A jogszabály mai napon ( 2023.12.10. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

16/2023. (IV. 19.) AM rendelet

az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból finanszírozott fenntarthatóságot elősegítő alapszintű-jövedelemtámogatás, az ahhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás, valamint a fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdés a) pontjában és (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 54. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § E rendelet alkalmazásában

1. aktív mezőgazdasági termelő: az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból finanszírozott közvetlen támogatások igénybevételéhez kapcsolódó aktív mezőgazdasági termelői minőség követelményeiről szóló AM rendelet (a továbbiakban: Aktív gazda rendelet) szerinti mezőgazdasági termelő;

2. anyajuh: minden olyan, a juh fajhoz tartozó nőivarú állat, amely a birtokon tartás időszakának utolsó napján legalább egyéves;

3. anyatehén: olyan húshasznú fajtához tartozó vagy húshasznú fajtával való keresztezésből született nőivarú szarvasmarhaféle vagy nőivarú bivaly, amely

a) hústermelésre szánt borjak nevelésére tartott állományhoz tartozik, vagy

b) nyolc hónapnál idősebb és még nem ellett;

4. egyéni támogatási felsőhatár: az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultságról szóló miniszteri rendelet alapján nyilvántartott támogatási jogosultságok összege;

5. tenyészet: a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: TIR rendelet) szerint nyilvántartásba vett tenyészet;

6. termeléshez kötött támogatás: olyan támogatás, amelynek feltétele támogatható állat tartása az e rendeletben meghatározottak szerint;

7. termeléstől elválasztott támogatás: olyan támogatás, amelynek alapja a mezőgazdasági termelő rendelkezésére álló történelmi bázisjogosultság;

8. történelmi bázis: a történelmi bázis jogosultságról szóló 106/2007. (IX. 24.) FVM rendelet 1. § b) pontja szerinti termelési egység mértéke;

9. történelmi bázisjogosultság: a mezőgazdasági termelő történelmi bázisa alapján megállapított mezőgazdasági vagyoni értékű jog.

2. § (1) A támogatás forrása az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapnak az Európai Bizottság által meghatározott pénzügyi kerete.

(2) A II. és III. fejezet szerinti támogatási jogcímekre vonatkozó 2023-2027. évi támogatási keretösszegeket, valamint a legkisebb és legmagasabb fajlagos támogatási összegeket az 1. és 2. melléklet tartalmazza.

(3) A II., III. és IV. fejezet szerinti támogatások - a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet 94. cikke szerinti árfolyamon - forintban megállapított keretösszegei, a II. és III. fejezet szerinti támogatások maximálisan kifizethető előlegének fajlagos összegei, valamint a IV. fejezet szerinti támogatások maximálisan kifizethető fajlagos összegei a Nemzeti Irányító Hatóság által kiadott közleményben kerülnek meghatározásra.

(4) A mezőgazdasági termelő részére kifizetésre kerülő II. és III. fejezet szerinti támogatások fajlagos összegeit a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) a (3) bekezdés szerinti pénzügyi keretek és a II. és III. fejezet szerinti támogatások esetében az ellenőrzések alapján megállapított összes terület hányadosai alapján állapítja meg.

II. FEJEZET

FENNTARTHATÓSÁGOT ELŐSEGÍTŐ ALAPSZINTŰ-JÖVEDELEMTÁMOGATÁS

1. Közös szabályok

3. § (1) A fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatásra (a továbbiakban: alapszintű-jövedelemtámogatás) irányuló kérelem benyújtására és elbírálására az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból és a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 13/2023. (IV. 19.) AM rendelet (a továbbiakban: Egységes kérelem rendelet), valamint az Aktív gazda rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az alapszintű-jövedelemtámogatás alapjául szolgáló területnek az ellenőrzések alapján megállapított támogatható területeket kell tekinteni.

(3) Az alapszintű-jövedelemtámogatás igénybevételére kizárólag aktív mezőgazdasági termelő jogosult.

(4) Az alapszintű-jövedelemtámogatásra irányuló kérelem alapján csak akkor fizethető támogatás, ha a kérelem vonatkozásában az ellenőrzések alapján megállapított támogatható terület eléri vagy meghaladja az 1 hektárt. Ha az ellenőrzések alapján megállapított támogatható terület több bejelentett táblából áll, az egyes bejelentett táblák ellenőrzések alapján megállapított támogatható területének el kell érnie a 0,25 hektárt.

(5) Az alapszintű-jövedelemtámogatás alapjául szolgáló terület megállapításánál sem vehető figyelembe az a terület, amely az Egységes kérelem rendelet szerint az igénybe vehető támogatások alapjául szolgáló terület megállapításánál nem vehető figyelembe.

(6) Ugyanarra a bejelentett táblára csak egy alapszintű-jövedelemtámogatási kérelem alapján fizethető ki támogatás.

(7) Egy bejelentett tábla tekintetében a helyszíni ellenőrzés során mértnél nagyobb terület bejelentésének és egy másik bejelentett táblához kapcsolódó helyszíni ellenőrzés során mértnél kisebb terület bejelentésének együttes előfordulása esetében, a többletet és a hiányt egybeszámítva kell figyelembe venni (a továbbiakban: területkompenzációs mechanizmus).

(8) A (7) bekezdés alkalmazása során nem vehető figyelembe az a mérés, amelynek eredményeként a bejelentett tábla egybeművelt tábla részeként kerül megállapításra.

(9) A területkompenzációs mechanizmusban azon alapszintű-jövedelemtámogatásra bejelentett tábla vehető figyelembe, amelynek megállapított támogatható területét ellenőrzés eredményeként határozták meg.

(10) Az alapszintű-jövedelemtámogatást igényelheti az a mezőgazdasági termelő is, valamint a támogatás annak a mezőgazdasági termelőnek is kifizetésre kerülhet, aki vagy amely felszámolási, végelszámolási vagy adósságrendezési eljárás alatt áll.

4. § Ha az alapszintű-jövedelemtámogatásra irányuló kérelem vonatkozásában az ellenőrzések alapján megállapított támogatható területtel kapcsolatban az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatások igénybevétele során alkalmazandó feltételekről szóló AM rendelet alapján ismételt szándékos meg nem felelés kerül megállapításra, az ismételt szándékos meg nem felelés megállapítását követő naptári év március 1-jéig a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben nem támogatható területként kerül lehatárolásra. Ha az érintett terület a vonatkozó támogathatósági feltételeknek ismét megfelel, akkor a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről szóló miniszteri rendeletben foglaltaknak megfelelően minősíthető vissza támogatható területté.

5. § Az alapszintű-jövedelemtámogatás tárgyában hozott döntés tartalmazza

a) az alapszintű-jövedelemtámogatásra irányuló kérelemben igényelt terület nagyságát,

b) az ellenőrzések alapján megállapított támogatható terület nagyságát,

c) a mezőgazdasági termelőt megillető támogatási összeget és

d) az esetlegesen alkalmazott jogkövetkezményeket.

2. Kendertermesztés esetén alkalmazandó további feltételek

6. § (1) Kendertermesztés esetén a kender termelésére használt területeknek kizárólag azon része lehet kifizetés alapja, amely a támogatható terület részét képezi, és amely megfelel az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (4) bekezdés második albekezdésében, valamint az (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2., 4. és 5. cikkében foglaltaknak.

(2) Alapszintű-jövedelemtámogatás csak akkor fizethető ki, ha a mezőgazdasági termelő az (EU) 2022/1173 bizottsági rendelet 8. cikk (3) bekezdés i) pontja szerinti adatokat az egységes kérelemmel együtt, a vetőmagcímkéket legkésőbb a tárgyév szeptember 29-éig a Kincstár részére megküldi.

III. FEJEZET

A FENNTARTHATÓSÁGOT ELŐSEGÍTŐ, ÁTCSOPORTOSÍTÁSSAL NYÚJTHATÓ KIEGÉSZÍTŐ JÖVEDELEMTÁMOGATÁS

7. § (1) A fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatásra (a továbbiakban: újraelosztó támogatás) irányuló kérelem benyújtására és elbírálására az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Egységes kérelem rendelet, valamint az Aktív gazda rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Újraelosztó támogatásra irányuló kérelem alapján csak akkor jogosult támogatásra az aktív mezőgazdasági termelő, ha az adott kérelmezési év tekintetében az alapszintű-jövedelemtámogatás vonatkozásában az ellenőrzések alapján megállapított legalább 1 hektár és legfeljebb 1200 hektár támogatható területtel rendelkezik.

(3) Az alapszintű-jövedelemtámogatásra jogosult mezőgazdasági termelő a (2) bekezdés szerinti támogatható területének legfeljebb 10 hektárja után emelt összegű, míg a 10 hektár feletti, de 150 hektárt meg nem haladó része után csökkentett összegű újraelosztó támogatásra jogosult.

(4) Az emelt összegű újraelosztó támogatás fajlagos összege legfeljebb kétszerese lehet a csökkentett összegű újraelosztó támogatás fajlagos összegének.

(5) Az alapszintű-jövedelemtámogatás igénylése egyben az újraelosztó támogatás igénylésének is minősül.

IV. FEJEZET

AZ ALAPSZINTŰ-JÖVEDELEMTÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁTMENETI NEMZETI TÁMOGATÁS

3. Közös szabályok

8. § (1) Alapszintű-jövedelemtámogatáshoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás (a továbbiakban: átmeneti nemzeti támogatás) vehető igénybe

a) hízottbika-tartás támogatása,

b) tejtámogatás,

c) anyatehéntartás támogatása,

d) extenzifikációs szarvasmarha támogatás,

e) anyajuhtartás támogatása, valamint

f) kedvezőtlen adottságú területeken nyújtandó anyajuh-támogatás

jogcímekre.

(2) Az (1) bekezdés a), b), d) és f) pontja szerinti jogcímek alapján termeléstől elválasztott támogatás, az (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti jogcímek alapján termeléshez kötött támogatás vehető igénybe.

(3) Az adott támogatási jogcím vonatkozásában igényelt állatokra és a tenyészetekre vonatkozó adminisztratív ellenőrzés során kizárólag azon adatok tekinthetőek a támogatás szempontjából elfogadhatónak, és támogatás csak azon adatok figyelembevételével állapítható meg, amelyek az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (a továbbiakban: ENAR) és a Tenyészet Információs Rendszer (a továbbiakban: TIR) nyilvántartásba a támogatási kérelem benyújtásáig - a juh- és kecskefélék egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: Juh ENAR rendelet), a szarvasmarha-fajok egyedeinek jelöléséről, valamint az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: Szarvasmarha ENAR rendelet), továbbá a TIR rendelet szerinti bejelentési határidőkre is figyelemmel - bejelentésre kerültek, valamint az ENAR és TIR nyilvántartásban szabályszerűen szerepelnek.

(4) Az adott támogatási jogcím tekintetében igényelt állatokra vonatkozó adminisztratív ellenőrzés során kizárólag azon szaporítási események (beleértve a háremszerű és szabad pároztatásokat is) tekinthetőek a támogatás szempontjából elfogadhatónak, és támogatás csak azon adatok figyelembevételével állapítható meg, amelyek az állattenyésztésről szóló 188/2019. (VII. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 188/2019. (VII. 30.) Korm. rendelet] 2. § 11. pontja szerinti adatbázisba az arra rendszeresített bizonylaton és formában tárgyév december 31-éig szabályszerűen bejelentésre kerülnek. A bejelentési határidő jogvesztő.

(5) Az (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti jogcímek esetében

a) a kérelem benyújtására és elbírálására az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Egységes kérelem rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni,

b) a támogatási összeg kifizetéséről a Kincstár a tárgyévet követő év június 30-áig döntést hoz,

c) a támogatási feltételeknek való megfelelés ellenőrzése során az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet 60. cikkében foglaltakat kell alkalmazni, és

d) az ellenőrzések során a támogatási feltételeknek való meg nem felelés esetén az Egységes kérelem rendelet 20. §-a, 23. § (1)-(4) bekezdése, 33. § (1) és (3) bekezdése, 34. §-a, 35. § (1) és (7) bekezdése, 39. §-a, 40. §-a, 41. §-a és 42. §-a szerinti eljárást kell alkalmazni.

9. § (1) Átmeneti nemzeti támogatás igénybevételére az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki

a) a 8. § (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti támogatási jogcímek esetén az egységes kérelem keretében támogatási kérelmet nyújt be, és a támogatási kérelemben szereplő állatok tenyészetének állattartójaként a TIR-ben - a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.) szerinti ügyfél-azonosítójával - legkésőbb a kérelem benyújtásának napjától nyilván van tartva,

b) a 8. § (1) bekezdés a), b), d) és f) pontja szerinti termeléstől elválasztott támogatási jogcím esetén

ba) a Kincstár nyilvántartása szerint történelmi bázisjogosultsággal rendelkezik, vagy

bb) őstermelők családi gazdasága esetében - ha a történelmi bázisjogosultság az őstermelők családi gazdasága tagjának nevén szerepel a nyilvántartásban - a támogatásra az őstermelők családi gazdaságának képviselője akkor jogosult, ha megfelel a termeléstől elválasztott támogatásra vonatkozó egyéb feltételeknek, valamint a tárgyév szeptember 29-ig az őstermelők családi gazdaságának képviselője igazolja a Kincstár részére, hogy a bázisjogosultsággal rendelkező személy az őstermelők családi gazdaságának tagja.

(2) A 8. § (1) bekezdés a), b), d) és f) pontja szerinti támogatási jogcím esetén történelmi bázisjogosultság alapján a termeléstől elválasztott támogatásra az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki a tárgyévre vonatkozóan legalább 1 hektár támogatható területtel rendelkezik, és a TIR-ben - az Eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosítójával - állattartóként van nyilvántartva.

(3) A mezőgazdasági termelő az egységes kérelem felületen kérelmezi a 11., 12. és 17. § szerinti történelmi bázisjogosultság megállapítását. A történelmi bázisjogosultság megállapítása iránti kérelem nem része az egységes kérelemnek.

10. § Átmeneti nemzeti támogatás legfeljebb

a) az egységes kérelemben feltüntetett területre,

b) a támogatási kérelemben megjelölt állategyedre, figyelembe véve az ügyfél egyéni támogatási felsőhatárát, valamint

c) a Kincstár nyilvántartása szerint az adott támogatási évre a mezőgazdasági termelő rendelkezésére álló történelmi bázisjogosultságra

vonatkozóan állapítható meg.

4. Hízottbika-tartás támogatása

11. § (1) A hízottbika-tartás támogatása termeléstől elválasztva, történelmi bázisjogosultság alapján kerül megállapításra. A mezőgazdasági termelő a rendelkezésére álló egyéni történelmi bázisjogosultsága alapján jogosult támogatásra.

(2) A mezőgazdasági termelő, jogutódja vagy örököse részére megállapítható történelmi bázisjogosultság száma megegyezik a 2018. év vonatkozásában a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 9/2015. (III. 13.) FM rendelet [a továbbiakban: 9/2015. (III. 13.) FM rendelet] 12. §-a alapján a mezőgazdasági termelő kérelme alapján indult eljárásban hozott döntésben megállapított támogatott állatlétszámmal. A mezőgazdasági termelő örökösének vagy jogutódjának az tekinthető, akinek vagy amelynek a mezőgazdasági termelő által a 2018. évben benyújtott, a 9/2015. (III. 13.) FM rendelet 12. §-a szerinti támogatás kifizetésre került.

(3) A mezőgazdasági termelőt az (1) bekezdés szerinti támogatás igénybevétele esetén hízottbika-tartási kötelezettség nem terheli.

(4) Ha a mezőgazdasági termelő termelést folytat, az (1) bekezdés szerinti támogatás feltétele, hogy gondoskodjon a 188/2019. (VII. 30.) Korm. rendelet szerinti apaállat-használatról és a Szarvasmarha ENAR rendelet szerinti jelöléséről és nyilvántartásáról.

5. Tejtámogatás

12. § (1) A tejtámogatás termeléstől elválasztva, történelmi bázisjogosultság alapján kerül megállapításra. A mezőgazdasági termelő a rendelkezésére álló egyéni történelmi bázisjogosultsága alapján jogosult támogatásra.

(2) A mezőgazdasági termelő, jogutódja vagy örököse részére megállapítható történelmi bázisjogosultság száma megegyezik a 2018. év vonatkozásában a 9/2015. (III. 13.) FM rendelet 13. §-a alapján a mezőgazdasági termelő kérelmére indult eljárásban hozott döntésben megállapított támogatott állatlétszám és 7809 liter szorzatával. A történelmi bázis kilogrammban kerül megállapításra, a 3. melléklet 1. pontja szerinti átváltási képlettel.

(3) A mezőgazdasági termelő örökösének az a természetes személy tekinthető, akinek a mezőgazdasági termelő által a 2018. évben benyújtott, a 9/2015. (III. 13.) FM rendelet 13. §-a szerinti támogatás kifizetésre került. Örökösnek kell tekinteni továbbá azt a természetes személyt, aki a támogatás kifizetése alapjául szolgáló állatot örökölte, ha az igényelt támogatás még a kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelőnek került megállapításra. Ebben az esetben a történelmi bázisjogosultság megállapítása szempontjából a ténylegesen megörökölt, támogatásban részesült állatok száma vehető figyelembe.

(4) A mezőgazdasági termelőt az (1) bekezdés szerinti támogatás igénybevétele esetén tejtermelési kötelezettség nem terheli.

6. Az anyatehéntartás támogatása

13. § (1) Az anyatehéntartás esetén termeléshez kötött támogatás vehető igénybe.

(2) Az anyatehéntartás termeléshez kötött támogatás állategyedenként, naptári évenként és mezőgazdasági termelőnként - az egyéni támogatási felsőhatár figyelembevételével - egy alkalommal kerül megállapításra.

14. § (1) Az anyatehéntartás termeléshez kötött támogatására az a mezőgazdasági termelő jogosult, akinek

a) a 2015. március 31-én hatályos, a tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerről szóló 14/2010. (II. 23.) FVM rendelet [a továbbiakban: 14/2010. (II. 23.) FVM rendelet] szerint rendelkezésre álló egyéni referenciamennyiség és a gazdasági társaságba vagy szövetkezetbe vagyoni hozzájárulásként bevitt, vagy részükre használatba adott kvótamennyiség összege nem haladja meg a 120 000 kg-ot, vagy

b) a 2015. március 31-én hatályos 14/2010. (II. 23.) FVM rendelet szerint rendelkezésre álló egyéni referenciamennyisége és a gazdasági társaságba vagy szövetkezetbe vagyoni hozzájárulásként bevitt, vagy részükre használatba adott kvótamennyiség összege meghaladja a 120 000 kg-ot, és

ba) a támogatási kérelemben feltüntetett összes állatát tejtermelést nem folytató tenyészetben tartja,

bb) a ba) alpont szerinti állatok a tárgyévet megelőző év április 1-jétől nem állnak tejtermelési ellenőrzés alatt, továbbá

bc) vállalja, hogy a ba) alpont szerinti állatokat a továbbiakban tejtermelésre nem hasznosítja.

(2) Az anyatehéntartás termeléshez kötött támogatására az a mezőgazdasági termelő jogosult, akinek a gazdaságából - Magyarország területén található összes termelőegységéből - értékesített tej, illetve tejtermékek alapanyagtejre átszámított mennyisége a (7) bekezdés szerint benyújtott tejértékesítési jelentések alapján

a) nem haladja meg a 120 000 kg-ot a tárgyévet megelőző év április 1. és a tárgyév március 31. közötti időszakra vonatkozóan, vagy

b) meghaladja a 120 000 kg-ot, és

ba) a támogatási kérelemben feltüntetett összes állatát tejtermelést nem folytató tenyészetben tartja, és azok a tárgyévet megelőző év április 1-jétől nem állnak tejtermelési ellenőrzés alatt, továbbá

bb) vállalja, hogy azokat a továbbiakban tejtermelésre nem hasznosítja.

(3) Az anyatehéntartás termeléshez kötött támogatás a támogatási kérelem benyújtásának napján a tenyészetben lévő olyan anyatehén után igényelhető, amely nem tartozik a 4. mellékletben felsorolt fajtákhoz és a Szarvasmarha ENAR rendelet szerinti nyilvántartásban 99-es kódon „egyéb tejhasznú”, 88-as kódon Brown Swiss, 03-as kódon Borzderes vagy 15-ös kódon Kosztromai fajtával bejelentett fajtához vagy olyan állományhoz tartozik, amelyben hústermelés céljából nevelnek borjakat.

(4) Az anyatehéntartás termeléshez kötött támogatásának feltétele, hogy a mezőgazdasági termelő

a) gondoskodik

aa) a 188/2019. (VII. 30.) Korm. rendeletben foglaltak szerinti apaállat-használatról, és a támogatásra bejelentett állatállományában központi lajstromszámmal ellátott, a (3) bekezdés alapján támogatható fajtájú tenyészbikát vagy mélyhűtött spermát, petesejtet vagy embriót használ, valamint

ab) a tárgyév január 1. és a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 17/2023. (IV. 19.) AM rendelet 1. § 3. pontja szerinti birtokon tartás időszaka (a továbbiakban: birtokon tartás időszaka) a birtokon tartási idő lejárata között történt ellésekhez tartozó termékenyítések, szabad és háremszerű pároztatások és embrió-átültetések központi adatbázisban történő regisztrációjáról,

b) a támogatásra bejelentett tenyészetében - 50%-ot meghaladó mértékben - hústermelés céljára tart borjakat, és az igényelt állatok legalább 30%-ának van ellése a tárgyév során,

c) a kérelmezett állattól a birtokon tartás időszaka alatt született borjakat születésük napjától kezdődően legalább egy hónapon keresztül az anyjukkal azonos tenyészetben tartja,

d) a kérelmezett állatállományát a támogatási kérelem benyújtásának időpontjától gümőkór-, brucellózis- és leukózismentes tenyészetben tartja, és

e) gondoskodik a tenyészetében tartott állatok Szarvasmarha ENAR rendelet szerinti tartós jelöléséről, folyamatos nyilvántartásáról és az adatok bejelentéséről.

(5) Ha a mezőgazdasági termelő a (4) bekezdés b) pontjában jelölt ellési arányt az igényelt állatok vonatkozásában nem éri el, akkor az egyéb támogatási feltételek teljesítése mellett a meghatározott állatlétszámnak azt kell tekinteni, amelyre a tényleges ellési arány teljesül.

(6) A minimálisan támogatható állategyedek száma három.

(7) A mezőgazdasági termelő a tárgyévet megelőző év április 1. és tárgyév március 31. közötti időszakra vonatkozó, havi bontású adatokat tartalmazó tejértékesítési jelentést köteles benyújtani a Kincstár részére. A tejértékesítési jelentést a tárgyévre vonatkozó támogatási kérelem benyújtására nyitva álló időszakban, elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül kell benyújtani.

(8) A tejértékesítési jelentések hiánytalan benyújtásának elmaradása esetén az anyatehéntartás termeléshez kötött támogatására irányuló támogatási kérelmet a Kincstár elutasítja.

(9) Az (1) bekezdés vonatkozásában a tejegyenérték számítást a 3. melléklet szerint kell elvégezni.

(10) A tejtermelést nem folytató tenyészetnek a tárgyévre vonatkozó támogatási kérelem benyújtására nyitva álló időszakban egyszeri, összesített - nullás - tejértékesítési jelentést kell benyújtania.

(11) Ha a mezőgazdasági termelő gazdaságában összesen 120 000 kg értékesített tejet meghaladó tejtermelést folytató és tejtermelést nem folytató tenyészet egyaránt megtalálható, a tejtermelést folytató tenyészet adatairól tejértékesítési jelentést nem kell benyújtani.

15. § (1) A 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti mentességnek már a támogatási kérelem benyújtásakor fenn kell állnia. Ha a támogatási kérelem benyújtásakor a mentesség nem áll fenn, a mezőgazdasági termelő a támogatási kérelem alapján vis maior kérelem benyújtásával együtt sem jogosult támogatásra.

(2) A tenyészetben lévő állomány gümőkór-, brucellózis- és leukózismentességére vonatkozó adatokat a tenyészet szerint illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi hatáskörében eljáró vármegyei kormányhivatal a mezőgazdasági termelő egységes kérelme alapján a Kincstár megkeresésére, a megkereséstől számított hatvan napon belül megküldi a Kincstár részére.

(3) A mezőgazdasági termelő tenyészetében az igényelt állatok esetén az üszők aránya a birtokon tartás időszaka alatt legfeljebb 40% lehet.

(4) A (3) bekezdésben és a 14. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott százalékos arány esetén a számítás során egész számra történő kerekítést kell alkalmazni.

(5) Amennyiben a mezőgazdasági termelő által igényelt állatlétszámban az üszők aránya a (3) bekezdésben jelzettnél magasabb, akkor az egyéb támogatási feltételek teljesítése mellett a meghatározott állatlétszámnak azt kell tekinteni, amelyre az előírt üszőarány teljesül.

16. § A mezőgazdasági termelőnek a támogatásra bejelentett állatokra vonatkozóan legalább hat hónapos birtokon tartási kötelezettséget kell vállalnia, amelynek a támogatási kérelem benyújtásának napját követő naptól kezdődően folyamatosan fenn kell állnia.

7. Extenzifikációs szarvasmarhatartás támogatása

17. § (1) Az extenzifikációs szarvasmarhatartás támogatása termeléstől elválasztva, történelmi bázisjogosultság alapján kerül megállapításra. A mezőgazdasági termelő a rendelkezésére álló egyéni történelmi bázisjogosultsága alapján jogosult támogatásra.

(2) A mezőgazdasági termelő vagy jogutódja, örököse részére megállapítható történelmi bázisjogosultság száma megegyezik a 2018. évben extenzíven tartott anyateheneinek és hízott bikáinak számával. Extenzívnek minősülnek azon, a 2018. évben, a 9/2015. (III. 13.) FM rendelet 11. és 12. §-a alapján támogatott állatok, amelyeket olyan gyepterületen tartottak, ahol az állatsűrűség nem haladta meg az 1,4 állategységet hektáronként.

(3) A (2) bekezdés szerinti állatsűrűséget a 2018. év vonatkozásában a 9/2015. (III. 13.) FM rendelet 10., 11. és 12. §-a alapján támogatott állatok 5. melléklet szerinti állategységben kifejezett számának és a 2018-ban megállapított egységes területalapú támogatás területe gyep hasznosítású részének hektárban kifejezett számának hányadosa adja. Az 5. melléklet szerinti életkort a 2018. június 9-i állapot alapján kell megállapítani.

(4) A mezőgazdasági termelő örökösének az a természetes személy tekinthető, akinek a mezőgazdasági termelő által a 2018. évben benyújtott, a 9/2015. (III. 13.) FM rendelet 11. és 12. §-a szerinti támogatás megállapításra került. Örökösnek kell tekinteni továbbá azt a természetes személyt, aki a támogatás kifizetése alapjául szolgáló állatot örökölte akkor, ha az igényelt támogatás még a kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelőnek került kifizetésre. Ez esetben a történelmi bázisjogosultság megállapítása szempontjából a ténylegesen megörökölt, támogatásban részesülő állatok száma vehető figyelembe.

(5) A mezőgazdasági termelőt az (1) bekezdés szerinti támogatás igénybevétele esetén szarvasmarhatartási kötelezettség nem terheli.

8. Anyajuhtartás támogatása

18. § (1) Az anyajuh után, állategyedenként, termeléshez kötötten, támogatás vehető igénybe.

(2) A mezőgazdasági termelőt anyajuhtartási kötelezettség terheli.

(3) A támogatás állategyedenként, naptári évenként és mezőgazdasági termelőnként az egyéni támogatási felsőhatár figyelembevételével, egy alkalommal kerül megállapításra.

19. § (1) Az anyajuhtartás támogatása igénybevételére az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki vagy amely

a) gondoskodik a 188/2019. (VII. 30.) Korm. rendelet szerinti apaállat-használatról és kizárólag törzskönyvi kivonattal vagy származási igazolással ellátott kost használ a nőivarú állomány fedeztetésére,

b) gondoskodik a tenyészetében tartott állatállománynak a Juh ENAR rendelet szerinti tartós jelöléséről, folyamatos nyilvántartásáról és az adatok bejelentéséről, valamint

c) vállalja, hogy a támogatási kérelemben bejelentett állatokat a támogatási kérelem szankciómentes benyújtására nyitva álló határidőt követő naptól kezdődően legalább száz egymást követő napon a tenyészetében tartja.

(2) A minimálisan támogatható állategyedek száma tíz.

(3) A mezőgazdasági termelő mint tartó a tenyészeteiben az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeket a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetségnek a Kincstár által rendszeresített nyomtatványnak megfelelő adattartalommal kiállított igazolása alapján teljesíti.

(4) A (3) bekezdés szerinti igazolás adattartalmának Kincstárhoz történő közvetlen megküldéséről a Kincstár a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetséggel megállapodást köthet.

20. § A támogatási kérelemben nyilatkozni kell a juhtej és a juhtejből készült tejtermékek tárgyévben történő értékesítéséről.

9. Kedvezőtlen adottságú területeken nyújtandó anyajuhtartás kiegészítő támogatása

21. § (1) A kedvezőtlen adottságú területeken nyújtandó anyajuh kiegészítő támogatás termeléstől elválasztva, történelmi bázisjogosultság alapján kerül megállapításra. A mezőgazdasági termelő a rendelkezésére álló egyéni történelmi bázisjogosultsága alapján jogosult támogatásra.

(2) Kedvezőtlen adottságú területeken nyújtandó anyajuhtartás kiegészítő támogatás csak az e rendeletben szabályozott termeléshez kötött anyajuhtartás támogatás megállapításához alapul szolgáló jogosult állategyed számig vehető igénybe.

10. Az átmeneti nemzeti támogatásra vonatkozó eljárási szabályok

22. § (1) A 8. § (1) bekezdés a), b), d) és f) pontja szerinti támogatási jogcímek esetén a támogatásra való jogosultságot a Kincstár az általa vezetett nyilvántartás szerint a mezőgazdasági termelőnek a tárgyévben rendelkezésére álló történelmi bázisjogosultságok alapján állapítja meg.

(2) A 8. § (1) bekezdés a), b), d) és f) pontja szerinti támogatási jogcímek esetén az ügyhöz kapcsolódó minden iratot - a megállapításra vonatkozó kérelem kivételével - és a fellebbezést postai úton kell benyújtani, továbbá a mezőgazdasági termelővel minden iratot postai úton kell közölni.

23. § A támogatásról szóló határozat - ideértve a termeléstől elválasztott támogatások esetén hozott döntést is - tartalmazza

a) az adott támogatási jogcím vonatkozásában igényelt területet, állategyedet,

b) a támogatás alapjául szolgáló területet, állategyedet, történelmi bázisjogosultságot vagy egyéni támogatási felsőhatár mértékét és

c) a támogatás összegét, az annak kiszámítása során alkalmazott visszaosztás mértékét és a támogatási összeget érintő csökkentések okait.

24. § (1) A termeléstől elválasztott, történelmi bázis alapú támogatás esetén az adott évi támogatás kifizetése a történelmi bázisjogosultság megállapítására és annak nyilvántartásában a mezőgazdasági termelő részére történő átvezetés alapjául szolgáló, jóváhagyott kérelem alapján történik. A 8. § (1) bekezdés a), b), d) és f) pontja szerinti támogatás a történelmi bázissal rendelkező mezőgazdasági termelőnek kerül kifizetésre, figyelembe véve a történelmi bázis jogosultságról szóló 106/2007. (IX. 24.) FVM rendelet 6. § (1) bekezdésében foglalt határidőt.

(2) A támogatást az a mezőgazdasági termelő is igényelheti, valamint a támogatás annak a mezőgazdasági termelőnek is kifizetésre kerülhet, aki vagy amely felszámolási, végelszámolási vagy adósságrendezési eljárás alatt áll, feltéve, hogy az e rendeletben, továbbá az Egységes kérelem rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel.

(3) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a támogatásra jogosultnak járó támogatási összeg kifizetéséről a Kincstár a tárgyévet követő év július 31-éig döntést hoz.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

25. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

26. § Ez a rendelet

a) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

c) az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a tagállamok 2023-2027-es, az említett rendelet szerinti KAP stratégiai tervében kidolgozandó egyes beavatkozástípusokra vonatkozó kiegészítő követelményekkel, valamint a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra (GAEC) vonatkozó 1. szabványra irányadó szabályokkal történő kiegészítéséről szóló, 2021. december 7-i (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

d) az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer, valamint a feltételességhez kapcsolódó közigazgatási szankciók alkalmazása és kiszámítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2022. május 4-i (EU) 2022/1172 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

e) az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2022. május 31-i (EU) 2022/1173 bizottsági rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. melléklet a 16/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

Az alapszintű-jövedelemtámogatásra vonatkozó 2023-2027. évi támogatási keretösszegek (euró), illetve fajlagos támogatási összegek (euró/hektár)

A B C
1. Igénylés éve 2023-2026 2027
2. Támogatási keretösszeg 735 300 000 676 950 000
3. Fajlagos támogatási összeg minimuma 125 115,08
4. Fajlagos támogatási összeg maximuma 169,12 155,70

2. melléklet a 16/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

Az újraelosztó támogatásra vonatkozó 2023-2027. évi támogatási keretösszegek (euró), illetve fajlagos támogatási összegek (euró/hektár)

A B C D E
1. Igénylés éve 2023-2026 2027
2. Támogatási keretösszeg 189 176 282,80 174 571 684,92
3. A támogatható terület közötti sáv (hektár) 1,0000-10,0000 10,0001-150,0000 1,0000-10,0000 10,0001-150,0000
4. Fajlagos támogatási összeg minimuma 55,99 28,00 51,67 25,84
5. Fajlagos támogatási összeg maximuma 103,99 52,00 95,97 47,98

3. melléklet a 16/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

Az anyatehéntartás termeléshez kötött támogatásához kapcsolódó tejértékesítés során jelentett értékesített tej, illetve tejtermékek mennyiségének számítása során alkalmazandó átváltási képletek

1. 1 kg értékesített tej = 0,971 l tej

2. 1 kg vaj = 22,5 kg tej

3. 1 kg tejszín = 0,263 kg tej × tejszín zsírtartalma (tömeg%)

4. 1 kg tejföl = 0,263 kg tej × tejföl zsírtartalma (tömeg%)

5. 1 kg túró = 5 kg tej

6. 1 kg joghurt = 1 kg tej

7. 1 kg sajt = 10 kg tej

4. melléklet a 16/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

Szarvasmarhafajták jegyzéke a 14. § (3) bekezdésének alkalmazásához

1. Angler Rotvieh (Angeln) - Rød dansk mælkerace (RMD) - German Red - Lithuanian Red

2. Ayrshire

3. Armoricaine

4. Bretonne pie noire

5. Fries-Hollands (FH), Française frisonne pie noire (FFPN), Friesian-Holstein, Holstein, Black and White Friesian, Red and White Friesian, Frisona española, Frisona Italiana, Zwartbonten van België / pie noire de Belgique, Sortbroget dansk mælkerace (SDM), Deutsche Schwarzbunte, Schwarzbunte Milchrasse (SMR), Czarno-biała, Czerwono-biała, Magyar Holstein-Friz, Dutch Black and White, Estonian Holstein, Estonian Native, Estonian Red, British Friesian, Črno-bela, German Red and White, Holstein Black and White, Red Holstein

6. Groninger Blaarkop

7. Guernsey

8. Jersey

9. Malkeborthorn

10. Reggiana

11. Valdostana Nera

12. Itäsuomenkarja

13. Länsisuomenkarja

14. Pohjoissuomenkarja

5. melléklet a 16/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

Extenzifikációs szarvasmarhatartás támogatása tekintetében alkalmazandó állategység számítási táblázat

A B C
1. Faj Életkor/kategória Együttható
2. Juhfélék 0,15
3. 6 hónapnál fiatalabb 0,4
4. Szarvasmarhafélék 6 hónap és 2 év közötti 0,6
5. 2 évnél idősebb 1