A Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény 48. § (3) bekezdés 2. és 18. pontjában,
a 39. alcím tekintetében a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdés a) pontjában, valamint a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény 28. § (1) bekezdés d) pontjában
kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 54. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § E rendelet alkalmazásában
a) KAP stratégiai terv: a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény (a továbbiakban: 2022. évi LXV. törvény) 10. § (1) bekezdés 11. pontja szerinti fogalom;
b) leányvállalat: a zöldség-gyümölcs termelői szervezetekről szóló 50/2017. (X. 10.) FM rendelet [a továbbiakban: 50/2017. (X. 10.) FM rendelet] 1. § c) pontja szerinti vállalat;
c) Nemzeti Irányító Hatóság: a 2022. évi LXV. törvény 12. § (1) bekezdése szerinti szerv;
d) Nemzeti Kifizető Ügynökség: a 2022. évi LXV. törvény 12. § (3) bekezdése szerinti szerv;
e) operatív program: az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: KAP I rendelet) 50. cikke szerinti program;
f) termelői szervezet: az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 152. cikke szerinti, a gyümölcs- és zöldségfélék ágazatban – a 154. és 160. cikkben meghatározott feltételekkel – elismert szervezet;
g) termelői szervezetek társulása: az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 156. cikke szerint szervezet.
2. § (1) A január 1-jétől december 31-éig terjedő éves időszakokban végrehajtandó operatív programot a termelői szervezet vagy a termelői szervezetek társulása az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) honlapján közzétett formátumban készíti el.
(2) Az operatív program tartalmazza
a) az operatív program időtartamát,
b) a választott ágazati célkitűzéseket,
c) a tervezett beavatkozásokat, beavatkozástípusokat és az azokhoz kapcsolódó eredménymutatókat,
d) a monitoringhoz és értékeléshez szükséges információkat, és
e) a pénzügyi szempontokat az operatív program végrehajtásának minden egyes évére vonatkozóan, különösen
ea) a KAP I rendelet 51. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti pénzügyi hozzájárulások értékét és a számítás módját,
eb) az uniós és nemzeti pénzügyi támogatás becsült értékét és a számítás módját, valamint
ec) a beavatkozásokra előirányzott költségvetést és ütemtervet.
(3) Az operatív programban a tervezett beavatkozásokhoz a KAP I rendelet 104. cikke szerinti KAP stratégiai tervben foglaltaknak megfelelően beavatkozásonként ki kell választani
a) a KAP I rendelet 47. cikke szerinti beavatkozástípust,
b) a 47. cikk (1) bekezdés a)–c) és i) pontja szerinti beavatkozástípusok esetén a beavatkozás altípusát,
c) a KAP I rendelet 46. cikke szerinti ágazati célkitűzéseket és
d) az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a tagállamok 2023–2027-es, az említett rendelet szerinti KAP stratégiai tervében kidolgozandó egyes beavatkozástípusokra vonatkozó kiegészítő követelményekkel, valamint a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra (GAEC) vonatkozó 1. szabványra irányadó szabályokkal történő kiegészítéséről szóló, 2021. december 7-i (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet [a továbbiakban: (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet] 24. cikke szerinti érintett termékeket.
(4) A kiválasztott beavatkozástípushoz vagy -altípushoz a beavatkozás típusának vagy altípusának megfelelő bontásban a beavatkozás megvalósítása évei tekintetében meg kell adni a következő mutatók értékét:
a) a KAP I rendelet 7. cikke szerinti eredménymutatók,
b) az (EU) 2022/1475 bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklet 8. pont d)–h) alpontja szerinti információk, valamint
c) ha az operatív program vagy módosítása elfogadása iránti kérelem benyújtása évére vagy az azt követő évre a beavatkozásnak költsége van, a 7. § (4) bekezdése szerinti tulajdonságok.
(5) Minden beavatkozáshoz a beavatkozás megvalósítása évei vonatkozásában éves bontásban meg kell adni azok tervezett költségét. Azon évekre, amelyekre mutató érték kerül megadásra, a tervezett költséget is fel kell tüntetni.
(6) Az egyes beavatkozások elszámolási időszaka lehet egy vagy többéves. Ha az elszámolási időszak többéves, a költségértékeket több év vonatkozásában, a mutatókhoz tartozó értéket pedig csak a beavatkozás megvalósítása évére kell megadni. Több évben megvalósított beavatkozáshoz választott éves elszámolási időszak esetén a megvalósítás minden évére meg kell adni költséget és mutató értéket is. Adott beavatkozás éven túlnyúló megvalósítása esetén az évenként felmerülő költségeket kell feltüntetni.
(7) A költségek alátámasztásánál egységköltség támogatási forma esetén a beavatkozás költségének kalkulációját az egységköltségekre kell alapozni. Költség-visszatérítés esetén csatolni kell a 22. §-ban foglaltaknak megfelelően a szokásos piaci ár alátámasztását és a beavatkozás teljes költségének számítási módját.
(8) Az operatív programhoz csatolni kell
a) a működési alap 6. §-nak megfelelő létrehozási és finanszírozási eljárása termelői szervezet által kiállított igazolását,
b) a KAP I rendelet 52. cikk (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén az 52. cikk (1) bekezdésében foglalt kérelmet a felső határ emelésére és a feltételek fennállása igazolására szolgáló dokumentumokat,
c) a meghívót a termelői szervezet működési alap felhasználásáról szóló döntés meghozatalára irányuló ülésére, a jelenléti ívet az ülésen jelen lévő résztvevőkről, az ülésről készült jegyzőkönyvet, döntést a működési alap felhasználásáról, valamint
d) a termelői szervezet írásos kötelezettségvállalását, miszerint
da) eleget tesz a KAP I rendelet, az (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet és e rendelet előírásainak,
db) a gyümölcs- és zöldségágazatban a KAP I rendelet értelmében támogatásra jogosult tevékenységek tekintetében sem közvetlenül, sem közvetve nem részesült és nem fog részesülni más uniós vagy nemzeti költségvetési forrásból származó finanszírozásban, valamint
dc) az operatív programban foglalt beavatkozástípusok csak olyan termékekre terjednek ki, amelyek tekintetében a termelői szervezet elismeréssel rendelkezik, valamint, hogy az érintett termékek a termelői szervezet tagjaitól vagy más termelői szervezet, vagy termelői szervezetek társulásának termelő tagjaitól származnak.
(9) Az operatív programhoz minden egyes beavatkozás tekintetében csatolni kell
a) az ágazati célkitűzések kiválasztása indokolását,
b) annak bemutatását, hogy az adott beavatkozás hogyan járul hozzá közvetlenül a taglétszám vagy az árbevétel megtartásához vagy növeléséhez,
c) a megadott mutatóérték kiszámítása módját, és
d) ha az operatív program vagy módosítása elfogadása iránti kérelem benyújtása évére vagy az azt követő évre a beavatkozásnak költsége van,
da) a beavatkozás részletes leírását,
db) a célkitűzés megvalósítása szempontjából figyelembe veendő technikai tulajdonságokat tartalmazó szakmai indokolást,
dc) a felmerülő költségnemeket is tartalmazó költségvetést,
dd) a költségek alátámasztását és indokolását,
de) az ajánlattevőknek a szerződés teljesítésére való alkalmassága vizsgálatának módját és
df) a vizsgálat elvégzésének, a vizsgálat során figyelembe vett szempontokat magában foglaló igazolását, valamint
dg) a 3. § szerint a beavatkozás tekintetében előírt dokumentumokat.
(10) A (9) bekezdés d) pontja szerinti dokumentumokat – ha azok az operatív program részeként nem kerültek benyújtásra – legkésőbb a végrehajtás évében és a támogatás kifizetése iránti kérelem benyújtását megelőzően, a végrehajtás évére vonatkozó módosítási kérelem részeként kell megküldeni a minisztérium részére.
3. § (1) Beruházás esetén az operatív programmal együtt be kell nyújtani
a) a beszerzendő eszköz segítségével elvégzendő feladatoknak, és annak bemutatását, hogy azokat mely termékek érdekében kerülnek hasznosításra, és
b) a termelői szervezet tagja gazdaságába történő beruházás esetén annak igazolását, hogy az érintett tag a működési alap felhasználásáról szóló döntés során az érintett beruházás tekintetében a döntésben sem közvetlenül, sem közvetve nem vett részt.
(2) Használt eszköz esetén be kell nyújtani
a) az alátámasztó számításokat annak bizonyítására, hogy új eszköz beszerzése vagy lízing igénybevétele nem indokolt,
b) annak igazolását, hogy az eszköz független értékbecslő igénybevételével megállapított értékbecslés szerinti, vagy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben foglalt értékcsökkenési leírás mértékek alkalmazásával számított értéke nem éri el a hasonló rendeltetésű, azzal azonos vagy közel azonos műszaki tulajdonságokkal rendelkező új eszköz piaci értékét, és
c) ha az eszköz a beszerzését megelőző 5 évben a termelői szervezet tagjának tulajdonában volt, nyilatkozatot arról, hogy az eszköz a 8. § (5) bekezdésében meghatározott időszakban nem kerül kihelyezésre az érintett taghoz és többségi arányban nem kerül hasznosításra az érintett tag közvetlen érdekében.
(3) Használt ingatlan esetén be kell nyújtani
a) a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertani elvekről szóló miniszteri rendelet alapján elkészített független árszakértői vagy értékbecslői szakvéleményt és
b) annak igazolását, hogy az értékbecslő rendelkezik ingatlanvagyon-értékelő szakképesítéssel és az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság által vezetett vagyonértékelői névjegyzékben szerepel.
(4) Környezetvédelmi beavatkozások azon beruházásai, melyek célja a termelésben felhasznált erőforrások, a kibocsátott szennyezőanyagok vagy a termelési folyamatban termelt hulladék mennyisége csökkentése, be kell nyújtani
a) a projektleírásokat vagy egyéb technikai dokumentumokat a várható csökkenések és – adott esetben – a várható további környezetvédelmi előnyök bemutatásáról, amelyek tartalmazzák azokat a technikai dokumentumok vagy az érintett szakterületen alkalmazandó jogszabály szerint nyilvántartott vagy engedéllyel rendelkező független szakértő által igazolt eredményeket, amelyeket a beruházás megvalósításával el lehet érni, és
b) azon beruházások esetén, amelyeknek a talaj védelméhez, a víz- és energiatakarékossághoz, a vízminőség javításához vagy fenntartásához, az élőhelyek és a biológiai sokféleség védelméhez, az éghajlatváltozás mérsékléséhez, valamint a hulladékképződés csökkentéséhez vagy a hulladékkezelés javításához való hozzájárulása hatása nem számszerűsíthető, az érintett szakterületen alkalmazandó jogszabály szerint nyilvántartott vagy engedéllyel rendelkező független szakértő által kiállított, költségszámításokat tartalmazó igazolással ellátott projektleírás formájában történő igazolását annak, hogy a beavatkozás várhatóan pozitív módon járul hozzá egy vagy több környezetvédelmi célkitűzéshez.
(5) Az energiatermelést érintő beruházások esetén be kell nyújtani annak számításokkal alátámasztott – az érintett szakterületen alkalmazandó jogszabály szerint nyilvántartott, vagy engedéllyel rendelkező független szakértő által kiállított számításon alapuló – igazolását, hogy a megtermelt energia mennyisége nem haladja meg a beruházás előnyeit élvező termelői szervezet, termelői szervezetek társulása, leányvállalat vagy a termelői szervezet tagjai által zöldségekkel és gyümölcsökkel összefüggésben végrehajtott tevékenységek céljaira – előzetes számítások szerint – éves szinten felhasználható energia mennyiségét.
(6) Eszköz vagy ingatlan bérlet esetén be kell nyújtani
a) az indokolást, hogy gazdasági szempontból a bérlet a beszerzés megfelelő alternatívája,
b) az elszámolható bérleti díj számítását, valamint
c) nyilatkozatot arról, hogy a bérlet ideje alatt a bérelt eszköz vagy ingatlan többségi arányban nem kerül a bérbeadó tag által megtermelt vagy az általa megvásárolt termékek tekintetében hasznosításra.
(7) Képzés, tanácsadási szolgáltatások, technikai segítségnyújtás esetén be kell nyújtani
a) a képzési, szaktanácsadási tervet, a képzés, szaktanácsadás tartalma összefoglalóját, a képzésen, szaktanácsadáson részt vevők és alkalmak tervezett számát és időtartamát,
b) saját alkalmazott részvételével, az alkalmazott munkaköre keretében történő végrehajtás esetén a képzést, szaktanácsadást végző alkalmazott munkaszerződését és munkaköri leírását, valamint
c) a szaktanácsadónak az agrárgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadói tevékenységről és az agrárgazdasági szaktanácsadási rendszerről szóló rendelet szerinti szaktanácsadói igazolvány vagy szaktanácsadói igazolás számát, külföldi szaktanácsadó esetén az adott ország előírásainak megfelelő nyilvántartásba vétel igazolását.
(8) Kutatás és kísérleti termesztést magában foglaló beavatkozás esetén be kell nyújtani
a) a kísérleti tervet, a kutatási tervet és a választott módszereknek és eszközöknek a megfogalmazott célkitűzések tekintetében vett indokoltságának részletes bemutatását, valamint
b) az elérendő eredmények hasznosításának tervét a célkitűzések megvalósulására figyelemmel.
(9) A kísérleti termesztés megvalósítása esetén be kell nyújtani
a) a specifikus költségek számítása módszertanát,
b) a számított specifikus költségeket, valamint
c) a számítás alapjául figyelembe vett költségek szokásos piaci árnak megfelelését igazoló dokumentumokat.
(10) Promóció, kommunikáció és marketing esetén be kell nyújtani azt a dokumentumot, amely igazolja, hogy a beavatkozás az (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 14. cikkében felsorolt célokat milyen módon szolgálja.
(11) Minőségtanúsítási környezeti és humánerőforrással kapcsolatos tanúsítási rendszerekhez kapcsolódó felkészülést, tanácsadást, rendszerfejlesztést, külső ellenőrzést és tanúsítást magában foglaló beavatkozások esetén be kell nyújtani az érintett rendszer leírását, a telephelyek, a termelők, és az érintett termékek felsorolását.
(12) A figyelemfelhívást és a fogyasztók tájékoztatását szolgáló kommunikációs tevékenységek beavatkozástípus alkalmazása esetén be kell nyújtani
a) annak bemutatását, hogy a tevékenységek az (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 14. cikk a)–f) és j) pontjában megfogalmazott mely célokat milyen indokok alapján szolgálják, és
b) árkülönbözet 21. § (2) bekezdésének megfelelő elszámolása esetén annak indokolását, hogy az hogyan kapcsolódik közvetlenül a fogyasztók figyelem felhívásához és tájékoztatásához.
(13) A beavatkozásokhoz kapcsolódó személyzeti és adminisztratív költségek elszámolása esetén be kell nyújtani
a) a beavatkozás előkészítésével, végrehajtásával és nyomon követésével kapcsolatban felmerülő személyzeti és adminisztratív költségek bemutatását,
b) a beavatkozáshoz kapcsolódás indokolását, valamint
c) a személyzeti és adminisztratív költségeket megalapozó szerződéseket és leírásokat.
4. § (1) * Új operatív program elfogadása iránti kérelmet minden évben szeptember 15-ig lehet benyújtani, amely alapján a Nemzeti Irányító Hatóság jóváhagyó döntésének közlésével agrártámogatási jogviszony jön létre.
(2) Az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 154. cikk (1) bekezdése szerinti szervezet a termelői szervezetkénti elismerése iránti kérelmével egyidejűleg operatív program elfogadására irányuló kérelmet is benyújthat. Az operatív program elfogadásának feltétele a termelői szervezetkénti elismerés.
(3) A termelői szervezetnek vagy a termelői szervezetek társulásának az operatív program elfogadására vagy módosítására irányuló kérelmet és az operatív programot a minisztérium honlapján meghatározott módon, elektronikus úton kell benyújtani a minisztériumhoz.
(4) A termelői szervezet vagy a termelői szervezetek társulása évente legfeljebb két alkalommal, de legkésőbb
a) páros számú naptári évben a páros számú elismerési számmal rendelkező termelői szervezet az adott év június 30-áig, a páratlan elismerési számmal rendelkező termelői szervezet az adott év augusztus 31-éig,
b) páratlan számú naptári évben a páratlan számú elismerési számmal rendelkező termelői szervezet az adott év június 30-áig, a páros elismerési számmal rendelkező termelői szervezet az adott év augusztus 31-éig
kérelmezheti – a módosításokat, és azok indokolását bemutató kérelem benyújtásával – a Nemzeti Irányító Hatóság által elfogadott operatív programnak és a KAP I rendelet 51. cikke szerinti működési alapnak az év közbeni, valamint a következő évre vonatkozó módosítását. A benyújtott, de még el nem bírált kérelem módosításának szeptember 30-áig van helye.
(5) A módosítási kérelemhez csatolni kell
a) az operatív programnak a minisztérium honlapján közzétett formanyomtatvány szerinti, egységes szerkezetbe foglalt szövegét, valamint
b) mellékletként a módosított operatív programban foglalt új vagy módosuló beavatkozásokat alátámasztó, a 2. § (9) bekezdése és a 3. § szerinti dokumentumok szkennelt változatát.
(6) * Ha a benyújtott operatív program vagy a módosítása elfogadása iránti kérelem nem felel meg az e rendeletben, a KAP I rendeletben és az (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben foglalt feltételeknek, a Nemzeti Irányító Hatóság a kérelmezőt legfeljebb 30 napos határidő tűzésével hiánypótlásra szólítja fel. Ha a benyújtott kérelem a hiánypótlást követően sem tartalmazza a 3. §-ban meghatározott mellékleteket, akkor a kérelem az érintett beavatkozás tekintetében elutasításra kerül.
(7) * Ha a benyújtott hiánypótlás alapján, a hiánytalanul benyújtott mellékletek ellenére továbbra sem állapítható meg az operatív program vagy módosítása elfogadása feltételeinek megfelelés, akkor a Nemzeti Irányító Hatóság a kérelmezőt azonos tárgyban ismételten hiánypótlásra szólíthatja fel.
(8) A hiánypótlási felhívás teljesítésére nyitva álló időszak az ügyfél kérelmére egy alkalommal – legfeljebb az eredetileg megállapított időszak felével – meghosszabbítható.
(9) A Nemzeti Irányító Hatóság jóváhagyása nélkül a módosítások bemutatását, indokolását bemutató bejelentéssel módosítható az jóváhagyott operatív programban foglalt tárgyévi beavatkozás megvalósítását szolgáló
a) tárgyi eszköz technikai tulajdonsága és költsége,
b) szolgáltatás vagy munkavégzésre irányuló jogviszony technikai és mennyiségi tulajdonsága, valamint c) beavatkozás költségvetése.
(10) * A (9) bekezdés szerinti módosítást haladéktalanul, de legkésőbb az adott évet követő év február 15-éig be kell jelenteni a Nemzeti Irányító Hatóság részére. A bejelentéshez csatolni kell a módosításokat tartalmazó jóváhagyott operatív program minisztérium honlapján közzétett nyomtatványát, valamint a módosítással érintett beavatkozásokhoz kapcsolódó, a 2. § (9) bekezdése és a 3. § szerinti dokumentumokat egységes szerkezetben. Ha a bejelentés nem felel meg az e rendeletben foglalt feltételeknek, a Nemzeti Irányító Hatóság a bejelentést – annak beérkezését követő 45 napon belül, de legkésőbb az adott évet követő év március 15-éig – elutasítja.
(11) Az ügyintézési határidő az operatív program vagy módosítása elfogadása iránti kérelem elbírálására 90 nap, amely az ügy összes iratának a minisztériumhoz érkezését követő munkanapon kezdődik.
(12) A Nemzeti Irányító Hatóság az operatív program és módosításai jóváhagyására vonatkozó döntését, valamint a 2. § szerinti operatív program jóváhagyott – a 2. § (9) bekezdés d) pontjában fogalt dokumentumokat teljeskörűen tartalmazó beavatkozások megjelölésével ellátott – változatát közli a kérelem benyújtójával és elérhetővé teszi a Nemzeti Kifizető Ügynökség számára.
5. § (1) A jóváhagyott operatív programmal és működési alappal rendelkező termelői szervezet részére a KAP I rendelet 52. cikk (2) bekezdésében meghatározott mértékű támogatás mellett az 53. cikk szerinti nemzeti támogatás nyújtható az (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 34. cikkében foglalt feltételek fennállása esetén az operatív programban felmerült költségek legfeljebb az operatív program uniós támogatásával megegyező arányú finanszírozására, amelynek összege nem haladhatja meg a termelői szervezet által a referenciaévben forgalmazott, a KAP stratégiai terv V. mellékletében meghatározott Kelet-Magyarország és Nyugat-Magyarország régiókban termelt termék értékének 10%-át.
(2) A KAP I rendelet 53. cikke szerinti nemzeti támogatás aránya az operatív program keretében felmerült költségek 80%-ára emelkedik, ha az (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 31. cikkében hivatkozott referencia-időszakban forgalmazott, a KAP stratégiai terv V. mellékletében meghatározott Kelet-Magyarország és Nyugat-Magyarország régiókban termelt termék értéke
a) egymilliárd forint összegig terjedő része 0,5%-ának,
b) egymilliárd-egy forint és hárommilliárd forint összegig terjedő része 0,4%-ának,
c) hárommilliárd-egy forint és ötmilliárd forint összegig terjedő része 0,3%-ának és
d) ötmilliárd forintot meghaladó része 0,2%-ának
megfelelő összeget a termelői szervezet a működési alapból a KAP I rendelet 47. cikk (1) bekezdés c) és f) pontja szerinti beavatkozástípusokra fordítja.
6. § (1) A termelői szervezetek az operatív program finanszírozására működési alapot (a továbbiakban: működési alap) hoznak létre. A termelői szervezetek a működési alap keretrendszerét létesítő okiratban állapítják meg, amely tartalmazza legalább
a) a létrehozás,
b) a működtetés,
c) a felhasználás és
d) a megszüntetés
szabályait.
(2) A létesítő okiratban meg kell határozni a működési alap forrásait és finanszírozása módját.
(3) A működési alap felhasználása módjáról a termelői szervezet létesítő okiratában meghatározott, a tagok képviseletében eljáró testület dönt. A döntésben nem vehet részt az a tag, akinek a gazdaságában a működési alap felhasználásával a 8. § (1) bekezdése szerinti beruházás történik, vagy aki természetes személyként vagy egy jogi személy tulajdonosaként, képviselőjeként az operatív programban foglalt beavatkozás végrehajtására a termelői szervezettel szerződést köt.
(4) A működési alap felhasználásáról szóló döntést a testület ülésének jegyzőkönyvében úgy kell dokumentálni, hogy abból megállapítható legyen a (3) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése.
(5) A termelői szervezet által létrehozott működési alap a termelői szervezet által vezetett könyvvitel részét képezi, amelyet az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 160. cikkében foglaltaknak megfelelően – a termelői szervezet közvetlen gazdasági érdekeire figyelemmel, a gazdasági tevékenységét szolgáló alaptevékenység részeként – lehet felhasználni.
(6) Ha a termelői szervezet tagjai működési költség-hozzájárulást fizetnek a működési alapba, arról a termelői szervezet létesítő okiratában rendelkezni kell.
(7) A működési alap létrehozásáról, felhasználásáról, megszüntetéséről a termelői szervezet legfőbb döntéshozó szerve az előző gazdasági év gazdálkodásának beszámolójával egyidejűleg hoz döntést. A működési alapot évente független könyvvizsgáló vizsgálja, valamint hitelesíti annak kiadásait és bevételeit.
(8) A működési alaphoz tartozó gazdasági eseményeket úgy kell könyvelni, hogy egyértelműen megállapítható legyen, hogy azok az operatív programban foglalt mely beavatkozáshoz kapcsolódnak.
(9) A KAP I rendelet 51. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti pénzügyi hozzájárulás éven túl is felhasználható.
(10) A KAP I rendelet 52. cikk (1) bekezdésében foglalt feltétel teljesítése szempontjából az operatív program végrehajtási időszaka alatt befizetett, korábban még fel nem használt hozzájárulás vehető figyelembe.
(11) A működési alapról a termelői szervezetnek belső szabályzatot kell létrehozni, mely tartalmazza a működési alap elszámolására vonatkozó szabályokat és ahhoz tartozó gazdasági eseményeket tartalmazó analitikus nyilvántartást.
(12) A működési alapról szóló belső szabályzat tartalmazza legalább a működési alap
a) bevételeinek meghatározását és azok nyilvántartását,
b) kiadási tételeinek meghatározását és azok nyilvántartását,
c) a nyilvántartási érték változásának (növekedésének, csökkenésének) lehetséges eseteit, azok tartalmának meghatározását,
d) az év végi értékelés módját, módszereit és
e) az állományból kivezetés feltételei előírását.
(13) A működési alap nyilvántartása és elszámolása analitikus nyilvántartásban történik, amely részletes információt tartalmaz az operatív programban jóváhagyott beavatkozások megvalósulásának számviteli gyakorlati végrehajtásáról, pénzügyi lebonyolításáról. Csak pénzügyileg kiegyenlített számlákat lehet az alapban elszámolni. Ha egy adott számla kifizetési határideje éven túl kerül megállapításra, azonban a működési alap elszámolási határidejéig a pénzügyi kiegyenlítés megtörténik, akkor a számla elszámolható.
(14) A működési alapról szóló analitikus nyilvántartás tartalmazza legalább
a) az adott beavatkozáshoz tartozó kiadások azonosító számát, mely a termelői szervezet könyvvitelében megtalálható,
b) az alap tételes bevételeit,
c) az alap kiadásait,
d) az alap változását idősorosan és
e) az alap nyitó és év végi záró egyenlegét.
A nemzeti és uniós pénzügyi támogatás összegét a kifizetési kérelem alapján lehet az alapban kimutatni, mely így megadja az alapban maradó összeget.
(15) A termelői szervezet döntéshozó szerve a gazdasági évet záró beszámolóhoz kapcsolódó, az elfogadó határozatot tartalmazó jegyzőkönyvben számol be a működési alap alakulásáról.
(16) A működési alap analitikus nyilvántartásának vezetése a jóváhagyott operatív program évétől kezdődik és annak befejeződéséig tart.
(17) Ha a termelői szervezet az operatív programot befejezi, és a működési alappal elszámol, az analitikus nyilvántartásban szereplő egyenleget az operatív program keretében végrehajtott beavatkozásokkal kapcsolatos fenntartási kötelezettsége időtartamáig tartja fenn. A fenntartási időszak elteltével a működési alap megszűnik, kivéve, ha időközben új operatív program végrehajtása kezdődik.
(18) A működési alap működtetési időszakának az operatív program végrehajtásának hiánya miatti megszűnése esetén a működési alapban még rendelkezésre álló forrást a termelői szervezet a legfőbb döntéshozó szervének döntése alapján fejlesztésre vagy szakmai továbbképzésre fordítja.
7. § (1) A kifizetési kérelemben az operatív programban szereplő beavatkozások azon költségei hagyhatóak jóvá, amelyek a kedvezményezettnél ténylegesen felmerülnek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti költségek
a) mértéke nem haladhatja meg az operatív program keretében igazolt szokásos piaci árat, valamint az ez alapján számított egységárakat,
b) valós munkára alapozottak,
c) teljesülése elszámoló bizonylattal igazolható,
d) jogalapja szerződéssel, hatósági határozattal vagy ezekkel azonos bizonyító erejű okirattal igazolható,
e) a beavatkozás operatív programban jóváhagyott költségvetésében, valamint annak hatályos módosításában betervezésre került, és
f) alapjául szolgáló tevékenység tekintetében teljesül a 6. § (3) bekezdésében foglalt feltétel.
(3) Ha a közvetítőkkel, tanácsadókkal vagy vevőkkel kötött szerződéssel kapcsolatban felmerült költségek kifizetését a vonatkozó szerződés a szerződésben rögzített tevékenység összköltségének százalékos arányában határozza meg, akkor a termelői szervezet köteles az elszámolni kívánt szolgáltatás tekintetében ténylegesen felmerült és elszámolni kívánt költségeket az operatív programban egységárakon alapuló számítással vagy a szokásos piaci árral igazolni és a kifizetési kérelemben részletes teljesítésigazolást benyújtani.
(4) Az operatív programban és az igénybevételre kerülő szolgáltatás, beszerzendő eszköz műszaki dokumentációjában, leírásában egyértelműen meg kell jelölni azokat a számszerűsíthető tulajdonságokat, amelyek alkalmassá teszik a célkitűzés szerinti feladatok elvégzésére, valamint a forgalmazott termék értéke vagy a termelő tagság létszáma megtartásának vagy növelésének elősegítésére.
(5) Az (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 22. cikk (3) bekezdésében foglalt kiadástípusokon felül elszámolható
a) az értékesítési és forgalmazási tevékenységekre felhasznált szállítójárművek tartós bérlete és nyílt végű lízingje,
b) az igénybe vett szolgáltatások díjai,
c) értekezletek és képzési, tanácsadási programok költségei, beleértve a napidíjakat, valamint az utazási és a szállásköltségeket, amennyiben rendelkezésre áll, átalánydíjas vagy egységköltség-térítéses alapon,
d) a működési alap felhasználásának irányításához vagy az operatív program előkészítéséhez, végrehajtásához és nyomon követéséhez kapcsolódó személyzeti és igazgatási költségekre vonatkozó átalány, a jóváhagyott működési alap legfeljebb 2%-áig, valamint
e) közös tárolás beavatkozás esetén a közraktározás díja, beleértve a zárolás és elektronikus őrzés díját is.
8. § (1) A könyvviteli rendszerben az ingatlanok között kimutatott minden olyan anyagi eszközt, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek,
a) a termelői szervezet,
b) a termelői szervezet termelő tagjainak vagy
c) az (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 31. cikk (7) bekezdése szerinti 90%-os követelménynek megfelelő leányvállalatainak
tulajdonában álló, vagy legalább az (5) bekezdésben meghatározott időszakra általa bérelt ingatlanon kell megvalósítani.
(2) Minden olyan anyagi eszközt, amelyet a könyvvitelben nem az ingatlanok között mutatnak ki,
a) a termelői szervezet,
b) a termelői szervezet termelő tagjainak vagy
c) a termelői szervezet az (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 31. cikk (7) bekezdésében említett 90%-os követelménynek megfelelő leányvállalatai
tulajdonában álló vagy legalább az (5) bekezdésben meghatározott időszakra általa bérelt ingatlanon kell rendeltetésszerűen használni.
(3) Az operatív programok végrehajtási időszaka alatt megvalósított beruházásokra – ideértve a lízinget is – támogatások nyújthatók
a) egy összegben vagy
b) az operatív programban jóváhagyott éves részletekben.
(4) A termelői szervezet vagy annak tagja a beszerzett tárgyi eszközöket és immateriális javakat a jellegük, céljaik és rendeltetésük szerint használja a KAP stratégiai tervben a kapcsolódó beavatkozásokban és a jóváhagyott operatív programban meghatározottak szerint.
(5) Az (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 11. cikk (10) bekezdésének sérelme nélkül a beszerzett tárgyi eszközök és immateriális javak 5 évig a termelői szervezet tulajdonában és a termelői szervezet vagy annak tagja birtokában maradnak. Ha a beruházás számviteli értékcsökkenési időszaka 5 évnél rövidebb, akkor a fenntartási időszak a kis és közepes vállalkozások esetében 3 év.
(6) Az (5) bekezdésben foglalt kötelezettségeknek megfelelést a termelői szervezet a számvitelről szóló törvényben foglalt, a tárgyi eszközök nyilvántartására és azonosítására vonatkozó szabályokra figyelemmel igazolja.
(7) Beruházások esetén újnak minősül a kereskedelmi forgalomban vagy gyártótól beszerezhető, első üzembe helyezésű gépek, technológiai berendezések, eszközök, anyagok beszerzése vagy beépítése.
9. § (1) Ingatlan vagy használt eszköz beszerzése esetén a termelői szervezet igazolja, hogy az annak adásvételét megelőző 5 évben uniós, valamint nemzeti támogatást nem vett igénybe.
(2) Ingatlan vagy használt eszköz beszerzése esetén, ha az adásvételt megelőző 5 évben a termelői szervezet tagjának tulajdonában volt, akkor a 8. § (5) bekezdése szerinti időszakban nem helyezhető ki az érintett taghoz és többségi arányban nem hasznosítható az érintett tag közvetlen érdekében.
(3) Használt eszköz beszerzése akkor lehetséges, ha
a) a célkitűzést legalább azonos mértékben szolgálja, mint a 7. § (4) bekezdése szerinti azonos tulajdonságokkal rendelkező új eszköz beszerzése, és
b) a használt eszköz beszerzése gazdaságilag előnyösebb a termelői szervezet számára.
(4) Az ingatlan értéke, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok megváltásának költsége kizárólag az érintett szakterületen alkalmazandó jogszabály szerint nyilvántartott vagy engedéllyel rendelkező szakértő által készített független árszakértői vagy értékbecslői szakvélemény által megállapított összeg erejéig számolható el.
10. § (1) A termelői szervezet új operatív program vagy módosításának jóváhagyása iránti kérelem benyújtásakor bizonyítékkal igazolja az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó agrár-környezetvédelmi célokra irányuló beavatkozások egy vagy több környezetvédelmi célkitűzéshez várható pozitív hozzájárulását.
(2) Az (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 12. cikk (1) bekezdésében felsorolt célkitűzésekhez kapcsolódó beruházásoktól eltérő egyéb beavatkozás akkor számítható a KAP I rendelet 50. cikk (7) bekezdés a) és b) pontja szerinti kiadásokhoz, ha a termelői szervezet az operatív program vagy módosításai benyújtásakor igazolja, hogy az operatív programban foglalt beavatkozások pozitívan járulnak hozzá a célkitűzések megvalósulásához.
(3) A támogatásra jogosult beavatkozások magukban foglalják az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó agrár-környezetvédelmi célokra irányuló beavatkozásokból eredő többletköltségeket és elmaradt bevételeket. Az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó agrár-környezetvédelmi célokra irányuló beavatkozásokat a releváns kötelező előírások, követelmények vagy kötelezettségek módosulása esetén, az időben következő operatív program módosítás során felül kell vizsgálni.
(4) Nem minősül a termelési folyamat során keletkező hulladéknak a növényegészségügyi okokból károsodott termék, ha az integrált növényvédelmi technológia alkalmazása nem igazolt, kivéve, ha az adott kultúrában nincs az integrált technológia keretében alkalmazható jóváhagyott készítmény.
(5) A termékek szállítása fenntarthatóságának és hatékonyságának növelése beavatkozástípus keretében a szállításhoz kapcsolódóan kizárólag a fenntarthatóság növelését eredményező logisztikai rendszerek alkalmazásából eredő többletköltségek támogathatóak.
(6) Azok a termelők, akik az operatív program keretében támogatással megvalósított, az agrár-környezetvédelmi-éghajlati kifizetések valamely kötelezettségvállalásával azonos tartalmú tevékenységben részt vesznek, ugyanazon parcellán ugyanazon tevékenységért nyújtott támogatásra az agrár-környezetvédelmi-éghajlati kifizetések keretében nem jogosultak.
(7) Azon környezetvédelmi beavatkozások, amelyek egybeesnek a KAP stratégiai terv szerinti más, agrár-környezetvédelmi, vagy éghajlattal vagy ökológiai gazdálkodással kapcsolatos kötelezettségvállalásokkal, a támogatás felső határát az agrár-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos kifizetések, vagy ökológiai gazdálkodással kapcsolatos kifizetések tekintetében megállapított maximális összegekben kell meghatározni. Ez azonban nem vonatkozik az olyan környezetvédelmi tevékenységekre, amelyek közvetlenül nem kapcsolódnak egy meghatározott parcellához.
(8) Azon környezetvédelmi beavatkozások esetében, amelyek mezőgazdasági területhez kötődnek, az operatív programban meg kell adni
a) a beavatkozással érintett területek tervezett méretét, blokkazonosítóját vagy annak hiányában helyrajzi számát,
b) a területen adott évben termesztett, tagsági viszonnyal érintett, az elismerés alá tartozó termék megnevezését, és
c) az érintett földhasználónak a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény 10. § (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatási azonosítóját.
11. § (1) Az (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 11. cikkében említett beruházások a KAP I rendelet 50. cikk (7) bekezdés a) és b) pontja szerinti kiadásokhoz számíthatóak, ha a beruházás számviteli értékcsökkenési időszakában – az érintett szakterületen alkalmazandó jogszabály szerint nyilvántartott vagy engedéllyel rendelkező független szakértő által igazoltan – legalább 15%-os csökkenést eredményeznek a korábbi állapothoz képest az (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 12. cikk (1) bekezdés a)–d) és f) pontok valamelyike tekintetében.
(2) Ha a 11. cikkében említett beruházások több, az (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 12. cikk (1) bekezdés a)–d) és f) pontjaiban felsorolt környezetvédelmi előnnyel járnak, és a beruházás számviteli értékcsökkenési időszakában legalább 7%-os csökkenést eredményeznek a korábbi állapothoz képest az (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 12. cikk (1) bekezdés a)–d) és f) pontok valamelyike tekintetében, akkor azok a KAP I rendelet 50. cikk (7) bekezdés a) és b) pontja szerinti kiadásokhoz számíthatóak.
(3) Az (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 12. cikk (1) bekezdés e) és g)–i) pontjához kapcsolódó beruházások akkor számíthatóak a KAP I rendelet 50. cikk (7) bekezdés a) és b) pontja szerinti kiadásokhoz, ha a termelői szervezet által az operatív program vagy módosítása benyújtásakor az érintett szakterületen alkalmazandó jogszabály szerint nyilvántartott vagy engedéllyel rendelkező független szakértő által igazolt bizonyítékokkal bizonyítja, hogy az operatív programban foglalt beavatkozások pozitívan járulnak hozzá a célkitűzések megvalósulásához, még ha adott esetben azok hatása nem is számszerűsíthető.
(4) Az (1) bekezdés tekintetében figyelembe vehetők olyan, a termőterületen vagy azon kívül megvalósuló, termelő vagy nem termelő beruházások, amelyek hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz.
12. § (1) A meglévő öntözőberendezések vagy az öntözőrendszerek részei fejlesztésére irányuló beruházások akkor támogathatóak, ha előzetes értékelés azt állapítja meg, hogy azok a meglévő berendezés vagy rendszer műszaki tulajdonságaiból kiindulva
a) mikroöntözés esetén legkevesebb 10%-os,
b) lineár és csévélődobos berendezések esetén legkevesebb 15%-os potenciális vízmegtakarítást eredményeznek.
(2) Ha a beruházás olyan felszín alatti vagy felszíni vizekből álló víztesteket érint, amelyek a vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervben vízmennyiséggel kapcsolatos okok miatt jónál rosszabb minősítést kaptak, akkor a beruházásnak az alábbi együttes feltételeknek is meg kell felelnie:
a) a beruházásnak biztosítania kell, hogy az érintett öntözőberendezések vagy öntözőrendszerek vonatkozásában legalább a beruházás előzetes értékelése által megállapított potenciális vízmegtakarítás 50%-ának megfelelő mértékű tényleges vízfogyasztás-csökkenés történjen,
b) ha a beruházás a termelői szervezet tagjai vagy azok mezőgazdasági üzemei öntözött területeinek csak egy részét érinti, az érintett tagok mezőgazdasági üzemei teljes – üzemszintű – vízfogyasztása legalább 50%-nak megfelelő mértékben kell, hogy csökkenjen. Az érintett tagok mezőgazdasági üzemei teljes vízfogyasztásához az üzemek által értékesített, vagy bármilyen más módon öntözési célból átadott vízmennyiséget is hozzá kell számítani.
(3) A vízmegtakarítás tekintetében figyelembe vehető a technológiaváltásból eredő vízmegtakarítás, a meglévő vízi infrastruktúra felújítása általi vízmegtakarítás, valamint a termesztéstechnológiából adódó vízmegtakarítás.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott feltételek egyike sem alkalmazandó azokra a beruházásokra, amelyek nem érintenek felszín alatti vagy felszíni víztestet és
a) a meglévő öntözőberendezésekre irányulnak és csak az energiahatékonyságot érintik,
b) a tározók létrehozására irányulnak vagy
c) a visszanyert víz felhasználására irányulnak.
(5) Az energiatermelő rendszerekből álló tárgyi eszközök beszerzése vagy létesítése esetén a megtermelt energia mennyisége nem haladhatja meg azt az energiamennyiséget, amely éves szinten a termelői szervezet és azok tagjai elismeréssel érintett szokásos tevékenységeihez felhasználható.
13. § (1) Ingatlanok, berendezések és egyéb eszközök bérlése esetén a termelői szervezetnek indokolnia kell, hogy azok gazdasági szempontból a vásárlás megfelelő alternatívái.
(2) Az elszámolható bérleti díj nem haladhatja meg az ingatlan, gép, berendezés vagy egyéb eszköz – operatív program célkitűzései szerinti – hasznosításából elérhető tiszta jövedelmet.
(3) Az elszámolható bérleti díj számítása során a bérelt ingatlan, gép, berendezés vagy egyéb eszköz bérlésének operatív program célkitűzései alapján figyelembe vehető hasznainak és az ezek megszerzése érdekében felmerülő kiadások különbségéből levezetett tiszta jövedelmek értékét kell figyelembe venni.
(4) Bérlet esetén a bérelt eszköz vagy ingatlan többségi arányban nem hasznosítható a bérbeadó által megtermelt vagy az általa megvásárolt termékek érdekében. Ennek igazolásához a termelői szervezet nyilvántartást vezet a bérelt eszköz vagy ingatlan hasznosításáról.
14. § (1) Bérként és bérjellegű juttatásként kizárólag a beavatkozás céljai megvalósításával összefüggésben, foglalkoztatási jogviszony alapján – az operatív program mellékleteként benyújtott szerződés, munkaköri leírás szerint – közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatások számolhatóak el, foglalkoztatottanként legfeljebb összesen heti 60 óra időtartamra. A személyi jellegű egyéb kifizetések és bérjárulékok olyan mértékben számolhatóak el, amilyen mértékben a támogatott tevékenységhez kapcsolódnak.
(2) A támogatott tevékenység keretében bérköltség csak a ténylegesen kifizetett munkabér alapján a foglalkoztatás arányában, munkaidő-kimutatás alapján számolható el.
(3) Nem elszámolható a munkába járás költsége, túlóráért járó bér és ahhoz kapcsolódó bérköltség, a jutalom és más olyan kifizetés, amely mögött a beavatkozás előkészítéséhez, végrehajtásához vagy nyomon követéséhez kapcsolódó teljesítés nem igazolható.
(4) A termelői szervezet, társulás vagy leányvállalat alkalmazásában álló munkatárs vagy a beavatkozás elvégzésére munkavégzésre irányuló szerződéssel rendelkező vállalkozó és annak alkalmazottja, valamint a termelői szervezet termelő tagjának a beavatkozás elvégzéséhez indokolt utazási és szállásköltségei elszámolhatóak. Az elszámolhatóság feltétele annak részletes bemutatása, hogy az adott utazás miként kapcsolódik az érintett személy operatív programban kiválasztott célkitűzések eléréséhez kapcsolódó beavatkozások keretében végrehajtott tevékenységéhez.
(5) A (4) bekezdés szerinti utazási és szállásköltségek a minisztérium honlapján közzétett útmutatóban meghatározott egységköltségeknek megfelelően számolhatók el.
(6) Az (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 23. cikk (3) bekezdésében meghatározott tevékenységek között az alábbiak vehetők figyelembe:
a) az operatív program elkészítéséhez szükséges adatok összegyűjtése és feldolgozása,
b) az operatív programot és az operatív programban foglalt tevékenységeket megalapozó tanulmány, számítás, szakmai indokolás, igazolás, az adatszolgáltatás, éves jelentés, éves vagy részleges kifizetési kérelem elkészítése és az ezek elkészítéséhez szükséges adatok összegyűjtése és feldolgozása, valamint
c) a működési alaphoz kapcsolódó könyvelés és könyvvizsgálat.
15. § (1) Képzés, tanácsadási szolgáltatások és technikai segítségnyújtás beavatkozástípusok esetén a költségeket résztvevőnként és alkalmanként vagy időszakonként, a tevékenység jellemzőinek megfelelően óránként, naponként vagy hetenként, az adott időszakban, adott tevékenység tekintetében egységárak, vagy amennyiben rendelkezésre áll, a minisztérium honlapján közzétett útmutatóban meghatározott egységköltségek figyelembevételével kell tervezni és elszámolni.
(2) A kutatás, vizsgálat, elemzés tekintetében olyan, a szerzőjének saját, eredeti szellemi alkotása vehető figyelembe, amelyet korábban más célra nem használt fel. Más személy szellemi termékének felhasználása esetén, azt minden esetben szakszerű módon, hivatkozással ellátva kell idézni.
(3) Képzés, tanácsadási szolgáltatások, technikai segítségnyújtás beavatkozástípusok esetén nem vehetők figyelembe a szolgáltatást nyújtó vagy annak tulajdonában álló vállalkozásként működő termelő tag tekintetében felmerült költségek.
(4) Alkalmazott kutatás, technológiai fejlesztést célzó kutatás, technológiai kísérlet, fajtakísérlet végrehajtása esetén kötelező a kutatási jelentés benyújtása és az eredmények a termelői szervezet tagjai részére történt terjesztésének igazolása.
(5) Alkalmazott kutatás elszámolásának feltétele kutatóhellyel való együttműködés igazolása és az alkalmazott kutatás eredményeiről készített tudományos publikáció.
16. § (1) A kölcsönös kockázatkezelési alapot létrehozó termelői szervezet vagy a termelői szervezetek társulása döntéshozó szerve – a vonatkozó jogszabályokban és a létesítő okiratban foglaltak szerint – meghatározza a kölcsönös kockázatkezelési alap létrehozásának és irányításának szabályait, különösen a termelőknek válság esetén nyújtott kompenzációs kifizetések, valamint a szabályok betartásának felügyelete és monitoringja vonatkozásában. A kölcsönös kockázatkezelési alapot létrehozó termelői szervezetnek vagy a termelői szervezetek társulásának gondoskodnia kell arról, hogy a finanszírozásra vonatkozó szabályok kitérjenek a mezőgazdasági termelő gondatlanságból elkövetett cselekménye esetén alkalmazandó szankcióra is.
(2) A kölcsönös kockázatkezelési alapból a termelő tag részére kifizetés abban az esetben teljesíthető, ha az adott termelő esetében a jövedelem visszaesésének mértéke meghaladja a megelőző három évnek vagy a megelőző ötéves időszaknak a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlaga alapján kiszámított, átlagos éves jövedelem 30%-át. E bekezdés alkalmazásában a jövedelem a termelő tag által a zöldség-gyümölcs piacon szerzett bevételek összege, amelybe beleértendő minden, a zöldség-gyümölcs termékek tekintetében közpénzből származó támogatás, és amelyből le kell vonni az inputköltségeket. A kölcsönös kockázatkezelési alap által a termelő tag javára teljesített kifizetések a jövedelemveszteség kevesebb, mint 70%-ának erejéig nyújthatnak ellentételezést abban az évben, amelyben a termelő tag az ilyen támogatásra jogosultságot szerez.
(3) Támogatás igénybevétele esetén az érintett kölcsönös kockázatkezelési alapnak
a) az alap befizetéseinek és kifizetéseinek átláthatónak kell lennie, valamint
b) a felmerülő tartozásokért felelősségvállalás szerint kell működnie.
(4) A kockázatkezelési alap újra feltöltése az operatív program keretében az alapból a termelői szervezetek tagjai részére teljesített kifizetések mértékéig számolható el.
(5) A kölcsönös kockázatkezelési alap tekintetében a 6. § (7) és (11)–(15) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
17. § (1) A közös tárolás beavatkozástípus alma, meggy, bodza, szilva, paprika, paradicsom, konzervuborka, zöldborsó és csemegekukorica termékekre alkalmazható.
(2) A közös tárolás tekintetében a működési alapból finanszírozható maximális összeg, az (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 20. cikk (2) bekezdésére figyelemmel az operatív programban kerül jóváhagyásra.
(3) A feldolgozott állapotban történő közös tárolás esetén a terméket a feldolgozástól számított fél évig, de legfeljebb a termék minőségmegőrzési ideje harmadáig közraktárban kell tárolni.
18. § (1) A piacról kivont terméket a KAP I rendelet 52. cikk (6) bekezdés a) pontjában meghatározott rendeltetésnek megfelelően, valamint állatokkal való feletetés céljából lehet felhasználni.
(2) Az (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet V. mellékletében fel nem sorolt termékek esetén a támogatás legnagyobb mértékét a Nemzeti Irányító Hatóság az (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 26. cikkére figyelemmel az operatív program jóváhagyása során egyedileg állapítja meg.
(3) A kivonás során a termelői szervezetnek az (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 29. cikkére figyelemmel igazolnia kell, hogy az érintett termékek megfelelnek a forgalmazási előírásoknak.
(4) Az (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 25. cikke szerinti szállítási költségek támogatásának kiszámítása szempontjából a menetlevélen szereplő kilométeróra állása alapján számított távolságot kell figyelembe venni. Az ingyenes szétosztás szállítási költségeihez kapcsolódó egységköltség alapú térítéseket a minisztérium a honlapján közzétett útmutatóban határozza meg.
(5) A piacról kivont termékek fogadó szervezete lehet
a) a KAP I rendelet 52. cikk (6) bekezdés a) pont i. alpontja tekintetében a Karitatív Tanács megalakításáról és működésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet alapján megalapított Karitatív Tanács, az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft., valamint az Európai Élelmiszerbankok Szövetségének tagja;
b) a KAP I rendelet 52. cikk (6) bekezdés a) pont ii. alpontja tekintetében
ba) a szabadságvesztés, az elzárás, a rendbírság helyébe lépő elzárás, a letartóztatás és a szabálysértési elzárás végrehajtását foganatosító büntetés-végrehajtási intézetek kijelölésének szabályairól szóló miniszteri rendeletben felsorolt büntetés-végrehajtási intézet,
bb) a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján nyilvántartásba vett oktatási intézmény,
bc) az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet alapján működési engedéllyel rendelkező egészségügyi intézmény,
bd) a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló kormányrendelet szerint nyilvántartásba vett szolgáltató;
c) ingyenes szétosztástól eltérő egyéb rendeltetésként meghatározott állatokkal való feletetés esetén fogadó szervezet lehet
ca) a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló miniszteri rendelet szerint az Országos Adatbázisban nyilvántartásba vett tartási hely,
cb) az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény alapján nyilvántartásba vett és működési engedéllyel rendelkező állatkert és cirkuszi menazséria,
cc) a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény szerint nyilvántartásba vett vadászatra jogosult.
(6) Ingyenes szétosztástól eltérő egyéb rendeltetésként meghatározott állatokkal való feletetés esetén, és kizárólag olyan romlandó termékek esetén történhet piacról kivonás, amelyek szokásos kereskedelmi hasznosítási állapotukban hűtés nélkül nem tárolhatók tartósan.
(7) A kivonás a piacról beavatkozástípus alkalmazása esetén támogatás csak akkor igényelhető, ha a piacról kivont terméknek a fogadó szervezet részére átadása a termelői szervezet és a fogadó szervezet között kötött, a termék átadásának technikai feltételeiről szóló megállapodás alapján történik.
(8) A (7) bekezdés szerinti megállapodás tartalmazza
a) a szállítható termékek körét,
b) a teljesítés helyszínét,
c) a szállítások és a szétosztások ütemezését,
d) a szétosztott termékben részesülők maximális számát,
e) a szállítható termék – kilogrammban vagy darabszámban megadott – minimális és maximális mennyiségét a szállítások és a szétosztások ütemezése szerinti bontásban, valamint
f) az (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 28. cikkében meghatározott feltételeknek való megfelelésre vonatkozó nyilatkozatokat.
19. § (1) A zöldszüret és be nem takarítás beavatkozástípusok keretében támogatható termékek listáját, valamint a zöldszüret elvégzésének lehetséges időszakát a KAP stratégiai terv tartalmazza.
(2) A zöldszüret és be nem takarítás beavatkozástípusok alapján igényelhető legmagasabb támogatási összegeket az 1. melléklet tartalmazza. Az 1. mellékletben nem szereplő termékek esetében az igényelhető legmagasabb támogatási összegeket a Nemzeti Irányító Hatóság az operatív programban – az (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikk (8) bekezdés e) pontjának alkalmazása esetén a beavatkozástípus végrehajtását követő 6 hét termésmennyisége vonatkozásában – 1 hektárra vetítve határozza meg.
(3) A be nem takarítási beavatkozástípus az operatív programban szerepeltethető módjai a következők:
a) denaturálás,
b) bedolgozás a talajba, ideértve a bejelentett területen lévő termés lekaszálását, beszántását, betárcsázását, leégetését kémiai szerekkel, valamint
c) egyéb, a termelői szervezet által megfelelően indokolt és a Nemzeti Irányító Hatóság által az operatív programban jóváhagyott módszer.
(4) A (3) bekezdés c) pontja szerinti módszert a Nemzeti Irányító Hatóság akkor hagyja jóvá, ha az nem jár káros környezeti hatással és növény-egészségügyi kockázattal.
(5) A zöldszüret és be nem takarítási beavatkozástípus esetén a bejelentett terület vonatkozásában a Nemzeti Kifizető Ügynökség az (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikk (8) bekezdésében meghatározott feltételek fennállását adott esetben helyszínen is ellenőrizheti.
20. § Az (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 18. cikkére figyelemmel azon mezőgazdasági biztosítások díja foglalható be az operatív programba,
a) amelyet a miniszter a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény alapján előzetesen jóváhagyott,
b) amely megfelel a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásról szóló pályázati felhívásban szereplő, a díjtámogatásban részesíthető mezőgazdasági biztosítási szerződés általános feltételeinek, és
c) amelyet a termelő tagok mint biztosítottak javára a termelői szervezet mint szerződő fél köt meg.
21. § (1) A figyelemfelhívást és a fogyasztók tájékoztatását szolgáló kommunikációs tevékenységeknek az (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 14. cikk a)–f) és j) pontjaiban megfogalmazott célokra kell irányulnia.
(2) Ha a válságmegelőzés és -kezelés keretében alkalmazott figyelemfelhívást és a fogyasztók tájékoztatását szolgáló kommunikációs tevékenységhez közvetlenül kapcsolódóan legalább 3, de legfeljebb 9 napos időszakban a termelői szervezet által friss fogyasztásra értékesített termék vagy terméktípus mennyisége legalább 25%-kal meghaladja az intézkedést közvetlenül megelőzően, azzal megegyező időtartam alatt friss fogyasztásra értékesített termékmennyiséget, akkor az intézkedés keretében a legalább 3, de legfeljebb 9 napos időszakban értékesített termék vagy terméktípus értékesítési átlagára és a megelőző, azzal megegyező időtartam alatt értékesített termékmennyiség értékesítési átlagára közötti árkülönbözet és az intézkedés által érintett időszakban értékesített mennyiség szorzata az intézkedés végrehajtása tekintetében jogosult költségként elszámolható kiadásnak minősül. Ezen költségek alapjául szolgáló időszakot legalább egy azzal megegyező hosszúságú olyan időszaknak kell megelőznie, amelyre a költségelszámolást nem alkalmazták.
(3) A költségelszámolás további feltétele, hogy az adott időszakban nyújtott, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény 3. § (5) bekezdésében meghatározott üzletszabályzatban nyilvánosságra hozott, nem százalékos mértékben meghatározott szolgáltatásokat a termelői szervezet igazoltan igénybe vette. A szolgáltatások termelői szervezet általi igénybevételét az operatív programban elfogadott igazoló dokumentumokat a támogatási vagy részleges kifizetés iránti kérelmekkel együtt kell benyújtani.
22. § (1) A KAP I rendelet 52. és 53. cikke szerinti támogatás formája költség-visszatérítés vagy egységköltség, a választott beavatkozástípusnak vagy -altípusnak megfelelően. Egységköltség azon beavatkozástípusok vagy -altípusok esetében alkalmazandó, amelyekre a minisztérium honlapján közzétett útmutató egységköltségeket határoz meg.
(2) Egységköltségek alkalmazásának hiányában a beavatkozások költségei, valamint a költségszámítás alapjául szolgáló egységárak nem haladhatják meg a szokásos piaci árat, amelyet
a) több lehetséges szállítótól vagy szolgáltatótól történő ajánlatkérés keretében beérkezett ajánlatok alapján, vagy
b) független szakértők által igazoltan a piacon alkalmazott egységárak összehasonlításával, vagy
c) közbeszerzési eljárás lefolytatása esetén a közbeszerzési eljárásban megállapított a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: 2015. évi CXLIII. törvény) 28. §-a szerinti előkészítéséről készített, a 2015. évi CXLIII. törvény 46. § (1) bekezdése szerinti dokumentummal
kell igazolni.
(3) A piacon alkalmazott egységárakat a talaj védelméhez, a víz- és energiatakarékossághoz, a vízminőség javításához vagy fenntartásához, az élőhelyek és a biológiai sokféleség védelméhez, az éghajlatváltozás mérsékléséhez, valamint a hulladékképződés csökkentéséhez vagy a hulladékkezelés javításához kapcsolódó beavatkozások esetében, annak az érintett szakterületen alkalmazandó jogszabály szerint nyilvántartott vagy engedéllyel rendelkező független szakértő által kiállított számítással kell igazolni.
(4) Az árajánlatoknak legalább három, egymástól és a termelői szervezettől független ajánlattevőtől kell származnia. A termelői szervezetnek igazolnia kell az ajánlattevők függetlenségét, valamint hogy az ajánlattevőktől észszerűen elvárható az ajánlatban foglaltak megfelelő teljesítése.
(5) Ha a termelői szervezet több beszállítóval is felvette a kapcsolatot, és írásban, a vonatkozó dokumentumok másolata csatolásával bizonyítja a kapcsolatfelvételt, valamint azt, hogy a beszállítók nem tettek árajánlatot beruházást magában foglaló beavatkozáshoz kapcsolódó célkitűzés szerinti eredmény elérését biztosító beszerzésre, valamint minőségirányítási, minőségtanúsítási, minőségbiztosítási rendszer tanúsítását magában foglaló beavatkozásra, akkor háromnál kevesebb árajánlat benyújtására jogosult.
(6) Egy ajánlattevőtől származó egyetlen árajánlat akkor is elfogadható, ha a beavatkozás közvetlenül kapcsolódik egy korábban végrehajtott beavatkozáshoz, feltéve, hogy a termelői szervezet igazolni tudja, hogy a beavatkozáshoz kapcsolódó célkitűzés szerinti eredmény elérését biztosító beszerzésre más beszállító nem tud árajánlatot tenni, vagy más beszállító választása egy korábban végrehajtott tevékenység ellehetetlenülését eredményezné.
(7) Szokásos piaci árnak megfelelést alátámasztó egymástól és a termelői szervezettől független – az ajánlat tárgyának 7. § (4) bekezdése szerinti tulajdonságait tartalmazó – árajánlatoknak a termelői szervezet vagy annak vezetője nevére címzettnek, cégszerű aláírással, keltezéssel és érvényességi határidővel ellátottnak kell lennie. Az árajánlat érvényességi idejét úgy kell megállapítani, hogy az
a) a minisztériumhoz benyújtáskor,
b) a megrendeléskor vagy
c) a szerződés megkötésekor
érvényes legyen.
(8) Ha egy adott beavatkozásban foglalt beszerzés piaci értéke nem haladja meg az 1000 euró összeget, akkor az árajánlatok helyettesíthetőek az adott eszköz értékesítésével foglalkozó vállalkozás weblapjáról készült, az eszköznek a választott célkitűzés szerinti feladatok elvégzésére alkalmasságát bizonyító számszerűsíthető tulajdonságokat és az értékesítési árat tartalmazó képernyőfotóval.
(9) A különböző beszállítóktól beszerzett árajánlatoknak az operatív programban meghatározott 7. § (4) bekezdése szerinti tulajdonságok alapján összehasonlíthatónak kell lennie oly módon, hogy abból megállapítható legyen, hogy a feladat elvégzésére bármelyik ajánlatban szereplő eszköz hasonló mértékben alkalmas.
(10) Háromnál kevesebb árajánlat benyújtása esetén a beavatkozás megvalósítására szerződésben kötelezettséget vállaló vonatkozásában a termelői szervezet köteles igazolni a szerződő fél függetlenségét.
(11) Nem független az az ajánlattevő,
a) amelyben a támogatást igénylő, illetve kedvezményezett vagy annak tulajdonosa, tagja, a nevében nyilatkozattételre, képviseletre jogosult személy, ezen személy Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozója tulajdonosi, fenntartói, vagyonkezelői, irányítási, képviseleti, munkáltatói vagy kinevezési jogokat gyakorol,
b) amelynek tulajdonosa, tagja, a nevében nyilatkozattételre, képviseletre jogosult személy, a kedvezményezett szervezetében vagy a másik ajánlattevő szervezetében tulajdonosi, fenntartói, vagyonkezelői, irányítási, képviseleti, munkáltatói vagy kinevezési jogokat gyakorol, vagy
c) amely az ajánlat adása idején a támogatást igénylővel vagy másik ajánlattevővel azonos székhelyen vagy telephelyen működött.
(12) A tevékenység szokásos piaci árának megállapítása során a miniszter a nyilvánosan elérhető forrásokon keresztül rendelkezésre álló adatokat is jogosult figyelembe venni.
23. § (1) A termelői szervezetnek és a termelői szervezetek társulásának – a 2022. évi LXV. törvény 10. § (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatási azonosítóval vagy külföldi tag esetében az érintett tagállam által megállapított azonosítóval rendelkező – tagjai által termelt terméknek az (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 32. cikkében hivatkozott referencia-időszakban forgalmazott értékét kell alapul venni a KAP I rendelet 52. cikk (2) bekezdésében és 53. cikk (1) bekezdésében hivatkozott felső korlátjának a kiszámítása során.
(2) * Az operatív programot végrehajtó termelői szervezet
a) a működési alapokhoz nyújtott európai uniós pénzügyi támogatás,
b) a nemzeti pénzügyi támogatás és
c) a termelői szervezet és tagjai hozzájárulása
következő évre vonatkozó becsült összegét megküldi a Nemzeti Irányító Hatóság részére.
(3) Az operatív programot végrehajtó termelői szervezet a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségnek
a) az operatív program elfogadására vonatkozó kérelem benyújtásával egyidejűleg, vagy
b) az operatív program elfogadására irányuló kérelem hiányában legkésőbb november 15-éig
a működési alapra vonatkozó becslésről szóló, a minisztérium honlapján közzétett táblázat kitöltésével és megküldésével tesz eleget.
(4) A (2) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell
a) az (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 32. cikke szerinti referencia-időszakban forgalmazott termék értékének a bejelentést megelőző időszak vonatkozásában a főkönyvi kivonat alapján a könyvvizsgáló által hitelesített tényadatokat, valamint adott esetben a hátralévő időszakra vonatkozó becsült értéket és a becslésnél figyelembe vett szempontok bemutatását, valamint
b) a termelői szervezet vagy tagjai által megtermelt az elismeréssel érintett termékek értékesítésének során felmerült, főkönyvi kivonat és analitikus kimutatás alapján igazolt – a szervezet tulajdonában álló fuvareszköz esetén a szállítóeszköz amortizációját is magában foglaló – szállítási költséget.
(5) * Ha a működési alapokhoz nyújtott európai uniós pénzügyi támogatás, a nemzeti támogatás, tagjai és a termelői szervezet hozzájárulása következő évre vonatkozó becsült összegének bejelentése nem felel meg az e §-ban foglalt feltételeknek, vagy az operatív programot végrehajtó termelői szervezet a (3) bekezdésben meghatározott határidőig nem küldi meg bejelentését, a Nemzeti Irányító Hatóság a termelői szervezetet megfelelő határidő tűzésével hiánypótlásra szólítja fel.
(6) Ha az operatív programot végrehajtó termelői szervezet
a) a (2) bekezdés szerinti bejelentését elmulasztja, vagy
b) a (2) bekezdés szerinti bejelentését a minisztérium elutasítja,
részére az érintett évre támogatás nem fizethető.
24. § (1) A termelői szervezet a zöldszüret vagy be nem takarítási intézkedés alkalmazására vonatkozó szándékáról előzetes értesítést nyújt be a Nemzeti Kifizető Ügynökséghez a Nemzeti Kifizető Ügynökség honlapján közzétett közleményben rendszeresített nyomtatványon. Az előzetes értesítés tartalmazza az intézkedés által érintett termék és területnagyság meghatározására és az intézkedés végrehajtása helyszínének és időpontjának azonosítására alkalmas adatokat. A hiánytalanul kitöltött értesítést zöldszüret esetén legkésőbb 5 munkanappal a beavatkozás tervezett elvégzése előtt, be nem takarítás esetén az adott termék Nemzeti Irányító Hatóság által évente közleményben meghatározott betakarítási időszakát megelőzően küldi meg a Nemzeti Kifizető Ügynökségnek.
(2) A termelői szervezet a piacról kivonási szándékáról szóló értesítést a kivonás időpontját legalább 7 nappal megelőzően, a Nemzeti Kifizető Ügynökség által a honlapján közzétett közleményben rendszeresített nyomtatványon nyújtja be a Nemzeti Kifizető Ügynökséghez. Az értesítés tartalmazza
a) a kivonással érintett termékek jegyzékét,
b) a tárgyévben kivonni tervezett teljes becsült termékmennyiséget,
c) az adott értesítés alapján kivonni tervezett termékek becsült mennyiségét és tervezett rendeltetését, valamint
d) a kivonási művelet ellenőrzésére kijelölt helyszín és időszak megjelölését.
Az értesítésben a termelői szervezet nyilatkozik arról, hogy a kivonással érintett termékek megfelelnek az alkalmazandó forgalmazási előírásoknak.
25. § (1) A termelői szervezet által a működési alapnak a KAP I rendelet 53. cikke szerinti nemzeti pénzügyi támogatása tekintetében az abban foglalt feltételek teljesülése és az ehhez szükséges nemzeti költségvetési források rendelkezésre állása esetén biztosíték nyújtása nélkül évente egy alkalommal előleg vehető igénybe. Az előleg mértéke nem haladhatja meg a KAP I rendelet 52. cikke szerinti uniós pénzügyi támogatás 80%-át. Az előleg igénybevétele lehetőségéről és az előlegnek a KAP I rendelet 53. cikke szerinti támogatás arányában meghatározott felső korlátjáról az igénybevétel lehetősége évének március 15. napjáig a Nemzeti Kifizető Ügynökség közleményben ad tájékoztatást.
(2) Az előleg igénylése iránti kérelmet legkésőbb március 31-éig kell benyújtani a Nemzeti Kifizető Ügynökséghez Az előleg folyósítási határideje a kérelem beérkezésétől számított 30 nap.
(3) Előlegre az a termelői szervezet jogosult, amely
a) rendelkezik jóváhagyott operatív programmal,
b) kérelme megfelel a jogszabályi előírásoknak, és
c) az adott végrehajtási időszakra vonatkozóan még nem nyújtott be részleges kifizetési kérelmet.
(4) Nem jogosult előlegre az a termelői szervezet, amelynek az előlegre vonatkozó kérelem benyújtásának időpontjában az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti támogatási jogviszonyból eredő tartozása áll fenn a Nemzeti Kifizető Ügynökséggel szemben.
(5) Az előleg igénylése iránti kérelemnek tartalmaznia kell az igénybe venni kívánt előleg összegét.
(6) Hiányos, hibás vagy a határidőn túl benyújtott előlegigénylést Nemzeti Kifizető Ügynökség visszautasítja.
(7) Az előleg elszámolására a részleges kifizetési kérelemben vagy az éves kifizetési kérelmekben benyújtott költségek alapján kerül sor. Az előleg elszámolására vonatkozóan részleges kifizetési kérelem benyújtása kötelező.
(8) Az előleg elszámolására vonatkozó részleges kifizetési kérelmet legkésőbb tárgyév június 30-ig kell benyújtani elektronikus úton a Nemzeti Kifizető Ügynökséghez.
(9) A (8) bekezdés szerinti részleges kifizetési kérelem tartalmazhat további költségeket is, ez esetben:
a) ha a részleges kifizetési kérelemben feltüntetett és a Nemzeti Kifizető Ügynökség által jóváhagyott költségek támogatható összege alacsonyabb a kifizetett előleg összegénél, az előlegelszámolás e rész tekintetében elfogadottnak minősül, a részkifizetési kérelem alapján további kifizetésre nem kerülhet sor, az el nem számolt előleg összege jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül,
b) ha a részleges kifizetési kérelemben benyújtott költségek támogatható összege megegyezik a kifizetett előleg összegével, az előlegelszámolás elfogadottnak minősül, de a részkifizetési kérelem alapján kifizetésre nem kerülhet sor, vagy
c) ha a részleges kifizetési kérelemben benyújtott költségek támogatható összege meghaladja a kifizetett előleg összegét, az előlegelszámolás elfogadottnak minősül, és a részleges kifizetési kérelem alapján további támogatási összeg kifizetésére is sor kerülhet.
(10) Az előleg elszámolására vonatkozó részleges kifizetési kérelemre vonatkozóan a 26. § (2)–(6) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(11) Az előlegkérelem benyújtását követően a kérelem módosításának nincs helye. Az előlegkérelem a kérelem tárgyában hozott döntés közléséig részben vagy egészben visszavonható.
26. § (1) A termelői szervezet a működési alap KAP I rendelet 52. és 53. cikke szerinti támogatásának részleges kifizetését – beleértve az előleg elszámolását is – adott év október 31-éig, legfeljebb évi három alkalommal legalább a jóváhagyott operatív programban tárgyévre tervezett felhasználás 25%-a, vagy legalább 3 hónapot felölelő időszak tekintetében igényelheti a Nemzeti Kifizető Ügynökségnél. A részleges kifizetési kérelem a támogatás azon részének kifizetésére irányulhat, amely az operatív program keretében már elköltött összegeknek felel meg.
(2) A részleges kifizetési kérelemhez meg kell adni az alábbi adatokat, és mellékelendő adott esetben az azokat igazoló dokumentumok
a) a beavatkozás 7. § (4) bekezdése szerinti számszerűsíthető tulajdonságait, valamint a termelői szervezet és a beavatkozást megvalósító fél azonosító adatait tartalmazó szerződést vagy megrendelőt,
b) a számlákat, azok kifizetését igazoló bizonylatokat,
c) a mindkét fél által aláírt, a teljesítést igazoló dokumentumokat,
d) a végrehajtott és a jóváhagyott operatív programban feltüntetett beavatkozások közötti összhangot bizonyító, 28. § szerinti dokumentumokat, és
e) azon környezetvédelmi beavatkozások esetében, amelyek mezőgazdasági területhez kötődnek
ea) a megvalósított beavatkozással érintett területek méretét,
eb) az érintett területek blokkazonosítóját és parcellaazonosítóját, vagy ezek hiányában az érintett területek helyrajzi számát,
ec) a területen adott évben termesztett, tagsági viszonnyal érintett, az elismerés alá tartozó termék megnevezését, valamint
ed) az érintett földhasználónak a 2022. évi LXV. törvény 10. § (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatási azonosítóját.
(3) * A Nemzeti Kifizető Ügynökség a benyújtott részleges kifizetési kérelemről a benyújtást megelőzően kiadott, az operatív program vagy módosítása jóváhagyásáról szóló döntés alapján jóváhagyott vagy részleges kifizetés iránti kérelem benyújtását megelőzően 45 nappal benyújtott, a 4. § (9) bekezdése szerinti bejelentéssel módosított operatív programra figyelemmel dönt. Részleges kifizetés keretében a nemzeti pénzügyi támogatás összege a (4) bekezdésben foglalt arány mértékéig fizethető ki.
(4) A támogatás egyes részeire vonatkozó kérelmek alapján összesen kifizetett összeg nem haladhatja meg a támogatás azon részének 80%-át, amely az operatív program keretében az érintett időszakban már elköltött összegeknek felel meg.
(5) A támogatásról szóló döntés meghozatalának határideje 70 nap, amely az ügy összes iratának a Nemzeti Kifizető Ügynökséghez megérkezését követő munkanapon kezdődik.
(6) A részleges kifizetési kérelem benyújtását követően a kérelem módosításának nincs helye. A részleges kifizetési kérelem a kérelem tárgyában hozott döntés közléséig részben vagy egészben visszavonható.
27. § (1) * A termelői szervezet a működési alap KAP I rendelet 52. és 53. cikke szerinti támogatására vonatkozó kérelmet a Nemzeti Kifizető Ügynökség által Közleményben meghatározott, honlapján közzétett formában évente egyszer a végrehajtás évét követő év március 20-áig nyújtja be a Nemzeti Kifizető Ügynökség részére.
(2) Az éves kifizetési kérelemhez meg kell adni az alábbi adatokat, és mellékelendő adott esetben az azokat igazoló dokumentumok:
a) a támogatás alapjául szolgáló, az (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági végrehajtási rendelet 32. cikkében meghatározott referencia-időszakban forgalmazott termékek értékét,
b) a tagok vagy a termelői szervezet által az operatív program időtartama alatt befizetett és a támogatás összegének kiszámítása szempontjából figyelembe veendő pénzügyi hozzájárulás összegét,
c) az operatív programban foglalt beavatkozásokkal összefüggésben felmerült kiadásokat célkitűzésenkénti és beavatkozástípusonkénti bontásban,
d) a KAP I rendelet 44. cikkében meghatározott átalányösszegek és egységköltség-alapú térítések iránti kérelmek esetében az érintett beavatkozás végrehajtására vonatkozó bizonyítékot,
e) a KAP I rendelet 7. cikke szerinti eredménymutatókat,
f) az (EU) 2022/1475 bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklet 8. pont d)–h) alpontja szerinti információk értékét, valamint
g) a 7. § (4) bekezdése szerinti tulajdonságokat a beavatkozás típusának megfelelő bontásban a megvalósított beavatkozások tekintetében a beavatkozásban részt vevő tagok és vállalkozások ügyfél-azonosítójával együtt.
(3) Az éves kifizetési kérelem tartalmazhat tervezett, de a tárgyévben fel nem merült kiadásokat, ha az alábbiak igazolása megtörténik:
a) az érintett beavatkozásokat az operatív program végrehajtása évében december 31-ig az érintett termelői szervezet befolyásán kívül eső okok miatt nem lehetett végrehajtani,
b) az érintett beavatkozások azt az évet követő év április 30-ig végrehajthatók, valamint
c) a működési alapban a termelői szervezettől származó, azonos értékű hozzájárulást tartanak fenn.
(4) A termőterülethez kapcsolódó beavatkozások tekintetében igényelt támogatás esetén az éves kifizetési kérelemben fel kell tüntetni, hogy az egyes megvalósított beavatkozások mely termelő tag mely területét érintették.
(5) A termelői szervezet a működési alap támogatásának kifizetése iránti kérelmét alátámasztó, a beavatkozások megvalósítását és a kiadásokat igazoló, meghatározott dokumentumok szkennelt változatát célkitűzésenként és beavatkozástípusonként az éves kifizetési kérelem mellékleteként nyújtja be.
(6) A működési alaphoz nyújtott támogatásról az operatív programban foglalt beavatkozások végrehajtását követően benyújtott éves kifizetési kérelem alapján a Nemzeti Kifizető Ügynökség dönt. A Nemzeti Kifizető Ügynökség a döntést elérhetővé teszi a minisztérium részére.
(7) A Nemzeti Kifizető Ügynökség az operatív program végrehajtása évét követő év október 15-éig folyósítja a támogatást.
(8) Az éves kifizetési kérelem a benyújtását követő 10. napig módosítható. Az éves kifizetési kérelem a kérelem tárgyában hozott döntés közléséig részben vagy egészben visszavonható.
28. § A 27. §-ban meghatározott éves kifizetési kérelemhez mellékelni kell:
a) az operatív programban foglalt beavatkozások megvalósítását, a felmerült problémákat bemutató összefoglalót célkitűzésenként és beavatkozástípusonként csoportosítva,
b) a beavatkozás 7. § (4) bekezdése szerinti számszerűsíthető tulajdonságait, valamint a termelői szervezet és a beavatkozás megvalósító fél azonosító adatait tartalmazó szerződést, valamint a megrendelést igazoló dokumentumot,
c) a számlákat, azok kifizetését igazoló bizonylatokat,
d) a mindkét fél által aláírt teljesítést igazoló dokumentumokat,
e) a végrehajtott beavatkozások megvalósítását bizonyító dokumentumokat,
f) ha a beavatkozást a szokásos piaci ár igazolására benyújtott árajánlatok adóitól eltérő fél valósította meg, úgy a megvalósító kiválasztása észszerűségének igazolását,
g) ingatlan vagy használt eszköz beszerzése esetén a termelői szervezet igazolását, hogy az adott használt eszközre és ingatlanra az adásvételt megelőző 5 évben uniós vagy nemzeti támogatást nem vettek igénybe,
h) használt eszköz vagy ingatlan beszerzése esetén – ha az az adásvételt megelőző 5 évben a termelői szervezet tagjának tulajdonában volt – arról készített nyilvántartást, hogy az adott eszköz vagy ingatlan milyen arányban került az érintett tag közvetlen érdekében hasznosításra,
i) azon környezetvédelmi beavatkozások esetén, amelyek mezőgazdasági területhez kötődnek,
ia) a megvalósított beavatkozással érintett területek méretét,
ib) az érintett területek blokkazonosítóját és parcella-azonosítóját, vagy ezek hiányban az érintett területek helyrajzi számát,
ic) az érintett területen adott évben termesztett, tagsági viszonnyal érintett, az elismerés alá tartozó termék megnevezését, valamint
id) az érintett földhasználó 2022. évi LXV. törvény 10. § (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatási azonosítóját,
j) bérlet esetén a bérelt eszköz vagy ingatlan hasznosításáról vezetett nyilvántartást,
k) a kutatás, vizsgálat, elemzés szerzőjének nyilatkozatát arról, hogy a kutatás, vizsgálat, elemzés korábban általa más célra fel nem használt, saját, eredeti szellemi alkotása, vagy más személy szellemi terméke felhasználása esetén azt minden esetben szakszerű módon, hivatkozással ellátva idézte,
l) alkalmazott kutatás, technológiai fejlesztést célzó kutatás, technológiai kísérlet, fajtakísérlet végrehajtása esetén a kutatási jelentés, valamint a kutatás eredményeinek termelői szervezet tagjai részére történt terjesztésének igazolását,
m) ha az operatív program keretében háromnál kevesebb árajánlat került benyújtásra, úgy a beavatkozás megvalósítója vonatkozásában a szerződő fél függetlenségének igazolását,
n) a gyümölcsösök egészségügyi vagy növény-egészségügyi okokból történő kötelező kivágását követő újratelepítésének formájában megvalósított beavatkozások végrehajtása esetén annak igazolását, hogy betartották a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. október 26-i (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseit a beavatkozások végrehajtása során, és
o) figyelemmel az (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 29. cikkére, a gyümölcs és zöldség ellenőrzéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott igazolását annak, hogy a piacról kivont termékek megfelelnek a forgalmazási előírásoknak.
29. § A benyújtott kérelmek ellenőrzésével kapcsolatos eljárások során a végrehajtott műveleteket, az ellenőrzések eredményeit és a hiányosságok vonatkozásában hozott intézkedéseket elektronikusan dokumentálni kell.
30. § (1) * A Nemzeti Irányító Hatóság a benyújtott operatív program – vagy a módosítási kérelem – jóváhagyását megelőzően dokumentáción alapuló ellenőrzést végez. Az ellenőrzés különösen az alábbiakra terjed ki:
a) az operatív programban szereplő információk pontossága,
b) az operatív program KAP I rendelet 104. cikke szerinti KAP stratégiai tervnek való megfelelése,
c) a tervezett beavatkozások és az azokhoz kapcsolódó kiadások támogathatósága, valamint
d) az operatív programban foglalt beavatkozásokhoz kapcsolódó kiadások megalapozottsága.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzések során az alábbiakat kell megvizsgálni:
a) tervezett beavatkozások, beavatkozástípusok és célkitűzések összhangja,
b) a tervezett mutatók a beavatkozásokhoz, beavatkozás-altípusokhoz kapcsolódnak, és értékük a beavatkozás jellemzőinek megfelelően került megállapításra,
c) a tervezett pénzügyi adatok összhangja, észszerűsége és megfelelősége,
d) a beavatkozások megvalósíthatóságának, megalapozottságának és költségeinek alátámasztásául szolgáló, e rendelet szerinti igazoló dokumentumok megfelelősége és észszerűsége,
e) az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó agrár-környezetvédelmi célokra irányuló beavatkozások egy vagy több környezetvédelmi célkitűzéshez várható pozitív hozzájárulásának megalapozottsága, valamint
f) a támogatási kérelem alapját képező beavatkozások megfelelősége az alkalmazandó európai uniós és nemzeti jogszabályoknak.
31. § (1) A részleges kifizetési és éves kifizetési kérelmek jóváhagyását megelőzően a Nemzeti Kifizető Ügynökség adminisztratív ellenőrzést végez.
(2) A részleges kifizetési és éves kifizetési kérelmek adminisztratív ellenőrzése a következőkre terjed ki:
a) az operatív program beavatkozásaihoz kapcsolódó mutatók megfelelősége,
b) a feltüntetett kiadásoknak a szállított termékekkel és nyújtott szolgáltatásokkal való pontos megfeleltethetősége,
c) a végrehajtott beavatkozások összhangja a jóváhagyott operatív programban feltüntetett beavatkozásokkal, valamint
d) a meghatározott pénzügyi és egyéb korlátok és határértékek betartása.
(3) Az éves kifizetési kérelmek adminisztratív ellenőrzése a (2) bekezdésben foglaltakon túl kiterjed a referencia-időszakban forgalmazott termékek értékére és a működési alaphoz nyújtott hozzájárulásra is.
(4) Az operatív program keretében felmerült kiadásokat azok kifizetését igazoló dokumentumokkal kell alátámasztani. A számlákat a termelői szervezet, a termelői szervezetek társulása nevére kell kiállítani.
32. § (1) A Nemzeti Kifizető Ügynökség az adminisztratív ellenőrzések kiegészítéséül helyszíni ellenőrzéseket végezhet a termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai vagy azok leányvállalatai helyiségeiben, annak érdekében, hogy a kifizetési kérelemmel érintett év tekintetében megállapítsa az elismerésre és a támogatás vagy annak hátralévő összege odaítélésére vonatkozó feltételek teljesülését.
(2) A helyszíni ellenőrzések egy, az adott évben a 27. § (1) bekezdése szerinti határidőig benyújtott kérelmek alapján jogosult támogatások teljes összegének legalább 30%-át képviselő mintát érintenek.
(3) A Nemzeti Kifizető Ügynökség az ellenőrizendő termelői szervezetek kiválasztását kockázatelemzés alapján végzi.
A kockázatelemzés szempontjai:
a) a támogatás összege,
b) az előző évek ellenőrzései eredménye,
c) egy véletlenszerűen kiválasztott paraméter, valamint
d) a Nemzeti Kifizető Ügynökség által meghatározott egyéb paraméter.
(4) A helyszíni ellenőrzésekről, ha ez nem veszélyezteti a helyszíni ellenőrzés célját, előzetes értesítés küldhető az ellenőrzés alá vont részére.
(5) A helyszíni ellenőrzéseknek ki kell terjedniük helyzettől függően a termelői szervezetnek, a termelői szervezetek társulásának, azok tagjainak vagy leányvállalatainak valamennyi olyan kötelezettségvállalására és kötelezettségére, amely a helyszíni ellenőrzés alkalmával ellenőrizhető, és amelyet az adminisztratív ellenőrzések során nem lehetett volna ellenőrizni.
(6) A helyszíni ellenőrzések különösen az alábbiakra terjednek ki:
a) a beavatkozások végrehajtása,
b) a (2) bekezdés szerinti minta teljesítéséhez szükséges elegendő számú beavatkozással kapcsolatban a kiadások megfelelése az európai uniós előírásoknak és az azokban meghatározott határidők betartása,
c) a működési alap felhasználása – beleértve az előlegre vagy részleges kifizetési kérelmekben bejelentett kiadásokat – a referencia-időszakban forgalmazott termékek értéke, a működési alaphoz nyújtott hozzájárulás, valamint a bejelentett kiadások,
d) a tagok tagsági viszonnyal érintett termékei beszállítása,
e) a jóváhagyott operatív program szerinti beruházások és szolgáltatások elvégzése,
f) a feltüntetett kiadások valódisága, valamint
g) a kivonással a piacról, a zöldszürettel és a be nem takarítással kapcsolatos kiadások 33. § (4) bekezdésében foglaltak ellenőrzése.
(7) A termelői szervezet tagjainak önálló gazdaságaiban végzett, 8. § (1) bekezdése szerinti beavatkozások végrehajtásának vizsgálata érdekében – rendkívüli körülményeket kivéve – a helyszíni ellenőrzés részeként a Nemzeti Kifizető Ügynökség vizsgálatot tart a beavatkozás végrehajtása helyszínén.
(8) A Nemzeti Kifizető Ügynökség nem tart helyszíni ellenőrzést
a) kis jelentőségű tevékenységek esetén,
b) ha elhanyagolható a kockázata annak, hogy nem teljesülnek a támogatáshoz szükséges feltételek, vagy
c) ha a beavatkozást nem hajtották végre.
(9) A (8) bekezdésben foglaltakat a Nemzeti Kifizető Ügynökség dokumentálja informatikai rendszerében. A kockázatelemzés (3) bekezdésben meghatározott kritériumai e bekezdésre is alkalmazandók.
(10) A (2) bekezdésben megállapított ellenőrzési ráta teljesítésének értékelésekor csak az e § összes követelményének megfelelő ellenőrzés vehető figyelembe.
33. § (1) A Nemzeti Kifizető Ügynökség a kivonási művelet végrehajtását megelőzően adminisztratív és helyszíni ellenőrzést végez minden termelői szervezetnél a kivonási műveletek tekintetében. Az ellenőrzés magában foglalja az okmányoknak és a termékek azonosságának és mennyiségének ellenőrzését.
(2) Az ingyenes szétosztástól eltérő egyéb rendeltetésként meghatározott feletetés az állatokkal esetén az ellenőrzés a forgalomból kivont termékek mennyiségének 100%-ára kiterjed. Az ingyenes szétosztásra szánt termékek esetén az egyes termelői szervezetek vonatkozásában legalább az adott gazdasági évben érintett mennyiségek 10%-a tekintetében kell lefolytatni az ellenőrzést.
(3) A Nemzeti Kifizető Ügynökség a kivonási műveletek tekintetében az (1) bekezdés szerinti helyszíni ellenőrzésen felül, kockázatelemzés alapján ellenőrzést végez a termelői szervezet és a forgalomból kivont termékeket fogadó szervezet helyiségeiben. A kockázatelemzés magában foglalja a korábbi ellenőrzések eredményeit, továbbá azt, hogy a termelői szervezet rendelkezik-e valamilyen minőségbiztosítási tanúsítással. A szóban forgó kockázatelemzés az egyes termelői szervezeteket érintő ellenőrzések minimális gyakoriságának meghatározásához szolgáltat alapot.
(4) A (3) bekezdés szerinti ellenőrzés kiterjed
a) az érintett gazdasági év alatt kivonási műveletet végrehajtó termelői szervezet által vezetett egyedi készlet- és számviteli nyilvántartásra,
b) a támogatási kérelmekben bejelentett forgalmazott mennyiségekre, különös tekintettel a készlet- és számviteli nyilvántartás és a számlák ellenőrzésére, biztosítva azt, hogy a bejelentések megegyezzenek az érintett termelői szervezet számviteli és adózási adataival,
c) a könyvelésre, különös tekintettel a termelői szervezet kifizetés iránti kérelmeiben bejelentett nettó bevételek valódiságára, valamint
d) a kivont termékek kifizetés iránti kérelemben bejelentett rendeltetésére és denaturálásukra.
(5) Minden ellenőrzés a termelői szervezet által a gazdasági évben kivont termékenkénti mennyiségek legalább 5%-ára kiterjedő mintát foglal magában.
(6) Az egyedi készlet- és számviteli nyilvántartásban minden egyes kivont termék tekintetében fel kell tüntetni a következő – tonnában kifejezett – szállított mennyiségeket:
a) a termelői szervezet tagjai és az egyéb termelői szervezetek tagjai által az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gyümölcs-, zöldség-, feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat tekintetében történő kiegészítéséről, az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az említett ágazatokban alkalmazandó szankciók tekintetében történő kiegészítéséről, valamint az 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról szóló, 2017. március 13-i 891/2017/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 12. cikk (1) bekezdés b) és c) pontjával összhangban leszállított termékek,
b) a termelői szervezet általi értékesítés, külön megadva a friss termékek piacára szánt termékek és a feldolgozásra szánt termékek mennyiségeit, valamint
c) a piacról kivont termékek.
(7) A piacról kivont termékek rendeltetésére vonatkozó (3) bekezdés szerinti ellenőrzés kiterjed
a) a fogadó szervezet által vezetett készletnyilvántartásokon végzett ellenőrzésre, valamint
b) a vonatkozó környezetvédelmi előírások betartása ellenőrzésére.
34. § (1) A zöldszürettel kapcsolatos műveletek megkezdése előtt a Nemzeti Kifizető Ügynökség helyszíni ellenőrzés útján meggyőződik arról, hogy az érintett termékek nem sérültek, és az érintett területet megfelelően művelték. A zöldszüret után a Nemzeti Kifizető Ügynökség ellenőrzi, hogy az érintett területen teljes körű volt-e a betakarítás, és a betakarított terméket denaturálták-e.
(2) A be nem takarítási műveletek megkezdése előtt a Nemzeti Kifizető Ügynökség helyszíni ellenőrzés útján meggyőződik arról, hogy
a) az érintett területet megfelelően művelték,
b) a bejelentett területen lévő termék mennyisége az érintett termék tekintetében az adott évben meghaladja a megelőző öt kárenyhítési év megyei átlaghozamai átlagát,
c) a bejelentett területről nem került sor részleges betakarításra, valamint
d) a termék jól fejlett és általában egészséges, ép és forgalmazható minőségű, kártevőktől mentes-e.
(3) A Nemzeti Kifizető Ügynökség gondoskodik arról, hogy a termékeket denaturálják. Ha ez nem lehetséges, akkor a betakarítási időszakban tartott helyszíni szemle vagy szemlék révén gondoskodik arról, hogy a termék ne kerüljön betakarításra.
35. § A 3. § (6) bekezdés c) pontjában, a 6. § (18) bekezdésében, a 8. § (5) bekezdésében és a 9. § (2) bekezdésében szereplő feltételek teljesülésének vizsgálatára a Nemzeti Kifizető Ügynökség monitoring rendszert működtet a 8. § (6) bekezdésében és a 28. § h) és j) pontjában szereplő nyilvántartások alapján. A fenntartási időszak alatt a Nemzeti Kifizető Ügynökség helyszíni ellenőrzés keretében ellenőrizheti a beruházás üzemben tartását és hasznosítását.
36. § (1) Ha a támogatás alapjául szolgáló tárgyi eszközt a 8. § (5) bekezdésében meghatározott időszak letelte előtt a termelői szervezet elidegeníti, vagy az megsemmisül, akkor azt a termelői szervezet köteles helyettesíteni oly módon, hogy a helyettesítésül szolgáló eszköz értéke érje el az időszak végéig fennálló, az eredetileg vásárolt eszköz elszámolható értékcsökkenési leírásának összegét, vagy ha évente kerül sor a helyettesítésre, akkor az időarányosan, adott évre jutó, az időszak adott évére számolt értékcsökkenési értékét.
(2) Ha egy összegben történik a helyettesítés, a helyettesítést az eszköz elidegenítése vagy megsemmisülése éve utolsó napjáig kell végrehajtani. Ha az értékcsökkenés arányában évente kerül sor a helyettesítésre, akkor a helyettesítést minden év december 31-éig kell végrehajtani, addig, míg az eléri a helyettesítés megkezdése időpontjában az időszak végéig fennálló, az eredetileg vásárolt eszköz elszámolható értékcsökkenési leírása összegét.
(3) A helyettesítésről a Nemzeti Kifizető Ügynökséget az eszköz elidegenítését vagy megsemmisülését követően a 27. § (1) bekezdésének megfelelően benyújtott, éves kifizetési kérelemmel együtt kell értesíteni.
(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában minden olyan beruházás helyettesítő beruházásnak tekintendő, amely a KAP I rendelet alapján – figyelemmel a minisztérium véleményére – támogatásra lenne jogosult. A KAP I rendelet szerinti támogatás felhasználásával megvalósított beruházás nem minősül az (1) bekezdés szerinti helyettesítésnek.
37. § (1) Ha az 5. § (2) bekezdésében rögzített tevékenységekre fordított kiadások az éves kifizetési kérelmekre indított eljárás során támogatási jogosultsága részben vagy teljesen nem igazolhatók, és emiatt nem teljesül az ott előírt arány, akkor a nemzeti támogatás 5. § (1) bekezdésében meghatározott arányát meghaladó hányadát a nem igazolt kiadások arányában csökkenteni kell.
(2) Ha a KAP I rendelet 46. cikk d)–f) pontjában említett célkitűzésekhez kapcsolódó kiadások támogatási jogosultsága részben vagy egészben nem igazolható, és ennek vagy az operatív program módosításának következtében az operatív program vonatkozásában a továbbiakban nem teljesülnek a KAP I rendelet 50. cikk (7) bekezdés a)–c) pontjában foglalt feltételek, a Nemzeti Irányító Hatóság az operatív program tekintetében korrekció megtételére szólítja fel a termelői szervezetet.
(3) Ha a korrekcióra felszólítást követő október 15-éig nem teljesülnek a (2) bekezdésben foglalt feltételek, az operatív program végrehajtása során kifizetett támogatások jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősülnek.
(4) Ha a KAP I rendelet 46. cikk d)–f) pontja szerinti célkitűzésekhez kapcsolódó kiadások támogatási jogosultsága részben vagy egészben nem igazolható, és ennek vagy az operatív program módosításának következtében az operatív program vonatkozásában a továbbiakban nem teljesülnek a KAP I rendelet 52. cikk (4) és (5) bekezdésében foglalt feltételek, a Nemzeti Irányító Hatóság korrekcióra szólítja fel a termelői szervezetet.
(5) Ha a korrekcióra felszólítást követő október 15-éig nem teljesülnek a (4) bekezdésben foglalt feltételek a KAP I rendelet 52. cikk (4) és (5) bekezdésében fogalt feltételekre figyelemmel, az operatív program végrehajtása során kifizetett támogatások jogosulatlan támogatásnak minősülnek. Azon évben, amikor nem teljesülnek a KAP I rendelet 52. cikk (4) és (5) bekezdésében foglalt feltételek, az ott meghatározott támogatás felső határának megemelését nem kell alkalmazni.
38. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
39. § (1) * A 26. § (1) bekezdésétől eltérően 2023-ban a termelői szervezet a működési alap KAP I rendelet 52. és 53. cikke szerinti támogatásának részleges kifizetését december 15-éig, évi egy alkalommal, a kérelem benyújtását megelőzően felmerült, az operatív program keretében már elköltött összegek tekintetében igényelheti a Nemzeti Kifizető Ügynökségnél.
(2) A 7. § (4) bekezdése szerinti tulajdonságokat a beavatkozás típusának megfelelő bontásban a 4. § (4) bekezdése szerinti kérelmek esetén 2024. január 1-jét követően kell megadni.
39/A. § * E rendeletnek a zöldség-gyümölcs termelői szervezetek operatív programjainak részletes szabályairól szóló 50/2023. (IX. 5.) AM rendelet módosításáról szóló 5/2024. (II. 14.) AM rendelettel [a továbbiakban: 5/2024. (II. 14.) AM rendelet] megállapított 4. § (1), (6), (7) és (10) bekezdését, 23. § (2) és (5) bekezdését, 26. § (3) bekezdését, 27. § (1) bekezdését és 30. § (1) bekezdését az 5/2024. (II. 14.) AM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
40. § Ez a rendelet
a) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
c) az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a KAP stratégiai tervek értékelése, valamint a monitoringhoz és értékeléshez szükséges információnyújtás tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2022. szeptember 6-i (EU) 2022/1475 bizottsági végrehajtási rendelet,
d) az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a tagállamok 2023–2027-es, az említett rendelet szerinti KAP stratégiai tervében kidolgozandó egyes beavatkozástípusokra vonatkozó kiegészítő követelményekkel, valamint a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra (GAEC) vonatkozó 1. szabványra irányadó szabályokkal történő kiegészítéséről szóló, 2021. december 7-i (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet és
e) az egyes harmadik országokból származó áruk szállítására szolgáló, fából készült csomagolóanyagoknak az Unió területére történő behozatalára és az ezen anyagok növényegészségügyi ellenőrzésére vonatkozó követelmények meghatározásáról, valamint az (EU) 2018/1137 végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. február 3-i (EU) 2021/127 bizottsági végrehajtási rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
41–48. § *
49. § *
| A | B | ||
| Termék | Igényelhető legmagasabb támogatási összeg (EUR/ha) | ||
| 1. | Paradicsom | 10 422,22 | |
| 2. | Sárgarépa | 2 108,36 | |
| 3. | Káposzta | 864,27 | |
| 4. | Édes paprika | 9 368,01 | |
| 5. | Karfiol és brokkoli | 1 073,04 | |
| 6. | Uborka és apró uborka | 3 993,12 | |
| 7. | Agaricus nemhez tartozó ehető gomba | 214 997,83 | |
| 8. | Alma | 1 906,39 | |
| 9. | Körte | 1 164,87 | |
| 10. | Szilva | 1 224,61 | |
| 11. | Friss csemegeszőlő | 1 245,45 | |
| 12. | Hajtatott paradicsom* | 50 862,52 | |
| 13. | Hajtatott édes paprika* | 21 595,40 | |
| 14. | Hajtatott uborka* | 14 870,80 | |
| 15. | Őszibarack | 2 030,41 | |
| 16. | Nektarin | 1 308,95 | |
| 17. | Cseresznye | 1 114,81 | |
| 18. | Dinnye | 3 347,48 | |
| * Fűtött termesztőberendezésben | |||
