AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG (2022/C 194/14) VÉLEMÉNYE

ajánlásáról tanácsi ajánlásra az euróövezet gazdaságpolitikájáról ^* 

(COM(2021) 742 final)

Előadó: Juraj SIPKO

1. Következtetések és ajánlások

1.1. Az euróövezet országaiban a jelenlegi társadalmi-gazdasági fejlődést nagyfokú bizonytalanság kíséri, amely a Covid19 ellenőrizetlen és gyors terjedéséhez kapcsolódik. Az EGSZB ezért üdvözli az Európai Bizottság legfrissebb dokumentumát, amely az uniós tagállamok gazdasági fejleményeivel és az irányítási folyamatot érintő következmények elemzésével foglalkozik ^* . Ezzel egyidejűleg utal annak a történelmi lehetőségére, hogy késedelem nélkül megfelelő gyakorlatias és hatékony politikákat fogadjunk el és hajtsunk következetesen végre a társadalom egészének összetett, de a jelenlegi fejleményeket tekintve szükséges átalakításához vezető úton.

1.2. A belső makrogazdasági egyensúlyhiányok területén az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy hogyan biztosítható az államháztartások fokozatos konszolidációja. Az EGSZB úgy véli, hogy a jelenlegi jogi keret a hatályos Stabilitási és Növekedési Paktum formájában már nem illeszkedik az aktuális feltételekhez. Ezért hangsúlyozza, hogy egyértelműen szükség van a jogi keret költségvetési szabályainak ^*  észszerű és elfogadható, az egyszerűsítésre és a nyomon követésre összpontosító felülvizsgálatára.

1.3. Az EGSZB utal a Covid19-világjárványra, amely a legtöbb országot éppen akkor sújtotta, amikor azok a makrogazdasági egyensúlyhiányok kiigazításának folyamatán mentek keresztül. A világjárvány megszakította a GDP-arányos államadósság csökkenésének folyamatát, miközben a lakásárak emelkedése felgyorsult, ami a makrogazdasági feltételek általános romlására utal. Emellett az EGSZB utal a legnagyobb külső egyensúlyhiányokra, amelyek a TARGET2 eurórendszerben ^*  nyilvánulnak meg. Kialakulásuk óta ezek az egyensúlyhiányok okozzák a legnagyobb különbségeket az országok között.

1.4. Az EGSZB figyelemmel kíséri az infláció 2021 eleje óta megfigyelhető gyors növekedését. Az éveken át tartó alacsony inflációt követően ez a növekedés főként az energiaáraknak a világjárvány alatti történelmi mélypontról való erőteljes emelkedésével, az ellátási láncok zavaraival és a megnövekedett szállítási költségekkel függ össze. Véleménye szerint a jelenlegi magas inflációs ráta olyan, a világjárvánnyal és a gazdaságok újraindításával összefüggő tényezők eredménye, amelyek átmeneti jellegűek. Az árak növekedése 2022-ben és 2023-ban várhatóan mérséklődik, és az infláció szintje a múltbeli átlagra csökken.

1.5. A pénzügyi unió megteremtésére irányuló folyamat befejeződése előfeltétele a jól működő európai monetáris uniónak. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a bankunió kiépítése terén elért eredmények ellenére további intézkedések elfogadására és gyors jóváhagyására van szükség. A tagállami tőkepiacok széttagoltsága nem teremt elegendő lehetőséget arra, hogy a vállalkozások a tőkepiaci unió keretében az egységes tőkepiacon könnyebben férjenek hozzá pénzügyi forrásokhoz. Ezért további előrelépésre van szükség a tőkepiaci unió kiteljesítése terén.

1.6. Az EGSZB szorosan figyelemmel kíséri az eltérések markánsabbá válásának a tagállamok között, de az EU-n és az euróövezeti országokon belül is kirajzolódó folyamatát. Ezért olyan gazdaságpolitikák kombinációjának az elfogadását támogatja, amelyek hatékonyan használják fel a rendelkezésre álló hazai - állami és magán - forrásokat, beleértve a Next Generation EU és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében létrehozott pénzügyi forrásokat is. E pénzügyi források hatékony és körültekintő felhasználása a konvergenciafolyamat felfüggesztéséhez, majd később újraindításához vezethet.

1.7. Az EGSZB aggasztónak tartja a fokozatosan erősödő társadalmi instabilitást. Mivel a globális pénzügyi válságot követően nem fogadtak el és nem hajtottak végre megfelelő intézkedéseket az egyenlőtlenségek és a szegénység fokozódása elleni küzdelem érdekében, a Covid19 csak tovább súlyosbította ezeket az egyenlőtlenségeket és a szegénység növekedését. Ezért most sürgős szükség van az egyenlőtlenség és a szegénység megfelelő mutatóinak kidolgozására és nyomon követésére, még a fenntartható fejlődési célok keretében is.

1.8. Bolygónkon az élet fennmaradását fenyegető legnagyobb egzisztenciális veszélyt a példátlan negatív éghajlati változások jelentik. Az EGSZB sürgős intézkedések meghozatalát és végrehajtását kéri az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében, így kéri többek között a válság társadalmi-gazdasági következményeinek mérésére szolgáló alapvető mutatók kidolgozását. Az EGSZB hangsúlyozza továbbá, hogy az éghajlati válság negatív következményei nagy hatással lesznek a makrogazdasági stabilitásra (a kiadások növekedése, aszály miatti áremelkedés), de a pénzügyi stabilitásra - különösen a biztosítási ágazatra ^*  - és a társadalmi stabilitásra is.

1.9. A technológiai fejlődési folyamat a digitalizáció és a pénzügyi innovációk gyors bevezetéséhez vezet. Az EGSZB üdvözli az EKB és az Európai Bizottság döntését, mely szerint vitát indítanak a digitális euro bevezetéséről. A digitális euro bevezetése valamennyi előnyt figyelembe véve potenciálisan hasznokkal járhat az euróövezet polgárai és vállalkozásai számára.

1.10. Részben a globális pénzügyi válságot követően hozott és végrehajtott intézkedéseknek köszönhetően az euróövezet országainak bankszektora - legalábbis egyelőre - viszonylag stabilnak tűnik. Az EGSZB rámutat a potenciális fizetésképtelenségi problémákra, különösen a kis- és középvállalkozások esetében. A kis- és középvállalkozások fizetésképtelenségének kedvezőtlen alakulása zavaró hatással lehet a pénzügyi szektor, elsősorban a bankszektor pénzügyi stabilitására. Ezzel összhangban az EGSZB sürgeti, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzéséhez szükséges intézkedések bevezetésére.

1.11. Az EGSZB felhívja a figyelmet a még mindig megoldatlan és folyamatban lévő Covid19-válság leküzdése kapcsán követendő körültekintő megközelítésre, de mindenekelőtt hangsúlyozza, hogy fel kell készülni az esetleges egyéb vírusválságokra is. A lakosság körében az erős immunrendszer kialakítását célzó politikák megteremthetik a betegség terjedése által okozott egészségügyi kiadások csökkentésének feltételeit, és ezzel egyidejűleg jobb feltételeket teremthetnek a társadalom értékteremtésében részt vevő valamennyi munkavállaló egészségének megőrzéséhez is.

2. Háttér-információk

2.1. Az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló legutóbbi EGSZB-véleményhez képest a jelenlegi fejleményeket a magas infláció jellemzi, amelyet elsősorban az energiahordozók, mégpedig a kőolaj és a földgáz ára vezérel.

2.2. A földgáz nagykereskedelmi ára 2019 óta átlagosan 429%-kal, a villamos energiáé pedig 230%-kal emelkedett ^* . A kiskereskedelmi árak növekedése egyelőre nem jelentős - ez 14%-ot (vagy 7%-ot) tesz ki. A közelmúltban közzétett rövid távú előrejelzések szerint a nagykereskedelmi árak 2022 utolsó negyedévéig tovább emelkedhetnek.

2.3. Az infláció - több, alacsony infláció jellemezte évet követően - az év eleje óta erőteljesen emelkedik, és többször is meghaladta az előrejelzéseket. Mértéke novemberben elérte a 4,9%-ot ^* . E gyors áremelkedés mögött elsősorban a nyersanyagáraknak - különösen a kőolaj és a földgáz árának - a történelmi mélypontról a világjárvány előtti, vagy azt is meghaladó szintre történő megugrása áll. Emellett a világ számos részén továbbra is fennakadások tapasztalhatók a termelésben és a logisztikában, ami - különösen olyankor, amikor meredeken nő az aggregált kereslet - szintén növeli a termékek árát. Az infláció várhatóan 2022 elejétől fog csökkenni.

2.4. A reálgazdaság 2021 első félévében bekövetkező helyreállására vonatkozó biztató várakozások ellenére most úgy tűnik, hogy a fellendülés folyamata a járvány harmadik hullámának gyors terjedése miatt bonyolultabbá vált. A Covid19 elleni küzdelem még messze nem ért véget, és a reálgazdaságra gyakorolt hatása még több évig is eltarthat. Az energiaráfordítási árakkal kapcsolatos tartós problémák a termelési ciklusban szükséges egyes árutípusok rendelkezésre állásának hiányával együtt jelentős korlátokat jelentenek mind a termelési kapacitások kihasználása, mind a vizsgált beruházások és a fogyasztás szempontjából.

2.5. A Next Generation EU keretében biztosított pénzügyi eszközök felhasználása pozitív hatással lehet a reálgazdaság teljesítményére és a Covid19-hez kapcsolódó problémák leküzdésére. Ezzel összefüggésben nagyon időszerűnek tűnik az a folyamatban lévő forráselosztás, amely a REACT-EU eszközön, valamint az egyes gazdaságok helyreállítására, rezilienciájára és fenntarthatóságára összpontosító Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközön keresztül történik.

2.6. Történelmi visszatekintésben az európai integráció kezdete óta 2020-ban regisztrálták a gazdasági növekedés legnagyobb visszaesését. Idén az uniós tagállamokban a reálgazdaság növekedése várhatóan eléri a hozzávetőlegesen 5%-ot, míg 2022-ben 4,3%-os reálgazdasági növekedés várható. Az euróövezet tagállamaiban 2023-ban 2,5%-os reálgazdasági növekedés várható. 2021-ben a gazdasági növekedés fő hajtóereje a háztartások fogyasztása volt, amely a második negyedévben elérte a 3,5%-ot az euróövezetben.

2.7. A gazdasági növekedés alakulásának értékelésekor fel kell hívni a figyelmet a fennálló kockázatokra. Ezek az árukereskedelem visszaeséséhez kapcsolódnak, de - ami a keresleti oldalt illeti - a termelési folyamatokra gyakorolt hatások következményeivel és az euróövezeti feldolgozóipar költségeinek növekedésével is összefüggenek. Emellett a további tényezők közé tartozik a globális értékláncok megszakadása és az euróövezeti feldolgozóipar viszonylag nagymértékű függése a nyersanyagok és mikroprocesszorok importjától.

2.8. A Covid19 súlyos terhet rótt az államháztartásokra. A járványt követően az euróövezet tagállamainak komoly kihívásokkal kell majd szembenézniük az államháztartás konszolidálása terén. 2020-ban 7,2%-os GDP-arányos hiányt regisztráltak, miközben egyetlen ország sem ért el költségvetési többletet. A hiány 2021-ben várhatóan enyhén zsugorodni fog, és a GDP 7,1%-ának szintjére csökken. Jelentősebb csökkenés 2022-ben várható, amely 2023-ban folytatódhat: becslések szerint a hiány 2,5% körüli szintre fog csökkenni, ami még mindig jóval nagyobb hiányt jelent, mint a Covid19 kitörése előtt regisztrált deficit (2019-ben a GDP 0,6%-a).

2.9. A munkaerőpiaci fejleményeket továbbra is strukturális problémák kísérik az egyes euróövezeti országokban. Ennek ellenére a munkanélküliségi ráta viszonylag alacsony, ami elsősorban a munkahelymegtartó programok széles körű bevezetésének köszönhető. A munkaerőpiac jelenleg a legtöbb euróövezeti gazdaságban a szakképzett munkaerő relatív hiányával küzd. A vártnál alacsonyabb munkanélküliségi ráta ellenére a Covid19 miatt a munkaerőpiacon egy sor probléma vár megoldásra a szükséges átképzéssel kapcsolatban, különösen a folyamatban lévő átalakulási folyamattal összefüggésben.

2.10. Az EU és az euróövezet egésze folyófizetésimérleg-többletet regisztrált, ám ennek mértéke az egyes országokban jelentősen eltér. Bizonyos országok folyamatosan tetemes folyófizetésimérleg-többletet könyvelnek el. Másrészt a számottevő határokon átnyúló idegenforgalmi ágazattal rendelkező országok általában azt tapasztalták, hogy folyó-fizetésimérleg-hiányuk jelentős mértékben növekedett, vagy pedig szerény folyófizetésimérleg-többletük csökkent. Ez a helyzet az utazások újbóli élénkülésével várhatóan fokozatosan javulni fog. Az euróövezeti tagállamokon belüli külső egyensúlyhiányok szintjének értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a TARGET2 fizetési rendszerben példátlan mértékben növekedtek az egyensúlyhiányok, amelyek a rendszer fennállása óta idén szöktek a legmagasabb szintre ^* .

2.11. Jelenleg a vírus gyors és ellenőrizhetetlen terjedése miatt a gazdasági növekedés terén ismertetett viszonylag ígéretes fejlemények további korrekciói várhatók. A korlátozó intézkedések járvány miatti bevezetésének jelenlegi folyamata hangsúlyosan kedvezőtlenül befolyásolhatja a reálgazdasági növekedést és az államadósság már most is fenntarthatatlan szintjét egyes tagállamokban, beleértve az egyenlőtlenségek súlyosbodását és a szegénység fokozódását.

3. Általános megjegyzések

3.1. Az EGSZB aggodalommal figyeli a nagyfokú bizonytalansággal járó jelenlegi gazdasági és társadalmi fejleményeket. Ez a bizonytalanság két negatív tényezőhöz kapcsolódik: az államadósság példátlan mértékű felhalmozódásához és az infláció növekedéséhez. A fogyasztói árak növekedése a háztartások szociális helyzetének romlásához vezet, és kedvezőtlenül befolyásolja az életszínvonalat. Mivel az adósságráta egyes euróövezeti tagállamokban már a válság előtt is magas volt, a költségvetési helyzet gyors romlása miatt az érintett euróövezeti tagállamok számára létfontosságú lesz, hogy középtávon, amint a gazdasági feltételek azt lehetővé teszik, költségvetési konszolidációs intézkedéseket fogadjanak el és hajtsanak végre.

3.2. Az EGSZB üdvözli a reálgazdaság fokozatos helyreállását. Ezzel összefüggésben támogatja az állami és magánberuházások növelésére irányuló szándékot. Azt is elismeri, hogy az átfogó Next Generation EU keretrendszer létrehozásával összefüggésben lehetőség van arra, hogy ezeket a forrásokat hatékonyan használják fel a minőségi reálgazdasági növekedés támogatására.

3.3. Az EGSZB úgy véli, hogy az infláció erőteljes növekedése nem vezet majd ahhoz, hogy az EKB restriktív monetáris politikát alkalmazzon, mivel az inflációt kiváltó tényezők főként a beszállítói oldalról eredő átmeneti paramétereknek tűnnek. Az EGSZB ezért támogatja, hogy a gazdaságpolitika a stratégiai struktúrák rezilienciájának, rugalmasságának, autonómiájának és működőképességének megerősítésére összpontosítson, hogy azok a jövőben képesek legyenek szembenézni az ismétlődő szimmetrikus sokkhatásokkal.

3.4. Az EGSZB támogatja a zöld, digitális és társadalmi szempontból igazságos gazdaságra való átállást kísérő alapvető, történelmi jelentőségű rendszerszintű változásokat. A Covid19 további fejleményeinek összetettsége és kiszámíthatatlansága ellenére az EGSZB támogatja az európai zöld megállapodást ^* , amelyet történelmi lehetőségnek tart a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából az öreg kontinensen. Ezzel összefüggésben az EGSZB támogatja minden olyan fontos tényező elfogadását és figyelembevételét, amelynek középpontjában az élet megőrzése áll bolygónkon a jelen és a jövő nemzedékek számára.

3.5. Az EGSZB kéri, hogy sürgősen fogadjanak el és hajtsanak végre intézkedéseket azzal a céllal, hogy fokozatosan csökkentsék az egyenlőtlenségeket és a szegénységet az euróövezeti tagállamokban ^* . Ezzel összefüggésben lehetőséget lát minden gyakorlatias bevételi és kiadási oldali eszköz alkalmazására, ideértve az kontraproduktív kiadások csökkentését, a korrupció, a feketegazdaság és az átláthatatlan műveletek elleni küzdelmet, beleértve az adóparadicsomok kérdésének régóta halogatott megoldását.

3.6. Tekintettel a jelenlegi fejlemények összetettségére és kiszámíthatatlanságára, az EGSZB egyetért azzal, hogy az egyes tagállamoknak olyan költségvetési politikát kell folytatniuk, amely szem előtt tartja a helyreállítás helyzetét, a költségvetési fenntarthatóságot, valamint a gazdasági, társadalmi és területi különbségek csökkentésének szükségességét.

3.7. Az EGSZB tudatában van annak, hogy a költségvetési politikának kellően aktívnak és rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy szembe tudjon nézni a vírus terjedésének és mutációjának lehetséges hullámaival. Ebben az összefüggésben támogatja az egészségügyi ellátásra fordított kiegészítő és szükséges kiadásokat, amíg fokozatosan nem normalizálódik az általános helyzet.

3.8. A jelenlegi összetett gazdasági és társadalmi fejlemények kezelése során az EGSZB a makrogazdasági politika következetes kombinációjának alkalmazását ajánlja. Az átfogó helyreállítási stratégiát tekintve az expanzív monetáris politika és a következetes expanzív költségvetési politika kombinációja alapvető szerepet játszhat. A makrogazdasági politika kombinációjának elfogadását és végrehajtását a szociális partnerekkel is egyeztetni kell.

3.9. A technológiai fejlődési folyamat a pénzügyi szektor innovációival függ össze. Az EGSZB üdvözli, hogy az EKB és az Európai Bizottság megtette az első lépéseket a digitális euro létrehozása érdekében ^* . Eddig még nem született döntés a digitális euro bevezetéséről és lehetséges tervezési jellemzőiről. A digitális euro bevezetésével a fizetési és elszámolási műveletek mind a háztartások, mind a vállalkozások számára gyorsabbak, hatékonyabbak lehetnének, és kisebb költséggel járhatnának, de figyelembe kell venni például az elszámolási műveletekkel kapcsolatos következményeket. Ezzel összefüggésben számítani lehetne az euro nemzetközi státuszának megerősítésére irányuló stratégiához való hozzájárulásra is.

3.10. Az EGSZB támogatja és üdvözli az államháztartás irányítására (kormányzására) irányuló nyilvános konzultációk megkezdését. Ezzel összefüggésben a következő kérdésekkel kell foglalkozni: a) a költségvetési konszolidációs folyamat időzítése; b) a járvány következményeinek leküzdéséhez kapcsolódó hosszú távú intézkedések szabályainak meghatározása, de különösen a zöld és digitális gazdasághoz kapcsolódó beruházások; és c) a költségvetési szabályok egyszerűsítése. Az EGSZB utal a gazdasági kormányzásról és különösen a költségvetési szabályokról szóló különböző véleményeire. Legutóbbi idevágó véleményében ^*  az EGSZB kéri egy aranyszabály bevezetését az állami beruházásokra vonatkozóan, ötvözve azt egy kiadási szabállyal, illetve rámutat, hogy mind a nemzeti parlamenteknek, mind az Európai Parlamentnek hangsúlyos szerepet kell kapnia a jövőbeni uniós gazdasági kormányzási keretben. Ezen túlmenően az EGSZB kéri, hogy nemzeti és uniós szinten egyaránt nagyobb mértékben vonják be a civil társadalmat az európai szemeszterbe, valamint terjesszenek elő iránymutatásokat egy átmeneti időszakra vonatkozóan, amely időszak alatt nem indítható túlzottdeficit-eljárás.

4. Részletes megjegyzések

4.1. Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság megközelítését az energiaárak jelenlegi kedvezőtlen alakulásával kapcsolatban, beleértve a javasolt rövid és középtávú intézkedéseket is. Tekintettel az energiaárak kiszámíthatatlanságára, az EGSZB kéri, hogy hozzanak érdemi és rendszerszintű intézkedéseket a külső környezetből származó, előre nem látható rendszerszintű sokkok enyhítése érdekében, és ezáltal teremtsék meg a fenntartható, stabil, reziliens és társadalmi szempontból igazságos élet feltételeit az euróövezet minden lakosa számára.

4.2. Az EGSZB nagyra értékeli, hogy az Európai Bizottság nyilvános vitát kezdeményezett a költségvetési szabályok jövőbeli meghatározásáról. Ez a régóta várt kezdeményezés olyan egyszerű és könnyen ellenőrizhető szabályok kialakításához vezethet, amelyek megfelelnek a jelenlegi, századunk harmadik évtizedének elején tapasztalható helyzetnek. Az EGSZB emellett rámutat, hogy a költségvetési unió fokozatos kiteljesedésének folyamata az államháztartást irányító rendszer teljes struktúrájának kialakításával is összekapcsolódik, beleértve a „pénzügyminiszteri” pozíció létrehozását.

4.3. Az EGSZB nagy aggodalommal követi az éghajlatváltozással kapcsolatos fejleményeket. Ezzel összefüggésben üdvözli az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag elfogadását, beleértve az uniós éghajlat-politikai céltervet is. Az EGSZB alapvető fontosságúnak tartja olyan intézkedések elfogadását és végrehajtását, amelyek általánosan bevezetett és elfogadott normákat határoznak meg az éghajlati válság elleni küzdelemben. Mivel a lehetőségek egyre szűkülnek, és az idő fogytán van az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, az EGSZB sürgeti az éghajlatváltozás elleni küzdelmet szolgáló valamennyi sürgős intézkedés elfogadását. Ezen túlmenően az éghajlatváltozással összefüggésben elemezni kell a makrogazdasági folyamatokra és azok következményeire, azaz a monetáris és költségvetési politikára, ezen belül pedig a pénzügyi és társadalmi stabilitásra gyakorolt hatást is.

4.4. Az EGSZB hangsúlyozza a pénzügyi unió kiteljesítésének szükségességét. A bankunió architektúrájának lépésenkénti létrehozása ^*  ellenére minden erőfeszítést meg kell tenni annak kiteljesítése érdekében ^* . Az EGSZB emellett rámutat annak szükségességére, hogy az uniós tagállamokban hatékonyan működjön a tőkepiac. Ezzel összefüggésben az erőfeszítéseket a tőkepiaci unió további elmélyítésére kell irányítani ^* .

4.5. Az EGSZB támogatja az adótervezés visszaszorítására, az agresszív adótervezés elleni küzdelemre, valamint a hatékony és igazságos adózásra irányuló politikák folytatását, amelyek az egyes országokon belüli egyenlőtlenségek és a szegénység csökkentéséhez vezethetnek.

4.6. A sikeres történelmi átalakulás felé vezető úton az EGSZB rendkívül fontosnak tartja, hogy szisztematikusan nyomon kövessék és rendszeresen értékeljék az egyes nemzeti gazdaságpolitikák keretében elfogadott és végrehajtott valamennyi intézkedést, és ezáltal kedvező feltételeket teremtsenek mind a változó belső sokkhatásokra, mind pedig a külső környezetből érkező, előre nem látható rendszerszintű sokkhatásokra való rugalmas reagáláshoz.

Kelt Brüsszelben, 2022. január 19-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

elnöke

Christa SCHWENG