Hatály: közlönyállapot (2023.XII.22.) Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára

 

2023. évi CIX. törvény

a hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról * 

1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

1. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 24/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A közlekedési hatóság a vizsgálóállomás engedélyezése iránti kérelmet elutasítja, ha a vállalkozás vezető tisztségviselője, képviselője büntetett előéletű.”

(2) A Kkt. 24/A. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A (6) bekezdésben foglaltakon túl, nem engedélyezhető, nem végezhető a műszaki vizsgabiztosi tevékenység annak, aki állam elleni bűncselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXIV. Fejezet, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) X. fejezet], igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (Btk. XXVI. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VI. cím), korrupciós bűncselekmény (Btk. XXVII. Fejezet), vagy közélet tisztasága elleni, valamint a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. és VIII. cím), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet IV. cím), illetve közbizalom elleni bűncselekmény (Btk. XXXIII. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. cím) miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt áll.”

(3) A Kkt. 24/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A vizsgálóállomás vezető tisztségviselője, képviselője a büntetlen előéletet, illetve a műszaki vizsgabiztos azt a tényt, hogy nem áll büntetőeljárás hatálya alatt, hatósági bizonyítvánnyal igazolja.”

(4) A Kkt. a következő 46/O. §-sal egészül ki:

„46/O. § (1) Az e törvénynek a hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi CIX. törvény (a továbbiakban: Módtv4.) által megállapított 24/A. § (4) és (6a) bekezdését a 2024. január 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A Módtv4. által megállapított 24/A. § (4a) bekezdését a Módtv4. hatálybalépésekor a vizsgálóállomás vezető tisztségviselői, képviselői tevékenységet ellátó személy esetében nem kell alkalmazni.”

(5) A Kkt. 49. § (2) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„p) a gépjárművek és pótkocsijaik időszakos műszaki vizsgálatáról és a 2009/40/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 2014/45/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.”

2. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

2. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. § (1a) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és az Itv. 26. § (1a) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)

„f) a lakás tulajdonjogának, tulajdoni hányadának

fa) az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet 2020. október 1-jén hatályos 1. § a) pontja, vagy a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet 2020. október 1-jén hatályos 1. § (2) bekezdése, valamint a kistelepüléseken nyújtható otthonteremtési támogatásokról szóló 302/2023. (VII. 11.) Korm. rendelet 2024. január 1-jén hatályos 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti családi otthonteremtési kedvezmény (a továbbiakban együtt: családi otthonteremtési kedvezmény) felhasználásával történő megszerzése,

fb) a családok otthonteremtését támogató kedvezményes CSOK Plusz hitelprogramról szóló 518/2023. (XI. 30.) Korm. rendelet 2024. január 1-jén hatályos 2. § (1) bekezdése szerinti kedvezményes kölcsön (a továbbiakban: CSOK Plusz kölcsön) felhasználásával történő megszerzése;

g) az egyéni vállalkozó eszközeinek a vállalkozói tevékenység folytatása céljából alapított egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság vagy egyéni cég általi megszerzése.”

3. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

3. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a következő 21/B. §-sal egészül ki:

„21/B. § A munkavédelemről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott munkakörök esetében a munkáltató köteles ingyenesen biztosítani a közalkalmazott munkaköri alkalmassági vizsgálatát.”

4. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása

4. § (1) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ápt.) 14. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állampolgársági kérelemhez)

„b) a nem magyar nyelven kiállított okiratot – az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában foglaltak kivételével, vagy ha e törvény, illetve az ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik – hiteles magyar nyelvű fordítással”

(ellátva kell csatolni.)

(2) Az Ápt. 14. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az állampolgársági eljárásban nem szükséges fordítás az angol, német vagy francia nyelven kiállított, kormányrendeletben meghatározott anyakönyvi okiratokhoz.

(5b) Az állampolgársági eljárásban a hivatásos konzuli tisztviselő előtt benyújtott idegen nyelvű okirat hiteles magyar fordítása helyett az okiratnak az állampolgársági eljárás szempontjából lényeges tartalmáról készített hivatalos, kivonatolt fordítás is elfogadható.”

5. § Az Ápt.

a) 10. § (1) bekezdés c) pontjában a „bizonyítvánnyal” szövegrész helyébe a „bizonyítvánnyal vagy állampolgársági ténymegállapítással” szöveg,

b) 12. §-ban a „megállapítja” szövegrész helyébe az „állampolgársági ténymegállapításban igazolja” szöveg,

c) 16. § (9) bekezdés nyitó szövegrészében a „(7) bekezdéstől” szövegrész helyébe a „(8) bekezdéstől” szöveg

lép.

5. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása

6. § (1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és az Mvt. 49. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha

a) annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik,

b) foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetve a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja,

c) foglalkoztatása nem jelent veszélyt a munkavállaló reprodukciós képességére, magzatára,

d) mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti és a munkára – jogszabályban meghatározottak szerint – alkalmasnak bizonyult.

(1a) Jogszabályban meghatározott esetekben vagy a munkáltató erre irányuló döntése esetén – az (1b) bekezdésben meghatározott kivétellel – a munkára való alkalmasságról jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni.

(1b) Az (1a) bekezdést nem kell alkalmazni, ha szervezett munkavégzésre irányuló jogviszonyt szabályozó jogszabály az érintett tekintetében sajátos egészségi alkalmassági követelményről rendelkezik.”

(2) Az Mvt. 88. § (3) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a feladatkörében érintett miniszter, hogy)

„d) az egészségügyért felelős miniszterrel és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg azon munkaköröket, feladatköröket (foglalkozásokat), amelyek esetében a munkára való alkalmasságról jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni,

e) az irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek tekintetében az egészségügyért felelős miniszterrel és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg azon munkaköröket, feladatköröket (foglalkozásokat), amelyek esetében a munkára való alkalmasságról jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni.”

6. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

7. § (1) Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A tagsági viszony, a tagdíjfizetési kötelezettség és a várakozási idő a pénztárhoz benyújtott belépési nyilatkozatnak a pénztár általi elfogadásával kezdődik. A pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását annak záradékolásával tanúsítja. A belépési nyilatkozatot a benyújtástól számított 30 napon belül kell záradékolni, majd annak egy példányát vagy a tagsági okiratot elektronikus iratként vagy ha arra nincs lehetőség, nyomtatott formában a pénztártagnak át kell adni. A pénztár a tagot a belépési nyilatkozatban vagy a tagsági okiratban tájékoztatja arról, hogy a pénztár honlapján az alapszabály elérhető. Az alapszabályt a tag kérésére – elektronikus vagy nyomtatott formában – ki kell adni.”

(2) Az Öpt. 16/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kedvezményezett-jelölés a pénztár tudomásulvételével, a jelölés megtételének időpontjára visszamenőlegesen válik hatályossá. A pénztár a kedvezményezett-jelöléséről a tagot a tudomásszerzést követő 15 napon belül a tagsági okirat elektronikus irat formájában, vagy ha arra nincs lehetőség papíralapú iratként történő átadásával vagy megküldésével értesíti. A tagsági okirat tartalmazza a tag adatain kívül a tag által megjelölt kedvezményezett(ek) nevét, adatait, jogosultsága(ik) arányát, és a kedvezményezett-jelölés időpontját.”

(3) Az Öpt. 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A pénztár az alapszabályát honlapján közzéteszi.”

(4) Az Öpt. 40. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A pénztár az éves beszámolóját a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt internetes honlapján évente, a tárgyévet követő év június 30-áig közzéteszi.”

(5) Az Öpt. 40. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A pénztár az alapszabályának, ezen belül a bevételek tartalékok közötti megosztásának változását a változtatásról hozott döntést követő 2 munkanapon belül – a változások kiemelésével – honlapján közzéteszi.”

(6) Az Öpt. 46. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A pénztártag kérésére a (3) bekezdésben foglalt adóelőleg-fizetési kötelezettség az egyéni nyugdíjszámla terhére is teljesíthető.”

(7) Az Öpt. 49/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A választható portfóliós rendszer bevezetésére és megszüntetésére, valamint a működtetésének a rendszer szüneteltetését követő folytatására vonatkozó döntés, illetve a rendszer szabályait tartalmazó szabályzat elfogadása a rendszer bevezetésekor a pénztár közgyűlésének, a választható portfóliós rendszer szüneteltetésére, módosítására vonatkozó döntés, illetve a módosított rendelkezéseket tartalmazó szabályzat elfogadása a pénztár igazgatótanácsának kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az igazgatótanács döntését a 24. § (5) bekezdésében foglaltaktól eltérően nem hozhatja meg ülés megtartása nélkül. Az ellenőrző bizottság köteles előzetesen megvizsgálni a választható portfóliós rendszer bevezetésére, módosítására, szüneteltetésére, a működtetésének a szüneteltetést követő folytatására és a rendszer megszüntetésére vonatkozó javaslatot, és véleményét az erre vonatkozó döntés előtt a közgyűlésen, illetve az igazgatótanács ülésén ismertetni kell.”

(8) Az Öpt. 49/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A választható portfóliós rendszer működtetésének megkezdésére, a működtetésének szüneteltetését követő folytatására, illetve módosítására vonatkozó kérelemhez mellékelni kell

a) a szabályzatot vagy a módosított szabályzatot a módosítások megjelölésével,

b) az azt elfogadó közgyűlés jegyzőkönyvét vagy a módosított szabályzatot elfogadó igazgatótanácsi ülés jegyzőkönyvét,

c) a szabályzattal, illetve módosított szabályzattal összefüggő befektetési politikát, valamint

d) az ellenőrző bizottság véleményét.”

(9) Az Öpt. a következő 73. §-sal egészül ki:

„73. § Azon pénztárak, amelyek a hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi CIX. törvény hatálybalépésekor nem rendelkeznek internetes honlappal, 2025. január 1-jéig kötelesek internetes honlapot létesíteni és ott az e törvényben előírt közzétételi kötelezettségeiknek eleget tenni. A pénztár a közzétételi kötelezettségét az 52. § szerinti szövetség által üzemeltetett honlapon való közzététellel is teljesítheti.”

8. § Hatályát veszti az Öpt.

a) 21. § (2) bekezdésében az „– amennyiben rendelkezik ilyen felülettel –” szövegrész,

b) 24. § (5) bekezdésében a „telefaxon, telexen,” szövegrész,

c) 29/A. § (1) bekezdésében a „telefaxon,” szövegrész,

d) 29/A. § (10) bekezdésében az „és telefaxszámáról” szövegrész,

e) 65. § (7) bekezdésében a „Ha a pénztár nem rendelkezik honlappal, a közzétételi kötelezettségnek a székhelyén történő kifüggesztéssel is eleget tehet.” szövegrész.

7. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

9. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 75/G. § (6)–(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) A (3)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint a minősített adat megismerésére, illetve felhasználására jogosult személy személyi biztonsági tanúsítvány, valamint titoktartási nyilatkozat nélkül használhatja fel a titkos információgyűjtéssel összefüggésben keletkezett és a rendelkezésére bocsátott minősített adatot.

(7) A minősített adat felhasználása során a (3)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint a minősített adat megismerésére, illetve felhasználására jogosult személy az e törvényben meghatározott feladatának végrehajtása céljából, az ahhoz elengedhetetlenül szükséges mértékben az alábbiak szerint kezelhet minősített adatot:

a) a minősített adattal kapcsolatos ügyintézés, a minősített adat feldolgozása,

b) a minősített adat nyilvántartásával kapcsolatos valamennyi tevékenység,

c) a minősítés megismétlése,

d) a minősített adat birtokban tartása,

e) a minősített adat másolása, sokszorosítása,

f) kivonat készítése,

g) a minősített adat fordítása,

h) a minősített adat szerven belüli átadása,

i) a minősített adat szerven kívülre történő továbbítása, szállítása.

(8) A rendőrséget alkotó szerv vezetője vagy az általa írásban meghatározott vezető beosztású személy a (3)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint a minősített adat megismerésére, illetve felhasználására jogosult személy részére a (7) bekezdésben meghatározottakon túl további jogosultságot is biztosíthat.”

8. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása

10. § Hatályát veszti a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 53. § (7) bekezdésében a „felhasználói vagy” szövegrész.

9. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása

11. § (1) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 43/I. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Ha a panasz olyan, más hatóság hatáskörébe tartozó jogvitás ügyet érint, amely tekintetében jogszabály a hatóság eljárása megindításának feltételeként írja elő, hogy a fogyasztó az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését, a Gazdasági Versenyhivatal a panasz (4) bekezdés szerinti megküldése helyett e körülményről tájékoztatja a panaszost, és a panasszal kapcsolatos további intézkedést mellőzi.”

(2) A Tptv. 98. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A 43/I. § (4a) bekezdése a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

12. § A Tpvt. 55/A. § (1) bekezdés c) pontjában a „felhasználói” szövegrész helyébe a „személyi biztonsági feltételek megléte” szöveg lép.

10. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

13. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 4. §-a a következő 38. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„38. villamosenergia-tároló: a villamos energiáról szóló törvény szerinti villamosenergia-tároló;”

(2) A Tao. törvény a 22/G. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„Villamosenergia-tároló létrehozatalára irányuló beruházás adókedvezménye

22/H. § (1) Az adózó adókedvezményt vehet igénybe villamosenergia-tároló létrehozatalára irányuló beruházás esetén. Az adókedvezmény a beruházás üzembe helyezését követő adóévben – vagy az adózó döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő öt adóévben vehető igénybe.

(2) Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a villamosenergia-tárolóba az adott évben betáplált energia legalább 75 százalékát a közcélú hálózatra a villamosenergia-tárolóval azonos ponton csatlakozó, megújuló energiából villamos energiát előállító erőműegységből vételezze.

(3) Az adókedvezményt az adózó e törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet előírásai alapján maga állapítja meg.

(4) Az adózó által igénybe vehető adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg adózónként, továbbá beruházásonként, a beruházáshoz igényelt összes állami támogatással együttesen, jelenértéken a beruházás elszámolható költsége 30 százalékának megfelelő mértéket, de legfeljebb a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

(5) Az adókedvezmény (4) bekezdés szerinti mértéke kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 10 százalékponttal növelhető.

(6) E § alkalmazásában elszámolható költségnek minősül a villamosenergia-tároló létrehozatalára irányuló beruházás bekerülési értéke.

(7) Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az az adózó és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.

(8) Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a beruházás tervezett megkezdése előtt, az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett elektronikus nyomtatványon tett bejelentéssel az adópolitikáért felelős miniszternek bejelenti az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott valamennyi adatot. A bejelentés késedelmes teljesítése esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

(9) Az adókedvezmény a bejelentés benyújtásakor hatályos rendelkezéseknek megfelelően vehető igénybe.

(10) Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó az adókedvezmény igénybevétele első adóévére vonatkozó társasági adóbevallása benyújtásáig rendelkezzen az adott villamosenergia-tárolóra is kiterjedő, érvényes és hatályos hálózati csatlakozási szerződéssel, valamint érvényes és hatályos hálózathasználati szerződéssel.

(11) Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha az adózó a beruházás részét képező valamennyi eszközt használatba veszi, és ezeket az eszközöket a beruházás üzembe helyezését követő legalább öt évig (a továbbiakban: kötelező üzemeltetési időszak) üzemelteti, illetve használja. Ha az adózó az üzembe helyezett, az elszámolható költség összegénél figyelembe vett eszközöket a kötelező üzemeltetési időszakon belül a befektetett eszközök közül pótlás nélkül kivezeti, vagy pótlás nélkül nem üzemelteti, akkor az ilyen eszközök bekerülési értéke az adókedvezmény alapjául szolgáló elszámolható költséget csökkenti.

(12) Nem vehető igénybe adókedvezmény,

a) ha az adózó nehéz helyzetben lévő társaság, bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll, vagy végelszámolását bejelentette a bírósághoz;

b) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott akvakultúra-termékek termelését, feldolgozását és értékesítését szolgáló villamosenergia-tárolóhoz;

c) ha az adózóval szemben teljesítetlen visszafizetési felszólítás van érvényben olyan európai bizottsági határozat eredményeként, amely valamely támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított.

(13) Az adózónak külön nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza a beruházás keretében üzembe helyezett, nyilvántartásba vett, az elszámolható költség részét képező, továbbá a kötelező üzemeltetési időszak alatt az állományból kikerült, illetve a szinten tartást szolgáló villamosenergia-tároló

a) üzembe helyezésének, nyilvántartásba vételének időpontját és helyét;

b) bekerülési értékét;

c) állományból történő kikerülésének időpontját, indokát.

(14) Az adózó az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott adatokat a társasági adóbevallásában beruházásonként feltünteti.

(15) Ugyanazon beruházás tekintetében az e § szerinti adókedvezmény együttesen nem alkalmazható a 22/B. § (1) bekezdése és a 22/E. § (1) bekezdése szerinti adókedvezménnyel, továbbá a Válságközlemény 2.5. szakasza alapján jóváhagyott SA.102428 számú bizottsági határozat szerinti támogatással.

(16) Az adókedvezmény feltételeinek teljesítését az állami adó- és vámhatóság az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik adóév végéig legalább egyszer ellenőrzi.”

(3) A Tao. törvény 30. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a villamosenergia-tároló létrehozatalára irányuló beruházás adókedvezményének részletes szabályait, igénylését, az adózó nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségét, az adópolitikáért felelős miniszter nyilvántartási, közzétételi és információszolgáltatási kötelezettségét.”

(4) A Tao. törvény a következő 30/M. §-sal egészül ki:

„30/M. § A 22/H. § a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26., 1–78. o.) I. és II. fejezete és 41. cikke hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.”

14. § A Tao. törvény 18/B. § (1) bekezdés c) pontjában és (2) bekezdés a) pontjában a „fejlesztési adókedvezménynek, az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményének és a kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezményének” szövegrész helyébe a „fejlesztési adókedvezménynek, az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményének, a kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezményének és a villamosenergia-tároló létrehozatalára irányuló beruházás adókedvezményének” szöveg lép.

11. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

15. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) a következő 68. §-sal egészül ki:

„68. § Biztonságos kézbesítési szolgáltatási címmel rendelkező ügyfél esetén a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal a küldeményt – az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 15. §-ában foglaltak szerint – az ügyfél biztonságos kézbesítési szolgáltatási címére kézbesíti, ha ezt az ügyfél az ügyintézési rendelkezésében nem zárta ki.”

(2) A Tny. 72. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ügyintézési határidő a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hatálybalépését követő tizenötödik napon jár le, ha

a) az öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hatálybalépését megelőzően nyújtották be, vagy

b) a hozzátartozói nyugellátás megállapítása iránti kérelmet a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hatálybalépését megelőzően nyújtották be, és a hozzátartozói nyugellátás megállapításához a valorizációs szorzószámokat alkalmazni kell,

és az általános ügyintézési határidő a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hatálybalépését követő tizenötödik napot megelőzően telik le.”

(3) A Tny. 99/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Tbj. szerinti nyilvántartásra kötelezett a biztosított, volt biztosított biztosítási jogviszonyával összefüggő, a szolgálati időről vagy a nyugellátás megállapítása során figyelembevételre kerülő keresetről, jövedelemről adatot tartalmazó, 2024. december 31-éig keletkezett munkaügyi iratokat, adatokat és foglalkoztatási igazolásokat a biztosítottra, volt biztosítottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig köteles megőrizni.”

16. § A Tny. 68. §-ában a „nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv” szöveg lép.

12. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

17. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mnyptv.)

a) 37. § (2) bekezdésében az „egy országos napilapban, illetőleg a helyi és munkahelyi időszakos lapban is legalább egy alkalommal meg kell hirdetni. A hirdetmény” szövegrész helyébe az „a pénztár és a Felügyelet honlapján is közzé kell tenni. A közzététel” szöveg,

b) 89. § (6) bekezdésében az „egy országos napilapban” szövegrész helyébe az „a pénztár és a Felügyelet honlapján” szöveg,

c) 99. § (4) bekezdésében az „erről haladéktalanul, legkésőbb nyolc napon belül 2 országos napilapban hirdetményt tesz közzé” szövegrész helyébe az „ezt haladéktalanul, legkésőbb nyolc napon belül a pénztár és a Felügyelet honlapján közzéteszi” szöveg

lép.

18. § Hatályát veszti az Mnyptv.

a) 40. § (5) bekezdésében a „telefaxon, telexen,” szövegrész,

b) 77/C. § (1) bekezdésében a „telefaxon,” szövegrész,

c) 77/C. § (10) bekezdésében az „és telefaxszámáról” szövegrész.

13. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

19. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 65. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az üzemi baleset végleges döntéssel történő megállapításáig a biztosítottnak az általános szabályok szerint rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás árához, továbbá az 54. § (3) bekezdésében foglalt fogászati ellátásért a biztosított által kifizetett térítési díjat a baleset üzemiségének elismerését követően az egészségbiztosító, a rendelkezésre álló nyilvántartás, valamint az üzemi baleset megállapításáról szóló határozat alapján téríti meg.”

14. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény módosítása

20. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: 1998. évi XXXIX. törvény) 9. § (7) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő)

„d) a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokkal, a baleseti táppénzzel, a nyugellátásokkal és a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatban fennálló követelések keresetből történő levonása céljából a (10a) bekezdésben”

(foglalt adattartalommal adatszolgáltatást teljesít elektronikus úton a Magyar Államkincstár részére.)

(2) A 1998. évi XXXIX. törvény 9. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:

„(10a) A (7) bekezdés d) pontja szerinti adatszolgáltatás tartalmazza a biztosítotti nyilvántartásba bejelentett személy

a) foglalkoztatójának nevét,

b) foglalkoztatójának adószámát.”

15. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

21. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény a következő 10/A. §-sal egészül ki:

„10/A. § A nyilvántartó és a közlekedési igazgatási hatóság a cégnyilvántartásban kezelt adószámot belső azonosítóként, valamint a cégnyilvántartással történő kapcsolat biztosítására, a cég beazonosítására használhatja fel.”

16. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény módosítása

22. § A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 33/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységet folytató szolgáltatónak meg kell felelnie az egészségügyi kártevőirtószerekkel, valamint gázosítószerekkel végzett tevékenység szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott egyéb feltételeknek. Az egészségügyi államigazgatási szerv a bejelentés alapján nyilvántartásba veszi a szolgáltatót. A tevékenység gyakorlásának feltétele az egészségügyi államigazgatási szerv megfelelőségi nyilatkozata.”

17. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása

23. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 63. § (4) bekezdésében az „– amennyiben a kibocsátó rendelkezik ilyennel – a hirdetményi lapjában és egy országos terjesztésű napilapban” szövegrész helyébe az „a honlapján” szöveg lép.

18. Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény módosítása

24. § Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 17/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Európai Unió Tanácsa által minősített adathoz történő hozzáférés érdekében a Nemzeti Biztonsági Felügyelet értesíti az Európai Parlament elnökét arról, hogy az európai parlamenti képviselőnek – feladatkörére tekintettel – e törvény alapján megfelelő felhatalmazása van arra, hogy az Európai Parlament elnökétől az európai parlamenti képviselők uniós minősített adatokhoz való hozzáféréséről szóló uniós szabályok szerinti hozzáférési engedélyt megkapja.”

25. § Hatályát veszti az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény

a) 17/A. § (1) bekezdésében a „, felhasználói engedély alapján” szövegrész,

b) 17/A. § (2) bekezdése.

19. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása

26. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 32/V. § (1) bekezdésében a „felhasználói” szövegrész helyébe az „a személyi biztonsági feltételek megléte” szöveg lép.

20. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

27. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 117. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A közcélú hálózat engedélyezési ügyben eljáró hatóság az általa meghozott döntéseket – az eljárás során a személyesen az ügyfélnek szóló végzések kivételével – az ügyféllel közhírré tétellel közli.

(3b) A (3a) bekezdés szerinti közhírré tétellel történő közlés esetén, ha a döntés az ügyfél számára kötelezettséget állapít meg, vagy jogot von el vagy korlátoz, a hatóság az ismert ügyfelet a döntéséről – a közhírré tétel honlapon történő közzétételével egyidejűleg – az ügyfél tekintetében az adott ügyfajtára vonatkozó jogszabály szerint alkalmazható egyéb kapcsolattartási forma használatával is értesíti. A döntés közlésének napja a hirdetmény honlapon történő közzétételét követő 15. nap.”

21. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása

28. § Hatályát veszti a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény

a) 121. § (1) bekezdésében a „telefaxon,” szövegrész,

b) 123/A. § (6) bekezdésében a „Ha a befektetési vállalkozás nem rendelkezik honlappal, akkor a közzétételi kötelezettségnek a székhelyén történő közzététel útján is eleget tehet.” szövegrész.

22. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása

29. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) 32/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A biztosító az értékcsökkenés alkalmazásának módszertanát a honlapján közzéteszi.”

30. § Hatályát veszti a Gfbt. 57/D. § (1) bekezdésében a „telefaxon,” szövegrész.

23. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása

31. § A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pénzforgalmi szolgáltató az ügyfelet az ügyfél egyszeri fizetési megbízásra irányuló jognyilatkozatát megelőzően köteles a 31. §-ban foglaltakról honlapján és – a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény kivételével – az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben közzététel útján tájékoztatni.”

24. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása

32. § (1) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.) 3. § 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„5. felhasználó: az a személy, aki – állami vagy közfeladat végrehajtása céljából – a minősített adathoz hozzáférhet;”

(2) A Mavtv. 3. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„7. felhasználás: állami vagy közfeladat végrehajtása érdekében minősített adat kezelése;”

(3) A Mavtv. 3. §-a a következő 19. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„19. minősített szerződés: minősített adat keletkeztetését, felhasználását, valamint átadását igénylő vagy minősített adatokat tartalmazó szerződés.”

(4) A Mavtv. 4. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A minősítő a feladat- és hatáskörébe tartozó minősített adat esetén jogosult:

a) a megismerési engedély kiadására,

b) a nemzeti minősített adat felülvizsgálatára,

c) a minősített adat külföldi személy vagy külföldi szerv részére hozzáférhetővé tételének engedélyezésére,

d) a minősített adat külföldre vitelének vagy külföldről való behozatalának engedélyezésére,

e) a titoktartási kötelezettség alóli felmentésre,

f) a minősítési jelölés megismétlésének megtiltására.”

(5) A Mavtv. 8. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Megkeresésre a Nemzeti Biztonsági Felügyelet gondoskodik a felülvizsgálat elvégzéséről

a) az e törvény hatálybalépése után jogutód nélkül megszűnő szervek által keletkeztetett nemzeti minősített adatok esetében, vagy

b) ha a nemzeti minősített adat felülvizsgálatára jogosult minősítő valamilyen okból nem állapítható meg.”

(6) A Mavtv. 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Állami vagy közfeladata ellátásához

a) a köztársasági elnök,

b) a miniszterelnök,

c) az Alkotmánybíróság tagjai,

d) az Országgyűlés elnöke,

e) a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke,

f) a legfőbb ügyész,

g) az alapvető jogok biztosa,

h) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke,

i) az Állami Számvevőszék elnöke

– a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott – nemzetbiztonsági ellenőrzés (a továbbiakban: nemzetbiztonsági ellenőrzés), személyi biztonsági tanúsítvány, valamint titoktartási nyilatkozat nélkül jogosult a feladat- és hatáskörébe tartozó minősített adatra vonatkozó állami vagy közfeladat végrehajtása érdekében történő ügyintézésre, feldolgozásra, valamint a minősített adat nyilvántartásával kapcsolatos valamennyi tevékenységre.”

(7) A Mavtv. 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A bíró az ügyelosztási rend szerint kiosztott ügyek elbírálásához szükséges minősített adatot – ha törvény másként nem rendelkezik – nemzetbiztonsági ellenőrzés, személyi biztonsági tanúsítvány és titoktartási nyilatkozat nélkül használhatja fel.”

(8) A Mavtv. 14/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A minősített adatot kezelő honvédelmi szervezet vezetője és biztonsági vezetője az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben jogosult a minősített adat külföldre vitelének vagy külföldről való behozatalának engedélyezésére.”

(9) A Mavtv. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a minősített adatot kezelő szerv közreműködő segítségét veszi igénybe, és ehhez a közreműködőnek minősített adatot kell felhasználnia, a biztonsági vezető – a minősített adat átadása előtt – ellenőrzi, hogy a közreműködőnél megteremtették-e a minősített adat védelméhez előírt feltételeket.”

(10) A Mavtv. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a Mavtv. 16. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Gazdálkodó szervezet

a) „Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű minősített szerződés végrehajtásában, vagy

b) a „Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű adat felhasználásával járó és a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 9. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti, minősített adat átadásával járó beszerzési eljáráson csak akkor vehet részt, ha a Nemzeti Biztonsági Felügyelet a megfelelő szintű telephely biztonsági tanúsítványt vagy egyszerűsített telephely biztonsági tanúsítványt részére kiállította.

(1a) A telephely biztonsági tanúsítvány, illetve az egyszerűsített telephely biztonsági tanúsítvány kiadására irányuló eljárás megindítását a minősített adatot kezelő szerv vagy a gazdálkodó szervezet a Nemzeti Biztonsági Felügyeletnél kezdeményezi.”

(11) A Mavtv. 17. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A személyi biztonsági tanúsítvány kiadásához az érintett nemzetbiztonsági ellenőrzésének lefolytatása szükséges. A minősített adat felhasználásához szükséges személyi biztonsági tanúsítvány nem adható ki, illetve a már kiadott tanúsítványt vissza kell vonni, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés kockázati tényezőt tár fel.

(4) A személyi biztonsági tanúsítvány a nemzetbiztonsági ellenőrzésről készült kockázatmentes biztonsági szakvélemény kiállításától számított 5 évig érvényes.

(5) A gazdálkodó szervezetnél a minősített adatot felhasználó külföldi állampolgárságú személy részére a személyi biztonsági tanúsítvány – törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés alapján – abban az esetben is kiadható, ha rendelkezik az állampolgársága szerinti ország feladat- és hatáskörrel rendelkező hatósága által kiállított érvényes személyi biztonsági tanúsítvánnyal.”

(12) A Mavtv. 20. § (2) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Nemzeti Biztonsági Felügyelet)

„k) a minősített adatot kezelő szerv bejelentése alapján kivizsgálja a 19. § (2) bekezdésében meghatározott eseményeket,”

(13) A Mavtv. 20. § (2) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:

(A Nemzeti Biztonsági Felügyelet)

„u) nyilvántartja az a) és b) pont szerinti engedélyeket, valamint az i) pont szerinti tanúsítványokat.”

(14) A Mavtv. 22. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A Nemzeti Biztonsági Felügyelet az általa vezetett nyilvántartásokból adatot a minősített adatot kezelő szervek részére továbbíthat.”

(15) A Mavtv. VII. fejezete a következő 37/C. §-sal egészül ki:

„37/C. § (1) Felhatalmazást kap a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a közös biztonsági terület fenntartására jogosult

a) állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet, valamint

b) azon gazdálkodó szervezetet, amelyben az állam a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:2. § szerinti többségi befolyást gyakorol.

(2) Felhatalmazást kap a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a közös biztonsági terület fenntartására jogosult honvédelmi érdekhez kapcsolódó tevékenységet folytató gazdasági társaságokat, valamint azon szervezeteket, amelyek a honvédelemért felelős miniszter tulajdonosi joggyakorlása vagy irányítása alá tartoznak.”

(16) A Mavtv. a következő 41. §-sal egészül ki:

„41. § A hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi CIX. törvény hatálybalépését megelőzően kiadott felhasználói engedélyeket visszavontnak kell tekinteni.”

33. § A Mavtv.

a) 3. § 11. pontjában az „adat felhasználására kaphat felhasználói engedélyt;” szövegrész helyébe az „adatot használhat fel;” szöveg,

b) 15. § (4) bekezdésében az „A felhasználói engedély nem adható ki,” szövegrész helyébe az „A minősített adat nem adható át,” szöveg,

c) 20. § (2) bekezdés f) pontjában a „kapcsolatban,” szövegrész helyébe a „kapcsolatban, jogosult a kiadott egyetértés visszavonására,” szöveg,

d) 20. § (2) bekezdés s) pontjában a „meghatározza azok” szövegrész helyébe a „meghatározza az elektronikus adatkezelő rendszerek telepítési helyének” szöveg,

e) 22. § (1) bekezdésében a „nemzeti biztonsági felügyelet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Biztonsági Felügyelet” szöveg,

f) 40. § (3) bekezdésében a „2023. december 31-éig” szövegrész helyébe a „2026. december 31-ig” szöveg,

g) 40. § (4) bekezdésében a „2023. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2026. december 31-ig” szöveg

lép.

34. § Hatályát veszti a Mavtv.

a) 3. § 8. pontja,

b) 3. § 9. pontjában a „rendelkezési” szövegrész,

c) 10. § (2) bekezdésében a „kizárólag a számára kiadott felhasználói engedélyben meghatározott rendelkezési jogosultságokkal” szövegrész,

d) 10. § (3) bekezdése,

e) 12. §-a,

f) 13. § (1) bekezdés b) pontjában a „, valamint” szövegrész,

g) 13. § (1) bekezdés c) pontja,

h) 13. § (2) bekezdésében az „, és felhasználói engedéllyel kell rendelkeznie” szövegrész,

i) 13. § (4) és (7) bekezdése,

j) 14. § (3) bekezdése,

k) 15. § (2) bekezdése,

l) „Felhasználói engedély” című alcíme.

25. A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény módosítása

35. § A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 25. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A fennálló hiteltartozás kiváltása esetén a fogyasztó meghatalmazása alapján a hitelező köteles az új hitel folyósításához szükséges igazolásokat az új hitelező részére 15 munkanapon belül elektronikus úton megküldeni.”

26. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása

36. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 14. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (3a) és (3b) bekezdésben meghatározott kivétellel, valamint az (1a) bekezdésben meghatározott okirat kivételével a külföldön kiállított okirat – ha nemzetközi szerződésből, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusából, illetve viszonossági gyakorlatból más nem következik és kormányrendelet szerinti elháríthatatlan akadálya nincs – a magyar törvény szerinti bizonyító erővel csak akkor rendelkezik, ha azt a hivatásos konzuli tisztviselő diplomáciai felülhitelesítéssel látta el.”

27. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása

37. § (1) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Nem jogosult a politikai felsővezető a (2) és a (4) bekezdés szerinti juttatásra, ha a megbízatásának megszűnését követő 180 napon belül az állam közvetlen vagy közvetett többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságban vezető tisztségviselői tisztség betöltésére vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt, illetve a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény vagy a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkavégzésre irányuló jogviszonyt (a továbbiakban együtt e § alkalmazásában: új jogviszony) létesít.”

(2) A Ksztv. 13. §-a a következő (6) és (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (5) bekezdés szerinti esetben a politikai felsővezető köteles a részére kifizetett (2) és (4) bekezdés szerinti juttatás összegét az új jogviszony létesítésétől számított 30 napon belül visszafizetni.

(6a) A (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell a (2) és (4) bekezdés szerinti juttatás összegét visszafizetni, ha az új jogviszony keretében nem jár díjazás. Ha a politikai felsővezető a (6) bekezdés alapján már visszafizette a juttatást, azt az őt korábban foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv – a feltételek teljesülése esetén – a (9) bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatást követő 30 napon belül köteles az érintett részére újra kifizetni.”

(3) A Ksztv. 13. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A politikai felsővezető köteles haladéktalanul tájékoztatni

a) a korábban őt foglalkoztató kormányzati igazgatási szervet az új jogviszony létesítéséről,

b) az új jogviszonyban őt foglalkoztató szervet arról, hogy az (5) bekezdés hatálya alá tartozik,

c) a (6a) bekezdés szerinti feltételek teljesüléséről az őt korábban foglalkoztató kormányzati igazgatási szervet.

(10) Az új jogviszonyban a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a politikai felsővezető (2), illetve (4) bekezdés szerinti juttatásra jogosító idejét figyelembe kell venni.”

28. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény módosítása

38. § A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény 24. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a helyi önkormányzatban a polgármesteri tisztség a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi általános választásának napján betöltetlen, akkor a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi általános választásán megválasztott polgármester megbízatásának kezdete a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi általános választásán tartott polgármester-választás eredménye jogerőre emelkedésének időpontja.”

29. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása

39. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 65/F. § (6)–(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) A (3)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint a minősített adat megismerésére, illetve felhasználására jogosult személy személyi biztonsági tanúsítvány, valamint titoktartási nyilatkozat nélkül használhatja fel a titkos információgyűjtéssel összefüggésben keletkezett és a rendelkezésére bocsátott minősített adatot.

(7) A minősített adat felhasználása során a (3)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint a minősített adat megismerésére, illetve felhasználására jogosult személy az e törvényben meghatározott feladatának végrehajtása céljából, az ahhoz elengedhetetlenül szükséges mértékben az alábbiak szerint kezelhet minősített adatot:

a) a minősített adattal kapcsolatos ügyintézés, a minősített adat feldolgozása,

b) a minősített adat nyilvántartásával kapcsolatos valamennyi tevékenység,

c) a minősítés megismétlése,

d) a minősített adat birtokban tartása,

e) a minősített adat másolása, sokszorosítása,

f) kivonat készítése,

g) a minősített adat fordítása,

h) a minősített adat szerven belüli átadása,

i) a minősített adat szerven kívülre történő továbbítása, szállítása.

(8) A NAV központi és területi szervének vezetője vagy az általa írásban meghatározott vezetői munkakört betöltő személy a (3)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint a minősített adat megismerésére, illetve felhasználására jogosult személy részére a (7) bekezdésben meghatározottakon túl további jogosultságot is biztosíthat.”

30. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosítása

40. § Hatályát veszti az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény

a) 39/D. § (2) bekezdése,

b) 39/G. § (3) bekezdése,

c) 39/Q. § (6) bekezdése.

31. Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény módosítása

41. § Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 25/R. § (6)–(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) A (3)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint a minősített adat megismerésére, illetve felhasználására jogosult személy személyi biztonsági tanúsítvány, valamint titoktartási nyilatkozat nélkül használhatja fel a titkos információgyűjtéssel összefüggésben keletkezett és a rendelkezésére bocsátott minősített adatot.

(7) A minősített adat felhasználása során a (3)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint a minősített adat megismerésére, illetve felhasználására jogosult személy az e törvényben meghatározott feladatának végrehajtása céljából, az ahhoz elengedhetetlenül szükséges mértékben az alábbiak szerint kezelhet minősített adatot:

a) a minősített adattal kapcsolatos ügyintézés, a minősített adat feldolgozása,

b) a minősített adat nyilvántartásával kapcsolatos valamennyi tevékenység,

c) a minősítés megismétlése,

d) a minősített adat birtokban tartása,

e) a minősített adat másolása, sokszorosítása,

f) kivonat készítése,

g) a minősített adat fordítása,

h) a minősített adat szerven belüli átadása,

i) a minősített adat szerven kívülre történő továbbítása, szállítása.

(8) Az ügyészi szerv vezetője vagy az általa írásban meghatározott felettes ügyész a (3)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint a minősített adat megismerésére, illetve felhasználására jogosult személy részére a (7) bekezdésben meghatározottakon túl további jogosultságot is biztosíthat.”

32. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása

42. § Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény

a) 134. § (1) bekezdésében a „harminc” szövegrész helyébe a „tizenöt” szöveg,

b) 134. § (1) bekezdésében a „tizenöt” szövegrész helyébe a „harminc” szöveg,

lép.

33. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

43. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 7. alcíme a következő 9/B. §-sal egészül ki:

„9/B. § A köznevelési intézményekben a honvédelmi nevelés-oktatás keretében egyéb foglalkozás tartását és a Honvédelem tantárgy oktatását a Magyar Honvédség látja el, amelynek alapelveit a köznevelésért felelős miniszter és a honvédelemért felelős miniszter közötti együttműködési megállapodás határozza meg azzal, hogy a feladatellátással összefüggő munkáltatói jogköröket a Magyar Honvédség kijelölt szervezetének parancsnoka gyakorolja. A köznevelési intézményben végzett feladatokat és munkaidő-beosztást a köznevelési intézmény igazgatója határozza meg az együttműködési megállapodás keretei között.”

34. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása

44. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.)

a) 2. § (1) bekezdés a) pontjában a „biztosított volt;” szövegrész helyébe a „biztosított volt, és” szöveg,

b) 13/A. § (1) bekezdés c) pontjában a „legalább felével,” szövegrész helyébe a „legalább felével, és” szöveg

lép.

45. § Hatályát veszti az Mmtv.

a) 2. § (1) bekezdés b) pontja,

b) 13/A. § (1) bekezdés d) pontja,

c) 14/A. §-ában az „– a 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feltétel kivételével –” szövegrész.

35. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

46. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

a) 76. § (1) bekezdés a) pontjában a „Kincstári Egységes Számla” szövegrész helyébe a „kincstári egységes számlák” szöveg,

b) 51. alcím címében a „Kincstári Egységes Számla” szövegrész helyébe a „kincstári egységes számlák” szöveg,

c) 77. § (1) bekezdésében az „elnevezésű számlával” szövegrész helyébe az „elnevezésű forint számlával” szöveg, valamint a „devizaszámlát” szövegrész helyébe a „deviza alapú kincstári egységes számlát” szöveg,

d) 77. § (2) bekezdésében a „Kincstári Egységes Számla a 79. § (1), (2) és (4) bekezdése és 79. § (4a) bekezdése szerinti fizetési-számlavezetési tevékenységgel összefüggő pénzforgalom lebonyolítását szolgálja” szövegrész helyébe a „kincstári egységes számlák a 79. § (1), (2), (4), (4a), (4c) és (4d) bekezdése szerinti fizetési-számlavezetési tevékenységgel összefüggő pénzforgalom lebonyolítását szolgálják” szöveg

lép.

36. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása

47. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 75. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a Kttv. 75. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. A munkavédelemről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott feladatkörök esetében a munkáltató köteles ingyenesen biztosítani a köztisztviselő munkaköri alkalmassági vizsgálatát.

(4a) Az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség köztisztviselőinek, illetve kormányzati ügykezelőinek feladatkörei esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt azon feladatkörökről, amelyek esetében a munkába lépést megelőzően és a közszolgálati jogviszony fennállása alatt alkalmassági vizsgálat szükséges. A munkáltató köteles ingyenesen biztosítani a köztisztviselő alkalmassági vizsgálatát.”

(2) A Kttv. 103. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4b) A munkáltatói jogkör gyakorlója a 102. § (1) és (2) bekezdése szerinti pótszabadságot – a (2) bekezdéstől eltérően – a kormánytisztviselő kérésének megfelelő időpontban adja ki. A kormánytisztviselőnek a szabadság kiadására vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie.”

37. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása

48. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 51. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. Jogszabályban meghatározott esetben, illetve ha a munkáltató elrendeli, a munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként a munkáltató ingyenesen köteles biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát.”

38. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása

49. § Hatályát veszti az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény

a) 98. § (2) bekezdésében a „felhasználói engedély alapján,” szövegrész,

b) 98. § (3) bekezdés d) pontjában a „felhasználói engedély és” szövegrész.

39. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény módosítása

50. § Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 2/A. § (3) bekezdés d) pontjában a „felhasználói” szövegrész helyébe a „személyi biztonsági feltételek megléte” szöveg lép.

40. Egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásáról, valamint önkormányzatokat érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXC. törvény módosítása

51. § Egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásáról, valamint önkormányzatokat érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXC. törvény

a) 1. § (1) bekezdésében a „kerületi önkormányzatok és” szövegrész helyébe a „kerületi önkormányzatok, valamint” szöveg,

b) 1. mellékletében a „Sorszám” szövegrész helyébe a „sorszám”, a „Helyrajzi szám” szövegrész helyébe a „helyrajzi szám”, valamint a „Tulajdonos” szövegrész helyébe a „tulajdonos” szöveg

lép.

41. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása

52. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 112. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) A munkáltatói jogkört gyakorló vagy az általa kijelölt személy – az (1) bekezdéstől eltérően – a 109. § (5) bekezdése szerinti pótszabadságot, valamint a szülői szabadságot az állomány tagja kérésének megfelelő időpontban adja ki. Az állomány tagja erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt bejelenti. A munkáltatói jogkört gyakorló vagy az általa kijelölt személy szolgálati érdekből a szülői szabadság kiadását elhalaszthatja, ennek indokát az állomány tagjával írásban közli.”

42. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása

53. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:321. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Nyilvánosan működő részvénytársaság – a leválás esetét kivéve – nem válhat szét.”

43. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása

54. § (1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 116. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet az ajánlás és a 113. § (2) bekezdése szerinti eljárásban meghozott kötelezést tartalmazó határozat hatályon kívül helyezését a (3) bekezdésben foglaltakon túl – az ajánlás vagy a 113. § (2) bekezdése szerinti eljárásban meghozott kötelezést tartalmazó határozat részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül – akkor is kérheti a Fővárosi Törvényszéktől, ha az ajánlás vagy a 113. § (2) bekezdése szerinti eljárásban meghozott kötelezést tartalmazó határozat tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”

(2) Az MNB tv. 145. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„145. § (1) Az MNB vezeti

a) a kincstári egységes számlákat és

b) az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság pénzforgalmi számláját.

(2) Az MNB a forint kincstári egységes számla mindenkori egyenlege után a piaci kamatnak, de legfeljebb a jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot fizet a központi költségvetés javára.

(3) Az MNB a deviza kincstári egységes számlák mindenkori egyenlege után piaci kamatot fizet a központi költségvetés javára, a monetáris finanszírozás tilalmára vonatkozó rendelkezések figyelembevételével.”

55. § Az MNB tv.

a) 113. § (2) bekezdésében az „az egymillió” szövegrész helyébe az „a kétmillió” szöveg,

b) 164. § (5) bekezdésében az „országos napilapban” szövegrész helyébe az „a honlapján” szöveg

lép.

56. § Hatályát veszti az MNB tv.

a) 81. § (3) bekezdésében a „telefaxon,” szövegrész,

b) 121–122. §.

44. Egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény módosítása

57. § Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény a következő 7. alcímmel egészül ki:

„7. Nyilvánosan működő részvénytársaságok leválására vonatkozó különös szabályok

30. § Nyilvánosan működő részvénytársaság leválása esetén a jogi személyek szétválásának szabályai a leválásra vonatkozó eltérő rendelkezésekkel, valamint – a részvények cserearányával kapcsolatos rendelkezések kivételével – a nyilvánosan működő részvénytársaság egyesülésére vonatkozó szabályok az ezen alcímben foglalt eltérésekkel megfelelően alkalmazandók.

31. § (1) A szétválási szerződésben – a 18. § (1) bekezdésében és a 24. § (1) bekezdés c)–f) pontjában foglaltakon túl – meg kell határozni a szétváló társaság vagyonának felosztását a jogutód társaságok között, a szétválással a jogutód társaságok tulajdonába kerülő vagyon leírásával.

(2) A 24. § (2) bekezdése szerinti írásbeli beszámolóban az ügyvezetésnek tájékoztatást kell nyújtania az esetleges nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásról is, valamint meg kell jelölnie, hogy az erről szóló könyvvizsgálói jelentést, valamint az írásbeli beszámolót melyik cégbírósághoz nyújtja be.

(3) A 24. § (6) bekezdése szerinti döntés kiterjedhet az ügyvezetés írásbeli beszámolójának megismerésére való lehetőség mellőzésére is.

(4) A szétválási szerződés érvénytelenségének megállapítása esetén a szétválással létrejött társaság a jogutód nélküli megszűnésére vonatkozó helytállási szabályok szerint felel a szétválás bejegyzését, illetve a 6. § (6) bekezdése szerinti időpontot követően, de a szétválási szerződés érvénytelenségét megállapító határozat közzétételének napját megelőzően keletkezett kötelezettségeiért.

(5) A 24. § (4) bekezdése, a 28. § és a 29. § nem alkalmazandó.

32. § A továbbműködő (fennmaradó) nyilvánosan működő részvénytársaság és a leválással létrejövő jogi személy a nyilvánosan működő részvénytársaságnak a leválás előtt keletkezett kötelezettségeiért egyetemlegesen köteles helytállni. A jogutódok egymás közötti viszonyában az elszámolás alapja a vagyonmegosztás aránya. A 10. § (2)–(5) bekezdése nem alkalmazandó.”

45. A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény módosítása

58. § A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény 24/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a cégjegyzékbe bejegyzett szervezet a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott okiratot, illetve a civil és az egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásában szereplő szervezet a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott okiratot a kérelemhez nem csatolja, a közjegyző a cégmásolatot a cégnyilvántartásból, illetve a jogutódlást tanúsító okirat másolatát a civil és az egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásából elektronikus úton szerzi be.”

46. Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása

59. § Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 68. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az utalványkibocsátó az (5) bekezdés szerinti tájékoztatást]

„b) az utalványbirtokost érintő módosítás esetében a módosítás tartalmát a honlapján teszi közzé.”

47. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása

60. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 155. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti pályázathoz csatolni kell a kinevezni tervezett vagy megválasztani kívánt személy szakmai önéletrajzát, az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésére vonatkozó okiratokat vagy azok hiteles másolatát, valamint az érintett személynek a 137. § (6) bekezdésében meghatározott büntetőeljárásra vonatkozó nyilatkozatát.”

(2) A Hpt. 155. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (4) bekezdés szerinti pályázathoz csatolni kell a kinevezni tervezett vagy megválasztani kívánt személy szakmai önéletrajzát, az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésére vonatkozó okiratokat vagy azok hiteles másolatát, valamint az érintett személynek a 137. § (6) bekezdésében meghatározott büntetőeljárásra vonatkozó nyilatkozatát.”

(3) A Hpt. 236. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„236. § (1) A hitelintézet a 20. §-ban szabályozott tevékenységi engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles a csatlakozásról szóló nyilatkozatot az OBA-nak megküldeni, kivéve, ha a fióktelep formában működő hitelintézet a 209. § (3) bekezdése alapján nem köteles csatlakozni az OBA-hoz.

(2) A csatlakozási nyilatkozatot az OBA által a honlapján közzétett formanyomtatványon kell megtenni. A nyilatkozatot az OBA a beérkezést követően haladéktalanul, de legfeljebb 8 napon belül továbbítja a tevékenységi engedély iránti kérelmet elbíráló Felügyeletnek.”

(4) A Hpt. 269. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„269. § A fiatalkorúakat betételhelyezésre, hitelfelvételre vagy egyéb pénzügyi szolgáltatás igénybevételére felhívó reklámot a hitelintézet, illetve a szövetkezeti hitelintézet mint reklámozó köteles a honlapján közzétenni.”

61. § A Hpt.

a) 17. § (3) bekezdésében és 17/A. § (4) bekezdésében a „postai” szövegrész helyébe az „elektronikus úton, illetve elektronikus elérhetőség hiányában postai” szöveg,

b) 17. § (3) bekezdésében a „két országos napilapban hirdetményként” szövegrész helyébe az „a hitelintézet és a Felügyelet honlapján” szöveg,

c) 240. §-ában a „legalább két országos napilapban” szövegrész helyébe az „a honlapján” szöveg

lép.

62. § Hatályát veszti a Hpt.

a) 20. § (2) bekezdés g) pontja,

b) 205. §-a,

c) 271. § (1a) bekezdésében a „Ha a pénzügyi intézmény nem rendelkezik internetes honlappal, a korábban hatályos üzletszabályzathoz, valamint egyéb szabályzathoz történő hozzáférést az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségében biztosítja.” szövegrész.

48. A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény módosítása

63. § Hatályát veszti a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény 23. § (2) bekezdésében az „és felhasználói engedély” szövegrész.

49. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása

64. § (1) A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A küldöttválasztó közgyűlést az alapszabályban meghatározott módon, de legalább a kölcsönös biztosító egyesület honlapján közzétett felhívás útján kell összehívni. Az alapszabály előírhatja, hogy azokat a tagokat, akik ezt kívánják, a küldöttválasztó közgyűlés összehívásáról a honlapon történt felhívás mellett elektronikus úton is értesíteni kell. A honlapon közzétett és a tag részére elektronikus úton küldött felhívás közötti eltérés esetén a közzétételben foglaltak az irányadók.”

(2) A Bit. 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az igazgatóság köteles a legfőbb szerv átalakulást előkészítő ülését megelőzően az alapszabályban meghatározott módon, de legalább a kölcsönös biztosító egyesület honlapján az (1) bekezdésben foglaltakról a tagokat tájékoztatni. Az alapszabály előírhatja, hogy azokat a tagokat, akik ezt kívánják, erről a honlapon történt közlés mellett elektronikus úton is tájékoztatni kell. A honlapon közzétett és a tag részére elektronikus úton küldött tájékoztatás közötti eltérés esetén a közzétételben foglaltak az irányadók. Az igazgatóság a tájékoztatási kötelezettségének úgy tesz eleget, hogy a kölcsönös biztosító egyesület tagjainak legalább tizenöt nap álljon rendelkezésére a 28. § (3) bekezdésében meghatározott nyilatkozat megtételére.”

(3) A Bit. 123/A. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A kárrendezési tájékoztatónak tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:)

„d) az értékcsökkenés alkalmazásának módszertana.”

(4) A Bit. Harmadik Részének VIII. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

„48/B. A vagyonbiztosítási szerződések különös szabályai

124/B. § A lakáscélú ingatlant érintő, határozatlan időre kötött vagyonbiztosítási szerződés vonatkozásában a biztosításközvetítőnek kifizetett javadalmazás összege nem haladhatja meg az éves biztosítási díj 20%-át.

124/C. § (1) A lakáscélú ingatlant érintő, határozatlan időre kötött vagyonbiztosítási szerződés vonatkozásában a biztosítóval szerződő fél jogosult arra, hogy – a biztosítási évfordulón túl – minden év márciusában – március 31-ig a biztosítóhoz beérkezően – költségmentesen élhessen egy további felmondási lehetőséggel a rendes felmondás szabályai alapján.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felmondási lehetőségről a biztosító a szerződő felet minden év február 15. napjáig tájékoztatja.”

65. § Hatályát veszti a Bit.

a) 108/A. § (1) bekezdésében a „Ha a biztosító vagy a viszontbiztosító nem rendelkezik honlappal, a közzétételi kötelezettségnek a székhelyén történő közzététellel is eleget tehet.” szövegrész,

b) 159. § (1) bekezdésében és 382. § (1) bekezdésében a „telefaxon,” szövegrész,

c) 191. § (2) bekezdése.

50. A nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény módosítása

66. § A nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény 8. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Amennyiben a felügyeleti vizsgálat esedékessége és az akkreditált státusz lejáratának ideje 6 hónapon belül van, a felügyeleti vizsgálatot – ha az akkreditált státusz megújítását az akkreditált szervezet a (7) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül kérelmezi – az akkreditált státusz megújítására irányuló eljárás keretében kell lefolytatni.”

51. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása

67. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 162. § (6) bekezdésében a „Felhasználói engedély” szövegrész helyébe a „Személyi biztonsági feltételek megléte” szöveg lép.

52. A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény módosítása

68. § A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 155. § (5) bekezdésében a „Felhasználói engedély” szövegrész helyébe a „Személyi biztonsági feltételek megléte” szöveg lép.

53. Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény módosítása

69. § Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény 261. § (1) és (1a) bekezdésében a „3. és 5. pontja szerinti” szövegrész helyébe a „3., 5. és 6. pontja szerinti” szöveg lép.

54. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása

70. § (1) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 104. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„104. § (1) A büntetőeljárásban az eljáró bíró és ügyész személyi biztonsági tanúsítvány, valamint titoktartási nyilatkozat nélkül használhatja fel a büntetőeljárásban vagy a büntetőeljárással összefüggésben keletkezett és a rendelkezésére bocsátott minősített adatot.

(2) A minősített adat felhasználása során az eljáró bíró és ügyész az e törvényben meghatározott feladatának végrehajtása céljából, az ahhoz elengedhetetlenül szükséges mértékben az alábbiak szerint kezelhet minősített adatot:

a) a minősített adattal kapcsolatos ügyintézés, a minősített adat feldolgozása,

b) a minősített adat nyilvántartásával kapcsolatos valamennyi tevékenység,

c) a minősítés megismétlése,

d) a minősített adat birtokban tartása,

e) a minősített adat másolása, sokszorosítása,

f) kivonat készítése,

g) a minősített adat fordítása,

h) a minősített adat szerven belüli átadása,

i) a minősített adat szerven kívülre történő továbbítása, szállítása.

(3) Az ügyészi szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt ügyész, valamint a bíróság vezetője és az általa meghatározott vezető az eljáró bíró és ügyész részére a (2) bekezdésben meghatározottakon túl további jogosultságot is biztosíthat.”

(2) A Be. 105. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A büntetőeljárásban részt vevő személy személyi biztonsági tanúsítvány és titoktartási nyilatkozat nélkül használhatja fel azt a minősített adatot, amelyet az e törvény alapján általa megismerhető ügyirat tartalmaz.”

(3) A Be. 105. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A minősített adat felhasználása során a büntetőeljárásban részt vevő személy a minősített adat kezelése során jogosult a minősített adat

a) birtokban tartására,

b) jogai gyakorlása, kötelezettsége teljesítése vagy feladata végrehajtása érdekében történő feldolgozására.

(4) A 104. § alapján a minősített adat felhasználására jogosult a büntetőeljárásban részt vevő személy részére a (3) bekezdésben meghatározottakon túl további jogosultságot is biztosíthat.”

55. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása

71. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 211. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Nem kell önellenőrzési pótlékot felszámítani, ha)

„c) az adózó bevallási kötelezettségét az Áfa tv. 184. § (2) bekezdés c) pontja alapján teljesíti, és az önellenőrzést a bevallás benyújtásától, de legkésőbb az esedékességétől számított tizenöt napon belül nyújtja be.”

(2) Az Art. a következő 234/A. §-sal egészül ki:

„234/A. § [Az e-pénztárgéppel és vevői alkalmazással összefüggő szabályok megsértése]

(1) Az állami adó- és vámhatóság

a) a forgalmazó terhére

aa) az e-pénztárgép, a vevői alkalmazás forgalmazási engedély nélküli forgalmazása,

ab) az e-pénztárgép, a vevői alkalmazás forgalmazási engedély visszavonását követő továbbforgalmazása,

ac) az engedélyezettől eltérő e-pénztárgép, vevői alkalmazás forgalmazása

esetén tízmillió forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki,

b) az e-pénztárgép kötelező használatával, forgalmazásával, üzemeltetésével kapcsolatos jogszabályban meghatározott kötelezettségek megszegése esetén a természetes személy kötelezettet ötszázezer forintig, nem természetes személy kötelezettet egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

(2) Az állami adó- és vámhatóság a forgalmazót egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja, ha a hardveralapú e-pénztárgép javítását az üzemeltető jelzésének a forgalmazóhoz történő beérkezésétől számított öt napon belül nem kísérelte meg.

(3) A hardveralapú e-pénztárgép szervizelésére vonatkozó kötelezettségek megsértése esetén az állami adó- és vámhatóság a forgalmazót, a gyártót egymillió forintig terjedő bírsággal sújthatja.”

56. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény módosítása

72. § Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény 16. § (4) bekezdés d) pontjában a „felhasználói” szövegrész helyébe a „személyi biztonsági feltételek megléte” szöveg lép.

57. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása

73. § (1) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) a következő 7/A. §-sal egészül ki:

„7/A. § [A Kormány döntéseinek dokumentálása]

(1) A Miniszterelnöki Kormányiroda sokszorosított formában az érdekelteknek közvetlenül küldi meg

a) a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény szerinti minősített adatot tartalmazó kormányhatározatot, és

b) a Kormány eltérő rendelkezése hiányában az a) pont alá nem tartozó kormányhatározatot, ha az kizárólag a Kormány tagja, a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára, a kormánybiztos, a kormányzati főhivatal vezetője, a rendvédelmi szerv vezetője, vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat vezetője számára

határoz meg feladatot és nem tartalmaz olyan – a központi költségvetést érintő – rendelkezést, amelyet az Alaptörvényre és az államháztartásról szóló törvényre tekintettel nyilvánosan kell közzétenni.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti – az érdekelteknek közvetlenül megküldött – kormányhatározat minősített adatot nem tartalmaz vagy az adat minősített jellege megszűnt, de a kormányhatározatban foglalt adat megismerése az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (2) bekezdésében meghatározott valamely közérdeket veszélyezteti, és a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb súlyú a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél, ezen adat megismerése iránti igény teljesítését a megtagadás alapjául szolgáló közérdek fennállásáig, de legfeljebb a határozat érdekelteknek történő megküldésétől számított húsz évig meg kell tagadni, vagy az adat megismerésének módját korlátozni kell.

(3) A (2) bekezdésben foglalt adatok megismerése iránti igény teljesíthetőségéről és a megismerés módjáról a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára dönt, szükség szerint a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter(ek) véleményének kikérésével.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott miniszteri véleményt legkésőbb tizenöt napon belül kell megadni. A vélemény megkérésétől annak megadásáig vagy a véleményadási határidő eredménytelen elteltéig terjedő időtartam az adat megismerése iránti igény teljesítésére rendelkezésre álló határidőbe nem számít bele.

(5) A (2)–(4) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell

a) a Kormány,

b) kormányzati döntéshozatal – kormány ügyrendje szerinti – általános és különös hatáskörű szakmai döntés-előkészítő fórumai,

c) a Kormány ügyrendje szerinti különös hatáskörű politikai döntéshozó fórumok, és

d) a Kormány által létrehozott, illetve a Kormány ügyrendje szerinti döntéshozó fórum üléséről készült összefoglalók és hangfelvételek esetében is.”

(2) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény XIV. Fejezete a következő 90/B. §-sal egészül ki:

„90/B. § [A feladat-jogutódlással és a kormányzati igazgatási szerv személyében bekövetkező jogutódlással kapcsolatos eljárási szabályok]

(1) A 20. § (5) bekezdése szerinti jogutódlás (a továbbiakban: feladat-jogutódlás) esetén nem kell új beosztási okiratot kiállítani, illetve a munkaszerződést módosítani azon foglalkoztatott esetében, akinek a foglalkoztatási jogviszonyára a feladat-jogutódlás kiterjed (a továbbiakban e § alkalmazásában: érintett foglalkoztatott), ha a feladat-jogutódlás időpontját követő 60 napon belül a feladat- és hatáskört átvevő miniszter által vezetett minisztérium, illetve a 20. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a 20. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kijelölt minisztérium (a továbbiakban együtt e § alkalmazásában: átvevő minisztérium) személyében a 90/A. § szerinti jogutódlás következik be.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a feladat-jogutódlásról az átvevő minisztérium a 90/A. § szerinti jogutódlás ismertté válását, de legkésőbb a 90/A. § szerinti jogutódlást követő 15 munkanapon belül elektronikus úton – körlevélben – tájékoztatja az érintett foglalkoztatottakat.

(3) Az (1) bekezdés nem érinti az érintett foglalkoztatott feletti munkáltatói jogok tekintetében a feladat-jogutódlás időpontjában bekövetkezett jogutódlást. A feladat- és hatáskört átadó miniszter által vezetett minisztérium, illetve a 20. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a 20. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kijelölt minisztérium (a továbbiakban együtt e § alkalmazásában: átadó minisztérium) az átvevő minisztérium megkeresésére segítséget nyújt a munkáltatói jogok gyakorlásához, és a munkáltatói jog gyakorlásához szükséges adatokat az átvevő minisztérium rendelkezésére bocsátja.

(4) Az (1) bekezdés szerinti esetben az átvevő minisztérium jogutódja a 90/A. § (3) bekezdése szerint állítja ki az új beosztási okiratot, illetve módosítja a munkaszerződést.

(5) Az (1) bekezdés szerinti esetben – a Kormány eltérő rendelkezése hiányában – az érintett foglalkoztatott a 90/A. § szerinti jogutódlás időpontjáig az átadó minisztérium álláshelyén látja el a feladat-jogutódlással az átvevő minisztériumhoz került feladatot.

(6) Az (1) bekezdés szerinti esetben az érintett foglalkoztatott személyi anyagát a feladat-jogutódlást követően a 90/A. § szerinti jogutódlás időpontjáig az átadó minisztérium kezeli, és azt a 90/A. § szerinti jogutódlást követően az átvevő minisztérium jogutódjának adja át.

(7) Ha a feladat-jogutódlás időpontját követő 60 napon belül az érintett foglalkoztatott jogviszonyát érintően nem a 90/A. § szerinti jogutódlás, hanem a 20. § (5) bekezdése szerinti új jogutódlás következik be, az (1)–(6) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 90/A. § szerinti jogutódlás alatt a 20. § (5) bekezdése szerinti új jogutódlást kell érteni.”

(3) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 91. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kormányzati igazgatási szerv a munkavédelemről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott feladatkör tekintetében ingyenesen biztosítja a kormánytisztviselő alkalmassági vizsgálatát a munkába lépést megelőzően és a kormányzati szolgálati jogviszony fennállása alatt.”

(4) A Kit. 112. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) Ha a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnését vagy megszüntetését követő 180 napon belül az állam közvetlen vagy közvetett többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságban vezető tisztségviselői tisztség betöltésére vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt, illetve a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény vagy az e törvény hatálya alá tartozó szervnél munkavégzésre irányuló jogviszonyt (a továbbiakban együtt e § alkalmazásában: új jogviszony) létesít,

a) amennyiben végkielégítés illeti meg, a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnése és az új jogviszony létesítése közötti időtartamnak megfelelő, a (2)–(8) bekezdés szerint megállapított végkielégítés arányos összegére jogosult,

b) a részére kifizetett végkielégítés összegének az a) pont szerinti időtartamra eső részén felüli összegét az új jogviszony létesítésétől számított 30 napon belül a korábban őt foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv részére köteles visszafizetni,

c) új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a korábbi jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét az a) pont szerinti időtartamra eső végkielégítési összegnek a (2) bekezdés szerint megfelelő mértékű jogviszonyban töltött idővel csökkentett mértékben figyelembe kell venni.”

(5) A Kit. 112. §-a a a következő (13) és (14) bekezdéssel egészül ki:

„(13) A (12) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően nem kell a végkielégítést visszafizetni, ha az új jogviszony keretében nem jár díjazás. Ha a kormánytisztviselő már visszafizette a végkielégítést, azt az őt korábban foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv – a feltételek teljesülése esetén – a (14) bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatást követő 30 napon belül köteles az érintett részére újra kifizetni.

(14) A kormánytisztviselő köteles haladéktalanul tájékoztatni

a) a korábban őt foglalkoztató kormányzati igazgatási szervet az új jogviszony létesítéséről,

b) az új foglalkoztató szervet arról, hogy a (12) bekezdés hatálya alá tartozik,

c) az őt korábban foglalkoztató kormányzati igazgatási szervet a (13) bekezdés szerinti feltétel teljesüléséről.”

(6) A Kit. 210. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Nem jogosult a főispán az (5) és a (7) bekezdés szerinti juttatásra, ha a megbízatásának megszűnését követő 180 napon belül az állam közvetlen vagy közvetett többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságban vezető tisztségviselői tisztség betöltésére vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt, illetve a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény vagy az e törvény hatálya alá tartozó szervnél munkavégzésre irányuló jogviszonyt (a továbbiakban együtt e § alkalmazásában: új jogviszony) létesít.”

(7) A Kit. 210. §-a a következő (8a) és (8b) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) A (8) bekezdés szerinti esetben a főispán köteles a részére kifizetett (5) és (7) bekezdés szerinti juttatás összegét az új jogviszony létesítésétől számított 30 napon belül visszafizetni.

(8b) A (8a) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell a juttatás összegét visszafizetni, ha az új jogviszony keretében nem jár díjazás. Ha a főispán a (8a) bekezdés alapján már visszafizette a juttatást, azt az őt korábban foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv – a feltételek teljesülése esetén – a (12) bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatást követő 30 napon belül köteles az érintett részére újra kifizetni.”

(8) A Kit. 210. §-a a következő (12) és (13) bekezdéssel egészül ki:

„(12) A főispán köteles haladéktalanul tájékoztatni

a) a korábban őt foglalkoztató kormányzati igazgatási szervet az új jogviszony létesítéséről,

b) az új jogviszonyban őt foglalkoztató szervet arról, hogy a (8) bekezdés hatálya alá tartozik,

c) az őt korábban foglalkoztató kormányzati igazgatási szervet arról, hogy jár-e díjazás az új jogviszony keretében.

(13) Az új jogviszonyban a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a főispán (5), illetve (7) bekezdés szerinti juttatásra jogosító idejét figyelembe kell venni.”

(9) A Kit. 232. §-a a következő (4)–(8) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Nem jogosult a közigazgatási államtitkár a (3) bekezdés szerinti lemondási időre járó illetményre, ha a megbízatásának megszűnését követő 180 napon belül az állam közvetlen vagy közvetett többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságban vezető tisztségviselői tisztség betöltésére vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt, illetve a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény vagy az e törvény hatálya alá tartozó szervnél munkavégzésre irányuló jogviszonyt (a továbbiakban együtt e § alkalmazásában: új jogviszony) létesít.

(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a közigazgatási államtitkár köteles a lemondási időre részére kifizetett illetmény teljes összegét az új jogviszony létesítésétől számított 30 napon belül visszafizetni.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell az illetmény összegét visszafizetni, ha az új jogviszony keretében nem jár díjazás. Ha a közigazgatási államtitkár az (5) bekezdés alapján már visszafizette az illetményt, azt az őt korábban foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv – a feltételek teljesülése esetén – a (7) bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatást követő 30 napon belül köteles az érintett részére újra kifizetni.

(7) A közigazgatási államtitkár köteles haladéktalanul tájékoztatni

a) a korábban őt foglalkoztató kormányzati igazgatási szervet az új jogviszony létesítéséről,

b) az új jogviszonyban őt foglalkoztató szervet arról, hogy a (4) bekezdés hatálya alá tartozik,

c) az őt korábban foglalkoztató kormányzati igazgatási szervet arról, hogy jár-e díjazás az új jogviszony keretében.

(8) Az új jogviszonyban a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a közigazgatási államtitkár (3) bekezdés szerinti lemondási időre jogosító időtartamot figyelembe kell venni.”

(10) A Kit. 233. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A közigazgatási államtitkár felmentése esetén a 232. § (4)–(8) bekezdését alkalmazni kell azzal, hogy

a) lemondási idő alatt a (2) és (3) bekezdés szerinti felmentési időt,

b) a lemondási időre járó illetmény alatt az a) pont szerinti felmentési időre járó illetményt kell érteni.”

(11) A Kit. 239. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A helyettes államtitkár lemondása esetén a 232. § (4)–(8) bekezdését alkalmazni kell azzal, hogy

a) közigazgatási államtitkár alatt helyettes államtitkárt,

b) lemondási idő alatt a (2) és (3) bekezdés szerinti időtartamot,

c) lemondási időre járó illetmény alatt a b) pont szerinti lemondási időre járó illetményt kell érteni.”

(12) A Kit. 240. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A helyettes államtitkár felmentése esetén a 232. § (4)–(8) bekezdését alkalmazni kell azzal, hogy

a) közigazgatási államtitkár alatt helyettes államtitkárt,

b) lemondási idő alatt a 233. § (2) és (3) bekezdése szerinti időtartamot,

c) lemondási időre járó illetmény alatt a b) pont szerinti lemondási időre járó illetményt

kell érteni.”

58. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosítása

74. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 73. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A szakképző intézményekben a honvédelmi nevelés-oktatás keretében egyéb foglalkozás tartását és a Honvédelem tantárgy oktatását a Magyar Honvédség látja el, amelynek alapelveit a szakképzésért felelős miniszter és a honvédelemért felelős miniszter közötti együttműködési megállapodás határozza meg azzal, hogy a feladatellátással összefüggő munkáltatói jogköröket a Magyar Honvédség kijelölt szervezetének parancsnoka gyakorolja és a szakképző intézményben végzett feladatokat és munkaidő-beosztást a szakképző intézmény igazgatója határozza meg az együttműködési megállapodás keretei között.”

59. A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény módosítása

75. § A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) 46. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója dönt azon feladatkörökről, amelyek esetében a munkába lépést megelőzően és a közszolgálati jogviszony fennállása alatt alkalmassági vizsgálat szükséges. A munkáltató köteles ingyenesen biztosítani a köztisztviselő alkalmassági vizsgálatát.”

60. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény módosítása

76. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 113. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szolgálati jogviszony első három hónapját kivéve az alap- és pótszabadság együttes időtartamának legalább 25%-át, de legalább tíz napot, valamint a 111. § (1) és (2) bekezdése szerinti pótszabadságot a foglalkoztatott által megjelölt időben és időtartamban kell kiadni úgy, hogy az a foglalkoztató NAV szerv működőképességét ne veszélyeztesse.”

61. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény módosítása

77. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 59. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A Honvédség fegyverhasználati jog nélkül ellátja a köznevelési és szakképző intézményekben a honvédelmi nevelés-oktatás keretében az egyéb foglalkozás tartásához és a Honvédelem tantárgy oktatásához kapcsolódó feladatokat.”

62. A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény módosítása

78. § (1) A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (a továbbiakban: Púét.) 66. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. A munkavédelemről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott esetben a munkáltató a munkába lépést megelőzően és a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony fennállása alatt rendszeres időközönként köteles ingyenesen biztosítani a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló munkaköri alkalmassági vizsgálatát.”

(2) A Púét. 91. § (5) bekezdése a következő c) ponttal kiegészülve lép hatályba:

(A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően)

„c) a 90. § (11)–(12) bekezdése szerinti pótszabadságot a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló – legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt közölt – kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.”

63. Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény módosítása

79. § Nem lép hatályba az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény

a) 85. §-a,

b) 112. §-a,

c) 113. §-a.

64. Egyes törvények hatályon kívül helyezése

80. § Hatályát veszti

a) az egyes törvényeknek az Országgyűléssel, valamint az önkormányzatokkal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CCIX. törvény 3–6. §, 9. §, 16. §, 18. §,

b) az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi szankcionálásáról szóló 2013. évi XLVIII. törvény 3. § (3) bekezdése,

c) az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló 2013. évi XC. törvény 11. §, 12. § a), b), d), e) és g) pontja, 13. §,

d) az egyes törvényeknek a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénnyel összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2013. évi CXLIII. törvény 174. § b) pontja,

e) az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2014. évi XIV. törvény 22. §, 50–56. §, 78. §,

f) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról szóló 2017. évi CCI. törvény.

81. § Hatályát veszti

1. a büntető jogszabályok módosításáról szóló 1998. évi LXXXVII. törvény,

2. a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló 2001. évi CXXI. törvény,

3. a népesség személyi, családi és lakásviszonyainak képviseleti minta alapján történő 2005. évi felméréséről szóló 2004. évi CXXI. törvény,

4. a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2005. évi XXI. törvény,

5. a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más törvények módosításáról szóló 2005. évi XCI. törvény,

6. a regisztrációs adó részleges visszatérítéséről szóló 2006. évi CXXX. törvény,

7. a társasági adó és a vállalkozói személyi jövedelemadó egyes előírásai alkalmazásának kizárásáról szóló 2007. évi XII. törvény,

8. az államot megillető szavazatelsőbbségi részvény jogintézményének megszüntetéséről és egyes törvényeknek a megszüntetéssel összefüggő módosításáról szóló 2007. évi XXVI. törvény,

9. az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi CXXI. törvény,

10. a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2008. évi XXX. törvény,

11. a 2010. évi általános mezőgazdasági összeírásról szóló 2010. évi XXIV. törvény,

12. az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba történő befizetésekhez kapcsolódó kedvezmények megalkotásáról és az Alap létrehozásával kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2011. évi LVII. törvény,

13. az otthonvédelmi intézkedések kiterjesztése kapcsán a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2011. évi CXXX. törvény,

14. az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény,

15. a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló 2012. évi LI. törvény,

16. a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvény,

17. az egyes törvényeknek az Országgyűléssel, valamint az önkormányzatokkal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CCIX. törvény,

18. a fekvőbeteg-szakellátó és egyes fekvőbeteg-szakellátóhoz kapcsolódó egészségügyi háttérszolgáltatást nyújtó, 100%-os állami tulajdonban lévő, valamint azok 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési szervek általi átvételéről, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről szóló 2013. évi XXV. törvény,

19. az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi szankcionálásáról szóló 2013. évi XLVIII. törvény,

20. az egyes törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXVI. törvény,

21. az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló 2013. évi XC. törvény,

22. a Budapest főváros közigazgatási területével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXVIII. törvény,

23. az egyes törvényeknek a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénnyel összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2013. évi CXLIII. törvény,

24. az egyes törvényeknek a szociális és gyermekvédelmi ellátások országos nyilvántartásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CLVIII. törvény,

25. az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2014. évi XIV. törvény,

26. az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXIII. törvény,

27. az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény,

28. az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a betétbiztosítást, valamint a pénzügyi közvetítőrendszert érintő módosításáról szóló 2014. évi CIV. törvény,

29. a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VIII. törvény,

30. a népesség személyi, családi és lakásviszonyainak minta alapján történő 2016. évi felméréséről szóló 2015. évi X. törvény,

31. az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvény,

32. az energetikai tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2016. évi LIX. törvény,

33. az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi LXIV. törvény,

34. a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXXVII. törvény,

35. a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról szóló 2016. évi CX. törvény,

36. az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi CXX. törvény,

37. az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvény,

38. az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény,

39. a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosításáról szóló 2016. évi CXXXIII. törvény,

40. a dohányzás visszaszorításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXXV. törvény,

41. az egyes klímapolitikai és zöldgazdaság fejlesztési tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXXVIII. törvény,

42. a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény és egyes törvények eljárásjogi kérdésekkel összefüggő módosításáról szóló 2016. évi CLVIII. törvény,

43. a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CLX. törvény,

44. az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXVI. törvény,

45. az egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXXXII. törvény,

46. az egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi XXXIII. törvény,

47. az egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról szóló 2017. évi LIV. törvény,

48. az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi LXIII. törvény,

49. az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvény,

50. a titkos információgyűjtés szabályainak az új büntetőeljárási törvénnyel összefüggő, továbbá a bírósági végrehajtás során a sértettnek megítélt polgári jogi követelések kielégítési sorrendjére vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló 2017. évi XCIII. törvény,

51. az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak a Magyar Államkincstárba történő beolvadásához szükséges törvénymódosításokról szóló 2017. évi CXXI. törvény,

52. a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló 2017. évi CXXIX. törvény,

53. a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXX. törvény,

54. a belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXXIV. törvény,

55. az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXXVI. törvény,

56. a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, egyes büntető tárgyú törvények, valamint az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények módosításáról szóló 2017. évi CXLIV. törvény,

57. az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvény,

58. a szociális hozzájárulási adó csökkentéséről és a kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi CLVI. törvény,

59. általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi CLIX. törvény,

60. az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény módosításáról szóló 2017. évi CLX. törvény,

61. a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXXII. törvény,

62. az egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról szóló 2017. évi CLXXXIX. törvény,

63. az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény és az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvény módosításáról szóló 2017. évi CXC. törvény,

64. a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosításáról szóló 2017. évi CXCVI. törvény,

65. a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXCVII. törvény,

66. a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény és a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXLIV. törvény módosításáról szóló 2017. évi CCIV. törvény,

67. az energetikai tárgyú törvények, valamint azokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CCVIII. törvény,

68. a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2018. évi CXXVI. törvény.

65. Záró rendelkezések

82. § (1) Ez a törvény – a (2)–(9) bekezdésben foglalt kivétellel – kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1. §, a 2. §, a 4. §, az 5. §, a 6. § (2) bekezdése, a 7. § (2) és (6)–(9) bekezdése, a 8. § b)–d) pontja, a 11. §, a 13. §, a 14. §, a 15. § (1) és (2) bekezdése, a 17–23. §, a 27–31. §, a 35–38. §, a 43–45. §, a 47. § (2) bekezdése, az 51–53. §, az 54. § (1) bekezdése, az 55–62. §, a 64–66. §, a 69. §, a 71. § (1) bekezdése, a 73. § (2) és (4)–(12) bekezdése, a 74. §, a 76. §, a 77. §, a 78. § (2) bekezdése, a 81. § 1–27. és 29–68. pontja 2024. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 81. § 28. pontja 2024. január 2-án lép hatályba.

(4) A 9. §, a 10. §, a 12. §, a 24–26. §, a 32. §, a 33. § a)–e) pontja, a 34. §, a 39–41. §, a 49. §, az 50. §, a 63. §, a 67. §, a 68. §, a 70. §, a 72. §, a 73. § (1) bekezdése 2024. március 1-jén lép hatályba.

(5) A 42. § a) pontja a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi általános választásának napján lép hatályba.

(6) A 3. §, a 6. § (1) bekezdése, a 47. § (1) bekezdése, a 48. §, a 73. § (3) bekezdése, a 75. § és a 78. § (1) bekezdése 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.

(7) A 42. § b) pontja 2024. október 1-jén lép hatályba.

(8) A 7. § (1) és (3)–(5) bekezdése, a 8. § a) és e) pontja, a 15. § (3) bekezdése, a 16. § és a 71. § (2) bekezdése 2025. január 1-jén lép hatályba.

(9) A 46. § és az 54. § (2) bekezdése az Európai Központi Bank egyetértő hivatalos értesítésének kézhezvételét követően kiadott, a költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felelős miniszter határozatának a Magyar Közlönyben történő közzétételét követő napon lép hatályba.

83. § E törvény

a) 9. §-a és 39. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján,

b) 38. §-a az Alaptörvény XXIII. cikk (4) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján,

c) 41. §-a az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján,

d) 42. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján,

e) 49. §-a az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján,

f) 51. § a) pontja az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján,

g) 77. §-a az Alaptörvény 45. cikk (5) bekezdése alapján,

h) 80. § a) pontja az Alaptörvény 2. cikk (2) bekezdése, 4. cikk (2) és (5) bekezdése, 31. cikk (3) bekezdése alapján,

i) 80. § b) pontja az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján,

j) 80. § c) pontja az Alaptörvény 4. cikk (5) bekezdése alapján,

k) 80. § d) pontja az Alaptörvény 23. és 42. cikke alapján,

l) 80. § e) pontja az Alaptörvény 2. cikk (2) bekezdése, 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján,

m) 80. § f) pontja az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján

sarkalatosnak minősül.

84. § (1) E törvény

a) 1. §-a a gépjárművek és pótkocsijaik időszakos műszaki vizsgálatáról és a 2009/40/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 2014/45/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) 11. §-a a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény 15. §-a az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.