A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 30. § (5b) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 2., 7. és 16. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 14. alcím tekintetében a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (4a) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 26. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 103. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró gazdaságfejlesztési miniszterrel egyetértésben –,
a 15. alcím tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 342/A. § (1) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 2., 7. és 16. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 16. alcím tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 342/E. § 8. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 16. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva
a következőket rendelem el:
1. § E rendelet hatálya kiterjed
a) a rendészetért, a büntetés-végrehajtásért, valamint a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter irányítása alatt álló rendvédelmi szervhez (a továbbiakban: rendvédelmi szerv) fegyveres biztonsági őrnek jelentkező személyre (a továbbiakban: jelentkező),
b) a rendvédelmi szervnél munkaviszonyban vagy rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott fegyveres biztonsági őrre (a továbbiakban: fegyveres biztonsági őr),
c) a fegyveres biztonsági őrt foglalkoztató rendvédelmi szervre.
2. § E rendelet alkalmazásában
1. alkalmasságvizsgálat: a jelentkező vagy a fegyveres biztonsági őr olyan vizsgálata, amelynek célja annak megállapítása, hogy a vizsgált személy megfelel-e az ellátandó feladataihoz igazodó alkalmassági követelményeknek, alkalmas-e a fokozott megterheléssel és igénybevétellel járó tevékenységek elvégzésére,
2. Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokoll: a belügyminiszter irányítása alatt álló egyes rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatott hivatásos állomány és rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állomány alkalmasságvizsgálatáról szóló 45/2020. (XII. 16.) BM rendelet 13. §-a szerinti, az alkalmasságvizsgálatok végrehajtását segítő módszertani szakmai dokumentum,
3. egészségfejlesztés: olyan, a fegyveres biztonsági őr testi és lelki egészségi állapotának javítását célzó tevékenységek összessége, amelyek kívül esnek a kifejezetten gyógyító tevékenységeken; jelenti egyrészt a rendvédelmi szerv oldaláról az egészséggel kapcsolatos szervezetfejlesztési, támogatási, egészségnevelési, mentálhigiénés tevékenységeket, másrészt a fegyveres biztonsági őr oldaláról a megelőzés, az önsegítés érdekében tett erőfeszítéseket,
4. közeli hozzátartozó: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, a házastárs egyeneságbeli rokona, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs,
5. minimumfeltétel: azon egészségi követelmény, amelynek a fegyveres biztonsági őrnek meg kell felelnie,
6. rendvédelmi alapellátó orvos: a vizsgált személy egészségi alkalmasságvizsgálatának elvégzésére a rendvédelmi szerv által meghatározott orvos,
7. rendvédelmi alapellátó pszichológus: a vizsgált személy pszichikai alkalmasságvizsgálatának elvégzésére a rendvédelmi szerv által meghatározott pszichológus.
3. § (1) A munkaköri követelmények érvényre juttatása érdekében a fegyveres biztonsági őr fegyveres szolgálatra való alkalmasságát, egészségi és pszichikai állapotát a jogviszony létesítését megelőzően és annak fennállása alatt rendszeresen alkalmasságvizsgálat keretében vizsgálni és minősíteni kell.
(2) Az alkalmasságvizsgálat tartalmát tekintve lehet
a) egészségi vagy
b) pszichikai
alkalmasságvizsgálat.
4. § Az alkalmasságvizsgálatok típusai
a) a jogviszonyt megelőző,
b) az időszakos,
c) a soron kívüli és
d) az ismételt
alkalmasságvizsgálat.
5. § (1) Az egészségi alkalmasságvizsgálatot első és másodfokon a rendvédelmi alapellátó orvos végzi.
(2) A pszichikai alkalmasságvizsgálatot első és másodfokon a rendvédelmi alapellátó pszichológus végzi.
6. § (1) Az alkalmasságvizsgálatot végző személy nem lehet a vizsgált személy közeli hozzátartozója, valamint az, akitől a tárgyilagos megítélés egyéb okból nem várható el.
(2) Az alkalmasságvizsgálatot végző személy jogszabályban és szakmai előírásban foglaltak szerint köteles az alkalmasságvizsgálatot elvégezni, e tevékenysége során nem befolyásolható és nem utasítható.
7. § (1) Másodfokon a legalább hároméves rendvédelmi szakmai tapasztalattal rendelkező, valamely rendvédelmi szerv központi szervénél foglalkoztatott szakember járhat el. Orvos esetében további feltétel a szakvizsga, pszichológus esetében a szakvizsga vagy szakpszichológusi szakvégzettség megléte.
(2) A fellebbezés elbírálásában nem vehet részt az, aki az első fokon hozott döntés meghozatalában, illetve az annak alapjául szolgáló vizsgálatban, illetve alkalmasságvizsgálatban részt vett.
8. § (1) Az alkalmasságvizsgálatok elrendelésével kapcsolatos iratokat a humánigazgatási szerv készíti elő kiadmányozásra. A humánigazgatási szerv gondoskodik továbbá arról, hogy a vizsgált személyről, valamint az ellátandó feladattal kapcsolatos, az alkalmasságvizsgálatok végrehajtásához elengedhetetlen – a humánigazgatási szerv rendelkezésére álló – információk, előzményi adatok, minősítések a vizsgálatot végző orvos vagy pszichológus rendelkezésére álljanak.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint a humánigazgatási szerv gondoskodik a vizsgálat elvégzéséhez szükséges közvetlen munkahelyi vezetői visszajelzés beszerzéséről.
(3) Az alkalmasságvizsgálatra rendelő lapon fel kell tüntetni
a) a vizsgálatra rendelt személy nevét, születési nevét, születési helyét, születési idejét, anyja születési nevét,
b) a jogviszonyt megelőző alkalmasságvizsgálat esetén a vizsgálatra rendelt személy lakóhelyét,
c) a fegyveres biztonsági őr munkakör megnevezést,
d) az elvégzendő alkalmasságvizsgálatra vonatkozó adatokat:
da) tartalma szerint egészségi vagy pszichikai alkalmasságvizsgálatot,
db) az alkalmasságvizsgálat típusát,
dc) az elsőfok vagy a másodfok megjelölését,
e) az alkalmasságvizsgálat elrendelésének tényét, valamint
f) a munkáltatói jogkört gyakorló nevét és aláírását.
9. § (1) Az alkalmasságvizsgálaton a vizsgálatra rendelt személynek a személyes megjelenése szükséges. Az alkalmasságvizsgálatot végző a vizsgálat megkezdése előtt ellenőrzi a vizsgálatra rendelt személy személyazonosságát.
(2) A vizsgálatra rendelt személynek az alkalmasságvizsgálat során be kell mutatnia
a) a humánigazgatási szerv által kitöltött alkalmasságvizsgálatra rendelő lapot, valamint
b) az egészségi és pszichikai állapotára vonatkozó, az adott alkalmasságvizsgálat szempontjából szükséges egészségügyi dokumentációt.
(3) A fegyveres biztonsági őr alkalmasságával kapcsolatos döntés a rendelkezésre álló dokumentumok alapján is meghozható a soron kívüli és az ismételt alkalmasságvizsgálat során, ha a vizsgálatra rendelt személy
a) egészségi állapota a személyes megjelenést nem teszi lehetővé,
b) betegsége, sérülése miatt járó-, illetve mozgásképtelen, vagy
c) utaztatása esetén egészségi állapotában romlás következne be, és
meglévő egészségügyi dokumentációjából az egészségi állapota megítélhető.
10. § (1) Az alkalmasságvizsgálat során el kell bírálni, hogy a vizsgált személy
a) egészségi és pszichikai szempontból alkalmas-e a fegyveres biztonsági őr munkakör ellátására,
b) szenved-e valamilyen fertőző betegségben, amely miatt a fegyveres biztonsági őr munkaköréből adódóan széles körű fertőzést okozhat, vagy szenved-e olyan betegségben, amelynek következtében bármikor keresőképtelenné válhat, illetve amely gyógykezelését, gondozását, egyéb intézkedés megtételét teszi szükségessé.
(2) Az alkalmasságvizsgálatot végző személy az általa végzett vizsgálathoz további, az általa elrendelhető vagy beutalható további vizsgálatok szerinti szakvélemények vagy szakorvosi leletek beszerzését rendelheti el.
11. § (1) Az alkalmasságvizsgálatot végző személy az általa végzett alkalmasságvizsgálat eredményéről minősítő dokumentumot állít ki, amelyben rögzíteni kell
a) a minősítést és annak érvényességét,
b) „Alkalmatlan” minősítés esetén külön íven a minősítést megalapozó valamennyi okot,
c) „Alkalmas gondozással” minősítés esetén külön íven a minősítést megalapozó valamennyi okot, valamint az elrendelt, az alkalmasság visszanyerését célzó támogató intézkedések meghatározását,
d) a jogorvoslat lehetőségéről szóló tájékoztatást.
(2) A minősítő dokumentum (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti külön íve nem része a munkaügyi nyilvántartásnak és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 273. §-a szerinti személyi anyaggyűjtőnek (a továbbiakban: munkaügyi nyilvántartás).
(3) Az alkalmasságvizsgálatot végző személy az általa megállapított minősítésről igazolható módon köteles írásban tájékoztatni a vizsgált személyt.
12. § A minősítő dokumentum tartalmazza
a) a vizsgált személy nevét, születési nevét, születési helyét, születési idejét, anyja születési nevét,
b) a fegyveres biztonsági őr munkakör megnevezést,
c) az elvégzett alkalmasságvizsgálatra vonatkozó adatokat:
ca) tartalma szerint az egészségi vagy pszichikai alkalmasságvizsgálatot,
cb) az alkalmasságvizsgálat típusát,
cc) az első fok, illetve a másodfok megjelölését,
d) az alkalmasság minősítését és a minősítés érvényességét,
e) „Alkalmas gondozással” minősítés esetén az alkalmasság visszanyerését célzó támogató intézkedések meghatározását,
f) „Alkalmas gondozással” minősítés esetén azt az időpontot, ameddig az ismételt alkalmasságvizsgálatot el kell végezni,
g) a jogorvoslat lehetőségéről szóló tájékoztatást, illetve a minősítést követő hivatalból alkalmazott másodfokú eljárás tényét,
h) az alkalmasságvizsgálatot végző személy szervezeti eleme szerinti bélyegzőjének lenyomatát, a minősítő nevét és aláírását, egészségi alkalmasságvizsgálat esetén a vizsgálatot végző orvos bélyegzőjének lenyomatát.
13. § (1) Az alkalmasságvizsgálat minősítését az alkalmasságvizsgálatot végző személy rögzíti az alkalmasságvizsgálatokat támogató informatikai keretrendszerben (a továbbiakban: informatikai rendszer).
(2) Ha az alkalmasságvizsgálatot nem a vizsgált személy rendvédelmi alapellátó orvosa vagy rendvédelmi alapellátó pszichológusa végzi, az alkalmasságvizsgálat minősítésével együtt a vizsgálat során keletkező dokumentációt − beleértve ebbe az orvosi titoknak, különleges adatnak minősülő orvosi leleteket, illetve pszichikai teszteket, azok eredményeit − zárt borítékban csatolni kell a vizsgálatot kérő humánigazgatási szerv részére megküldendő minősítéshez. A zárt borítékban lévő orvosi, illetve pszichikai leleteket − kivéve, ha a jogviszony létrejöttére alkalmatlanság miatt nem kerül sor − a humánigazgatási szerv továbbítja a rendvédelmi alapellátó orvosnak vagy a rendvédelmi alapellátó pszichológusnak. A továbbított zárt boríték felbontására, illetve az abban lévő adatok kezelésére csak a rendvédelmi alapellátó orvos, valamint a rendvédelmi alapellátó pszichológus jogosult.
(3) A jelentkező állományba vétele esetén a rendvédelmi alapellátó orvos a leletek kézhezvételét követően gondoskodik a fegyveres biztonsági őr állomány újonnan állományba vett tagja vonatkozásában egészségügyi törzskönyvének megnyitásáról.
(4) A humánigazgatási szerv a minősítést és annak érvényességét tartalmazó dokumentumot a munkaügyi nyilvántartásban helyezi el.
14. § A fegyveres biztonsági őr munkakör szempontjából egészségi minimumfeltételnek az tekintendő, ha a vizsgált személy mentes a fegyveres biztonsági őr munkakör szempontjából általános kizáró oknak minősülő betegségektől. A vizsgált személy egészségi alkalmasságát külön mérlegelés nélkül kizáró egészségi okokat, valamint az alkalmasság megítéléséhez szakorvosi véleményezést igénylő megbetegedéseket az 1. melléklet tartalmazza.
15. § (1) A vizsgálatra rendelt személynek az egészségi alkalmasságvizsgálat során be kell mutatnia
a) fegyveres biztonsági őr esetén az alkalmasságvizsgálathoz szükséges, kitöltött, (3) bekezdés szerinti kérdőívet,
b) a jogviszonyt megelőző alkalmasságvizsgálat esetében a választott háziorvos által kitöltött, (4) bekezdés szerinti kérdőívet.
(2) Az egészségi alkalmassági vizsgálatot végző orvos az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 24/B. § (1) bekezdés b) pontja alapján jogosult az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben a vizsgált személy egészségügyi ellátásai során keletkezett leletekhez, ambuláns lapokhoz, zárójelentésekhez hozzáférni.
(3) Az alkalmasságvizsgálathoz szükséges kérdőív tartalmazza
a) a fegyveres biztonsági őr nevét, születési nevét, születési helyét, születési idejét, anyja születési nevét,
b) a fegyveres biztonsági őr társadalombiztosítási azonosító jelét,
c) a betegségekre, kezelésekre, kórelőzményekre vonatkozó egészségügyi szakmai kérdéseket, amelyeket az Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokoll határoz meg,
d) a fegyveres biztonsági őr nyilatkozatát az adatok valóságnak való megfelelőségéről,
e) a tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy az egészségi alkalmasságvizsgálat során keletkezett adat kezelése törvény alapján valósul meg,
f) a fegyveres biztonsági őr aláírását.
(4) A jogviszonyt megelőzően kitöltendő háziorvosi kérdőív tartalmazza
a) a jelentkező nevét, születési nevét, születési helyét, születési idejét, anyja születési nevét, lakóhelyét,
b) a jelentkező társadalombiztosítási azonosító jelét,
c) a jelentkezőnek a háziorvoshoz címzett kérelmét az egészségi alkalmasságvizsgálathoz az egészségi állapotra vonatkozó adatok megadására,
d) a betegségekre, kezelésekre, kórelőzményekre vonatkozó egészségügyi szakmai kérdéseket, amelyeket az Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokoll határoz meg,
e) a háziorvos tájékoztatását arra vonatkozóan, hogy a fegyveres biztonsági őr állományba jelentkezőnek az egészségi alkalmasságvizsgálathoz közölt adatainak kezelése törvény alapján valósul meg,
f) a háziorvos aláírását, orvosi bélyegzőjének és egészségügyi szolgáltató bélyegzőjének lenyomatát.
16. § A vizsgált személy egészségi alkalmasságát az egyéni egészségi sajátosságok figyelembevételével kell minősíteni. Az elbírálás során figyelembe kell venni
a) a betegség súlyossági fokát és a vele járó funkcionális zavarokat,
b) a kóros elváltozások gyógyulási hajlamát, a szervezet kompenzáló képességét, az elváltozás prognózisát, későbbi következményeit, krónikussá válásának lehetőségét,
c) a megbetegedés, elváltozás szolgálatképességet befolyásoló hatását,
d) a vizsgált személy életkorát, a fegyveres biztonsági őr munkakör jellegét és sajátosságait, a megszerzett tapasztalatait, képzettségét.
17. § (1) Az egészségi alkalmasságvizsgálatot az elvégzett orvosi vizsgálatok és az észlelt megbetegedés, fogyatékosság BNO szerinti kódszámának megjelölésével dokumentálni kell, amely dokumentum a vizsgált személy egészségügyi dokumentációjának részét képezi. A leletek és a vizsgálati adatok nem kerülnek az informatikai rendszerbe, azokat az egészségügyi törzskönyvben kell elhelyezni.
(2) A rendvédelmi alapellátó orvos által készített dokumentációt a fegyveres biztonsági őr aláírja.
18. § (1) A pszichikai alkalmasságvizsgálatot az egészségi alkalmasságvizsgálattól elkülönítetten kell elvégezni.
(2) A pszichikai alkalmasságvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vizsgált személy alkalmas-e a rendvédelmi szerveknél foglalkoztatott fegyveres biztonsági őri feladatok ellátására. Ennek érdekében a pszichológiai alkalmasságvizsgálat kiterjed a személyiség egészének, a kognitív képességeknek, a társas készségeknek, valamint a társadalmi normáknak való megfelelési képességnek a vizsgálatára.
(3) A pszichikai alkalmasságot
a) pszichológiai interjú,
b) pszichológiai exploráció,
c) figyelemvizsgálat,
d) reakcióidő vizsgálatának,
e) szenzomotoros koordináció vizsgálat,
f) pszichovegetatív paraméterek vizsgálatának,
g) mentális funkciók vizsgálatának,
h) a személyiségvizsgálat kérdőívekkel, projektív tesztekkel, ezek kombinációjával történő
elvégzésével és a vizsgálat eredményeinek komplex kiértékelésével a vizsgálatot végző pszichológus minősíti.
19. § A pszichikai alkalmasságvizsgálatot az informatikai rendszer támogatásával a vizsgálatot végző pszichológusnak vagy az őt segítő asszisztensnek dokumentálnia kell. A dokumentáció tartalmazza a végrehajtott vizsgálatok időpontját, megnevezését, a végrehajtott vizsgálatok dokumentumait, eredményeit és kiértékelését.
20. § (1) A jogviszonyt megelőző alkalmasságvizsgálat azt vizsgálja, hogy a jelentkező alkalmas-e a fegyveres biztonsági őr munkakör ellátására.
(2) A jogviszonyt megelőző alkalmasságvizsgálat során minden esetben vizsgálni kell a 14. § szerinti egészségi minimumfeltételeket és a 18. § (2) bekezdése szerinti tárgyköröket.
(3) A jogviszonyt megelőző alkalmasságvizsgálat minősítése lehet
a) „Alkalmas” vagy
b) „Alkalmatlan”.
(4) „Alkalmas” minősítés esetén a minősítés hat hónapig használható fel.
(5) „Alkalmatlan” minősítés esetén a jelölt újabb alkalmasságvizsgálatának lehetséges időpontját az alkalmasságvizsgálatot végző határozza meg, azzal, hogy az nem lehet kevesebb hat hónapnál, és nem lehet több egy évnél. Ha másodfokú eljárásra kerül sor, a másodfokú eljárásban hozott „Alkalmatlan” minősítés esetén a másodfokú döntésben is szükséges ezen időpont meghatározása.
21. § (1) A jogviszony fennállása alatt végzett időszakos alkalmasságvizsgálat rendszeres időközönként azt vizsgálja, hogy a fegyveres biztonsági őr képes-e a feladatellátásában vagy magánéletében fennálló tényező okozta egészségi és pszichikai megterhelés következményeinek a megfelelő kezelése által megőrizni a fegyveres biztonsági őr munkakörére vonatkozó alkalmasságát. Elsődleges célja annak vizsgálata, hogy a fegyveres biztonsági őr alkalmasságában történt-e változás az utolsó alkalmasságvizsgálata óta.
(2) Az időszakos alkalmasságvizsgálat elvégzésének célja az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a fegyveres biztonsági őr állomány tagjának egészségi és pszichikai állapotának figyelemmel kísérése, valamint a megelőzés szempontjainak érvényesítése.
(3) A fegyveres biztonsági őr az időszakos egészségi alkalmasságvizsgálat során egészségfejlesztési prevenciós kérdőívet is kitölt. Az egészségfejlesztési prevenciós kérdőív célja a fegyveres biztonsági őr alkalmasságának vizsgálatán túl a fegyveres biztonsági őr egészségtudatos magatartásának feltérképezése, továbbá összegzett elemzések készítése a fegyveres biztonsági őr állomány valamennyi tagja egészségfejlesztési törekvéseinek szervezett támogatása érdekében.
(4) Az egészségfejlesztési prevenciós kérdőívet az alábbi adattartalommal szükséges kialakítani:
a) dohányzásra vonatkozó információk,
b) testmozgásra, sportolásra vonatkozó információk,
c) étkezési szokásokra, alkoholfogyasztásra vonatkozó információk,
d) családi kórelőzmények adatai,
e) alvási szokásokra vonatkozó információk,
f) a munka, szabadidő eltöltésére vonatkozó információk,
g) egészségi állapot megítélésére vonatkozó információk,
h) tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy az egészségi vagy pszichikai alkalmasság megállapítására irányuló vizsgálat során keletkezett adat kezelése törvény alapján valósul meg.
(5) Az időszakos alkalmasságvizsgálatra kétévente kerül sor.
22. § (1) Az időszakos egészségi vagy pszichikai alkalmasságvizsgálat minősítése lehet
a) „Alkalmas”,
b) „Alkalmas gondozással” vagy
c) „Alkalmatlan”.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti minősítés kialakításához az alkalmasságvizsgálatot végző személy további vizsgálatok elvégzését tartja szükségesnek, a szükséges vizsgálatok pontos megjelölésével kiegészítő vizsgálatokat rendelhet el. Ebben az esetben a fegyveres biztonsági őrnek az alkalmasságvizsgálatot végző által meghatározott időtartamban − legfeljebb hatvan napban − szükséges a vizsgálatot elvégeztetni, vagy az alkalmasságvizsgálatot végző személy által elvégezhető vizsgálaton megjelenni. A kiegészítő vizsgálatok eredményére tekintettel az időszakos alkalmasságvizsgálatot végző dönt az (1) bekezdés szerinti minősítésről.
(3) Az „Alkalmas gondozással” minősítés akkor adható, ha annak érdekében, hogy a fegyveres biztonsági őr hatékonyan tudja ellátni a feladatát, elengedhetetlen az orvos vagy a pszichológus rendszeres támogatása, illetve szakmai felügyelete.
(4) Az „Alkalmas gondozással” minősítés legfeljebb hat hónapra adható, amely időtartam lejártát követően a minősítést ismételt alkalmasságvizsgálat keretében felül kell vizsgálni.
(5) „Alkalmas gondozással” minősítés ezt követően szükség esetén alkalmanként legfeljebb kilencven nappal meghosszabbítható az ismételt alkalmasságvizsgálat keretében, azzal, hogy az „Alkalmas gondozással” minősítés együttes időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot.
(6) „Alkalmatlan” minősítés akkor adható, ha nem feltételezhető, hogy a fegyveres biztonsági őr alkalmassága legfeljebb hat hónap támogatott időszakon belül visszaállna.
23. § (1) „Alkalmas” minősítés esetén a fegyveres biztonsági őr e munkakörben tovább foglalkoztatható.
(2) „Alkalmatlan” minősítés esetében a másodfokú időszakos alkalmasságvizsgálat elrendelésére kell intézkedni.
(3) A másodfokú időszakos alkalmasságvizsgálat „Alkalmatlan” minősítése esetén intézkedni kell a jogviszony megszüntetésére.
24. § (1) Az időszakos egészségi alkalmasságvizsgálat során kizárólag a fegyveres biztonsági őr egészségi állapotának ellenőrzésére, az előző alkalmasságvizsgálat óta kialakult vagy felismert megbetegedések kivizsgálására, gondozásba vételére kerül sor.
(2) A fegyveres biztonsági őr egészségi alkalmasságát a fegyveres biztonsági őr munkakörre tekintettel kell elbírálni.
(3) Az Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokollban elrendelhető, hogy az időszakos egészségi alkalmasságvizsgálaton a fegyveres biztonsági őr a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendeletben meghatározott valamely népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálati leletét bemutassa, azzal, hogy a fegyveres biztonsági őr nem kötelezhető az ott meghatározottnál gyakoribb vizsgálatra.
25. § (1) Az időszakos pszichikai alkalmasságvizsgálat a pszichés stabilitásra, a pszichés terhelhetőségre, a munkaköri feladatokból és a munkakörnyezetből adódó pszichés megterhelések kezelésére rendelkezésre álló erőforrások, stresszkezelési alternatívák felmérésére irányul.
(2) Az időszakos pszichikai alkalmasságvizsgálatot megelőzően a fegyveres biztonsági őr állományról való gondoskodás és a megelőzés hatékonyságának növelése érdekében az őrségparancsnok (őrségparancsnok-helyettes) visszajelzést tölt ki, amelyben ki kell térni a vizsgált személy
a) munkavégzésének színvonalára a megelőző időszakos pszichikai vizsgálat óta eltelt időtartam értékelése alapján,
b) tekintetében esetlegesen felmerült pszichológiai vonatkozású problémákra.
(3) A (2) bekezdés szerinti visszajelzés tartalmát a kitöltést követően a vizsgált személlyel ismertetni kell, amelyre a vizsgált személy helyben észrevételt tehet. A visszajelzést a vizsgálat megkezdése előtt, „zárt különleges adatot tartalmaz” és csak „a rendvédelmi alapellátó pszichológus bonthatja fel” felirattal ellátott borítékban a rendvédelmi alapellátó pszichológus részére kell továbbítani.
26. § (1) A soron kívüli alkalmasságvizsgálatot a munkáltatói jogkört gyakorló vezető írásban köteles elrendelni. A soron kívüli alkalmasságvizsgálat elrendelésére abban az esetben kerül sor, ha kétség merül fel a fegyveres biztonsági őr egészségi vagy pszichikai alkalmasságával kapcsolatban.
(2) A munkáltatói jogkört gyakorló vezető
a) alkalmasságot befolyásoló körülmény észlelése esetén elrendelheti egyes alkalmasságvizsgálatoknak a fegyveres biztonsági őr állomány egészére vagy meghatározott részére történő soron kívüli elvégzését,
b) soron kívüli alkalmasságvizsgálatot rendel el heveny foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció, eszméletvesztéssel járó vagy ismétlődő szolgálati baleset előfordulását követően,
c) soron kívüli egészségi alkalmasságvizsgálatot rendel el a fegyveres biztonsági őr betegsége miatti kilencven nap egybefüggő keresőképtelenséget követően,
d) soron kívüli alkalmasságvizsgálatot rendel el a közvetlen munkahelyi vezető, a rendvédelmi alapellátó orvos vagy a rendvédelmi alapellátó pszichológus javaslatára.
(3) A (2) bekezdés c) pontja alól kivételt képez a várandósággal összefüggésben vagy a gyermekápolás céljából igénybe vett keresőképtelenség időtartama.
(4) A soron kívüli alkalmasságvizsgálat során a soron kívüliségre okot adó körülmények célzott vizsgálatát kell elvégezni.
(5) A soron kívüli alkalmasságvizsgálat esetében a 14. § szerinti egészségi minimumfeltételek és a 18. § (2) bekezdése szerinti tárgykörök vizsgálatára kerül sor, amely lehet egészségi vagy pszichikai alkalmasságvizsgálat, vagy ezek kombinációja.
(6) A soron kívüli alkalmasságvizsgálat a keresőképtelenség időtartama alatt is elvégezhető abban az esetben, ha a fegyveres biztonsági őr vizsgálható állapotban van, függetlenül attól, hogy munkaköri feladatot aktuálisan nem lát el. Ebben az esetben a soron kívüli alkalmasságvizsgálat minősítése során a vizsgáló orvos azt figyelembe véve alkot véleményt, hogy a fegyveres biztonsági őr aktuális, a keresőképtelenségére okot adó betegségének, betegségeinek a jellemző gyógyulási időtartamát követően feltételezhetően visszanyeri-e az egészségi alkalmasságát.
27. § Ha a soron kívüli egészségi alkalmasságvizsgálat esetén a rendvédelmi alapellátó orvos pszichiátriai szakvélemény beszerzését tartja szükségesnek, amely azonban betegség fennállását és így az egészségi szempontú alkalmatlanság megalapozását nem igazolja, ugyanakkor a pszichikai alkalmatlanság gyanúja fennáll, a rendvédelmi alapellátó orvos soron kívüli pszichikai alkalmasságvizsgálat elrendelését kezdeményezi a humánigazgatási szerven keresztül a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőnél.
28. § (1) Soron kívüli pszichikai alkalmasságvizsgálat esetén őrségparancsnoki (őrségparancsnok-helyettesi) vélemény beszerzése is szükséges annak feltárása érdekében, hogy van-e pszichológiai ok a soron kívüli alkalmasságvizsgálat alapjául szolgáló körülmény hátterében.
(2) Ha a pszichikai alkalmasságvizsgálat során a vizsgálatot végző pszichológus olyan rendellenességre utaló jelet tapasztal, amely betegség fennállását feltételezi, soron kívüli egészségi alkalmasságvizsgálat elrendelését kell kezdeményeznie a humánigazgatási szerven keresztül a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőnél.
(3) Pszichiátriai megbetegedés gyanúja esetén kötelező a vizsgált személy pszichiáter szakorvoshoz történő továbbküldése, azzal, hogy a soron kívüli egészségi alkalmasságvizsgálatra okot adó körülményt, adatot kizárólag a rendvédelmi alapellátó pszichológus, a rendvédelmi alapellátó orvos és a pszichiáter jogosult megismerni. Ebben az esetben a soron kívüli pszichikai alkalmasságvizsgálat minősítését csak a soron kívüli egészségi alkalmasságvizsgálatot követően, annak eredménye ismeretében lehet meghozni. Ha a pszichiátriai vizsgálat nem igazol pszichiátriai megbetegedést, az nem befolyásolja a pszichikai vizsgálat minősítését, nem korlátozza a vizsgálatot végző pszichológust az általa szakmailag indokoltnak tartott minősítés meghozatalában.
(4) A soron kívüli pszichikai vizsgálat végrehajtása érdekében az őrségparancsnok (őrségparancsnok-helyettes) a vizsgálat elrendelésekor a vizsgálat alá vont személyről őrségparancsnoki (őrségparancsnok-helyettesi) véleményt készít, amely a 25. § (2) bekezdésében meghatározott visszajelzés tartalmán túl tartalmazza a vizsgált személy
a) szakmai életútjára,
b) jogviszonyának fennállása alatti munkahelyi magatartására (amennyiben ez a foglalkoztatási jogviszonyában értelmezhető),
c) viselkedésének jellegzetességeire,
d) felettesekkel, munkatársakkal való kapcsolatára, valamint
e) esetleges hangulat- és viselkedésváltozásaira
vonatkozó információkat is.
29. § (1) A soron kívüli egészségi vagy pszichikai alkalmasságvizsgálat minősítése lehet
a) „Alkalmas”,
b) „Alkalmas gondozással” vagy
c) „Alkalmatlan”.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti minősítés kialakításához az alkalmasságvizsgálatot végző személy további vizsgálatok elvégzését tartja szükségesnek, a szükséges vizsgálatok pontos megjelölésével kiegészítő vizsgálatokat rendelhet el. Ebben az esetben a fegyveres biztonsági őr köteles az alkalmasságvizsgálatot végző által meghatározott időtartamban – legfeljebb hatvan napban – a vizsgálatot elvégeztetni, vagy az alkalmasságvizsgálatot végző személy által elvégezhető vizsgálaton megjelenni. A kiegészítő vizsgálatok eredményére tekintettel az időszakos alkalmasságvizsgálatot végző dönt az (1) bekezdés szerinti minősítésről.
(3) Az „Alkalmas gondozással” minősítés akkor adható, ha annak érdekében, hogy a fegyveres biztonsági őr hatékonyan tudja ellátni a szolgálatát, elengedhetetlen az orvos vagy a pszichológus rendszeres támogatása, illetve szakmai felügyelete.
(4) Az „Alkalmas gondozással” minősítés legfeljebb hat hónapra adható, amely időtartam lejártát követően a minősítést ismételt alkalmasságvizsgálat keretében felül kell vizsgálni.
(5) „Alkalmas gondozással” minősítés ezt követően szükség esetén alkalmanként legfeljebb kilencven nappal meghosszabbítható az ismételt alkalmasságvizsgálat keretében, azzal, hogy az „Alkalmas gondozással” minősítés együttes időtartama sem haladhatja meg a hat hónapot.
(6) „Alkalmatlan” minősítés akkor adható, ha nem feltételezhető, hogy a fegyveres biztonsági őr alkalmassága legfeljebb hat hónap támogatott időszakon belül visszaállna.
30. § (1) Az egészségi vagy pszichikai soron kívüli alkalmasságvizsgálaton kapott „Alkalmas” minősítés esetén a fegyveres biztonsági őr e munkakörben tovább foglalkoztatható.
(2) „Alkalmatlan” minősítés esetén a másodfokú soron kívüli alkalmasságvizsgálat kötelező elrendelésére kell intézkedni.
(3) A másodfokú soron kívüli alkalmasságvizsgálat „Alkalmatlan” minősítése esetén intézkedni kell a jogviszony megszüntetésére.
31. § (1) Az ismételt alkalmasságvizsgálatot abban az esetben kell elrendelni, ha a fegyveres biztonsági őr minősítése egészségi vagy pszichikai okból „Alkalmas gondozással”.
(2) Az ismételt alkalmasságvizsgálatot a munkáltatói jogkört gyakorló vezető a minősítés alapján, az ott meghatározott időtartamra is tekintettel rendeli el írásban.
(3) Az ismételt alkalmasságvizsgálat célja annak ellenőrzése, hogy a 22. § (4) és (5) bekezdésében, valamint a 29. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott időtartam alatt biztosított gondozás elérte-e célját.
32. § (1) Az ismételt alkalmasságvizsgálat minősítése lehet
a) „Alkalmas”,
b) „Alkalmas gondozással minősítés meghosszabbítása”,
c) „Alkalmatlan”.
(2) A 22. § (1) bekezdés b) pontja szerinti és a 29. § (1) bekezdés b) pontja szerinti „Alkalmas gondozással” és az (1) bekezdés b) pontja szerinti „Alkalmas gondozással minősítés meghosszabbítása” minősítések együttes időtartama hat hónap időtartamnál hosszabb nem lehet.
(3) „Alkalmatlan” minősítés akkor adható, ha a fegyveres biztonsági őr alkalmassága a támogatott időszakot követően nem állt vissza, és a fegyveres biztonsági őr a fegyveres biztonsági őr munkakörre támogatás nélkül nem alkalmas.
(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a másodfokon megismételt alkalmasságvizsgálat elrendelésére kell intézkedni.
(5) A másodfokú ismételt alkalmasságvizsgálat „Alkalmatlan” minősítése esetén intézkedni kell a jogviszony megszüntetésére.
33. § (1) Másodfokú eljárásra
a) a 23. § (2) bekezdése, a 30. § (2) bekezdése és a 32. § (4) bekezdése alapján hivatalból, vagy
b) az a) pontba nem tartozó, „Alkalmatlan” elsőfokú minősítés ellen az alkalmasságvizsgálattal érintett fegyveres biztonsági őr fellebbezése alapján
kerül sor.
(2) A fegyveres biztonsági őr a hivatalból indított eljárás esetén az elsőfokú döntés kézhezvételét követő nyolc napon belül írásban észrevétellel élhet.
(3) Az alkalmasságvizsgálattal érintett személy az elsőfokú döntés ellen írásban, a fellebbezés indokainak megjelölésével a döntés kézhezvételét követő tizenöt napon belül fellebbezést nyújthat be a humánigazgatási szervhez.
(4) A humánigazgatási szerv az elsőfokú alkalmasságvizsgálatot végző személy rendelkezésére álló iratokat, valamint a (3) bekezdés szerinti esetben a fellebbezést az elsőfokú vizsgálat során keletkezett leletekkel, dokumentumokkal és az alkalmassági minősítést tartalmazó értesítéssel együtt haladéktalanul megküldi a másodfokú eljárást lefolytató szervezeti elemhez.
(5) A fellebbezés benyújtását követő vagy hivatalból indított másodfokú eljárás esetén a másodfokon eljáró személy az elsőfokú döntés meghozatalát követő negyvenöt napon belül érdemben dönt.
34. § (1) A másodfokon eljáró személy a személyesen jelen lévő fegyveres biztonsági őr vizsgálata és meghallgatása, valamint a rendelkezésre álló dokumentáció alapján dönt. Ha szükséges, a másodfokon eljáró személy a döntés meghozatala előtt újabb vizsgálatokat rendelhet el.
(2) Az érintett fegyveres biztonsági őr távolmaradása esetén öt napon belül igazolással élhet, ebben az esetben új időpontot kell kitűzni a vizsgálatra. Ha a fegyveres biztonsági őr az ismételten kitűzött vizsgálaton sem jelenik meg, igazolásnak nincs helye, ebben az esetben a személyes megjelenése nélkül, a rendelkezésre álló iratok alapján dönt a másodfokon eljáró személy.
35. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
36. § A 2023. augusztus 31-én a rendvédelmi szerv állományában lévő fegyveres biztonsági őr esetében
a) a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet szerinti munkaköri alkalmasság minősítésének lejártát követő hatodik hónap végéig el kell végezni az e rendelet szerinti egészségi alkalmasságvizsgálatot, a jogviszonyt megelőző alkalmasságvizsgálat-típus szabályai szerint,
b) az e rendelet hatálybalépését követő hatodik hónap végéig el kell végezni az e rendelet szerinti pszichikai alkalmasságvizsgálatot.
37–39. § *
1. Az egészségi alkalmasságot külön mérlegelés nélkül kizáró egészségi okok:
1.1. Eszméletvesztéssel, illetve agyi oxigénhiánnyal járó kórkép (bel- és ideggyógyászat).
1.2. Veleszületett vagy szerzett mentális károsodás.
1.3. Alkoholizmus, narkománia.
1.4. Személyiségzavarok.
1.5. Elmebetegség bármely formája.
1.6. Heveny fertőző megbetegedés.
2. Szemészeti szempontból szakorvosi véleményezést igénylő megbetegedések, melyeknél az alkalmasságot csak szemész szakorvos véleménye alapján lehet megállapítani:
2.1. Egyszeműség, kancsalság, féloldali vagy kétoldali lencsehiány, ha a domináns szemen a látóélesség korrekció nélkül 1,0-nál rosszabb.
2.2. Adaptációs zavar.
2.3. Csőlátótér.
3. Ideggyógyászati és fül-orr-gégészet szempontból szakorvosi véleményezést igénylő egyéb megbetegedések, melyeknél az alkalmasságot csak ideggyógyász és fül-orr-gégész szakorvos véleménye alapján lehet megállapítani:
3.1. Beszéd útján történő kommunikáció nehezített volta.
3.2. Egyensúlyzavarral járó kórképek.
4. Ideggyógyászati szempontból szakorvosi véleményezést igénylő egyéb megbetegedések, melyeknél az alkalmasságot csak ideggyógyász szakorvos véleménye alapján lehet megállapítani:
4.1. Érzészavarok, amelyek a lőfegyver biztonságos kezelését megakadályozzák.
4.2. A passzív és aktív mozgásrendszer minden, a fogáskészséget vagy a lőfegyver kezelését gátló veleszületett vagy szerzett rendellenessége.
4.3. A központi és perifériás idegrendszer bármilyen betegsége és annak maradványtünetei, ha olyan funkciókiesést okoznak, hogy a lőfegyver biztonságos használatát befolyásolják.
5. Kardiológiai szempontból szakorvosi véleményezést igénylő egyéb megbetegedések, melyeknél az alkalmasságot csak kardiológus szakorvos véleménye alapján lehet megállapítani:
5.1. Olyan állapotok, amelyekben az akut szívelégtelenség hirtelen, bármikor felléphet.
5.2. A keringési szervek gyógyszerrel nem befolyásolható idült elégtelensége.
5.3. A szív ingerképzési, ingervezetési zavarai.
