A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) ideje alatt
a) a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.),
b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.),
c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.),
d) az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.), valamint
e) a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.)
rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
2. § (1) A nem magyar állampolgárságú elítélt (a továbbiakban: külföldi elítélt) kérelmére a szabadságvesztés végrehajtását a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka (a továbbiakban: országos parancsnok) a végrehajtás átadásáig félbeszakítja, ha
a) az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) nyilatkozik, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának átadása nem kizárt;
b) az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (a továbbiakban: főigazgatóság) előzetes véleménye alapján
ba) a kiutasítás hatálya alatt álló külföldi elítélt esetében a kiutasítás,
bb) a kiutasítás hatálya alatt nem álló külföldi elítélttel szemben az idegenrendészeti kiutasítás elrendelhető, és annak
végrehajthatósága nem kizárt;
c) a b) pont alá nem tartozó külföldi elítéltnek a szabadságvesztés végrehajtásának átadásával érintett államba történő visszatérése biztosított;
d) a külföldi elítélt vállalja, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítását követően
da) Magyarország területét elhagyja, ennek érdekében a hatóságokkal együttműködik, valamint aláveti magát a vele szemben indított idegenrendészeti eljárásnak,
db) a szabadságvesztés végrehajtásának átadásával érintett államba visszatér, és
dc) Magyarország területére a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése vagy végrehajthatósága megszűnése előtt, illetve a kiutasítás, vagy ha idegenrendészeti kiutasítását rendelik el, a beutazási és tartózkodási tilalom tartama alatt nem tér vissza;
e) a külföldi elítélt hozzájárul ahhoz, hogy a szabadságvesztést más államban hajtsák végre;
f) a (2) bekezdésben foglalt kizáró ok nem áll fenn.
(2) Az (1) bekezdés alapján a szabadságvesztés végrehajtása nem szakítható félbe, ha
a) további olyan szabadságvesztés vár végrehajtásra, amelynek vonatkozásában az (1) és (2) bekezdésben foglalt feltételek nem állnak fenn,
b) a külföldi elítélttel szemben Magyarország területén büntetőeljárás van folyamatban,
c) a szabadságvesztés végrehajtásának e § szerint engedélyezett félbeszakítása a külföldi elítélt 10. § (2) bekezdés a) vagy d) pontja szerinti felróható magatartása miatt korábban megszüntetésre került,
d) nem biztosítható, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítását olyan módon hajtsák végre, hogy a szabadságvesztés fennmaradó része az átadható szabadságvesztés büntetés legrövidebb tartamát elérje,
e) a szabadságvesztés tartamából öt év vagy annál hosszabb idő van hátra,
f) a külföldi elítélttel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést szabtak ki,
g) a külföldi elítéltet az alábbi bűncselekmények miatt ítélték végrehajtandó szabadságvesztésre:
ga) emberiesség elleni bűncselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XIII. Fejezet] vagy béke elleni bűncselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) XI. fejezet I. cím],
gb) háborús bűncselekmény [Btk. XIV. Fejezet, 1978. évi IV. törvény XI. fejezet II. cím],
gc) állam elleni bűncselekmény [Btk. XXIV. Fejezet, 1978. évi IV. törvény X. fejezet],
gd) terrorcselekmény [Btk. 314. §, 1978. évi IV. törvény 261. §],
ge) jármű hatalomba kerítése [Btk. 320. §] vagy légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése [1978. évi IV. törvény 262. §],
gf) halált okozó bűncselekmény.
(3) A fogvatartást foganatosító büntetés-végrehajtási intézet (a továbbiakban: bv. intézet) tájékoztatja a külföldi elítéltet az (1)–(2) bekezdésben foglaltakról.
3. § (1) A külföldi elítélt a 2. § szerinti szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítása iránti kérelmét a bv. intézetben terjesztheti elő.
(2) A külföldi elítéltnek a kérelmében nyilatkoznia kell arról, hogy mely állam vonatkozásában járul hozzá a szabadságvesztés végrehajtásának átadásához, valamint az általa megjelölt államhoz fűződő személyi körülményeiről, különös tekintettel arra, hogy ottani tartózkodási jogosultságát milyen jogcímre alapítja, azt milyen okirattal igazolja, és a szabadságvesztés végrehajtásának átadásával érintett országba történő visszatérése miként biztosított.
(3) A bv. intézet a külföldi elítélt kérelmét az országos parancsnok részére továbbítja.
(4) Az országos parancsnok a külföldi elítélt kérelme kézhezvételét követő tizenöt napon belül megvizsgálja, hogy a 2. § (2) bekezdésében foglalt kizáró ok fennáll-e, és ha
a) kizáró ok áll fenn, indokolt határozatával a külföldi elítélt kérelmét elutasítja,
b) kizáró ok nem áll fenn, a külföldi elítélt kérelmét megküldi
ba) a miniszternek,
bb) a végrehajtás helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak és
bc) a főigazgatóságnak.
(5) A miniszter 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozatát az országos parancsnok haladéktalanul megküldi a főigazgatóság részére.
(6) Az országos parancsnok a külföldi elítélt kérelmével együtt az elítéltre vonatkozó jogerős ítéletet és a büntetés-végrehajtás adatait is megküldi a miniszter részére.
4. § A miniszter a kérelem kézhezvételét követő harminc napon belül nyilatkozik, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának átadása kizárt-e, egyúttal megjelöli a külföldi elítélt esetében átadható szabadságvesztés büntetés legrövidebb tartamát, ha a szabadságvesztés végrehajtásának átadása nem kizárt.
5. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró a kérelem kézhezvételét követő harminc napon belül a külföldi elítéltet nyilatkoztatja
a) a 2. § (1) bekezdés d)–e) pontjában foglaltakról,
b) más államban található tartózkodási helyéről,
c) a végrehajtás átadhatóságát megalapozó személyi körülményeiről, különös tekintettel arra, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának átadásával érintett államban a tartózkodási jogosultságát milyen jogcímre alapítja, és azt milyen okirattal igazolja, és
d) arról, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának átadásával érintett államba történő visszatérése milyen módon biztosított.
(2) A külföldi elítéltet az (1) bekezdés szerinti meghallgatása során, a nyilatkozattételt megelőzően a büntetés-végrehajtási bíró tájékoztatja
a) a szabadságvesztés végrehajtása átadásának lényeges körülményeiről, következményeiről,
b) a specialitás szabályáról, továbbá arról, hogy hozzájárulása esetén a specialitás szabálya nem alkalmazható,
c) a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítását megszüntető okokról, továbbá arról, hogy ha erre neki felróható okból kerül sor, akkor a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárja, és
d) arról, hogy a kiutasítás, vagy ha vele szemben idegenrendészeti kiutasítást rendelnek el, annak végrehajtása azon a napon valósul meg, amikor Magyarország területét elhagyja.
(3) A büntetés-végrehajtási bíró a meghallgatásról készült jegyzőkönyvet megküldi az országos parancsnok részére.
(4) A külföldi elítélt meghallgatásáról kép- és hangfelvételt kell készíteni, vagy a meghallgatásról készült jegyzőkönyvet a büntetés-végrehajtási bírónak és a nyilatkozattevőnek alá kell írnia. A meghallgatás telekommunikációs eszköz útján is biztosítható.
(5) A külföldi elítélt (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozata nem vonható vissza.
(6) Az e § szerinti meghallgatás során bírósági titkár is eljárhat.
6. § (1) A kérelem kézhezvételét követően a főigazgatóság előzetes véleményt ad a kiutasítás, vagy ha annak elrendelése szükséges, az idegenrendészeti kiutasítás végrehajthatóságáról.
(2) Ha a főigazgatóság azt állapítja meg, hogy
a) a kiutasítás nem végrehajtható, vagy
b) a kiutasítás hatálya alatt nem álló külföldi elítélttel szemben idegenrendészeti kiutasítás elrendelése szükséges és az végrehajtható,
haladéktalanul tájékoztatja az országos parancsnokot.
(3) A főigazgatóság az országos parancsnok 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti döntésének kézhezvételét követően haladéktalanul intézkedik a kiutasítás végrehajtása vagy az idegenrendészeti kiutasítás elrendelése és végrehajtása érdekében.
(4) A kiutasítás végrehajtásáról rendelkező végzést vagy az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő határozatot a főigazgatóság a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: BVOP) útján kézbesíti.
7. § (1) Az országos parancsnok a külföldi elítélt meghallgatásáról készült jegyzőkönyv, a miniszter nyilatkozata, valamint a főigazgatóság 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti véleményének hozzá érkezését követő három napon belül dönt a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakításáról. Ha a szabadságvesztés végrehajtása félbeszakításának feltételei
a) fennállnak, indokolt határozattal a végrehajtás átadásáig engedélyezi a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítását, vagy
b) nem állnak fenn, indokolt határozattal a külföldi elítélt kérelmét elutasítja.
(2) Az országos parancsnok határozatát kézbesíteni kell
a) a külföldi elítéltnek és
b) a szabadságvesztés végrehajtásának törvényességi felügyeletét ellátó ügyészségnek.
(3) Az országos parancsnok a külföldi elítélt kérelme tárgyában hozott döntésről haladéktalanul értesíti a főigazgatóságot.
8. § (1) A kézbesítéstől számított három munkanapon belül a Bv. tv. 24. §-a szerinti bírósági felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő
a) a külföldi elítélt a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítása iránti kérelmét elutasító határozattal szemben, és
b) a szabadságvesztés végrehajtásának törvényességi felügyeletét ellátó ügyészség a külföldi elítélt kérelme tárgyában hozott határozattal szemben, amelynek a félbeszakítás végrehajtására halasztó hatálya van.
(2) A bírósági felülvizsgálati kérelmet a meghallgatás helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró, ennek hiányában a fogvatartás helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró az iratok alapján bírálja el.
9. § (1) A szabadságvesztés végrehajtása félbeszakításának végrehajtása során
a) a bv. intézet a kiutasítás vagy az idegenrendészeti kiutasítás hatálya alatt álló külföldi elítéltet az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv részére adja át a 14. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint a hatósági kíséret foganatosítása érdekében,
b) az a) pont alá nem tartozó külföldi elítéltet a bv. intézet szabadítja.
(2) A szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítását követően az országos parancsnok hivatalból kezdeményezi a szabadságvesztés végrehajtásának átadását.
10. § (1) A szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítása megszűnik, ha a külföldi elítélt szabadságveszésének végrehajtását másik állam átvette.
(2) Az országos parancsnok a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítását határozattal megszünteti, ha
a) a külföldi elítélt nem működik együtt az eljáró szervekkel Magyarország területének elhagyásában,
b) a miniszter megtagadja a végrehajtás átadását,
c) a szabadságvesztés végrehajtását a másik állam nem vette át, vagy
d) a külföldi elítélt Magyarország elhagyása során megszökik – ideértve, ha önkéntes távozással elrendelt kiutasítás esetén kötelezettségének az előírt határidőben nem tesz eleget – vagy a büntetés félbeszakításának tartama alatt annak területére visszatér,
e) a főigazgatóság a szabadságvesztés végrehajtása félbeszakításának engedélyezését követően a kiutasítás és az idegenrendészeti kiutasítás végrehajthatóságának kizártságát állapítja meg.
(3) A (2) bekezdés esetén a BVOP haladéktalanul intézkedik a szabadságvesztés foganatba vétele iránt.
(4) A (2) bekezdés a) és e) pontja esetén az eljáró idegenrendészeti hatóság vagy az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a külföldi elítéltet a legközelebbi büntetés-végrehajtási intézethez előállítja. Ilyen esetben a külföldi elítélt bármikor befogadható, és a befogadása nem tagadható meg.
(5) Ha a külföldi elítélt a kiutasítás végrehajtása során megszökik – ideértve, ha önkéntes távozással elrendelt kiutasítás esetén kötelezettségének az előírt határidőben nem tesz eleget –, vagy a kiutasítás végrehajtása bármely más okból meghiúsul, a főigazgatóság haladéktalanul értesíti a BVOP-t.
(6) A (2) bekezdés b)–d) pontja esetén a BVOP haladéktalanul intézkedik a végrehajtás foganatba vétele, illetve a Bv. tv. 19. §-a szerint a külföldi elítélt felkutatása érdekében, amely esetben a külföldi elítélttel szemben elfogatóparancs kibocsátására akkor kerülhet sor, ha a végrehajtás foganatba vétele más módon nem biztosítható.
(7) A (2) bekezdés esetén a BVOP a félbeszakítás megszüntetéséről hozott határozatot haladéktalanul megküldi a főigazgatóságnak.
11. § Ha a szabadságvesztés végrehajtása félbeszakításának megszüntetésére a külföldi elítélt 10. § (2) bekezdés a) vagy d) pontja szerinti felróható magatartása alapján került sor, a büntetés-végrehajtási bíró a Bv. tv. 55. §-a szerinti eljárásban dönt a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének a kizárásáról.
12. § (1) A veszélyhelyzet következményeinek elhárítása és az egyes intézmények földgázfelhasználásának szabályozásáról szóló 354/2022. (IX. 19.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) meghatározott, a büntetés-végrehajtási szervezetet érintő kötelezettség teljesítése érdekében a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter rendeletben
a) a szabadságvesztésre ítéltek reintegrációs őrizetbe helyezésére vonatkozóan a Bv. tv.-től eltérő és az otthonápolási őrizetbe helyezésére vonatkozóan a Bv. tv.-t kiegészítő szabályokat állapíthat meg,
b) az elítéltek vagy egyéb jogcímen fogvatartottak – ide nem értve a kényszergyógykezelteket és az előzetes kényszergyógykezelteket – által birtokban tartható elektronikus eszközök birtokban tartásának korlátozására vonatkozó szabályokat határozhat meg.
(2) A büntetés-végrehajtásért felelős miniszter az (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti rendelet kiadását követően azok fenntartása szükségességét rendszeresen vizsgálja, és köteles azokat hatályon kívül helyezni, ha fenntartásuk az R.-ben meghatározott, a büntetés-végrehajtási szervezetet érintő kötelezettség teljesítése érdekében már nem szükséges, így különösen, ha a Kormány az energia-veszélyhelyzettel összefüggő egyes szükségszerű intézkedések megtételéről szóló 1335/2022. (VII. 15.) Korm. határozat szerinti energia-veszélyhelyzetet visszavonja.
13. § A 2. § (1) bekezdése alapján engedélyezett szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítását követően a szabadságvesztés végrehajtásának átadása során
a) a külföldi elítélt 5. § szerinti jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatát az elítélt átadáshoz való hozzájárulásának kell tekinteni, és
b) ideiglenes végrehajtási letartóztatás iránti kérelem nem indítványozható.
14. § (1) Ha a 2. § (1) bekezdése alapján az országos parancsnok a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítását engedélyezte, a bíróság által elrendelt kiutasítást vagy idegenrendészeti kiutasítást hatósági kísérettel kell végrehajtani, ha a külföldi kiutazásának ellenőrzése a nemzetbiztonság, nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség érvényesítése, illetve a közbiztonság vagy a közrend védelme érdekében szükséges.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az idegenrendészeti hatóság a kiutasítás, illetve az idegenrendészeti kiutasítás végrehajtásának időpontjáról és módjáról annak ismertté válását követően haladéktalanul értesíti az országos parancsnokot.
(3) A 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a külföldi elítéltet a főigazgatóság az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv közreműködésével a kiutasítás végrehajtása céljából a bv. intézettől a kiutasítás végrehajtása megkezdésének napján átveszi.
15. § Felhatalmazást kap a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, hogy az R.-ben meghatározott, a büntetés-végrehajtási szervezetet érintő kötelezettség teljesítése érdekében rendeletben állapítsa meg
a) a reintegrációs őrizetbe helyezés és a krónikus betegségben szenvedő szabadságvesztésre ítéltek otthonápolási őrizetének és
b) az elítéltek vagy az egyéb jogcímen fogvatartottak – ide nem értve a kényszergyógykezelteket és az előzetes kényszergyógykezeltek – birtokában tartható elektronikai eszközök birtokban tartása korlátozásának
különös szabályait.
16. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
17. § A 2–12. §-ban foglalt rendelkezéseket az e rendelet hatálybalépésekor már foganatba vett szabadságvesztés, elzárás, kényszerintézkedés és szabálysértési elzárás végrehajtása során is alkalmazni kell.
