A Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény 48. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § E rendelet hatálya
a) az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (a továbbiakban: EMGA),
b) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (a továbbiakban: EMVA),
c) az Európai Unió általános költségvetéséből és
d) a nemzeti költségvetésből
finanszírozott agrártámogatásokkal kapcsolatos, a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvényben (a továbbiakban: KAP törvény) és a felhatalmazása alapján kiadott rendeletekben szabályozott eljárásokra és szervekre terjed ki.
2. § (1) Az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a KAP törvény 12. § (2) bekezdése szerinti illetékes hatósági feladatkörében
a) felelős a Nemzeti Kifizető Ügynökség akkreditációjának megadásáért, felülvizsgálatáért és visszavonásáért,
b) figyelemmel kíséri a Nemzeti Kifizető Ügynökségnél az akkreditációs feltételek teljesítését,
c) írásban jelentést tesz az Európai Bizottságnak a Nemzeti Kifizető Ügynökségnél általa végzett felügyeleti és monitoring tevékenységekről,
d) ellátja az európai uniós jogi aktusok által illetékes hatóságra ruházott további feladatokat, és
e) gyakorolja az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § e), h) és i) pontja szerinti hatásköröket a Nemzeti Kifizető Ügynökség tevékenysége tekintetében,
f) * jogosult célzott vizsgálatok elrendelésére és lefolytatására, valamint értékelési elemzések, jelentések összeállítására, valamint
g) * az f) pont szerinti célzott vizsgálatok végrehajtása érdekében a Nemzeti Kifizető Ügynökséget a nyilvántartott bármely, az f) pont szerinti célzott vizsgálathoz szükséges adatai tekintetében adatszolgáltatásra kötelezheti az adatkezelési cél és az adatkör meghatározása mellett, továbbá az f) pont szerinti értékelési elemzések, jelentések összeállításához szükséges, anonimizált adatokat jogosult kérni, azzal, hogy adatkérése nem akadályozhatja a Nemzeti Kifizető Ügynökség alapvető feladatellátását.
(2) A miniszter a nemzeti költségvetésből finanszírozott agrártámogatásokkal kapcsolatos feladatkörében
a) elkészíti az intézkedésekben való részvétel részletes feltételeit és a pályázati felhívásokat, valamint előkészíti az eljárást szabályozó jogszabályokat,
b) ellátja a KAP törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott feladatokat, és
c) gyakorolja az Áht. 9. § h) és i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket a Nemzeti Kifizető Ügynökség tevékenysége tekintetében.
(3) A miniszter a (2) bekezdés b) pont szerinti irányítási jogkörében eljárva
a) az intézkedések végrehajtása körében egyedi utasítást adhat,
b) az intézkedések költségvetési szabályozásának és tervezésének keretében megállapítja az intézkedésekhez kapcsolódó támogatások igénylésének és kifizetésének idejét, támogatási keretösszegét, a pénzügyi kötelezettségvállalás mértékét,
c) szakmai értekezletet, egyeztetést tart, javaslattételre, véleményezésre kéri fel a Nemzeti Kifizető Ügynökséget,
d) a Nemzeti Kifizető Ügynökséget az általa nyilvántartott valamennyi adat tekintetében adatszolgáltatásra kötelezheti,
e) az ágazati és szakpolitikai célok elérése érdekében a Nemzeti Kifizető Ügynökség által működtetett informatikai adatbázishoz teljes körű hozzáférésre jogosult, az informatikai fejlesztési terveit véleményezheti, informatikai fejlesztésére javaslatot tehet,
f) jóváhagyja a Nemzeti Kifizető Ügynökségnek a feladatkörében kiadott tájékoztatóit, közleményeit és nyomtatványait,
g) közreműködik a Nemzeti Kifizető Ügynökség intézményi szakmai és felügyeleti ellenőrzésében,
h) az intézkedések végrehajtása tekintetében a Nemzeti Kifizető Ügynökségnek adatot szolgáltat,
i) * az intézkedések végrehajtásához a Nemzeti Kifizető Ügynökség által kiadott szabályzatokat, utasításokat és egyéb, a végrehajtás és a jogalkalmazás módját érintő dokumentumait véleményezi,
j) a Nemzeti Kifizető Ügynökség megkeresésére állásfoglalást ad ki az intézkedések vonatkozásában,
k) * meghatározza a csalás megelőzéséhez, azonosításához, jelentéséhez, valamint a jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizettetéséhez, szankcionálásához szükséges feladatokat, kidolgozza az erre vonatkozó eljárást és módszertant,
l) * gondoskodik a csalás elleni tudatosság növeléséről, továbbá
m) * együttműködik a csalások hatékony és eredményes megelőzése, felderítése és szankcionálása érdekében az érintett intézményekkel.
(4) A gazdaságfejlesztésért felelős miniszter az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciókkal kapcsolatos nemzeti intézkedés tekintetében gyakorolja az Áht. 9. § h) és i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket, amelynek keretében ellátja a (3) bekezdés a)–d), f), h)–j) pontjában foglalt feladatokat.
3. § A Nemzeti Irányító Hatóság
1. felelős a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai terv (a továbbiakban: KAP Stratégiai Terv) kidolgozásáért, annak módosításáért, az Európai Bizottsággal való egyeztetéséért és végrehajtásáért,
2. előkészíti a KAP Stratégiai Tervben szereplő intézkedésekben való részvétel részletes feltételeit tartalmazó jogszabályt, vagy elkészíti a pályázati felhívást,
3. megállapítja az EMGA egyes piaci és a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: KAP II rendelet) 5. cikk (2) bekezdés b) pontja szerinti ágazatokra vonatkozó egyes intézkedései tekintetében az intézkedésben való részvételre való jogosultságot, valamint támogatási döntést hoz,
4. gondoskodik – a Nemzeti KAP Monitoring Bizottsággal együttműködve – a KAP Stratégiai Terv végrehajtása során a horizontális és egyedi célkitűzések, mutatók és prioritások támogatási döntésekben való érvényesítéséről,
5. elkészíti a pályázati felhívás módosítását vagy visszavonását, ha a pályázati felhívás keretének forrásfelhasználása nem a meghatározott ütemben halad,
6. adatot gyűjt a jogszabályok és a pályázati felhívások végrehajtásáról, a KAP Stratégiai Terv szakmai előrehaladásáról, különös tekintettel a horizontális és egyedi célkitűzések és mutatók, prioritások és horizontális követelmények teljesülésére,
7. feladatkörében kapcsolatot tart az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságával,
8. kialakítja a KAP Stratégiai Terv irányítási és kontroll rendszerét, ezen belül elkészíti és aktualizálja a KAP Stratégiai Terv irányítási és kontrollrendszereinek leírását, amelyet a tanúsító szerv részére is megküld,
9. a Nemzeti Kifizető Ügynökség bevonásával működteti a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: KAP I rendelet) 130. cikke szerinti elektronikus információs rendszert,
10. közreműködő szervezet kijelölése esetén nyomon követi a közreműködő szervezetre átruházott feladatok végrehajtását,
11. nyomon követi a KAP Stratégiai Terv pénzügyi és szakmai előrehaladását, különös tekintettel a mérföldkövek és célok teljesítésére,
12. nyomon követi a támogatott projektek előrehaladását, a határidőre nem teljesülő projektek körét,
13. elkészíti a KAP Stratégiai Terv értékelési tervét, lefolytatja az értékelési folyamatot,
14. működteti a Nemzeti KAP Monitoring Bizottságot,
15. kidolgozza és aktualizálja az egységes kommunikációs stratégiát, ellátja a kommunikációs és tájékoztatási feladatokat,
16. részt vesz a teljesítménykeret létrehozásában, elkészíti a KAP Stratégiai Terv éves és záró jelentését,
17. * feladatkörét érintően a KAP Stratégiai Tervben szereplő intézkedésekkel kapcsolatban megteszi a szükséges büntetőeljáráshoz kapcsolódó feljelentéseket és bűnügyi jelzéseket, amelyekről, valamint a hozzá beérkező büntető eljárással kapcsolatos megkeresésekről tizenöt napon belül tájékoztatja a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 29/B. §-a szerinti Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot (a továbbiakban: Igazgatóság),
18. * az EMGA és az EMVA (a továbbiakban együtt: KAP Alapok) tekintetében gyakorolja a 2. § (2) bekezdés b) pontjában és a 2. § (3) bekezdésében meghatározott irányítási jogköröket – a 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti feladat kivételével – a Nemzeti Kifizető Ügynökség tevékenységét érintően,
19. részt vesz az Európai Unió illetékes szervei által végzett, a KAP Alapokból származó támogatások felhasználását érintő ellenőrzéseken,
20. * a Nemzeti Kifizető Ügynökséggel együttműködve kidolgozza és rendszeresen felülvizsgálja az ARACHNE kockázatértékelő eszköz alkalmazására és eredményeinek felhasználására vonatkozó módszertant,
21. * feladatkörében használja a palyazat.gov.hu oldal összeférhetetlenség bejelentését (palyazat.gov.hu/osszeferhetetlenseg) és a közérdekű bejelentést (www.anti-lop.hu) biztosító elektronikus felületeit, valamint
22. * az 1. § a) és b) pontja szerinti agrártámogatások jellegétől függően jogszabályban vagy pályázati felhívásban meghatározza az ARACHNE kockázatértékelő eszköz részére megküldendő adatok körét.
4. § (1) A Nemzeti Kifizető Ügynökség felelős
a) a KAP II rendelet 9. cikkében meghatározottak szerint a KAP Alapokból finanszírozott támogatásokkal kapcsolatos kifizető ügynökségi,
b) egyes, jogszabályban meghatározott nemzeti költségvetésből finanszírozott agrártámogatásokkal összefüggő végrehajtási,
c) az a) és a b) pont szerinti feladatok végrehajtásával összefüggő nyilvántartási, monitoring-adatgyűjtési,
d) a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény szerinti agrárkár-enyhítési és krízisbiztosítási szervi és
e) törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott egyéb
feladatok ellátásáért.
(2) A Nemzeti Kifizető Ügynökség az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében
a) a kifizetés engedélyezése előtt ellenőrzi a kérelmek elfogadhatóságának és a támogatások odaítélésére irányuló eljárásnak, valamint a kérelmek kötelezően alkalmazandó európai uniós jogi aktusoknak való megfelelését,
b) engedélyezi és teljesíti a kifizetéseket,
c) könyveli a kifizetéseket, az alapok által finanszírozott eszközöket, különösen az intervenciós készleteket, el nem számolt előlegeket, értékpapírokat és a követeléseket,
d) elkészíti a kiadásigazoló nyilatkozatot és a finanszírozási igények előrejelzését és elküldi az Európai Bizottság részére,
e) az Európai Bizottság által az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó, a kifizető ügynökségekkel és más szervekkel, a pénzgazdálkodással, a záróelszámolással, az ellenőrzésekkel, a biztosítékokkal és az átláthatósággal kapcsolatos szabályok megállapításáról szóló, 2021. december 21-i (EU) 2022/128 bizottsági végrehajtási rendelet (a továbbiakban: 2022/128 bizottsági rendelet) 23. cikke szerint visszatérített összeget elszámolja,
f) ellátja a 2022/128 bizottsági rendelet 32. cikk szerinti éves pénzügyi kimutatással és a 35. cikke szerinti pénzügyi záró elszámolással kapcsolatos feladatokat,
g) * támogatás jogosulatlan igénybevételének megállapítása esetén kezeli a követeléseket, visszatartás útján levonja a tartozást a megállapított jövőbeli kifizetés összegéből,
h) a 3. § 11. és 14. pontjában foglalt feladat ellátásában együttműködik a Nemzeti Irányító Hatósággal,
i) * üzemelteti, működteti, karbantartja és fejleszti az agrár-szakigazgatás területalapú támogatásainak megvalósítását célzó hazai és európai uniós feladatok végrehajtását szolgáló egységes földterület-nyilvántartási rendszert, ellátja a távérzékelt adatok használatát támogató speciális, direkt terepi adatgyűjtési és kiértékelési feladatokat, fejleszti a támogatások távérzékeléses ellenőrzésének módszertanát, végzi a kijelölt mintaterületen és kiválasztott kérelmeken a területalapú agrártámogatások távérzékeléses ellenőrzését, üzemelteti a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszert (MePAR), valamint
j) * elkészíti, frissíti és nyilvánosságra hozza a szőlészeti-borászati ágazatra jutó közösségi támogatások ellenőrzéséhez szükséges tematikus rétegeket, valamint elkészíti a tematikus rétegekből származó eredményadatokat és eredménytermékeket.
5. § (1) Az 1. § szerinti agrártámogatásokra vonatkozó döntés előkészítésében és meghozatalában nem vehet részt az a természetes személy (a továbbiakban: személy) vagy szervezet, aki vagy amely az adott agrártámogatással kapcsolatos intézkedésben való részvétel iránt kérelmet nyújtott be, a kérelem elkészítésében részt vett, valamint az, aki
a) e személlyel vagy szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
b) a szervezet vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottságának tagja,
c) a szervezet tagja, vagy aki abban közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik,
d) a kérelemhez benyújtott dokumentumok előkészítésében bármilyen formában részt vett,
e) az a)–d) pont szerinti személynek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozója,
f) a szervezetnek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pontja szerinti tényleges tulajdonosa, vagy
g) a személy, illetve a szervezet tekintetében a KAP törvény 10. § (1) bekezdés 21. pontjában meghatározott támogatóhoz (a továbbiakban: támogató) érkezett bejelentés alapján vagy hivatalból a támogató megállapítja, hogy pártatlan és objektív közreműködése nem biztosítható.
(2) A támogató az (1) bekezdés g) pontja szerint megállapítja a személy összeférhetetlenségét akkor is, ha az egyébként az (1) bekezdés alapján nem volna megállapítható, de az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 61. cikk (3) bekezdése szerinti valamely összeférhetetlenségi ok – így különösen családi vagy érzelmi ok, politikai szimpátiával vagy nemzeti hovatartozással kapcsolatos ok, gazdasági érdek vagy bármely más közvetlen vagy közvetett személyes érdek – rá nézve teljesül, vagy annak kockázata vagy látszata objektíven fennáll.
(3) A kérelmek adminisztratív és helyszíni ellenőrzését, továbbá a kifizetés engedélyezését nem végezheti olyan személy, akivel szemben az (1) és (2) bekezdés szerinti kizáró ok fennáll.
(3a) * A KAP törvény 12. §-a szerinti szervezet foglalkoztatottja jogviszonya létesítésével egyidejűleg vagy e tevékenysége megkezdését megelőzően általános összeférhetetlenségi nyilatkozatot és – az iránymutatás az összeférhetetlenségek költségvetési rendelet szerinti elkerüléséről és kezeléséről szóló bizottsági közlemény (2021/C 121/01) 6.3. pontja szerinti adatokat is tartalmazó – érdekeltségi nyilatkozatot, majd az érdemi eljárási cselekménye megkezdését megelőzően az egyedileg vizsgált kérelemre vonatkozóan összeférhetetlenségi nyilatkozatot tesz.
(4) Ha az intézkedésre vonatkozó döntés előkészítése és meghozatala, a támogatás kifizetése és ellenőrzése során olyan adat merül fel, amelynek alapján az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti összeférhetetlenség megállapítható, az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet ezt a támogatónak haladéktalanul írásban bejelenti. Az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet azon eljárásban, amellyel kapcsolatban az összeférhetetlensége felmerült, a továbbiakban nem vehet részt.
(5) * Ha az összeférhetetlenséget nem jelenti be a (4) bekezdés szerint arra kötelezett, bárki jogosult az összeférhetetlenség megállapítását a támogatónál kezdeményezni. Ha a támogató az összeférhetetlenséget megállapítja, gondoskodik annak az eljárási cselekménynek a felülvizsgálatáról és szükség szerint megismétléséről, amelyben az összeférhetetlen személy közreműködött és az ügy érdemére kihathatott, továbbá az alábbi intézkedéseket – amelyről tizenöt napon belül tájékoztatja az Igazgatóságot – hozhatja
a) az összeférhetetlenséggel érintett személyt kizárja az eljárás további részéből,
b) a döntését visszavonja vagy módosítja,
c) az agrártámogatási jogviszonytól eláll,
d) kezdeményezi az összeférhetetlenséggel érintett személy felelősségre vonását, illetve
e) bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén feljelentést tesz.
(6) Az (1) bekezdés a) és b) pontját nem kell alkalmazni a miniszter által vezetett minisztérium részéről benyújtott kérelmek esetén, ha ezen minisztérium szervezetén belül az adott intézkedés vonatkozásában a kérelem előkészítéséhez, benyújtásához, az intézkedés végrehajtásához, valamint a döntés előkészítéséhez, meghozatalához kapcsolódó feladatok szervezetileg, a technikai segítségnyújtás felhasználása esetén személyi szinten elkülönülnek.
(7) Az intézkedésre vonatkozó döntés előkészítésében és meghozatalában részt vevő személy vagy szervezet a feladat ellátására vonatkozó jogviszonyban alkalmazandó felelősségi szabályok szerint felelősséggel tartozik a pártatlan, semleges és szakmai követelményeknek megfelelő, szabályszerű feladatellátásáért.
(8) A támogató, valamint azon személyek, akik részt vesznek a támogatások végrehajtásában (ideértve az előkészítést, a döntéshozatalt, a végrehajtást és az ellenőrzést)
a) tartózkodnak minden olyan magatartástól, amely sérti vagy veszélyezteti az Európai Unió érdekeit, vagy saját érdekeiknek az Európai Unió érdekei elé helyezését eredményezi, továbbá
b) megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a feladataik végrehajtása során megakadályozzák az összeférhetetlenségi ok vagy az összeférhetetlenségi ok objektív kockázata vagy annak látszata kialakulását.
(9) * Az (1)–(8) bekezdés szabályait az iránymutatás az összeférhetetlenségek költségvetési rendelet szerinti elkerüléséről és kezeléséről szóló bizottsági közleménnyel (2021/C 121/01) összhangban kell értelmezni és alkalmazni.
5/A. § * Az Igazgatóság a KAP törvény 11. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti KAP Alapok tekintetében
a) elvégzi az összeférhetetlenségi nyilatkozatok és az érdekeltségi nyilatkozatok mintavételes ellenőrzését, valamint kivizsgálja az összeférhetetlenség megállapítására irányuló bejelentéseket,
b) azonosítja a lehetséges összeférhetetlenségi helyzeteket, ennek keretében kockázatelemzést végez,
c) tevékenységéről évente beszámol az Integritás Hatóság részére, és
d) együttműködik a büntetőeljárásban eljáró szervekkel.
5/B. § * (1) A támogató az 5. § (3a) bekezdés szerinti nyilatkozatokat öt évig megőrzi és az abban szereplő adatokat az Európai Unió és Magyarország pénzügyi érdekeinek védelme, valamint az összeférhetetlenségi helyzetek megelőzése, feltárása és megszüntetése érdekében a nyilatkozattétel időpontjától számított öt évig kezeli a Kit. 29/B. § (3) és (3a) bekezdése alapján, továbbá az Igazgatóság rendelkezésére bocsátja, annak 5/A. § szerinti feladatai ellátásához.
(2) Az Igazgatóság az 5. § (3a) bekezdés szerinti nyilatkozatok valóságtartalmát két évre szóló ellenőrzési terv alapján mintavételesen, évente az összeférhetetlenségi nyilatkozat benyújtására kötelezettek számának legalább 5%-ára kiterjedően ellenőrzi, különösen a közhiteles nyilvántartásokban elérhető adatok figyelembevételével. Ha a közhiteles nyilvántartásokban nem vagy csak korlátozottan érhető el adat, akkor önbevallást kell alkalmazni, amelyet az Igazgatóság bármilyen nyilvános forrásból rendelkezésére álló információkkal vet össze.
(3) Ha az Igazgatóság a (2) bekezdés szerinti ellenőrzése során összeférhetetlenséget állapít meg, az erről készült jelentést megküldi a KAP törvény 12. §-a szerinti azon szervezet részére, amelynek tevékenysége során az 5. § (3a) bekezdés szerinti nyilatkozatot tették. A megkeresett szervezet az 5. § (4) és (5) bekezdése szerint jár el.
(4) Az Igazgatóság a (2) bekezdés szerint ellenőrzött nyilatkozatokat és az ellenőrzések dokumentumait az ellenőrzések lezárásától számított öt évig megőrzi és az abban szereplő adatokat az Európai Unió és Magyarország pénzügyi érdekeinek védelme, valamint az összeférhetetlenségi helyzetek megelőzése, feltárása és megszüntetése érdekében az ellenőrzések lezárásától számított öt évig kezeli a Kit. 29/B. § (3) és (3a) bekezdése alapján.
5/C. § * (1) Bárki jogosult anonim módon bejelenteni a 3. § 21. pontja szerinti honlapon, ha a KAP törvény 3. §-a szerinti eljárásban összeférhetetlenség vagy annak kockázata vagy látszata fennállását észleli.
(2) Az Igazgatóság az (1) bekezdés szerinti bejelentést kivizsgálja, és a megalapozott bejelentésről haladéktalanul tájékoztatja a KAP törvény 12. §-a szerinti – a bejelentéssel érintett – szervezetet.
(3) Az Igazgatóság elutasítja az (1) bekezdés szerinti bejelentést, ha összeférhetetlenség nem áll fenn, amely döntését indokolással lát el.
(4) Az Igazgatóság érdemi vizsgálat és indokolás nélkül elutasítja az (1) bekezdés szerinti bejelentést, ha a bejelentés
a) változatlan tényállás mellett ismételten olyan személyre vonatkozik, aki tekintetében az összeférhetetlenség hiányát korábban ugyanazon eljárás kapcsán megállapította, vagy
b) nyilvánvalóan alaptalan.
(5) Ha az Igazgatóság a vizsgálata során összeférhetetlenséget állapít meg, az erről készült jelentést megküldi a KAP törvény 12. §-a szerinti érintett szervezet részére, amely az 5. § (4) és (5) bekezdése szerint jár el.
(6) Az Igazgatóság az (1) bekezdés szerinti bejelentések vizsgálata során keletkezett dokumentumokat a vizsgálatok lezárásától számított öt évig megőrzi.
6. § (1) A KAP Stratégiai Terv végrehajtását a Nemzeti KAP Monitoring Bizottság követi nyomon, amelynek elnökét a miniszter nevezi ki, egyenlő szavazati joggal rendelkező egy-egy tagját a miniszter felkérésére
a) az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter,
b) a Nemzeti Irányító Hatóság,
c) az államháztartásért felelős miniszter,
d) a gazdasági és a szakmai érdekképviseletek,
e) a szociális partnerek és
f) a civil szervezetek,
g) * az illetékes hatóság
delegálják.
(2) A Nemzeti KAP Monitoring Bizottságba tanácskozási joggal rendelkező tagot delegálhat
a) az Európai Bizottság,
b) a Nemzeti Kifizető Ügynökség,
c) a tanúsító szerv,
d) a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter, valamint
e) a területfejlesztésért felelős miniszter,
f) * nem kormányzati szervek.
(3) A Nemzeti KAP Monitoring Bizottság a KAP I rendelet 124. cikkében és az e rendeletben meghatározott feladatokat látja el az ügyrendjében foglaltak szerint.
(4) A Nemzeti KAP Monitoring Bizottság a működésének részletes szabályait az európai uniós és a nemzeti intézményi, jogi és pénzügyi keretekkel összhangban a miniszter által meghatározott elvek alapján megalkotott és saját maga által elfogadott ügyrendjében állapítja meg.
(5) A Nemzeti KAP Monitoring Bizottság titkársági feladatait a Nemzeti Irányító Hatóság látja el.
(6) A Nemzeti KAP Monitoring Bizottság tagjainak listája nyilvános.
7. § A KAP II rendelet 12. cikkében meghatározott feladatot ellátó tanúsító szervezet kiválasztásáról a miniszter gondoskodik a KAP II rendelet 12. cikk (1) bekezdése alapján.
8. § (1) Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CPR rendelet) 32–34. cikke és a KAP I rendelet 77. cikke szerinti közösségvezérelt helyi fejlesztések (a továbbiakban: LEADER) az EMVA finanszírozásában Helyi Akciócsoportok (a továbbiakban: HACS) közreműködésével részesülhetnek támogatásban.
(2) A Nemzeti Irányító Hatóság a LEADER működtetésének folyamatos biztosítása érdekében elismeri és nyilvántartja a HACS-okat. A HACS által a CPR rendelet 33. cikk (2) bekezdése szerint kijelölt vezető partner vagy létrehozott közös szervezet, és létrehozása esetén a HACS munkaszervezete csak jogképes, nonprofit szervezet lehet.
(3) A HACS az általa elkészített helyi fejlesztési stratégia (a továbbiakban: HFS) végrehajtása során működési területén a CPR rendelet 33. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatokat látja el.
(4) A Nemzeti Irányító Hatóság a HFS-ek megvalósítása érdekében
a) együttműködési megállapodást köt a HACS-csal vagy annak vezető partnerével a HFS végrehajtására és az ennek érdekében felhasználható támogatási keretösszegre, amelynek elválaszthatatlan része a Nemzeti Irányító Hatóság által támogatási döntéssel jóváhagyott HFS, valamint
b) döntést hoz a HACS munkaszervezeti funkcióit ellátó szervezetre vonatkozóan a HFS megvalósításához szükséges feladatok ellátásával kapcsolatban felmerülő költségei finanszírozására.
9. § (1) A Nemzeti Irányító Hatóság a KAP Stratégiai Tervben meghatározott műveletek végrehajtására kijelölhet egy vagy több közreműködő szervezetet. Közreműködő szervezet lehet az érintett hatóság, regionális fejlesztési szervezet és civil szervezet.
(2) Ha a Nemzeti Irányító Hatóság a feladatainak egy részét más szervezetre ruházza át, a feladatok irányításáért, végrehajtásának hatékonyságáért és szabályszerűségéért továbbra is kizárólag a Nemzeti Irányító Hatóság felel.
(3) A Nemzeti Irányító Hatóság biztosítja, hogy a közreműködő szervezet hozzájuthasson valamennyi, az átruházott feladatok végrehajtásához szükséges adathoz és információhoz.
(4) A közreműködő szervezet a Nemzeti Irányító Hatóság nevében jár el.
(5) A közreműködő szervezet által elvégzett feladatért harmadik személy felé a Nemzeti Irányító Hatóság felel. A közreműködő szervezet kizárólag a Nemzeti Irányító Hatóság előzetes hozzájárulásával vonhat be más szervezetet az átruházott feladat ellátásába.
(6) A Nemzeti Irányító Hatóság ellenőrzésére jogosult szervek ellenőrzik a közreműködő szervezetre átruházott feladatok teljesítését.
10. § (1) A Nemzeti Kifizető Ügynökség a hatáskörébe tartozó feladatok ellátását – a kifizetés kivételével – az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségekre és más szervekre, a pénzgazdálkodásra, a számlaelszámolásra, a biztosítékokra és az euro használatára vonatkozó szabályokkal történő kiegészítéséről szóló, 2021. december 7-i (EU) 2022/127 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1. melléklet 1. D. pontjára is tekintettel, más szervezetre ruházhatja át, a hatáskörébe tartozó feladatok ellátásába szakértőként vagy egyes technikai jellegű feladatok ellátására más szervezetet (a továbbiakban együtt: együttműködő szervezet) is bevonhat.
(2) Az együttműködő szervezet kizárólag a Nemzeti Kifizető Ügynökség előzetes hozzájárulásával vonhat be más szervezetet, szakértőt, illetve közreműködőt feladata ellátásába. Az együttműködő szervezet által elvégzett feladatért harmadik személy felé a Nemzeti Kifizető Ügynökség felel.
(3) Az együttműködés keretében ellátandó feladatokról írásban, együttműködési megállapodás keretében kell rendelkezni. E megállapodásnak tartalmaznia kell különösen:
a) az együttműködés keretében ellátandó feladatok körének meghatározását,
b) az ellátandó feladatok végrehajtásával összefüggő pénzügyi feltételeket,
c) az együttműködő szervezet feladatait és kötelezettségeit,
d) az a) pontban megjelölt feladat elvégzése során alkalmazott eljárást és módszereket,
e) a teljesítési igazolás kiállításának feltételeit,
f) az együttműködő szervezetnek a Nemzeti Kifizető Ügynökséggel szembeni felelősségvállalása szabályait és
g) az együttműködői feladatok elvégzése érdekében a Nemzeti Kifizető Ügynökség által átadott vagy a későbbiekben átadandó adatok körét és azok védelmét.
(4) A Nemzeti Kifizető Ügynökség ellenőrzésére jogosult szervek ellenőrzik az együttműködői feladatok teljesítését.
(5) Olyan feladatok ellátására, amelyben más költségvetési szerv vagy egyéb szervezet saját hatáskörében eljárást folytat, és eljárása a Nemzeti Kifizető Ügynökség hatáskörébe tartozó feladatot érint, a feladatvégzés összehangolása érdekében együttműködési megállapodás köthető.
11. § A Nemzeti Kifizető Ügynökség feladatai – a kifizetések kivételével – megállapodással a vármegyei kormányhivatalokra ruházhatók át, ebben az esetben a Nemzeti Kifizető Ügynökség gyakorolja a vármegyei kormányhivatalok 1. § szerinti agrártámogatásokkal összefüggő feladatai tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 40. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott irányítási hatásköröket.
12. § A Nemzeti Kifizető Ügynökség a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalra (a továbbiakban: NÉBIH), valamint a vármegyei kormányhivatalra az alábbi feladatokat ruházhatja át:
a) a szőlőterületek szerkezet-átalakításának és -átállításának támogatásával kapcsolatos helyszíni ellenőrzése;
b) a borászati gépek, technológiai berendezések beszerzésének támogatása körében a beszerzett gép üzemeltetésére, valamint a borászati üzem működésére, a borászati termékek származására, eredetére, minőségére vonatkozó követelmények ellenőrzése; valamint
c) az alábbi tevékenységekkel kapcsolatos intézkedések esetében a támogatási és kifizetési kérelmek feldolgozását, ideértve a kérelem-feldolgozáshoz szükséges adminisztratív és helyszíni ellenőrzést, amelyekhez az átruházó szolgáltatja az országosan egységesített adatokat:
ca) mezőgazdasági területek erdősítése,
cb) az erdészeti potenciál helyreállítása,
cc) erdő-környezetvédelem,
cd) nem termelő beruházások erdőterületen történő megvalósítása,
ce) agrár-erdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületen történő első létrehozása,
cf) Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás és
cg) erdőterületeket érintő tűzkárok megelőzése;
d) az alábbi tevékenységekkel kapcsolatos intézkedések esetében a támogatási kérelmek feldolgozását, ideértve a kérelem-feldolgozáshoz szükséges adminisztratív és helyszíni ellenőrzést, valamint a kifizetési kérelmekhez kapcsolódó helyszíni ellenőrzést, amelyekhez az átruházó szolgáltatja az országosan egységesített adatokat:
da) rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvények telepítése,
db) ültetvények korszerűsítése, telepítése,
dc) évelő, lágy szárú energiaültetvények telepítése és
dd) fiatal erdők állománynevelése,
de) * erdészeti genetikai erőforrások megőrzése,
df) * erdészeti genetikai erőforrások fejlesztése és
dg) * a ritka és veszélyeztetett növényfajták genetikai erőforrásainak és a mikroorganizmusok ex situ megőrzése.
13. § (1) *
(2) * A Nemzeti Kifizető Ügynökség a 4. § (2) bekezdés i) és j) pontja szerinti feladatok ellátásába bevonhatja a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot.
14. § A Nemzeti Kifizető Ügynökség a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem szakértői közreműködését veheti igénybe az alábbi feladatai végrehajtása során:
a) a vaj és sovány tejpor intervenció esetében a tároló műszaki, statikai megfelelőségének felmérése;
b) a vaj- és soványtejpor-előállító üzemek intervenciós jóváhagyási feltételeinek teljesüléséhez kapcsolódó ellenőrzés;
c) az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és -higiéniai előírásainak való megfeleléshez nyújtott támogatás keretében a kérelmek elbírálásához kapcsolódó műszaki szakvéleményezés lebonyolítása; és
d) az EMVA finanszírozásával nyújtandó támogatások keretében a kérelmek elbírálásához kapcsolódó műszaki-technológiai segédletek kidolgozása, eseti szakvélemény nyújtása, valamint helyszíni ellenőrzések elvégzése.
15. § (1) A Nemzeti Kifizető Ügynökség a NÉBIH szakértői közreműködését veheti igénybe az alábbi feladatai végrehajtása során:
a) a zöldség-gyümölcs termékpályára vonatkozó közös piaci rendtartás hatálya alá tartozó termékek piacról történő kivonásához kapcsolódó helyszíni ellenőrzés;
b) a feldolgozott mezőgazdasági termékek export-visszatérítéséhez kapcsolódóan a regisztrált recepteknek való megfelelés utólagos laboratóriumi vizsgálata;
c) a kender THC-tartalmának laboratóriumi vizsgálata a területalapú támogatás igénylése esetén a helyszíni ellenőrzés során vett mintákból;
d) a hízottbika-tartás, az anyatehén-tartás, a tejhasznú tehéntartás, az anyajuh-tartás és anyakecske-tartás támogatásával, valamint az EMVA finanszírozásával a genetikai erőforrások megőrzése intézkedés keretében a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történő megőrzéséhez nyújtandó támogatással, valamint a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatással kapcsolatos, az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerhez (FELIR) kapcsolódó adatszolgáltatás és azok alapján elvégzett – kereszt- vagy adminisztratív – ellenőrzés;
e) a juh- és kecskehús magántárolása esetén a csontozás és a beszállítás, valamint a tárolás és a kitárolás helyszíni ellenőrzése;
f) a marhahús és sertéshús magántárolásának helyszíni ellenőrzése;
g) a marhahús intervenciós felvásárlás, tárolás, értékesítés helyszíni ellenőrzése;
h) a gabonaintervenciós felvásárlás, tárolás, értékesítés helyszíni ellenőrzése;
i) az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és -higiéniai előírásainak való megfeleléshez nyújtott támogatásokhoz, és a méhészeti ágazat támogatásához kapcsolódó Tenyészet Információs Rendszer és Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer adatszolgáltatása, valamint helyszíni ellenőrzése;
j) az agrár-környezetgazdálkodás intézkedés keretében egyes szántóföldi, gyepgazdálkodási célprogramok – kivéve az Érzékeny Természeti Területeken alkalmazható célprogramokat – és ültetvény célprogramok helyszíni ellenőrzése;
k) a termelői csoportok létrehozásához és működtetéséhez nyújtott támogatások feltételei teljesítésének helyszíni ellenőrzése és kapcsolódó monitoring feladatok ellátása;
l) a félig önellátó mezőgazdasági üzemek szerkezetének átalakításához nyújtott támogatások feltételei teljesítésének helyszíni ellenőrzése;
m) az állattartó telepek korszerűsítéséhez kapcsolódó nyilvántartások ellenőrzése;
n) az EMVA finanszírozásával nyújtandó egyes támogatások keretében a kérelmek elbírálásához kapcsolódó, eseti szakvélemény nyújtása, valamint helyszíni ellenőrzések elvégzése;
o) az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programban szereplő friss és feldolgozott termékek bevizsgálása és
p) az óvoda- és iskolatej-programban szereplő termékek bevizsgálása, magyarországi előállítóinak helyszíni ellenőrzése.
(2) A Nemzeti Kifizető Ügynökség feladatkörének ellátása keretében – a kérelemkezelési és helyszíni ellenőrzési feladatok teljesíthetősége érdekében – adatokat kérhet a KAP törvény 17. § (1) bekezdés 5. pontja szerinti nyilvántartásból, amely adatszolgáltatást a NÉBIH úgy teljesíti, hogy az adatok az országosan egységes feladatellátást lehetővé tegyék.
16. § A Nemzeti Kifizető Ügynökség a nemzeti park igazgatóságok szakértői közreműködését veheti igénybe az alábbi feladatai végrehajtása során:
a) az EMVA agrár-környezetgazdálkodási intézkedés kapcsán helyszíni ellenőrzés;
b) az EMVA Natura 2000 gyepterületeknek nyújtott kompenzációs kifizetések intézkedés kapcsán helyszíni ellenőrzés;
c) az EMGA-ból finanszírozott közvetlen agrártámogatások és egyes vidékfejlesztési kifizetések igénybevételének feltételéül szabott, természetvédelmi vonatkozású kölcsönös megfeleltetési és feltételességi szabályok – Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények közül a vadon élő madarak védelme és a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelme – helyszíni ellenőrzése.
17. § A Nemzeti Kifizető Ügynökség Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. szakértői közreműködését veheti igénybe az alábbi feladatai végrehajtása során:
a) vaj magántárolásának támogatása esetében a helyszíni ellenőrzés során vett minták laboratóriumi vizsgálata;
b) vaj intervenciós felvásárlása esetében a helyszíni ellenőrzés során vett minták laboratóriumi vizsgálata;
c) sovány tejpor magántárolásának támogatása esetében a helyszíni ellenőrzés során vett minták laboratóriumi vizsgálata;
d) sovány tejpor intervenciós felvásárlása esetében a helyszíni ellenőrzés során vett minták laboratóriumi vizsgálata;
e) sajt magántárolásának támogatása esetében a helyszíni ellenőrzés során vett minták laboratóriumi vizsgálata és
f) a vaj- és soványtejpor-előállító üzemek intervenciós jóváhagyásához kapcsolódó helyszíni ellenőrzés során vett minták laboratóriumi vizsgálata.
18. § (1) A Nemzeti Kifizető Ügynökség a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (a továbbiakban: NAK) szakértői közreműködését veheti igénybe a támogatások igénybevételéhez kapcsolódó ügyfélszolgálati és tájékoztatási feladatai ellátása során.
(2) A miniszter a NAK útján látja el a KAP Alapokból finanszírozott, valamint a nemzeti agrártámogatások környezeti fenntarthatóságával kapcsolatos következő feladatokat:
a) a zöld tanácsadói hálózat kialakítása és népszerűsítése;
b) a zöld tanácsadók képzése;
c) a partner szervezetekkel történő együttműködés;
d) a gyakorlati tapasztalatokat és elméleti ismereteket magában foglaló központi tudásbázis kialakítása és működtetése;
e) a környezeti monitoringhoz szükséges mérések elvégzése, az eredmények és a javaslatok bemutatása;
f)–g) *
(3) * A miniszter a NAK útján látja el a KAP Alapokból finanszírozott, valamint a nemzeti agrártámogatásokhoz szükséges szaktanácsadással kapcsolatos következő feladatokat:
a) a szaktanácsadásra, képzésre, bemutató üzemi programra (a továbbiakban együtt: tudásátadási szolgáltatás) vonatkozó igény felmérése; és
b) a tudásátadási szolgáltatást nyújtó szolgáltatók akkreditálása, képzése.
(4) * A miniszter a NAK útján látja el a KAP Alapokból finanszírozott, valamint a nemzeti agrártámogatásokhoz szükséges általános tanácsadással kapcsolatos következő feladatokat:
a) a kedvezményezetteknek szóló egyes, e rendelet hatálya alá tartozó intézkedésekhez kapcsolódóan személyre szabott tanácsadás;
b) gazdaságirányítási és adminisztratív adatok és jelentéstétel megszervezéséhez és fejlesztéséhez kapcsolódó személyre szabott tanácsadás;
c) más, a (3) bekezdés a) pontban foglaltakon kívüli tudásátadásra irányuló intézkedésekben való részvételhez kapcsolódó tanácsadás.
19. § (1) A Nemzeti Kifizető Ügynökség az AKI Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: AKI) szakértői közreműködését veheti igénybe a KAP Alapokból, valamint a nemzeti költségvetésből finanszírozott agrártámogatásokkal összefüggő monitoring-adatgyűjtési feladataihoz kapcsolódó adatbázis felépítésének, szerkezetének, szakmai definíciórendszerének kialakítása és továbbfejlesztése, továbbá a monitoring-adatgyűjtéshez kapcsolódó adatelemzések, illetve jelentések elkészítése során.
(2) A miniszter az AKI útján látja el a KAP Alapokból, valamint a nemzeti költségvetésből finanszírozott innovációs és digitalizációs támogatásokkal kapcsolatos következő feladatokat:
a) az innovációs célú támogatások keretében létrejövő
aa) együttműködések kialakítása, szakmai céljainak előkészítése,
ab) együttműködések eredményeinek nyilvánossággal történő megismertetése,
ac) operatív csoportok előrehaladásának követése,
ad) támogatások értékelése, felülvizsgálata;
b) a digitalizációs célú támogatások, valamint azok megvalósításához szükséges beruházások
ba) szakmai céljainak előkészítése,
bb) eredményeinek nyilvánossággal történő megismertetése,
bc) értékelése, felülvizsgálata; és
c) a digitalizációs célú támogatások hatását növelő agrárdigitalizációs stratégiák megvalósításának értékelése és felülvizsgálata.
20. § A Nemzeti Kifizető Ügynökség szakértő közreműködését veheti igénybe a fehér cukor magántárolásának támogatása esetében a helyszíni ellenőrzés során vett minta laboratóriumi vizsgálatához.
21. § * A Nemzeti Kifizető Ügynökség a vízügyi, vízvédelmi, talajvédelmi és környezetvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek szakértői közreműködését veheti igénybe az egyes intézkedések végrehajtásával összefüggő feladatainak teljesítéséhez.
22. § A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa az egyes intézkedésekben való részvételi feltételek teljesítésének ellenőrzési, valamint az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatási feladatait a miniszterrel kötött megállapodásban foglaltak szerint látja el.
23. § A Nemzeti KAP-hálózat titkársági feladatait a Nemzeti Irányító Hatóság a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. útján látja el.
24. § (1) * Az 1. §, valamint a 2007–2013 és a 2014–2022 programozási időszak szerinti agrártámogatásokhoz kapcsolódó elháríthatatlan külső ok (vis maior) elismerésére irányuló eljárásban végrehajtásban közreműködő szervként jár el
a) a mezőgazdasági üzem földterületét sújtó természeti csapás, illetve szélsőséges időjárási körülmény (földrengés, árvíz, szélvihar, aszály, belvíz, tűzeset, jégkár, fagykár stb.) tekintetében az agrárkár-megállapító szervként eljáró vármegyei kormányhivatal,
b) az állatállomány egy részét vagy teljes egészét sújtó járványos, fertőző megbetegedés vagy elrendelt járványügyi intézkedés esetén az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró vármegyei kormányhivatal járási hivatala,
c) a megfelelő gondosság ellenére az állatállomány egészének vagy egy részének elhullása vagy kényszervágása esetén az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró vármegyei kormányhivatal járási hivatala,
d) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény hatálya alá tartozó területet sújtó természeti csapás, illetve szélsőséges időjárási körülmény (földrengés, árvíz, szélvihar, aszály, belvíz, tűzeset, jégkár, fagykár stb.) tekintetében az erdészeti hatóságként eljáró vármegyei kormányhivatal,
e) a növényállomány, illetve a termesztett gombafajoknak egy részét vagy teljes egészét sújtó fertőzés, illetve károsító járványos szintű előfordulásából eredő kártétel tekintetében a károkozás helye szerint illetékes, növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal
annak elbírálása kérdésében, hogy az adott vis maior esemény a vis maior kérelemben megjelölt területen, állat- és növényállományban, termesztett gombafajok állományában, valamint időpontban bekövetkezett-e.
(2) Ha a vis maior esemény kiterjed az ország jelentős részére, vagy az adott intézkedés tekintetében különösen nagyszámú érintettre, akkor a vis maior esemény megállapításának jóváhagyási feltételeit a Nemzeti Kifizető Ügynökség állapítja meg.
24/A. § * (1) A Nemzeti Kifizető Ügynökség és az 1. melléklet szerinti fővárosi és vármegyei kormányhivatal, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási hivatala (a továbbiakban együtt: hatáskörrel rendelkező hatóság) a rendelkezésükre bocsátott adatok alapján ellenőrzik, hogy a KAP II rendelet 83. cikke szerinti kedvezményezett betartja-e *
a) a KAP I rendelet III. mellékletében meghatározott jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket (a továbbiakban: JFGK), valamint
b) a földterület helyes mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó előírásokat (a továbbiakban: HMKÁ előírások).
(2) * A JFGK és HMKÁ előírások ellenőrzésével kapcsolatos feladatok összehangolását a Nemzeti Kifizető Ügynökség látja el.
24/B. § * (1) A JFGK betartását az 1. melléklet szerinti hatáskörrel rendelkező hatóságok ellenőrzik.
(2) A HMKÁ előírások betartását a Nemzeti Kifizető Ügynökség ellenőrzi.
(3) A JFGK és HMKÁ előírások betartásának ellenőrzésére vonatkozó eljárásban az (1) és (2) bekezdésben meghatározott hatáskörrel rendelkező hatóság az ellenőrzés eredményéről döntést hoz, amellyel szemben jogorvoslatnak a hatáskörrel rendelkező hatóság eljárását szabályozó jogszabályban foglaltak szerint van helye.
24/C. § * A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a helyszíni ellenőrzések egységes végrehajtása érdekében – a természet- és vízvédelmi feladatok, valamint a HMKÁ előírásokhoz kapcsolódó feladatok kivételével – működteti az ellenőrzési feladatok ellátását támogató informatikai rendszert, valamint nyilvántartást vezet az elvégzett helyszíni ellenőrzések adatairól.
24/D. § * A hatáskörrel rendelkező hatóságok a feladatuk ellátása során együttműködnek, amelynek keretében egyéb, a hatáskörükbe tartozó feladataik ellátása során észlelt, a JFGK és HMKÁ előírásokat sértő tevékenységről egymást tájékoztatják.
25. § (1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – 2023. január 1-jén lép hatályba.
(2) A (4) bekezdés 2023. május 31-én lép hatályba.
(3) E rendelet 12–23. §-a 2023. június 1-jén lép hatályba.
(4) *
25/A. § * E rendeletnek a Közös Agrárpolitika végrehajtásának szervezetéről és intézményeiről szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 139/2023. (IV. 24.) Korm. rendelettel megállapított 24/A–24/D. §-át a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 80. § (6) bekezdése szerinti eljárás során is alkalmazni kell.
26–27. § *
28. § Ez a rendelet
a) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet és
b) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
| A | B | C | D | ||
| 1. | Európai uniós jogi aktus vonatkozó rendelkezései | Hatáskörrel rendelkező ellenőrző szervek | Döntéshozatalra jogosult hatóságok | ||
| 2. | JFGK1. | Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról: a 11. cikk (3) bekezdés e) pontja és – a foszfátok diffúz szennyezőforrásainak ellenőrzésére vonatkozó kötelező követelmények tekintetében – h) pontja | vízkivételi előírások kapcsán a Nemzeti Kifizető Ügynökség; foszfátok diffúz szennyezőforrásainak ellenőrzése kapcsán a növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró vármegyei kormányhivatal | vízkivételi előírások kapcsán a Nemzeti Kifizető Ügynökség; foszfátok diffúz szennyezőforrásainak ellenőrzése kapcsán a fővárosi és vármegyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró szervezeti egysége | |
| 3. * | JFGK2. | A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésével szembeni védelméről szóló, 1991. december 12-i 91/676/EGK tanácsi irányelv 4. és 5. cikke | termőföldön a növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró vármegyei kormányhivatal; állattartó telepen a Nemzeti Kifizető Ügynökség | termőföld vonatkozásában a fővárosi és vármegyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró szervezeti egysége; állattartó telep vonatkozásában a Nemzeti Kifizető Ügynökség | |
| 4. | JFGK3. | A vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk (1) bekezdése, (2) bekezdés b) pontja, 4. cikk (1), (2) és (4) bekezdése | Nemzeti Kifizető Ügynökség | Nemzeti Kifizető Ügynökség | |
| 5. | JFGK4. | A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv 6. cikk (1) és (2) bekezdése | Nemzeti Kifizető Ügynökség | Nemzeti Kifizető Ügynökség | |
| 6. | JFGK5. | Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer- biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer- biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 14., 15. cikke, 17. cikk (1) bekezdése, 18., 19. és 20. cikke | az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatal | a fővárosi és vármegyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró szervezeti egysége | |
| 7. | JFGK6. | Az egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagoknak és a ß-agonistáknak az állattenyésztésben történő felhasználására vonatkozó tilalomról, valamint a 81/602/EGK, 88/146/EGK és 88/299/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 1996. április 29-i 96/22/EK tanácsi irányelv 3. cikk a), b), d) és e) pontja, 4., 5. és 7. cikke | az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatal | a fővárosi és vármegyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró szervezeti egysége | |
| 8. | JFGK7. | A növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 55. cikk első és második mondata | a növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró vármegyei kormányhivatal | a fővárosi és vármegyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró szervezeti egysége | |
| 9. | JFGK8. | Az Európai Parlament és a Tanács 2009/128/EK irányelve (2009. október 21.) a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 309., 2009.11.24., 71. o.): 5. cikk, (2) bekezdés és 8. cikk (1)–(5) bekezdés, 12. cikk a peszticideknek a 2000/60/EK irányelv és a Natura 2000 hálózatra vonatkozó jogszabályok alapján meghatározott védett területeken való felhasználására vonatkozó korlátozások tekintetében. A 13. cikk (1) és (3) bekezdése a peszticidek kezeléséről és tárolásáról, valamint csomagolásuk és maradékaik kezeléséről. | a növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró vármegyei kormányhivatal | a fővárosi és vármegyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró szervezeti egysége | |
| 10. | JFGK9. | A borjak védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról szóló, 2008. december 18-i 2008/119/EK tanácsi irányelv 3. és 4. cikke | az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatal | a fővárosi és vármegyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró szervezeti egysége | |
| 11. | JFGK10. | A sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról szóló, 2008. december 18-i 2008/120/EK tanácsi irányelv 3. és 4. cikke | az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatal | a fővárosi és vármegyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró szervezeti egysége | |
| 12. | JFGK11. | A tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló, 1998. július 20-i 98/58/EK tanácsi irányelv 4. cikke | az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatal | a fővárosi és vármegyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró szervezeti egysége | |
