AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG (2022/C 194/03) VÉLEMÉNYE

EURES-ről - a munkaerőpiacok jobb integrációjáért ^* 

(saját kezdeményezésű vélemény)

Előadó: Dimitar MANOLOV

1. Ajánlások és következtetések

1.1. Az EGSZB ösztönzi azokat az európai és helyi szintű kezdeményezéseket, amelyek alkalmazkodóképesebb és hozzáférhetőbb európai munkaerőpiacot hoznak létre minden polgár számára állampolgárságtól, nemtől, kortól és társadalmi helyzettől függetlenül. A munkaerőpiaci információk, tanácsadás és közvetítői szolgáltatások átláthatósága és hozzáférhetősége kulcsfontosságú az európai munkaerőpiac megerősítéséhez és fejlesztéséhez. Az 1994-ben elindított EURES-portál gyorsan ismertté vált mint olyan eszköz, amelynek célja, hogy egyenlő hozzáférést biztosítson a színvonalas tájékoztatáshoz, tanácsadáshoz és közvetítéshez, hatékony és biztonságos rendszereket biztosítson az álláskeresők és a munkáltatók közötti elektronikus adatcseréhez, valamint javítsa a más országon belüli munkaközvetítést kísérő folyamatokkal kapcsolatos visszajelzéseket a munkáltatók, az álláskeresők és az intézmények között. Az ez alatt a közel 27 év alatt az EU-ban bekövetkezett társadalmi-gazdasági változások miatt azonban e szolgáltatások fejlesztésre szorulnak, valamint egyértelműbbé és láthatóbbá kell tenni az állami foglalkoztatási szolgálatok valós teljesítményét. Ilyen javulás a tájékoztatási, tanácsadási és közvetítői tevékenységek továbbfejlesztésére vagy megváltoztatására, az európai munkaerőpiacon kialakult egyensúlyhiány csökkentésére, valamint a munkaközvetítés terén alkalmazott visszaélésszerű és szabályozatlan gyakorlatok kezelésére irányuló jövőbeli megoldások felvázolása útján érhető el. A brexitet követő új realitások, valamint a Covid19-világjárvány, a dinamikus társadalmi-gazdasági környezet az EU-ban és az EGT-ben, valamint az EURES bevonása az Európai Munkaügyi Hatóság tevékenységeibe szintén szükségessé teszi az EURES szabályozási keretének aktualizálását. Figyelembe kell venni azt is, hogy létrehozása óta az EURES-en nem történt lényeges változás, ami szerepköreinek és tevékenységeinek időben történő aktualizálását illeti.

1.2. Az EGSZB az (EU) 2016/589 európai parlamenti és tanácsi rendelet ^*  átfogó elemzését javasolja. Úgy véljük, hogy a hálózat a tevékenységei keretében több elemző információval szolgálhat, és nyomon követheti a munkaerő-mobilitással kapcsolatos folyamatokat is. Elektronikus portálján keresztül a hálózat nagyságrendileg a jelenleginél jóval több konszolidált információval és tanáccsal szolgálhatna az álláskeresők és a munkáltatók számára. Az EURES-t beépítették az Európai Munkaügyi Hatóság tevékenységeibe, ami lehetőséget kínál a hálózat tevékenységeinek annak érdekében történő bővítésére és optimalizálására, hogy az ezen eszközbe befektetett emberi és pénzügyi erőforrásokkal maximális eredményt lehessen elérni.

1.3. Az EGSZB kéri, hogy indítsanak nyilvános konzultációt az EURES-hálózat és -portál korszerűsítéséről, valamint a nyújtott szolgáltatások hatékonyságának értékeléséről, amit a nemzeti és európai szintű szociális partnerekkel együttműködésben kellene elvégezni. Ez megteremti az ahhoz szükséges alapot és platformot, hogy a hálózatot a folyamatban érintett valamennyi fél aktív bevonásával továbbfejleszthessék.

1.4. Az EGSZB úgy véli, hogy mivel a hálózat immár az Európai Munkaügyi Hatóság általános cselekvési mechanizmusának részét képezi, az EURES-hálózat tevékenységei szisztematikus és részletes elemzést igényelnek. Az Európai Munkaügyi Hatóság részeként a hálózat nagyobb potenciállal és jobb lehetőségekkel rendelkezik, hogy továbbfejlessze a munkaerőpiaci visszaélések elleni küzdelem terén végzett tevékenységeit, valamint megkönnyítse és javítsa a felhasználók munkaerő-mobilitásról és a kapcsolódó kihívásokról való tájékoztatását. Az EURES-hálózat jó minőségű csatornát biztosít a rendszerezett információkhoz, és aktívabb szerepet játszhat a határokon átnyúló mobilitással kapcsolatos munkajogi visszaélések kockázatának megelőzésében, nyomon követésében és ellenőrzésében. A Covid19-hez kapcsolódó, az európai munkaerőpiac dinamikáját befolyásoló folyamatok, valamint a közvetítők és a munkaerőpiaci szereplők szabályozatlan gyakorlatait tükröző és azokra fényt derítő folyamatok nyomon követésére szolgáló, nyilvánosan elérhető rendszerek kifejlesztése jelentős hozzáadott értékkel bírna az EURES-hálózat tevékenységei szempontjából.

1.5. Az EGSZB külön felhívja a figyelmet a Covid19-világjárvány következtében kialakult, gyorsan változó európai munkaerőpiaci helyzetre. A tagállamoknak követniük kell a kibontakozó szociális válság kezelésére tervezett algoritmusokat, továbbá a kihívások kezelésére szolgáló innovatív megközelítéseket is ki kell dolgozniuk. Az EURES-platformnak készen kell állnia arra, hogy a világjárvány vagy a munkaerő szabad mozgását érintő korlátozások és új kihívások esetén azonnal konkrét intézkedésekkel álljon elő. Ezzel összefüggésben a munkaerőpiactól legjobban eltávolodott társadalmi csoportok - például a fogyatékossággal élő személyek, a nyugdíjkorhatár előtt álló személyek és a fiatalok - integrációjának javítását célzó intézkedéseket is ki kell dolgozni, ideértve többek között a különböző érintett intézmények és a szociális partnerek közötti megerősített párbeszédet és együttműködést is.

1.6. Világjárvány esetén a munkaerőpiac egyik leginkább érintett szegmensét az idénymunkások alkotják. A külföldi munkavállalással kapcsolatos megalapozott döntés meghozatalának egyik fontos eleme, hogy a potenciális munkáltató részletesen tájékoztassa az álláskeresőket a Covid19 miatt a határokon átnyúló idényjellegű munkavállalással járó bonyodalmak leküzdéséhez szükséges valamennyi intézkedésről. Az EGSZB emellett a hirdetmények közzétételéhez kapcsolódó szervezési feladatok és sablonok minőségi felülvizsgálatát is hasznosnak tartaná, hogy a közzétett információk mennyiségével szemben elsőbbséget élvezzen a minőség.

1.7. Az EGSZB azt javasolja, hogy az Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portálját (EURES) az oktatási mobilitással és a különböző munkaerőpiaci csoportok továbbképzésével kapcsolatos kezdeményezések csatornájaként is használják. Véleményünk szerint az EURES és az ahhoz kapcsolódó e-portál erőforrásainak és színvonalas szolgáltatásainak Európai Munkaügyi Hatóság keretében történő használatával e modell hasznos és megvalósítható lenne.

2. Részletes megjegyzések

2.1. Az EGSZB nagyra értékeli az Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portálját (EURES), amely az európai munkaerőpiac átalakításának egyik elengedhetetlen eszköze, valamint elismeri, hogy az állami foglalkoztatási szolgálatok alapvető szerepet töltenek be annak megvalósításában. Az EGSZB úgy véli, hogy az EURES sokkal nagyobb szerepet játszhat a munkaerő azzal kapcsolatos tájékoztatásában és tanácsokkal való ellátásában, hogy az új szakpolitikákra és foglalkoztatási formákra tekintettel miként lehet a legjobban reagálni a digitalizáció, a zöld munkahelyekre való átállás és a jelenleg is zajló világjárvány jelentette jelenlegi kihívásokra. Az EGSZB üdvözli az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozását, valamint a határokon átnyúló munkaerő-mobilitás terén végzett közös ellenőrzések megkönnyítésére szolgáló koordinációs mechanizmusként, illetve a nemzeti hatóságok közötti, határokon átnyúló viták esetén megoldásokat kereső közvetítőként betöltött szerepét. E tekintetben az EGSZB úgy véli, hogy az - immár az Európai Munkaügyi Hatóság részét képező - EURES-nek folytatnia kell, illetve fel kell gyorsítania átalakulását annak érdekében, hogy működését aktívan hozzáigazítsa a Covid19-világjárványból eredő új kihívásokhoz, amelyek hatással vannak az európai munkaerőpiac általános fejlődésére.

2.2. Az EU gazdasági és társadalmi helyzete szempontjából elengedhetetlen, hogy a prioritást élvező szakpolitikák között megfontoltan és időben egyensúlyt teremtsenek. Az emberi tényező, valamint az emberek jólléte és fejlődése jelenti az Európai Közösség közös küldetését. Ezen új helyzetből fakadóan sürgősen meg kell vizsgálni minden rendelkezésre álló erőforrást, és szükség esetén át kell gondolni az EURES-hálózathoz kapcsolódó tevékenységeknek az új piaci és társadalmi feltételeknek megfelelő átalakítását. Ebben a helyzetben az EGSZB úgy véli, hogy különös hangsúlyt kell helyezni a munkaerőpiac kiszolgáltatott csoportjaira - a fogyatékossággal élő személyekre, a fiatalokra és az idősödő népességre -, és különös figyelmet kell szentelni a foglalkoztatás bizonyos formáinak, például az idénymunkásoknak ^* , hogy az egyenlő bánásmódot lehessen biztosítani e munkavállalók számára, különösen a világjárvánnyal összefüggésben. A munkáltatók által a hálózat használata során tapasztalt kihívások nem elhanyagolhatók. Az EGSZB ezért kéri, hogy a helyi és európai szintű szociális partnerekkel közösen értékeljék a nyújtott szolgáltatásokat és elemezzék az eredményeket.

2.2.1. Idénymunkások. Jelenleg az egyik tagállamból a másikba irányuló időszakos munkavállalói mobilitás egyik velejárója - amellett, hogy a világjárvány miatt további kockázatot jelent a munkavállalók egészségére nézve -, hogy a munkavállalók fogadó ország munkajogával kapcsolatos ismereteinek és tudatosságának hiánya miatt kevésbé tudják garantálni a biztonságukat. Az álláskeresőkre összpontosító EURES-hálózatnak át kell gondolnia működésének módját, és biztosítania kell, hogy a legtöbb figyelem irányuljon e munkavállalói csoport jogaival, munkafeltételeivel és státuszával kapcsolatban a világjárvány idején nyújtott garanciákra. Minden olyan munkavállalót, aki a külföldi munkavállalás mellett dönt, és aki ezt a döntést a hálózat segítségével hozza meg, az EURES egységeinek előzetesen és érthetően tájékoztatniuk kell a pontos feltételekről, valamint azokról a konkrét egészségügyi intézkedésekről, amelyeket egy másik tagállamban történő munkavállaláskor garantálnak számára és családja számára. A javasolt higiéniai és egészségügyi feltételek be nem tartása esetén fennálló felelősséget is egyértelműen meg kell határozni. Az EGSZB szerint ezért sürgősen értékelni kell, hogy az (EU) 2016/589 rendelet alkalmas-e arra, hogy kezelje az európai munkaerőpiac előtt álló jelenlegi kihívásokat, valamint eleget tegyen az európai munkaerőpiac sajátos igényeinek, illetve szükség van-e az említett rendelet felülvizsgálatára. Az idénymunkások - foglalkoztatásuk jellegéből adódóan - a legkiszolgáltatottabb határ menti ingázók közé tartoznak, és jogaik védelmét felül kell vizsgálni mind járványügyi intézkedések, természeti katasztrófák vagy más vis maior körülmények miatti korlátozások esetén, mind pedig általában a köz- és gazdasági élet normalizálódását követően. Az EURES-nek a tagállamokban működő tanácsadóin keresztül napi szinten friss információkkal kell szolgálnia az egyes tagállamokban járványhelyzetben hozott, a munkavállalók jogait és kötelezettségeit érintő intézkedésekről, ideértve az egészségügyi problémák esetén rendelkezésre álló kezelési lehetőségeket és feltételeket is. Az idénymunkások jogaival kapcsolatban az e-portálon ^*  közzétett kiadványok jó alapot jelentenek az ilyen típusú információk terjesztéséhez. E munkavállalói csoport számára biztosítékokat kell kidolgozni, amelyeket nyilvánosan hozzáférhető módon kell ellenőrizni. Az EGSZB azt javasolja, hogy vegyék figyelembe az idénymunkásoknak szánt szolgáltatásokat, és azokra a 2014/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben ^* , valamint a Covid19-járvány kontextusában az EU-ban dolgozó idénymunkásokról szóló iránymutatásról szóló európai bizottsági közleményben ^*  foglalt követelmények vonatkozzanak.

2.2.2. Fogyatékossággal élő személyek. Az EGSZB azt javasolja, hogy a hálózatot igazítsák hozzá a fogyatékossággal élő személyek sajátos igényeihez, akik jelenleg nem tudják használni a portált, ami a munkaerőpiacon egyenlőtlenségeket okoz a kiszolgáltatott csoportok között. Az EGSZB mindenekelőtt azt javasolja, hogy a portálba építsenek be olyan funkciókat, amelyek lehetővé teszik, hogy azt a különböző fogyatékossággal élő személyek is használhassák. Ezt követően külön részt kell létrehozni a fogyatékossággal élő személyeknek megfelelő állások számára, valamint egy olyan akadálymentesített környezetet kell létrehozni, amely lehetővé teszi az ilyen állásokra vonatkozó információk könnyű elérését és megszerzését. Az EGSZB úgy véli, hogy a közös és szociálisan elkötelezett európai otthon megteremtésére irányuló erőfeszítéseink során nagyobb figyelmet és több erőforrást kell fordítani erre a területre, és rendszerezett információkat kér a portál szolgáltatásait igénybe vevő, fogyatékossággal élő személyek számáról. Ugyanakkor az EURES által indított európai szintű kezdeményezésekről sem állnak rendelkezésre rendszeresen információk, és ezt a hiányosságot időben és megfelelően orvosolni kell.

2.2.3. Ifjúság. A tanulószerződéses gyakorlati képzéseket és szakmai gyakorlatokat kereső fiatalok támogatását célzó kezdeményezések kínálata egy lépést jelent a munkakörnyezet javítása felé. Az EURES-hálózat már most is részt vesz európai ifjúsági projektekben, és a végrehajtásuk eredményeinek objektív vizsgálatával és integrált megközelítés alkalmazásával hozzájárulhatna egyrészt ahhoz, hogy jobban felhívják a figyelmet a fiatalok szakmai gyakorlati helyekre való toborzása során felmerülő veszélyekre, másrészt az ilyen veszélyek megoldásához, illetve megelőzéséhez. Egyre több fiatal él a munkavállalói mobilitáshoz való jogával annak érdekében, hogy egy másik tagállamban szerezzen először szakmai tapasztalatot. Sajnálatos módon számos szabályozatlan és káros gyakorlatot is alkalmaznak az ilyen típusú foglalkoztatás során, amelyek főként a tagállamok eltérő előírásaiból és az alkalmazandó jogszabályok különbözőségéből erednek. Eddig csupán egyetlen olyan kezdeményezés volt, amely a 18-35 év közötti fiatalokat célozta meg, mégpedig „Az első EURES-állásod” (YfEj ^* ). Az EGSZB e kezdeményezés értékelését, valamint hatékonyságának és eredményességének vizsgálatát szorgalmazza, és kéri, hogy a tagállamok nyújtsanak rendszerezett tájékoztatást a portálon a gyakornokok, illetve a tanulószerződéses tanulók jogairól és kötelezettségeiről, valamint az alkalmazandó jogszabályokról.

2.2.4. A nyugdíjkorhatár előtt álló személyek. Az EGSZB üdvözli, hogy Európában növekszik a várható élettartam, de nagyon aggódik az európai népesség elöregedésének munkaerőpiacra gyakorolt hatásai miatt. Annak érdekében, hogy az idősekben rejlő potenciált az EURES kínálta lehetőségek révén minél hosszabb ideig ki lehessen használni, célszerű lenne a németországi vezető szakértői szolgáltatásokhoz (SES ^* ) hasonló páneurópai programokat kidolgozni az idősek foglalkoztatásban való megtartásának előmozdítása érdekében. Az idősebbek munkaerőpiaci aránya folyamatosan növekszik, ami sajátos intézkedéseket és ösztönzőket igényel. Az európai munkaerőpiac előtt álló demográfiai kihívások ^*  új megközelítéseket és intézkedéseket igényelnek, amelyeket összehangolnak és az elért eredmények tekintetében nyomon követnek. E tekintetben az EURES kiváló technikai és humán erőforrásokkal rendelkezik, amelyeket aktívabban és célzottabban lehetne használni az idősödő népességgel összefüggésben a foglalkoztatás támogatására irányuló kezdeményezésekhez. A hálózat által jelenleg javasolt kezdeményezés a „Reactivate” ^* . Az EGSZB azt javasolja, hogy e kezdeményezést is értékeljék, és vizsgálják meg a hatékonyságát és eredményességét.

2.2.5. Munkáltatók. Az EGSZB úgy véli, hogy az EURES-hálózatnak hozzáférhető és érthető információkkal kellene szolgálnia a hálózatot igénybe vevő munkáltatók számára, és a portálnak nemcsak a határokon átnyúló mobilitásra kellene összpontosítania, hanem a tagállamokon belüli mobilitást is elő kellene mozdítania. Annak érdekében, hogy minden munkáltató számára egyenlő feltételeket teremtsenek, egyértelmű útmutatást kell adni a más tagállamokból történő munkaerő-felvételkor felmerülő adminisztratív akadályok kezelésével kapcsolatban, ahogy azt a hálózat 2019. évi értékelő jelentése - az EURES utólagos értékelését és az EURES második kétéves jelentését támogató tanulmány - is megállapította ^* . Az összes tagállamban tapasztalható munkaerőhiány, különösen a szakképzett munkaerő hiánya miatt az EURES-hálózatnak naprakész információkkal kell szolgálnia az egyes tagállamok nemzeti munkaerőhiányáról és -túlkínálatáról is, egyúttal a páneurópai munkaerőpiac megerősítése érdekében ösztönöznie kell a tagállami intézkedéseknek az álláskeresők egyenlő elosztását célzó összehangolását.

2.3. Az EGSZB ugyanakkor tudatában van annak, hogy a továbbképzés és a transzverzális készségek fejlesztése elengedhetetlen a munkaerő képességeinek megerősítéséhez, valamint a színvonalas és fenntartható munkahelyek létrehozásához. Az álláskeresők foglalkoztathatóságának tényleges javítása érdekében az EGSZB azt javasolja, hogy az EURES portál funkcióit bővítsék ki, hogy megfelelő információkkal szolgálhasson az oktatási mobilitási lehetőségekről, részletesen bemutatva a magán- és állami szervezetek és intézmények által más tagállamokban kínált képzési lehetőségeket, beleértve más európai bizottsági portálokat/hálózatokat, például a SALTO-t is ^* . Jelenleg nem állnak rendelkezésre ilyen információk egy helyen összegyűjtve. A portál információit e tekintetben ki lehetne egészíteni a képzési és oktatási szervezetekkel és intézményekkel folytatott megerősített együttműködéssel. Ily módon a hálózat elektronikus portálja egy olyan megbízható platformmá válhat, amely egységes megoldásokat kínál a képzéssel, a foglalkoztatással, valamint az álláskeresők és a munkáltatók érdekeinek védelmével kapcsolatban.

2.4. Az EGSZB úgy véli, hogy az EURES-portál az álláskeresés és a munkaközvetítés terén „közvetítő platformként” korlátozott szerepet tölt be - főleg azt követően, hogy az Európai Munkaügyi Hatóságot megbízták az adminisztrációval -, ezért e szerepkörét felül kell vizsgálni és bővíteni kell. Az egyes tagállamokban működő EURES-tanácsadók feladatai jelenleg az álláskeresők és a munkáltatók számára nyújtott tájékoztatásra, iránymutatásra és a munkaerő-közvetítésre terjednek ki. Ezeket bővíteni kellene, illetve ki kellene egészíteni a munkajogi jogsértésekkel kapcsolatos figyelmeztetések kiadására vonatkozó funkciókkal, valamint a munkaügyi felügyelőségekkel és más ellenőrző szervekkel való könnyebb kapcsolattartás biztosításával. Ehhez egyrészt nemzeti szinten az állami foglalkoztatási szolgálatok és a munkaügyi felügyelőségek között sokkal jobb együttműködésre, másrészt a bejelentett munkavégzést szolgáló platformmal való kapcsolattartásra lenne szükség.

2.5. Az EGSZB emellett az EURES-hálózat munkájához fenntartható szabályok kidolgozását kéri a közzétett hirdetések ellenőrzésével, valamint a különböző tagállamokban szervezett állásbörzékkel kapcsolatban. Minden tagállamban közös szabályokat és mechanizmusokat kell kidolgozni az elsődleges ellenőrzéssel, a kockázatos munkáltatók ellenőrzésével és a portálhoz való hozzáférésük ideiglenes megtagadásával kapcsolatban. Megfelelő rendszert kell kifejleszteni a határ menti ingázók jogainak az érintett szociális együttműködési hálózatokon és szervezeteken keresztül történő védelmére.

2.6. Az EURES-nek aktívabb szerepet kell játszania a nemzeti munkaerőpiaci egyensúlyhiányok megelőzésében. A hálózatnak tájékoztatást kell nyújtania, és figyelembe kell vennie a konkrét munkaerőhiányt és munkaerő-túlkínálatot, bizonyos időszakokban megakadályozva a hiányszakmákban, különösen a nemzetgazdaság számára rendkívül fontos, magas képzettséget igénylő szakmákban dolgozó munkavállalók nagyarányú elvándorlását. Sok tagállam esetében a képzett munkaerő magasabb életszínvonalú országokba irányuló elvándorlása már most is veszélyt jelent saját ökoszisztémájukra nézve. Az EGSZB azt javasolja, hogy a hálózat országonként gyűjtsön és elemezzen információkat a hiányszakmákban dolgozó munkavállalókról, és hozzon létre egyértelmű algoritmust az ilyen munkavállalók toborzásával kapcsolatos tevékenységek megszervezésével és az azokban való részvétellel kapcsolatban. A hálózat tevékenységei láthatóságának javítása és naprakészen tartásának biztosítása érdekében újra meg kell vizsgálni, hogy a nemzeti tanácsadók milyen állásajánlatokat tesznek közzé az EURES e-portálján ^* . Jelenleg a nemzeti foglalkoztatási szolgálatok adatbázisaiból származó hirdetések milliói láthatók a portálon, de a követelmények miatt ezek nagy része nem felel meg minden európai polgár számára. Ez egyrészt a méret érzését kelti, másrészt viszont elemezni kell e megközelítés hatékonyságát és végeredményét. Az EGSZB ismételten hangsúlyozza, hogy a munkaerő-felvétel és a munkaerő-kínálat tekintetében olyan kiegyensúlyozott megközelítésre kell törekedni, amely figyelembe veszi az egyes tagállamokon belüli munkaerőhiányt és munkaerő-túlkínálatot.

2.7. Az EGSZB kéri, hogy az EURES-tanácsadók a bevált gyakorlatok cseréje és egységes iránymutatások kidolgozása révén egységes munkamódszereket alkalmazzanak minden tagállamban. Javítani kell a konzultációs és közvetítési folyamatban részt vevő különböző szereplők közötti visszajelzést. Néhány tagállamban nincs olyan keretszabályozás, amely az EURES-hálózat keretében történő közvetítést követően előírná a visszajelzést és a tényleges foglalkoztatásról való jelentéstételt. Javasoljuk, hogy koordináló egységként az Európai Koordinációs Irodát bízzák meg az ilyen típusú információk tagállamonkénti összegyűjtésével és elemzésével. Ennek alapján lehetővé válik, hogy időben és megfelelő döntéseket hozzanak a hálózat funkcióinak javítása vagy bővítése céljából. Az EGSZB úgy véli, hogy a munkáltatók, a munkavállalók és az állami foglalkoztatási szolgálatok közötti visszajelzés kulcsfontosságú az EURES hatékonyságának értékeléséhez.

2.8. Az EGSZB arra is felhívja a figyelmet, hogy az európai munkaerőpiac egyik legjelentősebb szereplőjének, nevezetesen az Egyesült Királyságnak a kilépése miatt nagyobb rugalmasságra van szükség, a személyes adatok kezelésével, védelmével és továbbításával, valamint a munkajogokkal kapcsolatos folyamatok kalibrálásra szorulnak, továbbá helyi szinten és az egész Unióban együtt kell működni a munkaerő-közvetítő ügynökségekkel. A közvetítői tevékenységeket kísérő eljárások biztonsága, valamint az uniós polgárok személyes adatainak színvonalas és biztonságos kezelése szempontjából kulcsfontosságú, hogy a hálózat időben reagáljon az Egyesült Királyság Unióból való kilépésére, valamint időben alkalmazkodjon ehhez a helyzethez. Biztosítani kell, hogy megfelelő tájékoztatást kapjanak azok az európai polgárok, akiknek a személyes adatait a hálózaton keresztül továbbították, és már egy harmadik ország területén lévő közvetítő szervezet birtokában vannak. Emellett arról is gondoskodni kell, hogy minden problémával foglalkozzanak. E folyamatok közvetlenül érintik az EURES-hálózat működését, és ezeknek megfelelően és időben tükröződniük kell a jogalapban, többek között - amennyiben szükségesnek bizonyul - az (EU) 2016/589 rendelet és végrehajtási határozatainak felülvizsgálata révén.

Kelt Brüsszelben, 2022. január 19-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

elnöke

Christa SCHWENG