A Kormány a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 83. § 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § E rendelet alkalmazásában
1. felelős teljesítő szerv:
a) ágazati ellátási felelősséggel a feladat- és hatáskörrel rendelkező, érintett ágazatot irányító miniszter (a továbbiakban: ágazati miniszter),
b) ellátási feladatok összehangolásáért felelős szervként a területi védelmi bizottság,
c) a statisztikai adatszolgáltatásért felelős Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) elnöke, valamint
d) a védelmi és biztonsági feladat ellátásában részt vevő további szervezet,
2. gazdaságfelkészítési feladat: békeidőszaki felkészülési feladat, különösen a gazdaságfelkészítéssel kapcsolatos tervezés, beruházás, készletezés, tartalékolás, kapacitásfenntartás, adatgyűjtés és adatszolgáltatás,
3. gazdaságfelkészítési tervezés: a Védelemgazdasági Alapterv és a védelemgazdasági terv négyévenkénti elkészítése és évenkénti rendszeres felülvizsgálata,
4. gazdaságmozgósítási feladat: a Kormány döntése alapján elrendelt mozgósítás során a kapacitásfenntartási rendelkezésreállási szerződésben kikötött vagyoni szolgáltatás nyújtása,
5. gazdaságmozgósítási helyzet: a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Vbö.) 5. § 15. pontjában meghatározott esemény által előidézett helyzet,
6. gazdaságmozgósítási szerződés: a gazdaságmozgósítási feladat ellátására vonatkozó szerződés,
7. követelménytámasztó szerv:
a) a kormányzati igazgatási szerv vezetője,
b) a Vbö. 5. § 18. pontjában meghatározott védelmi és biztonsági szervezet vezetője,
c) a szövetséges fegyveres erők tekintetében a honvédelemért felelős miniszter,
d) a nemzetgazdaság működése és a társadalom alapvető szükséglete tekintetében az ágazati miniszter,
e) a bíróság tekintetében az Országos Bírósági Hivatal elnöke,
f) a lakosság ellátása tekintetében a területi védelmi bizottság elnöke,
8. tervező szerv:
a) a belgazdaságért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: központi tervező szerv),
b) az ágazati miniszter által vezetett minisztérium és az ágazati miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi kormányzati igazgatási szerv (a továbbiakban: ágazati tervező szerv),
c) a területi védelmi bizottság és az ágazati tervező szerv területi szerve (a továbbiakban: területi tervező szerv),
d) a helyi védelmi bizottság és a polgármester (a továbbiakban: helyi tervező szerv),
e) a követelménytámasztó szerv által meghatározott követelménynek megfelelő nemzetgazdasági szereplő (a továbbiakban: szolgáltatók),
9. törzskészlet: a tartalék egyes elemeire meghatározott, folyamatosan rendelkezésre álló készletszint,
10. Védelemgazdasági Alapterv: a Vbö. 25. §-a szerinti terv.
2. § A gazdaságmozgósítás alapfeladata a szükséges feltétel biztosítása
a) a Magyar Honvédség, a polgári védelmi szervezet, a rendvédelmi szerv és a nemzetbiztonsági szolgálatok mozgósításához és azt követő működéséhez,
b) a lakosság alapvető élelmiszerrel, gyógyszerrel, ruházati, ipar- és közszükségleti cikkekkel, valamint alapvető köz- és egészségügyi szolgáltatásokkal történő ellátásához,
c) az ország közigazgatási rendszerének zavartalan működéséhez, valamint
d) a társadalom és a nemzetgazdaság működőképességének fenntartásához, szükség esetén e funkciók helyreállításához.
3. § (1) A gazdaságmozgósítási helyzet kezelésére való felkészülés érdekében a tervező szerv az e rendeletben meghatározottak szerinti gazdaságfelkészítési tevékenységet folytat.
(2) A gazdaságfelkészítési tevékenység magában foglalja
a) a gazdaságfelkészítési tervezést,
b) a gazdaságfelkészítési feladat ellátását,
c) a gazdaságfelkészítési feladattal összefüggő jogszabály-előkészítő tevékenységet,
d) a gazdaságmozgósítási célú intézkedési terv elkészítését és
e) az ellenőrzést.
(3) A gazdaságfelkészítési feladat végrehajtásához szükséges forrásigényt a Védelemgazdasági Alapterv összeállítójának javaslatára a Kormány hagyja jóvá.
4. § A gazdaságfelkészítési tervezés során a tervező szerv védelemgazdasági tervet, illetve Védelemgazdasági Alaptervet készít.
5. § (1) A védelemgazdasági terv elkészítésének folyamata magában foglalja
a) a követelménytámasztó szerv által a nemzetgazdaságtól igényelt, a békeidőszaki alapfeladat ellátásához megállapított békeszükséglethez vagy átlagos békefelhasználáshoz képest számított, adott védelmi és biztonsági esemény esetén fellépő többleterőforrás-igény felmérését és összesítését,
b) a nemzetgazdaság gazdaságmozgósítási helyzetben való működéséhez, valamint a követelménytámasztó szerv a) pont szerinti többleterőforrás-igényének biztosításához szükséges ágazati és import igény, illetve az import kiváltása lehetőségének felmérését,
c) a lakosság különleges jogrendi időszaki és egyéb gazdaságmozgósítási helyzetben való ellátása szükségletének tervezését,
d) az a)-c) pont szerinti igény kielégítésére vonatkozó terv elkészítését,
e) a gazdaságfelkészítés békeidőszaki egyszeri és folyamatos kiadásának költségvetési tervezését,
f) a különleges jogrendi időszakban és egyéb gazdaságmozgósítási helyzetben felmerülő igény kielégítéséhez a pénzügyi fedezet tervezését, az ehhez szükséges költségvetési átcsoportosítási javaslat elkészítését,
g) a nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú tartaléka összetételének, forrásának és minőségmegóvó cseréjének tervezését,
h) gazdaságmozgósítási helyzetben a szolgáltató feladatának végrehajtásához szükséges erőforrásigény kielégítésének tervezését, valamint
i) statisztikai tényadat gyűjtését a nemzetgazdaság békeidőszaki folyamatáról.
(2) A védelemgazdasági terv elkészítésére vonatkozó módszertani szabályokat a belgazdaságért felelős miniszter által az ágazati tervező szerv bevonásával készített útmutató (a továbbiakban: útmutató) tartalmazza, amelyet a belgazdaságért felelős miniszter az ágazati tervező szerv bevonásával minden páratlan naptári év május 31. napjáig felülvizsgál, és azt az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi.
6. § (1) A Védelemgazdasági Alapterv elkészítésének és rendszeres felülvizsgálatának folyamatát a központi tervező szerv koordinálja. Az ágazati tervező szerv az irányítása vagy felügyelete alá tartozó szerv, intézmény, valamint a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaság közreműködésével látja el tervezési feladatát. A területi védelmi bizottság a helyi tervező szerv részére határozza meg a védelemgazdasági terv elkészítéséhez szükséges tervezési feladatot.
(2) A gazdaságfelkészítési tervezés ágazati feladata végrehajtásának irányítását az ágazati tervező szerv a védelmi és biztonsági feladatának végrehajtására létrehozott szervezeti egység útján látja el.
(3) A gazdaságfelkészítési tervezés területi feladatát
a) a területi tervező szerv végzi a területi védelmi bizottság munkaszervezetének közreműködésével, a területi védelmi bizottság elnökének irányításával,
b) az ágazati tervező szerv területi szerve végzi a (2) bekezdésben megjelölt önálló szervezeti egység vezetőjének irányításával.
(4) A gazdaságfelkészítési tervezés helyi feladatát - a területi védelmi bizottság elnökének irányításával - a helyi tervező szerv végzi.
(5) A védelemgazdasági terv fejezeteinek elkészítését és rendszeres felülvizsgálatát
a) az 5. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott feladatok tekintetében a követelménytámasztó szerv,
b) az 5. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladat tekintetében az ágazati miniszter és a területi védelmi bizottság,
c) az 5. § (1) bekezdés e) és f) pontjában foglaltak tekintetében - a tervező szerv javaslata alapján - az államháztartásért felelős miniszter,
d) az 5. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt feladat tekintetében a tartalékolásért felelős szerv vezetője (a továbbiakban: felelős vezető),
e) az 5. § (1) bekezdés h) pontjában foglalt feladat tekintetében a szolgáltató,
f) az 5. § (1) bekezdés i) pontjában foglalt feladat tekintetében a tervező szerv, valamint a KSH
végzi.
(6) A védelemgazdasági tervet és a gazdaságmozgósítási célú intézkedési tervet az ágazati tervező szerv, a területi tervező szerv, illetve a helyi tervező szerv vezetője hagyja jóvá. A területi tervező szervnél és a helyi tervező szervnél az intézkedési tervet a területi védelmi bizottság elnökének, a szolgáltató esetében a felelős teljesítő szerv egyetértésével kell jóváhagyni.
7. § (1) A gazdaságfelkészítési tervezéshez az útmutatóban meghatározottak alapján a tervező szerv a felelős teljesítő szervtől - személyes adatnak nem minősülő adat tekintetében - adatszolgáltatást kérhet.
(2) A tervező szerv a gazdaságfelkészítési tervezés információs hátterének biztosításához a külön jogszabályban meghatározottak alapján létrehozott hivatalos statisztikai célú és más - a nemzetgazdasági folyamatokat leíró igazgatási célú - adatbázis adatállományából, eseti jelleggel, személyes vagy egyedi adatra nem vonatkozó adatszolgáltatást kérhet.
8. § (1) Védelmi és biztonsági szempontból stratégiainak minősül
a) a rögzített védelmi ipari,
b) a védelmi okból hazai termelésből biztosítandó alap- és nyersanyagot, eszközt, felszerelést gyártó,
c) a minősített adatot tartalmazó információt feldolgozó, továbbító, fogadó, valamint
d) a titkos információgyűjtésre szolgáló eszközt gyártó vagy javító
kapacitás.
(2) A védelmi és biztonsági szempontból stratégiai érdekű gazdálkodó szervezetet a belgazdaságért felelős miniszter - a honvédelemért felelős miniszterrel, a rendészetért felelős miniszterrel, a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel, a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszterrel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel és a Kormány feladatkörében érintett tagjával egyeztetett - javaslatára a Kormány a Védelemgazdasági Alaptervben hagyja jóvá.
9. § (1) Ellátásbiztonsági szempontból stratégiainak minősül
a) a lakosság alapellátását, különösen alapvető élelmiszerrel, gyógyszerrel, ipar- és közszükségleti cikkel, köz- és egészségügyi szolgáltatással történő ellátását, valamint
b) a társadalom és a nemzetgazdaság működőképességének fenntartását, illetve helyreállítását
szolgáló kapacitás.
(2) Ellátásbiztonsági szempontból országos vagy több vármegyét érintően gazdálkodó szervezetet stratégiai jelentőségű gazdálkodó szervezetté a belgazdaságért felelős miniszter - a Kormány feladatkörében érintett tagjával egyeztetett - javaslatára a Kormány a Védelemgazdasági Alaptervben jelöl ki.
10. § A szolgáltató gazdaságmozgósítási helyzetben - külön intézkedés alapján - a felkészülés során általa előkészített és a 6. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően jóváhagyott terv, valamint a gazdaságmozgósítási szerződés szerint látja el feladatát.
11. § A gazdaságmozgósítási feladat teljesítése érdekében a felelős teljesítő szerv a szolgáltatóval előszerződést köthet.
12. § (1) A Kormány döntése alapján a gazdaságmozgósítás elrendelését követően a gazdaságmozgósítási feladat teljesítésére a felelős teljesítő szerv - mint megrendelő (a továbbiakban: megrendelő) - elkészíti a szolgáltatóval a gazdaságmozgósítási szerződés tervezetéhez a végleges igényspecifikációt.
(2) A megrendelő és a szolgáltató - az igényspecifikációnak megfelelő tartalommal - megköti a gazdaságmozgósítási feladat teljesítésére a megrendelő által előkészített gazdaságmozgósítási szerződést.
(3) A rögzített védelmi ipari és az ellátásbiztonsági kapacitás gazdaságmozgósítási helyzetben való működésének biztosítása érdekében az ágazati miniszter a kapacitás fenntartójával - a költségvetési törvényben erre a célra rendelkezésre álló előirányzat terhére - kapacitásfenntartási rendelkezésreállási szerződést köt.
(4) A rögzített védelmi ipari és az ellátásbiztonsági kapacitás korszerűsítésére, illetve bővítésére szolgáló fejlesztésre az ágazati miniszter jogszabályban meghatározott forrás terhére - a Kormány döntése alapján kapacitásfejlesztési szerződéssel - támogatást nyújt.
13. § (1) A gazdaságmozgósítási előszerződés és a gazdaságmozgósítási szerződés teljesítésének pénzügyi fedezetét a követelménytámasztó szerv részére - az 5. § (1) bekezdés f) pontja szerint tervezett - gazdaságmozgósítási költségvetési átcsoportosítás biztosítja.
(2) A gazdaságmozgósítási előszerződéssel nem biztosított szolgáltatás esetében a követelménytámasztó szerv a gazdaságmozgósítási helyzetben beszerezheti a feladata végrehajtásához szükséges szolgáltatást a részére az (1) bekezdésben foglaltak szerint biztosított forrás terhére.
14. § (1) A Kormány a gazdaságmozgósítási igény azonnali és biztonságos kielégítése érdekében nemzetgazdasági védelmi és biztonsági célú állami tartalékot (a továbbiakban: tartalék) tart fenn.
(2) A gazdaságfelkészítési tervezés során a tartalékot különösen a következő ágazati besorolású termék és eszköz alkotja:
a) ipari alap- és nyersanyag, késztermék, eszköz,
b) haditechnikai, hadfelszerelési, fegyverzeti és kettős rendeltetésű eszköz,
c) közlekedési eszköz,
d) elektronikus hírközlési és informatikai eszköz,
e) mezőgazdasági és élelmiszeripari termék, ideértve a lakosság ivóvízellátásához szükséges eszközt és készletet is,
f) egészségügyi és gyógyszeripari termék, gyógyászati és orvostechnikai eszköz, valamint felszerelés,
g) energetikai eszköz és készlet, valamint elektronikus hírközlő hálózati kapacitás,
h) vízügyi és árvízvédelmi termék,
i) pénzeszköz, továbbá
j) az a)-i) pontba nem tartozó létfontosságú rendszerelem által nyújtott, a társadalom alapvető szükségletét kielégítő szolgáltatás.
(3) Tartaléknak minősül az ágazati minisztérium védelemgazdasági tervében meghatározott termelési, szolgáltatási, védelmi és helyreállítási tevékenység végrehajtásához nélkülözhetetlen alap- és nyersanyag, alkatrész, félkész és késztermék, tárgyi eszköz, valamint a speciális célú termék különleges jogrendi időszaki beszerzését szolgáló nemesfémtartalék.
15. § (1) Az ágazati miniszter a tartalékolással összefüggő feladatát - saját felelőssége megtartása mellett - átruházhatja költségvetési szervre, illetve egyéb gazdálkodó szervezetre (a továbbiakban együtt: tartalékkezelő).
(2) Az ágazati miniszter rendszeresen ellenőrizteti a rendelkezésre álló tartalék minőségét, mennyiségét és a tartalék kezelésére vonatkozó előírás betartását. A tartalék kezelésével és nyilvántartásával összefüggő tevékenység végrehajtásáról a felelős vezető - a tartalékkezelő és a 6. § (2) bekezdésében megjelölt szervezeti egység szakmai felügyelete útján - gondoskodik.
16. § (1) A tartalék kapacitástartalmát vagy összes vagyonértékét a Kormány határozza meg. A tartalék összetételét és a törzskészlet szintjét a felelős vezető állapítja meg.
(2) A tartalék készletezésével, készletfejlesztésével, átstrukturálásával kapcsolatos kiadást - egyedi kormánydöntés alapján - a központi költségvetés külön jogszabály szerint biztosítja. A frissítő csere tervezett lebonyolításához a követelménytámasztó szerv biztosítja a tartalékelem kivásárlását. A tartalék rendszeres minőségmegóvó cseréje érdekében a követelménytámasztó szerv békeidőszaki szükséglete beszerzésénél - egyéb feltétel teljesülése esetén - kizárólag a tartalékkezelőtől vásárol.
(3) A tartalék fenntartási kiadását a felelős vezető a felügyelete alatt lévő költségvetésben - jogszabály alapján - tervezi, illetve részben vagy egészben a gazdálkodás bevételéből fedezi. Szükség esetén a felelős vezető vagy javaslatára a tartalékkezelésért felelős ágazati miniszter javaslatot tesz a Kormánynak a fenntartáshoz szükséges költségvetési forrásra.
(4) A felelős vezető a tartalék összetételében, vagyonértékében bekövetkezett változásról a gazdaságmozgósítási tevékenységről készítendő éves jelentésben - a központi tervező szerv útján - tájékoztatja a Kormányt. A felelős vezető éves beszámoló jelentéséhez a központi tervező szerv szempontokat állapíthat meg.
17. § (1) A tartalékkal való gazdálkodás a nemzeti vagyonról szóló törvény, az állami vagyonról szóló törvény és annak végrehajtási rendelete szerint, valamint az államháztartás gazdálkodására és számvitelére vonatkozó előírások alapján történhet.
(2) A korlátozott felhasználhatóságú készletet az elavulást, illetve a felhasználhatósági időtartam lejáratát megelőzően más állami célra kell felhasználni a tartalékkészlet haladéktalan pótlása mellett.
(3) A más állami célra fel nem használt készlet esetén az elavulást és felhasználhatósági időtartam lejáratát megelőzően törekedni kell azok értékesítésére a gazdaságosság és költségvetési forrás takarékos felhasználására.
18. § (1) Különleges jogrendi időszakban a követelménytámasztó szerv - térítés ellenében - igénybe veheti a tartalékból a részére fenntartott elemet. A követelménytámasztó szerv az igénybevétel ellenértékét a 13. § (1) bekezdése szerint számára biztosított forrásból fedezi. Különleges jogrendi időszaknak nem minősülő védelmi és biztonsági esemény esetén a Kormány dönt a tartalékelem igénybevételéről és az igénybevétel feltételéről.
(2) A tartalék egyes elemeiből a felelős vezető ideiglenes készletre vételt, illetve ideiglenes felszabadítást engedélyezhet. A készletszint a törzskészlet szintjéig, maximum 12 hónapos időtartamra csökkenthető. Különösen indokolt esetben a tartalék - ideértve annak törzskészletét is - meghatározott időpontig történő visszapótlási kötelezettséggel, a belgazdaságért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével felszabadítható.
(3) A tartalékkezelő a tartalékban lévő ideiglenes hasznosításra alkalmas eszközt bérbe adhatja azzal a feltétellel, hogy az gazdaságmozgósítási helyzetben azonnal átadható és felhasználható legyen.
19. § A Magyar Nemzeti Bank által képzett, a pénzforgalom zavartalan biztosításához szükséges bankjegytartalék nem minősül a 14. § szerinti tartaléknak.
20. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
21. § (1) Az útmutatót a belgazdaságért felelős miniszter első alkalommal az e rendelet hatálybalépésétől számított 90. napig teszi közzé a központi tervező szerv honlapján.
(2) A Védelemgazdasági Alaptervet a belgazdaságért felelős miniszter első alkalommal 2024. június 30. napjáig terjeszti a Kormány elé.
22. § *
