Az Országgyűlés – felismerve azt, hogy az információs és kommunikációs technológiák fejlődése életünk gyökeres átalakulását hozza magával – az állam és a társadalom kapcsolatának digitális térbe helyezése, a modern kormányzati digitális felületek és szolgáltatások létrehozása érdekében, az Alaptörvény XXVI. cikke alapján a következő törvényt alkotja:
1. § E törvény célja a digitális állampolgárság létrehozása, ennek keretében, hogy felhasználóbarát alapokra helyezze a digitális térben történő ügyintézést és szolgáltatások nyújtását. E törvény az egyszerű, kényelmes és hatékony szolgáltatásnyújtás megteremtése érdekében biztosítja a digitális térben
a) az egységes alapokon működő, széles körű digitális szolgáltatások – különösen azonosítás és aláírás, biztonságos elektronikus kommunikáció és dokumentumkezelés, a szolgáltatásokhoz kapcsolódó online fizetési rendszer – igénybevételének lehetőségét,
b) az állam által a társadalom számára nyújtott szolgáltatások optimalizálását és digitalizációját,
c) a mobiltelefonon és egyéb hordozható, digitális adatkapcsolat létesítésére alkalmas eszközön történő ügyintézés elsődlegességét,
d) a digitális szolgáltatás nyújtására kötelezett vagy azt vállaló szervezeteknél történő digitális ügyintézés egységes kereteit,
e) az állami nyilvántartásokban rendelkezésre álló adatoknak a közszolgáltatások színvonalának emelése érdekében történő felhasználását és az állami szervek közötti együttműködését, valamint
f) a magánjogi jogviszonyok digitalizációját.
2. § (1) E törvény hatálya törvényben és kormányrendeletben meghatározott digitális szolgáltatások tartalmára és azok digitális térben történő igénybevételére terjed ki.
(2) A törvény hatálya kiterjed
a) a digitális szolgáltatást igénybe vevő természetes személyekre, gazdálkodó szervezetekre, valamint más jogalanyokra,
b) a digitális szolgáltatás nyújtására köteles szervre,
c) a digitális szolgáltatás biztosítására kötelezett szervezetre, valamint
d) a digitális szolgáltatás nyújtását önként vállaló jogalanyra
[a b)–d) pont szerinti szervezetek a továbbiakban együtt: digitális szolgáltatást biztosító szervezet].
(3) A törvény hatálya kiterjed a digitális szolgáltatások megvalósítása érdekében
a) az e törvény szerinti támogató szolgáltatások nyújtóira,
b) a digitális keretalkalmazás, a digitális keretszolgáltatások és az életesemény-alapú szolgáltatások nyújtására a Kormány által kijelölt szervre, valamint a digitális állampolgárság szolgáltatóra.
(4) A digitális állampolgárság megvalósítása érdekében a (3) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltató elsődleges feladata a hordozható eszközön történő szolgáltatás-igénybevétel lehetőségének biztosítása, ehhez támogató szolgáltatások nyújtása, valamint olyan adatkezelési műveletek végrehajtása, amely eleget tesz a 3. § (4) bekezdése, és 5. § (1) és (2) bekezdése szerinti követelményeknek.
(5) E törvénnyel összhangban törvény rendelkezik,
a) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról,
b) az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról, és
c) a nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról.
3. § (1) E törvény biztosítja a digitális szolgáltatások felhasználóbarát és ügyfélközpontú nyújtását és igénybevételét.
(2) A digitális szolgáltatást biztosító szervezetek, a digitális állampolgárság szolgáltató, valamint a támogató szolgáltatás nyújtója köteles a digitális szolgáltatásokat, valamint az ehhez szükséges rendszerfolyamatokat elsősorban a felhasználó egyes életeseményeihez igazodóan kialakítani.
(3) A digitális térben történő ügyintézéshez való egységes hozzáférés érdekében az állam az Alaptörvény XXVI. cikk (2) bekezdése szerint egyedi és tartós digitális állampolgár azonosítót biztosít.
(4) A (3) bekezdés szerinti azonosító biztosítja, hogy a digitális tér nyújtotta szolgáltatásokhoz egy általánosan használható azonosítóval lehessen egyszerűen hozzáférni, valamint azt, hogy a szolgáltatásokhoz szükséges – egyes nyilvántartásokban vagy szerveknél elérhető – adat vagy irat automatizáltan rendelkezésre álljon.
(5) A felhasználók számára a digitális állampolgárság szolgáltatások – különösen a keretalkalmazás és a keretszolgáltatások – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában díjmentesek. A digitális szolgáltatás díjmentessége nem érinti a szolgáltatás igénybevételével intézhető ügyekre vonatkozó díjfizetési kötelezettséget.
(6) A digitális szolgáltatások elsődlegesen a digitális állampolgárság keretalkalmazáson keresztül érhetők el.
(7) * A nemzeti digitális irattárca olyan, mobilalkalmazásra fejlesztett szolgáltatás, amely alkalmas a személyazonosításra mind a digitális térben, mind a személyes interakciók során.
(8) A digitális állampolgárság szolgáltatások felhasználhatók a közszolgáltatások és más szolgáltatások nyújtása során is. A digitális szolgáltatásokat az e törvényben meghatározott szervezetek kötelesek nyújtani a felhasználók számára, a gazdálkodó szervezet egyes digitális szolgáltatások nyújtását engedély alapján önként vállalhatja.
4. § (1) A digitális térben a digitális állampolgár azonosítón alapuló felhasználói profil szolgál az állammal való elsődleges kapcsolattartásra.
(2) A felhasználói profil jogosultja dönti el, hogy használja-e a digitális állampolgárság nyújtotta szolgáltatásokat. A digitális állampolgárság nyújtotta szolgáltatások igénybevételéhez szükséges a felhasználói profil aktiválása.
(3) A felhasználói profil jogosultja dönthet akként, hogy a felhasználói profilját nem aktilválja, vagy azt inaktiválja.
5. § (1) A digitális állampolgárság az állami nyilvántartásokban kezelt adatokra épül. A digitális állampolgárság keretei között valamennyi állami nyilvántartás és szakrendszer – az aggregált szolgáltatások biztosíthatósága érdekében – összehangoltan és e törvényben foglaltaknak megfelelően együttműködik, és a digitális szolgáltatások biztosításához szükséges mértékben automatikusan adatot szolgáltat.
(1a) * A digitális állampolgárság szolgáltató, valamint az életesemény-alapú szolgáltatás szolgáltatója az e törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletekben foglalt közfeladatai ellátása körében az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásokból és szakrendszerekből szolgáltatott adatokért fizetendő igazgatási szolgáltatási és más díj megfizetése alól mentesül.
(2) A felhasználó nem kötelezhető a digitális térben rendelkezésre álló adat ismételt megadására.
(3) A digitális térben keletkező vagy ott megjelenő, egyedi azonosításra alkalmatlan adatokat az állam – meglévő digitális szolgáltatások javítása, valamint új digitális szolgáltatások bevezetése, továbbá a közigazgatás döntéshozatalának megalapozása érdekében – felhasználhatja.
(4) A vállalkozások versenyképességének támogatása érdekében a 2. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti jogalanyok jogszabályban meghatározottak szerint digitális személyazonosítási megoldásokat, elektronikus aláírást, elektronikus bélyegzőt és időbélyegzőt, tárhely szolgáltatást, vagy egyéb támogató szolgáltatást vesznek igénybe.
(5) A digitális térben garantálni kell a személyes adatok védelmét, továbbá az elektronikus információs rendszerek biztonságát.
(6) Minden felhasználót megillet a digitális szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztatáshoz, valamint tájékozódáshoz való jog. E jog érvényesülését valamennyi, az e törvény szerint szolgáltatást nyújtó szervezet köteles biztosítani, különösen közérthető tájékoztatók közzétételével, ügyfélszolgálat működtetésével, valamint a szolgáltatások igénybevételét segítő informatív tartalmak biztosításával.
(7) A digitális szolgáltatások nyújtása során törekedni kell a szolgáltatásokhoz való hozzáférés fogyatékosságon alapuló megkülönböztetés nélküli biztosítására.
(8) A digitális állampolgárság szolgáltatásokat hordozhatóeszköz- és platformfüggetlen módon, a felhasználók legszélesebb körében elérhetően kell kialakítani.
6. § (1) Magyarországon a felhasználó jogosult arra, hogy a digitális szolgáltatást biztosító szervezet előtti ügyét – az e törvényben meghatározott módon – digitálisan intézze.
(2) A büntetés, az intézkedés és a kényszerintézkedés végrehajtása során a fogvatartott személy (1) bekezdés szerinti joga a végrehajtás rendjének és fogvatartás biztonságának megtartása, valamint a büntetőeljárás eredményessége érdekében törvényben korlátozható. Ha a fogvatartott digitális szolgáltatás igénybevételére lenne köteles, mentesül e kötelezettsége alól.
(3) A digitálisan benyújtott beadvány joghatása nem tagadható meg kizárólag azon az alapon, hogy elektronikus formátumú.
(4) A digitális szolgáltatás nyújtására köteles szerv a digitális szolgáltatásainak működtetéséhez és az ügyintézésbe bevont társszervekkel való kapcsolattartáshoz szükséges belső működését, folyamatait teljes körűen digitálisan működteti, amelyhez az elektronikus információs rendszereket biztosítja.
7. § (1) A digitális szolgáltatásokat – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a digitális térben kell létrehozni és működtetni.
(2) Az új digitális szolgáltatásokat, azok jogi és műszaki környezetét a digitális állampolgárság alapelveinek megfelelően kell kialakítani.
(3) A Kormány rendelettel állapítja meg azt az időpontot, amelytől kezdődően minden – az állampolgárok és a vállalkozások széles körét érintő, valamint a mindennapi életét, tevékenységét meghatározó – szolgáltatás kizárólag a digitális térben vehető igénybe.
8. § E törvény alkalmazásában:
1. ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatás: a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: eIDAS Rendelet) 3. cikk 36. pontjában meghatározott fogalom;
2. attribútum: természetes vagy jogi személy, illetve szervezet jellemzője, tulajdonsága, sajátossága vagy hozzá kapcsolódó adat elektronikus formában;
3. belső nyilvántartás: olyan nyilvántartás, amelynek a vezetése kizárólag az azt vezető szerv saját céljait, feladatellátását, ellenőrzési tevékenységét szolgálja, és nem célja, hogy harmadik személy számára adatot adjon át, valamint nem minősül információforrásnak harmadik személy számára;
4. bizalmi szolgáltatás: az eIDAS Rendelet 3. cikk 16. pontja szerinti szolgáltatás;
5. bizalmi szolgáltatási rend: olyan szabálygyűjtemény, amelyben egy bizalmi szolgáltató, igénybe vevő vagy más személy valamely bizalmi szolgáltatás használatának feltételeit írja elő igénybe vevők valamely közös biztonsági követelményekkel rendelkező csoportja vagy meghatározott alkalmazások számára;
6. bizalmi szolgáltatási ügyfél: a bizalmi szolgáltatóval szolgáltatási szerződést kötő személy;
7. bizalmi szolgáltató: az eIDAS Rendelet 3. cikk 19. pontja szerinti bizalmi szolgáltató;
8. digitális állampolgárság: az állampolgárok azon joga, amellyel digitálisan ügyet intézhetnek, szolgáltatást vehetnek igénybe;
9. digitális állampolgár azonosító: matematikai módszerrel képzett, különleges adatra nem utaló számjegysor, amely egyedi és tartós azonosítóként a polgárt a digitális térben egyértelműen azonosítja;
10. digitális állampolgárság nyilvántartás: az e törvénnyel létrehozott ügyfél-regisztrációs nyilvántartás;
11. * nemzeti digitális irattárca: olyan digitális szolgáltatás, amely lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy azonosító adatokat, köztük személyazonosító adatokat, a személyazonosságához kapcsolódó elektronikus tanúsítványokat tároljon, és azokat kérésre rendelkezésére bocsássa, valamint biztosítja az elektronikus azonosítást, az elektronikus aláírás, illetve elektronikus bélyegző elhelyezését;
12. digitális szolgáltatás: a digitális szolgáltatást biztosító szervezet feladat- és hatáskörébe tartozó ügy, valamint a digitális szolgáltatást biztosító szervezet által jogszabály alapján biztosítandó szolgáltatáshoz kapcsolódó ügyintézést e törvény szerint biztosító szolgáltatás, valamint ezek együttműködő rendszere;
13. digitális tér: az állami, társadalmi és gazdasági interakciók személyes jelenlétet mellőző, elektronikus úton történő megvalósításának környezete;
14. elektronikus azonosítás: az eIDAS Rendelet 3. cikk 1. pontjában meghatározott folyamat;
15. egyszerű elektronikus aláírás: az eIDAS Rendelet 3. cikk 10. pontjában meghatározott olyan aláírás, amely nem felel meg az eIDAS Rendelet 3. cikk 11. és 12. pontjában meghatározott követelményeknek;
16. elektronikus bélyegző: az eIDAS Rendelet 3. cikk 25. pontja szerinti bélyegző;
17. elektronikus időbélyegző: az eIDAS Rendelet 3. cikk 33. pontja szerinti időbélyegző;
18. életesemény: olyan ügy vagy az ügyek olyan csoportja, amely a természetes személy életében jellemzően előforduló adott esemény köré rendezhető, azzal, hogy egy ügy több életeseményhez is tartozhat;
19. érvényesítési adat: az eIDAS Rendelet 3. cikk 40. pontja szerinti adat;
20. érvényességi lánc: az elektronikus dokumentum vagy annak lenyomata és azon egymáshoz rendelhető információk (így különösen azon tanúsítványok, a tanúsítványokkal kapcsolatos információk, az aláírás vagy bélyegző létrehozásához használt adatok, a tanúsítvány aktuális állapotára, visszavonására vonatkozó információk, valamint a tanúsítványt kibocsátó szolgáltató érvényességi adatára és annak visszavonására vonatkozó információk) sorozata, amelyek segítségével megállapítható, hogy az elektronikus dokumentumon elhelyezett fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírás, bélyegző vagy időbélyegző, az aláírás, bélyegző vagy időbélyegző elhelyezésének időpontjában érvényes volt;
21. * felhasználó: a digitális szolgáltatást biztosító szervezet feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben ügyfélként, félként vagy az eljárás alanyaként, az eljárás egyéb résztvevőjeként, a szolgáltatás igénybe vevőjeként vagy ezek képviselőjeként részt vevő természetes személy vagy egyéb jogalany, ide nem értve a digitális szolgáltatást biztosító szervezetet és az ügyben eljáró digitális szolgáltatást biztosító szervezet tagját vagy alkalmazottját;
22. felhasználói profil: a digitális térben való aktivitáshoz szükséges, a digitális állampolgár azonosító alapján biztosított, a digitális állampolgár állami nyilvántartásban tárolt adatait és a digitális állampolgár által megtett nyilatkozatokat tartalmazó digitális fiók;
23. fokozott biztonságú elektronikus aláírás: az eIDAS Rendelet 3. cikkének 11. pontja szerinti aláírás;
24. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott, belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, azzal az eltéréssel, hogy e törvény alkalmazásában
a) nem minősül gazdálkodó szervezetnek az adószámmal nem rendelkező egyesület és alapítvány,
b) gazdálkodó szervezetnek minősül az adószámmal rendelkező egyesület, alapítvány, egyházi jogi személy;
25. hitelesítési rend: olyan bizalmi szolgáltatási rend, amely bizalmi szolgáltatás keretében kibocsátott tanúsítványra vonatkozik;
26. információátadás: információk együttműködő szervek közötti átadása és átvétele;
27. információátadási szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amelynek keretében egy együttműködő szerv információátadás útján adatokat vagy iratokat ad át egy másik együttműködő szervnek;
28. információforrás: az a jogalany, akinél az információ rendelkezésre áll;
29. irányadó bizalmi szolgáltatási követelmények: az eIDAS Rendeletben, az eIDAS Rendelet uniós végrehajtási aktusaiban, az e törvényben, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban, a bizalmi szolgáltató szolgáltatási szabályzatában, bizalmi szolgáltatási rendjében, valamint a bizalmi felügyelet bizalmi szolgáltatóra vonatkozó határozatában meghatározott követelmények;
30. jogi képviselő: jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a felhasználó képviseletében eljáró ügyvéd, ügyvédi iroda és kamarai jogtanácsos;
31. keretalkalmazás: a Kormány által kijelölt szolgáltató által vagy megbízásából a digitális állampolgárság szolgáltatások igénybevétele céljából a nyilvánosság számára mobileszközökre tervezett és kifejlesztett mobilalkalmazás;
32. kormányzati célú hírközlési szolgáltatás: az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott kormányzati célú hálózatnak minősülő, jogszabályban meghatározott elektronikus hírközlő hálózat felhasználásával, jogszabályban meghatározott felhasználók részére nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatás;
33. központi állami szolgáltatás: olyan, a Kormány által kötelezően biztosított szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásnak, valamint központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásnak nem minősülő, központi szolgáltatásként nyújtott informatikai, hálózati és infrastrukturális szolgáltatás, amelyet az állam a piac szereplői részére a kijelölt központi szolgáltatón keresztül biztosít;
34. lenyomat: olyan meghatározott hosszúságú, az elektronikus dokumentumhoz rendelt bitsorozat, amelynek képzése során a használt eljárás (lenyomatképző eljárás) a képzés időpontjában teljesíti az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben megfogalmazott követelményeket;
35. minősített adat: a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat;
36. minősített bizalmi szolgáltatás: az eIDAS Rendelet 3. cikk 17. pontja szerinti szolgáltatás;
37. minősített bizalmi szolgáltató: az eIDAS Rendelet 3. cikk 20. pontja szerinti szolgáltatás;
38. minősített elektronikus aláírás: az eIDAS Rendelet 3. cikk 12. pontja szerinti aláírás;
39. piaci szereplők részére nyújtható központi állami szolgáltatás: olyan, az állam által nyújtott informatikai, hálózati és infrastrukturális szolgáltatás, amelyet a Kormány rendeletében informatikai, hálózati és infrastrukturális közszolgáltatásra kijelölt szolgáltató nem közfeladat ellátása céljából, piaci alapon, az eredeti közszolgáltatással azonos módon, technikai tartalmát illetően a Kormány rendeletében meghatározott eltérésekkel nyújt;
40. szerepkör: a Kormány rendeletében meghatározott természetes személyhez kapcsolódó tulajdonság vagy minőség, így különösen tisztség, munkakör, beosztás, álláshely, képesítés, illetve jogosultság;
41. szerepkör-nyilvántartás: a szerepkört jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően igazoló elektronikus nyilvántartás;
42. szerepkör-tanúsítvány: olyan, a szerepkör-tanúsító szolgáltató által kiállított igazolás, amely egy természetes személyre vonatkozóan alkalmas igazolni azt, hogy a személy az elektronikus aláírás dokumentumon rögzítése időpontjában a szerepkör-tanúsítványban megjelölt igazolt szerepkörrel rendelkezik;
43. szolgáltatási szabályzat: a bizalmi szolgáltató nyilatkozata az egyes bizalmi szolgáltatások nyújtásával kapcsolatosan alkalmazott részletes eljárási vagy más működési követelményekről;
44. szolgáltatási szerződés: a bizalmi szolgáltató és a bizalmi szolgáltatási ügyfél között – általános szerződési feltételek elfogadásával vagy egyedileg – létrejött szerződés, amely a bizalmi szolgáltatás nyújtására és a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó feltételeket tartalmazza;
45. tanúsítvány alany: a tanúsítványban a bizalmi szolgáltató által igazolt azonosságú vagy tulajdonságú személy, így különösen elektronikus aláírás tanúsítványa esetén az aláíró;
46. tanúsítvány: az elektronikus aláírás tanúsítvány, az elektronikus bélyegző tanúsítvány és a weboldal-hitelesítő tanúsítvány, valamint mindazon, a bizalmi szolgáltatás keretében a szolgáltató által kibocsátott elektronikus igazolás, amely tartalmazza a tanúsítványra vonatkozó érvényesítési adatot és a tanúsítvány használatához szükséges kapcsolódó adatokat, és amely elektronikus dokumentum megbízhatóan védve van a kibocsátáskor és az érvényességi ideje alatt rendelkezésre álló technológiákkal elkövetett hamisítás ellen;
47. támogató szolgáltatás: az e törvény szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás;
48. vállalkozási-ügyviteli esemény: olyan ügy vagy az ügyek olyan csoportja, amely a gazdálkodó szervezet működésében jellemzően előforduló adott esemény köré rendezhető, azzal, hogy egy ügy több vállalkozási-ügyviteli eseményhez is tartozhat.
9. § (1) A (2) és (3) bekezdés szerinti szervezetek a feladat- és hatáskörükbe tartozó digitális szolgáltatásaikat a digitális térben a felhasználók számára az e Részben, valamint a Harmadik és Ötödik Részben meghatározottak szerint kötelesek biztosítani.
(2) Digitális szolgáltatás nyújtására köteles szerv:
a) az államigazgatási szerv,
b) a helyi önkormányzat,
c) a törvény vagy kormányrendelet által közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására feljogosított egyéb jogalany,
d) az Országos Bírósági Hivatal és a bíróság,
e) az alapvető jogok biztosa,
f) az ügyészség,
g) a közjegyző,
h) a bírósági végrehajtó és az önálló bírósági végrehajtó iroda,
i) a hegyközségek kivételével a köztestület, valamint
j) a törvénnyel vagy kormányrendelettel az e törvény szerinti digitális szolgáltatás nyújtására kötelezett közfeladatot ellátó vagy közszolgáltatást nyújtó jogalany.
(3) Digitális szolgáltatás biztosítására kötelezett szervezet az Ötödik Részben meghatározott szervezet.
(4) * A digitális szolgáltatás nyújtását önként vállaló jogalany meghatározott digitális szolgáltatások biztosítását a digitális szolgáltatások felügyeletének engedélyével önkéntesen vállalhatja. Az engedély kiadásának feltétele
a) a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló törvényben foglalt kiberbiztonsági követelményeknek való megfelelés biztosítása, valamint kiberbiztonsági audit lefolytatása,
b) a digitális állampolgárság szolgáltató
ba) által történő regisztráció elektronikus kapcsolattartás útján
bb) által meghatározott szolgáltatási feltételek elfogadása,
bc) által meghatározott műszaki követelmények teljesítése,
bd) részére kormányrendeletben meghatározott mértékű szolgáltatási díj megfizetése.
(4a) * Kormányrendelet a (4) bekezdésben foglaltakon túl további csatlakozási feltételeket határozhat meg.
(4b) * A digitális szolgáltatás nyújtását önként vállaló jogalany folyamatosan, a szolgáltatásnyújtás teljes időtartama alatt biztosítja a (4) bekezdés szerinti engedély követelményeinek teljesítését.
(5) A (2) bekezdés szerinti szerv az e törvényben foglalt rendelkezéseket a funkcionális működésével összefüggő ügyekben is alkalmazni köteles.
10. § (1) A digitális állampolgárság, és ezzel a digitális állampolgár azonosító valamennyi, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó személyt – erre irányuló kérelem hiányában is – megillet.
(2) A digitális állampolgár azonosítót a digitális állampolgárság nyilvántartás (a jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: nyilvántartás) tartalmazza.
(3) A digitális állampolgár azonosító igazolására nem kell hatósági igazolványt kiadni.
(4) A digitális szolgáltatást biztosító szervezet köteles biztosítani az eAzonosítás szolgáltatás útján a digitális állampolgár azonosítóval történő azonosítás lehetőségét.
(5) A felhasználó az e törvény szerinti digitális szolgáltatás-igénybevétel és elektronikus ügyintézés során nem kötelezhető a digitális állampolgár azonosítótól eltérő azonosító kód használatára. Ha valamely, a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvényben szabályozott összerendelési nyilvántartás (a továbbiakban: összerendelési nyilvántartás) szolgáltatásaihoz csatlakozott digitális szolgáltatást biztosító szervezet a természetes személyazonosító adatoktól eltérő azonosítót használ, a felhasználó az azonosítót, illetve személyazonosságát az azonosítót igazoló igazolvány helyett eAzonosítás útján is igazolhatja.
(6) A digitális állampolgár azonosító nem zárja ki egyéb egyedi azonosító alkalmazását, azonban ennek használatára a felhasználó a digitális térben nem kötelezhető.
(7) * A digitális állampolgár e törvény szerinti eAzonosítás útján történő azonosítása esetén az azonosítást kérő fél a digitális állampolgár sikeres azonosítása során jogosult megismerni és kezelni a digitális állampolgár azonosítót.
11. § * (1) A természetes személy felhasználói profiljának használata aktiváláshoz kötött.
(2) A digitális állampolgárság a felhasználói profil felhasználó által kezdeményezett aktiválásával jön létre. A felhasználói profil a 63. § szerinti sikeres azonosítást követően személyes megjelenés nélkül, a keretalkalmazásban történő regisztrációval (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: regisztráció) aktiválható. Amennyiben a felhasználó a regisztrációkor még nem rendelkezik digitális állampolgár azonosítóval, számára a nyilvántartást vezető szerv digitális állampolgár azonosítót képez.
(3) Kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában az aktiválást követően úgy kell tekinteni, hogy a felhasználó valamennyi digitális térben intézhető ügy esetében akként rendelkezett, hogy e törvény szerint kíván szolgáltatást igénybe venni.
(4) A digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv a felhasználó
a) (3) bekezdés szerinti rendelkezését a felhasználói profil aktiválásával egyidejűleg, valamint
b) az a) pont szerinti rendelkezésének törlését és az elektronikus kapcsolattartás kizárására vonatkozó rendelkezését a felhasználói profilja inaktiválásával egyidejűleg
a rendelkezési nyilvántartást vezető szervnek a rendelkezési nyilvántartásba való rögzítés céljából átadja.
12. § * (1) A nyilvántartás célja:
a) a felhasználó felhasználói profilja aktív vagy inaktív státuszával, a digitális állampolgár azonosítóval, valamint a nyilvántartásban tárolt egyéb adatokkal kapcsolatos adatszolgáltatások teljesítése,
b) a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás kapcsán annak hiteles biztosításához és mások jogának vagy jogos érdekének védelme érdekében az érintett személy azonosításához szükséges adatok és technikai azonosítók kezelése.
(2) A nyilvántartást vezető szerv a digitális állampolgár azonosító képzése céljából a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból átveszi
a) a 10. § (1) bekezdése szerinti személy természetes személyazonosító adatait, állampolgárság adatát, neme adatát, személyi azonosítóját, valamint
b) az a) pont szerinti személy regisztrációhoz használt, személyazonosságot igazoló okmány számát, típusát és érvényességére vonatkozó adatot.
(3) A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatást igénybe vevő 10. § (1) bekezdése szerinti személy 43. § (2) bekezdésében meghatározott adatait a nyilvántartást vezető szerv az ügyfél-regisztrációs nyilvántartásból átveszi.
(4) Ha a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatást igénybe vevő
a) az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldiek nyilvántartásában, vagy
b) az a) pont szerinti nyilvántartásban nem, de a központi idegenrendészeti nyilvántartásban
szerepel, akkor a nyilvántartást vezető szerv a 43. § (2) bekezdése szerinti adatokat az ügyfél-regisztrációs nyilvántartásból átveszi.
(5) A nyilvántartást vezető szerv számára történő adattovábbításhoz a személyiadat- és lakcímnyilvántartást és a (4) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartást vezető szerv kapcsolati kódot képez. A kapcsolati kód nem tartalmazhatja az érintett személyazonosító adatát, valamint a képzési szabályokat úgy kell kialakítani, hogy abból az érintett személyazonosságának megállapítása ne legyen lehetséges.
(6) A nyilvántartás tekintetében az ügyfél-regisztrációs nyilvántartás és a nyilvántartásba történő regisztráció szabályait az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az ügyfél-regisztrációs nyilvántartást vezető szerv e § szerint adatszolgáltatást teljesít a digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv részére.
13. § * (1) A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:
a) a felhasználó felhasználói profilja aktiválásának, illetve inaktiválásának, valamint megszüntetésének ténye és ideje, a digitális állampolgár azonosító,
b) a 12. § (2)–(4) bekezdése szerint átvett adatok a személyazonosságot igazoló okmány érvényessége tényének kivételével, a természetes személy felhasználó személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő kikerülésének oka és ideje, valamint a 12. § (5) bekezdése szerinti kapcsolati kód,
c) a felhasználó elektronikus levelezési címe és egyéb elérhetőségei,
d) a Kormány által kötelezően biztosítandó elektronikus azonosítási szolgáltatáshoz kapcsolódó, a 46. § (7) bekezdésben meghatározott adatok,
e) az ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatáshoz kapcsolódó tárhely azonosításához szükséges adatok,
f) a digitális állampolgárság szolgáltató által a felhasználó részére biztosított keretalkalmazás működéséhez szükséges technikai adatok.
(2) A nyilvántartás az (1) bekezdés a) és d)–f) pontja szerinti adatok tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.
(3) A nyilvántartást vezető szerv a kezelt adatok naprakészségének biztosítása és az elektronikus azonosításhoz szükséges adatellenőrzés érdekében a 12. § (5) bekezdése szerinti kapcsolati kódon keresztül adatigénylésre jogosult a 12. § (2) bekezdése és a 12. § (4) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartásokból. A 12. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásból az adatigénylés a digitális állampolgár azonosítóval rendelkező személy esetében személyi azonosítón keresztül is történhet. Az adatigénylési jogosultság a felhasználó természetes személyazonosító adataira, állampolgárságára, személyi azonosítójára, valamint a nyilvántartásból való kikerülése tényére és idejére terjed ki.
(4) A nyilvántartást vezető szerv a természetes személyazonosító adatok és a digitális állampolgár azonosító kezelésére jogosult szerv részére a digitális állampolgár azonosító megismerése vagy igazolása, valamint a felhasználó profil aktív vagy inaktív állapotának közlése céljából adatszolgáltatást teljesíthet.
(5) A nyilvántartást vezető szerv az érintett hozzájárulása nélkül a következő szervek részére adhatja meg a felhasználó általa kezelt adatait:
a) a bíróságnak az előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő személyekre vonatkozó tényállítások helytállóságának, továbbá a bemutatott okirat adattartalma valódiságának ellenőrzése, valamint büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
b) a nyomozó hatóságnak bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
c) az ügyészségnek az ügyészségről szóló törvényben meghatározott közérdekvédelmi és törvényességi felügyeleti feladatainak ellátása, valamint a bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
d) a nemzetbiztonsági szolgálatoknak feladataik teljesítése céljából,
e) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, kormányrendeletben kijelölt szerv a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatai ellátása céljából,
f) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szervnek a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, felderítése, illetve megszakítása, továbbá elhárítási, információszerzési, személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátása céljából.
14. § * (1) A természetes személy felhasználó halála esetén a digitális állampolgár azonosító törlése céljából a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szerv adatot szolgáltat a nyilvántartást vezető szerv részére az érintett nyilvántartásból való kikerülésének okáról és idejéről.
(2) A nyilvántartást vezető szerv a digitális állampolgár felhasználói profilját megszünteti az (1) bekezdés szerinti értesítés esetén.
(3) A digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv a természetes személy adatait a digitális állampolgár azonosító törlését követő 5 év elteltével zárolja, ezt követően azokat kizárólag a digitális állampolgársághoz kapcsolódó nyilatkozat, valamint az elektronikus azonosítás hitelességének visszavezethetősége, továbbá a polgárok jogai és jogos érdekeinek védelme érdekében a digitális állampolgár azonosító törlését követő 50 évig kezeli.
14/A. § * (1) A személyes adatokkal elektronikus úton végzett adatkezelési műveletek jogszerűségének ellenőrizhetősége, valamint a személyes adatok integritásának és biztonságának biztosítása céljából a nyilvántartást vezető szerv automatizált adatkezelési rendszerben (a továbbiakban: naplórendszer) rögzíti a nyilvántartásban végzett adatkezelési művelettel összefüggő információkat.
(2) A naplórendszerben történik a nyilvántartásban, illetve a nyilvántartás szolgáltatásait támogató informatikai alkalmazásokban végzett adatkezelési műveletre vonatkozó eseményt leíró információk (a továbbiakban: naplóbejegyzés) gyűjtése.
(3) A naplóbejegyzés tartalmazza
a) az adatkezelési művelettel érintett személyes adatok körének meghatározását,
b) az adatkezelési művelet jogalapját, célját és indokát,
c) az adatkezelési művelet elvégzésének pontos dátumát és időpontját,
d) az adatkezelési műveletet végrehajtó szervezet és személy vagy elektronikus információs rendszer nevét és felhasználói azonosító adatát és a tevékenységét leíró adatokat,
e) a megőrzési időre vonatkozó adatokat,
f) az egyéb, az adatkezelési művelettel összefüggő leíró és technikai adatokat.
(4) Naplóbejegyzést a személyes adatokkal végzett valamennyi műveletről, az adatkezelési esemény megtörténtével egyidejűleg kell képezni. A naplóbejegyzést pontos és megmásíthatatlan időadattal kell ellátni.
(5) A naplórendszerben rögzített adatok kizárólag az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése, az adatbiztonsági követelmények érvényesítése, büntetőeljárás lefolytatása céljából, törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból ismerhetőek meg és használhatóak fel.
(6) A naplórendszerből a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, továbbá az (5) bekezdésben meghatározott célból jogszabályban meghatározott tevékenységet folytató személy és szervezet részére – azok erre irányuló kérelmére – a nyilvántartást vezető szerv adatot továbbít. A naplórendszerből történő adatszolgáltatást is naplózza a nyilvántartást vezető szerv.
(7) A naplórendszert a jogosulatlan hozzáféréstől védeni kell.
(8) A nyilvántartási rendszer, valamint a nyilvántartás szolgáltatásait támogató alkalmazások alkalmazásüzemeltetési, illetve a hálózati és rendszer-üzemeltetési működési eseményeire vonatkozó információk gyűjtése nem a naplórendszerben történik.
(9) A naplórendszerben a naplóbejegyzések megőrzési ideje annak keletkezésétől számított tíz év. A megőrzési idő leteltét követően a naplóbejegyzést haladéktalanul törölni kell, kivéve, ha már megkezdett ellenőrzési eljáráshoz van szükség a naplóbejegyzésre. Ebben az esetben az eljárás lezárultát követően kell a törlést végrehajtani.
14/B. § * (1) A nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartásban kezelt adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, azok jogosulatlan megváltoztatása, nyilvánosságra hozatala, törlése, sérülése vagy megsemmisülése elleni védelem, illetve az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából az elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével a nyilvántartás számára adatközlésre kötelezett szervekről, a nyilvántartásban adatkezelést végző szervekről, illetve közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult szervekről és a közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult szervek nevében hozzáférésre felhatalmazott felhasználókról jogosultsági nyilvántartást vezet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza az ott meghatározott szervek
a) megnevezését
b) székhelyét, levelezési címét,
c) elektronikus levélcímét, telefonszámát,
d) nevében hozzáférésre felhatalmazott személy
da) családi és utónevét,
db) születési családi nevét és utónevét,
dc) anyja nevét,
dd) születési helyét, idejét,
de) szervezeti egységét,
df) hozzáférési jogosultságának típusát, terjedelmét és jogalapját,
dg) hozzáférési jogosultsága keletkezésének és törlésének tényét, időpontját,
dh) felhasználónevét,
di) hivatali kapcsolattartásra használható elektronikus levélcímét.
(3) Az adatközlésre kötelezett, a nyilvántartásban adatkezelést végző, illetve abból közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult személy hozzáférési jogosultsága határozott idejű, amelynek időtartama két év. A hozzáférési jogosultság – a meghatározott időtartam lejártával – a jogosultságot kérő szerv kérelme alapján kerül megújításra.
(4) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt személyes adatokat a felhasználó utolsó jogosultságának törlésétől számított tíz évig kell megőrizni.
(5) A közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervek a felhasználóiknak az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba történő felvételét a nyilvántartást vezető szervnél közvetlen hozzáférési jogosultság iránti kérelem benyújtásával kezdeményezik. A közvetlen hozzáférési jogosultság iránti kérelem tartalmazza a (2) bekezdés a)–c) pontjában, valamint d) pont da)–df) és di) alpontjában meghatározott adatokat, valamint a szerv nevében hozzáférésre felhatalmazott személyi azonosítóját. A nyilvántartást vezető szerv a kérelem alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban történő azonosítás céljából az adatszolgáltatás igénybevételéhez, e cél megvalósulásához szükséges ideig kezeli az érintett kérelemben megadott személyi azonosítóját. A (2) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokról a közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervek az adatváltozást követő három munkanapon belül elektronikus úton értesítik a nyilvántartást vezető szervet.
(6) Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét a nyilvántartást vezető szervtől a szakmai felügyeletet ellátó miniszter, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint a hozzáférési jogosultságot kérő szerv jogosult igényelni.
15. § (1) A digitális térben történő szolgáltatás-igénybevétel, valamint az e törvény szerinti ügyintézés során a digitális állampolgárság szolgáltató és a támogató szolgáltatás nyújtója – a digitális szolgáltatások hatékonyságának és magas színvonalának biztosítása, az ügyintézési határidő és az ügyhöz kapcsolódó egyéb adminisztrációs terhek csökkentése és az egyidejűleg több ágazatot érintő integrált ügymenet kialakítása céljából – a felhasználó mindazon személyes adatához hozzáfér és azokat kezeli, amelyek az igénybe vett digitális szolgáltatás nyújtásához szükségesek.
(2) * Az (1) bekezdés szerinti adatkezelés keretében a digitális állampolgárság szolgáltató – digitális adatkezelőként – jogosult az (1) bekezdésben foglaltakon felül a (3) bekezdés szerinti adatfajtákat a szolgáltatás nyújtásához szükséges és elégséges mértékben átvenni és továbbítani.
(3) A (2) bekezdés alapján kezelhető adatfajta valamennyi, közfeladatot ellátó szervezet kezelésében lévő, a szolgáltatás eredményes nyújtásához szükséges személyes adat vagy egyéb adat.
(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti adatkezeléssel összefüggésben az elengedhetetlenül szükséges adatokat, valamint az adatkezelés további részletes szabályait az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet állapítja meg.
(5) A digitális állampolgárság szolgáltató a (4) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott adatot igényelheti az adatot nyilvántartó szervezettől, amelyet az teljesíteni köteles.
16. § (1) A digitális térben az e törvény alapján elérhető szolgáltatások gördülékeny és szükségtelen adminisztrációs terhek nélküli hozzáférhetővé tétele céljából az állami nyilvántartások, valamint az állami nyilvántartásnak nem minősülő szakrendszerek és adatbázisok az egyes ügyek intézésének, szolgáltatások igénybevételének idejére és ahhoz szükséges mértékben összekapcsolhatók.
(2) Az összekapcsolásra kizárólag a felhasználó által kezdeményezett digitális szolgáltatással összefüggésben kerülhet sor.
17. § (1) A Kormány rendeletében meghatározott proaktív szolgáltatásokat a digitális állampolgárság szolgáltató egyedi kérelem vagy szolgáltatás-igénybevétel kezdeményezése nélkül nyújtja.
(2) A proaktív szolgáltatás elsősorban az életesemény-alapú és egyéb digitális szolgáltatásokhoz kapcsolódó, a kötelezettségek teljesítését vagy jogok gyakorlását elősegítő tájékoztatást szolgálja.
(3) A proaktív szolgáltatások nyújtása céljából a felhasználó személyes adatai kezelhetők. A felhasználó nyilatkozatot tehet arról, hogy proaktív szolgáltatás során nem járul hozzá személyes adatainak kezeléséhez.
18. § *
19–23. § *
24. § *
25. § (1) A digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv a felhasználói profil aktiválásakor a 13. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, a természetes személy felhasználói profiljához tartozó tárhely azonosításához szükséges adatokat átadja az ügyintézési rendelkezésének nyilvántartását vezető szervnek, amely azt a természetes személy felhasználó hivatalos elérhetőségeként bejegyzi az ügyintézési rendelkezések nyilvántartásába (a továbbiakban: rendelkezési nyilvántartás).
(2) * A természetes személy felhasználó hivatalos elérhetősége az általa a rendelkezési nyilvántartásba bejelentett hivatalos elérhetőség vagy az (1) bekezdés szerinti tárhely.
26–28. § *
29–33. § *
34–38. § *
39. § (1) A digitális szolgáltatást biztosító szervezet a felhasználó e törvényben meghatározott jogait e törvény és a végrehajtására kiadott rendeletek szerinti digitális szolgáltatást biztosító információs rendszer útján biztosítja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti információs rendszerben a digitális szolgáltatást biztosító szervezet köteles biztosítani legalább
a) a digitális szolgáltatás keretalkalmazás útján történő igénybevételének lehetőségét,
b) a digitális keretszolgáltatások használatának lehetőségét,
c)–l) *
(3) A 9. § (2) bekezdés a), b), d)–f) pontja, valamint a 80. § (1) bekezdés a)–h) pontja szerinti szervek kötelesek az (1) bekezdés szerinti információs rendszer folyamatos elérhetőségét biztosítani.
(4) A digitális szolgáltatást biztosító szervezet a felhasználó számára az elektronikus ügyintézést a teljes ügyintézési folyamatot támogató elektronikus ügyintézési megoldások útján biztosítja, ha azt törvény vagy az ügyfél ügyintézési rendelkezése nem zárja ki, és a teljes ügyintézési folyamat megvalósítható elektronikus ügyintézési megoldások útján.
(5) Jogszabály
a) az azonos hatáskörű szervek közül kijelölheti azt a digitális szolgáltatást biztosító szervezetet, amely az adott ügy elektronikus intézésére országos illetékességgel kizárólagosan jogosult,
b) rendelkezhet úgy, hogy elektronikus ügyintézés esetén az azonos hatáskörű szervek mindegyike országos illetékességgel jár el és az ügyek elosztása objektív szempontok szerint, automatikusan történik meg.
(6) Az állam a (2) bekezdés szerinti digitális szolgáltatást biztosító információs rendszer működtetéséhez szükséges, a Kormány által kötelezően biztosított szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat, valamint központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat a 9. § (2) bekezdés szerinti szerveknek díjmentesen biztosítja.
(7) * A Kormány rendeletében meghatározott digitális szolgáltatást biztosító szervezetek kötelesek az ügyek intézésével kapcsolatos, a Kormány rendeletében meghatározott információs rendszerekről, nyilvántartásokól és adatokról – ha jogszabály szigorúbb követelményt nem állapít meg – a Kormány rendeletében meghatározottak szerinti gyakorisággal és rendben mentéseket létrehozni, valamint a biztonsági mentéseket a Kormány által kijelölt, az adatok őrzéséért felelős szervnek megküldeni. A biztonsági mentés adataiba az adatok őrzéséért felelős szerv nem tekinthet bele.
40. § *
41. § (1) Az elektronikus azonosítási szolgáltatást az veheti igénybe, aki a szolgáltatás igénybevétele érdekében regisztrált és szerepel az elektronikus azonosítási szolgáltató 43. § (1) bekezdése szerinti ügyfél-regisztrációs nyilvántartásában.
(2) Az elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételére az ügyfél
a) elektronikusan regisztrálhat elektronikus aláírás, az eIDAS Rendelet 6. cikk (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő elektronikus azonosító eszköz vagy olyan más azonosítási szolgáltatás használatával, amelynek alapjául szolgáló regisztráció megfelel a jelen alcím szerinti követelményeknek, vagy
b) személyes megjelenéssel regisztrálhat a jelen alcím szerinti követelményeknek megfelelő eljárásban.
42. § (1) A regisztrációt megelőzően a természetes személy ügyfélnek (a jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: igénylő) személyesen meg kell jelennie az elektronikus azonosítási szolgáltató vagy az elektronikus azonosítási szolgáltató nevében a regisztrációt végző szervezet (a továbbiakban együtt: ügyfél-regisztrációs szerv) előtt. Az elektronikus azonosítási szolgáltató által meghatározott esetben a személyes megjelenéssel egyenértékű a regisztrációt végző szervezet külső helyszínen lefolytatott eljárása is, ha legalább azonos biztonsági körülmények között biztosítható az igénylő személyazonosságának a jelen alcímben meghatározott ellenőrzése.
(2) A természetes személyt személyes megjelenése esetén az ügyfél-regisztrációs szerv az általa bemutatott, a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványban szereplő adatok alapján azonosítja. Az ügyfél-regisztrációs szerv a természetes személy hatósági igazolványban szereplő természetes személyazonosító adatait összeveti
a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adataival,
b) az a) pontban, valamint a c) pontban megjelölt nyilvántartásban nem szereplő külföldi természetes személy esetén a központi idegenrendészeti nyilvántartás adataival,
c) az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartásában szereplő adataival.
(3) Ha az igénylő a (2) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartásban szerepel, az ügyfél-regisztrációs szerv a bemutatott személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványba bejegyzett születési nevet, a hatósági igazolvány okmányazonosítóját és típusát – az igazolvány valódiságának és érvényességének, valamint az arcképmás- és az aláírásadatok azonosságának megállapítása céljából – továbbítja az okmányt nyilvántartó központi nyilvántartás számára.
(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás az ügyfél-regisztrációs szerv számára a természetes személyazonosító adatokat, az állampolgársági adatot, az okmány számát és érvényességére vonatkozó adatot, valamint – az ügyfél-regisztrációs szerv ilyen igénye esetén – az arcképmás- és aláírásadatot továbbítja. A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás esetén az arcképmás- és aláírás adatának továbbítása kötelező.
(5) Ha az igénylő a (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartásban szerepel, a központi idegenrendészeti nyilvántartás az ügyfél-regisztrációs szerv számára annak adatigénylésére a természetes személyazonosító adatokat, az állampolgársági adatot, valamint – az ügyfél-regisztrációs szerv ilyen igénye esetén – az arcképmás- és aláírásadatot továbbítja. A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás esetén az arcképmás és aláírás adatának továbbítása kötelező.
(6) Ha az igénylő a (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartásban szerepel, az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartása az ügyfél-regisztrációs szerv számára annak adatigénylésére a természetes személyazonosító adatokat, az állampolgársági adatot, az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartásába történő regisztrációhoz használt okmány számát, típusát és érvényességére vonatkozó adatot, valamint – az ügyfél-regisztrációs szerv ilyen igénye esetén – az arcképmás- és aláírásadatot továbbítja. A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás esetén az arcképmás és aláírás adatának továbbítása kötelező.
(7) Az ügyfél-regisztrációs szerv a kapott adatokat összeveti a bemutatott okmányban szereplő adatokkal, valamint megállapítja, hogy az arcképmás megfeleltethető-e az előtte megjelent személlyel.
(8) Ha a (7) bekezdés szerinti eljárás során adategyezőség és megfeleltethetőség megállapítható volt, akkor az ügyfél-regisztrációs szerv a 43. § (2) bekezdés szerinti adatokat a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásból az ügyfél-regisztrációs nyilvántartásba történő bejegyzés céljából átveszi.
(9) Ha a (7) bekezdés szerinti eljárás során adategyezőség és megfeleltethetőség nem volt megállapítható, vagy a személyazonosság igazolására bemutatott hatósági igazolvány érvénytelen volt, az ügyfél-regisztrációs szerv az ügyfél-regisztrációt megtagadja, és az esetleg már rögzített adatokat törli.
(10) A (4)–(6) bekezdés szerinti arcképmás- és aláírásadatokat a személyazonosság megállapítását követően haladéktalanul törölni kell. Az ügyfél-regisztrációs szerv azon adatokat, amelyek az ügyfél-regisztrációs nyilvántartásban nem szerepelnek, kizárólag személyazonosításra és az adatokkal való egyezés vagy eltérés megállapítására használhatja fel.
(11) E törvény szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatást kizárólag az vehet igénybe, aki a (2) bekezdésben megjelölt nyilvántartások valamelyikében szerepel.
(12) Aki a (2) bekezdés b) vagy c) pontjában megjelölt nyilvántartásban szerepel, az elektronikus azonosítási szolgáltatást kizárólag e törvény hatálya alá tartozó ügyekben veheti igénybe.
43. § (1) Az elektronikus azonosítási szolgáltató az igénylőkről a hiteles elektronikus azonosítás és visszakövethetőség érdekében nyilvántartást (a továbbiakban: ügyfél-regisztrációs nyilvántartás) vezet.
(2) Az ügyfél-regisztrációs nyilvántartás
a) az igénylő természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, és egyedi azonosító számát, valamint
b) a 42. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartásban szereplő igénylő esetén az a) pontban megjelölteken túl az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartásába történő regisztrációhoz használt okmány számát, típusát és érvényességére vonatkozó adatot
tartalmazza. Az ügyfél-regisztrációs nyilvántartás tartalmazhatja az elektronikus azonosítási szolgáltató által az általános szerződési feltételekben meghatározott adatokat.
(3) Az ügyfél-regisztrációs szerv a regisztráció során nyilvántartásba vett adatokról, valamint – ahol ez értelmezhető – az általa képzett azonosítóról igazolást állít ki. Az igazolásban szerepeltetett, az igénylő által megadott adatok helyességét az igénylő a kinyomtatott igazolásban saját kezű aláírásával, elektronikus úton előállított igazolásban a tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolvány elektronikus személyazonosító funkciójával, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával vagy eAláírás útján igazolja.
(4) Az ügyfél-regisztrációs nyilvántartást kezelő szerv az elektronikus azonosításhoz szükséges adatellenőrzés, a kezelt adatok naprakészségének biztosítása érdekében adatigénylésre jogosult a 42. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásokból. Az adatigénylési jogosultság az ügyfél-regisztrációs nyilvántartásban szereplő személy következő adataira terjed ki:
a) az igénylő természetes személyazonosító adata, állampolgársága, valamint az elhalálozás ténye,
b) a 42. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartásban szereplő igénylő esetén az a) pontban megjelölteken túl az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartásába történő regisztrációhoz használt okmány száma, típusa és érvényességére vonatkozó adat.
(5) Az ügyfél-regisztrációs nyilvántartást kezelő szerv a regisztrációt megszünteti
a) a felhasználó kérelmére,
b) a felhasználó halála esetén,
c) a 42. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartásban szereplő személy esetén az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartásába történő regisztrációhoz használt okmány érvényességének lejártával.
(6) A regisztráció megszűnik akkor is, ha a regisztrációs szerv arról értesül, hogy az igénylő a 42. § (2) bekezdésében megjelölt nyilvántartások egyikében sem szerepel.
(7) Az ügyfél-regisztrációs szerv az ügyfél hozzájárulása nélkül a következő szervek részére adhatja meg az ügyfél általa kezelt adatait:
a) a bíróságnak az előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő személyekre vonatkozó tényállítások helytállóságának, továbbá a bemutatott okirat adattartalma valódiságának ellenőrzése, valamint büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
b) a nyomozó hatóságnak bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
c) az ügyészségnek az ügyészségről szóló törvényben meghatározott közérdekvédelmi és törvényességi felügyeleti feladatainak ellátása, valamint a bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
d) * a nemzetbiztonsági szolgálatoknak feladataik teljesítése céljából,
e) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szervnek a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, felderítése illetve megszakítása, továbbá elhárítási, információszerzési személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátása céljából.
(8) A természetes személy adatait az ügyfél-regisztrációs szerv a regisztráció megszűnését követő 5 év elteltével zárolja, ezt követően azokat kizárólag az elektronikus azonosítás hitelességének visszavezethetősége, a polgárok jogai és jogos érdekeinek védelme érdekében, az általános szerződési feltételeiben meghatározott időpontig, de legalább a regisztráció megszűnését követő 10 évig, legfeljebb a regisztráció megszűnését követő 50 évig kezeli.
(9) Az ügyfél-regisztrációs szerv a (8) bekezdésben megjelölt zárolást követően a (7) bekezdésben megjelölt szervek részére a (7) bekezdésben meghatározott okból a zárolást feloldja és részükre adatot szolgáltat.
44. § (1) A 34. § (3) bekezdésben foglalt eset kivételével az elektronikus ügyintézés során sikeres elektronikus azonosítás esetén az elektronikus azonosítási szolgáltató a digitális szolgáltatást biztosító szervezet számára az azonosított személy nevét, erre vonatkozó információ esetén a rendelkezésére álló elektronikus levélcímét, valamint a szerv számára képzett, a természetes személyazonosítókból le nem vezethető kapcsolati kódot továbbíthatja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti igénybevétel során az elektronikus azonosítási szolgáltató az igénybe vevő kérésére átadja a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató részére a regisztrációhoz szükséges, az elektronikus azonosítási szolgáltató által kezelt személyes adatokat.
45. § *
46. § (1) A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatások:
a) eAzonosítás, valamint
b) *
(2)–(4) *
(5) A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybe vevője díjmentesen jogosult egy, a Kormány rendeletében meghatározott, az (1) bekezdésben megjelölt elektronikus azonosítási szolgáltatáshoz egységesen kapcsolódó ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatás és az ahhoz kapcsolódó tárhely használatára.
(6)–(8) *
47–51. § *
52. § (1) A digitális térben elérhető keretszolgáltatások:
a) eAzonosítás,
b) eAláírás,
c) ePosta,
d) eDokumentumkezelés,
e) eFizetés.
(2) A digitális keretszolgáltatásokat a Kormány rendeletében kijelölt digitális állampolgárság szolgáltató biztosítja.
(3) A digitális állampolgárság szolgáltató a felhasználó részére keretalkalmazást biztosít, mely egyenként vagy összesítetten biztosítja a digitális szolgáltatások elérését, illetve igénybevételét.
(4) * A digitális szolgáltatás nyújtását önként vállaló jogalany a digitális állampolgárság keretszolgáltatásait saját – a digitális szolgáltatások felügyeletének bejelentett és az általa engedélyezett – digitális szolgáltatásaihoz felhasználhatja, amelynek érdekében a digitális keretalkalmazáshoz, illetve keretszolgáltatásokhoz csatlakozhat. A csatlakozás műszaki, adminisztratív és elszámolási feltételeit kormányrendelet tartalmazza.
(5) * A digitális keretszolgáltatás, valamint a (3) bekezdés szerinti keretalkalmazás nyújtására a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény rendelkezései a jelen alcím szerinti, valamint a Kormány rendeletében meghatározott eltérésekkel megfelelően alkalmazandók.
53. § * A digitális keretszolgáltatásként elérhető eAzonosítás szolgáltatás a 46. § szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatás, amely a biztonsági szint növelése érdekében a felhasználó hordozható eszközének valamely biometrikus biztonsági funkcióját is felhasználja.
54. § * (1) A digitális keretszolgáltatásként elérhető eAláírás szolgáltatás használatával létrehozott elektronikus aláírás a 8. § 38. pontja szerinti minősített elektronikus aláírás.
(2) Az eAláírás teljes bizonyító erejű magánokirat és közokirat létrehozására alkalmas.
(3) Az eAláíráshoz kapcsolódó tanúsítványban álnév nem tüntethető fel.
(4) Az eAláírás szolgáltatás a 63. § szerinti sikeres aktiválást követően vehető igénybe.
(5) A felhasználó felhasználói profilja aktiválásáról, valamint inaktiválásáról a digitális állampolgárság szolgáltató az eAláíráshoz kapcsolódó tanúsítvány létrehozásával, ellenőrzésével és érvényesítésével összefüggő feladatok elvégzése érdekében a bizalmi szolgáltatót a digitális állampolgár azonosítóval értesíti.
(6) Az eAláírást biztosító bizalmi szolgáltató a tanúsítvány kibocsátásáról, visszavonásáról és azok időpontjáról értesíti a digitális állampolgárság szolgáltatót.
(7) A felhasználó az eAláírást magánszemélyként használja. Az eAláírás nem tanúsít szerepkört.
55. § (1) A digitális keretszolgáltatásként elérhető ePosta szolgáltatás a felhasználó számára ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatási címnek megfelelő elektronikus tárhelyet biztosít, valamint lehetővé teszi az elektronikus dokumentumok elküldését, továbbá igazolja a kézbesítés sikerességét vagy sikertelenségét, és a kézbesített dokumentum címzett fél általi letöltését.
(2) A digitális állampolgárság szolgáltató szerepkör szerint funkcionalitásában elkülönülő tárhelyet biztosít az elektronikus dokumentum küldésére, fogadására és tárolására.
56. § A digitális keretszolgáltatásként elérhető eDokumentumkezelés szolgáltatás hiteles elektronikus dokumentum előállítását teszi lehetővé. Az eAláírás és az eDokumentumkezelés integrált szolgáltatásként is nyújtható.
57. § (1) A digitális keretszolgáltatásként elérhető eFizetés a felhasználó számára lehetővé teszi közteher-, bírság- és díjfizetési, valamint egyéb, a felhasználó által teljesítendő fizetési kötelezettségek (a továbbiakban együtt: fizetési kötelezettség) elektronikus térben történő megfizetését.
(2) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a természetes személy felhasználó jogosult, a gazdálkodó szervezet felhasználó köteles a fizetési kötelezettségét elektronikus úton teljesíteni.
58. § (1) A digitális szolgáltatás nyújtására köteles szerv feladat- és hatáskörébe tartozó digitális szolgáltatásokat elsődlegesen életesemények köré rendezetten kell biztosítani.
(2) Az életesemény-alapú szolgáltatásokat kormányrendelet állapítja meg (a továbbiakban: életesemény-kataszter).
(3) A gazdálkodó szervezet felhasználók számára elérhetővé tett digitális szolgáltatások esetében – figyelembe véve az adott szervezet működési sajátosságait – vállalkozási-ügyviteli események köré rendezett szolgáltatások alakíthatók ki.
(4) Jogszabály életeseményre, illetve életesemény-alapú digitális szolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseit a vállalkozási-ügyviteli eseményre, illetve az ezt támogató digitális szolgáltatásokra is alkalmazni kell.
(5) Az életesemény-alapú szolgáltatás kialakítása és működtetése során annak szolgáltatója
a) dönt a szükséges fejlesztések koncepcionális irányairól és tartalmáról,
b) * a (2) bekezdés szerinti kormányrendeletben kijelölt szakmai közreműködő javaslatának figyelembevételével megtervezi az életesemény-alapú szolgáltatást,
c) kialakítja az eredményes szolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatokat és a leghatékonyabb műszaki megoldásokat a szolgáltató oldaláról,
d) az életesemény keretében összekapcsolt ügyeknél meghatározza az optimális ügymenetet és a szükséges mértékben adatot kezel,
e) keretalkalmazáson keresztül elérhetővé teszi az életesemény-alapú szolgáltatást.
(6) A szakmai közreműködő az (5) bekezdés vonatkozásában
a) javaslatot tesz az életesemény-szolgáltatónak új életesemény kialakítására,
b) kialakítja az eredményes szolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatokat és a leghatékonyabb műszaki megoldásokat a szakmai közreműködő oldaláról.
(7) Az (5) és (6) bekezdésben foglalt együttműködés keretében, az életesemény-alapú szolgáltatás kialakítása tekintetében az életesemény szolgáltatója iránymutatást adhat a szakmai közreműködőnek, amelyet a szakmai közreműködő köteles figyelembe venni.
59. § * A digitális állampolgárság szolgáltató nemzeti digitális irattárca-szolgáltatást nyújt, amely biztosítja a természetes személy felhasználó számára mind online, mind offline személyazonosító adatok, illetve valamely attribútum felhasználását köz- és magánszolgáltatások igénybe vétele érdekében.
60. § * A nemzeti digitális irattárca-szolgáltatás biztosítja a felhasználó számára, hogy rendelkezzen arról, hogy
a) személyazonosító adatainak célzott megosztását lehetővé tegye személyazonosítás és személyazonosság igazolása céljából vagy az igénybe vett szolgáltatás szükségleteire korlátozva, illetve
b) a tárcában lévő mely – a személyazonosító adatain kívül eső – egyéb attribútumot oszt meg.
61. § * (1) Személyazonosság¸ személyazonosító adatok, illetve valamely attribútum igazolása céljából nemzeti digitális irattárca-szolgáltatás keretében elérhető okmány (a továbbiakban: digitális okmány) vagy a közhiteles nyilvántartásban tárolt adattartalomnak nemzeti digitális irattárca-szolgáltatás keretében történő megjelenítésére szolgáló adattároló kód (a továbbiakban: adattároló kód) hozzáférhetővé tétele a fizikai okmány felmutatásával egyenértékű.
(2) Az erre feljogosított személy vagy szervezet a hozzáférhetővé tett digitális okmány adatait vagy az adattároló kód alapján a közhiteles nyilvántartásból megjelenített adatokat az (1) bekezdés szerinti célból ellenőrzi, és egyezőség esetén a személyazonosságot, a személyazonosító adatokat, illetve az attribútumot igazoltnak tekinti.
62. § (1) A digitális állampolgárság szolgáltató biztosítja annak lehetőségét, hogy a természetes személy felhasználó rendelkezzen arról, hogy az állami digitális közhiteles nyilvántartásokba bejegyzett személyes vagy egyéb adatainak meghatározott körét a szolgáltató a digitális térben továbbítsa, bármely magánjogi ügyletéhez.
(2) A természetes személy felhasználó (1) bekezdés szerinti rendelkezése
a) eseti adattovábbításra, vagy
b) tartós adathozzáférés biztosítására
terjedhet ki.
63. § * (1) A felhasználói profil aktiválása a személyazonosság igazolásához kötött. A személyazonosítás
a) személyes megjelenés nélkül
aa) távoli azonosítással vagy
ab) tárolóelemet tartalmazó személyazonosító igazolvánnyal, vagy
b) személyes megjelenéssel járó előregisztrációval
tehető meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti személyazonosítás az eAláíráshoz kapcsolódó aláíró tanúsítvány igényléséhez felhasználható.
(3) A személyes megjelenés nélkül történő személyazonosításnak meg kell felelnie a bizalmi szolgáltatások esetében alkalmazható, a személyes jelenléttel egyenértékű biztosítékot nyújtó, jogszabályban előírt azonosítási módszernek.
(4) A távoli azonosítás során a digitális állampolgárság szolgáltató a videojel segítségével a személyazonosság igazolásához használt okmányról vagy a tárolóeleméből kiolvasott természetes személyazonosító adatokat, az állampolgárságot és az okmányazonosítót összeveti az okmányt nyilvántartó központi nyilvántartásban szereplő adatokkal, ellenőrzi az okmány érvényességét. A felhasználó személyazonosságának ellenőrzésére az Atv. 12/B. §-ában meghatározott szolgáltatás is alkalmazható.
(5) A tárolóelemet tartalmazó személyazonosító igazolvánnyal történő azonosítás során a digitális állampolgárság szolgáltató a keretalkalmazáson keresztül kiolvassa a tárolóelemből a természetes személyazonosító adatokat, az állampolgárságot és az okmányazonosítót.
(6) A digitális állampolgárság szolgáltató a (4) és (5) bekezdés szerint megismert okmányazonosító adat alapján a személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványt nyilvántartó központi nyilvántartásból átveheti az érintett természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, nemét, arcképmását, az okmány érvényességére vonatkozó adatot, az okmány azonosítóját a felhasználó személyazonosságának ellenőrzése, a (7) bekezdés szerinti átvétel, valamint a (13) bekezdés szerinti adattovábbítás céljából.
(7) A digitális állampolgárság szolgáltató a (6) bekezdés szerint ellenőrzött természetes személyazonosító adatok és az okmányazonosító alapján az érintett digitális állampolgárság nyilvántartásban történő azonosítása, illetve az eAláírás szolgáltatás biztosítása érdekében a digitális állampolgárság nyilvántartásból átveszi az érintett digitális állampolgár azonosítóját. Ha a 12. § (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás alapján az érintett személyazonossága a digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv által nem állapítható meg vagy a személyazonosság igazolásához használt okmány érvénytelen, a regisztráció nem végezhető el.
(8) A (4) bekezdés szerinti eljárás során a nyilvántartásban szereplő adatok egyezősége, a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány érvényessége, valamint az egyezőség feltételeként meghatározott értékszám elérése esetén a személyazonosítás sikeresen megtörténik.
(9) A (4) bekezdés szerint elvégzett azonosítás sikertelensége esetén a felhasználó az azonosítást végző digitális állampolgárság szolgáltató ügyintézőjének támogatásával is megkísérelheti a személyazonosítást.
(10) A (7) bekezdés szerinti személyazonosítás sikeressége esetén az azonosítás eredményét – az érintett természetes személyazonosító adataival és az állampolgárságával, valamint a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványra vonatkozó adatokkal együtt – a felhasználói profil aktiválása céljából a digitális állampolgárság szolgáltató átadja a digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szervnek. A digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv a felhasználói profil aktiválásáról értesíti a digitális állampolgárság szolgáltatót. Az értesítés tartalmazza az érintett digitális állampolgár azonosítóját.
(11) A digitális állampolgárság szolgáltató – a (12) bekezdésben meghatározott szerv útján – digitális állampolgárság előregisztráció lehetőségét biztosítja a polgár számára.
(12) Az előregisztráció személyesen, a polgár személyazonosságának igazolása mellett
a) bármely járási hivatalnál,
b) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti kijelölt kormányhivatalnál, vagy
c) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti nyilvántartást kezelő szervnél kezdeményezhető.
(13) A (12) bekezdés szerinti szerv a digitális állampolgárság előregisztráció során a személyazonosság ellenőrzése céljából a felhasználó
a) személyi azonosítóját, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, a 29. § (2) bekezdése és a 11. § (1) bekezdés n) pontja szerinti adatait,
b) a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés a) pont aa)–ad) alpontjában, továbbá a 8. § (1) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában foglalt adatait, valamint
c) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. § (1) bekezdés a)–c), valamint e) és f) pontjában meghatározott adatait
jogosult igényelni a nyilvántartások vezetőjétől.
(14) A felhasználó személyazonosságának igazolását követően a digitális állampolgárság szolgáltató a (12) bekezdés szerinti szerv útján a felhasználó rendelkezésére bocsátja azt a mobileszköz kamerájával olvasható kódot, amely a sikeres előregisztráció megtörténtét igazoló információt (a továbbiakban: előregisztrációs adat) tartalmazza. Az előregisztrációs adatot a felhasználó a keretalkalmazás segítségével a mobileszközében eltárolja. A digitális állampolgárság szolgáltató az előregisztrációs adat visszafejthetetlen lenyomatát a regisztrációig, de legfeljebb 6 hónapig tárolja.
(15) Az előregisztrációs adatokat a digitális állampolgárság szolgáltató az eAláírást biztosító bizalmi szolgáltató rendelkezésére bocsáthatja, és az adatokat a bizalmi szolgáltató az eAláíráshoz kapcsolódó aláíró tanúsítvány kiállításához felhasználhatja.
64. § * (1) A felhasználó a felhasználói profilját inaktiválhatja. A felhasználó által kezdeményezett inaktiválásra kizárólag személyes megjelenéssel járó ügyintézés keretében kerülhet sor.
(2) A digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv a felhasználó felhasználói profilját inaktiválja a 12. § (2) bekezdés szerinti nyilvántartásból való kikerülés esetén a kikerülés napjával.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben a felhasználói profil
a) ismételt aktiválásának feltételeit,
b) inaktivált állapotához fűződő joghatásokat
kormányrendelet állapítja meg.
(4) Megszűnik a felhasználói profil a felhasználó halálával.
(5) A (3) bekezdés szerinti esetben a digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv a 14. §-ban foglaltak szerint jár el.
(6) A digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv a felhasználói profil (1) és (2) bekezdés szerinti inaktiválásáról értesíti a digitális állampolgárság szolgáltatót. Az értesítés tartalmazza az érintett digitális állampolgár azonosítóját.
65–66. § *
67–70. § *
71. § * E törvény céljainak megvalósítása érdekében a Kormány rendeletében kijelölt digitális állampolgárság szolgáltató közzéteszi a digitális szolgáltatások és támogató szolgáltatások tervezésére és megvalósítására vonatkozó szabályokat és ajánlásokat, valamint módszertani támogatást nyújt ezen tevékenységek végzéséhez, továbbá az eredményeket folyamatosan figyelemmel kíséri.
72–73. § *
74–78. § *
79. § *
80–81. § *
82. § *
83–91. § *
92–94. § *
95–107. § *
108–112. § *
113. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:
1. a digitális szolgáltatások nyújtása és igénybevétele, valamint az elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás részletes szabályait,
2. az e törvény szerinti digitális állampolgárság szolgáltatásokat és támogató szolgáltatásokat, e szolgáltatások nyújtásának és igénybevételének részletes követelményeit, nyújtásukra vonatkozó szervezési és a szolgáltató által teljesítendő személyi és pénzügyi feltételeket, a szolgáltatás bejelentésével kapcsolatos rendelkezéseket,
3. az e törvényben meg nem határozott digitális állampolgárság szolgáltatásokat és támogató szolgáltatásokat, a szolgáltatásnyújtás részletes eljárási rendjét, a szolgáltatás igénybevételének részletes követelményeit a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szervezési és a szolgáltató által teljesítendő személyi és pénzügyi feltételeket, a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás engedélyezésével kapcsolatos szabályokat,
4. a piaci szereplők részére nyújtható központi állami szolgáltatásnak az elektronikus ügyintézést nem biztosító szerv által történő felhasználása feltételeit, az ilyen felhasználás során a Felügyelet feladatát és eljárását, az ebben az esetben a szolgáltatás használatáért számítható díj megállapításának módját, a piaci szereplők részére nyújtható központi állami szolgáltatások technikai tartalmú eltéréseit, továbbá a piaci szereplők részére nyújtható központi állami szolgáltatások nyújtása korlátozásának feltételeit,
5. a digitális szolgáltatást biztosító szervezet azonosításával kapcsolatos részletes követelményeket,
6. az elektronikus kapcsolattartási módokra vonatkozó részletes szabályokat,
7. az ügyintézési rendelkezés tételének és nyilvántartásba vételének részletes szabályait,
8. az elektronikus ügyintézés céljaira felhasználható elektronikus aláírásokra, az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítványokra, illetve az azokkal összefüggésben nyújtott elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra vonatkozó sajátos követelményeket,
9. az összerendelési nyilvántartás működésének és az összerendelési nyilvántartásból történő adatszolgáltatás nyújtásának részletes szabályait,
10. az elektronikus fizetésekre és elszámolásokra vonatkozó részletes szabályokat,
11. a Felügyelet eljárásának részletes szabályait, a bírság kiszabásával kapcsolatos rendelkezéseket és a bírság mértékét,
12. a támogató szolgáltató regisztrációjának részletes szabályait,
13. a digitális szolgáltatást biztosító szervezetekre, valamint a digitális állampolgárság szolgáltatóra vonatkozó egyes tájékoztatási kötelezettségeket, a tájékoztatás formáit, e kötelezettségeknek az országos telefonos ügyfélszolgálat (a továbbiakban: ügyfélszolgálat) útján történő teljesítésére vonatkozó szabályokat, valamint az ügyfélszolgálat működésének részletes szabályait,
14. a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésére, valamint az elektronikus irat hiteles papíralapú irattá alakítására vonatkozó részletes szabályokat,
15. a digitális szolgáltatást biztosító szervezeteknek az ügyek intézésével kapcsolatos adatai biztonsági mentésének rendjét és gyakoriságát, valamint az adatok őrzéséért felelős szervet,
16. a személyes jelenléttel egyenértékű biztosítékot nyújtó, nemzeti szinten elismert egyéb azonosítási módszereket,
17. az Egységes Digitális Kapuhoz való csatlakozással és annak működtetésével kapcsolatos részletszabályokat,
18. * az informatikai együttműködés tekintetében igénybe veendő információforrásokat, az automatikus információátadásra köteles együttműködő szerveket és az ilyen módon továbbítandó információk körét, valamint az automatikus továbbítást biztosító információátadási szolgáltatásra vonatkozó követelményeket,
19. az üzemszünet és üzemzavar esetén követendő eljárásra vonatkozó részletes szabályokat,
20. a rendvédelmi informatikai közszolgáltatások körét és a rendvédelmi informatikai közszolgáltatások nyújtásának részletes szabályait,
21. a központi címregiszter vezetése, működése, az egységes címképzés szabályait, valamint az egységes címkezelés részletes eljárási szabályait,
22. a szerepköröket, a szerepkör igazolásával kapcsolatos részletszabályokat, a szerepkör-tanúsítvány kibocsátásával, az ahhoz kapcsolódó felelősségi szabályokkal, valamint a szerepkör-tanúsító platform szolgáltatással kapcsolatos részletszabályokat,
23. a digitális szolgáltatóközpont feladatait, és a szolgáltatások tervezésére és megvalósítására vonatkozó követelményeket,
24. azokat az eseteket, amelyek során nem alkalmazható a felhasználóval szemben kötelező elektronikus ügyintézés esetén hátrányos jogkövetkezmény,
25. * a bizalmi felügyelet által vezetett nyilvántartás tartalmával és a bizalmi szolgáltatás nyújtásával összefüggő bejelentésekkel kapcsolatos követelményeket.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg:
1. a 7. § (3) bekezdés szerinti időpontot,
2. * a felhasználói profil aktiválásának és inaktiválásának, az ügyintézési rendelkezés megtételének és nyilvántartásba vételének, valamint a digitális állampolgárság előregisztráció részletes szabályait,
3. * a felhasználói profil segítségével a szerepkörök kialakítására, kiválasztására és a kapcsolódó funkciók biztosítására vonatkozó szabályokat, továbbá a felhasználói profil megszűnése esetén irányadó szabályokat,
4. a felhasználói profil inaktivált állapotához fűződő joghatásokat, valamint az ismételt aktiválás feltételeit,
5. az ePostán keresztül használható elektronikus dokumentumformátumokat,
6. azt, hogy a digitális keretszolgáltatás mely szabályozott vagy a Kormány által kötelezően biztosítandó szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásnak felel meg, illetve mely szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás segítségével biztosítható,
7. az ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatási címnek megfelelő elektronikus tárhely típusait és azok egymással való kommunikációs lehetőségeit,
8. * a nemzeti digitális irattárca szolgáltatás egyes funkcióit, valamint a szolgáltatás nyújtásának és igénybevételének feltételeit,
9. a digitális szolgáltatás nyújtására köteles szervek egymás közötti, valamint a természetes személyekkel vagy gazdálkodó szervezetekkel történő elektronikus kapcsolattartására vonatkozó szabályokat.
114. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki
1. a digitális szolgáltatóközpontot,
2. a Felügyeletet,
3. a digitális állampolgárság szolgáltatót,
4. az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartását vezető szervet,
5. a Kormány által kötelezően biztosított szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások szolgáltatóit, valamint a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások szolgáltatóit,
6. a digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szervet, valamint a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás és a rendelkezési nyilvántartás regisztrációs szerveit,
7. az országos telefonos ügyfélszolgálatot működtető szervet,
8. az elektronikus ügyintézési pont működtetőjét,
9. a rendvédelmi informatikai központi szolgáltatót,
10. a központi címregiszter működtetéséért felelős szervet,
11. a szerepkör-tanúsítási szolgáltatót,
12. az életesemény-alapú szolgáltatás szolgáltatóját és szakmai közreműködőjét,
13. a keretalkalmazás szolgáltatóját,
14. a keretszolgáltatások szolgáltatóját,
15. a 31. § (1) bekezdés szerinti rendszert biztosító szervet,
16. * a tárhelyszolgáltatót.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:
1. a 15. § (2)–(5) bekezdés szerinti adatkezelés szabályait,
2. a digitális szolgáltatás biztosítására kötelezett szervezet számára az aktivált felhasználói profillal rendelkező felhasználó adatainak és adatváltozásainak az adatmegosztási szolgáltatás keretében történő rendelkezésre bocsátásáért fizetendő szolgáltatási díj mértékét és térítésének módját,
3. a digitális állampolgárság szolgáltató részére a digitális szolgáltatás biztosítására kötelezett szervezet és az önkéntesen csatlakozott szervezet által fizetendő szolgáltatási díj mértékét és térítésének módját,
4. * a digitális állampolgárság szolgáltatás és támogató szolgáltatás digitális szolgáltatás biztosítására kötelezett szervezet és az önkéntesen csatlakozott szervezet általi igénybevételének 9. § (4a) bekezdése és további csatlakozási feltételeit,
5. az életesemény-kataszterbe tartozó digitális szolgáltatásokat, azok tartalmát, az azokhoz kapcsolódó adatkezelési kérdéseket, valamint az életesemény-szolgáltató és a szakmai közreműködő közötti együttműködés részletes szabályait,
6. a hozzájárulás alapú adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat,
7. az ePapír szolgáltatás nyújtásának tartalmi követelményeit és eljárási rendjét, valamint a szolgáltatás igénybevételének részletes követelményeit,
8. * a központi tárhely használatára kötelezett és a tárhelyszolgáltató együttműködésének a szabályait, illetve a központi tárhely igénybevételének a szabályait.
115. § (1) Felhatalmazást kap az e-közigazgatásért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:
1. a bizalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos részletes követelményeket, így különösen a bizalmi szolgáltatók pénzügyi és személyzeti megfelelőségével, a tevékenységével és az általa használt eszközökkel kapcsolatos követelményeket, az igénybe vevők szerződésének megkötésével és a szerződéskötéssel összefüggő tájékoztatási kötelezettségével kapcsolatos követelményeket, valamint a szolgáltatási szerződésre, a bizalmi szolgáltatás nyújtásának egyéb feltételeire (így a bizalmi szolgáltatási rendre és szolgáltatási szabályzatra) vonatkozó részletes feltételeket,
2. az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a bizalmi felügyeletnek fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékét, valamint a díj megfizetésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat,
3. a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó közfeladatot ellátó szerv által igénybe vett központosított informatikai és hírközlési szolgáltatások, a központi szolgáltató által fejlesztett vagy üzemeltetett informatikai rendszereket, a kormányzati célú hálózatok és hálózati szolgáltatások igénybevételének szabályait.
(2) Felhatalmazást kap az SZTFH elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás kiberbiztonsági követelményeit, továbbá a követelményeknek való megfelelés igazolásának módját.
116. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – 2024. július 1-jén lép hatályba.
(2) * A 18–24. §, a 26–38. §, a 39. § (2) bekezdés c)–l) pontja, a 40. §, a 45. §, a 46. § (1) bekezdés b) pontja, a 46. § (2)–(4), valamint (6)–(8) bekezdése, a 47–51. §, a 65–70. §, a 72–79. §, a 82–112. §, valamint a 121. § 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
(3) Az Ötödik Rész 2025. június 1-jén lép hatályba.
117. § (1) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) szerinti elektronikus ügyintézési felügyeletnél 2024. augusztus 31-én folyamatban lévő ügyben az e törvényben foglaltak szerint a Felügyelet jár el.
(2) Az elektronikus ügyintézési felügyelet feladatkörében 2024. augusztus 31-én kezelt adatokat 2024. szeptember 1-jétől a Felügyelet kezeli.
118. § (1) 2024. július 1-jétől 2024. szeptember 1-jéig e törvény rendelkezéseit az E-ügyintézési törvényben foglaltakkal együtt, úgy kell alkalmazni, hogy azok az E-ügyintézési törvény szerinti kötelezően biztosítandó szolgáltatásokat és az E-ügyintézési törvény alapján beálló joghatásokat ne befolyásolják.
(2) A digitális szolgáltatást biztosító szervezetek – az Ötödik Rész szerinti jogalanyok kivételével – 2025. július 1-től kötelesek az e törvénynek megfelelő digitális szolgáltatásokat biztosítani.
(3) A (2) bekezdés szerinti határidőig azok a 2024. augusztus 31-én hatályos E-ügyintézési törvény szerinti elektronikus ügyintézést biztosító szervek, akik 2024. augusztus 31-én a 2024. augusztus 31-én hatályos E-ügyintézési törvény szerinti elektronikus információs rendszert működtetnek,
a) az ügyek elektronikus intézését jogosultak a 2024. augusztus 31-én hatályos E-ügyintézési törvény 2024. augusztus 31-én hatályos rendelkezései szerinti elektronikus információs rendszerrel biztosítani, valamint
b) az E-ügyintézési törvény szerinti együttműködést a 2024. augusztus 31-én hatályos E-ügyintézési törvény 2024. augusztus 31-én hatályos rendelkezései szerint biztosítani.
(4) Azok a jogalanyok, amelyek a 2024. augusztus 31-én hatályos E-ügyintézési törvény 2024. június 30-án hatályos rendelkezései alapján közüzemi szolgáltatónak minősülnek, a 2024. augusztus 31-én hatályos E-ügyintézési törvényben, valamint végrehajtási rendeleteiben foglalt kötelezettségeiket e törvény Ötödik Részének hatálybalépéséig a 2024. augusztus 31-én hatályos E-ügyintézési törvény 2024. augusztus 31-én hatályos előírásai szerint kötelesek teljesíteni.
(5) E törvény hatálybalépését követően a digitális szolgáltatást biztosító szervezetek kizárólag olyan új informatikai rendszert állíthatnak működésbe, amely e törvénynek megfelel.
(6) Ha a 2024. augusztus 31-én hatályos E-ügyintézési törvény alapján erre lehetősége van, nem elektronikus ügyintézés esetén a felhasználó személyes megjelenésével végezhető eljárási cselekményt vagy megtehető nyilatkozatot a (2) bekezdésben foglalt időpontig elektronikus ügyintézés keretében akkor teljesítheti, ha olyan korábban elvégzett, a felhasználó személyes megjelenését igénylő személyazonosításra visszavezethető elektronikus azonosítással azonosítja magát, amelynek során személye saját magával egyértelműen megfeleltethető.
119. § (1) Az e törvény szerinti digitális állampolgárság szolgáltatásokat a digitális állampolgárság szolgáltató legkésőbb az alábbi időponttól köteles biztosítani:
a) a keretalkalmazást 2024. szeptember 1-től,
b) * a nemzeti digitális irattárca szolgáltatást 2024. szeptember 1-től,
c) a hozzájárulás alapú adatszolgáltatás 2025. június 1-től,
d) az eAláírás szolgáltatást 2024. szeptember 1-től,
e) az eAzonosítás szolgáltatást 2024. szeptember 1-től,
f) az ePosta szolgáltatást 2026. január 1-től,
g) az eDokumentumkezelés szolgáltatást 2026. január 1-től,
h) az eFizetés szolgáltatást 2026. január 1-től.
(2) * A 2024. augusztus 31-én hatályos E-ügyintézési törvény szerinti azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatás használatát 2024. december 31-ig kell biztosítani. Az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatás 2025. január 1-től csak a digitális szolgáltatást biztosító szervezet részére, a nevében eljáró személy nyilatkozatának hitelesítésére nyújtható.
(3) * A rendelkezési nyilvántartás 2025. december 31-ig kezeli és biztosítja a 2024. augusztus 31-én hatályos E-ügyintézési törvény alapján az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartásában tárolt és jogszabály alapján a lekérdező szervvel szemben hatályos – az elektronikus azonosítási mód megváltoztatására, az elektronikus dokumentumok titkosítására, valamint elektronikus ügyintézési cselekményekről időszaki értesítés igénylésére vonatkozó jognyilatkozat kivételével – azon rendelkezések elérését és megtételét, amelyeket e törvény alapján nem kezel és nem biztosít.
(4) * A (3) bekezdés szerinti rendelkezés a digitális állampolgárság felhasználói profil 63. § szerinti első alkalommal történő aktiválásáig tehető meg. A (3) bekezdéstől eltérően az aktív felhasználó profillal rendelkező személy az elektronikus azonosítási mód megváltoztatására, az elektronikus dokumentumok titkosítására, valamint elektronikus ügyintézési cselekményekről időszaki értesítés igénylésére vonatkozó jognyilatkozatot nem tehet.
(5) * Annak a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó személynek, aki valamely e törvénnyel megszüntetett, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatást vett igénybe, az azonosításhoz kötött digitális ügyeinek intézéséhez 2025. január 15-ig át kell térnie – választása szerint – valamely, a 46. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti szolgáltatás használatára. E bekezdés alkalmazásában a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatások az áttérésig továbbhasználhatók.
(6) * A személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó személy – a 46. § (3) bekezdésétől eltérően – 2025. december 31-ig az e törvény 46. § (1) bekezdésében meghatározott valamennyi, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás útján azonosíthatja magát. Amennyiben a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó személy felhasználói profilja a 64. § (1) bekezdés szerint inaktívvá válik, a 46. § (1) bekezdés b) pontja szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatást nem veheti igénybe.
(7) * A központi idegenrendészeti nyilvántartásban, vagy elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldiek nyilvántartásában szereplő természetes személy felhasználó 2025. január 14-ig az ügyfélkaput, 2025. január 15-től a 46. § (1) bekezdés b) pontja szerinti azonosítási szolgáltatást veheti igénybe.
(8) 2024. szeptember 1-jétől az Nytv. szerinti állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén az elektronikus aláírás létrehozásához szükséges adat nem helyezhető el.
(9) * A Kormány 2025. december 31-ig a 2024. augusztus 31-én hatályos E-ügyintézési törvény szerinti, nemzeti szinten elismert, bizalmi szolgáltatásnak nem minősülő biztonságos kézbesítési szolgáltatást nyújtja a 45. § (1) bekezdés b) pontja szerint szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásként.
(10) * A rendelkezési nyilvántartás 2025. december 31-ig kizárólag a 45. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, Kormány által nyújtott szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatáshoz kapcsolódó, a 13. § (1) bekezdés e) pontja szerinti adatokat tartalmazza.
(11) * A digitális állampolgárság szolgáltató a 63. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti távoli azonosítással történő személyazonosítás lehetőségét legkésőbb 2025. január 31-től köteles biztosítani.
120. § * (1) 2024. július 1-jétől a 2024. június 30-án hatályos E-ügyintézési törvény szerinti Központi Ügyfélregisztrációs Nyilvántartás a digitális állampolgárság nyilvántartás részét képezi, a Központi Ügyfélregisztrációs Nyilvántartás esetében valamennyi adatkezelési és adatfeldolgozási művelet megszűnik, a Központi Ügyfélregisztrációs Nyilvántartással kapcsolatos kötelezettségeket a digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv teljesíti.
(2) A 63. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti aktiválási mód igénybevételének lehetőségét legkésőbb 2025. május 1-jétől kell biztosítani.
(3) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó, 14. életévét be nem töltött személy 2028. február 15-től jogosult az e törvény szerinti digitális állampolgár azonosítóra és felhasználói profilra.
121. § *
122. § (1) E törvény a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet III. fejezetének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2) E törvény az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(3) E törvény az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2018. október 2-i (EU) 2018/1724 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
123. § (1) E törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
