A jogszabály mai napon ( 2024.04.28. ) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára (2024.VII.1. - 2027.XII.30.)
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

2023. évi LV. törvény

Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről * 

Az Országgyűlés az Alaptörvény 36. cikk (1) bekezdése alapján Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZER KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG ÉRTÉKE

1. Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege és főösszegei

1. § (1) Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban: központi alrendszer) 2024. évi

a) kiadási főösszegét 40 755 101,1 millió forintban,

b) bevételi főösszegét 38 240 315,2 millió forintban,

c) hiányát 2 514 785,9 millió forintban

állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés a hazai működési költségvetés 2024. évi

a) kiadási főösszegét 34 150 214,6 millió forintban,

b) bevételi főösszegét 34 150 214,6 millió forintban,

c) egyenlegét 0,0 millió forintban

állapítja meg.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés a hazai felhalmozási költségvetés 2024. évi

a) kiadási főösszegét 2 999 064,9 millió forintban,

b) bevételi főösszegét 1 610 261,9 millió forintban,

c) hiányát 1 388 803,0 millió forintban

állapítja meg.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés az európai uniós fejlesztési költségvetés 2024. évi

a) kiadási főösszegét 3 605 821,6 millió forintban,

b) bevételi főösszegét 2 479 838,7 millió forintban,

c) hiányát 1 125 982,9 millió forintban

állapítja meg.

2. § (1) Az 1. §-ban meghatározott bevételi és kiadási főösszegeknek a fejezetek, címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek szerinti részletezését az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az államháztartásért felelős miniszter április 30-ig és október 31-ig előrejelzést készít a bruttó hazai össztermék 2024. évi várható éves reálnövekedésről. Amennyiben ezen előrejelzett reálnövekedés nagyobb mint 4,0%, akkor előrejelzést készít a tervezettnél magasabb reálnövekedés miatt keletkező eredményszemléletű éves adó- és adójellegű bevételi többletről, s ezzel egyidejűleg e többlettel azonos összegben – levonva abból a fizetendő nyugdíjprémium tervezetten felüli összegét – csökkenti a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 1. § c) pontja szerinti kormányzati szektor egyenleg 2024. évre vonatkozó kormányzati célértékét.

2. Az államadósság értéke

3. § (1) A Gst. 4. § (1) bekezdése alapján, a Gst. 2. §-a szerint számított államadósság-mutató 2024. december 31-ére tervezett értéke 66,7%.

(2) Az Országgyűlés megállapítja, hogy az államadósság-mutató (1) bekezdés szerinti értéke a 2023. év utolsó napján várható 69,7%-hoz képest az Alaptörvény 36. cikk (5) bekezdésében meghatározott államadósság-mutató csökkenése követelményének eleget tesz.

II. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZER EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL ÉS FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

3. A központi alrendszer tartalék-előirányzatai

4. § (1) Céltartalék szolgál a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoporton

a) a költségvetési szerveknél és a nevelési-oktatási, szakképző, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális, vagy sporttevékenységet önmaga, vagy intézménye útján ellátó bevett egyháznál, illetve belső egyházi jogi személynél foglalkoztatottak bérkompenzációjára 2024. évben – jogszabály alapján – járó többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére,

b) a jogszabály vagy kormányhatározat alapján létrehozott új álláshelyek többletkiadásai, valamint a jogviszony-váltásból eredő egyszeri többletkiadások kifizetésére,

c) a központi költségvetési szerveknél a feladatok változásával, a szervezetek, szervezetrendszerek korszerűsítésével, a feladatellátás ésszerűsítésével megvalósuló, kiadás- és költségvetési támogatás-megtakarítást eredményező létszámcsökkentésekhez kötődő személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetéseire,

d) a jogszabály vagy kormányhatározat alapján járó többlet személyi juttatásoknak és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékoknak és szociális hozzájárulási adónak a költségvetési szerveknél, a helyi önkormányzatoknál, a nem állami, nem helyi önkormányzati szociális, kulturális, köznevelési, szakképző, felsőoktatási és egészségügyi intézményt fenntartóknál, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató akkreditált munkáltatóknál felmerülő kifizetésekre,

e) az új bölcsődei férőhelyek után a 2. melléklet 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcímen biztosítandó támogatás kifizetésére,

f) a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott felsőoktatási intézmények támogatás valorizációjának korrigálására, valamint

g) a Nemzetbiztonsági Operatív Törzs javaslata vagy az Ukrajnában kialakult fegyveres konfliktussal összefüggésben felmerülő kiadások teljesítéséről szóló jogszabály, illetve kormányhatározat alapján felmerülő kiadásokra.

(2) A költségvetési szerveknél és a nevelési-oktatási, szakképző, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális, vagy sporttevékenységet önmaga, vagy intézménye útján ellátó bevett egyháznál, illetve belső egyházi jogi személyénél foglalkoztatott természetes személy és annak e körben foglalkoztatott házas-, vagy élettársa a 2024. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésének megállapításához a saját és házas-, vagy élettársa munkáltatója részére is nyilatkozik – a kompenzáció összegének megállapítása érdekében – a családi kedvezményre való jogosultságáról, az annak igénylése során figyelembe vehető kedvezményezett eltartottak számáról, adóazonosító jeléről, illetményéről és a jogviszonya keletkezésének időpontjáról. A nyilatkozatra vonatkozó további rendelkezéseket a Kormány rendeletben állapítja meg.

(3) A XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 2. alcím, 4. Járványügyi kiadások jogcímcsoport előirányzatáról a Kormány, vagy a Kormány járványügyi szervének döntése alapján az államháztartásért felelős miniszter átcsoportosíthat.

(4) Központi tartalékok szolgálnak az L. Rezsivédelmi Alap fejezet, 1. Lakossági rezsivédelem címen, 2. Központi költségvetési szervek kompenzációja címen, 3. Önkormányzatok kompenzációja címen, 4. Egyházi és civil intézményfenntartók támogatása címen, 5. Állami tulajdonú társaságok támogatása címen, és a 6. Versenyszektor támogatása címen a világpiaci energiaár-emelkedés hatásainak mérséklése és a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése érdekében szükséges kiadások fedezetére. Az előirányzatok felhasználásáról egyedi határozattal a Kormány dönt.

4. Az állam vagyonával kapcsolatos rendelkezések

5. § (1) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.)

a) 33. § (2) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2024. évben 100,0 millió forint,

b) 35. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott egyedi bruttó forgalmi érték a 2024. évben 25,0 millió forint,

c) 36. § (4) bekezdésében meghatározott ingyenesen átruházható vagyontárgyak 2024. évi összesített bruttó forgalmi értéke 20 000,0 millió forint,

d) 39. § (1) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2024. évben 5000,0 millió forint

lehet.

(2) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény

a) 11. § (16) bekezdésében meghatározott értékhatárt a 2024. évben a hasznosítással érintett rész tekintetében 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték,

b) 13. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatár a 2024. évben 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték

képezi.

6. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 19. § (3) bekezdése szerinti kijelölt tulajdonosi joggyakorló az általa e minőségében a 2024. év során beszedett bevételeket előirányzat-módosítás nélkül is elszámolhatja, és ennek érdekében új bevételi előirányzatot is létrehozhat. Erről a fejezetet irányító szervet és az államháztartásért felelős minisztert írásban tájékoztatni kell.

(2) A fejezetet irányító szerv az (1) bekezdés szerinti tulajdonosi joggyakorlói minőségben végrehajtandó, valamint az Áht. 19. § (3) bekezdése szerint az irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt tulajdonosi kiadások teljesítése érdekében az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével új központi kezelésű kiadási előirányzatot hozhat létre.

7. § (1) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételi előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén e költségvetési fejezet kiadási előirányzata az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter kezdeményezése alapján különösen indokolt esetben, az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyásával – legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével – túlléphető, ha e költségvetési fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevétel-elmaradás.

(2) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételi előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén e költségvetési fejezet kiadási előirányzata az agrárpolitikáért felelős miniszter kezdeményezése alapján különösen indokolt esetben, az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyásával – legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével – túlléphető, ha e költségvetési fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevétel-elmaradás.

(3) A Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv feladatellátására feleslegessé nyilvánított nem elhelyezési, vagy nem rekreációs célú, értékesítésre kijelölt állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó – a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó – bevételek államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összege a 2024. évben a központi költségvetési szerv költségvetését tartalmazó költségvetési fejezet által finanszírozható felhalmozási kiadások teljesítésére használható fel. Az államháztartásért felelős miniszter ennek érdekében – legfeljebb a 2024. évben pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig – új kiadási előirányzat létrehozatalát és meglévő kiadási előirányzat növelését engedélyezheti e költségvetési fejezetben a fejezetet irányító szerv vezetőjének kezdeményezése alapján.

(4) A Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv feladatellátására feleslegessé nyilvánított elhelyezési, vagy rekreációs célú, értékesítésre kijelölt, állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó bevételek államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összege a 2024. évben az ilyen célú ingatlanok körét, vagy értékét növelő, a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó felhalmozási kiadások teljesítésére használható fel. Az államháztartásért felelős miniszter ennek érdekében – legfeljebb a 2024. évben pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig – új kiadási előirányzat létrehozatalát és meglévő kiadási előirányzat növelését engedélyezheti e költségvetési fejezetben a fejezetet irányító szerv vezetőjének kezdeményezése alapján.

(5) A Vtv. 39. § (1) bekezdése szerinti ingóságok értékesítéséből származó, a 2024. évben pénzforgalmilag teljesülő bevételt a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 2. Magyar Honvédség cím bevételeként kell elszámolni. E bevétel a 2024. évben a Magyar Honvédség technikai modernizációjára, a technikai eszközök fenntartására és javítására, képesség- és hadfelszerelés fejlesztésre, az értékesítési eljárások során felmerült költségek, valamint a honvédelmi szervezeteknél keletkezett hulladékok kezelése és ártalmatlanítása kiadásainak fedezetére használható fel. E bevétel együttes összege 3000,0 millió forintot meg nem haladó részének felhasználásáról a honvédelemért felelős miniszter dönt, a bevétel együttes összege 3000,0 millió forint feletti részének felhasználását az államháztartásért felelős miniszter engedélyezheti a honvédelemért felelős miniszter javaslata alapján.

8. § (1) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 7. Fejezeti tartalék címén szereplő kiadási előirányzat kizárólag az e költségvetési fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel. A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 7. Fejezeti tartalék cím kiadási előirányzatának felhasználásáról az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen dönt.

(2) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcímén szereplő kiadási előirányzat kizárólag az e költségvetési fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel. A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcím kiadási előirányzatának felhasználásáról az agrárpolitikáért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen dönt.

9. § (1) A frekvenciahasználati jogosultság értékesítéséből származó bevételt a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 6. A frekvenciahasznosítással kapcsolatos bevételek címen belül önálló alcímen kell elszámolni.

(2) Az államot megillető koncessziós díjbevételt a koncessziós jogviszony során az állam nevében eljáró miniszter irányítása alá tartozó fejezetben az Áht. 19. § (3) bekezdése szerinti tulajdonosi bevételként kell elszámolni.

5. Egyes költségvetési szervek befizetési kötelezettségei

10. § (1) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága 272,0 millió forintot köteles a 2024. évben befizetni a bevételeiből a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e.

(2) A Belügyminisztérium igazgatása 2318,4 millió forintot köteles befizetni bevételeiből a 2024. évben a központi költségvetés javára, mely befizetés esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e.

(3) Az Építési és Közlekedési Minisztérium igazgatása a 2024. évben

a) a bevételeiből 21 428,6 millió forintot, továbbá

b) a közhatalmi bevételei 21 428,6 millió forintot meghaladó részének 30%-át

köteles befizetni a központi költségvetés részére.

(4) A befizetés határideje a (3) bekezdés a) pontja szerinti összeg tekintetében az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e. A (3) bekezdés b) pontja szerinti összeg tekintetében a befizetési kötelezettség annak beálltát követően folyamatos, de legkésőbb 2024. december 31.

(5) Az Országos Atomenergia Hivatal 368,8 millió forintot köteles a 2024. évben befizetni a bevételeiből – az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott ütemezési terv szerint – a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e.

(6) A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 4049,0 millió forintot köteles fizetni a bevételeiből a 2024. évben a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(7) A fővárosi és a vármegyei kormányhivatalok 837,4 millió forintot kötelesek befizetni a bevételeikből a 2024. évben a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(8) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 51,0 millió forintot köteles fizetni a bevételeiből a 2024. évben a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(9) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerzett közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban állók jogviszonyának megszüntetéséből eredő kiadási megtakarításaikat – a 2024. évi költségvetésbe már beépült megtakarítások kivételével – kötelesek befizetni a Magyar Államkincstár „A zárolt álláshelyekhez kapcsolódó megtakarítások befizetései” megnevezésű, 10032000–01034286–00000000 számú számlájára, a központi költségvetés javára.

6. Az elkülönített állami pénzalapokkal összefüggő rendelkezések

11. § (1) A LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezet, 6. Start-munkaprogram címen rendelkezésre álló előirányzat biztosít fedezetet a 2023. évben, illetve azt megelőző években az e címen keletkezett, 2024. évre áthúzódó kötelezettségvállalásokra is.

(2) Az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program működtetésével kapcsolatos feladatokra a feladatot ellátó MTA Könyvtár és Információs Központ részére a LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap fejezet, 1. Kutatási Alaprész cím terhére a 2024. évben 1950,0 millió forint támogatást kell biztosítani.

(3) A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap hozzájárul az európai uniós források támogatásával megvalósuló kutatás-fejlesztési programok hazai társfinanszírozásához, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapon kívüli kutatás-fejlesztési tevékenység finanszírozásához. Ennek érdekében a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 2024. évben összesen 27 000,0 millió forintot ad át a központi költségvetés javára. A befizetési kötelezettséget negyedévente, a negyedév első hónapjában, az éves előirányzat 25%-ával kell teljesíteni.

(4) Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2024. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 32 934,2 millió forint, amelyet havonta egyenlő részletekben köteles átutalni a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap fizetési számlájára.

7. A Nyugdíjbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések

12. § (1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a 2. cím, 1. Nyugellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén, méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 300,0 millió forint, méltányossági alapú nyugdíjemelésre 900,0 millió forint, egyszeri segélyre 600,0 millió forint használható fel.

(2) A nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) kezelőjének javaslatára az (1) bekezdésben meghatározott méltányossági keretösszegek között átcsoportosíthat.

8. Az Egészségbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések

13. § (1) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezetben kizárólag

a) a 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím, a 10. Gyógyszertámogatás alcím és a 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás alcím között és

b) a 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím, 12. Gyógyító-megelőző ellátás céltartalék jogcímcsoportról az alcím 1–10. és 14. jogcímcsoportjára

csoportosíthat át.

(2) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím 1–10. és 14. jogcímcsoportjai, 10. Gyógyszertámogatás alcím 1. jogcímcsoportja, valamint 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás alcím előirányzatait megemelheti.

14. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcímen belül az 1–10. és 14. jogcímcsoportok között, valamint a 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás alcímen belül a jogcímcsoportok között az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat.

(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 14. Természetbeni ellátások céltartaléka alcím előirányzatból a 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás, a 10. Gyógyszertámogatás, a 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás alcímek jogcímcsoportjaira és a 13. alcím, 2. Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcímcsoportjára az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat.

(3) Az egészségbiztosításért felelős miniszter a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 8. alcím, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcímcsoport, valamint 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcímcsoport előirányzaton elszámolt bevételek mértékéig a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 10. alcím, 2. Gyógyszertámogatási céltartalék jogcímcsoportról a 2. cím, 10. alcím, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcímcsoportra átcsoportosíthat.

(4) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 10. alcím, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcímcsoport előirányzatát év közben megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 8. alcím, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcímcsoport, 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcímcsoport bevételi előirányzatán felül jelentkező többletbevétel összegével.

(5) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím, 14. Nagyértékű gyógyszerfinanszírozás jogcímcsoport előirányzatát év közben megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 8. alcím, 3. Nagyértékű gyógyszerfinanszírozást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcímcsoport bevételi előirányzatán felül jelentkező többletbevétel összegével.

(6) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás alcím, 2. Egyéb gyógyászati segédeszköz támogatás és kölcsönzés támogatása jogcímcsoport és a 3. Egyedi készítésű gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport előirányzatát év közben megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 8. alcím, 4. Szerződések szerinti és egyéb gyógyászati segédeszköz forgalmazással kapcsolatos bevételek jogcímcsoport bevételi előirányzatán felül jelentkező többletbevétel összegével.

(7) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésével összefüggő, az ellátórendszer és az ellátásszervezés hatékonyságának növelését, javítását célzó intézkedések támogatása érdekében a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím, 13. Finanszírozási rendszer támogatása jogcímcsoportról az alcím 1–10. jogcímcsoportjaira átcsoportosíthat.

(8) Az aktív fekvőbeteg-ellátást nyújtó központi költségvetési szervek részére biztosított ingatlanüzemeltetési szolgáltatásokkal összefüggésben az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a XV. Pénzügyminisztérium fejezet és a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet között átcsoportosíthat.

15. § A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. Egészségbiztosítási ellátások kiadásai címen belül az időarányoshoz viszonyított évközi előirányzat-túllépést a 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím, a 10. Gyógyszertámogatás alcím, a 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás alcím, továbbá a 13. alcím, 2. Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcímcsoport esetében az államháztartásért felelős miniszter a kiadások alakulásának figyelembevételével engedélyezheti.

16. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím tartalmazza az Egészségbiztosítási Alapból (a továbbiakban: E. Alap) finanszírozott térítésmentesen, vagy részleges térítés ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó egészségügyi szolgáltatók szerződésben meghatározott feladataira tárgyévben folyósítandó összeget.

(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 10. alcím, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcímcsoport előirányzata tartalmazza az 1200,0 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget.

(3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. alcím, 10. Összevont szakellátás jogcímcsoport előirányzata tartalmazza a 2000,0 millió forint működési költségelőlegre fordítható összeget.

(4) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 11. alcím, 2. Egyéb gyógyászati segédeszköz támogatás és kölcsönzés támogatása jogcímcsoport előirányzata tartalmazza a 2100,0 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget.

(5) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 15. alcím, 5. Gyógyszertárak juttatása és szolgáltatási díja jogcímcsoport előirányzata gyógyszertárak juttatására 4100,0 millió forintot, gyógyszertárak szolgáltatási díjára 4700,0 millió forintot tartalmaz.

17. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. Egészségbiztosítási ellátások kiadásai címen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén táppénz, csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj megállapítására együttesen 250,0 millió forint, rokkantsági, rehabilitációs ellátás megállapítására 170,0 millió forint, gyógyító-megelőző ellátásra 3911,3 millió forint, gyógyszertámogatásra 21 000,0 millió forint, gyógyászati segédeszköz támogatásra 2700,0 millió forint használható fel.

(2) Az (1) bekezdésben a gyógyító-megelőző ellátásra és a gyógyszertámogatásra meghatározott keret megemelését az egészségbiztosításért felelős miniszter engedélyezheti, az államháztartásért felelős miniszter egyidejű – indokolást tartalmazó – tájékoztatása mellett. A meghatározott keret megemelése nem okozhatja az adott előirányzat túllépését.

9. A központi alrendszer előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei

18. § Az 1. mellékletben meghatározott kiadási előirányzatok közül a 4. mellékletben meghatározott esetekben a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

10. Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre

19. § (1) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot

a) az I. Országgyűlés fejezet, 8. Pártok támogatása cím és

b) az I. Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím

előirányzatainak év közbeni megváltoztatására.

(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I. Országgyűlés fejezet, 24. Nemzeti Választási Iroda cím előirányzatainak egyoldalú csökkentésére.

(3) A választások lebonyolításában részt vevő egyéb szervek részére a választási feladatok ellátásához szükséges, adott költségvetési évben érvényesülő előirányzat-átcsoportosításra az I. Országgyűlés fejezet, 24. Nemzeti Választási Iroda cím terhére a Nemzeti Választási Iroda elnöke jogosult.

(4) Az Országgyűlés – az Áht. 30. § (3) bekezdése és 40. § (4) bekezdése szerinti esetek, valamint a fejezetet irányító szervek vezetőinek a költségvetési fejezetek között együttesen kezdeményezett előirányzat-átcsoportosítása kivételével – magának tartja fenn a jogot

a) az I. Országgyűlés fejezet, a II. Köztársasági Elnökség fejezet, a III. Alkotmánybíróság fejezet, a IV. Alapvető Jogok Biztosának Hivatala fejezet, az V. Állami Számvevőszék fejezet, a VI. Bíróságok fejezet, a VII. Integritás Hatóság fejezet, a VIII. Ügyészség fejezet, a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, a XXXII. Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság fejezet, a XXXIII. Magyar Tudományos Akadémia fejezet, a XXXIV. Magyar Művészeti Akadémia fejezet és a XXXVI. Magyar Kutatási Hálózat fejezet kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének,

b) a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 30. Egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások jogcímcsoport előirányzatai

csökkentésére.

11. A Kormány, az államháztartásért felelős miniszter és a fejezetet irányító szervek vezetőjének különleges jogosítványai

20. § (1) Az önkormányzati és az állami feladatellátásban év közben bekövetkező változásokkal összefüggő, a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek között előirányzat-átcsoportosításra

a) a központi alrendszerbe tartozó szervek és a helyi önkormányzatok közötti feladat- és intézményátadás-átvétel esetén a Kormány jogosult,

b) a helyi önkormányzatok és a helyi önkormányzati körön kívüli közszolgáltatók – így különösen az egyházi jogi személy, a civil szervezet, az alapítvány, a közalapítvány, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, a nemzetiségi önkormányzat, a gazdasági társaság és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó – közötti, a 2. melléklet és a 3. melléklet 2.1.7. Vármegyei önkormányzatok feladatainak támogatása jogcím, 2.2.2. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék jogcím és 2.3.2. Települési önkormányzatok kulturális feladatainak kiegészítő támogatása jogcím szerint támogatott feladat átadás-átvétele esetén – ideértve a költségvetési évet megelőző évben történt átadások, átvételek tárgyévi rendezését is – az államháztartásért felelős miniszter jogosult.

(2) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet 1. A települési önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása cím, 1. A települési önkormányzatok működésének általános támogatása alcím, 2. A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása alcím, 3. A települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása alcím és 4. A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatása alcím kiadási előirányzatai terhére összesen a 3. melléklet 2.1.6. Önkormányzati elszámolások jogcím előirányzatának összegével és az L. Rezsivédelmi Alap fejezet, 3. Önkormányzatok kompenzációja címen rendelkezésre álló összeggel növelt összegben vállalható kötelezettség. Az államháztartásért felelős miniszter a 2. melléklet szerinti támogatói döntéseket e kötelezettségvállalási korlátok figyelembevételével hozza meg.

(3) A Kormány a kéményseprő-ipari közszolgáltatás helyi önkormányzat általi ellátásának támogatása érdekében egyedi határozatban dönt a XIV. Belügyminisztérium fejezet és a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet közötti átcsoportosításról.

(4) Az államháztartásért felelős miniszter a jogszabály vagy kormányhatározat alapján járó többlet személyi juttatásoknak és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékoknak és szociális hozzájárulási adónak a kifizetése érdekében a 2. melléklet, 7. melléklet és 8. melléklet szerinti támogatási jogcímek fajlagos összegeit megemelheti.

21. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter a 4. § (1) bekezdése szerinti előirányzatból más fejezetre, címre, alcímre, jogcímcsoportra, jogcímre, előirányzat-csoportra, kiemelt előirányzatra – felmérés alapján – átcsoportosíthat.

(2) Az államháztartásért felelős miniszter a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 2. Nemzeti Adó- és Vámhivatal cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzatát legfeljebb 3750,0 millió forinttal, a 9. Egyéb működési kiadások kiemelt előirányzatát a mindenkori szociális hozzájárulási adó kulcsának megfelelően, de legfeljebb 487,5 millió forinttal negyedévente megemelheti, ha az általa a negyedévet megelőzően – az első negyedév tekintetében január hónapban – meghatározott adónemek vonatkozásában teljesülnek az általa ezzel egy időben meghatározott negyedéves bevételi tervek, valamint az adóstratégiai célok megvalósításához szükséges, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által teljesítendő adott negyedévi feladatok. A negyedik negyedévben ezen előirányzatok akkor is megemelhetőek, ha a december 20-áig befolyt bevételek alapján megállapítható, hogy várhatóan teljesülni fog a negyedik negyedéves bevételi terv.

(3) A kincstár a pénzügyi tranzakciós illeték megfizetése céljából az eredeti előirányzaton felüli, a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény 7. § (4) bekezdés alapján keletkezett többletbevételeivel az államháztartásért felelős miniszter engedélye nélkül, saját hatáskörben megnövelheti a bevételi és kiadási előirányzatait.

(4) A XV. Pénzügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 25. cím, 10. Adó digitalizációs projektekhez kapcsolódó feladatok alcím terhére átcsoportosíthat a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 1. Pénzügyminisztérium igazgatása cím és 2. Nemzeti Adó- és Vámhivatal cím javára.

22. § (1) A Sándor-palota hivatalvezetője

a) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 1. Állami kitüntetések jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 1. Sándor-palota cím javára,

b) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére átcsoportosíthat a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 1. Sándor-palota cím javára,

c) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat, ha az államfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges,

d) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet javára átcsoportosíthat, ha az államfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges,

e) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 4. Magyar Corvin-lánc Testület és Iroda működésének támogatása jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 1. Sándor-palota cím javára.

(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerint átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet, valamint a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult.

(3) Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a VI. Bíróságok fejezet, 4. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím terhére átcsoportosíthat a VI. Bíróságok fejezet, 1. Bíróságok és 2. Kúria cím javára.

(4) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, 2. cím, 1. OECD ROK alcím terhére átcsoportosíthat a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, 1. Gazdasági Versenyhivatal igazgatása cím javára.

23. § (1) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 3. Nemzetpolitikai tevékenységek és határon túli magyarok támogatása alcím terhére átcsoportosíthat a XI. Miniszterelnökség fejezet, 1. Miniszterelnökség igazgatása cím javára.

(2) A XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetet irányító szerv vezetője a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 1. Kormányfői protokoll jogcímcsoport terhére a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat, ha az a kormányfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges. Az átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult.

(3) A XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetet irányító szerv vezetője a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 1. Kormányfői protokoll jogcímcsoport, a 20. cím, 1. alcím, 2. Kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatok jogcímcsoport, a 20. cím, 1. alcím, 12. Közösségépítő kezdeményezések támogatása jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 1. Miniszterelnöki Kabinetiroda cím javára.

(4) Az I. Országgyűlés fejezet 26. cím, 1. Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága alcím kiadási előirányzata biztosítja a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 35. § (4) bekezdésében meghatározott célok teljesítését.

(5) A XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet irányító szerv vezetője a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet, 7. cím, 1. alcím, 16. Protokoll kiadások jogcímcsoport alá besorolt jogcímek között – az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulása nélkül – fejezeten belül, továbbá a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet, 7. cím, 1. alcím, 16. Protokoll kiadások jogcímcsoport alá besorolt jogcímek terhére a II. Köztársasági Elnökség fejezet és a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet javára átcsoportosíthat, amennyiben az államfői, a kormányfői illetve az egyéb kormányzati protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges. E bekezdés szerinti fejezetek közötti átcsoportosítás esetén az átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre az átcsoportosított előirányzatot átvevő fejezet irányító szervének vezetője jogosult.

24. § A XII. Agrárminisztérium fejezet, 20. cím, 3. alcím, 1. Nemzeti agrártámogatások jogcímcsoport kiadási előirányzatáról kell teljesíteni a folyó költségként elszámolható, megszűnő agrár- és vidékfejlesztési támogatások korábbi években vállalt és a 2024. évet terhelő áthúzódó fizetési kötelezettségeit.

25. § (1) A rendészetért felelős miniszter a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 11. A hivatásos életpályával, valamint a hivatásos állomány lakhatásával kapcsolatos kiadások alcím terhére a költségvetési szervek részére a hivatásos állomány tagjainak jogszabályon alapuló személyi juttatásainak kifizetése érdekében előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre. Az előirányzat-átcsoportosítás az adott költségvetési szerv személyi juttatásai költségvetési előirányzatának megnövelésére az Áht. 33. § (4a) bekezdése alapján meghatározott mértéken felül irányulhat az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével.

(2) A XIV. Belügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 19. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia feladatrendszerének támogatása alcím terhére a fejezeten belül és más fejezetek javára előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre, amely átcsoportosítás alapján a személyi juttatások költségvetési előirányzata az Áht. 33. § (4a) bekezdése alapján meghatározott mértéken felül megnövelhető az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével. A más fejezetek javára átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre annak a fejezetnek az irányító szerve jogosult, amely javára az átcsoportosítás történt.

26. § (1) A szakképzésért felelős miniszter a XX. Kulturális és Innovációs Minisztérium fejezet, 20. cím, 14. Állami szakképző intézmények szakképzésről szóló törvény szerinti ingyenes képzéseinek kiegészítő finanszírozása alcím terhére átcsoportosíthat a XX. Kulturális és Innovációs Minisztérium fejezet, 6. Szakképzési Centrumok cím javára.

(2) Az energiapolitikáért felelős miniszter a XVII. Energiaügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 35. alcím, 4. Energia- és klímapolitikai modernizációs rendszer jogcímcsoport eredeti előirányzata terhére 2024. szeptember 1-je előtt annak 70%-áig vállalhat kötelezettséget.

(3) A (2) bekezdés szerinti jogcímcsoport eredeti előirányzata terhére az év folyamán vállalt kötelezettségek összege 2024. augusztus 31-ét követően nem haladhatja meg az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Ügkr. tv.) által létrehozott ÜHG-egységek (a továbbiakban: ÜHG-egységek) 2024. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült – az Európai Unió közös költségvetését az ÜHG-egységek értékesítésére tekintettel megillető saját forrás nagyságával csökkentett mértékű – bevételnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) 3d. cikk (4) bekezdésében és 10. cikk (3) bekezdésében meghatározott céloknak megfelelő, a célhoz kötött felhasználásra vonatkozóan ott előírt minimális mértéknek megfelelő összeget.

(4) Ha a XVII. Energiaügyi Minisztérium fejezet, 21. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoporton belül a 2. Ipari tevékenységekhez kapcsolódó kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételek jogcímen és a 3. Légiközlekedési kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételek jogcímen 2024. augusztus 31-ig pénzforgalmilag nem teljesül az eredeti bevételi előirányzat együttesen számított 70%-a, abban az esetben annak pénzforgalmi teljesüléséig a XVII. Energiaügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 35. alcím, 4. Energia- és klímapolitikai modernizációs rendszer jogcímcsoport terhére további kötelezettség nem vállalható. Az eredeti bevételi előirányzat együttesen számított 70%-a pénzforgalmi teljesülését követően a (3) bekezdés szerinti módszertan alkalmazandó.

(5) A XVII. Energiaügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 35. alcím, 4. Energia- és klímapolitikai modernizációs rendszer jogcímcsoport előirányzatát az energiapolitikáért felelős miniszter az ÜHG-egységek 2024. évi értékesítéséből az e törvényben megtervezetten felül pénzforgalmilag teljesült – az Európai Unió közös költségvetését az ÜHG-egységek értékesítésére tekintettel megillető saját forrás nagyságával csökkentett mértékű – bevételnek megfelelő összeggel, de legfeljebb a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3d. cikk (4) bekezdésében és a 10. cikk (3) bekezdésében meghatározott céloknak megfelelő, a célhoz kötött felhasználásra vonatkozóan ott előírt minimális mértékig növelheti meg.

(6) A XVII. Energiaügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 35. alcím, 7. Zöld Beruházási Rendszer végrehajtásának feladatai jogcímcsoport előirányzatát az energiapolitikáért felelős miniszter az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából pénzforgalmilag teljesült bevétel 100%-ával, az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó ESD-egységek és ESR-egységek értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 100%-ával, továbbá a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10d. cikke szerinti bevétel 100%-ával növelheti meg.

(7) Az energiapolitikáért felelős miniszter az Éhvt. alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából és az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó ESD-egységek és ESR-egységek értékesítéséből befolyó bevételek elszámolására a XVII. Energiaügyi Minisztérium fejezet, 21. cím, 3. alcím, 1. Az EM tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek jogcímcsoporton belül új jogcímeket hozhat létre.

(8) A fejlődő országok részére nyújtandó klímafinanszírozás kiadásait a (2) bekezdésben meghatározott – az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek 2024. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevételhez kötött mértékű – kiadási előirányzat terhére kell teljesíteni.

27. § (1) A XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 11. Turisztikai fejlesztési célelőirányzat jogcímcsoport tartalmazza a turizmusfejlesztési hozzájárulásból származó bevétel mértékének megfelelő támogatást. Amennyiben e hozzájárulás 2024. évben pénzforgalmilag teljesülő bevétele meghaladja a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 2. cím, 7. Turizmusfejlesztési hozzájárulás alcím eredeti költségvetési bevételi előirányzat időarányosan számított részét, akkor a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 11. Turisztikai fejlesztési célelőirányzat jogcímcsoport kiadási előirányzat megnövelését a Kormány engedélyezheti minden hónapban a 2024. január 1. és a tárgyhónap utolsó napja közötti időszakban pénzforgalmilag teljesült turizmusfejlesztési hozzájárulás és a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 2. cím, 7. Turizmusfejlesztési hozzájárulás alcím eredeti költségvetési bevételi előirányzat tárgyhónap utolsó napjáig időarányosan számított összegének különbségével, melyből levonásra kerül az ezen bekezdés alapján a Turisztikai fejlesztési célelőirányzaton korábban végrehajtott keretemelések összege.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás 2024. december 20-ig pénzforgalmilag teljesült bevétel mértéke meghaladja a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 11. Turisztikai fejlesztési célelőirányzat jogcímcsoport kiadási előirányzatán az (1) bekezdés szerinti jogcímen rendelkezésre bocsátott összeget, az államháztartásért felelős miniszter legkésőbb 2024. december 22-ig megnövelheti a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 11. Turisztikai fejlesztési célelőirányzat jogcímcsoport kiadási előirányzatát a pénzforgalmilag teljesült bevétel és a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 2. cím, 7. Turizmusfejlesztési hozzájárulás alcím eredeti költségvetési bevételi előirányzatának az (1) bekezdés szerinti jogcímen rendelkezésre bocsátott összeggel növelt mértéke különbségének megfelelő összeggel.

28. § (1) A honvédelemért felelős miniszter a védelmi tevékenység, a NATO felé vállalt haderőfejlesztési célkitűzések és az előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet 1–8. címe, alcímei között – ideértve címen, alcímen belül a kiemelt előirányzatokat is – átcsoportosíthat.

(2) A honvédelemért felelős miniszter az LI. Honvédelmi Alap fejezet kiadási előirányzatai terhére átcsoportosíthat a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet 1–8. címe javára az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.

(3) A XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet 1–8. cím kötelezettségvállalásaira vonatkozó, az Áht. 36. § (1), (2), és (4)–(4c) bekezdése szerinti előírásokat a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet 1–8. címen és az LI. Honvédelmi Alap fejezetben szereplő kiadási előirányzatok együttes összegének figyelembevételével kell alkalmazni.

29. § (1) A XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 21. Sport feladatokhoz kapcsolódó fejezeti kezelésű előirányzatok címhez tartozó alcímek költségvetési kiadási előirányzatai – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – tartalmazzák a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Sport tv.) 56. § (2) bekezdése szerinti bevételek mértékének megfelelő támogatást.

(2) A XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 21. cím, 2. A Magyar Labdarúgó Szövetség feladatainak támogatása alcím költségvetési kiadási előirányzata tartalmazza a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának ötven százalékából, a távszerencsejáték játékadójából, valamint a sportfogadások játékadójából származó bevétel mértékének megfelelő támogatást. Amennyiben e három játékadó 2024. évben pénzforgalmilag teljesült bevétele együttesen meghaladja a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 21. cím, 2. A Magyar Labdarúgó Szövetség feladatainak támogatása alcím eredeti költségvetési kiadási előirányzatát, akkor az eredeti kiadási előirányzat és a teljesült bevétel különbségének biztosítására a Kormány határozatával a Sport tv. 56. § (2) bekezdésében meghatározott célra új kiadási előirányzatot hozhat létre a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezetben, vagy engedélyezheti a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 21. cím, 2. A Magyar Labdarúgó Szövetség feladatainak támogatása alcím előirányzat kiadási előirányzatának növelését.

(3) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 25/B. §-a szerint befizetésre kerülő igazgatási szolgáltatási díj és fenntartási díj (a továbbiakban e § alkalmazásában: díj) 67,14%-át a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 33. alcím, 2. Egészségügyi intézmények fejlesztése és rendkívüli támogatása jogcímcsoport javára kell bevételként elszámolni azzal, hogy ha a díj miniszteri rendelet alapján több szerv között oszlik meg, ezen elszámolási kötelezettséget csak a gyógyszerészeti államigazgatási szervet megillető díjrész tekintetében kell alkalmazni.

(4) A XIV. Belügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 3. cím, 1. Szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatellátás és irányítás intézményei alcím, valamint a 20. cím, 32. alcím, 1. Szociális célú nem állami humánszolgáltatások támogatása jogcímcsoport között – a közfeladatok változására tekintettel – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 63. §, 65/A. §, 65/C. §, 65/E. § és 65/F. § szerinti szolgáltatások biztosítása érdekében átcsoportosíthat.

12. Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos szabályok

30. § A fejezetet irányító szerv saját hatáskörben az általa irányított fejezetbe sorolt uniós támogatások előirányzatai között előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre.

31. § (1) A Svájci–Magyar Együttműködési Program II. által támogatott programokra, az 5. mellékletben meghatározott forráskeret kötelezettségvállalással még nem terhelt összegének és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrás együttes összegének erejéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(2) Az Európai Bizottság által létrehozott Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz esetében az 5. mellékletben meghatározott forráskeret kötelezettségvállalással még nem terhelt összegének és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrásának együttes összegének erejéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(3) Az Európai Bizottság által létrehozott RePower EU esetében csak a program Európai Bizottság általi elfogadását követően, az abban meghatározott összeg és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrás együttes összegig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott támogatás folyósítása a (2) bekezdésbeli előirányzat kiadási előirányzatáról történik.

(5) A fejezetet irányító szerv saját hatáskörben az általa irányított fejezetbe sorolt (2) bekezdésben nevesített előirányzat terhére fejezetek közötti átcsoportosítást hajthat végre.

(6) Az Európai Bizottság által a 2014–2020-as programozási időszakra létrehozott Belső Biztonsági Alap és Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap által finanszírozott projektek esetén az 5. mellékletben meghatározott forráskeret kötelezettségvállalással még nem terhelt összegének és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrás együttes összegének erejéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(7) A támogatások maradéktalan felhasználása érdekében az (1)–(3) és (6) bekezdés szerinti pénzügyi alapok és eszközök (1)–(3) és (6) bekezdésben meghatározott mértékén túl, az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

32. § (1) A 2014–2020-as programozási időszak Vidékfejlesztési Programja által finanszírozott projektek esetén az 5. mellékletben meghatározott – 2021–2022-es átmeneti évek, valamint a Next Generation EU forrásaival növelt – forráskeret kötelezettségvállalással még nem terhelt összegének és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrás együttes összegének erejéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(2) A KAP Stratégiai Terv Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott programjai esetében az 5. mellékletben meghatározott forráskeret kötelezettségvállalással még nem terhelt összegének és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrás együttes összegének erejéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(3) A KAP Stratégiai Terv Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (a továbbiakban: EMGA) finanszírozott programjai esetében az 5. mellékletben meghatározott forráskeret kötelezettségvállalással még nem terhelt összegének és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrás együttes összegének erejéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(4) Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása érdekében az (1) bekezdésben meghatározott mértéken túl a Kormány, míg a (2) bekezdésben meghatározott mértéken túl, az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

33. § (1) Az EMGA által támogatott programok és intézkedések finanszírozásával összefüggő kockázatok kezelésére képzett céltartalék a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 38. Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások cím előirányzatán kizárólag jogszabályban meghatározott célokra használható fel.

(2) A XII. Agrárminisztérium fejezet, 21. cím, 2. Uniós programok kiegészítő támogatása alcím előirányzata esetében a tárgyévet követő évre szóló központi költségvetési törvény kihirdetéséig a tárgyévi törvényi előirányzat 60%-áig vállalható éven túli fizetési kötelezettség.

(3) A XII. Agrárminisztérium fejezetet irányító szerv az általa irányított fejezetbe sorolt Uniós programok kiegészítő támogatása előirányzat és az Agrárminisztérium igazgatása előirányzat között a támogatás végrehajtásához kapcsolódó költségek erejéig, saját hatáskörben előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre.

34. § (1) A 2021–2027-es programozási időszak kohéziós alapok és Belügyi Alapok programjai, valamint a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz esetében az 5. mellékletben meghatározott forráskeret kötelezettségvállalással még nem terhelt összegének és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrás együttes összegének erejéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(2) A támogatások maradéktalan felhasználása érdekében, az (1) bekezdésben meghatározott mértéken túl, a Kormány egyetértésével vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(3) Az Interreg Programok magyarországi partnereire jutó uniós forráshoz kapcsolódó központi költségvetési forrás, valamint az ezen uniós források megelőlegezésére szolgáló visszatérítendő támogatás biztosítása céljából tárgyévi és éven túli kötelezettség vállalható.

(4) Az Interreg Programok végrehajtásában résztvevő intézmények támogatására a programban résztvevő országok által külön megállapodásban vagy monitoring bizottsági döntéssel elfogadott keret erejéig tárgyévi és éven túli kötelezettség vállalható.

35. § (1) Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (a továbbiakban: MFB Zrt.) által a Gazdaságfejlesztési Operatív Program „Pénzügyi eszközök” prioritási tengelyében, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program „A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése” prioritási tengelyében vállalt készfizető kezesség, illetve garancia érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 100%-ára az állam térítési kötelezettséget vállal.

(2) Az (1) bekezdés szerinti állami térítési kötelezettség érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettséget a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 2. cím, 7. alcím, 2. Fejezeti általános tartalék jogcímcsoport előirányzat terhére kell teljesíteni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti készfizető kezesség, illetve állami térítési kötelezettség érvényesítéséből származó, az MFB Zrt. által behajtott követelés összege a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 25. cím, 4. Egyes korábban kihelyezett támogatások elszámolása alcím előirányzatát illeti.

(4) Az (1) bekezdés szerinti állami térítési kötelezettség érvényesítéséből származó, az MFB Zrt. által behajtott követelés összege a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 2. cím, 7. alcím, 2. Fejezeti általános tartalék jogcímcsoport előirányzatát illeti meg.

36. § Az európai uniós forrásból finanszírozott pénzügyi eszközök keretében nyújtott visszatérítendő támogatások kapcsán a kedvezményezett által hitel törlesztésként vagy részesedés ellenértékeként teljesített, ütemezett visszafizetésből eredő költségvetési bevételből, illetve az uniós forrásból az előirányzatnak átadott pénzeszközökből képződött maradvány nem elvonható.

III. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZEREN BELÜLI ELSZÁMOLÁSOK, KAPCSOLATOK

37. § (1) A szociális hozzájárulási adó 2024-ban megfizetett összegének 89,14%-a az Ny. Alapot, 10,86%-a az E. Alapot illeti meg. A szociális hozzájárulási adó megfizetett összegéből az Ny. Alapot és az E. Alapot megillető részt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állapítja meg és naponta utalja át a jogosult számlájára.

(2) Amennyiben az Ny. Alap pénzforgalmi egyenlege a tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után többletet mutat, a kincstár intézkedik a többlet összegének visszautalásáról, amely a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 35. cím, 1. alcím, 5. Kiadások támogatására pénzeszköz-átadás jogcímcsoport szerinti kiadást csökkenti.

(3) Amennyiben az E. Alap pénzforgalmi egyenlege a tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után többletet mutat, a kincstár intézkedik a többlet összegének visszautalásáról, amely a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 35. cím, 2. alcím, 9. Kiadások támogatására pénzeszköz-átadás jogcímcsoport szerinti kiadást csökkenti.

IV. FEJEZET

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KÖZPONTI ALRENDSZER KAPCSOLATA

13. A helyi önkormányzatok központi alrendszerből származó forrásai

38. § (1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok működéséhez és ágazati feladatainak ellátásához a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 117. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint nyújtandó támogatások jogcímeit a 2. melléklet és a 3. melléklet 2.1.7. Vármegyei önkormányzatok feladatainak támogatása jogcím, 2.2.2. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék jogcím, 2.3.2. Települési önkormányzatok kulturális feladatainak kiegészítő támogatása jogcím és 2.3.3. Települési önkormányzatok kulturális feladatainak bérjellegű támogatása jogcím szerint állapítja meg.

(2) Az Országgyűlés működési és felhalmozási támogatást állapít meg a helyi önkormányzatok által ellátandó 3. melléklet szerinti feladatokra.

39. § (1) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben 2023. évben év közben létrehozott új címek, illetve alcímek 2023. december 31-ei pozitív egyenlege esetén az államháztartásért felelős miniszter gondoskodhat e címek és alcímek 2024. évi címrendbe történő felvételéről és a 2023. december 31-én fennálló pozitív egyenlegnek megfelelő összeg biztosításáról.

(2) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben – az 1. mellékletben szereplő címek, valamint a 2. mellékletben és a 3. mellékletben szereplő, önkormányzatok által igényelhető jogcímek között és azokon belül – átcsoportosíthat.

40. § Az átalakult nemzetiségi önkormányzatot települési önkormányzatként a 2. melléklet és a 3. melléklet szerinti támogatások illetik meg.

14. A települési önkormányzatokat megillető átengedett bevételek

41. § (1) A települési önkormányzatot illeti meg

a) a települési önkormányzat jegyzője által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság 100%-a,

b) a fővárosi és vármegyei kormányhivatal által a települési önkormányzat területén – a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok kivételével – kiszabott, és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a,

c) a közúti közlekedésről szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott jogsértésre (a továbbiakban: közlekedési szabályszegés) tekintettel kiszabott – a bírságot kiszabó szervre tekintet nélkül – közigazgatási bírság behajtásából, illetve végrehajtásából származó bevétel 40%-a, ha a behajtást, illetve a végrehajtást a települési önkormányzat jegyzője önkormányzati adóhatósági jogkörében eljárva foganatosította,

d) a települési önkormányzat területén a közlekedési szabályszegések után a közterület-felügyelő által kiszabott közigazgatási bírság behajtott összegének 100%-a, és

e) a termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni – a földterület fekvése szerinti települési önkormányzat által beszedett – személyi jövedelemadó 100%-a.

(2) A szabálysértési pénz- és helyszíni bírság, valamint a közigazgatási bírság végrehajtását kérő szerv költségminimum megelőlegezésére nem köteles.

15. A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai

42. § (1) A 2. melléklet, a 3. melléklet 2.1.7. Vármegyei önkormányzatok feladatainak támogatása jogcím, 2.2.2. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék jogcím, 2.3.2. Települési önkormányzatok kulturális feladatainak kiegészítő támogatása jogcím, 2.3.3. Települési önkormányzatok kulturális feladatainak bérjellegű támogatása jogcím és a 6.3. pont e) alpontja szerinti támogatás folyósítása nettó finanszírozás keretében történik.

(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. § (1a) bekezdése szerinti pénzbeli ellátás esetében a települési önkormányzat januárban teljesített kifizetéseit követően, az őt megillető összeget január hónapban igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli elszámolási kötelezettséggel. A 3. melléklet 6.3. pont h) alpontjában meghatározott ellátások esetében, ha

a) a települési önkormányzat a tárgyévet megelőző év decemberében igénylést nyújtott be, a január hónapban járó előleg folyósítása – jogszabályban meghatározott módon – igénylés nélkül történik,

b) a települési önkormányzat a tárgyévet megelőző év decemberében nem nyújtott be igénylést, első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli elszámolási kötelezettséggel.

(3) A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak ellátásához járó támogatás jogosulatlan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása szempontjából a 2. melléklet 1.1.2. Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalmatlanítása jogcím, 1.2. A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása jogcím, 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, 1.3.4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása jogcím, valamint az 1.4. A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatása jogcím szerinti támogatások együttes összegét kell figyelembe venni.

(4) Az önkormányzattól a 2. melléklet 57. pontja szerinti szolidaritási hozzájárulás elvonása a települési önkormányzat számára folyósítandó támogatás havi összegéből a nettó finanszírozás keretében történik. Ennek összegét a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 4. Önkormányzati szolidaritási hozzájárulás címen kell elszámolni.

(5) Ha a települési önkormányzatot az (1) bekezdés alapján a nettó finanszírozás keretében megillető adott havi források a (4) bekezdés szerint levonandó összegekre nem nyújtanak fedezetet, a kincstár az Áht. 83. § (3) bekezdése alapján havonta beszedési megbízást nyújt be a települési önkormányzattal szemben. Ha a települési önkormányzatnak 2024. december 15-én bármilyen elmaradása van a (4) bekezdés szerinti befizetési kötelezettsége tekintetében, a kincstár a meg nem fizetett összegre a kötelezett fizetési számlájára beszedési megbízást nyújt be.

V. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZER ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA

16. Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok, a magán intézmények fenntartói és egyéb szervezetek közcélú és egyéb tevékenységének támogatása

43. § (1) Az Országgyűlés a köznevelési és szakképzési feladat ellátására

a) átlagbéralapú támogatást állapít meg a nevelési-oktatási, szakképző, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat, az egyházi és magán köznevelési és szakképző intézmény fenntartója részére az általuk fenntartott nevelési-oktatási és szakképző intézményben, továbbá pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus, oktató és – a (3) bekezdés kivételével – a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak után a 7. melléklet 1.1. Átlagbéralapú támogatás jogcímen, az 1.2. Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásaihoz jogcímen, az 1.3. Kiegészítő támogatás a differenciált nemzetiségi pótlékhoz jogcímen és az 1.4. Pedagógus szakképzettséggel, vagy pedagógus szakképesítéssel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők átlagbérének támogatása jogcímen meghatározott jogosultak után, az őket ott megillető mértékek szerint,

b) működési támogatást állapít meg a nemzetiségi önkormányzat, vagy a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye által fenntartott nevelési-oktatási, szakképző intézményekben ellátott, továbbá a pedagógiai szakszolgálati intézményekben gyógypedagógiai tanácsadásban, korai fejlesztésben és gondozásban részt vevő gyermekekre, tanulókra tekintettel a nemzetiségi önkormányzat és a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye részére a 7. melléklet 1.5. A nemzetiségi önkormányzat, a bevett egyházak és annak belső egyházi jogi személye által fenntartott köznevelési és szakképző intézmények működésének támogatása jogcím szerint,

c) a hit- és erkölcstanoktatáshoz, valamint hittanoktatáshoz kapcsolódóan

ca) hit- és erkölcstanoktatáshoz tankönyvtámogatást,

cb) hit- és erkölcstanoktatáshoz átlagbéralapú támogatást, valamint

cc) hittanoktatáshoz átlagbéralapú támogatást

állapít meg a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye által az állam, a nemzetiségi önkormányzat és a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye által fenntartott iskolában szervezett oktatáshoz a 7. melléklet 1.6. A bevett egyházak és annak belső egyházi jogi személye által az iskolában szervezett hit- és erkölcstanoktatáshoz, valamint hittanoktatáshoz kapcsolódó támogatás jogcím szerint,

d) a gyermek-, tanulói étkeztetéshez az óvodai, általános iskolai, középfokú iskolai, kollégiumi étkeztetés támogatására a köznevelési és szakképző intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat, továbbá az egyházi és magán köznevelési és szakképző intézmény fenntartója részére az általa biztosított gyermek-, tanulóétkeztetéshez a 7. melléklet 1.7. Intézményi gyermekétkeztetési támogatás jogcím szerint támogatást állapít meg.

(2) A köznevelésért felelős miniszter a kis létszámú csoportokban szervezhető hit- és erkölcstanoktatáshoz az általa vezetett minisztérium költségvetési fejezetébe tartozó előirányzat terhére további támogatást nyújthat.

(3) A Magyarország területén a köznevelésért felelős miniszter engedélye alapján működő külföldi, nemzetközi nevelési-oktatási intézmény, illetve külföldi szakképző intézmény szakképzési államigazgatási szerv által Magyarországon nyilvántartásba vett fenntartója jogosult

a) a pedagógus- és oktató munkakörben foglalkoztatottak után a 7. mellékletben foglalt feltételek fennállása esetén átlagbéralapú támogatásra,

b) a gyermek-, tanulói étkeztetés Gyvt. szerinti megszervezése esetén a 2. melléklet és a 7. melléklet szerint a gyermekétkeztetési támogatásra.

(4) A nemzetközi megállapodás alapján működő külföldi köznevelési intézmény a nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot ellátó intézményekkel azonos finanszírozási szabályok alapján jogosult az átlagbéralapú támogatásra, ha a köznevelésért felelős miniszter megállapítja, hogy az intézményben folytatott nevelés-oktatás megfelel a nemzetiségi irányelvnek.

(5) A Kormány rendeletben az (1) bekezdésben meghatározott támogatásokon túl további hozzájárulást állapíthat meg.

44. § (1) Az Országgyűlés a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt, szolgáltatást fenntartó egyházi jogi személy, civil szervezet, közalapítvány, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, országos nemzetiségi önkormányzat, települési vagy területi nemzetiségi önkormányzat, gazdasági társaság, és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, az Szja tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: nem állami szociális fenntartó) részére támogatást állapít meg a következők szerint:

a) a támogatás a nem állami szociális fenntartót a települési önkormányzatokkal a 2. melléklet 1.3.2.3.1. Szociális étkeztetés – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.4.1. Szociális segítés jogcímmel, 1.3.2.4.2. Személyi gondozás – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.5. Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás összesen jogcímmel, 1.3.2.6.1. Időskorúak nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.6.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.7.1.1. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása – autista diagnózissal nem rendelkező ellátottak – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.7.1.2. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása – autista diagnózisú ellátottak – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.7.3.1. Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak – autista diagnózissal nem rendelkező ellátottak – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.7.3.2. Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak – autista diagnózisú ellátottak – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.8.1. Demens személyek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.8.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő demens nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.9.1. Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.9.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő nappali intézményben ellátott pszichiátriai betegek – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.10.1. Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.10.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.11.1. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.11.3. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – a szociálpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény jogcímmel, 1.3.2.12.1. Családi bölcsőde – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.12.3. Gyvt. 145. § (2c) bekezdés b) pontja alapján befogadást nyert napközbeni gyermekfelügyelet jogcímmel, 1.3.2.13.1. Hajléktalanok átmeneti szállása – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.13.2. Hajléktalanok átmeneti szállása időszakos férőhely – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.13.3. Hajléktalanok éjjeli menedékhelye – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.13.4. Hajléktalanok éjjeli menedékhelye időszakos férőhely – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.13.9. Kizárólag lakhatási szolgáltatás jogcímmel, 1.3.2.14. Támogató szolgáltatás jogcímmel, 1.3.2.15. Közösségi ellátások jogcímmel, 1.3.3.1. Bölcsődei bértámogatás jogcímmel, 1.4.1.1. Intézményi gyermekétkeztetés – bértámogatás jogcímmel, valamint a bölcsődei, mini bölcsődei ellátás tekintetében az 1.2.3. Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásokhoz jogcímmel azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett illeti meg,

b) – a hajléktalanok átmeneti intézményei kivételével – a nem állami szociális fenntartó, ha a Szoctv. 57. § (2) bekezdése, valamint a Gyvt. 15. § (2) bekezdés c) pontja és (3) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti feladatot lát el, a 8. melléklet 1. A nem állami szociális fenntartó részére központi költségvetésből biztosított támogatás jogcím szerinti támogatásra jogosult,

c) a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt, szolgáltatást fenntartó gazdasági társaságot – ide nem értve a nonprofit gazdasági társaságot – és egyéni vállalkozót az a) és b) pont szerinti támogatás 30%-ának megfelelő támogatás illeti meg,

d) a nem állami szociális fenntartó a 8. melléklet 2. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék jogcím, 3. A bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek ingyenes étkeztetése jogcím, 4. A szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás, az utcai szociális munka, a krízisközpont, a félutas ház és a titkos menedékház fenntartóját megillető költségvetési támogatás jogcím, valamint 5. Biztos Kezdet Gyerekházak jogcím szerinti támogatásra jogosult.

(2) A bevett egyházat és annak belső egyházi jogi személyét az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény szerinti kiegészítő támogatás illeti meg a Szoctv. 4. § (1) bekezdés m) pont mb) alpontja, illetve a Gyvt. 5. § s) pont sb) alpontja szerinti fenntartóként, ha szociális, gyermekjóléti, vagy gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt tart fenn. E kiegészítő támogatás mértéke

a) – a b) pontban foglaltak kivételével – az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti támogatás 68,7%-a,

b) a 2. melléklet 1.3.2.14. Támogató szolgáltatás és 1.3.2.15. Közösségi ellátások jogcímek szerinti szolgáltatások után a fenntartó által ezen szolgáltatásokra tekintettel igénybe vett támogatás 13%-a.

(3) A nem állami szociális fenntartó az (1) bekezdés alapján megállapított támogatás teljes összegét a folyósítást követő 15 napon belül köteles annak az intézménynek átadni, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került.

(4) Az egyházi jogi személy a (2) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást köteles elkülönítetten nyilvántartani és a támogatás teljes összegét a humánszolgáltatást ellátó intézményei, illetve azok humánszolgáltatásai támogatására fordítani.

(5) Az (1) bekezdés szerinti támogatás és a (2) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás elszámolása a XIV. Belügyminisztérium fejezet terhére, illetve javára történik.

(6) A Gyvt. 44. §-a szerinti munkahelyi bölcsőde fenntartóját – az (1) és (2) bekezdéstől eltérően – a 2. melléklet 1.3.2.12. Családi bölcsőde jogcímmel azonos mértékű támogatás illeti meg.

(7) A nem állami szociális fenntartó részére a Kormány rendeletben az (1) és (2) bekezdésben meghatározott támogatásokon túl további hozzájárulást állapíthat meg.

45. § (1) Az Országgyűlés az országos, valamint a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok részére nyújtandó támogatásokat és keretösszegeket a 9. melléklet szerint állapítja meg.

(2) A XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 31. jogcímcsoport, 1. Nemzetiségi szakmai támogatások jogcím szerinti pályázati támogatások tekintetében a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter a Nemzetiségi Támogatási Bizottság támogatási összeg felosztására tett javaslata alapján dönt.

(3) A (2) bekezdés szerinti bizottság legfeljebb kilenc főből áll, amelybe

a) az Országgyűlés nemzetiségeket képviselő bizottsága tagjai közül 3 főt,

b) az országos nemzetiségi önkormányzatok 3 főt,

c) a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter 3 főt

delegál.

(4) A XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 5. alcím, 1. Roma nemzetiségi szakmai és beruházási támogatások jogcímcsoport szerinti pályázati támogatások tekintetében a nemzetiségpolitikáért a roma nemzetiség vonatkozásában felelős miniszter a Roma Nemzetiségi Támogatási Bizottság támogatási összeg felosztására tett javaslata alapján dönt.

(5) A (4) bekezdés szerinti bizottság legfeljebb tizenegy főből áll, amelybe

a) az Országgyűlés nemzetiségeket képviselő bizottsága tagjai közül 1 főt,

b) az Országos Roma Önkormányzat 3 főt,

c) a nemzetiségpolitikáért a roma nemzetiség vonatkozásában felelős miniszter 3 főt,

d) a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság 3 főt,

e) a Roma Koordinációs Tanács 1 főt

delegál.

(6) Az országos nemzetiségi önkormányzat delegáltja a saját országos nemzetiségi önkormányzatának, a Roma Koordinációs Tanács delegáltja a saját helyi nemzetiségi önkormányzatának pályázati ügyének elbírálásában nem vehet részt.

46. § Az Országgyűlés a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 30. jogcímcsoport, 1. Egyházi közfeladatellátáshoz kapcsolódó céltámogatások és karitatív feladatok támogatása jogcím terhére az egyházi jogi személyek és a Karitatív Tanács számára nyújtandó támogatások keretösszegeit a 10. melléklet szerint állapítja meg.

47. § Az önkormányzati tűzoltóság a fenntartásához, működéséhez és fejlesztéséhez az átvállalt feladattal arányos költségvetési támogatást a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 34. § (3)–(4) bekezdése és 41. § (5) bekezdése alapján a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 10. Önkormányzati tűzoltóságok normatív támogatása alcím előirányzatából a következő feltételek és normatívák szerint veheti igénybe:

a) valamennyi önkormányzati tűzoltóság a készenléti szolgálat működéséhez azonos összegű, 45,0 millió forint alaptámogatásra jogosult,

b) az a) pont szerint felosztott támogatás után megmaradó előirányzatból minden önkormányzati tűzoltóság az általa ellátott vonulási terület veszélyeztetettsége mértékét kifejező, jogszabályban rögzített elvek alapján meghatározott pontszámok arányában részesül,

c) a tárgyévet megelőző év normatív támogatás elszámolásából bevételként visszatérülő összeg a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter egyedi döntése alapján az önkormányzati tűzoltóságok működési kiadásainak finanszírozására használható fel.

48. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján kijelölt előirányzat felhasználási célja a 2024. évi személyi jövedelemadó-rendelkezéseknél a Nemzeti Tehetség Program. Felhasználása a 2025. évi költségvetési törvényben kerül megtervezésre.

17. A pártok és a működésüket segítő alapítványok támogatása

49. § (1) Az I. Országgyűlés fejezet, 8. Pártok támogatása címben meghatározott pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) alapján részesülnek támogatásban.

(2) Az I. Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím terhére a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok a Ptv. rendelkezései szerint részesülnek támogatásban.

VI. FEJEZET

ÁLLAMI KEZESSÉG- ÉS GARANCIAVÁLLALÁS, VISZONTGARANCIA–VÁLLALÁS ÉS KEZESI HELYTÁLLÁS, ÁLLAMI TÉRÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG VÁLLALÁSA

50. § (1) A Kormány a 2024. évben együttesen 100 000,0 millió forint összegű új egyedi állami kezesség és állami garancia vállalására adhat felhatalmazást.

(2) Az Európai Beruházási Banktól, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól, valamint az Európa Tanács Fejlesztési Banktól felveendő hitelekhez vállalható egyedi állami kezességek és állami garanciák nem terhelik az (1) bekezdés szerinti keretösszeget.

51. § (1) A 2024. évben vállalt kiállítási garanciák és kiállítási viszontgaranciák együttes, a vállalás időpontjában forintra átszámított állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg az 1 400 000,0 millió forintot.

(2) A Kormány a 2024. évben a közvetett, vagy közvetlen többségi állami tulajdonú vasúti társaságoknak, vagy e társaságok többségi befolyása alatt álló vasúti társaságoknak a vasúti gördülőállományuk fejlesztésére, felújítására, vagy új vasúti gördülőállomány beszerzésére együttesen 80 000,0 millió forint összegű, az EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-finanszírozási Társaság által nyújtott forrásbevonásra adhat felhatalmazást állami kezesség mellett.

52. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) 5. § (3) bekezdés a) pontja szerinti felső határ a 2024. évben 3 500 000,0 millió forint. * 

(2) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés b) pontja szerinti felső határ a 2024. évben 1 700 000,0 millió forint.

(3) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés c) pontja szerinti felső határ a 2024. évben 2 000 000,0 millió forint.

(4) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a (2) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó állami kezesség után az állam javára felszámítandó kezességvállalási díj mértékét a Kormány határozatban állapítja meg.

53. § (1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felső határ a 2024. évben 3 500 000,0 millió forint. * 

(2) Az Etv. 7. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felső határ a 2024. évben 200 000,0 millió forint.

(3) Az Etv. 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti felső határ a 2024. évben 1 200 000,0 millió forint.

(4) Az Etv. 7. § (1) bekezdés f) pontja szerinti felső határ a 2024. évben 600 000,0 millió forint. * 

54. § (1) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség mögött – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a (2)–(8) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2) Az állami viszontgarancia mértéke – a (6) bekezdés kivételével – a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettség 85%-a.

(3) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. a (2) bekezdés szerinti viszontgaranciával

a) a kis- és középvállalkozások, valamint a Munkavállalói Résztulajdonosi Program megvalósítására – a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvény alapján – létrejövő szervezetek legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, kölcsönszerződésből, garancia-szerződésből és termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet, azzal, hogy a készfizető kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat,

b) készfizető kezességet vállalhat gyógyszerész vállalkozási célú, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 74. § (1) bekezdésében és 83/A. § (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesítése érdekében történő tulajdoni hányad megszerzését szolgáló – a közforgalmú gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdonarány növelésének elősegítéséről szóló kormányrendelet szerinti Patika Hitelprogram keretében – 2013. július 1-je és 2024. december 31-e között létrejött hitel- vagy kölcsönszerződéséhez.

(4) A (2) bekezdés szerinti viszontgarancia kiterjed a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-nek a tőkepiacról szóló törvény alapján működő kockázati tőkealapnak gazdasági társaságban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés 50%-áért vállalt készfizető kezességére is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át.

(5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet

a) pénzügyi intézmény,

b) kockázati tőkealap,

c) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtása esetén,

d) a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok mikrohitelezési tevékenység esetén.

(6) Az állami viszontgarancia mértéke a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az Európai Bizottság „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID–19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából” című közleménye (a továbbiakban: Közlemény) alapján az Európai Bizottság határozatában jóváhagyott feltételek szerinti Garantiqa Krízis Garanciaprogram keretében vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettség 90%-a.

(7) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2024. december 31-én nem haladhatja meg a 3 000 000,0 millió forintot.

(8) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti ügyletek bevételeit, és az ezen ügyletekhez kapcsolódó költségeket és ráfordításokat elkülönítetten köteles nyilvántartani, és az Európai Unió által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) alapján készült éves Pénzügyi kimutatásaiban bemutatni.

55. § (1) Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (e § alkalmazásában a továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség mögött – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a (2)–(7) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mértéke az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettség 85%-a.

(3) Az (1) bekezdésben vállalt állami viszontgarancia a mezőgazdasági tőkepótló hitelekre és az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére vonatkozik.

(4) Az Alapítvány a természetes személyek, a gazdasági társaságok, a közhasznú társaságok, a szövetkezetek, a magánvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, kölcsönszerződésből, garancia-szerződésből, termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet azzal, hogy a készfizető kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat.

(5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet

a) pénzügyi intézmény,

b) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtása esetén,

c) a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítvány mikrohitelezési tevékenység esetén.

(6) Az állami viszontgarancia mértéke az Alapítvány által a Közlemény alapján az Európai Bizottság határozatában jóváhagyott feltételek szerinti Krízis Agrárgarancia Program keretében vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettség 90%-a.

(7) Az Alapítvány által állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2024. december 31-én nem haladhatja meg a 700 000,0 millió forintot.

56. § (1) A Start Garancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt. által vállalt, az alapul szolgáló pénzügyi kötelezettség 80%-át meg nem haladó mértékű kezesség mögött – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a (2)–(6) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2) Az állami viszontgarancia mértéke a Start Garancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt. által vállalt kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettség

a) hitel- és kölcsönügyletekhez, valamint egyéb pénzügyi kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó kezességvállalás esetében 85%-a,

b) kötvényügyletekhez kapcsolódó kezességvállalás esetében 100%-a.

(3) A Start Garancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt. (2) bekezdés szerinti viszontgaranciával vállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, kölcsönszerződésből, valamint egyéb pénzügyi kötelezettségvállalásokhoz, továbbá az általuk kibocsátott legfeljebb 25 év lejáratú kötvényekből eredő kötelezettségéért vállalhat kezességet.

(4) A Start Garancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt. (2) bekezdés szerinti viszontgaranciával alternatív befektetési alapok által kibocsátott legfeljebb 25 év lejáratú kötvényekből eredő kötelezettségéért vállalhat kezességet.

(5) A kezesi szerződés jogosultja lehet

a) pénzügyi intézmény,

b) kötvény-tulajdonos.

(6) A Start Garancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt. által állami viszontgarancia mellett vállalt kezesség állománya 2024. december 31-én nem haladhatja meg a 3 000 000,0 millió forintot.

57. § (1) Az állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a jogszabályban meghatározott feladatainak érdekében belföldről, vagy külföldről felvett hiteleiből, kölcsöneiből és kötvénykibocsátásaiból erednek.

(2) A Diákhitel Központ Zrt. az (1) bekezdés szerinti kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további biztosíték előírására nem köteles.

(3) Az állami kezességvállalásért a Diákhitel Központ Zrt.-nek kezességvállalási díjat nem kell fizetnie.

(4) A Diákhitel Központ Zrt. éves finanszírozási tervét az államháztartásért felelős miniszter hagyja jóvá.

58. § (1) Ha az államnak szerződéssel, illetve jogszabállyal vállalt kezesség-, vagy viszontgarancia érvényesítéséből – ide nem értve az 59. § szerinti térítési kötelezettséget – olyan fizetési kötelezettsége keletkezik, amely nem szerepel az 1. mellékletben, azt a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 33. Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése cím terhére kell teljesíteni, amelynek érdekében a fejezet irányító szerv új kiadási előirányzatot nyithat.

(2) Az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek az állami kezesség, garancia melletti forrásbevonással kapcsolatos feladatokban történő közreműködésért fizetendő díjat a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 32. cím, 1. Vegyes kiadások alcím terhére kell teljesíteni, amelynek érdekében a fejezet irányító szerv új kiadási előirányzatot nyithat.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kiadások összegével a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet tervezett kiadása túlléphető.

59. § (1) Az MFB Zrt. által a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (a továbbiakban: DIMOP Plusz) pénzügyi eszközt nyújtó konstrukciói keretében vállalt garancia érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 100%-ára a (2)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint az állam térítési kötelezettséget vállal.

(2) Az MFB Zrt. az (1) bekezdés szerinti térítési kötelezettség mellett a mikro-, kis- és középvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitelszerződésein alapuló kötelezettségek legfeljebb 100%-áig vállalhat garanciát.

(3) Az MFB Zrt. által a DIMOP Plusz pénzügyi eszközt nyújtó konstrukciói keretében a garanciaeszközökre vállalt garancia állománya 2024. december 31-én nem haladhatja meg az 11 500,0 millió forintot.

(4) Az (1) bekezdés szerinti térítési kötelezettség érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettséget a forrást biztosító azonos előirányzatból a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 3. cím, 9. alcím, 7. Digitális Megújulás OP Plusz (DIMOP Plusz) jogcímcsoport terhére kell teljesíteni.

(5) Az (1)–(3) bekezdés szerinti térítési kötelezettség érvényesítéséből származó, az MFB Zrt. által behajtott követelés összege a DIMOP Plusz előirányzatát illeti.

VII. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZER KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS VEGYES RENDELKEZÉSEK

18. A nyugdíjemelés, egyes illetmények és meghatározott díjak, támogatások és járadékok alapjának mértéke

60. § 2024 januárjában a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (1) és (2) bekezdése alapján esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál 6,0%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.

61. § (1) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés d) pontja alapján az MFB Zrt. által saját kockázatára nyújtott azon hitelek állománya, amelyekhez a Kormány határozatában forrás- és eszközoldali kamattámogatást biztosít, a 2024. év folyamán legfeljebb 700 000,0 millió forint lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott keretet a tényleges állomány az év egyetlen napján sem haladhatja meg.

62. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 132. §-a szerinti illetményalap 2024. évben 38 650 forint.

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 159. §-a szerinti rendvédelmi illetményalap 2024. évben 38 650 forint.

(3) A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 2. § 12a. pontja szerinti honvédelmi illetményalap 2024. január 1-jétől 44 600 forint.

(4) A költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria-juttatásának kerete, illetve cafetéria-juttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten adott – az Szja tv. 71. § (1) bekezdésében meghatározott – juttatások összege, törvény eltérő rendelkezése hiányában, 2024. évben nem haladhatja meg a nettó 400 000 forintot.

(5) A fizetési számlához kapcsolódóan törvény alapján az egy foglalkoztatottnak havonta adható bankszámla-hozzájárulás mértéke a 2024. évben legfeljebb 1000 forint.

(6) A helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletben a 2024. évben – az önkormányzat saját forrásai terhére – a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatalánál, közterület-felügyeleténél, illetve a közös önkormányzati hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában – a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben foglaltaktól eltérően – az (1) bekezdésben meghatározottnál magasabb összegben állapíthatja meg az illetményalapot. A magasabb illetményalap szerint megállapított havi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által Hivatalos Értesítőben közétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. Személyi illetmény esetén e bekezdés szabályai akként alkalmazandók, hogy pótlék ez esetben sem fizethető.

(7) Az (1) bekezdés szerinti illetményalapot kell alkalmazni a polgármesteri foglalkoztatási jogviszony esetében is.

(8) Az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlése éves költségvetési határozatában a 2024. évben – az országos nemzetiségi önkormányzat rendelkezésére álló forrásai terhére – az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalában foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában az (1) bekezdésben meghatározottnál magasabb összegben állapíthatja meg az illetményalapot, amely nem haladhatja meg annak négyszeres összegét.

63. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.):

a) 66. § (1) bekezdése szerinti, a közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, és a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó – az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő – legkisebb szorzószámokat a 2024. évre a 6. melléklet tartalmazza,

b) 69. §-a szerinti illetménypótlék számítási alapja a 2024. évben 20 000 forint.

(2) A Kjt. 77. § (1) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén nyújtott keresetkiegészítés a 2024. évben a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzatának 2%-a. Fel nem használt előirányzata kizárólag a keresetbe tartozó juttatások emelésére fordítható. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az állami felsőoktatási intézményekre, a központi költségvetési szervként, vagy köztestületi költségvetési szervként működő kutatóközpontra, kutatóintézetre, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által irányított, kutatást kiegészítő köztestületi költségvetési szervre és az olyan költségvetési szervre, amelynek felügyeletét a Magyar Tudományos Akadémia elnöke látja el.

64. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 46. § (5) bekezdése szerinti térítésmentes tankönyvellátás biztosítása érdekében a 2024/2025. tanévre leadott iskolai tankönyvrendeléseknél figyelembe vehető tanulónkénti tankönyvtámogatás összege

a) a nappali rendszerű iskola, a nappali rendszerű nemzetiségi és gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai feladatot ellátó iskola

aa) első–negyedik évfolyamán 9000 forint/fő/év,

ab) ötödik (beleértve a nyelvi előkészítő és nemzetiségi nyelvi előkészítő), hatodik és nyolcadik évfolyamán, továbbá tizedik–tizenhatodik évfolyamán 12 000 forint/fő/év,

ac) hetedik (beleértve a nyelvi előkészítő és nemzetiségi nyelvi előkészítő, továbbá a Köznevelési Hídprogramok, a Dobbantó Program és a műhelyiskola) évfolyamán 15 000 forint/fő/év,

ad) kilencedik (beleértve a nyelvi előkészítő és nemzetiségi nyelvi előkészítő, az Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany János Kollégiumi Program, az enyhe értelmi fogyatékos tanulók előkészítő) évfolyamán 20 000 forint/fő/év,

b) nemzetiségi nevelést-oktatást ellátó iskolával tanulói jogviszonyban álló nappali rendszerű iskolai oktatásban részesülő tanulók esetén 5000 forint/fő/év,

c) a fejlesztő nevelés-oktatásban részesülő tanulók esetén 12 000 forint/fő/év.

65. § (1) A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 308 000 forint/fő/év.

(2) A Kjt. 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye 2024. január 1-jétől 554 400 forint.

(3) A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 250 000 forint.

(4) Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről, a Rezidens Támogatási Program ösztöndíjairól, valamint a fiatal szakorvosok támogatásáról szóló kormányrendeletben meghatározott, a szakorvos jelöltek képzésével összefüggően felmerülő dologi költségek megtérítésére szolgáló támogatás összege 100 000 forint/év.

(5) A központi költségvetési szervként működő – köznevelési és szakképzési közfeladatot ellátó intézményt fenntartó – felsőoktatási intézményt az általa ellátott köznevelési és szakképzési feladatok tekintetében a 43. § (1) bekezdés d) pontjában megállapított támogatások azonos jogcímen és feltételekkel illetik meg.

66. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 169. § (2) bekezdése szerinti bírói illetményalap a 2024. évben 566 660 forint.

(2) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 59. § (3) bekezdése szerinti ügyészi illetményalap a 2024. évben 566 660 forint.

(3) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 1. § (3) bekezdése szerinti jogi segítői óradíj a 2024. évben 7000 forint.

(4) Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 36. § (8) bekezdése szerinti kirendelt ügyvédi óradíj a 2024. évben 7000 forint.

67. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 23. § (7) bekezdése szerinti deviza-illetményalap összege 2024. évben 460 000 forint, a 25. § (4) bekezdése szerinti lakhatási és vegyes költségtérítés-alap 350 000 forint, a gyermeknevelési költségtérítés-alap 250 000 forint.

68. § (1) A Gyvt.

a) 20/A. § (1) bekezdése szerinti alapösszegű támogatás esetenkénti összege a 2024. évben gyermekenként 6000 forint,

b) 20/A. § (2) bekezdése szerinti emelt összegű támogatás esetenkénti összege a 2024. évben gyermekenként 6500 forint,

c) 20/B. § (5) bekezdése szerinti pótlék esetenkénti összege a 2024. évben gyermekenként 8400 forint,

d) 66/L. §-a szerinti helyettes szülői díj legalacsonyabb összege – gyermekenként, fiatal felnőttenként – a 2024. évben 15 000 forint/hó.

(2) A Gyvt. 56. § (1) és (2) bekezdése szerinti nevelési ellátmány legalacsonyabb összege 2024. évben havi

a) 53 437 forint átlagos szükségletű gyermek,

b) 62 344 forint különleges szükségletű gyermek,

c) 66 798 forint speciális vagy kettős szükségletű gyermek, és

d) 53 437 forint utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt

esetén.

(3) A Szoctv.

a) 38. §-a szerinti gyermekek otthongondozási díjának a Szoctv. 39/A. §-a szerinti havi összege a 2024. évben a 2024. évre megállapított kötelező legkisebb munkabér összege,

b) 39/C. § (2) bekezdésében, 41. § (5) bekezdésében és 43/A. § (4) bekezdésében meghatározott szakértői díj összege a 2024. évben esetenként 23 000 forint,

c) 44. § (1) bekezdése szerinti ápolási díj havi alapösszege a 2024. évben 48 405 forint.

(4) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 4. § (2) bekezdés a) pontja szerinti első utalási összeg 42 500 forint, a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti második és harmadik utalási összeg 44 600–44 600 forint, ha a gyermek a 2024. évben született.

(5) A 2024. évben a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 17/A. § (3) bekezdése szerinti

a) önköltség összege 1 200 000 forint/fő/év,

b) alapnormatíva összege 650 000 forint/fő/év.

69. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 7. § (1) bekezdése és a termőföld állam által életjáradék fizetése ellenében történő megszerzésének ötödik üteméről szóló 259/2009. (XI. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TéR.) alapján az életjáradék összege 2024. március 1-jétől az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

(2) Az Éltv. és a TéR. alapján a 2024. március 1-je után az életjáradék összegét az Éltv. és a TéR. mellékletében meghatározott összeg (1) bekezdés szerinti növekménye figyelembevételével kell megállapítani.

(3) A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. § (4) bekezdése alapján az életjáradék összege 2024. március 1-jétől – 2024. január 1-jei visszamenőleges hatállyal – az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

70. § A Szoctv.

a) 50/A. § (8) bekezdése szerinti egyéni gyógyszerkeret havi összege a 2024. évben 12 000 forint,

b) 50/A. § (9) bekezdése szerinti eseti keret éves összege a 2024. évben 6000 forint.

71. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 25. § (4) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatási járulék összeg 11 100 forint/fő/hó.

19. A kis összegű követelés értékhatára, a filmalkotásokhoz kapcsolódó gyártási értékhatár és a közbeszerzési értékhatárok

72. § Az Áht. 97. § (3) bekezdésének alkalmazása során a kis összegű követelés értékhatára 100 000 forint.

73. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 13. § (5) bekezdésében meghatározott gyártási költségvetési értékhatár a 2024. évben magyar filmalkotás esetén 459,2 millió forint, magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetén 735,4 millió forint.

74. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár – kivéve a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt – 2024. január 1-jétől 2024. december 31-éig

a) árubeszerzés esetében 15,0 millió forint,

b) építési beruházás esetében 50,0 millió forint,

c) építési koncesszió esetében 100,0 millió forint,

d) szolgáltatás megrendelése esetében 15,0 millió forint,

e) szolgáltatási koncesszió esetében 30,0 millió forint.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó nemzeti közbeszerzési értékhatár 2024. január 1-jétől 2024. december 31-éig

a) árubeszerzés esetében 50,0 millió forint,

b) építési beruházás esetében 100,0 millió forint,

c) szolgáltatás megrendelése esetében 50,0 millió forint,

d) építési koncesszió esetében 200,0 millió forint,

e) szolgáltatási koncesszió esetében 100,0 millió forint.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. Felhatalmazó rendelkezések

75. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott többlettámogatás igénylési feltételeit, az igény bejelentésének, megállapításának, a többlettámogatás folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének, valamint a 4. § (2) bekezdés szerinti nyilatkozat szabályait, * 

b) a 43. § (5) bekezdésben meghatározott támogatás igénylési feltételeit, az igény bejelentésének, megállapításának a többlettámogatás folyósításának, lemondásának, pótigénylésének, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait, * 

c) a 44. § (7) bekezdésében meghatározott támogatás igénylési feltételeit, az igény bejelentésének, megállapításának, a többlettámogatás folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének részletes szabályait,

d) a 46. §-ban és a 10. mellékletben meghatározott támogatások igénylésének, felhasználásának és elszámolásának részletes szabályait,

e) a 2024/2025. tanévre leadott iskolai tankönyvrendeléseknél a 64. §-ban rögzített támogatási összegeknél magasabb támogatási összegeket.

(2) Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 21. cím, 7. Gyógyszertári tulajdoni hányad állami elővásárlása és értékesítése alcím kiadásának felhasználásával kapcsolatos szabályokat.

(3) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletében

a) az 5. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott forgalmi értéktől kisebb értékhatárt,

b) a 62. § (6) bekezdésben foglaltak szerint a 62. § (1) bekezdéstől eltérően magasabb összegű illetményalapot

határozzon meg.

(4) Felhatalmazást kapnak a nemzetiségpolitikáért megosztott hatáskörben felelős miniszterek, hogy az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével rendeletben állapítsák meg a 9. melléklet szerint nyújtott nemzetiségi célú támogatások e törvényben és más jogszabályban nem szabályozott igénybevételének, felhasználásának és elszámolásának részletszabályait.

21. Hatályba léptető rendelkezések

76. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2023. október 1-jén lép hatályba, és 2027. december 31-én hatályát veszti.

(2) Az 1–19. §, 20. § (1), (3) és (4) bekezdés, 21–37. §, 39–75. §, az 1. melléklet és a 4–10. melléklet 2024. január 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 2023. évi LV. törvényhez

I. ORSZÁGGYŰLÉS

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

I. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 Országgyűlés Hivatala
1 Országgyűlés hivatali szervei 1 200,0 2 338,3
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 35 163,6
9 Egyéb működési kiadások 14 774,9
2 Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 5,0 230,3
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 085,6
9 Egyéb működési kiadások 550,2
3 Országgyűlési Őrség
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 5 268,2
9 Egyéb működési kiadások 688,3
4 Fejezeti kezelésű előirányzatok
3 Az Országgyűlés elnökének közcélú felajánlásai, adományai 73,0
4 A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma
2 Magyar Nemzeti Közösségek Európai Érdekképviseletéért Alapítvány támogatása 80,0
8 Volt köztársasági elnökök közcélú felajánlásai, adományai
1 Schmitt Pál közcélú felajánlásai, adományai 73,0
2 Sólyom László közcélú felajánlásai, adományai 73,0
3 Áder János közcélú felajánlásai, adományai 73,0
14 Steindl Imre program támogatása 9 531,3 34 572,5
1 – 4. cím összesen: 67 434,1 1 205,0 37 141,1
5 Közbeszerzési Hatóság
1 Közbeszerzési Hatóság 2 492,1 92,9
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 810,6
9 Egyéb működési kiadások 1 040,6
5. cím összesen: 2 851,2 2 492,1 92,9
8 Pártok támogatása
1 Országos listán mandátumot szerzett pártok támogatása
1 FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség 1 014,0
2 Demokratikus Koalíció 268,6
3 Jobbik Magyarországért Mozgalom 236,4
4 Momentum Mozgalom 185,1
5 Magyar Szocialista Párt 183,3
6 Mi Hazánk Mozgalom 183,1
7 Kereszténydemokrata Néppárt 160,5
8 Párbeszéd Magyarországért Párt 135,9
9 LMP – Magyarország Zöld Pártja 105,6
2 Országos listán mandátumot nem szerzett pártok támogatása
1 Magyar Kétfarkú Kutya Párt 54,7
2 Megoldás Mozgalom 21,6
9 Pártalapítványok támogatása
1 Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány 1 593,9
2 Új Köztársaságért Alapítvány 334,3
3 Jobbik Magyarországért Alapítvány 279,8
4 Indítsuk Be Magyarországot Alapítvány 193,1
5 Táncsics Mihály Alapítvány 190,1
6 Mi Hazánk Alapítvány 189,7
7 Barankovics István Alapítvány 151,6
8 Megújuló Magyarországért Alapítvány 110,1
9 Ökopolisz Alapítvány 58,7
10 Savköpő Menyét Alapítvány 92,5
11 MEMO Alapítvány 36,6
11 Közszolgálati médiaszolgáltatás támogatása
1 Közszolgálati hozzájárulás 126 210,8
21 Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
1 Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 165,4
9 Egyéb működési kiadások 460,9
21. cím összesen: 1 626,3
23 Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
1 Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 17 569,0 1 424,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 7 269,0
9 Egyéb működési kiadások 8 876,0
23. cím összesen: 16 145,0 17 569,0 1 424,0
24 Nemzeti Választási Iroda
1 Nemzeti Választási Iroda 50,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 878,8
9 Egyéb működési kiadások 557,5
2 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Időközi és nemzetiségi választások lebonyolítása 707,6
2 A választási rendszerek működtetése 5 624,6 300,0
3 2024. évi Európai Parlamenti választás és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint nemzetiségi önkormányzati képviselők választása 18 402,4
24. cím összesen: 26 170,9 350,0
25 Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala
1 Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala 41,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 828,4
9 Egyéb működési kiadások 476,0
25. cím összesen: 1 304,4 41,0
26 Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága
1 Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága 6 254,0 27,6
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 7 553,0
9 Egyéb működési kiadások 5 293,4
26. cím összesen: 12 846,4 6 254,0 27,6
27 Országos Atomenergia Hivatal
1 Országos Atomenergia Hivatal 3 180,3 122,2
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 3 531,2
9 Egyéb működési kiadások 2 940,3
27. cím összesen: 6 471,5 3 180,3 122,2
I. ORSZÁGGYŰLÉS Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 266 839,8 30 700,4 –236 139,4
Hazai felhalmozási költségvetés 39 198,8 0,0 –39 198,8
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
I. Fejezet összesen 306 038,6 30 700,4 –275 338,2

II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

II. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 Sándor-palota 11,1
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 2 599,3
9 Egyéb működési kiadások 1 121,7
2 Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 Célelőirányzatok
1 Állami kitüntetések 643,1
2 Köztársasági elnök közcélú felajánlásai, adományai 73,0
3 Államfői Protokoll kiadásai
1 Államfői Protokoll kiadásai 396,8
4 Magyar Corvin-lánc Testület és Iroda működésének támogatása 540,0
4 Fejezeti tartalék 26,3
II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 5 400,2 0,0 –5 400,2
Hazai felhalmozási költségvetés 11,1 0,0 –11,1
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
II. Fejezet összesen 5 411,3 0,0 –5 411,3

III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

III. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 Alkotmánybíróság 88,7
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 2 076,6
9 Egyéb működési kiadások 961,1
III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 3 037,7 0,0 –3 037,7
Hazai felhalmozási költségvetés 88,7 0,0 –88,7
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
III. Fejezet összesen 3 126,4 0,0 –3 126,4

IV. ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

IV. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 Alapvető Jogok Biztosának Hivatala 48,9
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 990,6
9 Egyéb működési kiadások 927,8
IV. ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 2 918,4 0,0 –2 918,4
Hazai felhalmozási költségvetés 48,9 0,0 –48,9
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
IV. Fejezet összesen 2 967,3 0,0 –2 967,3

V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

V. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 Állami Számvevőszék 17,0 574,0 3,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 11 871,3
9 Egyéb működési kiadások 2 867,1
V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 14 738,4 17,0 –14 721,4
Hazai felhalmozási költségvetés 574,0 3,0 –571,0
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
V. Fejezet összesen 15 312,4 20,0 –15 2 92,4

VI. BÍRÓSÁGOK

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

VI. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 Bíróságok 3 066,1 4 881,4
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 97 681,2
9 Egyéb működési kiadások 39 630,9
2 Kúria 150,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 5 562,1
9 Egyéb működési kiadások 811,9
3 Országos Bírói Tanács
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 354,0
9 Egyéb működési kiadások 246,0
4 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Beruházás
2 Igazságszolgáltatás beruházásai 4 833,0
3 Igazságszolgáltatás működtetése 1 561,9
4 A polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel célelőirányzata 100,0
VI. BÍRÓSÁGOK Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 145 948,0 3 216,1 –142 731,9
Hazai felhalmozási költségvetés 9 714,4 0,0 –9 714,4
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
VI. Fejezet összesen 155 662,4 3 216,1 –152 446,3

VII. INTEGRITÁS HATÓSÁG

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

VII. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 Integritás Hatóság 13 154,1
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 3 372,1
9 Egyéb működési kiadások 2 792,0
VII. INTEGRITÁS HATÓSÁG Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 6 164,1 0,0 –6 164,1
Hazai felhalmozási költségvetés 13 154,1 0,0 –13 154,1
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
VII. Fejezet összesen 19 318,2 0,0 –19 318,2

VIII. ÜGYÉSZSÉG

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

VIII. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 Ügyészségek 37,0 1 399,6 65,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 46 577,0
9 Egyéb működési kiadások 10 192,9
3 Fejezeti kezelésű előirányzatok
4 Jogerősen megállapított kártérítések célelőirányzata 30,0
VIII. ÜGYÉSZSÉG Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 56 799,9 37,0 –56 762,9
Hazai felhalmozási költségvetés 1 399,6 65,0 –1 334,6
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
VIII. Fejezet összesen 58 199,5 102,0 –58 097,5

IX. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSAI

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

IX. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 A települési önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása
1 A települési önkormányzatok működésének általános támogatása 289 508,1
2 A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása 268 858,6
3 A települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása 251 675,6
4 A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatása 105 823,4
5 A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása 22 680,8
2 A helyi önkormányzatok működési célú kiegészítő támogatásai
1 A helyi önkormányzatok általános feladatainak működési célú támogatása 39 692,1
2 A települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak működési célú támogatása 34 431,1
3 A települési önkormányzatok kulturális feladatainak működési célú támogatása 29 620,4
3 A helyi önkormányzatok felhalmozási célú kiegészítő támogatásai 7 412,8
4 Önkormányzati szolidaritási hozzájárulás 307 640,6
IX. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSAI Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 1 042 290,1 307 640,6 –734 649,5
Hazai felhalmozási költségvetés 7 412,8 0,0 –7 412,8
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
IX. Fejezet összesen 1 049 702,9 307 640,6 –742 062,3

X. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

X. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 Igazságügyi Minisztérium igazgatása 128,9 37,3
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 6 767,3
9 Egyéb működési kiadások 5 779,0
2 Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet 5,4
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 507,2
9 Egyéb működési kiadások 161,7
3 Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletének igazgatása 70,7
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 5 021,1
9 Egyéb működési kiadások 2 070,5
20 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 IM szakmai programok és egyéb kötelezettségek támogatása 1 161,8
2 Igazságügyi miniszter feladatkörébe tartozó jogszabályok alapján teljesítendő fizetési kötelezettségek 3 469,0
3 Az állatvédelemmel kapcsolatos feladatok támogatása 1 250,0
X. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 26 187,6 128,9 –26 058,7
Hazai felhalmozási költségvetés 113,4 0,0 –113,4
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
X. Fejezet összesen 26 301,0 128,9 –26 172,1

XI. MINISZTERELNÖKSÉG

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

XI. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 Miniszterelnökség igazgatása 912,4 1 296,1
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 32 324,6
9 Egyéb működési kiadások 10 686,0
3 Nemzetstratégiai Kutatóintézet 31,7
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 914,7
9 Egyéb működési kiadások 441,5
7 Nemzeti Örökség Intézete 200,0 229,5
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 938,2
9 Egyéb működési kiadások 1 075,3
12 Kormányhivatalok 42 039,0 4 989,5 1,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 233 019,6
9 Egyéb működési kiadások 69 591,0
14 Nemzeti Közszolgálati Egyetem 1 466,0 6 517,7
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 11 439,0
9 Egyéb működési kiadások 12 199,1
18 Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete 19,2
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 402,2
9 Egyéb működési kiadások 192,5
30 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Célelőirányzatok
15 Nemzeti és történelmi emlékhelyekkel kapcsolatos feladatok támogatása 40,0
16 Nonprofit, társadalmi, civil szervezetek és köztestületek támogatása 10 354,4
21 Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 982,1 65,0
22 Aktív kikapcsolódást szolgáló feladatok, programok, beruházások 1 818,9 2 242,4
26 Kerékpárutak fenntartása, üzemeltetése 1 005,5 300,0
29 Nemzeti Együttműködési Alap 13 899,4
30 Egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások
1 Egyházi közfeladatellátáshoz kapcsolódó céltámogatások és karitatív feladatok támogatása 28 136,4
2 Egyházi alapintézmény-működés, SZJA rendelkezés és kiegészítése 26 050,0
3 Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék 28 770,0
4 Egyházi működési, program és fejlesztési támogatások 2 127,6 19 916,9
5 Vallásturisztikai támogatások 300,0
31 Nemzetiségi célú költségvetési támogatások
1 Nemzetiségi szakmai támogatások 3 742,6 1 724,0
2 Országos nemzetiségi önkormányzatok támogatása 3 771,9
4 Nemzetiségi intézmények támogatása beruházásra, felújításra, pályázati önrészre 45,4 215,7
41 Magyar Falu Program megvalósításához kapcsolódó támogatások
2 Magyar Falu Program 34 813,9
44 Területfejlesztési feladatok 855,0 1 194,7
45 Gazdaság- és területfejlesztési feladatok 58,2 132,6
47 A közösségi bormarketing és a magyar bor egységes kommunikációjának támogatása 2 700,0
57 Kulturális fejlesztési, örökségvédelmi és egyéb feladatok ellátásának támogatása gazdasági társaságok részére 7 005,8 224,7
60 Kormányhivatalok működésével kapcsolatos egyéb feladatok 4 111,3
61 Az államhatárral és az alapponthálózati pontokkal összefüggő geodéziai feladatok 164,9
69 Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létesítéséhez, valamint részére pénzbeli vagyoni juttatás nyújtásához szükséges forrás biztosítása 5 000,0
75 Kulturális értékmegőrző beruházások 15,6 52 221,4
78 Modern Városok Program 3,5 5 029,3
2 Fejezeti általános tartalék 240,0
3 Nemzetpolitikai tevékenységek és határon túli magyarok támogatása 4 133,3 200,0
5 Kormányhivatalok peres ügyei 10,0
32 Központi kezelésű előirányzatok
4 Települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása 2 169,4
7 A Miniszterelnökség tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek és kiadások
1 A Miniszterelnökség tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások
1 Miniszterelnökség tulajdonosi joggyakorlásába tartozó gazdasági társaságok forrásjuttatásai 261,1
XI. MINISZTERELNÖKSÉG Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 520 656,0 44 636,6 –476 019,4
Hazai felhalmozási költségvetés 131 685,1 1,0 –131 684,1
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
XI. Fejezet összesen 652 341,1 44 637,6 –607 703,5

XII. AGRÁRMINISZTÉRIUM

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

XII. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 Agrárminisztérium igazgatása 124,0 5,2 6,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 6 641,6
9 Egyéb működési kiadások 2 895,3
2 Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 10 437,6 1 082,3
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 6 200,7
9 Egyéb működési kiadások 8 213,1
4 Ménesgazdaságok 3 616,9 241,2 33,3
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 963,5
9 Egyéb működési kiadások 3 401,8
6 Mezőgazdasági középfokú szakoktatás intézményei 4 904,5 111,8 5,5
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 22 824,8
9 Egyéb működési kiadások 6 898,7
7 Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár 155,0 0,5
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 595,0
9 Egyéb működési kiadások 236,8
10 Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ 185,3 708,4
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 821,6
9 Egyéb működési kiadások 651,5
14 Nemzeti park igazgatóságok 6 335,0 782,0 17,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 8 313,2
9 Egyéb működési kiadások 5 142,4
17 Nemzeti Földügyi Központ 36,0 145,1
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 2 747,8
9 Egyéb működési kiadások 1 491,5
20 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Természetvédelmi feladatok 1 548,4 163,9
2 Földügyi, öntözési és erdészeti feladatok
1 Földügyi feladatok 904,4
2 Öntözés-igénybevétel fejlesztése 425,9
3 Erdő-, vad- és halgazdálkodási feladatok 1 355,3 96,5
3 Mezőgazdasági feladatok
1 Nemzeti agrártámogatások 68 917,5
2 Mezőgazdasági szakmai feladatok 3 923,6 340,7
4 Élelmiszergazdasági és élelmiszerlánc-felügyeleti feladatok 116,6
5 Ágazati szakmai és társadalmi szervezetek támogatása 8 583,8
6 Állat-, növény- és GMO-kártalanítás 9 800,0
7 Nemzeti agrárkár-enyhítés 14 800,0 6 400,0
8 Peres ügyek 49,0
9 Fejezeti általános tartalék 130,4
21 Központi kezelésű előirányzatok
1 Az AM tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek és kiadások
1 Az AM tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek
1 Osztalékbevételek 5 000,0
2 Uniós programok kiegészítő támogatása 13 000,0
8 Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek és kiadások
2 Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások
1 Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó társaságok forrásjuttatásai 2 651,1
9 Földügyi kompenzációs feladatok 870,3
XII. AGRÁRMINISZTÉRIUM Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 189 464,5 37 194,3 –152 270,2
Hazai felhalmozási költségvetés 6 328,7 61,8 –6 266,9
Európai uniós fejlesztési költségvetés 13 000,0 0,0 –13 000,0
XII. Fejezet összesen 208 793,2 37 256,1 –171 537,1

XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

XIII. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 Honvédelmi Minisztérium
1 Honvédelmi Minisztérium igazgatása 169,5
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 8 800,4
9 Egyéb működési kiadások 1 151,4
2 Egyéb HM szervezetek 1 541,5 579,2 581,8
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 13 142,0
9 Egyéb működési kiadások 3 198,6
2 Magyar Honvédség 12 780,8 250,0 1 250,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 299 828,6
9 Egyéb működési kiadások 10 698,3
3 Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat 200,0 70,0 70,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 27 351,2
9 Egyéb működési kiadások 3 769,0
7 Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 247,9
9 Egyéb működési kiadások 165,0
8 Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 Ágazati célelőirányzatok
1 NATO és EU felajánlás alapján kialakításra kerülő készenléti alegységek alkalmazásának kiadásai 100,0
3 Civil, érdekképviseleti szervek és alapítványok támogatása 1 079,1
5 Nonprofit korlátolt felelősségű társaságok támogatása 5 133,1 7,0
6 Honvédelmi Sportszövetség támogatása
1 Honvédelmi Sportszövetség működésének támogatása 3 032,0
25 Hozzájárulás a NATO Biztonsági Beruházási Programjához 100,0
39 Hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz 17 000,0
40 Nemzetközi tagdíjak, tagdíj jellegű befizetések 3 403,5
41 Védelmi Beszerzési Ügynökség Zrt. (VBÜ) támogatása 2 692,9 742,4
42 Magyar Védelmi Exportügynökség Zrt. (VEX) támogatása 583,0
48 Védelmi felkészítés előirányzatai
1 Honvédelmi felkészülés központi kiadásai 20,0
2 A Kormány speciális működési feltételeinek biztosítása kiadásai 3 077,0
49 Védelmi ipari feladatok
1 Védelmi ipari kapacitások támogatása 9 573,8
51 Védelmi Innovációs Kutatóintézet Nonprofit Zrt. működésének támogatása 1 000,0
1 – 8. cím összesen: 416 146,8 14 691,8 1 648,6 1 901,8
9 Központi kezelésű előirányzatok
1 A HM tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek és kiadások
1 A HM tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások
1 Védelmi ipari társaságok forrásjuttatásai 95 738,2
9. cím összesen: 95 738,2
20 Sport intézmények
2 Országos Sportegészségügyi Intézet 2 649,2 58,6
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 2 236,0
9 Egyéb működési kiadások 640,2
21 Sport feladatokhoz kapcsolódó fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Versenysport és szakmai feladatok támogatása 45 613,7
2 A Magyar Labdarúgó Szövetség feladatainak támogatása 11 406,1
3 Sporteredmények, sportszakmai tevékenységek, sportteljesítmények elismerése 15 904,3
4 Sportegészségügy, sporttudomány támogatása 990,3 25,5
5 Sport népszerűsítésével, diák- és szabadidősporttal kapcsolatos támogatások 983,7
6 Sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatása 23 677,3 641,5
7 Kiemelt sportegyesületek támogatása 14 120,9 513,9
8 Kiemelt Nemzetközi Sportesemény Stratégia és sportesemény pályázatok, valamint kiemelt hazai rendezésű sportesemények támogatása 637,5
9 Fogyatékosok sportjának támogatása 552,0
10 Kincstárt megillető díjak, befizetések és jutalékok elszámolása 69,5
20 – 21. cím összesen: 116 831,5 2 649,2 1 239,5
22 Sport feladatokhoz kapcsolódó központi kezelésű előirányzatok
1 A Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökség tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek és kiadások
1 A Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökség tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek
2 Bérleti és egyéb hasznosítási díj 7 550,0
3 Egyéb vagyongazdálkodási bevételek 3,0
2 A Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökség tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások
1 Ingatlan beruházások, ingatlan és egyéb eszközök vásárlása 1 529,5
2 Ingatlanok fenntartása és üzemeltetése 13 349,2
3 Múzeumi tevékenység kiadásai 187,4
4 Egyéb vagyongazdálkodási kiadások 74,0
2 A Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökség működésének támogatása 8 248,7
3 A HM tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos sport célú bevételek és kiadások
1 A HM tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos sport célú kiadások
1 A HM tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó sport célú társaságok forrásjuttatásai 1 566,6
4 A Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek és kiadások
1 A Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások
1 A Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó társaságok forrásjuttatásai 19 224,8
22. cím összesen: 42 650,7 7 550,0 1 529,5 3,0
XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 575 629,0 24 891,0 –550 738,0
Hazai felhalmozási költségvetés 100 155,8 1 904,8 –98 251,0
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
XIII. Fejezet összesen 675 784,8 26 795,8 –648 989,0

XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

XIV. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 Belügyminisztérium igazgatása 12 954,8 28,4
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 14 702,2
9 Egyéb működési kiadások 19 823,5
2 Nemzeti Védelmi Szolgálat 96,4
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 8 406,6
9 Egyéb működési kiadások 2 049,5
3 Szociális és gyermekvédelmi intézményrendszer
1 Szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatellátás és irányítás intézményei 22 602,0 1 206,7
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 119 730,3
9 Egyéb működési kiadások 41 070,7
2 Nemzeti Szociálpolitikai Intézet 52,6 10,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 768,5
9 Egyéb működési kiadások 267,6
4 Terrorelhárítási Központ 150,0 2 602,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 21 464,7
9 Egyéb működési kiadások 5 389,5
5 Büntetés-végrehajtás 5 215,6 314,7
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 87 767,1
9 Egyéb működési kiadások 36 315,0
6 Oktatási Hivatal 800,0 215,7
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 7 383,5
9 Egyéb működési kiadások 3 963,6
7 Rendőrség 6 134,4 4 007,4
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 380 648,5
9 Egyéb működési kiadások 92 904,0
8 Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet 3 821,2 170,3
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 3 020,7
9 Egyéb működési kiadások 1 585,5
9 Gyógyító-megelőző ellátás szakintézetei
1 Országos Kórházi Főigazgatóság 2 139,1 2 723,3
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 26 369,7
9 Egyéb működési kiadások 10 978,8
2 Gyógyító-megelőző ellátás intézetei 1 164 859,8 7 442,6 14,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 782 111,4
9 Egyéb működési kiadások 392 391,5
10 Országos Mentőszolgálat 65 218,5 2 250,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 66 103,2
9 Egyéb működési kiadások 20 294,4
11 Nemzeti Népegészségügyi Központ 2 421,4 862,2
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 6 394,6
9 Egyéb működési kiadások 24 830,8
12 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 3 183,2 3 681,5
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 101 348,5
9 Egyéb működési kiadások 22 204,8
13 Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság 454,4 175,8
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 8 401,0
9 Egyéb működési kiadások 3 728,3
14 Országos Vérellátó Szolgálat 21 455,6 550,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 11 973,5
9 Egyéb működési kiadások 10 818,9
15 Klebelsberg Központ 8 046,6 9 008,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 603 718,9
9 Egyéb működési kiadások 150 470,6
16 Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság 80,0 80,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 514,3
9 Egyéb működési kiadások 1 393,7
17 Vízügyi Igazgatóságok 3 280,7 913,1
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 24 122,7
9 Egyéb működési kiadások 14 791,6
20 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Ágazati célfeladatok
50 Víz-, környezeti és természeti katasztrófa kárelhárítás 1 200,0
63 Központi közigazgatási irattárazással kapcsolatos szakmai feladatok ellátása 176,9
64 Ágazati informatikai feladatok finanszírozása 89,8
2 Alapítványok és társadalmi önszerveződések támogatása
2 Társadalmi önszerveződések támogatása
3 Országos Polgárőr Szövetség 1 350,0
11 Társadalmi szervezetek, alapítványok támogatása 997,0 225,0
5 Társadalmi felzárkózást segítő programok
1 Roma nemzetiségi szakmai és beruházási támogatások 1 648,2
2 Tanoda program 3 093,2
5 Útravaló és felzárkózást segítő ösztöndíj programok 2 555,8
8 Biztos Kezdet Gyerekházak 1 829,4
10 Országos Roma Önkormányzat támogatása 679,4
10 Önkormányzati tűzoltóságok normatív támogatása 3 493,3
11 A hivatásos életpályával, valamint a hivatásos állomány lakhatásával kapcsolatos kiadások 15 754,4
19 A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia feladatrendszerének támogatása 718,6
21 Tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadások 1 000,0
22 A terrorellenes intézkedések megvalósításához kapcsolódó kiadások 500,0
31 Köznevelési feladatok támogatása
1 Köznevelési célú humánszolgáltatás és működési támogatás 399 602,1
2 Hit- és erkölcstanoktatás, hittanoktatás és tankönyvtámogatás 21 995,2
3 Köznevelés speciális feladatainak támogatása 12 425,5 5,0
4 Kis létszámú hit- és erkölcstanoktatás kiegészítő támogatása 1 287,1
6 Ingyenes tankönyvellátás támogatása 15 694,8
7 Oktatási társadalmi szervezetek támogatása 63,3
8 Nemzetközi és Európai Uniós oktatási és egyéb programok 40,2
32 Szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti és fogyatékos személyek esélyegyenlőségét elősegítő célelőirányzatok
1 Szociális célú nem állami humánszolgáltatások támogatása 242 958,0
2 Egyéb szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások sajátos finanszírozása 4 653,0
3 Szociális humánszolgáltatók, köztestületi szociális intézmények részére biztosított szociális- és gyermekvédelmi ágazati pótlék, és egyéb ágazati bérrendezéssel összefüggő támogatások 24 497,7
4 Egyes szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti és fogyatékos személyek esélyegyenlőségét elősegítő ágazati szakmai programok támogatása 6 846,1 781,6
5 Gyermekvédelmi Lakás Alap 1 100,0
6 Fejlesztő foglalkoztatás támogatása 4 419,9
7 Egyes szociális és fogyatékossággal élők társadalmi szervezeteinek támogatása 2 377,9
33 Egészségügyi ágazati előirányzatok
1 Egészségügyi ellátási és fejlesztési feladatok 4 988,3 418,4
2 Egészségügyi intézmények fejlesztése és rendkívüli támogatása 5 510,2 5 510,2
3 Egészséges Budapest Program 8 703,5
4 Nemzeti Népegészségügyi Stratégiával összefüggő feladatok 844,2
5 Egészségügyi társadalmi, civil és non-profit szervezetek működési támogatása 284,1
34 Megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának támogatása 61 531,3
35 Peres ügyek 1 066,6
36 Gazdasági társaságok által ellátott feladatok támogatása 2 386,8
40 Belügyi beruházások
1 Új büntetés-végrehajtási intézet építése 87 555,7
21 Központi kezelésű előirányzatok
3 Roma települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása 1 733,6
4 Európai Uniós és nemzetközi projektek/programok megvalósításához kapcsolódó kiadások 523,0 200,0 677,0
5 Belügyi Alapok 2014–2020 3 150,0 9 050,0
6 Belügyi Alapok 2021–2027 4 527,2 12 702,8
7 Gyógyszertári tulajdoni hányad állami elővásárlása és értékesítése 250,0 1,0
XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 3 982 614,1 1 328 380,1 –2 654 234,0
Hazai felhalmozási költségvetés 134 277,3 15,0 –13 4 2 62,3
Európai uniós fejlesztési költségvetés 30 630,0 200,0 –30 430,0
XIV. Fejezet összesen 4 147 521,4 1 328 595,1 –2 818 926,3

XV. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

XV. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 Pénzügyminisztérium igazgatása 650,8 69,5 20,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 6 455,5
9 Egyéb működési kiadások 2 795,7
2 Nemzeti Adó- és Vámhivatal 8 442,1 19 209,4 200,1
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 141 739,4
9 Egyéb működési kiadások 61 701,0
5 Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság 10 500,0 4 111,7 200,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 13 014,3
9 Egyéb működési kiadások 148 469,1
8 Magyar Államkincstár 20 921,3 7 771,8 50,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 44 187,1
9 Egyéb működési kiadások 31 768,9
25 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Kárrendezési célelőirányzat és egyéb kártalanítási feladatok 3 600,1
2 Egészségügyi és egyéb kormányzati infrastruktúra fejlesztési program 830,7
3 Nagyvállalati beruházási támogatások 8 703,5
4 Egyes korábban kihelyezett támogatások elszámolása 1 589,0 1 589,0
6 Nemzetközi és egyéb kötelezettségek 1 056,4 1,0
7 Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány pénzbeli vagyoni juttatása 261,1
8 Szentháromság téri ingatlanberuházással összefüggő működési kiadások 261,1
10 Adó digitalizációs projektekhez kapcsolódó feladatok 3 362,0 3 257,9
26 Központi kezelésű előirányzatok
2 Központi tartalékok
3 Céltartalékok 743 109,5
4 Járványügyi kiadások 7 700,0
7 Rendkívüli kormányzati intézkedések 220 000,0
5 Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap
1 Családi támogatások
1 Családi pótlék 307 306,0
2 Anyasági támogatás 6 154,5
3 Gyermekgondozást segítő ellátás 55 657,3
4 Gyermeknevelési támogatás 10 235,2
5 Gyermekek születésével kapcsolatos szabadság megtérítése 4 856,2
6 Életkezdési támogatás 20 555,2
7 Pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi támogatások 2 885,9
8 Gyermektartásdíjak megelőlegezése 899,0
2 Korhatár alatti ellátások 131 262,8
3 Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások
1 Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő ellátások 77 904,6
2 Járási szociális feladatok ellátása 129 258,3
4 Különféle jogcímen adott térítések
1 Közgyógyellátás 16 938,3
2 Egyéb térítések 7 879,5
XV. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 2 202 104,7 40 514,2 –2 161 590,5
Hazai felhalmozási költségvetés 44 713,8 2 059,1 –42 654,7
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
XV. Fejezet összesen 2 246 818,5 42 573,3 –2 204 245,2

XVI. ÉPÍTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

XVI. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 Építési és Közlekedési Minisztérium igazgatása 29 632,6 152,5
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 17 501,8
9 Egyéb működési kiadások 29 418,3
2 Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum 45,0 913,7
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 085,5
9 Egyéb működési kiadások 906,9
10 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Közlekedési célú fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Közlekedési ágazati programok 109 034,0 3 760,0 258,5
2 Vasúti fejlesztések 258,8 102 834,0
3 Országos közúthálózat felújítása 10,4 19 989,6
4 Közúti fejlesztések 1,1 1 914,6
2 Települési és infrastrukturális fejlesztési feladatok
1 Fővárosi fejlesztések 1,4 2 266,8
2 Víziközmű-fejlesztések 33,5 55 760,4
3 Építésügyi ágazati feladatok 614,4 299,6
4 Kulturális örökségvédelmi és egyéb feladatok 4 570,1 2 097,5
11 Központi kezelésű előirányzatok
1 Az ÉKM tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek és kiadások
1 Az ÉKM tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások
1 Közlekedési társaságok forrásjuttatásai 6 211,6 1 633,4
2 Az ÉKM tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek
1 Koncessziós díjak 210,0
2 Nemzeti tervvagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások
1 Nemzeti tervvagyonhoz kapcsolódó kiadások 0,9
2 Nemzeti tervvagyonhoz kapcsolódó bevételek 150,0
3 Rendelkezésre állási díjak
1 Gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díj 200 000,0
2 M5, M6 autópálya rendelkezésre állási díjak 172 600,0
4 Közlekedési közszolgáltatások költségtérítése
1 A vasúti pályahálózat működtetésének költségtérítése 173 000,0
2 Vasúti személyszállítási közszolgáltatások költségtérítése 282 000,0
3 Autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatások költségtérítése 152 000,0
4 Elővárosi közösségi közlekedés költségtérítése 21 000,0
XVI. ÉPÍTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 1 170 248,7 33 797,6 –1 136 451,1
Hazai felhalmozási költségvetés 188 120,6 0,0 –188 120,6
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
XVI. Fejezet összesen 1 358 369,3 33 797,6 –1 324 571,7

XVII. ENERGIAÜGYI MINISZTÉRIUM

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

XVII. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 Energiaügyi Minisztérium igazgatása 698,8 51,2 41,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 7 630,2
9 Egyéb működési kiadások 3 380,7
15 Országos Meteorológiai Szolgálat 1 051,7 147,0 1,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 505,6
9 Egyéb működési kiadások 948,9
20 Fejezeti kezelésű előirányzatok
35 Energetikai és fenntarthatósági ágazati feladatok
1 Energia, bányászati és klímapolitikai feladatok 3 726,5
3 Fenntarthatósági feladatok és közmű-szolgáltatások 1 239,5
4 Energia- és klímapolitikai modernizációs rendszer 17 477,1 102 522,9
36 Ágazati szakmai és társadalmi szervezetek feladatai
1 Nemzetközi kötelezettségek és ágazati feladatok 1 566,3
38 Környezetvédelmi feladatok 981,4
39 Térségi fejlesztési feladatok 260,2 159 051,0
21 Központi kezelésű előirányzatok
3 Az EM tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek és kiadások
1 Az EM tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek
1 Koncessziós díjak 600,0
2 Ipari tevékenységekhez kapcsolódó kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételek 158 000,0
3 Légiközlekedési kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételek 2 000,0
4 Osztalékbevételek 15 000,0
4 A Nemzeti Vízművek Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek és kiadások
1 A Nemzeti Vízművek Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek
1 Vagyonkezelési és üzemeltetési díj 25,0
2 Egyéb bevételek 1,0
2 A Nemzeti Vízművek Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások
1 Az állami tulajdonú víziközmű-vagyonon végzett értéknövelő beruházások megtérítése 2 611,0
2 A regionális víziközmű társaságok forrásjuttatásai 50 000,0
5 Mecseki uránbányászok baleseti járadékainak és egyéb kártérítési kötelezettségeinek átvállalása 130,0
14 Villamosenergia-termelés mint rendszerbiztonsági szolgáltatás ellentételezése 35 000,0
XVII. ENERGIAÜGYI MINISZTÉRIUM Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 123 846,4 17 376,5 –106 469,9
Hazai felhalmozási költségvetés 264 383,1 160 042,0 –104 341,1
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
XVII. Fejezet összesen 388 229,5 177 418,5 –210 811,0

XVIII. KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

XVIII. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 Külgazdasági és Külügyminisztérium központi igazgatása 188,6 472,2 16,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 13 898,9
9 Egyéb működési kiadások 7 621,1
2 Külképviseletek igazgatása 9 737,6 16 644,4 110,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 66 742,6
9 Egyéb működési kiadások 33 461,2
7 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Célelőirányzatok
1 Beruházás ösztönzési célelőirányzat 5 172,2 127 120,5
2 Kötött segélyhitelezés 8 818,5
3 Külügyi fejlesztési és kutatási programok 18 502,4 4 467,4
6 Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alá tartozó szervezetek és szakmai programok támogatása 2 793,8 36,0
16 Protokoll kiadások
1 Kormányfői Protokoll kiadásai 351,8
2 Államfői Protokoll kiadásai 391,0
3 Egyéb kormányzati protokoll kiadások 208,9
25 Csángó-Magyar Együttműködési Program Támogatása 1 349,0
33 Külügyi ösztöndíjas és egyéb képzési programok 41 970,0
2 Külgazdasági fejlesztési célú szervezeti támogatások 7 731,6
3 Nemzetközi tagdíjak és európai uniós befizetések 18 826,7
5 Peres ügyek 5,0
9 Hungary Helps Programhoz kapcsolódó feladatok
1 Hungary Helps Programhoz kapcsolódó támogatások 2 506,6
2 Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zrt. szakmai feladatainak ellátása 512,0
3 Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés 100,0
10 Közép-Duna menti térségfejlesztési feladatok 870,3
8 Központi kezelésű előirányzatok
2 A KKM tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek és kiadások
1 Tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos kiadások
1 Paks II. Zrt. tőkeemelése 98 978,6
2 A KKM tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó egyéb gazdasági társaságok forrásjuttatásai 875,6
4 A HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség NZrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek és kiadások
1 A HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség NZrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek 7 000,0
2 A HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség NZrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások 6 000,0
5 A Paks II. Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek és kiadások
1 A Paks II. Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások
1 A Paks II. Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok forrásjuttatásai 1 996,5
XVIII. KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 236 963,3 16 926,2 –220 037,1
Hazai felhalmozási költségvetés 251 461,5 126,0 –251 335,5
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
XVIII. Fejezet összesen 488 424,8 17 052,2 –471 372,6

XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

XIX. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
2 Fejezeti kezelésű előirányzatok
7 Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok
1 EU támogatások felhasználásához szükséges technikai segítségnyújtás 3 852,4 2 222,2
2 Fejezeti általános tartalék 3 527,6
4 Közvetlen uniós programok támogatása 2 033,0 967,0
17 Alapok alapja pénzügyi eszközök
1 Alapok alapja GINOP pénzügyi eszközök 114 016,3 114 016,3
2 Alapok alapja VEKOP pénzügyi eszközök 1 242,9 1 242,9
3 Alapok alapja EFOP pénzügyi eszközök 211,0 211,0
4 Alapok alapja GINOP Plusz pénzügyi eszközök 105 600,0 105 600,0
5 Alapok alapja DIMOP Plusz pénzügyi eszközök 21 700,0 21 700,0
6 Alapok alapja KEHOP Plusz pénzügyi eszközök 62 985,0 62 985,0
3 Központi kezelésű előirányzatok
1 Kohéziós politikai operatív programok 2014–2020
1 Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) 19 406,3 2 000,0 41 336,3 23 000,0
2 Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP) 9 397,6 3 564,7
3 Terület- és Településfejlesztési OP (TOP) 3 952,0 2 000,0 32 913,9 23 000,0
4 Integrált Közlekedésfejlesztési OP (IKOP) 2 000,0 2 863,0 23 000,0
5 Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 808,2 2 000,0 10 262,7 3 000,0
6 Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP) 46 747,5 33 706,7
2 Európai Területi Együttműködés (2014–2020) 10,7 600,0 89,3 5 330,3
3 Európai Területi Együttműködés (2021–2027) 3 236,9 9,0 26 843,0 81,0
4 EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2014–2021 1 000,0
5 Svájci-Magyar Együttműködési Program II. 8 153,8 1 176,2
6 Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) projektek 2014–2020 184,4 19 377,0
7 Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) projektek 2021–2027 429,7 45 151,3
8 Vidékfejlesztési és halászati programok
1 Vidékfejlesztési Program 75 186,3 384 813,7
2 Magyar Halgazdálkodási Operatív Program 2 340,1 1 159,9
3 Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz 2 005,8 994,2
4 KAP Stratégiai Terv Vidékfejlesztési Intézkedései 31 055,2 158 944,8
9 Kohéziós politikai operatív programok 2021–2027
1 Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP Plusz (GINOP Plusz) 41 756,5 367 495,8
2 Integrált Közlekedésfejlesztés OP Plusz (IKOP Plusz) 189 984,1
3 Emberi Erőforrás Fejlesztési OP Plusz (EFOP Plusz) 211 523,2 152 516,0
4 Terület- és Településfejlesztési OP Plusz (TOP Plusz) 20 813,8 275 848,4
6 Környezeti és Energiahatékonysági OP Plusz (KEHOP Plusz) 22 542,9 286 254,8
7 Digitális Megújulás OP Plusz (DIMOP Plusz) 20 609,2 204 093,3
8 Végrehajtás OP Plusz (VOP Plusz) 25 938,8 4 984,7
10 Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) 84 868,1 681 898,9
11 Transznacionális és Interregionális Együttműködés (2014–2020) 64,0 388,8 1,9 11,2
12 Transznacionális és Interregionális Együttműködés (2021–2027) 3 886,0 25,0 5,0
XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 9 413,0 0,0 –9 413,0
Hazai felhalmozási költségvetés 308 944,4 305 755,2 –3 189,2
Európai uniós fejlesztési költségvetés 3 562 191,6 86 450,3 –3 475 741,3
XIX. Fejezet összesen 3 880 549,0 392 205,5 –3 488 3 43,5

XX. KULTURÁLIS ÉS INNOVÁCIÓS MINISZTÉRIUM

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

XX. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 Kulturális és Innovációs Minisztérium Igazgatása 45,5 87,8
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 7 021,6
9 Egyéb működési kiadások 5 312,7
2 Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért 57,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 510,0
9 Egyéb működési kiadások 418,4
3 Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 4 265,2 90,6 1,6
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 2 068,3
9 Egyéb működési kiadások 2 107,9
4 Egyéb kulturális intézmények 378,8 120,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 2 081,9
9 Egyéb működési kiadások 1 431,2
5 Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal 71,7 76,9
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 587,4
9 Egyéb működési kiadások 883,9
6 Szakképzési Centrumok 3 063,2 220,4
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 149 843,9
9 Egyéb működési kiadások 44 015,5
7 Egyetemek, főiskolák 26 095,1 3 117,1 1 560,8
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 50 347,3
9 Egyéb működési kiadások 38 143,4
8 Egyéb történetkutató intézetek
2 VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár 15,4
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 390,5
9 Egyéb működési kiadások 365,0
9 Petőfi Irodalmi Múzeum 377,0 126,1
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 2 207,0
9 Egyéb működési kiadások 1 376,9
11 Közgyűjtemények 8 188,1 623,1 5,5
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 19 053,1
9 Egyéb működési kiadások 20 705,6
12 Művészeti intézmények 6 182,0 746,6
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 16 913,9
9 Egyéb működési kiadások 9 298,3
15 Magyarságkutató Intézet 25,6
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 696,7
9 Egyéb működési kiadások 290,7
19 Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő 1 319,6
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 341,4
9 Egyéb működési kiadások 900,1
20 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Kulturális intézetek szakmai kerete 1 299,0
8 Nemzetközi kapcsolatok programjai
2 Határon túli és nemzetközi kulturális feladatok támogatása 84,1
9 Család- és ifjúságügyi célú központi költségvetési hozzájárulások
1 Nemzeti Tehetség Program 3 552,5 190,0
2 Erzsébet gyermek- és ifjúsági táborok támogatása 9 057,7
3 Waclaw Felczak Alap 385,5
4 Gyermek, ifjúsági és családpolitikai programok 1 930,7 78,1
5 Gyermek és Ifjúsági Alapprogram támogatása 69,6
6 Fiatalok első sikeres nyelvvizsgájának támogatása 1 100,0
7 Fiatalok vezetői engedélyének megszerzésével összefüggő hozzájárulás 1 135,0
9 Hazai bölcsőde-, családi bölcsődefejlesztési program nem állami fenntartók részére 22,7 782,2
10 GYES-en és GYED-en lévők hallgatói hitelének célzott támogatása 240,0
11 Esélyteremtő, önkéntes és kríziskezelő programok, valamint feladatok támogatása 500,7 4,0
12 Család- és ifjúságügyi társadalmi, civil és egyéb szervezetek továbbá közösségi és tehetségsegítő programok, feladatok támogatása 328,1 20,0
10 Kilátó Piarista Pályaorientációs és Munkaerőpiaci Fejlesztő, Módszertani Központ működtetése 317,3 10,0
11 Kulturális feladatok és szervezetek támogatása
3 Emlékparkok, emlékpontok támogatása 309,0
5 Közgyűjteményi, közművelődési szakmai feladatok 3 422,6 146,0
6 Csoóri Sándor Alap 2 500,0
7 Kulturális társadalmi, civil és nonprofit szervezetek támogatása 12 954,2 4 804,2
8 Makovecz Imre Alap 1 000,0
12 Felsőoktatási feladatok
1 Nem állami felsőoktatási intézmények támogatása 451 001,5
2 Felsőoktatás speciális feladatai 8 357,2
3 Nemzetközi, európai uniós és határon túli felsőoktatási feladatok, programok támogatása 11 701,7
5 Nemzeti Oltóanyaggyár és Nemzeti Koronavírus-Oltóanyaggyár megvalósítása 16 162,1
13 Művészeti tevékenységek
1 Művészeti tevékenységek és egyéb feladatok támogatása 44 785,6 590,1
9 Közkönyvtári jogdíjak és művészeti nyugdíjsegélyek támogatása 1 673,6
11 Fesztiválok megrendezésének támogatása 1 950,0
15 Lázár Ervin Program 3 350,0 150,0
14 Állami szakképző intézmények szakképzésről szóló törvény szerinti ingyenes képzéseinek kiegészítő finanszírozása 20 298,9
15 Liget Budapest projekt működtetését szolgáló kiadások 10 444,2
16 Szakképzési feladatellátás támogatása 1 577,1
28 Gazdasági társaságok által ellátott feladatok támogatása 16 507,4
51 Fejezeti általános tartalék 435,2
XX. KULTURÁLIS ÉS INNOVÁCIÓS MINISZTÉRIUM Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 990 603,7 50 001,6 –940 602,1
Hazai felhalmozási költségvetés 29 227,9 1 567,9 –27 660,0
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
XX. Fejezet összesen 1 019 831,6 51 569,5 –968 2 62,1

XXI. MINISZTERELNÖKI KABINETIRODA

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

XXI. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 Miniszterelnöki Kabinetiroda 684,7 209,5
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 12 281,5
9 Egyéb működési kiadások 2 163,0
2 Nemzeti Kommunikációs Hivatal 600,0 23,6
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 888,5
9 Egyéb működési kiadások 715,2
3 Nemzeti Koncessziós Iroda 4,9
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 139,9
9 Egyéb működési kiadások 809,5
4 Alkotmányvédelmi Hivatal 27,4 1 951,6 20,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 20 084,9
9 Egyéb működési kiadások 6 732,3
5 Nemzetbiztonsági Szakszolgálat 280,0 20 801,2 23,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 33 998,7
9 Egyéb működési kiadások 16 080,9
6 Nemzeti Információs Központ 253,3
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 4 534,0
9 Egyéb működési kiadások 3 141,3
7 Információs Hivatal 180,0 4 380,3 46,2
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 13 848,7
9 Egyéb működési kiadások 10 664,9
8 Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség 870,6 8,2
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 731,8
9 Egyéb működési kiadások 12 375,1
9 Védelmi Igazgatási Hivatal 6,2
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 320,7
9 Egyéb működési kiadások 207,0
20 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Célelőirányzatok
1 Kormányfői protokoll 304,6
2 Kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatok 39 470,0
11 Turisztikai fejlesztési célelőirányzat 39 216,3 47 009,0
12 Közösségépítő kezdeményezések támogatása 800,0
21 Nemzetközi tagdíjak 127,2
24 Kiemelt társadalmi kapcsolatok 11 000,0
27 Nonprofit, társadalmi, civil szervezetek és köztestületek támogatása 18 611,9 4 914,7
28 Kormányzati infokommunikációs szolgáltatások 148 591,2
33 A kiemelt nemzetközi sportesemények és egyéb kiemelt állami rendezvények lebonyolítása 46 617,7
34 Kormányzati szakpolitikák 15 426,1
36 A Magyar Külügyi Intézet Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság szakmai feladatainak ellátása 1 305,5
21 Központi kezelésű előirányzatok
1 A Miniszterelnöki Kabinetiroda tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek és kiadások
1 A Miniszterelnöki Kabinetiroda tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek
1 Osztalékbevétel 22 000,0
2 Koncessziós díjak 2 200,0
2 A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások 4 351,7
3 Útdíj rendszerek működtetésével összefüggő átfolyó költségek és adók 30 000,0
4 Útdíj rendszerek működtetésével összefüggő működési költségek 24 543,8
5 Útdíj rendszerek működési bevételei 54 543,8
1 – 21. cím összesen: 521 083,9 81 386,5 79 562,5 89,2
23 Kormányzati Ellenőrzési Hivatal
1 Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 0,8 2,0 2,4
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 971,1
9 Egyéb működési kiadások 222,8
23. cím összesen: 1 193,9 0,8 2,0 2,4
XXI. MINISZTERELNÖKI KABINETIRODA Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 522 277,8 81 387,3 –440 890,5
Hazai felhalmozási költségvetés 79 564,5 91,6 –79 472,9
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
XXI. Fejezet összesen 601 842,3 81 478,9 –520 363,4

XXIII. GAZDASÁGFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

XXIII. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 Gazdaságfejlesztési Minisztérium igazgatása 121,1 1,2
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 5 585,4
9 Egyéb működési kiadások 1 122,1
2 Nemzeti Akkreditáló Hatóság 396,1 4,9
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 334,2
9 Egyéb működési kiadások 258,0
10 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Gazdaságfejlesztési feladatok
1 Gazdaságfejlesztési programok 200 374,6
3 Járműipari innovációs és fejlesztési feladatok 7 550,0
4 Ipar- és vállalkozásfejlesztési programok 5 114,9
2 Hozzájárulás a Művészetek Palotájának működtetéséhez 12 653,6
3 Hozzájárulás a sportlétesítmények PPP bérleti díjához 54,1
4 Egyéb ágazati feladatok 7 781,3
5 Nemzetközi tagdíjak 73,6
6 Budai Egészségközpont Zrt. beruházása 13 879,6
11 Központi kezelésű előirányzatok
1 Egyetemes postai szolgáltató méltánytalan többletterhének megtérítése 5 032,8
2 Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítése 110 000,0
3 Peres ügyek 2 000,0
4 Gazdaságfejlesztési célú nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő kiadások 1 316,0
XXIII. GAZDASÁGFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 351 700,6 517,2 –351 183,4
Hazai felhalmozási költségvetés 21 435,7 0,0 –21 435,7
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
XXIII. Fejezet összesen 373 136,3 517,2 –372 619,1

XXX. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

XXX. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 Gazdasági Versenyhivatal igazgatása 60,0 75,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 2 114,1
9 Egyéb működési kiadások 1 165,2
2 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 OECD ROK 188,7 11,2
2 Fejezeti tartalék 45,8
XXX. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 3 513,8 71,2 –3 442,6
Hazai felhalmozási költségvetés 75,0 0,0 –75,0
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
XXX. Fejezet összesen 3 588,8 71,2 –3 517,6

XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

XXXI. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 Központi Statisztikai Hivatal 787,8 544,0 27,9
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 8 924,5
9 Egyéb működési kiadások 3 357,0
4 KSH Könyvtár 5,0 2,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 217,2
9 Egyéb működési kiadások 82,7
5 KSH Népességtudományi Kutató Intézet 8,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 109,5
9 Egyéb működési kiadások 44,7
6 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Statisztikai Elemző Központ Korlátolt Felelősségű Társaság támogatása 1 233,8
XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 13 969,4 800,8 –13 168,6
Hazai felhalmozási költségvetés 546,0 27,9 –518,1
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
XXXI. Fejezet összesen 14 515,4 828,7 –13 686,7

XXXII. EURÓPAI TÁMOGATÁSOKAT AUDITÁLÓ FŐIGAZGATÓSÁG

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

XXXII. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság 853,1
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 2 625,0
9 Egyéb működési kiadások 1 294,8
XXXII. EURÓPAI TÁMOGATÁSOKAT AUDITÁLÓ FŐIGAZGATÓSÁG Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 3 919,8 853,1 –3 066,7
Hazai felhalmozási költségvetés 0,0 0,0 0,0
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
XXXII. Fejezet összesen 3 919,8 853,1 –3 066,7

XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

XXXIII. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 MTA Titkárság Igazgatása, tiszteletdíjak 137,6 79,9 4,6
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 8 064,4
9 Egyéb működési kiadások 1 365,8
2 MTA Könyvtár és Információs Központ 8 015,5 18,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 873,7
9 Egyéb működési kiadások 9 025,8
5 MTA egyéb intézmények
1 MTA Létesítménygazdálkodási Központ 1 803,3 26,0 1,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 734,8
9 Egyéb működési kiadások 1 804,3
2 MTA Jóléti intézmények 393,1 2,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 593,7
9 Egyéb működési kiadások 393,5
3 MTA Területi Akadémiai Bizottságok Titkársága 64,1
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 225,7
9 Egyéb működési kiadások 113,7
4 Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Titkársága 2,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 21,3
9 Egyéb működési kiadások 11,2
6 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Társadalmi szervezetek és alapítványok támogatása (tudományos társaságok, Nagy Imre Alapítvány, Bolyai Műhely Alapítvány) 70,4
2 Nemzetközi, európai uniós és határon túli feladatok, programok támogatása 365,8
3 Szakmai feladatok támogatása 1 005,9
4 Nemzeti Programok 2 480,6
6 Lendület Program 3 430,3
XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 30 580,9 10 415,6 –20 165,3
Hazai felhalmozási költségvetés 125,9 5,6 –120,3
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
XXXIII. Fejezet összesen 30 706,8 10 421,2 –20 285,6

XXXIV. MAGYAR MŰVÉSZETI AKADÉMIA

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

XXXIV. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 MMA Titkársága
1 MMA Titkárság Igazgatása, köztestületi feladatok 174,7
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 5 130,2
9 Egyéb működési kiadások 4 792,9
2 Magyar Építészeti Múzeum 20,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 491,6
9 Egyéb működési kiadások 203,9
3 MMA Kutatóintézet 15,7
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 198,0
9 Egyéb működési kiadások 69,2
4 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Országos művészeti társaságok, szövetségek támogatása 91,4
2 Művészeti programok és gazdasági társaságok kulturális feladatainak támogatása 1 595,4 16,0
3 Nemzetközi programok, konferenciák, nemzetközi tagdíjak 80,0
7 Pályázati alapok 180,0
14 MMA műemlékvédelmi beruházásai 26,1
20 Makovecz Emlékközpont 92,0
XXXIV. MAGYAR MŰVÉSZETI AKADÉMIA Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 12 924,6 0,0 –12 924,6
Hazai felhalmozási költségvetés 252,5 0,0 –252,5
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
XXXIV. Fejezet összesen 13 177,1 0,0 –13 177,1

XXXV. NEMZETI KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS HIVATAL

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

XXXV. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 NKFI Hivatal 4 503,1 127,8 50,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 2 337,8
9 Egyéb működési kiadások 3 447,2
2 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Nemzetközi tagdíjak 13 796,3
XXXV. NEMZETI KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS HIVATAL Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 19 581,3 4 503,1 –15 078,2
Hazai felhalmozási költségvetés 127,8 50,0 –77,8
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
XXXV. Fejezet összesen 19 709,1 4 553,1 –15 156,0

XXXVI. MAGYAR KUTATÁSI HÁLÓZAT

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

XXXVI. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 MKH Titkársága 30,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 200,0
9 Egyéb működési kiadások 657,4
2 MKH Kutatóközpontok, kutatóintézetek 17 566,9 3 811,1 325,4
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 33 437,3
9 Egyéb működési kiadások 18 320,2
3 MKH Támogatott kutatóhelyek 76,7 48,2
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 3 613,6
9 Egyéb működési kiadások 622,1
4 Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 Kiválósági és szakmai feladatok támogatása 4 351,7
XXXVI. MAGYAR KUTATÁSI HÁLÓZAT Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 62 202,3 17 643,6 –44 558,7
Hazai felhalmozási költségvetés 3 889,3 325,4 –3 563,9
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
XXXVI. Fejezet összesen 66 091,6 17 969,0 –48 122,6

XLI. ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

XLI. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 Devizában fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai
1 Devizahitelek kamatelszámolásai
1 Nemzetközi pénzügyi szervezetektől felvett devizahitelek kamata 58 027,0
2 Egyéb devizahitelek kamata 8 740,9
2 Devizakötvények kamatelszámolásai
1 Nemzetközi devizakötvények 320 932,3 8 435,4
2 Belföldi devizakötvények 30 689,0 98,5
3 Egyéb devizaműveletek kamatelszámolásai 2 647,3 6 834,2
2 A forintban fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai
1 Forinthitelek kamatelszámolásai
1 Nemzetközi pénzügyi szervezetektől felvett forinthitelek kamata 50 837,7
2 Államkötvények kamatelszámolása
1 Piaci értékesítésű államkötvények kamatelszámolásai
1 Hiányt finanszírozó és adósságmegújító államkötvények kamatelszámolásai 1 198 097,6 210 272,6
2 Lakossági kötvények 1 228 553,6 63 696,4
3 Kincstárjegyek kamatelszámolásai
1 Diszkont kincstárjegyek kamatelszámolása 119 401,2
2 Lakossági kincstárjegyek kamatelszámolása 80 026,8
4 Repóügyletek kamatelszámolásai 5 441,5 4 647,4
5 Kincstári egységes számla forintbetét kamatelszámolásai 104 073,9
3 Adósság és követeléskezelés egyéb kiadásai
1 Jutalékok és egyéb költségek 36 171,1
2 Állampapírok értékesítését támogató kommunikációs kiadások 2 800,0
3 Adósságkezelés költségei 2 387,0
XLI. ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 3 144 753,0 398 058,4 –2 746 694,6
Hazai felhalmozási költségvetés 0,0 0,0 0,0
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
XLI. Fejezet összesen 3 144 753,0 398 058,4 –2 746 694,6

XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

XLII. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 Vállalkozások költségvetési befizetései
1 Társasági adó 1 153 266,0
5 Cégautóadó 80 800,0
8 Játékadó 52 700,0
9 Ökoadó
2 Környezetterhelési díj 5 300,0
10 Egyéb befizetések 25 000,0
12 Rehabilitációs hozzájárulás 173 800,0
14 Kisadózók tételes adója 77 800,0
15 Kisvállalati adó 227 600,0
16 Közműadó 41 400,0
19 Kiskereskedelmi adó 249 700,0
2 Fogyasztáshoz kapcsolt adók
1 Általános forgalmi adó 7 581 422,4 992 577,6
2 Jövedéki adó 1 677 700,0
3 Regisztrációs adó 17 700,0
5 Pénzügyi tranzakciós illeték 348 300,0
7 Turizmusfejlesztési hozzájárulás 54 500,0
3 Lakosság költségvetési befizetései
1 Személyi jövedelemadó 4 475 800,0
4 Lakossági illetékek 280 084,7
7 Háztartási alkalmazott utáni regisztrációs díj 20,0
8 Gépjárműadó 101 300,0
4 Egyéb költségvetési bevételek
1 Vegyes bevételek 324 650,9
2 Központosított bevételek
1 Bírságbevételek 80 600,0
2 Környezetvédelmi termékdíjak 25 000,0
3 Egyéb központosított bevételek 24 900,0
4 Megtett úttal arányos útdíj 447 000,0
5 Hulladéklerakási járulékból származó bevétel 15 000,0
6 Időalapú útdíj 102 000,0
5 Költségvetési befizetések
1 Központi költségvetési szervek 32 312,9
4 Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap befizetése 27 000,0
6 Uniós programok bevételei
1 Kohéziós Operatív Programok 53 602,6 125 072,8
10 Vidékfejlesztési Program (VP) 165 300,0 24 700,0
11 Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) 1 087,5 3 262,5
12 Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) projektek 392,1 19 214,8
13 Egyéb programok 8 329,1 5 788,1
15 KAP Stratégiai Terv Vidékfejlesztési Intézkedései 78 300,0 11 700,0
16 Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) Plusz 675,0 2 025,0
17 Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) projektek 2021-től 468,0 22 933,9
18 Egyéb programok 2021–2027 2 304,8 9 219,2
19 Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) 214 782,4 552 297,6
20 Kohéziós Operatív Programok 2021–2027 327 519,9 764 213,1
7 Egyéb uniós bevételek
2 Vámbeszedési költség megtérítése 38 600,0
24 Babaváró támogatások 226 981,9
25 Diákhitel konstrukciók támogatása 27 883,0
29 Lakástámogatások 34 543,0 147 170,0
31 Szociálpolitikai menetdíj támogatás 106 000,0
32 Egyéb költségvetési kiadások
1 Vegyes kiadások
4 Felszámolásokkal és szanálással kapcsolatos kiadások 2 000,0
6 Magán- és egyéb jogi személyek kártérítése 200,0
11 Egyéb vegyes kiadások 13 200,0
12 1% SZJA közcélú felhasználása 15 200,0
19 Mehib és Eximbank behajtási jutaléka 35,0
22 Gazdálkodó szervezetek által befizetett termékdíj-visszaigénylés 2 200,0
33 Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése
3 Eximbank Zrt. által vállalt garanciaügyletekből eredő fizetési kötelezettség 2 600,7
4 MEHIB Zrt. általi biztosítási tevékenységből eredő fizetési kötelezettség 5 500,0
5 Garantiqa Hitelgarancia Zrt. garanciaügyleteiből eredő fizetési kötelezettség 49 000,0
7 Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány garanciaügyleteiből eredő fizetési kötelezettség 8 500,0
9 Lakáshitelekhez vállalt kezességből eredő fizetési kötelezettség 10,0
10 Babaváró kölcsönökhöz vállalt kezességből eredő fizetési kötelezettség 190,0
15 MFB Zrt. által nyújtott hitelekből és vállalt garanciaügyletekből eredő fizetési kötelezettség 2 565,0
34 Pénzbeli kárpótlás 1 331,9
35 Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási ellátásokhoz
1 Nyugdíjbiztosítási Alap támogatása
5 Kiadások támogatására pénzeszköz-átadás 61 870,0
6 Tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítésének támogatása 449 000,0
7 Nyugdíjprémium céltartalék támogatása 20 500,0
2 Egészségbiztosítási Alap támogatása
4 Járulék címen átadott pénzeszköz 652 908,5
9 Kiadások támogatására pénzeszköz-átadás 1 232 699,8
36 Nemzetközi pénzügyi intézmények felé vállalt kötelezettségek kiadásai
1 IBRD alaptőkeemelés 2 656,5
2 IFC tőkeemelés 2 050,9
4 Bruegel tagdíj 39,3
7 IDA alaptőke-hozzájárulás 2 634,6
9 A nemzetközi pénzügyi intézményekkel kapcsolatos egyéb kiadások 45,0
37 Hozzájárulás az EU költségvetéséhez 692 415,9
38 Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások 690,0
40 Filmszakmai közvetett támogatások mozgókép törvény szerinti kiegészítő finanszírozása 63 000,0
41 Követeléskezelés költségei 1,5
42 Alapok támogatása
2 Bethlen Gábor Alap támogatása 61 286,4 5 628,0
3 Központi Nukleáris Pénzügyi Alap támogatása 94 613,7
43 Rezsivédelmi Alap központi támogatása 483 016,9
44 Honvédelmi Alap központi támogatása 822 009,6
XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 5 132 037,1 17 741 256,9 12 609 219,8
Hazai felhalmozási költségvetés 160 140,0 992 577,6 832 437,6
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 2 393 188,4 2 393 188,4
XLII. Fejezet összesen 5 292 177,1 21 127 022,9 15 834 845,8

XLIII. AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

XLIII. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 Az MNV Zrt. rábízott vagyonával kapcsolatos bevételek és kiadások
1 Az MNV Zrt. rábízott vagyonával kapcsolatos bevételek
1 Ingatlanokkal és ingóságokkal kapcsolatos bevételek
1 Ingatlan értékesítésből származó bevételek 32 700,0
3 Egyéb eszközök értékesítésből származó bevételek 1 300,0
4 Bérleti díjak 1 939,0
6 Vagyonkezelői díj 2 000,0
2 Társaságokkal kapcsolatos bevételek
2 Osztalékbevételek 10,0
3 Egyéb bevételek
2 Vegyes bevételek 1 000,0
4 Állami örökléssel kapcsolatos értékesítési bevételek elszámolása 300,0
2 Az MNV Zrt. rábízott vagyonával kapcsolatos kiadások
1 Ingatlanokkal és ingóságokkal kapcsolatos kiadások
1 Ingatlan beruházások, ingatlan és egyéb eszközök vásárlása 112 300,0
7 Ingó- és ingatlan vagyonelemek fenntartása és őrzése 12 184,9
8 Központi költségvetési szervek elhelyezésével kapcsolatos bérleti díjak 27 500,0
2 Társaságokkal kapcsolatos kiadások
1 Az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlásába tartozó társaságok forrásjuttatásai 691,1 80,6
2 A Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt. támogatása 16 884,7
3 Az MNV Zrt. működésének támogatása 6 875,7
3 A vagyongazdálkodás egyéb kiadásai
1 Az állam tulajdonosi felelősségével kapcsolatos környezetvédelmi feladatok finanszírozása 6 962,8
3 Az államot korábbi tulajdonosi döntéseihez kapcsolódóan terhelő egyéb kiadások 1 280,0
7 ÁFA elszámolás 1 000,0
9 Egyéb vagyonkezelési kiadások 7 271,1
10 Állami örökléssel kapcsolatos kiadások elszámolása 300,0
2 A GFM tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek és kiadások
1 A GFM tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek
1 Koncessziós díjak 12 446,0
2 A GFM tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások
5 Egyéb kiadások 2 262,9
3 Az MVH Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek és kiadások
1 Az MVH Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek
1 Ingatlanokkal és ingóságokkal kapcsolatos bevételek 1 570,0
2 Társasági részesedésekkel kapcsolatos bevételek 3,0
3 Állami örökléssel kapcsolatos bevételek 2 600,0
4 Egyéb vagyongazdálkodási bevételek 300,0
2 Az MVH Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások
1 Ingó- és ingatlanvagyonnal kapcsolatos kiadások 522,2
2 Társasági portfólióval kapcsolatos kiadások 0,9
3 Állami örökléssel kapcsolatos kiadások 2 600,0
4 Egyéb vagyongazdálkodási kiadások 348,1
5 MVH Zrt. működésének támogatása 1 914,8
7 Fejezeti tartalék 1 564,7
XLIII. AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 90 163,9 22 165,0 –67 998,9
Hazai felhalmozási költségvetés 112 380,6 34 003,0 –78 377,6
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
XLIII. Fejezet összesen 202 544,5 56 168,0 –146 376,5

XLIV. A NEMZETI FÖLDALAPPAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

XLIV. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek
1 Ingatlan értékesítéséből származó bevételek 104 000,0
2 Haszonbérleti díj 3 490,0
3 Vagyonkezelői díj 10,0
4 Egyéb bevételek 100,0
2 A Nemzeti Földalappal kapcsolatos kiadások
1 Termőföld vásárlás 4 351,7
2 Életjáradék termőföldért 7 890,0
3 Ingatlanok fenntartásával járó kiadások 609,2
4 A vagyongazdálkodás egyéb kiadásai
4 Állami tulajdonú ingatlanvagyon felmérése és jogi rendezése 157,4
5 Bírósági döntésből eredő kiadások 30,0
6 Egyéb vagyonkezelési kiadások 2 192,6
7 Értéknövelő beruházások megtérítése 435,2
5 Fejezeti tartalék 435,2
XLIV. A NEMZETI FÖLDALAPPAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 11 314,4 3 600,0 –7 714,4
Hazai felhalmozási költségvetés 4 786,9 104 000,0 99 213,1
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
XLIV. Fejezet összesen 16 101,3 107 600,0 91 498,7

XLV. ÁLLAMI BERUHÁZÁSOK

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

XLV. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 Magasépítési beruházások
1 Egyedi magasépítési beruházások 111 099,8
4 A magasépítési beruházásokhoz kapcsolódó egyéb kiadások 3 916,6
2 Közlekedési beruházások
1 Közlekedési célú központi kezelésű előirányzatok
1 Állami vasútfejlesztési beruházások 20 885,9
2 Állami közútfejlesztési beruházások 109 645,3
4 Beruházások előkészítése 17 406,9
20 Beruházási Alap 245 000,0
XLV. ÁLLAMI BERUHÁZÁSOK Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 3 916,6 0,0 –3 916,6
Hazai felhalmozási költségvetés 504 037,9 0,0 –504 037,9
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
XLV. Fejezet összesen 507 954,5 0,0 –507 954,5

L. REZSIVÉDELMI ALAP

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

L. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 Lakossági rezsivédelem 917 000,0
2 Központi költségvetési szervek kompenzációja 187 333,0
3 Önkormányzatok kompenzációja 83 000,0
4 Egyházi és civil intézményfenntartók támogatása 65 896,9
5 Állami tulajdonú társaságok támogatása 50 000,0
6 Versenyszektor támogatása 37 500,0
7 Energia ágazat befizetései 513 600,0
8 Bányajáradék 192 000,0
9 Légitársaságok hozzájárulása 39 300,0
10 Távközlési adó 95 600,0
11 Gyógyszergyártói adó 17 000,0
13 Rezsivédelmi Alap központi támogatása 483 016,9
15 Egyéb bevétel 213,0
L. REZSIVÉDELMI ALAP Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 1 340 729,9 1 340 729,9 0,0
Hazai felhalmozási költségvetés 0,0 0,0 0,0
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
L. Fejezet összesen 1 340 729,9 1 340 729,9 0,0

LI. HONVÉDELMI ALAP

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

LI. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 Légierő képességek fejlesztése 178 790,2 101 169,6
2 Szárazföldi képességek fejlesztése 201 346,9 227 480,5
3 Katonai infrastruktúra fejlesztése és működése 113 298,3 92 062,2
4 Egyéb fejlesztési és működési kiadások 279 343,7 116 118,2
10 Központi kezelésű előirányzatok
1 Pénzügyi szervezetek befizetései 253 400,0
2 Biztosítási adó 234 200,0
6 Honvédelmi Alap központi támogatása 822 009,6
LI. HONVÉDELMI ALAP Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 772 779,1 1 309 609,6 536 830,5
Hazai felhalmozási költségvetés 536 830,5 0,0 –536 830,5
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
LI. Fejezet összesen 1 309 609,6 1 309 609,6 0,0

LXII. NEMZETI KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS ALAP

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop.

LXII. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 Kutatási Alaprész 37 966,0 8 334,0
2 Innovációs Alaprész 58 441,5 4 386,2
3 Befizetés a központi költségvetésbe 27 000,0
4 Alapkezelőnek átadott pénzeszköz 4 493,1 50,0
9 Nemzeti Laboratóriumok Alaprész 10 624,0 2 824,0
19 Innovációs járulék 169 800,0
20 Egyéb bevételek 135,0 865,0
LXII. NEMZETI KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS ALAP Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 138 524,6 169 935,0 31 410,4
Hazai felhalmozási költségvetés 15 594,2 865,0 –14 729,2
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
LXII. Fejezet összesen 154 118,8 170 800,0 16 681,2

LXIII. NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALAP

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

LXIII. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 Foglalkoztatási támogatások 10 475,0 3 525,0
2 Szakképzési támogatások 48 000,0 2 000,0
3 Passzív kiadások, álláskeresési támogatások 130 000,0
4 Bérgarancia kifizetések 3 000,0
5 Működtetési célú kifizetések 1 200,0
6 Start-munkaprogram 121 200,0 3 800,0
7 EU-s elő- és társfinanszírozás 84 980,0 20,0
8 Előfinanszírozott uniós programok kiadásainak visszatérülése 69 400,0 600,0
9 Egyéb bevétel 3 113,0 487,0
11 Bérgarancia támogatás törlesztése 400,0
12 Társadalombiztosítási járulék Nemzeti Foglalkoztatási Alapot megillető része 392 100,0
16 Válsághelyzeti támogatás 200,0
LXIII. NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALAP Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 399 055,0 465 013,0 65 958,0
Hazai felhalmozási költségvetés 9 345,0 1 087,0 –8 258,0
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
LXIII. Fejezet összesen 408 400,0 466 100,0 57 700,0

LXV. BETHLEN GÁBOR ALAP

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

LXV. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
2 Költségvetési támogatás
3 Eseti támogatás 61 286,4 5 628,0
4 Nemzetpolitikai célú támogatások 51 476,9 5 497,4
5 Működtetési célú kifizetések 2 545,2
6 Rákóczi Szövetség támogatása 1 850,0 150,0
7 Tematikus programok támogatása 870,3
8 Magyarság Háza program támogatása 214,6
9 Határtalanul! program támogatása 4 569,3
LXV. BETHLEN GÁBOR ALAP Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 61 526,3 61 286,4 –239,9
Hazai felhalmozási költségvetés 5 647,4 5 628,0 –19,4
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
LXV. Fejezet összesen 67 1 73,7 66 914,4 –259,3

LXVI. KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

LXVI. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 Kis- és közepes aktivitású radioaktívhulladék-tárolók beruházása, fejlesztése 3 171,4
2 Nagy aktivitású radioaktívhulladék-tároló telephely kiválasztása 1 191,2
3 Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának bővítése, felújítása 8 430,4
4 Nukleáris létesítmények leszerelésének előkészítése 252,7
5 RHK Kft. működése, radioaktívhulladék-tárolók és a KKÁT üzemeltetési kiadásai 8 508,4
6 Ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulások támogatása 1 231,6
7 Alapkezelőnek működési célra 83,5
9 Nukleáris üzemanyag-ciklus lezárása 23,5
15 Nukleáris létesítmények befizetései 32 934,2
16 Radioaktív hulladékok végleges, eseti elhelyezése 7,1
18 Költségvetési támogatás 94 613,7
LXVI. KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 9 847,0 127 555,0 117 708,0
Hazai felhalmozási költségvetés 13 045,7 0,0 –13 045,7
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
LXVI. Fejezet összesen 22 892,7 127 555,0 104 662,3

LXVII. NEMZETI KULTURÁLIS ALAP

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

LXVII. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 Alapból nyújtott támogatások 8 000,0
2 Működési kiadások 1 145,2
4 Kulturális célú központi költségvetési szervek működési kiadásainak támogatása 245,0
6 Egyéb bevételek 300,0
7 Játékadó NKA-t megillető része 12 590,0
9 Szerzői jogi törvény alapján a közös jogkezelőktől származó befizetések 2 600,0
LXVII. NEMZETI KULTURÁLIS ALAP Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 9 390,2 15 490,0 6 099,8
Hazai felhalmozási költségvetés 0,0 0,0 0,0
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
LXVII. Fejezet összesen 9 390,2 15 490,0 6 099,8

LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

LXXI. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 Nyugdíjbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek
1 Szociális hozzájárulási adó Ny. Alapot megillető része 2 750 000,0
2 Társadalombiztosítási járulék Ny. Alapot megillető része és nyugdíjjárulék 2 674 300,0
3 Egyéb járulékok és hozzájárulások
2 Megállapodás alapján fizetők járulékai 900,0
5 Egyszerűsített foglalkoztatás utáni közteher 46 000,0
5 Késedelmi pótlék, bírság 8 100,0
6 Költségvetési hozzájárulások
7 Kiadások támogatására tervezett pénzeszköz-átvétel 61 870,0
8 Tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítésének támogatása 449 000,0
9 Nyugdíjprémium céltartalék támogatása 20 500,0
7 Nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek
3 Kifizetések visszatérülése és egyéb bevételek 9 200,0
2 Nyugdíjbiztosítási ellátásokhoz kapcsolódó kiadások
1 Nyugellátások
1 Öregségi nyugdíj
1 Korhatár felettiek öregségi nyugdíja 4 521 920,0
2 Nők korhatár alatti nyugellátása 467 370,0
3 Hozzátartozói nyugellátás
1 Árvaellátás 48 510,0
2 Özvegyi nyugellátás 502 610,0
4 Egyösszegű méltányossági kifizetések
2 Egyszeri segély 600,0
5 Nyugdíjprémium céltartalék 20 500,0
6 Tizenharmadik havi nyugdíj 449 000,0
4 Nyugdíjbiztosítás egyéb kiadásai
4 Egyéb, ellátáshoz kapcsolódó kiadások
2 Postaköltség 7 107,0
3 Egyéb kiadások 2 280,0
3 Vagyongazdálkodás 3,0 30,0
LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 6 019 900,0 6 019 900,0 0,0
Hazai felhalmozási költségvetés 0,0 0,0 0,0
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
LXXI. Fejezet összesen 6 019 900,0 6 019 900,0 0,0

LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP

millió forintban

Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop. név

LXXII. FEJEZET

2024. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Működési
kiadás
Működési
bevétel
Felhalmozási
kiadás
Felhalmozási bevétel
1 Egészségbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek
1 Szociális hozzájárulási adó E. Alapot megillető része 335 000,0
2 Társadalombiztosítási járulék E. Alapot megillető része és egészségbiztosítási járulék 1 825 000,0
3 Egyéb járulékok és hozzájárulások 102 000,0
5 Késedelmi pótlék, bírság 4 900,0
6 Költségvetési hozzájárulások
6 Járulék címen átvett pénzeszköz 652 908,5
10 Kiadások támogatására tervezett pénzeszköz-átvétel, egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos költségvetési hozzájárulás 1 238 099,8
7 Baleseti és egyéb kártérítési megtérítések, kifizetések visszatérítése és egyéb térítési díj bevétel 13 478,8
8 Gyógyszergyártók és forgalmazók befizetései
1 Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések 41 446,3
2 Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek 116 454,4
3 Nagyértékű gyógyszerfinanszírozást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések 1,0
4 Szerződések szerinti és egyéb gyógyászati segédeszköz forgalmazással kapcsolatos bevételek 1,0
9 Nemzetközi egyezményből eredő ellátások megtérítése 8 912,1
10 Egészségügyi szolgáltatók visszafizetése 230,0
12 Népegészségügyi termékadó 85 100,0
2 Egészségbiztosítási ellátások kiadásai
1 Csecsemőgondozási díj 172 427,6
2 Táppénz 247 789,8
3 Egyszeri segély 450,0
4 Kártérítési és baleseti járadék 11 854,9
5 Gyermekgondozási díj és örökbefogadói díj 392 436,1
6 Rokkantsági, rehabilitációs ellátások 390 909,2
7 Gyógyító-megelőző ellátás
1 Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás 258 801,1
2 Védőnői szolgáltatás, anya-, gyermek- és ifjúságvédelem 27 283,3
3 Fogászati ellátás 87 963,2
4 Otthoni szakápolás 8 980,8
5 Betegszállítás és orvosi rendelvényű halottszállítás 12 796,9
6 Művesekezelés 38 771,1
7 Célelőirányzatok 976 937,6
8 Mentés 45 560,5
9 Laboratóriumi ellátás 24 266,1
10 Összevont szakellátás 903 608,3
12 Gyógyító-megelőző ellátás céltartalék 7 281,1
13 Finanszírozási rendszer támogatása 31 000,0
14 Nagyértékű gyógyszerfinanszírozás 129 659,8
8 Gyógyfürdő és egyéb gyógyászati ellátás támogatása 4 237,4
9 Anyatej-ellátás 200,0
10 Gyógyszertámogatás
1 Gyógyszertámogatás kiadásai 342 428,6
2 Gyógyszertámogatási céltartalék 157 900,7
11 Gyógyászati segédeszköz támogatás
2 Egyéb gyógyászati segédeszköz támogatás és kölcsönzés támogatása 65 068,9
3 Egyedi készítésű gyógyászati segédeszköz támogatás 24 477,5
12 Utazási költségtérítés 5 531,3
13 Nemzetközi egyezményből eredő és külföldön történő, tervezett ellátások kiadásai
1 Sürgősségi ellátás 21 376,8
2 Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése 106,0
3 Külföldön történt speciális egészségügyi ellátások, igénybevett egészségügyi szolgáltatások 3 200,4
14 Természetbeni ellátások céltartaléka 4 000,0
15 Egyéb, ellátásokhoz kapcsolódó kiadások
1 Kifizetőhelyeket megillető költségtérítés 5 091,0
2 Postaköltség 4 084,8
3 Egyéb kiadások 669,1
5 Gyógyszertárak juttatása és szolgáltatási díja 8 800,0
3 Vagyongazdálkodás 12,8 13,7
5 Egészségbiztosítási költségvetési szervek
1 Központi hivatali szerv 419,8 226,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 5 181,3
9 Egyéb működési kiadások 2 595,4
LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 4 423 739,4 4 423 965,4 226,0
Hazai felhalmozási költségvetés 226,0 0,0 –226,0
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
LXXII. Fejezet összesen 4 423 965,4 4 423 965,4 0,0
Központi alrendszer Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 34 150 214,6 34 150 214,6 0,0
Hazai felhalmozási költségvetés 2 999 064,9 1 610 261,9 –1 388 803,0
Európai uniós fejlesztési költségvetés 3 605 821,6 2 479 838,7 –1 125 982,9
Központi alrendszer összesen: 40 755 101,1 38 240 315,2 –2 514 785,9

2. melléklet a 2023. évi LV. törvényhez

A települési önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása

I. Előirányzatok és támogatások

Jogcím-
szám
Támogatási jogcím Előirányzat
(millió forintban)
Fajlagos összeg
1 1. A települési önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása
2 1.1. A települési önkormányzatok működésének általános támogatása 289 508,1
3 1.1.1. A települési önkormányzatok működésének támogatása
4 1.1.1.1. Önkormányzati hivatal működésének támogatása 6 000 000 forint/fő
5 1.1.1.2. Településüzemeltetés – zöldterület-
gazdálkodás támogatása
26 000 forint/hektár
6 1.1.1.3. Településüzemeltetés – közvilágítás támogatása
7 1.1.1.3.1. Településüzemeltetés – közvilágítás alaptámogatása 5.1.1. pontban meghatározott összeg
8 1.1.1.3.2. Településüzemeltetés – közvilágítás üzemeltetési támogatása
9 1.1.1.4. Településüzemeltetés – köztemető támogatása 6.2. és 6.4–6.5. pontban meghatározott összeg
10 1.1.1.5. Településüzemeltetés – közutak támogatása 7.2. pontban meghatározott összeg
11 1.1.1.6. Egyéb önkormányzati feladatok támogatása 2 800 forint/fő, de legalább a 8.2. pontban meghatározott összeg
12 1.1.1.7. Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok támogatása 2 550 forint/külterületi lakos
13 1.1.2. Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalmatlanítása 100 forint/m3
14 1.1.3. Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása 2 forint/ki- és belépési adatok
15 1.1.4. Polgármesteri illetményhez és költségtérítéshez nyújtott támogatás 12.2. pontban meghatározott összeg
16 1.2. A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása 268 858,6
17 1.2.1. Óvodaműködtetési támogatás
18 1.2.1.1. Óvodaműködtetési támogatás – óvoda napi nyitvatartási ideje eléri a nyolc órát 137 000 forint/fő/év
19 1.2.1.2. Óvodaműködtetési támogatás – óvoda napi nyitvatartási ideje nem éri el a nyolc órát, de eléri a hat órát 68 500 forint/fő/év
20 1.2.1.3. Óvodaműködtetési támogatás – üzemeltetési támogatás
21 1.2.2. Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása
22 1.2.2.1. Napi nyolc órát elérő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása 5 980 790 forint/számított létszám/év
23 1.2.2.2. Napi hat órát elérő, nyolc órát el nem érő nyitvatartással rendelkező óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása 2 990 395 forint/számított létszám/év
24 1.2.3. Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásokhoz
25 1.2.3.1. Napi nyolc órát elérő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott
26 1.2.3.1.1. Alapfokozatú végzettségű
27 1.2.3.1.1.1. Pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása 514 000 forint/fő/év
28 1.2.3.1.1.2. Mesterpedagógus, kutatótanár kategóriába sorolt pedagógusok kiegészítő
támogatása
1 918 000 forint/fő/év
29 1.2.3.1.2. Mesterfokozatú végzettségű
30 1.2.3.1.2.1. Pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása 619 000 forint/fő/év
31 1.2.3.1.2.2. Mesterpedagógus, kutatótanár kategóriába sorolt pedagógusok kiegészítő támogatása 2 167 000 forint/fő/év
32 1.2.3.2. Napi hat órát elérő, nyolc órát el nem érő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott
33 1.2.3.2.1. Alapfokozatú végzettségű
34 1.2.3.2.1.1. Pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása 257 000 forint/fő/év
35 1.2.3.2.1.2. Mesterpedagógus, kutatótanár kategóriába sorolt pedagógusok kiegészítő támogatása 959 000 forint/fő/év
36 1.2.3.2.2. Mesterfokozatú végzettségű
37 1.2.3.2.2.1. Pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása 309 500 forint/fő/év
38 1.2.3.2.2.2. Mesterpedagógus, kutatótanár kategóriába sorolt pedagógusok kiegészítő támogatása 1 083 500 forint/fő/év
39 1.2.4. Nemzetiségi pótlék
40 1.2.4.1. Napi nyolc órát elérő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott
41 1.2.4.1.1. Nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógus – pótlék felső határa 811 600 forint/fő/év
42 1.2.4.1.2. Nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógus – pótlék középértéke 622 000 forint/fő/év
43 1.2.4.1.3. Nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógus – pótlék alsó határa 249 000 forint/fő/év
44 1.2.4.2. Napi hat órát elérő, nyolc órát el nem érő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott
45 1.2.4.2.1. Nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógus – pótlék felső határa 405 800 forint/fő/év
46 1.2.4.2.2. Nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógus – pótlék középértéke 311 000 forint/fő/év
47 1.2.4.2.3. Nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógus – pótlék alsó határa 124 500 forint/fő/év
48 1.2.5. Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők átlagbéralapú támogatása
49 1.2.5.1. Napi nyolc órát elérő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott
50 1.2.5.1.1. Pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező segítők átlagbéralapú támogatása 4 421 000 forint/létszám/év
51 1.2.5.1.2. Pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők átlagbéralapú támogatása 5 980 790 forint/létszám/év
52 1.2.5.2. Napi hat órát elérő, nyolc órát el nem érő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott
53 1.2.5.2.1. Pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező segítők átlagbéralapú támogatása 2 210 500 forint/létszám/év
54 1.2.5.2.2. Pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők átlagbéralapú támogatása 2 990 395 forint/létszám/év
55 1.2.6. Társulás által fenntartott óvodákba bejáró gyermekek utaztatásának támogatása 189 000 forint/fő/év
56 1.2.7. Diabétesz ellátási pótlék 480 000 forint/fő/év
57 1.3. A települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása 251 675,6
58 1.3.1. A települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladatainak egyéb támogatása
59 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása
60 1.3.2.1. Család- és gyermekjóléti szolgálat 5 928 000 forint/számított létszám/év
61 1.3.2.2. Család- és gyermekjóléti központ támogatása
62 1.3.2.2.1. Család- és gyermekjóléti központ 5 810 300 forint/számított létszám/év, továbbá a szociálpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény esetében további
12 648 000 forint/engedélyes
63 1.3.2.2.2. Család- és gyermekjóléti központ – óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység támogatása 4 429 forint/fő
64 1.3.2.3. Szociális étkeztetés
65 1.3.2.3.1. Szociális étkeztetés – önálló feladatellátás 79 610 forint/fő
66 1.3.2.3.2. Szociális étkeztetés – társulás által történő feladatellátás 87 570 forint/fő
67 1.3.2.4. Házi segítségnyújtás
68 1.3.2.4.1. Szociális segítés 25 000 forint/fő
69 1.3.2.4.2. Személyi gondozás – önálló feladatellátás 537 000 forint/fő
70 1.3.2.4.3. Személyi gondozás – társulás által történő feladatellátás 698 160 forint/fő
71 1.3.2.5. Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás összesen
72 1.3.2.5.1. Falugondnoki szolgáltatás 5 612 200 forint/szolgálat
73 1.3.2.5.2. Tanyagondnoki szolgáltatás 5 612 200 forint/szolgálat
74 1.3.2.6. Időskorúak nappali intézményi ellátása
75 1.3.2.6.1. Időskorúak nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás 318 630 forint/fő
76 1.3.2.6.2. Időskorúak nappali intézményi ellátása – társulás által történő feladatellátás 477 940 forint/fő
77 1.3.2.6.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás 191 160 forint/fő
78 1.3.2.6.4. Foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményben ellátottak – társulás által történő feladatellátás 286 730 forint/fő
79 1.3.2.7. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása
80 1.3.2.7.1. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás
81 1.3.2.7.1.1. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása – autista diagnózissal nem rendelkező ellátottak – önálló feladatellátás 999 060 forint/fő
82 1.3.2.7.1.2. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása – autista diagnózisú ellátottak – önálló feladatellátás 1 298 780 forint/fő
83 1.3.2.7.2. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása – társulás által történő feladatellátás
84 1.3.2.7.2.1. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása – autista diagnózissal nem rendelkező ellátottak – társulás által történő feladatellátás 1 098 960 forint/fő
85 1.3.2.7.2.2. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása – autista diagnózisú ellátottak – társulás által történő feladatellátás 1 428 650 forint/fő
86 1.3.2.7.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás
87 1.3.2.7.3.1. Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak – autista diagnózissal nem rendelkező ellátottak – önálló feladatellátás 599 430 forint/fő
88 1.3.2.7.3.2. Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak – autista diagnózisú ellátottak – önálló feladatellátás 779 260 forint/fő
89 1.3.2.7.4. Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak – társulás által történő feladatellátás
90 1.3.2.7.4.1. Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak – autista diagnózissal nem rendelkező ellátottak – társulás által történő feladatellátás 659 370 forint/fő
91 1.3.2.7.4.2. Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak – autista diagnózisú ellátottak – társulás által történő feladatellátás 857 180 forint/fő
92 1.3.2.8. Demens személyek nappali intézményi ellátása
93 1.3.2.8.1. Demens személyek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás 905 400 forint/fő
94 1.3.2.8.2. Demens személyek nappali intézményi ellátása – társulás által történő feladatellátás 995 900 forint/fő
95 1.3.2.8.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő demens nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás 543 270 forint/fő
96 1.3.2.8.4. Foglalkoztatási támogatásban részesülő demens nappali intézményben ellátottak – társulás által történő feladatellátás 597 590 forint/fő
97 1.3.2.9. Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása
98 1.3.2.9.1. Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás 455 780 forint/fő
99 1.3.2.9.2. Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása – társulás által történő feladatellátás 546 940 forint/fő
100 1.3.2.9.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő nappali intézményben ellátott pszichiátriai betegek – önálló feladatellátás 273 470 forint/fő
101 1.3.2.9.4. Foglalkoztatási támogatásban részesülő nappali intézményben ellátott pszichiátriai betegek – társulás által történő feladatellátás 328 160 forint/fő
102 1.3.2.10. Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása
103 1.3.2.10.1. Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás 450 380 forint/fő
104 1.3.2.10.2. Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása – társulás által történő feladatellátás 540 460 forint/fő
105 1.3.2.10.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek – önálló feladatellátás 270 230 forint/fő
106 1.3.2.10.4. Foglalkoztatási támogatásban részesülő nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek – társulás által történő feladatellátás 324 280 forint/fő
107 1.3.2.11. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása
108 1.3.2.11.1. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás 325 740 forint/fő
109 1.3.2.11.2. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – társulás által történő feladatellátás 390 890 forint/fő
110 1.3.2.11.3. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – a szociálpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény 12 279 900 forint/engedélyes
111 1.3.2.12. Családi bölcsőde
112 1.3.2.12.1. Családi bölcsőde – önálló feladatellátás 1 568 350 forint/fő
113 1.3.2.12.2. Családi bölcsőde – társulás által történő feladatellátás 2 038 800 forint/fő
114 1.3.2.12.3. Gyvt. 145. § (2c) bekezdés b) pontja alapján befogadást nyert napközbeni gyermekfelügyelet 675 400 forint/fő
115 1.3.2.13. Hajléktalanok átmeneti intézményei
116 1.3.2.13.1. Hajléktalanok átmeneti szállása – önálló feladatellátás 781 670 forint/férőhely
117 1.3.2.13.2. Hajléktalanok átmeneti szállása időszakos férőhely – önálló feladatellátás 781 670 forint/férőhely
118 1.3.2.13.3. Hajléktalanok éjjeli menedékhelye – önálló feladatellátás 781 670 forint/férőhely
119 1.3.2.13.4. Hajléktalanok éjjeli menedékhelye időszakos férőhely – önálló feladatellátás 781 670 forint/férőhely
120 1.3.2.13.5. Hajléktalanok átmeneti szállása – társulás által történő feladatellátás 860 030 forint/férőhely
121 1.3.2.13.6. Hajléktalanok átmeneti szállása időszakos férőhely – társulás által történő feladatellátás 860 030 forint/férőhely
122 1.3.2.13.7. Hajléktalanok éjjeli menedékhelye – társulás által történő feladatellátás 860 030 forint/férőhely
123 1.3.2.13.8. Hajléktalanok éjjeli menedékhelye időszakos férőhely – társulás által történő feladatellátás 860 030 forint/férőhely
124 1.3.2.13.9. Kizárólag lakhatási szolgáltatás 390 830 forint/férőhely
125 1.3.2.14. Támogató szolgáltatás
126 1.3.2.14.1. Alaptámogatás 3 000 000 forint/év/szolgálat
127 1.3.2.14.2. Teljesítménytámogatás 3 820 forint/feladategység
128 1.3.2.15. Közösségi ellátások
129 1.3.2.15.1. Pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás
130 1.3.2.15.1.1. Alaptámogatás 2 000 000 forint/év/szolgálat
131 1.3.2.15.1.2. Teljesítménytámogatás 274 660 forint/feladategység
132 1.3.2.15.2. Szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás
133 1.3.2.15.2.1. Alaptámogatás 2 000 000 forint/év/szolgálat
134 1.3.2.15.2.2. Teljesítménytámogatás 266 030 forint/feladategység
135 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása
136 1.3.3.1. Bölcsődei bértámogatás
137 1.3.3.1.1. Felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók bértámogatása 7 560 900 forint/számított létszám
138 1.3.3.1.2. Bölcsődei dajkák, középfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók bértámogatása 6 276 200 forint/számított létszám
139 1.3.3.2. Bölcsődei üzemeltetési támogatás
140 1.3.4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása
141 1.3.4.1. Bértámogatás 6 399 900 forint/számított létszám
142 1.3.4.2. Intézményüzemeltetési támogatás
143 1.4. A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatása 105 823,4
144 1.4.1. Intézményi gyermekétkeztetés támogatása
145 1.4.1.1. Intézményi gyermekétkeztetés – bértámogatás 2 961 000 forint/számított létszám
146 1.4.1.2. Intézményi gyermekétkeztetés – üzemeltetési támogatás
147 1.4.2. Szünidei étkeztetés támogatása 50.2. pontban meghatározott összeg
148 1.5. A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása 22 680,8
149 1.5.1. Vármegyeszékhely megyei jogú városok és Szentendre Város Önkormányzata kulturális feladatainak támogatása 964 forint/fő
150 1.5.2. Települési önkormányzatok egyes kulturális feladatainak támogatása 2 213 forint/fő, de legalább
2 270 000 forint
151 1.5.3. Budapest Főváros Önkormányzata kulturális feladatainak támogatása 1 187 000 000 forint
152 1.5.4. Fővárosi kerületi önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása 568 forint/fő
153 1.5.5. Vármegyei hatókörű városi könyvtár kistelepülési könyvtári célú kiegészítő támogatása
154 1.5.5.1. 1 000 fő lakosságszámú vagy az alatti település 668 300 forint/település
155 1.5.5.2. 1 001–1 500 fő lakosságszám közötti település 1 060 760 forint/település
156 1.5.5.3. 1 501–5 500 fő lakosságszám közötti település 1 002 460 forint/település
157 4. Önkormányzati szolidaritási hozzájárulás 307 640,6

II. Támogatások megállapításának, felhasználásának és elszámolásának szabályai

1. 1. A települési önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása jogcím alá tartozó jogcímekre vonatkozó közös szabályok

1.1. Az e melléklet szerinti jogcímeken nyújtott támogatások 2024. december 31-ig használhatók fel és elsősorban működési célokat szolgálnak. A támogatások felhalmozási bevételként eredeti előirányzatként akkor sem tervezhetők, ha e melléklet szerint valamely támogatás esetében az elszámolási szabályok lehetővé teszik a felhalmozási kiadások elszámolását, és a felhalmozási kiadások nem veszélyeztethetik a feladatokhoz kapcsolódó működtetési tevékenységeket, a feladat jogszabályokban rögzített paramétereknek megfelelő ellátásához szükséges működési kiadások teljesítését. Az e melléklet szerinti támogatások megalapozottságának államháztartásról szóló jogszabályok szerinti ellenőrzése a támogatást megalapozó valamennyi kritérium vizsgálatát magában foglalja.

1.2. A települési önkormányzatok (a továbbiakban: önkormányzat) közigazgatási státuszát a 2023. november 1-jei állapotnak megfelelő, az állandó lakosságszámra és ezen belül korcsoportokba tartozók esetében pedig a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium – 2023. január 1-jei állapotnak megfelelő – adatait kell figyelembe venni.

1.3. Az e melléklet szerinti iparűzési adóerő-képesség figyelembevétele a következők szerint történik:

1.3.1. Az önkormányzatok 2023. évben adatot szolgáltatnak az iparűzési adóerő-képesség alapjául szolgáló helyi iparűzési adóalapról (a továbbiakban: iparűzési adóerő-képességet meghatározó adóalap) és az annak 1,4%-át jelentő iparűzési adóerő-képességről (a továbbiakban: iparűzési adóerő-képesség).

1.3.2. A 2022. július 1-jén hatályos iparűzésiadó-rendelettel nem rendelkező önkormányzat esetében egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességként 22 000 forintot kell figyelembe venni, ezen érték és a lakosságszám szorzata az érintett önkormányzat iparűzési adóerő-képességét meghatározó adóalapja.

1.3.3. Az iparűzési adóerő-képességet meghatározó adóalap a fővárosi és a kerületi önkormányzatok között a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény 2023. január 1-jén hatályos 3. §-a, illetve annak melléklete szerint kerül megosztásra. Budapest Főváros lakosságszámaként az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képesség számításakor a fővárosi kerületek együttes lakosságszámát kell figyelembe venni.

1.4. A helyi önkormányzatokért felelős miniszter az általa üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül 2024. január 5-éig az önkormányzatok számára elérhetővé teszi az e melléklet szerinti jogcímeken az önkormányzatokat megillető összegeket.

1.5. Az e mellékletben szereplő jogcímek szerinti támogatások igénylési és döntési eljárására nem kell alkalmazni az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályait.

1.6. Az e mellékletben szereplő jogcímek szerinti támogatások igénylése és év közbeni módosítása az államháztartásért felelős miniszter által az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) alapján kiadott tájékoztató és értesítő alapján történik.

1.7. Társult feladatellátás esetén a társulási megállapodás szerinti székhely önkormányzat igényelhet támogatást.

1.8. Amennyiben az önkormányzat az e melléklet szerinti támogatással érintett feladatot intézménye vagy társulás útján látja el, úgy a támogatás és az önkormányzati hozzájárulás összegét a 018030 Támogatási célú finanszírozási műveletek kormányzati funkción biztosítja az intézménye, társulása részére. A támogatással szemben elszámolható szakmai kormányzati funkciókon a ténylegesen a szakmai feladatok ellátásával összefüggő kiadások könyvelhetők.

2. 1.1.1. A települési önkormányzatok működésének támogatása jogcím

2.1. A jogcím szerinti támogatás elszámolásának államháztartásról szóló jogszabályok szerinti felülvizsgálata során, ahhoz kapcsolódóan a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) betekinthet az önkormányzatnál rendelkezésre álló, adótitkot is tartalmazó okiratokba, dokumentumokba, az iparűzésiadó-bevallásokba.

2.2. A támogatások felhasználásával kapcsolatos szabályok:

2.2.1. A támogatások a 2.2.2. pont szerinti támogatás-kiegészítéssel növelt együttes összege kizárólag az igazgatással, településüzemeltetéssel és egyéb önkormányzati feladatokkal kapcsolatos kiadásokra használható fel.

2.2.2. Az 1.1.1.3.1. Településüzemeltetés – közvilágítás alaptámogatása jogcím és az 1.1.1.3.2. Településüzemeltetés – közvilágítás üzemeltetési támogatása jogcím kivételével a támogatásokra az alábbiak szerint emelt mértékben jogosultak a legfeljebb 15 600 forint egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességgel rendelkező önkormányzatok.

2.2.2.1. A kiegészítés mértékének számításakor alkalmazandó paramétertábla:

A B C D
Kategóriák az önkormányzat egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képessége szerint
(forint)
Támogatás-kiegészítés mértéke
(%)
alsó határ felső határ maximum minimum
1 1 10 000 50 45
2 10 001 13 300 45 20
3 13 301 15 600 20 0

2.2.2.2. A kiegészítés összege a kiegészítés alapja és a kiegészítés százalékos mértékének szorzata, ahol a kiegészítés mértéke az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képesség növekedésével arányosan csökken és az alábbi képlet alapján határozható meg:

KM = C + (AE – A)/(B – A) * (D – C)

ahol:

KM = támogatás-kiegészítés százalékos mértéke,

AE = az önkormányzat egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képessége, ami alapján a kiegészítés mértékének számítása szerinti paramétertábla megfelelő sora alkalmazandó,

A–D = a kiegészítés mértékének számításakor alkalmazandó 2.2.2.1. pont szerinti paramétertábla oszlopai szerinti értékek.

2.3. Az 1.1.1.2. Településüzemeltetés – zöldterület-gazdálkodás támogatása jogcímre, az 1.1.1.3.1. Településüzemeltetés – közvilágítás alaptámogatása jogcímre és az 1.1.1.5. Településüzemeltetés – közutak támogatása jogcímre vonatkozó közös szabályok:

2.3.1. A kiválással érintett önkormányzatnak az 1.1.1.2. Településüzemeltetés – zöldterület-gazdálkodás támogatása jogcímet, az 1.1.1.3.1. Településüzemeltetés – közvilágítás alaptámogatása jogcímet és az 1.1.1.5. Településüzemeltetés – közutak támogatása jogcímet meghatározó alapadatokat lakosságarányosan meg kell osztani a 2014. évben megalakult önkormányzattal. Amennyiben a 2014. évben megalakult önkormányzat és az az önkormányzat, amelyből kivált, megállapodik az érintett jogcímek szerinti támogatást megalapozó adatok két település közötti megbontásáról, úgy e támogatásokat az önkormányzatok egymás között pénzeszközátadással rendezik.

2.3.2. Amennyiben a Központi Statisztikai Hivatal 2022. december 31-ei állapotnak megfelelően elkészített Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (a továbbiakban: OSAP-jelentés) az 1.1.1.3.1. Településüzemeltetés – közvilágítás alaptámogatása jogcímet, az 1.1.1.4. Településüzemeltetés – köztemető támogatása jogcímet és az 1.1.1.5. Településüzemeltetés – közutak támogatása jogcímet meghatározó megalapozó adatai eltérnek az ezen időpont szerinti tényleges adatoktól, úgy az OSAP-jelentés 2024. június 30-áig történő javítása alapján az érintett jogcímek szerinti támogatásokban történő változások finanszírozása augusztus hónaptól történik.

3. 1.1.1.1. Önkormányzati hivatal működésének támogatása jogcím

3.1. A központi költségvetés támogatást biztosít az önkormányzati hivatal működési kiadásaihoz az Mötv. szerint 2020. november 1-jén működő hivatali struktúrának megfelelően. Amennyiben év közben változik a közös hivatali struktúra, vagy 2023. január 1-jéhez képest megváltozik a közös hivatal székhelye, azt az érintett önkormányzatok egymás között pénzeszközátadással rendezik.

3.2. A támogatás meghatározása az elismert hivatali létszám alapján a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségeinek figyelembevételével történik. Közös önkormányzati hivatal esetében a támogatásra a székhely önkormányzat jogosult.

3.3. Az elismert hivatali létszám a számított alaplétszám korrekciós tényezőkkel korrigált összege. Önálló polgármesteri hivatal esetében az elismert hivatali létszám megegyezik a számított alaplétszámmal. Budapest Főváros Önkormányzata esetében az elismert hivatali létszám 470 fő.

3.4. A számított alaplétszám számításakor a település típusára, a lakosságszám-kategóriákra és az elismert köztisztviselői létszámra vonatkozó adatokat az alábbi paramétertábla szerint kell figyelembe venni:

A B C D
Lakosságszám Elismert köztisztviselői létszám
alsó határa felső határa minimum maximum
1 Községek
2 2 000 3 000 6 8
3 3 001 5 000 8 14
4 5 001 11 654 14 23
5 Városok
6 1 713 5 000 10 19
7 5 001 10 000 19 26
8 10 001 20 000 26 40
9 20 001 34 900 40 58
10 34 901 43 242 58 85
11 Megyei jogú városok
12 30 056 60 000 76 135
13 60 001 100 000 135 200
14 100 001 195 428 200 282
15 Fővárosi kerületek
16 22 391 60 000 64 112
17 60 001 100 000 112 131
18 100 001 129 769 131 157

3.5. A számított alaplétszám az alábbi képlet alapján határozható meg:

SZAL = C + (ÖL – A)/(B – A) * (D – C) két tizedesre kerekítve

ahol:

SZAL = számított alaplétszám,

ÖL = az önkormányzat(ok) lakosságszáma, amennyiben a községi székhelyű közös hivatalt fenntartó önkormányzatok együttes lakosságszáma nem éri el a 2 000 főt, úgy 2 000 főként kell a számításkor figyelembe venni,

A–D = az elismert hivatali létszám számításakor alkalmazandó 3.4. pont szerinti paramétertábla oszlopai szerinti érték.

3.6. A közös hivatal esetében az elismert hivatali létszám a korrekciós tényezők figyelembevételével a következő képlet alapján határozható meg:

EHL = SZAL * (1 + Ka + Kb + Kc), két tizedesre kerekítve

ahol:

EHL = elismert hivatali létszám,

SZAL = számított alaplétszám,

Ka = közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok száma és együttes lakosságszámától függő korrekciós tényező (3.7. pont szerinti paramétertábla értékei),

Kb = közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok területén működő nemzetségi önkormányzatok – 2019. december 1-jei állapotnak megfelelő – számától függő korrekciós tényező. Értéke 0–1 nemzetiségi önkormányzat esetén 0, 2–3 nemzetiségi önkormányzat esetén 0,04, 4–8 nemzetiségi önkormányzat esetén 0,07, 9 vagy több nemzetiségi önkormányzat esetén 0,1,

Kc = amennyiben a közös hivatal székhelye járási székhely önkormányzat, úgy az értéke 0,04, egyébként 0.

3.7. A 3.6. pont szerinti a közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok számától és együttes lakosságszámától függő Ka korrekciós tényezőt az alábbi paramétertábla tartalmazza:

A B C
Közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok Ka korrekciós tényező
száma együttes lakosságszáma
1 2–5 3 000 fő alatt 0,13
2 6–7 0,15
3 8–9 0,17
4 10 vagy több 0,19
5 3–5 3 000–5 000 fő között 0,12
6 6–7 0,14
7 8–9 0,16
8 10 vagy több 0,18
9 3–5 5 000 fő felett 0,06
10 6–7 0,08
11 8–9 0,10
12 10 vagy több önkormányzat 0,12

3.8. A közös hivatal esetében a közös hivatalt alkotó hetedik és minden további település után az elismert hivatali létszám településenként 1 fővel nő. A járási székhely önkormányzat, illetve az 5000 fő lakosságszám feletti község, nagyközség önkormányzata esetében az elismert hivatali létszám 2 fővel emelkedik függetlenül attól, hogy önállóan vagy közös hivatal útján gondoskodik a hivatali feladatok ellátásáról.

3.9. Az 1.1.1.1. Önkormányzati hivatal működésének támogatása jogcímen megállapított támogatást közös önkormányzati hivatal esetében

a) a nem székhely szerinti önkormányzat esetében az önkormányzat lakosságszámának a közös hivatalt fenntartó önkormányzatok együttes lakosságszámához viszonyított arányában,

b) a székhely szerinti önkormányzat esetében a megállapított támogatásnak a nem székhely önkormányzatokra jutó részével csökkentett összege szerint

kell a kiegészítés meghatározásánál figyelembe venni. Az 1.1.1.1. Önkormányzati hivatal működésének támogatása jogcímen elvégzett kiegészítést követően megállapított támogatás – közös hivatalt fenntartó önkormányzatoknál megállapított – együttes összege a közös hivatal székhelye szerinti önkormányzatot illeti meg.

3.10. A közös önkormányzati hivatal esetében a hivatalhoz tartozó kirendeltségeknél dolgozók személyi kiadásai kizárólag abban az esetben számolhatók el az 1.1.1.1. Önkormányzati hivatal működésének támogatása jogcímen kapott támogatással szemben, ha a dolgozókat a közös önkormányzati hivatali intézmény foglalkoztatja.

4. 1.1.1.2. Településüzemeltetés – zöldterület-gazdálkodás támogatása jogcím

4.1. A támogatás az önkormányzatokat a zöldterületek, és az azokhoz kapcsolódó építmények kialakításához, fenntartásához kapcsolódóan a belterület nagysága alapján illeti meg. Budapest Főváros Önkormányzata e jogcímen 550 millió forint támogatásra jogosult.

4.2. A belterületre vonatkozóan az állami alapadatok és adatbázisok kezelésére a Kormány által rendeletben kijelölt országos illetékességű földmérési és térinformatikai szervezet által az ingatlan-nyilvántartási adatbázisból ingyenesen rendelkezésre bocsátott 2022. december 31-én hatályos területi összesítőben szereplő adatokat kell figyelembe venni.

5. 1.1.1.3. Településüzemeltetés – közvilágítás támogatása jogcím

5.1. Az 1.1.1.3.1. Településüzemeltetés – közvilágítás alaptámogatása jogcímen a támogatás az önkormányzatokat a településen történő közvilágítás biztosításához kapcsolódóan illeti meg. A támogatás meghatározása a településen kiépített kisfeszültségű hálózat kilométerben meghatározott hossza alapján történik, a 2022. évi országosan összesített önkormányzati beszámolóban szereplő 064010 Közvilágítás kormányzati funkció alapján településkategóriánként számított átlagos, egy kilométerre jutó nettó működési kiadások figyelembevételével.

5.1.1. A támogatás fajlagos összege

a) főváros, megyei jogú város, 40 000 fő lakosságszám feletti város esetében: 425 000 forint/km,

b) 10 001–40 000 fő lakosságszám közötti település esetében: 411 000 forint/km,

c) 10 001 fő lakosságszám alatti település esetében: 335 000 forint/km.

5.1.2. A településen kiépített kisfeszültségű hálózat hossza tekintetében az OSAP-jelentés „Jelentés a települések villamosenergia-ellátásáról” adatgyűjtés szerinti adatokat kell figyelembe venni azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata tekintetében a kiépített kisfeszültségű hálózat hossza megegyezik a budapesti kerületeknél rögzített adatok összegével.

5.2. Az 1.1.1.3.2. Településüzemeltetés – közvilágítás üzemeltetési támogatása jogcímen a központi költségvetés kiegészítő támogatást biztosít az önkormányzatoknak az általuk biztosított közvilágítási feladattal összefüggésben felmerült kiadásokhoz az 1.1.1.3.1. Településüzemeltetés – közvilágítás alaptámogatása jogcímen kapott támogatás figyelembevételével.

5.2.1. A támogatás összege nem haladhatja meg a közvilágítás teljes éves nettó működési kiadásának az 1.1.1.3.1. Településüzemeltetés – közvilágítás alaptámogatása jogcímen kapott támogatással csökkentett összegét. Az ezzel kapcsolatos önkormányzati adatszolgáltatást a Kincstár ellenőrzi.

5.2.2. A támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni.

5.2.3. A támogatás önkormányzatonkénti összegének meghatározásáról és annak összegéről – az önkormányzatok által nyújtott adatszolgáltatás alapján, az önkormányzatok egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességét is figyelembe véve – az államháztartásért felelős miniszter 2023. december 15-éig dönt. Az önkormányzatok által az 1.6. pont szerinti tájékoztató és értesítő alapján kezdeményezett évközi előirányzat-módosítások alapján az államháztartásért felelős miniszter a döntését módosíthatja.

5.2.4. A támogatás szempontjából kizárólag a 064010 Közvilágítás kormányzati funkción elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

6. 1.1.1.4. Településüzemeltetés – köztemető támogatása jogcím

6.1. A támogatás az önkormányzatot a köztemető fenntartásával kapcsolatos feladataihoz kapcsolódóan illeti meg, a 2022. évi országosan összesített önkormányzati beszámolóban szereplő 013320 Köztemető-fenntartás és -működtetés kormányzati funkció településkategóriánként számított egy négyzetméterre eső nettó működési kiadások figyelembevételével.

6.2. 100 000 forint támogatás illeti meg azon önkormányzatokat, amelyeknek a 6.1. pont szerinti kormányzati funkción mutatkozó nettó kiadása nem haladja meg a 100 000 forintot, illetve az OSAP-jelentés alapján naturális mutatóval rendelkeznek, de a 6.1. pont szerinti kormányzati funkción nettó kiadásuk nem mutatkozott. Nem részesülnek támogatásban azon önkormányzatok, amelyek az OSAP-jelentésben nem szerepeltettek temetőt. Azon önkormányzatok, amelyek temetővel nem rendelkeznek, de megállapodás alapján köztemető fenntartásához hozzájárulnak, vagy a feladatot ellátják, és a fenti kormányzati funkción nettó működési kiadásuk a Kincstár által ellenőrzött és igazolt módon meghaladja a 100 000 forintot, a nettó kiadásuk 90%-ának megfelelő összegű támogatásra, de legalább 100 000 forintra jogosultak.

6.3. E támogatásban a fővárosi kerületek nem részesülnek.

6.4. Budapest Főváros Önkormányzata esetében a támogatás összege 18,3 millió forint.

6.5. A támogatás fajlagos összege

a) megyei jogú város, 40 000 fő lakosságszám feletti település esetében: 85 forint/m2,

b) 10 001–40 000 fő lakosságszám közötti település esetében: 115 forint/m2,

c) 10 001 fő lakosságszám alatti település esetében: 85 forint/m2.

6.6. A településen lévő köztemető nagyságát az OSAP-jelentés „Jelentés az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyonról „T” adatlap 01–04. sorok” adatai alapján kell figyelembe venni.

7. 1.1.1.5. Településüzemeltetés – közutak támogatása jogcím

7.1. A támogatás az önkormányzatot a közutak fenntartásával kapcsolatos feladataihoz kapcsolódóan illeti meg, a 2022. évi országosan összesített önkormányzati beszámolóban szereplő 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása és 045170 Parkoló, garázs üzemeltetése, fenntartása kormányzati funkciók alapján településkategóriánként számított nettó működési kiadások figyelembevételével.

7.2. A támogatás fajlagos összege

a) főváros, fővárosi kerületek, megyei jogú város, 40 000 fő lakosságszám feletti város esetében: 485 000 forint/km,

b) 10 001–40 000 fő lakosságszám közötti település esetében: 311 000 forint/km,

c) 10 001 fő lakosságszám alatti település esetében: 245 000 forint/km.

7.3. A településen lévő belterületi út hosszát az OSAP-jelentés „Helyi közutak és hidak adatai” alapján kell figyelembe venni.

8. 1.1.1.6. Egyéb önkormányzati feladatok támogatása jogcím

8.1. A központi költségvetés támogatást biztosít az önkormányzatok számára az Mötv. 13. §-ában meghatározott egyes kötelező feladatok ellátásához.

8.2. A támogatás minimális összege

a) az 1 000 fő lakosságszámot meg nem haladó azon települések esetében, ahol az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képesség nem haladja meg a 32 000 forintot: 6,6 millió forint,

b) az 1 000 fő lakosságszám feletti azon települések esetében, ahol az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képesség nem haladja meg a 32 000 forintot: 8,5 millió forint,

c) az egyéb települések esetében: 4,8 millió forint.

9. 1.1.1.7. Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok támogatása jogcím

A központi költségvetés támogatást biztosít a lakott külterülettel rendelkező önkormányzatoknak a külterületi lakosok 2023. január 1-jei száma alapján.

10. 1.1.2. Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalmatlanítása jogcím

10.1. A támogatás az összegyűjtött és a hatóságilag kijelölt lerakóhelyeken igazoltan elhelyezett, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyisége (m3) után illeti meg azon önkormányzatokat, amelyek

a) a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény alapján szervezett közszolgáltatás ellátásáról közszolgáltatóval kötött, hatályos szerződés útján,

b) a környezet és a vízbázisok védelme érdekében a közműves csatornahálózattal el nem látott településrészein keletkezett nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz gyűjtéséről ártalmatlanítás céljából

gondoskodnak.

10.2. A támogatás a fajlagos lakossági ráfordítások (díjak) csökkentéséhez járul hozzá.

10.3. A támogatást az önkormányzatok a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz becsült évi mennyisége (m3) alapján igénylik és annak tényleges, közszolgáltatási szerződés szerint összegyűjtött mennyisége alapján számolnak el.

10.4. A támogatás kizárólag a támogatás céljának megfelelően, a lakossági ráfordítások (díjak) csökkentésére fordítható. A támogatás szempontjából kizárólag

a) a 052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése, valamint

b) a 052030 Szennyvíziszap kezelése, ártalmatlanítása

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

11. 1.1.3. Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása jogcím

11.1. Az előirányzat a 2015. december 31-ei schengeni külső (a magyar-ukrán, a magyar-román, a magyar-szerb és a magyar-horvát) határszakaszokon közúti határátkelőhelyet fenntartó önkormányzatok támogatását szolgálja. A támogatás a 2021. évi közúti ki- és belépési (személyi és járműforgalmi) adatok alapján kerül megállapításra. A támogatás felhasználása érdekében az önkormányzat és az illetékes határrendészeti kirendeltség vezetője együttműködési megállapodást köt.

11.2. A támogatás a határátkelőhely tisztántartása, megközelíthetősége érdekében felmerülő működési célú kiadásokra használható fel, a személyi jellegű kiadások kivételével. A támogatás szempontjából kizárólag

a) a 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása, valamint

b) a 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

12. 1.1.4. Polgármesteri illetményhez és költségtérítéshez nyújtott támogatás jogcím

12.1. Az előirányzat a polgármesteri illetmény és költségtérítés, valamint az ezekhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó kifizetésére használható fel.

12.2. A támogatás a legfeljebb 5 000 fő lakosságszámú önkormányzatokat illeti meg. A támogatás az önkormányzat lakosságszámát és a polgármesteri tisztség betöltésének módját figyelembe véve az alábbi paramétertábla szerinti összeg:

A B C D
1 Önkormányzat/lakosságszám kategória Támogatás összege főállású polgármester esetén (forint) Támogatás összege társadalmi megbízatású polgármester esetén (forint)
2 önkormányzat 500 főig 3 443 155 1 721 578
3 önkormányzat 501–1 500 fő 3 915 653 1 957 827
4 önkormányzat 1 501–2 000 fő 3 374 542 1 687 271
5 önkormányzat 2 001–5 000 fő 3 610 011 1 805 006

12.3. A támogatás szempontjából a polgármesteri tisztség betöltésének módját az OSAP 1621 önkormányzati törzsadattár című 2022. évi adatgyűjtése szerint kell figyelembe venni, azzal, hogy a betöltetlen polgármesteri álláshelyek esetén a 12.2. pont szerinti táblázat „C” oszlopa szerinti összeget kell figyelembe venni.

13. 1.2. A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása jogcím

13.1. Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek számának meghatározása (beleértve a sajátos nevelési igényű gyermekeket is)

13.1.1. Az óvoda 2023/2024. és 2024/2025. nevelési év október 1-jei köznevelési statisztikai adata, az óvodai ellátást 2023. október 2-a és december 31-e vagy 2024. október 2-a és december 31-e között első alkalommal ténylegesen igénybevevők száma és a létszámadatokat megalapozó nyomtatványok, nyilvántartások alapján történik.

13.1.2. Számításba kell venni azt a gyermeket, aki az óvodakötelezettségét Magyarországon teljesíti, akit nem mentettek fel az óvodai foglakozásokon való részvétel alól, akinek nem szünetel az óvodai jogviszonya, aki a felvételétől számított hat hónapon belül betölti a harmadik életévét, aki krízisközpontban vagy a titkos menedékházban elhelyezett ellátásra tekintettel ideiglenes óvodai jogviszonyt létesített.

13.1.3. Az óvodai nevelésben részesülő integráltan nevelt sajátos nevelési igényű gyermekek számát a pedagógusok számított létszámának megállapításakor az Nkt. 47. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint kell figyelembe venni. Ha a szakértői bizottság a nevelési év közben állapítja meg, hogy a gyermek sajátos nevelési igényű, sajátos nevelési igényűként a 13.1.1. pont szerint lehet figyelembe venni.

13.2. Az Nkt. szerint létrehozott óvoda-bölcsőde többcélú intézmény esetében az 1.2.1. Óvodaműködtetési támogatás jogcím, az 1.2.2. Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím, az 1.2.4. Nemzetiségi pótlék jogcím, az 1.2.5. Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők átlagbéralapú támogatása jogcím, az 1.2.6. Társulás által fenntartott óvodákba bejáró gyermekek utaztatásának támogatása jogcím és az 1.2.7. Diabétesz ellátási pótlék jogcím szerinti támogatásokat kizárólag az óvoda intézményegységre vonatkozó létszámadatok alapján kell megállapítani.

13.3. A támogatások felhasználásával kapcsolatos szabályok: * 

13.3.1. Az 1.2. A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása jogcím szerinti támogatások kizárólag a támogatással érintett óvodaintézmények működési és felhalmozási kiadásaira, valamint az óvodai nevelésben részt vevő gyermekek étkeztetési kiadásaira használhatók fel. A támogatás szempontjából kizárólag

a) a 091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai,

b) a 091120 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai,

c) a 091130 Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai,

d) a 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai, valamint

e) a 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

13.3.2. Az 1.2.3. Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásokhoz jogcím szerinti támogatás szempontjából a 13.3.1. pontban foglalt kormányzati funkciókon túl a 104031 Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása kormányzati funkción elszámolt kiadás is figyelembe vehető.

14. 1.2.1. Óvodaműködtetési támogatás jogcím

14.1. Az 1.2.1.1. Óvodaműködtetési támogatás – óvoda napi nyitvatartási ideje eléri a nyolc órát jogcímen és az 1.2.1.2. Óvodaműködtetési támogatás – óvoda napi nyitvatartási ideje nem éri el a nyolc órát, de eléri a hat órát jogcímen biztosított támogatás az önkormányzatot az óvoda működésével és feladatellátásával összefüggő kiadásaihoz kapcsolódóan illeti meg az általa fenntartott óvodában nevelt, a 13.1. pontban figyelembe vett gyermeklétszám után, azzal, hogy minden gyermeket egy főként kell figyelembe venni.

14.2. Az 1.2.1.3. Óvodaműködtetési támogatás – üzemeltetési támogatás jogcímen a központi költségvetés az önkormányzatok óvodai nevelés, ellátás működtetési feladataival összefüggésben felmerült üzemeltetési kiadásokhoz biztosít támogatást a 14.1. pont szerinti jogcímeken kapott támogatás figyelembevételével.

14.2.1. A támogatás összege nem haladhatja meg a fenntartott óvoda teljes éves üzemeltetési kiadásának az 1.2.1.1. Óvodaműködtetési támogatás – óvoda napi nyitvatartási ideje eléri a nyolc órát jogcímen és az 1.2.1.2. Óvodaműködtetési támogatás – óvoda napi nyitvatartási ideje nem éri el a nyolc órát, de eléri a hat órát jogcímen kapott támogatásokkal csökkentett összegét. Az ezzel kapcsolatos önkormányzati adatszolgáltatást a Kincstár ellenőrzi.

14.2.2. A támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni.

14.2.3. A támogatás önkormányzatonkénti összegének meghatározásáról és annak összegéről – az önkormányzatok által nyújtott adatszolgáltatás alapján, az önkormányzatok egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességét is figyelembe véve – az államháztartásért felelős miniszter 2023. december 15-éig dönt. Az önkormányzatok által az 1.6. pont szerinti tájékoztató és értesítő alapján kezdeményezett évközi előirányzat-módosítások alapján az államháztartásért felelős miniszter a döntését módosíthatja.

15. 1.2.2. Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím

15.1. A központi költségvetés jogszabály alapján elismert átlagbéralapú támogatást biztosít az óvodát fenntartó önkormányzat részére, az általa fenntartott óvodában foglalkoztatott pedagógusok béréhez és az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz.

15.2. A támogatás az önkormányzatot az általa fenntartott óvodákban foglalkoztatott, a jogszabályban meghatározott nevelés-szervezési paraméterek szerint számított pedagóguslétszám után illeti meg. Egy intézménynek kell tekinteni az egy OM-azonosítóval és alapító okirattal rendelkező óvodát, beleértve az óvoda valamennyi feladatellátási helyét (székhely, tagintézmény, telephely) akkor is, ha az alapító okiratban a tagintézményként vagy telephelyként nevesített feladatellátási hely a fenntartótól eltérő településen van.

15.3. A számított pedagóguslétszám meghatározása

15.3.1. A számított pedagóguslétszám meghatározása a következő képlettel történik:

Psz = [(L1 / Cs) * Feh1 + Vk1 + Op1]*8/12 + [(L2 /Cs) * Feh2 + Vk2 + Op2] *4/12

ahol:

Psz = a 2024. évre számított pedagógusok létszáma, egy tizedesre kerekítve,

L1; L2 = a 2023/2024., illetve a 2024/2025. nevelési évben szervezett csoport(ok)ban a 13.1. pont szerinti összes gyermeklétszám,

Cs = csoport átlaglétszám 20 fő,

Feh1; Feh2 = foglalkozási együttható az 50 órában egységesen meghatározott, óvodai foglalkoztatási időkeret, a jogszabályban meghatározott pedagógus heti kötelező óraszám, illetve kötött munkaidő figyelembevételével: 1,62,

Vk1; Vk2 = a 15.3.2. pont szerint számított vezetői órakedvezmény miatti pedagógus-többletlétszám a 2023/2024., illetve a 2024/2025. nevelési évben, egy tizedesre kerekítve,

Op1; Op2 = a jogszabály alapján alkalmazott óvodapszichológusok létszáma a 2023/2024., illetve a 2024/2025. nevelési évben, egy tizedesre kerekítve.

15.3.2. A vezetői órakedvezmény miatti pedagógus-többletlétszám számítása

2023/2024. nevelési évre:

2024/2025. nevelési évre:

ahol:

Vk1; Vk2 = a 2023/2024., illetve a 2024/2025. nevelési évben a vezetői órakedvezményből adódó létszámtöbblet,

V1; V2 = a jogszabály szerinti vezetők kötelező és a többcélú intézmény óvodai intézményegység-vezető létszáma, de legfeljebb

– 2024. év első 8 hónapjában a 2023/2024. nevelési évi nyitó (októberi 1-jei) köznevelési statisztika szerint ténylegesen foglalkoztatott,

– 2024. év utolsó 4 hónapjában a 2024/2025. nevelési évi nyitó (októberi 1-jei) köznevelési statisztikai állapotra becsült

vezetői létszám.

Az év végi elszámolás mindkét nevelési év tekintetében a köznevelési statisztikában szerepeltetett vezetői létszám alapján történik.

Vi1; Vi2 = a V1 és V2 vezetői létszámra a jogszabályban megállapított kötelező nevelési óraszámának, óvodai foglalkozásai számának összege.

15.3.3. Többcélú intézmény óvodai intézményegység-vezető intézményenként legfeljebb 1 fő létszámként vehető figyelembe, feltéve, hogy az intézménynek nem magasabb vezetője, vagy más vezetője.

15.3.4. A magasabb vezetői, illetve vezetői feladatokat ellátó személy több vezetői beosztás esetén intézményen belül egy fő vezetőként vagy magasabb vezetőként vehető figyelembe.

15.4. A támogatás felhasználható a 2023. december havi bérek 2024. januárban történő kifizetésére is.

16. 1.2.3. Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásokhoz jogcím

16.1. A központi költségvetés kiegészítő támogatást biztosít a pedagógus előmeneteli rendszer keretén belül lebonyolított minősítési eljárás során 2024. január 1-jén Pedagógus II., Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatú besorolással rendelkező pedagógusok, a bölcsődében és mini bölcsődében foglalkoztatott felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők (a továbbiakban: felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők), valamint Pedagógus II. fokozatba átsorolt, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők béréhez. A támogatás az önkormányzatot az általa fenntartott óvodai, bölcsődei és mini bölcsődei intézményben 2024. évben ténylegesen foglalkoztatott pedagógusok, felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők és pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők teljes munkaidőre átszámított, időarányosan figyelembe vett, egy tizedesre kerekített száma alapján illeti meg.

16.2. A támogatás felhasználható a 2023. december havi bérek 2024. januárban történő kifizetésére is.

16.3. A minősítést elnyert pedagógusok, felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők és pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők fenntartónkénti adatait a köznevelési információs rendszer adatkezelőjének adatszolgáltatása alapozza meg. Ha a támogatást megalapozó adatok az önkormányzat által fenntartott intézményben ténylegesen foglalkoztatott, minősítést elnyert és átsorolt pedagógusok, felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők és pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők számával nem egyeznek meg, azok önkormányzat általi módosítására az Ávr. szerinti értesítőben meghatározott módon és határnapig kerülhet sor.

17. 1.2.4. Nemzetiségi pótlék jogcím

17.1. A központi költségvetés kiegészítő támogatást biztosít az önkormányzatok által fenntartott óvodában foglalkoztatott, a jogszabály alapján nemzetiségi pótlékra jogosult pedagógusok nemzetiségi pótlékához és az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz. A támogatás az önkormányzatot az óvodában 2024. évben ténylegesen foglalkoztatott és nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógusok teljes munkaidőre átszámított átlagos száma alapján illeti meg.

17.2. A támogatás igénybevételének további feltétele, hogy az óvoda

a) alapító okiratában szerepel a nemzetiségi óvodai nevelés és

b) a nemzetiségi óvodai nevelést a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben leírtakra figyelemmel szervezi meg.

17.3. A támogatás felhasználható a 2023. december havi nemzetiségi pótlék 2024. januárban történő kifizetésére is.

18. 1.2.5. Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők átlagbéralapú támogatása jogcím

18.1. A támogatás igénylése szempontjából a segítői létszám – beleértve a pedagógus szakképzettséggel, szakképesítéssel rendelkező segítőket is – az Nkt. 2. melléklete szerint elismerhető és pedagógusok nevelőmunkáját segítő munkakörben foglalkoztatotti létszám, de legfeljebb a 2024. évben a ténylegesen foglalkoztatott segítők, teljes munkaidőre átszámított átlagos száma, egy tizedesre kerekítve.

18.2. A segítői létszám meghatározásakor a jogszabály szerinti pedagógiai asszisztens csak azon intézménynél vehető figyelembe, ahol legalább 3 csoport működik.

18.3. Az év végi elszámolás a havonta, a jogszabály szerint elismerhető és a ténylegesen foglalkoztatott segítők – teljes munkaidőre átszámított – egy tizedesre kerekített átlagos száma alapján történik.

18.4. A pszichopedagógus a segítői létszámban nem vehető figyelembe.

18.5. A támogatás felhasználható a 2023. december havi bérek 2024. januárban történő kifizetésére is.

19. 1.2.6. Társulás által fenntartott óvodákba bejáró gyermekek utaztatásának támogatása jogcím

19.1. A támogatás az Mötv. alapján létrehozott társulás által fenntartott óvodákba járó gyermeklétszámból azon gyermekek után igényelhető, akik a lakóhelyüktől, ennek hiányában tartózkodási helyüktől eltérő településen veszik igénybe az óvodai ellátást és utaztatásuk autóbusz működtetésével, iskolabusz-szolgáltatás vagy különcélú menetrend szerinti autóbusz-szolgáltatás vásárlásával biztosított.

19.2. A támogatás szempontjából iskolabuszszolgáltatás-vásárlásnak minősül a menetrendtől függetlenül kizárólag e célból indított járat(ok) igénybevétele. A támogatás igénybevételének további feltétele, hogy az utaztatott gyermekek mellett kísérő utazzon.

19.3. A támogatás szempontjából az adott napon figyelembe vehető egy főként az a gyermek, akinek az utazását mind az oda-, mind a visszaúton a 19.1.–19.2. pont szerint biztosították. Az utaztatott gyermekek számának meghatározása: tervezéskor az éves becsült létszám, elszámolásnál az utaztatás kapcsán készített nyilvántartás alapján naponta összesített ellátottak száma osztva 221-gyel.

20. 1.2.7. Diabétesz ellátási pótlék jogcím

20.1. A központi költségvetés támogatást biztosít az önkormányzatok által fenntartott óvodában a jogszabály szerinti feladatot ellátó foglalkoztatottak diabétesz ellátási pótlékához és az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz.

20.2. A támogatás igénylése szempontjából a támogatással érintett foglalkoztatottak száma óvodai feladatellátási helyenként az ellátott 1-es típusú diabétesszel élő gyermekek számától függő számított foglalkoztatotti létszám, de legfeljebb a 2024. évben a feladatot ellátó ténylegesen foglalkoztatottak teljes munkaidőre átszámított átlagos száma, egy tizedesre kerekítve.

20.3. A számított foglalkoztatotti létszám meghatározása

Fl = D/5

ahol:

Fl = adott évre számított, támogatással érintett foglalkoztatottak száma egész számra felfelé kerekítve,

D = feladatellátási helyenként az ellátott 1-es típusú diabétesszel élő gyermekek létszáma.

20.4. Az év végi elszámolás a 20.3. pont alapján számított éves létszám és a feladatot ellátó ténylegesen foglalkoztatottak – teljes munkaidőre átszámított – egy tizedesre kerekített átlagos száma alapján történik.

20.5. A támogatás felhasználható a 2023. december havi bérek 2024. januárban történő kifizetésére is.

21. 1.3. A települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása jogcím

21.1. Az e jogcím alá tartozó támogatásokra vonatkozó közös szabályok:

21.1.1. Az e jogcím szerinti feladatokra támogatás kizárólag

a) a Szoctv.-ben, illetve a Szoctv. 132. § (1) és (2) bekezdése szerinti felhatalmazások alapján kiadott jogszabályban, továbbá

b) a Gyvt.-ben, illetve a Gyvt. 162. § (1) és (2) bekezdése szerinti felhatalmazások alapján kiadott jogszabályban

foglalt szakmai feltételeknek megfelelően biztosított ellátás esetén vehetők igénybe.

21.1.2. Az önkormányzatok kötelező feladatainak a Szoctv. 120–122. §-a, illetve a Gyvt. 97. §-a szerinti ellátási szerződés, illetve az önkormányzatok egymás közötti, az Mötv. 41. § (6) bekezdése alapján kötött szerződés keretében történő ellátása esetén a támogatás igénylésére a szolgáltatás, illetve az intézmény szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett fenntartója jogosult. E szabály alól kivételt képez az 1.3.2.1. Család- és gyermekjóléti szolgálat jogcím, az 1.3.2.2.1. Család- és gyermekjóléti központ jogcím, az 1.3.2.2.2. Család- és gyermekjóléti központ – óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység támogatása jogcím és az 1.4.1.1. Intézményi gyermekétkeztetés – bértámogatás jogcím, amelyek esetében az adott feladatra nem állami fenntartóval kötött ellátási szerződés esetén is az az önkormányzat jogosult a támogatás igénylésére, amely számára szerződés alapján a nem állami fenntartó biztosítja az ellátást.

21.1.3. A 21.1.2. pontban szereplő kivétellel az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, az 1.3.4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása jogcím szerinti támogatásokat azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek

a) az adott szociális szolgáltatás, illetve gyermekjóléti szolgáltató tevékenység tekintetében a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzésre kerültek és

b) a Szoctv. 58/A. §-a, illetve a Gyvt. 145. §-a alapján az adott szociális, gyermekjóléti szolgáltatóra, intézményre, hálózatra, ellátotti létszámra, férőhelyszámra, feladatmutatóra befogadást nyertek, vagy a támogatásra befogadás nélkül is jogosultak.

21.1.4. Az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím szerinti feladatok esetében a társulásoknak járó magasabb támogatást a társulás székhelye szerinti önkormányzat akkor igényelheti, ha

a) a feladat ellátásáról az Mötv. szerinti önkormányzati társulás saját fenntartású intézménye, szolgáltatója útján gondoskodik, a feladat ellátásában részt vevő önkormányzatok önállóan az adott feladat ellátását nem biztosítják (azaz a társulás által történő feladatellátás esetén a feladat ellátásában részt vevő önkormányzatoknál az adott feladat ellátását szolgáló kormányzati funkción kiadás nem merülhet fel), az adott feladat tekintetében nincs szolgáltatójuk, intézményük bejegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba, valamint

b) a társult és ellátott önkormányzatok lakosságszáma az 1.3.2.3. Szociális étkeztetés jogcím, az 1.3.2.4.2. Személyi gondozás – önálló feladatellátás jogcím, az 1.3.2.4.3. Személyi gondozás – társulás által történő feladatellátás jogcím, az 1.3.2.6. Időskorúak nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.7. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.8. Demens személyek nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.9. Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.10. Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.11. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása jogcím szerinti feladatok esetében együttesen legalább 3000 fő, az 1.3.2.12. Családi bölcsőde jogcím és az 1.3.2.13. Hajléktalanok átmeneti intézményei jogcím szerinti feladatok esetében együttesen legalább 5 000 fő és

c) az adott feladathoz járó alaptámogatás igénylésére az önkormányzat jogosult.

21.1.5. Egy önkormányzat ugyanazon feladat ellátása tekintetében a támogatás szempontjából kizárólag egy társulásban vehető figyelembe.

21.1.6. Amennyiben az önkormányzat egyes szociális és gyermekjóléti feladatok ellátásáról a 21.1.4.–21.1.5. pont szerinti társulás útján gondoskodik, úgy az önkormányzat az ellátottak után a társulás által történő feladatellátásnak megfelelő, magasabb fajlagos összegű támogatásra jogosult.

21.1.7. Az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, az 1.3.4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása jogcím szerinti támogatások igénybevételének feltétele az ellátott adatainak – a Szoctv. 20/C. § (1)–(4) bekezdése, illetve a Gyvt. 139. § (2) és (3) bekezdése szerinti – nyilvántartásba vétele, valamint az időszakos jelentési kötelezettség teljesítése. A támogatás igénybevételére a fenntartó attól az időponttól jogosult, amikor a nyilvántartásba vett ellátást az időszakos jelentés szerint ténylegesen megkezdte.

21.1.8. A szociális étkeztetés és az egyes napközbeni étkeztetést biztosító szociális és gyermekjóléti intézmények esetében irányadó eljárás, amennyiben az étel előállítása nem a szolgáltatást biztosító intézmény konyháján történik:

21.1.8.1. Amennyiben az önkormányzat, önkormányzati intézmény, társulás, vagy társulás által fenntartott intézmény (a továbbiakban együtt: megrendelő) az ételt gazdasági társaságtól, egyéni vállalkozótól, központi költségvetési szervtől vagy nemzetiségi önkormányzattól (a továbbiakban: külső szolgáltató) vásárolja, úgy az szolgáltatásnak minősül és a megrendelő a külső szolgáltató felé teljesített kiadást a megfelelő szakmai kormányzati funkción könyvelheti.

21.1.8.2. Amennyiben a megrendelő az ételt másik, főzőkonyhával rendelkező önkormányzattól, önkormányzati intézménytől, társulástól, társulás által fenntartott intézménytől veszi át, úgy a főzőkonyhát üzemeltető önkormányzat, intézmény által az önkormányzat részére nyújtott étkeztetési szolgáltatás bevételeit és kiadásait az intézmény könyveiben a 049010 Máshova nem sorolt gazdasági ügyek kormányzati funkción könyveli le, a megrendelő pedig a főzőkonyhát üzemeltető önkormányzat, intézmény felé teljesített kiadást a megfelelő szociális vagy gyermekjóléti feladathoz kapcsolódó kormányzati funkción, a vásárolt élelmezés rovaton könyveli.

21.1.8.2.1. Amennyiben a végső kedvezményezett (a továbbiakban: étkeztetést igénybevevő) részére a főzőkonyha közvetlenül biztosítja az ételt az önkormányzatok közötti megállapodás alapján, azaz az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) értelmében a főzőkonyha áll szolgáltatás-ellenszolgáltatás kapcsolatban az étkeztetést igénybevevővel, a számlát a főzőkonyha nevében szükséges kiállítani az étkeztetést igénybevevő felé. Ez esetben a főzőkonyhát üzemeltető önkormányzat, intézmény által a megrendelő önkormányzat vagy intézménye részére nem történik szolgáltatásnyújtás, számlázás a főzőkonyha és az önkormányzat vagy intézménye között nincs.

21.1.8.2.2. Amennyiben a főzőkonyha nem közvetlenül biztosítja az ételt az étkeztetést igénybevevőnek, úgy a főzőkonyha és az étkezést biztosító önkormányzat vagy intézmény között az Áfa tv. értelmében szolgáltatásnyújtás történik, így számlát is szükséges kiállítani a felek között.

21.1.9. Ha az önkormányzatok egymás közötti és önkormányzati körön kívüli feladat, illetve intézmény átadása-átvétele következtében az érintett felek a finanszírozást pénzeszközátadással, – átvétellel egymás közötti megállapodás útján rendezik, úgy a nyilvántartásba vétel és az időszakos jelentési kötelezettség teljesítése az átvevő fenntartó tekintetében vizsgálandó.

21.1.10. Az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, az 1.3.4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása jogcím szerinti támogatások teljes összege abban az esetben jár, ha a szolgáltatás, intézmény a tárgyév egészében szerepel a szolgáltatói nyilvántartásban.

21.1.11. Amennyiben az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, az 1.3.4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása jogcím szerinti szolgáltatás, intézmény nem egész évben működik, a támogatás a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig időarányosan jár. Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés adott hónap első napjától érvényes, és a szolgáltatás, intézmény ezen időponttól jogszerűen működik, e hónapra a támogatás igénybe vehető.

21.1.12. A nappali, illetve a bentlakásos intézményi ellátást nyújtó intézményekben – kivéve a hajléktalanok nappali intézményét – a Szoctv. 92/K. § (5) bekezdése alapján az ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg:

a) nappali intézmény esetén – a nappali melegedő kivételével – a szolgáltatói nyilvántartásban meghatározott férőhelyszám 110%-át,

b) bentlakásos intézmény esetén a szolgáltatói nyilvántartásban meghatározott férőhelyszám 105%-át,

c) mindkét intézménytípus esetében éves átlagban pedig a férőhelyszám 100%-át.

21.1.13. Demens személyek nappali ellátása, valamint időskorúak bentlakásos ellátása esetében a támogatás igénybevételéhez a 2019. január 1-je előtt kiállított demenciakórképet igazoló szakvélemények is elfogadhatók.

21.1.14. Gondozási nap: egy ellátott egynapi intézményi ellátása (idős és hajléktalan személyeket ellátó tartós és átmeneti szociális intézményben, valamint gyermekek átmeneti gondozását biztosító intézményben), amely az intézménybe történő felvétel napjával kezdődik és annak végleges elhagyásával fejeződik be. A gondozási napok számításánál az ideiglenesen – egészségügyi vagy egyéb okból – távollévőket is figyelembe kell venni. Az intézményi jogviszony egy év folyamatos távollét esetén megszűnik.

21.2. A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások egyidejű igénybevételére vonatkozó szabályok:

21.2.1. Ha az ellátott ugyanazon a napon több szolgáltatótól, intézménytől, hálózattól, illetve székhelytől, telephelytől (a továbbiakban együtt: engedélyes) is ugyanabban – az 1.3.2.3. Szociális étkeztetés jogcím, az 1.3.2.4. Házi segítségnyújtás jogcím, az 1.3.2.6. Időskorúak nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.7. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.8. Demens személyek nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.9. Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.10. Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.11. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.12. Családi bölcsőde jogcím, az 1.3.2.13. Hajléktalanok átmeneti intézményei jogcím és az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím szerint támogatott és a Szoctv. 20/C. § (2) bekezdésének és a Gyvt. 139. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó (a továbbiakban: adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott) – a szociális szolgáltatásban vagy gyermekek napközbeni ellátásában részesül, a támogatás szempontjából az adott napon ellátottként csak annál az engedélyesnél vehető figyelembe, amelyik az ellátottról előbb teljesítette a 21.1.7. pont szerinti időszakos jelentést.

21.2.2. A 21.2.1. pont szerinti rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha az ellátott ugyanazon a napon több, adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott gyermekek átmeneti gondozásába tartozó ellátásban részesül.

21.2.3. Ha az ellátott ugyanazon a napon több engedélyestől részesül hajléktalan személyek nappali ellátásában, a támogatás szempontjából az ellátott valamennyi engedélyesnél figyelembe vehető.

21.2.4. Szociális étkeztetés esetén – a népkonyha kivételével – a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen

a) a demens személy időskorúak nappali ellátásában,

b) fogyatékos személyek nappali ellátásában,

c) pszichiátriai betegek nappali ellátásában,

d) szenvedélybetegek nappali ellátásában vagy

e) hajléktalan személyek nappali ellátásában

is részesül.

21.2.5. Házi segítségnyújtás esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen nappali ellátásban is részesül, ide nem értve a demens betegek nappali ellátását.

21.2.6. Adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott szociális alapszolgáltatás esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott gyermekjóléti alapellátásban, gyermekvédelmi szakellátásban vagy szociális szakosított ellátásban is részesül, a 21.2.7.–21.2.12. pontban meghatározott kivételekkel.

21.2.7. Szociális étkeztetés esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon éjjeli menedékhelyen vagy hajléktalan személyek átmeneti szállásán bentlakásos szociális intézményi ellátásban, családok átmeneti otthonában átmeneti gondozásban, utógondozói ellátásban vagy támogatott lakhatásban is részesül.

21.2.8. Hajléktalan személyek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon éjjeli menedékhelyen vagy hajléktalan személyek átmeneti szállásán bentlakásos szociális intézményi ellátásban is részesül.

21.2.9. Időskorúak nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi ellátásban is részesül.

21.2.10. Fogyatékos személyek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon fogyatékos személyek rehabilitációs célú lakóotthonában, fogyatékos személyek támogatott lakhatásában vagy éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi ellátásban, továbbá ha nevelőszülői ellátásban vagy utógondozói ellátásban is részesül.

21.2.11. Pszichiátriai betegek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon pszichiátriai betegek rehabilitációs célú lakóotthonában, pszichiátriai betegek támogatott lakhatásában vagy éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi ellátásban, továbbá ha utógondozói ellátásban is részesül.

21.2.12. Szenvedélybetegek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthonában vagy éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi ellátásban, továbbá ha utógondozói ellátásban is részesül.

21.2.13. Bölcsődei ellátás keretén belül biztosított intézményi vagy szolgáltatási forma igénybevétele (bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde) esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen a bölcsődei ellátás egy másik intézményi vagy szolgáltatási forma igénybevétele során is (bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde) ellátásban részesül.

21.2.14. Adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott gyermekjóléti alapellátás esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott szociális szakosított ellátásban vagy a Gyvt. 139. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó gyermekvédelmi szakellátásban is részesül, a 21.2.15. pontban foglalt kivétellel.

21.2.15. Bölcsődei ellátás igénybevétele esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon otthont nyújtó ellátásban is részesül.

21.2.16. Ugyanarra a napra ugyanazon ellátott a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe több, adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott szociális szakosított ellátás és gyermekvédelmi szakellátás esetén, kivéve az utógondozói ellátás és az éjjeli menedékhely legfeljebb három egymást követő napig történő egyidejű igénybevételét.

21.2.17. A teljesített feladategység meghatározása során nem vehető figyelembe támogató szolgáltatás esetén az adott napon az azzal az ellátottal teljesített feladategység, aki ugyanazon a napon a Szoctv. 20/C. § (2) bekezdésének és a Gyvt. 139. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó

a) szociális szakellátásban – az éjjeli menedékhely, hajléktalanok átmeneti szállása, fogyatékos személyek gondozóháza, időskorúak gondozóháza, idősek otthona, hajléktalanok otthona, fogyatékos személyek otthona, hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye, fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye, fogyatékos személyek rehabilitációs célú lakóotthona vagy fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona támogatott lakhatás kivételével –,

b) gyermekvédelmi szakellátásban – otthont nyújtó ellátás, utógondozói ellátás, utógondozás kivételével –, vagy

c) gyermekjóléti alapellátásban – a bölcsődei ellátás keretén belül biztosított intézményi vagy szolgáltatási forma kivételével -

is részesül.

21.2.18. A teljesített feladategység meghatározása során nem vehető figyelembe pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén az a BNO 10 kódkönyv F 20–29 vagy F 31–33 diagnóziskódba nem besorolható ellátottakkal teljesített feladategység, amely éves szinten meghaladja az összes figyelembe vehető feladategység 10%-át.

21.2.19. A teljesített feladategység meghatározása során nem vehető figyelembe szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén az a BNO 10 kódkönyv F 10–19 és F 6300 diagnóziskódba nem besorolható ellátottakkal teljesített feladategység, amely éves szinten meghaladja az összes figyelembe vehető feladategység 30%-át.

21.2.20. A teljesített feladategység meghatározása során nem vehető figyelembe közösségi alapellátás esetén az adott napon az azzal az ellátottal teljesített feladategység, aki ugyanazon a napon a Szoctv. 20/C. § (2) bekezdésének és a Gyvt. 139. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó

a) gyermekjóléti alapellátásban – a gyermekjóléti szolgáltatás, családok átmeneti otthona, családok átmeneti otthona külső férőhelye kivételével –,

b) szociális szakellátásban – az éjjeli menedékhely, hajléktalanok átmeneti szállása, hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye, hajléktalanok otthona, pszichiátriai betegek rehabilitációs célú lakóotthona, a szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthona és a támogatott lakhatás kivételével – vagy

c) gyermekvédelmi szakellátásban – utógondozói ellátás kivételével –

is részesül.

21.2.21. Ha az ellátott ugyanazon a napon több engedélyestől is igénybe vesz pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátást vagy szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátást, az adott napon a vele teljesített feladategységet annál az engedélyesnél kell figyelembe venni, amely az ellátott után – a szolgáltatások igénybe vevőinek a Szoctv. 20/C. §-ában, illetve a Gyvt. 139. § (2) bekezdésében meghatározott adatairól vezetett központi elektronikus nyilvántartási rendszerben – az időszakos jelentési kötelezettségét előbb teljesítette.

22. 1.3.1. A települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladatainak egyéb támogatása jogcím

22.1. A támogatás a 35 000 forint egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességet meg nem haladó önkormányzatok egyes szociális jellegű feladataihoz járul hozzá.

22.2. A támogatás számított összegének a

a) 30%-át a Gyvt. 20/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti pénzbeli támogatásban részesülők 2022. augusztus és 2022. november havi együttes létszámadataiból számított átlagának az összesített átlagos összegen belüli részaránya,

b) 30%-át a Szoctv. 33. § (1) bekezdése szerinti aktív korúak ellátásában részesülők 2022. évi átlagos számának az összesített átlagos számon belüli részaránya,

c) 10%-át a 18–59 éves korcsoportba tartozó, személyi jövedelemadót nem fizetők számának a 2022. évi adóbevallások összesítése alapján számított 18–59 éves korcsoporton belüli lakosságszámon belüli részaránya,

d) 30%-át a településen élő 60 év feletti lakosoknak az állandó lakosokon belüli részaránya

szerint kell meghatározni.

22.3. A támogatás számított összege esetében a támogatási mérték számításakor alkalmazandó paramétertábla:

A B C D
Kategóriák az önkormányzat egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képessége szerint
(forint)
Támogatási mérték
(%)
alsó határ felső határ maximuma minimuma
1 1 18 000 100 95
2 18 001 24 000 95 60
3 24 001 32 000 60 30
4 32 001 35 000 30 10

22.4. A támogatás számított összege esetében alkalmazandó támogatási mérték az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képesség növekedésével arányosan csökken, és az alábbi képlet alapján határozható meg:

TM = C + (AE – A)/(B – A) * (D – C)

ahol:

TM = támogatási mérték,

AE = az önkormányzat egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képessége, ami alapján a támogatás mértékének számításakor alkalmazandó paramétertábla megfelelő sora alkalmazandó,

A–D = a támogatás mértékének számításakor alkalmazandó 22.3. pont szerinti paramétertábla oszlopai szerinti érték.

22.5. A támogatás meghatározása a támogatás számított összegét figyelembe véve az alábbi képlet szerint történik:

T = ha SZT < [SZT + ha (SZF2023>0; akkor K2022*1,6, egyébként K2022)]/2, akkor SZT, egyébként [SZT + ha (SZF2023>0; akkor K2022*1,6, egyébként K2022)]/2

ahol:

T = támogatás,

SZT = támogatás számított összege,

SZF2023 = a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény (a továbbiakban: 2023. évi költségvetési törvény) 2. melléklet 1.4. pontja alapján visszamutatott, az önkormányzatot az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcímen, az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcímen, az 1.3.4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása jogcímen és az 1.4. A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatása jogcímen megillető támogatás együttes összege,

K2022 = az önkormányzat által a 2022. évi költségvetési beszámolóban a 106010 Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése, a 106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások, a 107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások kormányzati funkciókon teljesített költségvetési kiadások csökkentve az önkormányzatok előző évi elszámolásából származó kiadások és az ellátottak pénzbeli juttatásai rovatok összegével, továbbá a 018030 Támogatási célú finanszírozási műveletek kormányzati funkció kivételével valamennyi kormányzati funkción az ellátottak pénzbeli juttatásai rovaton teljesített kiadások együttes összege.

22.6. A támogatás felhasználásával kapcsolatos szabály:

22.6.1. A támogatás elsősorban az önkormányzati helyi hatáskörű pénzbeli és természetbeni ellátások nyújtására, valamint az állampolgárok lakáshoz jutásának önkormányzatok általi, szociális alapon történő támogatására, valamint a 3. melléklet 6.3. pont h) alpontja szerinti ellátások önrészére, az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, az 1.4.1. Intézményi gyermekétkeztetés támogatása jogcím és az 1.4.2. Szünidei étkeztetés támogatása jogcím szerinti, az önkormányzat vagy társulása által ellátott és támogatott feladatokra használható.

22.6.2. A támogatás szempontjából kizárólag az „Ellátottak pénzbeli juttatásai” megfelelő rovatain, továbbá

a) a 061030 Lakáshoz jutást segítő támogatások,

b) a 106010 Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése,

c) a 106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások,

d) a 107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások,

e) a 107070 Menekültek, befogadottak, oltalmazottak ideiglenes ellátása és támogatása, valamint

f) az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, az 1.4.1. Intézményi gyermekétkeztetés támogatása jogcím és az 1.4.2. Szünidei étkeztetés támogatása jogcím szerinti támogatásoknál az e melléklet szerint alkalmazható kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

Amennyiben az önkormányzat az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, az 1.4.1. Intézményi gyermekétkeztetés támogatása jogcím és az 1.4.2. Szünidei étkeztetés támogatása jogcím szerinti feladatokra támogatásban nem részesül, de e feladatok ellátásához társulás vagy másik önkormányzat felé a 018030 Támogatási célú finanszírozási műveletek kormányzati funkción teljesített kiadással hozzájárul, úgy ennek összege a támogatás elszámolása szempontjából figyelembe vehető.

23. 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím

A támogatás felhasználásával kapcsolatos közös szabályok:

23.1. Az 1.3.2.1. Család- és gyermekjóléti szolgálat jogcím, az 1.3.2.2.1. Család- és gyermekjóléti központ jogcím és az 1.3.2.2.2. Család- és gyermekjóléti központ – óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység támogatása jogcím között átcsoportosítás hajtható végre. A támogatás szempontjából kizárólag

a) a 104042 Család és gyermekjóléti szolgáltatások és

b) a 104043 Család és gyermekjóléti központ

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

23.2. Az 1.3.2.3. Szociális étkeztetés jogcímtől az 1.3.2.15. Közösségi ellátások jogcímig a támogatások között átcsoportosítás hajtható végre. A támogatás szempontjából kizárólag

a) a 104042 Család és gyermekjóléti szolgáltatások,

b) a 104043 Család és gyermekjóléti központ,

c) a 107050 Szociális étkeztetés népkonyhán,

d) a 107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán,

e) a 107052 Házi segítségnyújtás,

f) a 107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás,

g) a 102031 Idősek nappali ellátása,

h) a 102032 Demens betegek nappali ellátása,

i) a 101221 Fogyatékossággal élők nappali ellátása,

j) a 101141 Pszichiátriai betegek nappali ellátása,

k) a 101142 Szenvedélybetegek nappali ellátása,

l) a 107015 Hajléktalanok nappali ellátása,

m) a 104030 Gyermekek napközbeni ellátása családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet vagy alternatív napközbeni ellátás útján,

n) a 107013 Hajléktalanok átmeneti ellátása,

o) a 101222 Támogató szolgáltatás fogyatékos személyek részére,

p) a 101143 Pszichiátriai betegek közösségi alapellátása és

q) a 101144 Szenvedélybetegek közösségi alapellátása (kivéve: alacsonyküszöbű ellátás)

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

24. 1.3.2.1. Család- és gyermekjóléti szolgálat jogcím

24.1. A központi költségvetés a számított szakmai létszám alapján támogatást biztosít a család- és gyermekjóléti szolgálatot biztosító önkormányzatok részére, a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével.

24.2. A támogatásra a feladat ellátására kötelezett önkormányzat, azaz az önálló polgármesteri hivatalt működtető, illetve a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti önkormányzat jogosult. Ez utóbbi esetben a támogatás igénylője a támogatásból a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó valamennyi település feladatellátását biztosítja.

24.3. Támogatás nyújtható a feladat ellátására kötelezett önkormányzatoknak a Gyvt. szerinti ellátási területen kívüli települések ellátásához is, figyelembe véve azon jogszabályi rendelkezést, hogy – közös hivatalhoz tartozó település esetén – a közös hivatalhoz tartozó valamennyi települést ugyanannak a szolgálatnak kell ellátnia. Ebben az esetben a támogatás megállapítása az ellátott

a) önálló polgármesteri hivatallal rendelkező önkormányzatonként és

b) közös hivatalonként

külön-külön történik, a támogatás igénylője ezek együttes összegére jogosult. Ebben az esetben az ellátást nem saját maga biztosító önkormányzat a támogatásra nem jogosult.

24.4. Társult feladatellátás csak abban az esetben támogatható, ha annak székhelye, így a támogatás igénylője a feladat ellátására kötelezett önkormányzat.

24.5. A támogatásra nem jogosult az az önkormányzat, amelynek a lakosságszáma nulla.

24.6. Valamennyi, a támogatásra jogosult önkormányzatot támogatás illeti meg a számított szakmai létszám alapján. E szakmai létszám meghatározása számított alap- és kiegészítő létszám, illetve korrekciós szorzó alapján történik a következő képlet szerint:

T = [(ALsz*SZk) + KLsz] * FÖ

ahol:

T = a támogatás összege,

ALsz = a település, fővárosi kerület lakosságszáma, közös önkormányzati hivatal esetén a hivatalhoz tartozó önkormányzatok együttes lakosságszám (L) alapján az adott évre elismert foglalkoztatottak számított alaplétszáma, egy tizedesjegyre kerekítve, ALsz értéke: járásszékhely önkormányzatok esetében: L/8 000, fővárosi kerületi önkormányzatok esetében: L/12 000, egyéb önkormányzatok esetében: L/5 000, de minimum 1 fő,

SZk = a számított alaplétszám korrekciós szorzója (SZk) azon fővárosi kerületi önkormányzatok esetében, amelyeknél a kerület teljes lakosságszámához viszonyítva – tárgyévet megelőző év május 31-én – a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek aránya meghaladja a 2,5%-ot: 1,5, minden más önkormányzat esetében: 1,

KLsz = adott évre elismert foglalkoztatottak számított kiegészítő létszáma, egy tizedesjegyre kerekítve. KLsz értéke a közös hivatalt alkotó települések számától és együttes lakosságszámától függ; 5–8 település esetén L/10 000, de legalább 0,5 fő, 8 település felett 2*L/10 000, de legalább 1 fő,

FÖ = 1.3.2.1. Család- és gyermekjóléti szolgálat jogcím szerinti fajlagos összeg.

25. 1.3.2.2. Család- és gyermekjóléti központ támogatása jogcím

25.1. 1.3.2.2.1. Család- és gyermekjóléti központ jogcímre vonatkozó szabályok

25.1.1. A központi költségvetés a számított szakmai létszám alapján támogatást biztosít a járásszékhely önkormányzatoknak és a fővárosi kerületi önkormányzatoknak a család- és gyermekjóléti központ fenntartásához, a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével.

25.1.2. A támogatásra jogosult önkormányzat e támogatásból a járáshoz tartozó összes településen biztosítja a feladatellátást. Társult feladatellátás csak abban az esetben támogatható, ha annak székhelye, így a támogatás igénylője a feladat ellátására kötelezett önkormányzat.

25.1.3. Valamennyi, a támogatásra jogosult önkormányzatot támogatás illeti meg a számított szakmai létszám alapján. A számított szakmai létszám meghatározása számított alap- és kiegészítő létszám, illetve korrekciós szorzó alapján történik a következő képlet szerint:

JAT = [(JALsz * SZk) + JKLsz + EM] * JFÖ + FT

ahol:

JAT = a támogatás összege,

JALsz = a járáshoz tartozó önkormányzatok együttes, illetve a kerületi önkormányzat lakosságszáma (Lj) és a járáshoz tartozó önkormányzatok száma (TELsz) alapján az adott évre elismert foglalkoztatottak számított alaplétszáma, egy tizedesre kerekítve, JALsz értéke: járásszékhely önkormányzatok esetében: Lj/9 000*(1+TELsz/84), de minimum 3 fő, kerületi önkormányzatok esetében: Lj/12 000,

SZk = a számított alaplétszám korrekciós szorzója (SZk) azon kerületi önkormányzatok esetében, amelyeknél a kerület teljes lakosságszámához viszonyítva – tárgyévet megelőző év május 31-én – a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek aránya meghaladja a 2,5%-ot: 1,5, minden más esetben: 1,

JKLsz = adott évre elismert foglalkoztatottak számított kiegészítő létszáma, egy tizedesjegyre kerekítve. Értéke a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet szerinti kedvezményezett, fejlesztendő és komplex programmal fejlesztendő járások tekintetében a következő paramétertábla alapján számolandó:

A B C D
Járás besorolása Lj < 20 000 20 000 <= Lj <= 35 000 Lj > 35 000
1 Kedvezményezett járás 0,5 1 1 + [(Lj–35 000)/35 000]
2 Fejlesztendő járás 1 2 2 + [(Lj–35 000)/35 000]
3 Komplex programmal fejlesztendő járás 1,5 3 3 + [(Lj–35 000)/35 000]

EM = család- és gyermekjóléti központonként 1 fő szociális diagnózis felvételét végző esetmenedzser,

JFÖ = 1.3.2.2.1. Család- és gyermekjóléti központ jogcím szerinti fajlagos összeg,

FT = a szociálpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény részére biztosítandó összeg.

25.2. Az 1.3.2.2.2. Család- és gyermekjóléti központ – óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység támogatása jogcím szerinti támogatásra az a járásszékhely önkormányzat jogosult, amely az általa fenntartott család- és gyermekjóléti központ útján ellátja a Gyvt. szerinti óvodai és iskolai szociális segítő tevékenységet. A támogatás az önkormányzatot a köznevelésben és a szakképzésben részt vevő gyermekek, tanulók 2022. október 1-jei létszáma alapján illeti meg.

26. 1.3.2.3. Szociális étkeztetés jogcím

26.1. A támogatás az önkormányzatoknak a szociális étkeztetés feladataihoz kapcsolódik.

26.2. A támogatás az önkormányzatot a szociális étkeztetésben ellátottak száma szerint illeti meg. Ezen a jogcímen igényelhető támogatás a népkonyhai étkeztetésben részesülők után is.

26.3. A támogatás nem vehető igénybe az 1.4. A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatása jogcím szerinti gyermekétkeztetésben részesülők után.

26.4. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor – a heti 6, illetve 7 napon nyújtott szolgáltatásoknál a 6, illetve 7 nap alapulvételével – az ellátottak éves becsült száma, elszámoláskor az étkeztetésben részesülők étkeztetésre vonatkozó igénybevételi naplója alapján naponta összesített ellátottak száma osztva 250-nel. Egy ellátott naponta csak egyszer vehető figyelembe.

27. 1.3.2.4. Házi segítségnyújtás jogcím

27.1. A támogatásra az az önkormányzat jogosult, amely a házi segítségnyújtást működteti.

27.2. A támogatás az önkormányzatot a házi segítségnyújtás szociális segítés keretében ellátott személyek száma, személyi gondozás esetén a számított ellátotti létszám szerint illeti meg.

27.3. Az ellátottak száma éves átlagban nem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásba véglegessé vált döntéssel bejegyzett ellátotti létszám 100%-át.

28. 1.3.2.4.1. Szociális segítés jogcím

28.1. A támogatás a szociális segítés keretében kizárólag szociális segítésre megállapodást kötött ellátottak után jár. A feladat ellátható közfoglalkoztatottak alkalmazásával, de ez esetben a támogatás kizárólag a feladat ellátásával összefüggő kiadások közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb állami támogatással nem fedezett részére használható fel.

28.2. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor a szociális segítés keretében ellátottak éves becsült száma, elszámoláskor a szociális segítésben részesülők tevékenységnaplója alapján naponta összesített ellátottak száma osztva 250-nel.

29. 1.3.2.4.2. Személyi gondozás – önálló feladatellátás jogcím és 1.3.2.4.3. Személyi gondozás – társulás által történő feladatellátás jogcím

29.1. A támogatás a személyi gondozás keretében kizárólag személyi gondozásra megállapodást kötött ellátottak után jár. A 2016. évben kötött megállapodások esetén azon ellátottak után is jár a támogatás, akikkel személyi gondozásra és szociális segítésre kötöttek megállapodást. A támogatásnál nem vehető figyelembe a társadalmi gondozók alkalmazásával, a közérdekű önkéntes tevékenység keretében, a közfoglalkoztatotti jogviszonyban álló személyek, vagy szociális szövetkezet igénybevételével nyújtott ellátás.

29.2. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor a személyi gondozásra megállapodással rendelkező ellátottak részére nyújtott tevékenység éves becsült óraszáma alapján kalkulált ellátotti létszám. Elszámoláskor az ellátotti létszámot a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet (a továbbiakban: 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet) 6. § (4a) bekezdés d) pontja alapján kell meghatározni. Amennyiben a gondozást nem heti 40 órában foglalkoztatott szociális gondozó végzi, úgy a gondozásra fordított havi 147 órás órakeret arányosan csökkentve vehető figyelembe. Az ellátottak száma igényléskor és elszámoláskor sem haladhatja meg a befogadott ellátotti létszámot.

29.3. Egy ellátott naponta az 1.3.2.4.1. Szociális segítés jogcím, az 1.3.2.4.2. Személyi gondozás – önálló feladatellátás jogcím és az 1.3.2.4.3. Személyi gondozás – társulás által történő feladatellátás jogcím közül csak egy jogcímen vehető figyelembe.

30. 1.3.2.5. Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás összesen jogcím

30.1. A támogatásra az az önkormányzat jogosult, amely falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatást tart fenn.

30.2. A támogatás az önkormányzatot az ellátást biztosító szolgálat száma alapján illeti meg.

31. 1.3.2.6. Időskorúak nappali intézményi ellátása jogcím

31.1. A támogatást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek időskorúak nappali ellátását biztosító intézményt tartanak fenn. E támogatást vehetik igénybe továbbá azok az önkormányzatok, amelyek pszichiátriai betegek nappali ellátását vagy szenvedélybetegek nappali ellátását biztosító intézményt tartanak fenn, azon ellátottak után, akikre az 1.3.2.9. Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása jogcímen vagy az 1.3.2.10. Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása jogcímen nem vehetnek igénybe támogatást. A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg.

31.2. Azon ellátott után, akire vonatkozóan a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet) meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási támogatást vagy fejlesztő foglalkoztatás működési támogatását, vagy a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet) alapján az akkreditált munkáltatónak támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra az 1.3.2.6.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás jogcím vagy az 1.3.2.6.4. Foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményben ellátottak – társulás által történő feladatellátás jogcím szerinti támogatást igényelheti.

31.3. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített ellátottak száma – a heti 6, illetve heti 7 napon nyújtott szolgáltatásoknál a 6, illetve 7 nap alapulvételével – osztva 250-nel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkeztetésben részesülők.

32. 1.3.2.7. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása jogcím

32.1. A támogatást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a fogyatékosok nappali ellátását biztosító intézményt tartanak fenn.

32.2. A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg. Azon ellátott után, akikre vonatkozóan a 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendeletben meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási támogatást vagy fejlesztő foglalkoztatás működési támogatását, vagy a 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet alapján az akkreditált munkáltatónak támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak az 1.3.2.7.3.1. Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak – autista diagnózissal nem rendelkező ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, az 1.3.2.7.3.2. Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak – autista diagnózisú ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, az 1.3.2.7.4.1. Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak – autista diagnózissal nem rendelkező ellátottak – társulás által történő feladatellátás jogcím és az 1.3.2.7.4.2. Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak – autista diagnózisú ellátottak – társulás által történő feladatellátás jogcím szerinti támogatást igényelheti.

32.3. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített ellátottak száma – a heti 6, illetve heti 7 napos nyitvatartással működő intézmények esetén a 6, illetve 7 nap alapulvételével – osztva 250-nel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkeztetésben részesülők.

33. 1.3.2.8. Demens személyek nappali intézményi ellátása jogcím

33.1. A támogatást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek demens ellátást biztosító intézményt tartanak fenn.

33.2. A támogatás igénybevételének feltétele, hogy az ellátásban részesülő személy rendelkezzen pszichiáter, neurológus, vagy geriáter szakorvos demenciakórképet igazoló szakvéleményével.

33.3. A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg. Azon ellátott után, akikre vonatkozóan a 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendeletben meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási támogatást vagy fejlesztő foglalkoztatás működési támogatását, vagy a 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet alapján az akkreditált munkáltatónak támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak az 1.3.2.8.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő demens nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás jogcím vagy az 1.3.2.8.4. Foglalkoztatási támogatásban részesülő demens nappali intézményben ellátottak – társulás által történő feladatellátás jogcím szerinti támogatást igényelheti.

33.4. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített ellátottak száma – a heti 6, illetve heti 7 napos nyitvatartással működő intézmények esetén a 6, illetve 7 nap alapulvételével – osztva 250-nel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkeztetésben részesülők.

34. 1.3.2.9. Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása jogcím

34.1. A támogatást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a pszichiátriai betegek számára nappali ellátást biztosító intézményt tartanak fenn.

34.2. A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg, amennyiben az ellátott a schizophrenia, schizotypiás és paranoid (delusiv) rendellenességek (F 20–29), hangulatzavarok (affektív rendellenességek) (F 30–39), neurotikus, stresszhez társuló és szomatoform rendellenességek (F 40–45.9), evési zavarok (F 50), illetve a felnőtt személyiség és viselkedés rendellenességei (F 60–69) kórképek valamelyikével rendelkezik. Azon ellátott után, akikre vonatkozóan a 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendeletben meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási támogatást vagy fejlesztő foglalkoztatás működési támogatását, vagy a 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet alapján az akkreditált munkáltatónak támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak az 1.3.2.9.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő nappali intézményben ellátott pszichiátriai betegek – önálló feladatellátás jogcím vagy az 1.3.2.9.4. Foglalkoztatási támogatásban részesülő nappali intézményben ellátott pszichiátriai betegek – társulás által történő feladatellátás jogcím szerinti támogatást igényelheti.

34.3. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál az ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített, a Szoctv. szerint az intézménnyel megállapodást kötött ellátottak száma – a heti 6, illetve heti 7 napos nyitvatartással működő intézmények esetén a 6, illetve 7 nap alapulvételével – osztva 250-nel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkeztetésben részesülők és a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradók.

35. 1.3.2.10. Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása jogcím

35.1. A támogatást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a szenvedélybetegek számára nappali ellátást biztosító intézményt tartanak fenn.

35.2. A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg, amennyiben az ellátott pszichoaktív szer használata által okozott mentális és viselkedészavarok (F 10–10.9, F 11-11.9, F 12–12.9, F 13–13.9, F 14–14.9, F 15–15.9 kivéve koffein, F 16–16.9, F 18–18.9, F 19–19.9), illetve kóros játékszenvedély, társfüggőség kórképek valamelyikével rendelkezik. Azon ellátott után, akikre vonatkozóan a 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendeletben meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási támogatást vagy fejlesztő foglalkoztatás működési támogatását, vagy a 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet alapján az akkreditált munkáltatónak támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak az 1.3.2.10.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek – önálló feladatellátás jogcím vagy az 1.3.2.10.4. Foglalkoztatási támogatásban részesülő nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek – társulás által történő feladatellátás jogcím szerinti támogatást igényelheti.

35.3. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál az ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített, a Szoctv. szerint az intézménnyel megállapodást kötött ellátottak száma – a heti 6, illetve heti 7 napos nyitvatartással működő intézmények esetén a 6, illetve 7 nap alapulvételével – osztva 250-nel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkeztetésben részesülők és a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradók.

36. 1.3.2.11. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása jogcím

36.1. A támogatást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a hajléktalanok számára nappali ellátást biztosító intézményt tartanak fenn.

36.2. A támogatás a számított férőhelyek után igényelhető.

36.3. A számított férőhelyek számának meghatározása:

Fh = L/250

ahol:

Fh = a számított férőhelyszám, egész számra kerekítve,

L = az eseménynapló alapján összesített éves létszám, a heti 6, illetve heti 7 napos nyitvatartással működő intézmények esetén a 6, illetve 7 nap alapulvételével.

36.4. Elszámolásnál a napi átlagos ellátotti létszám nem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett férőhelyek 120%-át.

37. 1.3.2.12. Családi bölcsőde jogcím

37.1. A támogatás az önkormányzat által fenntartott családi bölcsődébe beíratott és ellátott gyermekek után vehető igénybe.

37.2. Az ellátottak számának meghatározása:

– tervezéskor a beíratott gyermekek naponként figyelembe vett éves becsült létszáma osztva 231-gyel,

– elszámolásnál a beíratott gyermekek naponként figyelembe vett éves tényleges létszáma osztva 231-gyel.

37.2.1. A beíratott és a támogatás szempontjából figyelembe vett gyermekek létszáma egyetlen alkalommal és összesen sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszámot.

37.2.2. Beíratottnak az a gyermek minősül, akit a családi bölcsődébe felvettek, beírattak és megjelenik a napi nyilvántartási rendszerben.

37.2.3. Az adott hónapban valamennyi nyitvatartási napon figyelembe vehető az a beíratott gyermek, aki az adott hónap nyitvatartási napjainak legalább felén a szolgáltatást igénybe vette és a napi nyilvántartási rendszerben lejelentették. Amennyiben a beíratott gyermek az ellátást a szülővel kötött megállapodás alapján csak bizonyos napokon veszi igénybe, abban az esetben az adott hónap nyitvatartási napjainak száma a megállapodásban szereplő napok számának adott havi összege.

37.2.4. Nem tekintendő hiányzónak a sajátos nevelési igényű, valamint korai fejlesztésre, gondozásra jogosult gyermek azon a napon, amikor nem a családi bölcsődében részesül korai fejlesztésben. A fentiek szerint figyelembe vett sajátos nevelési igényű, valamint korai fejlesztésre, gondozásra jogosult gyermekeket az ellátottak számában két főként kell figyelembe venni.

37.2.5. Nem vehető figyelembe ugyanakkor az adott hónap egyetlen nyitvatartási napján sem az a gyermek, aki a hónapban a reá irányadó nyitvatartási napok több mint felén hiányzott.

37.2.6. Amennyiben a gyermek első alkalommal (beszoktatás első napja) vagy az igénybevétel utolsó hónapjában nem egész hónapra jelenik meg beíratottként a családi bölcsődében és a napi nyilvántartásban, akkor a támogatás a ténylegesen igénybe vett napok száma alapján jár, feltéve, hogy ezeken a napokon a gyermek jogviszonyban is állt a családi bölcsődével.

37.2.7. A családi bölcsőde nyári zárvatartása idején a támogatás azon beíratott gyermek után vehető igénybe, aki az adott hónapban a családi bölcsődével jogviszonyban állt és a napi nyilvántartási rendszerben megjelent. Amennyiben a családi bölcsőde a hónap egyetlen napján sem tart nyitva, abban az esetben támogatás arra a hónapra nem vehető igénybe.

37.2.8. A napi nyilvántartási rendszerben vezetett adatoknak és a családi bölcsődében rendszeresített napi jelenlét kimutatásának egyezni kell.

37.3. Az ellátottak között

a) 2-szeres szorzóval kell figyelembe venni a sajátos nevelési igényű, valamint korai fejlesztésre, gondozásra jogosult gyermekeket,

b) 1,1-szeres szorzóval kell figyelembe venni a hátrányos helyzetű gyermekeket és

c) 1,2-szeres szorzóval kell figyelembe venni a halmozottan hátrányos gyermekeket.

37.4. Az 1.3.2.12.3. Gyvt. 145. § (2c) bekezdés b) pontja alapján befogadást nyert napközbeni gyermekfelügyelet jogcím szerinti támogatás a Gyvt. 145. § (2c) bekezdés b) pontja alapján 2017. január 1. előtt befogadást nyert és 2017. január 1-jétől az átalakult napközbeni gyermekfelügyeletet fenntartó önkormányzatokat illeti meg.

38. 1.3.2.13. Hajléktalanok átmeneti intézményei jogcím

38.1. A támogatást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek átmeneti szállást és éjjeli menedékhelyet tartanak fenn hajléktalanok részére.

38.2. A támogatás az önkormányzatot a hajléktalanok átmeneti szállásán a ténylegesen betöltött, éjjeli menedékhelyén a működő férőhelyek száma, továbbá a hajléktalanok kórházi ellátás előtti és utáni gondozását szolgáló olyan férőhelyek alapján illeti meg, amelyeket az Egészségbiztosítási Alap is finanszíroz.

38.3. A kizárólag lakhatási szolgáltatás biztosítása esetén az 1.3.2.13.9. Kizárólag lakhatási szolgáltatás jogcím szerinti támogatás vehető igénybe.

38.4. A férőhelyek számának meghatározása: tervezéskor a gondozási napokon rendelkezésre álló férőhelyek éves becsült összege osztva 366-tal, elszámolásnál az átmeneti szállás esetében a gondozási napokon ténylegesen betöltött férőhelyek, éjjeli menedékhely esetében a rendelkezésre álló férőhelyek éves összege osztva 366-tal.

39. 1.3.2.14. Támogató szolgáltatás jogcím

39.1. A támogatást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek támogató szolgáltatást tartanak fenn.

39.2. A támogatásra jogosult önkormányzatot alaptámogatás illeti meg a szolgálatok száma, és teljesítménytámogatás a szolgálat által biztosított feladategységek alapján a következők szerint:

T = AT+ (Fe*Tt)

ahol:

AT = 1.3.2.14.1. Alaptámogatás jogcím szerinti fajlagos összeg,

Fe = feladategység: a halmozott fogyatékossága vagy autizmusa miatt szociálisan rászorult személyek segítésével töltött 40 perc, más szociálisan rászorult személyek segítésével töltött 1 óra, illetve a szociálisan rászorult személyek szállítása közben megtett 5 kilométer,

Tt = 1.3.2.14.2. Teljesítménytámogatás jogcím szerinti fajlagos összeg.

39.3. Feladategységek számának meghatározása: tervezéskor a feladategységek tervezett száma, de legfeljebb a Szoctv. alapján befogadott feladategység, elszámolásnál a teljesített feladategység, de legfeljebb a befogadott feladategység.

39.4. Támogató szolgáltatás esetén évente legalább 1 200 feladategységet, nem egész évben történő támogatás esetén ennek időarányos részét személyi segítéssel kell teljesíteni. Ahány feladategységgel a szolgáltató ennél kevesebbet teljesít, annyi szállítási szolgáltatással teljesített feladategység nem vehető figyelembe a teljesített feladategység meghatározása során. A szállításhoz kapcsolódó személyi segítés aránya a személyi segítésen belül az elszámolható feladategység legfeljebb 50%-a lehet.

39.5. Ha a kötelezően teljesítendő feladatmutató – évi 3 000 feladategység, nem egész évben történő támogatás esetén ezek időarányos része – nem teljesül, elszámoláskor a tárgyévi alaptámogatás arányos részét vissza kell fizetni.

40. 1.3.2.15. Közösségi ellátások jogcím

40.1. A támogatást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátást vagy szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátást biztosító szolgálatot tartanak fenn.

40.2. A támogatásra jogosult önkormányzatot alaptámogatás illeti meg a szolgálatok száma és teljesítménytámogatás a szolgálat által biztosított feladategységek alapján a következők szerint:

T = AT+ (Fe*Tt)

ahol:

AT = 1.3.2.15.1.1. Alaptámogatás jogcím vagy 1.3.2.15.2.1. Alaptámogatás jogcím szerinti fajlagos összeg,

Fe = feladategység

– pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén az egész évben szolgáltatásban részesülő, a BNO 10 kódkönyv F 00–09 vagy F 20–99 diagnóziskódba tartozó ellátott,

– szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén az egész évben szolgáltatásban részesülő, a BNO 10 kódkönyv F 10–19 diagnóziskódba sorolható, vagy egyéb kóros függőség által okozott mentális és viselkedési zavarokban – különösen játék- vagy munkaszenvedélyben, társfüggőségben – szenvedő ellátott,

Tt = 1.3.2.15.1.2. Teljesítménytámogatás jogcím vagy 1.3.2.15.2.2. Teljesítménytámogatás jogcím szerinti fajlagos összeg.

40.3. Feladategységek számának meghatározása: tervezéskor a feladategységek tervezett száma, de legfeljebb a Szoctv. alapján befogadott feladategység, elszámolásnál a teljesített feladategység, de legfeljebb a befogadott feladategység. Ha a kötelezően teljesítendő feladatmutató – éves átlagban 40 fő, nem egész évben történő támogatás esetén ezek időarányos része – nem teljesül, elszámoláskor a tárgyévi alaptámogatás arányos részét vissza kell fizetni.

41. 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím

41.1. Az önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk fenntartott bölcsődék, mini bölcsődék kiadásaihoz.

41.2. Az ellátottak száma a tárgyév január 31-én beíratott gyermekek száma, vagy a bölcsőde, mini bölcsőde szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszám 80%-a közül a kedvezőbb. Amennyiben a bölcsőde, mini bölcsőde nem egész évben működik, a férőhelyszámot a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig időarányosan kell megállapítani. Amennyiben tárgyév január 31-én és tárgyév november 30-án a beíratott gyermekek száma egyaránt nem éri el az engedélyezett férőhelyszám legalább 50%-át, úgy a támogatással figyelembe vehető ellátottak száma a bölcsőde, mini bölcsőde szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszám 50%-a.

41.2.1. A beíratott gyermekek létszáma a bölcsődei nevelési év közben – legfeljebb a bölcsődei nevelési év végéig – abban az esetben haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszámot, ha a gyermek felvételére veszélyeztetettsége miatt kerül sor. A bölcsődei, mini bölcsődei csoportlétszám legfeljebb a bölcsődei nevelési év végéig túlléphető, ha a bölcsődei nevelési év közben állapítják meg a gyermek sajátos nevelési igényét, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosultságát.

41.2.2. A bölcsődébe, mini bölcsődébe beíratottnak az a gyermek minősül, akit az intézménybe felvettek, beírattak és megjelenik a napi nyilvántartási rendszerben.

41.2.3. A nevelés nélküli munkanapon, valamint a nyári zárvatartás idején az ügyeletet biztosító intézményben kell jelenteni az áthelyezett, beíratott gyermeket. Az ügyeletet biztosító intézményben a gyermekek létszáma egyetlen napon sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszám 120%-át.

41.2.4. A sajátos nevelési igényű, valamint a korai fejlesztésre, gondozásra jogosult gyermekeket a szakmai dolgozók számított létszámának megállapításakor az ellátottak számában két főként kell figyelembe venni.

41.3. A támogatás felhasználásával kapcsolatos szabályok: * 

41.3.1. A támogatás kizárólag a támogatással érintett intézmények működési és felhalmozási kiadására fordítható, azzal, hogy az 1.3.3.1. Bölcsődei bértámogatás jogcím, az 1.3.3.1.1. Felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók bértámogatása jogcím, az 1.3.3.1.2. Bölcsődei dajkák, középfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók bértámogatása jogcím és az 1.3.3.2. Bölcsődei üzemeltetési támogatás jogcím szerinti támogatások egymás között átcsoportosíthatók.

41.3.2. A támogatás szempontjából kizárólag a 104031 Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása kormányzati funkción elszámolt kiadás vehető figyelembe.

42. 1.3.3.1. Bölcsődei bértámogatás jogcím

42.1. A központi költségvetés a jogszabály alapján elismert átlagbéralapú támogatást biztosít a bölcsődét, mini bölcsődét fenntartó önkormányzatok részére, az általuk foglalkoztatott kisgyermeknevelők, szaktanácsadók és bölcsődei dajkák (a továbbiakban együtt: szakmai dolgozók) béréhez, valamint az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez. A szakmai dolgozók körébe tartozik a szakmai feladatokat ellátó bölcsődevezető, intézményvezető is.

42.2. A szakmai dolgozók számított létszámának meghatározása

42.2.1. mini bölcsődében:

MBsz = [Le / 7, lefelé kerekítve 0 tizedesre) *2,5 fő] + {ha [Le – (Le / 7, lefelé kerekítve 0 tizedesre) * 7] >=3, akkor 2,5 fő, ha értéke 0-nál nagyobb és 3-nál kisebb, akkor 1,5 fő}

ahol:

MBsz = mini bölcsődében a szakmai dolgozók számított létszáma,

Le = a bölcsődei ellátottak 41.2. pont szerinti elismert létszáma.

42.2.2. bölcsődében:

BBsz = [Le / 12 *2, de legalább 2 fő kisgyermeknevelő] + Le / 24, de legalább 1 fő bölcsődei dajka] + [Let* 2 fő kisgyermeknevelő] + egyesített bölcsőde, bölcsődei igazgatóság esetén 1 fő szaktanácsadó + egycsoportos bölcsőde esetén 1 fő helyettesítő

ahol:

BBsz = bölcsődében a szakmai dolgozók számított létszáma,

Le = a bölcsődei ellátottak 41.2. pont szerinti elismert létszáma,

Let = azon telephelyek száma, ahol a bölcsődei ellátottak 41.2. pont szerinti elismert létszáma meghaladja a 60 főt.

42.3. Amennyiben a mini bölcsődében az ellátottak száma meghaladja a 16 főt, úgy a szakmai dolgozók számított létszámát a bölcsődére irányadó képlet szerint kell meghatározni. Amennyiben a mini bölcsődének több településen van telephelye, úgy a szakmai dolgozók számított létszámát a bölcsődére irányadó képlet szerint abban az esetben kell meghatározni, ha az ellátottak telephellyel érintett településekre jutó átlagos száma a 16 főt meghaladja.

42.4. A támogatás igénylése szempontjából a szakmai dolgozók finanszírozott létszáma a 42.2. pont szerinti képlet alapján meghatározott létszám, de legfeljebb a 2024. évben a ténylegesen foglalkoztatott szakmai dolgozók – teljes munkaidőre átszámított – átlagos száma, egy tizedesre kerekítve, azaz:

Bfk + Bff <= MBsz vagy BBsz

ahol:

Bfk = a finanszírozás szempontjából elismert bölcsődei dajkák és középfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelők, szaktanácsadók száma, egy tizedesre kerekítve,

Bff = a finanszírozás szempontjából elismert felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelők, szaktanácsadók száma, egy tizedesre kerekítve.

42.5. A szakmai dolgozók finanszírozott létszámára jutó bértámogatás meghatározása:

Tf = Bfk * BTk + Bff * BTf

ahol:

Tf = a szakmai dolgozók finanszírozás szempontjából elismert létszámának átlagbéralapú támogatása,

BTk = 1.3.3.1.2. Bölcsődei dajkák, középfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók bértámogatása jogcím szerinti fajlagos összeg,

BTf = 1.3.3.1.1. Felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók bértámogatása jogcím szerinti fajlagos összeg.

42.6. A támogatás felhasználható a 2023. december havi bérek 2024. januárban történő kifizetésére is.

43. 1.3.3.2. Bölcsődei üzemeltetési támogatás jogcím

43.1. A központi költségvetés támogatást biztosít az önkormányzatoknak az általuk biztosított bölcsődei, mini bölcsődei feladattal összefüggésben felmerülő kiadásokhoz a személyi térítési díjból származó elvárt bevételek figyelembevételével.

43.2. Az üzemeltetési támogatás összege nem haladhatja meg a bölcsődei, mini bölcsődei feladatellátás teljes éves kiadásának a gondozási díjakból származó bevétellel és az 1.3.3.1. Bölcsődei bértámogatás jogcím szerinti támogatással csökkentett összegét. Az ezzel kapcsolatos önkormányzati adatszolgáltatást a Kincstár ellenőrzi.

43.3. A bölcsődei üzemeltetési támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni.

43.4. A bölcsődei üzemeltetési támogatás önkormányzatonkénti meghatározásáról és annak összegéről – az önkormányzatok által nyújtott adatszolgáltatás alapján, a települések típusát és az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességét is figyelembe véve – az államháztartásért felelős miniszter 2023. december 15-éig dönt. Az önkormányzatok által az 1.6. pont szerinti tájékoztató és értesítő alapján kezdeményezett évközi előirányzat-módosítások alapján az államháztartásért felelős miniszter a döntését módosíthatja.

44. 1.3.4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása jogcím

44.1. Az önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk fenntartott

a) az időskorúak átmeneti és tartós bentlakásos ellátását,

b) a hajléktalan személyek tartós bentlakásos ellátását, illetve

c) a gyermekek és családok átmeneti gondozását

biztosító intézmények, illetve a fogyatékos, valamint a pszichiátriai és szenvedélybeteg személyek részére nyújtott támogatott lakhatás egyes kiadásaihoz.

44.2. A támogatás a támogatással érintett intézmények működési és felhalmozási kiadásaira fordítható azzal, hogy az 1.3.4.1. Bértámogatás jogcím és az 1.3.4.2. Intézményüzemeltetési támogatás jogcím szerinti támogatások között átcsoportosítás hajtható végre.

44.3. E támogatást az önkormányzat a családok átmeneti otthonából év közben kikerülők otthontalanságának megszüntetéséhez is felhasználhatja.

44.4. A támogatás szempontjából kizárólag

a) a 104012 Gyermekek átmeneti ellátása,

b) a 102025 Időskorúak átmeneti ellátása,

c) a 102026 Demens betegek átmeneti ellátása,

d) a 102023 Időskorúak tartós bentlakásos ellátása,

e) a 102024 Demens betegek tartós bentlakásos ellátása,

f) a 107011 Hajléktalanok tartós bentlakásos ellátása,

g) a 101133 Támogatott lakhatás pszichiátriai betegek részére,

h) a 101134 Támogatott lakhatás szenvedélybetegek részére és

i) a 101214 Támogatott lakhatás fogyatékos személyek részére

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

45. 1.3.4.1. Bértámogatás jogcím

45.1. A központi költségvetés a jogszabály alapján elismert átlagbéralapú támogatást biztosít az időskorúak átmeneti és tartós, a hajléktalan személyek tartós bentlakást nyújtó szociális intézményeit fenntartó, a gyermekek és családok átmeneti gondozását, illetve a fogyatékos, valamint a pszichiátriai és szenvedélybeteg személyek részére nyújtott támogatott lakhatást biztosító önkormányzatok részére, az általuk foglalkoztatott szakmai dolgozók béréhez, valamint az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez.

45.2. A támogatás az önkormányzatot a számított segítői létszám után illeti meg.

45.2.1. E jogcím szempontjából segítő:

a) időskorúak átmeneti és tartós, hajléktalan személyek tartós bentlakásos ellátása, illetve támogatott lakhatás esetén: az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 2. számú melléklete szerint az adott ellátásra vonatkozó, kötelező létszámnormában szereplő munkakörök (intézményvezető kivételével),

b) gyermekek átmeneti gondozása esetén: a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 1. számú melléklete szerint az adott ellátásra vonatkozó, kötelező létszámnormában szereplő munkakörök (intézményvezető/szakmai vezető kivételével).

45.2.2. Finanszírozás szempontjából elismert létszám négy ellátottra egy fő segítő.

45.3. Az átlagbéralapú támogatás azon önkormányzatokat is megilleti, amelyek a gyermekek átmeneti gondozásának biztosítására a Gyvt.-ben szabályozott módon helyettes szülői jogviszonyt létrehozó írásbeli megállapodást kötöttek, és a helyettes szülői tevékenység folytatására a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés alapján jogosultak, illetve az önálló helyettes szülői ellátást biztosítanak írásbeli megállapodás alapján. A támogatás ebben az esetben a helyettes szülői ellátással kapcsolatos költségekre fordítható.

45.4. Az ellátottak számának meghatározása:

a) tervezéskor az intézményben ellátottak éves becsült gondozási napjainak száma osztva 366-tal,

b) elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 366-tal,

amely éves szinten nem lehet több a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő létszám 100%-ánál.

45.5. A számított segítőimunkatárs-létszám meghatározása:

Gsz = L/4*Kszl

ahol:

Gsz = adott évre számított, elismert segítő munkatársak szolgáltatásonkénti együttes létszáma, szolgáltatásonként egész számra felfelé, illetve helyettes szülői ellátás esetén két tizedesre kerekítve,

L = adott évre elismert 45.4. pont szerinti összes ellátotti létszám,

Kszl = az alábbi táblázat szerinti szolgáltatásbiztosításához kapcsolódó korrekciós szorzószám, szolgáltatásonként.

A B
Altípus Szorzószám
(Kszl)
1 idősek otthona 1,00
2 időskorúak gondozóháza 0,93
3 idősek otthonában, időskorúak gondozóházában elhelyezett, pszichiáter, neurológus, vagy geriáter szakorvos demenciakórkép súlyos vagy középsúlyos fokozatát megállapító szakvéleményével rendelkező ellátottak 1,19
4 hajléktalanok otthona 1,05
5 hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye 0,8
6 támogatott lakhatás fogyatékos személyek részére 1,19
7 fokozott gondozási szükséglettel rendelkező fogyatékos személyek részére támogatott lakhatás: a Szociális Ágazati Portálon közzétett Komplex támogatási szükségletmérő eszköz Összegző adatlap II. pont I. Személyi higiéné, II. Személyi függetlenség, III. Mobilitás kategóriák közül legalább két kategóriában teljes támogatást igénylő ellátott 1,5
8 magas gondozási szükséglettel rendelkező fogyatékos személyek részére támogatott lakhatás: a Szociális Ágazati Portálon közzétett Komplex támogatási szükségletmérő eszköz Összegző adatlap II. pont I. Személyi higiéné, II. Személyi függetlenség, III. Mobilitás kategóriák közül legalább egy kategóriában teljes támogatást igénylő ellátott 1,43
9 támogatott lakhatás autista diagnózisú személyek részére 1,7
10 támogatott lakhatás pszichiátriai betegek részére 0,77
11 támogatott lakhatás szenvedélybetegek részére 0,74
12 helyettes szülőnél biztosított átmeneti ellátás 0,8
13 gyermekek átmeneti otthonában biztosított átmeneti ellátás 0,94
14 családok átmeneti otthonában biztosított átmeneti ellátás 0,83
15 családok átmeneti otthonában külső férőhelyén biztosított átmeneti ellátás 0,7

45.6. A szakmai dolgozók bértámogatásának meghatározása:

Tsz = Gsz * Ábsz

ahol:

Tsz = a finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók átlagbéralapú támogatása,

Ábsz = 1.3.4.1. Bértámogatás jogcím szerinti fajlagos összeg.

45.7. A támogatás felhasználható a 2023. december havi bérek 2024. januárban történő kifizetésére is.

46. 1.3.4.2. Intézményüzemeltetési támogatás jogcím

46.1. A központi költségvetés támogatást biztosít az önkormányzatoknak az általuk fenntartott időskorúak átmeneti és tartós, a hajléktalan személyek tartós bentlakását, valamint a gyermekek és családok átmeneti gondozását biztosító intézményeiben – ide nem értve a helyettes szülői ellátást és a családok átmeneti otthonának külső férőhelyeit – az intézményvezető és a nem a közvetlen szakmai feladatellátásban dolgozók béréhez, az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz, a szakmai dologi kiadásokhoz, valamint a feladatellátásra szolgáló épület és annak infrastruktúrája folyamatos működtetéséhez szükséges kiadásokhoz, az intézményi térítési bevételek figyelembevételével.

46.2. Amennyiben a szociális szakosított ellátást, gyermekek átmeneti gondozását biztosító intézmény egyéb ellátotti csoportokról – például fogyatékos személyekről, pszichiátriai és szenvedélybetegségben szenvedőkről, gyermekvédelmi szakellátásban részesülőkről – is gondoskodik, úgy az intézményüzemeltetési támogatáshoz az intézményüzemeltetési kiadást meg kell osztani, és az adatszolgáltatás során kizárólag az időskorúak átmeneti és tartós, a hajléktalan személyek tartós bentlakásos ellátásának, illetve a gyermekek átmeneti gondozásának adatait lehet szerepeltetni.

46.3. A támogatás összege (a továbbiakban: T) – a Kincstár által ellenőrzött önkormányzati adatszolgáltatás alapján – legfeljebb az alábbiak szerint meghatározott mérték lehet:

T <= Ösz + (Iv * Ábsz) – Szt

ahol:

Ösz = éves összes várható intézményüzemeltetési kiadás,

Iv = intézményvezetők száma, a finanszírozás szempontjából intézményenként egy fő intézményvezető ismerhető el,

Szt = személyi térítési díjakból származó bevétel várható éves összege.

46.4. Az intézményüzemeltetési támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni.

46.5. Az intézményüzemeltetési támogatás önkormányzatonkénti meghatározásáról és annak összegéről – az önkormányzatok által nyújtott adatszolgáltatás alapján, a települések típusát és az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességét is figyelembe véve – az államháztartásért felelős miniszter 2023. december 15-éig dönt. Az önkormányzatok által az 1.6. pont szerinti tájékoztató és értesítő alapján kezdeményezett évközi előirányzat-módosítások alapján az államháztartásért felelős miniszter a döntését módosíthatja.

47. 1.4.1. Intézményi gyermekétkeztetés támogatása jogcím

47.1. Az önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk a bölcsődében, mini bölcsődében, a fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek számára biztosított, továbbá az óvodai, iskolai, kollégiumi és externátusi gyermekétkeztetés (a továbbiakban: intézményi gyermekétkeztetés) egyes kiadásaihoz. A támogatás igénylésének feltétele, hogy az önkormányzat saját fenntartásában lévő költségvetési szerv útján, társult feladatellátás esetén a társulás által fenntartott költségvetési szerv útján, vagy külső szolgáltatótól vásárolt szolgáltatással biztosítsa az étkeztetést.

47.2. Az önkormányzat az általa fenntartott bölcsődében, mini bölcsődében és óvodában, vagy a közigazgatási területén a tankerületi központ, valamint az állami szakképzési és felnőttképzési szerv által fenntartott nem bentlakásos nevelési-oktatási intézményben biztosított intézményi gyermekétkeztetés esetében egyházi fenntartótól is vásárolhatja a szolgáltatást. Ebben az esetben az egyházi fenntartó külső szolgáltatónak minősül.

47.3. A külső szolgáltatótól vásárolt szolgáltatás esetén a támogatás igénylésének további feltételei

47.3.1. A szolgáltatási díjban a külső szolgáltatónak ki kell mutatnia az étkeztetés nyersanyagköltségét, ami megállapodás szerint arányosan is történhet.

47.3.2. Amennyiben a külső szolgáltató a gyermekétkeztetési feladatot az önkormányzat nevében végzi, a külső szolgáltató az önkormányzat részére az Áfa tv. 13. §-a szerinti szolgáltatást nyújt, a részére fizetett kompenzáció pedig ennek megfelelően a szolgáltatás ellenértékeként értelmezendő. Ebben az esetben az étkeztetési díj tekintetében a számla külső szolgáltató által történő kibocsátására az önkormányzat nevében kerülhet sor, a bevétel az önkormányzatot illeti.

47.3.3. Amennyiben az önkormányzat a külső szolgáltatóval közszolgáltatási szerződést köt, úgy abban szabályozni szükséges, hogy a külső szolgáltató által beszedett térítési díjakból származó bevétel nem a külső szolgáltató bevétele, hanem az önkormányzaté, amit a könyvelésében a 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben vagy a 104035 Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében kormányzati funkciókon bevételként szerepeltet. A közszolgáltatási szerződés szerinti kompenzáció vagy támogatás az intézményi gyermekétkeztetés külső szolgáltató által kimutatott teljes költségre jár, aminek pénzforgalom nélkül része a gazdasági társaság által beszedett térítésidíj-bevételnek megfelelő összeg.

47.4. A támogatás felhasználásával kapcsolatos szabályok:

47.4.1. A támogatás kizárólag az étkeztetés teljes önköltségére (annak megszervezésével összefüggő valamennyi költségre, ideértve a felhalmozási jellegű kiadásokat is) számolható el, azzal, hogy az 1.4.1.1. Intézményi gyermekétkeztetés – bértámogatás jogcím és az 1.4.1.2. Intézményi gyermekétkeztetés – üzemeltetési támogatás jogcím szerinti támogatások egymás között átcsoportosíthatók.

47.4.2. A támogatás szempontjából kizárólag

a) a 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben, valamint

b) a 104035 Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

48. 1.4.1.1. Intézményi gyermekétkeztetés – bértámogatás jogcím

48.1. A központi költségvetés a jogszabály alapján elismert átlagbéralapú támogatást biztosít a gyermekétkeztetést biztosító önkormányzatok részére, az önkormányzat által foglalkoztatottak béréhez és az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz.

48.2. A számított dolgozói létszám alapján megállapított bértámogatás megilleti azon önkormányzatokat is, amelyek a feladatot vásárolt szolgáltatás útján látják el, ekkor e támogatás a szerződés szerinti szolgáltatási díj ellentételezése, továbbá a gyermekétkeztetéssel összefüggő valamennyi kiadás fedezetéül szolgál.

48.3. Az önkormányzat az általa étkeztetett, bölcsődében, mini bölcsődében, óvodában, iskolában, továbbá a kollégiumi ellátásban részesülő gyermekek, tanulók, fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek esetén az ellátottak számának meghatározása

48.3.1. Az óvodai, iskolai, kollégiumi és externátusi étkeztetést igénybe vevő gyermekek, tanulók 2024. évi becsült átlaglétszáma és az étkezési napok száma alapján tervezhető, illetve igényelhető a támogatás.

48.3.2. Az intézményi étkeztetésben részt vevők számának megállapításánál egy fő – függetlenül attól, hogy többszöri étkezésben is részt vesz – csak egy létszámként szerepelhet.

48.3.3. Ugyanazon gyermek, tanuló csak egy feladatellátási helyen biztosított étkeztetésnél vehető figyelembe.

48.3.4. Az igényjogosultság szempontjából egy fő létszámnak az a gyermek, tanuló számít, akinek naponta legalább a déli, többfogásos, meleg főétkezés biztosított.

48.3.5. Az elszámolás dokumentuma az élelmezési nyilvántartás, illetve térítésidíj-kedvezményre való jogosultság esetén az azt alátámasztó irat is.

48.3.6. Az étkezésben részt vevők naptári évre, naponként összesített éves létszámát el kell osztani óvodai étkeztetés esetén 220 nappal, kollégiumi, externátusi étkeztetés esetén 200 nappal, iskolai étkeztetés esetén 185 nappal. A szünidőben szervezett napközi ellátás (ideértve az üdültetés, táboroztatás, egyéb szabadidős program, illetve egyéb szünidei étkeztetéseket is) résztvevőinek létszáma az előbbi számításokban nem vehető figyelembe.

48.3.7. A Gyvt. alapján szervezett, az önkormányzat által fenntartott bölcsődében, mini bölcsődében elhelyezett gyermekek esetében az intézményi gyermekétkeztetésben ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 231-gyel, elszámolásnál a havi jelentőlapok szerinti, naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 231-gyel.

48.3.8. Az önkormányzat által fenntartott fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek intézményi étkeztetése esetén az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített ellátottak száma – a heti 6, illetve heti 7 napos nyitvatartással működő intézmények a 6, illetve 7 nap alapulvételével – osztva 250-nel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkeztetésben részesülők.

48.4. A számított dolgozói létszám – a kollégiumi, externátusi étkeztetettek számán kívüli – az ellátottak számától függően az alábbi ellátotti kategóriák szerint határozható meg

ha L értéke 1–100 közötti:

Dsz = (L/25 + Lk/25)*F

ha L értéke 101–500 közötti:

Dsz = (100/25 + (L – 100)/60 + Lk/25)*F

ha L értéke 501–1 000 közötti:

Dsz = (100/25 + (500 – 100)/60 + (L – 500)/70 + Lk/25)*F

ha L értéke 1 001–1 500 közötti:

Dsz = (100/25 + (500–100)/60 + (1 000–500)/70 + (L – 1 000)/75 + Lk/25)*F

ha L értéke 1 500 feletti:

Dsz = (100/25 + (500 – 100)/60 + (1 000 – 500)/70 + (1 500 – 1 000)/75 + (L – 1 500)/80 + Lk/25)*F

ahol:

Dsz = adott évre számított dolgozók létszáma, két tizedesre kerekítve,

L = adott évre elismert – kollégiumi, externátusi étkeztetettek kivételével – ellátotti létszám,

Lk = az adott évre elismert kollégiumi, externátusi létszám,

F = a gyermekétkeztetési feladatellátási helyek számától függő tényező, amelynek értéke: 1 feladatellátási hely esetén 1,0; 2–3 feladatellátási hely esetén 1,1; 4–6 feladatellátási hely esetén: 1,2; 6 feladatellátási hely felett: 1,3. Bölcsőde, mini bölcsőde, fogyatékos személyek nappali intézménye esetén feladatellátási helyként az engedélyesek számát kell figyelembe venni.

48.5. A dolgozók bértámogatásának meghatározása:

Tsz = Dsz * Ábd

ahol:

Tsz = a finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók átlagbéralapú támogatása,

Ábd = 1.4.1.1. Intézményi gyermekétkeztetés – bértámogatás jogcím szerinti fajlagos összeg.

48.6. A támogatás felhasználható a 2023. december havi bérek 2024. januárban történő kifizetésére is.

49. 1.4.1.2. Intézményi gyermekétkeztetés – üzemeltetési támogatás jogcím

49.1. A központi költségvetés támogatást biztosít az önkormányzatoknak az általuk biztosított intézményi gyermekétkeztetési feladattal összefüggésben felmerülő nyersanyag- és dologi kiadásokhoz a személyi térítési díjból származó elvárt bevételek figyelembevételével.

49.2. A támogatás összege – a Kincstár által ellenőrzött önkormányzati adatszolgáltatás alapján – legfeljebb az alábbiak szerint meghatározott mérték lehet:

T <= Kgy – Szt

ahol:

Kgy = az intézményi gyermekétkeztetés várható éves nyersanyag- és dologi kiadása (vásárolt szolgáltatás esetében a vásárolt szolgáltatás útján ellátottakra számított az 1.4.1.1. Intézményi gyermekétkeztetés – bértámogatás jogcím szerinti támogatással csökkentett éves nyersanyag- és dologi kiadás összege),

Szt = személyi térítési díjakból származó bevétel elvárt éves összege.

49.3. Az intézményi gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatásának összege nem haladhatja meg az önkormányzat által jelzett nettó kiadások bértámogatással csökkentett összegét.

49.4. Az intézményi gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatásának megállapításához szükséges adatszolgáltatás tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni.

49.5. Az intézményi gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatásának önkormányzatonkénti meghatározásáról és annak összegéről – az önkormányzatok által nyújtott adatszolgáltatás alapján, a települések típusát és az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességét is figyelembe véve – az államháztartásért felelős miniszter 2023. december 15-éig dönt. Az önkormányzatok által az 1.6. pont szerinti tájékoztató és értesítő alapján kezdeményezett évközi előirányzat-módosítások alapján az államháztartásért felelős miniszter a döntését módosíthatja.

50. 1.4.2. Szünidei étkeztetés támogatása jogcím

50.1. A támogatás a rászoruló gyermekek Gyvt. 21/C. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő gyermekek szünidei étkeztetését biztosító önkormányzatokat illeti meg, az étkezési adagok száma alapján. Az étkezési adagok számába beleértendő a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 13/A. § (1)–(2) bekezdése szerint biztosított szünidei étkeztetés is.

50.2. A támogatás összege az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességtől függő fajlagos összegek figyelembevételével kerül meghatározásra az alábbiak szerint.

A B
Egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képesség (forint) Fajlagos összeg korrigált értéke (forint/étkezési adag)
1 0–18 000 570
2 18 001–21 000 542
3 21 001–24 000 513
4 24 001–27 000 485
5 27 001–30 000 456
6 30 001–35 000 399
7 35 001–40 000 342
8 40 001- 285

50.3. A támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni.

50.4. A támogatás felhasználásával kapcsolatos szabály:

A támogatás szempontjából kizárólag a 104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés kormányzati funkción elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

51. 1.5. A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása jogcím

A támogatások a kulturális alapellátás biztosításához, a muzeális intézmények fenntartásához, a nyilvános könyvtári feladatok ellátásához és a közművelődési alapszolgáltatások biztosításához, valamint a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXII. törvény alapján tett továbbfoglalkoztatási ajánlatot elfogadók számára biztosított differenciált béremeléshez járulnak hozzá. A támogatások szolgálnak a kulturális tevékenységet végző közalkalmazottak kulturális illetménypótléka, és az arra tekintettel fizetendő szociális hozzájárulási adó kifizetésére is.

52. 1.5.1. Vármegyeszékhely megyei jogú városok és Szentendre Város Önkormányzata kulturális feladatainak támogatása jogcím

52.1. A támogatás a vármegyeszékhely megyei jogú városok és Szentendre Város Önkormányzatát lakosságszám alapján illeti meg az Mötv., valamint a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Kult. tv.) meghatározott nyilvános könyvtári és muzeális intézményi feladatainak ellátásához és a közművelődési alapszolgáltatások biztosításához.

52.2. A támogatás szempontjából kizárólag

a) a 082091 Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése,

b) a 082092 Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása,

c) a 082093 Közművelődés – egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek,

d) a 082094 Közművelődés – kulturális alapú gazdaságfejlesztés,

e) a 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása,

f) a 082043 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme,

g) a 082044 Könyvtári szolgáltatások,

h) a 082061 Múzeumi gyűjteményi tevékenység,

i) a 082062 Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység,

j) a 082063 Múzeumi kiállítási tevékenység, valamint

k) a 082064 Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

53. 1.5.2. Települési önkormányzatok egyes kulturális feladatainak támogatása jogcím

53.1. A támogatás az önkormányzatokat lakosságszám alapján illeti meg az Mötv.-ben, valamint a Kult. tv.-ben meghatározott nyilvános könyvtári feladatainak ellátásához és a közművelődési alapszolgáltatások biztosításához.

53.2. A támogatásból a vármegyeszékhely megyei jogú városok önkormányzata, Szentendre Város Önkormányzata, Budapest Főváros Önkormányzata, és a fővárosi kerületek önkormányzatai nem részesülhetnek.

53.3. A támogatás felhasználásáról az önkormányzat 2025. március 31-éig adatszolgáltatást köteles teljesíteni, amelynek formáját, tartalmát és rendjét a kultúráért felelős miniszter által kiadott Útmutató rögzíti.

53.4. A támogatás szempontjából kizárólag

a) a 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása,

b) a 082043 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme,

c) a 082044 Könyvtári szolgáltatások,

d) a 082091 Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése,

e) a 082092 Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása,

f) a 082093 Közművelődés – egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek, valamint

g) a 082094 Közművelődés – kulturális alapú gazdaságfejlesztés

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

53.5. Amennyiben az önkormányzat a támogatás legalább 10%-át nem a Kult. tv. 76. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt közművelődési alapszolgáltatáshoz kapcsolódó kiadásokra fordítja, úgy a támogatás 20%-ának megfelelő összegre nem jogosult.

53.6. Amennyiben a Kult. tv. 64. § (2) bekezdés a) pontja alapján a nyilvános könyvtárat fenntartó önkormányzat a támogatás legalább 10%-át nem könyvtári dokumentum vásárlására fordítja, úgy a támogatás 20%-ának megfelelő összegre nem jogosult.

53.7. A Kult. tv. 64. § (2) bekezdés b) pontja alapján az illetékes vármegyei hatókörű városi könyvtárral szolgáltatási szerződést kötött önkormányzatnak a támogatás legalább 25%-át a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer működéséről szóló 39/2013. (V. 31.) EMMI rendeletben előírt könyvtári szolgáltatások infrastrukturális feltételeit biztosító tevékenységre és a Kult. tv. 76. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt közművelődési alapszolgáltatáshoz kapcsolódó kiadásokra kell felhasználnia. Amennyiben az önkormányzat e feltételnek nem tesz eleget, úgy a támogatás 30%-ának megfelelő összegre nem jogosult.

53.8. Amennyiben az önkormányzat e feladatok ellátásához társulás vagy másik önkormányzat felé a 018030 Támogatási célú finanszírozási műveletek kormányzati funkción teljesített kiadással hozzájárul, úgy ennek összege a támogatás elszámolása szempontjából figyelembe vehető.

54. 1.5.3. Budapest Főváros Önkormányzata kulturális feladatainak támogatása jogcím

54.1. A támogatás Budapest Főváros Önkormányzatát illeti meg az Mötv.-ben, valamint a Kult. tv.-ben meghatározott könyvtári, múzeumi és közművelődési feladatainak ellátásához.

54.2. A támogatás szempontjából kizárólag

a) a 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása,

b) a 082043 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme,

c) a 082044 Könyvtári szolgáltatások,

d) a 082091 Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése,

e) a 082092 Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása,

f) a 082093 Közművelődés – egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek,

g) a 082094 Közművelődés – kulturális alapú gazdaságfejlesztés,

h) a 082061 Múzeumi gyűjteményi tevékenység,

i) a 082062 Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység,

j) a 082063 Múzeumi kiállítási tevékenység, valamint

k) a 082064 Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

54.3. Budapest Főváros Önkormányzatának a támogatást a Budapesti Művelődési Központ, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és a Budapesti Történeti Múzeum működésének és feladatellátásának biztosításához kapcsolódó működési és felhalmozási kiadásokra kell felhasználnia.

54.4. Amennyiben Budapest Főváros Önkormányzata a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárra jutó támogatás legalább 10%-át nem könyvtári dokumentum vásárlására fordítja, úgy a támogatás 20%-ának megfelelő összegre nem jogosult.

54.5. A támogatás felhasználásáról az önkormányzat 2025. március 31-éig adatszolgáltatást köteles teljesíteni, amelynek formáját, tartalmát és rendjét a kultúráért felelős miniszter által kiadott Útmutató rögzíti.

55. 1.5.4. Fővárosi kerületi önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása jogcím

55.1. A támogatás a fővárosi kerületek önkormányzatait lakosságszám alapján illeti meg az Mötv.-ben, valamint Kult. tv. alapján meghatározott nyilvános könyvtári és muzeális intézményi feladatainak ellátásához és a közművelődési alapszolgáltatások biztosításához.

55.2. A támogatás szempontjából kizárólag

a) a 082091 Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése,

b) a 082092 Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása,

c) a 082093 Közművelődés – egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek,

d) a 082094 Közművelődés – kulturális alapú gazdaságfejlesztés,

e) a 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása,

f) a 082043 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme,

g) a 082044 Könyvtári szolgáltatások,

h) a 082061 Múzeumi gyűjteményi tevékenység,

i) a 082062 Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység,

j) a 082063 Múzeumi kiállítási tevékenység, valamint

k) a 082064 Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

55.3. A támogatás felhasználásáról az önkormányzat 2025. március 31-éig adatszolgáltatást köteles teljesíteni, amelynek formáját, tartalmát és rendjét a kultúráért felelős miniszter által kiadott Útmutató rögzíti.

56. 1.5.5. Vármegyei hatókörű városi könyvtár kistelepülési könyvtári célú kiegészítő támogatása jogcím

56.1. A támogatást a vármegyei hatókörű városi könyvtárat fenntartó vármegyeszékhely megyei jogú város és Szentendre Város Önkormányzata igényelheti a könyvtár által az 5 500 főnél kisebb lakosságszámú – könyvtári szolgáltató helyet működtető – településsel 2023. október 15-éig kötött megállapodások alapján.

56.2. A támogatás felhasználásáról az önkormányzat 2025. március 31-éig adatszolgáltatást köteles teljesíteni, amelynek formáját, tartalmát és rendjét a kultúráért felelős miniszter által kiadott Útmutató rögzíti.

56.3. A támogatás szempontjából kizárólag

a) a 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása,

b) a 082043 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme, valamint

c) a 082044 Könyvtári szolgáltatások

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

56.4. A támogatást a vármegyei hatókörű városi könyvtár a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer (a továbbiakban: KSZR) működtetésére használhatja fel.

56.5. Ha a vármegyei hatókörű városi könyvtár a KSZR működtetésére megállapodást köt a városi könyvtárral, a városi könyvtár által ellátott feladatok költségeinek fedezetéről e támogatás keretei között a vármegyei hatókörű városi könyvtár gondoskodik.

57. 4. Önkormányzati szolidaritási hozzájárulás jogcím

57.1. A 22 000 forint feletti egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességgel rendelkező önkormányzat az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességétől függő mértékű szolidaritási hozzájárulást teljesít a központi költségvetésnek. A szolidaritási hozzájárulás alapja az önkormányzat 1.3. pont szerinti iparűzési adóerő-képességet meghatározó adóalapja (a továbbiakban: a szolidaritási hozzájárulás alapja). A szolidaritási hozzájárulás teljesítése a nettó finanszírozás keretében történik.

57.2. A szolidaritási hozzájárulás számításakor alkalmazandó paramétertábla:

A B C D
Kategóriák az önkormányzat egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képessége szerint (forint) Hozzájárulás mértéke a szolidaritási hozzájárulás alapjának százalékában
alsó határ felső határ minimum maximum
1 0 22 000 0 0
2 22 001 50 000 0 0,40
3 50 001 58 000 0,40 0,50
4 58 001 78 000 0,50 0,60
5 78 001 102 000 0,60 0,67
6 102 001 950 000 0,67 0,75

57.3. A szolidaritási hozzájárulás az alábbi képlet alapján határozható meg:

SZH = SZHA * [C + (AE – A)/(B – A) * (D – C)] / 100, egész számra kerekítve – KT, de értéke legalább 0

ahol:

SZH = szolidaritási hozzájárulás fizetendő összege,

SZHA = szolidaritási hozzájárulás alapja,

AE = az önkormányzat egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képessége, ami alapján a szolidaritási hozzájárulás mértékének számításakor alkalmazandó 57.2. pont szerinti paramétertábla megfelelő sora alkalmazandó,

A–D = a szolidaritási hozzájárulás számításakor alkalmazandó 57.2. pont szerinti paramétertábla oszlopai szerinti érték,

KT = 600 fő lakosságszám alatti települések esetében alkalmazandó korrekciós tényező, amelynek összege 12 millió forint.

57.4. Amennyiben a település közös hivatal székhelye, az 57.2. pont szerinti paramétertábla 2–6 sorai szerinti kategóriákban a rá irányadó %-os mérték 0,05 százalékponttal kisebb.

57.5. Az államháztartásért felelős miniszter az 1.3. pont szerinti iparűzési adóerő-képességet meghatározó adóalap és az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képesség ismeretében az 57.2. pont szerinti paramétertáblában szereplő kategóriahatárokat és hozzájárulási mértékeket módosíthatja. A módosítás nem érintheti hátrányosan egyetlen kategóriát sem.

3. melléklet a 2023. évi LV. törvényhez

A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai

I. Előirányzatok és támogatások

Jogcímszám Támogatási jogcím Előirányzat
(millió forintban)
1 2. A helyi önkormányzatok működési célú kiegészítő támogatásai
2 2.1. A helyi önkormányzatok általános feladatainak működési célú támogatása
3 2.1.1. Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása 4 500,0
4 2.1.2. A kéményseprő-ipari közszolgáltatás helyi önkormányzat általi ellátásának támogatása 100,0
5 2.1.3. A kötelezően ellátandó helyi közösségi közlekedési feladat támogatása 12 000,0
6 2.1.4. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ideiglenes begyűjtésére kijelölt közérdekű közszolgáltató meg nem térülő költségeinek támogatása 280,0
7 2.1.5. Önkormányzatok rendkívüli támogatása 5 500,0
8 2.1.6. Önkormányzati elszámolások 11 824,0
9 2.1.7. Vármegyei önkormányzatok feladatainak támogatása 5 488,1
10 2.2. A települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak működési célú támogatása
11 2.2.1. A települési önkormányzatok szociális célú tüzelőanyag vásárlásához kapcsolódó támogatása 5 000,0
12 2.2.2. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék 29 431,1
13 2.3. A települési önkormányzatok kulturális feladatainak működési célú támogatása
14 2.3.1. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata kulturális feladatainak támogatása 1 470,0
15 2.3.2. Települési önkormányzatok kulturális feladatainak kiegészítő támogatása
16 2.3.2.1. Vármegyei hatókörű városi múzeumok feladatainak támogatása 3 778,3
17 2.3.2.2. Vármegyei hatókörű városi könyvtárak feladatainak támogatása 4 191,3
18 2.3.2.3. A települési önkormányzatok muzeális intézményi feladatainak támogatása 1 238,1
19 2.3.2.4. A települési önkormányzatok könyvtári célú érdekeltségnövelő támogatása 300,0
20 2.3.2.5. Táncművészeti szervezetek támogatása 426,4
21 2.3.2.6. Zeneművészeti szervezetek támogatása 4 301,7
22 2.3.3. Települési önkormányzatok kulturális feladatainak bérjellegű támogatása 13 914,6
23 3. A helyi önkormányzatok felhalmozási célú kiegészítő támogatásai
24 3.1. Vis maior támogatás 2 686,9
25 3.2. Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása 390,0
26 3.3. Ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítása 300,0
27 3.4. Normafa Park beruházás támogatása 1 000,0
28 3.5. Kisbér Város városközpontja megújításának támogatása 1 576,9
29 3.6. A mohácsi csata 500 éves évfordulójáról történő méltó megemlékezés támogatása 1 459,0

II. Támogatások megállapításának, felhasználásának és elszámolásának szabályai

1. 2.1.1. Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása jogcím

1.1. A jogcím azon önkormányzat támogatására szolgál, amelynek az önkormányzati, az állami és egyéb szolgáltatók által végzett lakossági közműves ivóvízellátás és szennyvízszolgáltatás, valamint a más víziközmű-társaságtól vásárolt, illetve átvett lakossági célú ivóvíz ráfordításai magasak.

1.2. A támogatást az önkormányzatok pályázati úton igényelhetik. A pályázatot a vízgazdálkodásért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével írja ki.

1.3. A támogatás elosztása a pályázók között a tárgyévet megelőző egyéves időszak lakossági fogyasztásának mennyisége, az ebben várható változások és a szolgáltatás tényleges, illetve várható ráfordításai figyelembevételével történik. A támogatás településenkénti összegének megállapítása során figyelembe kell venni az adott település lakosainak szociális helyzetét is.

1.4. Az előirányzat szolgál részbeni fedezetül az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatai ráfordításainak támogatására is azon önkormányzatok esetén, amelyek a Nemzeti Népegészségügyi Központ határozata alapján kötelesek a településen élők részére az egészséges ivóvizet zacskós vagy palackos kiszerelésben, illetve tartálykocsis szállítással biztosítani.

1.5. A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján a vízgazdálkodásért felelős miniszter dönt. A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik, felhasználásának határideje tárgyév december 31-e.

2. 2.1.2. A kéményseprő-ipari közszolgáltatás helyi önkormányzat általi ellátásának támogatása jogcím

2.1. A jogcím azon önkormányzat támogatására szolgál, amely a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény 10. § (1) bekezdés a) pontja szerint a közszolgáltatási szerződés lejártáig a közszolgáltatást biztosítja.

2.2. A támogatást az önkormányzat pályázati úton igényelheti a közszolgáltatás 2015. július 1-jei állapot szerinti közszolgáltatási díjának megtérítésére. A pályázatot a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével írja ki.

2.3. A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt, és az ellátásért felelős önkormányzatokon keresztül gondoskodik a támogatás biztosításáról.

2.4. Az igényelhető összeget a közszolgáltatási díjból befolyó bevétel csökkenti, továbbá az előző évi támogatás elszámolását követően az előző évi tényadatok alapján meg nem igényelt összeg növeli.

2.5. A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, a kéményseprő-ipari közszolgáltatás tárgyévi térítésmentes ellátásához szükséges becsült adat alapján egy összegben történik.

2.6. Amennyiben a szolgáltató közszolgáltatói szerződése a tárgyévet megelőző évben megszűnt, és a beszámolójának ellenőrzését követően többlettámogatás illeti meg, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az ellenőrzött többletköltség támogatásáról dönt.

2.7. A támogatás felhasználásának határideje tárgyév december 31-e.

3. 2.1.3. A kötelezően ellátandó helyi közösségi közlekedési feladat támogatása jogcím

3.1. A jogcím a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 4. § (4) bekezdés c) pontja szerinti, a Budapest Főváros Önkormányzata által kötelezően ellátandó feladatok támogatására szolgál.

3.2. A támogatás nem haladhatja meg a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján megállapított, a fővárosi helyi közlekedési közszolgáltatás ellátása során felmerülő veszteséget.

3.3. A közlekedésért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével Budapest Főváros Önkormányzatával a támogatás felhasználásának szabályairól támogatási szerződést köt. Az Áht. szerinti támogató a közlekedésért felelős miniszter.

3.4. A támogatás a fővárosi helyi közösségi közlekedés tárgyévi működésének támogatására fordítható. A támogatás folyósítása részletekben, időarányosan történik, felhasználásának határideje tárgyév december 31-e.

4. 2.1.4. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ideiglenes begyűjtésére kijelölt közérdekű közszolgáltató meg nem térülő költségeinek támogatása jogcím

4.1. A jogcím szolgál a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó nem rendszeres közszolgáltatásról szóló 378/2015. (XII. 8.) Korm. rendelet alapján a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ideiglenes begyűjtésére kijelölt közérdekű szolgáltatónak az ideiglenes begyűjtési ellátásért fizetendő közszolgáltatási díjból meg nem térülő, indokolt költségei megtérítésére a közérdekű közszolgáltató kijelölése megszűnéséig vagy az új közszolgáltatási szerződés alapján történő közszolgáltatás megkezdéséig tartó időszakra vonatkozóan az ellátásért felelős települési önkormányzatokon keresztül.

4.2. A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: MEKH) támogatási javaslatát követően dönt.

4.3. A tárgyévre megállapított támogatás folyósítása támogatási előlegként egy összegben történik, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter döntését követő 15 napon belül. A folyósítás feltétele, hogy az ellátásért felelős önkormányzat az előző évre vonatkozó elszámolást az éves költségvetési beszámolójában teljesítse. Amennyiben ez nem történt meg a miniszteri döntést megelőzően, akkor az elszámolást követő 15 napon belül kerülhet sor a folyósításra.

4.4. Amennyiben a közérdekű szolgáltatót a támogatási előleg felhasználásáról szóló beszámolójának ellenőrzését követően a MEKH tájékoztatása alapján többlettámogatás illeti meg, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt a többlettámogatásról, és az ellátásért felelős önkormányzatokon keresztül gondoskodik a támogatási előleggel nem fedezett résznek támogatásként történő biztosításáról.

4.5. Ha a közérdekű szolgáltató az igénylésben megadott időszakra vonatkozóan nem részesült támogatási előlegben, és az igénylésének ellenőrzését követően a MEKH tájékoztatása alapján támogatás illeti meg, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a MEKH támogatási javaslatát követően dönt a támogatásról, és az ellátásért felelős önkormányzatokon keresztül gondoskodik a támogatás biztosításáról.

4.6. A támogatás felhasználásának határideje tárgyév december 31-e.

5. 2.1.5. Önkormányzatok rendkívüli támogatása jogcím

5.1. A jogcím szolgál

a) az önkormányzatok működőképességének megőrzése vagy egyéb, a feladataik ellátását veszélyeztető helyzet elhárítása érdekében nyújtott pályázati úton történő támogatására, továbbá

b) a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására és a pénzügyi gondnok díjára.

5.2. Az 5.1. pont a) alpontja szerinti támogatást az önkormányzatok pályázati úton igényelhetik. A pályázatot a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel közösen írja ki.

5.3. Az 5.1. pont a) alpontja szerinti támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter a beérkező támogatási igények elbírálását követően folyamatosan, de legkésőbb tárgyév december 11-éig együttesen dönt.

5.4. Az 5.1. pont a) alpontja szerinti támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik, formája lehet

a) vissza nem térítendő támogatás,

b) visszatérítendő támogatás.

5.5. Az 5.1. pont b) alpontja szerinti visszterhes kamattámogatást igényelhet az a helyi önkormányzat, amely a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvényben szabályozott eljárás keretében az egyezséget pénzügyi intézménytől felvett hitellel teremtette meg. Ha a kamattámogatás alapjául szolgáló hitel forinttól eltérő devizanemű, a kamattámogatást a Magyar Nemzeti Bank által a kamattámogatás esedékességét megelőző második munkanappal közzétett, az adott devizára vonatkozó középárfolyam figyelembevételével kell kiszámítani. A kamattámogatás feltételeit a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és a helyi önkormányzat megállapodásban rögzíti.

5.6. Az 5.1. pont b) alpontja szerinti, a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában közreműködő pénzügyi gondnok díjához – az általános forgalmi adóval együtt – legalább 0,8 millió forint, legfeljebb 4,0 millió forint támogatás igényelhető. A pénzügyi gondnok díjának folyósításáról – a bíróság díjmegállapító végzésének jogerőre emelkedését követően – a helyi önkormányzatokért felelős miniszter intézkedik.

5.7. Az 5.4. pont a) alpontja szerint biztosított vissza nem térítendő támogatás felhasználási határideje a folyósítást követő harmadik hónap utolsó napja, kivéve azoknál a támogatásoknál, amelyeknek célja és nagyságrendje megköveteli, hogy a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a támogatási döntést követően a támogatás felhasználásának és elszámolásának feltételeiről támogatási szerződést kössön a kedvezményezettel.

5.8. Az 5.4. pont b) alpontja szerint biztosított visszatérítendő támogatás visszafizetési határideje a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter döntése szerinti határidő, de legfeljebb a tárgyévet követő év december 31-e.

6. 2.1.6. Önkormányzati elszámolások jogcím

6.1. A jogcím előirányzatát növeli

a) a költségvetési évet megelőző évi elszámolás alapján a helyi önkormányzatok által költségvetési évben november 30-áig visszafizetett támogatások összege, ideértve a költségvetési évet megelőző év decemberében teljesített visszafizetéseket is,

b) a kincstári felülvizsgálat, illetve az Állami Számvevőszék ellenőrzése alapján a helyi önkormányzatok által jogtalanul igénybe vett támogatások költségvetési évben visszafizetett összege,

c) a helyi önkormányzatok által költségvetési évben megfizetett ügyleti és késedelmi kamat összege,

d) a települési önkormányzatok által igényelt támogatások – a nem helyi önkormányzat részére történő feladatátadással összefüggő előirányzat-csökkenés kivételével – lemondott előirányzatának összege,

e) a helyi önkormányzatok által az Áht. 83. § (6a) bekezdésében foglalt kötelezettség költségvetési év december 5-éig történő elmulasztása miatt a költségvetési évben felfüggesztett támogatások összege,

f) az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter együttes intézkedése esetén a 2023. évi költségvetési törvény 3. melléklet 2.1.6. Önkormányzati elszámolások jogcímének tárgyévet megelőző év december 31-ei pozitív egyenlegének összege.

6.2. A jogcím előirányzatát csökkenti a települési önkormányzatok által igényelt támogatásoknak az államháztartásról szóló jogszabályokban meghatározott időpontokban és esetekben – a nem települési önkormányzattól történő feladatátvétellel összefüggő előirányzat-növelés kivételével – pótigényelt előirányzatának az összege.

6.3. A jogcím terhére a következő kifizetések teljesíthetők:

a) a támogatások költségvetési évet megelőző évi elszámolása alapján a helyi önkormányzatok részéről a költségvetési évben keletkező pótigény összege,

b) az önellenőrzés, a kincstári felülvizsgálat, illetve az Állami Számvevőszék ellenőrzése alapján a helyi önkormányzatokat pótlólagosan megillető támogatások költségvetési évben kifizetett összege,

c) az államháztartásról szóló jogszabályok alapján költségvetési évben a helyi önkormányzatokat megillető ügyleti és késedelmi kamat összege,

d) a helyi önkormányzatok által az Áht. 83. § (6a) bekezdésében foglaltak szerint a költségvetési évet megelőző éveket terhelő kötelezettségek költségvetési évben történő teljesítése esetén a költségvetési évet megelőző években felfüggesztett támogatások összege,

e) az önellenőrzés és a kincstári felülvizsgálat során a helyi önkormányzat javára megállapított visszatérítés összege,

f) a 2023. évi költségvetési törvény 3. melléklet 3. A helyi önkormányzatok felhalmozási célú kiegészítő támogatásai jogcím szerinti azon költségvetési támogatások le nem hívott része, amelyek esetében a tárgyévet megelőző évben csak az előleg kifizetése történt meg. A tárgyévet megelőző évben le nem hívott, de tárgyévben esedékessé váló támogatások vonatkozásában a támogató jogosult a tárgyévet megelőző évi támogatási szerződés, illetve kiadott támogatói okirat módosítására. E támogatások tárgyévi folyósítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az önkormányzat a tárgyévet megelőző évben kapott támogatással (előleggel) legkésőbb tárgyév november 15-éig elszámol,

g) a jogosult magánszemély részére a közműfejlesztési hozzájárulás megfizetett összegének meghatározott hányada közműfejlesztési támogatásként a települési önkormányzatokon keresztül biztosítható. A támogatást a helyi önkormányzat jegyzője kérelem útján igényli a magánszemély jogosultaktól beérkezett, a feltételeknek megfelelő igények közműfajtánként és igénylők számának megjelölésével történő összesítésével minden negyedévet követő hónap 20-áig a Kincstár illetékes területi szervén (a továbbiakban: Igazgatóság) keresztül. Az Igazgatóság a beérkezéstől számított húsz napon belül továbbítja az összesített kérelmeket a helyi önkormányzatokért felelős miniszter részére. A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben a kérelmek beérkezését követő hónapban történik,

h) a „Sikeres Magyarországért Panel Plusz” Hitelprogram keretében lakásszövetkezet, illetve társasház által felvett kölcsönhöz kapcsolódó támogatás nyújtásáról szóló 156/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet alapján kamattámogatásra jogosultak számára kifizetett összeg, továbbá az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítéltek, az 1956-os forradalommal és szabadságharccal összefüggésben elítéltek, valamint a korábbi nyugdíjcsökkentés megszüntetéséről, továbbá az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet alapján a személyes szabadság korlátozása miatti kárpótlás címén kifizetett összegek 100%-a igénylésének fedezetéül,

i) az előirányzat összege szolgál a 2. melléklet szerinti jogcímeken év közben keletkező többletkiadások fedezetéül.

6.4. A 6.3. pont f) alpontja szerint biztosított támogatás felhasználási határideje tárgyévet követő év december 31.

6.5. A 6.3. pont h) alpontja szerint biztosított támogatás szempontjából kizárólag az egységes rovatrend „Ellátottak pénzbeli juttatásai” megfelelő rovatain elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

7. 2.1.7. Vármegyei önkormányzatok feladatainak támogatása jogcím

7.1. A jogcím a vármegyei önkormányzatok feladataihoz kapcsolódó kiadások támogatását szolgálja.

7.2. A vármegyei önkormányzatokat megillető támogatás összegét az alábbi táblázat tartalmazza:

A B
Vármegyei önkormányzatok Támogatás
(millió forintban)
1 Baranya Vármegyei Önkormányzat 280,5
2 Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata 307,0
3 Békés Vármegye Önkormányzata 270,4
4 Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzata 352,0
5 Csongrád-Csanád Vármegye Önkormányzata 281,2
6 Fejér Vármegyei Önkormányzat 289,0
7 Győr-Moson-Sopron Vármegye Önkormányzata 295,6
8 Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzata 311,1
9 Heves Vármegye Önkormányzata 263,1
10 Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Önkormányzat 275,2
11 Komárom-Esztergom Vármegye Önkormányzata 256,3
12 Nógrád Vármegye Önkormányzata 239,2
13 Pest Vármegye Önkormányzata 488,1
14 Somogy Vármegyei Önkormányzat 257,8
15 Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye Önkormányzata 322,6
16 Tolna Vármegye Önkormányzata 235,3
17 Vas Vármegye Önkormányzata 249,5
18 Veszprém Vármegyei Önkormányzat 269,8
19 Zala Vármegye Önkormányzata 244,4
Összesen: 5 488,1

7.3. A támogatás felhasználási határideje tárgyév december 31-e.

8. 2.2.1. A települési önkormányzatok szociális célú tüzelőanyag vásárlásához kapcsolódó támogatása jogcím

8.1. A jogcím az 5 000 fő lakosságszámot meg nem haladó önkormányzat szociális célú tüzelőanyag – tűzifa vagy barnakőszén – vásárlásának támogatására szolgál.

8.2. A támogatást az önkormányzatok pályázati úton igényelhetik. A pályázatot a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével írja ki.

8.3. A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt.

8.4. A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik.

8.5. A támogatás felhasználásának határideje tárgyévet követő év március 31-e.

9. 2.2.2. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék jogcím

9.1. A jogcímből a központi költségvetés támogatást biztosít a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjtvhr.) 15/A. §-a és 15/C. §-a szerinti, tárgyév január-december havi foglalkoztatásra tekintettel kifizetendő szociális ágazati összevont pótlékhoz, egészségügyi kiegészítő pótlékhoz és azok szociális hozzájárulási adójához.

9.2. Az önkormányzat a támogatásra akkor jogosult, ha a Kjtvhr. 15/A. §-a és 15/C. §-a szerinti szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék teljes összege tényleges bérnövekedésként jelenik meg a foglalkoztatott számára. Nem nyújtható támogatás a szociális ágazati összevont pótléknak és az egészségügyi kiegészítő pótléknak a Kjtvhr. 5. és 7. számú mellékletében meghatározott összegén felül nyújtott összege és az arra tekintettel fizetendő szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez.

9.3. A támogatás havi összege az önkormányzati költségvetési szervek foglalkoztatottjaira vonatkozó, előző hónapra számfejtett, tárgyhónapban kifizetendő havi pótlékok szociális hozzájárulási adóval növelt bruttó összege. A támogatás folyósítása – a Kincstár tárgyhónap 5-éig a támogatás önkormányzatokat megillető összegével kapcsolatosan teljesített adatszolgáltatása alapján – havonta történik.

9.4. A támogatást az önkormányzat kizárólag a tárgyév január-december hónapokban kifizetendő szociális ágazati összevont pótlékra, egészségügyi kiegészítő pótlékra és azokhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adóra használhatja fel. A támogatás felhasználási határideje tárgyév december 31-e.

10. 2.3.1. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata kulturális feladatainak támogatása jogcím

10.1. A jogcím Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata kulturális feladatainak, elsősorban a Zsolnay Kulturális Negyed, a Kodály Központ és a Pannon Filharmonikusok működésének támogatására szolgál. A támogatás felhasználásának részletes szabályairól a kultúráért felelős miniszter Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatával a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel egyetértésben köt támogatási szerződést. Az Áht. szerinti támogató a kultúráért felelős miniszter.

10.2. A támogatás teljes összegének folyósítása a szerződéskötést követő 30 napon belül történik, felhasználási határideje tárgyév december 31-e.

11. 2.3.2.1. Vármegyei hatókörű városi múzeumok feladatainak támogatása jogcím

11.1. A jogcím a vármegyeszékhely megyei jogú városok önkormányzatát (Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának kivételével), Szentendre Város Önkormányzatát és Tata Város Önkormányzatát illeti meg a vármegyei hatókörű városi múzeumok fenntartására és állami feladatainak ellátására.

11.2. Az önkormányzatokat megillető, jogcímenként és szervezetenként megállapított támogatás éves összegét a kultúráért felelős miniszter 2023. december 20-áig állapítja meg.

11.3. A támogatás 12%-ának folyósítása január hónap utolsó munkanapját megelőző második munkanapon, majd ezt követően az Ávr.-ben meghatározottak szerint történik.

11.4. A támogatás szempontjából kizárólag a 082061 Múzeumi gyűjteményi tevékenység, a 082062 Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység, a 082063 Múzeumi kiállítási tevékenység, valamint a 082064 Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe. A támogatás felhasználását a Kult. tv. 45. § (5) bekezdése, illetve 68. § (3) bekezdése szerinti beszámolókban is szerepeltetni szükséges. A támogatás felhasználási határideje tárgyév december 31-e.

11.5. A támogatás felhasználásáról az önkormányzat 2025. március 31-éig adatszolgáltatást köteles teljesíteni, amelynek formáját, tartalmát és rendjét a kultúráért felelős miniszter által kiadott Útmutató rögzíti.

12. 2.3.2.2. Vármegyei hatókörű városi könyvtárak feladatainak támogatása jogcím

12.1. A támogatás a vármegyeszékhely megyei jogú városok önkormányzatát és Szentendre Város Önkormányzatát illeti meg a vármegyei hatókörű városi könyvtárak fenntartására és állami feladatainak ellátására.

12.2. Az önkormányzatokat megillető, jogcímenként és szervezetenként megállapított támogatás éves összegét a kultúráért felelős miniszter 2023. december 20-áig állapítja meg.

12.3. A támogatás 12%-ának folyósítása január hónap utolsó munkanapját megelőző második munkanapon, majd ezt követően az Ávr.-ben meghatározottak szerint történik.

12.4. A támogatás a Kult. tv. 66. §-ában foglalt feladatok megvalósításához kapcsolódó személyi juttatások és azok járulékai, dologi kiadások és felhalmozási kiadások finanszírozására használható fel. A támogatás terhére elszámolhatóak a könyvtári szakpolitikai programok területi szintű koordinációjának és megvalósításának kiadásai is.

12.5. A támogatás szempontjából kizárólag a 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása, a 082043 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme, valamint a 082044 Könyvtári szolgáltatások kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

12.6. Amennyiben az önkormányzat a támogatás legalább 10%-át nem könyvtári dokumentum vásárlásra fordítja, ideértve a nemzetiségi nyelvű könyvtári dokumentumok beszerzését is, úgy a támogatás 20%-ának megfelelő összegre nem jogosult.

12.7. A támogatás felhasználását a Kult. tv. 68. § (3) bekezdése szerinti beszámolókban is szerepeltetni szükséges. A támogatás felhasználási határideje tárgyév december 31-e.

12.8. A támogatás felhasználásáról az önkormányzat 2025. március 31-éig adatszolgáltatást köteles teljesíteni, amelynek formáját, tartalmát és rendjét a kultúráért felelős miniszter által kiadott Útmutató rögzíti.

13. 2.3.2.3. A települési önkormányzatok muzeális intézményi feladatainak támogatása jogcím

13.1. A támogatás a muzeális intézményeket fenntartó települési önkormányzatokat illeti meg a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvény 30. § (3) bekezdése alapján önkormányzati fenntartásba került muzeális intézmények fenntartásához.

13.2. Az egyes önkormányzatokat megillető támogatás összegét a kultúráért felelős miniszter 2023. december 20-áig határozza meg, az alábbi szempontok figyelembevételével:

a) a 2017–2019. évek közötti időszak átlagos látogatószáma, illetve a két utolsó lezárt év változása,

b) a leltározott gyűjtemény aránya a teljes gyűjteményhez képest,

c) a szakmai besorolás,

d) az önkormányzat által fenntartott muzeális intézmények száma,

e) az önkormányzat területi elhelyezkedése.

13.3. A támogatásból a 2.3.2.1. Vármegyei hatókörű városi múzeumok feladatainak támogatása jogcímen támogatásban részesülő önkormányzatok, Budapest Főváros Önkormányzata és a fővárosi kerületek önkormányzatai nem részesülhetnek.

13.4. A támogatás 12%-ának folyósítása január hónap utolsó munkanapját megelőző második munkanapon, majd ezt követően az Ávr.-ben meghatározottak szerint történik.

13.5. A támogatás szempontjából kizárólag a 082061 Múzeumi gyűjteményi tevékenység, a 082062 Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység, a 082063 Múzeumi kiállítási tevékenység, valamint a 082064 Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe. A támogatás felhasználási határideje tárgyév december 31-e.

13.6. A támogatás felhasználásáról az önkormányzat 2025. március 31-éig adatszolgáltatást köteles teljesíteni, amelynek formáját, tartalmát és rendjét a kultúráért felelős miniszter által kiadott Útmutató rögzíti.

14. 2.3.2.4. A települési önkormányzatok könyvtári célú érdekeltségnövelő támogatása jogcím

14.1. A Kult. tv. 64. § (2) bekezdés a) pontja alapján az önkormányzatot a települési nyilvános könyvtár állománygyarapítására és a nyilvános könyvtár technikai, informatikai, műszaki eszközeinek, berendezési tárgyainak fejlesztésére támogatás illeti meg.

14.2. A támogatás összegét a települési nyilvános könyvtárat, illetve vármegyei hatókörű városi könyvtárat fenntartó önkormányzatok által a 2023. évben a saját bevételeik terhére biztosított könyvtári dokumentumok gyarapítására, valamint könyvtári infrastruktúrafejlesztésre fordított összegek (a továbbiakban: 2023. évi önkormányzati hozzájárulás) arányában kell megállapítani.

14.3. A 2023. évi önkormányzati hozzájárulás megállapításakor nem vehetők figyelembe az állami támogatások, sem a pályázati forrásból, sem az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer támogatásából származó összeg.

14.4. A támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás rendjét a kultúráért felelős miniszter állapítja meg. A támogatás az alábbiak szerint kerül meghatározásra:

T = Ki*(Ei/ΣK)

ahol:

T = az önkormányzatot megillető támogatás összege,

Ki= a 2023. évi önkormányzati hozzájárulás összege,

Ei = az előirányzat összege,

ΣK= a Ki országosan összesített összege.

14.5. Egy önkormányzatot ezen a jogcímen legfeljebb 30,0 millió forint támogatás illet meg.

14.6. Nem részesülhet támogatásban az az önkormányzat, amelynél a 14.4. pontban meghatározott képlet szerint a támogatás számított összege nem éri el a 100 000 forintot. Ezen önkormányzatok kiadásait a végső támogatás meghatározásánál nem kell figyelembe venni, a fennmaradó összeget a támogatásban részesülő önkormányzatok között kell felosztani.

14.7. Az önkormányzatokat megillető támogatás éves összegét a kultúráért felelős miniszter 2024. május 31-éig állapítja meg.

14.8. A támogatás folyósítása egy összegben június hónapban történik.

14.9. A támogatás szempontjából a könyvtári dokumentumok gyarapítására vonatkozóan kizárólag a 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása kormányzati funkción, a könyvtári infrastruktúrafejlesztésre vonatkozóan kizárólag a 082043 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme kormányzati funkción elszámolt kiadások vehetők figyelembe, a nyilvános könyvtár technikai, informatikai, műszaki eszközeinek, berendezési tárgyainak fejlesztésére fordított összeg a támogatás 50%-át nem haladhatja meg. A támogatás felhasználási határideje tárgyév december 31-e.

14.10. A támogatás felhasználásáról az önkormányzat 2025. április 28-áig adatszolgáltatást köteles teljesíteni, amelynek formáját, tartalmát és rendjét a kultúráért felelős miniszter által kiadott Útmutató rögzíti.

15. 2.3.2.5. Táncművészeti szervezetek támogatása jogcím

15.1. A jogcím a nemzeti és kiemelt minősítésű táncművészeti szervezetek művészeti és létesítménygazdálkodási célú működési támogatását szolgálja.

15.2. Az önkormányzatokat megillető, jogcímenként és szervezetenként megállapított támogatás éves összegét az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Emtv.) 5/B. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott módon, az előadó-művészeti bizottságok, a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács által véleményezett, javaslata alapján a kultúráért felelős miniszter 2023. december 20-áig állapítja meg.

15.3. A támogatás 12%-ának folyósítása január hónap utolsó munkanapját megelőző második munkanapon, majd ezt követően az Ávr.-ben meghatározottak szerint történik.

15.4. A támogatás szempontjából kizárólag a 082030 Művészeti tevékenységek (kivéve: színház) kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe. A támogatás felhasználási határideje tárgyév december 31-e.

16. 2.3.2.6. Zeneművészeti szervezetek támogatása jogcím

16.1. A jogcím a nemzeti és kiemelt minősítésű zenekarok és énekkarok működési támogatását szolgálja.

16.2. Az önkormányzatokat megillető, jogcímenként és szervezetenként megállapított támogatás éves összegét az Emtv. 5/B. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott módon, az előadó-művészeti bizottságok, a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács által véleményezett, javaslata alapján a kultúráért felelős miniszter 2023. december 20-áig állapítja meg.

16.3. A támogatás 12%-ának folyósítása január hónap utolsó munkanapját megelőző második munkanapon, majd ezt követően az Ávr.-ben meghatározottak szerint történik.

16.4. A támogatás szempontjából kizárólag a 082030 Művészeti tevékenységek (kivéve: színház) kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe. A támogatás felhasználási határideje tárgyév december 31-e.

17. 2.3.3. Települési önkormányzatok kulturális feladatainak bérjellegű támogatása jogcím

17.1. A jogcím a kulturális feladatokat ellátó intézményekben foglalkoztatottak bérjellegű

kiadásainak támogatását szolgálja.

17.2. Az önkormányzatokat megillető, szervezetenként megállapított támogatás éves összegét a kultúráért felelős miniszter 2023. december 20-áig állapítja meg.

17.3. A támogatás 12%-ának folyósítása január hónap utolsó munkanapját megelőző második munkanapon, majd ezt követően az Ávr.-ben meghatározottak szerint történik.

17.4. A támogatás szempontjából kizárólag a 0820 Kulturális szolgáltatások csoportba tartozó kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe. A támogatás felhasználási határideje tárgyév december 31-e.

18. 3.1. Vis maior támogatás jogcím

18.1. A jogcím szolgál a vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól szóló 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vis maior rendelet) alapján a helyi önkormányzatok egyes természeti károkból adódó, indokolt és szükséges védekezéssel összefüggő kiadások részbeni vagy teljes megtérítése, a helyi önkormányzat tulajdonában lévő építményben vagy az állam tulajdonában és a helyi önkormányzat vagyonkezelésében lévő, kötelező feladatellátást szolgáló épületben a vis maior események okozta károk helyreállításának és a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítéssel összefüggő kiadások részbeni támogatásának forrásául.

18.2. A támogatás felhasználásával, annak határidejével kapcsolatban alkalmazandó szabályokat a vis maior rendelet rögzíti.

19. 3.2. Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása jogcím

19.1. Az önkormányzatok pályázati úton támogatást igényelhetnek a meglévő közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartására, felújítására és fejlesztésére, valamint kivételes esetben új eszköz beszerzésére.

19.2. A pályázatot a közlekedésért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével írja ki.

19.3. Méltányolandó kistérségi foglalkoztatáspolitikai szempontok esetén lehetőség van a működtetés támogatására is.

19.4. A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján a közlekedésért felelős miniszter dönt. Az Áht. szerinti támogató a közlekedésért felelős miniszter. A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik.

19.5. A támogatásból a működtetésre szolgáló támogatás felhasználásának határideje a tárgyév december 31-e, a fenntartásra, felújításra, fejlesztésre és beszerzésre szolgáló támogatás felhasználásának határideje a tárgyévet követő év december 31-e.

20. 3.3. Ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítása jogcím

20.1. A jogcím szolgál az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek tulajdonosainak kárenyhítéséről szóló 40/2003. (III. 27.) Korm. rendelet alapján támogatásra jogosult magánszemély részére – az önkormányzatokon keresztül – biztosítandó támogatás fedezetéül.

20.2. A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kezdeményezésének sorrendjében, egy összegben történik.

21. 3.4. Normafa Park beruházás támogatása jogcím

21.1. A jogcím szolgál a Normafa Park projekt megvalósításával kapcsolatos beruházásokhoz biztosítandó támogatás 2024. évi ütemének fedezetéül.

21.2. A támogatás felhasználási határideje tárgyévet követő év december 31-e.

22. 3.5. Kisbér Város városközpontja megújításának támogatása jogcím

22.1. A jogcím szolgál Kisbér Város városközpontja megújítására.

22.2. A támogatás felhasználásának részletes szabályairól a helyi önkormányzatokért felelős miniszter támogatói okiratot ad ki Kisbér Város Önkormányzata számára oly módon, hogy

a) a támogatás 50%-ának megfelelő előleg folyósítása a támogatói okirat kiadását követő 30 napon belül történik és

b) a további részletek tárgyévi – támogatói okirat szerinti – folyósítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az önkormányzat az előleget felhasználja és azzal legkésőbb tárgyév november 15-éig elszámol.

22.3. A támogatás felhasználási határideje – ideértve a tárgyév november 15-éig el nem számolt előleget is – tárgyévet követő év december 31-e.

23. 3.6. A mohácsi csata 500 éves évfordulójáról történő méltó megemlékezés támogatása jogcím

23.1. A jogcím szolgál

a) Mohács Város Önkormányzata által tervezett, a mohácsi csata 500. évfordulójával összefüggő ingatlanvásárlásokhoz, kulturális és művészeti programok megvalósításához, valamint az Önkormányzat évfordulóhoz kapcsolódó feladatainak ellátásához biztosítandó 1 455,0 millió forint támogatás

b) Nagynyárád Község Önkormányzatának az ingatlanvásárlásokhoz biztosítandó 4,0 millió forint támogatás

fedezetéül.

23.2. A 23.1. pont a) alpont szerinti támogatás felhasználásának részletes szabályairól a helyi önkormányzatokért felelős miniszter támogatói okiratot ad ki Mohács Város Önkormányzata számára. A támogatás felhasználási határideje tárgyévet követő év december 31-e.

23.3. A 23.1. pont b) alpont szerinti támogatás felhasználásának részletes szabályairól a helyi önkormányzatokért felelős miniszter támogatói okiratot ad ki Nagynyárád Község Önkormányzata számára. A támogatás felhasználási határideje tárgyévet követő év december 31-e.

24. Az e melléklet szerinti támogatások igénylési és döntési eljárására nem kell alkalmazni az Ákr. szabályait.

25. Ahol e melléklet a támogatás felhasználási határidejét nem rögzíti, ott az Áht. szerinti szabályozás alkalmazandó.

26. Ahol e melléklet nem rögzíti, hogy a támogató a kedvezményezettel a támogatás felhasználásának részletes szabályairól támogatási szerződést köt, azon jogcímek esetében a támogató támogatói okiratot bocsát ki.

4. melléklet a 2023. évi LV. törvényhez

A központi alrendszer azon előirányzatai, melyek teljesülése módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól

A B C D
1 1. A teljesülés külön szabályozás nélkül is eltérhet az előirányzattól:
2 X. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM fejezetben
3 Igazságügyi miniszter feladatkörébe tartozó jogszabályok alapján teljesítendő fizetési kötelezettségek (20. cím, 2. alcím)
4 XI. MINISZTERELNÖKSÉG fejezetben
5 Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék (30. cím, 1. alcím, 30. jogcímcsoport, 3. jogcím)
6 XII. AGRÁRMINISZTÉRIUM fejezetben
7 Állat-, növény- és GMO-kártalanítás (20. cím, 6. alcím)
8 XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM fejezetben
9 Hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz (8. cím, 2. alcím, 39. jogcímcsoport)
10 XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben
11 Gyermekvédelmi Lakás Alap (20. cím, 32. alcím, 5. jogcímcsoport)
12 XV. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben
13 Kárrendezési célelőirányzat és egyéb kártalanítási feladatok (25. cím, 1. alcím)
14 Céltartalékok (26. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport)
15 Járványügyi kiadások (26. cím, 2. alcím, 4. jogcímcsoport)
16 Családi támogatások (26. cím, 5. alcím, 1. jogcímcsoport)
17 Korhatár alatti ellátások (26. cím, 5. alcím, 2. jogcímcsoport)
18 Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások (26. cím, 5. alcím, 3. jogcímcsoport)
19 Közgyógyellátás (26. cím, 5. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. jogcím)
20 XVII. ENERGIAÜGYI MINISZTÉRIUM fejezetben
21 Mecseki uránbányászok baleseti járadékainak és egyéb kártérítési kötelezettségeinek átvállalása (21. cím, 5. alcím)
22 XX. KULTURÁLIS ÉS INNOVÁCIÓS MINISZTÉRIUM fejezetben
23 Fiatalok első sikeres nyelvvizsgájának támogatása (20. cím, 9. alcím, 6. jogcímcsoport)
24 Fiatalok vezetői engedélyének megszerzésével összefüggő hozzájárulás (20. cím, 9. alcím, 7. jogcímcsoport)
25 GYES-en és GYED-en lévők hallgatói hitelének célzott támogatása (20. cím, 9. alcím, 10. jogcímcsoport)
26 XXIII. GAZDASÁGFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM fejezetben
27 Peres ügyek (11. cím, 3. alcím)
28 Gazdaságfejlesztési célú nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő kiadások (11. cím, 4. alcím)
29 XLI. ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK fejezetben
30 Devizában fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai (1. cím)
31 A forintban fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai (2. cím)
32 Jutalékok és egyéb költségek (3. cím, 1. alcím)
33 Állampapírok értékesítését támogató kommunikációs kiadások (3. cím, 2. alcím)
34 XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI
fejezetben
35 Babaváró támogatások (24. cím)
36 Diákhitel konstrukciók támogatása (25. cím)
37 Lakástámogatások (29. cím)
38 Szociálpolitikai menetdíj támogatás (31. cím)
39 Felszámolásokkal és szanálással kapcsolatos kiadások (32. cím, 1. alcím, 4. jogcímcsoport)
40 Magán- és egyéb jogi személyek kártérítése (32. cím, 1. alcím, 6. jogcímcsoport)
41 Egyéb vegyes kiadások (32. cím, 1. alcím, 11. jogcímcsoport)
42 1% SZJA közcélú felhasználása (32. cím, 1. alcím, 12. jogcímcsoport)
43 Mehib és Eximbank behajtási jutaléka (32. cím, 1. alcím, 19. jogcímcsoport)
44 Gazdálkodó szervezetek által befizetett termékdíj-visszaigénylés (32. cím, 1. alcím, 22. jogcímcsoport)
45 Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése (33. cím)
46 Pénzbeli kárpótlás (34. cím)
47 Tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítésének támogatása (35. cím, 1. alcím, 6. jogcímcsoport)
48 Nyugdíjprémium céltartalék támogatása (35. cím, 1. alcím, 7. jogcímcsoport)
49 Nemzetközi pénzügyi intézmények felé vállalt kötelezettségek kiadásai (36. cím)
50 Hozzájárulás az EU költségvetéséhez (37. cím)
51 Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások (38. cím)
52 Filmszakmai közvetett támogatások mozgókép törvény szerinti kiegészítő
finanszírozása (40. cím)
53 Követeléskezelés költségei (41. cím)
54 Központi Nukleáris Pénzügyi Alap támogatása (42. cím, 3. alcím)
55 XLIII. AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK fejezetben
56 Az államot korábbi tulajdonosi döntéseihez kapcsolódóan terhelő egyéb kiadások (1. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 3. jogcím)
57 ÁFA elszámolás (1. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 7. jogcím)
58 XLIV. A NEMZETI FÖLDALAPPAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK fejezetben
59 Bírósági döntésből eredő kiadások (2. cím, 4. alcím, 5. jogcímcsoport)
60 LXIII. NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALAP fejezetben
61 Passzív kiadások, álláskeresési támogatások (3. cím)
62 Bérgarancia kifizetések (4. cím)
63 EU-s elő- és társfinanszírozás (7. cím)
64 LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP fejezetben
65 Öregségi nyugdíj (2. cím, 1. alcím, 1. jogcímcsoport)
66 Hozzátartozói nyugellátás (2. cím, 1. alcím, 3. jogcímcsoport)
67 Nyugdíjprémium céltartalék (2. cím, 1. alcím, 5. jogcímcsoport)
68 Tizenharmadik havi nyugdíj (2. cím, 1. alcím, 6. jogcímcsoport)
69 Nyugdíjbiztosítás egyéb kiadásai (2. cím, 4. alcím)
70 Vagyongazdálkodás (3. cím)
71 LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP fejezetben
72 Csecsemőgondozási díj (2. cím, 1. alcím)
73 Táppénz (2. cím, 2. alcím)
74 Kártérítési és baleseti járadék (2. cím, 4. alcím)
75 Gyermekgondozási díj és örökbefogadói díj (2. cím, 5. alcím)
76 Rokkantsági, rehabilitációs ellátások (2. cím, 6. alcím)
77 Gyógyfürdő és egyéb gyógyászati ellátás támogatása (2. cím, 8. alcím)
78 Anyatej-ellátás (2. cím, 9. alcím)
79 Utazási költségtérítés (2. cím, 12. alcím)
80 Sürgősségi ellátás (2. cím, 13. alcím, 1. jogcímcsoport)
81 Külföldön történt speciális egészségügyi ellátások, igénybevett egészségügyi szolgáltatások (2. cím, 13. alcím, 3. jogcímcsoport)
82 Kifizetőhelyeket megillető költségtérítés (2. cím, 15. alcím, 1. jogcímcsoport)
83 Postaköltség (2. cím, 15. alcím, 2. jogcímcsoport)
84 Egyéb kiadások (2. cím, 15. alcím, 3. jogcímcsoport)
85 Vagyongazdálkodás (3. cím)
86 2. Az előirányzat a Kormány jóváhagyásával túlléphető:
87 VI. BÍRÓSÁGOK fejezetben
88 A polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel célelőirányzata (4. cím, 4. alcím)
89 VIII. ÜGYÉSZSÉG fejezetben
90 Jogerősen megállapított kártérítések célelőirányzata (3. cím, 4. alcím)
91 XI. MINISZTERELNÖKSÉG fejezetben
92 Kormányhivatalok peres ügyei (30. cím, 5. alcím)
93 XII. AGRÁRMINISZTÉRIUM fejezetben
94 Peres ügyek (20. cím, 8. alcím)
95 XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM fejezetben
96 NATO és EU felajánlás alapján kialakításra kerülő készenléti alegységek alkalmazásának kiadásai (8. cím, 2. alcím, 1. jogcímcsoport)
97 XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben
98 Víz-, környezeti és természeti katasztrófa kárelhárítás (20. cím, 1. alcím, 50. jogcímcsoport)
99 Tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadások (20. cím, 21. alcím)
100 A terrorellenes intézkedések megvalósításához kapcsolódó kiadások (20. cím, 22. alcím)
101 Köznevelési célú humánszolgáltatás és működési támogatás (20. cím, 31. alcím, 1. jogcímcsoport)
102 Hit- és erkölcstanoktatás, hittanoktatás és tankönyvtámogatás (20. cím, 31. alcím, 2. jogcímcsoport)
103 Szociális célú nem állami humánszolgáltatások támogatása (20. cím, 32. alcím, 1. jogcímcsoport)
104 Peres ügyek (20. cím, 35. alcím)
105 XVI. ÉPÍTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM fejezetben
106 Gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díj (11. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoport)
107 M5, M6 autópálya rendelkezésre állási díjak (11. cím, 3. alcím, 2. jogcímcsoport)
108 XVIII. KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben
109 Kötött segélyhitelezés (7. cím, 1. alcím, 2. jogcímcsoport)
110 Peres ügyek (7. cím, 5. alcím)
111 XX. KULTURÁLIS ÉS INNOVÁCIÓS MINISZTÉRIUM fejezetben
112 Állami szakképző intézmények szakképzésről szóló törvény szerinti ingyenes képzéseinek kiegészítő finanszírozása (20. cím, 14. alcím)
113 XXIII. GAZDASÁGFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM fejezetben
114 Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítése (11. cím, 2. alcím)
115 XLIII. AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK fejezetben
116 Központi költségvetési szervek elhelyezésével kapcsolatos bérleti díjak (1. cím, 2. alcím, 1. jogcímcsoport, 8. jogcím)
117 L. REZSIVÉDELMI ALAP fejezetben
118 Lakossági rezsivédelem (1. cím)
119 Központi költségvetési szervek kompenzációja (2. cím)
120 Önkormányzatok kompenzációja (3. cím)
121 Egyházi és civil intézményfenntartók támogatása (4. cím)
122 Állami tulajdonú társaságok támogatása (5. cím)
123 LXIII. NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALAP fejezetben
124 Start-munkaprogram (6. cím)
125 3. Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások felhasználása érdekében, illetve ha az átcsoportosítási szabályokban foglalt lehetőségek kimerültek, az együttes eredeti kiadási előirányzat 30%-ig az államháztartásért felelős miniszter engedélye, e fölött a Kormány döntése alapján túlléphető:
126 XII. AGRÁRMINISZTÉRIUM fejezetben
127 Uniós programok kiegészítő támogatása (21. cím, 2. alcím)
128 XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben
129 Európai Uniós és nemzetközi projektek/programok megvalósításához kapcsolódó kiadások (21. cím, 4. alcím)
130 Belügyi Alapok 2014–2020 (21. cím, 5. alcím)
131 Belügyi Alapok 2021–2027 (21. cím, 6. alcím)
132 XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK fejezetben
133 Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) (3. cím, 1. alcím, 1. jogcímcsoport)
134 Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP) (3. cím, 1. alcím, 2. jogcímcsoport)
135 Terület- és Településfejlesztési OP (TOP) (3. cím, 1. alcím, 3. jogcímcsoport)
136 Integrált Közlekedésfejlesztési OP (IKOP) (3. cím, 1. alcím, 4. jogcímcsoport)
137 Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) (3. cím, 1. alcím, 5. jogcímcsoport)
138 Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP) (3. cím, 1. alcím, 6. jogcímcsoport)
139 Európai Területi Együttműködés (2014–2020) (3. cím, 2. alcím)
140 Európai Területi Együttműködés (2021–2027) (3. cím, 3. alcím)
141 EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2014–2021 (3. cím, 4. alcím)
142 Svájci-Magyar Együttműködési Program II. (3. cím, 5. alcím)
143 Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) projektek 2014–2020 (3. cím, 6. alcím)
144 Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) projektek 2021–2027 (3. cím, 7. alcím)
145 Vidékfejlesztési Program (3. cím, 8. alcím, 1. jogcímcsoport)
146 Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (3. cím, 8. alcím, 2. jogcímcsoport)
147 Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz (3. cím, 8. alcím, 3. jogcímcsoport)
148 KAP Stratégiai Terv Vidékfejlesztési Intézkedései (3. cím, 8. alcím, 4. jogcímcsoport)
149 Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP Plusz (GINOP Plusz) (3. cím, 9. alcím, 1. jogcímcsoport)
150 Integrált Közlekedésfejlesztés OP Plusz (IKOP Plusz) (3. cím, 9. alcím, 2. jogcímcsoport)
151 Emberi Erőforrás Fejlesztési OP Plusz (EFOP Plusz) (3. cím, 9. alcím, 3. jogcímcsoport)
152 Terület- és Településfejlesztési OP Plusz (TOP Plusz) (3. cím, 9. alcím, 4. jogcímcsoport)
153 Környezeti és Energiahatékonysági OP Plusz (KEHOP Plusz) (3. cím, 9. alcím, 6. jogcímcsoport)
154 Digitális Megújulás OP Plusz (DIMOP Plusz) (3. cím, 9. alcím, 7. jogcímcsoport)
155 Végrehajtás OP Plusz (VOP Plusz) (3. cím, 9. alcím, 8. jogcímcsoport)
156 Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) (3. cím, 10. alcím)
157 Transznacionális és Interregionális Együttműködés (2014–2020) (3. cím, 11. alcím)
158 Transznacionális és Interregionális Együttműködés (2021–2027) (3. cím, 12. alcím)
159 4. A gyógyszertári tulajdoni hányad állami elővásárlásával összefüggésben az egészségbiztosításért felelős miniszter engedélyével, az államháztartásért felelős miniszter egyetértése mellett túlléphető:
160 XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben
161 Gyógyszertári tulajdoni hányad állami elővásárlása és értékesítése (21. cím, 7. alcím)
162 5. A nyugdíjszerű ellátásban részesülő személyek évközi ellátás-emelése végrehajtásával összefüggésben tételes elszámolás alapján a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter engedélyével túlléphető:
163 XV. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben
164 Egyéb térítések (26. cím, 5. alcím, 4. jogcímcsoport, 2. jogcím)

5. melléklet a 2023. évi LV. törvényhez

Az Európai Bizottság által jóváhagyott programok uniós kötelezettségvállalási kerete

euró
Operatív programok (2021–2027) Forráskeret
Gazdaságfejlesztés és Innovációs OP Plusz 4 966 866 973
Integrált Közlekedésfejlesztés OP Plusz 3 545 630 819
Emberi Erőforrás Fejlesztési OP Plusz 2 908 040 936
Terület- és Településfejlesztési OP Plusz 4 354 018 373
Környezeti és Energiahatékonysági OP Plusz 3 665 898 008
Digitális Megújulás OP Plusz 1 619 014 275
Végrehajtás OP Plusz 670 634 820
Magyar Halgazdálkodási OP Plusz 37 710 346
Operatív Programok összesen 21 767 814 550
euró
Agrártámogatások Forráskeret
Vidékfejlesztési Program (2014–2022)* 4 590 416 862
KAP Stratégiai Terv vidékfejlesztési intézkedései (2023–2027) 1 635 146 596
KAP Stratégiai Terv EMGA-ból finanszírozott intézkedései (2023–2027) 65 184 923
Méhészeti Szektorális Program 20 666 935
Egyes Speciális szövetkezések (TÉSZ) 44 517 988
* Tartalmazza a 2021–2022-es évek kereteit és az EURI forrásokat is
euró
Belügyi Alapok Forráskeret
Belügyi Alapok (2014–2020) 114 606 152
Belső Biztonsági Alap 82 874 927
Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap 31 731 225
Belügyi Alapok (2021–2027) 173 228 477
Belső Biztonsági Alap 38 747 254
Határigazgatási és Vízumpolitikai Eszköz 79 559 642
Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap 54 921 581
euró
Megnevezés Forráskeret
Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) 5 812 665 000
svájci frank
Megnevezés Forráskeret
Svájci – Magyar Együttműködési Program II (2020–2024) 87 620 000

6. melléklet a 2023. évi LV. törvényhez

A közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összege forintban, valamint a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok 2024. évben

Fizetési Fizetési osztályok
fokozatok A B C D E F G H I J
1. 69 000 77 000 78 000 79 000 89 000 122 000 127 000 129 500 142 000 154 500
2. 1,0175 1,0175 1,0200 1,0250 1,0275 1,0350 1,0350 1,0500 1,0450 1,0600
3. 1,0350 1,0350 1,0400 1,0500 1,0550 1,0725 1,0725 1,1000 1,1025 1,1350
4. 1,0525 1,0525 1,0650 1,0750 1,0900 1,1100 1,1100 1,1500 1,1675 1,2100
5. 1,0700 1,0700 1,0900 1,1000 1,1250 1,1475 1,1475 1,2000 1,2425 1,2850
6. 1,0875 1,0875 1,1125 1,1250 1,1600 1,1850 1,1850 1,2600 1,3175 1,3600
7. 1,1075 1,1075 1,1375 1,1525 1,1975 1,2225 1,2225 1,3350 1,3925 1,4200
8. 1,1275 1,1400 1,1625 1,1875 1,2350 1,2650 1,2725 1,4100 1,4675 1,4825
9. 1,1500 1,1725 1,1950 1,2250 1,2725 1,3075 1,3325 1,4850 1,5275 1,5450
10. 1,1725 1,2075 1,2300 1,2625 1,3100 1,3675 1,3950 1,5600 1,5875 1,6075
11. 1,1950 1,2425 1,2675 1,3000 1,3475 1,4275 1,4575 1,6250 1,6475 1,6700
12. 1,2175 1,2775 1,3050 1,3375 1,3775 1,4875 1,5200 1,6900 1,7075 1,7325
13. 1,2400 1,3125 1,3425 1,3750 1,4075 1,5475 1,5825 1,7550 1,7775 1,8025
14. 1,2625 1,3500 1,3800 1,4125 1,4425 1,6075 1,6450 1,8200 1,8475 1,8725
15. 1,2850 1,3875 1,4175 1,4500 1,4775 1,6675 1,7075 1,8850 1,9175 1,9425
16. 1,3075 1,4250 1,4550 1,4875 1,5125 1,7275 1,7700 1,9500 1,9875 2,0125
17. 1,3300 1,4625 1,4925 1,5250 1,5475 1,7875 1,8325 2,0150 2,0575 2,0825

7. melléklet a 2023. évi LV. törvényhez

Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és az egyéb nem állami, nem önkormányzati köznevelési és szakképző intézmények fenntartói köznevelési, szakképzési feladatainak és a bevett egyházak és annak belső egyházi jogi személye hit- és erkölcstanoktatás, valamint hittanoktatás után járó támogatása

I. Előirányzatok és támogatások

Jogcím szám Támogatási jogcím Előirányzat Fajlagos összeg
1 1. Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és az egyéb nem állami, nem önkormányzati köznevelési és szakképző intézmények fenntartói köznevelési, szakképzési feladatainak támogatása
2 1.1. Átlagbéralapú támogatás
3 1.1.1. Óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása 2. melléklet 1.2.2. Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím szerint
4 1.1.2. Általános iskolában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása 6 007 000 forint/számított létszám/év
5 1.1.3. Gimnáziumban, szakgimnáziumban, szakiskolában, készségfejlesztő iskolában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása 6 381 000 forint/számított létszám/év
6 1.1.4. Technikumban, szakképző iskolában foglalkoztatott oktatók átlagbéralapú támogatása 6 900 000 forint/számított létszám/év
7 1.1.5. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben és az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatnál foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása 6 381 000 forint/számított létszám/év
8 1.1.6. Alapfokú művészeti iskolában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása 5 884 000 forint/számított létszám/év
9 1.1.7. Kollégiumban foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása 5 922 000 forint/számított létszám/év
10 1.1.8. Pedagógiai szakszolgálati intézményben foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása 5 733 000 forint/számított létszám/év
11 1.2. Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásaihoz
12 1.2.1. Óvodában foglalkoztatott pedagógusok kiegészítő támogatása 2. melléklet 1.2.3. Kiegészítő
támogatás a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel
rendelkező segítők minősítéséből adódó
többletkiadásokhoz jogcím szerint
13 1.2.2. Pedagógus II. fokozatba sorolt középfokú vagy alapfokozatú végzettséggel rendelkező pedagógus kiegészítő támogatása 514 000 forint/fő/év
14 1.2.3. Pedagógus II. fokozatba sorolt mesterfokozatú végzettséggel rendelkező pedagógus kiegészítő támogatása 619 000 forint/fő/év
15 1.2.4. Mesterpedagógus, kutatótanár fokozatú középfokú vagy alapfokozatú végzettséggel rendelkező pedagógus kiegészítő támogatása 1 918 000 forint/fő/év
16 1.2.5. Mesterpedagógus, kutatótanár fokozatú mesterfokozatú végzettséggel rendelkező pedagógus kiegészítő támogatása 2 167 000 forint/fő/év
17 1.3. Kiegészítő támogatás a differenciált nemzetiségi pótlékhoz
18 1.3.1. Kiegészítő támogatás jogszabály alapján nemzetiségi pótlékra jogosult pedagógus esetén – pótlék alsó határa 249 000 forint/fő/év
19 1.3.2. Kiegészítő támogatás jogszabály alapján nemzetiségi pótlékra jogosult pedagógus esetén – pótlék középértéke 622 000 forint/fő/év
20 1.3.3. Kiegészítő támogatás jogszabály alapján nemzetiségi pótlékra jogosult pedagógus esetén – pótlék felső határa 811 600 forint/fő/év
21 1.4. Pedagógus szakképzettséggel vagy pedagógus szakképesítéssel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők átlagbérének támogatása
22 1.4.1. Óvodában foglalkoztatott pedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők átlagbéralapú támogatása 2. melléklet 1.2.5. Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők
átlagbéralapú támogatása jogcím szerint
23 1.4.2. Iskolában, kollégiumban, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus szakképzettséggel vagy pedagógus szakképesítéssel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők átlagbérének támogatása 4 421 000 forint/számított létszám/év
24 1.4.3. Diabétesz ellátási pótlék 480 000 forint/számított létszám/év
25 1.5. A nemzetiségi önkormányzat, a bevett egyházak és annak belső egyházi jogi személye által fenntartott köznevelési és szakképző intézmények működésének támogatása 240 000 forint/fő/év
26 1.6. A bevett egyházak és annak belső egyházi jogi személye által az iskolában szervezett hit- és erkölcstanoktatáshoz, valamint hittanoktatáshoz kapcsolódó támogatás
27 1.6.1. Hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó tankönyvtámogatás
28 1.6.1.1. Hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó tankönyvtámogatás 1–4. évfolyamon 980 forint/tanuló
29 1.6.1.2. Hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó tankönyvtámogatás 5–8. évfolyamon 1 270 forint/tanuló
30 1.6.1.3. Hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó tankönyvtámogatás hat évfolyammal működő gimnáziumokban a 7–8. évfolyamon 1 580 forint/tanuló
31 1.6.2. Hit- és erkölcstanoktatáshoz, valamint hittanoktatáshoz kapcsolódó átlagbéralapú támogatás 537 000 forint/hó/fő
32 1.7. Intézményi gyermekétkeztetési támogatás
33 1.7.1. Intézményi gyermekétkeztetés – bértámogatás 2. melléklet 1.4.1.1. Intézményi gyermekétkeztetés – bértámogatás jogcím szerint
34 1.7.2. Kiegészítő gyermekétkeztetés támogatás az óvodai ellátásban részesülő gyermekek ingyenes étkeztetéséhez 28 400 forint/fő/év

II. Támogatások megállapításának, felhasználásának és elszámolásának szabályai

1. Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és az egyéb nem állami, nem önkormányzati köznevelési és szakképző intézmények fenntartói köznevelési és szakképzési feladatainak és a bevett egyházak és annak belső egyházi jogi személye hit- és erkölcstanoktatás, valamint hittanoktatás után járó támogatásaira vonatkozó általános szabályok

1.1. Az e melléklet szerinti támogatásokat, a működési támogatás kivételével, 2024. december 31-éig kell felhasználni. A fel nem használt – illetve 2025. január 31-éig pénzügyileg nem teljesült –, vagy nem jogszerű kifizetésre fordított összeget vissza kell fizetni.

1.2. A támogatások igénybevétele és elszámolása az október 1-jei köznevelési és szakképzési statisztikai adatokra és az azt megalapozó tanügyi okmányokra vagy a támogatást megalapozó egyéb okmányokra, analitikus nyilvántartásokra épül. Az igénylésnél és annak elbírálása során figyelembe kell venni az Nkt., a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.), valamint ezek végrehajtási rendeleteiben foglalt előírásokat. Nem korlátozzák az igénybevételt az Nkt.-nak a maximális csoport- vagy osztálylétszám betartására vonatkozó követelményei. A szakképzést az Szkt. 34. § (1) bekezdése alapján a tanév, illetve a tanítási év rendjére tekintet nélkül megkezdő olyan tanuló, vagy képzésben részt vevő személy, aki a szakképző intézményben közismereti oktatás nélküli évfolyamon csökkentett időtartamban vesz részt szakmai oktatásban, a létszám számításánál a tanév és a szakmai oktatás naptári napjainak arányában vehető figyelembe.

1.3. A támogatás igénylésénél a gyermek, a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy akkor vehető figyelembe sajátos nevelési igényű gyermekként, tanulóként vagy képzésben részt vevő személyként, ha a köznevelési vagy a szakképző intézmény jogerős működési engedélye meghatározza az Nkt. 4. § 25. pontja, illetve a Szkt. 7. § 5. pontja szerinti fogyatékosság típusát is, és a szakértői vélemény szerint kerül sor a gyermek, a tanuló, a képzésben részt vevő személy nevelésére, oktatására. Továbbá október 1-jén jogviszonyban álló gyermek, tanuló, képzésben részt vevő személy közül figyelembe vehető az a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, képzésben részt vevő személy is, akiről a tárgyévet megelőző évben október 1-je és december 31-e között került kiállításra a szakvélemény, és az e pontban foglalt további feltételek megvalósulnak.

1.4. Nem igényelhető támogatás olyan gyermek, tanuló, vagy képzésben részt vevő személy után, aki

a) tandíjfizetésre kötelezett,

b) az Nkt. 27. § (7) bekezdése alá nem tartozó tanuló esetében szülői vagy saját kérésre a tankötelezettségét az Nkt. szerinti egyéni munkarendben vagy az Szkt. szerinti egyéni tanulmányi rendben teljesíti,

c) Nkt. hatálya alá tartozó intézmény esetében a felnőttoktatásban más sajátos munkarend szerint tanul,

d) Szkt. hatálya alá tartozó intézményben, 2020. szeptember 1-je előtt indított oktatásban a felnőttoktatásban más sajátos munkarend szerint tanul,

e) felnőttképzésben vesz részt, a szakmai oktatásban felnőttképzési jogviszony szerint résztvevők kivételével,

f) az Szkt. 3. §-a alapján a szakképzésben való ingyenes részvételre nem jogosult vagy akire tekintettel a fenntartó az Szkt. alapján nem jogosult támogatásra,

g) vendégtanulói jogviszonyban áll, kivéve, ha e törvény másképp nem rendelkezik,

h) az óvodai, a tanulói jogviszonyát szünetelteti,

i) externátusi ellátásban részesül az externátusi ellátásra tekintettel,

j) nem magyar állampolgár és nem tartozik az Nkt. 92. § (1)–(6) bekezdésének hatálya alá.

1.5. Ha a tanulónak, illetve a képzésben részt vevő személynek térítési díjat kell fizetnie, az átlagbéralapú támogatás és a működési támogatás megállapításánál, és az arról történő elszámolásnál a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy akkor vehető figyelembe, ha az iskola, a kollégium előírta és beszedte azt, függetlenül attól, hogy az adott köznevelési, szakképző intézmény, valamint fenntartója az állami feladatellátásban részt vesz vagy sem. A térítési díj nem lehet kevesebb, mint a jogszabályban meghatározott alsó határ. Ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a térítésidíj-fizetési kötelezettség mellett igénybe vehető oktatást jogszabály rendelkezése alapján ingyenesen veheti igénybe, ezt a tényt fel kell tüntetni a törzslapján, megjelölve a döntés alapjául szolgáló jogszabályt, továbbá nyilván kell tartania a nevelési-oktatási, illetve a szakképző intézménynek az ehhez és egyéb kedvezmények igazolásához szükséges dokumentumokat. Ebben az esetben az átlagbéralapú támogatás megállapításakor a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt figyelembe lehet venni. Az igénylési létszámba nem számítható be az a gyermek, tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy, akinek a nevelési-oktatási, szakképző intézmény a jogszabályban meghatározott térítési díj maximális mértékénél magasabb fizetési kötelezettséget ír elő.

1.6. Ha az óvoda a fenntartó engedélye alapján hat óránál rövidebb napi nyitvatartási idővel működik, a fenntartásához a központi költségvetésből támogatás nem igényelhető.

1.7. Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény óvodája esetén nem igényelhető támogatás olyan gyermek után, akinek a fővárosi (vármegyei) kormányhivatal járási hivatala felmentést adott a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól.

1.8. Ha az alapfokú művészeti iskola nem vesz részt a kötelező feladatellátásban, a tanuló a támogatás megállapításánál akkor vehető figyelembe, ha a szolgáltatás igénybevételét fizetési kötelezettséghez kötötték, azt beszedték, valamint a fizetés mértéke eléri legalább az állami alapfokú művészeti iskolára vonatkozó jogszabályban meghatározott térítési díj összegének alsó határát. Ezen szabályt a 2017/2018. tanévtől felmenő rendszerben kell alkalmazni. A Waldorf-iskolák 13. évfolyamos tanulói után nem igényelhető átlagbéralapú és működési támogatás.

1.9. A gyermek, a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy, akkor vehető figyelembe a nemzetiségi nevelésben, oktatásban, ha

a) a nemzetiségi nevelési-oktatási, illetve szakképző intézmény működési engedélye tartalmazza a nemzetiségi feladatok ellátását, és annak formáját,

b) az óvoda, iskola a nemzetiségi óvodai nevelést, nemzetiségi iskolai nevelést-oktatást a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: EMMI rendelet) nemzetiségi nevelésre, oktatásra vonatkozó szabályai, továbbá a nemzetiségi nyelv és irodalom, valamint a nemzetiségi népismeret kerettantervei figyelembevételével elkészített pedagógiai program alapján szervezi meg. Ennek megfelelően a gyermek, a tanuló, a képzésben részt vevő személy a nemzetiségi óvodai nevelésben és iskolai oktatásban a gyermek szülője, törvényes képviselője (a továbbiakban együtt: szülő) korlátozottan cselekvőképes tanuló esetén a tanulónak és szülőjének a beiratkozáskor írásban benyújtott kérelme, nyilatkozata alapján vesz részt és a nemzetiségi nyelvek oktatására fordított heti kötelező tanórák megtartása a nemzetiségi irányelvben és az EMMI rendeletben foglaltaknak megfelelően történik. Amennyiben a köznevelésért felelős miniszter megállapítja, hogy a nemzetközi megállapodás alapján működő külföldi köznevelési intézményben folytatott nevelés-oktatás a nemzetiségi irányelvnek megfelel, a gyermek, a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a nemzetiségi nevelésben, oktatásban figyelembe vehető,

c) az óvoda, az iskola olyan településen működik, ahol nem jött létre települési és területi nemzetiségi önkormányzat, nincsen nemzetiségi szószóló és a fenntartó beszerezte az országos nemzetiségi önkormányzat nyilatkozatát, amely szerint a nevelési-oktatási intézmény nemzetiségi feladatot lát el.

1.10. A kiegészítő nemzetiségi oktatás keretében a vendégtanuló akkor vehető figyelembe egy főként, ha

a) az 1.9. pontban foglalt feltételek teljesülnek,

b) vendégtanulóként az oktatását külön osztályban vagy az országos nemzetiségi önkormányzat által fenntartott intézményben szervezik meg és

c) a nappali rendszerű iskolai oktatásban rendelkezik tanulói jogviszonnyal.

1.11. A kiegészítő nemzetiségi óvodai nevelés keretében a gyermek csak akkor vehető figyelembe egy főként, ha

a) az 1.9. pontban foglalt feltételek teljesülnek,

b) a gyermek kiegészítő nemzetiségi óvodai nevelését a kiegészítő nemzetiségi iskolát is fenntartó országos nemzetiségi önkormányzat által fenntartott intézményben szervezik meg.

1.12. Az Nkt. hatálya alá tartozó intézmény esetén felnőttoktatásban a tanulói jogviszony fennállásakor a tanuló abban a tanévben vehető utoljára figyelembe vendégtanulóként, amelyben tankötelezettsége fennáll vagy életkora alapján nappali rendszerű iskolai oktatásban is részt vehetne. A sajátos munkarendben létesített tanulói jogviszony esetében a tanuló nem vehető figyelembe vendégtanulóként.

1.13. A nevelési-oktatási, szakképző és pedagógiai szakszolgálati intézménynek a tanügyi nyilvántartásaival – beleértve a nyilatkozatokat, határozatokat is – kell igazolnia, hogy a gyermeket, tanulót felvette és biztosította részére az előírt szolgáltatások igénybevételét.

1.14. A támogatások a tényleges gyermek-, tanulólétszám szerinti elszámolására a költségvetési évet követő év március 31-éig kormányrendeletben meghatározott módon kerül sor.

1.15. A Magyar Államkincstár fenntartó székhelye szerinti illetékes igazgatósága, ha e törvény másképp nem rendelkezik a támogatásban részesülő fenntartók számára havi ütemezésben – jogszabályban meghatározott fenntartói változásjelentéssel érintett utalásig e törvény alapján – folyósítja a támogatást.

1.16. Óvoda esetén alkalmazni kell az 1.1.–1.4., 1.6.–1.7., 1.9., 1.11., 1.13.–1.15., 2.5., 2.9.–2.13., 11.1., 11.4.–11.5., 12.2., 13.1., 14., 15., 17., 18., 19. és 20. pontban foglaltakat.

2. 1.1. Átlagbéralapú támogatás jogcím megállapításának közös szabályai

2.1. A 43. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott átlagbéralapú támogatás alapja – az óvoda kivételével – az állam által fenntartott általános iskolában, középfokú iskolában, szakképző intézményben, alapfokú művészeti iskolában (a továbbiakban együtt: iskola), kollégiumban, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus-, oktatómunkakörben, valamint nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak után kifizetett személyi juttatás és járulék.

2.2. A 43. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott átlagbéralapú támogatás alapja – az óvoda kivételével – az állam által fenntartott iskolában, kollégiumban, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény pedagógus, illetve szakképző intézményben pedagógus- és oktatómunkakörben foglalkoztatottak után kifizetett személyi juttatás és járulék.

2.3. Az iskolában, kollégiumban, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményben az átlagbéralapú támogatást

a) a pedagógus-, illetve oktatómunkakörben foglalkoztatottak után a 2.1. pontban meghatározott állami intézmények pedagógus-, illetve oktatói-munkakörben foglalkoztatottjainak és az állam által fenntartott iskolával, kollégiummal, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézménnyel a nevelési évben vagy a tanévben október 1-jén jogviszonyban álló gyermekek, tanulók létszáma, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézmény által ellátott gyermekek, tanulók átlaglétszáma alapján egy tizedesre kerekített finanszírozott pedagóguslétszám szerint a 2.6.–2.8 pont alapján,

b) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak – a pedagógiai szakszolgálati intézmény és a szakképző intézmény kivételével – a ténylegesen foglalkoztatottak, teljes munkaidőre átszámított létszáma, de legfeljebb a jogszabályban meghatározott elismerhető létszáma alapján, figyelemmel az a) alpont szerinti gyermek és tanulólétszámra a 2.6. pont a)–c), e) alpontja szerint

kell megállapítani.

2.4. Az egy főre jutó átlagbér az iskolatípusra, kollégiumra, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményre, pedagógiai szakszolgálati intézményre számított, az állami intézményfenntartók által fenntartott intézményekben intézménytípusonként pedagógus-, illetve oktató-munkakörben, valamint nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak éves személyi juttatása és járulékai együttes összegének és az előbbinek megfelelő létszám hányadosa. A pedagógiai szakszolgálati intézményben nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak finanszírozott létszáma fenntartói szinten nem haladhatja meg a pedagógiai szakszolgálati intézményben a pedagógus-munkakörre megállapított finanszírozott létszám 8%-át.

2.5. A Magyarország területén külföldi állam vagy nemzetközi szervezet oktatási programja szerint a köznevelésért felelős miniszter vagy a szakképzésért felelős miniszter engedélye alapján működő nevelési-oktatási, illetve szakképző intézmény Magyarországon nyilvántartásba vett fenntartója az ilyen intézmény által pedagógus-, illetve oktató-munkakörben foglalkoztatott személy után átlagbéralapú támogatásra akkor jogosult, ha

a) a pedagógus, illetve az oktató szakképzettsége vagy szakképesítése megfelel az Nkt.-ban, illetve Szkt.-ban meghatározott képesítési előírásoknak,

b) a külföldi óvoda, a nemzetközi óvoda pedagógiai programja megfelel az Óvodai nevelés országos alapprogramjának, a külföldi iskola, a nemzetközi iskola pedagógiai programja tartalmi szempontból igazodik a Nemzeti alaptantervhez, külföldi, nemzetközi szakképző intézmény szakmai programja tartalmi szempontból igazodik a szakképzésért felelős miniszter által kiadott képzési és kimeneti követelményekhez és programtantervhez.

2.6. A finanszírozott pedagógus-, illetve oktatólétszám és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak létszámának megállapításához szükséges – az óvoda kivételével – a nevelési-oktatási, szakképző intézménybe járó, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézmény által ellátott gyermekek, tanulók, illetve képzésben részt vevő személyek létszámának meghatározása:

a) A tanulólétszám meghatározásánál a nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje (a továbbiakban együtt: nappali oktatás) szerint oktatott tanulót, képzésben részt vevő személyt, továbbá a fejlesztő nevelésben-oktatásban részt vevő tanulót egy tanulóként, az esti oktatás munkarendje szerint tanulók számát kettővel, a levelező oktatás munkarendje szerint tanulók számát öttel elosztva, a kollégiumban ellátott – nappali oktatásban részt vevő – tanulót egy tanulóként kell figyelembe venni.

b) A pedagógiai szakszolgálati intézményben az ellátott gyermekek, tanulók létszámát az ellátott gyermekek, tanulók egy évre számított havonkénti átlaglétszámának éves összesített, tízzel elosztott becsült létszáma alapján kell meghatározni. A heti ellátotti létszám megállapításánál egy gyermek, tanuló csak egyszer vehető figyelembe tekintet nélkül arra, hogy a hét egy vagy több napján, egyéni vagy csoportos foglalkozás keretében biztosították számára a jogszabályban megállapított szakmai követelményeknek megfelelő ellátást. Új pedagógiai szakszolgálati intézmény esetén átlaglétszámként a becsült létszámot kell alapul venni.

c) Az alapfokú művészetoktatásban azt a tanulót lehet egy főként figyelembe venni, akinek a számára egy tanszak vonatkozásában legalább heti négy tanóra kerül megszervezésre. Azokat a tanulókat, akik számára heti kettő vagy három tanóra kerül megszervezésre, kettővel elosztva lehet figyelembe venni, más esetben a tanuló nem vehető figyelembe.

d) Az alapfokú művészetoktatás kivételével nappali oktatás szerint oktatott enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű tanulót két főként, a mozgásszervi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus spektrumzavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos tanulót három főként kell számításba venni, ha a nevelésük, oktatásuk a többi tanulóval együtt történik. Ha az óvodában, a nappali rendszerű iskolai oktatásban a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló számára az egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatást nem saját alkalmazottjával (vagy óraadó pedagógussal), hanem ugyanazon fenntartó által működtetett utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat igénybevételével láttatja el az intézmény, az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló csak egy főként vehető figyelembe.

e) A gyermek-, és tanulólétszám meghatározása feladatellátási helyenként egy tizedesre kerekítve történik.

2.7. Az átlagbéralapú támogatás az iskolai rendszerű szakképzésben, illetve a szakmai oktatásban felnőttképzési jogviszonyban részt vevő tanulók után tanévenként a tanuló szakképző intézmény képzőhelyen – közismereti, szakmai oktatásban – töltött kötelező óraszáma alapján számított létszám alapján igényelhető. A tanulószerződés vagy szakképzési munkaszerződés alapján részt vevő tanulók a szakképző intézményben töltött óraszámának arányában vehetők figyelembe. A számított létszám meghatározásához alkalmazott arányok megállapítása során a tanévre figyelembe vett tanulói összes kötelező óraszámba be kell számítani az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamát is. Ha az előbbiek szerint számítható létszám nem egész szám, a fenntartónként összesített mutatószám meghatározásánál a kerekítés általános szabályait egy tizedesre kerekítve kell alkalmazni.

2.8. A finanszírozott pedagógus-, oktatólétszám meghatározásához az állam által fenntartott intézmény pedagógus, oktatómunkakörben foglalkoztatottjainak és az általa fenntartott iskolába, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézménybe felvett gyermekeknek, tanulóknak, továbbá kollégiumban elhelyezett tanulóknak, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézmény által ellátott gyermekek, tanulók heti átlaglétszámának aránya kerül figyelembe vételre az egyes intézménytípusoknál meghatározottak szerint.

2.9. A többcélú intézmény esetén a többcélú szakképző intézményben a szakképzési alapfeladatot ellátó oktatómunkakörben foglalkoztatottakra tekintettel az 1.1.4. Technikumban, szakképző iskolában foglalkoztatott oktatók átlagbéralapú támogatása jogcím, a köznevelési alapfeladatot ellátó pedagógus-munkakörben foglalkoztatott pedagógusok, illetve a pedagógus szakképzettséggel rendelkező, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakra tekintettel a köznevelési alapfeladatnak megfelelő intézményi típus szerinti jogcím vehető igénybe, és az adott jogcímhez tartozó szabályok alkalmazandóak. A többcélú köznevelési intézmények esetén a szakképzési alapfeladatot ellátó pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra tekintettel az 1.1.4. Technikumban, szakképző iskolában foglalkoztatott oktatók átlagbéralapú támogatása jogcím, a köznevelési alapfeladatot ellátó pedagógus-munkakörben foglalkoztatott pedagógusok, illetve a pedagógus szakképzettséggel rendelkező, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakra tekintettel a köznevelési alapfeladatnak megfelelő intézményi típus szerinti jogcím vehető igénybe.

2.10. A pedagógus, illetve oktatólétszám meghatározása fenntartónként, a nevelési évi, tanévi október 1-jei gyermek-, illetve tanulólétszám (a költségvetési éven belül 8 és 4 havi létszám) alapján egy tizedesre kerekítve történik.

2.11. A pedagógus szakképzettséggel rendelkező, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak számított létszámán, azok teljes munkaidőre átszámított létszámát kell érteni, továbbá, ha munkakörük több köznevelési alapfeladat ellátásához is kapcsolódik, az 1.1.2. Általános iskolában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása – 1.1.8. Pedagógiai szakszolgálati intézményben foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcímek közül azon jogcímen kell őket figyelembe venni, ahol a legmagasabb az intézményben nevelt, oktatott gyermekek, tanulók létszáma. A pedagógus szakképzettséggel rendelkező, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak jogszabályban meghatározott elismerhető létszáma vehető figyelembe, de legfeljebb a 2024. évben a ténylegesen foglalkoztatott segítők – teljes munkaidőre átszámított – átlagos létszáma, egy tizedesre kerekítve. A szakképző intézményben foglalkoztatott pedagógus végzettséggel rendelkező, közvetlenül nem a szakmai alapfeladat-ellátással összefüggő feladat ellátására létesített munkakörben foglalkoztatottak után az 1.1.4. Technikumban, szakképző iskolában foglalkoztatott oktatók átlagbéralapú támogatása jogcímen támogatás nem vehető igénybe.

2.12. Az Nkt. 2. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontja, illetve az Szkt. 22. § (1) bekezdés d) pontja szerinti fenntartók köznevelési, szakképzési feladatot ellátó intézményeiben foglalkoztatott pedagógusok, oktatók, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők átlagbére és közterhei elismert összege az 1.1. Átlagbéralapú támogatás jogcímen az egyes intézménytípusoknál, 1.2. Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásaihoz, 1.3. Kiegészítő támogatás a differenciált nemzetiségi pótlékhoz, 1.4. Pedagógus szakképzettséggel vagy pedagógus szakképesítéssel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők átlagbérének támogatása jogcímeken az egyes intézménytípusoknál meghatározottak 30%-a a köznevelést, szakképzést alapfeladatként végző, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság – ide nem értve a nonprofit gazdasági társaságot –, továbbá az Szja tv. hatálya alá tartozó vállalkozó esetén.

2.13. A támogatás felhasználásával kapcsolatos közös szabályok:

2.13.1. Az átlagbéralapú támogatás a személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez, a dologi kiadások, az ellátottak pénzbeli juttatásai és egyéb működési célú kiadások, valamint felújítási kiadások finanszírozására használható fel a felújítási hitel felvétele és törlesztése kivételével. Az átlagbéralapú támogatás azon megbízási jogviszonyban foglalkoztatott pedagógusként, oktatóként foglalkoztatott, valamint nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak megbízási díjára használható fel – az Nkt. 22. § (2) bekezdésében és a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 58. § (2) bekezdésében meghatározott alkalmazotti arány mértékéig –, akik megfelelnek a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 37/B. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontjában leírt feltételeknek, a szakképzésben foglalkoztatottak esetében szerepelnek a szakképzés információs rendszere (a továbbiakban: SZIR) személyi nyilvántartásában. * 

2.13.2. A fenntartó az átlagbéralapú támogatásokat – azok folyósítását követő 15 napon belül – az általa fenntartott nevelési-oktatási, szakképző, pedagógiai szakszolgálati intézménynek átadja úgy, hogy az általa fenntartott valamennyi nevelési-oktatási-, szakképző, pedagógiai szakszolgálati intézmény folyamatos működését biztosítsa. Az átadási kötelezettséget csökkenti a nevelési-oktatási, szakképző, valamint pedagógiai szakszolgálati intézménynek már megelőlegezett (beleértendő a fenntartó által kiegyenlített díjak), átadott összeg.

3. 1.1.1. Óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím

3.1. Óvodában az átlagbéralapú támogatást a 2. melléklet 15. pontja szerint kell megállapítani.

3.2. Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek számának meghatározása a 2. melléklet 13.1. pontjában leírtak szerint történik.

3.3. A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény óvodája esetén a gyermekek létszámának meghatározásakor az Nkt. 47. § (7) bekezdésében foglaltak kivételével alkalmazni kell a 2. melléklet 13.1. pontjában leírtakat.

3.4. A kiegészítő nemzetiségi óvodai nevelésben 21 fő gyermekenként 1 fő pedagógus után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.

4. 1.1.2. Általános iskolában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím

4.1. A finanszírozott pedagóguslétszám meghatározásánál az általános iskolában 11,8 fő tanulónként 1 fő pedagógus után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.

4.2. Ha az általános iskola ellát nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot, akkor a nemzetiségi nevelésben, oktatásban részt vevő tanulók tekintetében 8 fő tanulónként 1 fő pedagógust kell figyelembe venni.

4.3. A kiegészítő nemzetiségi iskolai nevelés-oktatásban 21 fő tanulónként 1 fő pedagógus után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.

5. 1.1.3. Gimnáziumban, szakgimnáziumban, szakiskolában, készségfejlesztő iskolában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím

5.1. A finanszírozott pedagóguslétszám ezen kategóriába tartozó intézménytípusokban az alábbiak szerint kerül meghatározásra:

a) a gimnáziumban – beleértve a hat és nyolc évfolyammal működő gimnáziumokat is – 12,5 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

b) szakgimnáziumban, érettségi vizsgára felkészítő évfolyamon 12,4 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

c) szakgimnáziumban, szakképesítésre felkészítő évfolyamon 13,7 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

d) művészeti szakgimnáziumban párhuzamos oktatásban részt vevő 6 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

e) művészeti szakgimnáziumban szakképesítésre felkészítő évfolyamon az Nkt. 27. § (9) bekezdése szerinti egyéni foglalkozás keretében részt vevő 3,5 fő tanulónként 1 pedagógus,

f) művészeti szakgimnáziumban szakképesítésre felkészítő évfolyamon legalább 4 főből álló csoportos foglalkozás keretében részt vevő 8,5 fő tanulónként 1 fő pedagógus

után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.

5.2. Ha a gimnázium, szakgimnázium ellát nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot, akkor – a művészeti szakgimnázium kivételével – a nemzetiségi nevelésben, oktatásban részt vevő tanulók tekintetében 8 fő tanulónként 1 fő pedagógust kell figyelembe venni.

5.3. A kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatásban 21 fő tanulónként 1 fő pedagógus után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.

5.4. A többcélú köznevelési intézmény szakképzési alapfeladat-ellátásban finanszírozott oktatói létszámát a 6.1. pont szerint kell meghatározni.

6. 1.1.4. Technikumban, szakképző iskolában foglalkoztatott oktatók átlagbéralapú támogatása jogcím

6.1. A finanszírozott oktatói létszám ezen kategóriába tartozó intézménytípusokban az alábbiak szerint kerül meghatározásra:

a) a technikumban ágazati alapoktatás és szakirányú oktatás, az érettségi vizsgára és szakmai vizsgára, valamint a kizárólag érettségi vizsgára felkészítő évfolyamon 12,4 fő tanulónként, illetve képzésben részt vevő személyenként 1 fő oktató,

b) a technikumban kizárólag szakmai vizsgára felkészítő évfolyamon 12 fő tanulónként, illetve képzésben részt vevő személyenként 1 fő oktató,

c) szakképző iskolában adott szakma megszerzéséhez szükséges közismereti oktatást és szakmai oktatást magába foglaló szakmai vizsgára, továbbá az Szkt. 125. § (1) bekezdés b) pontja szerint szervezett kizárólag érettségi vizsgára felkészítő évfolyamon 10 fő tanulónként, illetve képzésben részt vevő személyenként 1 fő oktató

után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.

6.2. A nemzetiségi szakmai oktatást ellátó technikum, illetve szakképző iskola esetén a nemzetiségi oktatásban részt vevő tanulók, illetve képzésben részt vevő személyek tekintetében 8 fő tanulónként, illetve képzésben részt vevő személyenként 1 fő oktatót kell figyelembe venni.

6.3. A többcélú szakképző intézmény köznevelési alapfeladat-ellátásban finanszírozott pedagógus-létszámot az 5.1. pont szerint kell meghatározni.

7. 1.1.5. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben és az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatnál foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím

7.1. A finanszírozott pedagóguslétszám a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben az alábbiak szerint kerül meghatározásra:

a) óvoda esetében 4 fő gyermekenként 1 fő pedagógus,

b) általános iskola esetében 3,7 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

c) gimnázium esetében 6,2 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

d) szakiskola esetében 6 fő tanulónként 1 fő pedagógus, készségfejlesztő iskola esetében 4 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

e) kollégium esetében 7,8 fő tanulónként 1 fő pedagógus

után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.

7.2. A finanszírozott pedagóguslétszám meghatározásánál a fejlesztő nevelést-oktatást végző gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben 3 fő tanulónként 1 fő pedagógus után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.

7.3. Az utazó gyógypedagógusi hálózat igénybevétele esetén a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatásának megtartására 39 ellátott gyermek- és tanulólétszám esetén 1 fő pedagógus után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.

8. 1.1.6. Alapfokú művészeti iskolában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím

8.1. A finanszírozott pedagóguslétszám az alapfokú művészeti iskolában az alábbiak szerint kerül meghatározásra:

a) főtárgy szerinti egyéni foglalkozás keretében való részvétel esetében 19,9 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

b) főtárgy szerinti csoportos foglalkozás keretében való részvétel esetében 78,8 fő tanulónként 1 fő pedagógus

után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.

8.2. Az alapfokú művészetoktatási feladatot ellátó egységes iskola – beleértve a magyar Waldorf-iskolák kerettanterve alapján oktató nevelési-oktatási intézményeket – 1–12. évfolyamos tanulóinak létszámát az alapfokú művészetoktatási támogatás igénybevételéhez a finanszírozott pedagóguslétszám számításakor hárommal elosztva lehet figyelembe venni.

9. 1.1.7. Kollégiumban foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím

9.1. A finanszírozott pedagóguslétszám meghatározásánál a kollégiumban 18,5 fő tanulónként 1 fő pedagógus után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.

9.2. Ha a kollégium ellát nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot, akkor a nemzetiségi nevelésben, oktatásban részt vevő tanulók tekintetében 8 fő tanulónként 1 fő pedagógust kell figyelembe venni.

10. 1.1.8. Pedagógiai szakszolgálati intézményben foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím

A finanszírozott pedagóguslétszám meghatározásánál a pedagógiai szakszolgálati intézményben ellátott tanulók heti átlaglétszámának aránya

10.1. a logopédiai ellátás esetén 50,0 fő gyermek-, tanulólétszám alatt 1 fő pedagógus, további 50,0 gyermek-, tanulólétszám esetén további 1–1 fő pedagógus,

10.2. a nevelési tanácsadás esetén 87,0 fő gyermek-, tanulólétszám alatt 1 fő pedagógus, további 87,0 gyermek-, tanulólétszám esetén további 1–1 fő pedagógus,

10.3. a gyógytestnevelés esetén 50,0 fő gyermek-, tanulólétszám alatt 1 fő pedagógus, további 50,0 gyermek-, tanulólétszám esetén további 1–1 fő pedagógus,

10.4. a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás együtt:

A B
Gyermek-, illetve tanulólétszám
(fő)
Pedagóguslétszám
(fő)
1 1,0–1,9 1
2 2,0–10,9 2
3 11,0–20,9 4
4 21,0–50,9 5
5 51–200,9 további 10 gyermek/tanulólétszám esetén további 1–1 fő pedagógus
6 200,9 felett 21

10.5. a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, konduktív pedagógiai ellátás, iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás, kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása együtt:

A B
Gyermek-, illetve tanulólétszám
(fő)
Pedagóguslétszám
(fő)
1 1,0–100,9 2
2 101,0–500,9 5
3 501,0–1000,9 7
4 1001,0–2000,9 9
5 2000,9 felett további 167 fő gyermek-/tanulólétszám esetén további 1–1 fő pedagógus

11. 1.2. Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásaihoz jogcím

11.1. Óvodában a minősítéssel összefüggő kiegészítő támogatást a 2. melléklet 16. pontja szerint kell megállapítani.

11.2. Az iskolában, a szakképző intézményben, a kollégiumban, a gyógypedagógiai, a konduktív pedagógiai nevelési-oktatási, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézményben a pedagógus előmeneteli rendszer keretén belül lebonyolított minősítési eljárás során 2024. január 1-jei hatállyal Pedagógus II., Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatú besorolással rendelkező pedagógusok, valamint Pedagógus II. fokozatba átsorolt pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők után kiegészítő támogatás vehető igénybe.

11.3. A támogatás a 2024. január 1-je és 2024. december 31-e között ténylegesen foglalkoztatott pedagógusok és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők teljes munkaidőre átszámított, egy tizedesre kerekített éves átlaglétszáma alapján illeti meg a fenntartót a következők szerint:

a) A teljes összeg illeti meg a fenntartót azon pedagógusok után, akik a minősítést 2022. december 31-éig szerezték meg.

b) Az összeg 11 havi időarányos része illeti meg 2024. február hónaptól a fenntartót azon pedagógusok után, akik a minősítést a 2023. évben szerezték meg.

11.4. A támogatás megállapításához – óvoda esetén is – az alkalmazottak és az óraadók személyes adatait tartalmazó köznevelés információs rendszere (a továbbiakban: KIR), valamint a SZIR személyi nyilvántartása alapján számított éves átlaglétszámot kell érteni.

11.5. A támogatás megállapításánál a magasabb fizetési fokozatba besorolt pedagógus és pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazotti létszámot a közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban foglalkoztatottak teljes munkaidőre átszámított létszáma szerint kell figyelembe venni.

12. 1.3. Kiegészítő támogatás a differenciált nemzetiségi pótlékhoz jogcím

12.1. A központi költségvetés kiegészítő támogatást biztosít a jogszabály alapján nemzetiségi pótlékra jogosult pedagógusok differenciált nemzetiségi pótlékához és az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz.

12.2. Az óvodában foglalkoztatott nemzetiségi pótlékra jogosult pedagógusok esetén a kiegészítő támogatást a 2. melléklet 17. pontja szerint kell megállapítani.

12.3. A támogatás a 2024. évben ténylegesen foglalkoztatott és nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógusok átlagos száma alapján illeti meg a fenntartót.

12.4. A támogatás megállapításánál – óvoda esetén is – a magasabb fizetési fokozatba besorolt pedagógus és pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazotti létszámot a közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban foglalkoztatottak teljes munkaidőre átszámított létszáma szerint kell figyelembe venni.

12.5. A szakképző intézményben foglalkoztatott oktatók után kizárólag akkor vehető igénybe a kiegészítő támogatás, ha ezen támogatásra az oktató után a fenntartó 2020. július 1-jét megelőzően is jogosult volt.

13. 1.4. Pedagógus szakképzettséggel vagy pedagógus szakképesítéssel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők átlagbérének támogatása jogcím

13.1. Az óvodában foglalkoztatott nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottaknak esetén a kiegészítő támogatást a 2. melléklet 18. pontja szerint kell megállapítani.

13.2. A támogatás szempontjából nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottaknak a jogszabály szerinti elismerhető létszáma vehető figyelembe, de legfeljebb a 2024. évben a ténylegesen foglalkoztatott segítők – teljes munkaidőre átszámított – átlagos létszáma, egy tizedesre kerekítve. A támogatás igénybevételénél és elszámolásánál a pedagógus szakképzettséggel rendelkező és a pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak együttes létszáma nem haladhatja meg a jogszabály szerinti elismerhető létszámot.

13.3. Az év végi elszámolás a 2024. évben havonta, ténylegesen foglalkoztatott nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők teljes munkaidőre átszámított és egy tizedesre kerekített átlagos létszáma alapján történik.

13.4. A támogatás szakképző intézményben nem a szakmai alapfeladat-ellátással összefüggő feladat ellátására létesített munkakör érdekében foglalkoztatottak után nem vehető figyelembe.

14. 1.4.3. Diabétesz ellátási pótlék jogcím

14.1. A fenntartót kiegészítő támogatás illeti meg az óvodai, tanulói jogviszonnyal rendelkező, 1-es típusú diabétesszel élő, 14 év alatti gyermekek, tanulók speciális napközbeni támogatását ellátó pedagógus, vagy a legalább érettségivel rendelkező, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak számított létszáma után. Ha a nevelési-oktatási intézménnyel – feladatellátási helyenként vizsgálva – 1-es típusú diabétesszel élő, 14 év alatti gyermek, tanuló áll óvodai, tanulói jogviszonyban, akkor egy fő, feladatellátási helyenként minden öt ilyen gyermek, tanuló után további egy-egy fő alkalmazott vehető figyelembe.

14.2. A támogatás a 2024. január 1-je december 31-e között ténylegesen foglalkoztatott, a diabéteszes gyermek/tanuló ellátásában részt vevő pedagógusok, vagy a legalább érettségivel rendelkező, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők teljes munkaidőre átszámított, egy tizedesre kerekített éves átlaglétszáma alapján illeti meg a fenntartót.

15. 1.5. A nemzetiségi önkormányzat, a bevett egyházak és annak belső egyházi jogi személye által fenntartott köznevelési és szakképző intézmények működésének támogatása jogcím

A gyermek-, illetve tanulólétszám meghatározásához kapcsolódó szabályok:

15.1. Az óvoda esetén, ha az óvoda napi nyitvatartási ideje eléri, illetve meghaladja a nyolc órát, a gyermeket egy főként, ha nem éri el a nyolc órát, de eléri a hat órát, a gyermekek létszámát kettővel elosztva kell figyelembe venni.

15.2. A kollégium és iskola esetén – az alapfokú művészetoktatás kivételével – a 2.6. pont a) alpontjában leírtak szerint kell figyelembe venni.

15.3. A pedagógiai szakszolgálati ellátás esetén a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozásban részt vevőket a 2.6. pont b) alpontban leírtak szerint kell figyelembe venni.

15.4. Az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót a nappali oktatásban egy főként kell figyelembe venni.

15.5. Az alapfokú művészetoktatásban részt vevő tanulót az átlagbéralapú támogatásnál számított tanulólétszámot öttel elosztva kell figyelembe venni.

15.6. A nemzetiségi önkormányzat a működési támogatás szempontjából az általa fenntartott óvoda, kollégium és iskola – az alapfokú művészetoktatás kivételével – esetén kizárólag a nemzetiségi nevelésben, oktatásban vagy kiegészítő nemzetiségi óvodai nevelésben és iskolai oktatásban részt vevő gyermekeket, tanulókat veheti figyelembe. A nemzetiségi önkormányzat által fenntartott óvodában nem nemzetiségi nevelésben részt vevő gyermekek után a fenntartót a 2. melléklet 1.2.1. Óvodaműködtetési támogatás jogcím szerinti támogatás illeti meg. A nemzetiségi önkormányzat által fenntartott iskolában alapfokú művészetoktatásban részt vevő tanulók után e támogatásra a fenntartó akkor jogosult, ha az általa fenntartott alapfokú művészeti iskolában a nemzetiségi nevelés-oktatás megfelel az alapfokú művészetoktatásról szóló jogszabály nemzetiségi nevelést-oktatást szabályozó előírásainak.

15.7. Ha az iskola büntetés-végrehajtási intézményben vagy javítóintézetben működik, a tanulók után e támogatásra a fenntartó nem jogosult.

15.8. A működési támogatás megállapításakor a nevelési-oktatási, illetve szakképző intézmény esetében a nevelési évi, tanévi október 1-jei gyermek-, tanulólétszámot (a költségvetési éven belül 8 és 4 havi létszám) egy tizedesre kerekítve kell kiszámítani.

15.9. A nemzetiségi önkormányzat és a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye a működési támogatást köteles elkülönítetten nyilvántartani és a támogatás teljes összegét a köznevelési feladatot ellátó intézményei, illetve azok köznevelési feladatainak támogatására fordítani.

16. 1.6. A bevett egyházak és annak belső egyházi jogi személye által az iskolában szervezett hit- és erkölcstanoktatáshoz, valamint hittanoktatáshoz kapcsolódó támogatás jogcím

16.1. 1.6.1. Hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó tankönyvtámogatás jogcím

16.1.1. A 43. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában meghatározott tankönyvtámogatást a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye a hit- és erkölcstanoktatásban részt vevő tanulók után veheti igénybe, ha ahhoz olyan tankönyvet alkalmaz, amely a hivatalos tankönyvjegyzéken szerepel.

16.1.2. A támogatást a köznevelésért felelős miniszter utalványozása alapján 2024. augusztus 25-éig folyósítja a kincstár.

16.2. 1.6.2. Hit- és erkölcstanoktatáshoz, valamint hittanoktatáshoz kapcsolódó átlagbéralapú támogatás jogcím

16.2.1. A 43. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontjában meghatározott támogatás szempontjából elismert számított pedagóguslétszámot egy tizedesre kerekítve kell megállapítani a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye által az állami és a nemzetiségi önkormányzat fenntartásában működő iskolában szervezett hit- és erkölcstanoktatásban részt vevő tanulók 6 fős csoportja után heti 24 teljesített tanórával számolva. A tanulók számának meghatározása a tanévi október 1-jei tanulólétszámok (a költségvetési éven belül 8 és 4 havi létszám) alapján történik.

16.2.2. A 43. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontjában meghatározott támogatás szempontjából elismert számított pedagóguslétszámot egy tizedesre kerekítve kell megállapítani a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye által az egyházi köznevelési és szakképző intézményben szervezett hittanoktatásban részt vevő tanulók 6 fős csoportja után 1–8. évfolyamon heti 24 teljesített tanórával, 9–12. évfolyamon heti 12 teljesített tanórával számolva. A tanulók számának meghatározása a tanévi október 1-jei tanulólétszámok (a költségvetési éven belül 8 és 4 havi létszám) alapján történik. Nem igényelhető támogatás azon tanulók létszáma után, akikre tekintettel a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye a 10. melléklet I. Rész 2. Fakultatív hittanoktatás támogatása megnevezésű céltámogatást igénybe veszi.

16.3. A támogatások kizárólag az állami és a nemzetiségi önkormányzat fenntartásában működő iskolában szervezett hit- és erkölcstanoktatáshoz, valamint az egyházi köznevelési és szakképző intézményben szervezett hittanoktatáshoz kapcsolódó feladatokra használhatók fel.

17. 1.7. Intézményi gyermekétkeztetési támogatás jogcím

A támogatásokat elsősorban a gyermekek, tanulók étkeztetési kiadásaira kell fordítani, a fennmaradó összeg a gyermekétkeztetés megszervezésével összefüggő és igazolható működési és felhalmozási kiadásokra számolható el. A kincstár az ellenőrzésekor az étkeztetésben részt vevők számára a Gyvt. szerint meghatározott térítési díjból származó elvárt bevételek éves összegével csökkentett kiadások vizsgálatával állapítja meg a támogatás felhasználásának jogszerűségét.

18. 1.7.1. Intézményi gyermekétkeztetés – bértámogatás jogcím

A nevelési-oktatási intézmény fenntartóját kötött felhasználású támogatás illeti meg a 2. melléklet 1.4.1.1. Intézményi gyermekétkeztetés – bértámogatás jogcímen.

19. 1.7.2. Kiegészítő gyermekétkeztetés támogatás az óvodai ellátásban részesülő gyermekek ingyenes étkeztetéséhez jogcím

19.1. A fenntartót kiegészítő támogatás illeti meg az óvodai ellátásban részesülő, a Gyvt. 21/B. § (1) bekezdés szerint a gyermekétkeztetést ingyenesen igénybe vevő gyermekek után.

19.2. A kiegészítő támogatás igénylésekor és elszámolásakor a 2. melléklet 48.3. pontjában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a 2024. január 1-je és december 31-e között az ingyenesen étkezők naponként összesített létszámát el kell osztani 220 nappal.

20. A bevett egyházak és annak belső egyházi jogi személye esetén alkalmazandó további elszámolási szabályok:

20.1. A bevett egyházak és annak belső egyházi jogi személye esetén a 43. § (1) bekezdés a)–b) pontja, c) pont cc) alpontja és d) pontja szerinti támogatás összesített egyenlegének rendezésére a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor akként, hogy az állam, illetve a települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási, szakképző intézményekben és pedagógiai szakszolgálati intézményekben kimutatott – a gyermek- és tanulóétkeztetést is figyelembe vevő – éves összesített működési és felújítási kiadást, valamint a fenntartók működtetéssel és intézményfenntartással kapcsolatos kiadásait csökkenteni kell

a) az Áht. 6. § (3) bekezdés b)–d) pontja szerinti állami és települési önkormányzati, a kötelező köznevelési közszolgálati feladattal összefüggésben realizált bevételekkel és

b) az olyan költségvetési támogatás összegével, amelyhez a nemzetiségi önkormányzat és a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye az állam, illetve a települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási, szakképző intézménnyel, pedagógiai szakszolgálati intézménnyel azonos feltételek mellett hozzájuthat.

20.2. Az elszámolás során a 20.1. pontban meghatározott összesített kiadások között nem vehető figyelembe az államháztartás számviteléről szóló kormányrendeletben meghatározott Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre rovaton teljesített kiadások összege.

20.3. A 20.1. pontban meghatározott számítás eredményének – az állam, illetve a települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézménybe, szakképző intézménybe vagy pedagógiai szakszolgálati intézménybe járó – egy gyermekre, tanulóra, képzésben részt vevő személyre jutó összegéből a támogatások tényleges gyermek-, tanulólétszám szerinti elszámolására a költségvetési évet követő év március 31-éig megvalósult elszámolást is figyelembe véve le kell vonni a kifizetett támogatások egy gyermekre, tanulóra, képzésben részt vevő személyre jutó együttes összegét.

8. melléklet a 2023. évi LV. törvényhez

Egyes személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézmény fenntartóját megillető támogatások

I. Előirányzatok és támogatások

Jogcímszám Támogatási jogcím Előirányzat
(millió forintban)
Fajlagos összeg
1 1. A nem állami szociális fenntartó részére központi költségvetésből biztosított támogatás 242 958,0
2 1.1. Szakmai dolgozók átlagbére alapján számított béralapú támogatás 6 399 900 forint/év/foglalkoztatott
3 1.2. Gyermekvédelmi szakellátási intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak kiegészítő támogatása 3 820 410 forint/év/foglalkoztatott
4 1.3. Gyermekvédelmi szakellátási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak minősítésével összefüggő kiegészítő támogatás
5 1.3.1. Pedagógus I. fokozatból Pedagógus II. fokozatba lépés
6 1.3.1.1. Alapfokú vagy középfokú végzettségű 514 000 forint/fő/év
7 1.3.1.2. Mesterfokozatú végzettségű 619 000 forint/fő/év
8 1.3.2. Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatba lépés
9 1.3.2.1. Alapfokú vagy középfokú végzettségű 1 918 000 forint/fő/év
10 1.3.2.2. Mesterfokozatú végzettségű 2 167 000 forint/fő/év
11 2. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék 24 410,3
12 3. A bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek ingyenes étkeztetése 28 400 forint/fő/év
13 4. A szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás, az utcai szociális munka, a krízisközpont, a félutas ház és a titkos menedékház fenntartóját megillető költségvetési támogatás
14 4.1. Szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás 11 515 000 forint/év/szolgálat
15 4.2. Utcai szociális munka 10 483 000 forint/év/szolgálat
16 4.3. Krízisközpont
17 4.3.1. Krízisközpont 6 000 000 forint/év/szolgálat
18 4.3.2. Félutas ház 4 000 000 forint/év/félutas ház
19 4.4. Titkos menedékház 16 000 000 forint/év/szolgálat
20 5. Biztos Kezdet Gyerekházak 1 829,4
21 5.1. Biztos Kezdet Gyerekház fenntartóját megillető költségvetési támogatás 10 290 840 forint/év/Gyerekház

II. Támogatások megállapításának, felhasználásának és elszámolásának szabályai

1. 1. A nem állami szociális fenntartó részére központi költségvetésből biztosított támogatás jogcím alá tartozó jogcímekre vonatkozó közös szabályok

1.1. Az e melléklet szerinti támogatások 2025. január 31-ig használhatók fel.

1.2. Autizmus: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23. § (1) bekezdés d) pontja szerinti fogyatékosság, valamint a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. melléklet II. Rész Pervazív fejlődési zavarok (BNO F84.0-F84.9) szerinti fogyatékosság.

1.3. A nem állami szociális fenntartó a Kormány rendeletében meghatározott adatszolgáltatási rend szerint szolgáltat adatot.

1.4. Gondozási napként egy ellátott egy napi intézményi ellátását kell figyelembe venni, amely az intézménybe történő felvétel napjával kezdődik és annak végleges elhagyásával fejeződik be. A gondozási napok számításánál az ideiglenesen – egészségügyi vagy egyéb okból – távollévőket is figyelembe kell venni. A Szoctv. szerinti intézményi jogviszony egyévi folyamatos távollét esetén megszűnik.

1.5. Az intézményben a Szoctv. 92/K. § (5) bekezdés b) pontja alapján az ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban meghatározott férőhelyszám 105%-át, éves átlagban pedig a férőhelyszám 100%-át. A Gyvt. 100. § (5) bekezdése alapján az otthont nyújtó ellátás, utógondozói ellátás nevelőszülő, illetve gyermekotthon, utógondozó otthon által történő biztosítása esetén az ellátottak száma éves átlagban nem haladhatja meg a fenntartó által működtetett – a szolgáltatói nyilvántartásban meghatározott – nevelőszülői, illetve gyermekotthoni összférőhelyszám 100%-át. Amennyiben a befogadott férőhelyek száma alacsonyabb a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszámnál, e pont rendelkezéseit ahhoz viszonyítottan kell vizsgálni.

1.6. A támogatás igénybevételének feltétele az ellátottak adatainak – a Szoctv. 20/C. § (1)–(4) bekezdése, illetve a Gyvt. 139. § (2)–(3a) bekezdése szerinti – nyilvántartásba vétele, valamint jogszabály szerinti időszakos jelentési kötelezettség teljesítése. A támogatás igénybevételére a nem állami szociális fenntartó attól az időponttól jogosult, amikor a nyilvántartásba vettek ellátását az időszakos jelentés szerint ténylegesen megkezdte.

1.7. A támogatást az a nem állami szociális fenntartó veheti igénybe, amely az adott szolgáltatás tekintetében a szolgáltatói nyilvántartásba be van jegyezve, és a Szoctv. 58/A. §-a, illetve a Gyvt. 145. §-a alapján az adott szociális, gyermekjóléti szolgáltatóra, intézményre, hálózatra, ellátotti létszámra, férőhelyszámra, feladatmutatóra befogadást nyert, vagy a támogatásra befogadás nélkül is jogosult.

1.8. A 12–35 év közötti drog- és szenvedélybeteg személyeket ellátó intézmények (szenvedélybetegek otthona, rehabilitációs intézménye, rehabilitációs lakóotthona) esetében a támogatás az OEP-finanszírozással együtt is igénybe vehető.

1.9. A gyermekvédelmi szakellátáshoz kapcsolódó támogatás igénybevételére a következő sajátos szabályok vonatkoznak:

1.9.1. Ha a gyermekvédelmi szakellátásban részesülő, és a Gyvt. 45. § (6) bekezdése alapján az utógondozói ellátásban részesülő szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesülő gyermek bölcsődei ellátásban vagy gyermek, fiatal felnőtt köznevelési szolgáltatásban részesül, a bölcsődei ellátást vagy a köznevelési szolgáltatást biztosító intézmény országos nemzetiségi önkormányzat, egyházi jogi személy vagy nem állami felsőoktatási intézmény fenntartója a feladathoz kapcsolódóan a 43. § (1) bekezdés a)–b) és d) pontja szerinti támogatás, egyéb fenntartója a 43. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatásra jogosult.

1.9.2. Ha a bentlakásos intézmény köznevelési feladatot is ellát, a fenntartó az intézményen belül oktatott tanulók létszáma alapján az ellátott feladathoz kapcsolódóan az országos nemzetiségi önkormányzat, egyházi jogi személy vagy nem állami felsőoktatási intézmény fenntartója a 43. § (1) bekezdés a)–b) és d) pontja szerinti támogatás, egyéb fenntartója a 43. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatásra jogosult.

1.10. Ha az ellátott ugyanazon a napon több engedélyestől is ugyanabban – az e melléklet szerint támogatott és a Szoctv. 20/C. § (2) bekezdésének és a Gyvt. 139. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó (e melléklet alkalmazása során a továbbiakban: adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott) – szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatásban részesül, a támogatás szempontjából az adott napon ellátottként csak annál az engedélyesnél vehető figyelembe, amelyik az ellátottról előbb teljesítette az 1.6. pont szerinti időszakos jelentést.

1.11. Ugyanarra a napra ugyanazon ellátott a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe több, adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott szociális szakosított ellátás és gyermekvédelmi szakellátás esetén.

1.12. A 2. melléklet I. rész 1.3.2.3.1. Szociális étkeztetés – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.4.1. Szociális segítés jogcím, 1.3.2.4.2. Személyi gondozás – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.5. Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás összesen jogcím, 1.3.2.6.1. Időskorúak nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.6.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.7.1.1. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása – autista diagnózissal nem rendelkező ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.7.1.2. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása – autista diagnózisú ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.7.3.1. Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak – autista diagnózissal nem rendelkező ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.7.3.2. Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak – autista diagnózisú ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.8.1. Demens személyek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.8.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő demens nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.9.1. Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.9.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott pszichiátriai betegek – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.10.1. Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.10.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.11.1. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.11.3. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – a szociálpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény jogcím, 1.3.2.12.1 Családi bölcsőde – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.12.3 Gyvt. 145. § (2c) bekezdés b) pontja alapján befogadást nyert napközbeni gyermekfelügyelet jogcím, 1.3.2.13.1. Hajléktalanok átmeneti szállása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.13.2. Hajléktalanok átmeneti szállása időszakos férőhely – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.13.3. Hajléktalanok éjjeli menedékhelye – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.13.4. Hajléktalanok éjjeli menedékhelye időszakos férőhely – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.13.9. Kizárólag lakhatási szolgáltatás jogcím, 1.3.2.14. Támogató szolgáltatás jogcím, 1.3.2.15. Közösségi ellátások jogcím, 1.3.3.1. Bölcsődei bértámogatás jogcím, 1.4.1.1. Intézményi gyermekétkeztetés – bértámogatás jogcím, valamint a bölcsődei, mini bölcsődei ellátás tekintetében az 1.2.3. Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásokhoz jogcím szerinti támogatást a nem állami szociális fenntartók az általuk fenntartott intézményben foglalkoztatott munkatársak béréhez, valamint az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adójához, és az intézmény működésével összefüggő egyéb kiadásaikhoz használhatják fel. Ezen támogatások – a 2. melléklet II. rész 1.1. pontjától eltérően – 2025. január 31-ig használhatóak fel.

1.13. Idősek otthonában demens személyek ellátása esetében a támogatás igénybevételéhez a 2019. január 1-je előtt kiállított demenciakórkép súlyos vagy középsúlyos fokozatát igazoló szakvélemények is elfogadhatók.

2. 1.1. Szakmai dolgozók átlagbére alapján számított béralapú támogatás jogcím

2.1. A központi költségvetés a Kjt., valamint a Kjtvhr., továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbéralapú feladathoz kötött támogatást biztosít a bentlakást nyújtó szociális – kivéve hajléktalanok átmeneti intézményei – és gyermekvédelmi szakellátási intézmény nem állami fenntartói részére.

2.2. Az átlagbéralapú támogatás a fenntartók által fenntartott intézményben foglalkoztatott munkatársak béréhez, valamint az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adójához jár, és az intézmény működésével összefüggésben használható fel.

2.3. A nem állami szociális fenntartó jogszabályban meghatározottak szerinti igénylés keretében adatot szolgáltat az általa fenntartott intézmények ellátotti létszámáról, amely nem lehet több éves szinten a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő létszám – amennyiben a befogadott férőhelyszám alacsonyabb, akkor a befogadott létszám – 100%-ánál. Az ellátottak számának meghatározása során a tervezéskor az intézményben ellátottak éves becsült gondozási napjainak számát 366-tal kell osztani, az elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok számát 366-tal kell osztani.

2.4. A számított szakmai munkatárs létszám meghatározása

Gsz = L1/4

ahol:

Gsz = 2024. évre számított szakmai munkatársak létszáma két tizedesre kerekítve,

L1= adott évre a 2.3. pont szerinti összes ellátotti létszám négy tizedesre kerekítve.

2.5. A szolgáltatásokhoz kapcsolódó támogatás éves összegének (T) meghatározása

T = Gsz*Ksz1*Ábsz

ahol:

Ábsz = 1.1. Szakmai dolgozók átlagbére alapján számított béralapú támogatás jogcím szerinti fajlagos összeg

Ksz1 = az alábbi táblázat szerinti szolgáltatás biztosításához kapcsolódó korrekciós szorzószám, szolgáltatásonként.

A B C D
Főtípus Típus Altípus Szorzószám
(Ksz1)
1 Szociális
[Szoctv. 57. § (2) bekezdés, a hajléktalanok átmeneti intézményei kivételével]
ápolást, gondozást igénylő ellátás idősek otthona
(átlagos ellátás)
1,00
2 idősek otthona
(demens ellátás)
1,19
3 idősek otthona
(emelt szintű ellátás)
0,19
4 pszichiátriai betegek otthona 1,11
5 szenvedélybetegek otthona 1,05
6 fogyatékos személyek otthona 1,30
7 hajléktalanok otthona 1,05
8 rehabilitációs intézmény pszichiátriai betegek rehabilitációs intézménye 1,14
9 szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye 1,14
10 fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye 1,22
11 hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye 0,80
12 lakóotthonok fogyatékos személyek rehabilitációs célú lakóotthona 0,84
13 fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona 1,70
14 pszichiátriai betegek rehabilitációs célú lakóotthona 0,76
15 szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthona 0,76
16 átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények időskorúak gondozóháza 0,93
17 fogyatékos személyek gondozóháza 0,96
18 pszichiátriai betegek átmeneti otthona 0,99
19 szenvedélybetegek átmeneti otthona 0,99
20 támogatott lakhatás támogatott lakhatás fogyatékos személyek részére 1,19
21 támogatott lakhatás fogyatékos személyek részére (magas gondozási szükséglet) 1,43
22 támogatott lakhatás fogyatékos személyek részére (fokozott gondozási szükséglet) 1,50
23 támogatott lakhatás fogyatékos személyek részére (autista személy) 1,70
24 támogatott lakhatás pszichiátriai betegek részére 0,77
25 támogatott lakhatás szenvedélybetegek részére 0,74
26 Gyermekvédelem
[Gyvt. 15. § (3) bekezdés a) és b) pontja]
otthont nyújtó ellátás nevelőszülőnél biztosított otthont nyújtó ellátás 0,91
27 nevelőszülőnél biztosított gyermekvédelmi különleges ellátás 1,08
28 nevelőszülőnél biztosított gyermekvédelmi speciális ellátás 1,12
29 nevelőszülőnél együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás 1,12
30 gyermekotthonban biztosított otthont nyújtó ellátás 1,56
31 lakásotthonban biztosított otthont nyújtó ellátás 1,56
32 különleges gyermekotthonban, gyermekotthonban biztosított gyermekvédelmi különleges ellátás 2,24
33 különleges lakásotthonban, lakásotthonban biztosított gyermekvédelmi különleges ellátás 2,24
34 szociális törvény hatálya alá tartozó intézményben biztosított különleges gyermekvédelmi ellátás 2,24
35 speciális gyermekotthonban, speciális lakásotthonban, gyermekotthon speciális csoportjában biztosított gyermekvédelmi speciális ellátás 2,60
36 gyermekotthonban, lakásotthonban biztosított gyermekvédelmi speciális ellátás 2,28
37 szociális törvény hatálya alá tartozó intézményben biztosított gyermekvédelmi speciális ellátás 2,28
38 gyermekotthonban együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás 2,28
39 lakásotthonban együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás 2,28
40 különleges gyermekotthonban együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás 2,28
41 különleges lakásotthonban együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás 2,28
42 speciális gyermekotthonban, speciális lakásotthonban, gyermekotthon speciális csoportjában együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás 2,60
43 gyermekotthonban, lakásotthonban együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás 2,28
44 szociális törvény hatálya alá tartozó intézményben együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás 2,28
45 utógondozói ellátás Gyvt. 93. § (1) bekezdés a)–c) pontja alapján nevelőszülőnél biztosított utógondozói ellátás 0,90
46 Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján utógondozó otthonban, utógondozó lakásotthonban biztosított utógondozói ellátás 1,40
47 Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján gyermekotthonban, lakásotthonban biztosított utógondozói ellátás 1,40
48 Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján különleges és speciális gyermekotthonban, különleges és speciális lakásotthonban biztosított utógondozói ellátás 1,40
49 Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátás 1,43
50 Gyvt. 93. § (1) bekezdés a) pontja alapján biztosított utógondozói ellátás gyermekotthonban/lakásotthonban, különleges gyermekotthonban/lakásotthonban, speciális gyermekotthonban/lakásotthonban, utógondozó otthonban, külső férőhelyen 1,25
51 Gyermekvédelem
[Gyvt. 15. § (2) bekezdés c) pontja]
gyermekek átmeneti gondozása Gyvt. 45. § (6) bekezdése alapján az utógondozói ellátásban részesülő szülő kérelemére átmeneti gondozásban részesülő gyermekek 1,44
52 helyettes szülőnél biztosított átmeneti ellátás 0,80
53 gyermekek átmeneti otthonában biztosított átmeneti ellátás 0,94
54 családok átmeneti otthonában biztosított átmeneti ellátás 0,83
55 családok átmeneti otthonában külső férőhelyén biztosított átmeneti ellátás 0,70

2.5.1. A 2.5. pont szerinti táblázat 2. sora szerinti támogatást igénybe vehetik azok a fenntartók, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demenciakórkép súlyos vagy középsúlyos fokozatát igazoló szakvéleményével rendelkező demens betegek ellátását biztosítják. Az e pont szerinti támogatás vehető igénybe az idősek Szoctv. 57. § (2) bekezdése szerinti tartós bentlakásos intézményében és az emelt színvonalú férőhelyen ellátott, pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demenciakórkép súlyos vagy középsúlyos fokozatát igazoló szakvéleményével rendelkező demens betegek után is.

2.5.2. A 2.5. pont szerinti táblázat 3. sora szerinti támogatás az idősek otthonaiban a 2007. december 31-én hatályos Szoctv. 117/B. §-a alapján emelt színvonalú körülményeket és szolgáltatásokat biztosító, 2007. december 31-én a működési engedélyben meghatározott férőhelyen gondozott – a 2. altípus szerint súlyos vagy középsúlyos demens betegnek nem minősülő – ellátottak után illeti meg a fenntartót.

2.5.3. A 2.5. pont szerinti táblázat 4., 5. és 8. sora szerinti támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a szolgáltatásukat intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn.

2.5.4. A 2.5. pont szerinti táblázat 6. sora szerinti támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a szolgáltatásukat intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn. Az autista diagnózisú ellátottak után, valamint a 31 fő engedélyezett férőhelyszám alatti engedélyesek után a fenntartó a támogatás 131%-ára jogosult.

2.5.5. A 2.5. pont szerinti táblázat 9. sora szerinti támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a szolgáltatásukat intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn. A 12–16 év közötti ellátottak után a fenntartó a támogatás 365%-ára jogosult azzal, hogy e magasabb összegű támogatás utoljára azon év december 31-éig vehető igénybe, amelyben az ellátott a 16. életévét betölti.

2.5.6. A 2.5. pont szerinti táblázat 10. sora szerinti támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a szolgáltatásukat intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn. Az autista diagnózisú ellátottak után a fenntartó a támogatás 139%-ára jogosult.

2.5.7. A 2.5. pont szerinti táblázat 17. sora szerinti szolgáltatás esetében az autista diagnózisú ellátottak után a fenntartó a támogatás 177%-ára jogosult.

2.5.8. A 2.5. pont szerinti táblázat 20. sora szerinti támogatás azonos időszakban ugyanazon ellátott után a 2. melléklet I. rész 1.3.2.4.1. Szociális segítés jogcím, 1.3.2.4.2. Személyi gondozás – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.5. Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás összesen jogcím, 1.3.2.6.1. Időskorúak nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.6.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.8.1. Demens személyek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.8.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő demens nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.9.1. Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.9.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott pszichiátriai betegek – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.10.1. Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.10.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.11.1. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím és az 1.3.2.11.3. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – a szociálpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény jogcím szerinti támogatással együtt nem vehető igénybe.

2.5.9. A 2.5. pont szerinti táblázat 24. sora szerinti támogatás azonos időszakban ugyanazon ellátott után a 2. melléklet I. rész 1.3.2.4.1. Szociális segítés jogcím, 1.3.2.4.2. Személyi gondozás – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.5. Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás összesen jogcím, 1.3.2.6.1. Időskorúak nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.6.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.7.1.1. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása – autista diagnózissal nem rendelkező ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.7.1.2. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása – autista diagnózisú ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.7.3.1. Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak – autista diagnózissal nem rendelkező ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.7.3.2. Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak – autista diagnózisú ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.8.1. Demens személyek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.8.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő demens nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.10.1. Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.10.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.11.1. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím és az 1.3.2.11.3. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – a szociálpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény jogcím szerinti támogatással együtt nem vehető igénybe.

2.5.10. A 2.5. pont szerinti táblázat 25. sora szerinti támogatás azonos időszakban ugyanazon ellátott után a 2. melléklet I. rész 1.3.2.4.1. Szociális segítés jogcím, 1.3.2.4.2. Személyi gondozás – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.5. Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás összesen jogcím, 1.3.2.6.1. Időskorúak nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.6.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.7.1.1. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása – autista diagnózissal nem rendelkező ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.7.1.2. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása – autista diagnózisú ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.7.3.1. Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak – autista diagnózissal nem rendelkező ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.7.3.2. Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak – autista diagnózisú ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.8.1. Demens személyek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.8.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő demens nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.9.1. Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.9.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott pszichiátriai betegek – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.10.1. Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.10.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.11.1. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím és az 1.3.2.11.3. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – a szociálpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény jogcím szerinti támogatással együtt nem vehető igénybe.

2.5.11. A 2.5. pont szerinti táblázat 21. sora szerinti támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 75. § (1) bekezdése alapján tartanak fenn támogatott lakhatást fogyatékos személyek részére, és az általuk gondozott személy a Szociális Ágazati Portálon közzétett Komplex támogatási szükségletmérő eszköz Összegző adatlap II. pont I. Személyi higiéné, II. Személyi függetlenség, III. Mobilitás kategóriák közül egy kategóriában teljes támogatást igényel és megfelelnek a 2.5.9. pontban foglalt feltételnek is.

2.5.12. A 2.5. pont szerinti táblázat 22. sora szerinti támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 75. § (1) bekezdése alapján tartanak fenn támogatott lakhatást fogyatékos személyek részére, és az általuk gondozott személy a Szociális Ágazati Portálon közzétett Komplex támogatási szükségletmérő eszköz Összegző adatlap II. pont I. Személyi higiéné, II. Személyi függetlenség, III. Mobilitás kategóriák közül legalább kettő kategóriában teljes támogatást igényel és megfelelnek a 2.5.9. pontban foglalt feltételnek is.

2.5.13. A 2.5. pont szerinti táblázat 23. sora szerinti támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 75. § (1) bekezdése alapján tartanak fenn támogatott lakhatást fogyatékos személyek részére, és autista diagnózisú személyt látnak el és megfelelnek a 2.5.9. pontban foglalt feltételnek is.

2.5.14. A 2.5. pont szerinti táblázat 26. sora szerinti támogatást a nevelőszülői hálózatot fenntartó veheti igénybe, azok után a – gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, illetve ideiglenes hatállyal elhelyezett – 3–17 éves gyermekek után, akik nevelőszülőnél kerültek elhelyezésre és nem minősítették őket különleges, speciális vagy kettős ellátási szükségletűnek.

2.5.15. A 2.5. pont szerinti táblázat 27. sora szerinti támogatást a nevelőszülői hálózatot fenntartó veheti igénybe:

a) az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a Gyvt. 53. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti 0–3 éves életkorú különleges szükségletű gyermekek,

b) az ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar állampolgárságú, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján különleges szükségletű gyermekek,

c) a gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti különleges szükségletű gyermekek

után, ha a gyermekek nevelőszülőnél kerültek elhelyezésre.

A nevelőszülőnél biztosított különleges ellátás támogatására való jogosultság megalapozásához a kora miatt különleges ellátást igénylő gyermek esetében a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye nem szükséges. Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartás a nevelőszülői hálózat vonatkozásában nem tartalmazza, hogy az alkalmas a különleges ellátás integrált biztosítására, a nevelőszülői hálózatban ellátott különleges ellátási szükségletű gyermek után a 2.5. pont szerinti táblázat 26. sora szerinti támogatás vehető igénybe.

2.5.16. A 2.5. pont szerinti táblázat 28. sora szerinti támogatást a nevelőszülői hálózatot fenntartó veheti igénybe:

a) az ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar állampolgárságú, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján speciális szükségletű gyermekek,

b) a gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdés b) pontja szerinti speciális szükségletű gyermekek

után, ha a gyermekek nevelőszülőnél kerültek elhelyezésre.

Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartás a nevelőszülői hálózat vonatkozásában nem tartalmazza, hogy az alkalmas a speciális ellátás integrált biztosítására, a nevelőszülői hálózatban ellátott speciális ellátási szükségletű gyermek után a 2.5. pont szerinti táblázat 26. sora szerinti támogatás vehető igénybe.

2.5.17. A 2.5. pont szerinti táblázat 29. sora szerinti támogatást a nevelőszülői hálózatot fenntartó veheti igénybe

a) az ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar állampolgárságú, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján kettős szükségletű gyermekek,

b) gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdés c) pontja szerinti kettős szükségletű gyermekek

után, ha a gyermekek nevelőszülőnél kerültek elhelyezésre.

Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartás a nevelőszülői hálózat vonatkozásában nem tartalmazza, hogy az alkalmas a különleges és speciális ellátás együttes biztosítására, a nevelőszülői hálózatban ellátott kettős szükségletű gyermek után a 2.5. pont szerinti táblázat 26. sora a szerinti támogatás vehető igénybe.

2.5.18. A 2.5. pont szerinti táblázat 30. és 31. sora szerinti támogatást a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó fenntartó veheti igénybe, azokra a – gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, illetve ideiglenes hatállyal elhelyezett – 3–17 éves gyermekekre, akik az általa fenntartott gyermekotthonban, lakásotthonban kerültek elhelyezésre és nem minősítették őket különleges, speciális vagy kettős szükségletűnek.

2.5.19. A 2.5. pont szerinti táblázat 32., 33. és 34. sora szerinti támogatást a fenntartó a Gyvt. vagy a Szoctv. hatálya alá tartozó intézményében ellátott:

a) ideiglenes hatállyal elhelyezett a Gyvt. 53. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti 0–3 éves életkorú különleges szükségletű gyermekek,

b) ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar állampolgárságú a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján különleges szükségletű gyermekek,

c) nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti különleges szükségletű gyermekek

után veheti igénybe.

A támogatás igénybevételének megalapozásához a kora miatt különleges ellátást igénylő gyermek esetében a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye nem szükséges.

Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartás a gyermekotthon, lakásotthon vonatkozásában nem tartalmazza, hogy az alkalmas a különleges ellátás biztosítására, a gyermekotthonban, lakásotthonban ellátott különleges ellátási szükségletű gyermek után a 2.5. pont szerinti táblázat 30. és 31. sora szerinti támogatás vehető igénybe.

2.5.20. A 2.5. pont szerinti táblázat 35., 36. és 37. sora szerinti támogatást a fenntartó a Gyvt. vagy a Szoctv. hatálya alá tartozó intézményében ellátott:

a) ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar állampolgárságú, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján speciális szükségletű gyermekek,

b) nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdés b) pontja szerinti speciális szükségletű gyermekek

után veheti igénybe.

Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartás a gyermekotthon, lakásotthon vonatkozásában nem tartalmazza, hogy az alkalmas a speciális ellátás biztosítására, a gyermekotthonban, lakásotthonban ellátott speciális ellátási szükségletű gyermek után a 2.5. pont szerinti táblázat 30. és 31. sora szerinti támogatás vehető igénybe.

2.5.21. A 2.5. pont szerinti táblázat 38., 39., 40., 41., 42., 43. és 44. sora szerinti támogatást a fenntartó a Gyvt. vagy a Szoctv. hatálya alá tartozó intézményében ellátott:

a) ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar állampolgárságú, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján kettős szükségletű gyermekek,

b) gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdés c) pontja szerinti kettős szükségletű gyermekek

után veheti igénybe.

Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartás a gyermekotthon, lakásotthon vonatkozásában nem tartalmazza, hogy az alkalmas a különleges és speciális ellátás együttes biztosítására, a gyermekotthonban, lakásotthonban ellátott kettős szükségletű gyermek után a 2.5. pont szerinti táblázat 30. és 31. sora szerinti támogatás vehető igénybe.

2.5.22. A 2.5. pont szerinti táblázat 45. sora szerinti támogatás vehető igénybe a fenntartó által – a gyámhivatal határozata alapján – a Gyvt. 93. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott ok miatt, a Gyvt. 53/A. §-a szerinti utógondozói ellátásban részesített 18–25 éves korú fiatal felnőtt után, ha a fiatal felnőttet a gyámhivatal nevelőszülőnél helyezte el.

2.5.23. A 2.5. pont szerinti táblázat 46., 47., 48. és 49. sora szerinti támogatás vehető igénybe a fenntartó által – a gyámhivatal határozata alapján – a Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott ok miatt, a Gyvt. 53/A. §-a szerinti utógondozói ellátásban részesített 18–25 éves korú fiatal felnőtt után.

2.5.24. A 2.5. pont szerinti táblázat 50. sora szerinti támogatás vehető igénybe a fenntartó által – gyámhivatal határozata alapján – a Gyvt. 93. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ok miatt, a Gyvt. 53/A. §-a szerinti utógondozói ellátásban részesülő 18–22 éves korú, fiatal felnőtt után.

2.5.25. A 2.5. pont szerinti táblázat 52. sora szerinti támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Gyvt.-ben szabályozott módon átmeneti gondozás biztosítására helyettes szülői jogviszonyt létrehozó írásbeli megállapodást kötöttek, és a helyettes szülői tevékenység folytatására a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés alapján jogosultak, illetve a jogszabályban meghatározottak szerinti önálló helyettes szülői ellátást biztosítanak írásbeli megállapodás alapján. A támogatás ebben az esetben a helyettes szülői ellátással kapcsolatos költségekre fordítható.

2.6. A nevelőszülői alapdíj támogatása

T = Nsz*Nszad

ahol:

Nsz = nevelőszülők becsült létszáma két tizedesre kerekítve, amely nem lehet több a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő létszámnál,

Nszad = a Gyvt. 66/H. § (3) bekezdése szerint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatban megállapított kötelező minimális alapdíj harmincad részének szociális hozzájárulási adóval számított összege * 366 nap

2.7. Elszámoláskor az Nszad megegyezik a Gyvt. 66/H. § (3) bekezdése szerint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatban megállapított kötelező minimális alapdíj harmincad részének szociális hozzájárulási adóval számított összege szorozva a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban töltött napok számával.

2.8. Az összes nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban töltött napok száma nem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő létszám és a működési napok számának szorzatát.

3. 1.2. Gyermekvédelmi szakellátási intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak kiegészítő támogatása jogcím

3.1. A központi költségvetés elismert átlagbéralapú feladathoz kötött kiegészítő támogatást biztosít a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak után a gyermekvédelmi szakellátási intézmény nem állami fenntartói részére. * 

3.2. A kiegészítő támogatás a fenntartók által fenntartott intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott munkatársak béréhez, valamint az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adójához jár, és az intézmény működésével összefüggésben használható fel. * 

3.3. A gyermekvédelmi szakellátási intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak elismert létszámának meghatározása

Gypl ≤ L2/4*Ksz2

ahol:

Gypl = adott évre a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak létszáma, amely tervezéskor az intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak éves becsült száma, az elszámolásnál a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak összesített éves száma osztva 366-tal, a 2. pontban elismert, Ksz1 szorzószámmal korrigált szakmai munkatárs létszámon belül elismert pedagóguslétszám,

L2 = szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszám,

Ksz2 = az alábbi szolgáltatások biztosításához kapcsolódó korrekciós szorzószám, intézménytípusonként:

– nevelőszülői hálózat: 0,09

– gyermekotthoni, lakásotthoni ellátás: 0,58

– különleges gyermekotthoni, lakásotthoni ellátás: 0,75

– speciális gyermekotthoni, lakásotthoni ellátás: 1,42

– utógondozó otthon: 0,68

3.4. A gyermekvédelmi szakellátási intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak átlagbére kiegészítő támogatásának (T) számítása

T = Gypl * Gyszp

ahol

Gyszp = 1.2. Gyermekvédelmi szakellátási intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak kiegészítő támogatása jogcím szerinti fajlagos összeg

4. 1.3. Gyermekvédelmi szakellátási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak minősítésével összefüggő kiegészítő támogatás jogcím

4.1. A központi költségvetés a minősítő vizsga és a minősítési eljárás keretében elnyert minősítés alapján 2024. január 1-jén pedagógus-munkakörben foglalkoztatott munkatársaknak az elnyert minősítéssel járó bérnövekményéhez és az ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adójához támogatást nyújt.

4.2. A teljes összeg illeti meg a fenntartót azon pedagógusok után, akik a minősítést 2022. december 31-éig szerezték meg.

4.3. Az összeg 11 havi időarányos része illeti meg 2024. február hónaptól a fenntartót azon pedagógusok után, akik a minősítést 2023. évben szerezték meg.

4.4. A pedagógus-munkakörűek nyilvántartott létszáma alatt a gyermekvédelmi szakellátási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak személyes adatait tartalmazó köznevelés információs rendszere (KIR) személyi nyilvántartása alapján számított éves átlaglétszámot kell érteni. A támogatással kapcsolatos igénylésre, pótigénylésre, lemondásra, folyósításra, elszámolásra, ellenőrzésre és visszafizetésre az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet 1–26. §-át kell alkalmazni.

4.5. A támogatást a 3. pont szerinti támogatásra is jogosult fenntartó veheti igénybe.

5. 2. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék jogcím

5.1. A központi költségvetés támogatást biztosít a Kjtvhr. szerinti, 2024. január-december havi foglalkoztatásra tekintettel kifizetendő szociális ágazati összevont pótlékhoz, az egészségügyi kiegészítő pótlékhoz és azok közterheihez, ha a fenntartó

5.1.1. a 44. § (1) bekezdés a)–c) pontja és a 44. § (6) bekezdése szerint támogatásban részesül, vagy

5.1.2. a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló kormányrendelet alapján támogatásban részesül és érvényes támogatási szerződéssel rendelkezik arra az időszakra, amelyre támogatást igényel, vagy

5.1.3. család- és gyermekjóléti szolgáltatás ellátására valamely települési önkormányzattal 2024. évre érvényes – a Szoctv. 120–122. §-a, illetve a Gyvt. 97. §-a szerinti – ellátási szerződéssel rendelkezik, az érvényességének időtartama alatt.

5.2. A támogatás éves összegének meghatározása

T = Plsz*Kjtvhr. szerinti pótlék összege*12*(1+ a szociális hozzájárulási adó mértéke), de legfeljebb a kifizetett szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék, valamint azok szociális hozzájárulási adója,

ahol

Plsz = a szociális ágazati összevont pótlékra, egészségügyi kiegészítő pótlékra jogosult foglalkoztatottak száma, amely a támogatás igénylésekor a szociális ágazati összevont pótlékra, egészségügyi kiegészítő pótlékra jogosult foglalkoztatottak éves becsült átlaglétszáma közalkalmazotti jogviszonyban, illetve azzal egy tekintet alá eső – a Szoctv. 94/L. §-ában és a Gyvt. 145. §-ában szabályozott – jogviszonyban töltött idő és fizetési osztály figyelembevételével; a támogatás elszámolásakor a foglalkoztatottak éves tényleges átlaglétszáma közalkalmazotti jogviszonyban, illetve azzal egy tekintet alá eső – a Szoctv. 94/L. §-ában és a Gyvt. 145. §-ában szabályozott – jogviszonyban töltött idő és fizetési osztály figyelembevételével,

Kjtvhr. szerinti pótlék összege = a Kjtvhr. szerinti összeg, azzal, hogy év közbeni változása esetén az új összeget annak hatálybalépése szerint az új összeggel kell korrigálni

5.3. A szociális ágazati összevont pótlék, egészségügyi kiegészítő pótlék igénylésére, pótigénylésére, lemondására, folyósítására, elszámolására, ellenőrzésére és visszafizetésére az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet 1–26. §-át kell alkalmazni.

5.4. A nem állami szociális fenntartó a támogatásra akkor jogosult, ha a Kjtvhr. szerinti szociális ágazati összevont pótlék, egészségügyi kiegészítő pótlék teljes összege tényleges bérnövekedésként jelenik meg a foglalkoztatott számára.

5.5. Nem nyújtható támogatás a szociális ágazati összevont pótléknak, egészségügyi kiegészítő pótléknak a Kjtvhr.-ben meghatározott összegén felül nyújtott összege és azok közterhei kifizetéséhez.

5.6. A támogatás kizárólag a 2024. évvel összefüggésben felmerült, a szociális ágazati összevont pótlékra, egészségügyi kiegészítő pótlékra kifizetett, továbbá azoknak ténylegesen megfizetett közterheire használható fel. A támogatás terhére más jogcímen kifizetés nem teljesíthető.

5.7. A támogatásra a fenntartó a szociális ágazatot irányító miniszter által kijelölt diszpécserszolgálatban foglalkoztatottak után is jogosult, amennyiben az 5.1.1. pont vagy 5.1.2. pont valamelyike alapján támogatást vesz igénybe. Az igényléshez mellékelni szükséges a szociális ágazatot irányító miniszter kijelölő nyilatkozatát.

6. 3. A bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek ingyenes étkeztetése jogcím

6.1. A 44. § (1) bekezdésében meghatározott fenntartót kiegészítő támogatás illeti meg az általa étkeztetett, bölcsődei ellátásban részesülő, a Gyvt. 21/B. § (1) bekezdés a) pontja szerint a gyermekétkeztetést ingyenesen igénybe vevő gyermekek után.

6.2. A kiegészítő támogatás igénylésekor és elszámolásakor a 2. melléklet II. rész 48.3. pontjában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a bölcsődében, mini bölcsődében 2024. január 1-je és december 31-e között a naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített gondozási napok számát el kell osztani 231-gyel.

7. 4. A szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás, az utcai szociális munka, a krízisközpont, a félutas ház és a titkos menedékház fenntartóját megillető költségvetési támogatás jogcím

A támogatásra a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás, az utcai szociális munka, a krízisközpont és a félutas ház finanszírozási szerződéssel, illetve a titkos menedékház támogatási szerződéssel rendelkező fenntartója jogosult.

8. 5.1. Biztos Kezdet Gyerekház fenntartóját megillető költségvetési támogatás jogcím

A támogatásra a Biztos Kezdet Gyerekház fenntartására vonatkozó támogatási szerződéssel rendelkező fenntartója jogosult.

9. melléklet a 2023. évi LV. törvényhez

A települési és területi nemzetiségi önkormányzatok és az országos nemzetiségi önkormányzatok támogatásai

I. Előirányzatok és támogatások

Jog-
cím-
szám
Támogatási jogcím Előirányzat (millió forintban) Fajlagos összeg
1 1. A települési és területi nemzetiségi önkormányzatok (együtt: helyi nemzetiségi önkormányzatok) és az országos nemzetiségi önkormányzatok támogatásai
2 1.1. A települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatásai
3 1.1.1. A települési és területi nemzetiségi önkormányzatok működésének támogatása 2 155,9 520 000 forint/év
4 1.1.1.1. A települési nemzetiségi önkormányzatok működésének támogatása, ha a településen a legutóbbi népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire adott válaszok alapján az adott nemzetiséghez tartozók száma meghaladja az 50 főt 1 040 000 forint/év
5 1.1.1.2. A területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása, ha a vármegyében (fővárosban) az adott nemzetiséghez tartozó, törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett települési (fővárosi kerületi) nemzetiségi önkormányzatok és átalakult nemzetiségi önkormányzatok száma legalább 10, de legfeljebb 20 1 040 000 forint/év
6 1.1.1.3. A területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása, ha a vármegyében (fővárosban) az adott nemzetiséghez tartozó, törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett települési (fővárosi kerületi) nemzetiségi önkormányzatok és átalakult nemzetiségi önkormányzatok száma meghaladja a 20-at 2 080 000 forint/év
7 1.1.2. A települési és területi nemzetiségi önkormányzatok feladatalapú támogatása 1 747,1
8 1.2. Országos nemzetiségi önkormányzatok támogatása
9 1.2.1. Országos nemzetiségi önkormányzatok és média támogatása 2 527,6 3.2. pontban meghatározott összeg
10 1.2.2. Országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények támogatása 1 923,7 4.2. pontban meghatározott összeg

II. Támogatások megállapításának, felhasználásának és elszámolásának szabályai

1. 1.1.1. A települési és területi nemzetiségi önkormányzatok működésének támogatása jogcímre vonatkozó szabályok

1.1. Az előirányzat összegének megbontása:

1.1.1. A XI. Miniszterelnökség fejezetben rendelkezésre álló előirányzat összege – a roma helyi nemzetiségi önkormányzatok kivételével – a helyi nemzetiségi önkormányzat vonatkozásában 982,3 millió forint.

1.1.2. A XIV. Belügyminisztérium fejezetben rendelkezésre álló előirányzat összege a roma helyi nemzetiségi önkormányzatok vonatkozásában 1 173,6 millió forint.

1.2. A működési támogatás megállapításának és folyósításának szabályai

1.2.1. A működési támogatásra való jogosultság szempontjából települési nemzetiségi önkormányzatnak kell tekinteni az átalakult nemzetiségi önkormányzatot is.

1.2.2. Az 1.1.1. A települési és területi nemzetiségi önkormányzatok működésének támogatása jogcím egész éves fajlagos összegére a 2024. január 1-jén a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: kincstár) által vezetett törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett helyi nemzetiségi önkormányzat jogosult. Amennyiben a helyi nemzetiségi önkormányzat év közben alakul, akkor a helyi nemzetiségi önkormányzat a törzskönyvi bejegyzést követő hónap első napjától jogosult az időarányos működési támogatásra.

1.2.3. Amennyiben a helyi nemzetiségi önkormányzat év közben megszűnik, akkor a megszűnés hónapjának utolsó napjáig a működési támogatás időarányos része illeti meg.

1.2.4. A kincstár a nemzetiségpolitikáért megosztott hatáskörben felelős minisztereket (a továbbiakban: miniszter) 2024. január 10-éig tájékoztatja a törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett helyi nemzetiségi önkormányzatokról. Ha a helyi nemzetiségi önkormányzat év közben alakul, akkor a kincstár a helyi nemzetiségi önkormányzat törzskönyvi bejegyzését követően haladéktalanul tájékoztatja ennek tényéről a minisztert.

1.2.5. A miniszter a helyi nemzetiségi önkormányzatokat megillető működési támogatás összegének honlapján való közzétételéről 2024. január 20-áig intézkedik. Ha a helyi nemzetiségi önkormányzat év közben alakul, akkor a miniszter a kincstár 1.2.4. pont szerinti tájékoztatását követő 8 napon belül teszi közzé az érintett helyi nemzetiségi önkormányzatot megillető működési támogatás összegét.

1.2.6. A működési támogatásról a miniszter támogatói okiratot ad ki. A támogatói okirat közlése a miniszter honlapján történő közzététellel valósul meg.

1.2.7. A miniszter a működési támogatást az éves támogatásra jogosult helyi nemzetiségi önkormányzat részére két egyenlő részletben, 2024. január 31-éig és 2024. június 30-áig folyósítja a kincstár útján. Ha a helyi nemzetiségi önkormányzat év közben alakul, akkor a működési támogatást a miniszter a kincstár útján az 1.2.5. pont szerinti közzétételt követő hónap utolsó napjáig folyósítja.

1.3. A működési támogatás felhasználásának és elszámolásának szabályai

1.3.1. A működési támogatást a helyi nemzetiségi önkormányzat 2024. december 31-éig használhatja fel.

1.3.2. A működési támogatás kizárólag a helyi nemzetiségi önkormányzatok tevékenységével közvetlenül összefüggő – a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 80. §-a és 159. § (3) bekezdése szerint a helyi önkormányzat által biztosított feltételeket meghaladó további – működési és a 2.4.2. pont szerinti nemzetiségi feladatok ellátását biztosító működési és felhalmozási jellegű kiadásokra fordítható. A támogatás szempontjából kizárólag a 011140 Országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége, a 084020 Nemzetiségi közfeladatok ellátása és támogatása, a 083080 Nemzetiségi médiatartalom-szolgáltatás és támogatása, a 082091 Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése, a 082092 Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása és az oktatással összefüggő kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

1.3.3. A helyi nemzetiségi önkormányzat a működési támogatásról legkésőbb 2025. március 15-éig szakmai és pénzügyi beszámolót nyújt be a miniszter számára, amelynek elfogadásáról a miniszter a honlapján történő közzététellel értesíti a helyi nemzetiségi önkormányzatot.

1.3.4. A működési támogatás felhasználásáról a kedvezményezett az Ávr. 93. §-a szerint számol el a miniszter felé.

2. 1.1.2. A települési és területi nemzetiségi önkormányzatok feladatalapú támogatása jogcímre vonatkozó szabályok

2.1. Az előirányzat összegének megbontása:

2.1.1. A XI. Miniszterelnökség fejezetben rendelkezésre álló előirányzat összege – a roma helyi nemzetiségi önkormányzatok kivételével – a helyi nemzetiségi önkormányzatok vonatkozásában 1187,1 millió forint.

2.1.2. A XIV. Belügyminisztérium fejezetben rendelkezésre álló előirányzat összege a roma helyi nemzetiségi önkormányzatok vonatkozásában 560,0 millió forint.

2.2. A feladatalapú támogatás fajlagos összegének meghatározása

A helyi nemzetiségi önkormányzatok 2024. évi feladatalapú támogatásának fajlagos összegét az 1.1.2. A települési és területi nemzetiségi önkormányzatok feladatalapú támogatása jogcím előirányzat összege és a 2.3. pont szerint a támogatásra való jogosultsági szabályoknak megfelelő helyi nemzetiségi önkormányzatok részére meghatározott összes pontszám hányadosaként kell meghatározni. A fajlagos összeg meghatározása fejezetenként, illetve a települési nemzetiségi önkormányzatok és a területi nemzetiségi önkormányzatok esetében külön-külön történik.

2.3. A feladatalapú támogatás megállapításának és folyósításának szabályai

2.3.1. A feladatalapú támogatásra az a helyi nemzetiségi önkormányzat jogosult, amely együttesen teljesíti a 2.3.1.1. és a 2.3.1.2. pont szerinti feltételeket.

2.3.1.1. A helyi nemzetiségi önkormányzat a költségvetési évet megelőző évben megtartott legalább négy képviselő-testületi ülésre vonatkozó jegyzőkönyvét a fővárosi és vármegyei kormányhivatal részére 2024. január 15-éig benyújtja. A határidő elmulasztása jogvesztő.

2.3.1.2. Ha az Njtv. 97. §-a szerinti közmeghallgatás megtartására nem a 2.3.1.1. pont szerint igazolt képviselő-testületi ülés egyikén került sor, akkor a helyi nemzetiségi önkormányzat a közmeghallgatásról készült jegyzőkönyvet a fővárosi és vármegyei kormányhivatal részére 2024. január 15-éig benyújtja. Az önállóan megtartott közmeghallgatásról készített jegyzőkönyv a 2.3.1.1. pontban előírt legalább négy képviselő-testületi ülésre vonatkozó jegyzőkönyvek körébe tartozik. A határidő elmulasztása jogvesztő.

2.3.2. A fővárosi és vármegyei kormányhivatal a 2.3.1.1. és a 2.3.1.2. pont szerinti dokumentumokat 2024. január 20-áig elektronikus úton küldi meg a miniszter részére.

2.3.3. A 2.3.1.1. és a 2.3.1.2. pont szerinti jegyzőkönyvek alapján a miniszter a helyi nemzetiségi önkormányzatok nemzetiségi feladatokkal kapcsolatos döntéseit – a 2.3.4. pont szerinti táblázat feltételeit figyelembe véve – értékeli, és megállapítja a helyi nemzetiségi önkormányzatok feladatalapú támogatását megalapozó feladatmutató pontszámot.

2.3.4. A feladatalapú támogatás meghatározása során a nemzetiségi feladatonként adható lehetséges pontértékeket az alábbi táblázat tartalmazza:

A B C
Nemzetiségi feladat megnevezése Lehetséges pontérték (döntésenként) A feladatra megállapítható maximális pontszám
1 1. A nemzetiségi érdekképviselettel összefüggő feladatok:
2 1.1 A nemzetiségi önkormányzat működési területén a nemzetiségi közösséget megillető jogosultságok érvényesítése. 0–5 30
3 1.2 A társadalmi különbségek felszámolása, a társadalmi felzárkózás érdekében folytatott tevékenység.
4 1.3 Az anyanyelv használatával kapcsolatos feladatok
5 1.4 A nemzetiségi önkormányzat működési területén ellátási kötelezettséggel rendelkező intézmények tevékenységével kapcsolatos feladatok
6 1.5 A nemzetiségi közösség sajátos kulturális önazonosságának megerősítése
7 1.6 A nemzetiségi közösség neveléshez, oktatáshoz, médiaszolgáltatáshoz fűződő jogainak érvényesítése
8 2. A nemzetiségek kulturális autonómiájával összefüggő feladatok:
9 2.1 Kulturális, közművelődési, nevelési, oktatási feladatok 0–5 50
10 2.2 Hagyományápolással, közgyűjteményekkel, médiaügyekkel összefüggő intézményalapítói, intézményfenntartói, szervezési feladatok
11 2.3 A nemzetiségi önkormányzat működési területén a nemzetiségi közösség nevelésének, oktatási feltételeinek bővítését, anyanyelvének fejlesztését szolgáló tevékenység
12 2.4 A nemzetiségi közösségnek az adott településhez kötődő történelmi múltjával, kulturális örökségének ápolásával kapcsolatos feladatok
13 2.5 Saját alapítású vagy fenntartású (esetleg társfenntartásban működő) közművelődési intézménnyel, közgyűjteménnyel, médiával kapcsolatos feladatok
14 2.6 Más fenntartó által működtetett nemzetiségi közművelődési intézménnyel, közgyűjteménnyel, médiával való együttműködés
15 2.7 Anyaországi, testvértelepülési, nyelvközösségi vagy nemzetközi kapcsolattartás
16 2.8 A nemzetiség által használt nyelven a helyi nemzetiségi önkormányzat működési területén megvalósuló kulturális jellegű programok szervezése
17 2.9 Nemzetiségi nyelvű kiadványok összeállítása, megjelentetése
18 2.10 Nemzetiségi nyelv oktatása felnőtteknek, felnőttoktatási tevékenység anyanyelven
19 3. A nemzetiségi léttel összefüggő egyéb feladatok:
20 3.1 Nemzetiségi civil szervezetekkel való együttműködés 0–5 20
21 3.2 Helyi anyanyelvű hitéleti tevékenység támogatása
22 3.3 Társadalmi felzárkózással, közfoglalkoztatással kapcsolatosan más szervekkel való együttműködés
23 3.4 Szociális területen, idősgondozás területén történő feladatellátás
24 4. Az elérhető pontszám összesen: 100

2.3.5. Az 1.1.2. A települési és területi nemzetiségi önkormányzatok feladatalapú támogatása jogcímhez kapcsolódóan az egyes fejezeteknél rendelkezésre álló előirányzatot a települési nemzetiségi és területi nemzetiségi önkormányzatok között – az önkormányzatok száma alapján – oly módon kell megosztani, hogy a területi nemzetiségi önkormányzatok számát kétszeresen kell figyelembe venni. A feladatalapú támogatás összege a 2.3.3. pont alapján megállapított feladatmutató pontszám és a 2.2. pont szerint meghatározott fajlagos támogatási összeg szorzata.

2.3.6. A miniszter a feladatalapú támogatást megalapozó pontszámokat és a támogatás összegét 2024. április 15-éig a honlapján közzéteszi.

2.3.7. A feladatalapú támogatásról a miniszter támogatói okiratot ad ki. A támogatói okirat közlése a miniszter honlapján történő közzététellel valósul meg.

2.3.8. A miniszter a feladatalapú támogatást a jogosult helyi nemzetiségi önkormányzat részére két egyenlő részletben, 2024. április 30-áig és 2024. augusztus 15-éig folyósítja a kincstár útján.

2.3.9. Amennyiben a helyi nemzetiségi önkormányzat év közben megszűnik, akkor a feladatalapú támogatásnak a megszűnés időpontját megelőzően kötelezettségvállalással terhelt része illeti meg. A megszűnés időpontjában a feladatalapú támogatásnak a kötelezettségvállalással nem terhelt részét a helyi nemzetiségi önkormányzatnak vissza kell fizetnie.

2.4. A feladatalapú támogatás felhasználásának és elszámolásának szabályai

2.4.1. A feladatalapú támogatást a helyi nemzetiségi önkormányzat 2025. december 31-éig használhatja fel.

2.4.2. A feladatalapú támogatás szempontjából kizárólag a 084020 Nemzetiségi közfeladatok ellátása és támogatása, a 083080 Nemzetiségi médiatartalom-szolgáltatás és támogatása, a 082091 Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése, a 082092 Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása és az oktatással összefüggő kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

2.4.3. A helyi nemzetiségi önkormányzat a feladatalapú támogatásról legkésőbb 2026. március 15-éig szakmai és pénzügyi beszámolót nyújt be a miniszter számára, amelynek elfogadásáról a miniszter a honlapján történő közzététellel értesíti a helyi nemzetiségi önkormányzatot.

2.4.4. A feladatalapú támogatás felhasználásáról a kedvezményezett az Ávr. 93. §-a szerint számol el a miniszter felé.

3. 1.2.1. Országos nemzetiségi önkormányzatok és média támogatása jogcímre vonatkozó szabályok

3.1. Az előirányzat összegének megbontása:

3.1.1. A XI. Miniszterelnökség fejezetben rendelkezésre álló előirányzat összege az Országos Roma Önkormányzat kivételével 2 044,4 millió forint.

3.1.2. A XIV. Belügyminisztérium fejezetben rendelkezésre álló előirányzat összege az Országos Roma Önkormányzat vonatkozásában 483,2 millió forint.

3.2. Az Országos nemzetiségi önkormányzatok és média támogatása

A B
Megnevezés Éves előirányzat (millió forintban)
1 Bolgár Országos Önkormányzat és Média 106,2
2 Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata és Média 94,9
3 Magyarországi Németek Országos Önkormányzata és Média 457,4
4 Magyarországi Románok Országos Önkormányzata és Média 192,6
5 Országos Horvát Önkormányzat és Média 263,6
6 Országos Lengyel Önkormányzat és Média 121,3
7 Országos Örmény Önkormányzat és Média 79,6
8 Országos Ruszin Önkormányzat és Média 91,3
9 Országos Szlovák Önkormányzat és Média 236,6
10 Országos Szlovén Önkormányzat és Média 131,1
11 Szerb Országos Önkormányzat és Média 162,4
12 Ukrán Országos Önkormányzat és Média 107,4
13 Országos Roma Önkormányzat és Média 483,2

3.3. Az Országos nemzetiségi önkormányzatok és média támogatása megállapításának és folyósításának szabályai

3.3.1. A támogatás – az Njtv. alapján létrehozott – az országos nemzetiségi önkormányzatot a működésével összefüggő kiadásokhoz és a nemzetiségi média feladatainak ellátásához kapcsolódóan illeti meg.

3.3.2. A miniszter a 3.2. pont szerinti támogatást negyedévenként egyenlő részletekben, a költségvetési év első negyedéve tekintetében legkésőbb 2024. február 15-éig, ezt követően minden negyedév első hónapjának 15. napjáig folyósítja a kincstár útján.

3.4. Az Országos nemzetiségi önkormányzatok és média támogatása felhasználásának és elszámolásának szabályai

3.4.1. A támogatást az országos nemzetiségi önkormányzat 2024. december 31-éig használhatja fel. A támogatás felhasználható a 2023. december havi személyi juttatások, az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, továbbá a 2023. december hónapot érintő közüzemi díjak 2024. január 31-ig történő kifizetésére is.

3.4.2. Az országos nemzetiségi önkormányzat, valamint a nemzetiségi média a 3.2. pont szerinti támogatások terhére a miniszter által támogatói okiratban meghatározottak szerint a működéséhez és az Njtv. 117–119. §-ában és 121–122. §-ában foglalt közfeladatai ellátásához, továbbá a közfeladat-ellátás fejlesztéséhez kapcsolódó működési és felhalmozási jellegű költségeket számolhatja el.

3.4.3. A támogatás felhasználásáról az országos nemzetiségi önkormányzat az Ávr. 93. §-a szerint számol el a miniszter felé. Az országos nemzetiségi önkormányzat a zárszámadásról szóló közgyűlési előterjesztést és határozatot tartalmazó részletes szakmai és pénzügyi beszámolóját a zárszámadása elfogadását követő 15 napon belül nyújtja be a miniszter számára.

3.4.4. A miniszter az Áht. 54. §-a szerint vizsgálja a támogatás jogszerű elszámolását és felhasználását.

3.4.5. Az országos nemzetiségi önkormányzat, az általa fenntartott vagy közvetlenül támogatott nemzetiségi önkormányzati intézmény, a rendszeres vagy az időszaki lap kiadója és az elektronikus médium működtetője a támogatás felhasználásáról elkülönített számviteli nyilvántartást vezet az elfogadott éves intézményi költségvetésnek megfelelően.

4. 1.2.2. Országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények támogatása jogcímre vonatkozó szabályok

4.1. Az előirányzat összegének megbontása:

4.1.1. A XI. Miniszterelnökség fejezetben rendelkezésre álló előirányzat összege az Országos Roma Önkormányzat kivételével 1 727,5 millió forint.

4.1.2. A XIV. Belügyminisztérium fejezetben rendelkezésre álló előirányzat összege az Országos Roma Önkormányzat vonatkozásában 196,2 millió forint.

4.2. Az Országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények támogatása

A B
Megnevezés Éves előirányzat (millió forintban)
1 Bolgár Országos Önkormányzat által fenntartott intézmények 134,7
2 Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata által fenntartott intézmények 43,2
3 Magyarországi Németek Országos Önkormányzata által fenntartott intézmények 401,0
4 Magyarországi Románok Országos Önkormányzata által fenntartott intézmények 92,1
5 Országos Horvát Önkormányzat által fenntartott intézmények 325,1
6 Országos Lengyel Önkormányzat által fenntartott intézmények 62,7
7 Országos Örmény Önkormányzat által fenntartott intézmények 39,5
8 Országos Ruszin Önkormányzat által fenntartott intézmények 54,9
9 Országos Szlovák Önkormányzat által fenntartott intézmények 279,3
10 Országos Szlovén Önkormányzat által fenntartott intézmények 89,7
11 Szerb Országos Önkormányzat által fenntartott intézmények 180,0
12 Ukrán Országos Önkormányzat által fenntartott intézmények 25,3
13 Országos Roma Önkormányzat által fenntartott intézmények 196,2

4.3. Az Országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények támogatása megállapításának és folyósításának szabályai

4.3.1. A támogatás az országos nemzetiségi önkormányzatot az Njtv. 117–119. §-ában és 121–122. §-ában meghatározott közfeladatai ellátása érdekében létrehozott nemzetiségi önkormányzati intézmények fenntartásához kapcsolódóan illeti meg.

4.3.2. A miniszter a 4.2. pont szerinti támogatást negyedévenként egyenlő részletekben, a költségvetési év első negyedéve tekintetében legkésőbb 2024. február 15-éig, ezt követően minden negyedév első hónapjának 15. napjáig folyósítja a kincstár útján.

4.4. Az Országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények támogatása felhasználásának és elszámolásának szabályai

4.4.1. A támogatást az országos nemzetiségi önkormányzat 2024. december 31-éig használhatja fel. A támogatás felhasználható a 2023. december havi személyi juttatások, az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, továbbá a 2023. december hónapot érintő közüzemi díjak 2024. január 31-ig történő kifizetésére.

4.4.2. Az országos nemzetiségi önkormányzat intézményei a 4.2. pont szerinti támogatások terhére a miniszter által támogatói okiratban meghatározottak szerint a működéséhez és az Njtv. 117–119. §-ában és 121–122. §-ában foglalt közfeladatai ellátásához, valamint a közfeladat-ellátás fejlesztéséhez kapcsolódó működési és felhalmozási jellegű költségeket számolhatja el.

4.4.3. A támogatás felhasználásáról az országos nemzetiségi önkormányzat az Ávr. 93. §-a szerint számol el a miniszter felé. Az országos nemzetiségi önkormányzat a zárszámadásról szóló közgyűlési előterjesztést és határozatot tartalmazó részletes szakmai és pénzügyi beszámolóját a zárszámadása elfogadását követő 15 napon belül nyújtja be a miniszter számára.

4.4.4. A miniszter az Áht. 54. §-a szerint vizsgálja a támogatás jogszerű elszámolását és felhasználását.

4.4.5. Az országos nemzetiségi önkormányzat, az általa fenntartott vagy közvetlenül támogatott nemzetiségi önkormányzati intézmény a támogatás felhasználásáról elkülönített számviteli nyilvántartást vezet az elfogadott éves intézményi költségvetésnek megfelelően.

10. melléklet a 2023. évi LV. törvényhez

Egyházi közfeladatellátáshoz kapcsolódó céltámogatások és karitatív feladatok támogatása fejezeti kezelésű előirányzat alá besorolt támogatások megosztása

I. Egyházi közfeladatellátáshoz kapcsolódó céltámogatások és karitatív feladatok támogatása

A B
Céltámogatás megnevezése Támogatás
(millió forintban)
1 Egyházi közgyűjtemények és közművelődési intézmények támogatása 4 102,9
2 Fakultatív hittanoktatás támogatása 5 711,2
3 Magyarországi egyházi személyek jövedelempótléka és zsidó örökség ápolása céltámogatás 14 964,3
4 Külhonban szolgálatot teljesítő egyházi személyek támogatása 840,0
5 Kórházlelkészi szolgálat támogatása 800,0
6 A külhoni és diaszpórában élő magyarság hitéleti tevékenységének támogatása 500,0
7 Karitatív Tanács tagjai által koordinált feladatok támogatása 1 218,0

II. Támogatások megállapításának, felhasználásának és elszámolásának szabályai

1. A támogatások megállapításának, felhasználásának részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.