A jogszabály mai napon ( 2023.12.08. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

2023. évi XXVI. törvény

az igazgatási szünetről * 

Az Országgyűlés a közfeladatok ellátásáról való állami és önkormányzati gondoskodás, valamint a közfeladatok ellátásában részt vevő foglalkoztatottak pihenéshez való jogának összehangolt biztosítása céljából a következő törvényt alkotja:

1. A kormányzati igazgatási szervekre alkalmazandó szabályok

1. § (1) A Kormány rendeletében nyári, illetve téli igazgatási szünetet (a továbbiakban együtt: igazgatási szünet) rendelhet el.

(2) A Kormány (1) bekezdés szerinti rendeletét a tárgyévet megelőző év decemberének 15. napjáig ki kell hirdetni.

2. § (1) Az igazgatási szünet – a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 2. § 14. pontjában meghatározott külképviseletek kivételével – valamennyi, a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 2. § (1) bekezdése szerinti kormányzati igazgatási szervre (a továbbiakban: kormányzati igazgatási szerv) és a kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személyre (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: foglalkoztatott) vonatkozik.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – köteles az igazgatási szünetre eső valamennyi munkanapra szabadságot kiadni a foglalkoztatott részére azzal, hogy ha a foglalkoztatott részére a tárgyévben kiadható szabadság már kiadásra került, a téli igazgatási szünetre a tárgyévet követő évben esedékes szabadságot kell kiadni.

(3) A (2) bekezdés és a 4. § (3) bekezdése nem alkalmazandó azokra a napokra, amikor a foglalkoztatott a jogviszonyára irányadó jogszabály alapján mentesül a rendelkezésre állási, illetve a munkavégzési kötelezettség alól.

(4) Ha a foglalkoztatott jogviszonya az igazgatási szünet alatt, vagy az igazgatási szünet előtt megtett jognyilatkozat alapján az igazgatási szünetet követően szűnik meg, és a foglalkoztatott nem rendelkezik elegendő kiadható szabadsággal az igazgatási szünet időtartamára vonatkozóan, a foglalkoztatott a szabadságként ki nem adható munkanapok tekintetében mentesül a rendelkezésre állási, valamint a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól azzal, hogy a mentesülés időtartamára az illetményével megegyező összegű díjazásra – külön megállapodás nélkül – jogosult.

(5) Igazgatási szünet elrendelése esetén a tárgyévben a foglalkoztatott – a jogviszonyára irányadó jogszabályban foglaltaktól eltérően – a szabadságáról a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 122. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint rendelkezhet azzal, hogy

a) a munkáltatóra vonatkozó szabályokat a munkáltatói jogkör gyakorlójára, a munkavállalóra vonatkozó szabályokat a foglalkoztatottra kell alkalmazni,

b) a foglalkoztatott kérésére kettőnél több részletben is kiadható az a szabadság, amivel a foglalkoztatott rendelkezik.

3. § (1) Az igazgatási szünet időtartama alatt – a 4. § (1) és (2) bekezdésében foglalt kivétellel – a kormányzati igazgatási szerv feladatait nem látja el, és az ügyfélfogadás nem működik.

(2) Az igazgatási szünet időtartama nem számít bele

1. a kormányzati igazgatási szervek előtt folyó hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe, valamint az eljárások szünetelésének időtartamába,

2. azon bírósági eljárások határidejébe, amelyekben kormányzati igazgatási szerv vagy annak vezetője félként vagy a fél képviselőjeként vesz részt, ideértve azokat az eljárásokat is, amelyekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény vagy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény soronkívüliséget ír elő,

3. a közigazgatási per indítására szolgáló határidőbe,

4. a kormányzati igazgatási szerv vagy vezetője által félként vagy a fél képviselőjeként megkötött szerződésben meghatározott kötelezettség szerződésszerű teljesítésének határidejébe,

5. más szerv előtt folyó olyan eljárás ügyintézési határidejébe, amelyben a kormányzati igazgatási szerv ügyfélként vesz részt, illetve kormányzati igazgatási szervvel szemben indult, vagy kormányzati igazgatási szerv igazgatási szünet alatti megkeresésével jár, ideértve a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény által szabályozott határidőket is,

6. a személyes átadással kézbesítendő könyvelt postai küldemény sikertelen kézbesítése esetén a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 42. § (1) bekezdése szerinti rendelkezésre tartási határidőbe, valamint a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló kormányrendeletben előírt rendelkezésre tartási határidőbe,

7. a közérdekű adat megismerésére irányuló igények, továbbá a panaszok és közérdekű bejelentések, valamint az országgyűlési képviselők által benyújtott írásbeli kérdések, továbbá bármely más szerv, illetve személy részéről történő megkeresés, vizsgálat, illetve felhívás ügyintézésének határidejébe,

8. a kormányzati igazgatási szerv foglalkoztatottja által a kormányzati igazgatási szerv felé teljesítendő kötelezettség teljesítésének határidejébe,

9. a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben foglalt határidőkbe,

10. az építési tevékenység építtető általi megkezdése vonatkozásában a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott határidőkbe,

11. a kormányzati igazgatási szervek, valamint meghatározott gazdasági társaságok egyes szerződéseinek miniszteri jóváhagyásáról szóló kormányrendelet szerinti határidőbe,

12. a kormányzati igazgatási szervek, valamint meghatározott gazdasági társaságok egyes szerződéseinek megszűnéséről, továbbá miniszteri jóváhagyásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó szerződések miniszteri jóváhagyásának határidejébe,

13. azon bírósági eljárások határidejébe, amelyekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:405. § (2) bekezdése alapján az államot a polgári jogi jogviszonyokban az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter képviseli, valamint

14. az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által a magyar állam képviseletében megkötött szerződésben meghatározott kötelezettség szerződésszerű teljesítésének határidejébe.

(3) Az (1) bekezdésnek a kormányzati igazgatási szerv feladatai ellátására vonatkozó rendelkezése, valamint a (2) bekezdés az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 11. §-a szerinti automatikus döntéshozatali eljárásban nem alkalmazható.

(4) Téli igazgatási szünet elrendelése esetén a kormányzati igazgatási szerv vagy vezetője által félként vagy a fél képviselőjeként megkötött szerződésben meghatározott kötelezettségvállalás pénzügyi teljesítésének a tárgyévet követő évre áthúzódó összegét a központi költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással terhelt maradványának kell tekinteni, ha a pénzügyi teljesítés legkésőbb a tárgyévet követő év január 31. napjáig megtörténik.

(5) Az igazgatási szünet időtartama alatt nem kell biztosítani, hogy az elektronikus ügyintézés keretében a hivatali tárhelyre érkezett üzenetek minden munkanapon átvételre kerüljenek.

(6) Az ingatlanügyi hatóság által az igazgatási szünetet követő első napon postai kézbesítés útján átvett, az igazgatási szünet alatt elektronikusan érkezett és az igazgatási szünetet követő első napon az ingatlanügyi hatóság hivatali tárhelyén lévő, valamint a biztonságos kézbesítési szolgáltatáson keresztül továbbított, az iratkezelő szoftver által automatikusan érkeztetett ingatlan-nyilvántartási iratokat az igazgatási szünetet követő első napon beérkezettnek és kézbesítettnek kell tekinteni, továbbá azokat az ingatlanügyi hatóság az igazgatási szünetet követő első napi érkezéssel széljegyzi a tulajdoni lapon.

(7) Ha a foglalkoztatási jogviszonyt a foglalkoztatott a Kit. 105. § (1) bekezdés e) pontja vagy az Mt. 79. § (1) bekezdés a) pontja alapján az igazgatási szünet alatt szünteti meg, a jogviszony megszüntetésével kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket az igazgatási szünetet követő első munkanapon kell megtenni.

(8) Az igazgatási szünet alatt esedékes – a (2)–(7) bekezdésben nem szabályozott – adatszolgáltatási kötelezettségét a kormányzati igazgatási szerv legkésőbb az igazgatási szünetet követő ötödik munkanapon teljesíti.

4. § (1) A kormányzati igazgatási szervet vezető, irányító, illetve felügyelő miniszter elrendelheti az általa vezetett, irányított vagy felügyelt kormányzati igazgatási szerv igazgatási szünet alatti – a 3. § (1) bekezdésétől eltérő – működését és meghatározhatja az ügyfélfogadás rendjét.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a Kit. 20. § (2) bekezdés b) pontja szerint kijelölt minisztérium esetén a Kormány tagját segítő, támogató szervezeti egységek vonatkozásában a Kormány feladat- és hatáskörrel rendelkező tagja jogosult az igazgatási szünet alatti – 3. § (1) bekezdésétől eltérő – működésről és az ügyfélfogadás rendjéről rendelkezni.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben az érintett kormányzati igazgatási szerv foglalkoztatottjai vonatkozásában a hivatali szervezet vezetője elrendelheti az igazgatási szünet alatti munkavégzést.

(4) Az igazgatási szünet alatt felmentési, illetve felmondási idejét töltő foglalkoztatott számára a (3) bekezdés alapján az igazgatási szünet azon részére rendelhető el munkavégzés, amely vonatkozásában nem mentesítették a munkavégzési kötelezettség alól.

(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti esetben a hivatali szervezet vezetője – területi kormányzati igazgatási szervek esetében a főispán – a foglalkoztatott jogviszonyának létesítő okiratában meghatározottól eltérő munkavégzési helyet is kijelölhet azzal, hogy ebben az esetben a Kit. 99. § (4) és (5) bekezdését és az Mt. 53. § (3) bekezdését alkalmazni kell, továbbá az intézkedés a foglalkoztatottra nézve – különösen a korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel – aránytalan sérelemmel nem járhat.

(6) A foglalkoztatottat az (3)–(5) bekezdésben foglaltakról az igazgatási szünet alatti munkavégzés időpontját legalább két nappal megelőzően, rövid úton tájékoztatni kell.

(7) A (3) és (4) bekezdés szerinti esetben az érintett foglalkoztatottra az elrendelt munkavégzés idejére nem alkalmazandó a 2. § (2) bekezdése.

(8) A (3)–(5) bekezdés alkalmazásakor a munkavégzés elrendelésére és a munkavégzés eltérő helyének kijelölésére

a) a miniszterek vonatkozásában a miniszterelnök,

b) a Miniszterelnöki Kormányiroda foglalkoztatottjai vonatkozásában a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára

jogosult.

(9) Az igazgatási szünet alatti munkavégzés elrendelése esetén – a beosztás szerinti munkaidőt meg nem haladó időtartamú munkavégzés esetén – a foglalkoztatott jogviszonyára irányadó törvény rendkívüli munkavégzés ellenértékére vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók.

5. § (1) Ha a kormányzati igazgatási szerv olyan épületben működik, ahol az épületben csak az ezen alcím hatálya alá tartozó foglalkoztatottakat foglalkoztatnak, és az igazgatási szünet időtartama alatt nincs munkavégzés, az épületben az igazgatási szünet időtartama alatt kizárólag az épület üzemeltetéséhez, illetve őrzésvédelméhez szükséges személyi állomány tartózkodhat.

(2) Az érintett kormányzati igazgatási szerv vezetőjének kérelmére az (1) bekezdés alkalmazása alól a közigazgatás- szervezésért felelős miniszter mentesítést adhat.

2. A különleges jogállású szervekre alkalmazandó szabályok

6. § (1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott időszakra igazgatási szünetet rendelhet el a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) 2. § (1) bekezdése szerinti különleges jogállású szerv tekintetében a különleges jogállású szerv vezetője.

(2) Az igazgatási szünet elrendelése esetén figyelembe kell venni

a) a munkahely és az álláshelyen ellátott feladatok, illetve a munkakörök sajátosságait,

b) azt, hogy az igazgatási szünet ne okozzon az (1) bekezdés szerinti szerv közfeladatainak ellátásában aránytalanul nagy sérelmet, és

c) azt, hogy az (1) bekezdés szerinti szerv halaszthatatlan közfeladatainak folyamatos és zavartalan ellátását biztosítani kell.

(3) A különleges jogállású szerv az igazgatási szünet elrendeléséről a tárgyév márciusának 1. napjáig

a) tájékoztatást ad a szerv honlapján, és

b) kezdeményezi az igazgatási szünet elrendeléséről szóló közlemény közzétételét a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben.

(4) A Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben az igazgatási szünet különleges jogállású szervnél történő elrendeléséről szóló közleményt a (3) bekezdés b) pontja szerinti kezdeményezést követő 15 napon belül közzé kell tenni.

(5) Az (1) bekezdés alapján elrendelt igazgatási szünetre az 1. alcímben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a kormányzati igazgatási szervre vonatkozó szabályokat arra a különleges jogállású szervre kell alkalmazni, amely tekintetében az igazgatási szünet az (1) bekezdés alapján elrendelésre került,

b) a foglalkoztatottra vonatkozó szabályokat az a) pont szerinti különleges jogállású szerv foglalkoztatottjára kell alkalmazni,

c) a 3. § (7) bekezdését arra az esetre kell alkalmazni, ha a foglalkoztatotti jogviszonyt a foglalkoztatott a Küt. 39. § (1) bekezdés e) pontja alapján vagy az Mt. 79. § (1) bekezdés a) pontja alapján szünteti meg az igazgatási szünet alatt,

d) a különleges jogállású szerv vezetője határozhatja meg a különleges jogállású szerv igazgatási szünet alatti – 3. § (1) bekezdésétől eltérő – működésének és ügyfélfogadásának rendjét,

e) az igazgatási szünet alatti működés, illetve ügyfélfogadás d) pont szerinti elrendelése esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója rendelheti el a különleges jogállású szerv foglalkoztatottjai vonatkozásában az igazgatási szünet alatti munkavégzést,

f) ha az igazgatási szünet alatti munkavégzés elrendelése esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója a foglalkoztatott jogviszonyának létesítő okiratában meghatározottól eltérő munkavégzési helyet jelöl ki, a Küt. 32. § (2) és (5) bekezdését, illetve az Mt. 53. § (3) bekezdését kell alkalmazni,

g) a 2. § (5) bekezdésének alkalmazása során az Mt. 122. § (2) bekezdését a Küt. 64. § (5) bekezdése helyett kell alkalmazni,

h) a 3. § (6) bekezdése és az 5. § nem alkalmazható.

(6) Az e törvényben foglaltak nem érintik a Küt. alapján elrendelhető – az 1. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározottól eltérő időszakra eső – igazgatási szünetet.

3. A helyi önkormányzatok egyes hivatalaira alkalmazandó szabályok

7. § (1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott időszakra igazgatási szünetet rendelhet el

a) a települési önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala, közös önkormányzati hivatala és a közterület-felügyelet tekintetében a települési önkormányzat képviselő-testülete,

b) a főpolgármesteri hivatal tekintetében a fővárosi közgyűlés,

c) a vármegyei önkormányzati hivatal tekintetében a vármegyei közgyűlés.

(2) Az igazgatási szünet elrendelése esetén figyelembe kell venni a 6. § (2) bekezdésében foglaltakat.

(3) Az (1) bekezdés szerinti esetben az igazgatási szünet elrendeléséről szóló határozatot a tárgyév márciusának 1. napjáig a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(4) Az (1) bekezdés alapján elrendelt igazgatási szünetre az 1. alcímben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a kormányzati igazgatási szervre vonatkozó szabályokat arra a hivatalra kell alkalmazni, amely tekintetében az igazgatási szünet az (1) bekezdés alapján elrendelésre került,

b) a foglalkoztatottra vonatkozó szabályokat az a) pont szerinti hivatal foglalkoztatottjára kell alkalmazni,

c) a 3. § (7) bekezdését arra az esetre kell alkalmazni, ha a foglalkoztatotti jogviszonyt a foglalkoztatott a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 60. § (2) bekezdés e) pontja alapján vagy az Mt. 79. § (1) bekezdés a) pontja alapján szünteti meg az igazgatási szünet alatt,

d) az (1) bekezdés szerinti hivatal vezetője határozhatja meg a hivatal igazgatási szünet alatti – 3. § (1) bekezdésétől eltérő – működésének és ügyfélfogadásának rendjét,

e) az igazgatási szünet alatti működés, illetve ügyfélfogadás d) pont szerinti elrendelése esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója rendelheti el a hivatal foglalkoztatottjai vonatkozásában az igazgatási szünet alatti munkavégzést,

f) az igazgatási szünet elrendelése esetén annak időtartama – a 3. § (2) bekezdésében foglaltakon túl – nem számít bele az igazgatási szünettel érintett polgármester, főpolgármester, vármegyei közgyűlés elnöke, jegyző, közterület-felügyelet, polgármesteri hivatal és közös önkormányzati hivatal ügyintézője hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyek és az önkormányzati hatósági ügyek intézésének határidejébe sem,

g) ha az igazgatási szünet alatti munkavégzés elrendelése esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója a foglalkoztatott jogviszonyának létesítő okiratában meghatározottól eltérő munkavégzési helyet jelöl ki, a Kttv. 51. § (2) és (6) bekezdését, illetve az Mt. 53. § (3) bekezdését kell alkalmazni,

h) a 2. § (5) bekezdése alapján a foglalkoztatott szabadságának a szabadságolási tervtől eltérő kiadására az Mt. 122. § (2) bekezdését kell alkalmazni,

i) a 3. § (6) bekezdése és az 5. § nem alkalmazható.

(4a) *  Az igazgatási szünet időtartama nem számít bele a 3. § (2) bekezdése szerinti határidőbe, ha az eljárásban eljáró szervként, félként (ügyfélként) olyan helyi önkormányzat vesz részt, vagy az eljárás olyan helyi önkormányzat megkeresésével jár, illetve a kötelezettség teljesítésére vagy jog gyakorlására olyan helyi önkormányzat kötelezett vagy jogosult, amelyik képviselő-testülete vagy közgyűlése az (1) bekezdés alapján elrendelte az igazgatási szünetet. A 3. § (8) bekezdése alkalmazása során kormányzati igazgatási szerv alatt azt a helyi önkormányzatot is érteni kell, amelyik képviselő-testülete vagy közgyűlése az (1) bekezdés alapján elrendelte az igazgatási szünetet.

(4b) *  A 3. § (5) bekezdését arra a helyi önkormányzatra is alkalmazni kell, amelynek a képviselő-testülete vagy a közgyűlése az (1) bekezdés alapján elrendelte az igazgatási szünetet.

(5) Ha a képviselő-testület vagy a közgyűlés az igazgatási szünet elrendeléséről döntött, és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 21. § (3) bekezdése szerinti, az elővásárlási jog jogosultja számára jognyilatkozatának megtételére nyitva álló 60 napos határidő, vagy a Földforgalmi tv. 49. § (3) bekezdése szerinti, az előhaszonbérleti jog jogosultja számára jognyilatkozatának megtételére nyitva álló határidő utolsó napja olyan nap, amely az igazgatási szünet idejére esik, akkor

a) a jognyilatkozatok benyújtásának határideje az igazgatási szünetet követő első munkanapig meghosszabbodik, és

b) a jegyző által a közzétételre kerülő szerződésen megjelölt, az elővásárlási vagy az előhaszonbérleti jog gyakorlására nyitva álló határidő az a) pontban meghatározott esetben nem alkalmazható.

(6) Az e törvényben foglaltak nem érintik a Kttv. alapján elrendelhető – az 1. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározottól eltérő időszakra eső – igazgatási szünetet.

4. Egyéb rendelkezések

8. § (1) Az 1. alcímet alkalmazni kell a Nemzeti Földügyi Központra is.

(2) A 3. § (1) bekezdését alkalmazni kell a Közszolgálati Döntőbizottságra is.

(3) Az 1. § (1) bekezdése alapján elrendelt igazgatási szünet időtartama nem számít bele a Közszolgálati Döntőbizottság eljárásának határidejébe.

5. Záró rendelkezések

9. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben igazgatási szünetet rendeljen el és meghatározza az igazgatási szünet időszakát. * 

10. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

11. § Az e törvényben foglaltakat a 2023. évben azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy csak téli igazgatási szünet rendelhető el, és

a) az igazgatási szünet elrendeléséről szóló kormányrendeletet – az 1. § (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – e törvény hatálybalépésétől számított 90 napon belül ki kell hirdetni,

b) a különleges jogállású szerv az igazgatási szünet elrendeléséről – a 6. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően – az a) pont szerinti kormányrendelet kihirdetésétől számított 90 napon belül ad tájékoztatást a honlapján, és kezdeményezi az igazgatási szünet elrendeléséről szóló közlemény közzétételét a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben,

c) a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben az igazgatási szünet különleges jogállású szervnél történő elrendeléséről szóló közleményt – a 6. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően – a b) pont szerinti kezdeményezést követő 15 napon belül kell közzétenni,

d) a 7. § (1) bekezdése szerinti esetben az igazgatási szünet elrendeléséről szóló határozatot – a 7. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően – az a) pont szerinti kormányrendelet kihirdetésétől számított 90 napon belül kell a helyben szokásos módon közzétenni.

12. § A 7. § (5) bekezdése az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

13. § *