Az Országgyűlés az online tér biztonsága, a közvetítő szolgáltatók felelősségének szabályozása, a fogyasztók online térben gyakorolható jogainak kiemelt védelme, az elektronikus kereskedelem előmozdítása, az európai uniós testületek és szabályozó hatóságok hatékony együttműködése, valamint az Európai Unió jogszabályainak való megfelelés céljából az alábbi törvényt alkotja:
1. § (1) E törvény hatálya kiterjed azon közvetítő szolgáltatásokra, amelyeket Magyarországon letelepedett közvetítő szolgáltató nyújt, valamint a Magyarország területére irányuló közvetítő szolgáltatásokra.
(2) * A digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (a továbbiakban: Rendelet) és az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1150 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (a továbbiakban: P2B rendelet) az e törvényben meghatározott kiegészítésekkel kell alkalmazni.
2. § (1) E törvény alkalmazásában:
1. digitális szolgáltatásra vonatkozó szabály: e törvény, e törvény felhatalmazása alapján a törvény végrehajtása tárgyában kibocsátott jogszabály, a digitális szolgáltatásra vonatkozó, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökének (a továbbiakban: Elnök) határozata és az Elnök által az ügyféllel kötött hatósági szerződés.
2. közvetítő szolgáltató: a Rendelet 3. cikk g) és j) pontja szerinti szolgáltatást vagy szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató.
(2) * Az e törvény által használt egyéb – a digitális szolgáltatásokkal kapcsolatos – fogalmakon a Rendelet 3. cikke és a P2B rendelet 2. cikke szerinti fogalmakat kell érteni.
3. § (1) Ha a közvetítő szolgáltató a Rendelet 9. cikke szerinti végzés alapján, illetve a Magyarországon letelepedett tárhelyszolgáltató a Rendelet 16. cikke alapján tudomást szerez arról, hogy jogellenes tartalom érhető el a szolgáltatásán keresztül, e tartalmat indokolatlan késedelem nélkül köteles eltávolítani vagy az ahhoz való hozzáférést megszüntetni.
(2) A Rendelet 54. cikkében foglalt kártérítési rendelkezésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősségre vonatkozó szabályai irányadók.
(3) A szolgáltatás igénybe vevője a szolgáltatással összefüggő jogviták rendezése érdekében polgári peres eljárást indíthat a közvetítő szolgáltató ellen, így különösen a Rendelet 14. cikke szerinti szerződési feltételek (a továbbiakban: szerződési feltételek) közvetítő szolgáltató általi megsértése, valamint a szolgáltatás igénybe vevőit megillető, a Rendelet 14. cikk (4) bekezdésében említett alapvető jogok megsértése esetén, továbbá a közvetítő szolgáltató Rendelet 16. cikk (5) bekezdése és 17. cikk (1) bekezdése szerinti döntésével, illetve intézkedésével szemben, és a belső panaszkezelési rendszerben benyújtott panasz tárgyában – az online platformot üzemeltető szolgáltató által – hozott döntéssel szemben.
(4) Ha az érintett közvetítő szolgáltató nem Magyarországon, hanem az Európai Unió más tagállamában letelepedett szolgáltató és a szolgáltatás igénybe vevője fogyasztó, akkor a fogyasztó a szerződéssel kapcsolatos jogának, jogos érdekének sérelme esetén a saját lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt indíthat eljárást, ha a felek a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikkének megfelelő megállapodásban eltérően nem állapodtak meg.
(5) Ha a Magyarországon letelepedett közvetítő szolgáltató szerződési feltételei, továbbá a Rendelet 16. cikk (5) bekezdése és 17. cikk (1) bekezdése szerinti döntése, illetve intézkedése nem felel meg a Rendelet szabályainak, a szolgáltatás igénybe vevője a 10. § szerinti általános hatósági felügyeleti eljárást kezdeményezhet.
4. § (1) Az Elnöknek az e törvény és a Rendelet szerinti hatósági tevékenységével összefüggésben felmerült költségek fedezése érdekében – az (5) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő szolgáltató kivételével – a Magyarországon letelepedett online platformot üzemeltető szolgáltatók (a továbbiakban: online platform szolgáltató) felügyeleti díjat fizetnek. A díj mértéke az online platformszolgáltatónak a Rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatásaiból származó előző üzleti évi nettó árbevételének az Elnök rendeletében meghatározottak szerint legfeljebb 0,35 százaléka, előző évi árbevétel hiányában a tárgyévi árbevétel egész évre vetített időarányos részének legfeljebb 0,35 százaléka. Az árbevétel a közvetítő szolgáltató bevételének általános forgalmi adót nem tartalmazó, a Rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatások ellenértékeként megszerzett része.
(2) Az Elnök rendeletében a fizetendő felügyeleti díj mértékét akként határozza meg, hogy a díjmérték az online platform szolgáltatást nyújtó szolgáltatók tekintetében előírt kötelezettségek ellenőrzésével összefüggésben felmerülő költségekhez igazodjon, és a szolgáltatók által fizetendő felügyeleti díj összértéke legfeljebb e hatósági költségek fedezésére korlátozódjon.
(3) A felügyeleti díj megfizetésével és felhasználásával összefüggésben a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény felügyeleti díjra vonatkozó szabályai irányadók.
(4) A felügyeleti díj mértékét, megfizetésének módját és feltételeit az Elnök rendeletben határozza meg. Az online platform szolgáltató az általa fizetendő felügyeleti díj összegének ellenőrizhetősége érdekében köteles az Elnök számára minden év május 31-ig – az Elnök erre irányuló külön felhívása vagy döntése nélkül – adatot szolgáltatni a Rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatásaiból származó előző üzleti évi nettó árbevétele összegéről, előző évi árbevétel hiányában a tárgyévi árbevétel egész évre vetített időarányos részének összegéről.
(5) Mentesül a felügyeleti díj fizetésének kötelezettsége alól:
a) az az online platform szolgáltató, amely a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerint mikro- vagy kisvállalkozásnak minősül, továbbá
b) az az online platform szolgáltató, melynek a Rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatásaiból származó előző üzleti évi nettó árbevétele, vagy előző évi árbevétel hiányában a tárgyévi árbevétel egész évre vetített időarányos része nem éri el a százmillió forintot.
5. § (1) Az Elnök az e törvény szerinti hatósági ügyekben – a Rendelet és az e törvény szerinti kiegészítésekkel és eltérésekkel – az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) eljárási szabályai szerint jár el.
(2) * Az Elnök és a Magyarországon letelepedett közvetítő szolgáltató közötti kapcsolattartás kizárólag a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton történik. A digitális szolgáltatásra vonatkozó szabály alapján előírt adatszolgáltatásokat a közvetítő szolgáltató a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) által rendszeresített elektronikus űrlapon, elektronikus úton terjesztheti elő.
(3) Az Elnök eljárásának ügyintézési határideje – amennyiben e törvény eltérő szabályokat nem állapít meg – 90 nap.
6. § (1) A Rendelet és e törvény céljainak érvényesülése érdekében az Elnök együttműködik a tagállami digitális szolgáltatási koordinátorokkal, az Európai Bizottsággal, valamint a Digitális Szolgáltatások Európai Testületével.
(2) Az Elnök hatásköreinek gyakorlása érdekében információkérésre jogosult az érintett tagállami digitális szolgáltatási koordinátoroktól és az Európai Bizottságtól.
(3) Az Elnök a vizsgálati jogkörüket gyakorló tagállami digitális szolgáltatási koordinátorok vagy az Európai Bizottság kérésére a Rendelet szerinti vizsgálatuk vonatkozásában rendelkezésére álló információt átadja.
(4) Az Elnök a Rendelet és e törvény szerinti feladatainak ellátása érdekében az Eht. szabályai szerint együttműködik
a) a digitális szolgáltatási piaci versenyt érintő kérdésekben a verseny védelmének következetes érvényre juttatása, továbbá az egységes jogalkalmazás előmozdítása érdekében a Gazdasági Versenyhivatallal;
b) a digitális szolgáltatások piacával összefüggő, felhasználókat érintő ügyekben a törvényekben meghatározott hatásköri szabályoknak megfelelően a fogyasztóvédelmi hatósággal és a Gazdasági Versenyhivatallal, valamint
c) a digitális szolgáltatások piacával kapcsolatos, a személyes adatok védelmét érintő ügyekben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal.
7. § (1) Az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevői megjelölhetik – a közérdekből nyilvános, vagy jogszabályban meghatározottak szerint egyébként törvény által védett titoknak nem minősíthető adatok kivételével – törvény által védett titok, különösen az üzleti titok védelmére, egyéb méltányolható érdekre, továbbá jelentős, piaci versennyel összefüggő szempontra hivatkozással azokat az adatokat, amelyek zárt kezelését szükségesnek tartják. Ebben az esetben az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője köteles olyan iratváltozatot is készíteni, amely az előbbiekben meghatározott adatokat nem tartalmazza.
(2) A hatósági ügy tárgyával kapcsolatos tevékenységeik ellátásához szükséges mértékben a zártan kezelt adatokat – az Elnök mérlegelése alapján – más közigazgatási hatóság vagy állami szerv is megismerheti, ha biztosítja, hogy az átadott adatok legalább olyan védelemben részesüljenek, mint az átadó hatóságnál.
(3) Ha a jogalkalmazás megfelelő gyakorlása, a jogérvényesítés, vagy az ügyfelek jogai gyakorlása érdekében indokolt, az Elnök felhívhatja az ügyfelet és az eljárás egyéb résztvevőjét az (1) bekezdés szerinti zárt adatkezelés feloldására.
(4) Ha az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője az (1) bekezdés szerinti minősítést nyilatkozatával nem oldja fel, az Elnök végzésében – ha a jogalkalmazás gyakorlásához, az ügyfelek jogérvényesítéséhez, vagy a jogaik gyakorlása érdekében elengedhetetlenül szükséges – elrendelheti a zárt adatkezelés feloldását. E végzés közigazgatási perben megtámadható, a keresetlevelet a végzés közlésétől számított 15 napon belül kell benyújtani, és a keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van. A keresetindítási határidőn belül a zárt adatkezelés nem oldható fel. A bíróság a keresetlevél beérkezésétől számított 3 munkanapon belül a védirat közlésével egyidejűleg a felek számára beadványaik benyújtására – 3 napnál nem rövidebb – határidőt állapít meg. A bíróság harminc napon belül dönt.
8. § (1) Az Elnök bírsággal sújthatja – ismételt jogsértés esetén sújtani köteles – az ügyfelet, az eljárás egyéb résztvevőjét, valamint a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személyt az eljárás szabályainak megsértése esetén, így különösen, ha
a) téves, hiányos vagy hamis adatot közöl,
b) az ügy elbírálása szempontjából lényeges adatot elhallgat,
c) felvilágosítást nem vagy nem határidőn belül ad meg,
d) a tényállás tisztázását, illetve az eljárás lefolytatását egyéb módon akadályozza, vagy
e) az eljárás során olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzódását, a valós tényállás feltárásának meghiúsítását eredményezheti.
(2) Az eljárási bírság legmagasabb összege a jogsértő előző pénzügyi évi globális forgalmának vagy bevételének 1%-a. Forgalmi vagy árbevételi adatok, vagy az erre vonatkozó adatok közlésének hiányában a bírság mértékének legmagasabb összege tízmillió forint.
(3) Természetes személy jogsértő esetében az eljárási bírság legmagasabb összege egymillió forint.
(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően az eljárás akadályozása, illetve az adatszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén az Elnök hárommillió forintig terjedő bírsággal sújthatja – ismételt jogsértés esetén sújtani köteles – a jogsértő vezető tisztségviselőjét is.
9. § (1) A szolgáltatás igénybe vevőinek széles körét érintő súlyos és közvetlenül fenyegető károk kockázatának elhárítása érdekében az Elnök ideiglenes intézkedésként meghatározhatja a szolgáltatás nyújtásának feltételeit, kötelezettséget határozhat meg vagy más intézkedést fogadhat el.
(2) Az ideiglenes intézkedés hatálya – ha azt korábban nem vonják vissza – az eljárás végleges lezárásáig, de legfeljebb 90 napig tart.
(3) Az ideiglenes intézkedést az Elnök az eljárás során kérelemre vagy hivatalból módosíthatja, valamint visszavonhatja.
(4) Az ideiglenes intézkedést elrendelő végzés közigazgatási perben támadható, a keresetlevelet a végzés közlésétől számított 15 napon belül kell benyújtani, a kérelemről a rendelkezésre álló iratok alapján a bíróság egyszerűsített perben 15 napon belül dönt.
(5) Az ideiglenes intézkedés módosítása, valamint visszavonása tárgyában előterjesztett kérelem elutasítása tárgyában az Elnök nem hoz külön végzést, az elutasítás indokait az eljárást lezáró érdemi döntésben határozza meg.
10. § (1) Az Elnök az Eht. általános hatósági felügyeletre vonatkozó szabályai szerint, hatósági ellenőrzés vagy hatósági eljárás keretében felügyeli a digitális szolgáltatásra vonatkozó szabályban foglalt rendelkezések – Magyarországon letelepedett közvetítő szolgáltatók és a Rendelet 56. cikk (6) és (7) bekezdése szerint Magyarország joghatósága alá tartozó közvetítő szolgáltatók általi – betartását, kivéve, ha a Rendelet 56. cikk (2) és (3) bekezdése alapján az ügyben a Bizottság rendelkezik kizárólagos hatáskörrel.
(2) Az Elnök az általános hatósági felügyeleti hatáskörében a Rendelet 51. cikk (1) bekezdése szerinti vizsgálati hatásköröket az Eht. tényállás tisztázására vonatkozó szabályainak megfelelő alkalmazásával gyakorolja.
(3) A Rendelet és e törvény szabályainak közvetítő szolgáltató általi megsértése tárgyában bárki panaszt nyújthat be az Elnökhöz.
(4) Az online platform szolgáltató által hozott – a Rendelet 16. cikk (5) bekezdése és 17. cikk (1) bekezdése szerinti – döntés digitális szolgáltatásra vonatkozó szabálynak való megfelelése tárgyában tett panasz esetében az Elnök eljárása megindításának feltétele, hogy a panaszos kimerítse a közvetítő szolgáltató belső panaszkezelési rendszere szerinti eljárási és jogorvoslati lehetőségeket.
(5) Ha a panaszos a panasz megtétele előtt nem merítette ki a (4) bekezdésben foglalt feltételt, az Elnök levélben tájékoztatja a panaszost a (4) bekezdésben foglalt eljárási feltételről.
(6) Az Elnök a (3) bekezdésben foglalt panaszt a Rendelet és e törvény szerint kivizsgálja, és ha az érintett közvetítő szolgáltató vonatkozásában joghatósággal és hatáskörrel rendelkezik, az Eht. vonatkozó eljárási szabályainak alkalmazásával hatósági döntést hoz. Az általános hatósági felügyelet keretében feltárt jogsértések esetében az Elnök a 16. §-ban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.
(7) Ha az Elnök az érintett közvetítő szolgáltató vonatkozásában joghatósággal és hatáskörrel nem rendelkezik, azonban a panasz alapján a Rendelet szabályainak megsértése valószínűsíthető, a Rendelet 53. cikke alapján a panaszt a megsértett jogszabályi rendelkezés megjelölésével, a vizsgálatában feltárt tényekkel és adatokkal, a jogszabálysértés indokaival és az ügyre vonatkozó véleményével együtt továbbítja a közvetítő szolgáltató letelepedési helye szerinti, joghatósággal rendelkező digitális szolgáltatási koordinátornak vagy a Bizottságnak.
11. § (1) Ha az Elnök a Rendelet szabályainak megsértését más tagállam digitális szolgáltatási koordinátorának vagy a Digitális Szolgáltatások Európai Testületének felkérése alapján vagy hivatalból tapasztalja azon közvetítő szolgáltatók tekintetében, amelyek esetében joghatósággal és hatáskörrel rendelkezik, hatósági eljárást indít az Eht. általános hatósági felügyeletre vonatkozó szabályai szerint.
(2) Ha az Elnök a Rendelet szabályainak megsértését hivatalból tapasztalja, de az érintett közvetítő szolgáltató vonatkozásában joghatósággal vagy hatáskörrel nem rendelkezik, a megsértett jogszabályi rendelkezés megjelölése, a vizsgálatában feltárt tények és adatok, a jogszabálysértés indokai és véleménye kíséretében a jogszabálysértésről levélben tájékoztatja a közvetítő szolgáltató letelepedési helye szerinti, joghatósággal rendelkező digitális szolgáltatási koordinátort vagy a Bizottságot, annak intézkedését kérve.
12. § (1) Az Elnök a Magyarországon letelepedett közvetítő szolgáltatót és a Rendelet 56. cikk (6) és (7) bekezdése szerint Magyarország joghatósága alá tartozó közvetítő szolgáltatót hatósági határozatával kötelezheti – abban az esetben is, ha az a minősített adatok kivételével törvény által védett titoknak minősül – valamennyi olyan adat szolgáltatására, amely
a) az Elnök hatósági hatáskörébe utalt feladatainak ellátásához, vagy
b) az Elnök törvényben foglalt nem hatósági hatáskörébe utalt feladatainak ellátása, így különösen az Európai Unió szervei vagy más tagállam digitális szolgáltatási koordinátora számára történő adatszolgáltatási vagy információátadási kötelezettség teljesítése, a szabályozói döntések, elemzések megalapozása, továbbá a digitális szolgáltatási piac folyamatos elemzése és értékelése céljából
szükséges.
(2) Ha az (1) bekezdés a) vagy b) pontja alapján teljesített adatszolgáltatás nem elegendő az Elnök azon feladatának ellátásához, amelynek érdekében az adatszolgáltatást elrendelte, az Elnök a szükséges adatok benyújtására a digitális szolgáltatási piacon vagy ahhoz közvetlenül kapcsolódó más ágazatban tevékenységet végző vállalkozást – beleértve a Rendelet 37. cikkében említett ellenőrzéseket végző szervezeteket – is kötelezhet.
(3) Az Elnök indokolással ellátott megkeresésben kérheti a más tagállami digitális szolgáltatási koordinátorhoz benyújtott adatok átadását, amennyiben az érintett adat az Elnök Rendelet szerinti feladatainak teljesítéséhez szükséges és az adattal más tagállami szolgáltatási koordinátor rendelkezik. Az Elnök biztosítja, hogy az átadott adatok legalább olyan védelemben részesüljenek, mint az átadó digitális szolgáltatási koordinátornál.
(4) Az Elnök a Magyarországon letelepedett közvetítő szolgáltatót hatósági határozatában időszakos vagy folyamatos adatszolgáltatásra is kötelezheti.
(5) Az Elnök a Magyarországon letelepedett közvetítő szolgáltatót hatósági határozatában a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartáshoz telepített vagy folyamatba épített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatásra kötelezheti.
(6) Az Elnök tájékoztatja az adatszolgáltatót az érintett adatok kezeléséről és felhasználásáról, továbbá az adatszolgáltatás jogalapjáról és céljáról, valamint az adatszolgáltatás elmulasztásának – (9) bekezdés szerinti – lehetséges jogkövetkezményeiről. Az adatszolgáltatásra megfelelő teljesítési határidőt kell meghatározni.
(7) Az (1)–(5) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során az adatszolgáltató felelős az adat tartalmának megfelelőségéért, időszerűségéért, hitelességéért, pontosságáért, ellenőrizhetőségéért és helyességéért.
(8) Az (1)–(5) bekezdés szerinti határozattal szembeni keresetlevél a közlésétől számított 15 napon belül nyújtható be. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van. A bíróság egyszerűsített perben harminc napon belül dönt. A bíróság a keresetlevél beérkezésétől számított 3 munkanapon belül a védirat közlésével egyidejűleg a felek számára beadványaik benyújtására – 3 napnál nem rövidebb – határidőt állapít meg.
(9) Amennyiben az adatszolgáltatásra kötelezett az (1)–(5) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettséget nem vagy nem megfelelően teljesíti, az Elnök bírságot szab ki, amelynek mértéke közvetítő szolgáltató esetében az előző pénzügyi évi globális éves forgalmának legfeljebb 6%-a, a (2) bekezdés szerinti vállalkozás esetében legfeljebb ötvenmillió Ft.
(10) Forgalmi, árbevételi adatok vagy az erre vonatkozó adatok közlésének hiányában a bírság mértéke legalább százezer forint, és legfeljebb ötvenmillió forint. Ezen túlmenően az adatszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén az Elnök ötvenezer forinttól hárommillió forintig terjedő bírsággal sújthatja a jogsértő szolgáltató vezető tisztségviselőjét is.
(11) A (9) bekezdés szerinti bírság összegének meghatározása során az Elnök köteles mérlegelni és egymáshoz viszonyítani az ügy összes körülményeit, így különösen a jogsértő árbevételét, valamint az adatszolgáltatás nem teljesítésével okozott hátrányok súlyát.
(12) Az Elnök a Rendelet 10. cikkében meghatározott tartalommal és formában kibocsátott végzésben információszolgáltatásra kötelezheti a közvetítő szolgáltatót.
13. § (1) Az Elnök közhiteles hatósági nyilvántartást vezet a Rendelet 21. cikke szerinti peren kívüli vitarendezési testületekről (a továbbiakban: vitarendezési testület).
(2) A Rendeletben és az Elnök rendeletében foglalt feltételeknek megfelelő szervezet kérelme alapján az Elnök hatósági határozatban dönt a szervezet vitarendezési testületként történő tanúsításáról és nyilvántartásba vételéről. Az Elnök hatósági határozatban dönt a vitarendező testület tanúsítványának visszavonásáról, valamint a nyilvántartásból való törléséről.
(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:
a) a vitarendezési testület nevét, székhelyét és elérhetőségét,
b) a vitarendezési testület tanúsítványának érvényességi idejét, továbbá
c) ha a tanúsítás tárgyában hozott hatósági határozat meghatározza, az arra vonatkozó adatokat, hogy a vitarendezési testület milyen témakörökben és milyen nyelveken jogosult a vitarendezési eljárás lefolytatására.
(4) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatai nyilvánosak és a Hatóság internetes honlapjáról elérhetők.
(5) A vitarendezési testületnek tizenöt napon belül be kell jelentenie az Elnöknek, ha a nyilvántartásban szereplő adataiban vagy a tanúsításhoz szükséges feltételekben változás következett be.
(6) A vitarendezési testület tanúsítására és nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat az Elnök rendeletben állapítja meg.
14. § (1) Az Elnök közhiteles hatósági nyilvántartást vezet a Rendelet 22. cikke szerinti megbízható bejelentőkről.
(2) A Rendeletben és az Elnök rendeletében foglalt feltételeknek megfelelő, Magyarországon letelepedett szervezet kérelme alapján az Elnök határozatával a kérelmet benyújtó szervezetet megbízható bejelentőnek minősíti és nyilvántartásba veszi. Az Elnök hatósági határozatban dönt a megbízható bejelentői minősítés hatályának felfüggesztéséről vagy visszavonásáról, valamint visszavonás esetén a nyilvántartásból való törlésről.
(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:
a) a megbízható bejelentő nevét, székhelyét és elektronikus levelezési címét,
b) a megbízható bejelentő – Elnök határozatával kijelölt – szakterületét vagy szakterületeit, továbbá
c) a megbízható bejelentői minőség felfüggesztése esetében a felfüggesztésre vonatkozó adatokat.
(4) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatai nyilvánosak és a Hatóság internetes honlapjáról elérhetők.
(5) A megbízható bejelentőnek tizenöt napon belül be kell jelentenie az Elnöknek, ha a nyilvántartásban szereplő adataiban vagy a megbízható bejelentői minősítéshez szükséges feltételeiben változás következett be.
(6) A megbízható bejelentői minősítésre és nyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat az Elnök rendeletben állapítja meg.
15. § (1) Az Elnök hatósági nyilvántartást vezet a Rendelet 40. cikk (8) bekezdése szerinti ellenőrzött kutatókról.
(2) Ha a Magyarországon letelepedett kutató kérelmében igazolja, hogy megfelel a Rendelet 40. cikk (8) bekezdésében meghatározott feltételeknek, továbbá a kutatás célja hozzájárul a Rendelet 34. cikk (1) bekezdése szerint meghatározott, az Európai Unióban felmerülő rendszerszintű kockázatok felderítéséhez, azonosításához és megértéséhez, valamint a 35. cikk szerinti kockázatcsökkentési intézkedések megfelelőségének, hatékonyságának és hatásainak értékeléséhez, az Elnök ellenőrzött kutatóként nyilvántartásba veszi.
(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:
a) a kutató nevét,
b) a kutató postai és elektronikus levelezési címét, telefonszámát,
c) annak a kutatóhelynek a megnevezését és székhelyét, amelyhez a kutató tartozik, továbbá
d) a kutatás célját.
(4) Az ellenőrzött kutatónak tizenöt napon belül be kell jelentenie az Elnöknek, ha a nyilvántartásban szereplő adataiban vagy az ellenőrzött kutatói minősítéshez szükséges feltételeiben változás következett be.
(5) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás – a kutató (3) bekezdés b) pontja szerinti személyes adatai kivételével – a Hatóság internetes honlapjáról nyilvánosan elérhető, és a nyilvántartás e körben közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(6) Az Elnök a természetes személy kutató (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott személyes adatait a hatósági feladatainak ellátása, valamint a Rendelet 40. cikk (8) bekezdés szerinti adatszolgáltatás nyújtása érdekében a nyilvántartásból való törlésig kezeli.
16. § (1) Az Elnök a digitális szolgáltatásra vonatkozó szabály megsértése esetén a Magyarországon letelepedett közvetítő szolgáltatóval szemben e § szerinti jogkövetkezményt alkalmaz.
(2) A jogkövetkezmény alkalmazása során az Elnök az egyenlő elbánás elvét követve a fokozatosság és az arányosság elvére tekintettel jár el; a jogsértés súlyához, illetve ismétlődéséhez igazodóan alkalmazza a fokozatosság elvét, valamint az eset összes körülményéhez és a jogkövetkezmény által elérni kívánt célhoz képest arányos jogkövetkezményt alkalmaz figyelembe véve, hogy a jogkövetkezmény alkalmas legyen a jogsértést elkövető vagy más személy további jogsértéstől való visszatartására.
(3) Az Elnök a jogkövetkezményt – a jogsértés jellegétől függően – a jogsértés súlyára, a jogsértés ismételtségére, folyamatosságára, időtartamára, a jogsértéssel elért vagyoni előnyre, valamint a jogsértéssel okozott érdeksérelemre, az érdeksérelmet szenvedett és a veszélyeztetett személyek számára, illetve a jogsértéssel okozott kárra, személyiségi jogsérelemre és a jogsértés piacra gyakorolt hatására, továbbá az egyedi ügyben értékelhető egyéb szempontokra tekintettel állapítja meg.
(4) A jogkövetkezmény alkalmazása körében ismételtségnek tekintendő, ha a jogsértő a végleges hatósági határozatban megállapított jogsértő magatartást ugyanazon jogalapon és jogszabályhely tekintetében, ugyanazon tárgykörben, háromszázhatvanöt napon belül ismételten megvalósítja.
(5) A (3) bekezdésben foglalt mérlegelési szempontok alkalmazása nélkül, amennyiben a jogsértés csekély súlyú és ismételtség nem állapítható meg, az Elnök – a jogsértés tényének megállapítása mellett – megfelelő határidő tűzésével felhívhatja a jogsértőt a jogsértő magatartás megszüntetésére, a jövőbeni jogsértésektől való tartózkodásra, valamint a jogszerű magatartás tanúsítására, és meghatározhatja annak feltételeit.
(6) Ha az (5) bekezdés szerinti felhívás az ügy összes körülményeire tekintettel nem alkalmazható vagy nem lenne a jogsértés megszüntetésére vonatkozó kötelezettség kikényszerítésére hatékony eszköz, az Elnök – a felhívás mellőzésére vonatkozó indokolás nélkül – a (7) bekezdés szerint további jogkövetkezményeket alkalmazhat vagy az ügynek a közérdek és az ügyfél szempontjából előnyös rendezése érdekében a közvetítő szolgáltató által felajánlott önkéntes kötelezettségvállalást elfogadhatja és kötelezővé teheti, e tárgyban az Eht. szabályai szerint hatósági szerződést köthet a közvetítő szolgáltatóval.
(7) Az Elnök további jogkövetkezményként:
a) a jogsértő magatartás tanúsítását megtilthatja, a közvetítő szolgáltatót kötelezheti a jogsértés megszüntetésére, valamint a Rendeletben és e törvényben foglaltak érvényre juttatása érdekében kötelezettséget állapíthat meg,
b) a közvetítő szolgáltatót kötelezheti közleménynek vagy a határozatnak az internetes honlapja nyitóoldalán való közzétételére a határozatban meghatározott módon és ideig, vagy
c) bírságot szabhat ki.
(8) A (7) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények együttesen is megállapíthatók.
(9) A Rendelet 51. cikk (2) bekezdés c) pontjában és az 52. cikk (3) bekezdésében meghatározott jogsértések esetében a (7) bekezdés c) pontja szerinti bírság összegének felső határa a jogsértő közvetítő szolgáltató előző pénzügyi évi globális éves forgalmának 6%-a, a Rendelet 51. cikk (2) bekezdés d) pontjában meghatározott jogsértések esetében a napi bírság felső határa az érintett közvetítő szolgáltató előző pénzügyi évi napi átlagos globális forgalmának vagy bevételének 5%-a.
(10) A forgalmi vagy árbevételi adatok, vagy az erre vonatkozó adatok közlésének hiányában a bírság mértéke legalább egymillió forint, legfeljebb százmillió forint, napi bírság esetében legalább ötvenezer forint, legfeljebb ötmillió forint.
(11) A Rendelet 51. cikk (3) bekezdése szerinti esetekben vagy a Bizottság 82. cikk szerinti felkérése alapján az Elnök kötelezheti a közvetítő szolgáltatót a Rendelet 51. cikk (3) bekezdés a) pontja szerinti vizsgálatra, cselekvési terv elfogadására és benyújtására, illetve jelentéstételre.
(12) Az Elnök a közvetítő szolgáltató által a cselekvési tervben felajánlott önkéntes kötelezettségvállalást elfogadhatja és kötelezővé teheti, e tárgyban az Eht. szabályai szerint hatósági szerződést köthet a közvetítő szolgáltatóval.
(13) Ha a közvetítő szolgáltató nem tesz eleget a (11) bekezdésben foglalt kötelezettségnek, vagy a cselekvési terv hiányos vagy nem bírálható el, vagy egyébként nem felel meg a digitális szolgáltatásra vonatkozó szabálynak, az Elnök határozatában megállapíthatja a cselekvési terv tartalmát.
(14) Ha a közvető szolgáltató nem vagy nem megfelelően tesz eleget a cselekvési tervben foglaltaknak, az Elnök a (7) bekezdés c) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazza, továbbá hárommillió forintig terjedő bírsággal sújtja a jogsértő vezető tisztségviselőjét.
(15) A Rendelet 51. cikk (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben – a Rendeletben foglaltaknak megfelelően – az Elnök a bíróság döntése alapján korlátozhatja a szolgáltatáshoz való hozzáférést, vagy a szolgáltatás felfüggesztésére kötelezheti a közvetítő szolgáltatót.
(16) Az e törvény szerinti hatósági eljárásokban a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény szerinti figyelmeztetés szankció nem alkalmazható.
17. § (1) A 13. § szerinti nyilvántartásba vett vitarendezési testület hatáskörébe tartozik – a 13. § (2) bekezdés szerinti tanúsítványban és a nyilvántartásban meghatározott tárgykörben indított – a Rendelet 21. cikke szerinti, az online platformot üzemeltető szolgáltató és a szolgáltatás igénybe vevője közötti jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése. A vitarendezési testület feladata, hogy megkísérelje a jogvita rendezése céljából egyezség létrehozását a felek között, ennek eredménytelensége esetén az ügyben ajánlást hoz a szolgáltatást igénybe vevők jogainak egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.
(2) A vitarendezési testület e tevékenysége keretében nem minősül közigazgatási hatóságnak, továbbá nem rendelkezik bírósági vagy hatósági, közhatalmi jogkörrel, valamint közigazgatási vagy igazságszolgáltatási cselekmény megvalósítására vonatkozó felhatalmazással. A vitarendezési testület eljárása nem hatósági eljárás, hatósági hatáskört nem gyakorolhat. A vitarendezési testülethez benyújtott jogvitarendezési kezdeményezés vagy panasz nem hatósági ügy.
(3) A vitarendezési testület eljárására és működésére vonatkozó részletes szabályokat az Elnök rendeletben állapítja meg.
(4) A vitarendezési testület ügyrendjét maga állapítja meg. Az ügyrend a vitarendezési testület szervezeti és ügyviteli rendjére, valamint a tagok összeférhetetlenségére vonatkozó szabályokat tartalmazza.
(5) A vitarendezési testület a Rendelet 21. cikk (4) bekezdése szerinti éves jelentésében az ott meghatározottakon túl beszámol azokról az ügyekről, amelyekben az érintett online platformot üzemeltető szolgáltató nem teljesítette a 19. § (2) bekezdése szerinti döntésben, illetve ajánlásban foglaltakat.
(6) A vitarendezési testületek együttműködnek a joggyakorlat fejlesztése, valamint a jogviták alternatív rendezésére irányuló eljárásokban kialakult legjobb gyakorlatok átvétele érdekében.
18. § (1) A vitarendezései testület eljárása a szolgáltatás – Rendelet 21. cikk (1) bekezdésében meghatározott – igénybe vevőjének (a továbbiakban: kérelmező) jogvitarendezési kezdeményezésére vagy panaszára (a továbbiakban e § alkalmazásában: kérelem) indul. Az eljárás megindításának feltétele, hogy a kérelmező az érintett közvetítő szolgáltatóval közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését, illetve a kérelmező az online platformot üzemeltető szolgáltató Rendelet 20. cikke szerinti belső panaszkezelési rendszerét igénybe vegye.
(2) Ha a kérelmező a kérelem vitarendezési testülethez történő benyújtása előtt nem merítette ki az (1) bekezdésben foglalt feltételt, a vitarendezési testület tájékoztatja a kérelmezőt az (1) bekezdésben foglalt eljárási feltételről.
(3) A vitarendezési testület a kérelmet megvizsgálja, és ha a kérelem nyilvánvalóan alaptalan, vagy az abban szereplő érdeksérelem, illetve a kérelemben foglalt ügy nem tartozik a hatáskörébe, erről a kérelmezőt tizenöt napon belül értesíti. A vitarendezési testület az értesítésben szükség szerint tájékoztatja a kérelmezőt a Rendeletben, illetve a szerződési feltételekben meghatározott jogairól és kötelezettségeiről, valamint a számára nyitva álló eljárásokról és jogorvoslatokról.
(4) A vitarendezési testület a kérelem kivizsgálása és az ügy elintézése céljából, a Rendelet 21. cikk (4) bekezdés szerinti jelentés digitális szolgáltatási koordinátornak történő megküldéséig kezeli a kérelmező és az eljárás egyéb résztvevője azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatokat, valamint az eljárás eredményes lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatokat.
(5) A kérelmező kérheti természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését. Ebben az esetben az iratbetekintési jog biztosítása érdekében a vitarendezési testület kivonatot készít a kérelemről akként, hogy abból a kérelmező kilétére vonatkozóan következtetés ne legyen levonható. A vitarendezési testület harmadik személynek csak ezt a kivonatot adhatja át.
19. § (1) Az eljárás során a vitarendezési testület egyezséget kísérel meg létrehozni a felek között. Ha az egyezség megfelel a digitális szolgáltatásra vonatkozó szabályoknak, a testület azt jóváhagyja, ellenkező esetben, vagy egyezség hiányában az eljárást folytatja.
(2) Egyezség hiányában a vitarendezési testület a jogvita érdemében
a) kötelezést tartalmazó döntést hoz, ha a kérelem megalapozott és az online platformot üzemeltető szolgáltató az eljárás kezdetekor vagy legkésőbb a döntés meghozataláig nyilatkozatában a testület döntését magára nézve kötelezőként ismeri el,
b) ajánlást tesz, ha a kérelem megalapozott, de az online platformot üzemeltető szolgáltató a vitarendezési testület döntését magára nézve nem ismerte el kötelezőként, vagy
c) a kérelmet elutasító döntést hoz, ha a kérelem nem megalapozott.
(3) Az eljárás költségeiről a Rendelet 21. cikk (5) bekezdésében, valamint az Elnök rendeletében foglaltak szerint rendelkezik a vitarendezési testület.
(4) A vitarendezési testület döntése, illetve ajánlása nem érinti a kérelmezőnek azt a jogát, hogy igényét az eljárás bármely szakaszában bírósági eljárás keretében érvényesítse.
(5) A közvetítő szolgáltató a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti döntés kézhezvételét követően vagy – amennyiben a döntés az abban foglaltak végrehajtására teljesítési határidőt határoz meg akkor – a döntésben meghatározott teljesítési határidő elteltét követően indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a vitarendezési testületet:
a) a (2) bekezdés a) pontja esetén a döntés végrehajtásáról,
b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben arról, hogy a döntést végrehajtotta-e.
(6) Ha a közvetítő szolgáltató a vitarendezési testület döntésében vagy ajánlásában foglaltakat figyelmen kívül hagyja, vagy azoknak nem tesz eleget, a vitarendezési testület a közvetítő szolgáltatót felhívja a döntésében vagy az ajánlásában foglaltaknak megfelelő magatartás tanúsítására. Ha a felhívás eredménytelen, a vitarendezési testület – a kérelmező személyes adatainak megjelölése nélkül – a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét nyilvánosságra hozza, továbbá a Rendelet 21. cikk (4) bekezdése szerinti éves jelentésében információt szolgáltat az Elnök részére az egyedi jogvitás ügy részleteiről.
20. § (1) Az Online Platform Vitarendező Tanács (a továbbiakban: Tanács) hatáskörébe tartozik – a 13. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételt követően – a Rendelet 21. cikke szerinti szerződéses viszonyban felmerülő vitás ügy bírósági eljáráson kívüli rendezése.
(2) A Tanács a Hatóság által működtetett, a Rendelet 21. cikk (6) bekezdése szerinti, szakmailag független testület.
(3) A Tanács egy elnökből és az Elnök rendeletében meghatározott számú tagból áll. A Tanács elnökét az Elnök, tagjait az Elnök és az Elnök rendeletében meghatározott – digitális szolgáltatásokkal összefüggő tevékenységet végző – szervezetek jelölik.
(4) A Tanács elnöke és tagja az lehet, aki jogi végzettséggel és legalább 3 év szakmai gyakorlattal rendelkezik. Az Elnök rendelete meghatározhatja a testületi tag alkalmasságának további feltételeit.
(5) A Tanács elnökét, valamint a jelöltek közül a tagjait az Elnök nevezi ki 5 évre. A testület tagjai tevékenységüket megbízási szerződés keretében látják el, és tevékenységükért az Elnök rendeletében meghatározott mértékű díjazásban részesülhetnek. A testületi tag a jogvitával kapcsolatos döntési jogkörében nem utasítható.
(6) A Tanács maga határozza meg ügyrendjét, amelyet az Elnök hagy jóvá.
(7) A Tanács működéséhez szükséges pénzügyi fedezetről a Hatóság gondoskodik, a forrásokat és kiadásokat a Hatóság költségvetésén belül kell külön tervezni. A Tanács működtetésével kapcsolatos feladatokat a Hatóság látja el.
21. § A jogellenes tartalom elleni fellépés érdekében a bíróság vagy hatóság által a Rendelet 9. és 10. cikkében meghatározott formában, tartalommal és nyelven kibocsátott végzéseket az Elnök rendeletében meghatározott módon és formában kell továbbítani az Elnök számára.
21/A. § * (1) A P2B rendelettel kapcsolatos hatósági feladatokat az Elnök látja el.
(2) Az Elnök az Eht. általános hatósági felügyeletre vonatkozó szabályai szerint kérelemre hatósági ellenőrzés vagy hatósági eljárás keretében felügyeli a P2B rendelet online közvetítő szolgáltatók és online keresőprogram-szolgáltatók általi betartását.
(3) A Magyarországon letelepedett online közvetítő szolgáltatók és online keresőprogram-szolgáltatók P2B rendelet általi betartását az Elnök hivatalból is felügyelheti az Eht. általános hatósági felügyeletre vonatkozó szabályai szerint.
(4) Az Elnök a (2) és a (3) bekezdés szerinti közigazgatási tevékenysége során a P2B rendelet megsértése esetén az online közvetítő szolgáltatóval és az online keresőprogram-szolgáltatóval szemben a 16. § (2)–(7) bekezdése szerint jogkövetkezményt alkalmaz. Jogsértés megállapítása esetén figyelmeztetés alkalmazásának nincs helye.
(5) Jogsértés esetén a 16. § (7) bekezdés c) pontja szerinti bírság összegének felső határa a jogsértő online közvetítő szolgáltató, online keresőprogram-szolgáltató előző pénzügyi évi globális éves forgalmának 6%-a.
(6) A forgalmi vagy árbevételi adatok, vagy az azokra vonatkozó adatok közlésének hiányában a bírság mértéke legalább egymillió forint, legfeljebb ötszázmillió forint.
22. § Felhatalmazást kap az Elnök arra, hogy rendelettel állapítsa meg:
a) a peren kívüli vitarendezési testület tanúsításával és nyilvántartásával, a tanúsítás visszavonásával, valamint a peren kívüli vitarendezési testület működésével kapcsolatos szabályokat; *
b) a peren kívüli vitarendezési testület eljárásának részletes szabályait, a kérelem tartalmi követelményeit, benyújtásának módját; *
c) a peren kívüli vitarendezési testületi tagok függetlenségére és pártatlanságára vonatkozó követelményeket, illetve a tagok kiválasztására vonatkozó szabályokat; *
d) a Tanács tagjait jelölő szervezetekre, a tagok jelölésére és kiválasztására, a tagok díjazására vonatkozó szabályokat, valamint a tagok alkalmasságának feltételeit; *
e) a megbízható bejelentőnek való minősítéssel és nyilvántartásával, a minősítés felfüggesztésével és visszavonásával kapcsolatos részletes szabályokat; *
f) a Magyarországon letelepedett online platform szolgáltatókra irányadó felügyeleti díj megállapítására, megfizetésére és a megfizetés ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat, valamint *
g) a jogellenes tartalom elleni fellépésre vonatkozó végzések Elnök számára történő továbbításával kapcsolatos részletes szabályokat.
23. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2024. február 17-én lép hatályba.
(2) A 35. § 2024. október 18-án lép hatályba.
24. § E törvény
a) 1–22. §-a az Alaptörvény 23. cikke alapján,
b) 33. §-a az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján,
c) 34. §-a az Alaptörvény 40. cikke alapján
sarkalatosnak minősül.
25. § * Ez a törvény
a) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet, és
b) az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1150 európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
26–34. § *
35. § *
