A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 342/A. § (1) bekezdés k) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés 14. és 15. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § E rendelet alkalmazásában
1. * polgári nemzetbiztonsági szolgálat: az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a Nemzeti Információs Központ,
2. rendvédelmi alkalmazott: a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott rendvédelmi igazgatási alkalmazott.
2. § * E rendeletet a rendvédelmi alkalmazott fegyelmi felelősségének vagy érdemtelenségének megállapítása iránt indult eljárásokban kell alkalmazni.
3. § A fegyelmi eljárás alá vont rendvédelmi alkalmazott a fegyelmi eljárás során jogi képviselőt vehet igénybe.
4. § A munkáltatói jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárásban ellátja a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 289/T. § (4)–(6) bekezdésében és az e rendeletben meghatározott feladatokat.
5. § (1) A vizsgálóbiztos a munkáltatói jogkör gyakorlója által a fegyelmi eljárás megindítását elrendelő határozatában kijelölt, a vizsgálat lefolytatására jogosult személy.
(2) Nem lehet vizsgálóbiztos az, akivel szemben a 7. § (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn.
(3) A vizsgálóbiztos személye a fegyelmi eljárás alá vont rendvédelmi alkalmazottnak a fegyelmi eljárás megindításának időpontjában betöltött munkaköréhez és besorolásához igazodik.
(4) Vizsgálóbiztos lehet a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnak a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb besorolású, ennek hiányában vezetői munkakört betöltő rendvédelmi alkalmazottja, továbbá a Hszt. hatálya alatt álló hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy.
(5) Vezetői munkakört betöltő rendvédelmi alkalmazott esetén a vizsgálóbiztost a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnak a fegyelmi eljárás alá vonttal legalább azonos szintű vezetői munkakört betöltő rendvédelmi alkalmazottjai vagy vezetői besorolási osztályban szolgálati beosztást betöltő hivatásos állományú tagjai, ennek hiányában a fegyelmi eljárások központi ügyintézéséért felelős szervezeti elem munkatársai közül lehet kijelölni.
(6) A vizsgálóbiztosnak a vizsgálóbiztosi feladatai ellátásáért külön díjazás nem jár.
(7) Ha a fegyelmi eljárás során a vizsgálóbiztos tekintetében személycsere válik szükségessé, a munkáltatói jogkör gyakorlója új vizsgálóbiztost jelöl ki.
(8) A tárgyalás során a polgári nemzetbiztonsági szolgálatot az ügy vizsgálóbiztosa képviseli.
6. § (1) A fegyelmi tanács elnökből és két tagból áll.
(2) A fegyelmi tanács elnöke a munkáltatói jogkör gyakorlója. A fegyelmi tanács tagjait a munkáltatói jogkör gyakorlója jelöli ki.
(3) A fegyelmi tanács összetétele a fegyelmi eljárás alá vont rendvédelmi alkalmazottnak a fegyelmi eljárás megindításának időpontjában betöltött munkaköréhez és besorolásához igazodik.
(4) A fegyelmi tanács tagja lehet a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnak a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb besorolású, ennek hiányában vezetői munkakört betöltő rendvédelmi alkalmazottja, továbbá a Hszt. hatálya alatt álló hivatásos szolgálati viszonyban álló személy.
(5) Vezetői munkakört betöltő rendvédelmi alkalmazott esetén a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnak a fegyelmi eljárás alá vonttal legalább azonos szintű vezetői munkakört betöltő rendvédelmi alkalmazottjai vagy vezetői besorolási osztályban szolgálati beosztást betöltő hivatásos állományú tagjai közül lehet kijelölni a fegyelmi tanács tagjait.
(6) Ha a fegyelmi eljárás során a fegyelmi tanács tekintetében személycsere válik szükségessé, a munkáltatói jogkör gyakorlója az új tagot jelöl ki.
(7) A fegyelmi tanács eljárását jegyzőkönyvvezető segíti.
7. § (1) A fegyelmi tanács eljárásában és döntéshozatalában elnökként, tagként, illetve jegyzőkönyvvezetőként nem vehet részt
a) az ügyben vizsgálatot folytatott vizsgálóbiztos és annak hozzátartozója,
b) a fegyelmi eljárás alá vont rendvédelmi alkalmazott hozzátartozója,
c) akit a vizsgálat során mint tanút vagy szakértőt meghallgattak, illetve meghallgatása szükséges, vagy
d) akitől egyébként az ügy elfogulatlan elbírálása nem várható el.
(2) Ha a munkáltatói jogkör gyakorlójával szemben az (1) bekezdés szerinti valamely összeférhetetlenségi ok áll fenn, a fegyelmi tanács elnökét a polgári nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója jelöli ki.
(3) Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a főigazgató, és vele szemben az (1) bekezdés szerinti valamely összeférhetetlenségi ok áll fenn, a fegyelmi tanács elnökét a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter jelöli ki.
(4) A fegyelmi eljárás alá vont rendvédelmi alkalmazott a vizsgálóbiztos személye, valamint a fegyelmi tanács tagjának személye ellen az ügyben az (1) bekezdés szerinti érintettsége miatt elfogultságot jelenthet be. Az elfogultságot a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult vezető három napon belül bírálja el.
8. § (1) A fegyelmi eljárással összefüggésben lényeges eljárási szabálysértésnek minősül, ha
a) a fegyelmi eljárást nem a fegyelmi jogkör gyakorlója rendeli el,
b) a fegyelmi tanács elnökének, valamint a tagjának a jogkörét nem az arra jogosult gyakorolja,
c) a 7. § (1) bekezdése, illetve az 5. § (2) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi szabályokat megsértik,
d) a 15. § (1) bekezdésében meghatározott értesítési kötelezettséget megsértik,
e) olyan kötelezettségszegés miatt szabnak ki fegyelmi büntetést, amelyet a munkáltatói jogkör gyakorlója nem közölt írásban a rendvédelmi alkalmazottal a vizsgálat során,
f) a fegyelmi tanács nem a zárt ülésén hozza meg a határozatot,
g) a fegyelmi tanács zárt ülésén a tanács tagjain és a jegyzőkönyvvezetőn kívül más is részt vesz,
h) a fegyelmi határozat nem jelöli meg az elkövetett konkrét kötelezettségszegéseket, illetve a határozat nem tartalmaz indokolást, vagy indokolása nem tartalmazza a tényállás leírását, vagy
i) a vizsgálat során a 16. § (6) bekezdésében foglaltakat nem tartják be.
(2) Az (1) bekezdés szerinti lényeges eljárási szabálysértés esetén a fegyelmi eljárás bármely szakaszában az eljárásban részt vevő bármely személy kifogással élhet, amelyről a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt. Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a kifogásnak helyt ad, a lényeges eljárási szabálysértés kiküszöbölése iránt intézkedik, vagy ha ez nem lehetséges, a fegyelmi eljárást megszünteti.
9. § A munkáltatói jogkör gyakorlója gondoskodik arról, hogy a fegyelmi eljárás megindulásától annak jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárásra vonatkozó adatok a személyügyi számítógépes nyilvántartó rendszerbe felvételre kerüljenek.
10. § (1) A fegyelmi eljárás lefolytatásával összefüggő összes költséget – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – a polgári nemzetbiztonsági szolgálat viseli. A fegyelmi eljárás lefolytatásával összefüggő költségeket az előlegezi, akinek a személye miatt felmerült.
(2) Ha a rendvédelmi alkalmazott fegyelmi felelősségét jogerősen megállapították, a rendvédelmi alkalmazott viseli az általa indítványozott eljárási cselekmények és az általa igénybe vett jogi képviselő költségeit. A munkáltatói jogkör gyakorlója méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti a rendvédelmi alkalmazottat terhelő, a fegyelmi eljárással összefüggő költségeket.
11. § (1) Ha a rendvédelmi alkalmazott elháríthatatlan ok miatt tartósan nem tud munkavégzésre rendelkezésre állni, illetve munkavégzési kötelezettségét teljesíteni, az ok megszűnéséig nem lehet a rendvédelmi alkalmazottat a Hszt. 289/T. § (4) bekezdése szerint állásából felfüggeszteni.
(2) A Hszt. 289/T. § (4) bekezdése szerinti felfüggesztést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha annak indokai megszűntek. Ha az állásból történő felfüggesztés határideje letelt, de a munkavégzés helyétől való távoltartás továbbra is szükséges, az eljárás befejezéséig az eljárás alá vont személy más munkakörben foglalkoztatható.
12. § A 16. § (2), (8) és (10) bekezdésében, valamint a 17. § (3) és (7) bekezdésében meghatározott határidők indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatók. A meghosszabbításról a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt.
13. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója – a vizsgálóbiztos javaslatára – a vizsgálatot felfüggesztheti, ha
a) szakértői vizsgálat szükséges, a szakvélemény elkészítéséig,
b) az eljárás alá vont személy külföldön tartózkodik, a visszaérkezéséig, vagy
c) a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult – legfeljebb az eljárás jogerős befejezéséig –, feltéve, ha enélkül a tényállás nem tisztázható.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlójának – a vizsgálóbiztos javaslatára – a fegyelmi eljárást fel kell függesztenie, ha az eljárás alá vont rendvédelmi alkalmazott tartós távolléte vagy egészségi állapota miatt a védekezését előterjeszteni nem tudja, illetve eljárási jogait nem gyakorolhatja. A fegyelmi eljárást a távollét vagy akadályoztatás idejére kell felfüggeszteni.
(3) A fegyelmi eljárás felfüggesztésének ideje nem számít bele a fegyelmi eljárás lefolytatására nyitva álló időtartamba.
(4) A felfüggesztést határozattal kell elrendelni. Ha a felfüggesztés indoka megszűnik, a vizsgálóbiztos javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója haladéktalanul elrendeli az eljárás folytatását.
14. § A fegyelmi eljárás vizsgálatból és tárgyalásból áll.
15. § (1) A fegyelmi eljárást a munkáltatói jogkör gyakorlója határozattal rendeli el, amelyet a rendvédelmi alkalmazottal írásban közölni kell.
(2) A fegyelmi eljárást elrendelő határozat tartalmazza
a) a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló tényeket, körülményeket,
b) az eljárás alá vont rendvédelmi alkalmazott mely cselekménye vagy mulasztása szolgált az eljárás megindításának alapjául, és
c) a vizsgálóbiztos személyét.
16. § (1) A fegyelmi eljárás első szakasza a vizsgálat, amelyet a munkáltatói jogkör gyakorlója által a fegyelmi eljárást elrendelő határozatban kijelölt vizsgálóbiztos folytat le.
(2) A vizsgálóbiztos a kijelöléstől számított harminc napon belül folytatja le a vizsgálatot.
(3) A vizsgálat időtartama alatt a munkáltatói jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás tárgyát képező eredeti kötelezettségszegés mellett − az eredeti kötelezettségszegéssel összefüggő − egyéb kötelezettségszegésre is kiterjesztheti a fegyelmi eljárást. A kötelezettségszegést írásban kell közölni a rendvédelmi alkalmazottal. Ebben az esetben a (4) és (6) bekezdés megfelelően alkalmazandó.
(4) A vizsgálat során a vizsgálóbiztos a kötelezettségszegés elkövetésével alaposan gyanúsított rendvédelmi alkalmazottat meghallgatja. A rendvédelmi alkalmazott meghallgatását úgy kell kitűzni, hogy azon jogi képviselője is jelen lehessen.
(5) A vizsgálóbiztos a tényállás tisztázása céljából tanúkat hallgathat meg, iratokat szerezhet be, szakértőt vehet igénybe, valamint szemlét tarthat.
(6) A vizsgálat során a rendvédelmi alkalmazottal közölni kell a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait. A rendvédelmi alkalmazott részére biztosítani kell, hogy azokra észrevételt, valamint további bizonyításra javaslatot tehessen, továbbá, hogy az ügy iratait megtekinthesse. A rendvédelmi alkalmazott védekezéséről, a lefolytatott bizonyításról, valamint arról, ha a rendvédelmi alkalmazott valamely eljárási cselekményen nem jelenik meg, jegyzőkönyvet kell felvenni.
(7) Nem akadálya a fegyelmi eljárás lefolytatásának, ha a rendvédelmi alkalmazott − a szabályszerű értesítés ellenére − nem jelenik meg a (4)–(6) bekezdés szerinti eljárási cselekményen.
(8) Ha a rendvédelmi alkalmazott meghallgatására a vizsgálat időtartama alatt nem kerül sor, a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait vele írásban kell közölni, és nyolcnapos határidő kitűzésével fel kell szólítani, hogy védekezését terjessze elő. Nem akadálya a fegyelmi eljárás lefolytatásának, ha a rendvédelmi alkalmazott védekezését önhibájából határidőben nem terjeszti elő.
(9) A vizsgálóbiztos a vizsgálat lezárásától számított nyolc napon belül köteles előterjeszteni az ügy összes iratát saját véleményével ellátva a munkáltatói jogkör gyakorlójának.
(10) A munkáltatói jogkör gyakorlója − a vizsgálóbiztos javaslatára a vizsgálóbiztos előterjesztésétől számított három napon belül − a Hszt. 289/T. § (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti fegyelmi büntetést tárgyalás nélkül is kiszabhatja, ha
a) a rendvédelmi alkalmazott a kötelezettségszegést a vizsgálat során elismeri, és a tárgyalásról lemond,
b) a tényállás megítélése egyszerű, és
c) a fegyelmi büntetés célja tárgyalás nélkül is elérhető.
17. § (1) A fegyelmi eljárás második szakasza a tárgyalás, amely során az ügy érdeméről a fegyelmi tanács határoz.
(2) A fegyelmi tanács elnöke a 16. § (9) bekezdése szerinti előterjesztéstől számított három napon belül írásban jelöli ki a fegyelmi tanács tagjait.
(3) A fegyelmi tanács a tanács kijelölésétől számított tizenöt napon belül tárgyalást tart. A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni.
(4) A fegyelmi tanács tárgyalását úgy kell kitűzni, hogy arról a felek az értesítést a tárgyalás előtt legalább három nappal korábban megkapják. Az értesítést írásban kell megküldeni.
(5) Ha a rendvédelmi alkalmazott vagy képviselője a tárgyaláson nem jelenik meg, tárgyalást tartani és az ügyet érdemben elbírálni csak akkor lehet, ha a rendvédelmi alkalmazott vagy képviselője szabályszerű értesítésük ellenére nem jelent meg. A fegyelmi eljárás akkor is lefolytatható, ha a rendvédelmi alkalmazott vagy képviselője előzetesen bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni.
(6) A fegyelmi tanács a tényállás tisztázása céljából tanúkat hallgathat meg, iratokat szerezhet be, szakértőt vehet igénybe, valamint szemlét tarthat.
(7) Ha az ügy a tárgyaláson nem volt tisztázható, további nyolc napon belül újabb tárgyalást kell tartani.
(8) A fegyelmi tanács − a 13. § (1) és (2) bekezdése szerinti esetek kivételével − az első tárgyalástól számított harminc napon belül, zárt ülésen, szótöbbséggel határoz, döntését indokolt írásbeli határozatba foglalja.
(9) Ha a fegyelmi eljárás alá vont rendvédelmi alkalmazott a 16. § (6) bekezdése szerint észrevételt tesz, vagy további bizonyítást javasol, az észrevétel figyelembevételéről vagy mellőzéséről, a bizonyítás eredményéről vagy a bizonyítási javaslat elutasításáról és annak okairól a határozatban rendelkezni kell.
18. § (1) A fegyelmi eljárást meg kell szüntetni, ha
a) a fegyelmi eljárás alatt a fegyelmi eljárás alá vont rendvédelmi alkalmazott rendvédelmi igazgatási jogviszonya megszűnik,
b) a rendvédelmi alkalmazott a terhére rótt fegyelmi vétséget nem követte el, vagy annak elkövetése nem bizonyítható,
c) a felelősségre vonást kizáró ok áll fenn, vagy
d) a fegyelmi eljárás megindítására a Hszt. 289/T. § (6) bekezdésében előírt határidő után került sor.
(2) A fegyelmi eljárást az (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója szünteti meg.
(3) A fegyelmi eljárás megszüntetéséről az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetekben a fegyelmi tanács dönt.
(4) A fegyelmi eljárás megszüntetéséről határozatot kell hozni.
19. § (1) A fegyelmi határozat jogerős, ha
a) azt keresettel nem támadták meg, a kereset előterjesztésére nyitva álló határidő lejártát követő napon,
b) a keresetet visszavonták, a visszavonás napjával, vagy ha a per szünetelés folytán szűnt meg, a per megszűnésének napjával,
c) a bíróság a keresetlevelet jogerősen visszautasította, vagy a pert jogerősen megszüntette, vagy jogerős ítéletet hozott, a bíróság határozatának a jogerőre emelkedése napjával.
(2) Ha a rendvédelmi alkalmazott a kereset benyújtására nyitva álló határidő eltelte vagy a kereset jogerős elbírálása előtt a rendvédelmi alkalmazotti szolgálati jogviszonyát megszünteti, a határozat azonnal végrehajthatóvá válik.
20. § A fegyelmi büntetést az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől, hivatalvesztés büntetés alkalmazása esetén a határozat közlésétől számított harminc napon belül végre kell hajtani.
21. § (1) A rendvédelmi alkalmazott fegyelmi büntetés hatálya alatt áll
a) a Hszt. 289/T. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott fegyelmi büntetésnél alapilletményének a Hszt. 289/A. § (2) bekezdése szerinti következő felülvizsgálatáig,
b) a Hszt. 289/T. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott fegyelmi büntetésnél a fegyelmi büntetés végrehajtásától számított két évig,
c) a Hszt. 289/T. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott fegyelmi büntetésnél a fegyelmi büntetés végrehajtásától számított három évig.
(2) Az (1) bekezdés szerinti időtartam elteltével a fegyelmi büntetést minden nyilvántartásból törölni kell.
(3) Nem kell fegyelmi büntetést kiszabni, ha a körülményekre tekintettel a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása is indokolatlan. Ebben az esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója figyelmeztetést alkalmazhat.
21/A. § * (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a tudomására jutott információk és a rendelkezésre álló adatok alapján mérlegeli, hogy a rendvédelmi alkalmazott munkahelyén kívüli, érdemtelenség gyanújával érintett magatartása alkalmas-e a Hszt. 288/F. § (7) bekezdésében meghatározott érdemtelenségi ok megállapítására.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója felelős a tényállás megállapítása és az érdemtelenséget vagy az annak hiányát megalapozó körülmények tisztázásához szükséges bizonyítékok beszerzéséért.
(3) A beszerzett bizonyítékokat tényfeltáró vizsgálat keretében kell értékelni, amelyet a munkáltatói jogkört gyakorló által – az eljárás elrendeléséről szóló határozat meghozatalával egyidejűleg – megbízott hivatásos állomány tagja vagy rendvédelmi alkalmazott (a továbbiakban együtt: vizsgáló) folytat le.
(4) Nem lehet vizsgáló az, akivel szemben a 7. § (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn.
(5) A vizsgálat határideje harminc nap, amelyet a munkáltatói jogkör gyakorlójának a vizsgálatot megalapozó tényről való tudomásszerzésétől kell számítani.
(6) A vizsgálat tényéről és a Hszt. 288/F. § (8) bekezdése szerinti határidőről a rendvédelmi alkalmazottat a vizsgálat elrendelésekor haladéktalanul, írásban tájékoztatni kell.
21/B. § * (1) A vizsgálat során a vizsgáló a 21/A. § (6) bekezdésében foglalt tájékoztatás kézhezvételétől számított 3 munkanapon belüli időpontra tűzi ki – a Hszt. 288/F. § (9) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – a rendvédelmi alkalmazott meghallgatását, amelyen az eljárás alá vont személy és képviselője, a vizsgáló, a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy az általa megbízott személy vehet részt. A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) A meghallgatás során tájékoztatni kell a rendvédelmi alkalmazottat, hogy a meghallgatás napjától számított 15 napon belül van lehetősége további védekezés vagy bizonyíték előterjesztésére.
(3) A vizsgáló a (2) bekezdésben meghatározott határidőt követően, haladéktalanul küldi meg jelentését a munkáltatói jogkör gyakorlója részére. A jelentésben a vizsgáló összefoglalja a keletkezett iratokat, megállapításait, a kifogásolt magatartás elkövetését, valamint a Hszt. 288/F. § (7) bekezdésében meghatározott feltételek fennállását vagy kizárását bizonyító tényeket, következtetéseket, és ezek alapján javaslatot tesz a döntésre.
21/C. § * A munkáltatói jogkör gyakorlója érdemtelenség hiánya esetén az eljárás megszüntetéséről szóló vagy az érdemtelenség megállapításáról szóló határozatát a vizsgáló jelentésének kézhezvételét követően – a 21/A. § (5) bekezdésében foglalt határidőn belül – hozza meg.
22. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
23. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
24–25. § *
