A jogszabály mai napon ( 2022.05.20. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2022, https://eur-lex.europa.eu/

A TANÁCS 2022. március 4-i (EU) 2022/382 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek Ukrajnából való tömeges beáramlása tényének a 2001/55/EK irányelv 5. cikke értelmében történő megállapításáról és átmeneti védelem bevezetéséről * 

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről szóló, 2001. július 20-i 2001/55/EK tanácsi irányelvre *  és különösen annak 5. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1) Az orosz fegyveres erők 2022. február 24-én nagyszabású inváziót indítottak Ukrajna ellen az Oroszországi Föderációból, Belaruszból és Ukrajna nem kormányzati ellenőrzés alatt álló területeiről.

(2) Ennek eredményeként Ukrajna területének jelentős részei jelenleg fegyveres konfliktus helyszínét képezik, ahonnan emberek ezrei menekültek, illetve menekülnek el.

(3) Az inváziót követően - amelynek célja, hogy aláássa az európai és a globális biztonságot és stabilitást - az Európai Tanács a 2022. február 24-i következtetéseiben a lehető leghatározottabban elítélte Oroszország Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított és indokolatlan katonai agresszióját, hangsúlyozva a nemzetközi jog és az Egyesült Nemzetek Servezetének Alapokmányában foglalt elvek súlyos megsértését. Az Európai Tanács sürgette Oroszországot, hogy maradéktalanul tartsa tiszteletben Ukrajnának a nemzetközileg elismert határain belüli területi integritását, szuverenitását és függetlenségét, ami magában foglalja Ukrajnának a saját sorsának megválasztásához való jogát is. Az Európai Tanács azt is megerősítette, hogy az orosz kormány teljes felelősséggel tartozik az által elkövetett agresszióért, amely emberi szenvedést okoz és emberéleteket követel, továbbá hogy cselekményeiért felelősségre fogják vonni. Az Európai Tanács - Ukrajnával szolidaritást vállalva - további szankciókról állapodott meg, felhívott a valamennyi szinten való felkészültségre irányuló munka előbbrevitelére, és felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen elő rendkívüli intézkedéseket.

(4) Az Unió határozott támogatásáról biztosította és fogja továbbra is biztosítani az Oroszországi Föderáció példátlan agressziójának kitett Ukrajnát és polgárait. Ez a határozat az Ukrajna orosz katonai inváziójából eredő migrációs nyomásra adott uniós válasz részét képezi.

(5) A konfliktus már most is következményekkel jár az Unióra nézve, ideértve annak valószínűségét is, hogy a konfliktus kibontakozásával nagy migrációs nyomásnak lesz kitéve a keleti határain. 2022. március 1-jéig több mint 650 000 lakóhelyét elhagyni kényszerült személy érkezett az Unióba Ukrajnából Lengyelországon, Szlovákián, Magyarországon és Románián keresztül. Az említett szám várhatóan tovább fog emelkedni.

(6) Ukrajna szerepel az (EU) 2018/1806 rendelet *  II. mellékletében, és állampolgárai mentesek a vízumkötelezettség alól, amennyiben a tagállamok határait a bármely 180-napos időszakban 90 napot meg nem haladó tartózkodás céljából lépik át. A Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol városának 2014-es, Oroszország általi jogellenes annektálását követően, valamint az Ukrajna keleti részén folyó háborúból szerzett tapasztalatok alapján arra lehet számítani, hogy az Unióba érkező, rövid távú tartózkodás esetén vízummentes utazást élvező ukránok fele családtagokhoz fog csatlakozni vagy munkát fog keresni az Unióban, míg a másik fele nemzetközi védelmet fog kérni. A konfliktus alakulásától függően a jelenlegi becslések alapján az Unió valószínűleg igen nagy számú, potenciálisan 2,5 millió és 6,5 millió közötti, a fegyveres konfliktus következtében lakóhelyét elhagyni kényszerült személlyel számolhat, akik közül előreláthatóan 1,2 és 3,2 millió közötti volna azon személyek száma, akik nemzetközi védelmet kérnek. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) menekültügyi főbiztosa úgy becsüli, hogy a legrosszabb forgatókönyv esetén Ukrajnából akár 4 millió ember menekülhet el.

(7) Az említett adatok azt mutatják, hogy az Uniónak valószínűleg olyan helyzettel kell szembenéznie, amelyet az Ukrajnából érkező, lakóhelyüket elhagyni kényszerült olyan személyek tömeges beáramlása jellemez, akik az orosz katonai agresszió miatt nem képesek visszatérni származási országukba vagy régiójukba. A beáramlás valószínűleg olyan mértékű lesz, hogy fennáll annak egyértelmű kockázata is, hogy a tagállamok menekültügyi rendszerei nem lesznek képesek az érkezéseket anélkül kezelni, hogy az hátrányosan ne hatna e rendszerek hatékony működésére, valamint az érintett személyek és a védelemért folyamodó más személyek érdekeire.

(8) Az ENSZ humanitárius gyorssegély iránti kérelmet indított az ukrajnai védelmi és segítségnyújtási szükségletekkel kapcsolatban, valamint elindította az Ukrajnára vonatkozó regionális menekültügyi reagálási tervet, amely részletesen ismerteti a rászoruló és a segítségnyújtás által megcélzandó személyek számát.

(9) Az ENSZ menekültügyi főbiztosa üdvözölte, hogy számos tagállam kifejezte támogatását a 2001/55/EK irányelv által biztosított átmeneti védelem aktiválása iránt, annak érdekében, hogy lehetővé tegyék azonnali és átmeneti menedék nyújtását az Unióban, továbbá az Ukrajnából menekülő személyekkel kapcsolatos felelősség tagállamok közötti megosztásának megkönnyítése iránt.

(10) E helyzetre való reagálás érdekében meg kell állapítani, hogy fennáll a 2001/55/EK irányelv értelmében a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása, annak érdekében, hogy átmeneti védelmet biztosítsanak a számukra.

(11) E végrehajtási határozat tárgya átmeneti védelem bevezetése azon Ukrajnában tartózkodó ukrán állampolgárokra vonatkozóan, akik az orosz fegyveres erők által 2022. február 24-én megkezdett katonai invázió eredeményeként, azon a napon vagy azt követően lakóhelyüket elhagyni kényszerültek. Átmeneti védelmet kell bevezetni az Ukrajnától eltérő harmadik országok azon állampolgáraira vonatkozóan is, akik 2022. február 24-én vagy azt követően ukrajnai lakóhelyüket elhagyni kényszerültek, és akik 2022. február 24. előtt Ukrajnában menekült jogállást vagy azzal egyenértékű védelmet élveztek. Emellett fontos megőrizni a családok egységét és elkerülni ugyanazon család tagjainak körében az eltérő jogállásokat. Ezért átmeneti védelmet kell bevezetni az említett személyek családtagjai számára is, amennyiben családjaik a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlását kísérő körülmények idején már Ukrajnában voltak és ott tartózkodtak.

(12) Helyénvaló rendelkezni azon hontalan személyek és azon Ukrajnától eltérő harmadik országok állampolgárainak védelméről is, akik bizonyítani tudják, hogy - az ukrán joggal összhangban kiadott, érvényes állandó tartózkodási engedély alapján - jogszerűen tartózkodtak Ukrajnában 2022. február 24. előtt, és akik nem képesek biztonságos és tartós feltételek mellett visszatérni származási országukba vagy régiójukba. E védelemnek vagy ezen határozat rájuk történő alkalmazásának formájában, vagy a nemzeti jog szerinti, egyéb megfelelő védelem formájában kell megvalósulnia, amiről az egyes tagállamoknak kell dönteniük. A védelemben részesülni kívánó személyeknek a releváns dokumentumoknak az érintett tagállamban történő bemutatásával bizonyítani kell tudniuk, hogy teljesítik ezen jogosultsági kritériumokat. Ha nem képesek bemutatni a releváns dokumentumokat, a tagállamoknak a megfelelő eljárás felé kell átirányítaniuk őket.

(13) A 2001/55/EK irányelvvel összhangban a tagállamok az átmeneti védelmet valamennyi más olyan, Ukrajnában jogszerűen tartózkodó hontalan személyre vagy Ukrajnától eltérő harmadik ország állampolgárára is kiterjeszthetik, akik nem képesek biztonságos és tartós feltételek mellett visszatérni származási országukba vagy régiójukba. Az ilyen személyek közé tartozhatnak olyan harmadik országbeli állampolgárok is, akik a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlásához vezető események idején rövid időre szólóan Ukrajnában tanultak vagy dolgoztak. Az ilyen személyeket humanitárius okokból minden esetben be kell engedni az Unióba anélkül, hogy előírnák számukra különösen, hogy érvényes vízummal vagy megfelelő anyagi fedezettel vagy érvényes úti okmányokkal rendelkezzenek, annak érdekében, hogy biztosítva legyen számukra a biztonságos áthaladás a származási országukba vagy régiójukba való visszatérés céljából.

(14) A tagállamok az átmeneti védelmet a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek további kategóriáira is kiterjeszthetik azokon felül és túl, akikre e határozat alkalmazandó, amennyiben az említett személyek ugyanazon okok miatt kényszerülnek lakóhelyüket elhagyni, és ugyanazon országból vagy régióból érkeznek, mint amelyeket e határozat említ. Ebben az esetben a tagállamoknak azonnal tájékoztatniuk kell a Tanácsot és a Bizottságot. Ezzel összefüggésben ösztönözni kell a tagállamokat, hogy fontolják meg az átmeneti védelem kiterjesztését azon személyekre, akik a feszültségek fokozódásával, nem sokkal 2022. február 24. előtt menekültek el Ukrajnából, vagy akik közvetlenül ezen időpont előtt az Unió területén tálalták magukat (például vakáción vagy munkával kapcsolatos okokból), és akik a fegyveres konfliktus eredményeként nem térhetnek vissza Ukrajnába.

(15) Meg kell jegyezni, hogy a tagállamok nyilatkozatban állapodtak meg arról, hogy nem fogják alkalmazni a 2001/55/EK irányelv 11. cikkét.

(16) A jelen helyzetben az átmeneti védelem a legmegfelelőbb eszköz. Tekintve a rendkívüli és kivételes helyzetet, beleértve Ukrajnának az Oroszországi Föderáció általi katonai invázióját, és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlásának mértékét, az átmeneti védelemnek lehetővé kell tennie a számukra, hogy Unió-szerte harmonizált jogokat élvezzenek, amelyek megfelelő szintű védelmet nyújtanak. Az átmeneti védelem bevezetése várhatóan a tagállamok számára is előnyös, mivel az átmeneti védelmet kísérő jogok korlátozzák annak szükségességét, hogy a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek azonnal nemzetközi védelmet kérjenek, és így annak kockázatát is, hogy túlterheljék a tagállamok menekültügyi rendszereit, mivel a helyzet sürgőssége miatt minimálisra csökkentik az alaki követelményeket. Továbbá az ukrán állampolgároknak mint vízummentességet élvező utazóknak joguk van az Unión belül szabadon mozogni, miután 90 napos időszakra beengedték őket a területre. Ennek alapján megválaszthatják azon tagállamot, amelyben élni kívánnak az átmeneti védelemhez fűződő jogokkal, valamint csatlakozhatnak családjukhoz és barátaikhoz az Unió-szerte jelenleg létező jelentős diaszpórahálózatokon belül. Ez a gyakorlatban elő fogja segíteni az erőfeszítések tagállamok közötti egyensúlyát, ezáltal csökkentve a nemzeti befogadási rendszerekre nehezedő nyomást. Amint egy tagállam a 2001/55/EK irányelvvel összhangban kiadta a tartózkodási engedélyt, az átmeneti védelemben részesülő személy - miközben bármely 180 napos időszakon belül 90 napig jogosult az Unión belüli utazásra - csak azon tagállamban élvezheti az átmeneti védelemből eredő jogokat, amely a tartózkodási engedélyt kiadta. Ez nem érinti a tagállamok arra vonatkozó döntési lehetőségét, hogy az e határozat alapján átmeneti védelmet élvező személyek számára bármikor tartózkodási engedélyt adjanak ki.

(17) Ez a határozat összeegyeztethető az irányelvet végrehajtó intézkedéseknek tekinthető nemzeti átmeneti védelmi rendszerekkel, és azokat kiegészítve alkalmazható. Ha valamely tagállam olyan nemzeti rendszerrel rendelkezik, amely kedvezőbb a 2001/55/EK irányelvben meghatározott szabályoknál, a tagállam számára lehetővé kell tenni annak alkalmazását, mivel az említett irányelv úgy rendelkezik, hogy a tagállamok kedvezőbb feltételeket fogadhatnak el vagy tarthatnak fenn az átmeneti védelem alatt álló személyek számára. Ha azonban a nemzeti rendszer kevésbé kedvező, a tagállamnak biztosítania kell a 2001/55/EK irányelvben előírt további jogokat.

(18) A 2001/55/EK irányelv megfelelően figyelembe veszi a közrend fenntartása és a belső biztonság megőrzése tekintetében a tagállamokra háruló felelősséget, mivel lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy kizárjanak egy, a lakóhelyét elhagyni kényszerült személyt az átmeneti védelemből, amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy az említett személy: béke elleni bűncselekményt, háborús bűncselekményt vagy emberiesség elleni bűncselekményt követett el, az ilyen bűncselekményekről rendelkező nemzetközi jogi eszközökben meghatározottak szerint; az említett tagállamba átmeneti védelmet élvező személyként történő befogadását megelőzően súlyos, nem politikai bűncselekményt követett el a befogadó tagállam területén kívül; vagy őt az ENSZ céljaiba és elveibe ütköző cselekmények elkövetése miatt bűnösnek találták. Az irányelv azt is lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy kizárjanak egy, a lakóhelyét elhagyni kényszerült személyt az átmeneti védelemből, amennyiben alapos okkal tekinthető az említett személy veszélyesnek a fogadó tagállam biztonságára vagy a fogadó tagállam közösségére nézve.

(19) Az átmeneti védelem nyújtása során a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az átmeneti védelem alatt álló személyek személyes adatainak kezelése tiszteletben tartja az Unió adatvédelmi vívmányaiban, különösen az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletben *  megállapított követelményeket.

(20) Ez a határozat lehetővé teszi az Unió számára, hogy koordinálja és szorosan nyomon kövesse a tagállamok befogadási kapacitását annak érdekében, hogy intézkedéseket hozzon, és szükség esetén további támogatást nyújtson. A 2001/55/EK irányelv előírja a tagállamok számára, hogy a Bizottsággal együttműködve az átmeneti védelem végrehajtásának megkönnyítése érdekében működjenek együtt és folytassanak információcserét. Ezt egy „szolidaritási platformon” keresztül kell végezni, ahol a tagállamok információt cserélnek a befogadási kapacitásukra és a területükön átmeneti védelmet élvező személyek számára vonatkozóan. Mindezidáig - a néhány tagállam által az uniós migrációs felkészültségi és válságkezelési hálózat keretében jelentett információk alapján - az Unióban élő diaszpóra felvevőképességén felül és túl, a befogadási kapacitások meghaladják a 310 000 férőhelyet. Ezen információcsere céljából a Bizottságnak koordinációs szerepet kell vállalnia. Továbbá az elmúlt években különböző platformokat hoztak létre azzal a céllal, hogy biztosítsák a tagállamok közötti együttműködést, mely platformok közül a 2001/55/EK tanácsi irányelvben előírt igazgatási együttműködés céljára az uniós migrációs felkészültségi és válságkezelési hálózat a legmegfelelőbb hálózat (az (EU) 2020/1366 bizottsági ajánlással *  összhangban). A tagállamoknak hozzá kell járulniuk - a releváns információknak az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmus keretében történő megosztása révén - az uniós szintű közös helyzetismerethez *  is. Indokolt esetben konzultációt kell folytatni az Európai Külügyi Szolgálattal. Ezzel összefüggésben a tagállamoknak szorosan együtt kell működniük az ENSZ menekültügyi főbiztosával is.

(21) A 2001/55/EK irányelvvel összhangban az átmeneti védelem kezdeti időtartama egy év. Ez az időtartam hat hónapos időszakonként legfeljebb további egy évre automatikusan meghosszabbítható, kivéve ha az átmeneti védelmet az említett irányelv 6. cikke (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak alapján megszüntetik. A Bizottság folyamatosan figyelemmel fogja kísérni és felül fogja vizsgálni helyzetet. A Bizottság bármikor javasolhatja a Tanácsnak az átmeneti védelem megszüntetését azon az alapon, hogy az ukrajnai helyzet olyan, hogy lehetővé teszi az átmeneti védelemben részesülők biztonságos és tartós visszatérését, vagy javasolhatja, hogy a Tanács legfeljebb egy évvel hosszabbítsa meg az átmeneti védelmet.

(22) A 2001/55/EK irányelv 24. cikkének alkalmazásában a 2000/596/EK tanácsi határozattal *  létrehozott Európai Menekültügyi Alapra történő hivatkozást az (EU) 2021/1147 európai parlamenti és tanácsi rendelettel *  létrehozott Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra való hivatkozásként kell értelmezni. Az uniós alapok pénzügyileg támogatják a tagállamoknak az e határozatból eredő kötelezettségek teljesítésére irányuló valamennyi erőfeszítését. A 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kereten belüli szükséghelyzeti és rugalmassági mechanizmusok is mozgósíthatnak forrásokat a tagállamokon belüli konkrét sürgősségi igények kielégítésére. Továbbá sor került az uniós polgári védelmi mechanizmus *  aktiválására *  is. Az említett mechanizmuson keresztül a tagállamok a területükön tartózkodó, az ukrajnai lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek szükségleteinek kielégítéséhez elengedhetetlen eszközöket kérhetnek, és társfinanszírozásban részesülhetnek az ilyen segítségnyújtáshoz.

(23) A 2001/55/EK irányelv elfogadása óta több uniós ügynökség létrehozására, illetve az azt megelőzően létrehozottak megbízatásának megerősítésére került sor. Ezzel összefüggésben a Bizottságnak a helyzet folyamatos nyomon követése és felülvizsgálata céljából együtt kell működnie az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel (Frontex), az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségével és a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségével (Europol). Emellett a Frontexnek, az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének és az Europolnak operatív támogatást kell nyújtania azon tagállamok számára, amelyek segítséget kértek a helyzet kezeléséhez, többek között ennek a határozatnak az alkalmazása céljából.

(24) Ez a határozat tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és szem előtt tartja az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket.

(25) Írországra nézve a 2001/55/EK irányelv kötelező, ezért Írország részt vesz e határozat elfogadásában.

(26) Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(27) A helyzet sürgősségére tekintettel ennek a határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján kell hatályba lépnie,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy

A Tanács megállapítja, hogy fennáll a lakóhelyüket elhagyni kényszerült azon személyek Unióba való tömeges beáramlásának esete, akiknek fegyveres konfliktus következtében el kellett hagyniuk Ukrajnát.

2. cikk

Az átmeneti védelem hatálya alá tartozó személyek

(1) Ez a határozat az orosz fegyveres erők által 2022. február 24-én megkezdett katonai invázió eredményeként ukrajnai lakóhelyüket az említett napon vagy azt követően elhagyni kényszerült személyek következő kategóriáira vonatkozik:

a) 2022. február 24-e előtt Ukrajnában tartózkodó ukrán állampolgárok;

b) olyan hontalan személyek és Ukrajnától eltérő harmadik országok olyan állampolgárai, akik 2022. február 24. előtt nemzetközi védelemben vagy azzal egyenértékű nemzeti védelemben részesültek Ukrajnában; és

c) az a) és b) pontban említett személyek családtagjai.

(2) A tagállamok vagy ezt a határozatot, vagy a nemzeti joguk szerinti megfelelő védelmet alkalmazzák azon hontalan személyek és az Ukrajnától eltérő harmadik országok azon állampolgárai tekintetében, akik bizonyítani tudják, hogy 2022. február 24. előtt az ukrán joggal összhangban kiadott érvényes tartózkodási engedély alapján jogszerűen tartózkodtak Ukrajnában, és akik nem képesek biztonságos és tartós feltételek mellett visszatérni származási országukba vagy régiójukba.

(3) A 2001/55/EK irányelv 7. cikkével összhangban a tagállamok ezt a határozatot olyan egyéb személyekre is alkalmazhatják - beleértve a hontalan személyeket és az Ukrajnától eltérő harmadik országok állampolgárait is -, akik jogszerűen tartózkodtak Ukrajnában, és akik nem képesek biztonságos és tartós feltételek mellett visszatérni származási országukba vagy régiójukba.

(4) Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában a következő személyeket kell a család részének tekinteni, amennyiben a család 2022. február 24. előtt már jelent volt Ukrajnában és ott tartózkodott:

a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett személy házastársa vagy a vele tartós kapcsolatban élő élettársa, amennyiben az érintett tagállam jogszabályai vagy gyakorlata az élettársi kapcsolatot az idegenrendészeti nemzeti jogszabályok szerinti házastársi kapcsolathoz hasonlóan kezeli;

b) az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett személynek vagy házastársának a nőtlen/hajadon kiskorú gyermekei, tekintet nélkül arra, hogy azok házasságban, házasságon kívül született vagy örökbe fogadott gyermekek-e;

c) egyéb olyan közeli hozzátartozók, akik a család részeként együtt éltek a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlásához vezető események idején, és akiket abban az időben teljes vagy jelentős mértékben az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett személy tartott el.

3. cikk

Együttműködés és nyomon követés

(1) A 2001/55/EK tanácsi irányelv 27. cikkének alkalmazásában a tagállamok az uniós migrációs felkészültségi és válságkezelési hálózatot használják az (EU) 2020/1366 bizottsági ajánlással összhangban. A tagállamok hozzájárulnak a releváns információknak a politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmus keretében történő megosztása révén az uniós szintű közös helyzetismerethez is.

(2) A Bizottság koordinálja a tagállamok közötti együttműködést és információcserét, különösen az egyes tagállamok befogadókapacitásának nyomon követésével és a további támogatásra irányuló bármely igény azonosításával kapcsolatban.

E célból a Bizottság az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel (Frontex), az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségével és a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségével (Europol) együttműködve folyamatosan nyomon követi és felülvizsgálja a helyzetet, miközben igénybe veszi az uniós migrációs felkészültségi és válságkezelési hálózatot.

Emellett a Frontex, az Európai Unió Menekültügyi Ügynökség és az Europol operatív támogatást nyújt azon tagállamoknak, amelyek segítségüket kérik a helyzet kezeléséhez, többek között e határozat alkalmazása céljából.

4. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2022. március 4-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. BORRELL FONTELLES


  Vissza az oldal tetejére