AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG (2022/C 152/01) VÉLEMÉNYE

a digitális átalakulás lehetőségeiről a kiskereskedelmi vállalkozások számára és előnyei az európai fogyasztók számára ^* 

(saját kezdeményezésű vélemény)

Előadó: Felipe MEDINA MARTÍN

1. Következtetések és ajánlások

1.1 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) üdvözli, hogy az Európai Bizottság az uniós iparpolitikai stratégia nemrégiben előterjesztett felülvizsgálatában a kiskereskedelmi ágazatot az európai fellendülés stratégiai ökoszisztémájának tekinti. Az EGSZB úgy véli, hogy az ökoszisztéma-megközelítés megfelelő keretet biztosít, amely egyrészt tükrözi az egységes piacon működő ágazatok és vállalkozások közötti összetett kapcsolatokat az adott értékláncokban, másrészt pedig azt, hogy támogatni kell őket a digitális és fenntarthatósági átállás sikeres kiaknázásában és a helyreállítási stratégiához való hozzájárulásban. Az EGSZB elismeri a kiskereskedelmi vállalatok által a zöld és digitális átállás támogatása érdekében elindított olyan kezdeményezések fontosságát, sokféleségét és nagyságrendjét, amelyek a fogyasztók új igényeire és szükségleteire történő reagálás érdekében új technológiákba ruháznak be.

1.2 Az európai kiskereskedelmi ágazat - a legnagyobb magánszférabeli munkáltató Európában - a digitális transzformáció kellős közepén tart. A folyamatot a Covid19-világjárvány drasztikusan felgyorsította. A digitális transzformáció alapjaiban változtatja meg a kiskereskedelmi üzleti modelleket, de a vásárlókkal való kapcsolattartást is, és a legsikeresebb vállalkozások zökkenőmentesen integrálják omnicsatornákba az online és az offline környezetet. Az EGSZB megállapította, hogy a Covid19 előtt a kiskereskedők kétharmada nem folytatott online tevékenységet, és hogy a világjárvány megmutatta, hogy az omnicsatornákra vonatkozó stratégia mennyire fontos számos vállalat, különösen - de nem csak - a kkv-k túlélése szempontjából.

1.3 Az EGSZB kiemeli, hogy a kiskereskedelmi ágazat előtt álló egyik legnagyobb kihívás az, hogy az online térben nincsenek egyenlő versenyfeltételek a harmadik országbeli kereskedőkkel szemben; ez tisztességtelen verseny elé állítja az uniós székhelyű kereskedőket, akik megfelelnek a fogyasztóknak értékesített termékek biztonságosságát és a fogyasztói jogok tiszteletben tartását előíró uniós szabályoknak.

1.4 Az EGSZB egyetért azzal, hogy Európában szilárd, ambiciózus digitális politikára van szükség ahhoz, hogy a kiskereskedelmi ágazat ki tudja használni a digitális innovációban rejlő lehetőségeket Európa versenyképességének fokozására. A zöld átállás felvállalása lehetőséget kínál a kiskereskedelmi ágazat számára, hogy egyúttal segítse a fogyasztókat a fenntarthatóbb fogyasztási döntések meghozatalában. Az EGSZB kiemeli, hogy a valódi egységes piac és a hatékony és eredményes határokon átnyúló jogszabályok léte lehetővé teszi a kis- és nagykereskedelmi szektor számára, hogy reagáljon a fogyasztói igényekre, és egy globálisan versenyképes, digitálisabb környezetben versenyezzen.

1.5 Az EGSZB támogatja a kiskereskedelmi és a nagykereskedelmi ágazat szociális partnerei által az európai kereskedelmi paktumban megfogalmazott közös nyilatkozatot, amely szerint az EU célzott támogatási intézkedések bevezetésével, valamint a digitális és a zöld átállás felgyorsításával segítheti az ágazat hosszú távú rezilienciájának javítását, és elismeri a kiskereskedelmi üzletek szerepét a városközpontok és a vidéki közösségek életben tartásában. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg, miként lehetne kialakítani egy olyan, a helyreállítási tervekre alapuló integrált helyreállítási és iparpolitikai stratégiát, amely tükrözi a szolgáltatások és a feldolgozóipar egymást erősítő szerepét a növekedés előmozdításában és az uniós gazdaság hatékony működésében, valamint támogatja a kiskereskedelmi szektor digitalizációját, különös tekintettel a kkv-kra.

1.6 Az EGSZB sürgeti az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy tervezzék újra a foglalkoztatást és a készségeket támogató intézkedéseket, és az új munkahelyekhez igazodó jobb szakképzés és oktatás, az egyéni tanuláshoz és a szociális gazdaság ágazatának nyújtott támogatás, valamint tanulási számlák révén ruházzanak be a jövő kiskereskedelmi munkavállalóinak készségeibe, és támogassák a vállalatokat olyan módon, hogy azok a digitális technológiák használatára irányuló képzéssel meg tudják tartani munkaerejük nagy részét. Az átképzés mások számára lehetővé teheti, hogy egyéb ágazatokban kapjanak munkalehetőséget. Az EGSZB egyetért azzal, hogy a mesterséges intelligencia és a robotika bővíteni és növelni fogja a gazdaság digitalizációjának a munkaerőpiacokra gyakorolt hatásait, és hozzájárulhat a gazdasági és társadalmi fejlődéshez is.

2. Bevezetés

2.1 A kiskereskedelmi ágazat, amely kiskereskedelmi üzleteket (B2C) és nagykereskedelmi vállalatokat (B2B) foglal magában, a legnagyobb magánszférabeli munkáltató Európában, mivel ebbe az ágazatba tartozik minden hetedik munkahely és minden negyedik európai vállalat. A kiskereskedők és a nagykereskedők jelentik a kapcsolatot a termelők és a gyártók, valamint az Európai Unió (EU) 450 millió fogyasztója között.

2.2 A kiskereskedelem a fogyasztói igények által vezérelt ágazat. A fogyasztók számára élelmiszereket és nem élelmiszer jellegű termékeket értékesítő online és hagyományos üzletek változatos ágazatáról van szó, amely üzletek gyorsan olvadnak össze egy a fogyasztókat célzó omnicsatornás üzleti modellé. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások 99%-a kkv, amelyek megpróbálnak eligazodni az egységes piacon, igyekeznek túlélni egy rendkívül versengő piacon, rugalmasságot kínálnak az innovációhoz és a kísérletezéshez, és azt csinálják, amihez a legjobban értenek: kiszolgálják az ügyfeleiket.

2.3 Az európai kiskereskedelmi ágazat a digitális transzformáció kellős közepén tart. A Covid19-világjárvány drámai mértékben felgyorsította ezt az átalakulást. Számos fogyasztónak online kellett megvásárolnia a nem élelmiszer jellegű termékeket, mert a boltok bezártak. Az élelmiszerüzletek gyakran nyitva tudtak maradni, de szigorú korlátozások vonatkoztak rájuk, amelyek a fogyasztók és az alkalmazottak biztonságának megőrzése érdekében magas költségekkel jártak. Sok olyan kiskereskedőnek, amely korábban nem rendelkezett online webáruházzal, el kellett kezdenie az online termékértékesítést, hogy a lezárások alatt ismét el tudja érni az ügyfeleket. Gyakran az online piacterek jelentették a kkv-k számára az egyetlen lehetőséget a gyors online megjelenésre, és ez a tendencia a közeljövőben várhatóan tovább fog erősödni.

2.4 Ugyanakkor a zöld átállás lehetőséget jelent a kiskereskedelem számára, mivel az ágazat ezáltal újragondolhatja az üzleti modelleket, alternatív termékeket kínálhat, valamint támogathatja a fenntarthatóbb életmódot és ebbe az irányba ösztönözheti az embereket. Így tehát egyszerre reagál a társadalmi változásokra, és elő is idézi azokat. A fenntarthatóbb alternatívák iránti növekvő fogyasztói kereslet és az ezeket előíró szabályozói követelmények mellett a zöld átállás lehetőséget kínál arra is, hogy újragondoljuk, hogyan állítja elő, gyártja, értékesíti, használja és selejtezi le a társadalom a termékeket.

3. Digitális transzformáció

3.1 A digitális transzformáció alapjaiban változtatja meg a kiskereskedelmi üzleti modelleket: módosítja az ügyfelekkel való kapcsolattartást, a marketinget, magát az ellátási láncot, az ellátási láncon keresztül áramló információkat és még sok minden mást. Az ágazat hagyományosan a termékek viszonteladójaként működik, de egyre inkább a viszonteladás köré szerveződő támogató szolgáltatások együttesévé alakul, emellett pedig az adatok egyik vezető előállítója és feldolgozója, valamint a mesterséges intelligencia (MI) fontos felhasználója is. Ez elengedhetetlen a fogyasztói kereslet kielégítéséhez és a relevánsabb, személyre szabott kínálat biztosításához.

3.2 Míg sokan még mindig online és offline értékesítési csatornákról beszélnek, a legsikeresebb vállalkozások zökkenőmentesen integrálják omnicsatornákba az online és az offline környezetet, ezáltal egyetlen felhasználói élményt kínálva a fogyasztóknak. Ez hozzájárul a különböző üzleti modellek közötti verseny fokozódásához, és nagyobb választékot és átláthatóságot teremt a fogyasztók, a munkahelyek és a növekedés szempontjából.

3.3 A kiskereskedelmi ágazat előtt álló egyik legnagyobb kihívás az, hogy az online térben nincsenek egyenlő versenyfeltételek a harmadik országbeli kereskedőkkel szemben. Ezeknek a kérdéseknek a némelyikével már foglalkoznak különféle európai bizottsági kezdeményezések. A médiában rendszeresen jelennek meg olyan beszámolók, amelyek szerint egyes harmadik országbeli kereskedők által online értékesített nem uniós termékek nem felelnek meg az uniós szabályoknak, nem biztonságosak vagy akár veszélyesek. Mindez tisztességtelen verseny elé állítja az uniós székhelyű kereskedőket, akik megfelelnek a fogyasztók számára értékesített termékek biztonságosságát és a fogyasztói jogok tiszteletben tartását előíró uniós szabályoknak. A problémát a hiányos piacfelügyelet és vámellenőrzés, valamint a jogkövető kereskedőket sújtó magas megfelelési költségek súlyosbítják. A fogyasztók nehezen tudnak ellenállni az alacsonyabb árak kísértésének. Egy 2020-as tanulmány szerint a határokon átnyúló vásárlást végző uniós fogyasztók közel 70%-a vásárolt Kínából származó termékeket - ez az arány 2014-ben még 15% volt ^* .

3.4 A kiskereskedők és a nagykereskedők folyamatosan újítanak, alkalmazkodnak és kísérleteznek, hogy új termékeket, szolgáltatásokat és üzleti modelleket fedezzenek fel, és így lépést tartsanak a vásárlói kereslettel. A Covid19 előtt három kiskereskedőből kettő nem folytatott online tevékenységet, a világjárvány pedig rámutatott, hogy mennyire fontosak az omnicsatornák számos vállalat, különösen - de nem csak - a kiskereskedő és nagykereskedő kkv-k számára.

3.5 A digitális innováció javítja Európa globális versenyképességét. Minden második európai fogyasztó már vásárol online, és évente 424 milliárd EUR-t költ ^* , de az online vásárlások aránya terméktípusonként jelentősen eltér; jelenleg a vevőknek csak 15%-a bonyolít le határokon átnyúló vásárlásokat, a kkv-knak pedig csak a 7%-a értékesít saját országán kívül. Európában szilárd, ambiciózus digitális politikára van szükség ahhoz, hogy az ágazat ki tudja használni ezeket a lehetőségeket, és biztosítani tudja, hogy minden vállalat részévé váljon a folyamatnak, javuljanak a munkavállalók munkakörülményei, és a fogyasztók Európa-szerte egyértelműen érzékeljék a kiskereskedelem digitalizációs folyamatából fakadó előnyöket, eközben pedig fennmaradjon a fogyasztóvédelem magas szintje valamennyi értékesítési csatornában.

4. Zöld átállás

4.1 A Covid19-válság rámutatott a fenntartható termékek és üzletviteli módok iránti megnövekedett fogyasztói igényre. A kiskereskedők és a nagykereskedők alapvető fontosságú kapcsolódási pontot jelentettek a végső felhasználókkal, és kulcsszerepet játszottak a fenntarthatóbb, újrahasznosítható és/vagy újrafelhasználható termékek és csomagolások iránti kereslet előrejelzésében és ösztönzésében. A kiskereskedők és a nagykereskedők már évek óta aktívan ösztönözték a fenntartható fogyasztást, valamint csökkentették működésük és ellátási láncaik CO2-kibocsátását. Ebben a magas fix költségekkel és alacsony haszonkulccsal rendelkező ágazatban azonban kihívásokkal kellett szembenézniük ezen átállás előmozdítása során.

4.2 A kiskereskedelmi ágazat jelentősen hozzájárul a hulladékgyűjtéshez és -újrahasznosításhoz. A kiterjesztett gyártói felelősség rendszerei egy adott hulladékáram mennyiségén alapulnak, amelyet egy vállalat forgalomba hoz azon a piacon, ahol jelen van. Ez a felelősség nem ilyen egyértelmű olyankor, amikor az EU-ban fizikailag telephellyel nem rendelkező kereskedők hoznak be termékeket az uniós piacra, vagy amikor a fogyasztók ezt közvetlen behozatal útján teszik. Ezekben az esetekben a hulladékáramba kerülő termékhulladékot az európai kiskereskedők költségén hasznosítják újra vagy távolítják el. Ez magában foglalja a harmadik országbeli gazdasági szereplők által előállított hulladékot is, akik nem fizetnek semmit. Megerősített együttműködésre van szükség az elektromos és elektronikus berendezések hulladékaira vonatkozó rendszerek és az EU-n kívül letelepedett online eladók között, valamint lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy ezek a vállalatok tisztában legyenek a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek szerinti kötelezettségeikkel. Az újrahasznosítási folyamatokkal és költségekkel kapcsolatos fogyasztói ismeretek is döntő fontosságúak az online vásárlás hatásainak átláthatóbbá tételéhez.

5. Készségek

5.1 Az EGSZB támogatja az európai kereskedelmi paktumot szorgalmazó, április 8-i közös nyilatkozatot ^* , amelyet a kis- és nagykereskedelmi ágazat szociális partnerei, a UNI-Europa és a EuroCommerce adtak ki. Ez rávilágított a Covid19-válság által a kiskereskedők és nagykereskedők életképességére gyakorolt példátlan hatásra, valamint az általuk foglalkoztatott munkaerő rezilienciájára. A szociális partnerség hagyománya és az ágazaton belül a - gyakran kollektív szerződésekben rögzített - testre szabott munkafeltételek elterjedtsége lehetővé tette a vállalatok számára, hogy hatékonyan kezeljék az „új normákhoz” való hirtelen és radikális alkalmazkodást. A szociális partnerek egy „európai kereskedelmi paktumot” javasoltak az uniós és a kormányzati hatóságoknak, hogy célzott támogatási intézkedésekkel, valamint a digitális és zöld átállás felgyorsításával segítsék az ágazat hosszú távú rezilienciájának javítását.

5.2 A McKinsey Global Institute legutóbbi jelentése ^*  szerint a Covid19 és az automatizálás együttesen több mint 5 millió munkahelyet sodor veszélybe a kis- és nagykereskedelemben. Ez sok nő és fiatal foglalkoztatását érintheti. A gazdaság stabilizálása mellett az EU-nak és a tagállamoknak be kell ruházniuk ezeknek a munkavállalóknak a készségeibe, például jobb szakképzés és oktatás, egyéni tanulási számlák és átképzés révén. A célzott továbbképzés lehetővé tenné, hogy az ágazat megtartsa a munkaerő nagyobb részét azáltal, hogy kiképzi őket a digitális technológiák használatára, míg mások az átképzésnek köszönhetően más ágazatokban kaphatnának munkalehetőséget.

5.3 Az uniós foglalkoztatási és készségtámogatási intézkedéseket ezért át kell alakítani annak érdekében, hogy az ágazat szerkezetátalakításához szükséges finanszírozáshoz könnyen és gyorsan hozzá lehessen férni, és kezelni lehessen a Covid19 által okozott felgyorsult piaci változások miatt módosuló készségigényeket. A helyreállítási terveket fel kell használni arra, hogy a kis- és a nagykereskedelmi munkavállalók készségeit ugyanúgy fejlesszék, mint a közszférában dolgozókéit.

6. Iparpolitikai stratégia - kiskereskedelmi ökoszisztéma

6.1 Az Európai Bizottság által nemrégiben közzétett aktualizált iparpolitikai stratégia ^*  új középponti elemét alkotják az alapvető ökoszisztémák, köztük a kiskereskedelem és az agrár-élelmiszeripar. A kis- és nagykereskedők létfontosságú szerepet játszanak az európai gazdaságban és számos más ökoszisztéma, például a logisztikai ágazat működésében. A digitális és a zöld átállásnak elő kell segítenie a Covid19 utáni helyreállítást, a kiskereskedőket és a nagykereskedőket pedig számos ökoszisztéma - például az online kereskedelem és a logisztika - fontos részeként kell elismerni. A logisztika az online kereskedelem elengedhetetlen ipari eleme, amely szimbiotikus, mivel a két alrendszer egyike sem tudja a másik hozzájárulása nélkül folytatni üzleti tevékenységét. Ezért közérdek, hogy a logisztikai ágazat a munkavállalóknak, a fogyasztóknak és a környezetnek megfelelően fejlődjön.

6.2 Az Európai Bizottság elismerte, hogy a kis- és nagykereskedelmi ökoszisztéma az egyik legsúlyosabban érintett ágazat, és a második helyen áll a beruházási támogatási igények tekintetében. A kis- és nagykereskedők nagy forgalom mellett, magas fix költségekkel és alacsony árréssel (1-3%) működnek, ami azt jelenti, hogy különösen érzékenyek a likviditáshiányra. 2020 májusában a világjárvány első hullámához kapcsolódó becsült veszteségek a nem élelmiszer jellegű kiskereskedelemben elérték az éves forgalom 16-20%-át (250-320 milliárd EUR). A kis- és nagykereskedelmi ökoszisztémában számos vállalkozás szenvedett el drasztikus veszteségeket a rájuk kiszabott közvetlen vagy közvetett kormányzati korlátozások miatt, például mivel ügyfeleikre kijárási vagy más mobilitási korlátozások vonatkoztak. Az online működő vállalkozások mérsékelni tudták a veszteségek egy részét, de csak nagyon korlátozott mértékben. Az online értékesítés jelentősen nőtt, és várhatóan tovább fog növekedni, ahogy a fogyasztók egyre több tapasztalatot szereznek az online vásárlással kapcsolatban.

6.3 Az ökoszisztéma-megközelítés megfelelő keretet biztosít, amely egyrészt tükrözi az egységes piacon működő ágazatok és vállalkozások közötti összetett kapcsolatokat az adott értékláncokban, másrészt pedig azt, hogy támogatni kell őket a digitális és fenntarthatósági átállás sikeres kiaknázásában és a helyreállítási stratégiához való hozzájárulásban. Mivel a magánfogyasztás az EU GDP-jének több mint 50%-át teszi ki, a kiskereskedők és a nagykereskedők biztosítják a gyártók hozzáférését a fogyasztói és szakmai piacokhoz; a vevők megvásárolhatják, amire szükségük van, és mindez folytonos és létfontosságú ellátási láncot alkot.

7. A kiskereskedelem szerepe a városközpontok és vidéki közösségek életben tartásában

7.1 A kiskereskedők hosszú évek során bizalmi kapcsolatot építettek ki az európai fogyasztókkal, és magas minőségű termékeket kínálnak nekik versenyképes áron, folyamatosan arra törekedve, hogy új hatékonysági előnyöket teremtsenek és adjanak tovább a fogyasztók vásárlóerejének növelése érdekében. A kiskereskedők környezetbarát termékeket hoznak létre, amelyek segítik a fenntartható fogyasztást, de ennél többre van szükség.

7.2 A kiskereskedelmi üzleteknek központi szerepe van a városközpontok és vidéki közösségek életben tartásában is. Ez arra is felhívja a figyelmet, hogy a hagyományos üzlethelyiségek mennyire relevánsak a társadalom számára, és mennyire azok lesznek a jövőben is. A kiskereskedelmi üzletek postaként, bankként és gyógyszertárként is szolgálhatnak, és segíthetnek az élénk helyi közösségek megőrzésében. A bevásárlóutcák üres üzlethelyiségei óhatatlanul vandalizmusba és bűnözésbe torkolló lassú hanyatlásra ítélik a városokat, egy falusi bolt pedig élő vidéki közösséggé változtathat egy csökkenő népességű vidéki térséget.

7.3 Az európai kiskereskedőknek képesnek kell lenniük arra, hogy növeljék és felgyorsítsák az automatizálásba, a fogyasztói interfészbe és a mesterséges intelligenciába történő beruházásaikat, hogy versenyképesek maradhassanak. Az ilyen beruházások és az online értékesítés bővítésének támogatása, különösen pedig a kkv-k és a kisvárosok központjaiban működő kiskereskedők online működésének segítése átalakítaná a helyi közösségeket, valamint lényegi hatással lenne számos olyan kiskereskedelmi vállalat túlélésére és ellenálló képességére is, amelyek intenzív - és egyre inkább globális - versennyel néznek szembe.

8. Egyenlő versenyfeltételek az európai kiskereskedelemben

8.1 Az Európai Unió a maga 450 millió fogyasztójával digitális belső piacként hatalmas potenciállal rendelkezik. Az európai digitális egységes piaci stratégia célja az uniós tagállamok közötti, határokon átnyúló e-kereskedelem ösztönzése volt. Az Unión belüli határokon átnyúló e-kereskedelem azonban nem nőtt olyan gyorsan, mint a harmadik országokból érkező e-kereskedelem. A digitális szolgáltatások európai piaca egyértelműen elmarad az USA-tól és Kínától, különösen a globális piacon való jelenlétet illetően, és ez tükröződik az egyes nem uniós országokból, különösen Kínából az európai fogyasztóknak történő online értékesítés robbanásszerű növekedésében is. Az évek során azt láttuk, hogy egyre több innovatív digitális formátum és technológia jön létre a szóban forgó országokban. Az EU-nak és tagállamainak fokozniuk kell erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy egy olyan megfelelő keretet teremtsenek, amelyben a vállalatok versenyezhetnek, innoválhatnak, kiszolgálhatják ügyfeleiket és biztosíthatják a fogyasztóvédelmet. Ennek a legjobb módja az, ha biztosítjuk, hogy az EU vonzóbb befektetési és vállalkozási helyszín legyen, mint a világ más részei.

8.2 Az online értékesítés a kiskereskedelmi piac leggyorsabban növekvő része, és bár az offline értékesítéshez képest még mindig viszonylag korlátozott mértékű, számos nem élelmiszer jellegű ágazatban kezd nagyon jelentőssé válni. Immár nem a kiskereskedők jelentik az egyetlen csatornát a vásárlók felé: a gyártók is elkezdtek e-kereskedelem útján értékesíteni, és más módokon is közvetlen kapcsolatba lépnek a fogyasztókkal. A méretgazdaságosság és a folyamatok széles körű gépesítése, valamint a hálózati hatások és az, hogy szinte korlátlan termékválasztékot képesek kínálni, a nagy online szereplők és platformok előnyére váltak, amelyek növekvő piaci részesedése közelít a helyi üzletek hagyományos kapuőri szerepéhez.

8.3 Minden, az EU-ban értékesített árunak meg kell felelnie az uniós szabályoknak, és ezt az uniós fogyasztóknak értékesítő összes kereskedőnek biztosítania kell. A közvetlen behozatal új kihívásokat jelent az uniós jogszabályok betartatása terén, egészségügyi és biztonsági kockázatokkal jár az európai fogyasztók számára, és tisztességtelen versenynek teszi ki az uniós kereskedőket. Az EU határozott üzenetet fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy a vállalat székhelyétől függetlenül az Unióban értékesített áruknak - értéküktől függetlenül - meg kell felelniük a szabályoknak. Többek között a digitális szolgáltatásokról szóló javasolt jogszabály, az általános termékbiztonsági irányelv felülvizsgálata, a piacfelügyeleti rendelet és más uniós jogszabályok megfelelő végrehajtása és érvényesítése is fontos szerepet fog játszani.

8.4 Alapvető fontosságú, hogy az egységes piac és ez az ágazat megfelelően működjön, mivel ez teszi lehetővé, hogy a kis- és nagykereskedelem reagáljon a fogyasztói igényekre, és versenyezzen egy globális szinten versengő és egyre inkább digitális környezetben. Az EGSZB úgy véli, hogy az uniós szintű fellépés rendkívül fontos a belső piac további széttagolódásának megakadályozása, a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó új, gyakran protekcionista nemzeti szabályok bevezetésének elkerülése, valamint az uniós jog eltérő végrehajtásának és értelmezésének megakadályozása érdekében.

9. Mesterséges intelligencia a kiskereskedelemben és a nagykereskedelemben

9.1 A kiskereskedők és a nagykereskedők már évek óta alkalmazzák az automatizálást olyan területeken, mint a szállítás, a rendelés és a készletgazdálkodás, illetve a fogyasztókkal való kapcsolattartás. A mesterséges intelligencia segítségével az automatizálás sokkal kifinomultabbá vált, ami jobb információkat és nagyobb hatékonyságot tesz lehetővé. A mesterséges intelligencia sokféleképpen befolyásolja a kiskereskedelmi és a nagykereskedelmi ágazatot. Itt említhető az ügyfelekkel folytatott kapcsolattartás javítása, a csomagkézbesítés felgyorsítása, az ügyfelek viselkedésének előrejelzése, a készletek optimalizálása, a csalások felderítése és az ágazat fenntarthatóbbá tétele.

9.2 A mesterséges intelligencia terjedése a kiskereskedelemben évről évre erőteljesen gyorsul. 2016-ban a kiskereskedők mindössze 4%-a használt MI-technológiákat, míg 2017-ben ez az arány 17%-ra, 2018-ban pedig 28%-ra nőtt. Nem meglepő módon leginkább a 10 milliárd dolláros vagy annál nagyobb éves forgalommal rendelkező nagy kiskereskedők és nagykereskedők alkalmazzák ezt a technológiát. A mesterséges intelligenciát a kiskereskedők az autóipar (19%), az elektronikai és háztartási eszközök (25%), a barkácsolás (26%), az élelmiszerek (29%) és a ruházat és lábbelik (33%) területén, valamint a több kategóriát érintő (42%) területeken használják.

9.3 Ahogy azt az EGSZB a mesterséges intelligenciáról szóló véleményében ^*  kifejtette, a mesterséges intelligencia és a robotika bővíteni és növelni fogja a gazdaság digitalizációjának a munkaerőpiacokra gyakorolt hatásait, és hozzájárulhat a gazdasági és társadalmi fejlődéshez is. Az elmúlt években a mesterséges intelligencia a vállalkozások, a döntéshozók és a társadalom figyelmének középpontjába került. A mesterséges intelligencia végtelen lehetőségeket kínál a kis- és nagykereskedelmi vállalatok számára az operatív növekedéshez, az ellátási láncok javításához, a döntéshozatalhoz, a fogyasztói igények megértéséhez és az ügyfélélmény javításához. Ez csak néhány ok a sok közül, amiért oly sok kiskereskedő és nagykereskedő vizsgálja a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket, és fektet be azokba.

9.4 Számos MI-alkalmazásnak nincs hatása az egyénekre. Az orvosi diagnózishoz használt mesterséges intelligencia és a raktárban a polcok beolvasásához használt mesterséges intelligencia hasonló technológiák, amelyek komplex adathalmazok alapján hoznak döntéseket - de alapvetően eltérő kockázatokat hordoznak, és eltérő biztosítékokat igényelnek. A mesterséges intelligencia esetében olyan szabályozásra van szükség, amely foglalkozik az MI-rendszerek használatával járó különböző kockázati szintekkel, garantálva a fogyasztók biztonságát és a rendszerek iránti bizalmukat.

Kelt Brüsszelben, 2021. december 9-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

elnöke

Christa SCHWENG