A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 21. pont f) alpontjában és 342/A. § (1) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés 14. és 15. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § E rendelet alkalmazásában
1. állomány tagja: a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy rendvédelmi igazgatási jogviszonyban (a továbbiakban együtt: foglalkoztatási jogviszony) álló személy;
2. méltányolható lakásigény: az együtt költöző, együtt lakó családtagok számától függően
a) egy-két személy esetében legfeljebb három lakószoba,
b) három-négy személy esetében legfeljebb négy lakószoba,
c) minden további személy esetében egy lakószobával nő;
3. polgári nemzetbiztonsági szolgálat:
a) az Alkotmányvédelmi Hivatal,
b) az Információs Hivatal,
c) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és
d) a Nemzeti Információs Központ;
4. szállóférőhely: a belügyminiszter vezetése, irányítása vagy felügyelete alá tartozó szerv rendelkezése alatt álló azon lakásnak nem minősülő épület, épületrész, amelynek használóját a polgári nemzetbiztonsági szolgálat a belügyminiszter vezetése, irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervvel kötött megállapodás alapján jogosult kijelölni;
5. szolgálati vagy munkahely vonzáskörzete: ahonnan a munkarendnek megfelelő gyakori hazautazásra a szolgálati érdek sérelme nélkül lehetőség van.
2. § (1) E rendelet alkalmazásában önálló lakás az állomány tagja vagy a házastársa, élettársa, bejegyzett élettársa és a velük együtt élő kiskorú gyermek tulajdonának tárgyát képező és birtokában lévő lakás, ha a tulajdoni hányaduk - együttesen is - meghaladja az 50%-ot, továbbá az általuk bérlőként, bérlőtársként használt bérlakás, ha a lakás állami vagy önkormányzati tulajdonban van.
(2) Nem lehet önálló lakásnak tekinteni
a) az öröklés vagy ajándékozás jogcímén haszonélvezettel terhelt lakást, ha a haszonélvező a lakásban igazoltan bent lakik;
b) az állomány tagja tulajdonában álló lakást, ha annak használatát az állomány tagja házassági, illetve élettársi kapcsolat igazolt megszűnése miatt a házastársa, illetve élettársa vagy gyermeke részére átengedte, a lakáshasználat tárgyában hozott bírósági határozat jogerőre emelkedését vagy a lakáshasználatot rendező megállapodás hatálybalépését követően.
(3) A (2) bekezdés b) pontja esetén a házasság megszűnését a házasságot felbontó jogerős bírósági határozattal, az élettársi kapcsolat megszűnését az állomány tagjának közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatával kell igazolni.
3. § (1) Szállóférőhelyen történő elhelyezés az állomány azon tagjának biztosítható, aki szolgálati vagy munkahelyén önálló lakással nem rendelkezik, és lakhatását egyéb módon megoldani nem tudja.
(2) A szállóférőhelyen történő elhelyezés iránti kérelmet az állomány tagja a szolgálati elöljáró javaslatával ellátva nyújtja be a polgári nemzetbiztonsági szolgálathoz. A kérelmet a vezényelt, illetve kirendelt állomány tagja a vezénylő, illetve kirendelő polgári nemzetbiztonsági szolgálathoz nyújtja be.
(3) A kérelem elbírálására a polgári nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója jogosult.
(4) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat írásban értesíti
a) az állomány tagját, valamint a szállóférőhely üzemeltetőjét a kijelölés tényéről és feltételeiről,
b) az állomány tagját - szállóférőhely hiányában - a nyilvántartásba vételről,
c) az állomány tagja vezénylés, illetve kirendelés helye szerinti polgári nemzetbiztonsági szolgálatot a kérelem elfogadásáról vagy nyilvántartásba vételéről.
(5) Az állomány tagjának a (4) bekezdés a) pontjában foglalt értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a szállóférőhely üzemeltetőjével - az értesítésben meghatározott feltételekkel - megállapodást kell kötnie. A határidő elmulasztása esetén a kijelölés hatályát veszti.
(6) A megállapodás meghatározott időtartamra, de legfeljebb 5 évre köthető.
(7) A használati jogviszony meghosszabbítását indokolt esetben a szállóférőhely használója - szolgálati elöljárójának javaslatával ellátott - írásbeli kérelmére, a polgári nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója - a (8) bekezdés szerinti kivétellel - egy alkalommal, legfeljebb 2 évre engedélyezheti. Meg kell tagadni a meghosszabbítás iránti kérelem teljesítését, ha az állomány tagja használati jogviszonya a foglalkoztatási jogviszonyának megszűnése miatt szűnik meg.
(8) A használati jogviszony meghosszabbítását polgári nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója kivételesen, szolgálati érdekből - a beosztásra, az ellátandó feladatra, a szolgálati tevékenységre, a szolgálatszervezési szempontokra, valamint az állomány tagja személyi, családi körülményeire figyelemmel - a (7) bekezdésben foglalt, a használati jogviszonyra vonatkozó megállapodás meghosszabbításának gyakoriságára és időtartamára vonatkozó előírástól eltérően is engedélyezheti.
4. § (1) A használati jogviszonyra vonatkozó megállapodás alapján a szállóférőhely használója a szállóférőhely üzemeltetője által a használatába adott szállóférőhely használatáért, továbbá a megállapodás keretében a szállóférőhely üzemeltetője által nyújtott szolgáltatásért használati díjat fizet.
(2) A szállóférőhely használója hozzájárulása alapján a használati díj az illetményéből kerül levonásra. A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a használati díjat havonta a szállóférőhely használójának a használat hónapját megelőző hónapra járó illetményéből levonja és átutalja a szállóférőhely üzemeltetője részére.
(3) Ha a használati jogviszonyt létrehozó megállapodás megkötésére vagy a használati jogviszony megszűnésére nem a hónap első, illetve utolsó napján kerül sor, a szállóférőhely használója a töredék hónapban a használati díjat időarányosan köteles megfizetni.
5. § A szállóférőhely használója köteles betartani a szálló házirendjét, amelynek megismerését beköltözésekor az épület gondnokánál aláírásával kell igazolnia.
6. § A szállóférőhely használója a szállóférőhelyre a megállapodásban megjelölt személyen kívül más személyt nem fogadhat be, a szállóférőhely használati jogát másnak nem engedheti át.
7. § Megszűnik a szállóférőhely használati jogviszony
a) a megállapodásban meghatározott időtartam lejártával,
b) ha a felek a megállapodást közös megegyezéssel megszüntetik,
c) az arra jogosult felmondásával,
d) ha a megállapodás megkötése után a szállóférőhely használója önálló lakáshoz jut,
e) a szállóférőhely használója foglalkoztatási jogviszonyának megszűnésével,
f) a szállóférőhely használójának halálával,
g) a szállóférőhely elemi csapás vagy más ok következtében történő megsemmisülésével, és a szállóférőhely üzemeltetője nem tud gondoskodni a szállóférőhely használójának elhelyezéséről, vagy
h) ha az illetékes hatóság életveszély vagy egyéb ok miatt a szállóférőhely kiürítését rendelte el, és a szállóférőhely üzemeltetője nem tud gondoskodni a szállóférőhely használójának elhelyezéséről.
8. § (1) A szállóférőhely használójának halálát követően a szállóférőhelyen maradt - a használó jogán a szállóférőhelyen tartózkodó - személyek - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével 30 napon belül, amely időtartam írásbeli kérelemre egy alkalommal további 30 nappal meghosszabbítható - elhelyezési igény nélkül kötelesek a szállóférőhelyet elhagyni.
(2) A szállóférőhely használójának halálát követően a szállóférőhelyen maradt, valamint a házastársi, élettársi, bejegyzett élettársi életközösség felbontása, megszüntetése következtében a szállóférőhelyen maradt, a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal foglalkoztatási jogviszonyban álló személy a 3. § (1) bekezdésében megállapított feltétel teljesítése esetén az eredetileg meghatározott használati jogviszony időtartamának lejártáig használja a szállóférőhelyet.
9. § A használati jogviszony megszűnésének napjával a szállóférőhely használója köteles a szállóférőhelyet tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, a részére átadott leltári tárgyakkal, felszerelésekkel együtt az üzemeltető részére visszaadni. A visszaadás tényét a szálló gondnoka által kiállított átadás-átvételi jegyzőkönyv bemutatásával kell igazolni.
10. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a szállóférőhely jogcím nélküli használójával haladéktalanul, de legkésőbb a jogcím nélkülivé válás tudomásra jutását követő 8 napon belül, írásban közli a használati jogviszony megszűnését vagy a jogcím nélkülivé válás tényét és annak következményeit. A jogcím nélkülivé válás tényéről a polgári nemzetbiztonsági szolgálat haladéktalanul tájékoztatja a szállóférőhely üzemeltetőjét.
(2) A szállóférőhely jogcím nélküli használója térítési díj megfizetésére köteles. A térítési díj mértéke a jogcím nélküli szállóférőhely-használat kezdetétől számított 30. naptól az érintett szállóférőhelyre vonatkozó kéthavi használati díjnak megfelelő, a 60. naptól az érintett szállóférőhelyre vonatkozó háromhavi használati díjnak megfelelő összeg, amelyre támogatás nem nyújtható.
(3) Az üzemeltető és a polgári nemzetbiztonsági szolgálat külön megállapodás alapján számol el a térítési díj és a használati díj tekintetében.
11. § (1) Az állomány tagja bérleti díj hozzájárulásban (a továbbiakban: hozzájárulás) részesíthető.
(2) A hozzájárulás nyújtható
a) a magán- vagy önkormányzati tulajdonú lakás egészének vagy egy részének bérletéhez vagy
b) a szállodai jellegű szobabérlethez.
12. § (1) Hozzájárulás biztosítható az állomány tagja részére, ha
a) szolgálatteljesítési helyén vagy olyan, annak 60 km-es vonzáskörzetében lévő településen, ahová a helyileg szokásos módon a szolgálati érdek sérelme nélkül a napi hazautazásra lehetőség van, önálló lakással nem rendelkezik,
b) részére a polgári nemzetbiztonsági szolgálat lakást vagy szállóférőhelyet nem biztosít, és
c) lakást bérel.
(2) Nem folyósítható hozzájárulás annak, aki
a) a részére felajánlott lakást vagy szállóférőhelyet méltányolható indok nélkül nem fogadja el,
b) a kérelmében valótlan adatot közölt, vagy
c) közeli hozzátartozójától bérel lakást.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően hozzájárulás biztosítható az állomány tagja részére, ha
a) önálló lakása a 2. § (2) bekezdése alapján nem tekinthető önálló lakásnak, vagy
b) olyan, nem adásvétel útján szerzett lakásban rendelkezik tulajdonrésszel, amelyben a társtulajdonos nem a házastársa vagy élettársa, és a tulajdoni részesedése 50% alatti.
(4) Az adható hozzájárulás havi összege a bérleti szerződésben rögzített bérleti díj havi összegének 50%-a, de
a) legfeljebb a rendvédelmi illetményalap 200%-a, ha a közös háztartásban élők egy főre jutó nettó jövedelme nem haladja meg a minimálbér összegét,
b) legfeljebb a rendvédelmi illetményalap 150%-a, ha a közös háztartásban élők egy főre jutó nettó jövedelme nem haladja meg a minimálbér összegének kétszeresét,
c) legfeljebb a rendvédelmi illetményalap 100%-a, ha a közös háztartásban élők egy főre jutó nettó jövedelme meghaladja a minimálbér összegének kétszeresét.
(5) Az állomány tagja részére a hozzájárulás kifizetését a főigazgató engedélyezi. A hozzájárulás alapja a szerződéssel és számlával vagy számviteli bizonylattal igazolt, rezsiköltséget nem tartalmazó bérleti díj.
(6) A kérelemhez csatolni kell a bérleti szerződés egy példányát, valamint a bérelt lakásba történő bejelentkezést bizonyító lakcímet igazoló hatósági igazolvány fénymásolatát, továbbá az egy főre jutó jövedelem megállapításához szükséges, állomány tagja és a vele közös háztartásban élők nettó jövedelméről szóló igazolásokat.
(7) A közös háztartásban élők egy főre jutó jövedelmét az állomány tagja esetében a polgári nemzetbiztonsági szolgálat által kiállított nettó jövedelemről szóló igazolás, az állomány tagjával közös háztartásban élő személy esetében az adott munkáltató vagy illetménykifizető hely nettó jövedelemigazolása alapján kell megállapítani. Az egy főre jutó jövedelmet kizárólag a hozzájárulás megítélésének időpontjában aktuális jövedelmi adatok figyelembevételével kell vizsgálni.
(8) Ha az állomány tagja azért nem tud a bérleménybe bejelentkezni, mert a bérbeadó ahhoz nem járult hozzá, az állomány tagjának olyan közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt bérbeadói nyilatkozatot kell a kérelméhez csatolnia, amelyből kitűnik a bérleményben való tartózkodás ténye, valamint az, hogy a bérbeadó a bejelentkezéshez nem járult hozzá.
(9) Két vagy több állomány tagja közös bérlete esetén a (4) bekezdés szerint adható hozzájárulás összegét a bérleti szerződésben rögzített, az általuk külön-külön fizetett, egy főre eső bérleti díj összegéből kiindulva kell személyenként megállapítani. Az állomány tagja körébe nem tartozó személlyel közösen fenntartott bérlet esetén csak az állomány tagjára eső bérleti díj hányadot lehet a kérelmen feltüntetni, illetve elbíráláskor figyelembe venni, kivéve, ha az állomány tagjának házastársa vagy okirattal igazolt élettársa, bejegyzett élettársa a bérlőtárs.
(10) A hozzájárulás egy évig folyósítható. Az egyéves időtartam lejártát követően a támogatás iránti kérelem - a feltételek fennállásának igazolásával - ismételten benyújtható.
(11) Meg kell szüntetni a hozzájárulás kifizetését, ha az állomány tagja
a) foglalkoztatási jogviszonya megszűnik,
b) szolgálatteljesítési helyén vagy annak 60 km-es vonzáskörzetében lévő olyan településen, ahová a helyileg szokásos módon a szolgálati érdek sérelme nélkül a napi hazautazásra lehetőség van, önálló lakáshoz jut, vagy
c) az állomány tagja tulajdonában álló haszonélvezettel terhelt önálló ingatlanon a haszonélvező haszonélvezeti joga megszűnik.
(12) A hozzájárulásban részesített állomány tagja köteles a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnak írásban, 8 napon belül bejelenteni a hozzájárulásra való jogosultság feltételeiben bekövetkező, továbbá a bérleti szerződéses jogviszonyban beállt minden olyan változást, amely a hozzájárulás megítélésére, kifizetésére és összegére kihatással lehet.
(13) Jóváhagyás esetén a hozzájárulás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg az állomány tagját.
13. § (1) Kivételes szolgálati érdek vagy rendkívüli egyéni körülmények fennállása esetén a hozzájárulás összegét az állományilletékes parancsnok - az állomány tagja írásbeli kérelmére - havonta legfeljebb kettőszázezer forint összegig a polgári nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatójának előzetes engedélyével kiegészítheti. A kiegészítés összegét a kivételes szolgálati érdek vagy az állomány tagja rendkívüli egyéni körülményeinek vizsgálata alapján az állományilletékes parancsnok állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti előzetes engedély beszerzéséhez az állomány tagjának írásbeli kérelmét a szolgálati, illetve munkahelye szerinti szolgálati elöljárójának részletes indokolásával ellátva kell a polgári nemzetbiztonsági szolgálathoz benyújtani.
(3) A kérelem felterjesztésének együttes feltételei:
a) a kérelmet az állomány tagja szolgálati, illetve munkahelye szerinti szolgálati elöljáró záradékolja, amellyel igazolja a kivételes szolgálati érdek vagy rendkívüli egyéni körülmények fennállását,
b) az állomány tagja nyilatkozatban vállalja, hogy a kivételes szolgálati érdek vagy a rendkívüli egyéni körülmények megszűnéséről azonnal tájékoztatja a polgári nemzetbiztonsági szolgálatot,
c) a bérelt lakrész, illetve lakás az állomány tagja méltányolható lakásigény mértékét nem haladja meg, és
d) az állomány tagja szolgálati, illetve munkahelye szerint illetékes gazdasági vezető írásbeli nyilatkozata, hogy a hozzájárulás kiegészítésének összege a polgári nemzetbiztonsági szolgálat költségvetésében rendelkezésre áll.
(4) Az (1) bekezdés szerinti előzetes engedély alapján a hozzájárulás kiegészítése a kivételes szolgálati érdek vagy a rendkívüli egyéni körülmények fennállásáig, de legfeljebb egy évig folyósítható, kivéve, ha az állomány tagja ismételt kérelmet nyújt be. A folyósítás időtartama alatt a kivételes szolgálati érdek vagy a rendkívüli egyéni körülmények fennállását figyelemmel kell kísérni. A kivételes szolgálati érdek vagy a rendkívüli egyéni körülmények további fennállása esetén - azok meglétének felülvizsgálata mellett - a hozzájárulás kiegészítése iránti kérelem ismételten benyújtható.
(5) A hozzájárulás kiegészítése iránti kérelem elbírálása szempontjából kivételes szolgálati érdeknek minősül különösen, ha az állomány tagjának jelenlegi szolgálati vagy munkahelyére történő áthelyezése nem saját kérelmére történt, és szolgálati vagy munkahelyének vonzáskörzetén belüli településen önálló lakással nem rendelkezik.
14. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
15-16. § *
