A jogszabály mai napon ( 2024.04.27. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

625/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet

a természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről

A Kormány a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 12. és 13. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az országos természetvédelmi hatóság és a területi természetvédelmi hatóság illetékessége

1. § *  Országos illetékességű természetvédelmi hatóságként (a továbbiakban: országos természetvédelmi hatóság) – kormányrendeletben hatáskörébe utalt hatósági ügyekben – a Pest Vármegyei Kormányhivatal jár el.

2. § (1) *  Területi természetvédelmi hatóságként vármegyei illetékességgel – e bekezdésben foglalt kivétellel – a vármegyei kormányhivatal jár el. Budapest főváros és Pest vármegye területére kiterjedő illetékességgel a Pest Vármegyei Kormányhivatal jár el.

(2) *  A természetvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: területi természetvédelmi hatóság) különös illetékességgel az 1. melléklet szerinti esetekben jár el.

2. A Nemzeti Park Igazgatóság

3. § (1) A nemzeti park igazgatóságok szervezetrendszere a természetvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv. A nemzeti park igazgatóságok szervezetrendszerének területi szerve a Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: NPI).

(2) Az NPI elnevezését, székhelyét és működési területét a 2. melléklet tartalmazza.

(3) Az NPI-t az igazgató vezeti, aki – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – gyakorolja a munkáltatói jogokat az NPI foglalkoztatottjai felett.

(4) A miniszter irányítási jogkörében az NPI igazgatójának javaslatára kinevezi és felmenti az NPI gazdasági vezetőjét.

4. § Az NPI a természetvédelmi szabálysértések ellenőrzésére, továbbá a természetvédelmi őrszolgálat működtetésére közhatalmi jogkörrel rendelkezik.

3. Felügyeleti, törvényességi és szakszerűségi hatáskörök gyakorlása

5. § (1) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. § (1) bekezdés e)–h) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és a szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket az országos természetvédelmi hatóság, valamint a területi természetvédelmi hatóság természetvédelmi feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben szakmai irányító miniszterként a miniszter gyakorolja.

(2) Az országos természetvédelmi hatóság, valamint a területi természetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyek vonatkozásában a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e) és f) pontjában, valamint kizárólag ezekhez kapcsolódva a Ksztv. 2. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott hatásköröket a (3) bekezdés szerinti esetben a miniszter gyakorolja.

(3) Az országos természetvédelmi hatóság, valamint a területi természetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyek vonatkozásában az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerinti felügyeleti jogköröket a miniszter gyakorolja.

(4) Ha az országos természetvédelmi hatóság vagy a területi természetvédelmi hatóság olyan döntésével szemben kerül sor a (3) bekezdés szerinti felügyeleti eljárás lefolytatására, amely

a) környezetvédelemmel kapcsolatos megállapítást is tartalmaz, a miniszter beszerzi az környezetvédelemért felelős miniszter,

b) vízvédelemmel kapcsolatos megállapítást is tartalmaz, a miniszter beszerzi az országos vízügyi hatóság

véleményét.

4. Természetvédelmi hatóságok kijelölése

6. § (1) A Kormány természetvédelmi hatóságként

a) a minisztert,

b) *  a Pest Vármegyei Kormányhivatalt,

c) *  a vármegyei kormányhivatalt,

d) a fővárosi főjegyzőt,

e) a települési önkormányzat jegyzőjét

jelöli ki.

(2) Természetvédelmi hatóságként – ha kormányrendelet másként nem rendelkezik – a területi természetvédelmi hatóság jár el.

7. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 67. § (3) bekezdésében foglalt természetvédelmi hatóságként a miniszter jár el.

8. § (1) Az országos természetvédelmi hatóság jár el országos illetékességgel rendelkező természetvédelmi hatóságként, ha a természetvédelmi hatósági engedély megszerzése iránti kérelem az ország egész területére vagy több területi természetvédelmi hatóság illetékességi területére irányul.

(2) Az országos természetvédelmi hatóság jár el a Tvt. 13. § (2) és (4) bekezdésében, valamint 42. § (4) bekezdésében foglalt természetvédelmi hatóságként országos illetékességgel.

(3) Fokozottan védett növényfaj esetén az országos természetvédelmi hatóság jár el természetvédelmi hatóságként a Tvt. 42. § (3) bekezdés c) és e)–h) pontjában meghatározott esetben országos illetékességgel.

(4) Fokozottan védett állatfaj esetén – ha a védett állatfajokra vonatkozó részletes szabályokat megállapító kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – az országos természetvédelmi hatóság jár el a Tvt. 43. § (2) bekezdés a)–k) és m) pontjában foglalt természetvédelmi hatóságként, valamint a Tvt. 78. § (4) bekezdésében foglaltak esetén országos illetékességgel.

(5) Az országos természetvédelmi hatóság jár el a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 21. § (4) bekezdésében foglalt természetvédelmi hatóságként.

9. § (1) Helyi jelentőségű védett természeti terület esetén a települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a főjegyző (ezen alcím tekintetében a továbbiakban együtt: jegyző) jár el a Tvt.

a) 26. § (1) és (2) bekezdésében,

b) 27. § (1) bekezdésében,

c) 33. § (4) bekezdésében,

d) 35. § (1) bekezdés c) pontjában és (3) bekezdésében,

e) 37. § (1)–(4) bekezdésében,

f) 38. § (1) és (3) bekezdésében,

g) 72. § (5) bekezdésében,

h) 77. §-ában, valamint

i) 78. § (1) bekezdésében

foglalt természetvédelmi hatóságként.

(2) Helyi jelentőségű védett fasor esetében a jegyző jár el a Tvt. 42. § (5) bekezdése szerinti természetvédelmi hatóságként.

10. § (1) A Tvt. 80. § (2) bekezdése szerinti természetvédelmi hatóságként

a) az országos természetvédelmi hatóság,

b) a területi természetvédelmi hatóság, valamint

c) a jegyző

jár el.

(2) Az országos természetvédelmi hatóság természetvédelmi hatóságként országos illetékességgel akkor jár el, ha a bírság kiszabásának jogalapja

a) a Tvt. 80. § (1) bekezdés a) pontja esetén az országos természetvédelmi hatóság egyedi határozata előírásainak megsértése;

b) a Tvt. 80. § (1) bekezdés b) pontja esetén fokozottan védett természeti érték jogellenes veszélyeztetése, károsítása, elpusztítása;

c) a Tvt. 80. § (1) bekezdés e) pontja esetén az országos természetvédelmi hatóság engedélyéhez vagy az országos természetvédelmi hatóságnak történő bejelentéshez kötött tevékenység engedély, bejelentés nélkül vagy attól eltérően történő végzése.

(3) A jegyző természetvédelmi hatóságként akkor jár el, ha a bírság kiszabásának jogalapja

a) a Tvt. 80. § (1) bekezdés a) pontja esetén a természet védelmét szolgáló helyi önkormányzati rendelet, illetve a jegyző egyedi határozata előírásainak megsértése;

b) a Tvt. 80. § (1) bekezdés b) pontja esetén helyi jelentőségű védett természeti terület állapotának, minőségének jogellenes veszélyeztetése, rongálása, károsítása;

c) a Tvt. 80. § (1) bekezdés c) pontja esetén a helyi jelentőségű védett természeti terület jogellenes megváltoztatása, átalakítása, illetve azon vagy abban a védelem céljával össze nem egyeztethető tevékenység folytatása;

d) a Tvt. 80. § (1) bekezdés e) pontja esetén jegyző engedélyéhez vagy jegyzőnek történő bejelentéshez kötött tevékenység engedély, bejelentés nélkül vagy attól eltérően történő végzése.

11. § Ha a természetes környezet megőrzésére szánt takarmánynövény-vetőmagkeverékek kereskedelmi célú begyűjtésére vonatkozó tevékenység engedélyezése több területi természetvédelmi hatóság illetékességi területéhez tartozik, az engedélyező hatóság az országos természetvédelmi hatóság.

12. § Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 9. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feladat ellátására természetvédelmi hatóságként természetvédelmi őrök esetén az NPI, önkormányzati természetvédelmi őrök esetében a települési önkormányzat jegyzője vagy a fővárosi főjegyző jár el.

5. A védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv kijelölése

13. § A Kormány az országos jelentőségű védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervként az NPI-t jelöli ki.

14. § A Kormány természetvédelmi őrszolgálatként az NPI szervezetén belül működő Természetvédelmi Őrszolgálatot jelöli ki.

6. A természetvédelmi hatóság eljárásában vizsgálandó szakkérdések

15. § (1) Ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az országos és a területi természetvédelmi hatóság szakkérdés vizsgálatával kapcsolatos feladatkörében, vagy a szakhatóságként kijelölt hatóság a természet és a táj védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek való megfelelés elbírálására vonatkozó szakhatósági feladatkörében azt vizsgálja, hogy az engedélyeztetni kívánt tevékenység, építmény, létesítmény megfelel-e

a) a védett természeti értékek és területek megőrzése, fenntartása, fejlesztése, helyreállítása, kiemelt oltalmuk biztosítása,

b) a közösségi és a kiemelt közösségi jelentőségű fajok, továbbá élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, fejlesztése és helyreállítása, a Natura 2000 területek egységességének biztosítása, valamint

c) a természeti értékek és területek, a tájak és az egyedi tájértékek, valamint azok természeti rendszereinek, jellegzetességének, biológiai sokféleségének, természetes vagy természetközeli állapotának megőrzése, fenntartható használatának és helyreállításának elősegítése jogszabályokban és az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában rögzített követelményeinek.

(2) Ahol jogszabály környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság részére szakkérdés vizsgálatát írja elő, ott – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a környezetvédelmi szakkérdések vizsgálatába a természetvédelmi szakkérdések vizsgálatát is bele kell érteni.

16. § A területi természetvédelmi hatóság a 3. mellékletében meghatározott szakkérdéseket is vizsgálja, ha a 3. melléklet szerinti természetvédelemmel összefüggő eljárásokban a 3. mellékletben megjelölt feltételek fennállnak.

7. Az országos és területi természetvédelmi hatóság igazgatási feladatai

17. § Az országos természetvédelmi hatóság állami alaptevékenysége körében

a) szolgáltatja a miniszter által kért, a kormányzati munka ellátásához szükséges, tevékenysége során keletkezett adatokat;

b) elemzi és értékeli a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok végrehajtását;

c) véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő jogszabálytervezeteket;

d) hatósági feladatai során önállóan, egyéb feladatoknál pedig a miniszter felkérése alapján közreműködik a nemzetközi feladatok végrehajtásában;

e) ellátja a továbbképzési feladatokat; és

f) összegyűjti és az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer rendelkezésére bocsátja az annak működéséhez szükséges – feladatkörével összefüggő – adatokat, továbbá együttműködik más ellenőrző és információs rendszerekkel.

18. § A területi természetvédelmi hatóság állami alaptevékenysége körében

a) összegyűjti és az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer rendelkezésére bocsátja az annak működéséhez szükséges – feladatkörével összefüggő – adatokat, továbbá együttműködik más ellenőrző és információs rendszerekkel;

b) adatot szolgáltat a területi természetkárosításról a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartás vezetéséhez;

c) közreműködik a nemzetközi feladatok végrehajtásában;

d) *  véleményezi a kiemelt térségre és a vármegyére készülő területfejlesztési koncepciót és programot, valamint területrendezési tervet, továbbá a településrendezési eszközöket;

e) hozzáférhetővé teszi a természet állapotáról szerzett adatokat, és megfelelő tájékoztatást ad azokról;

f) részt vesz a természetvédelmi tudat- és szemléletformáló feladatok ellátásában.

8. Az NPI feladatai

19. § Az NPI állami alaptevékenysége körében

a) ellátja

aa) a védett és fokozottan védett természeti értékek, védett és fokozottan védett természeti területek, a Natura 2000 területek és közösségi jelentőségű értékek, valamint a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó területek és értékek természetvédelmi kezelésével kapcsolatos feladatokat, kivéve azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály alapján más szerv vagy természetes személy köteles ellátni,

ab) a vagyonkezelői feladatokat a vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú vagyontárgyak tekintetében,

ac) a miniszter körzeti erdő- és vadgazdálkodási tervvel kapcsolatos jogkörét érintő előkészítő feladatokat,

ad) a természetvédelmi kutatással kapcsolatos feladatokat,

ae) az élőhelyek kialakításával és fenntartásával kapcsolatos feladatokat, valamint

af) a sérült, károsodott élőhelyek helyreállításával, valamint rehabilitációjával kapcsolatos feladatokat;

b) vezeti a működési területén lévő védett természeti területek és természeti értékek, valamint az egyedi tájértékek nyilvántartását;

c) gondoskodik a természetvédelmi célú nyilvántartások vezetéséhez szükséges elsődleges és másodlagos adatgyűjtésről, és működteti a feladatkörével összefüggő területi monitoring és információs rendszert;

d) együttműködik más információs és ellenőrző rendszerekkel;

e) közreműködik

ea) az erdővagyon-védelmi tevékenységben,

eb) a természetvédelmi szempontból védetté nem nyilvánított természetes növény- és állatvilág (vadászható vadfajok, fogható halfajok, az ősi hazai háziasított állatfajok, -fajták és ezek génkészletei) védelmében;

f) *  véleményezi a kiemelt térségre és a vármegyére készülő területfejlesztési koncepciót és programot, valamint területrendezési tervet, továbbá a településrendezési eszközöket;

g) együttműködik a kulturális örökségvédelmi feladatkörrel rendelkező szervekkel azok külön jogszabályban meghatározott örökségvédelemmel kapcsolatos feladatainak ellátásában;

h) kapcsolatot tart természetvédelmi kezelési feladatokat ellátó más szervezetekkel és természetes személyekkel;

i) segítséget nyújt a természet védelmével kapcsolatos feladatok ellátásához a helyi önkormányzatoknak;

j) kapcsolatot tart a vízügyi és vízvédelmi igazgatási és hatósági szervekkel a jogszabályokban meghatározott vízgazdálkodási és vízvédelmi feladatok terén;

k) együttműködik a környezetvédelmi feladatkörrel rendelkező szervekkel, azok más jogszabályokban meghatározott környezetvédelmi feladatainak ellátásában.

9. Eljárásjogi rendelkezések

20. § A területi természetvédelmi hatóság által folytatott természetvédelmi hatósági eljárás, szakhatósági közreműködés vagy szakkérdés vizsgálata során, ha a döntéshez vagy a tényállás tisztázásához olyan adat, illetve tény ismerete szükséges, amellyel állami alaptevékenysége köréhez kapcsolódóan a területi természetvédelmi hatóság illetékességi területén működő NPI vagy a Herman Ottó Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság rendelkezik, a területi természetvédelmi hatóság megkeresi az érintett szervet.

21. § A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekkel összefüggő természetvédelmi ügyek elintézésében csak olyan személyek vehetnek részt, akik a Nemzeti Biztonsági Felügyelet által kiállított személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkeznek.

10. Záró rendelkezések

22. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 25. § 2023. január 1-jén lép hatályba.

23. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

24. § Ez a rendelet

a) a vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének, 3. cikk (2) bekezdés c) és d) pontjának,

b) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv 2. cikk (2) bekezdésének, 3. cikk (1) bekezdésének, 9. cikkének, 11. cikkének, 17. cikk (1) bekezdésének, 18. cikk (1) bekezdésének,

c) a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről szóló, 2004. április 21-i 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk (1) bekezdés b) pontjának és 5. cikk (3) bekezdésének, valamint

d) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

25. § * 

1. melléklet a 625/2022. (XII. 30.) Korm. rendelethez

A területi természetvédelmi hatóságok különös illetékessége

1. Terület alapján meghatározott különös illetékesség

A B
1. Területi természetvédelmi hatóság Különös illetékességi terület
2. *  Veszprém Vármegyei Kormányhivatal a Balaton vízfelülete és a Balaton parti településeknek a tó medrébe (jogi partvonalával határolt területébe) nyúló, medréhez tartozó közigazgatási területe

2. Ügytípus alapján meghatározott különös illetékesség

A B
1. Területi természetvédelmi hatóság Különös illetékességi ügytípus





2. * 





Pest Vármegyei Kormányhivatal
A védelemben részesülő állatfajok egyede tartásának, hasznosításának, bemutatásának engedélyezésére irányuló eljárás során solymászmadarak esetében
[a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdés a) pont; 19. § (3) bekezdés]
Eredetigazolás kiállítására vonatkozó eljárás
[a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól szóló 292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdés a) pont]
3. *  Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekkel, valamint a honvédelmi és katonai célú ingatlanokkal összefüggő természetvédelmi hatósági ügyek

2. melléklet a 625/2022. (XII. 30.) Korm. rendelethez

I. A nemzeti park igazgatóságok elnevezése és székhelye

1. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő

2. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Csopak

3. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger

4. Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Pécs

5. Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Esztergom

6. Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, Sarród

7. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Debrecen

8. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Kecskemét

9. Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas

10. Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Őriszentpéter

II. A nemzeti park igazgatóságok működési területe

1. *  AGGTELEKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG Működési területe

1.1. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye területéből a Sajótól északra és keletre eső terület a Sajó kisvízi medrével együtt, kivéve

1.1.1. Berzék,

1.1.2. Bőcs,

1.1.3. Hernádkak,

1.1.4. Hernádnémeti,

1.1.5. Sajóhídvég

települések Hernád bal parti (a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozó) területe,

1.1.6. Girincs,

1.1.7. Kesznyéten,

1.1.8. Kiscsécs,

1.1.9. Köröm,

1.1.10. Nagycsécs,

1.1.11. Tiszaújváros

települések Sajó bal parti (a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozó) területe,

1.1.12. Csobaj,

1.1.13. Prügy,

1.1.14. Taktabáj,

1.1.15. Taktaharkány,

1.1.16. Taktakenéz,

1.1.17. Taktaszada,

1.1.18. Tiszalúc,

1.1.19. Tiszatardos

települések (a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozó) teljes területe,

1.1.20. Tiszacsermely településnek a 7.6.1. és 7.6.1.1. pont szerint a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozó része,

1.1.21. Tiszakarád településnek a 7.6.1. és 7.6.1.2. pont szerint a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozó része.

2. BALATON–FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG Működési területe

2.1. *  Veszprém vármegye, kivéve a 6.4. pont szerint a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozó terület.

2.2. *  Győr-Moson-Sopron vármegye területén:

2.2.1. Bakonygyirót,

2.2.2. Bakonyszentlászló,

2.2.3. Fenyőfő,

2.2.4. Románd,

2.2.5. Sikátor,

2.2.6. Veszprémvarsány

települések közigazgatási területe.

2.3. *  Zala vármegye, kivéve a 10.2. pont szerint az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozó terület.

2.4. *  Somogy vármegye területén:

2.4.1. Ádánd,

2.4.2. Andocs,

2.4.3. Bábonymegyer,

2.4.4. Balatonberény,

2.4.5. Balatonboglár,

2.4.6. Balatonendréd,

2.4.7. Balatonfenyves,

2.4.8. Balatonföldvár,

2.4.9. Balatonkeresztúr,

2.4.10. Balatonlelle,

2.4.11. Balatonmáriafürdő,

2.4.12. Balatonőszöd,

2.4.13. Balatonszabadi,

2.4.14. Balatonszárszó,

2.4.15. Balatonszemes,

2.4.16. Balatonszentgyörgy,

2.4.17. Balatonújlak,

2.4.18. Balatonvilágos,

2.4.19. Bálványos,

2.4.20. Buzsák,

2.4.21. Csömend,

2.4.22. Fonyód,

2.4.23. Főnyed,

2.4.24. Gamás,

2.4.25. Gyugy,

2.4.26. Hács,

2.4.27. Hollád,

2.4.28. Kapoly,

2.4.29. Karád,

2.4.30. Kereki,

2.4.31. Kéthely,

2.4.32. Kisberény,

2.4.33. Kőröshegy,

2.4.34. Kötcse,

2.4.35. Látrány,

2.4.36. Lengyeltóti,

2.4.37. Lulla,

2.4.38. Nagyberény,

2.4.39. Nagycsepely,

2.4.40. Nikla,

2.4.41. Nyim,

2.4.42. Ordacsehi,

2.4.43. Öreglak,

2.4.44. Pusztaszemes,

2.4.45. Ságvár,

2.4.46. Sávoly,

2.4.47. Sérsekszőlős,

2.4.48. Siófok,

2.4.49. Siójut,

2.4.50. Som,

2.4.51. Somogybabod,

2.4.52. Somogymeggyes,

2.4.53. Somogysámson,

2.4.54. Somogyszentpál,

2.4.55. Somogytúr,

2.4.56. Somogyvár,

2.4.57. Szántód,

2.4.58. Szegerdő,

2.4.59. Szólád,

2.4.60. Szőkedencs,

2.4.61. Szőlősgyörök,

2.4.62. Tab,

2.4.63. Táska,

2.4.64. Teleki,

2.4.65. Tikos,

2.4.66. Torvaj,

2.4.67. Visz,

2.4.68. Vörs,

2.4.69. Zala,

2.4.70. Zamárdi településen.

3. BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG Működési területe

3.1. *  Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, kivéve

3.1.1. az 1.1. pont szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozó,

3.1.2. a 7.6.2. és a 7.6.3. pont szerint a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozó terület.

3.2. *  Heves vármegye, kivéve a 7.4. pont szerint a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozó terület.

3.3. *  Nógrád vármegye, kivéve az 5.5. pont szerint a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozó terület.

3.4. *  Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye területén:

3.4.1. a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet területe Tiszadob településen.

3.5. *  Jász-Nagykun-Szolnok vármegye területén:

3.5.1. a Hevesi füves puszták Tájvédelmi Körzet területe Jászivány településen.

4. DUNA–DRÁVA NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG Működési területe

4.1. *  Baranya vármegye.

4.2. *  Somogy vármegye, kivéve a 2.4. pont szerint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozó terület.

4.3. *  Tolna vármegye.

4.4. *  Bács-Kiskun vármegye területén:

4.4.1. Bátmonostor,

4.4.2. Csátalja,

4.4.3. Dávod,

4.4.4. Dunafalva,

4.4.5. Hercegszántó,

4.4.6. Nagybaracska,

4.4.7. Szeremle

települések közigazgatási területe,

4.4.8. a Duna–Dráva Nemzeti Park területe

4.4.8.1. Baja,

4.4.8.2. Érsekcsanád,

4.4.8.3. Fajsz,

4.4.8.4. Sükösd településen.

4.5. *  Fejér vármegye területén:

4.5.1. a Dél-Mezőföldi Tájvédelmi Körzet területe

4.5.1.1. Alsószentiván,

4.5.1.2. Cece,

4.5.1.3. Vajta településen.

5. DUNA–IPOLY NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG Működési területe

5.1. Budapest főváros.

5.2. *  Fejér vármegye, kivéve a 4.5. pont szerint a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozó terület.

5.3. *  Komárom-Esztergom vármegye, kivéve a 6.2. pont szerint a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozó terület.

5.4. *  Pest vármegye, kivéve a 8.4. pont szerint a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozó terület.

5.5. *  Nógrád vármegye területén:

5.5.1. a Duna–Ipoly Nemzeti Park területe

5.5.1.1. Balassagyarmat,

5.5.1.2. Borsosberény,

5.5.1.3. Dejtár,

5.5.1.4. Diósjenő,

5.5.1.5. Drégelypalánk,

5.5.1.6. Hont,

5.5.1.7. Ipolyszög,

5.5.1.8. Ipolyvece,

5.5.1.9. Nagyoroszi,

5.5.1.10. Nógrád,

5.5.1.11. Patak településen.

5.6. *  Jász-Nagykun-Szolnok vármegye területén:

5.6.1. a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet területe Újszász településen.

6. FERTŐ–HANSÁG NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG Működési területe

6.1. *  Győr-Moson-Sopron vármegye, kivéve a 2.2. pont szerint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozó terület.

6.2. *  Komárom-Esztergom vármegye területén:

6.2.1. a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet területe Komárom településen.

6.3. *  Vas vármegye területén:

6.3.1. a Fertő–Hanság Nemzeti Park területe

6.3.1.1. Vámoscsalád,

6.3.1.2. Nagygeresd településen.

6.4. *  Veszprém vármegye területén:

6.4.1. a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet területe Gic településen.

7. HORTOBÁGYI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG Működési területe

7.1. *  Hajdú-Bihar vármegye.

7.2. *  Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, kivéve

7.2.1. a 8.3. pont szerint a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozó terület,

7.2.2. a 3.5. pont szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozó terület,

7.2.3. az 5.6. pont szerint a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozó terület,

7.2.4. a 9.2. pont szerint a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozó terület.

7.3. *  Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, kivéve a 3.4. pont szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozó terület.

7.4. *  Heves vármegye területén:

7.4.1. a Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet területe

7.4.1.1. Kisköre,

7.4.1.2. Pély településen,

7.4.2. a Tisza-tó területe

7.4.2.1. Kisköre,

7.4.2.2. Poroszló,

7.4.2.3. Sarud,

7.4.2.3. Tiszanána,

7.4.2.4. Újlőrincfalva településen.

7.5. *  Bács-Kiskun vármegye területén:

7.5.1. a Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet területe

7.5.1.1. Lakitelek,

7.5.1.2. Tiszakécske,

7.5.1.3. Tiszaug településen.

7.6. *  Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye területén:

7.6.1. a Tiszatelek-tiszaberceli ártér Természetvédelmi Terület területe

7.6.1.1. Tiszacsermely,

7.6.1.2. Tiszakarád településen,

7.6.2. a Tiszadorogmai Göbe-erdő Természetvédelmi Terület területe Tiszadorogma településen,

7.6.3. a Hortobágyi Nemzeti Park területe

7.6.3.1. Ároktő,

7.6.3.2. Négyes,

7.6.3.3. Tiszabábolna,

7.6.3.4. Tiszavalk településen.

8. KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG Működési területe

8.1. *  Bács-Kiskun vármegye, kivéve

8.1.1. a 4.4. pont szerint a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozó terület,

8.1.2. a 7.5.1. pont szerint a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozó terület.

8.2. *  Csongrád-Csanád vármegye területén:

8.2.1. Algyő,

8.2.2. Ásotthalom,

8.2.3. Baks,

8.2.4. Balástya,

8.2.5. Bordány,

8.2.6. Csanytelek,

8.2.7. Csengele,

8.2.8. Csongrád,

8.2.9. Dóc,

8.2.10. Domaszék,

8.2.11. Felgyő,

8.2.12. Forráskút,

8.2.13. Kistelek,

8.2.14. Mórahalom,

8.2.15. Ópusztaszer,

8.2.16. Öttömös,

8.2.17. Pusztamérges,

8.2.18. Pusztaszer,

8.2.19. Röszke,

8.2.20. Ruzsa,

8.2.21. Sándorfalva,

8.2.22. Szatymaz,

8.2.23. Szeged, kivéve a 9.3.32. pont szerint a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozó terület,

8.2.24. Tiszasziget,

8.2.25. Tömörkény,

8.2.26. Újszentiván,

8.2.27. Üllés,

8.2.28. Zákányszék,

8.2.29. Zsombó

települések közigazgatási területe,

8.2.30. a Mártélyi Tájvédelmi Körzet területe

8.2.30.1. Hódmezővásárhely,

8.2.30.2. Mártély,

8.2.30.3. Mindszent településen,

8.2.31. a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet területe Szentes településen.

8.3. *  Jász-Nagykun-Szolnok vármegye területén:

8.3.1. Tiszasas településen a Tisza jobb partjára eső területek.

8.4. *  Pest vármegye területén:

8.4.1. a Kiskunsági Nemzeti Park területe

8.4.1.1. Apaj,

8.4.1.2. Kiskunlacháza,

8.4.1.3. Tatárszentgyörgy településen.

9. KÖRÖS–MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG Működési területe

9.1. *  Békés vármegye.

9.2. *  Jász-Nagykun-Szolnok vármegye területén:

9.2.1. a Körös–Maros Nemzeti Park területe

9.2.1.1. Kisújszállás,

9.2.1.2. Kunszentmárton,

9.2.1.3. Mesterszállás,

9.2.1.4. Mezőtúr,

9.2.1.5. Öcsöd,

9.2.1.6. Szelevény,

9.2.1.7. Tiszaföldvár,

9.2.1.8. Túrkeve településen.

9.3. *  Csongrád-Csanád vármegye területén:

9.3.1. Ambrózfalva,

9.3.2. Apátfalva,

9.3.3. Árpádhalom,

9.3.4. Csanádalberti,

9.3.5. Csanádpalota,

9.3.6. Derekegyház,

9.3.7. Deszk,

9.3.8. Eperjes,

9.3.9. Fábiánsebestyén,

9.3.10. Ferencszállás,

9.3.11. Földeák,

9.3.12. Hódmezővásárhely, kivéve a 8.2.30. és 8.2.30.1. pont szerint a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozó területrész,

9.3.13. Királyhegyes,

9.3.14. Kiszombor,

9.3.15. Klárafalva,

9.3.16. Kövegy,

9.3.17. Kübekháza,

9.3.18. Magyarcsanád,

9.3.19. Makó,

9.3.20. Maroslele,

9.3.21. Mártély, kivéve a 8.2.30. és 8.2.30.2. pont szerint a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozó területrész,

9.3.22. Mindszent, kivéve a 8.2.30. és 8.2.30.3. pont szerint a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozó területrész,

9.3.23. Nagyér,

9.3.24. Nagylak,

9.3.25. Nagymágocs,

9.3.26. Nagytőke,

9.3.27. Óföldeák,

9.3.28. Pitvaros,

9.3.29. Szegvár,

9.3.30. Szentes, kivéve a 8.2.31. pont szerint a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozó területrész,

9.3.31. Székkutas

települések közigazgatási területe,

9.3.32. a Körös–Maros Nemzeti Park területe Szeged II. kerület Tápé településen.

10. ŐRSÉGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG Működési területe

10.1. *  Vas vármegye, kivéve a 6.3. pont szerint a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozó terület.

10.2. *  Zala vármegye területén:

10.2.1. az Őrségi Nemzeti Park területe

10.2.1.1. Csöde,

10.2.1.2. Felsőszenterzsébet,

10.2.1.3. Magyarföld,

10.2.1.4. Szentgyörgyvölgy,

10.2.1.5. Zalalövő településen.

3. melléklet a 625/2022. (XII. 30.) Korm. rendelethez

Egyes természetvédelmi eljárásokban vizsgálandó szakkérdések

A B C
1. Eljárás megnevezése Vizsgálat feltétele Szakkérdés





2.
A természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól szóló kormányrendelet szerinti tényfeltárási terv és záródokumentáció elfogadására, valamint a természetben okozott károsodással

A természetben okozott károsodás erdőterületet érint.
A bekövetkezett kár helyreállítására alkalmas erdészeti beavatkozás megállapításának, valamint a kár naturáliákban meghatározható mértékének, a kár helyreállítására alkalmas talajvédelmi beavatkozásoknak a meghatározása erdővédelmi kérdésekben.
kapcsolatos beavatkozás elvégzésének szükségessége megállapítására, a beavatkozás megvalósítási tervének elkészítésére és benyújtására való kötelezésre irányuló,
a beavatkozási munkálatok ellenőrzésével

A természetben okozott kár termőföldet érint.
A kár naturáliákban meghatározható mértékének, termőföldre gyakorolt hatásának, a kár helyreállítására alkalmas talajvédelmi beavatkozásoknak a meghatározása.
kapcsolatos, a beavatkozás elégtelensége esetén annak folytatásáról, a további tényfeltárás elrendeléséről,
a beavatkozásnak a záródokumentáció elfogadásával való befejezéséről.
A természetben okozott kár földtani közeget és a felszín alatti vizeket is érinti. A szennyező anyag földtani közeget és/vagy felszín alatti vizeket érint-e, és az környezeti
kármentesítési intézkedést igényel-e, és a kapcsolódó beavatkozások meghatározásának a kérdése.

3.
A természetvédelmi kármentesítési monitoringról és a természetvédelmi kármentesítés befejezéséről szóló döntése meghozatalára irányuló eljárásban. A természetben okozott károsodás termőföldet érint. A kár naturáliákban meghatározható mértékének, termőföldre gyakorolt hatásának, a kár helyreállítására alkalmas talajvédelmi beavatkozásoknak a meghatározása.









4.
A természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól szóló kormányrendelet szerinti tényfeltárási
terv és záródokumentáció elfogadására, valamint a természetben okozott károsodással kapcsolatos beavatkozás elvégzésének szükségessége megállapítására, a beavatkozás megvalósítási tervének elkészítésére és benyújtására való kötelezésre irányuló,
a beavatkozási munkálatok ellenőrzésével kapcsolatos, a beavatkozás elégtelensége esetén annak folytatásáról, a további tényfeltárás elrendeléséről,
a beavatkozásnak a záródokumentáció elfogadásával való befejezéséről,
a kármentesítési monitoringról és
a természetvédelmi kármentesítés befejezéséről szóló döntése meghozatalára irányuló eljárásban.






A természetben okozott károsodás hulladék jogellenes kezelése, elhelyezése vagy elhagyása miatt következett be.







A bekövetkezett kár helyreállítására alkalmas hulladékgazdálkodási beavatkozás megállapításának kérdésében.







5.







Állatkert létesítésének, működésének engedélyezésére irányuló eljárásában.







minden esetben
Az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérése,
a higiénés és egészségvédelmi, a települési hulladékkal és
a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi követelmények, valamint a kémiai biztonságra vonatkozó jogszabályi előírások betartása kérdésében.
A takarmányhigiéniai követelményeknek, a takarmányokra és azok felhasználására
vonatkozó szabályoknak, a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírásoknak,
az állatvédelmi, valamint
az állategészségügyi szabályoknak való megfelelés kérdésében.

6.
A különösen és közepesen veszélyes állat tartására, szaporítására, elidegenítésére, megvételére, illetve bemutatására irányuló engedélyezési eljárásában.
minden esetben
Az állategészségügyi és állatvédelmi szabályoknak való megfelelés kérdésében.

7.
A Tvt. 38. § (1) bekezdés i) pontja szerinti, erdőben technikai jellegű sporttevékenység folytatásának engedélyezésére irányuló eljárás.
minden esetben
Az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata kérdésében.