A jogszabály mai napon ( 2024.06.16. ) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára (2024.VII.1. - 2027.XII.30.)
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

2023. évi LV. törvény

Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről * 

Az Országgyűlés az Alaptörvény 36. cikk (1) bekezdése alapján Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZER KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG ÉRTÉKE

1. Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege és főösszegei

1. § (1) Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban: központi alrendszer) 2024. évi

a) kiadási főösszegét 40 755 101,1 millió forintban,

b) bevételi főösszegét 38 240 315,2 millió forintban,

c) hiányát 2 514 785,9 millió forintban

állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés a hazai működési költségvetés 2024. évi

a) kiadási főösszegét 34 150 214,6 millió forintban,

b) bevételi főösszegét 34 150 214,6 millió forintban,

c) egyenlegét 0,0 millió forintban

állapítja meg.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés a hazai felhalmozási költségvetés 2024. évi

a) kiadási főösszegét 2 999 064,9 millió forintban,

b) bevételi főösszegét 1 610 261,9 millió forintban,

c) hiányát 1 388 803,0 millió forintban

állapítja meg.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés az európai uniós fejlesztési költségvetés 2024. évi

a) kiadási főösszegét 3 605 821,6 millió forintban,

b) bevételi főösszegét 2 479 838,7 millió forintban,

c) hiányát 1 125 982,9 millió forintban

állapítja meg.

2. § (1) Az 1. §-ban meghatározott bevételi és kiadási főösszegeknek a fejezetek, címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek szerinti részletezését az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az államháztartásért felelős miniszter április 30-ig és október 31-ig előrejelzést készít a bruttó hazai össztermék 2024. évi várható éves reálnövekedésről. Amennyiben ezen előrejelzett reálnövekedés nagyobb mint 4,0%, akkor előrejelzést készít a tervezettnél magasabb reálnövekedés miatt keletkező eredményszemléletű éves adó- és adójellegű bevételi többletről, s ezzel egyidejűleg e többlettel azonos összegben – levonva abból a fizetendő nyugdíjprémium tervezetten felüli összegét – csökkenti a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 1. § c) pontja szerinti kormányzati szektor egyenleg 2024. évre vonatkozó kormányzati célértékét.

2. Az államadósság értéke

3. § (1) A Gst. 4. § (1) bekezdése alapján, a Gst. 2. §-a szerint számított államadósság-mutató 2024. december 31-ére tervezett értéke 66,7%.

(2) Az Országgyűlés megállapítja, hogy az államadósság-mutató (1) bekezdés szerinti értéke a 2023. év utolsó napján várható 69,7%-hoz képest az Alaptörvény 36. cikk (5) bekezdésében meghatározott államadósság-mutató csökkenése követelményének eleget tesz.

II. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZER EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL ÉS FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

3. A központi alrendszer tartalék-előirányzatai

4. § (1) Céltartalék szolgál a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoporton

a) a költségvetési szerveknél és a nevelési-oktatási, szakképző, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális, vagy sporttevékenységet önmaga, vagy intézménye útján ellátó bevett egyháznál, illetve belső egyházi jogi személynél foglalkoztatottak bérkompenzációjára 2024. évben – jogszabály alapján – járó többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére,

b) a jogszabály vagy kormányhatározat alapján létrehozott új álláshelyek többletkiadásai, valamint a jogviszony-váltásból eredő egyszeri többletkiadások kifizetésére,

c) a központi költségvetési szerveknél a feladatok változásával, a szervezetek, szervezetrendszerek korszerűsítésével, a feladatellátás ésszerűsítésével megvalósuló, kiadás- és költségvetési támogatás-megtakarítást eredményező létszámcsökkentésekhez kötődő személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetéseire,

d) a jogszabály vagy kormányhatározat alapján járó többlet személyi juttatásoknak és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékoknak és szociális hozzájárulási adónak a költségvetési szerveknél, a helyi önkormányzatoknál, a nem állami, nem helyi önkormányzati szociális, kulturális, köznevelési, szakképző, felsőoktatási és egészségügyi intézményt fenntartóknál, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató akkreditált munkáltatóknál felmerülő kifizetésekre,

e) az új bölcsődei férőhelyek után a 2. melléklet 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcímen biztosítandó támogatás kifizetésére,

f) a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott felsőoktatási intézmények támogatás valorizációjának korrigálására, valamint

g) a Nemzetbiztonsági Operatív Törzs javaslata vagy az Ukrajnában kialakult fegyveres konfliktussal összefüggésben felmerülő kiadások teljesítéséről szóló jogszabály, illetve kormányhatározat alapján felmerülő kiadásokra.

(2) A költségvetési szerveknél és a nevelési-oktatási, szakképző, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális, vagy sporttevékenységet önmaga, vagy intézménye útján ellátó bevett egyháznál, illetve belső egyházi jogi személyénél foglalkoztatott természetes személy és annak e körben foglalkoztatott házas-, vagy élettársa a 2024. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésének megállapításához a saját és házas-, vagy élettársa munkáltatója részére is nyilatkozik – a kompenzáció összegének megállapítása érdekében – a családi kedvezményre való jogosultságáról, az annak igénylése során figyelembe vehető kedvezményezett eltartottak számáról, adóazonosító jeléről, illetményéről és a jogviszonya keletkezésének időpontjáról. A nyilatkozatra vonatkozó további rendelkezéseket a Kormány rendeletben állapítja meg.

(3) A XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 2. alcím, 4. Járványügyi kiadások jogcímcsoport előirányzatáról a Kormány, vagy a Kormány járványügyi szervének döntése alapján az államháztartásért felelős miniszter átcsoportosíthat.

(4) Központi tartalékok szolgálnak az L. Rezsivédelmi Alap fejezet, 1. Lakossági rezsivédelem címen, 2. Központi költségvetési szervek kompenzációja címen, 3. Önkormányzatok kompenzációja címen, 4. Egyházi és civil intézményfenntartók támogatása címen, 5. Állami tulajdonú társaságok támogatása címen, és a 6. Versenyszektor támogatása címen a világpiaci energiaár-emelkedés hatásainak mérséklése és a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése érdekében szükséges kiadások fedezetére. Az előirányzatok felhasználásáról egyedi határozattal a Kormány dönt.

4. Az állam vagyonával kapcsolatos rendelkezések

5. § (1) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.)

a) 33. § (2) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2024. évben 100,0 millió forint,

b) 35. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott egyedi bruttó forgalmi érték a 2024. évben 25,0 millió forint,

c) 36. § (4) bekezdésében meghatározott ingyenesen átruházható vagyontárgyak 2024. évi összesített bruttó forgalmi értéke 20 000,0 millió forint,

d) 39. § (1) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2024. évben 5000,0 millió forint

lehet.

(2) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény

a) 11. § (16) bekezdésében meghatározott értékhatárt a 2024. évben a hasznosítással érintett rész tekintetében 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték,

b) 13. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatár a 2024. évben 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték

képezi.

6. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 19. § (3) bekezdése szerinti kijelölt tulajdonosi joggyakorló az általa e minőségében a 2024. év során beszedett bevételeket előirányzat-módosítás nélkül is elszámolhatja, és ennek érdekében új bevételi előirányzatot is létrehozhat. Erről a fejezetet irányító szervet és az államháztartásért felelős minisztert írásban tájékoztatni kell.

(2) A fejezetet irányító szerv az (1) bekezdés szerinti tulajdonosi joggyakorlói minőségben végrehajtandó, valamint az Áht. 19. § (3) bekezdése szerint az irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt tulajdonosi kiadások teljesítése érdekében az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével új központi kezelésű kiadási előirányzatot hozhat létre.

7. § (1) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételi előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén e költségvetési fejezet kiadási előirányzata az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter kezdeményezése alapján különösen indokolt esetben, az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyásával – legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével – túlléphető, ha e költségvetési fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevétel-elmaradás.

(2) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételi előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén e költségvetési fejezet kiadási előirányzata az agrárpolitikáért felelős miniszter kezdeményezése alapján különösen indokolt esetben, az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyásával – legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével – túlléphető, ha e költségvetési fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevétel-elmaradás.

(3) A Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv feladatellátására feleslegessé nyilvánított nem elhelyezési, vagy nem rekreációs célú, értékesítésre kijelölt állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó – a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó – bevételek államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összege a 2024. évben a központi költségvetési szerv költségvetését tartalmazó költségvetési fejezet által finanszírozható felhalmozási kiadások teljesítésére használható fel. Az államháztartásért felelős miniszter ennek érdekében – legfeljebb a 2024. évben pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig – új kiadási előirányzat létrehozatalát és meglévő kiadási előirányzat növelését engedélyezheti e költségvetési fejezetben a fejezetet irányító szerv vezetőjének kezdeményezése alapján.

(4) A Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv feladatellátására feleslegessé nyilvánított elhelyezési, vagy rekreációs célú, értékesítésre kijelölt, állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó bevételek államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összege a 2024. évben az ilyen célú ingatlanok körét, vagy értékét növelő, a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó felhalmozási kiadások teljesítésére használható fel. Az államháztartásért felelős miniszter ennek érdekében – legfeljebb a 2024. évben pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig – új kiadási előirányzat létrehozatalát és meglévő kiadási előirányzat növelését engedélyezheti e költségvetési fejezetben a fejezetet irányító szerv vezetőjének kezdeményezése alapján.

(5) A Vtv. 39. § (1) bekezdése szerinti ingóságok értékesítéséből származó, a 2024. évben pénzforgalmilag teljesülő bevételt a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 2. Magyar Honvédség cím bevételeként kell elszámolni. E bevétel a 2024. évben a Magyar Honvédség technikai modernizációjára, a technikai eszközök fenntartására és javítására, képesség- és hadfelszerelés fejlesztésre, az értékesítési eljárások során felmerült költségek, valamint a honvédelmi szervezeteknél keletkezett hulladékok kezelése és ártalmatlanítása kiadásainak fedezetére használható fel. E bevétel együttes összege 3000,0 millió forintot meg nem haladó részének felhasználásáról a honvédelemért felelős miniszter dönt, a bevétel együttes összege 3000,0 millió forint feletti részének felhasználását az államháztartásért felelős miniszter engedélyezheti a honvédelemért felelős miniszter javaslata alapján.

8. § (1) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 7. Fejezeti tartalék címén szereplő kiadási előirányzat kizárólag az e költségvetési fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel. A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 7. Fejezeti tartalék cím kiadási előirányzatának felhasználásáról az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen dönt.

(2) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcímén szereplő kiadási előirányzat kizárólag az e költségvetési fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel. A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcím kiadási előirányzatának felhasználásáról az agrárpolitikáért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen dönt.

9. § (1) A frekvenciahasználati jogosultság értékesítéséből származó bevételt a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 6. A frekvenciahasznosítással kapcsolatos bevételek címen belül önálló alcímen kell elszámolni.

(2) Az államot megillető koncessziós díjbevételt a koncessziós jogviszony során az állam nevében eljáró miniszter irányítása alá tartozó fejezetben az Áht. 19. § (3) bekezdése szerinti tulajdonosi bevételként kell elszámolni.

5. Egyes költségvetési szervek befizetési kötelezettségei

10. § (1) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága 272,0 millió forintot köteles a 2024. évben befizetni a bevételeiből a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e.

(2) A Belügyminisztérium igazgatása 2318,4 millió forintot köteles befizetni bevételeiből a 2024. évben a központi költségvetés javára, mely befizetés esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e.

(3) Az Építési és Közlekedési Minisztérium igazgatása a 2024. évben

a) a bevételeiből 21 428,6 millió forintot, továbbá

b) a közhatalmi bevételei 21 428,6 millió forintot meghaladó részének 30%-át

köteles befizetni a központi költségvetés részére.

(4) A befizetés határideje a (3) bekezdés a) pontja szerinti összeg tekintetében az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e. A (3) bekezdés b) pontja szerinti összeg tekintetében a befizetési kötelezettség annak beálltát követően folyamatos, de legkésőbb 2024. december 31.

(5) Az Országos Atomenergia Hivatal 368,8 millió forintot köteles a 2024. évben befizetni a bevételeiből – az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott ütemezési terv szerint – a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e.

(6) A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 4049,0 millió forintot köteles fizetni a bevételeiből a 2024. évben a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(7) A fővárosi és a vármegyei kormányhivatalok 837,4 millió forintot kötelesek befizetni a bevételeikből a 2024. évben a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(8) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 51,0 millió forintot köteles fizetni a bevételeiből a 2024. évben a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(9) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerzett közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban állók jogviszonyának megszüntetéséből eredő kiadási megtakarításaikat – a 2024. évi költségvetésbe már beépült megtakarítások kivételével – kötelesek befizetni a Magyar Államkincstár „A zárolt álláshelyekhez kapcsolódó megtakarítások befizetései” megnevezésű, 10032000–01034286–00000000 számú számlájára, a központi költségvetés javára.

6. Az elkülönített állami pénzalapokkal összefüggő rendelkezések

11. § (1) A LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezet, 6. Start-munkaprogram címen rendelkezésre álló előirányzat biztosít fedezetet a 2023. évben, illetve azt megelőző években az e címen keletkezett, 2024. évre áthúzódó kötelezettségvállalásokra is.

(2) Az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program működtetésével kapcsolatos feladatokra a feladatot ellátó MTA Könyvtár és Információs Központ részére a LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap fejezet, 1. Kutatási Alaprész cím terhére a 2024. évben 1950,0 millió forint támogatást kell biztosítani.

(3) A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap hozzájárul az európai uniós források támogatásával megvalósuló kutatás-fejlesztési programok hazai társfinanszírozásához, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapon kívüli kutatás-fejlesztési tevékenység finanszírozásához. Ennek érdekében a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 2024. évben összesen 27 000,0 millió forintot ad át a központi költségvetés javára. A befizetési kötelezettséget negyedévente, a negyedév első hónapjában, az éves előirányzat 25%-ával kell teljesíteni.

(4) Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2024. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 32 934,2 millió forint, amelyet havonta egyenlő részletekben köteles átutalni a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap fizetési számlájára.

7. A Nyugdíjbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések

12. § (1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a 2. cím, 1. Nyugellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén, méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 300,0 millió forint, méltányossági alapú nyugdíjemelésre 900,0 millió forint, egyszeri segélyre 600,0 millió forint használható fel.

(2) A nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) kezelőjének javaslatára az (1) bekezdésben meghatározott méltányossági keretösszegek között átcsoportosíthat.

8. Az Egészségbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések

13. § (1) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezetben kizárólag

a) a 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím, a 10. Gyógyszertámogatás alcím és a 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás alcím között és

b) a 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím, 12. Gyógyító-megelőző ellátás céltartalék jogcímcsoportról az alcím 1–10. és 14. jogcímcsoportjára

csoportosíthat át.

(2) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím 1–10. és 14. jogcímcsoportjai, 10. Gyógyszertámogatás alcím 1. jogcímcsoportja, valamint 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás alcím előirányzatait megemelheti.

14. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcímen belül az 1–10. és 14. jogcímcsoportok között, valamint a 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás alcímen belül a jogcímcsoportok között az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat.

(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 14. Természetbeni ellátások céltartaléka alcím előirányzatból a 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás, a 10. Gyógyszertámogatás, a 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás alcímek jogcímcsoportjaira és a 13. alcím, 2. Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcímcsoportjára az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat.

(3) Az egészségbiztosításért felelős miniszter a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 8. alcím, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcímcsoport, valamint 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcímcsoport előirányzaton elszámolt bevételek mértékéig a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 10. alcím, 2. Gyógyszertámogatási céltartalék jogcímcsoportról a 2. cím, 10. alcím, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcímcsoportra átcsoportosíthat.

(4) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 10. alcím, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcímcsoport előirányzatát év közben megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 8. alcím, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcímcsoport, 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcímcsoport bevételi előirányzatán felül jelentkező többletbevétel összegével.

(5) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím, 14. Nagyértékű gyógyszerfinanszírozás jogcímcsoport előirányzatát év közben megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 8. alcím, 3. Nagyértékű gyógyszerfinanszírozást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcímcsoport bevételi előirányzatán felül jelentkező többletbevétel összegével.

(6) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás alcím, 2. Egyéb gyógyászati segédeszköz támogatás és kölcsönzés támogatása jogcímcsoport és a 3. Egyedi készítésű gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport előirányzatát év közben megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 8. alcím, 4. Szerződések szerinti és egyéb gyógyászati segédeszköz forgalmazással kapcsolatos bevételek jogcímcsoport bevételi előirányzatán felül jelentkező többletbevétel összegével.

(7) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésével összefüggő, az ellátórendszer és az ellátásszervezés hatékonyságának növelését, javítását célzó intézkedések támogatása érdekében a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím, 13. Finanszírozási rendszer támogatása jogcímcsoportról az alcím 1–10. jogcímcsoportjaira átcsoportosíthat.

(8) Az aktív fekvőbeteg-ellátást nyújtó központi költségvetési szervek részére biztosított ingatlanüzemeltetési szolgáltatásokkal összefüggésben az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a XV. Pénzügyminisztérium fejezet és a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet között átcsoportosíthat.

15. § A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. Egészségbiztosítási ellátások kiadásai címen belül az időarányoshoz viszonyított évközi előirányzat-túllépést a 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím, a 10. Gyógyszertámogatás alcím, a 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás alcím, továbbá a 13. alcím, 2. Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcímcsoport esetében az államháztartásért felelős miniszter a kiadások alakulásának figyelembevételével engedélyezheti.

16. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím tartalmazza az Egészségbiztosítási Alapból (a továbbiakban: E. Alap) finanszírozott térítésmentesen, vagy részleges térítés ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó egészségügyi szolgáltatók szerződésben meghatározott feladataira tárgyévben folyósítandó összeget.

(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 10. alcím, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcímcsoport előirányzata tartalmazza az 1200,0 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget.

(3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. alcím, 10. Összevont szakellátás jogcímcsoport előirányzata tartalmazza a 2000,0 millió forint működési költségelőlegre fordítható összeget.

(4) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 11. alcím, 2. Egyéb gyógyászati segédeszköz támogatás és kölcsönzés támogatása jogcímcsoport előirányzata tartalmazza a 2100,0 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget.

(5) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 15. alcím, 5. Gyógyszertárak juttatása és szolgáltatási díja jogcímcsoport előirányzata gyógyszertárak juttatására 4100,0 millió forintot, gyógyszertárak szolgáltatási díjára 4700,0 millió forintot tartalmaz.

17. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. Egészségbiztosítási ellátások kiadásai címen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén táppénz, csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj megállapítására együttesen 250,0 millió forint, rokkantsági, rehabilitációs ellátás megállapítására 170,0 millió forint, gyógyító-megelőző ellátásra 3911,3 millió forint, gyógyszertámogatásra 21 000,0 millió forint, gyógyászati segédeszköz támogatásra 2700,0 millió forint használható fel.

(2) Az (1) bekezdésben a gyógyító-megelőző ellátásra és a gyógyszertámogatásra meghatározott keret megemelését az egészségbiztosításért felelős miniszter engedélyezheti, az államháztartásért felelős miniszter egyidejű – indokolást tartalmazó – tájékoztatása mellett. A meghatározott keret megemelése nem okozhatja az adott előirányzat túllépését.

9. A központi alrendszer előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei

18. § Az 1. mellékletben meghatározott kiadási előirányzatok közül a 4. mellékletben meghatározott esetekben a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

10. Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre

19. § (1) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot

a) az I. Országgyűlés fejezet, 8. Pártok támogatása cím és

b) az I. Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím

előirányzatainak év közbeni megváltoztatására.

(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I. Országgyűlés fejezet, 24. Nemzeti Választási Iroda cím előirányzatainak egyoldalú csökkentésére.

(3) A választások lebonyolításában részt vevő egyéb szervek részére a választási feladatok ellátásához szükséges, adott költségvetési évben érvényesülő előirányzat-átcsoportosításra az I. Országgyűlés fejezet, 24. Nemzeti Választási Iroda cím terhére a Nemzeti Választási Iroda elnöke jogosult.

(4) Az Országgyűlés – az Áht. 30. § (3) bekezdése és 40. § (4) bekezdése szerinti esetek, valamint a fejezetet irányító szervek vezetőinek a költségvetési fejezetek között együttesen kezdeményezett előirányzat-átcsoportosítása kivételével – magának tartja fenn a jogot

a) az I. Országgyűlés fejezet, a II. Köztársasági Elnökség fejezet, a III. Alkotmánybíróság fejezet, a IV. Alapvető Jogok Biztosának Hivatala fejezet, az V. Állami Számvevőszék fejezet, a VI. Bíróságok fejezet, a VII. Integritás Hatóság fejezet, a VIII. Ügyészség fejezet, a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, a XXXII. Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság fejezet, a XXXIII. Magyar Tudományos Akadémia fejezet, a XXXIV. Magyar Művészeti Akadémia fejezet és a XXXVI. Magyar Kutatási Hálózat fejezet kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének,

b) a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 30. Egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások jogcímcsoport előirányzatai

csökkentésére.

11. A Kormány, az államháztartásért felelős miniszter és a fejezetet irányító szervek vezetőjének különleges jogosítványai

20. § (1) Az önkormányzati és az állami feladatellátásban év közben bekövetkező változásokkal összefüggő, a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek között előirányzat-átcsoportosításra

a) a központi alrendszerbe tartozó szervek és a helyi önkormányzatok közötti feladat- és intézményátadás-átvétel esetén a Kormány jogosult,

b) a helyi önkormányzatok és a helyi önkormányzati körön kívüli közszolgáltatók – így különösen az egyházi jogi személy, a civil szervezet, az alapítvány, a közalapítvány, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, a nemzetiségi önkormányzat, a gazdasági társaság és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó – közötti, a 2. melléklet és a 3. melléklet 2.1.7. Vármegyei önkormányzatok feladatainak támogatása jogcím, 2.2.2. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék jogcím és 2.3.2. Települési önkormányzatok kulturális feladatainak kiegészítő támogatása jogcím szerint támogatott feladat átadás-átvétele esetén – ideértve a költségvetési évet megelőző évben történt átadások, átvételek tárgyévi rendezését is – az államháztartásért felelős miniszter jogosult.

(2) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet 1. A települési önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása cím, 1. A települési önkormányzatok működésének általános támogatása alcím, 2. A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása alcím, 3. A települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása alcím és 4. A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatása alcím kiadási előirányzatai terhére összesen a 3. melléklet 2.1.6. Önkormányzati elszámolások jogcím előirányzatának összegével és az L. Rezsivédelmi Alap fejezet, 3. Önkormányzatok kompenzációja címen rendelkezésre álló összeggel növelt összegben vállalható kötelezettség. Az államháztartásért felelős miniszter a 2. melléklet szerinti támogatói döntéseket e kötelezettségvállalási korlátok figyelembevételével hozza meg.

(3) A Kormány a kéményseprő-ipari közszolgáltatás helyi önkormányzat általi ellátásának támogatása érdekében egyedi határozatban dönt a XIV. Belügyminisztérium fejezet és a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet közötti átcsoportosításról.

(4) Az államháztartásért felelős miniszter a jogszabály vagy kormányhatározat alapján járó többlet személyi juttatásoknak és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékoknak és szociális hozzájárulási adónak a kifizetése érdekében a 2. melléklet, 7. melléklet és 8. melléklet szerinti támogatási jogcímek fajlagos összegeit megemelheti.

21. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter a 4. § (1) bekezdése szerinti előirányzatból más fejezetre, címre, alcímre, jogcímcsoportra, jogcímre, előirányzat-csoportra, kiemelt előirányzatra – felmérés alapján – átcsoportosíthat.

(2) Az államháztartásért felelős miniszter a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 2. Nemzeti Adó- és Vámhivatal cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzatát legfeljebb 3750,0 millió forinttal, a 9. Egyéb működési kiadások kiemelt előirányzatát a mindenkori szociális hozzájárulási adó kulcsának megfelelően, de legfeljebb 487,5 millió forinttal negyedévente megemelheti, ha az általa a negyedévet megelőzően – az első negyedév tekintetében január hónapban – meghatározott adónemek vonatkozásában teljesülnek az általa ezzel egy időben meghatározott negyedéves bevételi tervek, valamint az adóstratégiai célok megvalósításához szükséges, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által teljesítendő adott negyedévi feladatok. A negyedik negyedévben ezen előirányzatok akkor is megemelhetőek, ha a december 20-áig befolyt bevételek alapján megállapítható, hogy várhatóan teljesülni fog a negyedik negyedéves bevételi terv.

(3) A kincstár a pénzügyi tranzakciós illeték megfizetése céljából az eredeti előirányzaton felüli, a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény 7. § (4) bekezdés alapján keletkezett többletbevételeivel az államháztartásért felelős miniszter engedélye nélkül, saját hatáskörben megnövelheti a bevételi és kiadási előirányzatait.

(4) A XV. Pénzügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 25. cím, 10. Adó digitalizációs projektekhez kapcsolódó feladatok alcím terhére átcsoportosíthat a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 1. Pénzügyminisztérium igazgatása cím és 2. Nemzeti Adó- és Vámhivatal cím javára.

22. § (1) A Sándor-palota hivatalvezetője

a) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 1. Állami kitüntetések jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 1. Sándor-palota cím javára,

b) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére átcsoportosíthat a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 1. Sándor-palota cím javára,

c) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat, ha az államfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges,

d) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet javára átcsoportosíthat, ha az államfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges,

e) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 4. Magyar Corvin-lánc Testület és Iroda működésének támogatása jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 1. Sándor-palota cím javára.

(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerint átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet, valamint a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult.

(3) Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a VI. Bíróságok fejezet, 4. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím terhére átcsoportosíthat a VI. Bíróságok fejezet, 1. Bíróságok és 2. Kúria cím javára.

(4) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, 2. cím, 1. OECD ROK alcím terhére átcsoportosíthat a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, 1. Gazdasági Versenyhivatal igazgatása cím javára.

23. § (1) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 3. Nemzetpolitikai tevékenységek és határon túli magyarok támogatása alcím terhére átcsoportosíthat a XI. Miniszterelnökség fejezet, 1. Miniszterelnökség igazgatása cím javára.

(2) A XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetet irányító szerv vezetője a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 1. Kormányfői protokoll jogcímcsoport terhére a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat, ha az a kormányfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges. Az átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult.

(3) A XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetet irányító szerv vezetője a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 1. Kormányfői protokoll jogcímcsoport, a 20. cím, 1. alcím, 2. Kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatok jogcímcsoport, a 20. cím, 1. alcím, 12. Közösségépítő kezdeményezések támogatása jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 1. Miniszterelnöki Kabinetiroda cím javára.

(4) Az I. Országgyűlés fejezet 26. cím, 1. Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága alcím kiadási előirányzata biztosítja a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 35. § (4) bekezdésében meghatározott célok teljesítését.

(5) A XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet irányító szerv vezetője a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet, 7. cím, 1. alcím, 16. Protokoll kiadások jogcímcsoport alá besorolt jogcímek között – az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulása nélkül – fejezeten belül, továbbá a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet, 7. cím, 1. alcím, 16. Protokoll kiadások jogcímcsoport alá besorolt jogcímek terhére a II. Köztársasági Elnökség fejezet és a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet javára átcsoportosíthat, amennyiben az államfői, a kormányfői illetve az egyéb kormányzati protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges. E bekezdés szerinti fejezetek közötti átcsoportosítás esetén az átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre az átcsoportosított előirányzatot átvevő fejezet irányító szervének vezetője jogosult.

24. § A XII. Agrárminisztérium fejezet, 20. cím, 3. alcím, 1. Nemzeti agrártámogatások jogcímcsoport kiadási előirányzatáról kell teljesíteni a folyó költségként elszámolható, megszűnő agrár- és vidékfejlesztési támogatások korábbi években vállalt és a 2024. évet terhelő áthúzódó fizetési kötelezettségeit.

25. § (1) A rendészetért felelős miniszter a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 11. A hivatásos életpályával, valamint a hivatásos állomány lakhatásával kapcsolatos kiadások alcím terhére a költségvetési szervek részére a hivatásos állomány tagjainak jogszabályon alapuló személyi juttatásainak kifizetése érdekében előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre. Az előirányzat-átcsoportosítás az adott költségvetési szerv személyi juttatásai költségvetési előirányzatának megnövelésére az Áht. 33. § (4a) bekezdése alapján meghatározott mértéken felül irányulhat az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével.

(2) A XIV. Belügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 19. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia feladatrendszerének támogatása alcím terhére a fejezeten belül és más fejezetek javára előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre, amely átcsoportosítás alapján a személyi juttatások költségvetési előirányzata az Áht. 33. § (4a) bekezdése alapján meghatározott mértéken felül megnövelhető az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével. A más fejezetek javára átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre annak a fejezetnek az irányító szerve jogosult, amely javára az átcsoportosítás történt.

26. § (1) A szakképzésért felelős miniszter a XX. Kulturális és Innovációs Minisztérium fejezet, 20. cím, 14. Állami szakképző intézmények szakképzésről szóló törvény szerinti ingyenes képzéseinek kiegészítő finanszírozása alcím terhére átcsoportosíthat a XX. Kulturális és Innovációs Minisztérium fejezet, 6. Szakképzési Centrumok cím javára.

(2) Az energiapolitikáért felelős miniszter a XVII. Energiaügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 35. alcím, 4. Energia- és klímapolitikai modernizációs rendszer jogcímcsoport eredeti előirányzata terhére 2024. szeptember 1-je előtt annak 70%-áig vállalhat kötelezettséget.

(3) A (2) bekezdés szerinti jogcímcsoport eredeti előirányzata terhére az év folyamán vállalt kötelezettségek összege 2024. augusztus 31-ét követően nem haladhatja meg az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Ügkr. tv.) által létrehozott ÜHG-egységek (a továbbiakban: ÜHG-egységek) 2024. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült – az Európai Unió közös költségvetését az ÜHG-egységek értékesítésére tekintettel megillető saját forrás nagyságával csökkentett mértékű – bevételnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) 3d. cikk (4) bekezdésében és 10. cikk (3) bekezdésében meghatározott céloknak megfelelő, a célhoz kötött felhasználásra vonatkozóan ott előírt minimális mértéknek megfelelő összeget.

(4) Ha a XVII. Energiaügyi Minisztérium fejezet, 21. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoporton belül a 2. Ipari tevékenységekhez kapcsolódó kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételek jogcímen és a 3. Légiközlekedési kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételek jogcímen 2024. augusztus 31-ig pénzforgalmilag nem teljesül az eredeti bevételi előirányzat együttesen számított 70%-a, abban az esetben annak pénzforgalmi teljesüléséig a XVII. Energiaügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 35. alcím, 4. Energia- és klímapolitikai modernizációs rendszer jogcímcsoport terhére további kötelezettség nem vállalható. Az eredeti bevételi előirányzat együttesen számított 70%-a pénzforgalmi teljesülését követően a (3) bekezdés szerinti módszertan alkalmazandó.

(5) A XVII. Energiaügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 35. alcím, 4. Energia- és klímapolitikai modernizációs rendszer jogcímcsoport előirányzatát az energiapolitikáért felelős miniszter az ÜHG-egységek 2024. évi értékesítéséből az e törvényben megtervezetten felül pénzforgalmilag teljesült – az Európai Unió közös költségvetését az ÜHG-egységek értékesítésére tekintettel megillető saját forrás nagyságával csökkentett mértékű – bevételnek megfelelő összeggel, de legfeljebb a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3d. cikk (4) bekezdésében és a 10. cikk (3) bekezdésében meghatározott céloknak megfelelő, a célhoz kötött felhasználásra vonatkozóan ott előírt minimális mértékig növelheti meg.

(6) A XVII. Energiaügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 35. alcím, 7. Zöld Beruházási Rendszer végrehajtásának feladatai jogcímcsoport előirányzatát az energiapolitikáért felelős miniszter az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából pénzforgalmilag teljesült bevétel 100%-ával, az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó ESD-egységek és ESR-egységek értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 100%-ával, továbbá a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10d. cikke szerinti bevétel 100%-ával növelheti meg.

(7) Az energiapolitikáért felelős miniszter az Éhvt. alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából és az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó ESD-egységek és ESR-egységek értékesítéséből befolyó bevételek elszámolására a XVII. Energiaügyi Minisztérium fejezet, 21. cím, 3. alcím, 1. Az EM tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek jogcímcsoporton belül új jogcímeket hozhat létre.

(8) A fejlődő országok részére nyújtandó klímafinanszírozás kiadásait a (2) bekezdésben meghatározott – az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek 2024. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevételhez kötött mértékű – kiadási előirányzat terhére kell teljesíteni.

27. § (1) A XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 11. Turisztikai fejlesztési célelőirányzat jogcímcsoport tartalmazza a turizmusfejlesztési hozzájárulásból származó bevétel mértékének megfelelő támogatást. Amennyiben e hozzájárulás 2024. évben pénzforgalmilag teljesülő bevétele meghaladja a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 2. cím, 7. Turizmusfejlesztési hozzájárulás alcím eredeti költségvetési bevételi előirányzat időarányosan számított részét, akkor a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 11. Turisztikai fejlesztési célelőirányzat jogcímcsoport kiadási előirányzat megnövelését a Kormány engedélyezheti minden hónapban a 2024. január 1. és a tárgyhónap utolsó napja közötti időszakban pénzforgalmilag teljesült turizmusfejlesztési hozzájárulás és a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 2. cím, 7. Turizmusfejlesztési hozzájárulás alcím eredeti költségvetési bevételi előirányzat tárgyhónap utolsó napjáig időarányosan számított összegének különbségével, melyből levonásra kerül az ezen bekezdés alapján a Turisztikai fejlesztési célelőirányzaton korábban végrehajtott keretemelések összege.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás 2024. december 20-ig pénzforgalmilag teljesült bevétel mértéke meghaladja a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 11. Turisztikai fejlesztési célelőirányzat jogcímcsoport kiadási előirányzatán az (1) bekezdés szerinti jogcímen rendelkezésre bocsátott összeget, az államháztartásért felelős miniszter legkésőbb 2024. december 22-ig megnövelheti a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 11. Turisztikai fejlesztési célelőirányzat jogcímcsoport kiadási előirányzatát a pénzforgalmilag teljesült bevétel és a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 2. cím, 7. Turizmusfejlesztési hozzájárulás alcím eredeti költségvetési bevételi előirányzatának az (1) bekezdés szerinti jogcímen rendelkezésre bocsátott összeggel növelt mértéke különbségének megfelelő összeggel.

28. § (1) A honvédelemért felelős miniszter a védelmi tevékenység, a NATO felé vállalt haderőfejlesztési célkitűzések és az előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet 1–8. címe, alcímei között – ideértve címen, alcímen belül a kiemelt előirányzatokat is – átcsoportosíthat.

(2) A honvédelemért felelős miniszter az LI. Honvédelmi Alap fejezet kiadási előirányzatai terhére átcsoportosíthat a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet 1–8. címe javára az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.

(3) A XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet 1–8. cím kötelezettségvállalásaira vonatkozó, az Áht. 36. § (1), (2), és (4)–(4c) bekezdése szerinti előírásokat a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet 1–8. címen és az LI. Honvédelmi Alap fejezetben szereplő kiadási előirányzatok együttes összegének figyelembevételével kell alkalmazni.

29. § (1) A XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 21. Sport feladatokhoz kapcsolódó fejezeti kezelésű előirányzatok címhez tartozó alcímek költségvetési kiadási előirányzatai – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – tartalmazzák a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Sport tv.) 56. § (2) bekezdése szerinti bevételek mértékének megfelelő támogatást.

(2) A XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 21. cím, 2. A Magyar Labdarúgó Szövetség feladatainak támogatása alcím költségvetési kiadási előirányzata tartalmazza a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának ötven százalékából, a távszerencsejáték játékadójából, valamint a sportfogadások játékadójából származó bevétel mértékének megfelelő támogatást. Amennyiben e három játékadó 2024. évben pénzforgalmilag teljesült bevétele együttesen meghaladja a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 21. cím, 2. A Magyar Labdarúgó Szövetség feladatainak támogatása alcím eredeti költségvetési kiadási előirányzatát, akkor az eredeti kiadási előirányzat és a teljesült bevétel különbségének biztosítására a Kormány határozatával a Sport tv. 56. § (2) bekezdésében meghatározott célra új kiadási előirányzatot hozhat létre a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezetben, vagy engedélyezheti a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 21. cím, 2. A Magyar Labdarúgó Szövetség feladatainak támogatása alcím előirányzat kiadási előirányzatának növelését.

(3) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 25/B. §-a szerint befizetésre kerülő igazgatási szolgáltatási díj és fenntartási díj (a továbbiakban e § alkalmazásában: díj) 67,14%-át a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 33. alcím, 2. Egészségügyi intézmények fejlesztése és rendkívüli támogatása jogcímcsoport javára kell bevételként elszámolni azzal, hogy ha a díj miniszteri rendelet alapján több szerv között oszlik meg, ezen elszámolási kötelezettséget csak a gyógyszerészeti államigazgatási szervet megillető díjrész tekintetében kell alkalmazni.

(4) A XIV. Belügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 3. cím, 1. Szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatellátás és irányítás intézményei alcím, valamint a 20. cím, 32. alcím, 1. Szociális célú nem állami humánszolgáltatások támogatása jogcímcsoport között – a közfeladatok változására tekintettel – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 63. §, 65/A. §, 65/C. §, 65/E. § és 65/F. § szerinti szolgáltatások biztosítása érdekében átcsoportosíthat.

12. Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos szabályok

30. § A fejezetet irányító szerv saját hatáskörben az általa irányított fejezetbe sorolt uniós támogatások előirányzatai között előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre.

31. § (1) A Svájci–Magyar Együttműködési Program II. által támogatott programokra, az 5. mellékletben meghatározott forráskeret kötelezettségvállalással még nem terhelt összegének és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrás együttes összegének erejéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(2) Az Európai Bizottság által létrehozott Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz esetében az 5. mellékletben meghatározott forráskeret kötelezettségvállalással még nem terhelt összegének és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrásának együttes összegének erejéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(3) Az Európai Bizottság által létrehozott RePower EU esetében csak a program Európai Bizottság általi elfogadását követően, az abban meghatározott összeg és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrás együttes összegig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott támogatás folyósítása a (2) bekezdésbeli előirányzat kiadási előirányzatáról történik.

(5) A fejezetet irányító szerv saját hatáskörben az általa irányított fejezetbe sorolt (2) bekezdésben nevesített előirányzat terhére fejezetek közötti átcsoportosítást hajthat végre.

(6) Az Európai Bizottság által a 2014–2020-as programozási időszakra létrehozott Belső Biztonsági Alap és Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap által finanszírozott projektek esetén az 5. mellékletben meghatározott forráskeret kötelezettségvállalással még nem terhelt összegének és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrás együttes összegének erejéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(7) A támogatások maradéktalan felhasználása érdekében az (1)–(3) és (6) bekezdés szerinti pénzügyi alapok és eszközök (1)–(3) és (6) bekezdésben meghatározott mértékén túl, az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

32. § (1) A 2014–2020-as programozási időszak Vidékfejlesztési Programja által finanszírozott projektek esetén az 5. mellékletben meghatározott – 2021–2022-es átmeneti évek, valamint a Next Generation EU forrásaival növelt – forráskeret kötelezettségvállalással még nem terhelt összegének és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrás együttes összegének erejéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(2) A KAP Stratégiai Terv Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott programjai esetében az 5. mellékletben meghatározott forráskeret kötelezettségvállalással még nem terhelt összegének és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrás együttes összegének erejéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(3) A KAP Stratégiai Terv Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (a továbbiakban: EMGA) finanszírozott programjai esetében az 5. mellékletben meghatározott forráskeret kötelezettségvállalással még nem terhelt összegének és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrás együttes összegének erejéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(4) Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása érdekében az (1) bekezdésben meghatározott mértéken túl a Kormány, míg a (2) bekezdésben meghatározott mértéken túl, az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

33. § (1) Az EMGA által támogatott programok és intézkedések finanszírozásával összefüggő kockázatok kezelésére képzett céltartalék a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 38. Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások cím előirányzatán kizárólag jogszabályban meghatározott célokra használható fel.

(2) A XII. Agrárminisztérium fejezet, 21. cím, 2. Uniós programok kiegészítő támogatása alcím előirányzata esetében a tárgyévet követő évre szóló központi költségvetési törvény kihirdetéséig a tárgyévi törvényi előirányzat 60%-áig vállalható éven túli fizetési kötelezettség.

(3) A XII. Agrárminisztérium fejezetet irányító szerv az általa irányított fejezetbe sorolt Uniós programok kiegészítő támogatása előirányzat és az Agrárminisztérium igazgatása előirányzat között a támogatás végrehajtásához kapcsolódó költségek erejéig, saját hatáskörben előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre.

34. § (1) A 2021–2027-es programozási időszak kohéziós alapok és Belügyi Alapok programjai, valamint a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz esetében az 5. mellékletben meghatározott forráskeret kötelezettségvállalással még nem terhelt összegének és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrás együttes összegének erejéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(2) A támogatások maradéktalan felhasználása érdekében, az (1) bekezdésben meghatározott mértéken túl, a Kormány egyetértésével vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(3) Az Interreg Programok magyarországi partnereire jutó uniós forráshoz kapcsolódó központi költségvetési forrás, valamint az ezen uniós források megelőlegezésére szolgáló visszatérítendő támogatás biztosítása céljából tárgyévi és éven túli kötelezettség vállalható.

(4) Az Interreg Programok végrehajtásában résztvevő intézmények támogatására a programban résztvevő országok által külön megállapodásban vagy monitoring bizottsági döntéssel elfogadott keret erejéig tárgyévi és éven túli kötelezettség vállalható.

35. § (1) Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (a továbbiakban: MFB Zrt.) által a Gazdaságfejlesztési Operatív Program „Pénzügyi eszközök” prioritási tengelyében, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program „A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése” prioritási tengelyében vállalt készfizető kezesség, illetve garancia érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 100%-ára az állam térítési kötelezettséget vállal.

(2) Az (1) bekezdés szerinti állami térítési kötelezettség érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettséget a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 2. cím, 7. alcím, 2. Fejezeti általános tartalék jogcímcsoport előirányzat terhére kell teljesíteni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti készfizető kezesség, illetve állami térítési kötelezettség érvényesítéséből származó, az MFB Zrt. által behajtott követelés összege a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 25. cím, 4. Egyes korábban kihelyezett támogatások elszámolása alcím előirányzatát illeti.

(4) Az (1) bekezdés szerinti állami térítési kötelezettség érvényesítéséből származó, az MFB Zrt. által behajtott követelés összege a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 2. cím, 7. alcím, 2. Fejezeti általános tartalék jogcímcsoport előirányzatát illeti meg.

36. § Az európai uniós forrásból finanszírozott pénzügyi eszközök keretében nyújtott visszatérítendő támogatások kapcsán a kedvezményezett által hitel törlesztésként vagy részesedés ellenértékeként teljesített, ütemezett visszafizetésből eredő költségvetési bevételből, illetve az uniós forrásból az előirányzatnak átadott pénzeszközökből képződött maradvány nem elvonható.

III. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZEREN BELÜLI ELSZÁMOLÁSOK, KAPCSOLATOK

37. § (1) A szociális hozzájárulási adó 2024-ban megfizetett összegének 89,14%-a az Ny. Alapot, 10,86%-a az E. Alapot illeti meg. A szociális hozzájárulási adó megfizetett összegéből az Ny. Alapot és az E. Alapot megillető részt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állapítja meg és naponta utalja át a jogosult számlájára.

(2) Amennyiben az Ny. Alap pénzforgalmi egyenlege a tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után többletet mutat, a kincstár intézkedik a többlet összegének visszautalásáról, amely a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 35. cím, 1. alcím, 5. Kiadások támogatására pénzeszköz-átadás jogcímcsoport szerinti kiadást csökkenti.

(3) Amennyiben az E. Alap pénzforgalmi egyenlege a tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után többletet mutat, a kincstár intézkedik a többlet összegének visszautalásáról, amely a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 35. cím, 2. alcím, 9. Kiadások támogatására pénzeszköz-átadás jogcímcsoport szerinti kiadást csökkenti.

IV. FEJEZET

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KÖZPONTI ALRENDSZER KAPCSOLATA

13. A helyi önkormányzatok központi alrendszerből származó forrásai

38. § (1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok működéséhez és ágazati feladatainak ellátásához a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 117. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint nyújtandó támogatások jogcímeit a 2. melléklet és a 3. melléklet 2.1.7. Vármegyei önkormányzatok feladatainak támogatása jogcím, 2.2.2. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék jogcím, 2.3.2. Települési önkormányzatok kulturális feladatainak kiegészítő támogatása jogcím és 2.3.3. Települési önkormányzatok kulturális feladatainak bérjellegű támogatása jogcím szerint állapítja meg.

(2) Az Országgyűlés működési és felhalmozási támogatást állapít meg a helyi önkormányzatok által ellátandó 3. melléklet szerinti feladatokra.

39. § (1) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben 2023. évben év közben létrehozott új címek, illetve alcímek 2023. december 31-ei pozitív egyenlege esetén az államháztartásért felelős miniszter gondoskodhat e címek és alcímek 2024. évi címrendbe történő felvételéről és a 2023. december 31-én fennálló pozitív egyenlegnek megfelelő összeg biztosításáról.

(2) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben – az 1. mellékletben szereplő címek, valamint a 2. mellékletben és a 3. mellékletben szereplő, önkormányzatok által igényelhető jogcímek között és azokon belül – átcsoportosíthat.

40. § Az átalakult nemzetiségi önkormányzatot települési önkormányzatként a 2. melléklet és a 3. melléklet szerinti támogatások illetik meg.

14. A települési önkormányzatokat megillető átengedett bevételek

41. § (1) A települési önkormányzatot illeti meg

a) a települési önkormányzat jegyzője által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság 100%-a,

b) a fővárosi és vármegyei kormányhivatal által a települési önkormányzat területén – a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok kivételével – kiszabott, és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a,

c) a közúti közlekedésről szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott jogsértésre (a továbbiakban: közlekedési szabályszegés) tekintettel kiszabott – a bírságot kiszabó szervre tekintet nélkül – közigazgatási bírság behajtásából, illetve végrehajtásából származó bevétel 40%-a, ha a behajtást, illetve a végrehajtást a települési önkormányzat jegyzője önkormányzati adóhatósági jogkörében eljárva foganatosította,

d) a települési önkormányzat területén a közlekedési szabályszegések után a közterület-felügyelő által kiszabott közigazgatási bírság behajtott összegének 100%-a, és

e) a termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni – a földterület fekvése szerinti települési önkormányzat által beszedett – személyi jövedelemadó 100%-a.

(2) A szabálysértési pénz- és helyszíni bírság, valamint a közigazgatási bírság végrehajtását kérő szerv költségminimum megelőlegezésére nem köteles.

15. A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai

42. § (1) A 2. melléklet, a 3. melléklet 2.1.7. Vármegyei önkormányzatok feladatainak támogatása jogcím, 2.2.2. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék jogcím, 2.3.2. Települési önkormányzatok kulturális feladatainak kiegészítő támogatása jogcím, 2.3.3. Települési önkormányzatok kulturális feladatainak bérjellegű támogatása jogcím és a 6.3. pont e) alpontja szerinti támogatás folyósítása nettó finanszírozás keretében történik.

(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. § (1a) bekezdése szerinti pénzbeli ellátás esetében a települési önkormányzat januárban teljesített kifizetéseit követően, az őt megillető összeget január hónapban igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli elszámolási kötelezettséggel. A 3. melléklet 6.3. pont h) alpontjában meghatározott ellátások esetében, ha

a) a települési önkormányzat a tárgyévet megelőző év decemberében igénylést nyújtott be, a január hónapban járó előleg folyósítása – jogszabályban meghatározott módon – igénylés nélkül történik,

b) a települési önkormányzat a tárgyévet megelőző év decemberében nem nyújtott be igénylést, első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli elszámolási kötelezettséggel.

(3) A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak ellátásához járó támogatás jogosulatlan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása szempontjából a 2. melléklet 1.1.2. Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalmatlanítása jogcím, 1.2. A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása jogcím, 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, 1.3.4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása jogcím, valamint az 1.4. A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatása jogcím szerinti támogatások együttes összegét kell figyelembe venni.

(4) Az önkormányzattól a 2. melléklet 57. pontja szerinti szolidaritási hozzájárulás elvonása a települési önkormányzat számára folyósítandó támogatás havi összegéből a nettó finanszírozás keretében történik. Ennek összegét a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 4. Önkormányzati szolidaritási hozzájárulás címen kell elszámolni.

(5) Ha a települési önkormányzatot az (1) bekezdés alapján a nettó finanszírozás keretében megillető adott havi források a (4) bekezdés szerint levonandó összegekre nem nyújtanak fedezetet, a kincstár az Áht. 83. § (3) bekezdése alapján havonta beszedési megbízást nyújt be a települési önkormányzattal szemben. Ha a települési önkormányzatnak 2024. december 15-én bármilyen elmaradása van a (4) bekezdés szerinti befizetési kötelezettsége tekintetében, a kincstár a meg nem fizetett összegre a kötelezett fizetési számlájára beszedési megbízást nyújt be.

V. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZER ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA

16. Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok, a magán intézmények fenntartói és egyéb szervezetek közcélú és egyéb tevékenységének támogatása

43. § (1) Az Országgyűlés a köznevelési és szakképzési feladat ellátására

a) átlagbéralapú támogatást állapít meg a nevelési-oktatási, szakképző, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat, az egyházi és magán köznevelési és szakképző intézmény fenntartója részére az általuk fenntartott nevelési-oktatási és szakképző intézményben, továbbá pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus, oktató és – a (3) bekezdés kivételével – a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak után a 7. melléklet 1.1. Átlagbéralapú támogatás jogcímen, az 1.2. Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásaihoz jogcímen, az 1.3. Kiegészítő támogatás a differenciált nemzetiségi pótlékhoz jogcímen és az 1.4. Pedagógus szakképzettséggel, vagy pedagógus szakképesítéssel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők átlagbérének támogatása jogcímen meghatározott jogosultak után, az őket ott megillető mértékek szerint,

b) működési támogatást állapít meg a nemzetiségi önkormányzat, vagy a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye által fenntartott nevelési-oktatási, szakképző intézményekben ellátott, továbbá a pedagógiai szakszolgálati intézményekben gyógypedagógiai tanácsadásban, korai fejlesztésben és gondozásban részt vevő gyermekekre, tanulókra tekintettel a nemzetiségi önkormányzat és a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye részére a 7. melléklet 1.5. A nemzetiségi önkormányzat, a bevett egyházak és annak belső egyházi jogi személye által fenntartott köznevelési és szakképző intézmények működésének támogatása jogcím szerint,

c) a hit- és erkölcstanoktatáshoz, valamint hittanoktatáshoz kapcsolódóan

ca) hit- és erkölcstanoktatáshoz tankönyvtámogatást,

cb) hit- és erkölcstanoktatáshoz átlagbéralapú támogatást, valamint

cc) hittanoktatáshoz átlagbéralapú támogatást

állapít meg a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye által az állam, a nemzetiségi önkormányzat és a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye által fenntartott iskolában szervezett oktatáshoz a 7. melléklet 1.6. A bevett egyházak és annak belső egyházi jogi személye által az iskolában szervezett hit- és erkölcstanoktatáshoz, valamint hittanoktatáshoz kapcsolódó támogatás jogcím szerint,

d) a gyermek-, tanulói étkeztetéshez az óvodai, általános iskolai, középfokú iskolai, kollégiumi étkeztetés támogatására a köznevelési és szakképző intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat, továbbá az egyházi és magán köznevelési és szakképző intézmény fenntartója részére az általa biztosított gyermek-, tanulóétkeztetéshez a 7. melléklet 1.7. Intézményi gyermekétkeztetési támogatás jogcím szerint támogatást állapít meg.

(2) A köznevelésért felelős miniszter a kis létszámú csoportokban szervezhető hit- és erkölcstanoktatáshoz az általa vezetett minisztérium költségvetési fejezetébe tartozó előirányzat terhére további támogatást nyújthat.

(3) A Magyarország területén a köznevelésért felelős miniszter engedélye alapján működő külföldi, nemzetközi nevelési-oktatási intézmény, illetve külföldi szakképző intézmény szakképzési államigazgatási szerv által Magyarországon nyilvántartásba vett fenntartója jogosult

a) a pedagógus- és oktató munkakörben foglalkoztatottak után a 7. mellékletben foglalt feltételek fennállása esetén átlagbéralapú támogatásra,

b) a gyermek-, tanulói étkeztetés Gyvt. szerinti megszervezése esetén a 2. melléklet és a 7. melléklet szerint a gyermekétkeztetési támogatásra.

(4) A nemzetközi megállapodás alapján működő külföldi köznevelési intézmény a nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot ellátó intézményekkel azonos finanszírozási szabályok alapján jogosult az átlagbéralapú támogatásra, ha a köznevelésért felelős miniszter megállapítja, hogy az intézményben folytatott nevelés-oktatás megfelel a nemzetiségi irányelvnek.

(5) A Kormány rendeletben az (1) bekezdésben meghatározott támogatásokon túl további hozzájárulást állapíthat meg.

44. § (1) Az Országgyűlés a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt, szolgáltatást fenntartó egyházi jogi személy, civil szervezet, közalapítvány, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, országos nemzetiségi önkormányzat, települési vagy területi nemzetiségi önkormányzat, gazdasági társaság, és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, az Szja tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: nem állami szociális fenntartó) részére támogatást állapít meg a következők szerint:

a) a támogatás a nem állami szociális fenntartót a települési önkormányzatokkal a 2. melléklet 1.3.2.3.1. Szociális étkeztetés – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.4.1. Szociális segítés jogcímmel, 1.3.2.4.2. Személyi gondozás – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.5. Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás összesen jogcímmel, 1.3.2.6.1. Időskorúak nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.6.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.7.1.1. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása – autista diagnózissal nem rendelkező ellátottak – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.7.1.2. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása – autista diagnózisú ellátottak – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.7.3.1. Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak – autista diagnózissal nem rendelkező ellátottak – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.7.3.2. Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak – autista diagnózisú ellátottak – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.8.1. Demens személyek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.8.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő demens nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.9.1. Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.9.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő nappali intézményben ellátott pszichiátriai betegek – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.10.1. Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.10.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.11.1. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.11.3. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – a szociálpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény jogcímmel, 1.3.2.12.1. Családi bölcsőde – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.12.3. Gyvt. 145. § (2c) bekezdés b) pontja alapján befogadást nyert napközbeni gyermekfelügyelet jogcímmel, 1.3.2.13.1. Hajléktalanok átmeneti szállása – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.13.2. Hajléktalanok átmeneti szállása időszakos férőhely – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.13.3. Hajléktalanok éjjeli menedékhelye – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.13.4. Hajléktalanok éjjeli menedékhelye időszakos férőhely – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.13.9. Kizárólag lakhatási szolgáltatás jogcímmel, 1.3.2.14. Támogató szolgáltatás jogcímmel, 1.3.2.15. Közösségi ellátások jogcímmel, 1.3.3.1. Bölcsődei bértámogatás jogcímmel, 1.4.1.1. Intézményi gyermekétkeztetés – bértámogatás jogcímmel, valamint a bölcsődei, mini bölcsődei ellátás tekintetében az 1.2.3. Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásokhoz jogcímmel azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett illeti meg,

b) – a hajléktalanok átmeneti intézményei kivételével – a nem állami szociális fenntartó, ha a Szoctv. 57. § (2) bekezdése, valamint a Gyvt. 15. § (2) bekezdés c) pontja és (3) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti feladatot lát el, a 8. melléklet 1. A nem állami szociális fenntartó részére központi költségvetésből biztosított támogatás jogcím szerinti támogatásra jogosult,

c) a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt, szolgáltatást fenntartó gazdasági társaságot – ide nem értve a nonprofit gazdasági társaságot – és egyéni vállalkozót az a) és b) pont szerinti támogatás 30%-ának megfelelő támogatás illeti meg,

d) a nem állami szociális fenntartó a 8. melléklet 2. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék jogcím, 3. A bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek ingyenes étkeztetése jogcím, 4. A szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás, az utcai szociális munka, a krízisközpont, a félutas ház és a titkos menedékház fenntartóját megillető költségvetési támogatás jogcím, valamint 5. Biztos Kezdet Gyerekházak jogcím szerinti támogatásra jogosult.

(2) A bevett egyházat és annak belső egyházi jogi személyét az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény szerinti kiegészítő támogatás illeti meg a Szoctv. 4. § (1) bekezdés m) pont mb) alpontja, illetve a Gyvt. 5. § s) pont sb) alpontja szerinti fenntartóként, ha szociális, gyermekjóléti, vagy gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt tart fenn. E kiegészítő támogatás mértéke

a) – a b) pontban foglaltak kivételével – az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti támogatás 68,7%-a,

b) a 2. melléklet 1.3.2.14. Támogató szolgáltatás és 1.3.2.15. Közösségi ellátások jogcímek szerinti szolgáltatások után a fenntartó által ezen szolgáltatásokra tekintettel igénybe vett támogatás 13%-a.

(3) A nem állami szociális fenntartó az (1) bekezdés alapján megállapított támogatás teljes összegét a folyósítást követő 15 napon belül köteles annak az intézménynek átadni, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került.

(4) Az egyházi jogi személy a (2) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást köteles elkülönítetten nyilvántartani és a támogatás teljes összegét a humánszolgáltatást ellátó intézményei, illetve azok humánszolgáltatásai támogatására fordítani.

(5) Az (1) bekezdés szerinti támogatás és a (2) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás elszámolása a XIV. Belügyminisztérium fejezet terhére, illetve javára történik.

(6) A Gyvt. 44. §-a szerinti munkahelyi bölcsőde fenntartóját – az (1) és (2) bekezdéstől eltérően – a 2. melléklet 1.3.2.12. Családi bölcsőde jogcímmel azonos mértékű támogatás illeti meg.

(7) A nem állami szociális fenntartó részére a Kormány rendeletben az (1) és (2) bekezdésben meghatározott támogatásokon túl további hozzájárulást állapíthat meg.

45. § (1) Az Országgyűlés az országos, valamint a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok részére nyújtandó támogatásokat és keretösszegeket a 9. melléklet szerint állapítja meg.

(2) A XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 31. jogcímcsoport, 1. Nemzetiségi szakmai támogatások jogcím szerinti pályázati támogatások tekintetében a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter a Nemzetiségi Támogatási Bizottság támogatási összeg felosztására tett javaslata alapján dönt.

(3) A (2) bekezdés szerinti bizottság legfeljebb kilenc főből áll, amelybe

a) az Országgyűlés nemzetiségeket képviselő bizottsága tagjai közül 3 főt,

b) az országos nemzetiségi önkormányzatok 3 főt,

c) a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter 3 főt

delegál.

(4) A XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 5. alcím, 1. Roma nemzetiségi szakmai és beruházási támogatások jogcímcsoport szerinti pályázati támogatások tekintetében a nemzetiségpolitikáért a roma nemzetiség vonatkozásában felelős miniszter a Roma Nemzetiségi Támogatási Bizottság támogatási összeg felosztására tett javaslata alapján dönt.

(5) A (4) bekezdés szerinti bizottság legfeljebb tizenegy főből áll, amelybe

a) az Országgyűlés nemzetiségeket képviselő bizottsága tagjai közül 1 főt,

b) az Országos Roma Önkormányzat 3 főt,

c) a nemzetiségpolitikáért a roma nemzetiség vonatkozásában felelős miniszter 3 főt,

d) a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság 3 főt,

e) a Roma Koordinációs Tanács 1 főt

delegál.

(6) Az országos nemzetiségi önkormányzat delegáltja a saját országos nemzetiségi önkormányzatának, a Roma Koordinációs Tanács delegáltja a saját helyi nemzetiségi önkormányzatának pályázati ügyének elbírálásában nem vehet részt.

46. § Az Országgyűlés a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 30. jogcímcsoport, 1. Egyházi közfeladatellátáshoz kapcsolódó céltámogatások és karitatív feladatok támogatása jogcím terhére az egyházi jogi személyek és a Karitatív Tanács számára nyújtandó támogatások keretösszegeit a 10. melléklet szerint állapítja meg.

47. § Az önkormányzati tűzoltóság a fenntartásához, működéséhez és fejlesztéséhez az átvállalt feladattal arányos költségvetési támogatást a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 34. § (3)–(4) bekezdése és 41. § (5) bekezdése alapján a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 10. Önkormányzati tűzoltóságok normatív támogatása alcím előirányzatából a következő feltételek és normatívák szerint veheti igénybe:

a) valamennyi önkormányzati tűzoltóság a készenléti szolgálat működéséhez azonos összegű, 45,0 millió forint alaptámogatásra jogosult,

b) az a) pont szerint felosztott támogatás után megmaradó előirányzatból minden önkormányzati tűzoltóság az általa ellátott vonulási terület veszélyeztetettsége mértékét kifejező, jogszabályban rögzített elvek alapján meghatározott pontszámok arányában részesül,

c) a tárgyévet megelőző év normatív támogatás elszámolásából bevételként visszatérülő összeg a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter egyedi döntése alapján az önkormányzati tűzoltóságok működési kiadásainak finanszírozására használható fel.

48. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján kijelölt előirányzat felhasználási célja a 2024. évi személyi jövedelemadó-rendelkezéseknél a Nemzeti Tehetség Program. Felhasználása a 2025. évi költségvetési törvényben kerül megtervezésre.

17. A pártok és a működésüket segítő alapítványok támogatása

49. § (1) Az I. Országgyűlés fejezet, 8. Pártok támogatása címben meghatározott pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) alapján részesülnek támogatásban.

(2) Az I. Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím terhére a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok a Ptv. rendelkezései szerint részesülnek támogatásban.

VI. FEJEZET

ÁLLAMI KEZESSÉG- ÉS GARANCIAVÁLLALÁS, VISZONTGARANCIA–VÁLLALÁS ÉS KEZESI HELYTÁLLÁS, ÁLLAMI TÉRÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG VÁLLALÁSA

50. § (1) A Kormány a 2024. évben együttesen 100 000,0 millió forint összegű új egyedi állami kezesség és állami garancia vállalására adhat felhatalmazást.

(2) Az Európai Beruházási Banktól, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól, valamint az Európa Tanács Fejlesztési Banktól felveendő hitelekhez vállalható egyedi állami kezességek és állami garanciák nem terhelik az (1) bekezdés szerinti keretösszeget.

51. § (1) A 2024. évben vállalt kiállítási garanciák és kiállítási viszontgaranciák együttes, a vállalás időpontjában forintra átszámított állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg az 1 400 000,0 millió forintot.

(2) A Kormány a 2024. évben a közvetett, vagy közvetlen többségi állami tulajdonú vasúti társaságoknak, vagy e társaságok többségi befolyása alatt álló vasúti társaságoknak a vasúti gördülőállományuk fejlesztésére, felújítására, vagy új vasúti gördülőállomány beszerzésére együttesen 80 000,0 millió forint összegű, az EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-finanszírozási Társaság által nyújtott forrásbevonásra adhat felhatalmazást állami kezesség mellett.

52. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) 5. § (3) bekezdés a) pontja szerinti felső határ a 2024. évben 3 500 000,0 millió forint. * 

(2) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés b) pontja szerinti felső határ a 2024. évben 1 700 000,0 millió forint.

(3) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés c) pontja szerinti felső határ a 2024. évben 2 000 000,0 millió forint.

(4) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a (2) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó állami kezesség után az állam javára felszámítandó kezességvállalási díj mértékét a Kormány határozatban állapítja meg.

53. § (1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felső határ a 2024. évben 3 500 000,0 millió forint. * 

(2) Az Etv. 7. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felső határ a 2024. évben 200 000,0 millió forint.

(3) Az Etv. 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti felső határ a 2024. évben 1 200 000,0 millió forint.

(4) Az Etv. 7. § (1) bekezdés f) pontja szerinti felső határ a 2024. évben 600 000,0 millió forint. * 

54. § (1) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség mögött – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a (2)–(8) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2) Az állami viszontgarancia mértéke – a (6) bekezdés kivételével – a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettség 85%-a.

(3) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. a (2) bekezdés szerinti viszontgaranciával

a) a kis- és középvállalkozások, valamint a Munkavállalói Résztulajdonosi Program megvalósítására – a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvény alapján – létrejövő szervezetek legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, kölcsönszerződésből, garancia-szerződésből és termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet, azzal, hogy a készfizető kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat,

b) készfizető kezességet vállalhat gyógyszerész vállalkozási célú, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 74. § (1) bekezdésében és 83/A. § (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesítése érdekében történő tulajdoni hányad megszerzését szolgáló – a közforgalmú gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdonarány növelésének elősegítéséről szóló kormányrendelet szerinti Patika Hitelprogram keretében – 2013. július 1-je és 2024. december 31-e között létrejött hitel- vagy kölcsönszerződéséhez.

(4) A (2) bekezdés szerinti viszontgarancia kiterjed a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-nek a tőkepiacról szóló törvény alapján működő kockázati tőkealapnak gazdasági társaságban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés 50%-áért vállalt készfizető kezességére is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át.

(5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet

a) pénzügyi intézmény,

b) kockázati tőkealap,

c) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtása esetén,

d) a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok mikrohitelezési tevékenység esetén.

(6) Az állami viszontgarancia mértéke a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az Európai Bizottság „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID–19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából” című közleménye (a továbbiakban: Közlemény) alapján az Európai Bizottság határozatában jóváhagyott feltételek szerinti Garantiqa Krízis Garanciaprogram keretében vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettség 90%-a.

(7) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2024. december 31-én nem haladhatja meg a 3 000 000,0 millió forintot.

(8) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti ügyletek bevételeit, és az ezen ügyletekhez kapcsolódó költségeket és ráfordításokat elkülönítetten köteles nyilvántartani, és az Európai Unió által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) alapján készült éves Pénzügyi kimutatásaiban bemutatni.

55. § (1) Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (e § alkalmazásában a továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség mögött – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a (2)–(7) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mértéke az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettség 85%-a.

(3) Az (1) bekezdésben vállalt állami viszontgarancia a mezőgazdasági tőkepótló hitelekre és az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére vonatkozik.

(4) Az Alapítvány a természetes személyek, a gazdasági társaságok, a közhasznú társaságok, a szövetkezetek, a magánvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, kölcsönszerződésből, garancia-szerződésből, termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet azzal, hogy a készfizető kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat.

(5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet

a) pénzügyi intézmény,

b) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtása esetén,

c) a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítvány mikrohitelezési tevékenység esetén.

(6) Az állami viszontgarancia mértéke az Alapítvány által a Közlemény alapján az Európai Bizottság határozatában jóváhagyott feltételek szerinti Krízis Agrárgarancia Program keretében vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettség 90%-a.

(7) Az Alapítvány által állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2024. december 31-én nem haladhatja meg a 700 000,0 millió forintot.

56. § (1) A Start Garancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt. által vállalt, az alapul szolgáló pénzügyi kötelezettség 80%-át meg nem haladó mértékű kezesség mögött – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a (2)–(6) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2) Az állami viszontgarancia mértéke a Start Garancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt. által vállalt kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettség

a) hitel- és kölcsönügyletekhez, valamint egyéb pénzügyi kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó kezességvállalás esetében 85%-a,

b) kötvényügyletekhez kapcsolódó kezességvállalás esetében 100%-a.

(3) A Start Garancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt. (2) bekezdés szerinti viszontgaranciával vállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, kölcsönszerződésből, valamint egyéb pénzügyi kötelezettségvállalásokhoz, továbbá az általuk kibocsátott legfeljebb 25 év lejáratú kötvényekből eredő kötelezettségéért vállalhat kezességet.

(4) A Start Garancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt. (2) bekezdés szerinti viszontgaranciával alternatív befektetési alapok által kibocsátott legfeljebb 25 év lejáratú kötvényekből eredő kötelezettségéért vállalhat kezességet.

(5) A kezesi szerződés jogosultja lehet

a) pénzügyi intézmény,

b) kötvény-tulajdonos.

(6) A Start Garancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt. által állami viszontgarancia mellett vállalt kezesség állománya 2024. december 31-én nem haladhatja meg a 3 000 000,0 millió forintot.

57. § (1) Az állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a jogszabályban meghatározott feladatainak érdekében belföldről, vagy külföldről felvett hiteleiből, kölcsöneiből és kötvénykibocsátásaiból erednek.

(2) A Diákhitel Központ Zrt. az (1) bekezdés szerinti kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további biztosíték előírására nem köteles.

(3) Az állami kezességvállalásért a Diákhitel Központ Zrt.-nek kezességvállalási díjat nem kell fizetnie.

(4) A Diákhitel Központ Zrt. éves finanszírozási tervét az államháztartásért felelős miniszter hagyja jóvá.

58. § (1) Ha az államnak szerződéssel, illetve jogszabállyal vállalt kezesség-, vagy viszontgarancia érvényesítéséből – ide nem értve az 59. § szerinti térítési kötelezettséget – olyan fizetési kötelezettsége keletkezik, amely nem szerepel az 1. mellékletben, azt a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 33. Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése cím terhére kell teljesíteni, amelynek érdekében a fejezet irányító szerv új kiadási előirányzatot nyithat.

(2) Az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek az állami kezesség, garancia melletti forrásbevonással kapcsolatos feladatokban történő közreműködésért fizetendő díjat a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 32. cím, 1. Vegyes kiadások alcím terhére kell teljesíteni, amelynek érdekében a fejezet irányító szerv új kiadási előirányzatot nyithat.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kiadások összegével a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet tervezett kiadása túlléphető.

59. § (1) Az MFB Zrt. által a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (a továbbiakban: DIMOP Plusz) pénzügyi eszközt nyújtó konstrukciói keretében vállalt garancia érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 100%-ára a (2)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint az állam térítési kötelezettséget vállal.

(2) Az MFB Zrt. az (1) bekezdés szerinti térítési kötelezettség mellett a mikro-, kis- és középvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitelszerződésein alapuló kötelezettségek legfeljebb 100%-áig vállalhat garanciát.

(3) Az MFB Zrt. által a DIMOP Plusz pénzügyi eszközt nyújtó konstrukciói keretében a garanciaeszközökre vállalt garancia állománya 2024. december 31-én nem haladhatja meg az 11 500,0 millió forintot.

(4) Az (1) bekezdés szerinti térítési kötelezettség érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettséget a forrást biztosító azonos előirányzatból a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 3. cím, 9. alcím, 7. Digitális Megújulás OP Plusz (DIMOP Plusz) jogcímcsoport terhére kell teljesíteni.

(5) Az (1)–(3) bekezdés szerinti térítési kötelezettség érvényesítéséből származó, az MFB Zrt. által behajtott követelés összege a DIMOP Plusz előirányzatát illeti.

VII. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZER KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS VEGYES RENDELKEZÉSEK

18. A nyugdíjemelés, egyes illetmények és meghatározott díjak, támogatások és járadékok alapjának mértéke

60. § 2024 januárjában a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (1) és (2) bekezdése alapján esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál 6,0%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.

61. § (1) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés d) pontja alapján az MFB Zrt. által saját kockázatára nyújtott azon hitelek állománya, amelyekhez a Kormány határozatában forrás- és eszközoldali kamattámogatást biztosít, a 2024. év folyamán legfeljebb 700 000,0 millió forint lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott keretet a tényleges állomány az év egyetlen napján sem haladhatja meg.

62. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 132. §-a szerinti illetményalap 2024. évben 38 650 forint.

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 159. §-a szerinti rendvédelmi illetményalap 2024. évben 38 650 forint.

(3) A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 2. § 12a. pontja szerinti honvédelmi illetményalap 2024. január 1-jétől 44 600 forint.

(4) A költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria-juttatásának kerete, illetve cafetéria-juttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten adott – az Szja tv. 71. § (1) bekezdésében meghatározott – juttatások összege, törvény eltérő rendelkezése hiányában, 2024. évben nem haladhatja meg a nettó 400 000 forintot.

(5) A fizetési számlához kapcsolódóan törvény alapján az egy foglalkoztatottnak havonta adható bankszámla-hozzájárulás mértéke a 2024. évben legfeljebb 1000 forint.

(6) A helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletben a 2024. évben – az önkormányzat saját forrásai terhére – a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatalánál, közterület-felügyeleténél, illetve a közös önkormányzati hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában – a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben foglaltaktól eltérően – az (1) bekezdésben meghatározottnál magasabb összegben állapíthatja meg az illetményalapot. A magasabb illetményalap szerint megállapított havi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által Hivatalos Értesítőben közétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. Személyi illetmény esetén e bekezdés szabályai akként alkalmazandók, hogy pótlék ez esetben sem fizethető.

(7) Az (1) bekezdés szerinti illetményalapot kell alkalmazni a polgármesteri foglalkoztatási jogviszony esetében is.

(8) Az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlése éves költségvetési határozatában a 2024. évben – az országos nemzetiségi önkormányzat rendelkezésére álló forrásai terhére – az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalában foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában az (1) bekezdésben meghatározottnál magasabb összegben állapíthatja meg az illetményalapot, amely nem haladhatja meg annak négyszeres összegét.

63. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.):

a) 66. § (1) bekezdése szerinti, a közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, és a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó – az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő – legkisebb szorzószámokat a 2024. évre a 6. melléklet tartalmazza,

b) 69. §-a szerinti illetménypótlék számítási alapja a 2024. évben 20 000 forint.

(2) A Kjt. 77. § (1) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén nyújtott keresetkiegészítés a 2024. évben a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzatának 2%-a. Fel nem használt előirányzata kizárólag a keresetbe tartozó juttatások emelésére fordítható. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az állami felsőoktatási intézményekre, a központi költségvetési szervként, vagy köztestületi költségvetési szervként működő kutatóközpontra, kutatóintézetre, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által irányított, kutatást kiegészítő köztestületi költségvetési szervre és az olyan költségvetési szervre, amelynek felügyeletét a Magyar Tudományos Akadémia elnöke látja el.

64. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 46. § (5) bekezdése szerinti térítésmentes tankönyvellátás biztosítása érdekében a 2024/2025. tanévre leadott iskolai tankönyvrendeléseknél figyelembe vehető tanulónkénti tankönyvtámogatás összege

a) a nappali rendszerű iskola, a nappali rendszerű nemzetiségi és gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai feladatot ellátó iskola

aa) első–negyedik évfolyamán 9000 forint/fő/év,

ab) ötödik (beleértve a nyelvi előkészítő és nemzetiségi nyelvi előkészítő), hatodik és nyolcadik évfolyamán, továbbá tizedik–tizenhatodik évfolyamán 12 000 forint/fő/év,

ac) hetedik (beleértve a nyelvi előkészítő és nemzetiségi nyelvi előkészítő, továbbá a Köznevelési Hídprogramok, a Dobbantó Program és a műhelyiskola) évfolyamán 15 000 forint/fő/év,

ad) kilencedik (beleértve a nyelvi előkészítő és nemzetiségi nyelvi előkészítő, az Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany János Kollégiumi Program, az enyhe értelmi fogyatékos tanulók előkészítő) évfolyamán 20 000 forint/fő/év,

b) nemzetiségi nevelést-oktatást ellátó iskolával tanulói jogviszonyban álló nappali rendszerű iskolai oktatásban részesülő tanulók esetén 5000 forint/fő/év,

c) a fejlesztő nevelés-oktatásban részesülő tanulók esetén 12 000 forint/fő/év.

65. § (1) A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 308 000 forint/fő/év.

(2) A Kjt. 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye 2024. január 1-jétől 554 400 forint.

(3) A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 250 000 forint.

(4) Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről, a Rezidens Támogatási Program ösztöndíjairól, valamint a fiatal szakorvosok támogatásáról szóló kormányrendeletben meghatározott, a szakorvos jelöltek képzésével összefüggően felmerülő dologi költségek megtérítésére szolgáló támogatás összege 100 000 forint/év.

(5) A központi költségvetési szervként működő – köznevelési és szakképzési közfeladatot ellátó intézményt fenntartó – felsőoktatási intézményt az általa ellátott köznevelési és szakképzési feladatok tekintetében a 43. § (1) bekezdés d) pontjában megállapított támogatások azonos jogcímen és feltételekkel illetik meg.

66. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 169. § (2) bekezdése szerinti bírói illetményalap a 2024. évben 566 660 forint.

(2) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 59. § (3) bekezdése szerinti ügyészi illetményalap a 2024. évben 566 660 forint.

(3) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 1. § (3) bekezdése szerinti jogi segítői óradíj a 2024. évben 7000 forint.

(4) Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 36. § (8) bekezdése szerinti kirendelt ügyvédi óradíj a 2024. évben 7000 forint.

67. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 23. § (7) bekezdése szerinti deviza-illetményalap összege 2024. évben 460 000 forint, a 25. § (4) bekezdése szerinti lakhatási és vegyes költségtérítés-alap 350 000 forint, a gyermeknevelési költségtérítés-alap 250 000 forint.

68. § (1) A Gyvt.

a) 20/A. § (1) bekezdése szerinti alapösszegű támogatás esetenkénti összege a 2024. évben gyermekenként 6000 forint,

b) 20/A. § (2) bekezdése szerinti emelt összegű támogatás esetenkénti összege a 2024. évben gyermekenként 6500 forint,

c) 20/B. § (5) bekezdése szerinti pótlék esetenkénti összege a 2024. évben gyermekenként 8400 forint,

d) 66/L. §-a szerinti helyettes szülői díj legalacsonyabb összege – gyermekenként, fiatal felnőttenként – a 2024. évben 15 000 forint/hó.

(2) A Gyvt. 56. § (1) és (2) bekezdése szerinti nevelési ellátmány legalacsonyabb összege 2024. évben havi

a) 53 437 forint átlagos szükségletű gyermek,

b) 62 344 forint különleges szükségletű gyermek,

c) 66 798 forint speciális vagy kettős szükségletű gyermek, és

d) 53 437 forint utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt

esetén.

(3) A Szoctv.

a) 38. §-a szerinti gyermekek otthongondozási díjának a Szoctv. 39/A. §-a szerinti havi összege a 2024. évben a 2024. évre megállapított kötelező legkisebb munkabér összege,

b) 39/C. § (2) bekezdésében, 41. § (5) bekezdésében és 43/A. § (4) bekezdésében meghatározott szakértői díj összege a 2024. évben esetenként 23 000 forint,

c) 44. § (1) bekezdése szerinti ápolási díj havi alapösszege a 2024. évben 48 405 forint.

(4) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 4. § (2) bekezdés a) pontja szerinti első utalási összeg 42 500 forint, a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti második és harmadik utalási összeg 44 600–44 600 forint, ha a gyermek a 2024. évben született.

(5) A 2024. évben a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 17/A. § (3) bekezdése szerinti

a) önköltség összege 1 200 000 forint/fő/év,

b) alapnormatíva összege 650 000 forint/fő/év.

69. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 7. § (1) bekezdése és a termőföld állam által életjáradék fizetése ellenében történő megszerzésének ötödik üteméről szóló 259/2009. (XI. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TéR.) alapján az életjáradék összege 2024. március 1-jétől az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

(2) Az Éltv. és a TéR. alapján a 2024. március 1-je után az életjáradék összegét az Éltv. és a TéR. mellékletében meghatározott összeg (1) bekezdés szerinti növekménye figyelembevételével kell megállapítani.

(3) A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. § (4) bekezdése alapján az életjáradék összege 2024. március 1-jétől – 2024. január 1-jei visszamenőleges hatállyal – az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

70. § A Szoctv.

a) 50/A. § (8) bekezdése szerinti egyéni gyógyszerkeret havi összege a 2024. évben 12 000 forint,

b) 50/A. § (9) bekezdése szerinti eseti keret éves összege a 2024. évben 6000 forint.

71. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 25. § (4) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatási járulék összeg 11 100 forint/fő/hó.

19. A kis összegű követelés értékhatára, a filmalkotásokhoz kapcsolódó gyártási értékhatár és a közbeszerzési értékhatárok

72. § Az Áht. 97. § (3) bekezdésének alkalmazása során a kis összegű követelés értékhatára 100 000 forint.

73. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 13. § (5) bekezdésében meghatározott gyártási költségvetési értékhatár a 2024. évben magyar filmalkotás esetén 459,2 millió forint, magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetén 735,4 millió forint.

74. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár – kivéve a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt – 2024. január 1-jétől 2024. december 31-éig

a) árubeszerzés esetében 15,0 millió forint,

b) építési beruházás esetében 50,0 millió forint,

c) építési koncesszió esetében 100,0 millió forint,

d) szolgáltatás megrendelése esetében 15,0 millió forint,

e) szolgáltatási koncesszió esetében 30,0 millió forint.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó nemzeti közbeszerzési értékhatár 2024. január 1-jétől 2024. december 31-éig

a) árubeszerzés esetében 50,0 millió forint,

b) építési beruházás esetében 100,0 millió forint,

c) szolgáltatás megrendelése esetében 50,0 millió forint,

d) építési koncesszió esetében 200,0 millió forint,

e) szolgáltatási koncesszió esetében 100,0 millió forint.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. Felhatalmazó rendelkezések

75. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott többlettámogatás igénylési feltételeit, az igény bejelentésének, megállapításának, a többlettámogatás folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének, valamint a 4. § (2) bekezdés szerinti nyilatkozat szabályait, * 

b) a 43. § (5) bekezdésben meghatározott támogatás igénylési feltételeit, az igény bejelentésének, megállapításának a többlettámogatás folyósításának, lemondásának, pótigénylésének, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait, * 

c) a 44. § (7) bekezdésében meghatározott támogatás igénylési feltételeit, az igény bejelentésének, megállapításának, a többlettámogatás folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének részletes szabályait,

d) a 46. §-ban és a 10. mellékletben meghatározott támogatások igénylésének, felhasználásának és elszámolásának részletes szabályait,

e) a 2024/2025. tanévre leadott iskolai tankönyvrendeléseknél a 64. §-ban rögzített támogatási összegeknél magasabb támogatási összegeket.

(2) Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 21. cím, 7. Gyógyszertári tulajdoni hányad állami elővásárlása és értékesítése alcím kiadásának felhasználásával kapcsolatos szabályokat.

(3) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletében

a) az 5. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott forgalmi értéktől kisebb értékhatárt,

b) a 62. § (6) bekezdésben foglaltak szerint a 62. § (1) bekezdéstől eltérően magasabb összegű illetményalapot

határozzon meg.

(4) Felhatalmazást kapnak a nemzetiségpolitikáért megosztott hatáskörben felelős miniszterek, hogy az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével rendeletben állapítsák meg a 9. melléklet szerint nyújtott nemzetiségi célú támogatások e törvényben és más jogszabályban nem szabályozott igénybevételének, felhasználásának és elszámolásának részletszabályait.

21. Hatályba léptető rendelkezések

76. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2023. október 1-jén lép hatályba, és 2027. december 31-én hatályát veszti.

(2) Az 1–19. §, 20. § (1), (3) és (4) bekezdés, 21–37. §, 39–75. §, az 1. melléklet és a 4–10. melléklet 2024. január 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 2023. évi LV. törvényhez

I. ORSZÁGGYŰLÉS

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

I. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 Országgyűlés Hivatala
1 Országgyűlés hivatali szervei 1 200,0 2 338,3
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 35 163,6
9 Egyéb működési kiadások 14 774,9
2 Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 5,0 230,3
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 085,6
9 Egyéb működési kiadások 550,2
3 Országgyűlési Őrség
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 5 268,2
9 Egyéb működési kiadások 688,3
4 Fejezeti kezelésű előirányzatok
3 Az Országgyűlés elnökének közcélú felajánlásai, adományai 73,0
4 A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma
2 Magyar Nemzeti Közösségek Európai Érdekképviseletéért Alapítvány támogatása 80,0
8 Volt köztársasági elnökök közcélú felajánlásai, adományai
1 Schmitt Pál közcélú felajánlásai, adományai 73,0
2 Sólyom László közcélú felajánlásai, adományai 73,0
3 Áder János közcélú felajánlásai, adományai 73,0
14 Steindl Imre program támogatása 9 531,3 34 572,5
1 – 4. cím összesen: 67 434,1 1 205,0 37 141,1
5 Közbeszerzési Hatóság
1 Közbeszerzési Hatóság 2 492,1 92,9
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 810,6
9 Egyéb működési kiadások 1 040,6
5. cím összesen: 2 851,2 2 492,1 92,9
8 Pártok támogatása
1 Országos listán mandátumot szerzett pártok támogatása
1 FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség 1 014,0
2 Demokratikus Koalíció 268,6
3 Jobbik Magyarországért Mozgalom 236,4
4 Momentum Mozgalom 185,1
5 Magyar Szocialista Párt 183,3
6 Mi Hazánk Mozgalom 183,1
7 Kereszténydemokrata Néppárt 160,5
8 Párbeszéd Magyarországért Párt 135,9
9 LMP – Magyarország Zöld Pártja 105,6
2 Országos listán mandátumot nem szerzett pártok támogatása
1 Magyar Kétfarkú Kutya Párt 54,7
2 Megoldás Mozgalom 21,6
9 Pártalapítványok támogatása
1 Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány 1 593,9
2 Új Köztársaságért Alapítvány 334,3
3 Jobbik Magyarországért Alapítvány 279,8
4 Indítsuk Be Magyarországot Alapítvány 193,1
5 Táncsics Mihály Alapítvány 190,1
6 Mi Hazánk Alapítvány 189,7
7 Barankovics István Alapítvány 151,6
8 Megújuló Magyarországért Alapítvány 110,1
9 Ökopolisz Alapítvány 58,7
10 Savköpő Menyét Alapítvány 92,5
11 MEMO Alapítvány 36,6
11 Közszolgálati médiaszolgáltatás támogatása
1 Közszolgálati hozzájárulás 126 210,8
21 Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
1 Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 165,4
9 Egyéb működési kiadások 460,9
21. cím összesen: 1 626,3
23 Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
1 Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 17 569,0 1 424,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 7 269,0
9 Egyéb működési kiadások 8 876,0
23. cím összesen: 16 145,0 17 569,0 1 424,0
24 Nemzeti Választási Iroda
1 Nemzeti Választási Iroda 50,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 878,8
9 Egyéb működési kiadások 557,5
2 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Időközi és nemzetiségi választások lebonyolítása 707,6
2 A választási rendszerek működtetése 5 624,6 300,0
3 2024. évi Európai Parlamenti választás és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint nemzetiségi önkormányzati képviselők választása 18 402,4
24. cím összesen: 26 170,9 350,0
25 Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala
1 Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala 41,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 828,4
9 Egyéb működési kiadások 476,0
25. cím összesen: 1 304,4 41,0
26 Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága
1 Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága 6 254,0 27,6
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 7 553,0
9 Egyéb működési kiadások 5 293,4
26. cím összesen: 12 846,4 6 254,0 27,6
27 Országos Atomenergia Hivatal
1 Országos Atomenergia Hivatal 3 180,3 122,2
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 3 531,2
9 Egyéb működési kiadások 2 940,3
27. cím összesen: 6 471,5 3 180,3 122,2
I. ORSZÁGGYŰLÉS Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 266 839,8 30 700,4 –236 139,4
Hazai felhalmozási költségvetés 39 198,8 0,0 –39 198,8
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
I. Fejezet összesen 306 038,6 30 700,4 –275 338,2

II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

II. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 Sándor-palota 11,1
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 2 599,3
9 Egyéb működési kiadások 1 121,7
2 Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 Célelőirányzatok
1 Állami kitüntetések 643,1
2 Köztársasági elnök közcélú felajánlásai, adományai 73,0
3 Államfői Protokoll kiadásai
1 Államfői Protokoll kiadásai 396,8
4 Magyar Corvin-lánc Testület és Iroda működésének támogatása 540,0
4 Fejezeti tartalék 26,3
II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 5 400,2 0,0 –5 400,2
Hazai felhalmozási költségvetés 11,1 0,0 –11,1
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
II. Fejezet összesen 5 411,3 0,0 –5 411,3

III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

III. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 Alkotmánybíróság 88,7
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 2 076,6
9 Egyéb működési kiadások 961,1
III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 3 037,7 0,0 –3 037,7
Hazai felhalmozási költségvetés 88,7 0,0 –88,7
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
III. Fejezet összesen 3 126,4 0,0 –3 126,4

IV. ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

IV. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 Alapvető Jogok Biztosának Hivatala 48,9
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 990,6
9 Egyéb működési kiadások 927,8
IV. ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 2 918,4 0,0 –2 918,4
Hazai felhalmozási költségvetés 48,9 0,0 –48,9
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
IV. Fejezet összesen 2 967,3 0,0 –2 967,3

V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

V. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 Állami Számvevőszék 17,0 574,0 3,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 11 871,3
9 Egyéb működési kiadások 2 867,1
V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 14 738,4 17,0 –14 721,4
Hazai felhalmozási költségvetés 574,0 3,0 –571,0
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
V. Fejezet összesen 15 312,4 20,0 –15 2 92,4

VI. BÍRÓSÁGOK

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

VI. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 Bíróságok 3 066,1 4 881,4
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 97 681,2
9 Egyéb működési kiadások 39 630,9
2 Kúria 150,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 5 562,1
9 Egyéb működési kiadások 811,9
3 Országos Bírói Tanács
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 354,0
9 Egyéb működési kiadások 246,0
4 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Beruházás
2 Igazságszolgáltatás beruházásai 4 833,0
3 Igazságszolgáltatás működtetése 1 561,9
4 A polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel célelőirányzata 100,0
VI. BÍRÓSÁGOK Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 145 948,0 3 216,1 –142 731,9
Hazai felhalmozási költségvetés 9 714,4 0,0 –9 714,4
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
VI. Fejezet összesen 155 662,4 3 216,1 –152 446,3

VII. INTEGRITÁS HATÓSÁG

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

VII. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 Integritás Hatóság 13 154,1
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 3 372,1
9 Egyéb működési kiadások 2 792,0
VII. INTEGRITÁS HATÓSÁG Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 6 164,1 0,0 –6 164,1
Hazai felhalmozási költségvetés 13 154,1 0,0 –13 154,1
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
VII. Fejezet összesen 19 318,2 0,0 –19 318,2

VIII. ÜGYÉSZSÉG

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

VIII. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 Ügyészségek 37,0 1 399,6 65,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 46 577,0
9 Egyéb működési kiadások 10 192,9
3 Fejezeti kezelésű előirányzatok
4 Jogerősen megállapított kártérítések célelőirányzata 30,0
VIII. ÜGYÉSZSÉG Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 56 799,9 37,0 –56 762,9
Hazai felhalmozási költségvetés 1 399,6 65,0 –1 334,6
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
VIII. Fejezet összesen 58 199,5 102,0 –58 097,5

IX. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSAI

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

IX. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 A települési önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása
1 A települési önkormányzatok működésének általános támogatása 289 508,1
2 A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása 268 858,6
3 A települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása 251 675,6
4 A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatása 105 823,4
5 A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása 22 680,8
2 A helyi önkormányzatok működési célú kiegészítő támogatásai
1 A helyi önkormányzatok általános feladatainak működési célú támogatása 39 692,1
2 A települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak működési célú támogatása 34 431,1
3 A települési önkormányzatok kulturális feladatainak működési célú támogatása 29 620,4
3 A helyi önkormányzatok felhalmozási célú kiegészítő támogatásai 7 412,8
4 Önkormányzati szolidaritási hozzájárulás 307 640,6
IX. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSAI Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 1 042 290,1 307 640,6 –734 649,5
Hazai felhalmozási költségvetés 7 412,8 0,0 –7 412,8
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
IX. Fejezet összesen 1 049 702,9 307 640,6 –742 062,3

X. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

X. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 Igazságügyi Minisztérium igazgatása 128,9 37,3
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 6 767,3
9 Egyéb működési kiadások 5 779,0
2 Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet 5,4
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 507,2
9 Egyéb működési kiadások 161,7
3 Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletének igazgatása 70,7
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 5 021,1
9 Egyéb működési kiadások 2 070,5
20 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 IM szakmai programok és egyéb kötelezettségek támogatása 1 161,8
2 Igazságügyi miniszter feladatkörébe tartozó jogszabályok alapján teljesítendő fizetési kötelezettségek 3 469,0
3 Az állatvédelemmel kapcsolatos feladatok támogatása 1 250,0
X. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 26 187,6 128,9 –26 058,7
Hazai felhalmozási költségvetés 113,4 0,0 –113,4
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
X. Fejezet összesen 26 301,0 128,9 –26 172,1

XI. MINISZTERELNÖKSÉG

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

XI. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 Miniszterelnökség igazgatása 912,4 1 296,1
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 32 324,6
9 Egyéb működési kiadások 10 686,0
3 Nemzetstratégiai Kutatóintézet 31,7
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 914,7
9 Egyéb működési kiadások 441,5
7 Nemzeti Örökség Intézete 200,0 229,5
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 938,2
9 Egyéb működési kiadások 1 075,3
12 Kormányhivatalok 42 039,0 4 989,5 1,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 233 019,6
9 Egyéb működési kiadások 69 591,0
14 Nemzeti Közszolgálati Egyetem 1 466,0 6 517,7
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 11 439,0
9 Egyéb működési kiadások 12 199,1
18 Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete 19,2
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 402,2
9 Egyéb működési kiadások 192,5
30 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Célelőirányzatok
15 Nemzeti és történelmi emlékhelyekkel kapcsolatos feladatok támogatása 40,0
16 Nonprofit, társadalmi, civil szervezetek és köztestületek támogatása 10 354,4
21 Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 982,1 65,0
22 Aktív kikapcsolódást szolgáló feladatok, programok, beruházások 1 818,9 2 242,4
26 Kerékpárutak fenntartása, üzemeltetése 1 005,5 300,0
29 Nemzeti Együttműködési Alap 13 899,4
30 Egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások
1 Egyházi közfeladatellátáshoz kapcsolódó céltámogatások és karitatív feladatok támogatása 28 136,4
2 Egyházi alapintézmény-működés, SZJA rendelkezés és kiegészítése 26 050,0
3 Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék 28 770,0
4 Egyházi működési, program és fejlesztési támogatások 2 127,6 19 916,9
5 Vallásturisztikai támogatások 300,0
31 Nemzetiségi célú költségvetési támogatások
1 Nemzetiségi szakmai támogatások 3 742,6 1 724,0
2 Országos nemzetiségi önkormányzatok támogatása 3 771,9
4 Nemzetiségi intézmények támogatása beruházásra, felújításra, pályázati önrészre 45,4 215,7
41 Magyar Falu Program megvalósításához kapcsolódó támogatások
2 Magyar Falu Program 34 813,9
44 Területfejlesztési feladatok 855,0 1 194,7
45 Gazdaság- és területfejlesztési feladatok 58,2 132,6
47 A közösségi bormarketing és a magyar bor egységes kommunikációjának támogatása 2 700,0
57 Kulturális fejlesztési, örökségvédelmi és egyéb feladatok ellátásának támogatása gazdasági társaságok részére 7 005,8 224,7
60 Kormányhivatalok működésével kapcsolatos egyéb feladatok 4 111,3
61 Az államhatárral és az alapponthálózati pontokkal összefüggő geodéziai feladatok 164,9
69 Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létesítéséhez, valamint részére pénzbeli vagyoni juttatás nyújtásához szükséges forrás biztosítása 5 000,0
75 Kulturális értékmegőrző beruházások 15,6 52 221,4
78 Modern Városok Program 3,5 5 029,3
2 Fejezeti általános tartalék 240,0
3 Nemzetpolitikai tevékenységek és határon túli magyarok támogatása 4 133,3 200,0
5 Kormányhivatalok peres ügyei 10,0
32 Központi kezelésű előirányzatok
4 Települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása 2 169,4
7 A Miniszterelnökség tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek és kiadások
1 A Miniszterelnökség tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások
1 Miniszterelnökség tulajdonosi joggyakorlásába tartozó gazdasági társaságok forrásjuttatásai 261,1
XI. MINISZTERELNÖKSÉG Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 520 656,0 44 636,6 –476 019,4
Hazai felhalmozási költségvetés 131 685,1 1,0 –131 684,1
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
XI. Fejezet összesen 652 341,1 44 637,6 –607 703,5

XII. AGRÁRMINISZTÉRIUM

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

XII. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 Agrárminisztérium igazgatása 124,0 5,2 6,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 6 641,6
9 Egyéb működési kiadások 2 895,3
2 Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 10 437,6 1 082,3
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 6 200,7
9 Egyéb működési kiadások 8 213,1
4 Ménesgazdaságok 3 616,9 241,2 33,3
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 963,5
9 Egyéb működési kiadások 3 401,8
6 Mezőgazdasági középfokú szakoktatás intézményei 4 904,5 111,8 5,5
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 22 824,8
9 Egyéb működési kiadások 6 898,7
7 Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár 155,0 0,5
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 595,0
9 Egyéb működési kiadások 236,8
10 Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ 185,3 708,4
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 821,6
9 Egyéb működési kiadások 651,5
14 Nemzeti park igazgatóságok 6 335,0 782,0 17,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 8 313,2
9 Egyéb működési kiadások 5 142,4
17 Nemzeti Földügyi Központ 36,0 145,1
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 2 747,8
9 Egyéb működési kiadások 1 491,5
20 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Természetvédelmi feladatok 1 548,4 163,9
2 Földügyi, öntözési és erdészeti feladatok
1 Földügyi feladatok 904,4
2 Öntözés-igénybevétel fejlesztése 425,9
3 Erdő-, vad- és halgazdálkodási feladatok 1 355,3 96,5
3 Mezőgazdasági feladatok
1 Nemzeti agrártámogatások 68 917,5
2 Mezőgazdasági szakmai feladatok 3 923,6 340,7
4 Élelmiszergazdasági és élelmiszerlánc-felügyeleti feladatok 116,6
5 Ágazati szakmai és társadalmi szervezetek támogatása 8 583,8
6 Állat-, növény- és GMO-kártalanítás 9 800,0
7 Nemzeti agrárkár-enyhítés 14 800,0 6 400,0
8 Peres ügyek 49,0
9 Fejezeti általános tartalék 130,4
21 Központi kezelésű előirányzatok
1 Az AM tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek és kiadások
1 Az AM tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek
1 Osztalékbevételek 5 000,0
2 Uniós programok kiegészítő támogatása 13 000,0
8 Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek és kiadások
2 Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások
1 Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó társaságok forrásjuttatásai 2 651,1
9 Földügyi kompenzációs feladatok 870,3
XII. AGRÁRMINISZTÉRIUM Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 189 464,5 37 194,3 –152 270,2
Hazai felhalmozási költségvetés 6 328,7 61,8 –6 266,9
Európai uniós fejlesztési költségvetés 13 000,0 0,0 –13 000,0
XII. Fejezet összesen 208 793,2 37 256,1 –171 537,1

XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

XIII. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 Honvédelmi Minisztérium
1 Honvédelmi Minisztérium igazgatása 169,5
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 8 800,4
9 Egyéb működési kiadások 1 151,4
2 Egyéb HM szervezetek 1 541,5 579,2 581,8
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 13 142,0
9 Egyéb működési kiadások 3 198,6
2 Magyar Honvédség 12 780,8 250,0 1 250,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 299 828,6
9 Egyéb működési kiadások 10 698,3
3 Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat 200,0 70,0 70,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 27 351,2
9 Egyéb működési kiadások 3 769,0
7 Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 247,9
9 Egyéb működési kiadások 165,0
8 Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 Ágazati célelőirányzatok
1 NATO és EU felajánlás alapján kialakításra kerülő készenléti alegységek alkalmazásának kiadásai 100,0
3 Civil, érdekképviseleti szervek és alapítványok támogatása 1 079,1
5 Nonprofit korlátolt felelősségű társaságok támogatása 5 133,1 7,0
6 Honvédelmi Sportszövetség támogatása
1 Honvédelmi Sportszövetség működésének támogatása 3 032,0
25 Hozzájárulás a NATO Biztonsági Beruházási Programjához 100,0
39 Hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz 17 000,0
40 Nemzetközi tagdíjak, tagdíj jellegű befizetések 3 403,5
41 Védelmi Beszerzési Ügynökség Zrt. (VBÜ) támogatása 2 692,9 742,4
42 Magyar Védelmi Exportügynökség Zrt. (VEX) támogatása 583,0
48 Védelmi felkészítés előirányzatai
1 Honvédelmi felkészülés központi kiadásai 20,0
2 A Kormány speciális működési feltételeinek biztosítása kiadásai 3 077,0
49 Védelmi ipari feladatok
1 Védelmi ipari kapacitások támogatása 9 573,8
51 Védelmi Innovációs Kutatóintézet Nonprofit Zrt. működésének támogatása 1 000,0
1 – 8. cím összesen: 416 146,8 14 691,8 1 648,6 1 901,8
9 Központi kezelésű előirányzatok
1 A HM tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek és kiadások
1 A HM tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások
1 Védelmi ipari társaságok forrásjuttatásai 95 738,2
9. cím összesen: 95 738,2
20 Sport intézmények
2 Országos Sportegészségügyi Intézet 2 649,2 58,6
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 2 236,0
9 Egyéb működési kiadások 640,2
21 Sport feladatokhoz kapcsolódó fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Versenysport és szakmai feladatok támogatása 45 613,7
2 A Magyar Labdarúgó Szövetség feladatainak támogatása 11 406,1
3 Sporteredmények, sportszakmai tevékenységek, sportteljesítmények elismerése 15 904,3
4 Sportegészségügy, sporttudomány támogatása 990,3 25,5
5 Sport népszerűsítésével, diák- és szabadidősporttal kapcsolatos támogatások 983,7
6 Sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatása 23 677,3 641,5
7 Kiemelt sportegyesületek támogatása 14 120,9 513,9
8 Kiemelt Nemzetközi Sportesemény Stratégia és sportesemény pályázatok, valamint kiemelt hazai rendezésű sportesemények támogatása 637,5
9 Fogyatékosok sportjának támogatása 552,0
10 Kincstárt megillető díjak, befizetések és jutalékok elszámolása 69,5
20 – 21. cím összesen: 116 831,5 2 649,2 1 239,5
22 Sport feladatokhoz kapcsolódó központi kezelésű előirányzatok
1 A Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökség tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek és kiadások
1 A Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökség tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek
2 Bérleti és egyéb hasznosítási díj 7 550,0
3 Egyéb vagyongazdálkodási bevételek 3,0
2 A Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökség tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások
1 Ingatlan beruházások, ingatlan és egyéb eszközök vásárlása 1 529,5
2 Ingatlanok fenntartása és üzemeltetése 13 349,2
3 Múzeumi tevékenység kiadásai 187,4
4 Egyéb vagyongazdálkodási kiadások 74,0
2 A Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökség működésének támogatása 8 248,7
3 A HM tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos sport célú bevételek és kiadások
1 A HM tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos sport célú kiadások
1 A HM tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó sport célú társaságok forrásjuttatásai 1 566,6
4 A Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek és kiadások
1 A Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások
1 A Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó társaságok forrásjuttatásai 19 224,8
22. cím összesen: 42 650,7 7 550,0 1 529,5 3,0
XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 575 629,0 24 891,0 –550 738,0
Hazai felhalmozási költségvetés 100 155,8 1 904,8 –98 251,0
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
XIII. Fejezet összesen 675 784,8 26 795,8 –648 989,0

XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

XIV. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 Belügyminisztérium igazgatása 12 954,8 28,4
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 14 702,2
9 Egyéb működési kiadások 19 823,5
2 Nemzeti Védelmi Szolgálat 96,4
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 8 406,6
9 Egyéb működési kiadások 2 049,5
3 Szociális és gyermekvédelmi intézményrendszer
1 Szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatellátás és irányítás intézményei 22 602,0 1 206,7
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 119 730,3
9 Egyéb működési kiadások 41 070,7
2 Nemzeti Szociálpolitikai Intézet 52,6 10,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 768,5
9 Egyéb működési kiadások 267,6
4 Terrorelhárítási Központ 150,0 2 602,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 21 464,7
9 Egyéb működési kiadások 5 389,5
5 Büntetés-végrehajtás 5 215,6 314,7
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 87 767,1
9 Egyéb működési kiadások 36 315,0
6 Oktatási Hivatal 800,0 215,7
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 7 383,5
9 Egyéb működési kiadások 3 963,6
7 Rendőrség 6 134,4 4 007,4
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 380 648,5
9 Egyéb működési kiadások 92 904,0
8 Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet 3 821,2 170,3
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 3 020,7
9 Egyéb működési kiadások 1 585,5
9 Gyógyító-megelőző ellátás szakintézetei
1 Országos Kórházi Főigazgatóság 2 139,1 2 723,3
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 26 369,7
9 Egyéb működési kiadások 10 978,8
2 Gyógyító-megelőző ellátás intézetei 1 164 859,8 7 442,6 14,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 782 111,4
9 Egyéb működési kiadások 392 391,5
10 Országos Mentőszolgálat 65 218,5 2 250,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 66 103,2
9 Egyéb működési kiadások 20 294,4
11 Nemzeti Népegészségügyi Központ 2 421,4 862,2
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 6 394,6
9 Egyéb működési kiadások 24 830,8
12 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 3 183,2 3 681,5
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 101 348,5
9 Egyéb működési kiadások 22 204,8
13 Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság 454,4 175,8
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 8 401,0
9 Egyéb működési kiadások 3 728,3
14 Országos Vérellátó Szolgálat 21 455,6 550,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 11 973,5
9 Egyéb működési kiadások 10 818,9
15 Klebelsberg Központ 8 046,6 9 008,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 603 718,9
9 Egyéb működési kiadások 150 470,6
16 Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság 80,0 80,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 514,3
9 Egyéb működési kiadások 1 393,7
17 Vízügyi Igazgatóságok 3 280,7 913,1
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 24 122,7
9 Egyéb működési kiadások 14 791,6
20 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Ágazati célfeladatok
50 Víz-, környezeti és természeti katasztrófa kárelhárítás 1 200,0
63 Központi közigazgatási irattárazással kapcsolatos szakmai feladatok ellátása 176,9
64 Ágazati informatikai feladatok finanszírozása 89,8
2 Alapítványok és társadalmi önszerveződések támogatása
2 Társadalmi önszerveződések támogatása
3 Országos Polgárőr Szövetség 1 350,0
11 Társadalmi szervezetek, alapítványok támogatása 997,0 225,0
5 Társadalmi felzárkózást segítő programok
1 Roma nemzetiségi szakmai és beruházási támogatások 1 648,2
2 Tanoda program 3 093,2
5 Útravaló és felzárkózást segítő ösztöndíj programok 2 555,8
8 Biztos Kezdet Gyerekházak 1 829,4
10 Országos Roma Önkormányzat támogatása 679,4
10 Önkormányzati tűzoltóságok normatív támogatása 3 493,3
11 A hivatásos életpályával, valamint a hivatásos állomány lakhatásával kapcsolatos kiadások 15 754,4
19 A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia feladatrendszerének támogatása 718,6
21 Tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadások 1 000,0
22 A terrorellenes intézkedések megvalósításához kapcsolódó kiadások 500,0
31 Köznevelési feladatok támogatása
1 Köznevelési célú humánszolgáltatás és működési támogatás 399 602,1
2 Hit- és erkölcstanoktatás, hittanoktatás és tankönyvtámogatás 21 995,2
3 Köznevelés speciális feladatainak támogatása 12 425,5 5,0
4 Kis létszámú hit- és erkölcstanoktatás kiegészítő támogatása 1 287,1
6 Ingyenes tankönyvellátás támogatása 15 694,8
7 Oktatási társadalmi szervezetek támogatása 63,3
8 Nemzetközi és Európai Uniós oktatási és egyéb programok 40,2
32 Szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti és fogyatékos személyek esélyegyenlőségét elősegítő célelőirányzatok
1 Szociális célú nem állami humánszolgáltatások támogatása 242 958,0
2 Egyéb szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások sajátos finanszírozása 4 653,0
3 Szociális humánszolgáltatók, köztestületi szociális intézmények részére biztosított szociális- és gyermekvédelmi ágazati pótlék, és egyéb ágazati bérrendezéssel összefüggő támogatások 24 497,7
4 Egyes szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti és fogyatékos személyek esélyegyenlőségét elősegítő ágazati szakmai programok támogatása 6 846,1 781,6
5 Gyermekvédelmi Lakás Alap 1 100,0
6 Fejlesztő foglalkoztatás támogatása 4 419,9
7 Egyes szociális és fogyatékossággal élők társadalmi szervezeteinek támogatása 2 377,9
33 Egészségügyi ágazati előirányzatok
1 Egészségügyi ellátási és fejlesztési feladatok 4 988,3 418,4
2 Egészségügyi intézmények fejlesztése és rendkívüli támogatása 5 510,2 5 510,2
3 Egészséges Budapest Program 8 703,5
4 Nemzeti Népegészségügyi Stratégiával összefüggő feladatok 844,2
5 Egészségügyi társadalmi, civil és non-profit szervezetek működési támogatása 284,1
34 Megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának támogatása 61 531,3
35 Peres ügyek 1 066,6
36 Gazdasági társaságok által ellátott feladatok támogatása 2 386,8
40 Belügyi beruházások
1 Új büntetés-végrehajtási intézet építése 87 555,7
21 Központi kezelésű előirányzatok
3 Roma települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása 1 733,6
4 Európai Uniós és nemzetközi projektek/programok megvalósításához kapcsolódó kiadások 523,0 200,0 677,0
5 Belügyi Alapok 2014–2020 3 150,0 9 050,0
6 Belügyi Alapok 2021–2027 4 527,2 12 702,8
7 Gyógyszertári tulajdoni hányad állami elővásárlása és értékesítése 250,0 1,0
XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 3 982 614,1 1 328 380,1 –2 654 234,0
Hazai felhalmozási költségvetés 134 277,3 15,0 –13 4 2 62,3
Európai uniós fejlesztési költségvetés 30 630,0 200,0 –30 430,0
XIV. Fejezet összesen 4 147 521,4 1 328 595,1 –2 818 926,3

XV. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

XV. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 Pénzügyminisztérium igazgatása 650,8 69,5 20,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 6 455,5
9 Egyéb működési kiadások 2 795,7
2 Nemzeti Adó- és Vámhivatal 8 442,1 19 209,4 200,1
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 141 739,4
9 Egyéb működési kiadások 61 701,0
5 Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság 10 500,0 4 111,7 200,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 13 014,3
9 Egyéb működési kiadások 148 469,1
8 Magyar Államkincstár 20 921,3 7 771,8 50,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 44 187,1
9 Egyéb működési kiadások 31 768,9
25 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Kárrendezési célelőirányzat és egyéb kártalanítási feladatok 3 600,1
2 Egészségügyi és egyéb kormányzati infrastruktúra fejlesztési program 830,7
3 Nagyvállalati beruházási támogatások 8 703,5
4 Egyes korábban kihelyezett támogatások elszámolása 1 589,0 1 589,0
6 Nemzetközi és egyéb kötelezettségek 1 056,4 1,0
7 Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány pénzbeli vagyoni juttatása 261,1
8 Szentháromság téri ingatlanberuházással összefüggő működési kiadások 261,1
10 Adó digitalizációs projektekhez kapcsolódó feladatok 3 362,0 3 257,9
26 Központi kezelésű előirányzatok
2 Központi tartalékok
3 Céltartalékok 743 109,5
4 Járványügyi kiadások 7 700,0
7 Rendkívüli kormányzati intézkedések 220 000,0
5 Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap
1 Családi támogatások
1 Családi pótlék 307 306,0
2 Anyasági támogatás 6 154,5
3 Gyermekgondozást segítő ellátás 55 657,3
4 Gyermeknevelési támogatás 10 235,2
5 Gyermekek születésével kapcsolatos szabadság megtérítése 4 856,2
6 Életkezdési támogatás 20 555,2
7 Pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi támogatások 2 885,9
8 Gyermektartásdíjak megelőlegezése 899,0
2 Korhatár alatti ellátások 131 262,8
3 Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások
1 Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő ellátások 77 904,6
2 Járási szociális feladatok ellátása 129 258,3
4 Különféle jogcímen adott térítések
1 Közgyógyellátás 16 938,3
2 Egyéb térítések 7 879,5
XV. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 2 202 104,7 40 514,2 –2 161 590,5
Hazai felhalmozási költségvetés 44 713,8 2 059,1 –42 654,7
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
XV. Fejezet összesen 2 246 818,5 42 573,3 –2 204 245,2

XVI. ÉPÍTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

XVI. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 Építési és Közlekedési Minisztérium igazgatása 29 632,6 152,5
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 17 501,8
9 Egyéb működési kiadások 29 418,3
2 Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum 45,0 913,7
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 085,5
9 Egyéb működési kiadások 906,9
10 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Közlekedési célú fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Közlekedési ágazati programok 109 034,0 3 760,0 258,5
2 Vasúti fejlesztések 258,8 102 834,0
3 Országos közúthálózat felújítása 10,4 19 989,6
4 Közúti fejlesztések 1,1 1 914,6
2 Települési és infrastrukturális fejlesztési feladatok
1 Fővárosi fejlesztések 1,4 2 266,8
2 Víziközmű-fejlesztések 33,5 55 760,4
3 Építésügyi ágazati feladatok 614,4 299,6
4 Kulturális örökségvédelmi és egyéb feladatok 4 570,1 2 097,5
11 Központi kezelésű előirányzatok
1 Az ÉKM tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek és kiadások
1 Az ÉKM tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások
1 Közlekedési társaságok forrásjuttatásai 6 211,6 1 633,4
2 Az ÉKM tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek
1 Koncessziós díjak 210,0
2 Nemzeti tervvagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások
1 Nemzeti tervvagyonhoz kapcsolódó kiadások 0,9
2 Nemzeti tervvagyonhoz kapcsolódó bevételek 150,0
3 Rendelkezésre állási díjak
1 Gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díj 200 000,0
2 M5, M6 autópálya rendelkezésre állási díjak 172 600,0
4 Közlekedési közszolgáltatások költségtérítése
1 A vasúti pályahálózat működtetésének költségtérítése 173 000,0
2 Vasúti személyszállítási közszolgáltatások költségtérítése 282 000,0
3 Autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatások költségtérítése 152 000,0
4 Elővárosi közösségi közlekedés költségtérítése 21 000,0
XVI. ÉPÍTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 1 170 248,7 33 797,6 –1 136 451,1
Hazai felhalmozási költségvetés 188 120,6 0,0 –188 120,6
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
XVI. Fejezet összesen 1 358 369,3 33 797,6 –1 324 571,7

XVII. ENERGIAÜGYI MINISZTÉRIUM

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

XVII. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 Energiaügyi Minisztérium igazgatása 698,8 51,2 41,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 7 630,2
9 Egyéb működési kiadások 3 380,7
15 Országos Meteorológiai Szolgálat 1 051,7 147,0 1,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 505,6
9 Egyéb működési kiadások 948,9
20 Fejezeti kezelésű előirányzatok
35 Energetikai és fenntarthatósági ágazati feladatok
1 Energia, bányászati és klímapolitikai feladatok 3 726,5
3 Fenntarthatósági feladatok és közmű-szolgáltatások 1 239,5
4 Energia- és klímapolitikai modernizációs rendszer 17 477,1 102 522,9
36 Ágazati szakmai és társadalmi szervezetek feladatai
1 Nemzetközi kötelezettségek és ágazati feladatok 1 566,3
38 Környezetvédelmi feladatok 981,4
39 Térségi fejlesztési feladatok 260,2 159 051,0
21 Központi kezelésű előirányzatok
3 Az EM tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek és kiadások
1 Az EM tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek
1 Koncessziós díjak 600,0
2 Ipari tevékenységekhez kapcsolódó kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételek 158 000,0
3 Légiközlekedési kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételek 2 000,0
4 Osztalékbevételek 15 000,0
4 A Nemzeti Vízművek Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek és kiadások
1 A Nemzeti Vízművek Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek
1 Vagyonkezelési és üzemeltetési díj 25,0
2 Egyéb bevételek 1,0
2 A Nemzeti Vízművek Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások
1 Az állami tulajdonú víziközmű-vagyonon végzett értéknövelő beruházások megtérítése 2 611,0
2 A regionális víziközmű társaságok forrásjuttatásai 50 000,0
5 Mecseki uránbányászok baleseti járadékainak és egyéb kártérítési kötelezettségeinek átvállalása 130,0
14 Villamosenergia-termelés mint rendszerbiztonsági szolgáltatás ellentételezése 35 000,0
XVII. ENERGIAÜGYI MINISZTÉRIUM Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 123 846,4 17 376,5 –106 469,9
Hazai felhalmozási költségvetés 264 383,1 160 042,0 –104 341,1
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
XVII. Fejezet összesen 388 229,5 177 418,5 –210 811,0

XVIII. KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

XVIII. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 Külgazdasági és Külügyminisztérium központi igazgatása 188,6 472,2 16,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 13 898,9
9 Egyéb működési kiadások 7 621,1
2 Külképviseletek igazgatása 9 737,6 16 644,4 110,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 66 742,6
9 Egyéb működési kiadások 33 461,2
7 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Célelőirányzatok
1 Beruházás ösztönzési célelőirányzat 5 172,2 127 120,5
2 Kötött segélyhitelezés 8 818,5
3 Külügyi fejlesztési és kutatási programok 18 502,4 4 467,4
6 Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alá tartozó szervezetek és szakmai programok támogatása 2 793,8 36,0
16 Protokoll kiadások
1 Kormányfői Protokoll kiadásai 351,8
2 Államfői Protokoll kiadásai 391,0
3 Egyéb kormányzati protokoll kiadások 208,9
25 Csángó-Magyar Együttműködési Program Támogatása 1 349,0
33 Külügyi ösztöndíjas és egyéb képzési programok 41 970,0
2 Külgazdasági fejlesztési célú szervezeti támogatások 7 731,6
3 Nemzetközi tagdíjak és európai uniós befizetések 18 826,7
5 Peres ügyek 5,0
9 Hungary Helps Programhoz kapcsolódó feladatok
1 Hungary Helps Programhoz kapcsolódó támogatások 2 506,6
2 Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zrt. szakmai feladatainak ellátása 512,0
3 Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés 100,0
10 Közép-Duna menti térségfejlesztési feladatok 870,3
8 Központi kezelésű előirányzatok
2 A KKM tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek és kiadások
1 Tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos kiadások
1 Paks II. Zrt. tőkeemelése 98 978,6
2 A KKM tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó egyéb gazdasági társaságok forrásjuttatásai 875,6
4 A HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség NZrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek és kiadások
1 A HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség NZrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek 7 000,0
2 A HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség NZrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások 6 000,0
5 A Paks II. Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek és kiadások
1 A Paks II. Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások
1 A Paks II. Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok forrásjuttatásai 1 996,5
XVIII. KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 236 963,3 16 926,2 –220 037,1
Hazai felhalmozási költségvetés 251 461,5 126,0 –251 335,5
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
XVIII. Fejezet összesen 488 424,8 17 052,2 –471 372,6

XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

XIX. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
2 Fejezeti kezelésű előirányzatok
7 Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok
1 EU támogatások felhasználásához szükséges technikai segítségnyújtás 3 852,4 2 222,2
2 Fejezeti általános tartalék 3 527,6
4 Közvetlen uniós programok támogatása 2 033,0 967,0
17 Alapok alapja pénzügyi eszközök
1 Alapok alapja GINOP pénzügyi eszközök 114 016,3 114 016,3
2 Alapok alapja VEKOP pénzügyi eszközök 1 242,9 1 242,9
3 Alapok alapja EFOP pénzügyi eszközök 211,0 211,0
4 Alapok alapja GINOP Plusz pénzügyi eszközök 105 600,0 105 600,0
5 Alapok alapja DIMOP Plusz pénzügyi eszközök 21 700,0 21 700,0
6 Alapok alapja KEHOP Plusz pénzügyi eszközök 62 985,0 62 985,0
3 Központi kezelésű előirányzatok
1 Kohéziós politikai operatív programok 2014–2020
1 Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) 19 406,3 2 000,0 41 336,3 23 000,0
2 Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP) 9 397,6 3 564,7
3 Terület- és Településfejlesztési OP (TOP) 3 952,0 2 000,0 32 913,9 23 000,0
4 Integrált Közlekedésfejlesztési OP (IKOP) 2 000,0 2 863,0 23 000,0
5 Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 808,2 2 000,0 10 262,7 3 000,0
6 Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP) 46 747,5 33 706,7
2 Európai Területi Együttműködés (2014–2020) 10,7 600,0 89,3 5 330,3
3 Európai Területi Együttműködés (2021–2027) 3 236,9 9,0 26 843,0 81,0
4 EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2014–2021 1 000,0
5 Svájci-Magyar Együttműködési Program II. 8 153,8 1 176,2
6 Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) projektek 2014–2020 184,4 19 377,0
7 Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) projektek 2021–2027 429,7 45 151,3
8 Vidékfejlesztési és halászati programok
1 Vidékfejlesztési Program 75 186,3 384 813,7
2 Magyar Halgazdálkodási Operatív Program 2 340,1 1 159,9
3 Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz 2 005,8 994,2
4 KAP Stratégiai Terv Vidékfejlesztési Intézkedései 31 055,2 158 944,8
9 Kohéziós politikai operatív programok 2021–2027
1 Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP Plusz (GINOP Plusz) 41 756,5 367 495,8
2 Integrált Közlekedésfejlesztés OP Plusz (IKOP Plusz) 189 984,1
3 Emberi Erőforrás Fejlesztési OP Plusz (EFOP Plusz) 211 523,2 152 516,0
4 Terület- és Településfejlesztési OP Plusz (TOP Plusz) 20 813,8 275 848,4
6 Környezeti és Energiahatékonysági OP Plusz (KEHOP Plusz) 22 542,9 286 254,8
7 Digitális Megújulás OP Plusz (DIMOP Plusz) 20 609,2 204 093,3
8 Végrehajtás OP Plusz (VOP Plusz) 25 938,8 4 984,7
10 Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) 84 868,1 681 898,9
11 Transznacionális és Interregionális Együttműködés (2014–2020) 64,0 388,8 1,9 11,2
12 Transznacionális és Interregionális Együttműködés (2021–2027) 3 886,0 25,0 5,0
XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 9 413,0 0,0 –9 413,0
Hazai felhalmozási költségvetés 308 944,4 305 755,2 –3 189,2
Európai uniós fejlesztési költségvetés 3 562 191,6 86 450,3 –3 475 741,3
XIX. Fejezet összesen 3 880 549,0 392 205,5 –3 488 3 43,5

XX. KULTURÁLIS ÉS INNOVÁCIÓS MINISZTÉRIUM

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

XX. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 Kulturális és Innovációs Minisztérium Igazgatása 45,5 87,8
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 7 021,6
9 Egyéb működési kiadások 5 312,7
2 Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért 57,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 510,0
9 Egyéb működési kiadások 418,4
3 Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 4 265,2 90,6 1,6
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 2 068,3
9 Egyéb működési kiadások 2 107,9
4 Egyéb kulturális intézmények 378,8 120,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 2 081,9
9 Egyéb működési kiadások 1 431,2
5 Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal 71,7 76,9
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 587,4
9 Egyéb működési kiadások 883,9
6 Szakképzési Centrumok 3 063,2 220,4
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 149 843,9
9 Egyéb működési kiadások 44 015,5
7 Egyetemek, főiskolák 26 095,1 3 117,1 1 560,8