A jogszabály mai napon ( 2024.07.15. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2022, https://eur-lex.europa.eu/

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2022. szeptember 14-i (EU) 2022/1925 RENDELETE

a digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról, valamint az (EU) 2019/1937 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (digitális piacokról szóló jogszabály) * 

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére * ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére * ,

rendes jogalkotási eljárás keretében * ,

mivel:

(1) A digitális szolgáltatások általában és különösen az online platformok egyre fontosabb szerepet játszanak a gazdaságban - főként a belső piacon -, azáltal, hogy a vállalkozások számára lehetővé teszik a felhasználók elérését az egész Unióban, megkönnyítik a határokon átnyúló kereskedelmet, valamint az Unióban lévő fogyasztók javát szolgálva teljesen új üzleti lehetőségeket kínálnak az Unióban működő számos vállalat számára.

(2) Ugyanakkor az említett digitális szolgáltatások között az alapvető platformszolgáltatások számos olyan jellemzővel rendelkeznek, amelyeket az azokat nyújtó vállalkozások kihasználhatnak. Az alapvető platformszolgáltatások ilyen jellemzője például a szélsőséges méretgazdaságosság, amely gyakran abból ered, hogy további üzleti felhasználók vagy végfelhasználók bevonása szinte zéró határköltséggel jár. Az alapvető platformszolgáltatások további ilyen jellemzői az igen erős hálózati hatás, az a képesség, hogy ezen szolgáltatások többoldalúságának köszönhetően számos üzleti felhasználót lehet számos végfelhasználóval összekötni, az üzleti felhasználók és a végfelhasználók egyaránt jelentős mértékű függése a szolgáltatótól, a vevőfogvatartási hatások, több platform végfelhasználók általi, ugyanazon célra történő párhuzamos használatának (multi-homing) a hiánya, a vertikális integráció és az adatvezéreltségből fakadó előnyök. Mindezek a jellemzők az alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozások tisztességtelen gyakorlataival kombinálva olyan hatást válthatnak ki, amellyel jelentős mértékben aláássák az alapvető platformszolgáltatások versengő jellegét, valamint befolyásolják az ilyen szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások, valamint üzleti felhasználóik és végfelhasználóik közötti kereskedelmi kapcsolat tisztességes jellegét. Ez a gyakorlatban az üzleti felhasználók és a végfelhasználók választási lehetőségeinek gyors és potenciálisan jelentős mértékű csökkenéséhez vezet, és emiatt az ilyen szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások úgynevezett kapuőri pozícióba kerülhetnek. Ugyanakkor el kell ismerni, hogy a nem kereskedelmi célú szolgáltatások, például az együttműködésen alapuló projektek e rendelet alkalmazásában nem tekinthetők alapvető platformszolgáltatásnak.

(3) Néhány nagy, alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás jelentős gazdasági erőre tett szert, ami alapján indokolt lehet, hogy e rendelet alapján kapuőröknek minősüljenek. Jellemző rájuk, hogy szolgáltatásaikon keresztül sok üzleti felhasználót képesek sok végfelhasználóval összekapcsolni, ami viszont lehetővé teszi számukra, hogy az előnyeiket - mint például a nagy adatmennyiségekhez való hozzáférésüket - átvigyék az egyik tevékenységi területről a másikra. Néhány ilyen vállalkozás a digitális gazdaságban teljes platform-ökoszisztémák felett gyakorol irányítást, és a meglévő vagy új piaci szereplők strukturális szempontból rendkívül nehezen tudnak velük versenyre kelni, bármennyire innovatívak és hatékonyak legyenek is ezek a piaci szereplők. A versengő jelleget különösen a belépés vagy kilépés előtt álló igen jelentős akadályok korlátozzák, beleértve egyrészt a magas beruházási költségeket - amelyeket kilépés esetén nem vagy csak nehezen lehet visszanyerni -, másrészt pedig a digitális gazdaság néhány alapvető inputjának, például az adatoknak a hiányát vagy az azokhoz való korlátozott hozzáférést. Ennek eredményeképpen nő annak a valószínűsége, hogy a mögöttes piacok nem működnek jól vagy hamarosan nem fognak jól működni.

(4) A kapuőrök említett jellemzőinek kombinációja valószínűsíthetően számos esetben a tárgyalási pozíció terén súlyos egyensúlyhiányt, következésképpen pedig tisztességtelen gyakorlatokat és feltételeket eredményez a kapuőrök által nyújtott alapvető platformszolgáltatások üzleti felhasználói és végfelhasználói számára, aminek az árak, a minőség, a tisztességes verseny, a választási lehetőség és az innováció látja kárát a digitális ágazatban.

(5) Ebből az következik, hogy a piaci folyamatok gyakran nem képesek biztosítani az alapvető platformszolgáltatásokkal kapcsolatban a tisztességes gazdasági eredményeket. Bár az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 101. és 102. cikke alkalmazandó a kapuőrök magatartására, az említett rendelkezések hatálya a piaci erő bizonyos eseteire korlátozódik, például az adott piacokon létező erőfölényre és a versenyellenes magatartásra, a jogérvényesítés pedig utólag történik, és gyakran nagyon összetett tények kiterjedt, eseti alapú vizsgálatát igényli. Ráadásul a meglévő uniós jogszabályok egyáltalán nem vagy nem hatékonyan kezelik az olyan kapuőrök magatartása által a belső piac hatékony működésével szemben támasztott kihívásokat, amelyek a versenyjog értelmében nem feltétlenül rendelkeznek erőfölénnyel.

(6) A kapuőrök jelentős hatást gyakorolnak a belső piacra, és nagyszámú üzleti felhasználó számára biztosítanak kaput a végfelhasználók eléréséhez az Unióban mindenhol és egyéb piacokon is. A tisztességtelen gyakorlatoknak a belső piacot érintő káros hatása és az alapvető platformszolgáltatások különösen korlátozott mértékű versengő jellege, beleértve e tisztességtelen gyakorlatok hátrányos társadalmi és gazdasági következményeit, intézkedésre késztette a nemzeti jogalkotókat és az ágazati szabályozókat. Nemzeti szinten több szabályozási megoldás vagy javaslat született a tisztességtelen gyakorlatok és a digitális szolgáltatások - vagy legalább azok közül néhány - versengő jellegének kezelése céljából. Emiatt eltérő szabályozási megoldások keletkeztek, ami a belső piac széttagoltságához vezetett, és így nőtt a nemzeti szabályozási követelmények különbözőségéből fakadó megfelelési költségek emelkedésének kockázata.

(7) Következésképpen e rendelet célja az, hogy hozzájáruljon a belső piac megfelelő működéséhez olyan szabályok meghatározásával, amelyek biztosítják a versengő jelleget és a tisztességességet általában a digitális ágazat piacai, különösen pedig a kapuőrök által nyújtott alapvető platformszolgáltatások üzleti felhasználói és végfelhasználói számára. A kapuőrök által nyújtott alapvető platformszolgáltatások üzleti felhasználói és végfelhasználói számára Unió-szerte megfelelő szabályozási biztosítékokat kell nyújtani a kapuőrök tisztességtelen gyakorlataival szemben, egyrészt az Unión belüli, határokon átnyúló üzleti tevékenység megkönnyítése és ezáltal a belső piac megfelelő működésének javítása érdekében, másrészt pedig az e rendelet által szabályozott konkrét területeken meglévő vagy valószínűleg bekövetkező széttagoltság kiküszöbölésére. Továbbá, míg a kapuőrök jellemzően globális vagy legalábbis összeurópai üzleti modelleket és algoritmus-struktúrákat alkalmaznak, a különböző tagállamokban eltérő üzleti feltételeket és gyakorlatokat vezethetnek be - és néhány esetben már be is vezettek -, ami különböző versenyfeltételeket teremthet a kapuőrök által nyújtott alapvető platformszolgáltatások felhasználói számára, ennek pedig a belső piaci integráció látja kárát.

(8) Az eltérő nemzeti jogszabályok közelítésével felszámolhatók a belső piacon a szolgáltatások, többek között a kiskereskedelmi szolgáltatások nyújtásának és igénybevételének szabadságát korlátozó akadályok. Ezért a belső piacon a kapuőrök jelenlétével jellemzett, versengő és tisztességes digitális piacok biztosítása érdekében uniós szintű, célirányos, harmonizált jogi kötelezettségeket kell megállapítani, mivel ez szolgálja az egész uniós gazdaság, végső soron pedig az uniós fogyasztók érdekeit.

(9) A belső piac széttagoltságát csak akkor lehet eredményesen megelőzni, ha a tagállamoknak nincs módjuk arra, hogy olyan nemzeti szabályokat alkalmazzanak, amelyek az e rendelet hatálya alá tartozó területre vonatkoznak és e rendelettel azonos célokat szolgálnak. Ez nem zárja ki az e rendelet értelmében vett kapuőrökre olyan egyéb nemzeti szabályok alkalmazásának lehetőségét, amelyek az EUMSZ-ben meghatározott egyéb, jogos közérdekkel kapcsolatos célokat szolgálnak, illetve amelyek az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: a Bíróság) ítélkezési gyakorlatában elismert, közérdeken alapuló kényszerítő indokokon alapulnak.

(10) Ugyanakkor mivel e rendelet célja a versenyjog érvényesítésének kiegészítése, e rendelet alkalmazása nem sértheti az EUMSZ 101. és 102. cikkét, a megfelelő nemzeti versenyjogi szabályokat, valamint az egyoldalú magatartásra vonatkozó olyan egyéb nemzeti versenyjogi szabályokat, amelyek a piaci pozíció és a magatartás egyedi értékelésén alapulnak, beleértve e magatartás tényleges és potenciális hatásait és a tiltott magatartások pontos körét, és amelyek rendelkeznek arról a lehetőségről, hogy a vállalkozások hatékonysági és objektív érvekkel igazolják a kérdéses magatartást, továbbá nem sértheti az összefonódás-ellenőrzésre vonatkozó nemzeti szabályokat sem. Az említett szabályok alkalmazása azonban nem befolyásolhatja a kapuőrökre e rendeletben előírt kötelezettségeket, valamint azok egységes és tényleges alkalmazását a belső piacon.

(11) Az EUMSZ 101. és 102. cikke, valamint a megfelelő, többoldalú és egyoldalú versenyellenes magatartásra vonatkozó nemzeti versenyjogi szabályok, továbbá az összefonódás-ellenőrzés célja a torzulásoktól mentes piaci verseny védelme. E rendelet célja kiegészíti a versenyjogi szempontból meghatározott, bármely adott piacon a torzulásoktól mentes verseny védelmének célját, de eltér attól, mivel azt kívánja biztosítani, hogy azok a piacok, amelyeken a kapuőrök jelen vannak, versengő és tisztességes piacok legyenek és maradjanak, függetlenül az olyan tényleges, potenciális vagy vélelmezett hatásoktól, amelyeket az e rendelet hatálya alá tartozó valamely kapuőr magatartása egy adott piacon levő versenyre gyakorolhat. E rendelet célja tehát az említett szabályok által védettől eltérő jogi érdek védelme, és e rendeletet az említett szabályok alkalmazásának sérelme nélkül kell alkalmazni.

(12) E rendelet alkalmazása nem sértheti továbbá az olyan egyéb uniós jogi aktusokból eredő szabályokat, amelyek az e rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatások nyújtásának bizonyos vonatkozásait szabályozzák, különös tekintettel az (EU) 2016/679 *  és az (EU) 2019/1150 *  európai parlamenti és tanácsi rendeletre, a digitális szolgáltatások egységes piacáról szóló rendeletre, valamint a 2002/58/EK * , a 2005/29/EK * , a 2010/13/EU * , az (EU) 2015/2366 * , az (EU) 2019/790 *  és az (EU) 2019/882 *  európai parlamenti és tanácsi irányelvre és a 93/13/EGK tanácsi irányelvre * , sem pedig az említett uniós jogi aktusok érvényesítésére vagy végrehajtására irányuló nemzeti szabályokat.

(13) A digitális ágazatban a piac korlátozott mértékű versengő jellege és a tisztességtelen gyakorlatok sokkal gyakoribbak és hangsúlyosabbak egyes digitális szolgáltatások esetében, mint másoknál. Különösen jellemző ez a széles körben elterjedt és sokak által használt digitális szolgáltatások esetében, amelyek főként közvetlenül az üzleti felhasználók és a végfelhasználók között közvetítenek, és ahol az olyan jellemzők, mint például a szélsőséges méretgazdaságosság, az igen erős hálózati hatás, az a képesség, hogy ezen szolgáltatások többoldalúságának köszönhetően számos üzleti felhasználót lehet számos végfelhasználóval összekötni, a vevőfogvatartási hatások, több platform párhuzamos használatának (multi-homing) a hiánya és a vertikális integráció a leghangsúlyosabbak. E digitális szolgáltatásokat sok esetben csak egyetlen vagy igen kevés nagyvállalkozás nyújtja. Ezek a vállalkozások a leggyakrabban kiterjedt hatást gyakorló kapuőrként jelennek meg az üzleti felhasználók és a végfelhasználók számára. Így különösen képessé váltak arra, hogy könnyen, egyoldalú és az üzleti felhasználók és a végfelhasználók számára káros módon határozzák meg a kereskedelmi feltételeket. Ennek megfelelően kizárólag azokra a digitális szolgáltatásokra kell összpontosítani, amelyeket az üzleti felhasználók és a végfelhasználók a legszélesebb körben használnak, és ahol a korlátozott mértékű versengő jelleggel és a kapuőrök tisztességtelen gyakorlataival összefüggő aggályok a belső piac szempontjából nyilvánvalóbbak és sürgetőbbek.

(14) Különösen az online közvetítő szolgáltatások, az online keresőprogramok, az operációs rendszerek, az online közösségi hálózatok, a videomegosztóplatform-szolgáltatások, a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatások, a felhőszolgáltatások, a virtuális asszisztensek, a webböngészők és az online hirdetési szolgáltatások, beleértve a hirdetésközvetítő szolgáltatásokat is, mind képesek arra, hogy nagyszámú végfelhasználót és üzleti felhasználót érintsenek, ami a tisztességtelen üzleti gyakorlatok kockázatát hordozza magában. Ezért fontos, hogy e szolgáltatások szerepeljenek az alapvető platformszolgáltatások fogalommeghatározásában és azok e rendelet hatálya alá tartozzanak. Az online közvetítő szolgáltatások a pénzügyi szolgáltatások terén is működhetnek, továbbá közvetíthetnek az (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv *  II. mellékletében nem kimerítő jelleggel felsorolt ilyen szolgáltatásokat, vagy felhasználhatók lehetnek ilyen szolgálatások nyújtására. E rendelet alkalmazásában az alapvető platformszolgáltatások fogalommeghatározásának technológiasemlegesnek kell lennie, és úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja a különböző eszközökkel vagy eszközökön keresztül, például csatlakoztatott televízión vagy a gépjárművek beépített digitális szolgáltatásai révén nyújtott szolgáltatásokat. Bizonyos körülmények között a végfelhasználók fogalmának olyan felhasználókra is ki kell terjednie, amelyek hagyományosan üzleti felhasználónak minősülnek, de egy adott helyzetben nem arra használják az alapvető platformszolgáltatásokat, hogy árukat értékesítsenek vagy szolgáltatásokat nyújtsanak más végfelhasználóknak; ilyenek például a saját céljaikra felhőszolgáltatást igénybe vevő vállalkozások.

(15) Az a tény, hogy egy digitális szolgáltatás alapvető platformszolgáltatásnak minősül, önmagában nem ad okot a versengő jelleggel vagy a tisztességtelen gyakorlatokkal kapcsolatos kellően súlyos aggályokra. Csak akkor merülnek fel ilyen aggályok, ha az alapvető platformszolgáltatás fontos elérési kapuként működik, és azt a belső piacon jelentős hatást kifejtő, megszilárdult és tartós pozícióval rendelkező vállalkozás vagy olyan vállalkozás üzemelteti, amely a közeljövőben várhatóan ilyen pozícióval fog rendelkezni. Ennek megfelelően az e rendeletben meghatározott célirányos harmonizált szabályokat csak az említett három objektív kritérium alapján kiválasztott vállalkozásokra kell alkalmazni, továbbá csak azokra az alapvető platformszolgáltatásaikra kell alkalmazni, amelyek egyenként fontos kapuként szolgálnak az üzleti felhasználók számára a végfelhasználók eléréséhez. Az a tény, hogy előfordulhat, hogy egy alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás nemcsak az üzleti felhasználók és a végfelhasználók, hanem a különböző végfelhasználók között is közvetíthet, például a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatások esetében, nem zárhatja ki annak megállapíthatóságát, hogy az ilyen vállalkozás fontos kapuként szolgál vagy szolgálhat az üzleti felhasználók számára a végfelhasználók eléréséhez.

(16) Annak biztosítása érdekében, hogy e rendeletet ténylegesen alkalmazzák azokra az alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokra, amelyeknél a legvalószínűbb, hogy megfelelnek az említett objektív követelményeknek, és amelyek esetében a versengő jelleget gyengítő tisztességtelen gyakorlatok a legnyilván-valóbbak és a legnagyobb hatást fejtik ki, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy közvetlenül kapuőrnek minősítse azokat az alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokat, amelyek elérnek bizonyos mennyiségi küszöbértékeket. Az ilyen vállalkozásoknak minden esetben egy gyors minősítési eljáráson kell átesniük, amelyet meg kell kezdeni, amint e rendelet alkalmazandóvá válik.

(17) Az a tény, hogy egy vállalkozásnak igen jelentős forgalma van az Unióban, valamint hogy az említett vállalkozás legalább három tagállamban nyújt alapvető platformszolgáltatást, egyértelműen azt jelzi, hogy az adott vállalkozás jelentős hatást gyakorol a belső piacra. Ez abban az esetben is igaz, ha a legalább három tagállamban alapvető platformszolgáltatást nyújtó vállalkozásnak igen jelentős tőkepiaci értéke vagy ezzel egyenértékű valós piaci értéke van. Ezért egy alapvető platformszolgáltatást nyújtó vállalkozás esetében akkor kell vélelmezni a belső piacra gyakorolt jelentős hatást, ha legalább három tagállamban nyújt alapvető platformszolgáltatást, és ha a vállalatcsoportjának az Unióban realizált forgalma elér vagy meghalad egy bizonyos magas küszöbértéket, illetve ha a vállalatcsoport tőkepiaci értéke elér vagy meghalad egy bizonyos magas abszolút értéket. Azon alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozások esetében, amelyek tőzsdén nem jegyzett vállalkozásokhoz tartoznak, az egyenértékű valós piaci értéket kell referenciaként használni. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskörét felhasználja arra, hogy az említett érték kiszámításához objektív módszertant dolgozzon ki.

Ha a vállalatcsoport magas forgalmat ér el az Unióban, továbbá az alapvető platformszolgáltatásoknak az Unión belüli felhasználóira vonatkozó küszöbértéket is eléri, az az említett felhasználók monetizálására irányuló, viszonylag erős képességre utal. Az Unión belüli felhasználókra vonatkozó ugyanazon küszöbértékhez viszonyított magas tőkepiaci érték az említett felhasználók közeljövőben történő monetizálására irányuló viszonylag jelentős potenciált tükrözi. Ez a monetizálási potenciál viszont elvileg az érintett vállalkozások kapuőri pozícióját mutatja. Ezenkívül mindkét mutató jelzi az érintett vállalkozások pénzügyi kapacitását, beleértve azon képességüket, hogy a pénzügyi piacokhoz való hozzáférésüket felhasználják a pozíciójuk megerősítésére. Erre például olyankor kerülhet sor, amikor ezt a rendkívül magas szintű hozzáférést más vállalkozások felvásárlására használják, erről a képességükről viszont kiderült, hogy potenciálisan negatív hatással van az innovációra. A tőkepiaci érték az érintett vállalkozások várható jövőbeli pozícióját és a belső piacra gyakorolt hatását is tükrözheti, még akkor is, ha jelenleg potenciálisan viszonylag alacsony a forgalmuk. A tőkepiaci értéket egy olyan szint alapján kell meghatározni, amely egy megfelelő időszakban az Unióban tőzsdén jegyzett legnagyobb vállalkozások átlagos tőkepiaci értékét tükrözi.

(18) Amennyiben egy alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás tőkepiaci értéke a legutóbbi pénzügyi évben eléri vagy meghaladja a küszöbértéket, akkor vélelmezni kell, hogy ez a vállalkozás jelentős hatást gyakorol a belső piacra, ha pedig egy alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás tőkepiaci értéke három vagy több éven át tartós jelleggel eléri vagy meghaladja a küszöbértéket, azt úgy kell tekinteni, hogy tovább erősíti ezt a vélelmet.

(19) Ezzel szemben a tőkepiaci értékkel kapcsolatban számos olyan tényező létezhet, amely részletes vizsgálatot igényelne annak meghatározásához, hogy egy alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozást úgy kell-e tekinteni, mint amely jelentős hatást gyakorol a belső piacra. Ez vonatkozhat arra az esetre is, amikor az alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás tőkepiaci értéke az előző pénzügyi években jelentősen alacsonyabb volt a küszöbértéknél és tőkepiaci értékének volatilitása a vizsgált időszak során a részvénypiac általános volatilitásával összevetve aránytalan volt, vagy tőkepiaci értékének a piaci trendekhez viszonyított alakulása nem volt összhangban a gyors és egyirányú növekedéssel.

(20) Ha egy alapvető platformszolgáltatást nyújtó vállalkozásnak igen jelentős számú olyan üzleti felhasználója van, amely a nagyon nagyszámú havonta aktív végfelhasználó elérése érdekében függ az alapvető platformszolgáltatástól, az lehetővé teszi az említett szolgáltatást nyújtó vállalkozás számára, hogy a saját előnyére befolyásolja az üzleti felhasználók jelentős részének a műveleteit, és elvben jelzi, hogy az említett vállalkozás egy fontos kapu. E számok esetében a vonatkozó releváns szinteket úgy kell meghatározni, hogy a végfelhasználók esetében az Unió teljes népességének jelentős arányát, az üzleti felhasználókra vonatkozó küszöbérték meghatározásakor pedig az alapvető platformszolgáltatásokat használó vállalkozások teljes számának jelentős arányát képviseljék. Az aktív végfelhasználókat és üzleti felhasználókat úgy kell azonosítani, illetve számukat úgy kell meghatározni, hogy az eredmény megfelelően tükrözze az adott alapvető platformszolgáltatás szerepét és annak elérését. A jogbiztonságnak a kapuőrök számára való biztosítása érdekében e rendelet mellékletében meg kell adni az alapvető platformszolgáltatások aktív végfelhasználói és üzleti felhasználói számának meghatározására szolgáló elemeket. Ezeket az elemeket a technológiai és egyéb fejlemények befolyásolhatják. A Bizottságot ezért fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásával módosítsa ezt a rendeletet olyan módon, hogy frissíti az aktív végfelhasználók és aktív üzleti felhasználók számának meghatározására szolgáló módszertant és mutatók listáját.

(21) Egy alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás a műveletei tekintetében különösen abban az esetben foglal el megszilárdult és tartós pozíciót, illetve kerül a jövőben feltételezhetően ilyen pozícióba, ha pozíciójának versengő jellege korlátozott. Valószínűleg ez a helyzet akkor, amikor az említett vállalkozás legalább 3 éve legalább három tagállamban nyújt alapvető platformszolgáltatást jelentős számú üzleti felhasználó és végfelhasználó részére.

(22) Az ilyen küszöbértékeket a piaci és a technikai fejlemények befolyásolhatják. A Bizottságot ezért fel kell hatalmazni, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben pontosítja azt a módszertant, amellyel meghatározható, hogy a mennyiségi küszöbértékek teljesülnek-e, és hogy ezt a módszertant szükség esetén rendszeresen hozzáigazítsa a piaci és technológiai fejleményekhez. Ezek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok nem módosíthatják az e rendeletben meghatározott mennyiségi küszöbértékeket.

(23) Egy alapvető platformszolgáltatást nyújtó vállalkozásnak kivételes körülmények között lehetőséget kell kapnia arra, hogy megcáfolja azt a vélelmet, mely szerint a vállalkozás jelentős hatást gyakorol a belső piacra, annak bizonyításával, hogy bár eléri az e rendeletben meghatározott mennyiségi küszöbértékeket, nem teljesíti a kapuőrré minősítéshez szükséges követelményeket. Azt, hogy a mennyiségi küszöbértékek teljesüléséből levezetett vélelem nem alkalmazandó, az említett vállalkozásnak kell bizonyítania. A benyújtott bizonyítékok és érvek értékelésekor a Bizottság csak azokat az elemeket veheti figyelembe, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a mennyiségi kritériumokhoz, nevezetesen az alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás által a belső piacra gyakorolt hatást a bevételen és a tőkepiaci értéken túl, például a vállalkozás abszolút számokban kifejezett méretét és azon tagállamok számát, amelyekben jelen van; azt, hogy az üzleti felhasználók és a végfelhasználók tényleges száma mennyivel haladja meg a küszöbértékeket, valamint a vállalkozás alapvető platformszolgáltatásának jelentőségét az adott alapvető platformszolgáltatási tevékenység teljes terjedelméhez viszonyítva; továbbá azt, hogy a vállalkozás hány éve éri el a küszöbértékeket.

El kell vetni minden olyan gazdasági alapú indokolást, amely a piac meghatározására hivatkozik vagy az alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás adott magatartástípusából származó hatékonyságot kívánja bizonyítani, mivel ezek a kapuőrré minősítés szempontjából érdektelenek. Amennyiben a benyújtott érvek nincsenek kellően megalapozva, tehát nem kérdőjelezik meg egyértelműen a vélelmet, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy a minősítésre előírt 45 munkanapos határidőn belül elutasítsa az érveket. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy a mennyiségi küszöbértékekkel kapcsolatban rendelkezésre álló információk alapján hozzon határozatot, amennyiben az alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás akadályozza a vizsgálatot azáltal, hogy nem felel meg a Bizottság által hozott vizsgálati intézkedéseknek.

(24) Rendelkezni kell továbbá az olyan, alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozások kapuőri szerepének az értékeléséről, amelyek nem érik el az összes mennyiségi küszöbértéket, mégpedig az olyan általános objektív követelmények fényében, amelyek szerint jelentős hatást gyakorolnak a belső piacra, fontos kapuként szolgálnak az üzleti felhasználók számára a végfelhasználók eléréséhez, továbbá műveleteik során megszilárdult és tartós pozíciót élveznek, vagy várható, hogy a jövőben ilyen pozícióra tesznek szert. Amennyiben az alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás közép-, kis- vagy mikrovállalkozás, az értékelés során gondosan figyelembe kell venni, hogy egy ilyen vállalkozás képes lehet-e jelentősen akadályozni az alapvető platformszolgáltatások versengő jellegét, mivel ez a rendelet elsősorban a jelentős gazdasági erővel rendelkező nagyvállalkozásokat célozza meg, nem pedig a közép-, kis- vagy mikrovállalkozásokat.

(25) Ilyen értékelés kizárólag egy piaci vizsgálat keretében, a mennyiségi küszöbértékek figyelembevételével végezhető el. Értékelésében a Bizottságnak arra kell törekednie, hogy fenntartsa és előmozdítsa az innovációt, valamint a digitális termékek és szolgáltatások minőségét, a tisztességes és versenyképes árakat, továbbá az üzleti felhasználók és a végfelhasználók rendelkezésére álló jelenlegi és jövőbeli kiváló minőséget és választékot. Az értékelés során olyan elemek vehetők figyelembe, amelyek az érintett, alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokra jellemzők, például a szélsőséges méret- vagy választékgazdaságosság, az igen erős hálózati hatások, az adatvezéreltségből fakadó előnyök, az a képesség, hogy az említett szolgáltatások többoldalúságának köszönhetően számos üzleti felhasználót tudnak számos végfelhasználóval összekötni, a vevőfogvatartási hatások, több platform párhuzamos használatának (multi-homing) a hiánya, a konglomerátumos vállalati struktúra vagy a vertikális integráció. Ezenkívül az igen magas tőkepiaci érték, a saját tőke értékének a nyereséghez viszonyított igen magas aránya vagy az egyetlen alapvető platformszolgáltatás végfelhasználóitól származó igen jelentős forgalom mutatószáma lehet annak, hogy az ilyen vállalkozások milyen mértékben képesek elérni multiplikátorhatást és a piacnak a saját érdekeik szerinti átrendeződését. A tőkepiaci érték mellett a magas relatív növekedési ráta is egyike azon dinamikus paramétereknek, amelyek különösen relevánsak azoknak az alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozásoknak az azonosításához, amelyek pozíciója előreláthatóan meg fog szilárdulni és tartóssá fog válni. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy a rendelkezésre álló tényekből levont kedvezőtlen következtetések alapján hozzon határozatot, amennyiben az alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás jelentős mértékben akadályozza a vizsgálatot azáltal, hogy nem felel meg a Bizottság által hozott vizsgálati intézkedéseknek.

(26) A szabályok egy bizonyos részét kell alkalmazni azokra az alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokra, amelyek a közeljövőben várhatóan megszilárdult és tartós pozícióba kerülnek. Az alapvető platformszolgáltatásokat ugyanazon sajátos jellemzőik teszik alkalmassá a piac átrendezésére: amint az alapvető platformszolgáltatást nyújtó vállalkozás bizonyos előnyre tett szert versenytársaival vagy esetleges kihívóival szemben a méret vagy a közvetítési erő tekintetében, pozíciója megtámadhatatlanná válhat, és előállhat az a helyzet, amikor már valószínű, hogy a pozíció a közeljövőben megszilárdulttá és tartóssá válik. A vállalkozások törekedhetnek az átrendeződés előidézésére, és kapuőrré válni azáltal, hogy az e rendeletben szabályozott tisztességtelen feltételek és gyakorlatok közül alkalmaznak néhányat. Ilyen helyzetben helyénvalónak tűnik beavatkozni még azelőtt, hogy a piac visszafordíthatatlan módon átrendeződne.

(27) Egy ilyen korai beavatkozást azonban kizárólag azon kötelezettségek meghatározására kell korlátozni, amelyek szükségesek és helyénvalók annak biztosításához, hogy a szóban forgó szolgáltatások versengők maradjanak, és lehetővé teszik a tisztességtelen feltételek és gyakorlatok minősített kockázatának kivédését. Azok a kötelezettségek, amelyek megakadályozzák az érintett, alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozást abban, hogy műveleteit tekintve megszilárdult és tartós pozícióban legyen - például a multiplikátorhatás megakadályozására szolgáló, valamint a váltást és több platform párhuzamos használatát (multi-homing) elősegítő kötelezettségek -, közvetlenebbül szolgálják ezt a célt. Az arányosság biztosítása érdekében továbbá a Bizottságnak e kötelezettségek közül csak azokat kell alkalmaznia, amelyek az e rendelet céljainak eléréséhez szükségesek és arányosak, és rendszeresen felül kell vizsgálnia, hogy e kötelezettségeket szükséges-e fenntartani, megszüntetni vagy kiigazítani.

(28) A kizárólag az e rendelet céljainak eléréséhez szükséges és arányos kötelezettségek alkalmazásával a Bizottság várhatóan időben és eredményesen tud majd beavatkozni, miközben teljes mértékben tiszteletben tartja a tervezett intézkedések arányos jellegét. Ezenkívül mindez biztonságérzetet nyújt majd a meglévő vagy potenciális piaci szereplőknek az érintett szolgáltatások versengő és tisztességes jellegét illetően.

(29) A kapuőröknek a vonatkozó minősítő határozatban felsorolt minden egyes alapvető platformszolgáltatás tekintetében teljesíteniük kell az e rendeletben meghatározott kötelezettségeket. A kötelezettségeket adott esetben a kapuőrök konglomerátum-pozíciójának figyelembevételével kell alkalmazni. A Bizottság számára lehetővé kell tenni továbbá, hogy határozatban végrehajtási intézkedéseket írjon elő egy kapuőr számára. Ezeket a végrehajtási intézkedéseket hatékony módon kell kialakítani, figyelembe véve az alapvető platformszolgáltatások jellemzőit és a megkerülés esetleges kockázatát, továbbá tiszteletben tartva az arányosság elvét, valamint az érintett vállalkozások és a harmadik felek alapvető jogait.

(30) Az alapvető platformszolgáltatások igen gyorsan változó és összetett technológiai jellege a kapuőrök jogállásának rendszeres felülvizsgálatát igényli, beleértve azokét is, akik előreláthatólag a közeljövőben kerülnek majd megszilárdult és tartós pozícióba a műveleteiket tekintve. Annak érdekében, hogy valamennyi piaci szereplő - a kapuőröket is beleértve - számára biztosított legyen a szükséges jogbiztonság az alkalmazandó jogi kötelezettségeket illetően, meg kell határozni a rendszeres felülvizsgálatok határidejét. Fontos továbbá ezeket a felülvizsgálatokat rendszeres időközönként, legalább 3 évente lefolytatni. Emellett egyértelművé kell tenni, hogy egy alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás kapuőrré minősítésének alapjául szolgáló tények megváltozása nem minden esetben teszi szükségessé a minősítő határozat módosítását. A módosításra csak akkor lesz szükség, ha a tényekben bekövetkezett változás az értékelés megváltozását is eredményezi. Ezt a tények és körülmények eseti alapon történő értékelésével kell eldönteni.

(31) A kapuőrök által nyújtott alapvető platformszolgáltatások versengő és tisztességes jellegének megőrzése érdekében világos és egyértelmű módon harmonizált szabályokat kell előírni e szolgáltatásokra vonatkozóan. E szabályokra a kapuőrök gyakorlataiból eredő káros hatások kockázatának kezelése érdekében van szükség, az érintett szolgáltatások terén az üzleti környezet, a felhasználók és végső soron az egész társadalom javát szolgálva. A kötelezettségek megfelelnek azoknak a gyakorlatoknak, amelyek - a digitális ágazat jellemzőinek figyelembevételével - a versengő jelleget akadályozónak vagy tisztességtelennek, vagy mindkettőnek minősülnek, és amelyek különösen negatív közvetlen hatást gyakorolnak az üzleti felhasználókra és a végfelhasználókra. Lehetővé kell tenni, hogy az e rendeletben meghatározott kötelezettségek kifejezetten igazodjanak a nyújtott alapvető platformszolgáltatások jellegéhez. Az e rendeletben előírt kötelezettségeknek nemcsak a minősítési határozatban felsorolt alapvető platformszolgáltatások tekintetében kell biztosítaniuk a versengő és tisztességes jelleget, hanem más olyan digitális termékek és szolgáltatások tekintetében is, amelyeknél a kapuőrök kihasználják kapuőri pozíciójukat, és amelyeket gyakran az alapvető platformszolgáltatásokkal együtt vagy azok támogatása céljából nyújtanak.

(32) E rendelet alkalmazásában a versengő képességnek arra kell vonatkoznia, hogy a vállalkozások képesek-e ténylegesen leküzdeni a piacra jutás és a terjeszkedés előtt álló akadályokat, és termékeik és szolgáltatásaik érdemei alapján versenyezni a kapuőrrel. A digitális ágazatban az alapvető platformszolgáltatások jellemzői, például a hálózati hatások, az erős méretgazdaságosság és az adatokból származó előnyök korlátozzák e szolgáltatások és a kapcsolódó ökoszisztémák versengő jellegét. Ez a korlátozott mértékű versengő jelleg visszaszorítja az innovációra, valamint - a kapuőr, annak üzleti felhasználói, versenytársai és ügyfelei érdekében - a termékek és szolgáltatások javítására irányuló ösztönzőket, és ezáltal kedvezőtlenül befolyásolja a szélesebb körű onlineplatform-gazdaság innovációs potenciálját. A digitális ágazatban a szolgáltatások versengő jellege akkor is korlátozott lehet, ha egy alapvető platformszolgáltatás tekintetében egynél több kapuőr van. E rendeletnek ezért meg kell tiltania a kapuőrök bizonyos olyan gyakorlatait, amelyek alkalmasak a piacra jutás vagy a terjeszkedés előtt álló akadályok növelésére, és az említett akadályok gyengítését célzó bizonyos kötelezettségeket kell előírnia a kapuőrök számára. A kötelezettségeknek olyan helyzeteket is le kell fedniük, amikor a kapuőr pozíciója lehet, hogy olyan mértékben megszilárdult, hogy a platformok között rövid távon nincs tényleges verseny, ami azt jelenti, hogy meg kell teremteni vagy fokozni kell a platformon belüli versenyt.

(33) E rendelet alkalmazásában a tisztességtelenségnek az üzleti felhasználók jogai és kötelezettségei közötti kiegyensúlyozatlan helyzetre kell vonatkoznia, amikor is a kapuőr aránytalan előnyhöz jut. A piaci szereplőknek, köztük az alapvető platformszolgáltatások üzleti felhasználóinak, valamint az ilyen alapvető platformszolgáltatásokkal együtt vagy azok támogatása céljából nyújtott szolgáltatások alternatív szolgáltatóinak módjában kell állnia, hogy megfelelően kiaknázzák az innovatív vagy egyéb erőfeszítéseikből származó előnyöket. Kapuőri pozíciójuk és erőteljesebb tárgyalási pozíciójuk miatt lehetséges, hogy a kapuőrök olyan magatartást tanúsítanak, amely nem teszi lehetővé mások számára, hogy teljes mértékben kiaknázzák saját hozzájárulásuk előnyeit, valamint egyoldalúan kiegyensúlyozatlan feltételeket szabnak az alapvető platformszolgáltatásaik, illetve az alapvető platformszolgáltatásaikkal együtt vagy azok támogatása céljából nyújtott szolgáltatások igénybevételére vonatkozóan. E kiegyensúlyozatlan helyzet fennállását nem zárja ki az a tény, hogy a kapuőr egy adott szolgáltatást díjmentesen kínál egy meghatározott felhasználói csoportnak, és az jelentheti az üzleti felhasználók kizárását vagy hátrányos megkülönböztetését is, különösen, ha az utóbbiak a kapuőr által nyújtott szolgáltatásokkal versenyeznek. E rendeletnek ezért az ilyen magatartás kezelését célzó kötelezettségeket kell előírnia a kapuőrök számára.

(34) A versengő és a tisztességes jelleg összefonódik. Egy bizonyos szolgáltatás tekintetében a versengő jelleg hiánya vagy korlátozott mértéke lehetővé teheti a kapuőr számára, hogy tisztességtelen gyakorlatokat folytasson. Hasonlóképpen, a kapuőr tisztességtelen gyakorlatai ronthatják az üzleti felhasználók vagy mások azon lehetőségét, hogy versenyre keljenek a kapuőr pozíciójával. Egy konkrét kötelezettség, amelyet e rendelet előír, ezért mindkét elemet megcélozhatja.

(35) Az e rendeletben meghatározott kötelezettségekre tehát az azonosított közrendi problémák kezelése érdekében van szükség, mivel nem léteznek alternatív és kevésbé korlátozó intézkedések, amelyekkel ténylegesen ugyanezt az eredményt lehetne elérni, tekintettel a közrend megóvásának, a magánélet védelmének, valamint a csalárd és megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok elleni küzdelemnek a szükségességére.

(36) A kapuőrök gyakran közvetlenül gyűjtik a végfelhasználók személyes adatait, hogy online hirdetési szolgáltatásokat nyújthassanak, amikor a végfelhasználók harmadik felek honlapjait és szoftveralkalmazásait használják. Harmadik felek szintén megadják a kapuőröknek a saját végfelhasználóik személyes adatait abból a célból, hogy igénybe vegyék a kapuőrök által az alapvető platformszolgáltatásaik keretében nyújtott bizonyos szolgáltatásokat, például az egyéni célcsoportokat. Az alapvető platformszolgáltatásokat igénybe vevő harmadik felektől származó személyes adatoknak az online hirdetési szolgáltatások nyújtása céljából történő kezelése potenciális előnyöket biztosít a kapuőröknek az adatfelhalmozás szempontjából, ami akadályozza a piacra jutást. Ennek oka, hogy a kapuőrök más vállalkozásokhoz képest jelentősen nagyobb számú harmadik féltől származó személyes adatokat kezelnek. Hasonló előnyök származnak a következő magatartásokból: i. az alapvető platformszolgáltatásból gyűjtött végfelhasználói személyes adatok kombinálása más szolgáltatásokból gyűjtött adatokkal, ii. egy alapvető platformszolgáltatásból származó személyes adatok keresztfelhasználása a kapuőr által külön nyújtott egyéb szolgáltatásokban, különösen olyanokban, amelyeket a kapuőr nem az érintett alapvető platformszolgáltatással együtt vagy annak támogatása céljából nyújt, és fordítva, vagy iii. a végfelhasználók beléptetése a kapuőrök különböző szolgáltatásaiba a személyes adatok kombinálása céljából. Annak biztosítása érdekében, hogy a kapuőrök ne akadályozhassák - tisztességtelen módon - az alapvető platformszolgáltatások versengő jellegét, a kapuőröknek lehetővé kell tenniük, hogy a végfelhasználók szabadon döntsenek az ilyen adatkezelési és beléptetési gyakorlatok elfogadásáról, mégpedig olyan módon, hogy kisebb mértékű személyre szabással járó, de egyenértékű alternatívát kínálnak anélkül, hogy az alapvető platformszolgáltatásnak vagy egyes funkcióinak az igénybevételét a végfelhasználó hozzájárulásától tennék függővé. Ez nem sértheti a kapuőr azon jogát, hogy az (EU) 2016/679 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c), d) és e) pontja szerinti - de nem az említett rendelet 6. cikke (1) bekezdésének b) és f) pontja szerinti - jogalapra támaszkodva személyes adatokat kezeljen vagy végfelhasználókat léptessen be egy szolgáltatásba.

(37) A kisebb mértékű személyre szabással járó alternatíva nem lehet eltérő vagy rosszabb minőségű a hozzájáruló végfelhasználóknak nyújtott szolgáltatáshoz képest, kivéve, ha a minőség romlása közvetlenül abból adódik, hogy a kapuőr nem kezelheti az ilyen személyes adatokat, vagy nem tudja beléptetni a végfelhasználókat egy szolgáltatásba. A hozzájárulás megtagadása nem lehet nehezebb, mint a hozzájárulás megadása. Amikor a kapuőr hozzájárulást kér, proaktívan nyújtania kell a végfelhasználó számára egy felhasználóbarát megoldást, amellyel az kifejezett, világos és egyértelmű módon megadhatja, módosíthatja vagy visszavonhatja a hozzájárulását. Így különösen a hozzájárulást önkéntes, konkrét, megfelelő tájékoztatáson alapuló és a végfelhasználó egyértelmű beleegyezését jelző, a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet vagy nyilatkozat útján kell megadni, az (EU) 2016/679 rendeletben meghatározottak szerint. A hozzájárulás megadásakor - amennyiben szükséges - a végfelhasználónak tájékoztatást kell kapnia arról, hogy a hozzájárulás megtagadása kisebb mértékben személyre szabott ajánlathoz vezethet, egyebekben azonban az alapvető platformszolgáltatás változatlan marad, és egyetlen funkció sem válik elérhetetlenné. Kivételes esetben, ha a hozzájárulás nem adható meg közvetlenül a kapuőr alapvető platformszolgáltatása számára, akkor a végfelhasználók számára lehetővé kell tenni, hogy az adott alapvető platformszolgáltatást igénybe vevő minden egyes harmadik fél általi szolgáltatáson keresztül adhassanak hozzájárulást, hogy lehetővé tegyék a kapuőr számára a személyes adatoknak az online hirdetési szolgáltatások nyújtása céljából történő kezelését.

Végezetül, a hozzájárulás visszavonásának ugyanolyan egyszerűnek kell lennie, mint a megadásának. A kapuőrök nem tervezhetik, szervezhetik vagy működtethetik az online interfészeiket olyan módon, amely megtéveszti vagy manipulálja a végfelhasználókat, vagy más módon jelentősen befolyásolja vagy korlátozza az önkéntes hozzájárulásuk megadásának lehetőségét. Különösen nem engedhető meg a kapuőröknek az, hogy a végfelhasználókat évente egynél többször ösztönözzék arra, hogy hozzájárulásukat adják ugyanazon adatkezeléshez, amelyhez eredetileg nem járultak hozzá vagy amelyre vonatkozóan visszavonták a hozzájárulásukat. Ez a rendelet nem érinti az (EU) 2016/679 rendeletet, beleértve annak végrehajtási keretét is, amely továbbra is teljes mértékben alkalmazandó az érintetteknek az említett rendelet szerinti jogaik megsértésével kapcsolatos bármely követelése tekintetében.

(38) A gyermekeket a személyes adataik tekintetében különös védelem illeti meg, különösen személyes adataik kereskedelmi tájékoztató vagy felhasználói profilok létrehozása céljából történő felhasználása tekintetében. A gyermekek online védelme az Unió egyik fontos célkitűzése, amelynek meg kell jelennie a vonatkozó uniós jogban. Ezzel összefüggésben megfelelően figyelembe kell venni a digitális szolgáltatások egységes piacáról szóló rendeletet. E rendelet egyetlen rendelkezése sem mentesíti a kapuőröket a gyermekek védelmére vonatkozó, az alkalmazandó uniós jogban megállapított kötelezettség alól.

(39) A kapuőrök bizonyos esetekben például szerződéses feltételek előírásával korlátozhatják az online közvetítő szolgáltatásaik üzleti felhasználóit abban, hogy termékeiket vagy szolgáltatásaikat más online közvetítő szolgáltatásokon vagy közvetlen online értékesítési csatornákon keresztül kedvezőbb feltételekkel - az árakat is beleértve - kínálják a végfelhasználók részére. Amennyiben ezek a korlátozások egy harmadik fél online közvetítő szolgáltatásaira vonatkoznak, akkor korlátozzák a platformok közötti versengést, ami viszont korlátozza az alternatív online közvetítő szolgáltatások választásának lehetőségét a végfelhasználók számára. Amennyiben a korlátozások közvetlen online értékesítési csatornákra vonatkoznak, akkor - tisztességtelen módon - korlátozzák az üzleti felhasználók szabadságát, hogy ilyen csatornákat vegyenek igénybe. Annak biztosítása érdekében, hogy a kapuőrök online közvetítő szolgáltatásainak üzleti felhasználói szabadon választhassanak alternatív online közvetítő szolgáltatásokat vagy közvetlen online értékesítési csatornákat, és differenciálhassák a feltételeket, amelyekkel termékeiket vagy szolgáltatásaikat kínálják a végfelhasználók részére, nem fogadható el, hogy a kapuőrök korlátozzák az üzleti felhasználókat abban, hogy a kereskedelmi feltételek, többek között az árak differenciálása mellett döntsenek. E korlátozásnak minden, azonos hatással járó intézkedésre vonatkoznia kell, mint például a megemelt jutalékok vagy az üzleti felhasználók kínálatának törlése.

(40) A kapuőrök alapvető platformszolgáltatásaitól való függés további erősödésének megakadályozása és több platform párhuzamos használatának (multi-homing) előmozdítása érdekében e kapuőrök üzleti felhasználói számára biztosítani kell, hogy szabadon dönthessenek arról, hogy melyik értékesítési csatornát helyezik előtérbe és választják ki mint legalkalmasabb csatornát az azon végfelhasználókkal való kapcsolat céljára, amelyeket ezen üzleti felhasználók a kapuőr által nyújtott alapvető platformszolgáltatások révén vagy pedig más csatornákon keresztül már megszereztek. Ennek vonatkoznia kell az ajánlatok promóciójára - az üzleti felhasználó szoftveralkalmazásán keresztül is -, valamint az üzleti felhasználók és a végfelhasználók közötti, bármilyen formában folytatott kommunikációra és szerződéskötésre. Megszerzett végfelhasználónak az minősül, aki már kereskedelmi kapcsolatot létesített az üzleti felhasználóval, és az üzleti felhasználó - adott esetben - közvetlenül vagy közvetve díjat fizetett a kapuőrnek azért, mert eredetileg megkönnyítette számára a végfelhasználó megszerzését. Az ilyen kereskedelmi kapcsolat lehet díjköteles vagy díjmentes (pl. díjmentes kipróbálás vagy díjmentes szolgáltatási szintek) és létrejöhetett akár a kapuőr alapvető platformszolgáltatásán, akár bármely más csatornán keresztül. Ugyanakkor a végfelhasználóknak is szabad kezet kell kapniuk abban, hogy adott esetben a kapuőr által nyújtott alapvető platformszolgáltatások révén, az üzleti felhasználó valamely közvetlen értékesítési csatornáján keresztül, vagy pedig az ilyen üzleti felhasználó által igénybe vett más közvetett csatornán keresztül válasszanak ilyen üzleti felhasználók kínálatából és kössenek velük szerződést.

(41) Nem veszélyeztethető és nem korlátozható a végfelhasználók azon lehetősége, hogy a kapuőr által nyújtott alapvető platformszolgáltatásokon kívül vásároljanak tartalmat, előfizetést, funkciókat vagy egyéb tételeket. Különösen azt a helyzetet kell kivédeni, hogy a kapuőrök az alapvető platformszolgáltatásukon futó szoftveralkalmazás segítségével korlátozzák a végfelhasználókat abban, hogy az ilyen szolgáltatásokhoz hozzáférjenek és igénybe vegyék azokat. Például egy szoftveralkalmazáson, szoftveralkalmazás-áruházon vagy virtuális asszisztensen kívül vásárolt online tartalomra feliratkozók nem akadályozhatók meg abban, hogy ehhez az online tartalomhoz a kapuőr alapvető platformszolgáltatásán futó szoftveralkalmazáson keresztül férjenek hozzá csak azért, mert azt a szoftveralkalmazáson, szoftveralkalmazás-áruházon vagy virtuális asszisztensen kívül vásárolták.

(42) A tisztességes üzleti környezet megóvása és a digitális ágazat versengő jellegének fenntartása érdekében fontos megvédeni az üzleti felhasználók és a végfelhasználók - beleértve a visszaéléseket bejelentőket is - azon jogát, hogy bármely illetékes közigazgatási vagy más hatóságnál - beleértve a nemzeti bíróságokat is - panaszt tegyenek a kapuőrök tisztességtelen gyakorlatai miatt, jelezve a vonatkozó uniós vagy nemzeti jognak való meg nem felelés problémáját. Előfordulhat például, hogy az üzleti felhasználók vagy a végfelhasználók panaszt kívánnak majd tenni a különböző típusú tisztességtelen gyakorlatok miatt, mint például a diszkriminatív hozzáférési feltételek, az üzleti felhasználók fiókjának indokolatlan lezárása vagy a termékek eltávolításának nem egyértelmű indokai. Ezért meg kell tiltani minden olyan gyakorlatot, amely bármely módon - például a szerződésben vagy más írásbeli megállapodásban foglalt titoktartási záradékok révén - akadályozná vagy gátolná, hogy az említett felhasználók panaszt tegyenek vagy jogorvoslatot vegyenek igénybe. Ez a tilalom nem sértheti az üzleti felhasználók és a kapuőrök azon jogát, hogy megállapodásaikban előírják a felhasználási feltételeket, beleértve a jogszerű panaszkezelési eljárások igénybevételét, mint például az alternatív vitarendezési mechanizmusok vagy a vonatkozó uniós és nemzeti joggal összhangban konkrét bíróságok joghatóságának az igénybevételét. Az említett tilalom nem sértheti továbbá a kapuőröknek a jogellenes online tartalom elleni küzdelemben betöltött szerepét sem.

(43) A kapuőr érintett alapvető platformszolgáltatásaival együtt vagy azok támogatása céljából nyújtott bizonyos szolgáltatások - például azonosítási szolgáltatások, webböngésző-motorok, pénzforgalmi szolgáltatások vagy a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtását támogató technikai szolgáltatások, például az alkalmazáson belüli vásárlásra szolgáló fizetési rendszerek - alapvetően fontosak az üzleti felhasználók számára üzleti tevékenységük folytatásához, és lehetővé teszik számukra a szolgáltatások optimalizálását. Így különösen, minden böngésző egy webböngésző-motoron alapul, amely felelős a böngésző alapvető jellemzőiért, például a sebességért, a megbízhatóságért és az internetes kompatibilitásért. Amikor a kapuőrök webböngésző-motorokat működtetnek és ezek használatára kényszerítenek, olyan pozícióban vannak, hogy meghatározzák azokat a jellemzőket és standardokat, amelyek nemcsak saját webböngészőikre, hanem a versengő webböngészőkre és ennek következtében a webes szoftveralkalmazásokra is vonatkoznak. A kapuőrök ezért nem használhatják fel a pozíciójukat arra, hogy a tőlük függő üzleti felhasználóiktól megköveteljék, hogy az üzleti felhasználó a szolgáltatásnyújtásának vagy termékek említett üzleti felhasználó általi nyújtásának a részeként igénybe vegye a kapuőr által az alapvető platformszolgáltatásokkal együtt vagy azok támogatása céljából nyújtott bármely szolgáltatást. Az olyan helyzet elkerülése érdekében, amikor a kapuőrök közvetetten kényszerítik üzleti felhasználóikra az alapvető platformszolgáltatásaikkal együtt vagy azok támogatása céljából nyújtott saját szolgáltatásaikat, a kapuőröknek azt is meg kell tiltani, hogy a végfelhasználók számára írják elő e szolgáltatások igénybevételét olyankor, amikor ez a követelmény a kapuőr alapvető platformszolgáltatását igénybe vevő üzleti felhasználó által a végfelhasználóknak nyújtott szolgáltatás keretében érvényesülne. Az említett tilalom célja, hogy védje az üzleti felhasználó szabadságát, hogy a kapuőr szolgáltatásaihoz képest alternatív szolgáltatásokat válasszon, de nem értelmezhető úgy, hogy az üzleti felhasználó köteles lenne ilyen alternatívákat kínálni a végfelhasználóinak.

(44) Az a magatartás, amikor a kapuőrök egy alapvető platformszolgáltatás használatának, a hozzáférésnek, a feliratkozásnak vagy a regisztrálásnak a feltételeként előírják az üzleti felhasználók vagy a végfelhasználók számára, hogy a minősítő határozatban felsorolt vagy az aktív végfelhasználókra és üzleti felhasználókra vonatkozó, az e rendeletben foglalt küszöbértékeket elérő valamely másik alapvető platformszolgáltatásra is feliratkozzanak vagy regisztráljanak, az alapvető platformszolgáltatásaikat illetően lehetővé teszi a kapuőrök számára új üzleti felhasználók és végfelhasználók megszerzését és foglyul ejtését azáltal, hogy az üzleti felhasználók csak akkor férhetnek hozzá egy alapvető platformszolgáltatáshoz, ha legalább regisztrálnak vagy felhasználói fiókot hoznak létre egy másik alapvető platformszolgáltatás igénybevétele céljából is. Az említett magatartás az adatfelhalmozás tekintetében is potenciális előnyt biztosít a kapuőrök számára. Így e gyakorlat alkalmas arra, hogy akadályokat gördítsen a piacra jutás elé, és meg kell tiltani.

(45) Azok a feltételek, amelyek mellett a kapuőrök online hirdetési szolgáltatásokat nyújtanak az üzleti felhasználók részére, a hirdetőket és a hirdetés-közzétevőket egyaránt beleértve, gyakran nem átláthatók és homályosak. Ez az átláthatatlanság részben néhány platform gyakorlataival áll összefüggésben, ugyanakkor a modern kor programozott hirdetéseinek bonyolultsága is okozza. Úgy tűnik, hogy az említett ágazat az új adatvédelmi jogszabályok bevezetését követően még kevésbé átlátható lett. Ez gyakran oda vezet, hogy a hirdetők és a hirdetésközzétevők nem rendelkeznek információkkal és ismeretekkel a megvásárolt online hirdetési szolgáltatások feltételeiről, és aláássa azon képességüket, hogy váltsanak az online hirdetési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások között. Továbbá ilyen feltételek mellett az online hirdetési szolgáltatások költségei várhatóan magasabbak lesznek, mint egy tisztességesebb, átláthatóbb és fokozottabban versengő platformkörnyezetben lennének. E magasabb költségek valószínűleg az árakban is megjelennek, amelyeket a végfelhasználók az online hirdetési szolgáltatások használatára támaszkodva számos mindennapi termékért és szolgáltatásért fizetnek. Átláthatósági kötelezettségként ezért elő kell írni a kapuőrök számára, hogy azon hirdetőket és hirdetés-közzétevőket, amelyeknek online hirdetési szolgáltatásokat nyújtanak, kérésre díjmentesen olyan információkkal lássák el, amelyek lehetővé teszik mindkét fél számára, hogy átlássák a releváns hirdetési értéklánc részét képező minden egyes különböző online hirdetési szolgáltatásért fizetett árat.

Ezt az információt kérésre az egyes hirdetések szintjére lebontva kell a hirdető rendelkezésére bocsátani, megadva az adott hirdetőnek felszámított árat és díjakat, valamint - a hirdetés megjelenítésének helyén a hirdetési portfólióval rendelkező hirdetés-közzétevő egyetértésével - a hozzájárulását adó hirdetés-közzétevő által kapott díjazást. Ezen információk napi szintű rendelkezésre bocsátása lehetővé teszi majd a hirdetők számára, hogy kellően részletes információkat kapjanak ahhoz, hogy összehasonlítsák a kapuőrök online hirdetési szolgáltatásai igénybevételének költségeit az alternatív vállalkozások online hirdetési szolgáltatásai igénybevételének költségeivel. Amennyiben egyes hirdetés-közzétevők nem járulnak hozzá a releváns információknak a hirdetővel való megosztásához, a kapuőrnek az említett hirdetés-közzétevők által az érintett hirdetésekért kapott napi átlagos díjazásról kell tájékoztatnia a hirdetőt. Az online hirdetési szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos releváns információk megosztásának ugyanilyen kötelezettségét és elveit a hirdetés-közzétevők kéréseire is alkalmazni kell. Mivel a kapuőrök különböző árképzési modelleket alkalmazhatnak a hirdetőknek és a hirdetés-közzétevőknek nyújtott online hirdetési szolgáltatások tekintetében, például megjelenésenként, megtekintésenként vagy bármely egyéb kritérium szerint más árat, a kapuőröknek meg kell adniuk minden egyes ár és díjazás kiszámításának a módszerét is.

(46) A kapuőr bizonyos körülmények között kettős szerepet tölt be: egyrészt alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás, amely valamilyen alapvető platformszolgáltatást és esetleg az alapvető platformszolgáltatással együtt vagy annak támogatása céljából egyéb szolgáltatásokat is nyújt üzleti felhasználói részére, másrészt pedig ugyanezekkel az üzleti felhasználókkal versenyez vagy versenyezni szándékozik az ugyanazon végfelhasználóknak nyújtott azonos vagy hasonló szolgáltatások nyújtása vagy termékek értékesítése terén. Ilyen körülmények között a kapuőrnek előnye származhat e kettős szerepből olyan módon, hogy saját szolgáltatásai vagy termékei céljára felhasználja az alapvető platformszolgáltatások, illetve az alapvető platformszolgáltatásokkal együtt vagy azok támogatása céljából nyújtott szolgáltatások igénybevételekor végzett tevékenységekkel összefüggésben az üzleti felhasználói által előállított vagy szolgáltatott adatokat. Az üzleti felhasználó adatai között szerepelhetnek a végfelhasználói által előállított vagy azok tevékenységei során szolgáltatott adatok is. Ez például olyankor fordulhat elő, ha egy kapuőr online piacteret vagy szoftveralkalmazás-áruházat üzemeltet az üzleti felhasználók részére, egyidejűleg azonban online kiskereskedelmi szolgáltatásokat vagy szoftveralkalmazásokat nyújtó vállalkozásként is nyújt szolgáltatásokat. Annak megakadályozása érdekében, hogy a kapuőrök - tisztességtelen módon - hasznot húzzanak kettős szerepükből, biztosítani kell, hogy az üzleti felhasználóik szolgáltatásaihoz hasonló szolgáltatások nyújtása céljából ne használjanak fel összesített vagy nem összesített - ezen belül akár anonimizált, akár személyes -, nyilvánosan nem elérhető adatokat. Ezt a kötelezettséget a kapuőr egészére kell alkalmazni, beleértve - de nem kizárólagosan - azt az üzletágát, amely az alapvető platformszolgáltatás üzleti felhasználóival versenyez.

(47) Az üzleti felhasználók alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozásoktól is vehetnek online hirdetési szolgáltatásokat az áruk és szolgáltatások végfelhasználók részére történő értékesítése, illetve nyújtása céljából. Ebben az esetben megtörténhet, hogy az adatok nem az alapvető platformszolgáltatáson keletkeznek, hanem azokat az üzleti felhasználó adja meg az alapvető platformszolgáltatásnak, vagy pedig annak működése alapján, az érintett alapvető platformszolgáltatáson keresztül keletkeznek. Bizonyos esetekben a hirdetést kínáló alapvető platformszolgáltatás kettős szerepet tölthet be, egyfelől mint online hirdetési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás, másfelől mint az üzleti felhasználókkal versengő, szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás. Ennek megfelelően azt a kötelezettséget, amely megtiltja a kettős szerepet betöltő kapuőr számára az üzleti felhasználók adatainak használatát, azokra az adatokra is alkalmazni kell, amelyeket az alapvető platformszolgáltatás az említett alapvető platformszolgáltatással kapcsolatos online hirdetési szolgáltatások nyújtásának céljára kapott a vállalkozásoktól.

(48) A felhőszolgáltatásokkal kapcsolatban az üzleti felhasználók adatai felhasználásának tilalmára vonatkozó kötelezettséget ki kell terjeszteni a kapuőr üzleti felhasználói által a kapuőr felhőszolgáltatása igénybevételének összefüggésében, vagy a felhőszolgáltatások végfelhasználói számára a szoftveralkalmazásokhoz való hozzáférést lehetővé tevő szoftveralkalmazás-áruházán keresztül nyújtott vagy keletkezett adatokra. Az említett kötelezettség nem érintheti a kapuőr azon jogát, hogy az összesített adatokat felhasználja az alapvető platformszolgáltatásukkal együtt vagy azok támogatása céljából nyújtott egyéb szolgáltatások, például adatelemzési szolgáltatások nyújtására, amelynek meg kell felelnie az (EU) 2016/679 rendeletnek és a 2002/58/EK irányelvnek, valamint az e rendeletben foglalt, az ilyen szolgáltatásokkal kapcsolatos releváns kötelezettségeknek.

(49) A kapuőrök különböző eszközökkel az általuk nyújtott operációs rendszeren, virtuális asszisztensen vagy webböngészőn keresztül előnyösebb helyzetbe hozhatják az általuk vagy egy harmadik fél által nyújtott szolgáltatásokat vagy termékeket a végfelhasználók által más harmadik felek révén beszerezhető ugyanolyan vagy hasonló szolgáltatások kárára. Ez történhet például akkor, amikor a kapuőr bizonyos szoftveralkalmazásokat vagy szolgáltatásokat előzetesen telepít. A végfelhasználók általi választás lehetővé tétele érdekében a kapuőrök nem akadályozhatják meg az operációs rendszerükön telepített szoftveralkalmazásoknak a végfelhasználók általi eltávolítását. Csak abban az esetben kell lehetővé tenni a kapuőr számára, hogy korlátozza a telepített szoftveralkalmazások eltávolítását, ha ezek a szoftveralkalmazások elengedhetetlenek az operációs rendszer vagy az eszköz működéséhez. A kapuőröknek azt is lehetővé kell tenniük a végfelhasználók számára, hogy könnyen megváltoztassák az operációs rendszer, a virtuális asszisztens és a webböngésző alapértelmezett beállításait, amennyiben ezek az alapértelmezett beállítások a saját szoftveralkalmazásaikat és szolgáltatásaikat részesítik előnyben. Ennek egyik módja lehet, hogy a minősítő határozatban felsorolt, a kapuőr valamely online keresőprogramjának, virtuális asszisztensének vagy webböngészőjének a végfelhasználó általi első használatakor megjelenik egy képernyő, amelyen a végfelhasználó kiválaszthat egy alternatív alapértelmezett szolgáltatást olyan esetekben, amikor a kapuőr operációs rendszere a végfelhasználókat az említett online keresőprogramhoz, virtuális asszisztenshez vagy webböngészőhöz irányítja, és amikor a kapuőr virtuális asszisztense vagy webböngészője a felhasználót a minősítő határozatban felsorolt online keresőprogramhoz irányítja.

(50) Azok a szabályok, amelyeket a kapuőr a szoftveralkalmazások értékesítésére vonatkozóan meghatároz, bizonyos körülmények között korlátozhatják a végfelhasználók azon képességét, hogy harmadik felek szoftveralkalmazásait vagy szoftveralkalmazás-áruházait telepítsék és ténylegesen használják az említett kapuőr hardverén vagy operációs rendszerein, valamint korlátozhatják a végfelhasználók azon képességét is, hogy e szoftveralkalmazásokhoz vagy szoftveralkalmazás-áruházakhoz az említett kapuőr alapvető platformszolgáltatásain kívül is hozzáférjenek. E szigorítások korlátozhatják a szoftveralkalmazások fejlesztőinek azon képességét, hogy alternatív értékesítési csatornákat használjanak, és a végfelhasználók azon képességét, hogy különböző értékesítési csatornákról válasszanak különféle szoftveralkalmazások közül, ezért meg kell azokat tiltani, mert tisztességtelenek és korlátozhatják az alapvető platformszolgáltatások versengő jellegét. A versengő jelleg biztosítása érdekében a kapuőrnek továbbá lehetővé kell tennie, hogy harmadik felek szoftveralkalmazásai vagy szoftveralkalmazásáruházai a végfelhasználót annak eldöntésére ösztönözzék, hogy az adott szolgáltatás legyen-e az alapértelmezett szolgáltatás, és lehetővé kell tennie, hogy ez a változtatás könnyen végrehajtható legyen.

Annak biztosítása érdekében, hogy a harmadik felek szoftveralkalmazásai vagy szoftveralkalmazás-áruházai ne veszélyeztessék a kapuőr által nyújtott hardver vagy operációs rendszer integritását, az érintett kapuőr számára lehetővé kell tenni, hogy arányos technikai vagy szerződéses intézkedéseket alkalmazzon e cél elérésére, ha bizonyítja, hogy ezek az intézkedések szükségesek és indokoltak, és hogy nem létezik olyan, kevésbé korlátozó intézkedés, amellyel megvédhető a hardver vagy operációs rendszer integritása. A hardver vagy az operációs rendszer integritásának ki kell terjednie minden olyan technológiai kialakítási lehetőségre, amelyet alkalmazni kell és fenn kell tartani ahhoz, hogy a hardvert vagy az operációs rendszert megvédjék a jogosulatlan hozzáféréstől annak biztosításával, hogy az érintett hardverre vagy operációs rendszerre előírt biztonsági ellenőrzéseket ne veszélyeztessék. Továbbá annak biztosítása érdekében, hogy harmadik felek szoftveralkalmazásai vagy szoftveralkalmazás-áruházai ne ássák alá a végfelhasználók biztonságát, a kapuőr számára lehetővé kell tenni, hogy olyan, az alapértelmezett beállításoktól eltérő, feltétlenül szükséges és arányos intézkedéseket és beállításokat alkalmazzon, amelyek lehetővé teszik a végfelhasználók számára, hogy hatékonyan védjék a biztonságot harmadik felek szoftveralkalmazásai vagy szoftveralkalmazás-áruházai tekintetében, amennyiben a kapuőr bizonyítja, hogy az ilyen intézkedések és beállítások feltétlenül szükségesek és indokoltak, és hogy nincs kevésbé korlátozó eszköz e cél elérésére. A kapuőrt meg kell akadályozni abban, hogy az ilyen intézkedéseket alapértelmezett beállításként vagy előzetesen telepítve alkalmazza.

(51) A kapuőrök gyakran vertikálisan integráltak, és bizonyos termékeket vagy szolgáltatásokat a végfelhasználók részére saját alapvető platformszolgáltatásaikon keresztül vagy olyan üzleti felhasználón keresztül nyújtanak, amely felett irányítást gyakorolnak, ez pedig gyakran összeférhetetlenséghez vezet. Ez a helyzet például akkor, amikor a kapuőr saját online közvetítő szolgáltatásait online keresőprogramon keresztül nyújtja. Amikor a kapuőrök e termékeket vagy szolgáltatásokat az alapvető platformszolgáltatáson kínálják, a rangsorolás és az ahhoz kapcsolódó indexelés és keresőrobotos feltérképezés tekintetében jobb pozíciót tudnak fenntartani saját kínálatuk számára, szemben az ugyanazon alapvető platformszolgáltatáson működő harmadik felek termékeivel és szolgáltatásaival. Ez történhet például olyan termékek vagy szolgáltatások - köztük az egyéb alapvető platformszolgáltatások - esetében, amelyek az online keresőprogramok által adott eredmények között rangsorolva szerepelnek, vagy amelyek részben vagy teljesen be vannak ágyazva az online keresőprogramok eredményeibe vagy az online keresőprogram eredményeivel együtt megjelenített, adott témára vonatkozó eredmények csoportjába, amelyeket bizonyos végfelhasználók az online keresőprogramtól eltérő vagy azt kiegészítő szolgáltatásnak tekintenek vagy olyanként használnak.

Az egyéb példák közé tartoznak azok a szoftveralkalmazások, amelyeket szoftveralkalmazás-áruházakon keresztül értékesítenek, a videómegosztó platformokon keresztül terjesztett videók és azok a termékek vagy szolgáltatások, amelyek egy online közösségi hálózati szolgáltatás keretében relatív elsőbbséget élveznek és a hírfolyamban is megjelennek, vagy a keresési eredmények között rangsorolt, illetve online piactéren megjelenített termékek vagy szolgáltatások vagy a virtuális asszisztensen keresztül kínált termékek vagy szolgáltatások. A kapuőr saját ajánlatának jobb pozícióját akár a keresést követő rangsorolás előtt is fenntarthatja, például a keresőrobotos feltérképezés és az indexelés során. Például a kapuőr már a keresőrobotos feltérképezés során - amely egy olyan felfedezési folyamat, amelynek során a szoftver új és frissített online tartalmakat talál -, valamint az indexelés során - amely magában foglalja a keresőrobotos feltérképezés során talált tartalom tárolását és megszervezését - is előnyben részesítheti saját tartalmát a harmadik felek tartalmaival szemben. Ilyen körülmények között a kapuőr kettős szerepet tölt be: harmadik fél vállalkozások számára közvetítőként, illetve termékeket vagy szolgáltatásokat közvetlenül nyújtó vállalkozásként lép fel. Következésképpen e kapuőrök képesek arra, hogy közvetlenül aláássák az említett alapvető platformszolgáltatásokon kínált termékek vagy szolgáltatások versengő jellegét, azon üzleti felhasználók kárára, amelyek nem tartoznak a kapuőr irányítása alá.

(52) Ilyen helyzetekben a kapuőr semmiféle formában, sem jogi, sem kereskedelmi, sem technikai eszközökkel nem biztosíthat megkülönböztetett vagy preferenciális elbánást az alapvető platformszolgáltatáson történő rangsorolás és az ahhoz kapcsolódó indexelés és keresőrobotos feltérképezés tekintetében olyan termékek vagy szolgáltatások javára, amelyeket saját maga vagy az irányítása alatt álló üzleti felhasználó kínál. E kötelezettség tényleges érvényesülésének biztosítása érdekében az ilyen rangsorolásra vonatkozó feltételeknek általánosan is tisztességesnek és átláthatóknak kell lenniük. Ebben az összefüggésben a rangsorolásnak a relatív elsőbbség valamennyi formájára ki kell terjednie, beleértve a megjelenítést, a minősítést, a hivatkozásokat vagy a hangalapú eredményeket is, továbbá magában kell foglalnia azokat az eseteket is, amikor az alapvető platformszolgáltatás csak egy eredményt jelenít meg vagy közöl a végfelhasználóval. E kötelezettség tényleges érvényesítésének, valamint kijátszhatatlanságának biztosítása érdekében e kötelezettséget minden olyan intézkedésre alkalmazni kell, amely a rangsorolás terén alkalmazott megkülönböztetett vagy preferenciális elbánással egyenértékű hatással jár. Az (EU) 2019/1150 rendelet 5. cikke értelmében elfogadott iránymutatás szintén segíti e kötelezettség végrehajtását és érvényesítését.

(53) A kapuőrök nem korlátozhatják vagy akadályozhatják a végfelhasználók szabad választását oly módon, hogy technikailag vagy egyéb módon megakadályozzák a különböző szoftveralkalmazások és szolgáltatások közötti váltást vagy az azokra történő előfizetést. Ez több vállalkozás számára tenné lehetővé, hogy szolgáltatásait kínálja, és így végső soron nagyobb választékot biztosít a végfelhasználók számára. A kapuőröknek biztosítaniuk kell a szabad választást, függetlenül attól, hogy ők gyártják-e azt a hardvert, amellyel e szoftveralkalmazások vagy szolgáltatások hozzáférhetők, és nem támaszthatnak mesterséges technikai vagy egyéb akadályokat, hogy a váltást ellehetetlenítsék vagy eredménytelenné tegyék. Egy adott termék vagy szolgáltatás fogyasztók részére történő kínálása, akár előtelepítés révén, valamint a végfelhasználóknak szóló kínálat javítása, például árcsökkentés vagy jobb minőség révén, önmagában nem tekinthető a váltás tiltott akadályozásának.

(54) A kapuőrök akadályozhatják a végfelhasználók azon képességét, hogy online tartalmakhoz és szolgáltatásokhoz hozzáférjenek, a szoftveralkalmazásokat is beleértve. Ezért szabályokat kell meghatározni annak biztosítása érdekében, hogy a végfelhasználók nyílt internethez történő hozzáférésével kapcsolatos jogait a kapuőrök magatartása ne gátolja. A kapuőrök technikailag, különösen a hardver vagy az operációs rendszerek feletti irányításuk révén korlátozni tudják a végfelhasználók azon képességét, hogy ténylegesen váltsanak a különböző, internet-hozzáférési szolgáltatást nyújtó vállalkozások között. Ez torzítja az internet-hozzáférési szolgáltatások egyenlő versenyfeltételeit, és végső soron a végfelhasználókat károsítja meg. Ezért biztosítani kell, hogy a kapuőrök ne korlátozhassák jogtalanul a végfelhasználókat a számukra internet-hozzáférési szolgáltatást nyújtó vállalkozás kiválasztásában.

(55) A kapuőr nyújthat olyan szolgáltatásokat vagy hardvert, például viselhető eszközöket, amelyek hozzáférnek egy valamely operációs rendszeren vagy virtuális asszisztensen keresztül hozzáférhető vagy ellenőrzött eszköz hardvervagy szoftverfunkciójához annak érdekében, hogy konkrét funkciókat kínáljanak a végfelhasználóknak. Ebben az esetben a versengő szolgáltatóknak vagy hardverszolgáltatóknak, például a viselhető eszközök szolgáltatóinak, ugyanolyan hatékony interoperabilitásra és az interoperabilitás céljából ugyanolyan hatékony hozzáférésre van szükségük ugyanazon hardver- vagy szoftverfunkcióhoz annak biztosításához, hogy versenyképes ajánlatot tudjanak nyújtani a végfelhasználóknak.

(56) A kapuőrök operációs rendszerek fejlesztőiként és eszközgyártóként is tölthetnek be kettős szerepet, az ilyen eszközök minden technikai funkcióját is beleértve. Egy olyan kapuőr például, amely valamely eszköz gyártója, korlátozhatja az adott eszköz bizonyos funkcióihoz való hozzáférést - ideértve például a kis hatótávolságú kommunikációs technológia biztonságos elemeit és processzorait, a hitelesítési mechanizmusokat és az ilyen technológiákat működtető szoftvert -, amelyre szükség lehet az alapvető platformszolgáltatással együtt vagy annak támogatása céljából nyújtott szolgáltatás kapuőr általi, valamint az ilyen szolgáltatást nyújtó bármely potenciális, harmadik félnek minősülő vállalkozás általi eredményes nyújtásához.

(57) Ha a kettős szerepet oly módon használják, hogy az megakadályozza az alternatív szolgáltatásokat vagy hardvert nyújtó szolgáltatókat abban, hogy egyenlő feltételek mellett férjenek hozzá a kapuőr saját kiegészítő és támogató szolgáltatásai és hardverei nyújtása során rendelkezésre álló vagy használt operációs rendszerhez, hardver- vagy szoftverfunkciókhoz, az jelentősen alááshatja az ilyen alternatív szolgáltatók általi innovációt, valamint a végfelhasználók részére rendelkezésre álló választékot. A kapuőrök számára ezért elő kell írni, hogy díjmentesen biztosítsák a saját kiegészítő és támogató szolgáltatásaik és hardvereik nyújtása során rendelkezésre álló vagy használt operációs rendszerrel, hardver- vagy szoftverfunkciókkal való hatékony interoperabilitást és azokhoz az interoperabilitás céljából való hozzáférést. Erre a hozzáférésre az alapvető platformszolgáltatással együtt vagy annak támogatása céljából nyújtott releváns szolgáltatásokhoz kapcsolódó szoftveralkalmazások céljára is szükség lehet annak érdekében, hogy hatékonyan lehessen fejleszteni és biztosítani a kapuőrök által nyújtott funkciókkal interoperábilis funkciókat. A kötelezettségek célja, hogy lehetővé tegyék a versenytárs harmadik felek számára, hogy interfészeken vagy hasonló megoldásokon keresztül olyan hatékonyan kapcsolódjanak az adott funkciókhoz, mint a kapuőr saját szolgáltatásai vagy hardverei.

(58) Azok a feltételek, amelyek mellett a kapuőrök online hirdetési szolgáltatásokat nyújtanak az üzleti felhasználók részére, a hirdetőket és a hirdetés-közzétevőket egyaránt beleértve, gyakran nem átláthatóak és homályosak. Ez gyakran ahhoz vezet, hogy a hirdetők és a hirdetés-közzétevők nem rendelkeznek információval egy adott hirdetés hatásáról. A minősítő határozatban felsorolt, valamint az ugyanazon vállalkozás által nyújtott alapvető platformszolgáltatásokkal teljes mértékben integrált online hirdetési szolgáltatások tisztességes jellegének, átláthatóságának és versengő jellegének további fokozása érdekében a kapuőröknek kérésre a hirdetők és a hirdetés-közzétevők, valamint a hirdetők és a hirdetés-közzétevők által felhatalmazott harmadik felek részére díjmentes hozzáférést kell biztosítaniuk a kapuőr teljesítménymérő eszközeihez és azon összesített és nem összesített adatokhoz, amelyek a hirdetők, a felhatalmazott harmadik felek, például a hirdetést feladó vállalkozás megbízásából eljáró reklámügynökségek, valamint a hirdetés-közzétevők számára a releváns online hirdetési szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos saját független vizsgálataik elvégzéséhez szükségesek.

(59) A kapuőrök hatalmas mennyiségű adathoz férnek hozzá, amelyeket az alapvető platformszolgáltatások, valamint más digitális szolgáltatások nyújtása során gyűjtenek. Annak biztosítása érdekében, hogy a kapuőrök ne áshassák alá az alapvető platformszolgáltatások versengő jellegét vagy a dinamikus digitális ágazat innovációs potenciálját azáltal, hogy korlátozzák a váltást vagy több platform párhuzamos használatát, a végfelhasználók, valamint a végfelhasználók által felhatalmazott harmadik felek számára tényleges és azonnali hozzáférést kell biztosítani azokhoz az adatokhoz, amelyeket megadtak, illetve amelyek a kapuőr érintett alapvető platformszolgáltatásainak az általuk történt igénybevétele során keletkeztek. Az adatokat olyan formátumban kell rendelkezésre bocsátani, hogy azokhoz a végfelhasználó vagy az általa felhatalmazott harmadik fél, amelynek javára az adatokat hordozzák, azonnal és ténylegesen hozzáférhessen, illetve hogy azokat azonnal és ténylegesen használni tudja. Emellett a kapuőröknek megfelelő és kiváló minőségű technikai intézkedésekkel, például alkalmazásprogramozó interfészekkel biztosítaniuk kell, hogy a végfelhasználók vagy a végfelhasználók által felhatalmazott harmadik felek folyamatosan és valós időben hordozhassák az adatokat. Ennek vonatkoznia kell minden olyan egyéb, más-más szinten összesített adatra is, amelyre e hordozhatóság tényleges lehetővé tételéhez szükség lehet. A kétségek elkerülése érdekében a kapuőr azon kötelezettsége, hogy biztosítsa az adatok e rendelet szerinti tényleges hordozhatóságát, kiegészíti az (EU) 2016/679 rendelet szerinti, adathordozhatósághoz való jogot. A váltásnak vagy több platform párhuzamos használatának a megkönnyítése várhatóan azt eredményezi majd, hogy nagyobb választék áll a végfelhasználók rendelkezésére, továbbá innovációs ösztönzést jelent a kapuőrök és az üzleti felhasználók számára.

(60) Azok az üzleti felhasználók, amelyek kapuőrök által nyújtott alapvető platformszolgáltatásokat használnak, valamint az ilyen üzleti felhasználók végfelhasználói hatalmas mennyiségű adatot adnak meg és generálnak. Annak biztosítása érdekében, hogy az üzleti felhasználók hozzáférjenek az ily módon keletkezett releváns adatokhoz, a kapuőrnek kérésükre tényleges és díjmentes hozzáférést kell biztosítania ezekhez az adatokhoz. E hozzáférést az üzleti felhasználó által szerződtetett harmadik feleknek is meg kell adni, amelyek az üzleti felhasználók nevében ezen adatok kezelőiként járnak el. A hozzáférésnek ki kell terjednie az ugyanezen üzleti felhasználók és ezen üzleti felhasználók ugyanezen végfelhasználói által az ugyanazon kapuőr által nyújtott egyéb szolgáltatások, köztük az alapvető platformszolgáltatásokkal együtt vagy azok támogatása céljából nyújtott szolgáltatások összefüggésében nyújtott vagy keletkezett adatokra is, ha az elválaszthatatlanul kapcsolódik a releváns kéréshez. E célból a kapuőr nem használhat semmilyen szerződéses vagy egyéb korlátozást azért, hogy megakadályozza az üzleti felhasználókat a releváns adatokhoz való hozzáférésben, és lehetővé kell tennie az üzleti felhasználók számára, hogy az adatokhoz való hozzáféréshez és az adatok lekérdezéséhez megszerezhessék a végfelhasználók hozzájárulását, amennyiben ezt a hozzájárulást az (EU) 2016/679 rendelet és a 2002/58/EK irányelv előírja. Emellett a kapuőröknek megfelelő technikai intézkedésekkel, például kiváló minőségű alkalmazásprogramozó interfészek vagy a kis volumenű üzleti felhasználóknak szánt integrált eszközök működtetésével biztosítaniuk kell az ezen adatokhoz való folyamatos, valós időben történő hozzáférést.

(61) Az online keresőprogramok értéke az üzleti felhasználóik és végfelhasználóik számára az ilyen felhasználók teljes számának bővülésével párhuzamosan emelkedik. Az online keresőprogramot kínáló vállalkozások összesített adatkészleteket gyűjtenek és tárolnak arról, hogy mire kerestek rá a felhasználók, és mihez kezdtek a kapott keresési eredményekkel. Az online keresőprogramokat kínáló vállalkozások ezeket az adatokat a saját online keresőprogramjukon végzett keresésekből és adott esetben az értékesítési láncban utánuk következő kereskedelmi partnereik platformján végzett keresésekből gyűjtik. A kapuőrök hozzáférése e rangsorolási, keresési, kattintási és megtekintési adatokhoz fontos akadályt képez a belépés és a terjeszkedés útjában, ami aláássa az online keresőprogramok piacának versengő jellegét. A kapuőrök számára ezért elő kell írni, hogy tisztességes, észszerű és megkülönböztetéstől mentes feltételekkel biztosítsanak hozzáférést az említett, a fogyasztók által az online keresőprogramokon végzett ingyenes és fizetett keresésekkel kapcsolatos rangsorolási, keresési, kattintási és megtekintési adatokhoz az ilyen szolgáltatásokat nyújtó egyéb vállalkozásoknak, hogy e harmadik fél vállalkozások optimalizálni tudják szolgáltatásaikat, és versenyre kelhessenek a releváns alapvető platformszolgáltatásokkal. E hozzáférést az online keresőprogram szolgáltatója által szerződtetett azon harmadik feleknek is meg kell adni, amelyek az említett online keresőprogram tekintetében ezen adatok kezelőiként járnak el. A keresési adataihoz való hozzáférés biztosításakor a kapuőrnek megfelelő eszközökkel, például a személyes adatok anonimizálásával, gondoskodnia kell a végfelhasználók személyes adatainak - például az újraazonosítás esetleges kockázatával szembeni - védelméről, anélkül, hogy jelentősen lerontaná az adatok minőségét vagy hasznosságát. Az adatok akkor minősülnek anonimizáltnak, ha a személyes adatokat visszavonhatatlanul megváltoztatják oly módon, hogy az információk ne vonatkozzanak azonosított vagy azonosítható természetes személyre, továbbá ha a személyes adatokat oly módon teszik anonimmá, hogy az érintett nem, illetve már nem azonosítható.

(62) A minősítő határozatban felsorolt szoftveralkalmazás-áruházak, online keresőprogramok és online közösségi hálózati szolgáltatások esetében a kapuőröknek közzé kell tenniük és alkalmazniuk kell a hozzáférés általános feltételeit, amelyeknek tisztességesnek, észszerűnek és megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük. Ezeknek az általános feltételeknek elő kell írniuk egy olyan uniós alapú alternatív vitarendezési mechanizmust, amely könnyen hozzáférhető, pártatlan, független és az üzleti felhasználó számára díjmentes, nem érintve azonban az üzleti felhasználó saját költségeit, továbbá arányos intézkedéseket kell előírniuk a vitarendezési mechanizmussal való, üzleti felhasználók általi visszaélés megelőzése céljából. A vitarendezési mechanizmus nem sértheti az üzleti felhasználók azon jogát, hogy az uniós és a nemzeti joggal összhangban jogorvoslatért folyamodjanak az igazságügyi hatóságokhoz. Különösen a szoftveralkalmazás-áruházakhoz hozzáférést biztosító kapuőrök jelentenek fontos kaput az üzleti felhasználók számára a végfelhasználók eléréséhez. A tárgyalási pozíció terén az említett kapuőrök és a szoftveralkalmazás-áruházaik üzleti felhasználói között megmutatkozó egyensúlyhiányra figyelemmel az említett kapuőrök nem határozhatnak meg olyan általános feltételeket - az árképzési feltételeket is beleértve -, amelyek tisztességtelenek vagy indokolatlan megkülönböztetést eredményeznének.

Az árképzés vagy egyéb általános hozzáférési feltételek tisztességtelennek minősülnek akkor, ha az üzleti felhasználókra rótt jogok és kötelezettségek terén egyensúlyhiányhoz vezetnek, vagy ha olyan előnyt biztosítanak a kapuőr számára, amely a kapuőr által az üzleti felhasználó részére nyújtott szolgáltatáshoz képest aránytalan, vagy hátrányos helyzetbe hozza azokat az üzleti felhasználókat, amelyek ugyanolyan vagy hasonló szolgáltatásokat nyújtanak, mint a kapuőr. A következő referenciaértékek mérceként használhatók az általános hozzáférési feltételek tisztességes jellegének meghatározásához: a szoftveralkalmazás-áruházak egyéb szolgáltatói által nyújtott azonos vagy hasonló szolgáltatások tekintetében felszámított árak vagy előírt feltételek; a szoftveralkalmazás-áruház szolgáltatója által a különböző kapcsolódó vagy hasonló szolgáltatások vagy eltérő típusú végfelhasználók tekintetében felszámított árak vagy előírt feltételek; a szoftveralkalmazás-áruház szolgáltatója által ugyanazon szolgáltatás tekintetében a különböző földrajzi régiókban felszámított árak vagy előírt feltételek; a szoftveralkalmazás-áruház szolgáltatója által az ugyanazon szolgáltatás tekintetében felszámított árak vagy előírt feltételek, amelyet a kapuőr a saját maga részére nyújt. Ez a kötelezettség nem keletkeztethet hozzáférési jogosultságot, és nem sértheti a szoftveralkalmazás-áruházak, online keresőprogramok és online közösségi hálózati szolgáltatások szolgáltatóinak azon képességét, hogy ellássák az illegális és nemkívánatos tartalom elleni küzdelem területén a digitális szolgáltatások egységes piacáról szóló rendeletben előírt feladataikat.

(63) A kapuőrök akadályozni tudják az üzleti felhasználókat és a végfelhasználókat abban, hogy leiratkozzanak egy olyan alapvető platformszolgáltatásról, amelyre korábban feliratkoztak. Ezért szabályokat kell megállapítani az olyan helyzetek elkerülése érdekében, amikor a kapuőrök aláássák az üzleti felhasználók és a végfelhasználók azon jogát, hogy szabadon megválaszthassák, melyik alapvető platformszolgáltatást veszik igénybe. Az üzleti felhasználók és végfelhasználók szabad választásának biztosítása érdekében a kapuőrök számára nem szabad megengedni, hogy szükségtelenül megnehezítsék vagy bonyolulttá tegyék az üzleti felhasználók és a végfelhasználók számára, hogy leiratkozzanak egy alapvető platformszolgáltatásról. A fiók megszüntetése vagy a leiratkozás nem lehet bonyolultabb, mint a fiók létrehozása vagy az ugyanazon szolgáltatásra való előfizetés. A kapuőrök a végfelhasználóikkal vagy üzleti felhasználóikkal kötött szerződések felmondásakor nem számíthatnak fel további díjakat. A kapuőröknek biztosítaniuk kell, hogy a szerződések felmondásának feltételei mindig arányosak legyenek, és a felmondást a végfelhasználók indokolatlan - például a felmondás okaival, a felmondási idővel vagy a felmondás formájával kapcsolatos - nehézségek nélkül végre tudják hajtani. Ez nem érinti az alapvető platformszolgáltatások nyújtásának végfelhasználók általi felmondásával kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket meghatározó, az uniós joggal összhangban alkalmazandó nemzeti jogszabályokat.

(64) Az interoperabilitás hiánya lehetővé teszi a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó kapuőrök számára, hogy kihasználják az erős hálózati hatásokat, ami hozzájárul a versengő jelleg korlátozásához. Továbbá függetlenül attól, hogy a végfelhasználók több platformot használnak-e párhuzamosan, a kapuőrök gyakran a platform-ökoszisztémájuk részeként nyújtanak számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokat, és ez tovább súlyosbítja az ilyen szolgáltatásokat nyújtó alternatív szolgáltatók piacra lépési akadályait, és növeli a végfelhasználók váltási költségeit. Az (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelv *  és különösen az annak 61. cikkében meghatározott feltételek és eljárások sérelme nélkül a kapuőröknek ezért díjmentesen és kérésre biztosítaniuk kell az ilyen szolgáltatásokat nyújtó harmadik fél szolgáltatók számára az interoperabilitást azon számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásaik bizonyos alapvető funkcióival, amelyeket saját végfelhasználóik számára nyújtanak.

A kapuőröknek biztosítaniuk kell az interoperabilitást azon számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó harmadik fél szolgáltatók számára, amelyek saját számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásaikat kínálják vagy szándékoznak kínálni az Unióban a végfelhasználók és az üzleti felhasználók számára. Az ilyen interoperabilitás gyakorlati megvalósításának megkönnyítése érdekében az érintett kapuőr számára elő kell írni, hogy tegyen közzé egy olyan referenciaajánlatot, amely meghatározza a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásaival való interoperabilitás technikai részleteit és általános feltételeit. Lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy adott esetben konzultáljon az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületével annak eldöntése érdekében, hogy a referenciaajánlatban közzétett technikai részletek és általános feltételek, amelyeket a kapuőr be kíván vezetni vagy már bevezetett, biztosítják-e ezen kötelezettség teljesítését.

A kapuőrnek és a kérelmező szolgáltatónak minden esetben biztosítania kell, hogy az interoperabilitás ne ássa alá az e rendeletben és az alkalmazandó uniós jogban, különösen az (EU) 2016/679 rendeletben és a 2002/58/EK irányelvben meghatározott kötelezettségeiknek megfelelő magas szintű biztonságot és adatvédelmet. Az interopera-bilitásra vonatkozó kötelezettség nem érintheti a kapuőr és a kérelmező szolgáltató számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásainak végfelhasználói számára e rendelet és más uniós jogszabályok, különösen az (EU) 2016/679 rendelet alapján rendelkezésre bocsátandó információkat és választási lehetőségeket.

(65) Az e rendeletben meghatározott kötelezettségek tényleges érvényesülésének biztosítása érdekében - miközben gondoskodni kell arról is, hogy e kötelezettségek arra korlátozódjanak, ami a versengő jelleg biztosításához és a kapuőrök általi tisztességtelen gyakorlatok káros hatásainak kezeléséhez szükséges - fontos e kötelezettségeket egyértelműen meghatározni és körülírni, hogy a kapuőr azokat teljes mértékben teljesíteni tudja, az alkalmazandó jog, különösen az (EU) 2016/679 rendelet és a 2002/58/EK irányelv, valamint a fogyasztóvédelmi, kiberbiztonsági, termékbiztonsági és akadálymentesítési követelményekre vonatkozó jogszabályok, többek között az (EU) 2019/882 irányelv és az (EU) 2016/2102 európai parlamenti és tanácsi irányelv *  teljes körű betartása mellett. A kapuőröknek a technológiai kialakítás révén biztosítaniuk kell az e rendeletnek való megfelelést. A szükséges intézkedéseket ezért amennyire lehet, integrálni kell a kapuőrök által használt technológiai kialakításba.

Bizonyos esetekben helyénvaló lehet, hogy a Bizottság az érintett kapuőrrel folytatott párbeszédet követően és miután a harmadik felek benyújthatták észrevételeiket, tovább pontosítson néhány olyan intézkedést, amelyet az érintett kapuőrnek meg kell hoznia ahhoz, hogy ténylegesen megfeleljen a potenciálisan további pontosítást igénylő kötelezettségeknek, kijátszás esetén pedig az összes kötelezettségnek. Ezt a további pontosítást különösen abban az esetben kell lehetővé tenni, ha az alapvető platformszolgáltatások valamely kategóriáján belül a szolgáltatások változatai hatással lehetnek valamely, potenciálisan további pontosítást igénylő kötelezettség végrehajtására. Ennek érdekében lehetővé kell tenni a kapuőr számára, hogy kérje a Bizottságtól egy olyan eljárás elindítását, amelynek keretében a Bizottság tovább tud pontosítani néhány olyan intézkedést, amelyet az érintett kapuőrnek meg kell hoznia ahhoz, hogy ténylegesen megfeleljen az említett kötelezettségeknek.

A Bizottságnak az egyenlő bánásmód, az arányosság és a megfelelő ügyintézés elvének tiszteletben tartása mellett meg kell őriznie mérlegelési jogkörét annak eldöntésére, hogy szükség van-e további pontosításra, és ha igen, mikor. A Bizottságnak e tekintetben közölnie kell az értékelésének alapjául szolgáló főbb indokokat, ideértve bármely jogérvényesítési prioritást is. Ez az eljárás nem használható fel e rendelet hatékonyságának aláásására. Ez az eljárás továbbá nem érinti a Bizottság arra vonatkozó hatáskörét, hogy olyan határozatot fogadjon el, amelyben megállapítja, hogy a kapuőr nem tesz eleget az e rendeletben meghatározott kötelezettségek valamelyikének, és amelyben pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot is kiszabhat. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy olyan esetben is újraindítsa az eljárásokat, amikor a meghatározott intézkedések nem bizonyulnak hatékonynak. A határozatban meghatározott nem hatékony intézkedések miatti újraindítás esetén lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy a jövőre nézve módosítsa az intézkedéseket. A Bizottság számára azt is lehetővé kell tenni, hogy észszerű határidőt állapítson meg, amelyen belül az eljárás újraindítható, amennyiben a meghatározott intézkedések nem bizonyulnak hatékonynak.

(66) Az arányosság biztosítását célzó kiegészítő elemként a kapuőröknek lehetőséget kell kapniuk arra, hogy a kapuőr hatáskörén kívül álló kivételes körülmények esetén - például egy olyan előre nem látható külső megrázkódtatás esetén, amely átmenetileg megszüntette a releváns alapvető platformszolgáltatás iránti végfelhasználói kereslet jelentős részét - kérjék egy konkrét kötelezettség szükséges mértékű felfüggesztését, amennyiben a kapuőr bizonyítani tudja, hogy egy konkrét kötelezettségnek való megfelelés veszélyezteti az érintett kapuőr uniós műveletei gazdasági életképességét. A Bizottságnak azonosítania kell a felfüggesztést indokoló kivételes körülményeket, és a felfüggesztést rendszeresen felül kell vizsgálnia annak megállapítása érdekében, hogy továbbra is fennállnak-e felfüggesztés megadásának feltételei.

(67) A népegészségre és a közbiztonságra korlátozódó, az uniós jog szerinti és a Bíróság által értelmezett indokok alapján, kivételes körülmények esetén a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy úgy határozzon, hogy egy konkrét kötelezettség egy bizonyos alapvető platformszolgáltatásra nem vonatkozik. Ha e közérdekek sérülnek, az azt is jelezheti, hogy egy bizonyos kötelezettség érvényesítésének a társadalom egészére vetített költsége egy konkrét kivételes esetben túl magas és így aránytalan lenne. Adott esetben a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy megkönnyítse a megfelelést azáltal, hogy értékeli, hogy indokolt-e korlátozott és kellően indokolt felfüggesztés vagy mentesség alkalmazása. Ennek biztosítania kell az e rendeletben foglalt kötelezettségek arányosságát anélkül, hogy aláásná a tisztességes és versengő jellegre gyakorolt, kívánt előzetes hatásokat. Az említett mentesség megadása esetén a Bizottságnak évente felül kell vizsgálnia határozatát.

(68) Az e rendelet szerinti kötelezettségeik teljesítésére rendelkezésre álló időkereten belül a kapuőröknek kötelező jelentéstétel útján tájékoztatniuk kell a Bizottságot azokról az intézkedésekről, amelyeket végre kívánnak hajtani vagy végrehajtottak annak biztosítása érdekében, hogy ténylegesen megfeleljenek az említett kötelezettségeknek, beleértve az (EU) 2016/679 rendeletnek való megfeleléssel kapcsolatos intézkedéseket is, amennyiben azok relevánsak az e rendelet szerinti kötelezettségeknek való megfelelés szempontjából, aminek lehetővé kell tennie a Bizottság számára az e rendelet szerinti feladatainak teljesítését. Ezenfelül e tájékoztatás világos, jól érthető és bizalmas információkat nem tartalmazó összefoglalóját nyilvánosan is hozzáférhetővé kell tenni, a kapuőröknek az üzleti titkaik és más bizalmas információk védelméhez fűződő jogos érdekét is figyelembe véve. Ez a bizalmas információkat nem tartalmazó közzététel várhatóan lehetővé teszi majd a harmadik felek számára annak megállapítását, hogy a kapuőrök teljesítik-e az e rendeletben meghatározott kötelezettségeket. Az ilyen jelentéstétel nem érintheti a Bizottság által a jelentéstételt követően bármikor meghozott jogérvényesítési intézkedéseket. A Bizottságnak online közzé kell tennie egy, a jelentés bizalmas információkat nem tartalmazó összefoglalójára mutató hivatkozást, valamint az e rendelet szerinti tájékoztatási kötelezettségeken alapuló minden egyéb nyilvános információt annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen információk használható és átfogó formában hozzáférhetők legyenek, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára.

(69) A kapuőrök kötelezettségeit csak azon konkrét gyakorlatok jellegével és hatásával kapcsolatos alapos vizsgálat után lehet aktualizálni, amelyekről részletes vizsgálatot követően kiderülhet, hogy ugyanúgy tisztességtelen vagy a versengő jelleget korlátozó gyakorlatnak minősülnek, mint az e rendeletben meghatározott tisztességtelen gyakorlatok, ugyanakkor esetlegesen nem tartoznak a kötelezettségek jelenlegi körének hatálya alá. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy saját kezdeményezésére vagy legalább három tagállam indokolt kérelmére vizsgálatot indítson annak megállapítása érdekében, hogy kell-e aktualizálni a meglévő kötelezettségeket. Az ilyen indokolt kérelmek benyújtásakor a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy információkat szolgáltassanak az olyan, újonnan kínált termékekre, szolgáltatásokra, szoftverekre vagy funkciókra vonatkozóan, amelyek aggályokat vetnek fel a versengő vagy tisztességes jelleggel kapcsolatban, függetlenül attól, hogy azokat a meglévő alapvető platformszolgáltatások keretében vagy más módon vezetik-e be. Amennyiben a piaci vizsgálatot követően a Bizottság úgy ítéli meg, hogy módosítani kell e rendelet alapvető elemeit, így például olyan új kötelezettségeket kell felvenni a rendeletbe, amelyek a versengő, illetve a tisztességes jelleggel kapcsolatos, eltérő problémák megoldására irányulnak, mint amelyek rendezésére e rendelet hivatott, a Bizottságnak javaslatot kell tennie e rendelet módosítására.

(70) A kapuőrök jelentős gazdasági erejéből adódóan fontos, hogy a kötelezettségeket ténylegesen, azok kijátszása nélkül alkalmazzák. E célból a szóban forgó szabályokat az adott kapuőr minden gyakorlatára alkalmazni kell, függetlenül annak formájától és attól, hogy szerződéses, kereskedelmi, technikai vagy egyéb jellegű-e, amennyiben a gyakorlat megfelel az olyan típusú gyakorlatoknak, amelyek az e rendeletben meghatározott kötelezettségek valamelyikének hatálya alá tartoznak. A kapuőrök nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely aláásná az e rendeletben meghatározott tilalmak és kötelezettségek hatékonyságát. Az ilyen magatartás magában foglalja a kapuőr által használt kialakítást, a végfelhasználói döntések nem semleges módon történő bemutatását, vagy a felhasználói felület vagy annak egy része struktúrájának, funkciójának vagy működési módjának a felhasználói autonómia, döntéshozatal vagy választás aláásására vagy csorbítására való felhasználását. Továbbá nem engedhető meg, hogy a kapuőr olyan magatartást tanúsítson, amely például indokolatlan technikai védőintézkedések vagy diszkriminatív szolgáltatási feltételek alkalmazásával, az alkalmazásprogramozási interfészekre vonatkozó szerzői jog jogellenes érvényesítésével vagy félrevezető tájékoztatás nyújtásával aláássa az e rendeletben előírt interoperabilitást. Nem szabad lehetővé tenni, hogy a kapuőrök az alapvető platformszolgáltatás mesterséges szegmentálásával, felosztásával, továbbosztásával, fragmentálásával vagy részekre bontásával kijátsszák az e rendeletben meghatározott mennyiségi küszöbértékeket.

(71) A kapuőr státusz felülvizsgálatának eredményességét, valamint a kapuőr által nyújtott alapvető platformszolgáltatások jegyzéke kiigazításának lehetőségét biztosítandó, a kapuőröknek előzetesen értesíteniük kell a Bizottságot a platformszolgáltatásokat, a digitális ágazatban egyéb szolgáltatásokat vagy egyéb, adatgyűjtést lehetővé tevő szolgáltatásokat nyújtó egyéb vállalkozások tervezett felvásárlásáról. Ez az információ nem csupán az egyes kapuőrök státuszával kapcsolatos felülvizsgálati folyamatot szolgálja, hanem olyan információt is jelent, amely kulcsfontosságú a digitális ágazatban a piac általánosabb versengési trendjeinek nyomon követése szempontjából, így hasznos megfontolandó tényező lehet az e rendeletben előírt piaci vizsgálatok összefüggésében. Emellett a Bizottságnak tájékoztatnia kell a tagállamokat az ilyen információkról, tekintettel arra a lehetőségre, hogy az információkat nemzeti összefonódás-ellenőrzési célokra használhatják fel, továbbá arra, hogy ezeket a felvásárlásokat az illetékes nemzeti hatóság bizonyos körülmények között a Bizottság elé utalhatja összefonódásellenőrzés céljából. A Bizottságnak ezenfelül évente közzé kell tennie azoknak a felvásárlásoknak a listáját, amelyekről a kapuőr tájékoztatta őt. Annak érdekében, hogy az e rendeletben előírt különböző célokra biztosítva legyen az ilyen információk szükséges átláthatósága és hasznossága, a kapuőröknek információt kell nyújtaniuk legalább az összefonódás által érintett vállalkozásokról, azok uniós és világszintű éves forgalmáról, tevékenységi területükről, beleértve az összefonódáshoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységeket is, az ügylet értékéről vagy becsült értékéről, valamint be kell nyújtaniuk az összefonódásról készített, annak jellegét és indokolását tartalmazó összefoglalót és a műveletben érintett tagállamok jegyzékét.

(72) A végfelhasználóktól származó nagy mennyiségű adat összegyűjtésére és felhalmozására irányuló, a kapuőröknél megfigyelt gyakorlat lehetséges negatív hatásainak értékelésekor figyelembe kell venni a végfelhasználóknak az adataik és a magánéletük védelméhez fűződő érdekeit. A kapuőrök által alkalmazott profilalkotási gyakorlatok - beleértve többek között az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikke 4. pontjának értelmében vett profilalkotást is - megfelelő szintű átláthatóságának biztosítása elősegíti az alapvető platformszolgáltatások versengő jellegét. Az átláthatóság külső nyomást gyakorol a kapuőrökre annak érdekében, hogy megakadályozzák a részletes fogyasztói profilalkotásnak az ágazatban történő elterjedését, tekintettel arra, hogy a potenciális, piacra lépő vagy induló innovatív vállalkozások nem tudnak ugyanolyan mértékű és részletességű, hasonló mennyiségű adathoz hozzáférni. A fokozott átláthatóság lehetővé teszi a többi, alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás számára, hogy nagyobb fokú adatvédelmet biztosító garanciák alkalmazása révén jobban megkülönböztessék magukat.

Ezen átláthatósági kötelezettség minimális szintű érvényesülésének biztosítása érdekében a kapuőröknek független szervezet által auditált leírást kell adniuk legalább arról, hogy milyen alapon végzik a profilalkotást, beleértve azt is, hogy az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban felhasználnak-e személyes adatokat vagy a felhasználói tevékenységből származó adatokat; az adatkezelés módjáról; arról, hogy milyen célból készül a profil és végső soron milyen célra használják; a profilalkotás időtartamáról; az ilyen profilalkotás által a kapuőr szolgáltatásaira gyakorolt hatásról; arról, hogy milyen lépésekre került sor annak érdekében, hogy a végfelhasználók ténylegesen tisztában legyenek az ilyen profilalkotás releváns alkalmazásával; továbbá arról, hogy milyen lépések történtek a végfelhasználók hozzájárulásának beszerzése, valamint a hozzájárulás megtagadásának, illetve visszavonásának a végfelhasználók számára való lehetővé tétele céljából. A Bizottságnak az auditált leírást továbbítania kell az Európai Adatvédelmi Testületnek, hogy információkat nyújtson az uniós adatvédelmi szabályok érvényesítéséhez. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 182/2011/EU *  és az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelettel *  összhangban az európai adatvédelmi biztossal, az Európai Adatvédelmi Testülettel, a civil társadalommal és a szakértőkkel konzultálva kidolgozza az auditált leírás elkészítésének módszertanát és eljárását.

(73) E rendelet céljainak teljes körű és tartós elérése érdekében a Bizottságnak fel kell tudnia mérni, hogy egy alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozást akkor is kapuőrnek kell-e minősíteni, ha nem éri el az e rendeletben meghatározott mennyiségi küszöbértékeket; hogy a kapuőr általi rendszeres meg nem felelés indokolja-e további korrekciós intézkedések alkalmazását; hogy a digitális ágazaton belül fel kellene-e venni több szolgáltatást az alapvető platformszolgáltatások jegyzékébe; továbbá hogy meg kell-e vizsgálni olyan további gyakorlatokat, amelyek hasonlóan tisztességtelenek és korlátozzák a digitális piacok versengő jellegét. Ennek az értékelésnek piaci vizsgálatokon kell alapulnia, amelyeket megfelelő időkereten belül, egyértelmű eljárások és határidők alkalmazásával kell elvégezni az e rendelet által a digitális ágazatban a versengő és tisztességes jellegre gyakorolt előzetes hatás támogatása, valamint a szükséges mértékű jogbiztonság biztosítása érdekében.

(74) A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy a piaci vizsgálatot követően megállapítsa, hogy az alapvető platformszolgáltatást nyújtó vállalkozás megfelel-e a kapuőrnek minősítéshez szükséges valamennyi átfogó minőségi kritériumnak. Ezek után az említett vállalkozásnak elvben eleget kell tennie az e rendeletben meghatározott valamennyi releváns kötelezettségnek. Azon vállalkozások esetében azonban, amelyeket a Bizottság azért minősített kapuőrnek, mert azok várhatóan a közeljövőben megszilárdult és tartós pozícióra fognak szert tenni, a Bizottság csak azokat a kötelezettségeket írhatja elő, amelyek szükségesek és megfelelőek annak megakadályozásához, hogy az érintett kapuőr a működése során megszilárdult és tartós pozícióra tegyen szert. Az ilyen újonnan megjelenő kapuőrök tekintetében a Bizottságnak figyelembe kell vennie, hogy ez a státusz elvben ideiglenes jellegű, ezért egy adott pillanatban el kell dönteni, hogy az ilyen, alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás számára elő kell-e írni a kapuőrökre vonatkozó összes kötelezettséget, mivel megszilárdult és tartós pozícióra tett szert, vagy hogy a minősítés feltételei végső soron nem teljesültek, azért az összes korábban megállapított kötelezettség alól mentesíteni kell.

(75) A Bizottságnak meg kell vizsgálnia és értékelnie kell, hogy indokoltak-e további magatartási jellegű vagy adott esetben strukturális korrekciós intézkedések annak biztosítása érdekében, hogy a kapuőr ne hátráltathassa e rendelet célkitűzéseit azáltal, hogy rendszeresen nem felel meg az e rendeletben meghatározott egy vagy több kötelezettségnek. Ez az eset akkor áll fenn, ha a Bizottság 8 éven belül legalább három olyan meg nem felelésről szóló határozatot hozott egy kapuőr ellen, amelyek különböző alapvető platformszolgáltatásokra, illetve az e rendelet szerinti más-más kötelezettségekre vonatkozhatnak, valamint akkor is, ha a kapuőr fenntartotta, kiterjesztette vagy megerősítette belső piaci hatását, üzleti felhasználóinak és végfelhasználóinak a kapuőr alapvető platformszolgáltatásaitól való gazdasági függését, illetve kapuőri pozíciójának megszilárdítását. Úgy kell tekinteni, hogy a kapuőr fenntartotta, kiterjesztette vagy megerősítette kapuőri pozícióját, ha a Bizottság által hozott jogérvényesítési intézkedések ellenére továbbra is fontos kapuként szolgál az üzleti felhasználók számára a végfelhasználók eléréséhez, valamint ha tovább erősítette vagy még inkább megszilárdította jelentőségét e tekintetben.

A Bizottságnak ilyen esetekben hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy bármilyen, akár magatartási, akár strukturális korrekciós intézkedést megállapítson, kellő tekintettel az arányosság elvére. Ebben az összefüggésben a Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy amennyiben ez a korrekciós intézkedés a rendszeres meg nem felelés miatt sérült tisztességes és versengő jelleg fenntartása vagy helyreállítása érdekében arányos és szükséges, korlátozott időre megtiltsa a kapuőr számára, hogy részt vegyen olyan összefonódásban, amely a rendszeres meg nem felelés által érintett alapvető platformszolgáltatásokra, a digitális ágazatban nyújtott egyéb szolgáltatásokra vagy adatok gyűjtését lehetővé tevő szolgáltatásokra vonatkozik. Annak érdekében, hogy lehetővé váljon harmadik felek hatékony bevonása és a korrekciós intézkedéseknek az alkalmazásuk megkezdése előtti tesztelése, a Bizottságnak részletes, bizalmas információkat nem tartalmazó összefoglalót kell közzétennie az ügyről és a meghozandó intézkedésekről. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy újraindítsa az eljárásokat, többek között olyan esetben is, amikor a meghatározott korrekciós intézkedések nem bizonyulnak hatékonynak. A határozatban meghatározott nem hatékony korrekciós intézkedések miatti újraindítás esetén lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy a jövőre nézve módosítsa a korrekciós intézkedéseket. A Bizottság számára azt is lehetővé kell tenni, hogy észszerű határidőt állapítson meg, amelyen belül az eljárás újraindítható, amennyiben a korrekciós intézkedések nem bizonyulnak hatékonynak.

(76) Amennyiben a rendszeres meg nem feleléssel kapcsolatos vizsgálat során a kapuőr kötelezettségvállalásokat tesz a Bizottság felé, a Bizottság számára lehetővé kell tenni olyan határozat meghozatalát, amely ezeket a kötelezettségvállalásokat az érintett kapuőrrel szemben kötelező érvényűvé teszi, amennyiben azt állapítja meg, hogy a kötelezettségvállalások biztosítják az e rendeletben foglalt kötelezettségeknek való tényleges megfelelést. Az említett határozatban azt is meg kell állapítania, hogy a vizsgált rendszeres meg nem felelés tekintetében már nem állnak fenn a Bizottság általi intézkedést megalapozó indokok. Annak értékelése során, hogy a kapuőr által felajánlott kötelezettségvállalások elegendőek-e az e rendelet szerinti kötelezettségeknek való tényleges megfelelés biztosításához, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy figyelembe vegye a felajánlott kötelezettségvállalások gyakorlati hatékonyságának bizonyítása érdekében a kapuőr által végzett teszteket. A Bizottságnak ellenőriznie kell, hogy a kötelezettségvállalási határozatot teljes mértékben tiszteletben tartják-e és az eléri-e célkitűzéseit, és jogosultnak kell lennie a határozat felülvizsgálatára, amennyiben úgy találja, hogy a kötelezettségvállalások nem eredményesek.

(77) A digitális ágazatban a szolgáltatások és az e szolgáltatásokhoz kapcsolódó gyakorlatok típusai gyorsan és jelentős mértékben változhatnak. Annak biztosítása érdekében, hogy ez a rendelet naprakész maradjon, továbbá eredményes és holisztikus szabályozási választ adjon a kapuőrök jelentette problémákra, fontos előírni az alapvető platformszolgáltatások jegyzékének, valamint az e rendeletben előírt kötelezettségeknek a rendszeres felülvizsgálatát. Ez különösen fontos annak biztosításához, hogy azonosítani lehessen az alapvető platformszolgáltatások versengő jellegét valószínűleg korlátozó vagy tisztességtelen gyakorlatokat. Bár fontos a rendszeres felülvizsgálat elvégzése, a digitális ágazat dinamikusan változó jellegéből adódóan a szabályozási feltételekkel kapcsolatos jogbiztonság érdekében a felülvizsgálatokat észszerű és megfelelő időkereten belül kell elvégezni. A piaci vizsgálatoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a Bizottság megalapozott bizonyítékokkal rendelkezzen, amelyek alapján fel tudja mérni, hogy tegyen-e javaslatot e rendelet a célból való módosítására, hogy felülvizsgálja, kibővítse vagy tovább részletezze az alapvető platformszolgáltatások jegyzékét. Azt is biztosítaniuk kell, hogy a Bizottság megalapozott bizonyítékokkal rendelkezzen, amelyek alapján fel tudja mérni, hogy tegyen-e javaslatot az e rendeletben meghatározott kötelezettségek módosítására, vagy hogy az ilyen kötelezettségek aktualizálása érdekében elfogadjon-e felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

(78) Ami a kapuőröknek az e rendeletben meghatározott kötelezettségek hatályán kívül eső magatartását illeti, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy piaci vizsgálatot indítson az új szolgáltatásokkal és új gyakorlatokkal kapcsolatban annak eldöntése céljából, hogy indokolt-e az e rendeletben meghatározott kötelezettségeket kiegészíteni egy olyan, felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján, amely az e rendelet által az ilyen, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok tekintetében meghatározott felhatalmazás hatálya alá tartozik, illetve egy olyan javaslat előterjesztésével, amely e rendelet módosítására irányul. Ez nem érintheti a Bizottság azon lehetőségét, hogy adott esetben az EUMSZ 101. vagy 102. cikke szerinti eljárást indítson. Ezeket az eljárásokat az 1/2003/EK tanácsi rendeletnek *  megfelelően kell lefolytatni. Súlyos és helyrehozhatatlan kár kockázata miatti sürgős esetekben a Bizottságnak fontolóra kell vennie, hogy az 1/2003/EK rendelet 8. cikkével összhangban ideiglenes intézkedéseket hozzon.

(79) Amennyiben a kapuőrök olyan tisztességtelen vagy az alapvető platformszolgáltatások versengő jellegét korlátozó gyakorlatot folytatnak, amely már szerepel ebben a rendeletben, de amely gyakorlatra az e rendeletben meghatározott kötelezettségek nem vonatkoznak kifejezetten, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy e rendeletet felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján aktualizálja. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján történő aktualizálásokra ugyanaz a vizsgálati előírás vonatkozik, ebből kifolyólag azokat piaci vizsgálatnak kell megelőznie. A Bizottságnak továbbá az ilyen típusú gyakorlatok azonosítása során is előre meghatározott előírást kell alkalmaznia. E jogi előírásnak biztosítania kell, hogy az e rendelet értelmében a kapuőröket bármikor érintő kötelezettségtípusok kellőképpen előreláthatók legyenek.

(80) E rendelet eredményes végrehajtásának és az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében a Bizottságnak határozott vizsgálati és jogérvényesítési hatáskörökkel kell rendelkeznie, amelyek lehetővé teszik az e rendeletben meghatározott szabályok vizsgálatát, érvényesítését és nyomon követését, ugyanakkor biztosítják a jogérvényesítési eljárás összefüggésében a meghallgatáshoz és az iratbetekintéshez való alapvető jog tiszteletben tartását. A Bizottságnak többek közt az e rendelet aktualizálása és felülvizsgálata céljából végzett piaci vizsgálatokhoz is rendelkeznie kell e vizsgálati hatáskörrel.

(81) A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az e rendelet céljából szükséges információkat kérhessen. A Bizottságnak hozzáféréssel kell rendelkeznie különösen a vizsgálatok indításához és lefolytatásához, valamint az e rendeletben meghatározott kötelezettségeknek való megfelelés nyomon követéséhez szükséges minden releváns dokumentumhoz, adathoz, adatbázishoz, algoritmushoz és információhoz, függetlenül attól, hogy kinek a birtokában állnak az ilyen információk, és függetlenül azok formájától vagy formátumától, az adathordozójuktól vagy a tárolásuk helyétől.

(82) A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy közvetlenül felkérje a vállalkozásokat vagy vállalkozások társulásait, hogy bocsássanak rendelkezésre minden releváns bizonyítékot, adatot és információt. A Bizottság számára továbbá lehetővé kell tenni, hogy e rendelet alkalmazásának céljából bármely releváns információt kikérjen az illetékes tagállami hatóságoktól, illetve bármely természetes vagy jogi személytől. A Bizottság valamely határozatának való megfeleléskor a vállalkozások kötelesek ténybeli kérdésekre válaszolni és dokumentumokat rendelkezésre bocsátani.

(83) A Bizottságot fel kell hatalmazni arra is, hogy bármely vállalkozásnál, illetve vállalkozások bármely társulásánál helyszíni vizsgálatokat végezzen, és meghallgasson bármely olyan személyt, aki hasznos információk birtokában lehet, továbbá hogy rögzítse a megtett nyilatkozatokat.

(84) Az ideiglenes intézkedések fontos eszközt jelenthetnek annak biztosítására, hogy a vizsgálat ideje alatt az annak tárgyát képező jogsértés ne eredményezhessen súlyos és helyrehozhatatlan károkat a kapuőrök üzleti felhasználói vagy végfelhasználói számára. Ez az eszköz lényeges az olyan fejlemények megakadályozása szempontjából, amelyeket már rendkívül nehéz lenne visszafordítani a Bizottság által az eljárás lezárásakor hozott határozattal. A Bizottságot ezért fel kell hatalmazni arra, hogy a meg nem felelésről szóló határozat esetleges elfogadása érdekében indított eljárás keretében ideiglenes intézkedéseket rendeljen el. E felhatalmazásnak az olyan esetekre kell vonatkoznia, amikor a Bizottság prima facie megállapította a kapuőr általi kötelezettségszegést, és amikor fennáll a súlyos és helyrehozhatatlan károk kockázata a kapuőrök üzleti felhasználóira vagy végfelhasználóira nézve. Az ideiglenes intézkedések csak meghatározott időre lehetnek alkalmazhatók: vagy az eljárásnak a Bizottság általi lezárásáig vagy egy előre meghatározott időtartamig, amely - amennyiben szükséges és helyénvaló - megújítható.

(85) A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy megtegye az e rendeletben meghatározott kötelezettségek tényleges végrehajtásának, továbbá az e kötelezettségeknek való megfelelésnek a nyomon követéséhez szükséges intézkedéseket. Ezen intézkedések közé tartozik az olyan független külső szakértőknek és ellenőröknek a Bizottság általi kijelölése, akik segítik a Bizottságot ebben a folyamatban, beleértve adott esetben a tagállami illetékes hatóságok, például az adatvédelmi vagy fogyasztóvédelmi hatóságok szakértőit is. Az ellenőrök kijelölésekor a Bizottságnak biztosítania kell a megfelelő rotációt.

(86) Az e rendelet szerinti kötelezettségeknek való megfelelésnek pénzbírság és kényszerítő bírság útján kikényszerí-thetőnek kell lennie. E célból a kötelezettségek nem teljesítése és az eljárási szabályok megszegése miatt megfelelő mértékű pénzbírságokat és kényszerítő bírságokat is meg kell határozni, megfelelő elévülési határidők mellett, az arányosság elvével és a ne bis in idem elvvel összhangban. Az említett elvek tiszteletben tartásának biztosítása érdekében a Bizottságnak és az illetékes nemzeti hatóságoknak koordinálniuk kell jogérvényesítési erőfeszítéseiket. Annak érdekében, hogy a kiszabott pénzbírságok és kényszerítő bírságok összege megfeleljen az elkövetett jogsértések súlyosságának, a Bizottságnak figyelembe kell vennie különösen azokat a pénzbírságokat és kényszerítő bírságokat, amelyeket ugyanazon jogi személyre ugyanazon tények miatt más uniós vagy nemzeti szabályok megsértésével kapcsolatos eljárásokban jogerős határozat útján kiszabtak.

(87) A vállalkozások társulásaira az általuk elkövetett jogsértésekért kiszabott bírságok hatékony beszedésének biztosítása érdekében meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek mellett a Bizottság követelheti a bírság megfizetését a vállalkozások említett társulásának tagjaitól, amennyiben a társulás nem fizetőképes.

(88) Az e rendelet alapján lefolytatott eljárások összefüggésében az érintett vállalkozások részére biztosítani kell a Bizottság általi meghallgatáshoz való jogot, és a meghozott határozatokat széles körben ismertetni kell. A megfelelő ügyintézéshez való jog, valamint az iratbetekintéshez és a meghallgatáshoz való jog biztosítása mellett alapvető fontosságú a bizalmas információk védelme. Továbbá, az információ bizalmas jellegének tiszteletben tartása mellett a Bizottságnak biztosítania kell, hogy a határozathozatal alapjául szolgáló bármely információt olyan mértékben tegye közzé, ami lehetővé teszi a határozat címzettje számára a határozathoz vezető tények és megfontolások megértését. Azt is biztosítani kell, hogy a Bizottság e rendelet alkalmazásában kizárólag az e rendelet értelmében gyűjtött információkat használjon fel, kivéve azokat az eseteket, amelyekben ezt kifejezetten másként irányozzák elő. Végezetül lehetővé kell tenni, hogy bizonyos feltételek mellett bizonyos üzleti dokumentumok, mint például a jogászok és ügyfeleik közötti kommunikáció, bizalmasnak minősüljenek, ha teljesülnek a vonatkozó feltételek.

(89) Amikor a Bizottság közzététel céljából bizalmas információkat nem tartalmazó összefoglalókat készít, hogy ténylegesen lehetővé tegye az érdekelt harmadik felek számára az észrevételeik megtételét, kellő figyelmet kell fordítania a vállalkozásoknak az üzleti titkaik és egyéb bizalmas információik védelméhez fűződő jogos érdekére.

(90) A kapuőrökre alkalmazandó, rendelkezésre álló jogi eszközök koherens és hatékony, kölcsönösen kiegészítő jelleggel történő érvényre juttatása megköveteli, hogy a Bizottság és a nemzeti hatóságok a hatáskörükön belül együttműködjenek és koordinációt folytassanak egymással. A Bizottságnak és a nemzeti hatóságoknak együtt kell működniük és koordinálniuk kell az e rendelet értelmében vett kapuőrökre alkalmazandó, rendelkezésre álló jogi eszközök érvényre juttatásához szükséges intézkedéseiket, valamint tiszteletben kell tartaniuk az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 4. cikke szerinti lojális együttműködés elvét. Lehetővé kell tenni, hogy a nemzeti hatóságok által a Bizottságnak nyújtott támogatás keretében az említett nemzeti hatóságok a Bizottság rendelkezésére bocsássák a birtokukban lévő valamennyi szükséges információt, illetve a Bizottság kérelmére segítsék a Bizottságot hatásköreinek gyakorlásában, hogy ezáltal jobban el tudja látni az e rendelet szerinti feladatait.

(91) A Bizottság az egyetlen olyan hatóság, amely jogosult e rendelet érvényesítésére. A Bizottság támogatása érdekében lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok felhatalmazzák a versenyjogi szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságaikat arra, hogy vizsgálatot folytassanak a kapuőrnek az e rendelet szerinti bizonyos kötelezettségeknek való esetleges meg nem felelése esetén. Ez különösen azokban az esetekben lehet releváns, amikor kezdettől fogva nem állapítható meg, hogy a kapuőr magatartása sértheti-e ezt a rendeletet, azokat a versenyszabályokat, amelyek érvényesítésére az illetékes nemzeti hatóság jogosult, vagy mindkettőt. A versenyszabályok érvényesítéséért felelős illetékes nemzeti hatóságnak jelentést kell tennie a Bizottság részére a kapuőrnek az e rendelet szerinti bizonyos kötelezettségeknek való esetleges meg nem felelésével kapcsolatos megállapításairól annak érdekében, hogy a Bizottság - mint az e rendeletben foglalt rendelkezések érvényesítéséért egyedül felelős szervezet - eljárást indíthasson az esetleges meg nem felelések kivizsgálására.

A Bizottságnak teljes mérlegelési jogkörrel kell rendelkeznie annak eldöntésére, hogy megindítja-e az említett eljárást. Az e rendelet szerinti vizsgálatok közötti átfedések elkerülése érdekében az érintett illetékes nemzeti hatóságnak a kapuőrnek az e rendelet szerinti bizonyos kötelezettségeknek való esetleges meg nem felelésével kapcsolatos első vizsgálati intézkedés meghozatala előtt tájékoztatnia kell a Bizottságot. Az illetékes nemzeti hatóságoknak továbbá szorosan együtt kell működniük és koordinációt kell folytatniuk a Bizottsággal a nemzeti versenyszabályok kapuőrökkel szembeni érvényesítése során, többek között a bírságok megállapítása tekintetében is. E célból tájékoztatniuk kell a Bizottságot, amikor a nemzeti versenyszabályok alapján eljárást kezdeményeznek a kapuőrökkel szemben, valamint azt megelőzően, hogy kötelezettségeket rónának a kapuőrökre az ilyen eljárásokban. A párhuzamosságok elkerülése érdekében lehetővé kell tenni, hogy az 1/2003/EK rendelet 11. cikke szerinti határozattervezettel kapcsolatos tájékoztatás adott esetben az e rendelet szerinti értesítésnek minősüljön.

(92) E rendelet harmonizált alkalmazásának és érvényesítésének szavatolása érdekében fontos biztosítani, hogy a nemzeti hatóságok - beleértve a nemzeti bíróságokat is - minden szükséges információval rendelkezzenek annak biztosítása céljából, hogy határozataik ne legyenek ellentétesek valamely, a Bizottság által e rendelet alapján elfogadott határozattal. A nemzeti bíróságok számára lehetővé kell tenni, hogy kérhessék a Bizottságtól, hogy tájékoztatást vagy véleményt küldjön számukra az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos kérdésekben. A Bizottság számára pedig lehetővé kell tenni, hogy szóbeli vagy írásbeli észrevételeket nyújtson be a nemzeti bíróságokhoz. Ez nem érinti a nemzeti bíróságok azon lehetőségét, hogy az EUMSZ 267. cikke alapján előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtsanak be.

(93) Annak érdekében, hogy e rendelet és a kapuőrökre alkalmazandó egyéb ágazati szabályozások végrehajtása során biztosítva legyen a koherencia és a ténylegesen egymást kiegészítő jelleg, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy igénybe vegye egy, e célra létrehozott magas szintű csoport szakértelmét. Lehetővé kell tenni, hogy az említett magas szintű csoport adott esetben tanácsadással, szakértelemmel és ajánlásokkal segítse a Bizottságot az e rendelet végrehajtásával vagy érvényesítésével kapcsolatos általános ügyekben is. A magas szintű csoportnak a releváns európai szervekből és hálózatokból kell állnia, és összetételének biztosítania kell a magas szintű szakértelmet és a földrajzi egyensúlyt. A magas szintű csoport tagjainak rendszeresen jelentést kell tenniük az általuk képviselt szervek és hálózatok részére a csoport keretében végrehajtott feladataikról, valamint konzultálniuk kell velük e tekintetben.

(94) Mivel a Bizottság által e rendelet alapján hozott határozatok az EUMSZ-szel összhangban a Bíróság általi felülvizsgálat tárgyát képezhetik, az EUMSZ 261. cikkének megfelelően a Bíróságnak korlátlan joghatósággal kell rendelkeznie a pénzbírságok és a kényszerítő bírságok tekintetében.

(95) A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy iránymutatásokat dolgozzon ki annak érdekében, hogy további útmutatást adjon e rendelet különböző vonatkozásaival kapcsolatban, illetve hogy segítséget nyújtson az alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozásoknak az e rendelet szerinti kötelezettségeik teljesítésében. Lehetővé kell tenni, hogy az említett útmutatás különösen a Bizottság által az e rendeletnek való megfelelés ellenőrzése során szerzett tapasztalatokon alapuljon. Az e rendelet szerinti iránymutatások kiadása a Bizottság előjoga és az a Bizottság kizárólagos hatáskörébe tartozik, és nem tekinthető előfeltételként annak biztosítása szempontjából, hogy az érintett vállalkozások vagy a vállalkozások érintett társulásai teljesítsék az e rendelet szerinti kötelezettségeiket.

(96) A kapuőrök egyes kötelezettségeinek - például az adatokhoz való hozzáféréssel, az adathordozhatósággal vagy az interoperabilitással kapcsolatos kötelezettségeknek - a végrehajtását megkönnyítheti a műszaki szabványok alkalmazása. E tekintetben lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy adott esetben és amennyiben szükséges, műszaki szabványok kidolgozására kérje fel az európai szabványügyi szervezeteket.

(97) Annak biztosítása érdekében, hogy az Unióban a digitális ágazatban azok a piacok, amelyeken a kapuőrök jelen vannak, versengő és tisztességes piacok legyenek, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az annak megállapítására szolgáló, e rendelet mellékletében szereplő módszertan módosítására vonatkozóan, hogy teljesülnek-e az aktív végfelhasználókra és az aktív üzleti felhasználókra vonatkozó, a kapuőrnek minősítés alapját képező mennyiségi küszöbértékek, valamint az annak megállapítására alkalmazandó módszertannak az említett mellékletben nem szabályozott további elemei további pontosítására vonatkozóan, hogy teljesülnek-e a kapuőrnek minősítés tekintetében előírt mennyiségi küszöbértékek, továbbá az e rendeletben előírt, meglévő kötelezettségek kiegészítésére vonatkozóan, amennyiben a Bizottság piaci vizsgálat alapján azt állapította meg, hogy aktualizálni kell az alapvető platformszolgáltatások versengő jellegét korlátozó vagy tisztességtelen gyakorlatok elleni fellépést szolgáló kötelezettségeket, és a szóban forgó aktualizálás az e rendeletben az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktusok tekintetében megállapított felhatalmazás hatálya alá tartozik.

(98) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok e rendelet szerinti elfogadásakor különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban *  megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(99) E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következők céljából: hogy meghatározza a kapuőrök által annak érdekében végrehajtandó intézkedéseket, hogy ténylegesen megfeleljenek az e rendelet szerinti kötelezettségeknek; hogy részben vagy teljesen felfüggesszen valamely, kapuőrökre rótt konkrét kötelezettséget; hogy részben vagy teljesen mentesítsen valamely kapuőrt egy konkrét kötelezettség alól; hogy meghatározza a kapuőrök által abban az esetben végrehajtandó intézkedéseket, amikor azok kijátsszák az e rendelet szerinti kötelezettségeket; hogy kapuőrnek minősítés céljából piaci vizsgálatot folytasson le; hogy rendszeres meg nem felelés esetén korrekciós intézkedéseket rendeljen el; hogy ideiglenes intézkedéseket rendeljen el valamely kapuőrrel szemben; hogy valamely kapuőrre nézve kötelező kötelezettségvállalásokat írjon elő; hogy kifejtse a meg nem felelésre vonatkozó megállapítását; hogy meghatározza a kényszerítő bírság végleges összegét; hogy meghatározza a kapuőrök által továbbított értesítések, információszolgáltatások, indokolt kérelmek és szabályozói jelentések formáját, tartalmát és egyéb részleteit; hogy operatív és technikai szabályokat állapítson meg az interoperabilitás megvalósítása, valamint a fogyasztói profilalkotáshoz használt technikák ellenőrzött leírásának módszertana és eljárása tekintetében; hogy gyakorlati szabályokat írjon elő az eljárások, a határidők meghosszabbítása, az eljárások során a jogok gyakorlása, a közzététel feltételei, valamint a Bizottság és a nemzeti hatóságok közötti együttműködés és koordináció tekintetében. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(100) A Bizottság és a tagállamok közötti együttműködés és koordináció gyakorlati vonatkozásairól szóló végrehajtási jogi aktus elfogadására a vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni. Az e rendelet által előirányzott egyéb végrehajtási jogi aktusok esetében a tanácsadó-bizottsági eljárást kell alkalmazni. Ezt az indokolja, hogy ezen egyéb végrehajtási jogi aktusok egyrészt az e rendeletben meghatározott eljárások gyakorlati szempontjaira - ideértve például a különböző eljárási lépések formáját, tartalmát és egyéb részleteit -, valamint a különböző eljárási lépésekre - például az eljárási határidők meghosszabbítására vagy a meghallgatáshoz való jogra - vonatkozó gyakorlati szabályokra vonatkoznak, másrészt a kapuőrökhöz címzett egyedi végrehajtási határozatokra vonatkoznak.

(101) A 182/2011/EU rendelettel összhangban minden tagállamnak képviselettel kell rendelkeznie a tanácsadó bizottságban, és magának kell határoznia a delegációjának összetételéről. Az említett delegációk magukban foglalhatják többek között a tagállamok illetékes hatóságainak olyan szakértőit, akik releváns szakértelemmel rendelkeznek a tanácsadó bizottság elé terjesztett valamely konkrét kérdéssel kapcsolatban.

(102) A visszaélést bejelentő személyek az illetékes hatóságok tudomására hozhatnak olyan új információkat, amelyek segíthetik az illetékes hatóságokat e rendelet megsértése eseteinek felderítésében, és lehetővé tehetik számukra, hogy szankciókat szabjanak ki. Ezért gondoskodni kell arról, hogy megfelelő szabályok legyenek érvényben, amelyek egyrészt lehetővé teszik, hogy a visszaélést bejelentő személyek fel tudják hívni az illetékes hatóságok figyelmét e rendelet tényleges vagy potenciális megsértésének eseteire, másrészt megvédik a visszaélést bejelentő személyeket a megtorlástól. E célból e rendeletben elő kell írni, hogy az (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelv *  alkalmazandó e rendelet megsértésének bejelentésére és az e jogsértéseket bejelentő személyek védelmére.

(103) A jogbiztonság fokozása érdekében azt, hogy az (EU) 2019/1937 irányelv e rendelet értelmében alkalmazandó e rendelet megsértésének bejelentésére és az e jogsértéseket bejelentő személyek védelmére, bele kell foglalni az említett irányelvbe. Az (EU) 2019/1937 irányelv mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell. A tagállamoknak kell gondoskodniuk arról, hogy az említett módosítás az (EU) 2019/1937 irányelvvel összhangban elfogadott átültető intézkedéseikben is megjelenjen, habár a tagállami átültető intézkedések elfogadása nem feltétele annak, hogy az említett irányelv e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától kezdve alkalmazandó legyen e rendelet megsértésének bejelentésére és az e jogsértéseket bejelentő személyek védelmére.

(104) A fogyasztók számára lehetővé kell tenni, hogy az e rendelet alapján a kapuőrökre rótt kötelezettségekkel kapcsolatos jogaikat az (EU) 2020/1828 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel *  összhangban képviseleti keresetek útján érvényesíthessék. E célból e rendeletnek elő kell írnia, hogy az (EU) 2020/1828 irányelv alkalmazandó legyen azokra a képviseleti keresetekre, amelyeket e rendelet rendelkezéseinek a kapuőrök által elkövetett olyan megsértéseivel szemben indítanak, amelyek sértik vagy sérthetik a fogyasztók kollektív érdekeit. Az említett irányelv mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell. A tagállamoknak kell gondoskodniuk arról, hogy az említett módosítás az (EU) 2020/1828 irányelvvel összhangban elfogadott átültető intézkedéseikben is megjelenjen, habár az erre vonatkozó tagállami átültető intézkedések elfogadása nem feltétele annak, hogy az említett irányelv alkalmazandó legyen ezekre a képviseleti keresetekre. Az (EU) 2020/1828 irányelv azon képviseleti keresetekre való alkalmazhatóságának, amelyeket e rendelet rendelkezéseinek a kapuőrök által elkövetett olyan megsértéseivel szemben indítanak, amelyek sértik vagy sérthetik a fogyasztók kollektív érdekeit, az említett irányelv átültetéséhez szükséges tagállami törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések alkalmazásának kezdőnapjától, illetve e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától kell kezdődnie, a két időpont közül a későbbit figyelembe véve.

(105) A Bizottságnak rendszeres időközönként értékelnie kell e rendeletet, és szorosan nyomon kell követnie annak az onlineplatform-gazdaságban a kereskedelmi kapcsolatok terén érvényesülő versengő és tisztességes jellegre gyakorolt hatásait különösen annak megállapítása céljából, hogy a releváns technológiai vagy kereskedelmi feltételek változásai tükrében szükség van-e azok módosítására. Az említett értékelésnek tartalmaznia kell az alapvető platformszolgáltatások jegyzékének, valamint a kapuőrökre vonatkozó kötelezettségeknek a rendszeres felülvizsgálatát, valamint ezek érvényesítését annak biztosítása érdekében, hogy a digitális piacok Unió-szerte versengők és tisztességesek legyenek. Ezzel összefüggésben a Bizottságnak értékelnie kell a számfüggetlen elektronikus hírközlési szolgáltatások interoperabilitásával kapcsolatos kötelezettség hatályát is. A digitális ágazatban zajló változások széles körű felmérése érdekében az értékelésnek figyelembe kell vennie a tagállamok és az érdekelt felek tapasztalatait is. E tekintetben lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy a 2018. április 26-i C(2018) 2393 bizottsági határozattal első ízben létrehozott onlineplatform-gazdasági megfigyelőközpont által a részére benyújtott véleményeket és jelentéseket is figyelembe vegye. Az értékelést követően a Bizottságnak megfelelő intézkedéseket kell tennie. A Bizottságnak fenn kell tartania a közös jogok és értékek magas szintű védelmét és tiszteletben tartását, különös tekintettel az egyenlő bánásmódra és a megkülönböztetésmentességre, és erre a célkitűzésre az ezen rendeletben előírt gyakorlatok és kötelezettségek értékelése és felülvizsgálata során is törekednie kell.

(106) A költségvetési eljárás sérelme nélkül és a meglévő pénzügyi eszközök révén megfelelő emberi, pénzügyi és technikai erőforrásokat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátani annak biztosítása érdekében, hogy e rendelet végrehajtása tekintetében hatékonyan elláthassa feladatait és gyakorolhassa hatáskörét.

(107) Mivel e rendelet célját, nevezetesen az innováció, a digitális termékek és szolgáltatások kiváló minősége, a tisztességes és versenyképes árak, valamint a digitális ágazatban a végfelhasználók részére a kiváló minőség és választék előmozdítása érdekében általánosságban a versengő és tisztességes digitális ágazat, különösen pedig az alapvető platformszolgáltatások biztosítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a kapuőrök üzleti modellje és működésük, valamint működésük terjedelme és hatása miatt ez a cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az EUSZ 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(108) Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének megfelelően konzultációra került sor, és a biztos 2021. február 10-én véleményt nyilvánított * .

(109) Ez a rendelet tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartája - különösen annak 16., 47. és 50. cikke - által elismert alapvető jogokat és elveket. Ennek megfelelően e rendelet értelmezése és alkalmazása során tiszteletben kell tartani az említett jogokat és elveket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) E rendelet célja, hogy hozzájáruljon a belső piac megfelelő működéséhez azáltal, hogy olyan harmonizált szabályokat határoz meg, amelyek az egész Unióban minden vállalkozás számára biztosítják, hogy a digitális ágazat azon piacai, amelyeken kapuőrök vannak jelen, versengők és tisztességesek legyenek, az üzleti felhasználók és a végfelhasználók javát szolgálva.

(2) Ez a rendelet a kapuőrök által az Unióban letelepedett üzleti felhasználók részére vagy az Unióban letelepedett vagy ott tartózkodó végfelhasználók részére nyújtott vagy kínált alapvető platformszolgáltatásokra vonatkozik, függetlenül a kapuőrök székhelyétől vagy tartózkodási helyétől és a szolgáltatásnyújtásra egyébként alkalmazandó jogtól.

(3) Ez a rendelet nem alkalmazandó a következőkkel kapcsolatos piacokra:

a) az (EU) 2018/1972 irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározott elektronikus hírközlő hálózatok;

b) az (EU) 2018/1972 irányelv 2. cikkének 4. pontjában meghatározott elektronikus hírközlési szolgáltatások, kivéve a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokkal kapcsolatos piacokat.

(4) Az (EU) 2018/1972 irányelv 2. cikkének 5. pontjában meghatározott személyközi hírközlési szolgáltatásokat illetően e rendelet nem érinti a nemzeti szabályozó hatóságoknak és egyéb illetékes hatóságoknak az említett irányelv 61. cikkében meghatározott hatáskörét és feladatkörét.

(5) A belső piac széttagoltságának elkerülése érdekében a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedéseikkel nem róhatnak a kapuőrökre további kötelezettségeket azért, hogy biztosítsák a versengő és tisztességes piacokat. E rendelet egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy kötelezettségeket írjanak elő a vállalkozások - köztük az alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozások - számára az e rendelet hatályán kívül eső kérdéseket illetően, feltéve hogy az említett kötelezettségek az uniós joggal összeegyeztethetők és nem abból erednek, hogy az érintett vállalkozások az e rendelet értelmében vett kapuőri jogállással rendelkeznek.

(6) Ez a rendelet nem érinti az EUMSZ 101. és 102. cikkének alkalmazását. Nem érinti továbbá a következők alkalmazását:

a) a versenykorlátozó megállapodásokat, a vállalkozások társulásai által hozott döntéseket, az összehangolt magatartásokat és az erőfölénnyel való visszaélést tiltó nemzeti versenyszabályok;

b) az egyoldalú magatartás más formáit tiltó nemzeti versenyszabályok, amennyiben azokat a kapuőröktől eltérő vállalkozásokra alkalmazzák, vagy amelyek további kötelezettségeket rónak a kapuőrökre; és

c) a 139/2004/EK tanácsi rendelet *  és az összefonódás-ellenőrzésre vonatkozó nemzeti szabályok.

(7) A nemzeti hatóságok nem hozhatnak olyan határozatokat, amelyek ellentétesek a Bizottság által az e rendelet értelmében elfogadott bármely határozattal. A Bizottság és a tagállamok szorosan együttműködnek egymással és koordinálják jogérvényesítési intézkedéseiket a 37. és 38. cikkben megállapított elvek alapján.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. „kapuőr”: a 3. cikk értelmében kapuőrnek minősített, alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás;

2. „alapvető platformszolgáltatás”: az alábbiak bármelyike:

a) online közvetítő szolgáltatás;

b) online keresőprogram;

c) online közösségi hálózati szolgáltatás;

d) videomegosztóplatform-szolgáltatás;

e) számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatás;

f) operációs rendszer;

g) webböngésző;

h) virtuális asszisztens;

i) felhőszolgáltatás;

j) online hirdetési szolgáltatás, beleértve a hirdetési hálózatokat, a hirdetési piactereket és bármely egyéb hirdetésközvetítő szolgáltatást, amelyet az a)-i) pontban felsorolt alapvető platformszolgáltatások bármelyikét nyújtó vállalkozás nyújt;

3. „az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás”: az (EU) 2015/1535 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott bármely szolgáltatás;

4. „digitális ágazat”: az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások révén vagy azokon keresztül nyújtott termékek és szolgáltatások ágazata;

5. „online közvetítő szolgáltatás”: az (EU) 2019/1150 rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott online közvetítő szolgáltatás;

6. „online keresőprogram”: az (EU) 2019/1150 rendelet 2. cikkének 5. pontjában meghatározott online keresőprogram;

7. „online közösségi hálózati szolgáltatás”: olyan platform, amely lehetővé teszi a végfelhasználók számára, hogy több eszközön keresztül kapcsolódjanak és kommunikáljanak egymással, tartalmakat osszanak meg és más felhasználókat és tartalmakat fedezzenek fel, különösen csevegések, bejegyzések, videók és ajánlások révén;

8. „videomegosztóplatform-szolgáltatás”: a 2010/13/EU irányelv 1. cikke (1) bekezdésének aa) pontjában meghatározott videómegosztóplatform-szolgáltatás;

9. „számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatás”: az (EU) 2018/1972 irányelv 2. cikkének 7. pontjában meghatározott számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatás;

10. „operációs rendszer”: olyan rendszerszoftver, amely a hardver vagy szoftver alapfunkcióit ellenőrzi, és lehetővé teszi a szoftveralkalmazások számára, hogy fussanak rajta;

11. „webböngésző”: olyan szoftveralkalmazás, amely lehetővé teszi a végfelhasználók számára, hogy hozzáférjenek a hálózatokhoz, például az internethez kapcsolódó szervereken tárolt webes tartalmakhoz és interakciót folytassanak azokkal, ideértve az önálló webböngészőket, valamint a szoftverekbe beépített vagy beágyazott, illetve ehhez hasonló webböngészőket is;

12. „virtuális asszisztens”: olyan szoftver, amely képes hangalapú, képi vagy írott, gesztusokon vagy mozdulatokon alapuló utasításokat, feladatokat vagy kérdéseket feldolgozni, és amely ezen utasítások, feladatok vagy kérdések alapján hozzáférést biztosít más szolgáltatásokhoz, illetve összekapcsolt fizikai eszközöket vezérel;

13. „felhőszolgáltatás”: az (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelv *  4. cikkének 19. pontjában meghatározott „felhőalapú számítástechnikai szolgáltatás”;

14. „szoftveralkalmazás-áruház”: olyan online közvetítő szolgáltatás, amely közvetített termékként vagy szolgáltatásként szoftveralkalmazásokra összpontosít;

15. „szoftveralkalmazás”: operációs rendszeren futó bármely digitális termék vagy szolgáltatás;

16. „pénzforgalmi szolgáltatás”: az (EU) 2015/2366 irányelv 4. cikkének 3. pontjában meghatározott pénzforgalmi szolgáltatás;

17. „pénzforgalmi szolgáltatást támogató technikai szolgáltatás”: az (EU) 2015/2366 irányelv 3. cikkének j) pontjának értelmében vett szolgáltatás;

18. „alkalmazáson belüli vásárlásra szolgáló fizetési rendszer”: olyan szoftveralkalmazás, szolgáltatás vagy felhasználói felület, amely elősegíti digitális tartalmak vagy digitális szolgáltatások - többek között tartalmak, előfizetések, funkciók vagy funkcionalitások - szoftveralkalmazáson belüli megvásárlását és az ilyen vásárlásért történő fizetést;

19. „azonosítási szolgáltatás”: olyan, az alapvető platformszolgáltatásokkal együtt vagy azok támogatása céljából nyújtott szolgáltatástípus, amely az alkalmazott technológiától függetlenül lehetővé teszi a végfelhasználók vagy üzleti felhasználók azonosságának ellenőrzését;

20. „végfelhasználó”: az alapvető platformszolgáltatást igénybe vevő természetes vagy jogi személy, az üzleti felhasználó kivételével;

21. „üzleti felhasználó”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely kereskedelmi vagy szakmai minőségében eljárva alapvető platformszolgáltatásokat vesz igénybe áruk vagy szolgáltatások végfelhasználók részére történő értékesítése céljából vagy annak során;

22. „rangsorolás”: az online közvetítő szolgáltatásokon, online közösségi hálózati szolgáltatásokon, videomegosz-tóplatform-szolgáltatásokon vagy virtuális asszisztenseken keresztül kínált áruknak és szolgáltatásoknak biztosított relatív elsőbbség, illetve az online keresőprogramok által a keresési eredményekhez rendelt relevancia, ahogyan azokat az online közvetítő szolgáltatást nyújtó vállalkozások, az online közösségi hálózati szolgáltatások, a videomegosztóplatform-szolgáltatások, virtuális asszisztensek vagy az online keresőprogramok megjelenítik, strukturálják vagy kommunikálják, függetlenül az ilyen megjelenítéshez, strukturáláshoz vagy kommunikációhoz használt technológiai eszközöktől, valamint attól, hogy csak egyetlen eredményt jelenítenek-e meg vagy kommunikálnak-e;

23. „keresési eredmény”: tetszőleges formátumú - így például szöveges, grafikus, hangalapú vagy egyéb - információ, amelyet egy keresési lekérdezésre adott válaszként és ahhoz kapcsolódóan szolgáltatnak, tekintet nélkül arra, hogy a kapott információ fizetett vagy nem fizetett találat, közvetlen válasz, vagy az organikus találatokkal összefüggésben kínált, azokkal együttesen megjelenített, illetve azokba részlegesen vagy teljesen beágyazott termék, szolgáltatás vagy információ-e;

24. „adat”: aktusok, tények vagy információk bármilyen digitális megjelenítése, vagy az ilyen aktusok, tények és információk összeállításai, ideértve a hang-, kép- vagy audiovizuális felvétel formájában történő megjelenítést is;

25. „személyes adat”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 1. pontjában meghatározott személyes adat;

26. „nem személyes adat”: személyes adatoktól eltérő adat;

27. „vállalkozás”: gazdasági tevékenységet folytató szervezet, függetlenül a jogállásától és a finanszírozásának módjától, ideértve minden kapcsolt vállalkozást, amely csoportot alkot egy vállalkozás által egy másik vállalkozás felett gyakorolt közvetlen vagy közvetett irányításon keresztül;

28. „irányítás”: valamely vállalkozás feletti meghatározó befolyás gyakorlásának lehetősége, a 139/2004/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése értelmében;

29. „interoperabilitás”: az információcserére és az egymással interfészeken keresztül vagy más megoldások révén kicserélt információk kölcsönös felhasználására való képesség, amely révén valamennyi hardver- és szoftverelem hatékonyan képes együttműködni más hardver- és szoftverelemekkel és a felhasználókkal minden olyan módon, ahogyan rendeltetésszerűen működniük kell;

30. „forgalom”: a vállalkozás által kapott, a 139/2004/EK rendelet 5. cikke (1) bekezdésének értelmében vett összeg;

31. „profilalkotás”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 4. pontjában meghatározott profilalkotás;

32. „hozzájárulás”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 11. pontjában meghatározott hozzájárulás;

33. „nemzeti bíróság”: az EUMSZ 267. cikkének értelmében vett tagállami bíróság.

II. FEJEZET

KAPUŐRÖK

3. cikk

Kapuőrré minősítés

(1) Egy vállalkozást kapuőrnek kell minősíteni, amennyiben:

a) jelentős hatást gyakorol a belső piacra;

b) olyan alapvető platformszolgáltatást nyújt, amely fontos kapuként szolgál az üzleti felhasználók számára a végfelhasználók eléréséhez; és

c) megszilárdult és tartós pozíciót élvez működése során, vagy a közeljövőben várhatóan ilyen pozícióra tesz szert.

(2) Az alábbi esetekben vélelmezni kell, hogy egy vállalkozás teljesíti az (1) bekezdésben foglalt, vonatkozó követelményeket:

a) az (1) bekezdés a) pontja tekintetében, amennyiben a vállalkozás az Unióban legalább 7,5 milliárd EUR összegű éves forgalmat bonyolított az elmúlt három pénzügyi év mindegyikében, vagy átlagos tőkepiaci értéke vagy ekvivalens valós piaci értéke a legutóbbi pénzügyi évben legalább 75 milliárd EUR volt, és legalább három tagállamban nyújtja ugyanazt az alapvető platformszolgáltatást;

b) az (1) bekezdés b) pontja tekintetében, amennyiben a vállalkozás olyan alapvető platformszolgáltatást nyújt, amely - a mellékletben meghatározott módszertannal és mutatókkal összhangban azonosítva és kiszámítva - a legutóbbi pénzügyi évben havonta legalább 45 millió, az Unió területén letelepedett vagy ott tartózkodó aktív végfelhasználóval, valamint évente legalább 10 000 aktív, az Unió területén letelepedett üzleti felhasználóval rendelkezett;

c) az (1) bekezdés c) pontja tekintetében, amennyiben az e bekezdés b) pontja szerinti küszöbértékek az elmúlt három pénzügyi év mindegyikében teljesültek.

(3) Amennyiben az alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás a (2) bekezdésben foglalt összes küszöbértéket eléri, erről haladéktalanul, de minden esetben a küszöbértékek elérését követő két hónapon belül értesítenie kell a Bizottságot, és meg kell küldenie részére a (2) bekezdésben meghatározott releváns információkat. Az említett értesítésnek tartalmaznia kell a (2) bekezdésben meghatározott releváns információkat a vállalkozás minden olyan alapvető platformszolgáltatására vonatkozóan, amely eléri a (2) bekezdés b) pontjában említett küszöbértékeket. Amikor egy korábban kapuőrnek minősített vállalkozás egy további alapvető platformszolgáltatása eléri a (2) bekezdés b) és c) pontjában említett küszöbértékeket, az említett vállalkozásnak az említett küszöbértékek elérését követő két hónapon belül értesítenie kell erről a Bizottságot.

Amennyiben az alapvető platformszolgáltatást nyújtó vállalkozás nem értesíti a Bizottságot e bekezdés első albekezdése szerint, és a Bizottság által a 21. cikk szerinti információkérésben meghatározott határidőn belül nem bocsátja rendelkezésére az összes olyan releváns információt, amelyre a Bizottságnak szüksége van az érintett vállalkozás e cikk (4) bekezdése alapján történő kapuőrré minősítéséhez, a Bizottság ennek ellenére jogosult arra, hogy a rendelkezésére álló információk alapján az említett vállalkozást kapuőrnek minősítse.

Amennyiben az alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás eleget tesz az e bekezdés második albekezdése szerinti információkérésnek, vagy amennyiben az információ nyújtására az említett albekezdésben említett határidő lejártát követően kerül sor, a Bizottság a (4) bekezdésben meghatározott eljárást alkalmazza.

(4) A Bizottság indokolatlan késedelem nélkül és legkésőbb a (3) bekezdésben említett teljes körű információ kézhezvételét követő 45 munkanapon belül kapuőrnek minősíti azt az alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozást, amely a (2) bekezdésben foglalt valamennyi küszöbértéket eléri.

(5) Az alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás az általa küldött értesítéssel együtt kellően megalapozott érveket terjeszthet elő annak bizonyítására, hogy annak ellenére, hogy a (2) bekezdésben foglalt valamennyi küszöbértéket eléri, az adott alapvető platformszolgáltatások működési körülményei miatt kivételesen nem felel meg az (1) bekezdésben felsorolt követelményeknek.

Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás által az első albekezdés értelmében előterjesztett érvek nem kellően megalapozottak, mivel nem kérdőjelezik meg nyilvánvalóan az e cikk (2) bekezdésében foglalt vélelmeket, akkor a 17. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárás alkalmazása nélkül, a (4) bekezdésben említett határidőn belül elutasíthatja az említett érveket.

Ha az alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás olyan, kellően megalapozott érveket terjeszt elő, amelyek nyilvánvalóan megkérdőjelezik az e cikk (2) bekezdésében foglalt vélelmeket, akkor a Bizottság - e bekezdés első albekezdése ellenére - az e cikk (4) bekezdésében említett határidőn belül megindíthatja a 17. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárást.

Ha a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy az alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás nem tudta bizonyítani, hogy az általa nyújtott alapvető platformszolgáltatások nem felelnek meg az e cikk (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, akkor a 17. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban kapuőrnek minősíti az említett vállalkozást.

(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 49. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy kiegészítse ezt a rendeletet azon módszertan meghatározásával, amely révén megállapítható, hogy teljesülnek-e az e cikk (2) bekezdésében meghatározott mennyiségi küszöbértékek, és hogy az említett módszertant szükség szerint rendszeresen hozzáigazítsa a piaci és technológiai fejleményekhez.

(7) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 49. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a mellékletben meghatározott módszertannak és mutatók jegyzékének naprakésszé tételével módosítsa ezt a rendeletet.

(8) A Bizottság a 17. cikkben megállapított eljárással összhangban kapuőrnek minősít minden olyan, alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozást, amely e cikk (1) bekezdésének minden egyes követelményét teljesíti, de nem éri el az e cikk (2) bekezdésében foglalt küszöbértékek mindegyikét.

E célból a Bizottság figyelembe veszi a következő elemek némelyikét vagy mindegyikét, amennyiben azok a vizsgált, alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás szempontjából relevánsak:

a) az említett vállalkozás mérete, a forgalmát és a tőkepiaci értékét, a műveleteit és a pozícióját is beleértve;

b) azon üzleti felhasználók száma, amelyek a végfelhasználók eléréséhez az alapvető platformszolgáltatást használják, valamint a végfelhasználók száma;

c) a hálózati hatások és az adatvezéreltségből fakadó előnyök, különös tekintettel az említett vállalkozás személyes és nem személyes adatokhoz való hozzáférésére és az ilyen adatok gyűjtésére, illetve a vállalkozás elemzési képességeire;

d) minden olyan méretbeli és tevékenységi kört érintő hatás, amelynek előnyeit a vállalkozás élvezi, az adatok és adott esetben az Unión kívüli tevékenységei vonatkozásában is;

e) az üzleti felhasználók vagy a végfelhasználók foglyul ejtése, beleértve a szolgáltatóváltás költségeit, valamint az üzleti felhasználók és a végfelhasználók azon képességét csökkentő viselkedési torzításokat, hogy váltsanak vagy párhuzamosan több platformot használjanak;

f) az említett vállalkozás konglomerált vállalati struktúrája vagy vertikális integrációja, amely például lehetővé teszi az említett vállalkozás számára a kereszttámogatást, a különböző forrásokból származó adatok kombinálását vagy pozíciójának kihasználását; vagy

g) egyéb strukturális üzleti vagy szolgáltatási jellemzők.

A Bizottság az e bekezdés szerinti értékelésének elvégzése során figyelembe veszi a második albekezdésben felsorolt elemekkel kapcsolatos előrelátható fejleményeket, többek között minden olyan tervezett összefonódást is, amely egy másik, alapvető platformszolgáltatásokat vagy a digitális ágazatban más szolgáltatásokat nyújtó vállalkozást érint, vagy lehetővé teszi az adatgyűjtést.

Amennyiben egy alapvető platformszolgáltatást nyújtó vállalkozás, amely nem teljesíti a (2) bekezdésben foglalt mennyiségi küszöbértékeket, jelentős mértékben nem tesz eleget a Bizottság által előírt vizsgálati intézkedéseknek, és e mulasztás azután is fennmarad, hogy az említett vállalkozást felszólították, hogy észszerű határidőn belül tegyen eleget az intézkedéseknek és nyújtsa be észrevételeit, a Bizottság a rendelkezésére álló tények alapján kapuőrnek minősítheti az említett vállalkozást.

(9) A Bizottság minden egyes, a (4) vagy a (8) bekezdés alapján kapuőrnek minősített vállalkozás esetében felsorolja a minősítő határozatban azokat a releváns alapvető platformszolgáltatásokat, amelyeket az érintett vállalkozáson belül nyújtanak, és amelyek az (1) bekezdés b) pontjában említettek szerint külön-külön fontos kapuként szolgálnak az üzleti felhasználók számára a végfelhasználók eléréséhez.

(10) Az azt követő 6 hónapon belül, hogy az alapvető platformszolgáltatást felvették az e cikk (9) bekezdése szerinti minősítő határozatba, a kapuőrnek teljesítenie kell az 5., 6. és 7. cikkben megállapított kötelezettségeket.

4. cikk

A kapuőri státusz felülvizsgálata

(1) A Bizottság kérésre vagy saját kezdeményezésére bármikor újravizsgálhatja, módosíthatja vagy hatályon kívül helyezheti a 3. cikk alapján elfogadott minősítő határozatot, a következő okok egyike miatt:

a) a minősítő határozat alapjául szolgáló bármely tényben érdemi változás történt;

b) a minősítő határozat alapját hiányos, pontatlan vagy félrevezető információk képezték.

(2) A Bizottság rendszeres időközönként és legalább 3 évente felülvizsgálja, hogy a kapuőrök továbbra is megfelelnek-e a 3. cikk (1) bekezdésében megállapított követelményeknek. Az említett felülvizsgálat annak vizsgálatára is kiterjed, hogy módosításra szorul-e a kapuőr azon alapvető platformszolgáltatásainak a jegyzéke, amelyek a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említettek szerint külön-külön fontos kapuként szolgálnak az üzleti felhasználók számára a végfelhasználók eléréséhez. E felülvizsgálatok a kapuőr kötelezettségei tekintetében nem bírnak felfüggesztő hatállyal.

A Bizottság évente legalább egyszer azt is megvizsgálja, hogy az alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó új vállalkozások megfelelnek-e az említett követelményeknek.

Amennyiben a Bizottság az első albekezdés szerinti felülvizsgálatok alapján megállapítja, hogy az alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás kapuőrré minősítésének alapjául szolgáló tények megváltoztak, határozatot hoz a minősítő határozat megerősítéséről, módosításáról vagy hatályon kívül helyezéséről.

(3) A Bizottság közzéteszi és frissíti a kapuőrök jegyzékét és azon alapvető platformszolgáltatások jegyzékét, amelyek tekintetében a kapuőröknek folyamatosan teljesíteniük kell a III. fejezetben megállapított kötelezettségeket.

III. FEJEZET

A KAPUŐRÖK VERSENGŐ JELLEGET KORLÁTOZÓ VAGY TISZTESSÉGTELEN GYAKORLATAI

5. cikk

A kapuőrökre vonatkozó kötelezettségek

(1) A kapuőrnek minden olyan alapvető platformszolgáltatása tekintetében meg kell felelnie az e cikkben foglalt valamennyi kötelezettségnek, amely a 3. cikk (9) bekezdésével összhangban fel van sorolva a minősítő határozatban.

(2) A kapuőr:

a) nem kezelheti online hirdetési szolgáltatások nyújtása céljából olyan végfelhasználók személyes adatait, akik a kapuőr alapvető platformszolgáltatásait igénybe vevő harmadik felek szolgáltatásait veszik igénybe;

b) a releváns alapvető platformszolgáltatásokból származó személyes adatokat nem kapcsolhatja össze sem az általa nyújtott bármely további alapvető platformszolgáltatásból vagy az általa nyújtott bármely egyéb szolgáltatásból származó személyes adatokkal, sem pedig harmadik fél által nyújtott szolgáltatásokból származó személyes adatokkal;

c) a releváns alapvető platformszolgáltatásokból származó személyes adatokat nem használhatja fel általa külön nyújtott egyéb szolgáltatások - például egyéb alapvető platformszolgáltatások - céljára, és fordítva; és

d) a végfelhasználókat nem léptetheti be a kapuőr más szolgáltatásaiba személyes adatok összekapcsolása céljából,

kivéve, ha a végfelhasználó számára konkrét választási lehetőséget kínáltak fel, és a végfelhasználó az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikke 11. pontjának és 7. cikkének értelmében a hozzájárulását adta.

Amennyiben az első albekezdés alkalmazásában adott hozzájárulást a végfelhasználó megtagadta vagy visszavonta, a kapuőr egy éven belül nem ismételheti meg egynél többször a hozzájárulás iránti kérelmét ugyanarra a célra.

Ez a bekezdés nem érinti a kapuőr azon lehetőségét, hogy adott esetben az (EU) 2016/679 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c), d) és e) pontjára hivatkozzon.

(3) A kapuőr nem akadályozhatja meg az üzleti felhasználókat abban, hogy harmadik fél által nyújtott online közvetítő szolgáltatásokon keresztül vagy saját közvetlen online értékesítési csatornájukon keresztül ugyanazokat a termékeket vagy szolgáltatásokat kínálják a végfelhasználók részére olyan árakon vagy feltételek mellett, amelyek eltérnek a kapuőr online közvetítő szolgáltatásán keresztül kínáltaktól.

(4) A kapuőrnek díjmentesen lehetővé kell tennie az üzleti felhasználók számára, hogy a kapuőr alapvető platformszolgáltatásán vagy más csatornákon keresztül megszerzett végfelhasználók számára akár különböző feltételek mellett is ajánlatokat tegyenek és népszerűsítsék azokat, és e végfelhasználókkal szerződéseket kössenek, függetlenül attól, hogy e célból a kapuőr alapvető platformszolgáltatásait veszik-e igénybe.

(5) A kapuőrnek lehetővé kell tennie a végfelhasználók számára, hogy valamely üzleti felhasználó szoftveralkalmazásán keresztül, a kapuőr alapvető platformszolgáltatásai révén hozzáférjenek tartalmakhoz, előfizetésekhez, funkciókhoz vagy egyéb elemekhez és használják azokat, még abban az esetben is, ha ezeket az elemeket az említett végfelhasználók a kapuőr alapvető platformszolgáltatásainak igénybevétele nélkül szerezték be az érintett üzleti felhasználótól.

(6) A kapuőr sem közvetlenül, sem közvetve nem akadályozhatja vagy korlátozhatja az üzleti felhasználókat vagy a végfelhasználókat abban, hogy a vonatkozó uniós vagy nemzeti jognak való, a kapuőr általi meg nem felelés kérdését a kapuőr bármely gyakorlatával kapcsolatban felvessék bármely érintett hatóságnál, beleértve a nemzeti bíróságokat is. Ez nem érinti az üzleti felhasználók és a kapuőrök azon jogát, hogy megállapodásaikban meghatározzák a jogszerű panaszkezelési mechanizmusok igénybevételének a feltételeit.

(7) Az üzleti felhasználók által a kapuőr alapvető platformszolgáltatásainak igénybevételével nyújtott szolgáltatások esetében a kapuőr nem írhatja elő a végfelhasználók számára, hogy az ő azonosítási szolgáltatását, webböngésző-motorját, pénzforgalmi szolgáltatását vagy pénzforgalmi szolgáltatások nyújtását támogató technikai szolgáltatását - például alkalmazáson belüli vásárlásra szolgáló fizetési rendszerét - használják, illetve nem írhatja elő az üzleti felhasználók számára, hogy az említetteket használják, kínálják, illetve együttműködjenek azokkal.

(8) A kapuőr nem írhatja elő az üzleti felhasználók vagy végfelhasználók számára, hogy feliratkozzanak vagy regisztráljanak a 3. cikk (9) bekezdése szerint a minősítő határozatban felsorolt bármely további alapvető platformszolgáltatásra vagy a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti küszöbértékeket teljesítő bármely egyéb alapvető platformszolgáltatásra annak feltételeként, hogy az említett kapuőrnek az említett cikk alapján a minősítő határozatban felsorolt alapvető platformszolgáltatásai közül valamelyiket használhassák, ahhoz hozzáférhessenek, illetve arra feliratkozhassanak vagy regisztrálhassanak.

(9) A kapuőrnek mindazon hirdetőnek, amelyeknek online hirdetési szolgáltatásokat nyújt, illetve a hirdetők által felhatalmazott harmadik feleknek a hirdető kérésére díjmentesen és napi szinten tájékoztatást kell nyújtania a hirdető által feladott minden egyes hirdetésre vonatkozóan, nevezetesen az alábbiak tekintetében:

a) az adott hirdető által fizetett ár és díjak - beleértve az esetleges levonásokat és pótdíjakat is - a kapuőr által nyújtott minden egyes érintett online hirdetési szolgáltatást illetően;

b) a hirdetés-közzétevő által kapott díjazás - beleértve az esetleges levonásokat és pótdíjakat is - amennyiben a hirdetésközzétevő hozzájárul ehhez; és

c) azok a mérőszámok, amelyek alapján az egyes árakat, díjakat és díjazásokat kiszámítják.

Amennyiben egy hirdetés-közzétevő megtagadja a kapott díjazással kapcsolatos információk megosztásához való, az első albekezdés b) pontjában említettek szerinti hozzájárulást, a kapuőrnek minden egyes hirdetőt díjmentesen tájékoztatnia kell az adott hirdetés-közzétevő által az érintett hirdetések vonatkozásában kapott napi átlagos díjazásról, beleértve az esetleges levonásokat és pótdíjakat is.

(10) A kapuőrnek mindazon hirdetés-közzétevőnek, amelyeknek online hirdetési szolgáltatásokat nyújt, illetve a hirdetés-közzétevők által megbízott harmadik feleknek a hirdetés-közzétevő kérésére díjmentesen és napi szinten tájékoztatást kell nyújtania a hirdetés-közzétevő portfóliójában szereplő minden egyes közzétett hirdetésre vonatkozóan, nevezetesen az alábbiak tekintetében:

a) az adott hirdetés-közzétevő által kapott díjazás és az általa fizetett díjak - beleértve az esetleges levonásokat és pótdíjakat is - a kapuőr által nyújtott minden egyes érintett online hirdetési szolgáltatást illetően;

b) a hirdető által fizetett ár - beleértve az esetleges levonásokat és pótdíjakat is - amennyiben a hirdető hozzájárul ehhez; és

c) azok a mérőszámok, amelyek alapján az egyes árakat és díjazásokat kiszámítják.

Amennyiben egy hirdető megtagadja az információk megosztásához való hozzájárulást, a kapuőrnek minden egyes hirdetés-közzétevőt díjmentesen tájékoztatnia kell az adott hirdető által az érintett hirdetések vonatkozásában fizetett napi átlagos árról, beleértve az esetleges levonásokat és pótdíjakat is.

6. cikk

A kapuőrökre vonatkozó, a 8. cikk szerint tovább pontosítható kötelezettségek

(1) A kapuőrnek minden olyan alapvető platformszolgáltatása tekintetében meg kell felelnie az e cikkben foglalt valamennyi kötelezettségnek, amely a 3. cikk (9) bekezdésével összhangban fel van sorolva a minősítő határozatban.

(2) A kapuőr az üzleti felhasználókkal való verseny során nem használhatja fel azokat a nyilvánosan nem elérhető adatokat, amelyek az érintett alapvető platformszolgáltatásoknak vagy az azokkal együtt vagy az azok támogatása céljából nyújtott szolgáltatásoknak az említett üzleti felhasználók általi használatával összefüggésben keletkeznek, vagy amelyeket az érintett alapvető platformszolgáltatások vagy az azokkal együtt vagy azok támogatása céljából nyújtott szolgáltatások üzleti felhasználói adtak meg, beleértve az ezen üzleti felhasználók ügyfelei által generált vagy megadott adatokat is.

Az első albekezdés alkalmazásában a nyilvánosan nem elérhető adat fogalma magában foglal minden olyan, az üzleti felhasználók által generált összesített és nem összesített adatot, amelyet az üzleti felhasználók azon kereskedelmi tevékenységeiből, illetve ezen üzleti felhasználók ügyfeleinek azon tevékenységeiből lehet kikövetkeztetni vagy az említettek olyan tevékenységein keresztül lehet gyűjteni, amelyeket a kapuőr érintett alapvető platformszolgáltatásain vagy az azokkal együtt vagy azok támogatása céljából nyújtott szolgáltatásokon keresztül folytatnak, beleértve a kattintási, keresési, megtekintési és hangadatokat is.

(3) A kapuőrnek meg kell engednie és technikailag lehetővé kell tennie a végfelhasználók számára, hogy könnyen eltávolítsanak a kapuőr operációs rendszerén telepített bármely szoftveralkalmazást, anélkül, hogy ez sértené a kapuőr azon lehetőségét, hogy az említett eltávolítást korlátozza az olyan szoftveralkalmazások esetében, amelyek az operációs rendszer vagy az eszköz működéséhez elengedhetetlenek, és amelyek különálló módon, harmadik felek által történő nyújtása technikailag nem lehetséges.

A kapuőrnek meg kell engednie és technikailag lehetővé kell tennie a végfelhasználók számára, hogy megváltoztassák a kapuőr operációs rendszere, virtuális asszisztense vagy webböngészője azon alapértelmezett beállításait, amelyek a végfelhasználókat a kapuőr által kínált termékekhez vagy szolgáltatásokhoz vezetik vagy irányítják. Ez arra az esetre is vonatkozik, amikor a kapuőr valamely, a minősítő határozatban a 3. cikk (9) bekezdése szerint felsorolt online keresőprogramjának, virtuális asszisztensének vagy webböngészőjének a végfelhasználó általi első használatakor a kapuőr arra ösztönzi a végfelhasználót, hogy a főbb elérhető szolgáltatók listájából azt az online keresőprogramot, virtuális asszisztenst vagy webböngészőt válassza, amelyhez a kapuőr operációs rendszere a végfelhasználókat alapértelmezett módon odavezeti vagy odairányítja, illetve azt az online keresőprogramot válassza, amelyhez a kapuőr virtuális asszisztense vagy webböngészője a végfelhasználókat alapértelmezett módon odavezeti vagy odairányítja.

(4) A kapuőrnek meg kell engednie és technikailag lehetővé kell tennie az olyan, harmadik fél szoftveralkalmazásai vagy szoftveralkalmazás-áruházai telepítését és tényleges használatát, amelyek a kapuőr operációs rendszerét használják vagy azzal együttműködnek, és biztosítania kell, hogy e szoftveralkalmazásokhoz vagy szoftveralkalmazás-áruházakhoz a kapuőr érintett alapvető platformszolgáltatásaitól eltérő eszközökkel is hozzá lehessen férni. A kapuőr - adott esetben - nem akadályozhatja meg azt, hogy a harmadik fél letöltött szoftveralkalmazásai vagy szoftveralkalmazás-áruházai arra ösztönözzék a végfelhasználókat, hogy eldöntsék, hogy alapértelmezettként kívánják-e használni a letöltött szoftveralkalmazást vagy szoftveralkalmazás-áruházat. A kapuőrnek technikailag lehetővé kell tennie a letöltött szoftveralkalmazást vagy szoftveralkalmazás-áruházat alapértelmezettként beállítani kívánó végfelhasználók számára, hogy ezt a változtatást könnyen végrehajtsák.

A kapuőrt nem lehet megakadályozni abban, hogy a feltétlenül szükséges mértékben, arányos intézkedésekkel biztosítsa, hogy harmadik felek szoftveralkalmazásai vagy szoftveralkalmazás-áruházai ne veszélyeztessék a kapuőr által nyújtott hardver vagy operációs rendszer integritását, feltéve, hogy azokat az intézkedéseket a kapuőr megfelelően megindokolja.

A kapuőrt továbbá nem lehet megakadályozni abban, hogy a feltétlenül szükséges mértékben, az alapértelmezett beállításokon kívüli egyéb, arányos intézkedéseket és beállításokat alkalmazzon abból a célból, hogy lehetővé tegye a végfelhasználók számára, hogy hatékonyan megvédjék biztonságukat harmadik felek szoftveralkalmazásai vagy szoftveralkalmazás-áruházai tekintetében, feltéve, hogy ezeket az alapértelmezett beállításokon kívüli intézkedéseket és beállításokat a kapuőr megfelelően megindokolja.

(5) A kapuőr a rangsorolás és az ahhoz kapcsolódó indexelés és keresőrobotos feltérképezés során nem részesítheti kedvezőbb elbánásban az általa kínált szolgáltatásokat és termékeket harmadik felek hasonló szolgáltatásaihoz vagy termékeihez képest. A kapuőrnek átlátható, tisztességes és megkülönböztetésmentes feltételeket kell biztosítania az ilyen rangsorolást illetően.

(6) A kapuőr sem technikailag, sem egyéb módon nem korlátozhatja a végfelhasználóknak az olyan különböző szoftveralkalmazások és szolgáltatások közötti váltásra és az azokra történő feliratkozásra irányuló képességét, amelyekhez a kapuőr alapvető platformszolgáltatásainak a használatával lehet hozzáférni, beleértve az internet-hozzáférési szolgáltatások végfelhasználók általi kiválasztását is.

(7) A kapuőrnek díjmentesen lehetővé kell tennie a szolgáltatók és a hardverszolgáltatók számára a minősítő határozatban a 3. cikk (9) bekezdése szerint felsorolt operációs rendszeren vagy virtuális asszisztensen keresztül hozzáférhető vagy ellenőrzött ugyanazon hardver- és szoftverfunkciókhoz való, interoperabilitási célú hozzáférést, mint amelyek a kapuőr által nyújtott szolgáltatások vagy hardverek rendelkezésére állnak, valamint az említett hardver- és szoftverfunkciókkal való tényleges interoperabilitást. A kapuőrnek továbbá díjmentesen lehetővé kell tennie az üzleti felhasználók, valamint az alapvető platformszolgáltatásokkal együtt vagy azok támogatása céljából nyújtott szolgáltatásokat kínáló alternatív szolgáltatók számára az ugyanazon operációs rendszerhez, hardver- és szoftverfunkciókhoz való, interoperabilitási célú hozzáférést, mint amelyek a kapuőr rendelkezésére állnak, illetve mint amelyeket a kapuőr használ az ilyen szolgáltatások nyújtása során, valamint az említett operációs rendszerrel, hardver- és szoftverfunkciókkal való tényleges interoperabilitást, függetlenül attól, hogy ezek a funkciók az operációs rendszer részét képezik-e.

A kapuőrt nem lehet megakadályozni abban, hogy feltétlenül szükséges és arányos intézkedéseket hozzon annak biztosítása érdekében, hogy az interoperabilitás ne veszélyeztesse a kapuőr által nyújtott operációs rendszer, virtuális asszisztens, illetve hardver- vagy szoftverfunciók integritását, feltéve, hogy ezeket az intézkedéseket a kapuőr megfelelően megindokolja.

(8) A kapuőrnek a hirdetők és a hirdetés-közzétevők, valamint a hirdetők és a hirdetés-közzétevők által felhatalmazott harmadik felek kérésére díjmentes hozzáférést kell biztosítania számukra a teljesítménymérő eszközeihez, valamint a hirdetési portfólió független értékelésének a hirdetők és a hirdetés-közzétevők általi elvégzéséhez szükséges adatokhoz, beleértve az összesített és a nem összesített adatokat is. Ezeket az adatokat oly módon kell rendelkezésre bocsátani, amely lehetővé teszi a hirdetők és a hirdetés-közzétevők számára, hogy saját ellenőrzési és mérési eszközeiket futtassák a kapuőrök által nyújtott alapvető platformszolgáltatások teljesítményének értékelése céljából.

(9) A kapuőrnek a végfelhasználók és a végfelhasználók által felhatalmazott harmadik felek kérésére díjmentesen biztosítania kell számukra a végfelhasználók által az érintett alapvető platformszolgáltatásokkal összefüggésben szolgáltatott vagy az érintett alapvető platformszolgáltatások használatával összefüggésben folytatott tevékenységük során keletkezett adatok tényleges hordozhatóságát, többek között díjmentes eszközöket biztosítva az ilyen adathordozhatóság tényleges gyakorlásához, valamint többek között az ilyen adatokhoz való folyamatos és valós idejű hozzáférés biztosításával.

(10) A kapuőrnek az üzleti felhasználók és az üzleti felhasználók által felhatalmazott harmadik felek kérésére díjmentesen tényleges, kiváló minőségű, folyamatos és valós idejű hozzáférést kell biztosítania számukra azokhoz az összesített és nem összesített adatokhoz - beleértve a személyes adatokat is -, amelyeket az említett üzleti felhasználók és az ezen üzleti felhasználók által nyújtott termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatba kerülő végfelhasználók az érintett alapvető platformszolgáltatások vagy az azokkal együtt vagy az azok támogatása céljából nyújtott szolgáltatások használatával összefüggésben adnak meg vagy generálnak, valamint lehetővé kell tennie ezen adatoknak az üzleti felhasználók és az üzleti felhasználók által felhatalmazott harmadik felek általi használatát. A személyes adatokat illetően a kapuőr csak abban az esetben biztosíthat hozzáférést az adatokhoz és csak abban az esetben teheti lehetővé azok felhasználását, ha az adatok közvetlen összefüggésben vannak az érintett üzleti felhasználó által az érintett alapvető platformszolgáltatáson keresztül kínált termékek vagy szolgáltatások végfelhasználói általi használatával, és ha a végfelhasználók a hozzájárulásuk megadásával beleegyeznek az ilyen adatmegosztásba.

(11) A kapuőrnek az online keresőprogramokat nyújtó, harmadik félnek minősülő vállalkozások kérésére tisztességes, észszerű és megkülönböztetéstől mentes módon hozzáférést kell biztosítania számukra a kapuőr online keresőprogramjával végzett díjmentes és fizetett keresések során a végfelhasználók által generált rangsorolási, keresési, kattintási és megtekintési adatokhoz. A személyes adatnak minősülő keresési, kattintási és megtekintési adatokat anonimizálni kell.

(12) A kapuőrnek az üzleti felhasználók számára tisztességes, észszerű és megkülönböztetéstől mentes általános feltételeket kell biztosítania a minősítő határozatban a 3. cikk (9) bekezdése szerint felsorolt szoftveralkalmazásáruházaihoz, online keresőprogramjaihoz és online közösségi hálózati szolgáltatásaihoz való hozzáférésre vonatkozóan.

E célból a kapuőrnek közzé kell tennie az általános hozzáférési feltételeket, beleértve egy alternatív vitarendezési mechanizmust is.

A Bizottság értékeli, hogy a közzétett általános hozzáférési feltételek megfelelnek-e ennek a bekezdésnek.

(13) A kapuőr nem alkalmazhat aránytalan általános feltételeket az alapvető platformszolgáltatások nyújtásának felmondására vonatkozóan. A kapuőrnek biztosítania kell, hogy a felmondási feltételek indokolatlan nehézség nélkül gyakorolhatók legyenek.

7. cikk

A kapuőröknek a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatások interoperabilitásával kapcsolatos kötelezettsége

(1) Amennyiben a kapuőr a minősítő határozatban a 3. cikk (9) bekezdése szerint felsorolt számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújt, kérésre díjmentesen biztosítania kell számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásai alapvető funkcióinak egy olyan másik szolgáltató számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásaival való interopera-bilitását, amely az Unióban ilyen szolgáltatásokat kínál vagy szándékozik kínálni, és ennek érdekében biztosítania kell az interoperabilitást elősegítő szükséges technikai interfészeket vagy hasonló megoldásokat.

(2) A kapuőrnek legalább az (1) bekezdésben említett alábbi alapvető funkciókat kell interoperábilissá tennie, feltéve hogy e funkciókat maga a kapuőr is biztosítja saját végfelhasználói számára:

a) a minősítő határozatban való, a 3. cikk (9) bekezdése szerinti felsorolást követően:

i. végpontok közötti szöveges üzenetküldés két egyéni végfelhasználó között;

ii. képek, hangüzenetek, videók és egyéb csatolt fájlok megosztása két egyéni végfelhasználó közötti, végpontok közötti kommunikáció során;

b) a minősítéstől számított két éven belül:

i. végpontok közötti, egyéni végfelhasználók csoportjain belüli szöveges üzenetküldés;

ii. képek, hangüzenetek, videók és egyéb csatolt fájlok megosztása egy csevegőcsoport és egy egyéni végfelhasználó közötti, végpontok közötti kommunikáció során;

c) a minősítéstől számított négy éven belül:

i. végpontok közötti hanghívás két egyéni végfelhasználó között;

ii. végpontok közötti videohívás két egyéni végfelhasználó között;

iii. végpontok közötti hanghívás egy csevegőcsoport és egy egyéni végfelhasználó között;

iv. végpontok közötti videohívás egy csevegőcsoport és egy egyéni végfelhasználó között.

(3) A kapuőr által a saját végfelhasználói számára nyújtott biztonsági szintet - beleértve adott esetben a végpontok közötti titkosítást is - az interoperábilis szolgáltatások közötti viszonylatban is meg kell őrizni.

(4) A kapuőrnek olyan referenciaajánlatot kell közzétennie, amely meghatározza a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásaival való interoperabilitás technikai részleteit és általános feltételeit, beleértve a biztonsági szintre és a végpontok közötti titkosításra vonatkozó szükséges részleteket is. E referenciaajánlatot a kapuőrnek a 3. cikk (10) bekezdésében meghatározott időszakon belül kell közzétennie, és szükség esetén aktualizálnia kell.

(5) A referenciaajánlatnak a (4) bekezdés szerinti közzétételét követően bármely olyan, személyközi hírközlési szolgáltatásokat kínáló szolgáltató, amely az Unióban ilyen szolgáltatásokat kínál vagy szándékozik kínálni, kérheti a kapuőr által nyújtott számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokkal való interoperabilitást. Ez a kérés kiterjedhet a (2) bekezdésben felsorolt alapvető funkciók egy részére vagy mindegyikére. A kapuőrnek az interoperabilitás iránti észszerű kérelmeket a kézhezvételüktől számított három hónapon belül teljesítenie kell azáltal, hogy a kért alapvető funkció működőképességét biztosítja.

(6) Kivételes esetben a Bizottság a kapuőr indokolással ellátott kérésére meghosszabbíthatja a (2), illetve az (5) bekezdésben megállapított megfelelési határidőt, amennyiben a kapuőr bizonyítja, hogy erre szükség van a tényleges interoperabilitás biztosításához és a szükséges biztonsági szint megőrzéséhez, ideértve adott esetben a végpontok közötti titkosítást is.

(7) A kapuőr számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásainak a végfelhasználói és az interoperabilitást kérelmező, számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokat kínáló szolgáltatónak a végfelhasználói számára lehetővé kell tenni, hogy szabadon döntsenek arról, hogy igénybe veszik-e a kapuőr által az (1) bekezdés szerint nyújtható interoperábilis alapvető funkciókat.

(8) A kapuőr a végfelhasználóknak kizárólag azokat a személyes adatait gyűjtheti össze és oszthatja meg az interopera-bilitást kérelmező, számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokat kínáló szolgáltatóval, amelyek feltétlenül szükségesek a tényleges interoperabilitás biztosításához. A végfelhasználók személyes adatai bármely ilyen összegyűjtésének és megosztásának teljes mértékben meg kell felelnie az (EU) 2016/679 rendeletnek és a 2002/58/EK irányelvnek.

(9) A kapuőrt nem lehet megakadályozni abban, hogy intézkedéseket hozzon annak biztosítására, hogy az interopera-bilitást kérelmező, számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó, harmadik félnek minősülő szolgáltatók ne veszélyeztethessék a kapuőr szolgáltatásainak integritását, biztonságát és adatvédelmi szempontból való védettségét, feltéve, hogy ezek az intézkedések feltétlenül szükségesek és arányosak, valamint hogy azokat a kapuőr megfelelően megindokolja.

8. cikk

A kapuőrökre vonatkozó kötelezettségeknek való megfelelés

(1) A kapuőrnek biztosítania kell és igazolnia kell az e rendelet 5., 6. és 7. cikkében megállapított kötelezettségeknek való megfelelést. A kapuőr által az említett cikkeknek való megfelelés biztosítása érdekében végrehajtott intézkedéseknek eredményesnek kell lenniük e rendelet céljainak, valamint az adott kötelezettség által szolgált célnak az elérése terén. A kapuőrnek biztosítania kell, hogy ezeket az intézkedéseket az alkalmazandó jognak, különösen az (EU) 2016/679 rendeletnek és a 2002/58/EK irányelvnek, a kiberbiztonsággal, a fogyasztóvédelemmel és a termékbiztonsággal kapcsolatos jogszabályoknak, valamint az akadálymentességi követelményeknek megfelelően hajtsák végre.

(2) A Bizottság saját kezdeményezésére vagy egy kapuőrnek az e cikk (3) bekezdése szerinti kérésére a 20. cikk szerint eljárást indíthat.

A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amelyben meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyeket az érintett kapuőrnek végre kell hajtania a 6. és a 7. cikkben meghatározott kötelezettségeknek való tényleges megfelelés érdekében. Az említett végrehajtási jogi aktust az eljárásnak a 20. cikk szerinti megindítását követő hat hónapon belül, az 50. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Amikor a Bizottság a 13. cikkel összhangban saját kezdeményezésére, a szabályok kijátszása miatt indít eljárást, az említett intézkedések az 5., 6. és 7. cikkben megállapított kötelezettségekre vonatkozhatnak.

(3) A kapuőr kérheti a Bizottságtól, hogy eljárást indítson annak megállapítására, hogy az említett kapuőr által a 6. és a 7. cikknek való megfelelés céljából végrehajtani kívánt vagy végrehajtott intézkedések a kapuőr konkrét körülményei között eredményesek-e az adott kötelezettség által szolgált cél elérése terén. A Bizottság - az egyenlő bánásmód, az arányosság és a megfelelő ügyintézés elvének tiszteletben tartása mellett - mérlegelési jogkörrel rendelkezik annak eldöntésében, hogy elindítja-e ezt az eljárást.

A kapuőr kérelmének tartalmaznia kell egy olyan, indokolással ellátott beadványt, amelyben a kapuőr ismerteti a végrehajtani kívánt vagy végrehajtott intézkedéseket. A kapuőrnek továbbá rendelkezésre kell bocsátania indokolással ellátott beadványának bizalmas információkat nem tartalmazó változatát, amelyet a (6) bekezdéssel összhangban meg lehet osztani harmadik felekkel.

(4) E cikk (2) és (3) bekezdése nem érinti a Bizottságnak a 29., 30. és 31. cikk szerinti hatásköreit.

(5) A (2) bekezdés szerinti határozat elfogadása céljából a Bizottság a 20. cikk szerinti eljárás megindításától számított három hónapon belül közli előzetes megállapításait a kapuőrrel. Az előzetes megállapításokban a Bizottság kifejti azokat az intézkedéseket, amelyeket meghozni tervez, vagy amelyekről úgy véli, hogy azokat az érintett kapuőrnek meg kell hoznia az előzetes megállapításokban említett problémák eredményes orvoslása érdekében.

(6) Annak érdekében, hogy ténylegesen lehetővé tegye az érdekelt harmadik felek számára észrevételek megtételét, a Bizottság az előzetes megállapításainak a kapuőrrel való, az (5) bekezdés szerinti közlésekor vagy azt követően a lehető leghamarabb közzéteszi az ügy bizalmas információkat nem tartalmazó összefoglalóját, valamint azokat az intézkedéseket, amelyeket meghozni tervez, vagy amelyekről úgy véli, hogy azokat az érintett kapuőrnek meg kell hoznia. A Bizottság észszerű határidőt állapít meg az említett észrevételek megtételére vonatkozóan.

(7) A (2) bekezdés szerinti intézkedések meghatározásakor a Bizottság biztosítja, hogy az intézkedések eredményesek legyenek e rendelet céljainak, valamint az adott kötelezettség által szolgált célnak az elérése terén, továbbá hogy azok a kapuőr és az adott szolgáltatás sajátos körülményei között arányosnak minősüljenek.

(8) A 6. cikk (11) és (12) bekezdése szerinti kötelezettségek pontosításának céljából a Bizottság azt is felméri, hogy a tervezett vagy végrehajtott intézkedések biztosítják-e, hogy az üzleti felhasználók tekintetében ne maradjon egyensúlyhiány a jogok és kötelezettségek között, és hogy maguk az intézkedések ne biztosítsanak olyan előnyt a kapuőr számára, amely a kapuőr által az üzleti felhasználók részére nyújtott szolgáltatáshoz képest aránytalannak minősül.

(9) A Bizottság kérésre vagy saját kezdeményezésére újból megindíthatja a (2) bekezdés szerinti eljárást, amennyiben:

a) a határozat alapjául szolgáló bármely tényben lényeges változás történt; vagy

b) a határozat alapját hiányos, pontatlan vagy félrevezető információk képezték; vagy

c) a határozatban meghatározott intézkedések nem eredményesek.

9. cikk

Felfüggesztés

(1) Amennyiben a kapuőr indokolással ellátott kérelemben igazolja, hogy valamely, a 3. cikk (9) bekezdése szerint a minősítő határozatban felsorolt alapvető platformszolgáltatás esetében az 5., 6. vagy 7. cikkben meghatározott valamely konkrét kötelezettségnek való megfelelés a kapuőr ellenőrzésén kívül eső kivételes körülmények miatt veszélyeztetné a kapuőr Unióban folytatott működésének gazdasági életképességét, a Bizottság végrehajtási jogi aktus formájában határozatot fogadhat el az indokolással ellátott kérelemben említett konkrét kötelezettség kivételes, teljes vagy részleges felfüggesztéséről (a továbbiakban: a felfüggesztő határozat). Az említett végrehajtási jogi aktusban a Bizottság alátámasztja felfüggesztő határozatát azáltal, hogy megjelöli a felfüggesztés indokaként szolgáló kivételes körülményeket. Az említett végrehajtási jogi aktusnak a kapuőr gazdasági életképességét fenyegető veszély elhárításához szükséges mértékre és időtartamra kell korlátozódnia. A Bizottság törekszik arra, hogy az említett végrehajtási jogi aktust késedelem nélkül, a teljes, indokolással ellátott kérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül elfogadja. Az említett végrehajtási jogi aktust az 50. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felfüggesztés esetén a Bizottság a felfüggesztő határozatát évente felülvizsgálja, kivéve ha az említett határozat gyakoribb felülvizsgálatot irányoz elő. E felülvizsgálatot követően a Bizottság teljesen vagy részben megszünteti a felfüggesztést, vagy pedig úgy határoz, hogy az (1) bekezdésben említett feltételek továbbra is teljesülnek.

(3) Sürgős esetekben a Bizottság a kapuőr indokolással ellátott kérésére már az (1) bekezdésben említett határozat meghozatala előtt ideiglenesen felfüggesztheti az említett bekezdés szerinti valamely konkrét kötelezettség egy vagy több különálló alapvető platformszolgáltatásra történő alkalmazását. E kérést bármikor be lehet nyújtani és teljesíteni lehet, amíg a Bizottság által az (1) bekezdés szerint végzett értékelés folyamatban van.

(4) Az (1) és a (3) bekezdésben említett kérés mérlegelésekor a Bizottság figyelembe veszi különösen azt, hogy a konkrét kötelezettségnek való megfelelés milyen hatást gyakorol a kapuőr Unióban való működésének gazdasági életképességére, valamint a harmadik felekre, különösen a kkv-kra és a fogyasztókra. Az ezen érdekek és e rendelet célkitűzései közötti tisztességes egyensúly biztosítása érdekében a Bizottság a felfüggesztést feltételekhez és kötelezettségekhez kötheti.

10. cikk

Népegészségügyi vagy közbiztonsági ok miatti mentesítés

(1) A Bizottság a kapuőr indokolással ellátott kérésére vagy saját kezdeményezésére, végrehajtási jogi aktus formájában elfogadott határozat útján, valamely, a 3. cikk (9) bekezdése szerint a minősítő határozatban felsorolt alapvető platformszolgáltatást illetően teljesen vagy részlegesen mentesítheti a kapuőrt az 5., 6. vagy 7. cikkben meghatározott valamely konkrét kötelezettségnek való megfelelés alól, amennyiben e mentesség valamely, e cikk (3) bekezdésében meghatározott ok miatt indokoltnak minősül (a továbbiakban: a mentesítő határozat). A Bizottság a mentesítő határozatot a teljes, indokolással ellátott kérés kézhezvételétől számított három hónapon belül elfogadja, és indokolást tartalmazó nyilatkozatban ismerteti a mentesítés okait. Az említett végrehajtási jogi aktust az 50. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) Amennyiben a Bizottság az (1) bekezdés alapján mentességet adott, felülvizsgálja mentesítő határozatát, ha a mentesítés oka már nem áll fenn, vagy legalább évente. E felülvizsgálatot követően a Bizottság teljesen vagy részben megszünteti a felfüggesztést, vagy pedig úgy határoz, hogy az (1) bekezdésben említett feltételek továbbra is teljesülnek.

(3) Az (1) bekezdés szerinti mentesség kizárólag népegészségügyi vagy közbiztonsági ok miatt adható meg.

(4) Sürgős esetekben a Bizottság a kapuőr indokolással ellátott kérésére vagy a saját kezdeményezésére már az (1) bekezdés szerinti határozat meghozatala előtt ideiglenesen felfüggesztheti az említett bekezdés szerinti valamely konkrét kötelezettség egy vagy több különálló alapvető platformszolgáltatásra történő alkalmazását. E kérést bármikor be lehet nyújtani és teljesíteni lehet, amíg a Bizottság által az (1) bekezdés szerint végzett értékelés folyamatban van.

(5) Az (1) és a (4) bekezdésben említett kérés mérlegelésekor a Bizottság figyelembe veszi különösen azt, hogy a konkrét kötelezettségnek való megfelelés milyen hatást gyakorol a (3) bekezdés szerinti indokok alapjául szolgáló körülményekre, valamint az érintett kapuőrre és a harmadik felekre. A (3) bekezdés szerinti indokok által szolgált célok és e rendelet célkitűzései közötti tisztességes egyensúly biztosítása érdekében a Bizottság a felfüggesztést feltételekhez és kötelezettségekhez kötheti.

11. cikk

Jelentéstétel

(1) A kapuőrnek a 3. cikk szerinti minősítését követő hat hónapon belül, a 3. cikk (10) bekezdésével összhangban olyan jelentést kell benyújtania a Bizottságnak, amelyben részletesen és átlátható módon ismerteti az 5., 6. és 7. cikkben megállapított kötelezettségeknek való megfelelés biztosítása érdekében általa végrehajtott intézkedéseket.

(2) A kapuőrnek az (1) bekezdésben említett határidőn belül közzé kell tennie és meg kell küldenie a Bizottságnak az említett jelentés bizalmas információkat nem tartalmazó összefoglalóját.

Az említett jelentést és annak bizalmas információkat nem tartalmazó összefoglalóját a kapuőrnek legalább évente aktualizálnia kell.

A Bizottság a honlapján az említett bizalmas információkat nem tartalmazó összefoglalóra mutató hivatkozást tüntet fel.

12. cikk

A kapuőrökre vonatkozó kötelezettségek aktualizálása

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 49. cikknek megfelelően, e rendelet kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az 5. és 6. cikkben megállapított kötelezettségek tekintetében. Ezeknek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak a 19. cikk szerinti olyan piaci vizsgálaton kell alapulniuk, amelynek keretében megállapították, hogy az említett kötelezettségeket rendszeresen aktualizálni kell az olyan gyakorlatok elleni fellépés érdekében, amelyek ugyanúgy korlátozzák az alapvető platformszolgáltatások versengő jellegét vagy ugyanolyan tisztességtelenek, mint azok a gyakorlatok, amelyeket az 5. és 6. cikkben megállapított kötelezettségek hivatottak visszaszorítani.

(2) Az (1) bekezdéssel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló valamely jogi aktus hatályának a következőkre kell korlátozódnia:

a) a kizárólag bizonyos alapvető platformszolgáltatásokra vonatkozó valamely kötelezettség kiterjesztése a 2. cikk 2. pontjában felsorolt egyéb alapvető platformszolgáltatásokra;

b) a bizonyos üzleti felhasználók vagy végfelhasználók számára előnyös valamely kötelezettség kiterjesztése oly módon, hogy az más üzleti felhasználók vagy végfelhasználók számára is előnyös legyen;

c) annak meghatározása, hogy az 5. és 6. cikkben megállapított kötelezettségeket a kapuőröknek milyen módon kell végrehajtaniuk az e kötelezettségeknek való tényleges megfelelés biztosítása érdekében;

d) a kizárólag bizonyos, alapvető platformszolgáltatásokkal együtt vagy azok támogatása céljából nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó valamely kötelezettség kiterjesztése más, alapvető platformszolgáltatásokkal együtt vagy azok támogatása céljából nyújtott szolgáltatásokra;

e) a kizárólag bizonyos típusú adatokra vonatkozó valamely kötelezettség kiterjesztése más típusú adatokra;

f) további feltételek előírása az olyan esetekre vonatkozóan, amikor egy kötelezettség bizonyos feltételeket ír elő a kapuőr magatartását illetően; vagy

g) a kapuőr több alapvető platformszolgáltatása közötti kapcsolatot szabályozó kötelezettség alkalmazása egy alapvető platformszolgáltatás és a kapuőr egyéb szolgáltatásai közötti kapcsolatra.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 49. cikknek megfelelően, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján módosítsa e rendeletet azáltal, hogy a 7. cikk (2) bekezdésében meghatározott, a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokkal kapcsolatos alapvető funkciók listáját további funkciókkal egészíti ki vagy e listából ilyen funkciókat töröl.

Ezeknek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak a 19. cikk szerinti olyan piaci vizsgálaton kell alapulniuk, amelynek keretében megállapították, hogy az említett kötelezettségeket rendszeresen aktualizálni kell az olyan gyakorlatok elleni fellépés érdekében, amelyek ugyanúgy korlátozzák az alapvető platformszolgáltatások versengő jellegét vagy ugyanolyan tisztességtelenek, mint azok a gyakorlatok, amelyeket a 7. cikkben megállapított kötelezettségek hivatottak visszaszorítani.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 49. cikknek megfelelően, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján, a 7. cikkben meghatározott kötelezettségek tekintetében kiegészítse e rendeletet azáltal, hogy meghatározza, hogy ezeket a kötelezettségeket miként kell teljesíteni a nekik való tényleges megfelelés biztosítása érdekében. Ezeknek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak a 19. cikk szerinti olyan piaci vizsgálaton kell alapulniuk, amelynek keretében megállapították, hogy az említett kötelezettségeket rendszeresen aktualizálni kell az olyan gyakorlatok elleni fellépés érdekében, amelyek ugyanúgy korlátozzák az alapvető platformszolgáltatások versengő jellegét vagy ugyanolyan tisztességtelenek, mint azok a gyakorlatok, amelyeket a 7. cikkben megállapított kötelezettségek hivatottak visszaszorítani.

(5) Valamely, az (1), a (3) és a (4) bekezdésben említettek szerinti gyakorlat akkor minősül az alapvető platformszolgáltatások versengő jellegét korlátozónak vagy tisztességtelennek, ha:

a) az említett gyakorlatot kapuőrök folytatják, és az képes az innováció akadályozására, valamint az üzleti felhasználók és a végfelhasználók választási lehetőségeinek korlátozására, mivel:

i. tartós jelleggel érinti vagy érintheti az alapvető platformszolgáltatás vagy a digitális ágazatban nyújtott egyéb szolgáltatások versengő jellegét, mivel olyan akadályokat teremt vagy olyan, már meglévő akadályokat erősít, amelyek meggátolják, hogy más vállalkozások alapvető platformszolgáltatás vagy a digitális ágazatban nyújtott egyéb szolgáltatások nyújtóiként piacra lépjenek vagy ott terjeszkedjenek; vagy

ii. megakadályozza, hogy más szereplők ugyanolyan hozzáféréssel rendelkezzenek egy kulcsfontosságú inputhoz, mint a kapuőr; vagy

b) az üzleti felhasználók jogai és kötelezettségei között egyensúlyhiány mutatkozik, és a kapuőr olyan előnyt szerez az üzleti felhasználóktól, amely az általa az említett üzleti felhasználók részére nyújtott szolgáltatáshoz képest aránytalannak minősül.

13. cikk

A kijátszás tilalma

(1) Az alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozások nem szegmentálhatják, oszthatják fel, oszthatják tovább, fragmentálhatják vagy bonthatják részekre ezeket a szolgáltatásokat szerződéses, kereskedelmi, technikai vagy egyéb módon a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott mennyiségi küszöbértékek kijátszása céljából. A vállalkozások efféle gyakorlatai nem akadályozzák meg a Bizottságot abban, hogy a 3. cikk (4) bekezdésével összhangban kapuőrnek minősítse őket.

(2) Amennyiben a Bizottság azt gyanítja, hogy egy alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott gyakorlatot folytat, előírhatja az említett vállalkozás számára bármely olyan információ rendelkezésre bocsátását, amelyet a Bizottság szükségesnek tart annak megállapításához, hogy az említett vállalkozás ilyen gyakorlatot folytat-e.

(3) A kapuőrnek biztosítania kell az 5., 6. és 7. cikk szerinti kötelezettségek teljes körű és tényleges teljesítését.

(4) A kapuőr nem tanúsíthat olyan magatartást, amely aláássa az 5., 6. és 7. cikk szerinti kötelezettségek tényleges teljesítését, függetlenül attól, hogy az adott magatartás szerződéses, kereskedelmi, technikai vagy egyéb jellegű-e, vagy hogy magatartásbefolyásoló technikák vagy interfész-kialakítás formáját ölti-e.

(5) Amennyiben az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében a személyes adatok gyűjtéséhez, kezeléséhez, keresztfelhasználásához és megosztásához hozzájárulás szükséges, a kapuőrnek meg kell tennie a szükséges lépéseket vagy abból a célból, hogy lehetővé tegye az üzleti felhasználók számára, hogy közvetlenül megszerezzék az általuk történő adatkezeléshez szükséges hozzájárulást - amennyiben azt az (EU) 2016/679 rendelet vagy a 2002/58/EK irányelv előírja -, vagy abból a célból, hogy más módokon feleljen meg az uniós adatvédelmi és a magánélet védelmével kapcsolatos szabályoknak és elveknek, többek között azáltal, hogy az üzleti felhasználók részére adott esetben megfelelően anonimizált adatokat biztosít. A kapuőr a saját szolgáltatásaihoz képest nem nehezítheti meg az említett hozzájárulásnak az üzleti felhasználók általi megszerzését.

(6) A kapuőr nem ronthatja le azon alapvető platformszolgáltatások feltételeit vagy minőségét, amelyeket olyan üzleti felhasználók vagy végfelhasználók részére nyújt, amelyek élnek az 5., 6. és 7. cikkben megállapított jogokkal vagy választási lehetőségekkel, és ezen jogok vagy választási lehetőségek érvényesítését nem nehezítheti meg indokolatlan mértékben, többek között azáltal, hogy a végfelhasználók számára nem semleges módon biztosít választási lehetőséget, vagy egyéb módon aláássa a végfelhasználók vagy az üzleti felhasználók autonómiáját, döntéshozatalát vagy szabad választását a felhasználói interfész egészének vagy egy részének felépítése, kialakítása, funkciója vagy működési módja révén.

(7) Amennyiben a kapuőr az e cikk (4), (5) és (6) bekezdésében leírt módon kijátssza vagy megkísérli kijátszani az 5., 6. vagy 7. cikkben foglalt kötelezettségek valamelyikét, a Bizottság a 20. cikk alapján eljárást indíthat, és a 8. cikk (2) bekezdésében említett olyan végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amelyben meghatározza a kapuőr által végrehajtandó intézkedéseket.

(8) E cikk (6) bekezdése nem érinti a Bizottságnak a 29., 30. és 31. cikk szerinti hatásköreit.

14. cikk

Az összefonódások bejelentésére vonatkozó kötelezettség

(1) A kapuőrnek tájékoztatnia kell a Bizottságot a 139/2004/EK rendelet 3. cikkének értelmében vett olyan tervezett összefonódásról, amelynek esetében az egyesülő vállalkozások vagy az összefonódás célszervezete alapvető platformszolgáltatást vagy a digitális ágazatba tartozó bármely egyéb szolgáltatást nyújt, vagy lehetővé teszi az adatgyűjtést, függetlenül attól, hogy az összefonódást a Bizottság részére kell-e bejelenteni az említett rendelettel összhangban, vagy pedig az illetékes nemzeti versenyhatóság részére a nemzeti összefonódás-ellenőrzési szabályokkal összhangban.

A kapuőr köteles az ilyen jellegű összefonódásról az összefonódás végrehajtását megelőzően, a megállapodás megkötését, a nyilvános ajánlat közzétételét vagy a befolyásoló részesedés megszerzését követően tájékoztatni a Bizottságot.

(2) A kapuőr által az (1) bekezdés szerint nyújtott tájékoztatásnak ki kell terjednie legalább az összefonódás által érintett vállalkozások leírására, azok uniós és világszintű éves forgalmára, tevékenységi területére - beleértve az összefonódáshoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységeket is -, valamint a megállapodás tranzakciós értékére vagy becsült tranzakciós értékére, továbbá az összefonódásról készített összefoglalóra, amelynek tartalmaznia kell az összefonódás jellegének ismertetését és az összefonódás indokolását, valamint az összefonódás által érintett tagállamok jegyzékét.

A kapuőr által nyújtott tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett alapvető platformszolgáltatások esetében azok Unión belüli éves forgalmára, aktív üzleti felhasználóik éves számára, valamint aktív végfelhasználóik havi számára is.

(3) Ha az e cikk (1) bekezdésében említett bármely összefonódást követően további alapvető platformszolgáltatások teljesítik egyénileg a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott küszöbértékeket, az érintett kapuőrnek az összefonódás végrehajtását követő két hónapon belül tájékoztatnia kell erről a Bizottságot, és közölnie kell a Bizottsággal a 3. cikk (2) bekezdésében említett információkat.

(4) A Bizottság tájékoztatja a tagállamok illetékes hatóságait az (1) bekezdéssel összhangban kapott információkról, és évente közzéteszi azon felvásárlások jegyzékét, amelyekről a kapuőröktől az említett bekezdéssel összhangban tájékoztatást kapott.

A Bizottság figyelembe veszi a vállalkozások üzleti titkaik védelméhez fűződő jogos érdekeit.

(5) A tagállamok illetékes hatóságai az e cikk (1) bekezdése alapján kapott információkat felhasználhatják arra, hogy felkérjék a Bizottságot az összefonódásnak a 139/2004/EK rendelet 22. cikke szerinti vizsgálatára.

15. cikk

Auditálási kötelezettség

(1) A kapuőrnek a 3. cikk szerinti minősítését követő hat hónapon belül be kell nyújtania a Bizottsághoz a fogyasztókat célzó profilalkotásra szolgáló bármely olyan technika függetlenül auditált leírását, amelyet a minősítő határozatban a 3. cikk (9) bekezdése szerint felsorolt alapvető platformszolgáltatásain vagy az azok közötti viszonylatban alkalmaz. Az említett auditált leírást a Bizottság továbbítja az Európai Adatvédelmi Testületnek.

(2) A Bizottság a 46. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett végrehajtási jogi aktust fogadhat el az audit módszertanának és eljárásának a meghatározása céljából.

(3) A kapuőrnek közzé kell tennie az (1) bekezdésben említett auditált leírás összefoglalóját. Ennek során a kapuőr jogosult figyelembe venni üzleti titkai tiszteletben tartásának szükségességét. Az említett leírást és annak összefoglalóját a kapuőrnek legalább évente aktualizálnia kell.

IV. FEJEZET

PIACI VIZSGÁLAT

16. cikk

Piaci vizsgálat indítása

(1) Amikor a Bizottság a 17., 18. és 19. cikk szerinti határozatok esetleges elfogadása érdekében piaci vizsgálatot tervez végezni, határozatot fogad el a piaci vizsgálat megindításáról.

(2) Az (1) bekezdés ellenére a Bizottság a piaci vizsgálat említett bekezdés szerinti megindítása előtt is gyakorolhatja az e rendelet szerinti vizsgálati hatáskörét.

(3) Az (1) bekezdésben említett határozatnak tartalmaznia kell a következőket:

a) a piaci vizsgálat megindításának napja;

b) azon ügy leírása, amelyre a piaci vizsgálat vonatkozik;

c) a piaci vizsgálat célja.

(4) A Bizottság újból megindíthatja az általa már lezárt piaci vizsgálatot, amennyiben:

a) a 17., 18. vagy 19. cikk alapján elfogadott határozat alapjául szolgáló bármely tényben lényeges változás történt; vagy

b) a 17., 18. vagy 19. cikk alapján elfogadott határozat alapját hiányos, pontatlan vagy félrevezető információk képezték.

(5) A Bizottság felkérhet egy vagy több illetékes nemzeti hatóságot arra, hogy segítséget nyújtson számára a piaci vizsgálat elvégzésében.

17. cikk

A kapuőrök minősítése céljából végzett piaci vizsgálat

(1) A Bizottság piaci vizsgálatot végezhet annak vizsgálata céljából, hogy valamely, alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozást a 3. cikk (8) bekezdése szerint kapuőrnek kell-e minősíteni, vagy abból a célból, hogy azonosítsa a minősítő határozatban a 3. cikk (9) bekezdése szerint felsorolandó alapvető platformszolgáltatásokat. A Bizottság arra törekszik, hogy piaci vizsgálatát a 16. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett időponttól számított tizenkét hónapon belül lezárja. A piaci vizsgálat lezárása céljából a Bizottság végrehajtási jogi aktus formájában határozatot fogad el. Ezt a végrehajtási jogi aktust az 50. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) Az e cikk (1) bekezdése szerinti piaci vizsgálat során a Bizottság törekszik arra, hogy a 16. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett időponttól számított hat hónapon belül közölje előzetes megállapításait az érintett, alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozással. Az előzetes megállapításokban a Bizottság kifejti, hogy ideiglenesen úgy véli-e, hogy helyénvaló az adott vállalkozást a 3. cikk (8) bekezdése szerint kapuőrnek minősíteni, az érintett alapvető platformszolgáltatásokat pedig a 3. cikk (9) bekezdése szerint felsorolni a minősítő határozatban.

(3) Amennyiben az alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás teljesíti a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott küszöbértékeket, de a 3. cikk (5) bekezdésével összhangban olyan, kellően megalapozott érveket terjeszt elő, amelyek nyilvánvalóan megkérdőjelezik a 3. cikk (2) bekezdésében foglalt vélelmet, a Bizottság törekszik arra, hogy a piaci vizsgálatot a 16. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett időponttól számított öt hónapon belül lezárja.

Ebben az esetben a Bizottság törekszik arra, hogy az e cikk (2) bekezdése szerinti előzetes megállapításait a 16. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett időponttól számított három hónapon belül közölje az érintett vállalkozással.

(4) Amennyiben a Bizottság a 3. cikk (8) bekezdése szerint kapuőrnek minősít egy olyan, alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozást, amely a működése tekintetében még nem rendelkezik megszilárdult és tartós pozícióval, de amely a közeljövőben várhatóan ilyen pozícióra tesz szert, úgy dönthet, hogy az 5. cikk (3)-(6) bekezdésében, valamint a 6. cikk (4), (7), (9), (10) és (13) bekezdésében meghatározott kötelezettségek közül csupán egyet vagy többet minősít az adott kapuőrre alkalmazandónak, a minősítő határozatban foglaltak szerint. A Bizottság csak azokat a kötelezettségeket minősíti alkalmazandónak, amelyek megfelelőek és szükségesek annak megakadályozásához, hogy az érintett kapuőr tisztességtelen eszközökkel megszilárdult és tartós pozícióra tegyen szert működése során. A Bizottság a 4. cikkben megállapított eljárással összhangban felülvizsgálja az említett minősítést.

18. cikk

A rendszeres meg nem feleléssel kapcsolatos piaci vizsgálat

(1) A Bizottság piaci vizsgálatot folytathat annak megvizsgálása céljából, hogy egy kapuőr rendszeresen megsértette-e a szabályokat. E piaci vizsgálatot a Bizottság a 16. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett időponttól számított tizenkét hónapon belül lezárja. Amennyiben a piaci vizsgálat azt mutatja, hogy a kapuőr rendszeresen megsértett az 5., 6. vagy 7. cikkben megállapított kötelezettségek közül egyet vagy többet, és fenntartotta, megerősítette vagy kiterjesztette kapuőri pozícióját a 3. cikk (1) bekezdése szerinti követelményekkel kapcsolatban, a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amelyben e kapuőr számára olyan magatartási vagy szerkezeti korrekciós intézkedéseket rendelhet el, amelyek arányosak és szükségesek az e rendeletnek való tényleges megfelelés biztosításához. Az említett végrehajtási jogi aktust az 50. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) Az e cikk (1) bekezdésével összhangban elrendelt korrekciós intézkedések - annyiban, amennyiben arányosak és szükségesek a rendszeres meg nem felelés által érintett tisztességes és versengő jelleg fenntartásához vagy helyreállításához -, magukban foglalhatják annak a kapuőr számára, korlátozott időre való megtiltását is, hogy olyan, a 139/2004/EK rendelet 3. cikkének értelmében vett összefonódásban vegyen részt, amely a rendszeres meg nem felelés által érintett alapvető platformszolgáltatásokkal, a digitális ágazatban nyújtott egyéb szolgáltatásokkal vagy adatok gyűjtését lehetővé tevő szolgáltatásokkal kapcsolatos.

(3) Úgy kell tekinteni, hogy a kapuőr rendszeresen megsértette az 5., 6. és 7. cikkben megállapított kötelezettségeket, amennyiben a Bizottság a 29. cikkel összhangban legalább három, meg nem felelésről szóló határozatot hozott a kapuőr ellen bármely alapvető platformszolgáltatásával kapcsolatban az e cikk szerinti határozat esetleges elfogadása céljából elvégzendő piaci vizsgálat megindításáról szóló határozat elfogadását megelőző nyolcéves időszakon belül.

(4) A Bizottság a 16. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett időponttól számított hat hónapon belül közli előzetes megállapításait az érintett kapuőrrel. Előzetes megállapításaiban a Bizottság kifejti, hogy előzetes álláspontja szerint az e cikk (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesülnek-e, és hogy milyen korrekciós intézkedést vagy intézkedéseket tart előzetesen szükségesnek és arányosnak.

(5) Annak érdekében, hogy lehetővé tegye az érdekelt harmadik felek számára az észrevételek tényleges megtételét, a Bizottság az előzetes megállapításainak a kapuőrrel való, a (4) bekezdés szerinti közlésekor vagy azt követően a lehető leghamarabb közzéteszi az ügy bizalmas információkat nem tartalmazó összefoglalóját, valamint az elrendelni tervezett korrekciós intézkedéseket. A Bizottság észszerű határidőt állapít meg az említett észrevételek megtételére vonatkozóan.

(6) Ha a Bizottság e cikk (1) bekezdésével összhangban olyan határozatot szándékozik elfogadni, amelyben a kapuőr által a 25. cikk szerint tett kötelezettségvállalásokat kötelezővé nyilvánítja, közzéteszi az ügy bizalmas információkat nem tartalmazó összefoglalóját, valamint a kötelezettségvállalások fő tartalmát. Az érdekelt harmadik felek a Bizottság által megállapított észszerű határidőn belül észrevételeket tehetnek.

(7) A Bizottság a folyamatban lévő piaci vizsgálat során meghosszabbíthatja annak időtartamát, amennyiben a hosszabbítás objektív okok alapján indokolt és arányos. A hosszabbítás vonatkozhat arra a határidőre, ameddig a Bizottságnak előzetes megállapításokat kell tennie, vagy a végleges határozat elfogadásának határidejére. Az e bekezdés szerinti hosszabbítás vagy hosszabbítások teljes időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot.

(8) Annak biztosítása érdekében, hogy a kapuőr ténylegesen megfeleljen az 5., 6. és 7. cikkben foglalt kötelezettségeinek, a Bizottság rendszeresen felülvizsgálja az e cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban elrendelt korrekciós intézkedéseket. A Bizottság jogosult ezen korrekciós intézkedések módosítására, ha egy újabb piaci vizsgálatot követően megállapítja, hogy a korrekciós intézkedések nem eredményesek.

19. cikk

Új szolgáltatásokkal és új gyakorlatokkal kapcsolatos piaci vizsgálat

(1) A Bizottság piaci vizsgálatot végezhet annak értékelése céljából, hogy a digitális ágazaton belüli egy vagy több szolgáltatást fel kell-e venni az alapvető platformszolgáltatásoknak a 2. cikk 2. pontjában szereplő jegyzékébe, vagy az olyan gyakorlatok felderítése céljából, amelyek korlátozzák az alapvető platformszolgáltatások versengő jellegét vagy tisztességtelenek, és amelyeket e rendelet nem kezel eredményesen. A Bizottság az értékelése során figyelembe veszi az EUMSZ 101. és 102. cikke szerinti, a digitális piacokkal kapcsolatos eljárások releváns megállapításait, valamint minden egyéb releváns fejleményt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti piaci vizsgálata során a Bizottság konzultálhat harmadik felekkel, többek között a vizsgálat tárgyát képező, a digitális ágazatban nyújtott szolgáltatások üzleti felhasználóival és végfelhasználóival, valamint a vizsgálat tárgyát képező gyakorlatok által érintett üzleti felhasználókkal és végfelhasználókkal.

(3) A Bizottság a 16. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett időponttól számított tizennyolc hónapon belül jelentésben teszi közzé megállapításait.

Az említett jelentést be kell nyújtani az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, és adott esetben csatolni kell hozzá a következőket:

a) e rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslat, az alapvető platformszolgáltatások 2. cikk 2. pontjában foglalt jegyzékének a digitális ágazatban nyújtott további szolgáltatásokkal való kiegészítése, vagy a III. fejezet új kötelezettségekkel való kiegészítése érdekében; vagy

b) az e rendeletet az 5. és 6. cikkben megállapított kötelezettségek tekintetében kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktus tervezete, vagy az e rendeletet a 7. cikk szerinti kötelezettségek tekintetében módosító vagy kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktus tervezete, a 12. cikkben meghatározottakkal összhangban.

A második albekezdés a) pontja szerinti, e rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslat adott esetben már meglévő szolgáltatásoknak az alapvető platformszolgáltatások 2. cikk 2. pontjában foglalt jegyzékéből való törlésére, illetve már meglévő kötelezettségeknek az 5., 6. vagy 7. cikkből való törlésére is irányulhat.

V. FEJEZET

VIZSGÁLATI, JOGÉRVÉNYESÍTÉSI ÉS NYOMONKÖVETÉSI HATÁSKÖR

20. cikk

Eljárás indítása

(1) Amennyiben a Bizottság eljárást kíván indítani a 8., a 29. és a 30. cikk szerinti határozatok esetleges elfogadása céljából, határozatot fogad el az eljárás megindításáról.

(2) Az (1) bekezdés ellenére a Bizottság az eljárás említett bekezdés szerinti megindítása előtt is gyakorolhatja az e rendelet szerinti vizsgálati hatáskörét.

21. cikk

Információkérések

(1) A Bizottság az e rendelet szerinti feladatainak a teljesítése érdekében egyszerű kérelem vagy határozat formájában felszólíthatja a vállalkozásokat és a vállalkozások társulásait, hogy adjanak meg minden szükséges információt. A Bizottság egyszerű kérelem vagy határozat formájában arra is felszólíthatja a vállalkozásokat, hogy hozzáférést adjanak számára bármely adatukhoz és algoritmusukhoz, valamint tesztelési információikhoz, továbbá magyarázatot is kérhet tőlük.

(2) Az egyszerű információkérésnek a vállalkozás vagy a vállalkozások társulása részére történő megküldésekor a Bizottság közli a kérelem jogalapját és célját, meghatározza, hogy milyen információkat kér, megállapítja az információk benyújtására vonatkozó határidőt, valamint közli, hogy melyek azok a pénzbírságok, amelyeket a hiányos, pontatlan vagy félrevezető információk vagy magyarázat esetére a 30. cikk előír.

(3) Ha a Bizottság határozat útján kéri a vállalkozásokat vagy a vállalkozások társulásait az információszolgáltatásra, közli a kérelem jogalapját és célját, meghatározza, hogy milyen információkat kér, és megállapítja az információk benyújtására vonatkozó határidőt. Ha a Bizottság felszólítja a vállalkozásokat, hogy biztosítsanak hozzáférést bármely adathoz, algoritmushoz vagy tesztelési információhoz, közli a kérelem célját, és meghatározza a hozzáférés megadására vonatkozó határidőt. A Bizottság továbbá utal a 30. cikkben előírt pénzbírságokra, valamint utal a 31. cikkben előírt kényszerítő bírságokra vagy kiszabja azokat. Utal továbbá arra a jogra, hogy a határozat Bíróság általi felülvizsgálata kérelmezhető.

(4) A vállalkozásoknak, a vállalkozások társulásainak vagy a képviselőiknek a kért információkat az érintett vállalkozás vagy a vállalkozások érintett társulásának nevében kell benyújtaniuk. A megfelelően meghatalmazott ügyvédek szintén jogosultak az információknak az ügyfelük nevében való benyújtására. Az ügyfél teljes felelősséggel tartozik, ha a megadott információk hiányosak, pontatlanok vagy félrevezetők.

(5) A tagállamok illetékes hatóságai a Bizottság kérésére kötelesek a Bizottság rendelkezésére bocsátani a birtokukban lévő minden olyan információt, amely szükséges az e rendeletben a Bizottságra ruházott feladatok végrehajtásához.

22. cikk

Meghallgatásra és nyilatkozatfelvételére irányuló hatáskör

(1) A Bizottság az e rendelet szerinti feladatainak ellátása érdekében, valamely vizsgálat tárgyára vonatkozó információk beszerzése céljából meghallgathat minden olyan természetes vagy jogi személyt, aki vagy amely ehhez hozzájárul. Ezeket a meghallgatásokat a Bizottság bármilyen technikai eszközzel rögzítheti.

(2) Amennyiben az e cikk (1) bekezdése szerinti meghallgatás egy vállalkozás helyiségeiben történik, a Bizottság értesíti arról annak a tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályok érvényesítéséért felelős illetékes nemzeti hatóságát, amelynek területén a meghallgatásra sor kerül. Amennyiben az említett hatóság igényli, tisztviselői segítséget nyújthatnak a Bizottság által a meghallgatás lefolytatására felhatalmazott tisztviselőknek és egyéb kísérő személyeknek.

23. cikk

Helyszíni vizsgálatok lefolytatására irányuló hatáskör

(1) A Bizottság az e rendelet szerinti feladatainak teljesítése érdekében minden szükséges helyszíni vizsgálatot elvégezhet vállalkozásoknál vagy vállalkozások társulásainál.

(2) A Bizottság által helyszíni vizsgálat lefolytatására felhatalmazott tisztviselőknek és egyéb kísérő személyeknek jogukban áll, hogy:

a) a vállalkozásoknak és vállalkozások társulásainak bármely helyiségébe, területére és közlekedési eszközébe belépjenek;

b) az üzletmenethez kapcsolódó könyveket és más nyilvántartásokat megvizsgálják, függetlenül attól, hogy azokat milyen eszközön tárolják;

c) bármilyen formában elkészítsék vagy megszerezzék az említett könyvek vagy nyilvántartások másolatát vagy kivonatát;

d) betekintést és magyarázatot kérjenek a vállalkozástól vagy a vállalkozások társulásától annak szervezeti felépítésére, működésére, informatikai rendszerére, algoritmusaira, adatkezelésére és üzleti gyakorlatára vonatkozóan, valamint rögzítsék vagy dokumentálják a bármilyen technikai eszközzel nyújtott magyarázatokat;

e) a helyszíni vizsgálathoz szükséges időtartamra és mértékben zár alá vegyenek bármilyen üzlethelyiséget és könyvet vagy nyilvántartást;

f) magyarázatot kérjenek a vállalkozásnak vagy a vállalkozások társulásának bármely képviselőjétől vagy személyzetének bármely tagjától a helyszíni vizsgálat tárgyához és céljához kapcsolódó tényekről vagy dokumentumokról, valamint a válaszokat bármilyen technikai eszközzel rögzítsék.

(3) A helyszíni vizsgálatok elvégzéséhez a Bizottság kérheti a Bizottság által a 26. cikk (2) bekezdése alapján kijelölt ellenőrök vagy szakértők segítségét, valamint a helyszíni vizsgálat helye szerinti tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságának a segítségét.

(4) A helyszíni vizsgálatok során a Bizottság, az általa kijelölt ellenőrök vagy szakértők, valamint a helyszíni vizsgálat helye szerinti tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatósága betekintést és magyarázatot kérhet a vállalkozástól vagy a vállalkozások társulásától annak szervezeti felépítésére, működésére, informatikai rendszerére, algoritmusaira, adatkezelésére és üzleti gyakorlatára vonatkozóan. A Bizottság és az általa kijelölt ellenőrök vagy szakértők, valamint a helyszíni vizsgálat helye szerinti tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatósága kérdéseket tehet fel bármely képviselőnek vagy a személyzet bármely tagjának.

(5) A Bizottság által helyszíni vizsgálat lefolytatására felhatalmazott tisztviselőknek és egyéb kísérő személyeknek a jogkörüket olyan írásbeli meghatalmazás felmutatásával kell gyakorolniuk, amely meghatározza a helyszíni vizsgálat tárgyát és célját, valamint a 30. cikkben meghatározott pénzbírságokat, amelyeket akkor kell alkalmazni, ha az üzletmenethez kapcsolódó könyvek és egyéb nyilvántartások hiányosak, vagy ha az e cikk (2) és (4) bekezdése alapján feltett kérdésekre adott válaszok pontatlanok vagy félrevezetők. A Bizottság a helyszíni vizsgálat előtt kellő időben értesítést küld a vizsgálatról azon tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságának, amelynek területén a helyszíni vizsgálatra sor kerül.

(6) A vállalkozások vagy a vállalkozások társulásai kötelesek magukat a Bizottság határozatában elrendelt helyszíni vizsgálatnak alávetni. Az említett határozatban meg kell adni a helyszíni vizsgálat tárgyát és célját, a látogatás kezdetének napját, és ismertetni kell a 30. és a 31. cikkben előírt pénzbírságokat és kényszerítő bírságokat, valamint azt a jogot, hogy az említett határozat Bíróság általi felülvizsgálata kérelmezhető.

(7) A helyszíni vizsgálat helye szerinti tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságának tisztviselői, valamint az e hatóság által felhatalmazott vagy kijelölt személyek az említett hatóság vagy a Bizottság kérésére kötelesek aktívan segíteni a Bizottság által felhatalmazott tisztviselőket és egyéb kísérő személyeket. E célból ezeket a személyeket az e cikk (2) és (4) bekezdésében meghatározott hatáskörök illetik meg.

(8) Amennyiben a Bizottság által felhatalmazott tisztviselők és egyéb kísérő személyek megállapítják, hogy egy vállalkozás vagy a vállalkozások egy társulása akadályozza az e cikk alapján elrendelt helyszíni vizsgálatot, az érintett tagállam megfelelő segítséget nyújt ahhoz - adott esetben a rendőrség vagy azzal egyenértékű jogkörrel rendelkező jogérvényesítő hatóság segítségét kérve -, hogy az említett személyek a helyszíni vizsgálatot elvégezhessék.

(9) Ha az e cikk (8) bekezdésében előírt segítségnyújtáshoz a tagállami szabályok értelmében igazságügyi hatóság engedélye szükséges, a Bizottság vagy az adott tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatósága vagy az említett hatóságok által felhatalmazott tisztviselők ezt kérelmezik. Az ilyen engedély elővigyázatossági intézkedésként is kérhető.

(10) Az e cikk (9) bekezdésében említett engedélyre vonatkozó kérelem esetén a tagállami igazságügyi hatóságnak ellenőriznie kell, hogy a Bizottság határozata hiteles-e, és hogy az előirányzott kényszerítő intézkedések a helyszíni vizsgálat tárgyát figyelembe véve nem önkényesek-e, illetve nem túlzóak-e. A tagállami igazságügyi hatóság a kényszerítő intézkedések arányosságának ellenőrzése során - közvetlenül vagy a tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságán keresztül - részletes magyarázatot kérhet a Bizottságtól, különösen arra vonatkozóan, hogy a Bizottság milyen alapon gyanítja, hogy e rendeletet megsértették, továbbá arra vonatkozóan, hogy mennyire súlyos a feltételezett jogsértés, valamint milyen jellegű az érintett vállalkozásnak az abban való érintettsége. Mindazonáltal a tagállami igazságügyi hatóság nem kérdőjelezheti meg a helyszíni vizsgálat szükségességét, valamint nem kérheti a Bizottság irataiban szereplő információk átadását. A bizottsági határozat jogszerűségét kizárólag a Bíróság vizsgálhatja felül.

24. cikk

Ideiglenes intézkedések

A kapuőrök üzleti felhasználói vagy végfelhasználói részére okozott súlyos és helyrehozhatatlan kár kockázata miatti sürgős esetekben a Bizottság ideiglenes intézkedéseket elrendelő végrehajtási jogi aktust fogadhat el valamely kapuőr ellen, az 5., 6. vagy 7. cikk megsértésének prima facie megállapítása alapján. Az említett végrehajtási jogi aktus elfogadására kizárólag a 29. cikk (1) bekezdése szerinti meg nem felelési határozat esetleges elfogadása céljából megindított eljárás keretében kerülhet sor. Az említett jogi aktus csak meghatározott időre szólhat, és - amennyiben szükséges és helyénvaló - meghosszabbítható. Az említett végrehajtási jogi aktust az 50. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

25. cikk

Kötelezettségvállalások

(1) Ha a 18. cikk szerinti eljárás során az érintett kapuőr kötelezettségvállalásokat tesz arra nézve, hogy az érintett alapvető platformszolgáltatás esetében biztosítja az 5., 6. és 7. cikkben megállapított kötelezettségeknek való megfelelést, akkor a Bizottság olyan végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amelynek révén az érintett kapuőr számára kötelezővé teszi e kötelezettségvállalások teljesítését, és kijelenti, hogy nincs ok további intézkedésre. Az említett végrehajtási jogi aktust az 50. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) A Bizottság kérésre vagy saját kezdeményezésére határozat útján újból megindíthatja az érintett eljárásokat, amennyiben:

a) a határozat alapjául szolgáló bármely tényben lényeges változás történt;

b) az érintett kapuőr a kötelezettségvállalásaival ellentétesen jár el;

c) a határozat alapját a felek által szolgáltatott hiányos, pontatlan vagy félrevezető információk képezték;

d) a kötelezettségvállalások nem bizonyulnak eredményesnek.

(3) Ha a Bizottság úgy véli, hogy az érintett kapuőr által benyújtott kötelezettségvállalások nem tudják biztosítani az 5., 6. és 7. cikkben megállapított kötelezettségeknek való tényleges megfelelést, ismerteti azokat az okokat, amelyek miatt a vonatkozó eljárást lezáró határozatban az említett kötelezettségvállalásokat nem tette kötelező erejűvé.

26. cikk

A kötelezettségek és az intézkedések nyomon követése

(1) A Bizottság meghozza az 5., 6. és 7. cikkben megállapított kötelezettségek tényleges végrehajtásának és az e kötelezettségeknek való megfelelésnek, valamint a 8., 18., 24., 25. és 29. cikk értelmében hozott határozatoknak a nyomon követéséhez szükséges intézkedéseket. Az említett intézkedések magukban foglalhatják különösen azon kötelezettség előírását a kapuőr számára, hogy őrizzen meg minden olyan dokumentumot, amely relevánsnak tekinthető az említett kötelezettségek és határozatok végrehajtásának, valamint az azoknak való megfelelésnek a megvizsgálásához.

(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések magukban foglalhatják független külső szakértőknek és ellenőröknek, valamint a tagállamok illetékes nemzeti hatóságai tisztviselőinek kijelölését abból a célból, hogy segítsék a Bizottságot a kötelezettségek és intézkedések nyomon követésében, valamint hogy speciális szakértelmet vagy tudást bocsássanak a Bizottság rendelkezésére.

27. cikk

Harmadik felek általi információszolgáltatás

(1) Bármely harmadik fél - ideértve a 3. cikk (9) bekezdése szerint a minősítő határozatban felsorolt alapvető platformszolgáltatások üzleti felhasználóit, versenytársait és végfelhasználóit, valamint ezek képviselőit is - tájékoztathatja a tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságát, illetve közvetlenül a Bizottságot a kapuőrök bármely, e rendelet hatálya alá tartozó gyakorlatáról vagy magatartásáról.

(2) A tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatósága és a Bizottság teljes mérlegelési jogkörrel rendelkezik a megfelelő intézkedések meghozatala tekintetében, és nem köteles intézkedni a kapott információk alapján.

(3) Amennyiben a tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatósága az e cikk (1) bekezdése értelmében kapott információk alapján arra a megállapításra jut, hogy fennállhat az e rendeletnek való meg nem felelés problémája, az említett információkat továbbítja a Bizottságnak.

28. cikk

A megfelelést támogató szervezeti egység

(1) A kapuőrök kötelesek létrehozni egy, a megfelelést támogató szervezeti egységet, amelynek a kapuőrök operatív szervezeti egységeitől függetlennek kell lennie és egy vagy több megfelelési tisztviselőből kell állnia, beleértve a megfelelést támogató szervezeti egység vezetőjét is.

(2) A kapuőrnek biztosítania kell, hogy az (1) bekezdésben említett, a megfelelést támogató szervezeti egység kellő hatáskörrel, tekintéllyel és erőforrásokkal, valamint a kapuőr vezető testületéhez való hozzáféréssel rendelkezzen annak érdekében, hogy nyomon követhesse a kapuőr e rendeletnek való megfelelését.

(3) A kapuőr vezető testületének biztosítania kell, hogy az (1) bekezdés alapján kijelölt megfelelési tisztviselők rendelkezzenek az (5) bekezdésben említett feladatok ellátásához szükséges szakmai képesítéssel, ismeretekkel, tapasztalattal és képességgel.

A kapuőr vezető testületének biztosítania kell továbbá, hogy a megfelelést támogató szervezeti egység vezetője olyan független felső vezető legyen, aki kifejezetten a megfelelést támogató szervezeti egységért felelős.

(4) A megfelelést támogató szervezeti egység vezetője - a vezető testület felügyeleti és vezetői funkciókkal kapcsolatos kötelezettségeinek sérelme nélkül - közvetlenül a kapuőr vezető testületének számol be, és aggályokat fogalmazhat meg, valamint figyelmeztetheti e testületet, amennyiben az e rendeletnek való meg nem felelés kockázata merül fel.

A megfelelést támogató szervezeti egység vezetője nem távolítható el a kapuőr vezető testületének előzetes jóváhagyása nélkül.

(5) A kapuőr által az (1) bekezdés értelmében kijelölt megfelelési tisztviselők feladatai a következők:

a) a kapuőrök azon intézkedéseinek és tevékenységeinek megszervezése, nyomon követése és felügyelete, amelyek célja az e rendeletnek való megfelelés biztosítása;

b) tájékoztatás és tanácsadás a kapuőr vezetősége és munkavállalói részére az e rendeletnek való megfeleléssel kapcsolatban;

c) adott esetben a 25. cikk alapján kötelezővé tett kötelezettségvállalások teljesítésének nyomon követése, a Bizottság azon lehetőségének sérelme nélkül, hogy a 26. cikk (2) bekezdése szerint független külső szakértőket jelöljön ki;

d) együttműködés a Bizottsággal e rendelet alkalmazása során.

(6) A kapuőröknek közölniük kell a Bizottsággal a megfelelést támogató szervezeti egység vezetőjének nevét és elérhetőségét.

(7) A kapuőr vezető testületének meg kell határoznia és felügyelnie kell a kapuőr azon irányítási szabályainak végrehajtását, amelyek biztosítják a megfelelést támogató szervezeti egység függetlenségét, beleértve a kapuőr szervezetén belüli feladatok elosztását és az összeférhetetlenség megelőzését is, és elszámoltathatónak kell lennie az említett irányítási szabályok végrehajtásáért.

(8) A vezető testületnek jóvá kell hagynia és rendszeres időközönként - legalább évente egyszer - felül kell vizsgálnia az e rendeletnek való megfelelés megkezdésére, irányítására és nyomon követésére vonatkozó stratégiákat és politikákat.

(9) A vezető testület köteles elegendő időt szentelni az e rendeletnek való megfelelés irányításának és nyomon követésének. A vezető testületnek aktívan részt kell vennie az e rendelettel kapcsolatos irányítást és e rendelet érvényesítését érintő döntések meghozatalában, és biztosítania kell, hogy ehhez megfelelő erőforrások álljanak rendelkezésre.

29. cikk

Meg nem felelés

(1) A Bizottság a meg nem felelésre vonatkozó megállapítását tartalmazó végrehajtási jogi aktust (a továbbiakban: a meg nem felelési határozat) fogad el, amennyiben megállapítja, hogy a kapuőr nem felel meg a következők közül egynek vagy többnek:

a) az 5., 6. vagy 7. cikkben megállapított kötelezettségek bármelyike;

b) a Bizottság által a 8. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott határozatban megállapított intézkedések;

c) a 18. cikk (1) bekezdése értelmében elrendelt korrekciós intézkedések;

d) a 24. cikk értelmében elrendelt ideiglenes intézkedések; vagy

e) a 25. cikk értelmében jogilag kötelező erejűvé tett kötelezettségvállalások.

Az említett végrehajtási jogi aktust az 50. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) A Bizottság törekszik arra, hogy meg nem felelési határozatát a 20. cikk szerinti eljárás megindításától számított 12 hónapon belül elfogadja.

(3) A meg nem felelési határozat elfogadása előtt a Bizottság közli előzetes megállapításait az érintett kapuőrrel. Az említett előzetes megállapításokban a Bizottság kifejti azokat az intézkedéseket, amelyeket meghozni tervez, vagy amelyekről úgy véli, hogy a kapuőrnek az előzetes megállapítások eredményes kezelése érdekében meg kell hoznia.

(4) Ha a Bizottság meg nem felelési határozatot szándékozik elfogadni, konzultálhat harmadik felekkel.

(5) A meg nem felelési határozatban a Bizottság felszólítja a kapuőrt, hogy megfelelő határidőn belül szüntesse meg a meg nem felelést és tartózkodjon attól, továbbá ismertesse, hogy miként kíván megfelelni az említett határozatnak.

(6) A kapuőrnek a Bizottság rendelkezésére kell bocsátania azon intézkedések leírását, amelyeket a meg nem felelési határozatnak való megfelelés biztosítása érdekében meghozott.

(7) Amennyiben a Bizottság úgy dönt, hogy nem fogad el meg nem felelési határozatot, határozattal zárja le az eljárást.

30. cikk

Pénzbírságok

(1) A Bizottság a meg nem felelési határozatban a kapuőr előző pénzügyi évre vonatkozó teljes világméretű forgalma legfeljebb 10%-ának megfelelő mértékű pénzbírságot szabhat ki a kapuőrre, amennyiben megállapítást nyert, hogy a kapuőr szándékosan vagy gondatlanságból nem felel meg a következőknek:

a) az 5., 6. és 7. cikkben megállapított kötelezettségek bármelyike;

b) a Bizottság által a 8. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott határozatban megállapított intézkedések;

c) a 18. cikk (1) bekezdése értelmében elrendelt korrekciós intézkedések;

d) a 24. cikk értelmében elrendelt ideiglenes intézkedések; vagy

e) a 25. cikk értelmében jogilag kötelező erejűvé tett kötelezettségvállalások.

(2) E cikk (1) bekezdése ellenére a Bizottság a meg nem felelési határozatban a kapuőr előző pénzügyi évre vonatkozó teljes világméretű forgalma akár 20%-ának megfelelő mértékű pénzbírságot is kiszabhat a kapuőrre, amennyiben megállapítja, hogy a kapuőr ugyanazon alapvető platformszolgáltatást illetően ugyanolyan vagy hasonló jogsértést követett el az 5., 6. vagy 7. cikkben meghatározott valamely kötelezettség tekintetében, mint amelyet egy, az előző nyolc évben elfogadott meg nem felelési határozat szerint egyszer már elkövetett.

(3) A Bizottság határozatot fogadhat el, amellyel a vállalkozásokra - adott esetben a kapuőröket is beleértve -, valamint a vállalkozások társulásaira az előző pénzügyi évre vonatkozó teljes világméretű forgalmuk legfeljebb 1%-ának megfelelő mértékű pénzbírságot szabhat ki, amennyiben azok szándékosan vagy gondatlanul:

a) a határidőn belül nem adják meg azokat az információkat, amelyek a 3. cikk szerinti kapuőrré minősítésük értékeléséhez szükségesek, vagy pontatlan, hiányos vagy félrevezető információkat adnak meg;

b) nem felelnek meg a Bizottság értesítésére vonatkozó, a 3. cikk (3) bekezdése szerinti kötelezettségnek;

c) nem adják meg a 14. cikk értelmében közlendő információkat, illetve pontatlan, hiányos vagy félrevezető információkat adnak meg;

d) nem nyújtják be a 15. cikk értelmében benyújtandó leírást, illetve pontatlan, hiányos vagy félrevezető információkat adnak meg;

e) a 21. cikk (3) bekezdése szerinti kérelemre adott válaszként nem biztosítják az adatokhoz, algoritmusokhoz és tesztelési információhoz való hozzáférést;

f) nem nyújtják be a 21. cikk (3) bekezdése alapján meghatározott határidőn belül a kért információkat vagy a 21. cikk szerinti kérésre vagy a 22. cikk szerinti meghallgatás keretében pontatlan, hiányos vagy félrevezető információkat, illetve magyarázatot adnak;

g) a Bizottság által meghatározott határidőn belül nem helyesbítik a képviselő vagy a személyzet tagja által megadott pontatlan, hiányos vagy félrevezető információkat, nem adnak teljes körű információt a 23. cikk szerinti helyszíni vizsgálat tárgyával és céljával kapcsolatos tényekről, illetve megtagadják annak megadását;

h) nem vetik alá magukat a 23. cikk szerinti helyszíni vizsgálatnak;

i) nem felelnek meg a Bizottság által a 26. cikk alapján előírt kötelezettségeknek;

j) nem hoznak létre egy megfelelést támogató szervezeti egységet a 28. cikkel összhangban; vagy

k) nem felelnek meg a 34. cikk (4) bekezdése szerinti, a Bizottság irataihoz való hozzáférésre vonatkozó feltételeknek.

(4) Egy pénzbírság összegének megállapításakor a Bizottság figyelembe veszi a súlyosságot, az időtartamot és az újbóli előfordulást, a (3) bekezdés szerinti pénzbírságok kiszabásakor pedig az eljárásban okozott késedelmet.

(5) Ha a pénzbírságot vállalkozások társulására szabják ki a tagok világméretű forgalmának figyelembevételével, és az adott társulás fizetésképtelen, akkor az köteles a pénzbírság összegének fedezése érdekében a tagjaitól hozzájárulást kérni.

Amennyiben a Bizottság által megszabott határidőn belül a vállalkozások társulása nem kapta meg az ilyen hozzájárulásokat, a Bizottság a pénzbírság megfizetését közvetlenül kérheti bármelyik olyan vállalkozástól, amelynek képviselői az említett társulás érintett döntéshozó testületének tagjai voltak.

Miután a Bizottság a második albekezdéssel összhangban fizetésre szólított fel, a fennmaradó összeg megfizetését a vállalkozások társulásának bármelyik tagjától kérheti, amennyiben ez a pénzbírság teljes összegének megfizetéséhez szükséges.

A Bizottság azonban nem kérheti a pénzbírságnak a második vagy a harmadik albekezdés szerinti megfizetését olyan vállalkozásoktól, amelyek bizonyítják, hogy a vállalkozások társulásának e rendeletet megsértő döntését nem hajtották végre, és vagy nem volt tudomásuk annak létezéséről, vagy attól aktívan elhatárolódtak azt megelőzően, hogy a Bizottság a 20. cikk alapján megindította az eljárást.

A pénzbírság megfizetése tekintetében egyik vállalkozás pénzügyi felelőssége sem haladhatja meg az előző pénzügyi évre vonatkozó teljes világméretű forgalmának a 20%-át.

31. cikk

Kényszerítő bírságok

(1) A Bizottság határozatot fogadhat el, amellyel a vállalkozásokra - adott esetben a kapuőröket is beleértve -, valamint a vállalkozások társulásaira az említett határozatban megjelölt naptól számítva, az előző pénzügyi évre vonatkozó átlagos napi világméretű forgalmuk legfeljebb 5%-ának megfelelő mértékű kényszerítő bírságot szabhat ki annak kikényszerítése érdekében, hogy:

a) megfeleljenek a Bizottság által a 8. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott határozatban megállapított intézkedéseknek;

b) megfeleljenek a 18. cikk (1) bekezdése értelmében hozott határozatnak;

c) a 21. cikk értelmében hozott határozatban megfogalmazott információkérésben előírt határidőn belül pontos és teljes körű információkat adjanak meg;

d) a 21. cikk értelmében hozott határozatban előírtaknak megfelelően a 21. cikk (3) bekezdése szerinti kérelemre adott válaszként biztosítsák az adatokhoz, algoritmusokhoz és tesztelési információhoz való hozzáférést, továbbá adjanak ezekkel kapcsolatos magyarázatot;

e) alávessék magukat a 23. cikk értelmében hozott határozattal elrendelt helyszíni vizsgálatnak;

f) megfeleljenek a 24. cikk szerinti, ideiglenes intézkedéseket elrendelő határozatnak;

g) teljesítsék a 25. cikk (1) bekezdése értelmében hozott határozattal jogilag kötelező erejűvé tett kötelezettségvállalásokat; h) megfeleljenek a 29. cikk (1) bekezdése értelmében hozott határozatnak.

(2) Amennyiben a vállalkozások vagy a vállalkozások társulásai teljesítették azt a kötelezettséget, amelynek érvényesítése érdekében a kényszerítő bírságot kiszabták, a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amelyben a kényszerítő bírság végleges összegét az eredeti határozatból fakadó összegnél alacsonyabb összegben is megállapíthatja. Az említett végrehajtási jogi aktust az 50. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

32. cikk

A szankciók kiszabására vonatkozó elévülési idők

(1) A 30. és a 31. cikk alapján a Bizottságra ruházott hatáskörökre vonatkozó elévülési idő 5 év.

(2) Az elévülési idő a jogsértés elkövetésének napján kezdődik. Folyamatos vagy ismétlődő jogsértések esetén azonban az elévülési idő a jogsértés megszűnésének napján kezdődik.

(3) A Bizottság bármely olyan fellépése, amelyre valamely jogsértéssel kapcsolatos piaci vizsgálat vagy eljárás céljából kerül sor, megszakítja a pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok kiszabására vonatkozó elévülési határidőt. Az elévülési idő azon a napon szakad meg, amelyen legalább egy olyan vállalkozás vagy vállalkozások legalább egy olyan társulása értesítést kap az intézkedésről, amely részt vett a jogsértésben. Az elévülési időt megszakító intézkedések közé tartoznak különösen a következők:

a) a Bizottság általi információkérés;

b) a Bizottság által a tisztviselői számára kiadott, helyszíni vizsgálatok lefolytatására vonatkozó írásbeli felhatalmazás;

c) valamely eljárásnak a Bizottság által a 20. cikk értelmében történő megindítása.

(4) Az elévülés minden megszakadása után újrakezdődik az elévülési idő. Az elévülési idő azonban legkésőbb azon a napon lejár, amelyen az elévülési idő kétszeresének megfelelő időszak eltelt anélkül, hogy a Bizottság pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot szabott volna ki. Ez az időszak meghosszabbodik azzal az időszakkal, amely alatt az elévülés az (5) bekezdés szerint nyugszik.

(5) A pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok kiszabására vonatkozó elévülési határidő mindaddig nyugszik, amíg a Bizottság határozata a Bíróság előtt folyamatban lévő eljárás tárgyát képezi.

33. cikk

A szankciók végrehajtására vonatkozó elévülési idők

(1) A Bizottságnak a 30. és a 31. cikk értelmében hozott határozatai végrehajtására vonatkozó jogköre 5 év alatt évül el.

(2) Az elévülési idő a határozat jogerőssé válásának napjától kezdődik.

(3) A szankciók végrehajtására vonatkozó elévülési időt megszakítja:

a) a pénzbírság vagy kényszerítő bírság eredeti összegét megváltoztató vagy a megváltoztatásra irányuló kérelmet elutasító határozatról szóló értesítés; vagy

b) a Bizottságnak vagy a Bizottság kérelmére eljáró valamely tagállamnak a pénzbírság vagy kényszerítő bírság megfizetésének kikényszerítésére irányuló intézkedése.

(4) Az elévülés minden megszakadása után újrakezdődik az elévülési idő.

(5) A szankciók végrehajtására vonatkozó elévülési idő mindaddig nyugszik, amíg:

a) tart a fizetési haladék; vagy

b) a fizetés kikényszerítését a Bíróság határozata vagy egy nemzeti bíróság határozata értelmében felfüggesztik.

34. cikk

A meghallgatáshoz való jog és az iratbetekintési jog

(1) A Bizottság valamely határozatának a 8. cikk, a 9. cikk (1) bekezdése, a 10. cikk (1) bekezdése, a 17., 18., 24., 25., 29. és 30. cikk, valamint a 31. cikk (2) bekezdése értelmében történő elfogadása előtt az érintett kapuőr vagy az érintett vállalkozás vagy a vállalkozások érintett társulása részére lehetőséget biztosít a következőkkel kapcsolatos meghallgatásra:

a) a Bizottság előzetes megállapításai, beleértve bármely olyan témát, amellyel kapcsolatban a Bizottság kifogást emelt; és

b) olyan intézkedések, amelyeket a Bizottság az e bekezdés a) pontja szerinti előzetes megállapítások kapcsán adott esetben meg kíván hozni.

(2) Az érintett kapuőrök, érintett vállalkozások vagy a vállalkozások érintett társulásai a Bizottság előzetes megállapításaival kapcsolatban - beleértve bármely olyan témát, amellyel kapcsolatban a Bizottság kifogást emelt - észrevételeket nyújthatnak be a Bizottság részére a Bizottság által az előzetes megállapításokban meghatározott határidőn belül, amely 14 napnál nem lehet kevesebb.

(3) A Bizottság a határozatait kizárólag azon előzetes megállapításokra alapozhatja, amelyekkel kapcsolatban az érintett kapuőröknek, érintett vállalkozásoknak és a vállalkozások érintett társulásainak lehetőségük volt észrevételeket tenni.

(4) Az érintett kapuőr, érintett vállalkozás vagy a vállalkozások érintett társulásának védelemhez való jogát bármely eljárásban teljes mértékben tiszteletben kell tartani. Az érintett kapuőr, érintett vállalkozás vagy a vállalkozások érintett társulása jogosult betekinteni a Bizottság irataiba közlési feltételek alapján, tekintettel a vállalkozásoknak az üzleti titkaik védelméhez fűződő jogos érdekére. Amennyiben a felek nem tudnak megegyezésre jutni, a Bizottság az említett közlési feltételeket megállapító határozatokat fogadhat el. A Bizottság irataira vonatkozó betekintési jog nem terjed ki sem a bizalmas jellegű információkra, sem pedig a Bizottság vagy a tagállami illetékes hatóságok belső dokumentumaira. Az iratbetekintési jog nem terjedhet ki különösen a Bizottság és a tagállami illetékes hatóságok közötti levelezésre. E bekezdés egyik rendelkezése sem akadályozza a Bizottságot abban, hogy a jogsértés bizonyításához szükséges információkat feltárja és felhasználja.

35. cikk

Éves jelentéstétel

(1) A Bizottság éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról és a célkitűzései elérése terén elért előrehaladásról.

(2) Az (1) bekezdésben említett jelentésnek ki kell terjednie a következőkre:

a) a Bizottság tevékenységeinek összefoglalása, beleértve az e rendelettel kapcsolatban elfogadott intézkedéseket vagy határozatokat és folyamatban lévő piaci vizsgálatokat;

b) az e rendelet szerinti kötelezettségek kapuőrök általi végrehajtásának nyomon követéséből származó megállapítások;

c) a 15. cikkben említett auditált leírás értékelése;

d) a Bizottság és a nemzeti hatóságok közötti, e rendelettel kapcsolatos együttműködés áttekintése;

e) a digitális szolgáltatásokat szabályozó hatóságok magas szintű munkacsoportja által végzett tevékenységek és feladatok áttekintése, beleértve azt is, hogy miként kell végrehajtani az e rendelet érvényesítésére vonatkozó ajánlásait.

(3) A jelentést a Bizottság közzéteszi a honlapján.

36. cikk

Szakmai titoktartás

(1) Az e rendelet értelmében gyűjtött információk e rendelet alkalmazása céljából használhatók fel.

(2) A 14. cikk értelmében gyűjtött információk e rendelet, a 139/2004/EK rendelet és az összefonódásra vonatkozó tagállami szabályok alkalmazása céljából használhatók fel.

(3) A 15. cikk értelmében gyűjtött információk e rendelet és az (EU) 2016/679 rendelet alkalmazása céljából használhatók fel.

(4) A 38., 39., 41. és 43. cikk szerinti felhasználás céljából nyújtott információk cseréjének és felhasználásának sérelme nélkül a Bizottság, a tagállamok illetékes hatóságai, ezek tisztviselői, alkalmazottai és az e hatóságok felügyelete alatt dolgozó egyéb személyek, valamint az egyéb természetes és jogi személyek - ideértve a 26. cikk (2) bekezdése értelmében kijelölt ellenőröket és szakértőket is - nem tárhatják fel az e rendelet alapján általuk szerzett vagy közöttük kicserélt olyan jellegű információkat, amelyek szakmai titoktartási kötelezettség alá tartoznak.

37. cikk

Együttműködés a nemzeti hatóságokkal

(1) A Bizottság és a tagállamok szorosan együttműködnek egymással és koordinálják jogérvényesítési intézkedéseiket az e rendelet szerinti kapuőrökre alkalmazandó meglévő jogi eszközök koherens, eredményes és egymást kiegészítő végrehajtása érdekében.

(2) A Bizottság adott esetben az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos bármely kérdésben konzultálhat a nemzeti hatóságokkal.

38. cikk

Együttműködés és koordináció a versenyjogi szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságokkal

(1) A Bizottság és a tagállamoknak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságai az Európai Versenyhatóságok Hálózatán (ECN) keresztül együttműködnek egymással és tájékoztatják egymást a jogérvényesítési intézkedéseikről. Hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy tájékoztassák egymást bármely ténybeli, illetve jogi helyzetről, ideértve a bizalmas információkat is. Amennyiben egy illetékes hatóság nem tagja az ECN-nek, a Bizottság meghozza a szükséges intézkedéseket az e rendelet érvényesítésével kapcsolatos ügyeket és az említett hatóságok 1. cikk (6) bekezdésében említett ügyeivel kapcsolatos jogérvényesítést illetően folytatandó együttműködés és információcsere érdekében. A Bizottság a 46. cikk (1) bekezdésének l) pontjában említettek szerinti végrehajtási jogi aktusban határozhatja meg az említett intézkedéseket.

(2) Amennyiben tagállamok valamely, az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatósága az 1. cikk (6) bekezdésében említett nemzeti jogszabályok alapján kapuőrökkel szembeni vizsgálatot kíván indítani, az első hivatalos vizsgálati intézkedés megkezdése előtt vagy közvetlenül az említett intézkedés megkezdése után írásban tájékoztatnia kell a Bizottságot az említett intézkedésről. Ez az információ rendelkezésre bocsátható a többi tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságai számára is.

(3) Amennyiben a tagállamok valamely, az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatósága az 1. cikk (6) bekezdésében említett nemzeti jogszabályok alapján kötelezettségeket kíván előírni a kapuőrök számára, legkésőbb 30 nappal az intézkedés elfogadása előtt közölnie kell a Bizottsággal az intézkedéstervezetet, megjelölve az intézkedés indokait. Ideiglenes intézkedések esetében tagállamoknak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságának a lehető leghamarabb közölnie kell a Bizottsággal az előirányzott intézkedéstervezeteket, legkésőbb pedig rögtön az említett intézkedések elfogadása után. Ez az információ rendelkezésre bocsátható a többi tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságai számára is.

(4) A (2) és a (3) bekezdésben előírt tájékoztatási mechanizmusok nem alkalmazandók az összefonódásra vonatkozó tagállami szabályok alapján előirányzott határozatokra.

(5) Az e cikk (1)-(3) bekezdése alapján megosztott információkat kizárólag e rendelet és az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályok érvényesítésének a koordinálása céljából lehet megosztani és felhasználni.

(6) A Bizottság felkérheti a tagállamoknak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságait, hogy támogassák az e rendelet értelmében végzett piaci vizsgálatait.

(7) A tagállamoknak valamely, az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatósága saját kezdeményezésére vizsgálatokat végezhet a saját területén az e rendelet 5., 6. és 7. cikkének való meg nem felelés lehetséges eseteinek kivizsgálása céljából, amennyiben a nemzeti jog értelmében erre illetékes és vizsgálati hatáskörrel rendelkezik. Az említett hatóságnak az első hivatalos vizsgálati intézkedés megkezdése előtt írásban tájékoztatnia kell a Bizottságot.

Amennyiben a Bizottság a 20. cikk alapján megindítja az eljárást, akkor ezzel megszűnik a tagállamoknak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságainak az említett vizsgálat elvégzésére vonatkozó lehetősége, vagy ha az említett vizsgálat már folyamatban van, az lezárul. Az említett hatóságoknak be kell számolniuk a Bizottságnak az ilyen vizsgálat során tett megállapításaikról annak érdekében, hogy támogassák a Bizottságot az e rendelet egyedüli érvényesítőjeként betöltött szerepében.

39. cikk

Együttműködés a nemzeti bíróságokkal

(1) Az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos eljárásokban a nemzeti bíróságok felkérhetik a Bizottságot, hogy bocsássa rendelkezésükre a birtokában lévő információkat vagy adjon véleményt az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos kérdésekben.

(2) A tagállamok továbbítják a Bizottságnak minden olyan írásbeli ítélet másolatát, amelyet a nemzeti bíróságok e rendelet alkalmazásával kapcsolatban hoztak. Ezeket a másolatokat haladéktalanul továbbítani kell azt követően, hogy a feleket a teljes írásbeli ítéletről tájékoztatták.

(3) Amennyiben e rendelet koherens alkalmazása szükségessé teszi, a Bizottság a saját kezdeményezésére írásbeli észrevételeket nyújthat be a nemzeti bíróságokhoz. A Bizottság az érintett bíróság hozzájárulásával szóbeli észrevételeket is tehet.

(4) A Bizottság - kizárólag az észrevételeinek elkészítése céljából - felkérheti a megfelelő nemzeti bíróságot, hogy az ügy vizsgálatához szükséges dokumentumokat adja át a Bizottságnak, illetve gondoskodjon azok átadásáról.

(5) A nemzeti bíróságok nem hozhatnak olyan határozatokat, amelyek ellentétesek a Bizottság által e rendelet értelmében elfogadott bármely határozattal. Kerülniük kell továbbá az olyan határozatok kibocsátását, amelyek ellentétben állnának a Bizottság által az e rendelet alapján kezdeményezett eljárásban meghozandó határozattal. E célból a nemzeti bíróság felmérheti, hogy szükséges-e az előtte folyó eljárást felfüggeszteni. Ez nem érinti a nemzeti bíróságok azon lehetőségét, hogy az EUMSZ 267. cikke alapján előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtsanak be.

40. cikk

A magas szintű csoport

(1) A Bizottság létrehozza a digitális piacokról szóló jogszabállyal foglalkozó magas szintű csoportot (a továbbiakban: a magas szintű csoport).

(2) A magas szintű csoportot a következő európai szervek és hálózatok alkotják:

a) az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete;

b) az európai adatvédelmi biztos és az Európai Adatvédelmi Testület;

c) az Európai Versenyhatóságok Hálózata;

d) a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat; valamint

e) az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportja.

(3) A (2) bekezdésben említett európai szervek és hálózatok mindegyikének ugyanannyi képviselővel kell rendelkeznie a magas szintű csoportban. A magas szintű csoport tagjainak maximális száma nem haladhatja meg a 30 főt.

(4) A Bizottság a magas szintű csoport munkájának elősegítése érdekében titkársági szolgáltatásokat nyújt a munkacsoport számára. A magas szintű csoporton a Bizottság elnököl, és részt vesz annak ülésein. A magas szintű csoport a Bizottság kérésére ülésezik, naptári évenként legalább egyszer. A Bizottság a munkacsoportot alkotó tagok többségének kérésére szintén összehívja a munkacsoport ülését, hogy egy konkrét kérdéssel foglalkozni lehessen.

(5) A magas szintű csoport tanácsot és szakértelmet nyújthat a Bizottság számára a munkacsoport tagjainak hatáskörébe tartozó területeken, így többek között:

a) az e rendelet végrehajtásával vagy érvényesítésével kapcsolatos bármely általános ügyet illetően a szakterületén belül tanácsot és ajánlásokat nyújthat; illetve

b) a különböző szabályozási eszközökön átívelő, következetes szabályozási megközelítést előmozdító tanácsot és szakértelmet nyújthat.

(6) A magas szintű csoport többek között azonosíthatja és értékelheti az e rendelet, valamint a (2) bekezdésben említett európai szerveket és hálózatokat alkotó nemzeti hatóságok által alkalmazott ágazatspecifikus szabályok közötti aktuális és potenciális kölcsönhatásokat, és éves jelentést nyújthat be a Bizottság részére, amelyben ismerteti az említett értékelést és azonosítja a több szabályozási területet érintő potenciális kérdéseket. Az említett jelentést kísérhetik olyan ajánlások, amelyek célja a következetes transzdiszciplináris megközelítések felé való elmozdulás, valamint az e rendelet végrehajtása és az egyéb ágazati szabályozások végrehajtása közötti szinergiák kialakítása. A jelentést továbbítani kell az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(7) Az új szolgáltatásokkal és az új gyakorlatokkal kapcsolatos piaci vizsgálatok keretében a magas szintű csoport szakértelmet nyújthat a Bizottság számára arra vonatkozóan, hogy az e rendeletben foglalt szabályok tekintetében szükség van-e szabályok módosítására, új szabályok beillesztésére vagy szabályok hatályon kívül helyezésére annak biztosításához, hogy a digitális piacok Unió-szerte versengők és tisztességesek legyenek.

41. cikk

Piaci vizsgálat iránti kérelem

(1) Három vagy több tagállam arra kérheti a Bizottságot, hogy indítson a 17. cikk szerinti piaci vizsgálatot, amennyiben úgy vélik, hogy észszerű indokkal feltételezhető, hogy egy vállalkozást kapuőrnek kell minősíteni.

(2) Egy vagy több tagállam arra kérheti a Bizottságot, hogy indítson a 18. cikk szerinti piaci vizsgálatot, amennyiben úgy véli(k), hogy észszerű indokkal feltételezhető, hogy egy kapuőr rendszeresen megsértett egy vagy több, az 5., 6. vagy 7. cikkben megállapított kötelezettséget, és fenntartotta, megerősítette vagy kiterjesztette a 3. cikk (1) bekezdése szerinti követelmények értelmében vett kapuőri pozícióját.

(3) Három vagy több tagállam arra kérheti a Bizottságot, hogy végezzen a 19. cikk szerinti piaci vizsgálatot, amennyiben úgy vélik, hogy észszerű indokkal feltételezhető, hogy:

a) a digitális ágazaton belüli egy vagy több szolgáltatást fel kellene venni az alapvető platformszolgáltatásoknak a 2. cikk 2. pontjában foglalt jegyzékébe, vagy

b) fennáll egy vagy több olyan, e rendelet által nem eredményesen kezelt gyakorlat, amely korlátozhatja az alapvető platformszolgáltatások versengő jellegét, vagy amely potenciálisan tisztességtelen.

(4) A tagállamok az (1), a (2) és a (3) bekezdés alapján benyújtott kérelmeik alátámasztása érdekében kötelesek bizonyítékokat benyújtani. A (3) bekezdés szerinti kérelmek esetében az említett bizonyítékok magukban foglalhatnak olyan újonnan bevezetett termékekre, szolgáltatásokra, szoftverekre vagy funkciókra vonatkozó ajánlatokkal kapcsolatos információkat, amelyek aggályokat vetnek fel a versengő vagy a tisztességes jelleggel kapcsolatban, függetlenül attól, hogy azokat a meglévő alapvető platformszolgáltatások keretében vagy más módon vezetik-e be.

(5) A Bizottság az e cikk szerinti kérelem kézhezvételétől számított 4 hónapon belül értékeli, hogy ténylegesen fennállnak-e észszerű indokok az (1), a (2) vagy a (3) bekezdés szerinti piaci vizsgálat megindítására. A Bizottság közzéteszi értékelésének eredményeit.

42. cikk

Képviseleti keresetek

Az (EU) 2020/1828 irányelv alkalmazandó azokra a képviseleti keresetekre, amelyeket e rendelet rendelkezéseinek a kapuőrök által elkövetett olyan megsértései miatt indítanak, amelyek sértik vagy sérthetik a fogyasztók kollektív érdekeit.

43. cikk

A jogsértések bejelentése és a bejelentő személyek védelme

Az e rendelettel kapcsolatos jogsértések bejelentésére és a jogsértéseket bejelentő személyek védelmére az (EU) 2019/1937 irányelv alkalmazandó.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

44. cikk

A határozatok közzététele

(1) A Bizottság közzéteszi a 3. és a 4. cikk, a 8. cikk (2) bekezdése, a 9., 10., 16-20. és 24. cikk, a 25. cikk (1) bekezdése, valamint a 29., 30. és 31. cikk értelmében hozott határozatait. E közzététel során megadja a felek nevét és a határozat fő tartalmát, ideértve a kiszabott szankciókat is.

(2) A közzététel során figyelemmel kell lenni a kapuőrök vagy harmadik felek bizalmas információk védelméhez fűződő jogos érdekére.

45. cikk

A Bíróság általi felülvizsgálat

Az EUMSZ 261. cikkével összhangban a Bíróság korlátlan joghatósággal rendelkezik az olyan határozatok felülvizsgálata terén, amelyek révén a Bizottság pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot szabott ki. A Bíróság a kiszabott pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot törölheti, csökkentheti vagy növelheti.

46. cikk

Végrehajtási rendelkezések

(1) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a következők alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából:

a) a 3. cikk szerinti értesítések és beadványok formája, tartalma és egyéb részletei;

b) azon technikai intézkedések formája, tartalma és egyéb részletei, amelyeket a kapuőröknek az 5., 6. vagy 7. cikknek való megfelelés biztosítása érdekében végre kell hajtaniuk;

c) a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatások 7. cikk szerinti interoperabilitásának megvalósítását célzó operatív és technikai szabályok;

d) a 8. cikk (3) bekezdése szerinti, indokolással ellátott kérelem formája, tartalma és egyéb részletei;

e) a 9. és a 10. cikk szerinti, indokolással ellátott kérelmek formája, tartalma és egyéb részletei;

f) a 11. cikk értelmében készített szabályozói jelentések formája, tartalma és egyéb részletei;

g) a fogyasztókról készült profilalkotásra használt technikáknak a 15. cikk (1) bekezdése szerinti auditált leírására vonatkozó módszertan és eljárás; amikor e célból egy végrehajtási jogi aktusra vonatkozó tervezetet dolgoz ki, a Bizottság konzultál az európai adatvédelmi biztossal és konzultálhat az Európai Adatvédelmi Testülettel, a civil társadalommal és más releváns szakértőkkel;

h) a 14. és a 15. cikk szerinti értesítések és beadványok formája, tartalma és egyéb részletei;

i) a 17., 18. és 19. cikk szerinti piaci vizsgálatokkal kapcsolatos eljárásokra, valamint a 24., 25. és 29. cikk szerinti eljárásokra vonatkozó gyakorlati szabályok;

j) a 34. cikk szerinti, meghallgatáshoz való jog gyakorlására vonatkozó gyakorlati szabályok;

k) a 34. cikkben előírt közlési feltételekre vonatkozó gyakorlati szabályok;

l) a 37. és a 38. cikk szerinti, a Bizottság és a nemzeti hatóságok közötti együttműködésre és koordinációra vonatkozó gyakorlati szabályok; valamint

m) a határidők számítására és meghosszabbítására vonatkozó gyakorlati szabályok.

(2) Az e cikk (1) bekezdése a)-k) és m) pontjában említett végrehajtási jogi aktusokat az 50. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az e cikk (1) bekezdése l) pontjában említett végrehajtási jogi aktust az 50. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bármely végrehajtási jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság közzéteszi annak tervezetét, és minden érdekelt felet felkér arra, hogy egy legalább egy hónapos határidőn belül véleményezze azt.

47. cikk

Iránymutatások

A Bizottság e rendelet eredményes végrehajtásának és érvényesítésének elősegítése érdekében iránymutatásokat fogadhat el e rendelet bármely vonatkozásával kapcsolatban.

48. cikk

Szabványok kidolgozása

Adott esetben és szükség esetén a Bizottság megbízhat európai szabványügyi szervezeteket azzal, hogy megfelelő szabványok kidolgozása révén segítsék elő az e rendeletben foglalt kötelezettségek végrehajtását.

49. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 3. cikk (6) és (7) bekezdésében, valamint a 12. cikk (1), (3) és (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása 5 éves időtartamra szól 2022. november 1-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (6) és (7) bekezdésében, valamint a 12. cikk (1), (3) és (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 3. cikk (6) és (7) bekezdésében, valamint a 12. cikk (1), (3) és (4) bekezdésében értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

50. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot egy bizottság (a „digitális piaci tanácsadó bizottság”) segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

Ha a bizottságnak írásbeli eljárásban kell véleményt nyilvánítania, az ilyen eljárást eredmény nélkül lezárják, amennyiben a véleménynyilvánításra megállapított határidőn belül a bizottság elnöke úgy határoz, vagy a bizottsági tagok egyszerű többsége ezt kéri.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(4) A Bizottság közli a bizottság véleményét az egyedi határozat címzettjével, az említett határozattal együtt. A véleményt az egyedi határozattal együtt közzéteszi, figyelemmel az üzleti titok védelméhez fűződő jogos érdekre.

51. cikk

Az (EU) 2019/1937 irányelv módosítása

Az (EU) 2019/1937 irányelv melléklete I. részének J. pontja a következő alponttal egészül ki:

„iv. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1925 rendelete (2022. szeptember 14.) a digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról, valamint az (EU) 2019/1937 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (digitális piacokról szóló jogszabály) (HL L 265., 2022.9.21., 1. o.).”

52. cikk

Az (EU) 2020/1828 irányelv módosítása

Az (EU) 2020/1828 irányelv I. melléklete a következő ponttal egészül ki:

„67. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1925 rendelete (2022. szeptember 14.) a digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról, valamint az (EU) 2019/1937 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (digitális piacokról szóló jogszabály) (HL L 265., 2022.9.21., 1. o.).”

53. cikk

Felülvizsgálat

(1) 2026. május 3-ig és azt követően 3 évente a Bizottság értékeli e rendeletet, és jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak.

(2) Az értékelések során a Bizottság felméri, hogy teljesültek-e e rendeletnek a versengő és tisztességes piacok biztosítására vonatkozó céljai, továbbá felméri e rendeletnek az üzleti felhasználókra - különösen a kkv-kre - és a végfelhasználókra gyakorolt hatását. A Bizottság értékeli továbbá, hogy a 7. cikk hatálya kiterjeszthető-e az online közösségi hálózati szolgáltatásokra.

(3) Az értékelések során a Bizottság megállapítja, hogy szükség van-e a szabályok módosítására - többek között az alapvető platformszolgáltatásoknak a 2. cikk 2. pontjában foglalt jegyzéke, valamint az 5., 6. és 7. cikkben megállapított kötelezettségek és azok érvényesítése tekintetében - annak biztosításához, hogy a digitális piacok az Unió egészében versengők és tisztességesek legyenek. Az értékeléseket követően a Bizottság megfelelő intézkedéseket tesz, amelyeknek jogalkotási javaslatok is a részét képezhetik.

(4) A tagállamok illetékes hatóságai kötelesek rendelkezésre bocsátani azokat a birtokukban lévő releváns információkat, amelyeket a Bizottság az (1) bekezdésben említett jelentés elkészítéséhez bekérhet.

54. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2023. május 2-től kell alkalmazni.

Azonban a 3. cikk (6) és (7) bekezdését, valamint a 40., a 46., a 47., a 48., a 49. és az 50. cikket 2022. november 1-től, a 42. és a 43. cikket pedig 2023. június 25-től kell alkalmazni.

Mindazonáltal abban az esetben, ha az alkalmazás e cikk második albekezdésében említett kezdőnapja 2023. június 25-nél későbbi dátumra esik, a 42. és a 43. cikk alkalmazását el kell halasztani az alkalmazás e cikk második albekezdésében említett kezdőnapjáig.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2022. szeptember 14-én.

az Európai Parlament részéről
az elnök
R. METSOLA
a Tanács részéről
az elnök
M. BEK

MELLÉKLET

A. „Általános megjegyzések”

1. E melléklet célja a 2. cikk 2. pontjában felsorolt alapvető platformszolgáltatások mindegyike tekintetében az „aktív végfelhasználók” és „aktív üzleti felhasználók” azonosításához és számuk megállapításához alkalmazandó módszertan meghatározása. E melléklet referenciaként szolgál ahhoz, hogy a vállalkozások fel tudják mérni, hogy az általuk nyújtott alapvető platformszolgáltatások elérik-e a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott mennyiségi küszöbértékeket, és ezért úgy kell-e tekinteni, hogy megfelelnek a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott követelménynek. Ez a referenciaanyag ezért a 3. cikk (8) bekezdése alapján elvégzendő szélesebb körű értékelés szempontjából is releváns. A vállalkozás felelőssége, hogy az e mellékletben meghatározott közös elvekkel és konkrét módszertannal összhangban a lehető legjobb közelítő becslést érje el. E melléklet egyetlen rendelkezése sem zárja ki azt, hogy a Bizottság - az e rendelet vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott határidőkön belül - olyan információk átadását kérje az alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozásoktól, amelyek szükségesek az „aktív végfelhasználók” és az „aktív üzleti felhasználók” azonosításához és számuk megállapításához. E melléklet egyetlen rendelkezése sem szolgáltat jogalapot a felhasználók nyomon követéséhez. Továbbá, az e mellékletben meghatározott módszertan nem érint egyetlen, e rendeletben meghatározott kötelezettséget sem, különös tekintettel a 3. cikk (3) és (8) bekezdésében, valamint a 13. cikk (3) bekezdésében foglalt kötelezettségekre. Konkrétan, a 13. cikk (3) bekezdésének való megfelelés követelménye azt is jelenti, hogy pontos mérés vagy a lehető legjobb közelítő becslés alapján - az adott időpontban az alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás rendelkezésére álló tényleges azonosítási és számítási kapacitásokkal összhangban - kell azonosítani az „aktív végfelhasználókat” és az „aktív üzleti felhasználókat”, és megállapítani a számukat. Az említett mérési eredményeknek vagy lehető legjobb közelítő becsléseknek összhangban kell állniuk a 15. cikk alapján bejelentett adatokkal és magukban kell foglalniuk azokat.

2. A 2. cikk 20. és 21. pontja tartalmazza a „végfelhasználó” és az „üzleti felhasználó” fogalommeghatározását, amelyek minden alapvető platformszolgáltatás esetében egységesen alkalmazandók.

3. E melléklet az „aktív végfelhasználók” és „aktív üzleti felhasználók” azonosítása és számuk megállapítása céljából az „egyedi felhasználó” fogalmára hivatkozik. Az „egyedi felhasználó” fogalma magában foglalja az érintett alapvető platformszolgáltatás vonatkozásában az adott időszak („aktív végfelhasználók” esetében hónap, „aktív üzleti felhasználók” esetében év) során csak egyszer beszámított „aktív végfelhasználókat” és „aktív üzleti felhasználókat”, függetlenül attól, hogy az adott időtartam alatt hány alkalommal léptek kapcsolatba az érintett alapvető platformszolgáltatással. Ezt nem befolyásolja az a tény, hogy ugyanaz a jogi vagy természetes személy különböző alapvető platformszolgáltatások tekintetében egyidejűleg „aktív végfelhasználó”, illetve „aktív üzleti felhasználó” is lehet.

B. „Aktív végfelhasználók”

1. Az „egyedi felhasználók” számát az „aktív végfelhasználók” vonatkozásában az alapvető platformszolgáltatások bármelyikét nyújtó vállalkozás által bejelentett legpontosabb mérési módszerrel összhangban kell azonosítani, ami konkrétan a következőket jelenti:

a) Úgy tűnik, hogy az alapvető platformszolgáltatások bejelentkezést vagy belépést igénylő környezetből történő elérésére vonatkozó adatgyűjtés hordozná a többszörös beszámítás tekintetében a legkisebb kockázatot, például az eszközökön és platformokon átívelő felhasználói magatartással összefüggésben. Ezért a vállalkozásoknak aggregált anonimizált adatokat kell benyújtaniuk az egyedi végfelhasználóknak a bejelentkezést vagy belépést igénylő környezetek alapján az adott alapvető platformszolgáltatás tekintetében megállapított számára vonatkozóan, amennyiben léteznek ilyen adatok.

b) Azon alapvető platformszolgáltatások esetében, amelyekhez a végfelhasználók bejelentkezést vagy belépést igénylő környezeten kívülről is hozzáférhetnek, a vállalkozásoknak ezenfelül aggregált anonimizált adatokat kell benyújtaniuk az egyedi végfelhasználóknak az adott alapvető platformszolgáltatásra jutó számára vonatkozóan is, mégpedig egy olyan alternatív mérési módszer alapján, amely - például IP-címek, sütiazonosítók vagy más azonosítók, mint például rádiófrekvenciás azonosító címkék alapján - figyelembe veszi a bejelentkezést vagy belépést igénylő környezeten kívülről hozzáférő végfelhasználókat is, feltéve, hogy az említett címek vagy azonosítók objektív módon szükségesek az alapvető platformszolgáltatások nyújtásához.

2. Az „aktív végfelhasználók havi számának” a pénzügyi év legnagyobb része során elért aktív végfelhasználók havi átlagos számán kell alapulnia. A „pénzügyi év legnagyobb része” fogalom bevezetésének az a célja, hogy az alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás számára lehetővé tegye, hogy egy adott év kiugró adatait ne vegye figyelembe. Kiugró adatoknak alapvetően azok az adatok tekintendők, amelyek jelentős mértékben kívül esnek a normál és várható adatok tartományán. Ilyen kiugró adatokra példa lehet a felhasználói elköteleződés olyan váratlan, kiugró emelkedése vagy csökkenése, amely a pénzügyi évnek csak egyetlen hónapjában következett be. Az évente ismétlődő eseményekkel (például az éves értékesítési akciókkal) összefüggő adatok nem minősülnek kiugró adatoknak.

C. „Aktív üzleti felhasználók”

Az „egyedi felhasználók” számát az „aktív üzleti felhasználók” vonatkozásában - amennyiben lehetséges - a felhasználói fiókok száma alapján kell megállapítani, mégpedig úgy, hogy minden egyes, a vállalkozás által nyújtott alapvető platformszolgáltatás használatához kötődő üzleti felhasználói fiók az adott alapvető platformszolgáltatás egyetlen egyedi üzleti felhasználójának tekintendő. Amennyiben az „üzleti felhasználói fiók” fogalma egy adott alapvető platformszolgáltatás esetében nem alkalmazható, az alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó érintett vállalkozásnak az adott vállalkozásra történő hivatkozással kell meghatároznia az egyedi üzleti felhasználók számát.

D. „Az információk benyújtása”

1. Az aktív végfelhasználók és aktív üzleti felhasználók alapvető platformszolgáltatásonkénti számára vonatkozó információkat a 3. cikk (3) bekezdése értelmében a Bizottság részére benyújtó vállalkozás felel az említett információk teljességének és pontosságának biztosításáért. E tekintetben:

a) A vállalkozás felel azért, hogy az érintett alapvető platformszolgáltatásra vonatkozóan olyan adatokat adjon meg, amelyek nem becsülik sem alul, sem felül az aktív végfelhasználók és aktív üzleti felhasználók számát (például abban az esetben, ha a felhasználók különböző platformokon vagy eszközökön keresztül érik el az alapvető platformszolgáltatásokat).

b) A vállalkozás felel azért, hogy pontos és tömör magyarázatot nyújtson arról a módszertanról, amelynek segítségével meghatározta az információkat, továbbá az alul- vagy felülbecslés kockázatáért az érintett alapvető platformszolgáltatás aktív végfelhasználóinak és aktív üzleti felhasználóinak száma esetében, valamint azért, hogy milyen megoldásokat alkalmazott e kockázatok kezelése érdekében.

c) Ha a Bizottságnak aggályai vannak az alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás által közölt adatok pontosságával kapcsolatban, akkor a vállalkozásnak alternatív mérési módszeren alapuló adatokat kell benyújtania.

2. Az „aktív végfelhasználók” és az „aktív üzleti felhasználók” számának meghatározása céljából:

a) Az alapvető platformszolgáltatás(oka)t nyújtó vállalkozás nem azonosíthatja külön alapvető platformszolgáltatásként a 2. cikk 2. pontja alapján azonos kategóriába tartozó alapvető platformszolgáltatásokat főként azon az alapon, hogy azokat különböző doménnevek - akár országkód szerinti legfelső szintű doménnevek (ccTLD), akár általános legfelső szintű doménnevek (gTLD) - felhasználásával nyújtja, illetve bármely földrajzi attribútum alapján.

b) Az alapvető platformszolgáltatás(oka)t nyújtó vállalkozásnak - még abban az esetben is, ha a 2. cikk 2. pontja alapján az alapvető platformszolgáltatások azonos kategóriájába tartoznak - külön alapvető platformszolgáltatásként kell azonosítania azokat az alapvető platformszolgáltatásokat, amelyeket a végfelhasználóik vagy az üzleti felhasználóik vagy mindkettő - akár úgy is, hogy a végfelhasználók, illetve az üzleti felhasználók ugyanazok is lehetnek - különböző célokra használnak.

c) Az alapvető platformszolgáltatás(oka)t nyújtó vállalkozásnak külön alapvető platformszolgáltatásként kell azonosítania azokat a szolgáltatásokat, amelyeket integrált formában kínál, de

i. amelyek a 2. cikk 2. pontja alapján nem tartoznak az alapvető platformszolgáltatások azonos kategóriájába, vagy

ii. amelyeket - annak ellenére, hogy a 2. cikk 2. pontja alapján az alapvető platformszolgáltatások azonos kategóriájába tartoznak - a végfelhasználóik vagy az üzleti felhasználóik vagy mindkettő - akár úgy is, hogy a végfelhasználók és az üzleti felhasználók ugyanazok is lehetnek - különböző célokra használnak.

E. „Egyedi fogalommeghatározások”

Az alábbi táblázat minden egyes alapvető platformszolgáltatás esetében meghatározza az „aktív végfelhasználók” és az „aktív üzleti felhasználók” fogalmát.

Alapvető platformszolgáltatások Aktív végfelhasználók Aktív üzleti felhasználók
Online közvetítő szolgáltatások Azoknak az egyedi végfelhasználóknak a száma, akik a hónapban legalább egyszer kapcsolatba léptek az online közvetítő szolgáltatással, például aktív bejelentkezéssel, lekérdezéssel, kattintással vagy görgetéssel, illetve az online közvetítő szolgáltatáson keresztül a hónapban legalább egy ügyletet kötöttek. Azon egyedi üzleti felhasználók száma, akik az év során legalább egy, az online közvetítő szolgáltatásban belistázott tétellel rendelkeztek, vagy az év során az online közvetítő szolgáltatás által lehetővé tett ügyletet kötöttek.
Online keresőprogramok Azoknak az egyedi végfelhasználóknak a száma, akik a hónapban legalább egyszer kapcsolatba léptek az online keresőprogrammal, például úgy, hogy lekérdezést végeztek. Az üzleti weboldalakkal (azaz kereskedelmi vagy szakmai minőségben használt weboldallal) rendelkező egyedi üzleti felhasználók száma, amelyeket az év során az online keresőprogram indexel vagy amelyek az online keresőprogram indexének részei voltak.
Online közösségi hálózati szolgáltatások Azoknak az egyedi végfelhasználóknak a száma, akik a hónapban legalább egyszer kapcsolatba léptek az online közösségi hálózati szolgáltatással, például aktív bejelentkezéssel, oldal megnyitásával, görgetéssel, kattintással, kedveléssel, lekérdezéssel, közzététellel vagy megjegyzés hozzáfűzésével. Azoknak az egyedi üzleti felhasználóknak a száma, akik az online közösségi hálózati szolgáltatásban üzleti belistázással vagy üzleti fiókkal rendelkeznek, és az év során legalább egyszer bármilyen módon kapcsolatba léptek a szolgáltatással, például aktív bejelentkezés, oldal megnyitása, görgetés, kattintás, kedvelés, lekérdezés, közzététel, megjegyzés hozzáfűzése vagy az eszközeinek üzleti célra történő használata révén.
Videomegosztóplatform-szolgáltatások Azon egyedi végfelhasználók száma, akik a hónapban legalább egyszer kapcsolatba léptek a videómegosztóplatform-szolgáltatással, például audiovizuális tartalmak egy szegmensének lejátszásával, lekérdezéssel vagy audiovizuális tartalom - különösen a felhasználók által előállított videók - feltöltésével. Azon egyedi üzleti felhasználók száma, akik az év során legalább egy, a videómegosztóplatform-szolgáltatásra feltöltött vagy lejátszott audiovizuális tartalmat szolgáltattak.
Számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatások Azon egyedi végfelhasználók száma, akik a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatáson keresztül a hónapban legalább egyszer bármilyen módon kommunikációt kezdeményeztek vagy abban részt vettek. Azon egyedi üzleti felhasználók száma, akik az év során legalább egyszer üzleti fiókot használtak, vagy a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatáson keresztül bármilyen módon kommunikációt kezdeményeztek vagy abban bármilyen módon részt vettek a végfelhasználóval való közvetlen kommunikáció céljából.
Operációs rendszerek Azon egyedi végfelhasználók száma, akik a hónapban legalább egyszer az operációs rendszerrel aktivált, frissített vagy használt eszközt használtak. Azoknak az egyedi fejlesztőknek a száma, akik az év során legalább egy olyan szoftveralkalmazást vagy szoftverprogramot tettek közzé, frissítettek vagy kínáltak, amely az operációs rendszer programnyelvét vagy szoftverfejlesztési eszközét használta vagy bármilyen módon az operációs rendszeren futott.
Virtuális asszisztensek Azon egyedi végfelhasználók száma, akik a hónapban legalább egyszer bármilyen módon kapcsolatba léptek a virtuális asszisztenssel, például annak aktiválásával, kérdés feltevésével, valamely szolgáltatáshoz parancs révén történő hozzáféréssel vagy valamely „intelligens otthon” eszköz irányításával. Azoknak az egyedi fejlesztőknek a száma, akik az év során legalább egy virtuálisasszisztens-szoftveralkalmazást vagy legalább egy olyan funkciót kínáltak, amely egy meglévő szoftveralkalmazásnak a virtuális asszisztens révén történő hozzáférhetővé tételére szolgál.
Webböngészők Azon egyedi végfelhasználók száma, akik a hónapban legalább egyszer kapcsolatba léptek a webböngészővel, például lekérdezéssel vagy valamely weboldal címének a webböngésző URL-sorában történő megadásával. Azon egyedi üzleti felhasználók száma, akiknek az üzleti weboldalait (azaz a kereskedelmi vagy szakmai minőségben használt weboldalait) az év során legalább egyszer megnyitották a webböngésző segítségével, vagy akik az év során a webböngészőben használt beépülő modult, bővítményt vagy kiegészítőt tettek közzé.
Felhőszolgáltatások Azon egyedi végfelhasználók száma, akik az adott számításifelhőszolgáltatótól származó felhőalapú számítástechnikai szolgáltatással bármilyen típusú díjazás ellenében - függetlenül attól, hogy ez a díjazás ugyanabban a hónapban történik-e - a hónapban legalább egyszer kapcsolatba léptek. Azon egyedi üzleti felhasználók száma, akik az adott számításifelhőszolgáltató felhőinfrastruktúrájában tárolt felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokat nyújtottak az év során.
Online hirdetési szolgáltatások Hirdetési felületek saját értékesítése esetén:
Azon egyedi végfelhasználók száma, akiknek a hónapban legalább egyszer a figyelmébe ajánlottak egy hirdetést.
Hirdetésközvetítő szolgáltatások (beleértve a hirdetési hálózatokat, a hirdetési tőzsdéket és az egyéb hirdetésközvetítő szolgáltatásokat) esetén:
Azon egyedi végfelhasználók száma, akiknek a hónapban legalább egyszer a figyelmébe ajánlottak egy, a hirdetésközvetítő szolgáltatást életbe léptető hirdetést.
Hirdetési felületek saját értékesítése esetén:
Azon egyedi hirdetők száma, akiknek a megbízásából az év során legalább egy hirdetést megjelenítettek.
Hirdetésközvetítő szolgáltatások (beleértve a hirdetési hálózatokat, a hirdetési tőzsdéket és az egyéb hirdetésközvetítő szolgáltatásokat) esetén: Azon egyedi üzleti felhasználók (ideértve a hirdetőket, a hirdetésközzétevőket és az egyéb közvetítőket) száma, akik az év során a hirdetésközvetítő szolgáltatáson keresztül interakcióba léptek vagy azt igénybe vették.