feladatot.
11. § Ha a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet 22. § (1) bekezdése szerinti alapvizsga érvényességi ideje 2023. január 1. és 2023. március 31. között jár le, az érvényességi idő 2023. június 30-ig meghosszabbodik.
12. § A vizsgálóállomások auditálásáról és akkreditált státuszának elfogadásáról szóló 25/2021. (VI. 16.) ITM rendelet 10. §-a szerinti rendelkezést 2023. május 20-ig kell alkalmazni.
13. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 2. §, a 6. § és a 10. § 2023. január 1-jén lép hatályba.
1. Az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú mellékletének 1.1.8. alpontját a következő eltéréssel kell alkalmazni:
„1.1.8. A vizsgáló állomás vizsgáló terének belső méreteit úgy kell kialakítani és a kiszolgáló berendezéseket (kipufogógáz-elszívó, szellőztető, fűtő) úgy kell telepíteni, hogy a teljes járművizsgálat (szükségessé váló menetpróba, sebesség- vagy lassulásmérés, illetve zajmérés kivételével) egész évben zárt térben (helyiségben) végrehajtható legyen. Szükséges esetben a járművek vizsgálata során a vizsgálat egyes műveletei - nyitott ajtók mellett, a mérőműszerek megfelelő működéséhez szükséges hőmérséklet és csapadék elleni védelem biztosításával, de a jármű közterületre kinyúlása nélkül is - elvégezhetők.”
2. Az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú melléklet 1.18. alpont k) alpontját a következő eltéréssel kell alkalmazni:
„k) a fékfolyadék pontos forráspontját 100-300 °C között ±5% pontossággal meghatározni képes fékfolyadék- ellenőrző,”
3. Az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú melléklet 1.19. alpontját a következő eltéréssel kell alkalmazni:
„1.19. Mérésügyi előírások
Az 1.1-1.6., 1.8. és 1.10-1.17. pontban meghatározott egyes eszközök mérésügyi megfelelőségének ellenőrzése kapcsán követelmény, hogy két egymást követő ellenőrzés között nem telhet el több idő, mint a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló miniszteri rendelet a 7. számú mellékletében meghatározott időszak. Az 1.9. pontban meghatározott zajszintmérő készülék esetében 24 hónap. Az 1.18. pontban - ide nem értve a c), d), e) és j) alpontban szereplő eszközöket - meghatározott mérőeszközök esetében - amennyiben a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló miniszteri rendelet, a mérésügyről szóló törvény, vagy annak végrehajtásáról szóló kormányrendelet másképp nem rendelkezik - a mérőeszköz gyártója által meghatározott, annak hiányában 60 hónap.”
4. Az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú melléklet 2. pont 2.4. alpontját a következő 2.4.5. és 2.4.6. alpont szerinti eltéréssel kell alkalmazni:
„2.4.5. A fékfolyadék-forráspontjának ellenőrzését csak olyan járműveknél kell elvégezni, ahol a méréshez szükséges technológia a jármű külön megbontása nélkül - ide nem értve a csavaros zárófedél eltávolítását - végrehajtható.
2.4.6. A hibrid és elektromos jármű villamos biztonságának vizsgálatát a forgalomba helyezés előtti műszaki vizsgálat során akkor kell elvégezni, ha a jármű meghajtására szolgáló elektromos berendezéseinek és áramforrásának villamos biztonsága tekintetében kétség merül fel. Ebben az esetben a vizsgálatot a járműgyártó utasítása szerint, minden további vizsgálatot megelőzően kell elvégezni.”
5. Az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú melléklet 5.2. alpontjában szereplő táblázat 223. és 224. sorát a következő eltéréssel kell alkalmazni:
| „ | |||||||
| 223. | 1.8. Fékfolyadék | Szemrevételezés, forráspont mérés | A fékfolyadék szennyezett vagy üledékes, vagy a fékfolyadék forráspontja 150-180 Celsius fok közötti. | X | |||
| 224. | Meghibásodás közvetlen veszélyének fennállása. | X | |||||
| Fékfolyadék forráspont 150 Celsius fok alatt. | X | X | |||||
| ” |
6. Az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú mellékletének 5.2. alpontjában foglalt táblázatot azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hibrid és elektromos jármű villamos biztonságának hiánya veszélyes hiányosságnak minősül.