(saját kezdeményezésű vélemény)
Előadó: Nicoletta MERLO
| Közgyűlési határozat: | 2021.3.25. | |
| Jogalap: | az eljárási szabályzat 32. cikkének (2) bekezdése | |
| saját kezdeményezésű vélemény | ||
| Illetékes szekció: | „Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció | |
| Elfogadás a szekcióülésen: | 2021.11.24. | |
| Elfogadás a plenáris ülésen: | 2021.12.8. | |
| Plenáris ülés száma: | 565. | |
| A szavazás eredménye: | ||
| (mellette/ellene/tartózkodott) | 152/13/48 |
1. Következtetések és ajánlások
1.1. Az EGSZB üdvözli a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveket, hiszen ezek a változás, valamint a fenntartható növekedésbe és a színvonalas munkahelyek létrehozására irányuló beruházások ösztönzésére szolgáló példátlan lehetőségek, amelyeket inkluzív kormányzás révén ki kell használni. Ehhez párbeszédre, nyitottságra és átláthatóságra van szükség.
1.2. Az EGSZB sajnálattal veszi tudomásul, hogy egyes tagállamokban a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kidolgozása során nem folytattak érdemi és célzott konzultációt a szociális partnerekkel és az érdekelt felekkel. Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy vezessen be olyan intézkedéseket, amelyek garantálják a szociális partnerek, a szervezett civil társadalom és az ifjúsági szervezetek strukturált és érdemi bevonását a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtásába és nyomon követésébe. A szociális párbeszéd nemzeti szintű védelme és megerősítése kulcsfontosságú annak biztosítása érdekében, hogy a közpénzeket megfelelően, az inkluzív helyreállításra fordítsák.
1.3. Az EGSZB javasolja, hogy értékeljék és rendszerezzék a nemzeti szinten bevált módszerek gyűjtését. A szociális partnerekkel és ifjúsági szervezetekkel - erre szakosodott bizottságokon és szociális párbeszéden keresztül - folytatott konzultáció ugyanis kiváló eredményeket hozott nemzeti szinten az ifjúságpolitikák terén, illetve a fiatalok számára minőségi munkahelyeket és karrierlehetőségeket teremtő intézkedések tekintetében.
1.4. Az EGSZB arra kéri a tagállamokat, hogy már a korai iskolai oktatás keretében biztosítsanak színvonalas és inkluzív útmutatást és tanácsadást minden fiatal, de különösen a fogyatékossággal élő fiatalok számára annak érdekében, hogy több információhoz jussanak a továbbtanulási, majd a munkaerőpiac zöld és digitális átállásával összefüggésben rendelkezésükre álló karrierlehetőségekről.
1.5. Az EGSZB üdvözli a szakképzés mint az innovációs gyakorlatok, a STEM-készségek, az egész életen át tartó tanulás és a hatékony munkaerő-közvetítés motorja szerepének és profiljának előmozdítására és népszerűsítésére irányuló intézkedéseket, mivel ezek kulcsfontosságúak a meglévő készséghiány áthidalásához. Fontos továbbá a készségek értékelésének fejlesztése, hogy előzetesen proaktívan azonosítani lehessen azokat a készségeket, amelyekre a jövőbeli munkaerőpiacokon szükség lesz. Megfelelő intézkedéseket kell hozni annak biztosítása érdekében, hogy a szakképzés a fogyatékossággal élők számára is hozzáférhető legyen. Ezen intézkedéseknek az egyéni képességek elismerésén kell alapulniuk, és lehetővé kell tenniük valamennyi polgár számára, hogy megszerezzék a személyes fejlődésük szempontjából hasznos szakmai készségeket, ugyanakkor a szakképesítést igénylő betöltetlen munkakörök kapcsán ki kell elégíteniük a vállalatok sajátos igényeit is.
1.6. Az EGSZB azt ajánlja, hogy vezessenek be személyre szabott támogatást a célcsoportok, különösen a NEET-fiatalok számára. E támogatásnak lehetővé kell tennie, hogy holisztikusan kezeljék a munkaerőpiaci integrációhoz kapcsolódó összes kérdést - például a lakhatást, a közlekedést és az egészségügyet.
1.7. Az EGSZB úgy véli, hogy célzott beruházások és szükség esetén reformok révén mindenképpen garantálni kell, hogy az aktív munkaerőpiaci intézkedések kulcsszereplőinek számító állami foglalkoztatási szolgálatok hatékonyak és megfelelőek legyenek, hogy így mindenkit - különösen a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő és a munkaerőpiacoktól legtávolabb került személyeket - támogatni lehessen álláskeresése vagy esetleges pályamódosítása során.
1.8. Az EGSZB sajnálja, hogy nem sikerült maradéktalanul kiaknázni a növekvő ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelem legfontosabb szakpolitikai eszközének számító ifjúsági garanciában rejlő lehetőségeket. Az EGSZB arra kéri a tagállamokat, hogy fokozzák a megerősített ifjúsági garancia végrehajtását célzó erőfeszítéseiket, ideértve a munkaerőpiaci integrációt elősegítő színvonalas képzéseket is, az Európai Bizottságtól pedig azt kéri, hogy adjon áttekintést arról, hogy milyen lépések történtek a megerősített ifjúsági garanciáról szóló tanácsi ajánlások nemzeti szinten történő végrehajtása és a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekkel való hatékony szinergiák biztosítása érdekében.
1.9. Az EGSZB üdvözli a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben foglalt azon rendelkezéseket, amelyek támogatják a színvonalas képzést, ideértve a tanulószerződéses gyakorlati képzéseket vagy szakmai gyakorlatokat is, mivel ezek hatékony eszközök a korai iskolai lemorzsolódás csökkentésére, és biztosíthatják a fiatalok (és mások) jobb munkaerőpiaci beilleszkedését. Kéri továbbá a tagállamokat, hogy hajtsák végre a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszeréről szóló tanácsi ajánlást * . Az EGSZB azonban kéri a fizetés nélküli szakmai gyakorlatok betiltását. A szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszeréről szóló tanácsi ajánlás közelgő felülvizsgálata során minden gyakornok számára tisztességes díjazást kell biztosítani. Az EGSZB javasolja továbbá a színvonalas szakmai gyakorlatok európai kertrendszerének kidolgozását, hogy garantálják az ilyen jellegű tanulási tapasztalatok oktatási értékét.
1.10. Az EGSZB arra kéri a tagállamokat, hogy vegyék igénybe a helyreállítási alapokat a minőségi munkahelyek létrehozását és szükség esetén a fiatalok továbbképzését célzó beruházásokhoz, külön szem előtt tartva a határozatlan idejű munkaszerződéseket és a tisztességes munkafeltételeket, amelyek csökkentik a bizonytalanság kockázatát. Ezenkívül az EGSZB hangsúlyozza, hogy fel kell számolni a szociális biztonság hiányát, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy megfelelően hajtsák végre a szociális védelemhez való hozzáférésről szóló tanácsi ajánlást * , valamint minden munkaformát illetően vezessenek be egy olyan korszerű rendszert, amely képes a jövőbeli nyugdíjasok számára megfelelő jövedelmet biztosítani, különös tekintettel azokra, akik nem rendelkeznek folyamatos munkaviszonnyal.
1.11. Az EGSZB elengedhetetlennek tartja, hogy a munkahelyek bizonytalanságának elkerülése érdekében a foglalkoztatási támogatásokat határozatlan idejű szerződésekhez vagy stabilizációs programokhoz kössék. Ezenkívül a foglalkoztatási ösztönzők hatékonyak lehetnek a „hátrányos helyzetű” álláskeresők foglalkoztatási lehetőségeinek megteremtésében, valamint az elbocsátott munkavállalók átcsoportosításában, elősegítve az új ágazatokra és szakmákra való áttérésüket.
1.12. Az EGSZB úgy véli, hogy fokozott figyelmet kell fordítani a mentális egészség és a pszichoszociális zavarok kérdésére, különösen a fiatalok körében. Ennek érdekében megelőzés és figyelemfelhívás révén korlátozni kell a mentális egészséggel kapcsolatos problémákhoz fűződő megbélyegzést - az ezzel kapcsolatos munkát már az iskolákban el kell kezdeni, továbbá ki kell terjeszteni a vállalatokra is -, valamint megfelelő finanszírozást kell biztosítani az érintett szolgáltatóknak.
1.13. Az EGSZB megjegyzi, hogy a munka világában továbbra is fennálló nemi egyenlőtlenségek miatt a fiatal nők még inkább kiszolgáltatottak a Covid19 gazdasági következményeivel szemben. Az EGSZB üdvözli az egyes tagállamok által a nők foglalkoztatásának és vállalkozásának ösztönzésére és előmozdítására, a megfelelő szociális infrastruktúrába való beruházásokra és a gyermekgondozási rendszerek, különösen a korai gyermekgondozás és -nevelés reformjára irányuló intézkedéseket, és kéri, hogy a nők, különösen a fiatal anyák teljes foglalkoztatottságának támogatása érdekében uniós szinten is fokozzák ezeket a bevált gyakorlatokat.
2. Háttér
2.1. A Covid19-világjárvány óriási hatással volt társadalmainkra és gazdaságainkra, és ez a hatás még mindig fennáll. Az Európai Unió jelentős lépéseket tett a helyreállítás érdekében: a tagállamok a válság leküzdése érdekében most először a megszorítások helyett az európai szolidaritást és konvergenciát választották.
2.2. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (a továbbiakban: eszköz) - amely a Next Generation EU legnagyobb eleme - 672,5 milliárd EUR vissza nem térítendő támogatást és kölcsönt biztosít a tagországok által vállalt reformok és beruházások támogatására. E példátlan összeg célja a Covid19-világjárvány gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítése, valamint az európai gazdaságok és társadalmak fenntarthatóbbá és ellenállóbbá tétele és annak biztosítása, hogy felkészültebbek legyenek a zöld és digitális átállással kapcsolatos kihívásokra és lehetőségekre.
2.3. A megállapodás értelmében a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek a kiadások legalább 37%-át az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések, 20%-át pedig a digitális átállás támogatására kell fordítaniuk. Ezenkívül minden beruházásnak és reformnak tiszteletben kell tartania a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet, biztosítva, hogy ne károsodjon jelentősen a környezet. A nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek az európai szemeszter szerinti országspecifikus ajánlásokban meghatározott releváns kihívások hatékony kezeléséhez is hozzá kell járulniuk; itt azonban nem állapítottak meg alsó küszöbértéket, illetve nem hoztak létre eljárást a különböző prioritásokra, például a fiatalokra fordított kiadások nyomon követésével kapcsolatban.
2.4. A különböző szinteken és minden olyan szakpolitikai területen, amely közvetlenül vagy közvetve befolyásolja a foglalkoztatást és a munkaerőpiacot, kulcsfontosságú a szociális partnerek időben történő és érdemi bevonása az európai szemeszter folyamatába a szakpolitikák kialakításában való részvétel javítása érdekében, beleértve a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben szereplő intézkedéseket is. A szociális párbeszéd a sikeres és tisztességes politikai döntéshozatal hajtóereje, amennyiben képes hatékony megoldásokat előterjeszteni és adott esetben tükrözni a kollektív tárgyalások folyamatban lévő szakpolitikai változásait és reformjait.
2.5. Az eszköz kiegészíti a fiatalokat célzó egyéb tevékenységeket * , és szorosan illeszkedik az Európai Bizottság 2019- 2024-es időszakra vonatkozó prioritásaihoz, amelyek egyértelműen kimondják, hogy az Uniónak vonzóbb befektetési környezetet és növekedést kell teremtenie, amely minőségi munkahelyeket eredményez, különösen a fiatalok és a kisvállalkozások számára * . Az Európai Bizottság új ALMA-programja * (Aim, Learn, Master, Achieve), egy olyan új, a NEET-fiatalokat célzó - Erasmushoz hasonló - gyakornoki program, amely a más tagállamokban élő európai fiatalok számára nyújt rövid távú munkatapasztalatot. Ez a program pozitív eredményekkel járhat, ha gondoskodnak arról, hogy minőséggel kapcsolatos szabványok védjék a kedvezményezetteket - ilyen például a szociális védelem, az útmutatás és a felügyelet, valamint a tisztességes bérek.
2.6. Január 22-én az Európai Bizottság közzétette azokat az új iránymutatásokat, amelyeket az uniós tagállamoknak a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveik kidolgozása során követniük kell ahhoz, hogy hozzáférjenek az úgynevezett Helyreállítási Alaphoz. Az iránymutatásokból kiderül, hogy a fiatalok érdekeit szolgáló közpolitikák már nem csupán a tervek „horizontális” célkitűzései közé tartoznak, azaz más fő célkitűzések megvalósítása során figyelembe veendő szempontok, hanem a Next Generation EU előfeltételévé és abszolút prioritásává váltak, és nem egyszerűen átfogó prioritásként, hanem egész pillérként kell szerepelniük.
2.7. Az uniós országoknak 2021. április 30-ig kellett volna hivatalosan benyújtaniuk nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervüket. Az Európai Bizottság azonban meghosszabbította a határidőt és beleegyezett, hogy az országok 2022 közepéig nyújthassák be terveiket. 2021. október 15-én a benyújtott tervek száma 26 volt.
2.8. Az eszköz egy generációnként egyszer rendelkezésre álló lehetőség a tagállamok számára, amely nemcsak a közegészségügyi válság leküzdésére, hanem a digitális és karbonszegény gazdaságra való kettős átállás folytatására, az erős szociális jólét megteremtésére és a kohézió előmozdítására is szolgál. Valóban lehetőséget kínál arra, hogy kézzelfogható változásokat hozzon a fiatal munkavállalók számára, és megakadályozza, hogy olyan „elveszett” generációvá váljanak, amelynek nem jutnak méltányos lehetőségek a jövő Európájában. Mindazonáltal nagy szükség van inkluzív kormányzásra nemzeti és európai szinten, ahol a társadalmi párbeszédnek és a civil társadalom bevonásának jelentős és érezhető hatása van.
2.9. A Covid19-válság tovább növelte az egyenlőtlenségeket, a munkavállalók, különösen a fiatal munkavállalók pedig még nagyobb hátrányba kerültek. Ezzel a saját kezdeményezésű véleményével az EGSZB - az egyes tagállamok által benyújtott nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben szereplő generációs intézkedések elemzése alapján, és így azonosítva a bevált gyakorlatokat és a hiányosságokat - ajánlásokat kíván kidolgozni arra vonatkozóan, hogy miként garantálható a tisztességes munka a fiatalok számára, és miként biztosítható a NEET-fiatalok bevonása a projektek végrehajtásával.
3. Általános megjegyzések
3.1. Az európai fiatalok a világjárvány által a legsúlyosabban érintett személyek közé tartoznak: iskolákat, egyetemeket és közösségi tereket zártak be, megfosztva a fiatalokat az oktatástól, a kultúrától és a társas kapcsolatoktól; minden hatodik fiatal elvesztette állását a Covid19 gazdasági következményei miatt * ; 2021 augusztusában a fiatalok munkanélküliségi rátája 16,5% volt az Unióban * ; számos országban a fiatalokat különösen súlyosan érintette a válság, ami a munkanélküliségi ráta emelkedését idézte elő - hogy csak néhány példát említsünk: Spanyolország (40,5%), Olaszország (29,7%), Bulgária (18,3%) és Franciaország (19,6%). Emellett a munkanélküli fiatalok egy bizonyos százalékát nem veszik figyelembe a hivatalos adatokban, mivel vagy nem folyamodnak munkanélküli ellátásért, vagy nem jelentkeznek munkaközvetítő ügynökségeknél, hanem színlelt önálló vállalkozóként keresik kenyerüket, illetve platformalapú munkavégzésből vagy a párhuzamos gazdaságból élnek. Ezért feltételezhető, hogy a valós adatok még rosszabbak is lehetnek, mint az Eurostat által közölt adatok.
3.2. Ezenkívül a Covid19-válság tovább súlyosbította a NEET-fiatalok helyzetét. A NEET-fiatalok száma Európában - különösen olyan országokban, mint Olaszország, Görögország, Bulgária és Románia - kritikus, és ismét emelkedik az iskolai lemorzsolódások, a megfelelő útmutatás hiánya, a munkahelyek elvesztése és a munkalehetőségek hiánya miatt. A legkiszolgáltatottabb helyzetben levő fiatalok e kategóriája esetében nagyobb a marginalizáció, a szegénység és a foglalkoztatásból való tartós kirekesztés kockázata.
3.3. A nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülők csoportja (NEET) egy átfogó kategória, amely heterogén népességet ölel fel, beleértve a munkanélkülieket, az iskolából lemorzsolódottakat, mindazokat a csüggedt egyetemi diplomásokat, akik még mindig nem találtak munkát, és a többi olyan fiatalt, akik különböző okokból inaktívak. A munkanélküliek mindössze a NEET-fiatalok tágabb kategóriájának egy alcsoportját jelentik, és a munkanélküliek és a NEET-fiatalok csoportja közötti átfedés időben és országonként eltérő * .
3.4. A NEET-fiatalok magas száma nagy veszteséget jelent gazdaságaink és társadalmaink számára. Az érintettek által érzett kiábrándultság vagy kirekesztettség egyúttal demokratikus társadalmaink stabilitása szempontjából is óriási politikai kockázatot jelent. Az oktatási és szociális rendszerek képtelenek megelőzni a jelenséget, illetve csökkenteni a NEET-fiatalok számát, ami arra utal, hogy az esélyegyenlőséget Európa-szerte előmozdító, széles körben támogatott, hatékony szakpolitikák kudarcot vallottak.
3.5. A jelenlegi válság különösen a nem hagyományos és változatos típusú foglalkoztatási formákban * (alkalmi munka, utalványalapú foglalkoztatás, platformalapú munkavégzés, haknimunka és kollaboratív foglalkoztatás stb.) dolgozókat érinti * , és sajnos az ilyen módon foglalkoztatott munkavállalók kategóriájában túlsúlyban vannak a fiatalok. Az ilyen munkahelyeket alacsony fizetés, szabálytalan munkaidő, elégtelen állásbiztonság és elégtelen szociális védelem (fizetett szabadság, nyugdíj, betegszabadság stb.) vagy annak teljes hiánya jellemezheti. Az ilyen munkát végzők gyakran nem jogosultak munkanélküli ellátásra vagy a kormányok által alkalmazott csökkentett munkaidejű foglalkoztatásra * . Ilyen típusú munka leginkább a Covid19-világjárvány által különösen érintett ágazatokat és iparágakat jellemzi, például a turizmust, a nagykereskedelmet, a kiskereskedelmet, a szálloda- és élelmiszeripart * . Másrészt az új munkavégzési formák lehetőséget jelenthetnek a vidéki vagy távoli területeken élő fiatalok, a fogyatékossággal élő fiatalok, a diákok és a fiatal szülők számára, ezért mindenképpen garantálni kell a tisztességes béreket és a szociális biztonságot.
3.6. A nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben azonosítani kell és figyelembe kell venni a foglalkoztatás olyan mellékes akadályait, mint a mobilitás, a digitális jártasság, az egészségi állapot és a bizonytalan életkörülmények, beleértve a lakhatás vagy a társadalombiztosítás hiányát is. Az EGSZB úgy véli, hogy a tagállamok minőségi és mennyiségi szempontból nyomon követhetnék a fiatalok munkaerőpiaci integrációjának ezen akadályait, és a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben konkrét javaslatokat tehetnének ezek orvoslására.
4. Részletes megjegyzések
4.1. A Covid19 utáni helyreállításra lehetőségként kellene tekinteni. A gazdaságot és a munkaerőpiacot egyaránt nagy megrázkódtatás érte.
4.2. A nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek példátlan lehetőséget jelentenek a változás ösztönzésére és támogatására, amelyet inkluzív kormányzással kell felhasználni. Ehhez párbeszédre, nyitottságra és átláthatóságra van szükség. A nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek keretében finanszírozott intézkedésekbe be kell vonni a helyi hatóságokat, a szociális partnereket és a civil társadalmat, többek között az ifjúsági szervezeteket annak érdekében, hogy olyan részvételi kormányzás jöjjön létre, amely konszenzust, bizalmat és igazságérzetet hozhat a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek vonatkozásában.
4.3. Az EGSZB úgy véli, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell a szociális partnerekkel, a civil társadalommal és különösen az ifjúsági szervezetekkel való folyamatos konzultációt a fiatal munkavállalókra és a NEET-fiatalokra szabott intézkedések tervezésekor, végrehajtásakor és nyomon követése során, hogy a fiatalabb generáció szemszögéből értékelni lehessen, hogy a szakpolitikák megfelelnek-e, illetve mennyire felelnek meg az oktatási és karrierlehetőségeknek, valamint biztosítják-e, illetve milyen mértékben biztosítják a munkaerőpiacra való zökkenőmentes belépést.
4.4. Az EGSZB üdvözli a tagállamok eddigi kezdeményezéseit, amelyek a közpolitika generációs hatásainak felmérését célozzák: ilyen például Ausztriában „az ifjúsági szempontú ellenőrzésről szóló”, 2013 óta hatályos törvény * , amely szerint minden új jogalkotási és szabályozási javaslatot értékelni kell a gyermekekre és fiatalokra gyakorolt lehetséges következmények szempontjából, többek között a nemzeti ifjúsági szervezet bevonásával, Olaszországban pedig a COVIGE * , az Ifjúságpolitikai Minisztérium által nemrégiben létrehozott bizottság, amely közigazgatási vezetőkből és egyéb szereplőkből, egyetemi tanárokból és ifjúságpolitikai szakértőkből áll, beleértve a nemzeti ifjúsági szervezet képviselőit is, és amelynek célja minden közpolitika generációs hatásának előzetes és utólagos felmérése konkrét mutatók és modellek, valamint más uniós országok legjobb gyakorlataival való összehasonlítás révén.
4.5. Az EGSZB azt javasolja a tagállamoknak, hogy hozzanak hasonló intézkedéseket, vagy ténylegesen és generációs szempontból kövessék nyomon az elfogadandó és már jóváhagyott szakpolitikákat, biztosítva a fiatalok megfelelő bevonását a konzultációba.
4.6. A Cedefop által végzett kutatás * azt jósolja, hogy 2022-ig az EU-ban csaknem 7 millió munkahely fog megszűnni, illetve nem létrejönni a Covid19-világjárvány következtében, miközben egyes ágazatokban * , például az egészségügyben, a tudomány és az innováció, az információtechnológia és a digitális kommunikáció terén jelentős növekedési és munkahelyteremtési lehetőségekkel lehet majd számolni. A világjárvány az olyan ágazatokon és szakmákon belüli munkahelyeknek kedvezett, amelyek elég rugalmasak ahhoz, hogy alkalmazkodjanak a közösségi távolságtartás és a távmunka jelentette új normákhoz. Ezek valószínűleg a világjárvány után is fennmaradnak, megváltoztatva a munka jellegét, amely hagyományosan fizikai helyet igényelt * .
4.7. Egy OECD-jelentés * szerint a világjárvány a gyermekek és fiatalok tanulási hozzáállását is befolyásolhatja. A rendszeres iskolai tanulmányok megszakításai miatt sok gyermek a vártnál kisebb előrelépést ért el a készségfejlesztésben. Rövid távon a világjárvány az iskolai lemorzsolódás növekedéséhez vezethet, míg közép- és hosszú távon az elkötelezettség csökkenése azt eredményezheti, hogy a diákok jelenlegi generációja mélyreható szerkezeti változások idején nem tud pozitív tanulási attitűdöket kialakítani, jóllehet szükségessé válik, hogy az egyének egész életük során frissítsék készségeiket. Ezenkívül a jelentés feltárja, hogy mik lehetnek a nemek között az oktatási lehetőségek terén fennálló egyenlőtlenség okai. A jelentés szerint sürgősen növelni kell az egész életen át tartó tanulásba irányuló beruházásokat, hogy az egyének alkalmazkodni tudjanak és ellenállóvá váljanak a külső sokkhatásokkal szemben.
4.8. Az EGSZB úgy ítéli meg, hogy a munkának a globalizáció és a Covid19-világjárvány következményei által alakított, gyorsan változó világában kulcsfontosságú a strukturális munkaerőhiány megelőzése. Ezt a kompetenciákra és a humán készségekre összpontosítva lehet megvalósítani, megfelelő forrásokat befektetve az oktatásba és a tanácsadásba, az oktatás és a munka világa közötti jobb kapcsolat és átmenet előmozdításába - többek között olyan eszközök népszerűsítésével, mint az iskolapadból a munkahelyre való bekerülés, a gyakornoki programok és tanulószerződéses gyakorlati képzések -, valamint az egész életen át tartó tanulás programjainak előmozdításába. Ehhez minden kulcsfontosságú érdekelt fél bevonására szükség van, továbbá a kiszolgáltatott csoportokra, különösen a fiatalokra, a NEET-fiatalokra és azokra kell összpontosítani, akiknek a munkahelyét a leginkább veszélyezteti az átalakulás. A megfelelő szakpolitikai válasz egy olyan integrált aktív munkaerőpiaci intézkedéscsomag, amelyet az inkluzív és fenntartható helyreállítás előmozdítása érdekében összekapcsolnak az állami foglalkoztatási szolgálatokkal és a képzési rendszerekkel.
4.9. Az érdekelt felek széles körben egyetértenek abban, hogy a pályaválasztási tanácsadás még soha nem volt ilyen fontos, mint most, különösen azon fiatalok esetében, akik a középiskola befejezésével valószínűleg munkát keresnek majd. Az EGSZB csatlakozik azokhoz, akik határozott beruházásokat szorgalmaznak a pályaválasztási tanácsadás terén * , hiszen bizonyított, hogy a pályaválasztási tanácsadás értékes szerepet játszik a diákok olyan munkaerőpiacra való felkészítésében, amely gyorsan változik, és elképzelhető, hogy nem is felel meg az elvárásaiknak vagy a korábban megszerzett készségeiknek.
4.10. A nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben horizontális jelleggel hivatkoznak a fiatalokra a szakképzés kapcsán. A munkaalapú képzés és tanulás, például a tanulószerződéses gyakorlati képzések és a szakmai gyakorlatok, amelyek rendszerint kritikus belépési pontok a fiatalok számára, szintén komoly károkat szenvedtek a válság során, jóllehet ezek mértéke ágazatonként és régiónként jelentősen eltér. Az EGSZB mindig is szorgalmazta a szakképzés korszerűsítését, ezért üdvözli, hogy a gyakorlati készségek oktatása - például a munkához kapcsolódó képzési és tanulmányi szerződések formájában - és a távoktatás bővítése érdekében nemzeti szinten alternatív megoldásokat keresnek és népszerűsítenek. Néhány ország új szakpolitikai intézkedéseket is elfogadott annak biztosítására, hogy a műszaki és szakképzési rendszerek jobban fel legyenek készítve a jövőbeli sokkokra * .
4.11. A tájékoztatási stratégiák a helyreállítási tervek kulcsfontosságú részei, és az ifjúsági szolgáltatók és az állami foglalkoztatási szolgálatok esetében célzott befektetést igényelnek. A legújabb adatok szerint a NEET-fiatalok közel fele nem ismeri a rendelkezésükre álló kormányzati támogatói intézkedéseket. * .
4.12. A nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek keretében meg kell erősíteni az ifjúsági szolgáltatókat, és ösztönözni kell az ifjúsági szolgáltatók és az állami foglalkoztatási szolgálatok (áfsz-ek) közötti horizontális együttműködést. A hatékony és eredményes állami foglalkoztatási szolgálatok fontos szerepet játszanak a munkavállalás terén akadályokba ütköző emberek támogatásában és a zökkenőmentes munkahelyváltás biztosításában, de a kiszolgáltatottabb helyzetben lévő NEET-fiatalok eléréséhez az állami foglalkoztatási szolgálatok és a különböző helyi szereplők - az egyesületektől és oktatási intézményektől a mentálhigiénés kérdésekben képzett szaktanácsadókig - között együttműködésre van szükség. Ez hatékony és megfelelő információ- és adatcserét igényel, és azt jelenti, hogy az állami foglalkoztatási szolgálatok üzemeltetőinek és tanácsadóinak több időt kell fordítaniuk e partnerségek kezelésére * .
4.13. Az Unióban az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelem fő eszköze továbbra is a - legutóbb az ESZA+ által finanszírozott - ifjúsági garancia, amely esetében a források legalább 12%-át kötelezően azokba a tagállamokba kell eljuttatni, ahol az uniós átlagnál * magasabb a NEET-fiatalok aránya. A program megerősítésének módjáról szóló, 2020 októberében elfogadott tanácsi ajánlás * egy sor intézkedést tartalmaz a program keretében kínált szolgáltatások minőségének a szavatolására, a tájékoztatás javítására és az eredmények nyomon követésének a megerősítésére. A cél, hogy így könnyebb legyen magának a programnak az értékelése. A nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek ezért számba kell venniük az ifjúsági garancia nemzeti végrehajtási terveit, és kapcsolatokat kell kialakítaniuk a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekkel. Ennek elmulasztása elszalasztott lehetőségeket jelent, és olyan intézkedések kialakításával járhat, amelyek nem fognak megoldást nyújtani a NEET-fiatalok számára.
4.14. Az EGSZB megjegyzi, hogy az ifjúsági garancia nemzeti végrehajtási terveinek legutóbbi frissítésére 2014-ben került sor, és hogy eddig nem minden uniós tagállam kezdte meg nemzeti ifjúsági stratégiájának frissítését a megerősített ifjúsági garancia figyelembevétele érdekében * . A tagállamoknak fokozniuk kell erőfeszítéseiket, fel kell használniuk a levont tanulságokat, és stratégiailag mozgósítaniuk kell az uniós forrásokat annak érdekében, hogy ez az eszköz valóban hatékony és működőképes legyen.
4.15. A fiatal munkavállalókra összpontosítva egyedi helyreállítási intézkedéseket kell kidolgozni, hogy minőségi munkahelyek létrehozásával fel lehessen venni a harcot az ifjúsági munkanélküliséggel és a fiatalok körében jellemző bizonytalan munkával * szemben, valamint védelmet lehessen nyújtani azoknak a munkavállalóknak * , akik nem rendelkeznek megfelelő társadalombiztosítással. Ezenkívül egyedi intézkedéseket kellene fontolóra venni a fiatal egyéni vállalkozók tekintetében, hogy támogatni lehessen a fiatal vállalkozókat és az induló innovatív vállalkozásokat, valamint növelni lehessen a számukat.
4.16. A világjárvány idején a szociális védelmi rendszerekben végrehajtott tagállami változtatásokkal kapcsolatos kutatások * szerint a legtöbb tagállam könnyebben elérhetővé tette a munkavállalók számára a jövedelemtámogatási intézkedéseket, például a csökkentett munkaidős foglalkoztatási programokat, a munkanélküli ellátást és a hasonló intézkedéseket, különösen az összeg növelésével, a jogosultsági feltételek enyhítésével és időtartamuk meghosszabbításával.
Bár ezek az intézkedések nem kifejezetten a fiatalokat célozzák, támogatják azokat a fiatalokat, akik nagyobb valószínűséggel válnak munkanélkülivé, és akik foglalkoztatás hiányában gyakran ki vannak zárva a szociális védelem köréből, így például a munkanélküli ellátásból.
4.17. A fenti okok miatt és figyelembe véve azt a tényt, hogy az összes változtatás ideiglenes jellegű, ráadásul közülük sok már meg is szűnt, így a fiatalok ismét a szociális védelem hiányával szembesülnek, az EGSZB úgy véli, hogy létfontosságú, hogy a döntéshozók egy egyetemes szociális védelmi rendszer kialakítására összpontosítsanak annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi (hagyományos és nem hagyományos, fiatal és felnőtt) munkavállaló egyformán részesüljön szociális védelemben. E hiányosságok kezelése biztosítaná a fiatalok szegénységgel, valamint a jövőbeli munkaerőpiaci sokkhatásokkal szembeni védelmét.
4.18. Az EGSZB a fiatalok szociális biztonsággal kapcsolatos támogatását is fontosnak tartja, ezért arra ösztönöz minden tagállamot, hogy megfelelően hajtsa végre a munkavállalók és az önálló vállalkozók szociális védelemhez való hozzáféréséről szóló tanácsi ajánlást * , amely azt javasolja a tagállamoknak, hogy minden foglalkoztatási formában biztosítsák az emberek számára a megfelelő szociális védelemhez való hozzáférést.
4.19. További erőfeszítéseket kell tenni a foglalkoztatás biztonságának és a munka minőségének a dinamikus munkaerőpiacon történő összeegyeztetése érdekében, a szociális párbeszéd megerősítése pedig kulcsfontosságú a hatékony intézkedések meghatározása szempontjából. Bevált gyakorlatokat találunk például a következő országokban: 1) Portugália, ahol a kormány rendszeres konzultációt folytat a szociális partnerekkel és az ifjúsági szervezetekkel. Az olyan intézkedések, mint például a NEET-fiatalokra vonatkozó kvóta a sok szakmai gyakorlati helyet kínáló vállalatok esetében, illetve a határozott idejű szerződések esetén alkalmazott csökkentett foglalkoztatási támogatás * mind hozzájárult az ifjúsági foglalkoztatás fellendítéséhez az országban. 2) Spanyolország, ahol a társadalmi párbeszéd eredményeként a társadalombiztosítást kiterjesztették a szakmai gyakorlatokra is * .
4.20. A bizonytalanság, az aggodalom és a szorongás, amely depresszióhoz vezethet, a válság kezdetén megugrott a fiatalok körében, és néhány országban tovább nő. Az oktatási intézmények ideiglenes bezárása, valamint a társadalmi, kulturális és sporttevékenységek átmeneti tilalma meggyengítette azokat a közösségi kapcsolatokat, amelyek elősegítik a megfelelő mentális egészség megőrzését. Az iskolákban és egyetemeken nyújtott mentálhigiénés támogatások sok országban szenvedtek súlyos zavarokat, és a fiatalok egyre gyakrabban használnak más platformokat, például telefonvonalakat és ifjúsági központokat a támogatás igénybevételére. A mentálhigiénés szolgáltatások telekonzultációkat és távellátási formákat is kínálnak a szolgáltatások folytonosságának a fenntartása érdekében. Ugyanakkor e szolgáltatások nyújtóit is súlyosan érintették a lezárások, és sokan nem tudták folytatni tevékenységüket a pénzügyi és emberi erőforrások hiánya miatt. Az EGSZB rendkívül fontosnak tartja, hogy fenntarthatóbb finanszírozással támogassák ezt az ágazatot, amely nagymértékben függ az önkéntességtől és a projektfinanszírozástól, és amely a válság idején társadalmi szövetünk döntő elemének bizonyult.
4.21. Van még tennivaló a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek nemi dimenziójának kezelése terén is, különösen a NEET-fiatalok esetében, akik aránya általában magasabb a fiatal nők, mint a fiatal férfiak körében. 2020-ban a nők aránya a NEET-fiatalok körében a férfiak arányának átlagosan 1,3-szorosa volt, míg az inaktív NEET-fiatalok esetében a nők aránya 1,7-szer volt magasabb. Ez az arány különösen magas a kelet-európai országokban (Bulgária, Románia, Magyarország, Cseh Köztársaság, Szlovákia és Lengyelország) és Olaszországban * . Ezekben az országokban a NEET-fiatalok többsége családi kötelezettségek miatt tartozik ebbe a csoportba, vagy pedig azért, mert fogyatékossággal él. A fiatal nők nagyobb arányban fordítanak időt a gyermekek és más családtagok gondozására. A fiatal nők csaknem háromszor annyi időt fordítanak fizetés nélküli gondozásra és háztartási munkára, mint a fiatal férfiak. Az EGSZB üdvözli az egyes tagállamok által a nők foglalkoztatásának és vállalkozásának ösztönzésére és előmozdítására, a megfelelő szociális infrastruktúrába való beruházásokra és a gyermekgondozási rendszerek, különösen a korai gyermekgondozás és nevelés reformjára irányuló intézkedéseket, és kéri, hogy a nők, különösen a fiatal anyák teljes foglalkoztatottságának támogatása érdekében uniós szinten is fokozzák e bevált gyakorlatot. Kéri továbbá, hogy alakítsanak ki egy megfelelő mutatókat tartalmazó, stabil rendszert az előrelépések és a nemek közötti egyenlőségre a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben elkülönített és felhasznált források éves szintű nyomon követésére.
Kelt Brüsszelben, 2021. december 8-án.
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
elnöke
Christa SCHWENG
MELLÉKLET
Az alábbi, a vita során elutasított módosító indítványoknál a támogató szavazatok száma elérte az összes leadott szavazat számának legalább egynegyedét (Esz. 59. cikk (3) bekezdés):
3. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY
Előterjesztő:
HOŠTÁK Martin
POTTIER Jean-Michel
VADÁSZ Borbála
SOC/689 - Tisztességes munka a fiatalok számára és a NEET-fiatalok bevonása a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek révén
4.17. pont
A következőképpen módosítandó:
| Szekcióvélemény | Módosítás | |
| A fenti okok miatt és figyelembe véve azt a tényt, hogy az összes változtatás ideiglenes jellegű, ráadásul közülük sok már meg is szűnt, így a fiatalok ismét a szociális védelem hiányával szembesülnek, az EGSZB úgy véli, hogy létfontosságú, hogy a döntéshozók egy egyetemes szociális védelmi rendszer kialakítására összpontosítsanak annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi (hagyományos és nem hagyományos, fiatal és felnőtt) munkavállaló egyformán részesüljön szociális védelemben. E hiányosságok kezelése biztosítaná a fiatalok szegénységgel, valamint a jövőbeli munkaerőpiaci sokkhatásokkal szembeni védelmét. | A fenti okok miatt és figyelembe véve azt a tényt, hogy az összes változtatás ideiglenes jellegű, ráadásul közülük sok már meg is szűnt, így a fiatalok ismét a szociális védelem hiányával szembesülnek, az EGSZB úgy véli, hogy létfontosságú, hogy a döntéshozók szilárd és eredményes szociális védelmi rendszerek kialakítására összpontosítsanak annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi munkavállaló megfelelő módon részesüljön szociális védelemben. E hiányosságok kezelése biztosítaná a fiatalok szegénységgel, valamint a jövőbeli munkaerőpiaci sokkhatásokkal szembeni védelmét. | |
| Indokolás | ||
| Teljes mértékben egyetértünk azzal, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveket fel lehetne használni a munkavállalók és az önálló vállalkozók szociális védelemhez való hozzáféréséről szóló ajánlás végrehajtására irányuló tagállami törekvések és erőfeszítések fokozására és támogatására, tiszteletben tartva a tagállamok társadalmi-gazdasági feltételeit és gyakorlatait. Egy egyetemes szociális védelmi rendszer szorgalmazása nem egyeztethető össze e vélemény céljával. | ||
A szavazás eredménye:
Mellette: 74
Ellene: 101
Tartózkodott: 19
4. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY
Előterjesztő:
HOŠTÁK Martin
POTTIER Jean-Michel
VADÁSZ Borbála
SOC/689 - Tisztességes munka a fiatalok számára és a NEET-fiatalok bevonása a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek révén
1.9. pont
A következőképpen módosítandó:
| Szekcióvélemény | Módosítás | |
| Az EGSZB üdvözli a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben foglalt azon rendelkezéseket, amelyek támogatják a színvonalas tanulószerződéses gyakorlati képzéseket vagy szakmai gyakorlatokat, mivel ezek hatékony eszközök a korai iskolai lemorzsolódás csökkentésére, és biztosíthatják a fiatalok (és mások) jobb munkaerőpiaci beilleszkedését. Kéri továbbá a tagállamokat, hogy hajtsák végre a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszeréről szóló tanácsi ajánlást (1). Az EGSZB azonban kéri, hogy a színvonalas szakmai gyakorlatok keretrendszerének közelgő felülvizsgálata során tiltsák be a fizetés nélküli szakmai gyakorlatot, és biztosítsanak tisztességes díjazást minden gyakornok számára. _______________ (1) A Tanács 2018. március 15-i ajánlása a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszeréről. | Az EGSZB üdvözli a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépí-tési tervekben foglalt azon rendelkezéseket, amelyek támogatják a színvonalas tanulószerződéses gyakorlati képzéseket vagy szakmai gyakorlatokat, mivel ezek hatékony eszközök a korai iskolai lemorzsolódás csökkentésére, és biztosíthatják a fiatalok (és mások) jobb munkaerőpiaci beilleszkedését. Kéri továbbá a tagállamokat, - hogy hajtsák végre a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszeréről szóló tanácsi ajánlást (1), - hogy a színvonalas szakmai gyakorlatok keretrendszerének közelgő felülvizsgálatát használják ki arra, hogy a tisztességtelen gyakorlatok elkerülése érdekében - a tagállamokkal együttműködve és különösen a Foglalkoztatási Bizottságon keresztül, a szociális partnerekkel konzultálva - mérjék fel, hogy miként kerülnek alkalmazásra a munkafeltételekre és a képzési célkitűzésekre vonatkozó ajánlások, valamint hogy a gyakornok foglalkoztatója biztosít-e juttatást vagy kompenzációt a gyakornok számára. ___________ (1) A Tanács 2018. március 15-i ajánlása a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszeréről. | |
| Indokolás | ||
| Javasoljuk a szöveg két részre bontását, és azt, hogy ne keverjük össze a tanulószerződéses gyakorlati képzést és a szakmai gyakorlatot. Az első rész a tanulószerződéses gyakorlati képzésről szól. Az erre vonatkozó uniós keret jól működik, és nincs szó a felülvizsgálatáról. A második rész a szakmai gyakorlatok keretrendszerének felülvizsgálatához kapcsolódik, ami lehetőséget jelenthet a tagállami végrehajtás és eredmények ellenőrzésére. | ||
A szavazás eredménye:
Mellette: 69
Ellene: 112
Tartózkodott: 15
5. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY
Előterjesztő:
HOŠTÁK Martin
POTTIER Jean-Michel
VADÁSZ Borbála
SOC/689 - Tisztességes munka a fiatalok számára és a NEET-fiatalok bevonása a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek révén
1.11. pont
A következőképpen módosítandó:
| Szekcióvélemény | Módosítás | |
| Az EGSZB elengedhetetlennek tartja, hogy a munkahelyek bizonytalanságának elkerülése érdekében a foglalkoztatási támogatásokat határozatlan idejű szerződésekhez vagy stabilizációs programokhoz kössék. Ezenkívül a foglalkoztatási ösztönzők hatékonyak lehetnek a „hátrányos helyzetű” álláskeresők foglalkoztatási lehetőségeinek megteremtésében, valamint az elbocsátott munkavállalók átcsoportosításában, elősegítve az új ágazatokra és szakmákra való áttérésüket. | Az EGSZB elengedhetetlennek tartja, hogy a munkahelyek bizonytalanságának elkerülése érdekében a foglalkoztatási támogatásokat határozatlan idejű vagy olyan szerződésekhez kössék, amelyek ilyen szerződésekhez vezető karrierkilátások részét képezik. Ezenkívül a foglalkoztatási ösztönzők hatékonyak lehetnek a „hátrányos helyzetű” álláskeresők foglalkoztatási lehetőségeinek megteremtését célzó munkáltatói képzési törekvések kiegészítésében, valamint az elbocsátott munkavállalók átcsoportosításában, elősegítve az új ágazatokra és szakmákra való áttérésüket. | |
| Indokolás | ||
| A foglalkoztatási támogatás segíthet a fiataloknak munkahelyet találni, a munkáltatóknak pedig elérni a potenciális munkavállalókat. Ugyanakkor mindkét félnek rugalmasságra van szüksége ahhoz, hogy olyan képzési és karriertervet dolgozzanak ki, amely stabilabb szerződési formát eredményez. Ez utóbbi a készségektől, a teljesítménytől, az elkötelezettségtől és más objektív kritériumoktól is függ. A munkaerő-felvételi támogatások a duális munkaszerződések olyan formáira is kiterjednek, amelyek a képzés és a szakmai előmenetel részét képezik. Ezért az álláskeresők - különösen a NEET-fiatalok - integrációjának előmozdítása érdekében az ajánlást a fenntartható foglalkoztatással kapcsolatos feltételességre kell összpontosítani. | ||
A szavazás eredménye:
Mellette: 69
Ellene: 120
Tartózkodott: 16
A szekcióvélemény alábbi pontja a Közgyűlés által elfogadott módosító indítványnak megfelelően módosult, ugyanakkor a leadott szavazatok több mint egynegyede az alábbi szöveg megtartását támogatta (eljárási szabályzat 43. cikk (2) bekezdés):
2. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY
Előterjesztő:
BABRAUSKIENĖ Tatjana
SOC/689 - Tisztességes munka a fiatalok számára és a NEET-fiatalok bevonása a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek révén
1.9. pont
A következőképpen módosítandó:
| Szekcióvélemény | Módosítás | |
| Az EGSZB üdvözli a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben foglalt azon rendelkezéseket, amelyek támogatják a színvonalas tanulószerződéses gyakorlati képzéseket vagy szakmai gyakorlatokat, mivel ezek hatékony eszközök a korai iskolai lemorzsolódás csökkentésére, és biztosíthatják a fiatalok (és mások) jobb munkaerőpiaci beilleszkedését. Kéri továbbá a tagállamokat, hogy hajtsák végre a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszeréről szóló tanácsi ajánlást (1). Az EGSZB azonban kéri, hogy a színvonalas szakmai gyakorlatok keretrendszerének közelgő felülvizsgálata során tiltsák be a fizetés nélküli szakmai gyakorlatot, és biztosítsanak tisztességes díjazást minden gyakornok számára. | Az EGSZB üdvözli a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben foglalt azon rendelkezéseket, amelyek támogatják a színvonalas képzést, ideértve a tanulószerződéses gyakorlati képzéseket vagy szakmai gyakorlatokat is, mivel ezek hatékony eszközök a korai iskolai lemorzsolódás csökkentésére, és biztosíthatják a fiatalok (és mások) jobb munkaerőpiaci beilleszkedését. Kéri továbbá a tagállamokat, hogy hajtsák végre a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszeréről szóló tanácsi ajánlást (1). Az EGSZB azonban kéri a fizetés nélküli szakmai gyakorlatok betiltását. A szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszeréről szóló tanácsi ajánlás közelgő felülvizsgálata során minden gyakornok számára tisztességes díjazást kell biztosítani. Az EGSZB javasolja továbbá a színvonalas szakmai gyakorlatok európai kertrendszerének kidolgozását, hogy garantálják az ilyen jellegű tanulási tapasztalatok oktatási értékét. | |
| ____________ (1) A Tanács 2018. március 15-i ajánlása a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszeréről. | __________ (1) A Tanács 2018. március 15-i ajánlása a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszeréről. |
A szavazás eredménye:
Mellette: 127
Ellene: 62
Tartózkodott: 8
