A jogszabály mai napon ( 2024.03.05. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

17/2023. (IV. 19.) AM rendelet

a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdés a) pontjában,

a 7. alcím tekintetében a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdés d) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 54. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában

1. anyajuh: minden olyan, a juh fajhoz tartozó nőivarú állat, amely a birtokon tartás időszaka utolsó napján legalább egyéves;

2. anyatehén:

a) húshasznú fajtához tartozó vagy húshasznú fajtával való keresztezésből született tehén, amely hústermelésre szánt borjak nevelésére tartott állományhoz tartozik, vagy

b) nyolc hónapnál idősebb, még nem ellett, húshasznú fajtához tartozó vagy húshasznú fajtával való keresztezésből született nőivarú szarvasmarha vagy bivaly;

3. birtokon tartás: a kérelmezett állatnak az egyes jogcímeknél meghatározott ideig a mezőgazdasági termelő tenyészetében történő tartása;

4. cukorrépa integrátor:

a) az a természetes személy, valamint az egyes termékek beszerzését, értékesítését vagy ahhoz kapcsolódó tevékenységek szolgáltatását nyújtó, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet, aki vagy amely a támogatás igénylésének évében saját maga termelt, illetve termékértékesítési szerződéssel cukorrépa-termelőkkel termeltetett cukorrépáját a cukorrépa feldolgozó számára értékesíti, vagy

b) a termelői csoportok elismeréséről szóló 42/2015. (VII. 22.) FM rendelet szerint működő, államilag elismert szövetkezet, amely a tagjai által a támogatás igénylésének évében termelt cukorrépát a cukorrépa feldolgozó számára értékesíti;

5. cukorrépa szállítási szerződés: a cukorrépa feldolgozóval a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet X. melléklete szerint kötött cukorrépa szállítási szerződés, amely a leszerződött terület nagyságát is tartalmazza;

6. fix, telepített öntözés: nem áttelepíthető, adott táblára méretezett, szilárd burkolattal ellátott nyomás, illetve szivattyú központhoz csatlakozó földalatti fő- és osztóvezetékek, felszíni vagy felszín feletti, illetve lombkoronaszintben rögzített szárnyvezetékek kiépítésével létrehozott, nem kiegészítő öntözést biztosító öntözéses technológia;

7. hízottbika: legalább 9 hónapos, hímivarú szarvasmarha vagy bivaly;

8. homogén ültetvény: legalább 95%-ban egy faj azonos vagy különböző korú egyedeiből álló ültetvény;

9. jóváhagyott tábla: a mezőgazdasági termelő által igényelt, termeléshez kötött közvetlen támogatásra vonatkozó támogatási feltételeknek, és a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű-jövedelemtámogatás feltételeinek megfelelő tábla;

10. minősített szaporítóanyag:

a) a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet [a továbbiakban: 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet] 1–4. számú melléklete szerinti követelményeknek megfelelő,

b) a zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet [a továbbiakban: 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet] 1–3., 5–9. számú melléklete szerinti követelményeknek teljeskörűen megfelelő,

c) a zöldségnövények és az ipari zöldségnövények vonatkozásában, a b) pont szerinti mellékletekben nem nevesített kultúrák esetében az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet 19. és 20. §-a szerint minősített, standard szaporítóanyag, amely a termesztésben felhasználható, valamint

d) édeskömény vonatkozásában az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet 3. számú mellékletében, citromfű, bazsalikom, kerti kakukkfű, orvosi zsálya, majoranna és közönséges szurokfű vonatkozásában az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet 4. számú melléklete szerinti paramétereknek – a növénytermesztési hatóság által kiállított vizsgálati jegyzőkönyv szerint – teljeskörűen megfelelő

szaporítóanyag;

11. minősítési eljárás:

a) a 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet 1–4. számú melléklete szerinti követelmények szerint lefolytatott minősítés,

b) az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet 1–3., 5–9. számú melléklete szerinti követelmények teljes körére lefolytatott minősítés,

c) a zöldségnövények és az ipari zöldségnövények vonatkozásában, a b) pont szerinti mellékletekben nem nevesített kultúrák esetében az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet 19. és 20. §-a szerinti, standard szaporítóanyag minősítésére vonatkozó eljárás, vagy

d) édeskömény vonatkozásában az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet 3. számú mellékletében, citromfű, bazsalikom, kerti kakukkfű, orvosi zsálya, majoranna és közönséges szurokfű vonatkozásában az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet 4. melléklete szerinti előírásoknak való megfelelőség megállapítására irányuló eljárás;

12. palánta kísérő okmány: az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet szerint kiállított, kötelező adattartalommal rendelkező szaporítóanyag-kísérő okmány vagy bármely olyan bizonylat, amely kíséri az árut;

13. szaporítóanyag: a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 2. § 20. pontja szerinti fogalom;

14. származási dokumentáció: csemetetelepítés során felhasznált szaporítóanyag származási igazolványa;

15. tejhasznú tehén: Angelni, Ayrshire, Borzderes, Brown Swiss, Dán vörös, Egyéb tejhasznú, Erdélyi pirostarka marha, Eringer, Európai feketetarka lapály, Európai vöröstarka lapály, Holstein-fríz, Jersey, Kárpáti borzderes, Kosztromai, Magyartarka, Meuse-Rhine-Yssel, Mokány marha, Montbeliarde, Normande, Norvég vörös, Pinzgaui, SMR, Svéd vörös fajtához tartozó, nőivarú szarvasmarha;

16. termeléshez kötött közvetlen támogatás: az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32–34. cikke szerinti támogatás;

17. tételazonosító: a minősített szaporítóanyag-tétel azonosító adatait tartalmazó egyedi azonosító szám;

18. tőszámbeállottság: a tárgyévben az adott támogatási jogcím vonatkozásában igényelt területen a termés hozatalára képes egyedek és a telepítési engedélyben meghatározott tőszám szerinti egyedek – telepítési engedély hiányában a területen meghatározó térállásra jellemző tőszám alapján számított egyedek – aránya.

2. A támogatás forrása

2. § (1) A termeléshez kötött közvetlen támogatások forrása az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapnak az Európai Bizottság által meghatározott pénzügyi kerete.

(2) Az egyes termeléshez kötött közvetlen támogatási jogcímekre vonatkozó 2023–2027. évi támogatási keretösszegeket, valamint a legkisebb és legmagasabb fajlagos támogatási összegeket az 1. melléklet tartalmazza.

(3) A közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet 94. cikke szerinti árfolyamon forintban kifejezett pénzügyi keretek összege és az előleg maximálisan kifizethető fajlagos összegei az e rendelet egyes jogcímeihez kapcsolódó támogatási összegekről szóló, a Nemzeti Irányító Hatóság által kiadott közleményben kerülnek meghatározásra.

(4) A termeléshez kötött közvetlen támogatások mezőgazdasági termelő részére kifizetésre kerülő fajlagos összegét a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) állapítja meg a (3) bekezdés szerinti pénzügyi keretek és a termeléshez kötött közvetlen támogatások esetében az ellenőrzések alapján megállapított összterület vagy meghatározott állatok létszámának hányadosa alapján.

3. A támogatásra jogosultak köre

3. § (1) E rendelet szerinti támogatásra az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki vagy amely

a) az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból finanszírozott közvetlen támogatások igénybevételéhez kapcsolódó aktív mezőgazdasági termelői minőség követelményeiről szóló AM rendelet szerint aktív mezőgazdasági termelőnek minősül, és

b) a 18. § (1) bekezdése szerinti növénytermesztési jogcímekre bejelentett terület vonatkozásában az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból finanszírozott fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű-jövedelemtámogatás, az ahhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás, valamint a fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló AM rendelet (a továbbiakban: alaptámogatási rendelet) alapján a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű-jövedelemtámogatásra (a továbbiakban: alapszintű-jövedelemtámogatás) jogosult.

(2) Támogatás igénybevételére jogosult az a mezőgazdasági termelő is, aki vagy amely felszámolási, végelszámolási vagy adósságrendezési eljárás alatt áll, feltéve, hogy a támogatás feltételeinek megfelel.

4. A támogatási kérelem elbírálása, ellenőrzése

4. § (1) A Kincstár a támogatások igénybevételi feltételeinek teljesülését

a) az e rendelet szerinti feltételek,

b) az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból és a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 13/2023. (IV. 19.) AM rendelet (a továbbiakban: Egységes kérelem rendelet) szerint bejelentett tábla, valamint

c) az e rendelet szerint bejelentett állatlétszám

vonatkozásában ellenőrzi.

(2) A Kincstár a támogatásról szóló döntést az Egységes kérelem rendelet, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatások igénybevétele során alkalmazandó feltételekről szóló AM rendelet (a továbbiakban: Feltételességi rendelet), valamint az e rendelet 5–8. §-a szerinti ellenőrzéseket követően, az azokban foglalt csökkentésekre és egyéb szankciókra vonatkozó szabályok figyelembevételével hozza meg.

(3) A támogatásról szóló határozatnak tartalmaznia kell

a) az adott támogatási jogcím vonatkozásában igényelt terület nagyságát, illetve állategyed számát,

b) a támogatási döntésben jóváhagyott, a támogatás alapjául szolgáló terület nagyságát, illetve állategyed számát,

c) a támogatás összegét, a támogatás fajlagos mértékét, és a támogatási összeget érintő csökkentések okait, mértékét, valamint

d) az alkalmazandó jogkövetkezményeket.

(4) Az ellenőrzés során a támogatás feltételeinek – beleértve a Feltételességi rendeletben meghatározott feltételeket is – való meg nem felelés esetén a támogatási összeg meghatározása során az Egységes kérelem rendeletben foglalt jogkövetkezményeket kell alkalmazni.

(5) A mezőgazdasági termelőnek az ellenőrzés során

a) igazolnia kell, hogy az adott támogatási jogcím vonatkozásában igényelt terület, vagy állat vonatkozásában megfelel az e rendeletben foglalt előírásoknak, és

b) be kell mutatnia az adott tárgyévre vonatkozó, az adott támogatásra való jogosultságot igazoló dokumentumot.

5. A környezetvédelmi, talajvédelmi, vízvédelmi és vízügyi hatóság és a Kincstár megállapításain alapuló ellenőrzések és jogkövetkezmények

5. § (1) Ha a környezetvédelmi, talajvédelmi, vízvédelmi vagy vízügyi hatóság – ellenőrzése során – az általa kiadott, a tejtermelő tevékenység végzéséhez szükséges, a környezetvédelmi szabályoknak való megfelelés feltételeit meghatározó engedélyben foglaltaktól lényegesen eltérő, a vízminőséget veszélyeztető gyakorlatról szerez tudomást, megállapítását megküldi a Kincstár részére.

(2) A 10. § (1) bekezdés d) pontja szerinti jogcímet érintő kérelmek elbírálása során a Kincstár az (1) bekezdés szerinti hatóságtól beérkezett megállapításokat megvizsgálja. Ha a vízminőséget veszélyeztető gyakorlat a termeléshez kötött közvetlen támogatással érintett állatok tartásával összefüggésben valósult meg, a mezőgazdasági termelő az adott jogcímben tárgyévben támogatásra nem jogosult.

6. § (1) A 10. § (1) bekezdés d) pontja szerinti jogcím esetében a Kincstár a helyszíni ellenőrzésre kijelölt mezőgazdasági termelők esetében vizsgálja, hogy az állattartó tejtermelő tevékenységének keretében nem folytat-e az 5. § (1) bekezdése szerinti engedélyekben foglaltaktól lényegesen eltérő gyakorlatot, és ez a tevékenysége nem jelent-e súlyos kockázatot a víz minőségére.

(2) Ha a Kincstár a helyszíni ellenőrzés során az 5. § (1) bekezdése szerinti engedélyben foglaltaktól lényegesen eltérő és ezáltal a víz minőségére súlyos kockázatot jelentő gyakorlatot állapít meg, az érintett mezőgazdasági termelő az adott jogcímre tárgyévben támogatásra nem jogosult.

(3) Ha a mezőgazdasági termelő tevékenységét az 5. § (1) bekezdése szerinti engedély nélkül jogosult folytatni, akkor úgy kell tekinteni, hogy tevékenysége nem jelent súlyos kockázatot a víz minőségére.

6. A vízügyi hatóság és a Kincstár megállapításain alapuló ellenőrzések és jogkövetkezmények

7. § (1) Ha a vízügyi hatóság – ellenőrzése során – a vízjogi üzemeltetési, fennmaradási engedély vagy bejelentés nélküli vagy azoktól lényegesen eltérő vízhasználatról szerez tudomást, ezen megállapítását megküldi a Kincstár részére.

(2) A 18. § (1) bekezdés a)–f) pontja szerinti jogcímeket érintő kérelmek elbírálása során a Kincstár a vízügyi hatóság (1) bekezdés szerinti megállapításait figyelembe veszi.

(3) A (2) bekezdés alapján a mezőgazdasági termelő a 18. § (1) bekezdés a)–f) pontja szerinti támogatásra tárgyévben nem jogosult, ha

a) a vízjogi üzemeltetési, fennmaradási engedély vagy bejelentés nélküli vízhasználat vagy

b) a vízjogi üzemeltetési, fennmaradási engedélytől vagy a bejelentéstől lényegesen eltérő vízhasználat

a termeléshez kötött közvetlen támogatással érintett kultúra termesztésével összefüggésben kerül megállapításra.

8. § (1) A 18. § (1) bekezdés a)–f) pontja szerinti jogcímek esetében a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálja, hogy az öntözést végző mezőgazdasági termelő a vízjogi üzemeltetési fennmaradási engedélyben vagy a bejelentésben foglaltaknak megfelelően jár-e el.

(2) A Kincstár az ellenőrzési mintát a 18. § (1) bekezdés a)–f) pontja szerinti jogcímek azon kérelmezői közül jelöli ki, ahol a támogatással érintett kultúra jónál rosszabb állapotú víztesthez köthető. Ez esetben az ellenőrzési minta nagysága 3%.

(3) *  Ha a helyszíni ellenőrzés során a Kincstár a 18. § (1) bekezdés a)–f) pontja szerinti növénykultúrák termesztésével összefüggésben állapítja meg a vízjogi üzemeltetési vagy fennmaradási engedélyben vagy bejelentésben foglaltaktól lényegesen eltérő gyakorlatot, a mezőgazdasági termelő az adott jogcímben tárgyévben támogatásra nem jogosult.

7. Vis maior bejelentés

9. § (1) Az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról és a vis maiorral összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló miniszteri rendeletet (a továbbiakban: vis maior rendelet) az e rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A vis maior bejelentésnek – a vis maior rendeletben foglaltakon túl – tartalmaznia kell a vis maiorral érintett állatok azonosítására vonatkozó adatokat.

(3) Ha anyatehéntartás és tejhasznú tehéntartás támogatás igénylése esetén a mezőgazdasági termelő tenyészetére vonatkozóan a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában a gümőkór-, brucellózis- és leukózismentesség a 15. § (7) bekezdése vagy a 17. § (6) bekezdése alapján nem igazolható, akkor a Kincstár a támogatási kérelmet vis maior bejelentés benyújtása esetén is elutasítja.

II. FEJEZET

AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATBAN ALKALMAZANDÓ TERMELÉSHEZ KÖTÖTT KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK

8. Közös szabályok

10. § (1) Termeléshez kötött közvetlen támogatás az alábbi támogatási jogcímekre vehető igénybe:

a) anyajuhtartás támogatása,

b) anyatehéntartás támogatása,

c) hízottbika-tartás támogatása, valamint

d) tejhasznú tehéntartás támogatása.

(2) Termeléshez kötött közvetlen támogatás igénybevételére az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki az (1) bekezdés szerinti támogatási jogcímek esetén támogatási kérelmet nyújt be, és

a) az (1) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti támogatási jogcímek esetén legkésőbb a kérelem benyújtásának napjától,

b) az (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatási jogcím esetén a kötelező birtokon tartás időszaka alatt

a Tenyészet Információs Rendszerben (a továbbiakban: TIR) a támogatási kérelem szerinti állatok tenyészetének állattartójaként – a TIR-ben feltüntetett, a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.) szerinti ügyfél-azonosítójával – szerepel.

11. § (1) A 10. § (1) bekezdése szerinti támogatási jogcímek esetében az Egységes kérelem rendelet szerinti támogatási kérelem ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton a Kincstár honlapján keresztül elérhető elektronikus űrlapkitöltő felületen nyújtható be a Kincstárhoz.

(2) A támogatható minimális állatlétszám – figyelemmel az Egységes kérelem rendelet 11. § (7) bekezdésében foglalt feltételre – egy egyed.

12. § (1) A támogatást a Kincstár állategyedenként, naptári évenként és mezőgazdasági termelőnként egy alkalommal állapítja meg, azzal, hogy az állategyed után az állategyed élete során a 2015. évi kérelmezési évtől kezdődően egy típusú termeléshez kötött közvetlen támogatás vehető igénybe.

(2) Az alaptámogatási rendelet szerint igényelt átmeneti nemzeti anyatehéntartás támogatása alapjául szolgáló állategyed után csak a 10. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás vehető igénybe.

13. § (1) Az Egységes kérelem rendelet szabályait kell alkalmazni a támogatási kérelem tárgyévenkénti benyújtása, az adatváltozás bejelentése, a kérelem késedelmes benyújtása, a meghatalmazott és a vélelmezett örökös eljárása, az előzetes ellenőrzés, az elektronikus kapcsolattartás, valamint a helyszíni ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvre a mezőgazdasági termelő által tett észrevétel tekintetében.

(2) Ha a támogatási kérelem határidőben benyújtott melléklete nem magyar nyelvű, a Kincstár hiánypótlás keretében felhívja a mezőgazdasági termelőt a dokumentumnak a szakfordításról és tolmácsolásról szóló rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkező szakfordító által történő fordításának csatolására.

(3) A 10. § (1) bekezdése szerinti támogatási jogcímek vonatkozásában igényelt állatokra és a tenyészetekre vonatkozó adminisztratív ellenőrzés során kizárólag azon adatok tekinthetőek a támogatás szempontjából elfogadhatónak, és támogatás csak azon adatok figyelembevételével állapítható meg, amelyek az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerbe (a továbbiakban: ENAR) és TIR nyilvántartásba a támogatási kérelem benyújtásáig – a Juh ENAR rendelet, a szarvasmarha-fajok egyedeinek jelöléséről, valamint az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: Szarvasmarha ENAR rendelet), továbbá a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló miniszteri rendelet szerinti bejelentési határidőkre is figyelemmel – bejelentésre kerültek, és az ENAR és TIR nyilvántartásban szabályszerűen szerepelnek.

(4) A Kincstár az adott támogatási jogcím vonatkozásában a birtokon tartás időszakának teljesülését a juh és a szarvasmarha ENAR adatok, valamint helyszíni ellenőrzés alapján állapítja meg.

(5) Az adott támogatási jogcím tekintetében igényelt állatokra vonatkozó adminisztratív ellenőrzés során kizárólag azon szaporítási események (beleértve a háremszerű és szabad pároztatásokat is) tekinthetőek a támogatás szempontjából elfogadhatónak, és támogatás csak azon adatok figyelembevételével állapítható meg, amelyek az állattenyésztésről szóló 188/2019. (VII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Állattenyésztési korm. rendelet) 2. § 11. pontja szerinti országos állattenyésztési adatbázisba az arra rendszeresített bizonylaton és formában tárgyév december 31-éig szabályszerűen bejelentésre kerülnek, amely határidő jogvesztő.

9. Anyajuhtartás támogatása

14. § (1) Az anyajuhtartás támogatása igénybevételére az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki vagy amely

a) gondoskodik az Állattenyésztési korm. rendelet szerinti apaállat-használatról és törzskönyvi kivonattal vagy származási igazolással ellátott kost használ a nőivarú állomány fedeztetésére,

b) gondoskodik a tenyészetében tartott állatállománynak a Juh ENAR rendelet szerinti tartós jelöléséről, folyamatos nyilvántartásáról és az adatok bejelentéséről, és

c) vállalja, hogy a támogatási kérelemben bejelentett állatokat a támogatási kérelem Egységes kérelem rendelet 11. §-ában meghatározott határidőt követő naptól kezdődően legalább száz egymást követő napon tenyészetében tartja.

(2) A mezőgazdasági termelő mint állattartó tenyészeteiben az (1) bekezdés a) pontja szerinti feltételeket a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetségnek – a Kincstár által a honlapján rendszeresített nyomtatványnak megfelelő adattartalommal – kiállított igazolása alapján teljesíti.

(3) A (2) bekezdés szerinti igazolás adattartalmának Kincstárhoz történő közvetlen megküldéséről a Kincstár a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetséggel megállapodást köthet.

(4) A kérelemben szereplő, a birtokon tartás időszaka alatt a mezőgazdasági termelő tenyészetéből kieső egyed pótlására csak olyan, nem kérelmezett egyed vehető figyelembe, amely a birtokon tartás időszakának kezdetétől önmagában is teljesíti a támogatási feltételeket és az a teljes birtokon tartás időszaka alatt folyamatosan a kérelmező tenyészetében áll.

(5) A (4) bekezdés szerinti egyedpótlást a mezőgazdasági termelő elektronikusan formában, az egységes kérelem felületén a kiesés napjától számított 15 napon belül köteles bejelenteni a Kincstár részére. Az egyedpótlás bejelentés hiányában a Kincstár az Egységes kérelem rendelet 20. § (7) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(6) A mezőgazdasági termelő az anyajuhtartás támogatásra bejelentett állategyed kiesését a kiesés időpontjától számított 15 napon belül köteles bejelenteni az (1) bekezdés b) pontja szerint a számítógépes adatbázisba.

10. Az anyatehéntartás támogatása

15. § (1) Anyatehéntartás támogatására az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki vagy amely

a) a támogatási kérelem benyújtásának napján a tenyészetben lévő olyan anyatehenet tart, amely nem tartozik a 2. melléklet szerinti fajtákhoz, és a Szarvasmarha ENAR rendelet szerinti nyilvántartásban 99-es kódon „egyéb tejhasznú”, 88-as kódon Brown Swiss, 03-as kódon Borzderes vagy 15-ös kódon Kosztromai fajtával bejelentett fajtához vagy olyan állományhoz tartozik, amelyben hústermelés céljából nevelnek borjakat,

b) a kérelmezett állatállományát a támogatási kérelem benyújtásának időpontjától gümőkór-, brucellózis- és leukózismentes tenyészetben tartja,

c) gondoskodik az apaállat-használatról és a támogatásra bejelentett állatállományában központi lajstromszámmal ellátott, az a) pont alapján támogatható fajtájú tenyészbikát vagy mélyhűtött spermát, petesejtet vagy embriót használ, valamint gondoskodik a tárgyév január 1. és a birtokon tartás időszak lejárata között történt ellésekhez tartozó termékenyítések (fedeztetések), szabad és háremszerű pároztatások és embrió-átültetések az Állattenyésztési korm. rendelet 2. § 11. pontja szerinti országos állattenyésztési adatbázisban történő regisztrációjáról,

d) a tenyészetében az igényelt állatok legalább 30%-ának van ellése a tárgyév során, valamint a kérelmezett állattól a birtokon tartás időszaka alatt született borjakat a születésük napjától kezdődően legalább egy hónapon keresztül az anyjukkal azonos tenyészetben tartja, és

e) vállalja, hogy a támogatási kérelemben bejelentett állatokat a támogatási kérelem benyújtását követő naptól számított hat hónapig folyamatosan tenyészetében tartja.

(2) Ha a mezőgazdasági termelő az (1) bekezdés d) pontjában jelölt ellési arányt az igényelt állatok vonatkozásában nem éri el, akkor az egyéb támogatási feltételek teljesítése mellett a meghatározott állatlétszámnak azt kell tekinteni, amelyre a tényleges ellési arány teljesül.

(3) A mezőgazdasági termelő tenyészetében az igényelt állatok esetén az üszők aránya a birtokon tartás időszaka alatt legfeljebb 40% lehet.

(4) Ha a mezőgazdasági termelő által igényelt állatlétszámban az üszők aránya a (3) bekezdésben jelzettnél magasabb, akkor az egyéb támogatási feltételek teljesítése mellett a meghatározott állatlétszámnak azt kell tekinteni, amelyre az előírt üszőarány teljesül.

(5) Az (1) bekezdés d) pontjában és a (3) bekezdésben meghatározott százalékos arány esetén a támogatás alapjául szolgáló állatok létszámának meghatározása során egész számra történő kerekítést kell alkalmazni.

(6) A mezőgazdasági termelőnek az (1) bekezdés c) pontjában hivatkozott regisztrációs kötelezettséget a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (a továbbiakban: NÉBIH) a Termékenyítési Rendszerben erre a célra rendszeresített bizonylaton történő hibátlan bejelentéssel kell teljesítenie.

(7) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti mentességet a hatósági állatorvos vagy a járási főállatorvos igazolja.

(8) A tenyészetben lévő állomány gümőkór-, brucellózis- és leukózismentességére vonatkozó adatokat a tenyészet helye szerint illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal a mezőgazdasági termelő egységes kérelme alapján a Kincstár megkeresésére, a megkereséstől számított hatvan napon belül megküldi a Kincstár részére.

11. A hízottbika-tartás támogatása

16. § (1) A hízottbika-tartás támogatása azon, az a) pont szerinti vágás – kivéve a klinikai tünetek miatt elkülönített vágás – vagy a b) pont szerinti export napján kilenc hónapos vagy annál idősebb hímivarú szarvasmarhák vagy bivalyok után igényelhető, amelyeket a tárgyévet megelőző év április 1. és tárgyév március 31. között

a) vágóhídon levágtak, vagy

b) élő állatként az Európai Unión kívüli harmadik országba exportáltak, vagy másik európai uniós tagállamba szállítottak (a továbbiakban együtt: export) állattartó, mesterséges termékenyítő állomás, rakodó állomás vagy gyűjtő állomás típusú tenyészetből.

(2) A hízottbika-tartás támogatására az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki vagy amely

a) a Szarvasmarha ENAR rendelet szerinti országos nyilvántartás alapján a hímivarú szarvasmarhát a tenyészetéből az (1) bekezdés szerinti módon történő kikerülése előtt közvetlenül legalább két hónapig tartotta,

b) a 13. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően legkésőbb a birtokon tartás időszaka megkezdésének első napjáig gondoskodik a tenyészetében lévő szarvasmarha-állománynak a Szarvasmarha ENAR rendelet szerinti jelöléséről, folyamatos nyilvántartásáról és az adatok bejelentéséről,

c) *  esetében a Szarvasmarha ENAR rendelet szerinti jelentési kötelezettségnek megfelelően, az állat vágóhídon történő levágásának vagy exportálásának igazolása megtörténik,

d) *  gondoskodik az Állattenyésztési korm. rendelet szerinti apaállat-használatról és a hízottbika-tartás támogatásra bejelentett egyedek fogantatása esetében központi lajstromszámmal (a továbbiakban: KPLSZ) ellátott tenyészbika vagy mélyhűtött sperma, petesejt, embrió használata igazolható, és

e) *  legkésőbb tárgyév augusztus 31-ig gondoskodik az állatállományhoz tartozó termékenyítések (fedeztetések), szabad és háremszerű pároztatások és embrió-átültetések az Állattenyésztési korm. rendelet 2. § 11. pontja szerinti országos állattenyésztési adatbázisban történő regisztrációjáról.

(3) A (2) bekezdés d) pontja szerinti KPLSZ meglétét a Kincstár az ENAR adatbázis alapján ellenőrzi.

(4) A nem Magyarországon született egyed vonatkozásában a KPLSZ-szel egyenértékűnek ismerhető el az import egyedekre kiállított külföldi marhalevél, a származási bizonyítvány és minden egyéb dokumentum, ha alkalmas a szakszerű apaállat használat megítélésére.

(5) A Kincstár a (2) bekezdés d) pontja szerinti feltétel teljesülését a nem Magyarországon született egyed vonatkozásában – figyelemmel a (6) bekezdésben foglaltakra is – az adott fajta fenntartásáért felelős tenyésztőszervezet (a továbbiakban: tenyésztőszervezet) bevonásával vizsgálja. A (4) bekezdés szerinti dokumentumokra vonatkozó szakmai állásfoglalás abban az esetben fogadható el, ha az a tárgyév augusztus 31-éig megküldésre kerül a Kincstár részére.

(6) Ha olyan egyed apaállatára vonatkozó, (4) bekezdés szerinti dokumentum tekintetében kell az értékelést elvégezni, amely esetében tenyésztőszervezet nem működik, akkor a Magyar Állattenyésztők Szövetsége által kijelölt tenyésztőszervezet állásfoglalását kell figyelembe venni.

(7) A tenyésztőszervezet az (5) bekezdés szerinti szakmai állásfoglalása alapját képező valamennyi dokumentumot a szakmai állásfoglalás kiállításától számított tíz évig köteles megőrizni.

12. A tejhasznú tehéntartás támogatása

17. § (1) Tejhasznú tehéntartás támogatásra az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki vagy amely

a) nőivarú, tárgyév március 31-éig legalább egyszer ellett tejhasznú tehenet tart, amelynek kora a támogatási kérelem benyújtási évének március 31-én legalább huszonhárom hónap,

b) gondoskodik a tenyészetében lévő állatállományának a Szarvasmarha ENAR rendelet szerinti jelöléséről és nyilvántartásáról, és

c) a kérelmezett állatállományát a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában gümőkór-, brucellózis- és leukózismentes tenyészetben tartja.

(2) A holt ellés az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellésnek minősül abban az esetben, ha a holt ellés tényét állatorvos a Kincstár által rendszeresített nyomtatványon igazolja.

(3) A külföldön történt ellés az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellésnek minősül abban az esetben, ha az ellés tényét állatorvos igazolja.

(4) Támogatás azon (1) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelő tejhasznú tehenek után igényelhető, amelyek a tárgyév március 31-én a mezőgazdasági termelő tenyészetében találhatóak, de nem a tárgyév március 31-én kerültek a mezőgazdasági termelő tenyészetébe, és

a) hivatalos tejtermelés-ellenőrzés alatt állnak, vagy

b) amelyek az ENAR-nyilvántartásban szerepelnek.

(5) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti mentességet a hatósági állatorvos vagy a járási főállatorvos igazolja.

(6) A tenyészetben lévő állomány gümőkór-, brucellózis- és leukózismentességére vonatkozó adatokat a tenyészet helye szerint illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi hatáskörében eljáró vármegyei kormányhivatal a mezőgazdasági termelő egységes kérelme alapján a Kincstár megkeresésére, a megkereséstől számított hatvan napon belül megküldi a Kincstár részére.

III. FEJEZET

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATBAN ALKALMAZANDÓ TERMELÉSHEZ KÖTÖTT KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK

13. Közös szabályok

18. § (1) Termeléshez kötött közvetlen támogatás az alábbi támogatási jogcímekre vehető igénybe:

a) rizstermesztés támogatása,

b) cukorrépa termesztés támogatása,

c) zöldségnövény termesztés támogatása,

d) ipari zöldségnövény termesztés támogatása,

e) extenzív gyümölcstermesztés támogatása,

f) intenzív gyümölcstermesztés támogatása,

g) szemes fehérjetakarmány-növény termesztés támogatása,

h) szálas fehérjetakarmány-növény termesztés támogatása és

i) ipari olajnövény termesztés támogatása.

(2) Az (1) bekezdés szerinti termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének feltétele, hogy

a) a mezőgazdasági termelő a támogatás alapjául szolgáló terület vonatkozásában tárgyévi alapszintű-jövedelemtámogatási kérelmet nyújtott be a Kincstárhoz,

b) a támogatásra bejelentett tábla jóváhagyott táblának minősül,

c) az (1) bekezdés a), b), d), g), h) és i) pontja szerinti támogatási jogcímek esetén a támogatható terület nagysága eléri az egy hektárt,

d) az (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatási jogcímre vonatkozóan a 3. mellékletben nevesített, az (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti támogatási jogcímre vonatkozóan a 4. mellékletben nevesített kultúránként a támogatható terület nagysága eléri a 0,3 hektárt, valamint az alapszintű-jövedelemtámogatási kérelem alapján jóváhagyott terület eléri az egy hektárt, és

e) az (1) bekezdés b), e) és f) pontja szerinti támogatási jogcímeket kivéve a mezőgazdasági termelő a gazdálkodási napló vonatkozó adatait az Egységes kérelem rendelet szerinti követelményeknek megfelelően vezeti.

(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatási jogcímek esetében, ha a támogatható terület (2) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott nagysága több bejelentett tábla alapján kerül meghatározásra, akkor a táblák támogatható területének el kell érnie a 0,25 hektárt.

(4) Az (1) bekezdés szerinti támogatási jogcímek esetében a támogatási kérelmet ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton, az Egységes kérelem rendeletben foglaltaknak megfelelően, az egységes kérelem részeként kell benyújtani.

19. § (1) A mezőgazdasági termelő minősített szaporítóanyag felhasználását

a) saját beszerzés esetén

aa) saját névre szóló érvényes, fajra, fajtára, mennyiségre és a tételazonosítóra vonatkozó adatot tartalmazó számlával vagy

ab) ha a számla nem tartalmazza az aa) alpont szerinti adatokat, akkor a saját nevére szóló érvényes számlával és a (2) bekezdés szerinti dokumentumok valamelyikével, amely dokumentum tartalmazza a hiányzó adatot,

b) saját előállítás esetén a minősített szaporítóanyag minősítését igazoló bizonyítvánnyal,

c) termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által történő beszerzés esetén

ca) a termeltetővel, őstermelők családi gazdaságával, termelői integrációs szervezettel, termelői csoporttal vagy termelői szervezettel kötött szerződéssel,

cb) a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által a mezőgazdasági termelő részére átadott minősített szaporítóanyag mennyiségét, valamint a származás megjelölését tartalmazó, a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által kiállított dokumentummal, és

cc) a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet nevére szóló érvényes, a fajra, fajtára, mennyiségre és a tételazonosítóra vonatkozó adatot tartalmazó számla másolatával (amelyen a feltüntetett vételár kitakarható) vagy

cd) a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet nevére szóló érvényes számla másolatával – amelyen a feltüntetett vételár kitakarható – és az (5) bekezdés szerinti dokumentumok valamelyikével, amely dokumentum tartalmazza a hiányzó adatot,

d) termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet előállítása esetén

da) a minősített szaporítóanyag minősítését igazoló bizonyítvány másolatával,

db) a termeltetővel, őstermelők családi gazdaságával, termelői integrációs szervezettel, termelői csoporttal vagy termelői szervezettel kötött szerződéssel, és

dc) *  a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által a mezőgazdasági termelő részére átadott minősített szaporítóanyag mennyiségét, valamint a származás megjelölését tartalmazó, a termeltető, az őstermelők családi gazdasága, a termelői integrációs szervezet, a termelői csoport vagy termelői szervezet által kiállított dokumentummal

igazolja.

(2) Az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti számlához vagy a c) pont cd) alpontja szerinti számla másolatához csatolni kell

a) a minősített szaporítóanyag címkéjét,

b) a vetőmagtétel azonosító adatait tartalmazó csomagolást,

c) a vetőmagtétel azonosító adatait tartalmazó szállítólevelet és palánta kísérő okmányt,

d) a vetőmagtétel azonosító adatait tartalmazó minőségi bizonyítványt vagy

e) a számla kiállítója által kiállított olyan cégszerűen aláírt dokumentumot, amely tartalmazza a számla számát, kiállításának dátumát, az eladó és a vevő azonosításához szükséges adatokat, valamint a számlán szereplő tételekhez kapcsolódóan a fajra, a fajtára, a mennyiségre és a tételazonosítóra vonatkozó adatokat.

(3) A 18. § (1) bekezdés a), b), c), d), g), h) és i) pontja szerinti támogatás igénybevételének feltétele az (1) és (2) bekezdésben meghatározott dokumentumok megléte. Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak teljesülését a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében jogosult vizsgálni.

(4) Édeskömény, citromfű, bazsalikom, kerti kakukkfű, orvosi zsálya, majoranna és közönséges szurokfű termesztése esetén a minősített szaporítóanyag felhasználása az 1. § 10. pont d) alpontjában meghatározott vizsgálati jegyzőkönyvvel igazolható. A minősítési eljárást és a vizsgálati jegyzőkönyv kiállítását a termelő, a termeltető, az őstermelők családi gazdasága, a termelői integrációs szervezet, a termelői csoport vagy a termelői szervezet kérelmezheti.

(5) Legfeljebb a vetést, illetve telepítést megelőző két évben kiállított – az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja vagy a c) pont cd) alpontja szerinti – dokumentum fogadható el igazolásként.

(6) Az (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában foglaltaktól eltérően a számlán nem kell feltüntetni

a) a 3. melléklet szerinti fajtával nem rendelkező fajok esetében a fajtára vonatkozó adatot, valamint

b) a palánták esetében a tételazonosítót.

(7) Ha a szaporítóanyagról kiállított számla dátuma későbbi, mint az igényelt növény vetésének dátuma, a mezőgazdasági termelő a szállító által kiállított egyéb, hiteles dokumentummal köteles igazolni, hogy a vetés vagy telepítés időpontjában a szaporítóanyag, amelyről a számla kiállításra került, már rendelkezésre állt.

20. § (1) Ha a mezőgazdasági termelő által megadott adatok alapján nem állapítható meg a minősített szaporítóanyag 3. és 5–10. melléklet szerinti mennyiségben történő felhasználása, akkor a Kincstár a mezőgazdasági termelő által benyújtott vagy a helyszíni ellenőrzés során bemutatott dokumentumok alapján dönt.

(2) Ha a 19. § (1) bekezdése szerinti dokumentumok valamelyike nem magyar nyelvű, akkor a 13. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(3) A 18. § (1) bekezdés a), b), c), d) és i) pontja szerinti támogatási jogcímek vonatkozásában, ha a 19. § (1) bekezdése szerinti számla, vetőmagcímke, csomagolás, szállítólevél, a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által kiállított dokumentum vagy minősítő bizonyítvány másolatában csak a felhasznált vetőmag tömege szerepel, a felhasznált vetőmagszám megállapításához a 3. és 5–8. melléklet szerinti átváltási tényezőt kell alkalmazni.

(4) Ha a 18. § (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatási jogcím esetében a csemegehagyma, a vöröshagyma, a lilahagyma vagy a fokhagyma esetében a 19. § (1) bekezdése szerinti számla, vetőmagcímke, csomagolás, szállítólevél, a számla kiállítója, a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által kiállított dokumentum vagy minősítő bizonyítvány másolatában csak a felhasznált dughagyma vagy vetőgerezd tömege szerepel, akkor a csemegehagyma, vöröshagyma, lilahagyma esetében 2,0 gr/dughagyma, a fokhagyma esetében 2,0 gr/vetőgerezd átváltási tényezőt kell alkalmazni.

(5) A 19. § (1)–(4) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni a tárkony, rozmaring, torma- és spárgadugvány, a mentatősarj, valamint a mezeiborsó-szaporítóanyag felhasználásának igazolása esetén.

(6) A 18. § (1) bekezdése szerinti támogatási jogcímek vonatkozásában az az egy növénykultúra támogatható, amely esetében az adott terület hasznosítása megegyezik azzal a növénykultúrával, amely után a mezőgazdasági termelő az egységes kérelemben a 18. § (1) bekezdése szerinti támogatást igényli.

(7) A mezőgazdasági termelő adott tárgyévben egyidejűleg egy tábla vonatkozásában több típusú termeléshez kötött közvetlen támogatást nem igényelhet.

(8) Adott terület vonatkozásában a mezőgazdasági termelő támogatási jogosultsága nem állapítható meg, ha a 18. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott gazdálkodási naplóban rögzített adatai nem támasztják alá az adott támogatás igénybevételére vonatkozó feltételek teljesülését.

(9) Ha a mezőgazdasági termelő az adott támogatás igénybevételéhez szükséges minimális minősített szaporítóanyagnál kisebb mennyiség felhasználását a 19. § (1)–(3) bekezdése, tárkony, rozmaring, torma- és spárgadugvány vagy mentatősarj termesztése esetén a 23. § (1) bekezdés c) pontja, mezei borsó termesztése esetén a 28. § (1) bekezdés d) pontja szerint igazolja, akkor az egyéb feltételek teljesülése esetén, az adott támogatási jogcím vonatkozásában igényelt terület azon részére állapítható meg támogatás, amelyen az előírt mennyiségű minősített szaporítóanyag felhasználása igazolt.

(10) Azon mezőgazdasági tábla vonatkozásában, amelyre intenzív gyümölcstermesztés támogatás került igénylésre, nem állapítható meg extenzív gyümölcstermesztés támogatás.

14. A rizstermesztés támogatása

21. § (1) A rizstermesztés támogatása azon területek után vehető igénybe, amelyen a mezőgazdasági termelő

a) 1006 10 KN kód alá tartozó rizst termeszt,

b) a rizst legkésőbb tárgyév május 31-éig elveti,

c) az állományt rendes növekedési feltételek mellett legalább a virágzás kezdetéig megőrzi,

d) 2,5 t/ha minimális hozamot igazoltan elér, és

e) az alábbi feltételek közül legalább egyet teljesít:

ea) legalább az 5. melléklet szerinti hektáronkénti minimális mennyiségű minősített szaporítóanyagot az általa a rizstermesztés termeléshez kötött közvetlen támogatás igénylése céljára bejelentett teljes terület vonatkozásában használ, és a minősített szaporítóanyag beszerzését a 19. § (1) bekezdése szerint igazolja, vagy

eb) a termeléshez kötött közvetlen támogatás igénylése céljára bejelentett teljes terület vonatkozásában tárgyévben legalább a d) pontban rögzített hozam mértékéig, az egységes kérelem beadásáig megkötött, jégeső és viharkár elleni érvényes, díjrendezett biztosítással rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti minimális hozam meglétét – a gazdálkodási naplóban rögzített adatok mellett – a mezőgazdasági termelő az általa rizs termesztésének támogatására jogosult területen termelt rizs

a) betárolása esetén a 11. melléklet szerinti tárolási naplóval vagy a tárolást és a betárolt mennyiséget igazoló egyéb dokumentummal vagy

b) a betakarítást követő két héten belüli értékesítése esetén számlával vagy felvásárlási jeggyel

igazolja.

(3) A támogatási kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelőnek az igénylést követő év február 1-jéig a Kincstár részére ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton meg kell küldenie az (1) bekezdés eb) alpont szerinti biztosításra vonatkozó igazoló dokumentumot.

(4) A támogatási kérelemhez kapcsolódóan a (3) bekezdés szerinti dokumentumok benyújtásának elmulasztása esetén a Kincstár – ötnapos határidő tűzése mellett – felszólítja a mezőgazdasági termelőt azok hiánytalan benyújtására.

15. A cukorrépa termesztés támogatása

22. § (1) A cukorrépa termesztés támogatásának igénybevételére az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki vagy amely

a) cukorrépát termel,

b) legalább a 6. melléklet szerinti hektáronkénti minimális mennyiségű minősített szaporítóanyagot az általa a cukorrépa termesztés támogatás igénylése céljára bejelentett teljes terület vonatkozásában használ, és a minősített szaporítóanyag beszerzését a 19. § (1) bekezdése szerint igazolja, és

c) a tárgyévben a cukorrépa megtermelésére a cukorrépa feldolgozóval – közvetlenül vagy cukorrépa integrátoron keresztül – kötött cukorrépa szállítási szerződés másolatát az egységes kérelméhez csatolva benyújtja.

(2) A támogatási kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelőnek az igénylést követő év február 1-jéig a Kincstár részére ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton meg kell küldenie

a) a cukorrépa feldolgozó által kiállított, a cukorrépa átvételéről szóló bizonylat másolatát, ha közvetlenül termelt cukorrépát, vagy

b) a cukorrépa integrátor által kiállított, a cukorrépa átvételéről és a cukorrépa feldolgozónak történő továbbításáról szóló igazolás másolatát, ha cukorrépa integrátoron keresztül termelt cukorrépát.

(3) A támogatási kérelemhez kapcsolódóan a (2) bekezdés szerinti dokumentum benyújtásának elmulasztása esetén a Kincstár – ötnapos határidő tűzése mellett – felszólítja a mezőgazdasági termelőt azok hiánytalan benyújtására.

16. A zöldségnövény termesztés támogatása

23. § (1) A zöldségnövény termesztés támogatás igénybevételére az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki vagy amely

a) a 3. melléklet szerinti zöldségnövényt szántóföldi vagy termesztőberendezés alatti technológiával termeszti, azzal, hogy

aa) a virágzás kezdetéig megőrzi a 3. mellékletben megjelölt, a virágzás kezdetéig megőrzendő egyes zöldségnövényeket, vagy

ab) a 3. melléklet szerinti, a virágzás kezdetéig nem megőrzendő zöldségnövényeket a támogatási kérelem benyújtása – vagy a támogatásra jogosult növény módosítása esetén a támogatási kérelem módosítása – után legalább további két hétig a területen tartja,

b) a tárgyévi igénylés vonatkozásában megvalósuló telepítés vagy vetés esetén legalább a 3. mellékletben meghatározott, hektáronkénti minimális mennyiségű minősített szaporítóanyagot az általa a zöldségnövény termesztés termeléshez kötött közvetlen támogatás igénylése céljára bejelentett teljes terület vonatkozásában használ, és a minősített szaporítóanyag beszerzését a 19. § (1) bekezdése szerint igazolja, valamint

c) torma, spárga, menta, tárkony, rozmaring saját állományról való vegetatív szaporítással történő termesztése esetén, a termeléshez kötött közvetlen támogatás igénylése céljára bejelentett teljes terület vonatkozásában a 3. melléklet szerinti, hektáronkénti minimális dugvány vagy tősarj felhasználásáról nyilatkozik, és a ténylegesen felhasznált mennyiséget a gazdálkodási naplóban rögzíti.

(2) Termesztőberendezés alatti technológiával termesztett növények esetében a termesztőberendezés által lefedett teljes területet kell számításba venni a támogatható terület – 18. § (3) bekezdése szerinti – meghatározásánál.

(3) Ugyanazon minősített szaporítóanyag felhasználása

a) a vetőmagcélra termesztett vöröshagyma, lilahagyma, fokhagyma, póréhagyma, petrezselyem, pasztinák, sárgarépa, feketegyökér esetében a vetés vagy telepítés évét követő évig;

b) rebarbara, édeskömény, közönséges szurokfű, menta, tárkony, orvosi zsálya és citromfű esetében a vetés vagy telepítés évét követő hét évig;

c) spárga, rozmaring és kerti kakukkfű esetében a vetés vagy telepítés évét követő tizenegy évig

igazolható.

17. Az ipari zöldségnövény termesztés támogatása

24. § Az ipari zöldségnövény termesztés támogatásának igénybevételére az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki vagy amely

a) a 7. melléklet szerinti növényt termeszt,

b) legalább a 7. melléklet szerinti hektáronkénti minimális mennyiségű szaporítóanyagot az általa az ipari zöldségnövény termesztés termeléshez kötött közvetlen támogatás igénylése céljára bejelentett teljes terület vonatkozásában használ, valamint a szaporítóanyag beszerzését a 19. § (1) bekezdése szerint igazolja, és

c) a növényállományt rendes növekedési feltételek mellett legalább a virágzás kezdetéig megőrzi.

18. Az ipari olajnövény termesztés támogatása

25. § Az ipari olajnövény termesztés támogatásának igénybevételére az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki vagy amely

a) a 8. melléklet szerinti növényt termeszt,

b) legalább a 8. melléklet szerinti, hektáronkénti minimális mennyiségű minősített szaporítóanyagot az általa az ipari olajnövény termesztés termeléshez kötött közvetlen támogatás igénylése céljára bejelentett teljes terület vonatkozásában használ, a szaporítóanyag beszerzését a 19. § (1) bekezdése szerint igazolja, és

c) a növényállományt rendes növekedési feltételek mellett legalább a virágzás kezdetéig megőrzi.

19. Az extenzív gyümölcstermesztés támogatása

26. § (1) Az extenzív gyümölcstermesztés támogatás igénybevételére az a mezőgazdasági termelő jogosult,

a) aki vagy amely a 4. melléklet szerinti telepített növényt termeszt,

b) akinek vagy amelynek a támogatási kérelemmel érintett homogén ültetvénye eléri a 4. melléklet C oszlopában meghatározott telepítéskori, hektáronkénti minimális tőszámot,

c) aki vagy amely az egységes kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napján az alábbi feltételek közül bármely kettőt teljesíti:

ca) a telepített ültetvény a 4. melléklet szerinti maximális életkort nem haladja meg,

cb) fix, telepített öntözés megléte,

cc) telepített ültetvény esetében legalább 85%-os tőszámbeállottság, és

d) aki vagy amely a b) és c) pontban foglalt feltételek teljesítéséről nyilatkozik.

(2) A földművelésügyi igazgatási hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal a mezőgazdasági termelő, vagy a mezőgazdasági termelő egységes kérelme alapján a Kincstár legkésőbb tárgyév június 30-áig megküldött megkeresésére, a megkereséstől számított hatvan napon belül az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglaltakról hatósági bizonyítványt állít ki, amelyet egyidejűleg megküld a mezőgazdasági termelő és a Kincstár részére.

(3) A (2) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány tartalmazza

a) a terület azonosító adatait a tárgyévi egységes kérelemben meghatározottak szerint, blokkazonosító, tábla sorszám, helyrajzi szám, területnagyság megadásával,

b) az ültetvény fajának, tőszámának (db/ha) meghatározását,

c) az ültetvény korát,

d) a tőszámbeállottság mértékét, valamint e) a fix, telepített öntözés meglétét.

(4) A földművelésügyi igazgatási hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott feltételek fennállását igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása során megkereséssel fordulhat a mezőgazdasági termelőhöz, a Kincstárhoz, az ingatlanügyi hatóságként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalhoz, valamint a NÉBIH-hez, továbbá figyelembe veszi

a) a (3) bekezdés szerinti adatok megállapítása érdekében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 14. §-ában meghatározott adatokat;

b) az ültetvényről készített egy éven belüli ápolási jegyzőkönyvet, a telepítés évében a származási dokumentációt, valamint a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben tárolt adatokat;

c) az (1) bekezdés c) pont cb) alpontjában meghatározott feltétel vonatkozásában a támogatás évére érvényes vízjogi üzemeltetési engedélyt, a létesítményre vonatkozó vízjogi létesítési engedélyt vagy a műszaki átadás dokumentációját;

d) a kötelezően elvégzendő – a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara falugazdász-hálózatának bevonásával is teljesíthető – helyszíni szemle adatait, ha

da) a szükséges adatok nem állnak a földművelésügyi igazgatási hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal rendelkezésére, vagy

db) a hatósági bizonyítvány kiállítását megelőző egy éven belül az adott táblán nem folytattak le hatósági helyszíni szemlét.

(5) A hektáronkénti minimális tőszám meghatározásánál a telepítési engedélyben vagy telepítési bejelentésben meghatározott tőszámot kell figyelembe venni. Ha ez az adat nem áll rendelkezésre, akkor a (2) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány kiállításakor a területen meghatározó térállás szerint számított tőszámot kell figyelembe venni.

(6) A Kincstár az (1) bekezdés szerinti feltételek teljesítéséről

a) a (2) bekezdés szerinti hatósági bizonyítványban rögzített adatok alapján dönt, ha az általa lefolytatott ellenőrzések alapján a megállapított hasznosítás megegyezik a mezőgazdasági termelő által bejelentett hasznosítással, vagy

b) az általa lefolytatott helyszíni ellenőrzés eredménye alapján dönt, ha az általa lefolytatott ellenőrzések alapján a megállapított hasznosítás eltér a mezőgazdasági termelő által bejelentett hasznosítástól.

20. Az intenzív gyümölcstermesztés támogatása

27. § (1) Intenzív gyümölcstermesztés támogatása igénybevételére az a mezőgazdasági termelő jogosult,

a) aki vagy amely teljesíti a 26. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti feltételeket,

b) akinek, vagy amelynek támogatási kérelemmel érintett homogén ültetvénye eléri a 4. melléklet D oszlopában meghatározott telepítéskori, hektáronkénti minimális tőszámot és

c) aki vagy amely a b) pontban és a 26. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek teljesítéséről nyilatkozik.

(2) A 26. § az intenzív gyümölcstermesztés támogatása igénybevételére azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy a 26. § (1) bekezdés b) pontja helyett e § (1) bekezdés b) pontját kell érteni.

21. A szemes fehérjetakarmány-növény termesztés támogatása

28. § (1) A szemes fehérjetakarmány-növény termesztés támogatása igénybevételére az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki vagy amely

a) a 9. melléklet szerinti növényt termeszt,

b) szója, lóbab, édes csillagfürt termesztése esetén 1 t/ha, szárazborsó, csicseriborsó, takarmányborsó, mezei borsó termesztése esetén 2 t/ha minimális hozamot igazoltan elér, és

c) legalább a 9. melléklet szerinti hektáronkénti minimális mennyiségű minősített szaporítóanyagot az általa a szemes fehérjetakarmány-növény termesztés termeléshez kötött közvetlen támogatás igénylése céljára bejelentett teljes terület vonatkozásában használ, a minősített szaporítóanyag beszerzését a 19. § (1) bekezdése szerint igazolja, illetve

d) mezei borsó termesztése esetén a termeléshez kötött közvetlen támogatás igénylése céljára bejelentett teljes terület vonatkozásában a 9. melléklet szerinti, hektáronkénti minimális mennyiségű minősített szaporítóanyag felhasználásáról nyilatkozik, a felhasznált mennyiséget a gazdálkodási naplóban rögzíti.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti minimális hozam meglétét – a gazdálkodási napló mellett – a mezőgazdasági termelő az általa a szemes fehérjetakarmány-növény termesztésének támogatására jogosult területen termelt szemes fehérjetakarmány-növények

a) betárolása esetén a 11. melléklet szerinti tárolási naplóval vagy a tárolást és a betárolt mennyiséget igazoló egyéb dokumentummal, illetve

b) a betakarítást követő két héten belüli értékesítés esetén számlával vagy felvásárlási jeggyel

igazolja.

22. A szálas fehérjetakarmány-növény termesztés támogatása

29. § (1) A szálas fehérjetakarmány-növény termesztés támogatása igénybevételére az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki vagy amely

a) a 10. melléklet szerinti növényt termeszt,

b) az igénylés évét megelőző évben megvalósult őszi, illetve a tárgyévben megvalósult tavaszi telepítés vagy felülvetés esetén a 10. melléklet szerinti tömegű hektáronkénti minimális minősített szaporítóanyagot, vagy a minimális csíraszámot biztosító mennyiségű szaporítóanyagot az általa a szálas fehérjetakarmány-növény termesztés termeléshez kötött közvetlen támogatás igénylése céljára bejelentett teljes terület vonatkozásában használ, és a minősített szaporítóanyag beszerzését a 19. § (1) bekezdése szerint igazolja, és

c) a többéves művelésre alkalmas kultúra a támogatási kérelemében bejelentett tábla legalább 80%-án összefüggő állományként jelen van.

(2) A szálas fehérjetakarmány-növény termesztés támogatás igénybevételének további feltétele, hogy

a) a fehérjetakarmány-növény állományban a 10. mellékletben önállóan – nem keverék formájában – nevesített fajok keveréken belüli vetőmag aránya meghaladja az 50%-ot,

b) a mezőgazdasági termelő

ba) az igénylés évét megelőző évben megvalósult őszi vagy a tárgyévben megvalósult tavaszi telepítés vagy felülvetés esetén a két- vagy többéves művelésre alkalmas kultúrák vonatkozásában a támogatásigénylés első évében augusztus 1-jéig egyszeri vagy

bb) ha az állomány már többévesnek minősül, illetve a támogatás igénylésének a további éveiben tárgyév július 1-jéig legalább kétszeri

kaszálást végezzen, és

c) ha a Legány-féle keverék, a Borsós napraforgó-csalamádé, a Borsós kukoricacsalamádé és a Rozsos szöszösbükköny termesztése tekintetében a 10. melléklet szerinti minimum értékeknél valamely komponense magasabb mennyiséget tartalmaz, abban az esetben is biztosítani kell, hogy a fehérjenövény komponens aránya ne csökkenjen 50% alá.

(3) A 10. melléklet szerinti keverék (a továbbiakban: keverék) esetében a telepítés évét követő évben támogatható a keverék összetevőjéből fennmaradó növénykultúra. Támasztónövény alkalmazása esetében keverékként kell igényelni a növénykultúrát, és a keverékekben felhasznált támasztónövények szaporítóanyag beszerzését a mezőgazdasági termelő a 19. § (1) bekezdése szerint igazolja. A keverék fűfélét nem tartalmazhat.

(4) A szálas fehérjenövény termesztés támogatására bejelentett tábla teljes területének felülvetése új telepítésnek minősül.

(5) Ha a mezőgazdasági termelő olyan tábla után nyújt be szálas fehérjetakarmány-növény termesztésre vonatkozó támogatási kérelmet, amelyen azonos kultúrához tartozó növény szaporítóanyagával tárgyévben felülvetés valósul meg, akkor a támogatási kérelemben a felülvetéssel érintett teljes terület tényleges vagy várható nagyságát számszerűen meg kell jelölnie.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23. Hatálybalépés

30. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

24. Az Európai Unió jogának való megfelelés

31. § Ez a rendelet

a) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

c) az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer, valamint a feltételességhez kapcsolódó közigazgatási szankciók alkalmazása és kiszámítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2022. május 4-i (EU) 2022/1172 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

d) az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2022. május 31-i (EU) 2022/1173 bizottsági végrehajtási rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

32. § *  E rendeletnek a Közös Agrárpolitika pénzügyi alapjaiból nyújtott támogatások felhasználását szabályozó miniszteri rendeletek módosításáról szóló 26/2023. (VI. 30.) AM rendelettel [a továbbiakban: 26/2023. (VI. 30.) AM rendelet] megállapított 8. § (3) bekezdését, 16. § (2) bekezdés c)–e) pontját és 19. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontját a 26/2023. (VI. 30.) AM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

1. melléklet a 17/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

Az egyes termeléshez kötött közvetlen támogatási jogcímekre vonatkozó

2023–2027. évi támogatási keretösszegek és fajlagos minimum és maximum értékek (euró)

A B C D E F G
1. 2023–2026. év 2027. év
2. Támogatási jogcím megnevezése Keretösszeg, euró Fajlagos minimum, euró Fajlagos maximum, euró Keretösszeg, euró Fajlagos minimum, euró Fajlagos maximum, euró
3. Anyatehéntartás 34 631 327,25 111,96 174,94 31 953 864,15 103,30 161,41
4. Hízottbika 5 061 180,70 40,76 65,22 4 670 068,30 37,61 60,18
5. Tejhasznú tehéntartás 68 274 257,17 237,74 396,24 62 993 066,01 219,35 365,59
6. Anyajuhtartás 21 767 730,60 24,16 35,53 20 082 684,60 22,29 32,78
7. Cukorrépa termesztés 7 915 693,20 424,52 881,70 7 303 512,00 391,69 813,51
8. Rizstermesztés 1 979 171,48 582,75 874,13 1 825 905,51 537,62 806,44
9. Ipari zöldségnövény termesztés 15 619 889,00 260,44 390,66 14 411 752,60 240,30 360,44
10. Zöldségnövény termesztés 6 455 314,80 180,92 289,48 5 956 508,40 166,94 267,11
11. Ipari olajnövény termesztés 740 499,63 76,71 142,47 683 470,55 70,81 131,50
12. Extenzív gyümölcstermesztés 6 063 331,33 143,54 191,39 5 594 201,55 132,44 176,58
13. Intenzív gyümölcstermesztés 6 653 919,68 280,11 429,50 6 139 037,28 258,44 396,27
14. Szemes fehérjetakarmány-növény termesztés 15 962 772,76 163,01 302,73 14 728 908,76 150,41 279,33
15. Szálas fehérjetakarmány-növény termesztés 10 985 262,30 44,92 77 10 134 448,00 41,44 71,04

2. melléklet a 17/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

A húshasznúnak nem minősülő szarvasmarhafajták jegyzéke

A
1. Megnevezés
2. Angler Rotvieh (Angeln)
3. Armoricaine
4. Ayrshire
5. Black and White Friesian
6. Bretonne pie noire
7. British Friesian
8. Črno-bela
9. Czarno-biała
10. Czerwono-biała
11. Deutsche Schwarzbunte
12. Dutch Black and White
13. Estonian Holstein
14. Estonian Native
15. Estonian Red
16. Française frisonne pie noire (FFPN)
17. Fries-Hollands (FH)
18. Friesian-Holstein
19. Frisona española
20. Frisona Italiana
21. German Red and White
22. German Red
23. Groninger Blaarkop
24. Guernsey
25. Holstein Black and White
26. Holstein
27. Itäsuomenkarja
28. Jersey
29. Länsisuomenkarja
30. Lithuanian Red
31. Magyar Holstein-Friz
32. Malkeborthorn
33. Pohjoissuomenkarja
34. Red and White Friesian
35. Red Holstein
36. Reggiana
37. Rød dansk mælkerace (RMD)
38. Schwarzbunte Milchrasse (SMR)
39. Sortbroget dansk mælkerace (SDM)
40. Valdostana Nera
41. Zwartbonten van België / pie noire de Belgique

3. melléklet a 17/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

A zöldségnövények jegyzéke, valamint minimális hektáronkénti vetőmag, palánta, hagyma, tősarj és dugvány értékei

A B C D E F G H I J K
1. Szántóföldi termesztés esetén Hajtatás esetén

2.

Megnevezés magyarul

Megnevezés latinul


Minimum vetőmag db/hektár


Ezermag-
tömeg
gramm

Minimum
hagyma,
fokhagyma-
gerezd db/hektár

Minimum
dugvány,
vagy
tősarj
db/hektár


Minimum
palánta
db/hektár


Minimum
gumó
kg/hektár


Minimum
palánta
db/hektár
A fajta
feltüntetése
a szaporító-
anyag
igazoláson
szükséges
(igen/nem)

A növény
megőrzése
a virágzás
kezdetéig
(igen/nem)
3. Görögdinnye, tökre oltott görögdinnye Citrullus lanatus 2 500 45 2 300 igen igen
4. Sárgadinnye, tökre oltott sárgadinnye Cucumis melo 2 500 30 2 300 igen igen
5. Karfiol Brassica oleracea convar. botrytis 35 000 4 30 000 igen nem
6. Brokkoli Brassica cretica convar. botrytis provar. italica 35 000 4 30 000 igen nem
7. Bimbóskel Brassica oleracea convar. gemmifera 35 000 4 30 000 igen nem
8. Fejes káposzta Brassica oleracea convar. capitata provar. capitata 30 000 4 27 000 igen nem
9. Kelkáposzta Brassica oleracea convar. bullata 30 000 4 27 000 igen nem
10. Vöröskáposzta Brassica oleracea convar. capitata var. rubra 30 000 4 27 000 igen nem
11. Karalábé Brassica oleracea convar. acephala var. gongylodes 50 000 4 45 000 igen nem
12. Kínai kel Brassica pekinensis 56 500 4 50 000 igen nem
13. Zeller Apium graveolens 72 000 0,8 60 000 igen nem
14. Póréhagyma Allium porrum 350 000 4 260 000 igen nem
15. Fokhagyma
(tavaszi és őszi vetésű)
Allium sativum 200 000 igen nem
16. Csemegehagyma, lilahagyma, vöröshagyma (tavaszi és őszi vetésű) Allium cepa (Allium Fitulosum) 800 000 4 600 000 igen nem
17. Metélőhagyma Allium schoenoprasum 1 000 000 2 igen nem
18. Fejessaláta Lactuca sativa 56 500 1 50 000 40 000 igen nem
19. Endívia Cichorium endivia 56 500 2 50 000 40 000 igen nem
20. Spárga Asparagus officinalis 17 000 20 15 000 igen nem
21. Petrezselyem Petroselinum crispum 800 000 1,5 igen nem
22. Rebarbara Rheum rhabarbarum 12 000 10 10 000 igen nem
23. Édeskömény Foeniculum vulgare 250 000 7 nem nem
24. Paradicsom Lycopersicon esculentum 34 000 1,8 30 000 20 000 igen igen
25. Uborka Cucumis sativus 30 000 30 27 000 11 000 igen igen
26. Padlizsán (tojásgyümölcs) Solanum melongena 30 000 4 27 000 22 000 igen igen
27. Főzőtök, spárgatök Cucurbita pepo var. Fastigata 5 500 150 5 000 igen igen
28. Sütőtök Cucurbita maxima var. maxima 5 500 340 5 000 igen igen
29. Káposztatök Cucurbita pepo var. Fastigata 5 500 200 5 000 igen igen
30. Csillagtök/patiszon Cucurbita pepo convar. patissoniana 15 000 100 8 000 igen igen
31. Cukkini Cucurbita pepo convar. giromontiina 30 000 120 25 000 igen igen
32. Paprika Capsicum annuum 48 000 11 44 000 22 000 igen igen
33. Fűszerpaprika Capsicum annuum var. longum 50 000 8 44 000 igen igen
34. Sárgarépa Daucus carota subsp. sativus 800 000 1,5 igen nem
35. Cékla Beta vulgaris var. conditiva 500 000 14 igen nem
36. Feketegyökér Scorzonera hispanica 800 000 14 igen nem
37. Retek Raphanus sativus var. sativus 200 000 10 igen nem
38. Torma Armoracia rusticana 25 000 igen nem
39. Pasztinák Pastinaca sativa 800 000 4 igen nem
40. Borsmustár (rukkola) Eruca sativa 1 875 000 0,8 850 000 igen nem
41. Menta Mentha piperita 55 000 nem nem
42. Citromfű Melissa officinalis 80 000 0,6 55 000 nem nem
43. Bazsalikom Ocimum basilicum 80 000 1,5 55 000 nem nem
44. Kerti kakukkfű Thymus vulgaris 80 000 0,25 55 000 nem nem
45. Orvosi zsálya Salvia officinalis 70 000 7,5 45 000 nem nem
46. Rozmaring Rozmarinus officinalis 70 000 0,9 30 000 30 000 nem nem
47. Tárkony Artemisia dracunculus 55 000 nem nem
48. Majoranna Origanum majorana 80 000 0,2 55 000 nem nem
49. Közönséges szurokfű Origanum vulgare 65 000 0,1 45 000 nem nem
50. Sóska Rumex rugosus 2 000 000 igen nem
51. Spenót Spinacia oleracea 850 000 igen nem
52. Szárazbab1 Phaseolus vulgaris 250 000 igen igen
53. Zöldbab, futóbab Phaseolus vulgaris 250 000 igen igen
54. Pattogatni való kukorica Zea mays convar. mikrosperma 60 000 igen igen
55. Csicsóka Helianthus tuberosus 500 igen igen

Megjegyzés: 1 A vetőmag-minősítésnél a zöldbabra vonatkozó szaporítóanyag-előírásoknak kell megfelelni.

4. melléklet a 17/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

A gyümölcsök jegyzéke, valamint minimális hektáronkénti tőszámának és az ültetvény maximális életkorának értéke

A B C D E

1.

Megnevezés magyarul

Megnevezés latinul
Extenzív
ültetvény
minimum
tő/hektár
Intenzív
ültetvény
minimum
tő/hektár

Maximális életkor
2. Földieper (szamóca) Fragaria × ananassa 40 000 2 év
3. Ribiszke Ribes rubrum 3 000 4 700 10 év
4. Egyéb ribiszke Ribes nigrum 3 000 4 700 10 év
5. Málna Rubus idaeus 5 000 9 000 10 év
6. Piszke, Piszke törzses oltvány Ribes uva-crispa 3 000 4 700 10 év
7. Szeder Rubus idaeus 1 500 10 év
8. Tüske nélküli szeder Rubus rusticanus var. inermis 1 500 10 év
9. Homoktövis Hippophae (Elaegnus) rhamnoides 800 990 15 év
10. Fekete bodza Sambucus nigra 500 600 15 év
11. Alma Malus domestica 400 1 300 20 év
12. Körte Pyrus communis 400 1 000 25 év
13. Birs Cydonia oblonga 400 500 20 év
14. Őszibarack, Nektarin Prunus persica 400 660 20 év
15. Kajszibarack (sárgabarack) Prunus armeniaca 280 400 20 év
16. Meggy Prunus cerasus 280 660 20 év
17. Cseresznye Prunus subg. Cerasus 280 660 20 év
18. Szilva Prunus subgenus Prunus 400 660 20 év
19. Naspolya Mespilus germanica 400 20 év
20. Dió Juglans regia 100 200 50 év
21. Mogyoró Corylus sp. 400 410 20 év
22. Mandula Prunus amygdalus 400 410 20 év
23. Szelídgesztenye Castanea sativa 100 200 50 év
24. Áfonya Vaccinium corynbosum 2 000 10 év
25. Berkenye Aronia melanocarpa 1 400 10 év
26. Csipkebogyó Rosa canina 1 500 15 év
27. Kivi Actinidia deliciosa 400 25 év
28. Datolyaszilva Diospyros kaki 270 660 20 év
29. Közönséges füge Ficus carica 330 625 25 év

5. melléklet a 17/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

A rizs minimális hektáronkénti vetőmag értékei

A B C D
1. Megnevezés magyarul Megnevezés latinul Minimum vetőmag
darab/hektár
Ezermagtömeg
gramm
2. Rizs Oryza sativa 270 000 15

6. melléklet a 17/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

A cukorrépa minimális hektáronkénti vetőmag értékei

A B C
1. Megnevezés magyarul Megnevezés latinul Minimum vetőmag darab/hektár
2. Cukorrépa Beta vulgaris 100 000

7. melléklet a 17/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

Az ipari zöldségnövények jegyzéke és minimális hektáronkénti vetőmag értékei

A B C D
1. Megnevezés magyarul Megnevezés latinul Minimum vetőmag darab/hektár Ezermagtömeg gramm
2. Zöldborsó (tavaszi, őszi) Pisum sativum 900 000 80
3. Cukorborsó P. sativum L. ssp. sativum convar. saccharatum 900 000 80
4. Csemegekukorica Zea mays convar. saccharata 55 000 80

8. melléklet a 17/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

Az ipari olajnövények jegyzéke és minimális hektáronkénti vetőmag értékei

A B C D E
1. Szántóföldi termesztés esetén
2. Megnevezés magyarul Megnevezés latinul Minimum vetőmag
db/hektár
Ezermagtömeg
gramm
Minimum palánta
db/hektár
3. Olajtök Cucurbita pepo ssp. styrica 5500 200 5000

9. melléklet a 17/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

A szemes fehérjetakarmány-növények jegyzéke és minimális hektáronkénti vetőmag értékei

A B C
1. Megnevezés magyarul Megnevezés latinul Minimum vetőmag
kg/hektár
2. Szójabab Glycine max 70
3. Lóbab (disznóbab) Vicia faba 170
4. Fehérvirágú édes csillagfürt (takarmány célra) Lupinus albus 100
5. Sárgavirágú édes csillagfürt (takarmány célra) Lupinus luteus 100
6. Kék virágú édes csillagfürt (takarmány célra) Lupinus angustifolius 100
7. Fehérvirágú édes csillagfürt Lupinus albus 100
8. Kékvirágú édes csillagfürt Lupinus angustifolius 100
9. Sárgavirágú édes csillagfürt Lupinus luteus 100
10. Szárazborsó (sárgaborsó) Pisum sativum ssp.
sativum convar. sativum
100
11. Csicseriborsó Cicer arietinum 80
12. Tavaszi takarmányborsó Pisum sativum 170
13. Őszi takarmányborsó Pisum sativum 100
14. Mezei borsó Pisum arvense 100

10. melléklet a 17/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

A szálas fehérjetakarmány-növények jegyzéke, valamint minimális hektáronkénti vetőmag, palánta és gumó értékei

A B C D E F
1. Megnevezés magyarul Megnevezés latinul Minimum vetőmag
kg/hektár
Minimum csíraszám
db/hektár
Minimum palánta
db/hektár
Minimum gumó
kg/hektár
2. Lucerna, Lucerna erjesztett takarmány, Lucerna zöldtakarmány* Medicago sativa 15
3. Komlós lucerna* Medicago lupulina 15
4. Sárkerep lucerna* Medicago falcata 15
5. Tarkavirágú lucerna* Medicago x. varia 15
6. Lucerna* (vetőmag célra) Medicago sativa 8
7. Bíborhere Trifolium incarnatum 10
8. Fehérhere* Trifolium repens 6
9. Korcshere (svédhere)* Trifolium hybridum 6
10. Vöröshere* Trifolium pratense 10
11. Alexandriai here Trifolium alexandrinum 10
12. Legány-féle keverék (pannon- vagy szöszösbükköny, rozs, búza, árpa vagy bíborhere keverék) Vicia pannonica / Vicia villosa + Triticum aestivum / Secale cerelace + Trifolium incarnatum búza vagy rozs: 60,
szöszösbükköny vagy pannonbükköny: 80 és
bíborhere: 20
13. Borsós kukoricacsalamádé** Pisum sativum + zea mays conv. Vulgaris borsó: 600 000
kukorica: 400 000
14. Borsós napraforgó-csalamádé Pisum sativum + Helianthus annus 120 kg borsó +
25 kg napraforgó
borsó: 600 000
napraforgó: 400 000
15. Szarvaskerep* Lotus corniculatus 14
16. Takarmánybaltacim* Onobrychis viciifolia hámozott vetőmagból 95 kg
hámozatlanból 145 kg
17. Takarmánybükköny
(tavaszi bükköny)
Vicia sativa L. 30
18. Szöszösbükköny* Vicia villosa 30
19. Pannonbükköny* Vicia pannonica 30
20. Rozsos szöszösbükköny Secale cereale + Vicia villosa 60 kg rozs +
105 kg szöszösbükköny
rozs: 2 000 000
szöszösbükköny:
3 000 000
21. Szilfium* Silphium perfoliatum 20 000
22. Keleti kecskeruta* Galega orientalis 12
23. Lósóska Rumex acetosella 40
24. Szegletes lednek Lathyrus sativus 160 100 000

Megjegyzés:

* Többéves művelésre alkalmas kultúra.

** A keverék tömegértékének meghatározása során a Pisum sativum 117 g/ezer mag, a Zea mays conv. vulgaris esetében 250 g/ezer mag értékkel kell számolni.

11. melléklet a 17/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

Tárolási napló

Név: Cím: Kincstár ügyfélazonosító-szám: Év:
Megnevezés, méret, minőség: Nyilvántartási szám: Oldalszám:
A Főkönyvi számla száma (szükség esetén): Termékjegyzékszám: Raktár elhelyezése:
Készlet legkisebb: Raktárkód:
legnagyobb: Növekedés Csökkenés Készlet Tétel
20... Bizonylatszám Mozgásnem Megjegyzés bevétel átvétel visszavétel egyéb bevétel átvétel visszavétel egyéb sorszám
Kelt Áthozat
Átvitel
Dátum:
Cégszerű aláírás