A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 30. § (5a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 16. és 26. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § (1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a fegyveres biztonsági őrként foglalkoztatott, illetve foglalkoztatni kívánt személyekre terjed ki.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Fbőtv.) 7. § (1b) bekezdése szerinti, a rendvédelmi szervnél működő fegyveres biztonsági őrségben fegyveres biztonsági őrként foglalkoztatott, illetve foglalkoztatni kívánt személyre abban az esetben, ha a fegyver viselésére való egészségi és pszichológiai alkalmasságát az Fbőtv. 6. § (5b) bekezdés a) pontja és 7. § (1b) bekezdés b) pontja alapján a fegyveres biztonsági őrséget működtető rendvédelmi szerv vonatkozásában meghatározott egészségi és pszichikai alkalmassági követelményeknek való megfeleléssel igazolja.
2. § (1) Ha a fegyver viselésére való egészségi és pszichológiai alkalmasság követelményének nem felel meg, illetve a fegyver viselésére való egészségi és pszichológiai alkalmasságát az e rendeletben előírt módon nem igazolta, a fegyveres biztonsági őrként foglalkoztatni kívánt személlyel fegyveres biztonsági őri jogviszony nem létesíthető.
(2) Ha a fegyveres biztonsági őrként foglalkoztatott személy az e rendelet szerinti alkalmasságvizsgálat alapján nem felel meg a fegyver viselésére való egészségi és pszichológiai alkalmasság követelményének, fegyveres biztonsági őrként nem foglalkoztatható tovább.
(3) Ha a fegyver viselésére való egészségi és pszichológiai alkalmassága az e rendelet szerinti alkalmasságvizsgálat hiányában nem állapítható meg, vagy nem zárható ki, a fegyveres biztonsági őrként foglalkoztatott személy a fegyver viselésére való egészségi és pszichológiai alkalmasságának a megállapításáig nem láthat el fegyveres biztonsági őri szolgálatot.
3. § Az Fbőtv. 6. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott követelménynek az a személy felel meg, akinek a fegyver viselésére való
a) egészségi alkalmasságát, valamint
b) pszichológiai alkalmasságát
az 5. §-ban előírt módon megállapították.
4. § (1) Kizárja a fegyver viselésére való
a) egészségi alkalmasság megállapítását
aa) az 1. mellékletben meghatározott kizáró egészségi okok bármelyikének a vizsgált személy esetében az alkalmassági vizsgálat során feltárt előfordulása, vagy
ab) az a körülmény, hogy a vizsgált személy a saját betegsége, testi vagy szellemi, érzékszervi fogyatékossága következtében a fegyver viselésére egészségi szempontból egyéb okból nem alkalmas, illetve
b) pszichológiai alkalmasság megállapítását az a körülmény, hogy a vizsgált személy az aktuális pszichés állapota következtében a 2. mellékletben meghatározott vizsgálatok elvégzése alapján a fegyver viselésére pszichológiai szempontból nem alkalmas.
(2) A fegyver viselésére való
a) egészségi alkalmasságot
aa) a 3. melléklet 1–3. pontjában meghatározott megbetegedések bármelyikének az előfordulása esetén kizárólag szemész szakorvos,
ab) a 3. melléklet 4. és 5. pontjában meghatározott megbetegedések bármelyikének az előfordulása esetén kizárólag neurológus szakorvos és fül-orr-gégész szakorvos,
ac) a 3. melléklet 6., 7. és 9. pontjában meghatározott megbetegedések bármelyikének az előfordulása esetén kizárólag neurológus szakorvos, valamint
ad) a 3. melléklet 8. pontjában meghatározott megbetegedések bármelyikének az előfordulása esetén kizárólag kardiológus szakorvos, továbbá
b) pszichológiai alkalmasságot kizárólag a 7. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő szakpszichológus
véleménye alapján lehet megállapítani.
5. § A fegyver viselésére való egészségi alkalmasságot az egészségi alkalmasságvizsgálat, a fegyver viselésére való pszichológiai alkalmasságot a pszichológiai alkalmasságvizsgálat (a továbbiakban együtt: alkalmasságvizsgálat) során kell megállapítani vagy kizárni.
6. § (1) Az alkalmasságvizsgálatot
a) az Fbőtv. 6. § (2) bekezdése szerinti esetben a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet (a továbbiakban: Nmr.) 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat vagy
b) az Fbőtv. 6. § (2b) bekezdése szerinti esetben az Nmr. 6. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott időszakos alkalmassági vizsgálat, illetve – az ott meghatározottak szerint – az Nmr. 7. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálat
keretében kell elvégezni.
(2) Az Nmr. eltérő rendelkezésének a hiányában az alkalmasságvizsgálat
a) kizárólag a vizsgálatra utalt személy jelenlétében végezhető el, továbbá
b) nem végezhető el abban az esetben, ha az alkalmasságvizsgálat eredményét hátrányosan befolyásoló heveny megbetegedés, illetve egyéb egészségi állapot áll fenn, annak megszűnéséig.
(3) A pszichológiai alkalmasságvizsgálatot az egészségi alkalmasságvizsgálattól elkülönítetten kell elvégezni.
7. § (1) A 4. § (2) bekezdésében meghatározott szakorvos, illetve szakpszichológus (a továbbiakban együtt: közreműködő) bevonásáról – szükség esetén, továbbá az e rendeletben előírt esetekben – a munkaköri alkalmasság vizsgálatát és véleményezését első, illetve másodfokon végző orvos gondoskodik, aminek a során rendelkezésre bocsátja a közreműködői vélemény megadásához szükséges adatokat és információkat. Nem kell bevonni a közreműködőt abban az esetben, ha a fegyver viselésére való egészségi és pszichológiai alkalmasság megállapításának a 4. § (2) bekezdése szerinti szakkérdés eldöntése nélkül sincs helye.
(2) A 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben közreműködőként kizárólag a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv által felkért szaklaboratóriumokban dolgozó
a) klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus vagy
b) munka és szervezet szakpszichológus
vonható be.
(3) A közreműködői véleményt írásban kell közölni a munkaköri alkalmasság vizsgálatát és véleményezését első, illetve másodfokon végző orvossal.
(4) A közreműködői vélemény tartalmazza
a) a közreműködő 4. § (2) bekezdése szerinti szakkérdésre vonatkozó döntésének megfelelő
aa) „szakorvosi szempontból alkalmas” vagy „szakorvosi szempontból alkalmatlan” minősítést a 4. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben, illetve
ab) „szakpszichológiai szempontból alkalmas” vagy „szakpszichológiai szempontból alkalmatlan” minősítést a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben,
b) az a) pont szerinti döntést megelőzően elvégzett vizsgálatok leírását és az elvégzésük időpontját, valamint a döntés szükséges mértékű indokolását, továbbá
c) a közreműködői vélemény elkészítésének helyét, időpontját és a közreműködő személy aláírását, illetve a közreműködő személyt alkalmazó szervezet bélyegzőlenyomatát.
(5) A 4. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti esetben a „szakorvosi szempontból alkalmas” vagy a „szakorvosi szempontból alkalmatlan” minősítés együttesen is megadható abban az esetben, ha a közreműködői vélemény a neurológus szakorvos, valamint a fül-orr-gégész szakorvos aláírását ugyanazon a helyen tartalmazza.
(6) A közreműködői véleményt az egészségügyi törzslappal együttesen kell kezelni.
8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. eszméletvesztéssel, illetve agyi oxigénhiánnyal járó kórkép (bel- és ideggyógyászat)
2. veleszületett vagy szerzett mentális károsodás
3. alkoholizmus, narkománia
4. személyiségzavarok
5. az elmebetegség bármely formája
1. klinikai pszichológiai interjú
2. pszichológiai exploráció
3. figyelemvizsgálat
4. reakcióidő vizsgálata
5. szenzomotoros koordináció vizsgálat
6. pszichovegetatív paraméterek vizsgálata
7. mentális funkciók vizsgálata
8. személyiségvizsgálat
8.1. kérdőívekkel
8.2. projektív tesztekkel
1. egyszeműség, kancsalság, féloldali vagy kétoldali lencsehiány, ha a domináns szemen a látóélesség korrekció nélkül 1,0-nél rosszabb
2. adaptációs zavar
3. csőlátótér
4. a beszéd útján történő kommunikáció nehezített volta
5. egyensúlyzavarral járó kórképek
6. érzészavarok, amelyek a fegyver biztonságos kezelését megakadályozzák
7. a passzív, illetve az aktív mozgásrendszer minden, a fogáskészséget vagy a fegyver kezelését gátló veleszületett vagy szerzett rendellenessége
8. a szív, illetve a keringés azon megbetegedései körében, amelyek a fegyver biztonságos használatát megakadályozzák
8.1. az olyan állapotok, amelyekben az akut szívelégtelenség hirtelen, bármikor felléphet
8.2. a keringési szervek gyógyszerrel nem befolyásolható idült elégtelensége
8.3. a szív ingerképzési, ingervezetési zavarai
9. a központi és a perifériás idegrendszer bármilyen betegsége, illetve annak maradványtünete, ha olyan funkciókiesést okoz, hogy a fegyver biztonságos használatát kedvezőtlenül befolyásolja
