A jogszabály mai napon ( 2024.04.27. ) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára (határozatlan -)
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

268/2023. (VI. 29.) Korm. rendelet

a savasodás, az eutrofizáció és a talajközeli ózon csökkentéséről szóló 1999. évi jegyzőkönyvhöz kapcsolódó jegyzőkönyv-módosítások kihirdetéséről

(A savasodás, az eutrofizáció és a talajközeli ózon csökkentéséről szóló 1999. évi jegyzőkönyv I. mellékletének módosítása Magyarország vonatkozásában nemzetközi jogilag 2013. június 5-én hatályba lépett.)

1. § A Kormány e rendelettel felhatalmazást ad a savasodás, az eutrofizáció és a talajközeli ózon csökkentéséről szóló 1999. évi jegyzőkönyv szövegének és II–IX. mellékletének módosításáról, valamint az új X. és XI. mellékletek hozzáadásáról szóló, a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi Genfi Egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) Végrehajtó Szerve 2012/2. számú határozatában meghatározott jegyzőkönyv-módosítás (a továbbiakban: Jegyzőkönyv-módosítás 1) kötelező hatályának elismerésére.

2–3. § * 

4. § A Kormány a savasodás, az eutrofizáció és a talajközeli ózon csökkentéséről szóló 1999. évi jegyzőkönyv I. mellékletének módosításáról szóló, az egyezmény Végrehajtó Szerve 2012/1. számú határozatában meghatározott módosítást (a továbbiakban: Jegyzőkönyv-módosítás 2) e rendelettel kihirdeti.

5. § (1) A Jegyzőkönyv-módosítás 2 hivatalos magyar nyelvű fordítását a 3. melléklet tartalmazza.

(2) A Jegyzőkönyv-módosítás 2 hiteles angol nyelvű szövegét a 4. melléklet tartalmazza.

6. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 2. § és a 3. § a savasodás, az eutrofizáció és a talajközeli ózon csökkentéséről szóló 1999. évi jegyzőkönyv 13. cikk (3) bekezdésében foglalt időpontban lép hatályba.

(3) A Jegyzőkönyv-módosítás 1, valamint a 2. § és a 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.

(4) Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekről a környezetvédelemért felelős miniszter gondoskodik.

7. § A Jegyzőkönyvnek a Jegyzőkönyv-módosítás 1-gyel és a Jegyzőkönyv-módosítás 2-vel egységes szerkezetbe foglalt hiteles angol nyelvű szövegének és annak hivatalos magyar nyelvű fordításának közzétételéről a környezetvédelemért felelős miniszter gondoskodik.

1. melléklet a 268/2023. (VI. 29.) Korm. rendelethez

A savasodás, az eutrofizáció és a talajközeli ózon csökkentéséről szóló 1999. évi jegyzőkönyv szövegének és II–IX. mellékletének módosításáról, valamint az új X. és XI. mellékletek hozzáadásáról

1. cikk

Módosítás:

A savasodás, az eutrofizáció és a talajközeli ózon csökkentéséről szóló 1999. évi jegyzőkönyv részes felei a végrehajtó testület harmincadik ülésszakán úgy határoztak, hogy módosítják a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló egyezményhez csatolt, a savasodás, az eutrofizáció és a talajközeli ózon csökkentéséről szóló 1999. évi jegyzőkönyvet (Göteborgi Jegyzőkönyv) az e határozat mellékletében foglaltak szerint.

2. cikk

Kapcsolat a Göteborgi Jegyzőkönyvvel

Egyetlen állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet sem helyezhet letétbe e módosítás elfogadásáról szóló okiratot, ha korábban vagy ezzel egyidejűleg nem helyezte letétbe a Göteborgi Jegyzőkönyv megerősítéséről, elfogadásáról, jóváhagyásáról vagy csatlakozásáról szóló okiratot.

3. cikk

Hatálybalépés

A 13. cikk (3) bekezdésével, illetve a Göteborgi Jegyzőkönyvvel összhangban ez a módosítás azt a napot követő kilencvenedik napon lép hatályba, amikor a Göteborgi Jegyzőkönyvben részes felek kétharmada letétbe helyezte a letéteményesnél az elfogadásáról szóló okiratát.

Melléklet

A.
Preambulum

1. A második preambulumbekezdésben az „illékony szerves vegyületek és a redukált nitrogénvegyületek” kifejezés helyébe az „illékony szerves vegyületek, a redukált nitrogénvegyületek és a szálló por” szöveg lép.

2. A harmadik preambulumbekezdés az „ózon” szó után az „és a szálló por” szöveggel egészül ki.

3. A negyedik preambulumbekezdésben a „kén és illékony szerves vegyületek, valamint a másodlagos szennyezők, mint az ózon” szöveg helyébe a „kén és illékony szerves vegyületek, ammónia és közvetlenül kibocsátott szálló por, valamint a másodlagosan képződött szennyezők, mint az ózon, a szálló por” kifejezés lép.

4. A negyedik és ötödik preambulumbekezdés között a szöveg az alábbi preambulumbekezdéssel egészül ki:

Elismerve a korom és a talajközeli ózon különösen az északi-sarki és az alpesi térségekben történő csökkentésének az emberi egészségre és az éghajlatra gyakorolt közös előnyeire vonatkozó tudományos ismeretek olyan nemzetközi szervezetek általi felméréseit, mint például az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja, valamint az Északi-sarki Tanács,”.

5. A hatodik preambulumbekezdés helyébe a következő szöveg lép:

Felismerve továbbá, hogy Kanada és az Amerikai Egyesült Államok kétoldalú módon kezelik a határon átnyúló levegőszennyezést a Kanada/Egyesült Államok Levegőminőségi Megállapodás értelmében, amely megállapodás mindkét ország általi kötelezettségvállalásokat tartalmaz a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok és az illékony szerves vegyületek kibocsátásának csökkentésére, valamint arra vonatkozóan, hogy mindkét ország fontolóra veszi a szálló por kibocsátásának csökkentésére vonatkozó kötelezettségvállalások felvételét,”

6. A hetedik preambulumbekezdés helyébe a következő szöveg lép:

Felismerve továbbá, hogy Kanada elkötelezte magát, hogy csökkenti a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, az illékony szerves vegyületek és a szálló por mennyiségét, hogy így az ózon és a szálló por tekintetében megfeleljen a kanadai környezetilevegő-minőségi szabványoknak és a savasodás csökkentésére vonatkozó nemzeti célkitűzésnek, valamint, hogy az Egyesült Államok elkötelezett a nitrogén-oxidok, a kén-dioxid, az illékony szerves vegyületek és a szálló por kibocsátásának az ózonra és a szálló porra vonatkozó nemzeti környezetilevegő-minőségi szabványok teljesítéséhez szükséges csökkentésére szolgáló programok végrehajtása iránt, hogy folyamatos előrehaladást érjen el a savasító és eutrofizáló hatások csökkentése és a láthatóság növelése érdekében, a nemzeti parkokban és városi területeken egyaránt,”

7. A kilencedik és tizedik preambulumbekezdés helyébe az alábbi preambulumbekezdések lépnek:

Figyelembe véve a levegőszennyezés féltekén belüli áramlására, a nitrogénciklus hatására, valamint a levegőszennyeződés és az éghajlatváltozás közötti lehetséges szinergiákra és ellentétes hatásokra vonatkozó tudományos ismereteket,

Tudatában annak, hogy a hajózásból és repülésből származó kibocsátások jelentősen hozzájárulnak az emberi egészségre és a környezetre káros hatásokhoz és e kibocsátásokkal a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet is kiemelt helyen foglalkozik,”.

8. A tizenötödik preambulumbekezdésben az „ammónia és az illékony szerves vegyületek” kifejezés helyébe az „ammónia, az illékony szerves vegyületek és a szálló por” szöveg lép.

9. A tizenkilencedik preambulumbekezdés a „nitrogénvegyületekkel” szó után az „és a szálló porral, ezen belül a korommal” szöveggel egészül ki.

10. A huszadik és huszonegyedik preambulumbekezdést el kell hagyni.

11. A huszonkettedik preambulumbekezdésben:

a) az „és az ammónia” szöveg helyébe az „és a redukált nitrogénvegyületek” szöveg lép; valamint

b) az „ideértve a nitrogén-monoxidot” szöveg helyébe az „ideértve a nitrogén-monoxid és a nitrát szintjét az ökoszisztémákban,”.

12. A huszonharmadik preambulumbekezdésben a „troposzferikus” szó helyébe a „talajközeli” szó lép.

B.
1. cikk

1. Az 1. bekezdés után a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

1a. Az „e jegyzőkönyv”, az „a jegyzőkönyv” és az „ez a jegyzőkönyv” kifejezések a savasodás, az eutrofizáció és a talajközeli ózon csökkentéséről szóló 1999. évi – módosított – jegyzőkönyvet jelentik;

2. A 9. bekezdés a végén az „ammóniában (NH3) kifejezve” szöveggel egészül ki.

3. A 11. bekezdés után a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:

„11a. A „szálló por” vagy „PM” a levegőben lebegő részecskék keverékéből álló légszennyező anyag. Ezek a részecskék fizikai jellemzőiket (például méretüket és formájukat), valamint kémiai összetételüket tekintve egymástól eltérnek. Amennyiben nincsen másképpen feltüntetve, az ebben a jegyzőkönyvben a szálló porra tett minden hivatkozás legfeljebb 10 mikronos (µm) (PM10) aerodinamikai átmérővel rendelkező részecskéket jelent, beleértve a legfeljebb 2,5 µm (PM2,5) aerodinamikai átmérőjű részecskéket is;

11b. A „korom” a fényt elnyelő széntartalmú szálló port jelent;

11c. Az „ózonprekurzorok” kifejezés a nitrogén-oxidokat, az illékony szerves vegyületeket, a metánt és a szén-monoxidot jelenti;”

4. A 13. bekezdés az „atmoszférában” szó után a „vagy receptorfluxusokban” szóval egészül ki.

5. A 15. bekezdésben az „illékony szerves vegyületeket vagy ammóniát” szöveg helyébe az „illékony szerves vegyületeket, ammóniát vagy szálló port” szöveg lép.

6. A 16. bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„„Új, helyhez kötött forrás” bármely olyan, helyhez kötött forrás, amelynek építését vagy lényeges átépítését az e jegyzőkönyv valamely szerződő fél számára történő hatálybalépésének időpontjától számított egy éven túl kezdeményezték. Egy adott szerződő fél dönthet úgy, hogy nem tekinti új, helyhez kötött forrásnak az olyan helyhez kötött forrást, amely tekintetében a jegyzőkönyvnek az adott szerződő fél számára történő hatálybalépésének időpontjában a megfelelő illetékes nemzeti hatóságok már kiadták a jóváhagyást, feltéve, hogy az építés vagy a jelentős módosítások az ezen időponttól számított 5 éven belül megkezdődtek. Azt, hogy az átépítés lényegesnek minősül-e, az illetékes nemzeti hatóság állapítja meg olyan tényezők figyelembevételével, mint például az átépítés környezeti haszna.”

C.
2. cikk

1. A bevezető részben:

a) az „E jegyzőkönyv célja” szöveg előtt kiegészül az „1.” számozással;

b) az „ammónia és illékony szerves vegyületek” szöveg helyébe az „ammónia, illékony szerves vegyületek és szálló por” szöveg lép;

c) az „emberi egészségre” szöveg után az „és a környezetre” szöveggel egészül ki;

d) az „anyagokra és a termésre” szöveg helyébe az „anyagokra, a termésre és rövid és hosszú távon az éghajlatra” szöveg lép; valamint

e) az „eutrofizáció” szó után a, „szálló por” szöveggel egészül ki.

2. Az a) albekezdés vége az „amelyek lehetővé teszik az ökoszisztéma helyreállítását” szöveggel egészül ki.

3. A b) albekezdés vége az „amelyek lehetővé teszik az ökoszisztéma helyreállítását” szöveggel egészül ki, és a pontosvessző után el kell hagyni az „és” szót.

4. A c) albekezdés (ii) pontjában az „egész Kanadára vonatkozó, ózonra megállapított szabványértéket” szöveg helyébe az „ózonra vonatkozó kanadai környezetilevegő-minőségi szabványokat” szöveg lép.

5. A c) albekezdés után a szöveg az alábbi d), e) és f) albekezdéssel egészül ki:

„d) Szálló por esetében:

(i) az EMEP területi hatálya alá tartozó szerződő felek esetében a szálló porra vonatkozóan az I. mellékletben megadott kritikus szinteket;

(ii) Kanada esetében a szálló porra vonatkozó kanadai környezetilevegő-minőségi szabványokat; valamint

(iii) az Amerikai Egyesült Államok esetében a szálló porra vonatkozó környezetilevegő-minőségi szabványokat;

e) az EMEP területi hatálya alá tartozó szerződő felek esetében az ammóniára vonatkozó, az I. mellékletben megadott kritikus szinteket; valamint

f) az EMEP területi hatálya alá tartozó szerződő felek esetében a légszennyező anyagok I. mellékletben megadott, elfogadható szintjeit az anyagok védelme érdekében.”

6. A 2. cikk az alábbi új 2. bekezdéssel egészül ki:

„2. További célkitűzés, hogy a szerzőfő felek a szálló porra vonatkozó nemzeti célszámaik elérését célzó intézkedések végrehajtásakor részesítsék előnyben – az általuk megfelelőnek ítélt mértékben – a kibocsátás csökkentését szolgáló olyan intézkedéseket, amelyek egyben jelentősen csökkentik a korom mennyiségét is, hogy elősegítsék az emberi egészség és a környezet szempontjából előnyös változásokat és a közeljövőben tapasztalható éghajlatváltozás hatásainak csökkentését.”

D.
3. cikk

1. Az 1. bekezdésben:

a) az első sorban a „korláttal” szó helyébe a „csökkentésre vonatkozó vállalással” szöveg lép;

b) a második sorban a „korlátnak” szó helyébe a „vállalásnak” kifejezés lép; valamint

c) a bekezdés vége az „A szilárdanyag-kibocsátások csökkentése érdekében tett lépések során minden szerződő félnek a köztudottan nagy mennyiségű kormot kibocsátó forráskategóriákat érintő csökkentésekre kell törekednie, az általa megfelelőnek ítélt mértékben.” szöveggel egészül ki.

2. A 2. és 3. bekezdésben az „V. és VI.” szöveg helyébe az „V., VI. és X.” szöveg lép.

3. A 2. bekezdés eleje „A 2a. és 2b. bekezdés értelmében” szöveggel egészül ki.

4. A cikk az alábbi új 2a. és 2b. bekezdésekkel egészül ki:

„2a. Az a szerződő fél, amely egy új forráskategóriákat bevezető módosítás hatálybalépését megelőzően is e jegyzőkönyv szerződő fele volt, alkalmazhatja egy »meglévő, helyhez kötött forrásra« alkalmazandó határértékeket az adott új kategória bármely olyan forrására, amelynek létrehozását vagy jelentős módosítását az adott módosítás adott szerződő félre vonatkozó hatálybalépésétől számított egy év lejárata előtt kezdték meg, kivéve, és addig, amíg az adott forrás a későbbiekben jelentős módosításon nem esik át.

2b. Az a szerződő fél, amely egy »új, helyhez kötött forrásra« alkalmazandó új határértékeket bevezető módosítás hatálybalépését megelőzően is e jegyzőkönyv szerződő fele volt, továbbra is alkalmazhatja a korábban alkalmazandó határértékeket bármely olyan forrásra, amelynek létrehozását vagy jelentős módosítását az adott módosítás adott szerződő félre vonatkozó hatálybalépésétől számított egy év lejárata előtt kezdték meg, kivéve, és addig, amíg az adott forrás a későbbiekben jelentős módosításon nem esik át.”

5. A 4. bekezdést el kell hagyni.

6. A 6. bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Minden szerződő félnek alkalmaznia kell az elérhető legjobb technikákat a VIII. mellékletben említett mobil források, a IV., V., VI. és X. mellékletben említett egyes helyhez kötött források esetében, valamint – az általa szükségesnek ítélt esetekben – intézkedéseket kell alkalmaznia a szálló por részét képező korom mennyiségének ellenőrzésére, figyelembe véve a végrehajtó szerv által elfogadott iránymutatást.”

7. A 7. bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Minden szerződő félnek – amennyiben az technikai és gazdasági szempontból kivitelezhető, illetve a költségek és az előnyök figyelembevételével – alkalmaznia kell a termékekben található illékony szerves vegyületekre vonatkozóan a XI. mellékletben rögzített határértékeket, a VII. mellékletben meghatározott ütemezéssel összhangban.”

8. A 8. bekezdés b) pontjában:

a) a „17. ülésén elfogadott V. számú útmutatóban (1999/1 határozat) és az ahhoz kapcsolódó későbbi módosításokban” szövegrészt el kell hagyni, és a „végrehajtó szerv” szövegrész után az „által elfogadott útmutatóban” szöveget kell beilleszteni; és

b) a bekezdés vége a következő mondattal egészül ki:

„Különös figyelmet kell szentelni az adott szerződő fél jelentős ammóniaforrásaiból származó ammóniakibocsátások csökkentésének.”

9. A 9. bekezdés b) pontjában a „savasodást, eutrofizációt vagy ózonképződést elősegítő ammónia és/vagy illékony szerves vegyületek” szöveg helyébe a „savasodást, eutrofizációt, ózonképződést vagy a szálló por magasabb szintjeit okozó ammónia, illékony szerves vegyületek és/vagy szálló por” szöveg lép.

10. A 10. bekezdés b) pontjában a „kén és/vagy az illékony szerves vegyületek” kifejezés helyébe a „kén, az illékony szerves vegyületek és/vagy a szálló por” szöveg lép.

11. A 11. bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Kanada és az Amerikai Egyesült Államok e jegyzőkönyv vagy a 2012/2 határozatban foglalt módosítás megerősítésével, elfogadásával, jóváhagyásával vagy a hozzá való csatlakozással egy időben benyújtja a végrehajtó szervnek a kén, a nitrogén-oxidok, az illékony szerves vegyületek és a szálló por kibocsátásának csökkentésére vonatkozó vállalásait a II. mellékletbe történő automatikus befoglalásra.”

12. A 11. bekezdés után a szöveg az alábbi új bekezdésekkel egészül ki:

„11a. Kanada e jegyzőkönyv megerősítésével, elfogadásával, jóváhagyásával vagy a hozzá való csatlakozással egy időben benyújtja továbbá a végrehajtó szervnek a vonatkozó határértékeket a IV., V., VI., VIII., X. és XI. mellékletbe történő automatikus befoglalásra.

11b. Minden szerződő fél nyilvántartásokat és előrejelzéseket készít és vezet a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, az ammónia, az illékony szerves vegyületek és a szálló por kibocsátására vonatkozóan. Az EMEP területi hatálya alá tartozó szerződő felek az EMEP Irányító Testülete által összeállított és a szerződő felek által a végrehajtó szerv valamely ülésén elfogadott iránymutatásban meghatározott módszereket alkalmazzák. Az EMEP területi hatályán kívül lévő szerződő felek a végrehajtó szerv munkaterve nyomán kialakított módszereket használják útmutatásként.

11c. Az egyezmény keretében minden szerződő fél aktívan részt vesz a légszennyezés emberi egészségre és környezetre gyakorolt hatását vizsgáló programokban.

11d. A teljes nemzeti kibocsátások és a kibocsátás csökkentésére tett, az 1. bekezdésben említett vállalások összevetéséhez az adott szerződő fél alkalmazhat a végrehajtó szerv valamely határozatában meghatározott eljárást. Az ilyen határozatnak tartalmaznia kell az alátámasztó dokumentáció benyújtására és az eljárás használatának felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezéseket.”

E.
3a. cikk

1. A szöveg az alábbi 3a. cikkel egészül ki:

3a. cikk

Rugalmas átmeneti intézkedések

1. A 3. cikk 2., 3., 5. és 6. bekezdésében foglaltak sérelme nélkül, az egyezmény azon szerződő felei, amelyek a 2013. január 1. és 2019. december 31. közötti időszakban válnak e jegyzőkönyvnek is szerződő felévé, alkalmazhatnak rugalmas átmeneti intézkedéseket a VI. és/vagy VIII. mellékletben meghatározott határértékek teljesítéséhez, az ebben a cikkben meghatározott feltételek szerint.

2. Az e cikk szerinti rugalmas átmeneti intézkedések alkalmazása mellett döntő szerződő feleknek az e jegyzőkönyvet megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy a hozzá való csatlakozásról szóló okirataikban fel kell tüntetniük az alábbiakat:

a) a VI. és/vagy VIII. melléklet azon speciális rendelkezései, amelyek tekintetében a szerződő fél rugalmas átmeneti intézkedések alkalmazását választotta; valamint

b) a meghatározott rendelkezések teljes körű teljesítésének ütemezését bemutató végrehajtási terv.

3. A 2. bekezdés b) pontja szerinti végrehajtási tervnek elő kell írnia legalább a VI. melléklet 1. és 5. táblázatában, valamint a VIII. melléklet 1., 2., 3., 13. és 14. táblázatában meghatározott új és meglévő, helyhez kötött forrásokra vonatkozó határértékek teljesítését legkésőbb e jegyzőkönyv szerződő féllel szemben való hatályba lépésétől számított nyolc éven belül vagy 2022. december 31-ig, amelyik időpont hamarabb van.

4. A szerződő felek semmilyen esetben sem halaszthatják a VI. mellékletben vagy a VIII. mellékletben meghatározott új és meglévő, helyhez kötött forrásokra vonatkozó egyetlen határérték végrehajtását sem a 2030. december 31-ét követő időszakra.

5. Az e cikk szerinti rugalmas átmeneti intézkedések alkalmazását választó szerződő fél a Bizottság végrehajtó titkárához három évente jelentést nyújt be a VI. melléklet és/vagy a VIII. melléklet végrehajtása terén tett előrehaladásáról. A Bizottság végrehajtó titkára ezeket a hároméves jelentéseket a végrehajtó szerv rendelkezésére bocsátja.”

F.
4. cikk

1. Az 1. bekezdésben az „ammónia és illékony szerves vegyületek” szöveg helyébe az „ammónia, illékony szerves vegyületek és szálló por – ideértve a kormot is –” szöveg lép.

2. Az 1. bekezdés (a) pontjában a „kis kibocsátást biztosító égőket és a mezőgazdaságban alkalmazható helyes környezeti gyakorlatot” szöveg helyébe a „kis kibocsátást biztosító égőket, a mezőgazdaságban alkalmazható helyes környezeti gyakorlatot és az olyan intézkedéseket, amelyekről ismert, hogy csökkentik a szálló por részét képező korom kibocsátását” szöveg lép.

G.
5. cikk

1. Az 1. bekezdés (a) pontjában:

a) az „ammónia és illékony szerves vegyületek” szöveg helyébe az „ammónia, illékony szerves vegyületek és szálló por – ideértv a kormot is –” szöveg lép; valamint

b) a „nemzeti kibocsátási korlát elérése vagy” szöveg helyébe a „kibocsátás csökkentésére vonatkozó vállalások elérése és” szöveg lép.

2. A 1. bekezdés c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

c) A földközeli ózon és szálló por szintje;”

3. Az 1. bekezdés d) pontjában a „intézkedések.” szöveg helyébe az „intézkedések; és” szöveg lép.

4. Az 1. bekezdés az alábbi e) ponttal egészül ki:

e) a II. mellékletben felsorolt, a kibocsátás 2020-ra és azt követő csökkentésére vonatkozó vállalások teljesítésével kapcsolatba hozható kedvező hatások a környezet és az emberi egészség tekintetében. Az EMEP területi hatálya alá tartozó országok esetében az ilyen kedvező hatásokra vonatkozó információk a végrehajtó szerv által elfogadott útmutatóban kerülnek bemutatásra.”

5. A 2. bekezdés e) pontjában:

a) az „egészségi és környezeti” kifejezés helyébe a „humánegészségi, környezeti és éghajlati” szöveg lép; valamint

b) az „anyagokkal kapcsolatos” szöveg helyébe az „anyagok csökkentésével kapcsolatos” szöveg lép.

H.
6. cikk

1. A 1. bekezdés b) pontjában az „ammónia és az illékony szerves vegyületek” szöveg helyébe az „ammónia, az illékony szerves vegyületek és szálló por” szöveg lép.

2. Az 1. bekezdés f) pontjában a „17. ülésén elfogadott I–V. számú útmutatók (1999/1 határozat) és az azokhoz kapcsolódó bármely módosítás” szöveget el kell hagyni, a „végrehajtó szerv” szöveg után pedig az „által elfogadott útmutató” szöveget kell beilleszteni.

3. Az 1. bekezdés g) pontjában a „17. ülésén elfogadott VI. számú útmutató (1999/1 határozat) és az ahhoz kapcsolódó bármely módosítás” szöveget el kell hagyni, a „végrehajtó szerv” szöveg után pedig az „által elfogadott útmutató” szöveget kell beilleszteni.

4. Az 1. bekezdés h) pontjában az „ammóniát vagy illékony szerves vegyületeket” szöveg helyébe az „ammóniát, illékony szerves vegyületeket vagy szálló port” szöveg lép.

5. A 2. bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Minden szerződő fél gyűjti és karbantartja a következőkre vonatkozó információkat:

a) a kén- és a nitrogénvegyületek környezeti koncentrációja;

b) az ózon, az illékony szerves vegyületek és a szálló por környezeti koncentrációja; valamint

c) adott esetben a földközeli ózonnak és szálló porna való kitettségre vonatkozó becslés.

Adott esetben minden szerződő félnek mindezen szennyezőanyagok emberi egészségre, földi és vízi ökoszisztémákra, anyagokra és az éghajlatra tett hatására vonatkozó információkat is gyűjtenie és gondoznia kell. Az EMEP területi hatálya alá tartozó szerződő felek a végrehajtó szerv által elfogadott útmutatókat használják. Az EMEP területi hatályán kívül lévő szerződő felek a végrehajtó szerv munkatervén keresztül kialakított módszereket használják útmutatásként.”

6. A következő új, 2a. bekezdést kell beilleszteni:

„2a. Minden szerződő fél – az általa megfelelőnek ítélt mértékben – leltárt és tervet készít és tart fenn a korom kibocsátására vonatkozóan, a végrehajtó szerv által elfogadott útmutatók felhasználásával.”

I.
7. cikk

1. Az 1. bekezdés a) pontjának ii. pontjában a „3. bekezdésében” szöveg helyébe a „3. és 7. bekezdésében” szöveg lép.

2. Az 1. bekezdés b) pontjának bevezető része helyébe a következő szöveg lép:

b) az EMEP területi hatálya alá tartozó minden szerződő fél a Bizottság ügyvezető titkárán keresztül beszámol az EMEP-nek az EMEP Irányító Testülete által összeállított és a végrehajtó szerv által jóváhagyott útmutatók alapján az alábbi információkról a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, az ammónia, az illékony szerves vegyületek és a szálló por kibocsátására vonatkozóan;”

3. Az 1. bekezdés b) pontjának i. alpontjában a „kén, a nitrogén-oxidok, az ammónia és az illékony szerves vegyületek kibocsátási szintje” szöveg helyébe a „kibocsátási szintjük” szöveg lép.

4. A 1. bekezdés b) pontjának ii. alpontjában:

a) az „anyagok kibocsátási szintjei” szöveg helyébe a „kibocsátási szintek” szöveg lép; valamint

b) az „ (1990)” szám helyébe a „II. mellékletben meghatározott” szöveg lép.

5. Az 1. bekezdés b) pontjának iii. alpontjában az „és jelenlegi csökkentési tervek” szöveget el kell hagyni.

6. A 1. bekezdés b) pontjának (iv) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„(iv) tájékoztató leltárjelentés, amely részletes információkat tartalmaz a bejelentett emissziókataszterekről és kibocsátási tervekről;”

7. Az 1. bekezdés az alábbi ba) ponttal egészül ki:

ba) Az EMEP területi hatálya alá tartozó minden szerződő fél a Bizottság ügyvezető titkárán keresztül, és a végrehajtó szerv által elfogadott útmutatók alkalmazásával jelentést küld a végrehajtó szervnek a rendelkezésre álló információkról az egyezmény keretében végzett, a légszennyezés emberi egészségre és környezetre tett hatását vizsgáló programjaival, a légköri nyomon követési és modellezési programjaival kapcsolatban;”

8. Az 1. bekezdés c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

c) Az EMEP területi hatályán kívül lévő szerződő felek jelentés nyújtanak be a kibocsátási szintekre vonatkozóan rendelkezésre álló információkról, beleértve a II. mellékletben meghatározott referenciaévre és a kibocsátás csökkentésére vonatkozó vállalásaik által lefedett földrajzi területre vonatkozó információkat is. A végrehajtó szerv kérésére az EMEP területi hatályán kívül lévő szerződő felek is elérhetővé teszik a fenti ba) bekezdésben lévő információkat.”

9. Az 1. bekezdés a c) albekezdés után az alábbi d) albekezdéssel egészül ki:

d) Minden szerződő fél jelentést tesz – amennyiben az ilyen adatok rendelkezésre állnak – a korom emissziókataszterére és kibocsátására vonatkozó előirányzatokról, a végrehajtó szerv által elfogadott útmutatók alkalmazásával.”

10. A 3. bekezdés bevezető része helyébe a következő szöveg lép:

„A végrehajtó szerv kérésére és az általa meghatározott ütemezésnek megfelelően az EMEP és az egyéb segédszervek a végrehajtó szerv rendelkezésére bocsátják az alábbiakra vonatkozó információkat:”.

11. A 3. bekezdés a) pontja „környezeti koncentrációja” szöveg előtt a „és a szálló por – beleértve a kormot –” szöveggel egészül ki.

12. A 3. bekezdés b) pontjában az „az ózon és prekurzorainak” szöveg helyébe az „a szálló por, a földközeli ózon és azok prekurzorainak” szöveg lép, az „információk.” szöveg helyébe pedig az „információk;” szöveg lép.

13. A 3. bekezdés a b) pont után az alábbi c) és d) ponttal egészül ki:

c) Káros hatások az emberi egészségre, a természetes ökoszisztémákra, az anyagokra és a termésre, beleértve az éghajlatváltozással és környezettel kapcsolatos azon hatásokat, amelyek az e jegyzőkönyv tárgyát képező anyagokkal vannak kapcsolatban, továb a az emberi egészség és a környezet védelme terén elért eredmények, a végrehajtó szerv által elfogadott útmutatóban bemutatottak szerint; valamint

d) a nitrogén-anyagmérlegekre, a nitrogén hasznosításának hatásfokára és a nitrogénfeleslegekre és azoknak az EMEP földrajzi területén belüli alakulására vonatkozó számítás, a végrehajtó szerv által elfogadott útmutató felhasználásával.”

14. A 3. bekezdés utolsó mondatát el kell hagyni.

15. A 4. bekezdés az „ózon” szó után „és a szálló por” szöveggel egészül ki.

16. Az 5. bekezdésben az „aktuális ózonkoncentrációk és az I. mellékletben megadott kritikus ózonszintek” szöveg helyébe az „aktuális ózon- és szilárdanyag-koncentrációk és az I. mellékletben megadott kritikus ózon- és szilárdanyag-szintek” szöveg lép.

17. A cikk az alábbi új, 6. bekezdéssel egészül ki:

„6. A 7. cikk 1. bekezdésének b) pontjában foglaltak ellenére a szerződő fél kérheti a végrehajtó szerv engedélyét egy adott szennyezőanyag vagy szennyezőanyagok esetében korlátozott leltár jelentésére, amennyiben:

a) a szerződő félre a korábbiakban nem vonatkozott jelentési kötelezettség e jegyzőkönyv vagy az adott szennyezőanyagra vonatkozó bármely egyéb jegyzőkönyv értelmében; valamint

b) a szerződő fél korlátozott leltára tartalmazza legalább a szennyezőanyag szerződő fél vagy a vonatkozó PEMA területén belüli összes nagy pontforrását vagy szennyezőjét.

A végrehajtó szerv ilyen kérelmet évente legfeljebb e jegyzőkönyvnek a szerződő féllel szemben való hatálybalépését követő öt évig adhat ki, de semmi esetre sem adhat ki ilyen engedélyt a 2019-es évet követő évek kibocsátásainak jelentésére vonatkozóan. Az ilyen kérelemhez a szerződő fél éves jelentésének részeként mellékelni kell a teljesebb leltár kialakítása érdekében tett előrelépések bemutatását.”

J.
8. cikk

1. A b) pont a „különös tekintettel” szöveg után az „a szálló porra – ideértve a kormot is –,” szöveggel egészül ki.

2. A c) pontban a „nitrogén- és illékony szerves vegyületek” szöveg helyébe a „nitrogén-, illékony szerves vegyületek és szálló por – ideértve a kormot is –” szöveg lép.

3. A bekezdés a d) pont után az alábbi da) ponttal egészül ki:

„A rövid távú, sugárzásikényszer- és egyéb éghajlati hatással rendelkező légszennyező anyagok (mint például a metán, a szén-monoxid és a korom) potenciális csökkentésével foglalkozó forgatókönyvekkel összefüggő éghajlatváltozás-mérséklés potenciális közös előnyeire vonatkozó tudományos ismeretek bővítése;”

4. Az e) pontban az „eutrofizáció és a fotokémiai szennyezés” szöveg helyébe az „eutrofizáció, a fotokémiai szennyezés és a szálló por” szöveg lép.

5. Az f) pontban az „ammónia és az illékony szerves vegyületek” szöveg helyébe az „ammónia, az illékony szerves vegyületek és egyéb ózonprekurzorok, valamint a szálló por” szöveg lép.

6. A g) pontban:

a) a „nitrogénvegyületek és illékony szerves vegyületek” szöveg helyébe a „nitrogénvegyületek, az illékony szerves vegyületek és a szálló por” szöveg lép;

b) a „(beleértve a szilárdanyag-koncentrációhoz való hozzájárulásukat)” szöveget el kell hagyni; valamint

c) az „illékony szerves vegyületek és a troposzferikus ózon” szöveg helyébe az „illékony szerves vegyületek, a szálló por és a földközeli ózon” szöveg lép.

7. A k) pontban:

a) a „környezetben és az emberi egészségben jelentkező előnyök” szöveg helyébe a „környezetben és az emberi egészségben jelentkező előnyök és az éghajlatra tett hatás” szöveg lép; valamint

b) az „ammónia és az illékony szerves vegyületek” szöveg helyébe az „ammónia, az illékony szerves vegyületek és a szálló por” szöveg lép.

K.
10. cikk

1. Az 1. bekezdésben a „kén- és nitrogénvegyületek” szöveg helyébe a „kén-, nitrogénvegyületek és szálló por” szöveg lép.

2. A 2. bekezdés b) pontjában:

a) az „egészségügyi hatásokra” szöveg helyébe az „emberi egészséggel kapcsolatos hatásokra, éghajlattal kapcsolatos közös előnyökre” szöveg lép; valamint

b) a „különösen” szó után „a szálló por,” szöveg lép.

3. A cikk az alábbi új 3. és 4. bekezdéssel egészül ki:

„3. A végrehajtó szerv az e cikk szerinti felülvizsgálatai részeként elvégzi a koromkibocsátás csökkentését célzó intézkedések értékelését, legkésőbb a végrehajtó szervnek a 2012/2 határozatban foglalt módosítások hatályba lépését követő második ülésén.

4. A szerződő felek legkésőbb a végrehajtó szervnek a 2012/2 határozatban foglalt módosítások hatályba lépést követő második ülésén értékelik az ammóniacsökkentési intézkedéseket, valamint fontolóra veszik a IX. melléklet átdolgozásának szükségességét.”

L.
13. cikk

A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép.

13. cikk

Kiigazítások

1. Az egyezményt aláíró bármely szerződő fél javasolhatja a jegyzőkönyv II. mellékletének oly módon való kiigazítását, hogy az kiegészüljön a szerződő fél nevével, kibocsátásaival, kibocsátási plafonértékekkel és kibocsátásai százalékos csökkentésével.

2. Bármely szerződő fél javasolhatja a II. mellékletben már szereplő kibocsátáscsökkentési vállalásának kiigazítását. Az ilyen javaslatnak alátámasztó dokumentációt kell tartalmaznia, és azt a végrehajtó szerv határozatában meghatározott módon kell felülvizsgálni. A felülvizsgálatra azt megelőzően kerül sor, hogy a javaslat a 4. bekezdéssel összhangban a szerződő felek elé kerülne megtárgyalásra.

3. A 3. cikk 9. bekezdése értelmében jogosult bármely szerződő fél javasolhatja a III. melléklet kiigazítását egy vagy több PEMA hozzáadása vagy a mellékletben felsorolt, az illetékességébe tartozó valamely PEMA módosítása érdekében.

4. A kiigazításra vonatkozó javaslatokat a Bizottság végrehajtó titkárához kell írásban eljuttatni, aki azokat közli valamennyi szerződő féllel. A javasolt kiigazításokat a végrehajtó szerv a soron következő éves ülésén csak akkor vitatja meg, ha a végrehajtó titkár e javaslatokat legalább kilencven nappal az ülést megelőzően a szerződő felek számára továbbította.

5. A kiigazításokat a végrehajtó szerv ülésén részt vevő szerződő felek konszenzussal fogadják el, és ez a jelen lévő szerződő felek tekintetében kilencven nappal azt követően lép hatályba, hogy a Bizottság végrehajtó titkára írásban értesítette e szerződő feleket a kiigazítás elfogadásáról.”

13a. cikk

Módosítások

1. E jegyzőkönyv módosítását bármely szerződő fél javasolhatja.

2. A módosító javaslatokat a Bizottság végrehajtó titkársához kell írásban eljuttatni, aki azokat közli valamennyi szerződő féllel. A javasolt módosításokat a végrehajtó szerv a soron következő éves ülésén csak akkor vitatja meg, ha a végrehajtó titkár e javaslatokat legalább kilencven nappal az ülést megelőzően a szerződő felek számára továbbította.

3. A jegyzőkönyv, illetve annak I. és III. mellékleten kívüli módosítását a végrehajtó szerv ülésén jelenlévő szerződő felek konszenzussal fogadják el, és a módosítás az azt elfogadó szerződő felek tekintetében attól az időponttól számított kilencvenedik napon lép hatályba, amikor a szerződő felek kétharmada letétbe helyezte a letéteményesnél a módosításra vonatkozó elfogadási okiratát. A többi szerződő fél tekintetében a módosítás kilencven nappal azt követően lép hatályba, hogy az adott szerződő fél letétbe helyezi elfogadó okiratát.

4. A jegyzőkönyv I. és III. mellékletének módosításait a végrehajtó szerv ülésein jelenlévő szerződő felek konszenzussal fogadják el. A Bizottság végrehajtó titkárától érkezett, valamennyi szerződő félnek szóló értesítést követő száznyolcvanadik nap elteltével bármely melléklet módosítása hatályba lép azon szerződő felek tekintetében, amelyek nem nyújtottak be bejelentést a letéteményeshez az alábbi 5. bekezdés rendelkezéseinek megfelelően, feltéve, hogy legalább tizenhat szerződő fél nem nyújtott be ilyen bejelentést.

5. Bármely szerződő fél, amelynek nem tudja jóváhagyni az I. és/vagy III. melléklet módosítását, a határozat elfogadásának közlésétől számított kilencven napon belül erről írásban értesíti a letéteményest. A letéteményes késedelem nélkül minden ilyen bejelentésről köteles értesíteni a többi szerződő felet. Bármely szerződő fél korábbi bejelentését elfogadásra cserélheti; az elfogadó nyilatkozat letéteményesnél történő letétbe helyezésével lép a melléklet módosítása e szerződő fél tekintetében hatályba.

6. Az azt elfogadó szerződő felek tekintetében a 7. bekezdésben megállapított eljárás hatályon kívül helyezi a IV–XI. melléklet módosítására vonatkozóan a 3. bekezdésben megállapított eljárást.

7. A IV–XI. melléklet módosításait a végrehajtó szerv ülésein jelenlévő szerződő felek konszenzussal fogadják el. A Bizottság végrehajtó titkárától érkezett, valamennyi szerződő félnek szóló értesítést követő egy év elteltével bármely melléklet módosítása hatályba lép azon szerződő felek tekintetében, amelyek nem nyújtottak be bejelentést a letéteményeshez az alábbi a) pont rendelkezéseinek megfelelően:

a) Ha valamely szerződő fél nem tudja jóváhagyni a IV–XI. mellékletek valamely módosítását, erről írásban tájékoztatnia kell a letéteményest az elfogadás közlésétől számított egy éven belül. A letéteményes késedelem nélkül minden ilyen bejelentésről köteles értesíteni a többi szerződő felet. Bármely szerződő fél korábbi bejelentését elfogadásra cserélheti; az elfogadó nyilatkozat letéteményesnél történő letétbe helyezésével lép a melléklet módosítása e szerződő fél tekintetében hatályba.

b) A IV–XI. melléklet módosítása nem lép hatályba, amennyiben összesen tizenhat vagy több szerződő fél

(i) az a) pont rendelkezéseivel összhangban bejelentést nyújtott be; vagy

(ii) nem fogadta el az ebben a bekezdésben megállapított eljárást és még nem helyezett letétbe a 3. bekezdés rendelkezéseivel összhangban lévő elfogadó okiratot.”

M.
15. cikk

A cikk az alábbi új 4. bekezdéssel egészül ki:

„4. Az államoknak vagy regionális gazdasági integrációs szervezeteknek a megerősítő, elfogadási és jóváhagyási vagy csatlakozási okiratukban kell kinyilvánítaniuk, ha nem kívánják, hogy kötelező erejűek legyenek rájuk nézve a 13a. cikk (7) bekezdésében megállapított eljárások a IV–XI. mellékletek módosítása tekintetében.”

N.
Új 18a. cikk

A jegyzőkönyv a 18. cikk után a következő új 18a. cikkel egészül ki:

18a. cikk
A jegyzőkönyvek lejárta

Amikor az alábbi jegyzőkönyvek összes szerződő fele a letéteményesnél letétbe helyezte a megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy e jegyzőkönyvhöz való csatlakozásról szóló okiratot az adott jegyzőkönyv 15. cikkével összhangban, a jegyzőkönyv lejártnak tekintendő:

a) az 1985. évi Helsinki Jegyzőkönyv a kén-dioxid-kibocsátások vagy azok országhatárokon átterjedő fluxusának 30%-os csökkentéséről;

b) az 1988-as Szófiai Jegyzőkönyv a nitrogén-oxidok kibocsátásának vagy azok országhatárokon átterjedő fluxusának csökkentéséről;

c) az 1991-es Genfi Jegyzőkönyv az illékony szerves vegyületek kibocsátásának vagy azok országhatárokon átterjedő fluxusának csökkentéséről;

d) az 1994-es Oslói Jegyzőkönyv a kénvegyületek kibocsátásának vagy azok országhatárokon átterjedő fluxusának további csökkentéséről.”

O.
II. melléklet

A II. melléklet helyébe az alábbi szöveg lép:

Kibocsátás csökkentésére vonatkozó vállalások

1. Az alábbi táblázatokban felsorolt, a kibocsátás csökkentésére vonatkozó vállalások e jegyzőkönyv 3. cikkének 1. és 10. bekezdésében foglalt rendelkezésekre vonatkoznak.

2. Az 1. táblázat tartalmazza a kén-dioxidra (SO2), a nitrogén-oxidokra (NOx), az ammóniára (NH3) és az illékony szerves vegyületekre (VOC) 2010 és 2020 között érvényes legnagyobb kibocsátható mennyiségeket, ezer tonnában kifejezve, az e jegyzőkönyvet a 2010-es évet megelőzően ratifikáló szerződő felekre vonatkozóan.

3. A 2–6. táblázatok az SO2, NOx, NH3, VOC és szálló por (PM2,5) tekintetében 2020-ra és azt követően érvényes, a kibocsátás csökkentésére vonatkozó vállalásokat tartalmazzák. Ezek a vállalások a 2005-ös kibocsátási szinthez képest elért csökkenés százalékában vannak kifejezve.

4. A 2–6. táblázatokban feltüntetett 2005-ös vállalások ezer tonnában vannak megadva és a szerződő felek által 2012-ben bejelentett legfrissebb és legpontosabb rendelkezésre álló adatokat tükrözik. Ezek a becslések csak a tájékoztatás célját szolgálják, és ezeket a szerződő felek a kibocsátási adatok e jegyzőkönyv értelmében végrehajtott jelentése során frissíthetik, ha pontosabb információk válnak elérhetővé. A titkárság fenntartja és tájékoztatási céllal rendszeresen frissíti az egyezmény weboldalán található táblázatot, a szerződő felek által bejelentett legfrissebb frissítésekkel. A 2–6. táblázatokban felsorolt, a kibocsátás százalékos csökkentésére vonatkozó vállalások a szerződő felek által a Bizottság végrehajtó szerve számára jelentett legfrissebb 2005-ös becslésekre alkalmazandók.

5. Amennyiben valamely szerződő fél egy rendkívül hideg tél, egy rendkívül száraz nyár vagy egy előre nem látott saját vagy egy szomszédos ország energiaellátási rendszerében fellépő kapacitásvesztés következtében nem tudja teljesíteni a kibocsátás csökkentésére vonatkozó vállalását, lehetősége van az ilyen vállalásoknak a szóban forgó év, az azt megelőző év és az azt követő év nemzeti éves kibocsátásának átlagolásával történő teljesítésére, feltéve, hogy ez az átlag nem haladja meg vállalását.

1. táblázat
Legnagyobb kibocsátható mennyiségek 2010 és 2020 között az ezt a jegyzőkönyvet 2010 előtt ratifikáló szerződő felek esetében (ezer tonna/év mennyiségben kifejezve)

Szerződő fél

Megerősítés

SO2

NOx

NH3
Illékony
szerves
vegyületek
1 Belgium 2007 106 181 74 144
2 Bulgária 2005 856 266 108 185
3 Horvátország 2008 70 87 30 90
4 Ciprus 2007 39 23 9 14
5 Cseh Köztársaság 2004 283 286 101 220
6 Dánia 2002 55 127 69 85
7 Finnország 2003 116 170 31 130
8 Franciaország 2007 400 860 780 1100
9 Németország 2004 550 1081 550 995
10 Magyarország 2006 550 198 90 137
11 Lettország 2004 107 84 44 136
12 Litvánia 2004 145 110 84 92
13 Luxemburg 2001 4 11 7 9
14 Hollandia 2004 50 266 128 191
15 Norvégia 2002 22 156 23 195
16 Portugália 2005 170 260 108 202
17 Románia 2003 918 437 210 523
18 Szlovákia 2005 110 130 39 140
19 Szlovénia 2004 27 45 20 40
20 Spanyolország ( * ) 2005 774 847 353 669
21 Svédország 2002 67 148 57 241
22 Svájc 2005 26 79 63 144
23 Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága 2005 625 1181 297 1200
24 Amerikai Egyesült Államok 2004 ( * ) ( * ) ( * )
25 Európai Unió 2003 7832 8180 4294 7585
2. táblázat
A kén-dioxid kibocsátásának csökkentésére vonatkozó vállalások 2020-ra és azt követően

Egyezmény szerződő fele
Kibocsátási szintek
2005-ben,
ezer tonna SO
2
Csökkenés a 2005-ös
szinthez képest
(%)
1 Ausztria 27 26
2 Fehéroroszország 79 20
3 Belgium 145 43
4 Bulgária 777 78
5 Kanada ( * )
6 Horvátország 63 55
7 Ciprus 38 83
8 Cseh Köztársaság 219 45
9 Dánia 23 35
10 Észtország 76 32
11 Finnország 69 30
12 Franciaország 467 55
13 Németország 517 21
14 Görögország 542 74
15 Magyarország 129 46
16 Írország 71 65
17 Olaszország 403 35
18 Lettország 6,7 8
19 Litvánia 44 55
20 Luxemburg 2,5 34
21 Málta 11 77
22 Hollandia ( * ) 65 28
23 Norvégia 24 10
24 Lengyelország 1224 59
25 Portugália 177 63
26 Románia 643 77
27 Szlovákia 89 57
28 Szlovénia 40 63
29 Spanyolország ( * ) 1282 67
30 Svédország 36 22
31 Svájc 17 21
32 Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága 706 59
33 Amerikai Egyesült Államok ( * )
34 Európai Unió 7828 59
3. táblázat
A nitrogén-oxidok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó vállalások 2020-ra és azt követően (
 * )

Egyezmény szerződő fele
Kibocsátási szintek
2005-ben ezer tonna
NO
2
Csökkenés a 2005-ös
szinthez képest
(%)
1 Ausztria 231 37
2 Fehéroroszország 171 25
3 Belgium 291 41
4 Bulgária 154 41
5 Kanada ( * )
6 Horvátország 81 31
7 Ciprus 21 44
8 Cseh Köztársaság 286 35
9 Dánia 181 56
10 Észtország 36 18
11 Finnország 177 35
12 Franciaország 1430 50
13 Németország 1 464 39
14 Görögország 419 31
15 Magyarország 203 34
16 Írország 127 49
17 Olaszország 1 212 40
18 Lettország 37 32
19 Litvánia 58 48
20 Luxemburg 19 43
21 Málta 9,3 42
22 Hollandia ( * ) 370 45
23 Norvégia 200 23
24 Lengyelország 866 30
25 Portugália 256 36
26 Románia 309 45
27 Szlovákia 102 36
28 Szlovénia 47 39
29 Spanyolország ( * ) 1 292 41
30 Svédország 174 36
31 Svájc ( * ) 94 41
32 Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága 1 580 55
33 Amerikai Egyesült Államok ( * )
34 Európai Unió 11 354 42
4. táblázat
Az ammónia kibocsátásának csökkentésére vonatkozó vállalások 2020-ra és azt követően

Egyezmény szerződő fele
Kibocsátási szintek
2005-ben ezer tonna
NH
3
Csökkenés a 2005-ös
szinthez képest
(%)
1 Ausztria 63 1
2 Fehéroroszország 136 7
3 Belgium 71 2
4 Bulgária 60 3
5 Horvátország 40 1
6 Ciprus 5,8 10
7 Cseh Köztársaság 82 7
8 Dánia 83 24
9 Észtország 9,8 1
10 Finnország 39 20
11 Franciaország 661 4
12 Németország 573 5
13 Görögország 68 7
14 Magyarország 80 10
15 Írország 109 1
16 Olaszország 416 5
17 Lettország 16 1
18 Litvánia 39 10
19 Luxemburg 5,0 1
20 Málta 1,6 4
21 Hollandia ( * ) 141 13
22 Norvégia 23 8
23 Lengyelország 270 1
24 Portugália 50 7
25 Románia 199 13
26 Szlovákia 29 15
27 Szlovénia 18 1
28 Spanyolország ( * ) 365 3
29 Svédország 55 15
30 Svájc 64 8
31 Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága 307 8
32 Európai Unió 3813 6
5. táblázat
Az illékony szerves vegyületek kibocsátásának csökkentésére vonatkozó vállalások 2020-ra és azt követően

Egyezmény szerződő fele
Kibocsátási szintek
2005-ben ezer tonna
illékony szerves vegyület
Csökkenés a 2005-ös
szinthez képest
(%)
1 Ausztria 162 21
2 Fehéroroszország 349 15
3 Belgium 143 21
4 Bulgária 158 21
5 Kanada ( * )
6 Horvátország 101 34
7 Ciprus 14 45
8 Cseh Köztársaság 182 18
9 Dánia 110 35
10 Észtország 41 10
11 Finnország 131 35
12 Franciaország 1232 43
13 Németország 1143 13
14 Görögország 222 54
15 Magyarország 177 30
16 Írország 57 25
17 Olaszország 1286 35
18 Lettország 73 27
19 Litvánia 84 32
20 Luxemburg 9,8 29
21 Málta 3,3 23
22 Hollandia ( * ) 182 8
23 Norvégia 218 40
24 Lengyelország 593 25
25 Portugália 207 18
26 Románia 425 25
27 Szlovákia 73 18
28 Szlovénia 37 23
29 Spanyolország ( * ) 809 22
30 Svédország 197 25
31 Svájc ( * ) 103 30
32 Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága 1088 32
33 Amerikai Egyesült Államok ( * )
34 Európai Unió 8842 28
6. táblázat
A PM
2,5 kibocsátásának csökkentésére vonatkozó vállalások 2020-ra és azt követően

Egyezmény szerződő fele
Kibocsátási szintek
2005-ben ezer tonna
PM
2,5
Csökkenés a 2005-ös
szinthez képest
(%)
1 Ausztria 22 20
2 Fehéroroszország 46 10
3 Belgium 24 20
4 Bulgária 44 20
5 Kanada ( * )
6 Horvátország 13 18
7 Ciprus 2,9 46
8 Cseh Köztársaság 22 17
9 Dánia 25 33
10 Észtország 20 15
11 Finnország 36 30
12 Franciaország 304 27
13 Németország 121 26
14 Görögország 56 35
15 Magyarország 31 13
16 Írország 11 18
17 Olaszország 166 10
18 Lettország 27 16
19 Litvánia 8,7 20
20 Luxemburg 3,1 15
21 Málta 1,3 25
22 Hollandia ( * ) 21 37
23 Norvégia 52 30
24 Lengyelország 133 16
25 Portugália 65 15
26 Románia 106 28
27 Szlovákia 37 36
28 Szlovénia 14 25
29 Spanyolország ( * ) 93 15
30 Svédország 29 19
31 Svájc 11 26
32 Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága 81 30
33 Amerikai Egyesült Államok ( * ) 1504 22
34 Európai Unió
P.
III. melléklet

1. A cím alatti mondatban a „PEMA” szó helyébe a „PEMA-k” kifejezés lép.

2. Az Orosz Föderációs PEMA-ra vonatkozó bejegyzés előtt a melléklet az alábbi új alcímmel és bekezdéssel egészül ki:

Kanada PEMA

Kanada kénre vonatkozó PEMA-ja egy 1 millió négyzetkilométer nagyságú terület, amely magában foglalja a Prince Edward-sziget, Új-Skócia és New Brunswick egész területét, Quèbec tartománynak a Szent Lőrinc-öböl északi partjánál lévő Havre St. Pierre-t és a Quèbec–Ontario határ James-öblöt metsző pontját összekötő egyenestől délre fekvő területét, és Ontario tartománynak a Quèbec–Ontario határ James-öblöt metsző pontját és a Felső-tó északi partjánál lévő Nipigon folyót összekötő egyenestől délre fekvő területét.”

3. Az „Orosz Föderációs PEMA” alcím alatti bekezdés helyébe az alábbi szöveg lép:

„Az Orosz Föderációs PEMA az Orosz Föderáció európai területének felel meg. Az Orosz Föderáció európai területe Oroszország területének része, az Orosz Föderáció Kelet-Európában található egységeinek közigazgatási és földrajzi határain belül, az ázsiai kontinensnek az északról délre az Urál-hegység mentén, Kazahsztánnal és a Kaszpi-tengerrel határosan, majd Azerbajdzsán és Grúzia határai mentén a Kaukázus északi részén keresztül a Fekete-tengerig haladó hagyományos határa mellett.”

Q.
IV. melléklet

1. A IV. melléklet helyébe az alábbi szöveg lép:

A helyhez kötött források kénkibocsátásának határértékei

1. Az A. szakasz vonatkozik a Kanadán és az Amerikai Egyesült Államokon kívüli szerződő felekre, míg a B. szakasz vonatkozik Kanadára, és a C. szakasz vonatkozik az Amerikai Egyesült Államokra.

A. A Kanadán és az Amerikai Egyesült Államokon kívüli szerződő felek

2. E szakasz értelmében a kibocsátási határérték a berendezések véggázában lévő SO2 (vagy SOx, ahol ilyen formában van megadva) azon maximális mennyiségét jelenti, amely nem léphető túl. Amennyiben másképp nem rendelkeznek, az SO2 (SOx, SO2 formájában kifejezve) tömegét kell osztani a füstgáz térfogatával (mg/m3-ben kifejezve), a száraz gáz hőmérsékletét és nyomását standard állapotban feltételezve (a térfogat 273,15 K és 101,3 kPa esetén). A véggáz oxigéntartalmát figyelembe véve az alábbi táblázatokban megadott értékeket kell alkalmazni minden forráskategóriára. A véggázban lévő szennyező anyagok koncentrációjának csökkentése céljából alkalmazott hígítás nem megengedett. A készülékek indítását, leállítását és karbantartatását nem kell figyelembe venni.

3. A kibocsátási határértékeknek való megfelelést a minimális kéntelenítési arányokkal, a kénvisszanyerési arányokkal és a kéntartalom-határértékekkel kell igazolni:

a) a kibocsátásokat mérésekkel vagy legalább ugyanolyan pontosságú számításokkal kell ellenőrizni. A kibocsátási határértékeknek való megfelelést folyamatos vagy szakaszos méréssel, approbációval vagy egyéb, műszakilag megfelelő módszerrel kell ellenőrizni, beleértve az igazolt számítási módszereket is. Folyamatos mérések esetén a kibocsátási határértéknek való megfelelés akkor valósul meg, ha az ellenőrzött havi kibocsátási átlag nem haladja meg a határértéket, ha az nincs másképpen meghatározva az adott egyedi forráskategóriára vonatkozóan. Szakaszos mérés vagy egyéb megfelelő meghatározási vagy számítási eljárás esetén a kibocsátási határértékeknek való megfelelés akkor áll fenn, ha a jellegzetes feltételek mellett, megfelelő számban végzett mérésből kapott értékek átlaga nem lépi túl a kibocsátási határértékeket. A mérési módszerek pontatlansága figyelembe vehető az ellenőrzés során;

b) a kéntelenítés az 5. bekezdés a) pontjának ii. alpontjában megállapított minimális arányát alkalmazó tüzelőberendezések esetében az üzemanyag kéntartalmát is rendszeresen ellenőrizni kell, és az illetékes hatóságokat értesíteni kell a használt üzemanyag típusát érintő jelentős változásokról. A kéntelenítési arányt havi átlagos értékekként kell alkalmazni;

c) a minimális kénvisszanyerési aránynak való megfelelést rendszeres mérésekkel vagy egyéb, műszakilag megfelelő módszerrel kell ellenőrizni;

d) a gázolajra vonatkozó kén-határértékeknek való megfelelést rendszeres célzott mérésekkel kell ellenőrizni.

4. A vonatkozó szennyező anyagok ellenőrzését, és a folyamatparaméterek mérését, valamint az automatikus mérési rendszerek minőségbiztosítását és az azok kalibrálására szolgáló referenciaméréseket az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) szabványaival összhangban kell végrehajtani. Amennyiben nem áll rendelkezésre megfelelő CEN-szabvány, olyan, a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) által meghatározott szabványokat, országos vagy nemzetközi szabványokat kell figyelembe venni, amelyek az adatszolgáltatást ezzel tudományos szempontból egyenértékű minőségben tudják biztosítani.

5. Az alábbi albekezdések a 7. bekezdésben említett tüzelőberendezésekre vonatkozó speciális rendelkezéseket állapítanak meg:

a) a szerződő fél az alábbi esetekben térhet el a 7. bekezdésben előírt kibocsátási határértékeknek való megfelelés kötelezettségétől:

(i) olyan tüzelőberendezés esetében, amely ilyen célra általában alacsony kéntartalmú üzemanyagot használ, olyan esetekben, amikor az üzemeltető az alacsony kéntartalmú üzemanyag komoly piaci hiányából fakadó ellátási problémák miatt nem képes megfelelni ezeknek a határértékeknek;

(ii) a hazai szilárd tüzelőanyagokat égető olyan tüzelőberendezések esetében, amelyek nem tudnak megfelelni a 7. bekezdésben előírt kibocsátási határértékeknek, legalább az alábbi, kéntelenítési arányra vonatkozó határértékeknek teljesülniük kell:

aa) Meglévő üzemek: 50–100 MWth: 80%;

bb) Meglévő üzemek: 100–300 MWth: 90%;

cc) Meglévő üzemek: > 300 MWth: 95%;

dd) Új üzemek: 50–300 MWth: 93%;

ee) Új üzemek: > 300 MWth: 97%;

(iii) általában gáz üzemanyagot használó égetőművek esetében, amelyek kivételesen kénytelenek egyéb üzemanyagot használni a gázellátásban bekövetkező hirtelen zavar miatt, és amelyeket ezért véggáz-tisztító létesítménnyel kellene ellátni;

(iv) meglévő égetőművek esetében, amelyek legfeljebb 17 500 üzemórát működnek, 2016. január 1-jétől kezdődően, és legkésőbb 2023. december 31-ig;

(v) a szilárd vagy folyékony tüzelőanyagot használó meglévő égetőművek esetében, amelyek évente legfeljebb 1 500 órát üzemelnek öt év görgetett átlagában, az alábbi kibocsátási határértékek alkalmazandók:

aa) Szilárd tüzelőanyagok: 800 mg/m3;

bb) Folyékony tüzelőanyagok: 850 mg/m3 az 300 MWth értéket meg nem haladó névleges bemenő hőteljesítménnyel rendelkező üzemek esetében, és 400 mg/m3 a 300 MWth értéket meghaladó névleges bemenő hőteljesítménnyel rendelkező üzemek esetében.

b) amennyiben az égetőművet legalább 50 MWth teljesítménnyel bővítik, a 7. bekezdésben az új létesítményekre meghatározott kibocsátási határérték alkalmazandó a változás által érintett bővített részre. A kibocsátási határérték kiszámítása az üzem meglévő és új része tényleges bemenő hőteljesítményével súlyozott átlagaként történik;

c) a szerződő felek biztosítják, hogy rendelkezéseket hoznak a kibocsátás csökkentésére szolgáló berendezések hibás működésével vagy meghibásodásával kapcsolatos eljárásokra vonatkozóan;

d) vegyes üzemű égetőmű esetében, ahol egy időben kettő vagy több tüzelőanyagot használnak fel, a kibocsátási határértéket az egyes tüzelőanyagokra vonatkozó kibocsátási határértékek súlyozott átlagaként kell meghatározni, az egyes üzemanyagok által biztosított bemenő hőteljesítmény alapján.

6. A szerződő felek alkalmazhatnak olyan szabályokat, amelyek értelmében az egy adott ásványolaj-finomítón belüli égetőművek és feldolgozó üzemek mentesülhetnek az ebben a mellékletben meghatározott egyedi SO2-határértékeknek való megfelelés alól, feltéve, hogy azok megfelelnek egy buborék SO2-határértéknek, amelyet a rendelkezésre álló legjobb technológiák alapján határoztak meg.

7. Égetőművek 50 MWth értéket meghaladó bemenő hőteljesítménnyel ( * ):

1. táblázat
Az égetőművek SO
2-kibocsátására vonatkozó határértékek ( * )

Üzemanyagtípus
Bemenő
hőteljesítmény
(MWth)

Kibocsátási határérték: SO2 mg/m3 ( * )
Szilárd tüzelőanyagok 5–100 Új üzemek:
400 (szén, lignit és egyéb szilárd tüzelőanyagok)
300 (tőzeg)
200 (biomassza)
Meglévő üzemek:
400 (szén, lignit és egyéb szilárd tüzelőanyagok)
300 (tőzeg)
200 (biomassza)
100–300 Új üzemek:
200 (szén, lignit és egyéb szilárd tüzelőanyagok)
300 (tőzeg)
200 (biomassza)
Meglévő üzemek:
250 (szén, lignit és egyéb szilárd tüzelőanyagok)
300 (tőzeg)
200 (biomassza)
> 300 Új üzemek:
150 (szén, lignit és egyéb szilárd tüzelőanyagok) (FBC: 200)
150 (tőzeg) (FBC: 200)
150 (biomassza)
Meglévő üzemek:
200 (szén, lignit és egyéb szilárd tüzelőanyagok)
200 (tőzeg)
200 (biomassza)
Folyékony tüzelőanyagok 50–100 Új üzemek: 350
Meglévő üzemek: 350
100–300 Új üzemek: 200
Meglévő üzemek: 250
> 300 Új üzemek: 150
Meglévő üzemek: 200
Gáz-halmazállapotú tüzelőanyagok általában > 50 Új üzemek: 35
Meglévő üzemek: 35
Cseppfolyósított gáz > 50 Új üzemek: 5
Meglévő üzemek: 5
Kokszkemencéből származó gáz vagy kohógáz >50 Új üzemek:
200, kohógáz esetében
400, kokszkemencéből származó gáz esetében
Meglévő üzemek:
200, kohógáz esetében
400, kokszkemencéből származó gáz esetében
Gázosított finomító-maradékanyagok > 50 Új üzemek: 35
Meglévő üzemek: 800
Megjegyzés: FBC = fluidágyas égetés (keringtetés, nyomás alatti, buborékoltatás).

8. Gázolaj:

2. táblázat
A gázolaj kéntartalmára vonatkozó határértékek (
 * )
Kéntartalom (tömegszázalék)
Gázolaj < 0,10

9. Ásványolaj- és gázfinomítók:

Claus-üzem: a napi 50 tonnánál több ként előállító kénvisszanyerő egységek:

3. táblázat
Határérték a kénvisszanyerő egységek minimális kénvisszanyerési arányaként kifejezve
Üzem típusa Minimális kénvisszanyerési arány ( * ) (%)
Új üzem 99,5
Meglévő üzem 98,5

10. Titán-dioxid előállítás:

4. táblázat
A titán-dioxid előállítás során történő SO
x-kibocsátás határértékei (éves átlag)
Üzem típusa Kibocsátás határérték, SOx (SO2-ként kifejezve (kg/t TiO2)
Szulfát-folyamat, teljes kibocsátás 6
Klorid-folyamat, teljes kibocsátás 1,7

B. Kanada

11. A kén-dioxid kibocsátás szabályozására szolgáló határértékek helyhez kötött forrásokra kerülnek meghatározásra, az adott esetnek megfelelően, a rendelkezésre álló szabályozási technológiákra vonatkozó információk, más illetékességi területeken alkalmazott határértékek és az alábbi dokumentumok figyelembevételével:

a) SOR/2011-34. számú rendelet az 1999. évi kanadai környezetvédelmi törvény 1. mellékletének mérgező anyagokkal történő kiegészítéséről;

b) rendelettervezet az 1999. évi kanadai környezetvédelmi törvény 1. mellékletének mérgező anyagokkal történő kiegészítéséről;

c) új források termikus villamosenergia-termelésére vonatkozó emissziós előírások;

d) helyhez kötött turbinákra vonatkozó nemzeti kibocsátási irányelvek. PN1072; és

e) települési szilárd hulladékégetőkre vonatkozó működési és kibocsátási irányelvek. PN1085

C. Amerikai Egyesült Államok

12. A következő helyhez kötött forráskategóriákba tartozó új, helyhez kötött forrásokból származó kén-dioxid kibocsátás szabályozására szolgáló határértékeket és a forrásokat, amelyekre vonatkoznak a következő dokumentumok alapján állapítják meg:

a) közüzemi villamosenergia-termelés gőzfejlesztő berendezései – 40. Szövetségi Törvénykönyv (C.F.R.) 60. rész, D és Da fejezet;

b) ipari, kereskedelmi, intézményi gőzfejlesztő berendezések – 40. C.F.R. 60. rész, Db és Dc fejezet;

c) kénsavüzemek – 40. C.F.R. 60. rész, H fejezet;

d) kőolaj-finomítók – 40 C.F.R. 60. rész, J és Ja fejezet;

e) rézolvasztók – 40. C.F.R. 60. rész, P fejezet;

f) elsődleges cinkolvasztók – 40. C.F.R. 60. rész, Q fejezet;

g) elsődleges ólomolvasztók – 40. C.F.R. 60. rész, R fejezet;

h) helyhez kötött gázturbinák – 40. C.F.R. 60. rész, GG fejezet;

i) szárazföldi földgázkitermelés – 40. C.F.R. 60. rész, LLL fejezet;

j) települési szilárd hulladékégetők – 40. C.F.R. 60. rész, Ea és Eb fejezet;

k) kórházi/egészségügyi/fertőző hulladékégetők – 40. C.F.R. 60. rész, Ec fejezet;

l) helyhez kötött turbinák – 40. C.F.R. 60. rész, KKKK fejezet;

m) kis települési hulladékégetők – 40. C.F.R. 60. rész, AAAA fejezet;

n) kereskedelmi és ipari szilárd hulladékégetők – 40. C.F.R. 60. rész, CCCC fejezet; és

o) egyéb szilárd hulladékégetők – 40. C.F.R. 60. rész, EEEE fejezet.”

R.
V. melléklet

Az V. melléklet helyébe az alábbi szöveg lép:

A helyhez kötött forrásokból származó nitrogén-oxid-kibocsátás határértékei

1. Az A. szakasz vonatkozik a Kanadán és az Amerikai Egyesült Államokon kívüli szerződő felekre, míg a B. szakasz vonatkozik Kanadára, és a C. szakasz vonatkozik az Amerikai Egyesült Államokra.

A. A Kanadán és az Amerikai Egyesült Államokon kívüli szerződő felek

2. E szakasz értelmében a kibocsátási határérték a berendezések véggázában lévő NOx (NO és NO2 összege, NO2-ként kifejezve) azon maximális mennyiségét jelenti, amely nem léphető túl. Amennyiben másképp nem rendelkeznek, a NOx tömegét kell osztani a füstgáz térfogatával (mg/m3-ben kifejezve), a száraz gáz hőmérsékletét és nyomását standard állapotban feltételezve (a térfogat 273,15 K és 101,3 kPa esetén). A véggáz oxigéntartalmát figyelembe véve az alábbi táblázatokban megadott értékeket kell alkalmazni minden forráskategóriára. A véggázban lévő szennyező anyagok koncentrációjának csökkentése céljából alkalmazott hígítás nem megengedett. A készülékek indítását, leállítását és karbantartatását nem kell figyelembe venni.

3. A kibocsátásokat minden esetben az NOx mérésével vagy legalább ugyanolyan pontosságot biztosító számításokkal kell ellenőrizni. A kibocsátási határértékeknek való megfelelést folyamatos vagy szakaszos méréssel, approbációval vagy egyéb, műszakilag megfelelő módszerrel kell ellenőrizni, beleértve az igazolt számítási módszereket is. Folyamatos mérések esetén a kibocsátási határértéknek való megfelelés akkor valósul meg, ha az ellenőrzött havi kibocsátási átlag nem haladja meg a határértéket. Szakaszos mérés vagy egyéb megfelelő meghatározási vagy számítási eljárás esetén a kibocsátási határértékeknek való megfelelés akkor áll fenn, ha a jellegzetes feltételek mellett, megfelelő számban végzett mérésből kapott értékek átlaga nem lépi túl a kibocsátási határértékeket. A mérési módszerek pontatlansága figyelembe vehető az ellenőrzés során.

4. A vonatkozó szennyező anyagok ellenőrzését, és a folyamatparaméterek mérését, valamint az automatikus mérési rendszerek minőségbiztosítását és az azok kalibrálására szolgáló referenciaméréseket a CEN szabványaival összhangban kell végrehajtani. Amennyiben nem áll rendelkezésre megfelelő CEN-szabvány, olyan ISO-szabványokat vagy országos vagy nemzetközi szabványokat kell figyelembe venni, amelyek az adatszolgáltatást ezzel tudományos szempontból egyenértékű minőségben tudják biztosítani.

5. A 6. bekezdésben említett tüzelőberendezésekre vonatkozó speciális rendelkezések:

a) a szerződő fél az alábbi esetekben térhet el a 6. bekezdésben előírt kibocsátási határértékeknek való megfelelés kötelezettségétől:

(i) általában gáz üzemanyagot használó égetőművek esetében, amelyek kivételesen kénytelenek egyéb üzemanyagot használni a gázellátásban bekövetkező hirtelen zavar miatt, és amelyeket ezért véggáz-tisztító létesítménnyel kellene ellátni;

(ii) meglévő égetőművek esetében, amelyek legfeljebb 17 500 üzemórát működnek 2016. január 1-jétől kezdődően, és legkésőbb 2023. december 31-ig;

(iii) a szilárd vagy folyékony tüzelőanyagot használó meglévő égetőművek esetében – (a 7. bekezdés alá tartozó) szárazföldi gázturbinák kivételével –, amelyek évente legfeljebb 1500 órát üzemelnek öt év görgetett átlagában, az alábbi kibocsátási határértékek alkalmazandók:

aa) Szilárd tüzelőanyagok: 450 mg/m3;

bb) Folyékony tüzelőanyagok: 450 mg/m3.

b) amennyiben az égetőművet legalább 50 MWth teljesítménnyel bővítik, a 6. bekezdésben az új létesítményekre meghatározott kibocsátási határérték alkalmazandó a változás által érintett bővített részre. A kibocsátási határérték kiszámítása az üzem meglévő és új része tényleges bemenő hőteljesítményével súlyozott átlagaként történik;

c) a szerződő felek biztosítják, hogy rendelkezéseket hoznak a kibocsátás csökkentésére szolgáló berendezések hibás működésével vagy meghibásodásával kapcsolatos eljárásokra vonatkozóan;

d) vegyes üzemű égetőmű esetében, ahol egy időben kettő vagy több tüzelőanyagot használnak fel, a kibocsátási határértéket az egyes tüzelőanyagokra vonatkozó kibocsátási határértékek súlyozott átlagaként kell meghatározni, az egyes üzemanyagok által biztosított bemenő hőteljesítmény alapján. A szerződő felek alkalmazhatnak olyan szabályokat, amelyek értelmében az egy adott ásványolaj-finomítón belüli égetőművek és feldolgozó üzemek mentesülhetnek az ebben a mellékletben meghatározott egyedi NOx határértékeknek való megfelelés alól, feltéve, hogy azok megfelelnek egy „buborék” NOx-határértéknek, amelyet a rendelkezésre álló legjobb technológiák alapján határoztak meg.

6. Égetőművek 50 MWth értéket meghaladó bemenő hőteljesítménnyel ( * ):

1. táblázat
Az égetőművek NO
x-kibocsátására vonatkozó határértékek ( * )

Üzemanyagtípus
Bemenő
hőteljesítmény
(MWth)

Kibocsátási határérték: NOx (mg/m3) ( * )
Szilárd tüzelőanyagok 50–100 Új üzemek:
300 (szén, lignit és egyéb szilárd tüzelőanyagok)
450 (porított lignit)
250 (biomassza, tőzeg)
Meglévő üzemek:
300 (szén, lignit és egyéb szilárd tüzelőanyagok)
450 (porított lignit)
300 (biomassza, tőzeg)
100–300 Új üzemek:
200 (szén, lignit és egyéb szilárd tüzelőanyagok)
200 (biomassza, tőzeg)
Meglévő üzemek:
200 (szén, lignit és egyéb szilárd tüzelőanyagok)
250 (biomassza, tőzeg)
> 300 Új üzemek:
150 (szén, lignit és egyéb szilárd tüzelőanyagok) (általános)
150 (biomassza, tőzeg)
200 (porított lignit)
Meglévő üzemek:
200 (szén, lignit és egyéb szilárd tüzelőanyagok)
200 (biomassza, tőzeg)
Folyékony tüzelőanyagok 50–100 Új üzemek: 300
Meglévő üzemek: 450
100–300 Új üzemek: 150
Meglévő üzemek:
200 (általános)
Finomítókon és vegyi létesítményeken belüli meglévő üzemek:
450 (a nyersolaj finomításából származó desztillációs és átalakítási maradványanyagok saját fogyasztásra szánt elégetéséhez égetőműben, és folyékony előállítási maradványanyag elégetéséhez nem kereskedelmi tüzelőanyagként)
> 300 Új üzemek: 100
Meglévő üzemek:
150 (általános)
Finomítókon és vegyi létesítményeken belüli meglévő üzemek:
450 (a nyersolaj finomításából származó desztillációs és átalakítási maradványanyagok saját fogyasztásra szánt elégetéséhez égetőműben, és folyékony előállítási maradványanyag elégetéséhez nem kereskedelmi tüzelőanyag ént (< 500 MWth))
Földgáz 50–300 Új üzemek: 100
Meglévő üzemek: 100
> 300 Új üzemek: 100
Meglévő üzemek: 100
Egyéb gáznemű tüzelőanyagok > 50 Új üzemek: 200
Meglévő üzemek: 300

7. 50 MWth bemenő hőteljesítménynél nagyobb szárazföldi gázturbinák: a mg/m3-ben kifejezett NOx kibocsátási határértékeket (15%-os referencia O2-tartalom mellett) egyetlen turbinára kell alkalmazni. A 2. táblázatban található kibocsátási határértékeket csak 70%-nál nagyobb töltés esetén kell alkalmazni.

2. táblázat
A szárazföldi gázturbinákból származó NO
x-kibocsátás határértékei (a kombinált ciklusú gázturbinákat (CCGT) beleértve)

Üzemanyagtípus
Bemenő
hőteljesítmény
(MWth)

Kibocsátási határérték: NOx (mg/m3) ( * )
Folyékony tüzelőanyagok
(könnyű- és középpárlatok)
> 50 Új üzemek: 50
Meglévő üzemek:
90 (általános)
200 (évi 1 500 óránál kevesebbet üzemelő üzemek)
Földgáz ( * ) > 50 Új üzemek:
50 (általános) ( * )
Meglévő üzemek:
50 (általános) ( * ) ( * )
150 (évi 1 500 óránál kevesebbet üzemelő üzemek)
Egyéb gázok > 50 Új üzemek: 50
Meglévő üzemek:
120 (általános)
200 (évi 1 500 óránál kevesebbet üzemelő üzemek)

8. Cementgyártás:

3. táblázat
A cementklinker-gyártásból származó NO
x kibocsátások határértékei (31)
Üzem típusa Kibocsátási határérték:
NO
x (mg/m3)
Általános (meglévő és új berendezések) 500
Meglévő Lepol-kemencék és hosszú forgókemencék, amelyekben a használat közben nem végeznek hulladékégetést 800

9. Helyhez kötött motorok:

4. táblázat
Új, helyhez kötött motorokból származó NO
x-kibocsátás határértékei
Motor típusa, teljesítmény, üzemanyag specifikációja Kibocsátási határérték ( * ) ( * ) ( * ) (mg/m3)
Gázmotorok > 1 MWth
Külső gyújtású (= Otto) motorok az összes gáznemű üzemanyaghoz 95 (nagyobb arányú szegény keverékes égés)
190 (Normál szegény keverékes égés vagy gazdag keverékes égés katalizátorral)
Vegyes üzemű motorok > 1 MWth
Gáz üzemmódban (összes gáznemű üzemanyag) 190
Folyadék üzemmódban (összes folyékony üzemanyag) ( * )
1–20 MWth 225
> 20 Wth 225
Dízelmotorok > 5 MWth (kompressziós gyújtás)
Alacsony (< 300 ford./perc)/ Közepes
(300–1 200 ford./perc)/ sebesség
5–20 MWth
Nehéz tüzelőolaj (HFO) és bioolajok
Könnyű tüzelőolaj (LFO) és földgáz (NG) 225
190
> 20 MWth
HFO és bioolajo 190
LFO és NG 190
Nagy sebesség (> 1 200 ford./perc) 190
Megjegyzés: A referencia-oxigéntartalom 15%. ( * )

10. Vasérc-szinterelő üzemek:

5. táblázat
A vasérc-szinterelő üzemekből származó NO
x-kibocsátások határértékei
Üzem típusa Kibocsátási határérték: NOx (mg/m3)
Szinterelő üzemek: Új berendezés 400
Szinterelő üzemek: Meglévő berendezés 400
(a) Fémgyártás és -megmunkálás: fémérckalcináló vagy -szinterelő berendezések, nyersvas- vagy nyersacélgyártás berendezései (elsődleges vagy másodlagos beolvasztás), beleértve a 2,5 t/h kapacitást meghaladó folyamatos öntést, a vas(II)-fémek megmunkálásának berendezései (20 t/h nyersacélnál nagyobb kapacitású meleghengermű).
(b) A (3) bekezdés alóli kivételként ezeket a kibocsátási határértékeket jelentős időszakon keresztül számított átlagként kell figyelembe venni.

11. Salétromsavgyártás:

6. táblázat
A salétromsavgyártásból (kivéve a savkoncentráló egységeket) származó NO
x-kibocsátás határértékei
A berendezések típusa Kibocsátási határérték: NOx(mg/m3)
Új berendezések 160
Meglévő berendezések 190

B. Kanada

12. A NOx-kibocsátás szabályozására szolgáló határértékek helyhez kötött forrásokra kerülnek meghatározásra, az adott esetnek megfelelően, a rendelkezésre álló szabályozási technológiákra vonatkozó információk, más illetékességi területeken alkalmazott határértékek és az alábbi dokumentumok figyelembe vételével:

a) új források termikus villamosenergia-termelésére vonatkozó emissziós előírások;

b) helyhez kötött turbinákra vonatkozó nemzeti kibocsátási irányelvek, PN1072;

c) cementégető kemencék kibocsátására vonatkozó nemzeti irányelvek, PN1284;

d) ipari és kereskedelmi kazánok és fűtőberendezések kibocsátására vonatkozó nemzeti irányelvek, PN1286;

e) települési szilárd hulladékégetőkre vonatkozó működési és kibocsátási irányelvek, PN1085;

f) nitrogén-oxidokra (NOx) és illékony szerves vegyületekre (VOC) vonatkozó kezelési tervek – I. fázis, PN1066; és

g) települési szilárd hulladékégetőkre vonatkozó működési és kibocsátási irányelvek, PN1085.

C. Amerikai Egyesült Államok

13. A következő helyhez kötött forráskategóriákba tartozó új, helyhez kötött forrásokból származó NOx-kibocsátás szabályozására szolgáló határértékeket és a forrásokat, amelyekre vonatkoznak a következő dokumentumok alapján állapítják meg:

a) közüzemi széntüzelésű egységek – 40. Szövetségi Törvénykönyv (C.F.R.) 76. rész;

b) a közüzemi villamosenergia-termelés gőzfejlesztő berendezései – 40. C.F.R. 60. rész, D és Da fejezet;

c) ipari, kereskedelmi, intézményi gőzfejlesztő berendezések – 40. C.F.R. 60. rész, Db fejezet;

d) salétromsav üzemek – 40. C.F.R. 60. rész, G fejezet;

e) helyhez kötött gázturbinák – 40. C.F.R. 60. rész, GG fejezet;

f) települési hulladékégetők – 40. C.F.R. 60. rész, Ea és Eb fejezet;

g) kórházi/egészségügyi/fertőző hulladékégetők – 40. C.F.R. 60. rész, Ec fejezet;

h) kőolaj-finomítók – 40 C.F.R. 60. rész, J és Ja fejezet;

i) helyhez kötött belső égésű motorok – Otto-motorok, 40. C.F.R. 60. rész, JJJJ fejezet;

j) helyhez kötött belső égésű motorok – kompressziós gyújtású motorok, 40. C.F.R. 60. rész, IIII fejezet;

k) helyhez kötött turbinák – 40. C.F.R. 60. rész, KKKK fejezet;

l) kis települési hulladékégetők – 40. C.F.R. 60. rész, AAAA fejezet;

m) portlandcement – 40. C.F.R. 60. rész, F fejezet;

n) kereskedelmi és ipari szilárd hulladékégetők – 40. C.F.R. 60. rész, CCCC fejezet; és

o) egyéb szilárd hulladékégetők – 40. C.F.R. 60. rész, EEEE fejezet.”

S.
VI. melléklet

A VI. melléklet helyébe az alábbi szöveg lép:

A helyhez kötött forrásokból származó illékony szerves vegyületek kibocsátásának határértékei

1. Az A. szakasz vonatkozik a Kanadán és az Amerikai Egyesült Államokon kívüli szerződő felekre, míg a B. szakasz vonatkozik Kanadára, és a C. szakasz vonatkozik az Amerikai Egyesült Államokra.

A. A Kanadán és az Amerikai Egyesült Államokon kívüli szerződő felek

2. A melléklet e szakasza az alábbi 8–22. pontban felsorolt illékony szerves vegyületek (VOC) kibocsátásának helyhez kötött forrásaival foglalkozik. Az új termékek és eljárások kutatását, fejlesztését és tesztelését végző berendezések vagy berendezésrészek nem tartoznak ide. A küszöbértékek az alábbi, szektorokra jellemző táblázatokban szerepelnek. Általában az oldószerfogyasztásra vagy a kibocsátás tömegáramára vonatkoznak. Amennyiben az üzemeltető végez különböző, azonos alcím alá tartozó tevékenységeket azonos berendezésen, azonos helyen, az ilyen tevékenységek oldószerfogyasztása vagy tömegárama összeadódik. Amennyiben nincsen megadva küszöbérték, az adott határérték vonatkozik minden megfelelő berendezésre.

3. E melléklet A. szakasza alkalmazásában:

a) a „benzin tárolása és elosztása” tehergépkocsik, vasúti vagonok, uszály és tengerjáró hajók töltése lerakatoknál és ásványolaj-finomító töltőállomásokon, beleértve a gépjárművek tankolását üzemanyagtöltő állomásokon;

b) a „ragasztóréteg felvitele” bármely felületen alkalmazott ragasztóanyaggal kapcsolatos tevékenység, a nyomtatás során végzett ragasztóanyaggal történő bevonás és laminálás, valamint a fa- és műanyag-laminálás kivételével;

c) a „fa és műanyag laminálása” minden olyan tevékenység, ahol fa és/vagy műanyag rétegeket ragasztanak össze laminált termék gyártása céljából;

d) a „bevonó tevékenység” minden olyan tevékenység, amely során egy vagy több folytonos bevonóréteget helyeznek el az alábbiakra:

(i) M1, valamint N1 kategóriájú járműként meghatározott új járművek, amennyiben ugyanabban a létesítményben vonják be őket, mint az M1 kategória esetén;

(ii) tehergépkocsi-fülke, ahol definíció szerint a vezető tartózkodik (vezetőtér), valamint az N2 és N3 kategóriájú járművek technikai felszerelésének egybeépített tárolói;

(iii) N1, N2 és N3 kategóriájú kisteherautók és tehergépkocsik, kivéve a tehergépkocsi-vezetőfülkéket;

(iv) M2 vagy M3 kategóriájú autóbuszok;

(v) egyéb fém- és műanyag felületek, beleértve a repülőgépek, hajók, vonatok stb. felületét;

(vi) fa felületek;

(vii) textil, szö et, fólia és papír felületek; valamint

(viii) bőr.

Ez a forráskategória nem tartalmazza a hordozók elektroforetikus vagy vegyi szórásos úton történő bevonását. Amennyiben a bevonás tevékenysége tartalmaz egy olyan lépést, amelyben az adott termékre nyomtatnak is, akkor ez a nyomtatási lépés a bevonásos tevékenység részének tekintendő. Mindazonáltal a külön tevékenységként végzett nyomtatás tevékenység nem tartozik ebbe a definícióba. Ebben a fogalommeghatározásban:

– az M1 járművek utasok szállítására hasz ált járművek, amelyekben a veze ő ülésén kívül legfeljebb nyolc ülés van;

– az M2 járművek utasok szállítására használt járművek, amelyekben a vezető ülésén kívül több mint nyolc ülés van, és maximális tömegük nem haladja meg az 5 tonnát;

– az M3 járművek utasok szállítására használt járművek, amelyekben a vezető ülésén kívül több mint nyolc ülés van, és maximális tömegük meghaladja az 5 tonnát;

– az N1 járművek áruszállításra használt járművek, amelynek maximális tömege nem haladja meg a 3,5 ton át;

– az N2 járművek áruszállításra használt járművek, amelynek maximális tömege meghaladja a 3,5 tonnát, de a 12 tonnát nem haladja meg;

– az N3 járművek áruszállításra használt járművek, amelynek maximális tömege meghaladja a 12 tonnát;

e) a „szalagtekercsek bevonatolása” minden olyan tevékenység, amely során tekercselt szalagacél, rozsdamentes acél, bevonatos acél, rézötvözetek vagy alumíniumhuzal kerül bevonásra akár filmképzéssel, akár rétegezett (laminált) bevonással, folyamat s eljárás során;

f) a „vegytisztítás” bármely ipari vagy kereskedelmi tevékenység, amely során valamely tisztítóberendezésben VOC-ot használnak ruhák, bútorszövetek, lakástextíliák és hasonló fogyasztási cikkek tisztítására, kivéve a foltok és pecsétek kézi eltávolítását a textil- és ruházati iparban;

g) a „bevonatok, lakkok, nyomdafestékek és ragasztóanyagok gyártása” a bevonatok, lakkok, nyomdafestékek és ragasztóanyagok gyártása, valamint köztitermékek gyártása, amennyiben ugyanabban a berendezésben készülnek festékanyagok, gyanták és ragasztóanyagok szerves oldószerekkel vagy egyéb hordozókkal történő keverésével. Ebbe a kategóriába tartozik még a diszpergálás, elődiszpergálás, megfelelő viszkozitás vagy színtónus beállítása és a végtermékek tartályokba való kiszer lése;

h) a „nyomtatás” magában foglalja a szövegekkel és/vagy ábrákkal kapcsolatos azon tevékenységeket, amelyek során egy képhordozó segítségével nyomdafestéket visznek rá a felületre:

(i) flexográfia (magasnyomás): olyan nyomtatási tevékenység, amely során gumi vagy rugalmas/elasztikus fotopolimer képhordozót alkalmaznak, amelyen a nyomdafesték a nem nyomófelület felett helyezkedik el, s mely folyamat során párolgással száradó folyékony nyomdafestéket használnak;

(ii) hőrögzítéses rotációs ofszetnyomás: rotációs nyomtatási tevékenység, amely során olyan képhordozót használnak, melyben a nyomtató és nem nyomtató felületek egy síkban helyezkednek el, ahol a rotáció azt jelenti, hogy a nyomtatandó anyagot a gépbe nem egyes ívekről, hanem egy hengerről töltik be. A nem nyomtató felületet hidrofillá teszik, így az taszítja a nyomdafestéket. A nyomtató területet úgy kezelik, hogy felvegye a nyomdafestéket, és átvigye a nyomtatandó felületre. A nyomtatott anyagot egy kemencében forró levegővel szárítják;

(iii) rotációs mélynyomás sajtótermékek készítésére: olyan rotációs mélynyomás, mely során újságok/magazinok, brosúrák, katalógusok vagy hasonló termékek lapjait nyomtatják toluolbázisú nyomdafestékek alkalmazásával;

(iv) rotációs mélynyomás: olyan nyomtatási tevékenység, amely során henger alakú képhordozót alkalmaznak, amelyben a nyomófelület a nem nyomó felület alatt helyezkedik el, s mely során párolgással száradó folyékony nyomdafestéket használnak. A mélyedések nyomdafestékkel vannak kitöltve, és a felesleget letisztítják a nem nyomtató felületrészekről, mielőtt a nyomtatandó anyag kapcsolatba kerülne a hengerekkel és felvenné a nyomdafestéket a mélyedésekből;

(v) rotációs szitanyomás: olyan rotációs nyomtatási eljárás, mely során a nyomdafestéket a nyomtatandó felületre porózus képhordozón nyomják át, melyben a nyomó terület nyitott, a nem nyomó terület leforrasztott, s mely során csak párolgással száradó folyékony nyomdafestéket használnak. A rotációs nyomtatás azt jelenti, hogy a nyomtatandó anyag egy hengerről és nem külön ívenként kerül a gépbe;

(vi) nyomtatási eljárással kapcsolatos laminálás (kasírozás): két vagy több flexibilis anyag összeragasztása rétegelt anyag előállítására; és

(vii) lakkozás: olyan tevékenység, mely során védőréteget vagy a csomagolóanyag későbbi lezárása végett ragasztóanyagot visznek fel rugalmas anyagokra;

i) a „gyógyszerkészítmények gyártása” gyógyszerkészítmények kémiai szintézisét, fermentációját, extrahálását, összekeverésé és készter é ké alakítását, valamint, amennyiben ugyanazon a helyen végzik, köztitermékek gyártását jelenti;

j) a „természetes vagy szintetikus gumi átalakítása” magában foglal minden, természetes vagy szintetikus gumira vonatkozó keverési, aprítási, elegyítési, hengerlési, extrudálási és vulkanizálási tevékenységet, valamint a természetes vagy szintetikus gumi késztermékké alakításához kapcsolódó tevékenységet;

k) a „felülettisztítás” magában foglal a vegytisztításon kívül minden olyan tevékenységet, mely során szerves oldószereket használnak anyagok felületén lévő szennyeződések eltávolítására, beleértve a zsírtalanítást; a több lépésből álló, bármely más tevékenység előtt vagy után végzendő tisztítási eljárás egy felülettisztítási tevékenységnek tekintendő. Ez a tevéken ség a termékek felületének tisztítását, nem a gépi berendezések tisztítását jelenti;

l) a „standard feltételek” 273,15 K hőmérsékletet és 101,3 kPa nyomást jelent;

m) a „szerves vegyület”: olyan vegyület, amely legalább szenet, valamint a i rogén, halogének, oxigén, kén, foszfor, szilícium vagy nitrogén elemek közül egyet vagy többet tartalmaz a karbon-oxidok, szervetlen karbonátok és bikarbonátok kivételével;

n) az „illékony szerves vegyület”: olyan szerves vegyület vagy kreozot frakciója, amelynek gőznyomása 293,15 K-on 0,01 kPa vagy nagyobb érték, vagy ennek megfelelő illékonyságú a mindenkori felhasználás körülményei között;

o) a „szerves oldószer” bármely illékony szerves vegyület (VOC), amelyet önmagában vagy más anyagokkal kombinálva nyersanyagok, termékek vagy hulladékanyagok feloldására használnak, vagy tisztítószerként alkalmazzák szennyezőanyagok feloldására, avagy oldószerként, diszperziós közegként, viszkozitásbeállító közegként, felületi feszültségbeállító közeg ént, lágyít s erként vagy konzerválószerként használnak anélkül, hogy kémiai változáson menne keresztül;

p) a „véggáz” a kéményből vagy a kibocsátás csökkentésére szolgáló berendezésből a levegőbe kerülő gáz-halmazállapotú, illékony szerves vegyületet vagy egyéb szennyező anyagot tartalmazó végső kibocsátás. A térfogatáramok m3/h értékben vannak kifejezve és szabványos körülményekre vonatkoznak;

q) a „növényolajok extrakciója, zsír- és növényolaj-finomító eljárások” magukban foglalják a növényolaj extr kcióját mag a ból és egyéb növényi anyagokból, száraz maradékok feldolgozását állati takarmány készítésére, a magvakból, növényi és/vagy állati anyagokból származó zsírok és olajok tisztítását;

r) a „gépjármű-utánfényezés” olyan ipari vagy kereskedelmi bevonó tevékenység és kapcsolódó zsírtalanítás, mely során:

(i) a közúti járművek vagy részeik eredeti bevonatát vonják be újrafényező típusú anyagokkal, amennyiben ez nem az eredeti gyártósoron történik; vagy utánfutókat (beleértve a kétkerű utánfutókat is) vonnak b;

(ii) közúti járműveket vagy azok részeit vonják be járműjavítás, konzerválás vagy külső dekorálás részeként, illetve berendezések gyártása során a gyártó üzemeken kívül; nem tartozik e melléklet hatálya alá. Az ennek a tevékenységnek a rés eként haszn 1 termékek a XI. melléklet hatálya alá tartoznak;

s) a „fafelületek impregnálása” minden olyan tevékenység, amely során konzerválószert visznek fel faanyagra;

t) a „huzalbevonat tekercselése” minden olyan bevonási tevékenység, amely során fémvezetőket használnak fel transzformátorok és motorok stb. tekercseinek tekercseléséhez;

u) a „diffúz kibocsátás” a nem véggázban lévő, levegőbe, talajba és vízbe történő VOC-kibocsátás (illékony szerves vegyületek kibocsátása), valamint, amennyiben másképpen nem rendelkeznek, az oldószer kibocsátása, amelyet a termék tartalmaz. Magában foglalja az ablakokon, ajtókon, réseken és hasonló nyílásokon át a külső környezetbe történő VOC-kibocsátást. A diffúz kibocsátás az oldószer-kezelési terv (lásd I. f ggelék) ala j n számítható ki;

v) a „teljes VOC-kibocsátás” a diffúz VOC-kibocsátás és a véggázban lévő VOC-kibocsátás összege;

w) a „bevitt anyag” a szerves oldószer mennyisége és előkészítés alatt lévő mennyisége, melyet eljárások során használnak, eleértve a e endezéseken belül és kívül recirkuláltatott oldószereket, amelyeket a tevékenység végzése során minden alkalommal újra bevisznek;

x) a „kibocsátási határérték” a VOC (a metán kivételével) azon maximális mennyiségét jelenti, amelyet az adott berendezés kibocsát, és amely normál működés esetén nem léphető túl. A véggázok esetében a VOC tömegét kell osztani a véggáz térfogatával (mg C/m3-ben kifejezve, amennyiben másképpen nem rendelkeznek), a száraz gáz hőmérsékletét és nyomását standard állapotban feltételezve. A hűtés vagy hígítás céljából a véggázhoz adott gáztérfogatot nem kell figyelembe venni a véggázban lévő szennyezők tömegkoncentrációjának számításakor. A véggázokra vonatkozó kibocsátási határértékek ELVc jelöléssel, a diffúz kibocsát s határérté e pedig ELVf jelöléssel vannak ellátva;

y) a „normál működés” a működés minden periódusa, kivéve az indítást és leállítást, valamint a készülék karbantartatását;

z) az „emberi egészségre ártalmas anyagokat” két alkategóriába oszthatók:

(i) halogénezett VOC, amely azzal a valószínű kockázattal jár, hogy irreverzibilis hatást okoz; vagy

(ii) olyan veszélyes anyagok, amelyek karcinogének, mutagének vagy mérgezően hatnak a reprodukcióra, illetve amelyek rákkeltők lehetnek, örökletes genetikai károsodást okozhatnak, belélegezve rákkeltők lehetnek, csökkenthetik a termékenységet, vagy magzati károsodást okozhatnak:

aa) a „cipőgyártás” minden olyan tevékenység, amely során teljes lábbelit vagy annak valamely részét állítják elő;

bb) az „oldószer-fogyasztás vagy -felhasználás” egy berendezésbe naptári évenként vagy bármely más 12 hónapos időszakonként bevitt teljes szerves oldószer mennyisége, levonva ebből az újrafelhasználásra visszanyert illékony szerves vegyületek (VOC) mennyisége.

4. Az alábbi követelményeknek kell teljesülniük:

a) a kibocsátásokat minden esetben mérésekkel vagy legalább ugyanolyan pontosságú számításokkal ( * ) kell ellenőrizni. A kibocsátási határértékeknek való megfelelést folyamatos vagy szakaszos méréssel, approbációval vagy egyéb, műszakilag megfelelő módszerrel kell ellenőrizni. A véggázok kibocsátására vonatkozóan, folyamatos mérések esetén a kibocsátási határértéknek való megfelelés akkor valósul meg, ha az ellenőrzött napi kibocsátási átlag nem haladja meg a kibocsátási határértékeket. Szakaszos mérés vagy egyéb megfelelő meghatározási eljárás esetén a kibocsátási határértékeknek való megfelelés akkor áll fenn, ha az összes leolvasás vagy az ellenőrzési gyakorlat részét képező egyéb eljárás átlaga nem haladja meg a határértékeket. A mérési módszerek pontatlansága figyelembe vehető az ellenőrzés során. A diffúz és a teljes kibocsátási határértékek éves át agként alkalmazandók;

b) A gázvezetékcsövekben lévő légszennyező anyagok koncentrációját reprezentatív módon kell mérni. A vonatkozó szennyező anyagok ellenőrzését, és a folyamatparaméterek mérését, valamint az automatikus rendszerek minőségbiztosítását és az azok kalibrálására szolgáló referenciaméréseket a CEN szabványaival összhangban kell végrehajtani. Amennyiben nem áll rendelkezésre megfelelő CEN-szabvány, olyan ISO-szabványokat, országos vagy nemzetközi szabványokat kell figyelembe venni, amelyek az adatszolgáltatást ezzel tudományos szempontból egyenértékű minőségben tudják biztosítani.

5. Az emberi egészségre káros anyagokat tartalmazó véggázokra az alábbi kibocsátási határértékek alkalmazandók:

a) 20 mg/m3 (az egyes összetevők tömegösszegében kifejezve) a halogénezett illékony szerves vegyületekre, amelyekhez a következő kockázati mondatok (R-mondatok) tartoznak: „rákot okozhat” és/vagy „genetikai károsodást okozhat”, amennyiben a vizsgált összetevők összegzett tömegárama nagyobb vagy egyenlő 100 g/h-val;

b) 2 mg/m3 (az egyes összetevők tömegösszegében kifejezve) az illékony szerves vegyületekre, amelyekhez a következő kockázati mondatok (R-mondatok) tartoznak: „rákot okozhat”, „genetikai károsodást okozhat”, „belélegezve rákot okozhat”, „a fertilitást (fogamzóképességet vagy nemzőképességet) károsíthatja”, „a születendő gyermekre ártalmas lehet”, amennyiben a vizsgált összetevők összegzett tömegárama nagyobb vagy egyenlő 10 g/h-val.

6. A 9–22. pontban felsorolt forráskategóriák esetében, ahol bizonyítottá válik, hogy egy egyedi létesítmény tekintetében a diffúz kibocsátási határértéknek (ELVf) való megfelelés műszakilag és gazdaságilag nem megvalósítható, a szerződő fél kivételt tehet e létesítmény esetében, feltéve, hogy ez várhatóan az emberi egészségre vagy a környezetre jelentős kockázattal nem jár, és az elérhető legjobb technikát alkalmazzák.

7. A 3. pontban meghatározott VOC-kibocsátási határértékek alább, a 8–22. pontban kerülnek meghatározásra.

8. Benzin tárolása és elosztása

a) Benzin tárolására szolgáló, terminálokon található tárolóberendezéseknek, ha az 1. táblázatban említett küszöbértékek felett vannak, vagy

(i) rögzített tetős tartályoknak kell lenniük, amelyek az 1. táblázatban megállapított kibocsátási határértékeknek megfelelő gőz-visszanyerési egységhez vannak csatlakoztatva; vagy

(ii) úszó – külső vagy belső – tetővel kell rendelkezniük, amely az 1. táblázatban megállapított csökkentési hatékonyságnak megfelelő elsődleges és másodlagos zárszerkezetekkel van ellátva;

b) a fent említett követelményektől való eltérésként az 1996. január 1-jét megelőzően már üzemben lévő rögzített tetős és gőz-visszanyerési egységhez nem csatlakoztatott tartályokat el kell látni egy elsődleges zárszerkezettel, amely 90%-os csökkentési hatékonyságot biztosít.

1. táblázat
A benzin tárolása és elosztása során kibocsátott VOC-ra vonatkozó határértékek, kivéve a tengerjáró hajók töltését (I. szakasz)
Tevékenység Küszöbértékek Kibocsátási határérték vagy csökkentési hatékonyság
Szállítótartály feltöltése és lefejtése a terminálokon 5000 m3 benzinforgalom évente 10 g VOC/ m3, metánnal együtt ( * )
Tárolóberendezések a terminálokon Meglévő terminálok vagy tárolótelepek legalább 10 000 tonna/év benzinforgalommal
Új terminálok (küszöbértékek nélkül, a kis méretű távoli szigeteken található, 5 000 tonna/évnél kisebb benzinforgalommal rendelkező terminálok kivételével)
95 wt-% ( * )
Töltőállomások 100 m3/év értéket meghaladó benzinforgalom A forgalom 0,01 tömegszázaléka ( * )
2. táblázat
A töltőállomásoknál végzett gépkocsi-feltöltés VOC-kibocsátására vonatkozó határértékek (II. szakasz)
Küszöbértékek Minimális benzingőz-befogási hatékonyság tömeg % ( * )
Új töltőállomás, ha a tényleges vagy terv szerinti forgalma meghaladja az 500 m3 / év mennyiséget
Meglévő töltőállomás, ha a tényleges vagy terv szerinti forgalma 2019-re meghaladja a 3000 m3 / év mennyiséget Meglévő töltőállomás, ha a tényleges vagy terv szerinti forgalma meghaladja az 500 m3 / év mennyiséget, illetve jelentős korszerűsítésen esik át
Legalább 85 tömeg %, legalább 0,95 és legfeljebb 1,05 (V/V) gőz/benzin arány mellett.

9. Ragasztóréteg felvitele:

3. táblázat
Ragasztóréteg felvitelére vonatkozó határértékek

Tevékenység és küszöbérték
VOC-re vonatkozó kibocsátási határérték
(napi az ELVc, valamint éves érték az ELVf és
a teljes ELV esetében)
Cipőgyártás (oldószer-fogyasztás > 5 tonna/év) 25 ( * ) g VOC / egy pár cipő
Egyéb ragasztóréteg-felviteli eljárások
(oldószerfogyasztás: 5–15 tonna/év)
ELVc = 50 mg ( * ) C/m3
ELVf = 25 tömeg % vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képest
Vagy teljes ELV 1,2 kg vagy kevesebb VOC/kg szilárd bevitel után
Egyéb ragasztóréteg-felviteli eljárások
(oldószerfogyasztás: 15–200 tonna/év)
ELVc = 50 mg ( * ) C/m3
ELVf = 20 tömeg % vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képest
Vagy teljes ELV 1 kg vagy kevesebb VOC/kg szilárd bevitel után
Egyéb ragasztóréteg-felviteli eljárások
(oldószerfogyasztás: > 200 tonna/év)
ELVc = 50 mg ( * ) C/m3
ELVf = 15 tömeg % vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képest
Vagy teljes ELV 0,8 kg vagy kevesebb VOC/kg szilárd bevitel után

10. Fa és műanyag laminálása:

4. táblázat
Fa és műanyag laminálására vonatkozó határértékek
Tevékenység és küszöbérték VOC-re vonatkozó kibocsátási határérték (éves)
Fa és műanyag laminálása (oldószerfogyasztás > 5 t/év) Teljes kibocsátási határérték: 30 g VOC a végtermék m2-rére

11. Bevonási tevékenységek (járműbevonó iparág):

5. táblázat
Bevonási tevékenységekre vonatkozó határértékek a jármű iparágban
Tevékenység és küszöbérték VOC ( * )-re vonatkozó kibocsátási határérték
(éves, a teljes kibocsátási határértékre)
Gépkocsi-gyártás (M1, M2)
(oldószerfogyasztás > 15 t/év és ≤ 5000 bevont darab/év vagy > 3 500 összeállított alváz)
90 g VOC/m2 vagy 1,5 kg/ test + 70 g/m2
Gépkocsi-gyártás (M1, M2)
(oldószerfogyasztás > 15–200 t/év és > 5000 bevont darab/év)
Meglévő berendezések: 60g VOC/m2 vagy
1,9 kg/ test + 41 g/m2
Új berendezések: 45 g VOC/m2 vagy
1,3 kg/test + 33 g/m2
Gépkocsi-gyártás (M1, M2)
(oldószerfogyasztás > 200 t/év és > 5 000 bevont darab/év)
35 g VOC/m2 vagy 1 kg/test + 26 g/m2 ( * )
Tehergépkocsi-fülkék gyártása (N1, N2, N3)
(oldószerfogyasztás > 15 t/év és ≤ 5000 bevont darab/év)
Meglévő berendezések: 85 g VOC/m2
Új berendezések: 65 g VOC/m2
Tehergépkocsi-fülkék gyártása (N1, N2, N3)
(oldószerfogyasztás 15–200 t/év és > 5 000 bevont darab/év)
Meglévő berendezések: 75 g VOC/m2
Új berendezések: 55 g VOC/m2
Tehergépkocsi-fülkék gyártása (N1, N2, N3)
(oldószerfogyasztás > 200 t/év és > 5000 bevont darab/év)
55 g VOC/m2
Tehergépkocsik és kisteherautók gyártása
(oldószerfogyasztás > 15 t/év és ≤ 2500 bevont darab/év)
Meglévő berendezések: 120 g VOC/m2
Új berendezések: 90 g VOC/m2
Tehergépkocsik és kisteherautók gyártása
(oldószerfogyasztás 15–200 t/év és > 2500 bevont darab/év)
Meglévő berendezések: 90 g VOC/m2
Új berendezések: 70 g VOC/m2
Tehergépkocsik és kisteherautók gyártása
(oldószerfogyasztás > 200 t/év és > 2500 bevont darab/év)
50 g VOC/m2
Buszok gyártása
(oldószerfogyasztás > 15 t/év és ≤ 2000 bevont darab/év)
Meglévő berendezések: 290 g VOC/m2
Új berendezések: 210 g VOC/m2
Buszok gyártása
(oldószerfogyasztás 15–200 t/év és > 2000 bevont darab/év)
Meglévő berendezések: 225 g VOC/m2
Új berendezések: 150 g VOC/m2
Buszok gyártása
(oldószerfogyasztás > 200 t/év és > 2000 bevont darab/év)
150 g VOC/m2

12. Bevonási tevékenységek (fém-, textil-, szövet-, film-, műanyag-, papír- és fafelületek bevonása):

6. táblázat
Bevonási tevékenységekre vonatkozó határértékek különböző ipari ágazatokban

Tevékenység és küszöbérték
VOC kibocsátási határérték
(napi az ELVc, valamint éves érték az ELVf és
teljes ELV esetében)
Fa bevonása (oldószerfogyasztás 15–25 t/év) ELVc = 100 ( * ) mg C/m3
ELVf = 25 tömeg % vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képest
Vagy teljes ELV 1,6 kg vagy kevesebb VOC/kg szilárd bevitel után
Fa bevonása (oldószerfogyasztás 25–200 t/év) ELVc = 50 mg C/m3 a szárításhoz és 75 mg C/m3 a bevonáshoz
ELVf = 20 tömeg % vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képest
Vagy teljes ELV 1 kg vagy kevesebb VOC/kg szilárd bevitel után
Fa bevonása (oldószerfogyasztás > 200 t/év) ELVc = 50 mg C/m3 a szárításhoz és 75 mg C/m3 a bevonáshoz
ELVf = 15 tömeg % vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képest
Vagy teljes ELV 0,75 kg vagy kevesebb VOC/kg szilárd bevitel után
Fém vagy műanyag bevonása
(oldószerfogyasztás 5–15 t/év)
ELVc = 100 ( * ) ( * ) mg C/m3
ELVf = 25 ( * ) tömeg % vagy kevesebb az bevitt oldószerhez képest
Vagy teljes ELV 0,6 kg vagy kevesebb VOC/kg szilárd bevitel után
Egyéb bevonás, beleértve a textil-, szövet-, film- és papírfelületeket
(kivéve a textíliák rotációs szitanyomását, lásd: nyomás)
(oldószerfogyasztás 5–15 t/év)
ELVc = 100 ( * ) ( * ) mg C/m3
ELVf = 25 ( * ) tömeg % vagy kevesebb az bevitt oldószerhez képest
Vagy teljes ELV 1,6 kg vagy kevesebb VOC/kg szilárd bevitel után
Textil-szövet-, film- és papír bevonása
(kivéve a textíliák rotációs szitanyomását, lásd: nyomás)
(oldószerfogyasztás > 15 t/év)
ELVc = 50 mg C/m3 a szárításhoz és 75 mg C/m3 a bevonáshoz ( * ) ( * ) ELVf = 20 ( * ) tömeg % vagy kevesebb az bevitt oldószerhez képest
Vagy teljes ELV 1 kg vagy kevesebb VOC/kg szilárd bevitel után
Műanyag munkadarabok bevonása
(oldószerfogyasztás 15–200 t/év)
ELVc = 50 mg C/m3 a szárításhoz és 75 mg C/m3 a bevonáshoz ( * )
ELVf = 20 ( * ) tömeg % vagy kevesebb az bevitt oldószerhez képest
Vagy teljes ELV 0,375 kg vagy kevesebb VOC/kg szilárd bevitel után
Műanyag munkadarabok bevonása
(oldószerfogyasztás > 200 t/év)
ELVc = 50 mg C/m3 a szárításhoz és 75 mg C/m3 a bevonáshoz ( * )
ELVf = 20 ( * ) tömeg % vagy kevesebb az bevitt oldószerhez képest
Vagy teljes ELV 0,35 kg vagy kevesebb VOC/kg szilárd bevitel után
Fémfelületek bevonása
(oldószerfogyasztás 15–200 t/év)
ELVc = 50 mg C/m3 a szárításhoz és 75 mg C/m3 a bevonáshoz ( * )
ELVf = 20 ( * ) tömeg % vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képest
Vagy teljes ELV 0,375 kg vagy kevesebb VOC/kg szilárd bevitel után
Kivétel az élelmiszerekkel érintkező felületek bevonására vonatkozóan: Teljes ELV 0,5825 kg vagy kevesebb VOC/kg szilárd bemenet után
Fémfelületek bevonása
(oldószerfogyasztás > 200 t/év)
ELVc = 50 mg C/m3 a szárításhoz és 75 mg C/m3 a bevonáshoz ( * )
ELVf = 20 ( * ) tömeg % vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képest
Vagy teljes ELV 0,33 kg vagy kevesebb VOC/kg szilárd bevitel után
Kivétel az élelmiszerekkel érintkező felületek bevonására vonatkozóan:
Teljes ELV 0,5825 kg vagy kevesebb VOC/kg szilárd bemenet után

13. Bevonási tevékenységek (bőr és tekercshuzal bevonása):

7. táblázat
A bőr és tekercshuzal bevonására vonatkozó határértékek
Tevékenység és küszöbérték VOC-re vonatkozó kibocsátási határérték
(éves, a teljes kibocsátási határértékre)
Lakberendezési cikkek bőrbevonata és egyes, kis fogyasztási cikként használt bőráruk, például táskák, övek, pénztárcák stb.
(oldószerfogyasztás > 10 t/év)
Teljes ELV 150 g/m2
Egyéb bőrbevonás (oldószerfogyasztás 10–25 t/év) Teljes ELV 85 g/m2
Egyéb bőrbevonás (oldószerfogyasztás > 25 t/év) Teljes ELV 75 g/m2
Tekercshuzal bevonása (oldószerfogyasztás > 5 t/év) Teljes ELV 10 g/kg azokra a berendezésekre, ahol a huzal átlagos átmérője ≤ 0,1 mm
Teljes ELV 5 g/kg minden egyéb berendezésre

14. Bevonási tevékenységek (szalagtekercsek bevonása):

8. táblázat
Szalagtekercsek bevonására vonatkozó határértékek

Tevékenység és küszöbérték
VOC kibocsátási határérték
(napi az ELVc, valamint éves érték az ELVf és
a teljes ELV esetében)
Meglévő berendezés
(oldószerfogyasztás 25–200 t/év)
ELVc = 50 mg ( * ) C/m3
ELVf = 10 tömeg % vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képest
Vagy teljes ELV 0,45 kg vagy kevesebb VOC/kg szilárd bevitel után
Meglévő berendezés
(oldószerfogyasztás > 200 t/év)
ELVc = 50 mg ( * ) C/m3
ELVf = 10 tömeg % vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képest
Vagy teljes ELV 0,45 kg vagy kevesebb VOC/kg szilárd bevitel után
Új berendezés
(oldószerfogyasztás 25–200 t/év)
ELVc = 50 mg C/m3 ( * )
ELVf = 5 tömeg % vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képest
Vagy teljes ELV 0,3 kg vagy kevesebb VOC/kg szilárd bevitel után
Új berendezés
(oldószerfogyasztás > 200 t/év)
ELVc = 50 mg ( * ) C/m3
ELVf = 5 tömeg % vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képest
Vagy teljes ELV 0,3 kg vagy kevesebb VOC/kg szilárd bevitel után

15. Vegytisztítás

9. táblázat
Vegytisztításra vonatkozó határértékek
Tevékenység VOC ( * ) ( * )-re vonatkozó kibocsátási határérték
(éves, a teljes kibocsátási határértékre)
Új és meglévő berendezések Teljes ELV 20 g VOC/kg

16. Bevonatok, lakkok, nyomdafestékek és ragasztóanyagok gyártása

10. táblázat
Bevonatok, lakkok, nyomdafestékek és ragasztóanyagok gyártására vonatkozó határértékek

Tevékenység és küszöbérték
VOC kibocsátási határérték
(napi az ELVc, valamint éves érték
az ELVf és a teljes ELV esetében)
Új és meglévő berendezések, ahol az oldószerfogyasztás 100 és 1000 t/év között van ELVc = 150 mg C/m3
ELVf ( * ) = 5 tömeg % vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képest
Vagy teljes ELV 5 tömeg % vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képest
Új és meglévő berendezések, ahol az oldószerfogyasztás > 1000 t/év ELVc = 150 mg C/m3
ELVf ( * ) = 3 tömeg % vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képest
Vagy teljes ELV 3 tömeg % vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képest

17. Nyomtatás (flexográfia, hőrögzítéses rotációs ofszetnyomás, rotációs mélynyomásos sajtótermék előállítása stb.):

11. táblázat
Nyomtatási tevékenységekre vonatkozó határértékek

Tevékenység és küszöbérték
VOC kibocsátási határérték
(napi az ELVc, valamint éves érték az ELVf és
teljes ELV esetében)
Hőrögzítéses ofszetnyomás
(oldószerfogyasztás 15–25 t/év)
ELVc = 100 mg C/m3
ELVf = 30 tömeg % vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képest ( * )
Hőrögzítéses ofszetnyomás
(oldószerfogyasztás 25–200 t/év)
Új és meglévő berendezések
ELVc = 20 mg C/m3
ELVf = 30 tömeg % vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képest ( * )
Hőrögzítéses ofszetnyomás
(oldószerfogyasztás > 200 t/év)
Új és felújított nyomdák
Teljes ELV = 10 tömeg % vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képest ( * )
Meglévő nyomdák
Teljes ELV = 15 tömeg % vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képest ( * )
Mélynyomás sajtótermékek előállítására
(oldószerfogyasztás 25–200 t/év)
Új berendezések
ELVc = 75 mg C/m3
ELVf = 10 tömeg % vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képest Vagy teljes ELV 0,6 kg vagy kevesebb VOC/kg szilárd bevitel után
Meglévő berendezések
ELVc = 75 mg C/m3
ELVf = 15 tömeg % vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képest Vagy teljes ELV 0,8 kg vagy kevesebb VOC/kg szilárd bevitel után
Mélynyomás sajtótermékek előállítására
(oldószerfogyasztás > 200 t/év)
Új berendezések
Teljes ELV = 5 tömeg % vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képest
Meglévő berendezések
Teljes ELV 7 tömeg % vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képest
Csomagolás rotációs mélynyomás és flexográfia
(oldószerfogyasztás 15–25 t/év)
ELVc = 100 mg C/m3
ELVf = 25 tömeg % vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képest
Vagy teljes ELV 1,2 kg vagy kevesebb VOC/kg szilárd bevitel után
Csomagolás rotációs mélynyomás és flexográfia
(oldószerfogyasztás 25–200 t/év)
és rotációs szitanyomás
(oldószerfogyasztás > 30 t/év)
ELVc = 100 mg C/m3
ELVf = 20 tömeg % vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képest
Vagy teljes ELV 1,0 kg vagy kevesebb VOC/kg szilárd bevitel után
Csomagolás rotációs mélynyomás és flexográfia
(oldószerfogyasztás > 200 t/év)
Olyan üzemek esetén, ahol minden gép oxidációhoz van csatlakoztatva:
Teljes ELV = 0,5 kg VOC/kg szilárd bevitel után
Olyan üzemek esetén, ahol minden gép szenes adszorpcióhoz van csatlakoztatva:
Teljes ELV = 0,6 kg VOC/kg szilárd bevitel után
Meglévő vegyes üzemek esetében, ahol egyes meglévő gépek nem csatlakoznak égetőberendezéshez vagy oldószer-visszanyerő berendezéshez:
Az oxidálókészülékhez vagy szenes adszorpciós berendezéshez csatlakoztatott gépek kibocsátása nem éri el a 0,5, illetve 0,6 kg VOC/kg szilárd bemenet utáni határértéket.
Gázkezeléshez nem csatlakoztatott gépek esetében: alacsony oldószertartalmú vagy oldószermentes termékeket kell használni, csatlakozni kell a hulladék gázkezeléséhez, ha van feles kapacitás, és lehetőség szerint a magasabb oldószertartalmú munkákat a hulladékgáz-kezeléssel ellátott gépeken kell végezni. Teljes kibocsátás 1,0 kg VOC/kg szilárd bevitel alatt

18. Gyógyszerkészítmények gyártása

12. táblázat
Gyógyszerkészítmények gyártására vonatkozó határértékek

Tevékenység és küszöbérték
VOC kibocsátási határérték
(napi az ELVc, valamint éves érték az ELVf és
a teljes ELV esetében)
Új berendezések
(oldószerfogyasztás > 50 t/év)
ELVc = 20 mg C/m3 ( * ) ( * )
ELVf = 5 tömeg % vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képest ( * )
Meglévő berendezések
(oldószerfogyasztás > 50 t/év)
ELVc = 20 mg C/m3 ( * ) ( * )
ELVf = 15 tömeg % vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képest ( * )

19. Természetes vagy szintetikus gumi átalakítása

13. táblázat
Természetes vagy szintetikus gumi átalakítására vonatkozó határértékek

Tevékenység és küszöbérték
VOC kibocsátási határérték
(napi az ELVc, valamint éves érték az ELVf és
a teljes ELV esetében)
Új és meglévő berendezések: természetes vagy szintetikus gumi átalakítása
(oldószerfogyasztás > 15 t/év)
ELVc = 20 mg C/m3 ( * )
ELVf = 25 tömeg % a bevitt oldószerhez képest ( * )
Vagy teljes ELV = 25 tömeg % a bevitt oldószerhez képest

20. Felülettisztítás

14. táblázat
Felülettisztításra vonatkozó határértékek


Tevékenység és küszöbérték

Oldószerfogyasztásra vonatkozó küszöbérték (tonna/év)

VOC kibocsátási határérték
(napi az ELVc, valamint éves érték az
ELVf és a teljes ELV esetében)
Felülettisztítás e melléklet 3 z) i. pontjában említett anyagok felhasználásával 1–5 ELVc = 20 mg az egyes összetevők tömegösszegében kifejezve/m3 ELVf = 15 tömeg % a evitt oldószerhez képest
> 5 ELVc = 20 mg az egyes összetevők tömegösszegében kifejezve/m3 ELVf = 10 tömeg % a bevitt oldószerhez képest
Egyéb felülettisztítás 2–10 ELVc = 75 mg
C/m3 ( * )
ELVf = 20 tömeg % a bevitt oldószerhez képest ( * )
> 10 ELVc = 75 mg
C/m3 ( * )
ELVf = 15 tömeg % a bevitt oldószerhez képest ( * )

21. Növényolajok extrakciója, zsír- és növényolaj-finomító eljárások

15. táblázat
A növényolajok és állati zsírok extrakciójára, valamint a növényolaj-finomító eljárásokra vonatkozó határértékek
Tevékenység és küszöbérték VOC-re vonatkozó kibocsátási határérték
(éves, a teljes kibocsátási határértékre)
Új és meglévő berendezések
(oldószerfogyasztás > 10 t/év)
Teljes ELV (kg VOC/t termék)
Állati zsír: 1,5
Ricinus: 3,0
Repcemag: 1,0
Napraforgómag: 1,0
Szójabab (normál őrlés): 0,8
Szójabab (fehér pelyhes üledék): 1,2
Egyéb magok és növényi anyagok: 3,0 ( * )
Minden frakcionáló eljárás, kivéve a gyanta eltávolítása: ( * ) 1,5
Gyanta eltávolítása: 4,0

22. Fafelületek impregnálása

16. táblázat
Fafelületek impregnálására vonatkozó határértékek

Tevékenység és küszöbérték
VOC kibocsátási határérték
(napi az ELVc, valamint éves érték az ELVf és
teljes ELV esetében)
Fafelületek impregnálása
(oldószerfogyasztás 25–200 t/év)
ELVc = 100 ( * ) mg C/m3
ELVf = 45 tömeg % vagy kevesebb a bevitt oldószerhez képest
Vagy 11 kg vagy kevesebb VOC/m3
Fafelületek impregnálása
(oldószerfogyasztás > 200 t/év)
ELVc = 100 ( * ) mg C/m3
ELVf = 35 tömeg % vagy kevesebb a oldószerbevitelhez képest
Vagy 9 kg vagy kevesebb VOC/m3

B. Kanada

23. A VOC-kibocsátás szabályozására szolgáló határértékek helyhez kötött forrásokra kerülnek meghatározásra, az adott esetnek megfelelően, a rendelkezésre álló szabályozási technológiákra vonatkozó információk, más illetékességi területeken alkalmazott határértékek és az alábbi dokumentumok figyelembe vételével:

a) Építészeti bevonatok VOC-koncentrációjára vonatkozó határértékek – SOR/2009-264;

b) Gépjárművek utánfényezésére szolgáló termékek VOC-koncentrációjára vonatkozó határértékek ‒ SOR/2009-197;

c) Egyes termékek VOC-koncentrációjára vonatkozó határértékekkel kapcsolatban javasolt előírások;

d) Sterilizációs eljárások etilén-oxid kibocsátásának csökkentésére vonatkozó előírások;

e) Környezetvédelmi irányelv új szerves kémiai műveletek technikai VOC-kibocsátásáról, PN1108;

f) Környezetvédelmi magatartási kódex a berendezések résein kiszivárgó diffúz VOC-kibocsátás gyakorlati méréséről és csökkentéséről, PN1106;

g) A ragasztók és tömítőanyagok VOC-kibocsátásának 40%-os csökkentésére irányuló program, PN1116;

h) A kereskedelmi felületbevonók VOC-kibocsátásának 20%-os csökkentésére irányuló terv, PN1114;

i) Az illékony szerves vegyületek felszíni tartályokból történő kibocsátására vonatkozó környezetvédelmi irányelvek, PN1180;

j) A járművek benzinkutaknál és más benzintöltő állomásokon történő tankolásakor keletkező gőzök visszanyerésére vonatkozó környezetvédelmi magatartási kódex, PN1184;

k) A kereskedelmi és ipari zsírtalanító üzemek oldószer-kibocsátásának csökkentésére irányuló környezetvédelmi magatartási kódex, PN1182;

l) Új források teljesítményére vonatkozó szabványok és irányelvek a kanadai eredeti járműipari berendezéseket gyártó (OEM) fényezőüzemek illékony szerves vegyület kibocsátásának csökkentéséhez, PN1234;

m) Környezetvédelmi irányelv a műanyag-feldolgozó ipar illékony szerves vegyület kibocsátásának csökkentéséről, PN1276;

n) Az ózonlebontó anyagok (ODS) és az alternatíváikként használt halogénezett szénhidrogének környezeti kibocsátásnak csökkenésére irányuló nemzeti cselekvési terv, PN1291;

o) Nitrogén-oxidokra (NOx) és illékony szerves vegyületekre (VOC) vonatkozó kezelési terv – I. fázis, PN1066;

p) Környezetvédelmi magatartási kódex a kereskedelmi és ipari nyomdaipar illékony szerves vegyület kibocsátásának csökkentésére, PN1301;

q) A kanadai ipari karbantartáshoz használt bevonatokhoz kapcsolódó VOC-kibocsátás csökkentésére vonatkozó ajánlott CCME ( * )-szabványok és irányelvek, PN1320; és

r) A fabútorgyártási iparág VOC-kibocsátásának csökkentésére vonatkozó irányelvek, PN1338.

C. Amerikai Egyesült Államok

24. A következő helyhez kötött forráskategóriákba tartozó új, helyhez kötött forrásokból származó VOC-kibocsátás szabályozására szolgáló határértékeket és a forrásokat, amelyekre vonatkoznak a következő dokumentumok alapján állapítják meg:

a) folyékony kőolajtermékek tárolására szolgáló tartályok – 40. Szövetségi Törvénykönyv (C.F.R.) 60. rész, K és Ka fejezet;

b) illékony szerves folyadékok tárolótartályai – 40. C.F.R. 60. rész, Kb fejezet;

c) kőolaj-finomítók – 40. C.F.R. 60. rész, J fejezet;

d) fémbútorok felületi bevonása – 40. C.F.R. 60. rész, EE fejezet;

e) gépjárművek és könnyű tehergépkocsik fényezése – 40. C.F.R. 60. rész, MM fejezet;

f) rotációs mélynyomás sajtótermékek előállítására – 40. C.F.R. 60. rész, QQ fejezet;

g) nyomásérzékeny szalagok és címkék felületbevonásával foglalkozó üzemek – 40. C.F.R. 60. rész, RR fejezet;

h) nagyberendezések, fémtekercsek és italdobozok felületének bevonása – 40. C.F.R. 60. rész, SS, TT és WW fejezet;

i) nagybani benzinterminálok – 40. C.F.R. 60. rész, XX fejezet;

j) gumiabroncsgyártás – 40. C.F.R. 60. rész, BBB fejezet;

k) polimerek gyártása – 40. C.F.R. 60. rész, DDD fejezet;

l) rugalmas vinil- és uretántermékek bevonása és nyomtatása – 40 C.F.R. 60. rész, FFF fejezet;

m) kőolaj-finomító berendezések szivárgása és szennyvízrendszerek – 40. C.F.R. 60. rész, GGG és QQQ fejezet;

n) szintetikus rostok gyártása – 40. C.F.R. 60. rész, HHH fejezet;

o) benzines vegytisztítás – 40. C.F.R. 60. rész, JJJ fejezet;

p) szárazföldi földgázkitermelő üzemek – 40. C.F.R. 60. rész, KKK fejezet;

q) SOCMI-módszerrel működő berendezések szivárgása, levegőoxidációs egységek, lepárlóüzemek és reaktortechnológiák – 40. C.F.R. 60. rész, VV, III, NNN és RRR fejezet;

r) mágneses szalagok bevonása – 40. C.F.R. 60. rész, SSS fejezet;

s) ipari felületbevonás – 40. C.F.R. 60. rész, TTT fejezet;

t) támasztó szubsztrátok polimerbevonatai – 40. C.F.R. 60. rész, VVV fejezet;

u) helyhez kötött belső égésű, szikragyújtású motorok – 40. C.F.R. 60. rész, JJJJ fejezet;

v) helyhez kötött belső égésű, kompressziós gyújtású motorok – 40. C.F.R. 60. rész, IIII fejezet; és

w) új és használat alatt álló hordozható üzemanyagtartályok – 40. C.F.R. 59. rész, F fejezet.

25. A veszélyes légszennyező anyagokra (HAP) vonatkozó nemzeti kibocsátási normák hatálya alá tartozó források VOC-kibocsátási határértékeit az alábbi dokumentumok tartalmazzák:

a) a szintetikus vegyipari gyártásból származó veszélyes szerves légszennyező anyagok – 40 C.F.R. 63. rész, F fejezet;

b) a szintetikus vegyipari gyártásból származó veszélyes szerves légszennyező anyagok: szellőzők, tartályok, szállítás és szennyvíz – 40. C.F.R. 63. rész, G fejezet;

c) veszélyes szerves légszennyező anyagok: berendezések szivárgása – 40 C.F.R. 63. rész, H fejezet;

d) kereskedelmi etilén-oxid sterilizátorok – 40. C.F.R. 63. rész, O fejezet;

e) nagybani benzinterminálok és csővezeték-csatlakozások– 40. C.F.R. 63. rész, R fejezet;

f) halogénezett oldószer zsírtalanító berendezések – 40 C.F.R. 63. rész, T fejezet;

g) polimerek és gyanták (I. csoport) – 40. C.F.R. 63. rész, U fejezet;

h) polimerek és gyanták (II. csoport) – 40. C.F.R. 63. rész, W fejezet;

i) másodlagos ólomolvasztók – 40 C.F.R. 63. rész, X fejezet;

j) tengeri tartályhajók töltése – 40 C.F.R. 63. rész, Y fejezet;

k) kőolaj-finomítók – 40 C.F.R. 63. rész, CC fejezet;

l) kihelyezett hulladékkezelési- és hasznosítási műveletek – 40 C.F.R. 63. rész, DD fejezet;

m) mágneses szalagok gyártása – 40. C.F.R. 63. rész, EE fejezet;

n) repülőgépgyártás – 40. C.F.R. 63. rész, GG fejezet;

o) kőolaj- és fölgázkitermelés – 40. C.F.R. 63. rész, HH fejezet;

p) hajóépítés és -javítás – 40. C.F.R. 63. rész, II fejezet;

q) fabútorok – 40. C.F.R. 63. rész, JJ fejezet;

r) nyomtatás és kiadás – 40. C.F.R. 63. rész, KK fejezet;

s) cellulóz és papír II. (égetés) – 40. C.F.R. 63. rész, MM fejezet;

t) tartályok – 40. C.F.R. 63. rész, OO fejezet;

u) konténerek – C.F.R. 63. rész, PP fejezet;

v) felszíni tározások – 40 C.F.R. 63. rész, QQ fejezet;

w) egyéni elvezetőrendszerek – 40. C.F.R. 63. rész, RR fejezet;

x) zárt szellőzőrendszerek – 40. C.F.R. 63. rész, SS fejezet;

y) berendezések szivárgása: 1-es szabályozási szint – 40 C.F.R. 63. rész, TT fejezet;

z) berendezések szivárgása: 2-es szabályozási szint – 40 C.F.R. 63. rész, UU fejezet;

aa) olaj-víz szeparátorok és szerves-víz szeparátorok – 40. C.F.R. 63. rész, VV fejezet;

bb) tartályok: 2-es szabályozási szint – 40 C.F.R. 63. rész, WW fejezet;

cc) etiléngyártási egységek – 40. C.F.R. 63. rész, XX fejezet;

dd) a maximálisan elérhető csökkentés általános technológiai előírásai több kategóriában – 40. C.F.R. 63. rész, YY fejezet;

ee) veszélyes hulladékégetők – 40 C.F.R. 63. rész, EEE fejezet;

ff) gyógyszergyártás – 40. C.F.R. 63. rész, GGG fejezet;

gg) földgázszállítás és -tárolás – 40. C.F.R. 63. rész, HHH fejezet;

hh) flexibilis poliuretánhab gyártása – 40. C.F.R. 63. rész, III fejezet;

ii) polimerek és gyanták: IV. csoport – 40 C.F.R. 63. rész, JJJ fejezet;

jj) portlandcement gyártása – 40 C.F.R. 63. rész, LLL fejezet;

kk) növényvédő szerek hatóanyagainak gyártása – 40. C.F.R. 63. rész, MMM fejezet;

ll) polimerek és gyanták: III. csoport – 40 C.F.R. 63. rész, OOO fejezet;

mm) poliéter-poliolok – 40. C.F.R. 63. rész, PPP fejezet;

nn) másodlagos alumíniumgyártás – 40 C.F.R. 63. rész, RRR fejezet;

oo) kőolaj-finomítók – 40 C.F.R. 63. rész, UUU fejezet;

pp) állami tulajdonú kezelőüzemek – 40 C.F.R. 63. rész, VVV fejezet;

qq) étkezési élesztő gyártása – 40. C.F.R. 63. rész, CCCC fejezet;

rr) szerves folyadékok elosztása (nem benzin) – 40 C.F.R. 63. rész, EEEE fejezet;

ss) különféle szerves vegyipari gyártás – 40. C.F.R. 63. rész, FFFF fejezet;

tt) oldószeres extrakció növényi olajok gyártásához – 40. C.F.R. 63. rész, GGGG fejezet;

uu) gépjárművek és könnyű tehergépkocsik fényezése – 40. C.F.R. 63. rész, IIII fejezet;

vv) papír és egyéb görgős felületbevonás – 40. C.F.R. 63. rész, JJJJ fejezet;

ww) fémdobozok felületi bevonása – 40 C.F.R. 63. rész, KKKK fejezet;

xx) különféle fém alkatrészek és termékek bevonása – 40 C.F.R. 63. rész, MMMM fejezet;

yy) nagyberendezések felületi bevonása – 40 C.F.R. 63. rész, NNNN fejezet;

zz) szövetek nyomtatása, bevonása és festése – 40. C.F.R. 63. rész, OOOO fejezet;

aaa) műanyag alkatrészek és termékek felületi bevonása – 40 C.F.R. 63. rész, PPPP fejezet;

bbb) fa építőipari termékek felületi bevonása – 40 C.F.R. 63. rész, QQQQ fejezet;

ccc) fémbútorok felületi bevonása – 40 C.F.R. 63. rész, RRRR fejezet;

ddd) fémtekercsek felületi bevonása – 40 C.F.R. 63. rész, SSSS fejezet;

eee) bőrkikészítési műveletek – 40 C.F.R. 63. rész, TTTT fejezet;

fff) cellulóztermékek gyártása – 40 C.F.R. 63. rész, UUUU fejezet;

ggg) hajógyártás – 40. C.F.R. 63. rész, VVVV fejezet;

hhh) erősített műanyagok és kompozitok gyártása – 40. C.F.R. 63. rész, WWWW fejezet;

iii) gumiabroncsgyártás – 40. C.F.R. 63. rész, XXXX fejezet;

jjj) helyhez kötött motorok – 40. C.F.R. 63. rész, YYYY fejezet;

kkk) helyhez kötött, dugattyús, kompressziós gyújtású belső égésű motorok – C.F.R. 63. rész, ZZZZ fejezet;

lll) félvezetőgyártás – 40. C.F.R. 63. rész, BBBBB fejezet;

mmm) vas- és acélöntödék – 40. C.F.R. 63. rész, EEEEE fejezet;

nnn) integrált vas- és acélgyártás – 40. C.F.R. 63. rész, FFFFF fejezet;

ooo) aszfalt és aszfaltozott tetőfedő anyagok gyártása – 40 C.F.R. 63. rész, LLLLL fejezet;

ppp) flexibilis poliuretánhab gyártása – 40. C.F.R. 63. rész, MMMMM fejezet;

qqq) motortesztelő fülkék/állványok – 40 C.F.R. 63. rész, PPPPP fejezet;

rrr) lendkerekes termékek gyártása – 40 C.F.R. 63. rész, QQQQQ fejezet;

sss) tűzálló termékek gyártása – 40 C.F.R. 63. rész, SSSSS fejezet;

ttt) kórházi etilén-oxid sterilizátorok – 40. C.F.R. 63. rész, WWWWW fejezet;

uuu) nagybani benzinterminálok, nagykereskedelmi létesítmények és csővezetékrendszerek–

40. C.F.R. 63. rész, BBBBBB fejezet;

vvv) benzinadagoló létesítmények – 40. C.F.R. 63. rész, CCCCCC fejezet;

www) festékeltávolítás és különféle felületbevonó eljárások a területi forrásoknál – 40. C.F.R. 63. rész, HHHHHH fejezet;

xxx) akrilszálak és modakrilszálak gyártása (területi források) – 40. C.F.R. 63. rész, LLLLLL fejezet;

yyy) koromgyártás (területi források) – 40. C.F.R. 63. rész, MMMMMM fejezet;

zzz) vegyipari területi források: krómvegyületek – 40 C.F.R. 63. rész, NNNNNN fejezet;

aaaa) vegyipari területi források – 40. C.F.R. 63. rész, VVVVVV fejezet;

bbbb) aszfalt és aszfaltozott tetőfedő anyagok gyártása (területi források) – 40 C.F.R. 63. rész, AAAAAAA fejezet; és

cccc) festékek és kapcsolódó termékek gyártása (területi források) – 40 C.F.R. 63. rész, CCCCCCC fejezet.

Függelék

Oldószer-kezelési terv

Bevezetés

1. E függelék, amely a helyhez kötött forrásokból származó illékony szerves vegyületek (VOC) kibocsátásának határértékeit tartalmazó melléklethez tartozik, az oldószer-kezelési terv végrehajtásához nyújt útmutatást. Megfogalmazza az alkalmazandó alapelveket (2. pont), megadja a tömegmérleg keretét (3. pont), és bemutatja a teljesítés igazolásának követelményeit (4. pont).

Alapelvek

2. Az oldószer-kezelési terv a következő célokat szolgálja:

a) A mellékletben megadottak betartásának felülvizsgálata; és

b) A jövőbeli csökkentési lehetőségek meghatározása.

Fogalommeghatározások

3. A következő meghatározások adják a tömegmérleg elkészítésének vázát:

a) bevitt szerves oldószerek (Inputs):

– I1 az eljárásba közvetlenül bevitt vagy a vásárolt készítményekben levő szerves oldószerek mennyisége az alatt az időtartam alatt, amelyre az anyagmérleget éppen számoljuk;

– I2 a visszanyert és az eljárásban újrafelhasznált szerves oldószerek mennyisége vagy ezeknek a bevitt készítményekben lévő mennyisége. (Az újrahasznosított oldószerrel minden egyes felhasználási alkalommal számolni kell.).

b) Az eljárásból kikerülő szerves oldószerek:

– O1. a véggázokban lévő VOC-kibocsátás;

– O2. a vízzel távozó szervesoldószer-veszteség, adott esetben az O5 számításakor a szennyvízkezelés tekintetbevételével;

– O3. az eljárás végén keletkező termékben szennyeződésként vagy maradványként megtalálható

szervesoldószer-mennyiség;

– O4. a szerves oldószerek levegőbe távozó diffúz kibocsátása. Ide tartozik a helyiségek általános szellőzése, amely során az ablakokon, ajtókon, réseken és hasonló nyílásokon át a levegő a szabadba jut;

– O5. a kémiai vagy fizikai reakciók során keletkező szervesoldószer- és/vagy szervesvegyület-veszteség (beleértve például az égetést vagy egyéb véggáz- vagy szennyvízkezelést mint megsemmisítési eljárást vagy az adszorpcióval történő leválasztást, amennyiben azokkal nem számolnak az O6, O7 vagy O8 pont alatt);

– O6. az összegyűjtött hulladékok szervesoldószer-tartalma;

– O7. a kereskedelmi forgalomban értékes termékként eladott vagy eladásra szánt szerves oldószerek, illetve a készítmények által tartalmazott szerves oldószerek;

– O8. a készítmények szervesoldószer-tartalma, melyet újrahasznosításra visszanyernek, de nem az eljárásba való visszavezetés céljából, amennyiben nem számítják az O7 pont alatt;

– O9. egyéb módon távozó szerves oldószerek.

Útmutató az oldószer-kezelési terv alkalmazásához a teljesítés igazolására

4. Az oldószer-kezelési terv használatát a következő, igazolandó speciális követelmények határozzák meg:

a) a melléklet 6. a) pontjában említett csökkentési lehetőségek vizsgálata és összehasonlítása a termékegységre eső oldószer-kibocsátásként kifejezett teljes kibocsátási határértékkel, illetve a mellékletben megadott egyéb módon:

(i) minden, a melléklet 6. a) pontja szerinti csökkentési lehetőséget alkalmazó tevékenységnél évente kell oldószer-kezelési tervet készíteni az oldószerfogyasztás meghatározására. A fogyasztás a következő egyenlet szerint számítható:

C = I1. – O. 8.

Ezzel párhuzamosan a bevonatok szilárdanyag-tartalma is meghatározandó az éves referencia- és célkibocsátás megállapítása céljából;

(ii) a termékegységre eső oldószer-kibocsátásként vagy a mellékletben megadott egyéb módon kifejezett teljes kibocsátási határérték betartásának értékelésére az oldószer-kezelési tervet évente el kell készíteni a VOC-kibocsátások meghatározására. A VOC-kibocsátások a következő egyenlet alapján számíthatók:

E = F + O1

Ahol F az alábbi b) i. alpontban meghatározott diffúz VOC-kibocsátás. A kibocsátási értéket el kell osztani a vonatkozó termékparaméterrel;

b) a diffúz VOC-kibocsátások meghatározása a mellékletben megadott diffúz kibocsátási értékekkel történő összehasonlítás céljából:

Módszer: a diffúz VOC-kibocsátás a következő egyenlet alapján számítható:

F = I1. – O1. – O5. – O6.– O7. – O8.

vagy

F = O2 + O3 + O4 + O9

Ez a mennyiség meghatározható a kibocsátott mennyiségek közvetlen mérésével. Alternatívaként ezzel egyenértékű más számítás is végezhető, például a folyamat véggáz-leválasztási, illetve -kezelési hatásfokának ismeretében. A diffúz kibocsátási érték a bevitt oldószermennyiség hányadaként is kifejezhető, ahol a bevitt mennyiség a következő egyenlet alapján számítható:

I = I1 + I2;

Gyakoriság a diffúz VOC-kibocsátás meghatározható egy rövid ideig tartó, de átfogó méréssorozattal. Ezt a berendezés módosításáig nem szükséges ismételten elvégezni.”

T.
VII. melléklet

A VII. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

A 3. bekezdésre vonatkozó határidők

1. A 3. cikk 2. és 3. bekezdésében hivatkozott határértékek alkalmazására vonatkozó határidők a következők:

a) új, helyhez kötött források esetében, egy évvel azután, hogy az adott szerződő fél tekintetében a jegyzőkönyv hatályba lépett; valamint

b) meglévő, helyhez kötött források esetében, egy évvel azután, hogy az adott szerződő fél tekintetében a jegyzőkönyv hatályba lépett vagy 2020. december 31., amelyik időpont későbbre esik.

2. A 3. cikk 5. bekezdésében hivatkozott üzemanyagokra és az új mozgó forrásokra vonatkozó határértékek alkalmazásának határideje a jegyzőkönyv szerződő fél tekintetében vett hatálybalépésének időpontja vagy a VIII. mellékletben megadott intézkedésekre vonatkozó határidők, amelyik későbbre esik.

3. A 3. cikk 7. bekezdésében hivatkozott termékekben lévő illékony szerves vegyületekre vonatkozó határértékek alkalmazásának határideje egy évvel azután van, hogy az adott szerződő fél tekintetében e jegyzőkönyv hatályba lépett.

4. Az 1., 2. és 3. pontban foglaltak ellenére, de az 5. pontnak megfelelően az egyezmény azon szerződő fele, amely e jegyzőkönyv szerződő fele is lesz 2013. január 1. és 2019. december 31. között, e jegyzőkönyv megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy a hozzá való csatlakozáskor bejelentheti, hogy meg fogja hosszabbítani a 3. cikk 2., 3., 5. és 7. bekezdésében említett határértékek alkalmazására vonatkozó határidők közül valamelyiket vagy azok mindegyikét az alábbiak szerint:

a) meglévő, helyhez kötött források esetében legfeljebb tizenöt évvel azutáni időpontig, hogy az adott szerződő fél tekintetében a jegyzőkönyv hatályba lépett;

b) üzemanyagok és új mozgó források esetében legfeljebb öt évvel azutáni időpontig, hogy az adott szerződő fél tekintetében a jegyzőkönyv hatályba lépett; valamint

c) termékekben található illékony szerves vegyületek esetében legfeljebb öt évvel azutáni időpontig, hogy az adott szerződő fél tekintetében a jegyzőkönyv hatályba lépett.

5. E jegyzőkönyv 3a. cikke értelmében a VI. és/vagy VIII. melléklettel kapcsolatosan választást tett szerződő fél nem tehet bejelentést ugyanazon mellékletre vonatkozóan a 4. bekezdés szerint is.”

U.
VIII. melléklet

A VIII. melléklet helyébe az alábbi szöveg lép:

A tüzelőanyagokra és új, mozgó forrásokra vonatkozó határértékek

Bevezetés

1. Az A. szakasz vonatkozik a Kanadán és az Amerikai Egyesült Államokon kívüli szerződő felekre, míg a B. szakasz vonatkozik Kanadára, és a C. szakasz vonatkozik az Amerikai Egyesült Államokra.

2. Ebben a mellékletben nitrogén-dioxid-egyenértékben (NO2) kifejezett NOx-ra és szénhidrogénekre (amelyek jelentős része illékony szerves vegyület), szén-monoxidra (CO) és szálló porra vonatkozó kibocsátási határértékek, valamint a forgalomba hozott jármű-üzemanyagok környezetvédelmi specifikációi szerepelnek.

3. A melléklet szerinti határértékek alkalmazására vonatkozó határidőket a VII. melléklet tartalmazza.

A. A Kanadán és az Amerikai Egyesült Államokon kívüli szerződő felek

Személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek

4. Az 1. táblázat tartalmazza a határértékeket azon, motorral hajtott járművekre, amelyeknek legalább négy kereke van, és személyek szállítására (M kategória) vagy áru szállítására (N kategória) használatosak.

Nehéz tehergépjárművek

5. A nehéz tehergépjárművekben lévő motorokra vonatkozó határértékeket a vonatkozó teszteljárástól függően a 2. és 3. táblázat tartalmazza.

Kompressziós gyújtású (CI) és külső gyújtású (SI) nem közúti járművek és gépek

6. A 4–6. táblázatok tartalmazzák a mezőgazdasági és erdészeti traktorokban, valamint egyéb, nem közúti járművekben lévő motorokra vonatkozó határértékeket.

7. A mozdonyokra és a motorkocsikra vonatkozó határértékeket a 7. és 8. táblázat tartalmazza.

8. A belvízi hajókra vonatkozó határértékeket a 9. táblázat tartalmazza.

9. A kedvtelési célú kishajókra vonatkozó határértékeket a 10. táblázat tartalmazza.

Motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok

10. A motorkerékpárokra és a segédmotoros kerékpárokra vonatkozó határértékeket a 11. és 12. táblázat tartalmazza.

Tüzelőanyag-minőség

11. A benzinre és dízelüzemanyagra vonatkozó minőségi meghatározásokat a 13. és 14. táblázat tartalmazza.

1. táblázat
Új személygépkocsikra és könnyű haszongépjárművekre vonatkozó határértékek
Referenciatömeg (RW) (kg) Határértékek ( * )
Szén-monoxid Összes szénhidrogén (HC) NMVOC Nitrogén-oxidok Szénhidrogének és nitrogén-oxidok vegyesen Szálló por Részecskék száma ( * ) (P)
L1 (g/km) L2 (g/km) L3 (g/km) L4 (g/km) L2 + L4 (g/km) L5 (g/km) L6(#/km)

Kategória
Osztály,
alkalmazás
kezdete
( * ) (*1)

Benzin

Dízel

Benzin

Dízel

Benzin

Dízel

Benzin

Dízel

Benzin

Dízel

Benzin

Dízel

Benzin

Dízel
Euro 5 szint M ( * ) 2014.1.1. Összes 1,0 0,50 0,10 0,068 0,06 0,18 0,23 0,0050 0,0050 6,0 × 1011
N1 ( * ) I, 2014.1.1. RW 1305 1,0 0,50 0,10 0,068 0,06 0,18 0,23 0,0050 0,0050 6,0 × 1011
II, 2014.1.1. 1305 < RW
≤ 1760
1,81 0,63 0,13 0,090 0,075 0,235 0,295 0,0050 0,0050 6,0 × 1011
III, 2014.1.1. 1760 < RW 2,27 0,74 0,16 0,108 0,082 0,28 0,35 0,0050 0,0050 6,0 × 1011
N2 2014.1.1. 2,27 0,74 0,16 0,108 0,082 0,28 0,35 0,0050 0,0050 6,0 × 1011
Euro 6 szint M ( * ) 2015.9.1. Összes 1,0 0,50 0,10 0,068 0,06 0,08 0,17 0,0045 0,0045 6,0 × 1011 6,0 × 1011
N1 ( * ) I, 2015.9.1. RW 1305 1,0 0,50 0,10 0,068 0,06 0,08 0,17 0,0045 0,0045 6,0 × 1011 6,0 × 1011
II, 2016.9.1. 1305 < RW
≤ 1760
1,81 0,63 0,13 0,090 0,075 0,105 0,195 0,0045 0,0045 6,0 × 1011 6,0 × 1011
III, 2016.9.1. 1760 < RW 2,27 0,74 0,16 0,108 0,082 0,125 0,215 0,0045 0,0045 6,0 × 1011 6,0 × 1011
N2 2016.9.1. 2,27 0,74 0,16 0,108 0,082 0,125 0,215 0,0045 0,0045 116,0 × 1011 6,0 × 1011
2. táblázat
Nehéz tehergépjárművekre vonatkozó határértékek, ESC- és ELR-tesztek
Alkalmazás kezdete Szén-monoxid Szénhidrogének Szénhidrogének Nitrogén-oxidok Szálló por Füst
(g/kWh) (g/kWh) összesen (g/kWh) (g/kWh) (g/kWh) (m–1)
B2
(„EURO V”) (
 * )
2009.10.1. 1,5 0,46 2,0 0,02 0,5
„EURO VI” ( * ) 2013.12.31. 1,5 0,13 0,40 0,010
3. táblázat
Nehéz tehergépjárművekre vonatkozó határértékek, átmeneticiklus-vizsgálatok
Alkalmazás
kezdete
( * ) (*2)
Szén-monoxid
(g/kWh)
Szénhidrogének
összesen
(g/kWh)
Nem metán
szénhidrogének
(g/kWh)
Metán ( * )
(g/kWh)
Nitrogén-oxidok
(g/kWh)
Szálló por
(g/kWh)
( * )
B2
(„EURO V”)(
 * )
2009.10.1. 4,0 0,55 1,1 2,0 0,030
„EURO VI” (CI) ( * ) 2013.12.31. 4,0 0,160 0,46 0,010
„EURO VI” (PI) ( * ) 2013.12.31. 4,0 0,160 0,50 0,46 0,010
Megjegyzés: PI = Szikragyújtás CI = Kompressziós gyújtás.
4. táblázat
Nem közúti mozgó gépekbe, mezőgazdasági és erdészeti traktorokba épített dízelmotorokra vonatozó határértékek (IIIB. szakasz)
Hasznos
teljesítmény
(P) (kW)
Alkalmazás
kezdete
( * )
Szén-monoxid
(g/kWh)
Szénhidrogének
(g/kWh)
Nitrogén-oxidok
(g/kWh)
Szálló por
(g/kWh)
130 ≤ T ≤ 560 2010.12.31. 3,5 0,19 2,0 0,025
75 ≤ P < 130 2011.12.31. 5,0 0,19 3,3 0,025
56 ≤ P < 75 2011.12.31. 5,0 0,19 3,3 0,025
37 ≤ P < 56 2012.12.31. 5,0 4,7 ( * ) 4,7 ( * ) 0,025
5. táblázat
Nem közúti mozgó gépekbe, mezőgazdasági és erdészeti traktorokba épített dízelmotorokra vonatozó határértékek (IV. szakasz)
Hasznos teljesítmény
(P) (kW)
Alkalmazás
kezdete
( * )
Szénmonoxid
(g/kWh)
Szénhidrogének
(g/kWh)
Nitrogén-oxidok
(g/kWh)
Szálló por
(g/kWh)
130 ≤ P ≤ 560 2013.12.31. 3,5 0,19 0,4 0,025
56 ≤ P < 130 2014.12.31. 5,0 0,19 0,4 0,025
6. táblázat
Nem közúti használatra szánt mozgó gépek külső gyújtású motorjaira vonatkozó határértékek
Kézi motorok
Lökettérfogat (cm3) Szén-monoxid (g/kWh) Szénhidrogének és nitrogén-oxidok összesen (g/kWh) ( * )
Lökettérf. < 20 805 50
20 ≤ lökettérf. < 50 805 50
Lökettérf. ≥ 50 603 72
Nem kézi motorok
Lökettérfogat (cm3) Szén-monoxid (g/kWh) Szénhidrogének és nitrogén-oxidok összesen (g/kWh)
Lökettérf. < 66 610 50
66 ≤ lökettérf. < 100 610 40
100 ≤ lökettérf. < 225 610 16,1
Lökettérf. ≥ 225 610 12,1
Megjegyzés: A jegyzőkönyvet alá nem író országok részére kivitelre szánt járművek és motorok kivételével, a szerződő felek csak abban az esetben engedélyezik az új motorok regisztrációját és adott esetben forgalomba hozatalát, függetlenül attól, hogy a gépbe beépítésre kerülnek-e, ha a táblázatban található vonatkozó határértékeknek megfelelnek.
7. táblázat
Mozdonyok meghajtására szánt motorokra vonatkozó határértékek
Hasznos
teljesítmény (P) (kW)
Szénmonoxid
(g/kWh)
Szénhidrogének
(g/kWh)
Nitrogén-oxidok
(g/kWh)
Szálló por
(g/kWh)
130 < P 3,5 0,19 2,0 0,025
Megjegyzés: A jegyzőkönyvet alá nem író országok részére kivitelre szánt járművek és motorok kivételével, a szerződő felek csak abban az esetben engedélyezik az új motorok regisztrációját és adott esetben forgalomba hozatalát, függetlenül attól, hogy a gépbe beépítésre kerülnek-e, ha a táblázatban található vonatkozó határértékeknek megfelelnek.
8. táblázat
Motorkocsik meghajtására szánt motorokra vonatkozó határértékek
Hasznos
teljesítmény (P) (kW)
Szén-
monoxid
(g/kWh)
Szénhidrogének
(g/kWh)
Nitrogén-
oxidok
(g/kWh)
Szálló por
(g/kWh)
130 < P 3,5 0,19 2,0 0,025
9. táblázat
Belvízi hajók meghajtására szánt motorokra vonatkozó határértékek
Lökettérfogat
(liter hengerenként/kW)
Szén-monoxid
(g/kWh)
Szénhidrogének és nitrogén-oxidok összesen (g/kWh) Szálló por
(g/kWh)
Lökettérf. < 0,9
Teljesítmény ≥ 37 kW
5,0 7,5 0,4
0,9 ≤ lökettérf. < 1,2 5,0 7,2 0,3
1,2 ≤ lökettérf. < 2,5 5,0 7,2 0,2
2,5 ≤ lökettérf. < 5,0 5,0 7,2 0,2
5,0 ≤ lökettérf. < 15 5,0 7,8 0,27
15 ≤ lökettérf. < 20
Teljesítmény < 3300 kW
5,0 8,7 0,5
15 ≤ lökettérf. < 20
Teljesítmény > 3300 kW
5,0 9,8 0,5
20 ≤ lökettérf. < 25 5,0 9,8 0,5
25 ≤ lökettérf. < 30 5,0 11,0 0,5
Megjegyzés: A jegyzőkönyvet alá nem író országok részére kivitelre szánt járművek és motorok kivételével, a szerződő felek csak abban az esetben engedélyezik az új motorok regisztrációját és adott esetben forgalomba hozatalát, függetlenül attól, hogy a gépbe beépítésre kerülnek-e, ha a táblázatban található vonatkozó határértékeknek megfelelnek.
10. táblázat
Kedvtelési célú kishajókban található motorokra vonatkozó határértékek

Motortípus
CO (g/kWh) CO = A + B/Pn N Szénhidrogének (HC) (g/kWh)
KW = A + B/P
n N ( * )
NOx
g/kWh
PM
g/kWh
A B n A B n
Kétütemű 150 600 1 30 100 0,75 10 Nem alk.
Négyütemű 150 600 1 6 50 0,75 15 Nem alk.
CI 5 0 0 1,5 2 0,5 9,8 1
Rövidítés: Nem alk. = Nem alkalmazható
Megjegyzés: A jegyzőkönyvet alá nem író országok részére kivitelre szánt járművek és motorok kivételével, a szerződő felek csak abban az esetben engedélyezik az új motorok regisztrációját és adott esetben forgalomba hozatalát, függetlenül attól, hogy a gépbe beépítésre kerülnek-e, ha a táblázatban található vonatkozó határértékeknek megfelelnek.
11. táblázat
Motorkerékpárokra (> 50 cm
3; > 45 km/h) vonatkozó határértékek
Motor mérete Határértékek
Motorkerékpár < 150 cm3 HC = 0,8 g/km
NOx = 0,15 g/km
Motorkerékpár > 150 cm3 HC = 0,3 g/km
NOx = 0,15 g/km
Megjegyzés: A jegyzőkönyvet alá nem író országok részére kivitelre szánt járművek kivételével, a szerződő felek csak abban az esetben engedélyezik a regisztrációt és adott esetben a forgalomba hozatalt, ha a táblázatban található vonatkozó határértékeknek megfelelnek.
12. táblázat
Segédmotoros kerékpárokra (< 50 cm
3; < 45 km/h) vonatkozó határértékek
Határértékek
CO (g/km) HC + NOx (g/km)
II 1,0 ( * ) 1,2
Megjegyzés: A jegyzőkönyvet alá nem író országok részére kivitelre szánt járművek kivételével, a szerződő felek csak abban az esetben engedélyezik a regisztrációt és adott esetben a forgalomba hozatalt, ha a táblázatban található vonatkozó határértékeknek megfelelnek.
13. táblázat
A külső gyújtású motorral felszerelt járművekben használatos, forgalomban lévő üzemanyagokra vonatkozó környezetvédelmi előírások – Típus: Benzin
Paraméter Mértékegység Határértékek
Minimum Maximum
Kísérleti oktánszám 95
Motor oktánszáma 85
Reid-gőznyomás, nyári időszak ( * ) kPa 60
Desztilláció:
Párologtatás 100 °C-on % v/v 46
Párologtatás 150 °C-on % v/v 75
Szénhidrogén-elemzés:
– olefinek % v/v 18,0 ( * )
– aromások 35
– benzol 1
Oxigéntartalom % m/m 3,7
Oxidálószerek:
– Metanol, hozzáadandó stabilizálószerekkel % v/v 3
– Etanol, stabilizálószerek lehetnek szükségesek % v/v 10
– Izopropil-alkohol % v/v 12
– Tercier-butil-alkohol % v/v 15
– Izo-butil-alkohol % v/v 15
–Molekulánként öt vagy több szénatomot tartalmazó éterek % v/v 22
Egyéb oxidálószerek ( * ) % v/v 15
Kéntartalom mg/kg 10
14. táblázat
A kompressziós gyújtású motorral felszerelt járművekben használatos, forgalomban lévő üzemanyagokra vonatkozó környezetvédelmi előírások – Típus: Dízelüzemanyag
Paraméter Mértékegység Határértékek
Minimum Maximum
Cetánszám 51
Sűrűség 15 °C-on kg/m3 845
Desztilláció: 95% °C 360
Policiklusos aromás szénhidrogén % m/m 8
Kéntartalom mg/kg 10

B. Kanada

12. Az üzemanyagokból és a mozgó forrásokból származó kibocsátások szabályozására szolgáló határértékek, az adott esetnek megfelelően, a rendelkezésre álló szabályozási technológiákra vonatkozó információk, más illetékességi területeken alkalmazott határértékek és az alábbi dokumentumok figyelembe vételével kerülnek meghatározásra:

a) Üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó rendeletek személygépkocsik és kisteherautók esetén, SOR/2010-201;

b) Vízi járművekbe épített szikragyújtású motorok, hajók és terepjáró szabadidős járművek kibocsátását szabályozó rendeletek, SOR/2001-10;

c) Megújuló üzemanyagokra vonatkozó rendeletek, SOR/2010-189;

d) A hajók által okozott szennyezés megelőzését szolgáló és a veszélyes vegyi anyagokra vonatkozó rendeletek, SOR/2007-86;

e) Terepjáró, kompressziós gyújtású motorral felszerelt járművek kibocsátására vonatkozó rendeletek, SOR/2005-32;

f) Közúti járművek és motorok kibocsátására vonatkozó rendeletek, SOR/2003-2;

g) Kisméretű, terepjáró, szikragyújtású motorral felszerelt járművek kibocsátására vonatkozó rendeletek, SOR/2003-355;

h) A dízel üzemanyagok kéntartalmára vonatkozó rendeletek, SOR/2002-254;

i) A benzin- és benzinkeverék-adagolók áramlási sebességére vonatkozó rendeletek, SOR/2000-43;

j) A benzin kéntartalmára vonatkozó rendeletek, SOR/99-236;

k) A benzin benzoltartalmára vonatkozó rendeletek, SOR/97-493;

l) A benzinre vonatkozó rendeletek, SOR/90-247;

m) A mozgatható nyomtatott áramkörök kezelésére és megsemmisítésére vonatkozó szövetségi rendeletek, SOR/90-5;

n) A kőolaj és a kapcsolódó kőolajtermékek tárolására szolgáló felszíni és felszín alatti tartályrendszerekre vonatkozó környezetvédelmi magatartási kódex;

o) A benzinre vonatkozó, egész Kanadára érvényes szabványok, 2. szakasz;

p) Az illékony szerves vegyületek felszíni tartályokból történő kibocsátására vonatkozó környezetvédelmi irányelvek, PN 1180;

q) A benzinelosztó hálózatok gőzvisszanyerésére vonatkozó környezetvédelmi magatartási kódex, PN 1057;

r) Kis teljesítményű gépjárművek kibocsátásának ellenőrzésére és fenntartására vonatkozó programok környezetvédelmi magatartási kódexe – 2. kiadás, PN 1293;

s) A por és talajközeli ózon keletkezéséhez hozzájáruló károsanyag-kibocsátás csökkentését célzó közös kezdeti intézkedések; és

t) Települési szilárd hulladékégetőkre vonatkozó működési és kibocsátási irányelvek, PN 1085.

C. Amerikai Egyesült Államok

13. Mozgó forrásokból származó kibocsátások csökkentését célzó program megvalósítása személygépkocsikra, könnyű haszongépjárművekre, nehéz tehergépkocsikra és tüzelőanyagokra oly mértékben, ahogy a Clean Air Act 202. szakasza a), g) és h) pontja megkívánja:

a) üzemanyagok és üzemanyag-adalékok nyilvántartása – 40. C.F.R. 79. rész;

b) üzemanyagokra és üzemanyag-adalékokra vonatkozó rendeletek – 40. C.F.R. 80. rész, ezen belül: A fejezet – általános rendelkezések; B fejezet – szabályok és tilalmak; D fejezet – reformbenzin; H fejezet – a benzin kéntartalmára vonatkozó szabványok; I fejezet – gépjárművekben, terepjárókban, mozdonyokban és hajókban használatos dízel üzemanyag; valamint ECA-tanúsítvánnyal rendelkező hajó-üzemanyag; L fejezet – a benzin benzoltartalma; és

c) új és használatban lévő országúti járművek és motorok kibocsátásának szabályozása – 40. C.F.R. 85. és 86. rész.

14. A nem közúti motorokra és járművekre vonatkozó szabványok az alábbi dokumentumokban vannak meghatározva:

a) nem közúti dízelmotorok üzemanyagának kéntartalmára vonatkozó előírások – 40. C.F.R. 80. rész, I fejezet;

b) repülőgép-motorok – 40. C.F.R. 87. rész;

c) nem közúti dízelmotorok kipufogógázára vonatkozó előírások – 2-es és 3-as szint; 40. C.F.R. 89. rész;

d) nem közúti kompressziós gyújtású motorok – 40. C.F.R. 89. és 1039. rész;

e) nem közúti és tengeri hajózásban használatos szikragyújtású motorok – 40. C.F.R. 90., 91., 1045. és 1054. rész;

f) mozdonyok – 40. C.F.R. 92. és 1033. rész;

g) tengeri hajózásban használt kompressziós gyújtású motorok – 40. C.F.R. 94. és 1042. rész;

h) új, nagy teljesítményű, nem közúti szikragyújtású motorok – 40. C.F.R. 1048. rész;

i) kedvtelési célú motorok és járművek – 40. C.F.R. 1051. rész;

j) új és használat alatt álló nem közúti és helyhez kötött berendezések párolgási kibocsátásának szabályozása – 40. C.F.R. 1060. rész;

k) motortesztelési eljárások – 40. C.F.R. 1065. rész; és

l) nem közúti programok teljesítésére vonatkozó általános rendelkezések – 40. C.F.R. 1068. rész.”

V.
X. melléklet

1. A 6. bekezdés utolsó mondatát el kell hagyni.

2. A 9. bekezdés utolsó mondatát el kell hagyni.

3. Az 1. megjegyzést el kell hagyni.

W.
X. melléklet

1. A szöveg az alábbi új X. melléklettel egészül ki:

„X. MELLÉKLET

A helyhez kötött forrásokból származó szállópor-kibocsátásra vonatkozó határértékek

1. Az A. szakasz vonatkozik a Kanadán és az Amerikai Egyesült Államokon kívüli szerződő felekre, míg a B. szakasz vonatkozik Kanadára, és a C. szakasz vonatkozik az Amerikai Egyesült Államokra.

A. A Kanadán és az Amerikai Egyesült Államokon kívüli szerződő felek

2. Csak ebben a szakaszban a „por” és az „összes lebegő szálló por” (TSP) bármilyen formájú, szerkezetű vagy sűrűségű, a gáz fázisban a mintavételi pont körülményei között diszpergált állapotban jelen lévő részecskék tömege, amely részecskék meghatározott körülmények között végzett szűréssel gyűjthetők össze, az elemezni kívánt gáz reprezentatív mintavételét követően, és amelyek a szűrő feletti részen vagy a szűrőn maradnak a meghatározott körülmények között végrehajtott szárítást követően.

3. E szakasz értelmében a „kibocsátási határérték” (ELV) a berendezések véggázában lévő por és/vagy TSP azon maximális mennyiségét jelenti, amely nem léphető túl. Amennyiben másképp nem rendelkeznek, a szennyező anyag tömegét kell osztani a füstgáz térfogatával (mg/m3-ben kifejezve), a száraz gáz hőmérsékletét és nyomását standard állapotban feltételezve (a térfogat 273,15 K és 101,3 kPa esetén). A véggáz oxigéntartalmát figyelembe véve az alábbi táblázatokban megadott értékeket kell alkalmazni minden forráskategóriára. A véggázban lévő szennyező anyagok koncentrációjának csökkentése céljából alkalmazott hígítás nem megengedett. A készülékek indítását, leállítását és karbantartatását nem kell figyelembe venni.

4. A kibocsátásokat minden esetben mérésekkel vagy legalább ugyanolyan pontosságú számításokkal kell ellenőrizni. A határértékeknek való megfelelést folyamatos vagy szakaszos méréssel, approbációval vagy egyéb, műszakilag megfelelő módszerrel kell ellenőrizni, beleértve az igazolt számítási módszereket is. Folyamatos mérések esetén a határértéknek való megfelelés akkor valósul meg, ha az ellenőrzött havi kibocsátási átlag nem haladja meg a kibocsátási határértéket. Szakaszos mérés vagy egyéb megfelelő meghatározási vagy számítási eljárás esetén a kibocsátási határértékeknek való megfelelés akkor áll fenn, ha a jellegzetes feltételek mellett, megfelelő számban végzett mérésből kapott értékek átlaga nem lépi túl a kibocsátási szabvány értékét. A mérési módszerek pontatlansága figyelembe vehető az ellenőrzés során.

5. A vonatkozó szennyező anyagok ellenőrzését, és a folyamatparaméterek mérését, valamint az automatikus mérési rendszerek minőségbiztosítását és az azok kalibrálására szolgáló referenciaméréseket a CEN szabványaival összhangban kell végrehajtani. Amennyiben nem áll rendelkezésre megfelelő CEN-szabvány, olyan ISO-szabványokat, országos vagy nemzetközi szabványokat kell figyelembe venni, amelyek az adatszolgáltatást ezzel tudományos szempontból egyenértékű minőségben tudják biztosítani.

6. A 7. bekezdésben említett tüzelőberendezésekre vonatkozó speciális rendelkezések:

a) a szerződő fél az alábbi esetekben térhet el a 7. bekezdésben előírt kibocsátási határértékeknek való megfelelés kötelezettségétől:

(i) általában gáz üzemanyagot használó égetőművek esetében, amelyek kivételesen kénytelenek egyéb üzemanyagot használni a gázellátásban bekövetkező hirtelen zavar miatt, és amelyeket ezért véggáz-tisztító létesítménnyel kellene ellátni;

(ii) meglévő égetőművek esetében, amelyek legfeljebb 17 500 üzemórát működnek 2016. január 1-jétől kezdődően, és legkésőbb 2023. december 31-ig;

b) amennyiben az égetőművet legalább 50 MWth teljesítménnyel bővítik, a (7) bekezdésben az új létesítményekre meghatározott kibocsátási határérték alkalmazandó a változás által érintett bővített részre. A kibocsátási határérték kiszámítása az üzem meglévő és új része tényleges bemenő hőteljesítményével súlyozott átlagaként történik;

c) a szerződő felek biztosítják, hogy rendelkezéseket hoznak a kibocsátás csökkentésére szolgáló berendezések hibás működésével vagy meghibásodásával kapcsolatos eljárásokra vonatkozóan;

d) vegyes üzemű égetőmű esetében, ahol egy időben kettő vagy több tüzelőanyagot használnak fel, a kibocsátási határértéket az egyes tüzelőanyagokra vonatkozó kibocsátási határértékek súlyozott átlagaként kell meghatározni, az egyes üzemanyagok által biztosított bemenő hőteljesítmény alapján.

7. Égetőművek 50 MWth értéket meghaladó bemenő hőteljesítménnyel: ( * )

1. táblázat
Égetőművek porkibocsátására vonatkozó határértékek (
 * )
Üzemanyagtípus Bemenő hőteljesítmény
(MWth)
Por kibocsátási határértéke
(mg/m
3) ( * )
Szilárd tüzelőanyagok 50–100 Új üzemek:
20 (szén, lignit és egyéb szilárd tüzelőanyagok)
20 (biomassza, tőzeg)
Meglévő üzemek:
30 (szén, lignit és egyéb szilárd tüzelőanyagok)
30 (biomassza, tőzeg)
100–300 Új üzemek:
20 (szén, lignit és egyéb szilárd tüzelőanyagok)
20 (biomassza, tőzeg)
Meglévő üzemek:
25 (szén, lignit és egyéb szilárd tüzelőanyagok)
20 (biomassza, tőzeg)
> 300 Új üzemek:
10 (szén, lignit és egyéb szilárd tüzelőanyagok)
20 (biomassza, tőzeg)
Meglévő üzemek:
20 (szén, lignit és egyéb szilárd tüzelőanyagok)
20 (biomassza, tőzeg)
Folyékony tüzelőanyagok 50–100 Új üzemek:
20
Meglévő üzemek:
30 (általánosságban)
50 (a nyersolaj finomításából származó desztillációs és átalakítási maradványanyagok saját fogyasztásra szánt elégetéséhez égetőműben)
Folyékony tüzelőanyagok 100–300 Új üzemek:
20
Meglévő üzemek:
25 (általánosságban)
50 (a nyersolaj finomításából származó desztillációs és átalakítási maradványanyagok saját fogyasztásra szánt elégetéséhez égetőműben)
> 300 Új üzemek:
10
Meglévő üzemek:
20 (általánosságban)
50 (a nyersolaj finomításából származó desztillációs és átalakítási maradványanyagok saját fogyasztásra szánt elégetéséhez égetőműben)
Földgáz > 50 5
Egyéb gázok > 50 10
30 (az acélipar által előállított, máshol felhasználható gázok esetében)

8. Ásványolaj- és gázfinomítók:

2. táblázat
Az ásványolaj- és gázfinomítókból kibocsátott porra vonatkozó határértékek
Kibocsátás forrása Por kibocsátási határértéke (mg/m3)
FCC regenerátorok 5

9. Cementklinkergyártás:

3. táblázat
A cementklinkergyártás során kibocsátott porra vonatkozó határértékek (
 * )
Por kibocsátási határértéke (mg/m3)
Cementgyártás létesítményei, kemencék, malmok és klinkerhűtők 20

10. Mészelőállítás:

4. táblázat
A mészelőállítás során kibocsátott porra vonatkozó határértékek (
 * ) (81)
Por kibocsátási határértéke (mg/m3)
Mészkemence égetése 20 ( * ) (82)

11. Fémgyártás és -megmunkálás

5. táblázat
A vas- és acélféltermékek gyártásából származó por kibocsátására vonatkozó határértékek
Tevékenység és kapacitási küszöbérték Por kibocsátási határértéke (mg/m3)
Szinterelő üzem 50
Pelletező üzem 20 a töréshez és szárításhoz
15 minden egyéb lépéshez
Kohó: Nagyolvasztó-léghevítők (> 2,5 t/óra) 10
Oxigénes konverteracél-gyártás és öntés (> 2,5 t/óra) 30
Elektroacél-gyártás és öntés (> 2,5 t/óra) 15 (meglévő)
5 (új)
6. táblázat
Vasöntödékből kibocsátott porra vonatkozó határértékek
Tevékenység és kapacitási küszöbérték Por kibocsátási határértéke (mg/m3)
Vasöntödék (> 20 t/nap):
– minden olvasztó (kupoló, indukciós, forgó)
– minden öntőforma (héj, állandó)
20
Meleg- és hideghengerlés 20
50 ahol nem alkalmazható zsákszűrő a nedves gőzök jelenléte miatt
7. táblázat
Fémkohászati gyártás és feldolgozás során kibocsátott porra vonatkozó határértékek
Por kibocsátási határértéke (mg/m3) (napi)
Fémfeldolgozás 20

12. Üveggyártás:

8. táblázat
Az üveggyártás során kibocsátott porra vonatkozó határértékek (
 * ) (83)
Por kibocsátási határértéke (mg/m3)
Új berendezések 20
Meglévő berendezések 30

13. Papírrostgyártás:

9. táblázat
A papírrostgyártás során kibocsátott porra vonatkozó határértékek
Por kibocsátási határértéke (mg/m3) (napi átlagok)
Kiegészítő kazán 40 folyékony tüzelőanyagok elégetésekor
(3% oxigéntartalom mellett)
30 szilárd tüzelőanyagok elégetésekor
(6% oxigéntartalom mellett)
Regeneráló kazán és mészkemence 50

14. Hulladékégetés:

10. táblázat
A hulladékégetés során kibocsátott porra vonatkozó határértékek
Por kibocsátási határértéke (mg/m3)
Lakossági hulladék elégetésére szolgáló hulladékégetők
(> 3 t/óra)
10
Veszélyes és orvosi hulladék elégetése (> 1 t/óra) 10
Megjegyzés: Referencia-oxigéntartalom: száraz alap, 11%.

15. Titán-dioxid előállítás:

11. táblázat
A titán-dioxid előállítása során kibocsátott porra vonatkozó határértékek
Por kibocsátási határértéke (mg/m3)
Szulfát-eljárás, teljes kibocsátás 50
Klorid-folyamat, teljes kibocsátás 50
Megjegyzés: A berendezésen belüli kisebb kibocsátási forrásokra 150 mg/m3 kibocsátási határérték alkalmazható.

16. Égetőművek 50 MWth érték alatti bemenő hőteljesítménnyel:

Ez a bekezdés ajánlás jellegű és azokat az intézkedéseket mutatja be, amelyek megtehetők a szálló por csökkentése érdekében, amennyiben azokat a szerződő fél műszakilag és gazdaságilag kivitelezhetőnek ítéli meg:

a) lakossági égetőberendezések 500 kWth értéke alatti bemenő hőteljesítménnyel:

i. az 500 kWth alatti bemenő teljesítménnyel rendelkező új lakossági égetőberendezések és kazánok kibocsátása az alábbiak alkalmazásával csökkenthető:

aa) a CEN szabványokban (pl. EN 303-5) és az Egyesült Államokban és Kanadában ennek megfelelő termékszabványokban meghatározott termékszabványok. Az ilyen termékszabványokat alkalmazó országok további nemzeti követelményeket határozhatnak meg, figyelembe véve kü önösen a kondenzálódó szerves vegyületek kibocsátásnak hozzájárulását a környezeti szálló por (PM) kialakulásához; vagy

bb) teljesítményre vonatkozó kritériumokat meghatározó ökocímkék, amely kritériumok jellemzően szigorúbbak az EN termékszabványok vagy nemzeti előírások minimális hatékonyságra vonatkozó követelményeinél.

12. táblázat
A termékszabványokkal használandó, 500 kWth értéknél kisebb bemenő hőteljesítménnyel rendelkező, szilárd tüzelőanyagot használó új égetőberendezésekből kibocsátott porra vonatkozó ajánlott határértékek
Por (mg/m3)
Nyitott/zárt kandallók és fatüzelésű kályhák 75
Rönkfával üzemelő kazánok (hőtárolós tartállyal) 40
Pellettel üzemelő kályhák és kazánok 50
Fától eltérő egyéb szilárd tüzelőanyaggal üzemelő kályhák 50
Automatikus égetőberendezések 50
Megjegyzés: O2-referenciatartalom 13%.

(ii) A meglévő lakossági égetőkályhákból és kazánokból származó kibocsátás az alábbi elsődleges intézkedésekkel csökkenthető:

aa) a nyilvánosság tájékoztatását és a tudatosság növelését szolgáló programok az alábbiak tekintetében:

– a kályhák és kazánok megfelelő üzemeltetése;

– csak kezeletlen fa használata;

– a fa helyes szárítása a megfelelő nedvességtartalom érdekében.

bb) program kialakítása a legrégebbi meglévő kazánok és kályhák modern berendezésekre va lecserélésére; vagy

cc) a régi készülékek lecserélésére vagy módosítására vonatkozó kötelezettség bevezetése.

b) Nem lakossági égetőberendezések 100 kWth és 1 MWth közötti bemenő hőteljesítménnyel:

13. táblázat
A 100 kWth és 1 MWth közötti bemenő hőteljesítménnyel rendelkező kazánokból és ipari melegítőkből kibocsátott porra vonatkozó ajánlott határértékek
Por (mg/m3)
Szilárd tüzelőanyagok, 100–500 kWth Új ber ndezések 5
Meglévő berendezések 150
Szilárd tüzelőanyagok, 500 kWth–1 MWth Új berendezések 50
Meglévő berendezések 150
Megjegyzés: O2-referenciatartalom: fa, egyéb szilárd biomassza és tőzeg: 13%; szén, lignit és egyéb szilárd fosszilis tüzelőanyagok: 6%.

c) 1–50 MWth értéknél nagyobb bemenő hőteljesítménnyel rendelkező égetőberendezések:

14. táblázat
Az 1 MWth és 50 MWth közötti bemenő hőteljesítménnyel rendelkező kazánokból és ipari melegítőkből kibocsátott porra vonatkozó ajánlott határértékek
Por (mg/m3)
Szilárd tüzelőanyagok > 1–5 MWth Új berendezések 20
Meglévő berendezések 50
Szilárd tüzelőanyagok > 5–50 MWth Új berendezések 20
Meglévő berendezések 30
Folyékony tüzelőanyagok > 1–5 MWth Új berendezések 20
Meglévő berendezések 50
Folyékony tüzelőanyagok > 5–50 MWth Új beren ezések 20
Meglévő berendezések 30
Megjegyzés: O2-referenciatartalom Fa, egyéb szilárd biomassza és tőzeg: 11%; Szén, lignit és egyéb szilárd fosszilis tüzelőanyagok: 6%; Folyékony tüzelőanyagok, beleértve a folyékony
bioüzemanyagokat is: 3%.

B. Kanada

17. A szilárdanyag-kibocsátás szabályozására szolgáló határértékek helyhez kötött forrásokra kerülnek meghatározásra, az adott esetnek megfelelően, a rendelkezésre álló szabályozási technológiákra vonatkozó információk, más illetékességi területeken alkalmazott határértékek és az alábbi a)–h) pontokban felsorolt dokumentumok figyelembe vételével: A határértékek kifejezése történhet PM-ben vagy TPM-ben. A TPM ilyen vonatkozásban olyan PM-részecskéket jelent, amelyek aerodinamikai átmérője kevesebb, mint 100 µm:

a) Másodlagos ólomolvasztókból származó kibocsátásra vonatkozó rendelkezések, SOR/91–155;

b) Nemesfém-olvasztókra és -feldolgozókra vonatkozó környezetvédelmi magatartási kódex;

c) Új források termikus villamosenergia-termelésére vonatkozó emissziós előírások;

d) Integrált acélművekre vonatkozó környezetvédelmi magatartási kódex (EPS 1/MM/7);

e) Nem integrált acélművekre vonatkozó környezetvédelmi magatartási kódex (EPS 1/MM/8);

f) cementégető kemencék kibocsátására vonatkozó irányelvek, PN 1284;

g) A por és a talajközeli ózon keletkezéséhez hozzájáruló károsanyag-kibocsátás csökkentését célzó közös kezdeti intézkedések; és

h) Szilárd tüzelőanyagot használó fűtőberendezések teljesítményvizsgálata, Kanadai Szabványügyi Szervezet, B415. 1–10.

C. Amerikai Egyesült Államok

18. A következő helyhez kötött forráskategóriákba tartozó új, helyhez kötött forrásokból származó szilárdanyag-kibocsátás szabályozására szolgáló határértékeket és a forrásokat, amelyekre vonatkoznak, a következő dokumentumok alapján állapítják meg:

a) acélművek: elektromos ívkemencék – 40. Szövetségi Törvénykönyv (C.F.R.) 60. rész, AA és AAa fejezet;

b) kis települési hulladékégetők – 40. C.F.R. 60. rész, AAAA fejezet;

c) kraftcellulózgyárak – 40. C.F.R. 60. rész, BB fejezet;

d) üveggyártás – 40. C.F.R. 60. rész, CC fejezet;

e) a közüzemi villamosenergia-termelés gőzfejlesztő berendezései – 40. C.F.R. 60. rész, D és Da fejezet;

f) ipari, kereskedelmi, intézményi gőzfejlesztő berendezések – 40. C.F.R. 60. rész, Db és Dc fejezet;

g) gabona liftek – 40. C.F.R. 60. rész, DD fejezet;

h) települési hulladékégetők – 40. C.F.R. 60. rész, E, Ea és Eb fejezet;

i) kórházi/egészségügyi/fertőző hulladékégetők – 40. C.F.R. 60. rész, Ec fejezet;

j) portlandcement – 40. C.F.R. 60. rész, F fejezet;

k) mészgyártás – 40. C.F.R. 60. rész, HH fejezet;

l) Hot Mix aszfaltgépek – 40. C.F.R. 60. rész, I fejezet;

m) helyhez kötött, kompressziós gyújtású belső égésű motorok – 40. C.F.R. 60. rész, IIII fejezet;

n) kőolaj-finomítók – 40 C.F.R. 60. rész, J és Ja fejezet;

o) másodlagos ólomolvasztók – 40. C.F.R. 60. rész, L fejezet;

p) fémásványok feldolgozása – 40. C.F.R. 60. rész, LL fejezet;

q) másodlagos sárgaréz és bronz – 40. C.F.R. 60. rész, M fejezet;

r) oxigénbefúvásos konverterkemencék – 40. C.F.R. 60. rész, N fejezet;

s) konverteres acélgyártó létesítmények – 40. C.F.R. 60. rész, Na fejezet;

t) foszfátkőzetek feldolgozás – 40. C.F.R. 60. rész, NN fejezet;

u) hulladékégetés szennyvíztisztító telepeken – 40. C.F.R. 60. rész, O fejezet;

v) nemfém ásványok feldolgozása – 40. C.F.R. 60. rész, OOO fejezet;

w) elsődleges rézolvasztók – 40. C.F.R. 60. rész, P fejezet;

x) ammónium-szulfát gyártás – 40. C.F.R. 60. rész, PP fejezet;

y) üveggyapot szigetelések – 40. C.F.R. 60. rész, PPP fejezet;

z) elsődleges cinkolvasztók – 40. C.F.R. 60. rész, Q fejezet;

aa) elsődleges ólomolvasztók – 40. C.F.R. 60. rész, R fejezet;

bb) elsődleges alumíniumkohászati üzemek – 40. C.F.R. 60. rész, S fejezet;

cc) foszfát műtrágyák gyártása – 40. C.F.R. 60. rész, T, U, V, W, X fejezetek;

dd) aszfaltgyártás és aszfaltozott tetőfedő anyagok gyártása – 40. C.F.R. 60. rész, UU fejezet;

ee) kalcinálók és szárítók az ásványiparban – 40. C.F.R. 60. rész, UUU fejezet;

ff) szénelőkészítő üzemek – 40. C.F.R. 60. rész, Y fejezet;

gg) vasötvözetgyártó létesítmények – 40. C.F.R. 60. rész, Z fejezet;

hh) lakossági fatüzelésű fűtőberendezések – 40. C.F.R. 60. rész, AAA fejezet;

ii) kis települési hulladékégetők (1999.11.30. után) – 40. C.F.R. 60. rész, AAAA fejezet;

jj) kis települési hulladékégetők (1999.11.30. előtt) – 40. C.F.R. 60. rész, BBBB fejezet;

kk) egyéb szilárd hulladékégetők (2004.12.09. után) – 40. C.F.R. 60. rész, EEEE fejezet;

ll) egyéb szilárd hulladékégetők (2004.12.09. előtt) – 40. C.F.R. 60. rész, FFFF fejezet;

mm) helyhez kötött, kompressziós gyújtású belső égésű motorok – 40. C.F.R. 60. rész, IIII fejezet; és

nn) ólom-sav akkumulátorgyártó üzemek – 40. C.F.R. 60. rész, KK fejezet.

19. A veszélyes légszennyező anyagokra vonatkozó nemzeti kibocsátási előírások hatálya alá tartozó forrásokból származó szilárdanyag-kibocsátások csökkentésére vonatkozó határértékek:

a) kokszolóblokkok kamrasora – 40. C.F.R. 63. rész, L fejezet;

b) krómgalvanizálás (fő és területi források) – 40. C.F.R. 63. rész, N fejezet;

c) másodlagos ólomolvasztók – 40 C.F.R. 63. rész, X fejezet;

d) foszforsavgyártó üzemek – 40. C.F.R. 63. rész, AA fejezet;

e) foszfát műtrágyákat gyártó üzemek – 40. C.F.R. 63. rész, BB fejezet;

f) mágneses szalagok gyártása – 40. C.F.R. 63. rész, EE fejezet;

g) elsődleges alumíniumgyártás – 40. C.F.R. 63. rész, L fejezet;

h) cellulóz és papír II. (égetés) – 40. C.F.R. 63. rész, MM fejezet;

i) kőzetgyapot gyártása – 40. C.F.R. 63. rész, DDD fejezet;

j) veszélyes hulladékégetők – 40 C.F.R. 63. rész, EEE fejezet;

k) portlandcement gyártása – 40 C.F.R. 63. rész, LLL fejezet;

l) üveggyapotgyártás – 40. C.F.R. 63. rész, NNN fejezet;

m) elsődleges rézolvasztók – 40. C.F.R. 63. rész, QQQ fejezet;

n) másodlagos alumíniumgyártás – 40 C.F.R. 63. rész, RRR fejezet;

o) elsődleges ólomolvasztás – 40. C.F.R. 63. rész, TTT fejezet;

p) kőolaj-finomítók – 40. C.F.R. 63. rész, UUU fejezet;

q) vasötvözetek gyártása – 40. C.F.R. 63. rész, XXX fejezet;

r) mészgyártás – 40. C.F.R. 63. rész, AAAAA fejezet;

s) kokszolókemencék: kitolás, hűtés és kemencesorok– 40. C.F.R. 63. rész, CCCCC fejezet;

t) vas- és acélöntödék – 40. C.F.R. 63. rész, EEEEE fejezet;

u) integrált vas- és acélgyártás – 40. C.F.R. 63. rész, FFFFF fejezet;

v) terület helyreállítása – 40. C.F.R. 63. rész, GGGGG fejezet;

w) különféle bevonatok gyártása – 40. C.F.R. 63. rész, HHHHH fejezet;

x) aszfaltgyártás és aszfaltozott tetőfedő anyagok gyártása – 40. C.F.R. 63. rész, LLLLL fejezet;

y) takonit-vasérc feldolgozása – 40. C.F.R. 63. rész, RRRRR fejezet;

z) tűzálló termékek gyártása – 40. C.F.R. 63. rész, SSSSS fejezet;

aa) elsődleges magnéziumfinomítás – 40. C.F.R. 63. rész, TTTTT fejezet;

bb) elektromos ívkemencés acélgyártó létesítmények – 40. C.F.R. 63. rész, YYYYY fejezet;

cc) vas- és acélöntödék – 40. C.F.R. 63. rész, ZZZZZ fejezet;

dd) elsődleges rézolvasztási területi források – 40. C.F.R. 63. rész, EEEEEE fejezet;

ee) másodlagos rézolvasztási területi források – 40. C.F.R. 63. rész, FFFFFF fejezet;

ff) elsődleges színesfém területi források: cink, kadmium és berillium – 40. C.F.R. 63. rész, GGGGGG fejezet;

gg) ólom-sav akkumulátorgyártás (területi források) – 40. C.F.R. 63. rész, PPPPPP fejezet;

hh) üveggyártás (területi források) – 40. C.F.R. 63. rész, SSSSSS fejezet;

ii) másodlagos színesfémolvasztók (területi források) – 40. C.F.R. 63. rész, TTTTTT fejezet;

jj) vegyszerek gyártása (területi források) – 40. C.F.R. 63. rész, VVVVVV;

kk) galvanizáló és fényező műveletek (területi források) – 40. C.F.R. 63. rész, WWWWWW fejezet;

ll) kilenc fémgyártó és -feldolgozó forráskategóriára vonatkozó területiforrás-szabványok – 40. C.F.R. 63. rész, XXXXXXX fejezet;

mm) vasötvözetek gyártása (területi források) – 40. C.F.R. 63. rész, YYYYYY fejezet;

nn) alumínium-, réz- és színesfémöntödék (területi források) – 40. C.F.R. 63. rész, ZZZZZZ fejezet;

oo) aszfaltgyártás és aszfaltozott tetőfedő anyagok gyártása (területi források) – 40 C.F.R. 63. rész, AAAAAAA fejezet;

pp) vegyszerek gyártása (területi források) – 40. C.F.R. 63. rész, BBBBBBB fejezet;

qq) festékek és kapcsolódó termékek gyártása (területi források) – 40. C.F.R. 63. rész, CCCCCCC fejezet;

rr) kész állati takarmányok gyártása (területi források) – 40. C.F.R. 63. rész, DDDDDDD fejezet; és

ss) aranyérc-feldolgozás és -termelés (területi források) – 40. C.F.R. 63. rész, EEEEEEE fejezet.”

X.
XI. melléklet

A szöveg az alábbi új XI. melléklettel egészül ki:

„XI. MELLÉKLET

Termékek illékony szervesvegyület-tartalmára vonatkozó határértékek

1. Az A. szakasz vonatkozik a Kanadán és az Amerikai Egyesült Államokon kívüli szerződő felekre, míg a B. szakasz vonatkozik Kanadára, és a C. szakasz vonatkozik az Amerikai Egyesült Államokra.

A. A Kanadán és az Amerikai Egyesült Államokon kívüli szerződő felek

2. Ez a rész a bizonyos festékekben és lakkokban, valamint a jármű-utánfényezésére szolgáló termékekben használt szerves oldószerekből származó illékony szervesvegyület-kibocsátás korlátozására vonatkozik.

3. E melléklet A. szakaszának alkalmazásában az alábbi általános fogalommeghatározások érvényesek:

a) „anyagok”: bármely kémiai elem és annak vegyületei természetes formájukban vagy iparilag előállított formában akár szilárd, akár folyékony, akár gázhalmazállapotban;

b) „készítmény”: két vagy több any gból készít tt keverék vagy oldat;

c) „szerves vegyület”: bármely, legalább szén-, és egy vagy több hidrogén-, oxigén-, kén-, foszfor-, szilícium-, nitrogén- vagy egy halogénatomot tartalmazó vegyület a szénoxidok, szervetlen karbonátok és bikarbonátok kivételével;

d) „illékony szerves vegyület (VOC)”: bármely szerves vegyület, amelynél legfeljebb 250 °C a kezdő forráspont 101,3 kPa atmoszférikus nyomáson mérve;

e) „VOC-tartalom”: a használatra kész állapotú termék összetételében az illékony szerves vegyületek tömege gramm/liter (g/l) mértékegységben kifejezve. A száradás során kémiai reakcióval a bevonat részévé váló illékony szerves vegyületek tömege nem tartozik bele az adott termék VOC-tartalmába;

f) „szerves oldószer”: bármely VOC, amelyet önmagában vagy egyéb szerekkel kombinálva nyersanyagok, termékek vagy hulladékok oldására, hígítására vagy tisztítószerként szennyezőanyagok feloldására, vagy diszperziós közegként, vagy viszkozitásszabályozóként, vagy felületifeszültség-szabályozóként, vagy lágyítószerként, va y tartósítószerként használnak;

g) „bevonat”: bármely készítmény, amellyel adott felületen dekorációs, állagmegóvási vagy egyéb funkcionális céllal filmbevonatot képeznek, ideértve valamennyi szerves oldószert vagy olyan keveréket, amely a megfelelő alkalmazás érdekében szerves oldószert tartalmaz;

h) „film” egy vagy több bevonatnak a festendő felületre való felvitelével kialakított összefüggő réteg;

i) „vízbázisú festékek (VB)” festékek, amelyek viszkozitását víz hozzáadásával állítják be;

j) „oldószerbázisú festékek (OB)” festékek, amelyek viszkozitását szerves oldószer hozzáadásával állítják be;

k) „forgalomba hozatal”: hozzáférhetővé tétel harmadik személyek számára akár fizetés ellenében, akár ingyenesen. E melléklet alkalmazásában a szerződő felek vámterületére történő behozatal forgalomba hozatalnak minősül.

4. A „festékek és lakkok” az alábbi alkategóriákban felsorolt termékeket jelent, az aeroszolok kivételével.

Ezek olyan bevonatok, amelyeket épületeken, az épületek díszítőelemein, tartozékain és kapcsolódó részein dekorációs, funkcionális és állagmegóvási célból használnak:

a) „belső falak és mennyezetek matt bevonata”: belső falakon és mennyezeteken használt bevonatok, amelyek fényességi foka < 25 @ 60°;

b) „belső falak és mennyezetek fényes bevonata”: belső falakon és mennyezeteken használt bevonatok, amelyek fényességi foka > 25 @ 60°;

c) „ásványi anyagból készült külső falak bevonata”: kő-, tégla- vagy gipszanyagú külső falakon használt bevonatok;

d) „kültéri/beltéri díszítő- és javítófestékek fára, fémre vagy műanyagra”: díszítő- vagy burkolóelemekre használt, áttetsző filmet képző bevonatok. Ezeket a bevonatokat fa-, fém- vagy műanyag felületek kezelésére fejlesztették ki. Ebbe az alkategóriába tartoznak a festékalapok és a közbenső bevonatok;

e) „kültéri/beltéri díszítő lakkok és falazúrok (fapácok)”: díszítőelemekre alkalmazott, átlátszó vagy félig átlátszó filmet képző bevonatok, amelyeket dekorációs vagy állagmegóvási célból fára, fémre és műanyagokra használnak. Ebbe az alkategóriába tartoznak az áttetsző falazúrok is. Az áttetsző falazúrok olyan bevonatok, amelyek a fa díszítését és időjárás elleni védelmét szolgáló áttetsző filmréteget képeznek a fafelületen, ahogyan azt az EN–927–1 szabvány a félstabil kategórián belül definiálja;

f) „fa vékonylazúrok”: olyan fapácok, amelyeknek az EN 927–1:1996 szabvány szerint az átlagos vastagsága kisebb mint 5 µm, az ISO 2808: 1997 szabvány 5A módszerével mérve;

g) „alapozók”: olyan bevonatok, amelyek szigetelő és/vagy tömítő tulajdonsággal rendelkeznek, és fafelületek, falak vagy mennyezetek kezelésére szolgálnak;

h) „kötő alapozók”: laza, porló felületek stabilizálásra, hidrofób tulajdonságok kialakítására és/vagy fafelületek kék gombásodásának megakadályozására használt bevonatok;

i) „egykomponensű speciális bevonatok”: bevonatok, amelyek filmréteget képeznek a felületen. Ezeket a bevonatokat speciális célokra fejlesztették ki, úgymint műanyagok alapozó- és fedőbevonata, vastartalmú felületek alapozóbevonata, reakcióképes fémek, mint pl. cink és alumínium alapozóbevonata, korróziógátló bevonatok, padlóbevonatok, ideértve a fa- és cementpadlókat, falfirkaálló festés, égésgátló anyag és fokozott higiéniai elvárások teljesítése az élelmiszer- és italiparban, valamint az egészségügyben;

j) „kétkomponensű speciális (reaktív) bevonatok”: az egykomponensű bevonatokkal megegyező felhasználású bevonatok, de az alkalmazásuk előtt egy második komponens hozzáadása szükséges (pl. tercier aminok);

k) „többszínű bevonatok”: közvetlen elsődleges alkalmazással is kéttónusú vagy többszínű hatás elérésére kifejlesztett bevonatok;

l) „dekorációs ún. effekt bevonatok”: arra kifejlesztett bevonatok, hogy speciálisan megfestett vagy lealapozott felületekre felvíve, majd a száradás során különböző szerszámokkal kezelve különleges mintázatú felületeket adjanak.

5. A „jármű-utánfényezésre szolgáló termékek” az alábbi alkategóriákban felsorolt termékeket jelentik. Közúti járműveket vagy azok részeit vonják be járműjavítás, konzerválás vagy külső dekorálás részeként, illetve berendezések gyártása során a gyártó üzemeken kívül. Ebben a tekintetben „közúti jármű”: a vasúti járművek, mezőgazdasági- és erdészeti vontatók és minden mozgó munkagép kivételével az összes, a közúti forgalomban való részvételre szánt, kész vagy nem teljesen elkészült, legalább négy kerékkel rendelkező és 25 km/h-t meghaladó legnagyobb tervezési sebességű gépjármű, valamint pótkocsija:

a) az „előkészítő és tisztító” anyagok azok a termékek, amelyeket a régi bevonatok és rozsda kémiai vagy mechanikai eltávolítására vagy az új bevonathoz szükséges tapadó-híd kialakítására fejlesztettek ki:

(i) az előkészítő anyagok közé tartoznak a pisztolymosók (a szórópisztoly és egyéb eszközök átmosására szolgáló tisztítók), festékeltávolítók, zsírtalanítók (a műanyagoknál alkalmazott antisztatikus típusúak is) és a szilikonlemosók;

(ii) „felülettisztítók”: azok a tisztításra szolgáló termékek, amelyeket az előkészítés során, a végső bevonat felvitele előtt a felület szennyeződéseinek eltávolítására alkalmaznak;

b) „karosszériagitt”: nagysűrűségű anyagok, amelyeket a mély felületi horpadások kiegyenlítésére alkalmaznak a felületképző/simító felvitele előtt;

c) „alapozó”: bármely bevonat, amelyet nyers fémfelületekre vagy meglévő bevonatokra visznek fel korrózióvédelem céljából az elsődleges felületképző felvitele előtt:

(i) „felületképző/simító”: közvetlenül a fedőréteg felvitele előtt a korrózióvédelem, a fedőréteg megfelelő tapadásának biztosítása, valamint a kisebb felületi egyenetlenségek kitöltésével az egységes, sima felület kialakítása céljából alkalmazott bevonat;

(ii) „általános fémalapozó”: alapozóként történő alkalmazásra szolgáló bevonat, mint pl. tapadóképesség-javítók, tömítők, felületképzők, bevonatalapok, műanyag alapozók, nedves alapozók, nem szemcsés gittek, szórt gittek;

(iii) „mosó alapozó”: legalább 0,5 tömegszázalék foszforsavat tartalmazó, közvetlenül nyers fémfelületeken korrózióvédelem vagy tapadásbiztosítás céljából alkalmazott bevonatok; hegeszthető alapozóként használt bevonatok; valamint g lvanizált vagy cinkfelületek kezelésére használt pácoldatok;

d) „felső bevonat”: színezett bevonat, amelyet egy vagy több rétegben visznek fel a felület csillogásának vagy ellenálló képességének kialakítására. Ide tartozik valamennyi színes alapbevonatként és áttetsző fedőbevonatként használt termék:

(i) „alapréteg”: a szín és a kívánt optikai hatás elérése érdekében alkalmazott színezett bevonatok, de ezek nem a bevonatrendszer fényességének vagy felületi ellenálló képességének kialakítására szolgálnak;

(ii) „fedőréteg”: a bevonatrendszer fényességének és ellenálló képességének kialakítására használt átlátszó bevonat.

e) „speciális bevonatok”: speciális tulajdonságokkal rendelkező felső bevonatként használt bevonatok, úgymint metál- vagy gyöngyházfény egy rétegben, különleges egyszínű, vagy átlátszó fedőrétegek (mint pl. karcálló és fluorozott fedőréteg), visszatükröző alapréteg, felületkiképzések (pl. kalapált felület), csúszásgátló, tömítő, lepattogzásálló bevonatok, belső felületkezelések; és aeroszolok.

6. A szerződő felek biztosítják, hogy az e melléklet hatálya alá tartozó, a területükön forgalomba hozott termékek megfelelnek az 1. és 2. táblázatban meghatározott maximális VOC-tartalomra vonatkozó előírásoknak. Az illetékes hatóságok által különleges történelmi és kulturális értékűnek minősített épületek és veterán járművek felújítására és karbantartására a szerződő felek egyedi engedélyeket adhatnak ki az ebben a mellékletben megadott VOC-tartalmi határértékeknek nem megfelelő termékek szigorúan korlátozott mennyiségben történő eladására és megvásárlására. A szerződő felek mentességet adhatnak továbbá a fenti követelményeknek való megfelelés alól a kizárólagosan olyan tevékenységekhez eladott termékek tekintetében, amelyek tevékenységek a VI. melléklet hatálya alá tartoznak és az említett mellékletnek megfelelően nyilvántartásba vett vagy engedéllyel rendelkező létesítményben folynak.

1. táblázat
Festékek és lakkok maximális VOC-tartalma
Termék-alkategória Típus (g/l) ( * )
belső matt falak és mennyezetek (fényesség ≤ 25 @ 60°) VB 30
OB 30
belső fényes falak és mennyezetek (fényesség > 25 @ 60°) VB 100
OB 100
ásványi anyagból készült külső falak VB 40
OB 430
beltéri/kültéri díszítő- és javítófestékek fára, fémre VB 130
OB 300
beltéri/kültéri díszítőlakkok és falazúrok (fapácok), ideértve az áttetsző falazúrokat VB 130
OB 400
beltéri/kültéri fa vékonylazúrok VB 130
OB 700
alapozók VB 30
OB 350
kötő alapozók VB 30
OB 750
egykomponensű speciális bevonatok VB 140
OB 500
kétkomponensű (reaktív) speciális felhasználású bevonatok VB 140
OB 500
többszínű bevonatok VB 100
OB 100
dekorációs ún. effektbevonatok VB 200
OB 200
2. táblázat
Jármű-utánfényezésre szolgáló termékek maximális VOC-tartalma
Termék-alkategória Bevonatok VOC (g/l) ( * )
előkészítő és tisztító Előkészítő 850
tisztító 200
karosszéria gitt minden típus 250
alapozó felületképző/ simító és általános (fém) alapozó 540
mosó alapozó 780
felső bevonat minden típus 420
speciális bevonatok minden tí us 840

B. Kanada

7. A kereskedelmi és fogyasztói termékek használatából származó VOC-kibocsátások szabályozására szolgáló határértékek és a mozgó források, az adott esetnek megfelelően, a rendelkezésre álló szabályozási technológiákra, technikákra és intézkedésekre vonatkozó információk, más illetékességi területeken alkalmazott határértékek és az alábbi dokumentumok figyelembe vételével kerülnek meghatározásra:

a) Építészeti bevonatok VOC-koncentrációjára vonatkozó határértékek, SOR/2009-264;

b) Gépjárművek utánfényezésére szolgáló termékek VOC-koncentrációjára vonatkozó határértékek, SOR/2009-197;

c) Az egyes toxikus anyagok tilalmára vonatkozó rendeleteket módosító rendeletek, 2005 (2-metoxi-etanol, pentaklór-benzol és tetraklór-benzolok), SOR/2006-279;

d) Halogénezett szénhidrogénekre vonatkozó szövetségi rendeletek, SOR/2003-289;

e) Az egyes mérgező anyagokra tilalmára vonatkozó rendeletek, SOR/2003-99;

f) Oldószerek zsírtalanítására vonatkozó rendeletek, SOR/2003-283;

g) Tetraklór-etilénre vonatkozó rendeletek (használat vegytisztítás során és jelentési kötelezettségek), SOR/2003-79;

h) Rendelet az 1999. évi kanadai környezetvédelmi törvény 1. mellékletének mérgező anyagokkal történő kiegészítéséről;

i) Megjegyzés a belföldi anyagok listáján (DSL) szereplő egyes anyagokkal kapcsolatban;

j) Rendelet az 1999. évi kanadai környezetvédelmi törvény 1. mellékletének módosításáról (különböző programok);

k) Az ózonréteget károsító anyagokra vonatkozó rendeletek, SOR/99-7;

l) Egyes termékek VOC-koncentrációjára vonatkozó határértékekkel kapcsolatban javasolt előírások;

m) Az 1999. évi kanadai környezetvédelmi törvény 1. mellékletében meghatározott anyagokkal kapcsolatos szennyezésmegelőzési tervek kidolgozását és alkalmazását előíró javasolt megjegyzés a gyanta- és szintetikus gumigyártó ágazatra vonatkozóan;

n) Az 1999. évi kanadai környezetvédelmi törvény 1. mellékletében meghatározott anyagokkal kapcsolatos szennyezés-megelőzési tervek kidolgozását és alkalmazását előíró javasolt megjegyzés a poliuretán habot és egyéb habokat (kivéve a polisztirolt) gyártó ágazatra vonatkozóan;

o) Egyes klórozott-fluorozott szénhidrogénekkel kapcsolatos megjegyzés;

p) Megjegyzés a belföldi anyagok listáján (DSL) szereplő egyes anyagokkal kapcsolatban; és

q) A vegytisztító üzemek oldószer-kibocsátásának csökkentésére irányuló környezetvédelmi magatartási kódex, PN 1053.

C. Amerikai Egyesült Államok

8. A National Volatile Organic Compound Emission Standards for Consumer and Commercial Products (fogyasztói és kereskedelmi termékek illékony szervesvegyület-kibocsátására vonatkozó nemzeti előírások) hatálya alá tartozó forrásokból származó VOC-kibocsátások csökkentésére vonatkozó határértékek az alábbi dokumentumokban vannak meghatározva:

a) gépjármű-utánfényező bevonatok – 40. C.F.R. 59. rész, B fejezet;

b) fogyasztási cikkek – 40 C.F.R. 59. rész, C fejezet;

c) építőipari bevonatok – 40. C.F.R. 59. rész, D fejezet; és

d) aeroszolos bevonatok – 40. C.F.R. 59. rész, E fejezet.

2. melléklet a 268/2023. (VI. 29.) Korm. rendelethez

Amendment of the text of and annexes II to IX to the 1999 Protocol to Abate Acidification, Eutrophication and Ground-Level Ozone and the addition of new annexes X And XI

Article 1

Amendment

The Parties to the 1999 Protocol to Abate Acidification, Eutrophication and Ground-Level Ozone, meeting within the thirtieth session of the Executive Body,

Decide to amend the 1999 Protocol to Abate Acidificaliort Eutrophication and Ground-level Ozone (Gothenburg Protocol) to the Convention on Long-range Transboundary Air Pollution as set out in the annex to this decision.

Article 2

Relationship to the Gothenburg Protocol

No State or regional economic integration organization may deposit an instrument of acceptance of this Amendment unless it has previously, or simultaneously, deposited an instrument of ratification, acceptance, approval or accession to the Gothenburg Protocol.

Article 3

Entry into force

In accordance with article 13, paragraph 3, or the Gothenburg Protocol, this Amendment shall enter into force on the ninetieth day after the date on which two thirds of the Parties to the Gothenburg Protocol have deposited with the Depositary their instruments of acceptance thereof.

Annex

A.
Preamble

1. In the second preambular paragraph, the words „volatile organic compounds and reduced nitrogen compounds” are replaced by the words „volatile organic compounds, reduced nitrogen compounds and particulate matter”.

2. In the third preambular paragraph, the words „and particulate matter” are inserted after the word „ozone”.

3. In the fourth preambular paragraph, the words „sulphur and volatile organic compounds, as well as secondary pollutants such as ozone” are replaced by the words „sulphur, volatile organic compounds, ammonia and directly emitted particulate matter, as well as secondarily formed pollutants such as ozone, particulate matter”.

4. The following preambular paragraph is added between the fourth and fifth preambular paragraphs:

Recognizing the assessments of scientific knowledge by international organizations, such as the United Nations Environment Programme, and by the Arctic Council, about the human health and climate co-benefits of reducing black carbon and ground-level ozone, particularly in the Arctic and in the Alpine regions,”.

5. For the sixth preambular paragraph there is substituted:

Recognizing also that Canada and the United States of America are bilaterally addressing cross-border air pollution under the Canada – United States Air Quality Agreement, which includes commitments by both countries to reduce emissions of sulphur dioxide, nitrogen oxides and volatile organic compounds, and that the two countries are considering the inclusion of commitments to reduce emissions of particulate matter,

6. For the seventh preambular paragraph there is substituted:

Recognizing furthermore that Canada is committed to achieving reductions of sulphur dioxide, nitrogen oxides, volatile organic compounds and particulate matter to meet the Canadian Ambient Air Quality Standards for ozone and particulate matter and the national objective to reduce acidification, and that the United States is committed to the implementation of programmes to reduce emissions of nitrogen oxides, sulphur dioxide, volatile organic compounds and particulate matter necessary to meet national ambient air quality standards for ozone and particulate matter, to make continued progress in reducing acidification and eutrophication effects and to improve visibility in national parks and urban areas alike,

7. The ninth and tenth preambular paragraphs are replaced by the following preambular paragraphs:

Taking into account the scientific knowledge about the hemispheric transport of air pollution, the influence of the nitrogen cycle and the potential synergies with and trade-offs between air pollution and climate change,

Aware that emissions from shipping and aviation contribute significantly to adverse effects on human health and the environment and are important issues under consideration by the International Maritime Organization and the International Civil Aviation Organization,”

8. In the fifteenth preambular paragraph, the words „ammonia and volatile organic compounds” are replaced by the words „ammonia, volatile organic compounds and particulate matter”.

9. In the nineteenth preambular paragraph, the words „and particulate matter, including black carbon,” are inserted after the words „nitrogen compounds”.

10. The twentieth and twenty-first preambular paragraphs are deleted.

11. In the twenty-second preambular paragraph:

(a) The words „and ammonia” are replaced by the words „and reduced nitrogen compounds”; and

(b) The words „including nitrous oxide” are replaced by the words „, including nitrous oxide and nitrate levels in ecosystems,”.

12. In the twenty-third preambular paragraph, the word „tropospheric” is replaced by the words „ground-level”.

B.
Article 1

1. The following paragraph is added after paragraph 1:

„1 bis. The terms „this Protocol”, „the Protocol” and „the present Protocol” mean the 1999 Protocol to Abate Acidification, Eutrophication and Ground-Level Ozone, as amended from time to time;”

2. The words „, expressed as ammonia (NH3)” are added at the end of paragraph 9.

3. The following paragraphs are added after paragraph 11:

11 bis. „Particulate matter” or „PM” is an air pollutant consisting of a mixture of particles suspended in the air. These particles differ in their physical properties (such as size and shape) and chemical composition. Unless otherwise stated, all references to particulate matter in the present Protocol refer to particles with an aerodynamic diameter equal to or less than 10 microns (µm) (PM10), including those with an aerodynamic diameter equal to or less than 2,5 µm (PM2,5);

11 ter. „Black carbon” means carbonaceous particulate matter that absorbs light;

11 quater. „Ozone precursors” means nitrogen oxides, volatile organic compounds, methane and carbon monoxide;

4. In paragraph 13, the words „or fluxes to receptors” are inserted after the word „atmosphere”.

5. In paragraph 15, the words „volatile organic compounds or ammonia” are replaced by the words „volatile organic compounds, ammonia or particulate matter”.

6. For paragraph 16 there is substituted:

„New stationary source” means any stationary source of which the construction or substantial modification is commenced after the expiry of one year from the date of entry into force for a Party of the present Protocol. A Party may decide not to treat as a new stationary source any stationary source for which approval has already been given by the appropriate competent national authorities at the time of entry into force of the Protocol for that Party and provided that the construction or substantial modification is commenced within 5 years of that date. It shall be a matter for the competent national authorities to decide whether a modification is substantial or not, taking account of such factors as the environmental benefits of the modification.

C.
Article 2

1. In the chapeau:

(a) Before the words „The objective of the present Protocol” is inserted „1.”;

(b) The words „ammonia and volatile organic compounds” are replaced by the words „ammonia, volatile organic compounds and particulate matter”;

(c) The words „and the environment” are inserted after „human health”;

(d) The words „materials and crops” are replaced by the words „materials, crops and the climate in the short and long term”; and

(e) The words „, particulate matter” are inserted after the word „eutrophication”.

2. The words „, that allow ecosystem recovery” are inserted at the end of subparagraph (a).

3. In subparagraph (b), the words „, that allow ecosystem recovery” are added at the end of the subparagraph and the word „and” is deleted after the semicolon.

4. In subparagraph (c) (ii), the words „Canada-wide Standard” are replaced by the words „Canadian Ambient Air Quality Standard”.

5. New subparagraphs (d), (e) and (f) are added after subparagraph (c) as follows:

(d) For particulate matter:

(i) For Parties within the geographical scope of EMEP, the critical levels of particulate matter, as given in annex I;

(ii) For Canada, the Canadian Ambient Air Quality Standards for particulate matter; and

(iii) For the United States of America, the National Ambient Air Quality Standards for particulate matter;

(e) For Parties within the geographical scope of EMEP, the critical levels of ammonia, as given in annex I; and

(f) For Parties within the geographical scope of EMEP, the acceptable levels of air pollutants to protect materials, as given in annex I.

6. A new paragraph 2 is added at the end of article 2 as follows:

2. A further objective is that Parties should, in implementing measures to achieve their national targets for particulate matter, give priority, to the extent they consider appropriate, to emission reduction measures which also significantly reduce black carbon in order to provide benefits for human health and the environment and to help mitigation of near-term climate change.

D.
Article 3

1. In paragraph 1:

(a) The word „ceiling” in the first line is replaced by the words „reduction commitment”;

(b) The word „ceiling” in the second line is replaced by the word „commitment”; and

(c) The words „In taking steps to reduce emissions of particulate matter, each Party should seek reductions from those source categories known to emit high amounts of black carbon, to the extent it considers appropriate.” are added at the end of the paragraph.

2. In paragraphs 2 and 3, the words „V and VI” are replaced by the words „V, VI and X”.

3. The words „Subject to paragraphs 2 bis and 2 ter,” are inserted at the beginning of paragraph 2.

4. New paragraphs 2 bis and 2 ter are inserted as follows:

2 bis. A Party that was already a Party to the present Protocol prior to entry into force of an amendment that introduces new source categories may apply the limit values applicable to an „existing stationary source” to any source in such a new category the construction or substantial modification of which is commenced before the expiry of one year from the date of entry into force of that amendment for that Party, unless and until that source later undergoes substantial modification.

2 ter. A Party that was already a Party to the present Protocol prior to entry into force of an amendment that introduces new limit values applicable to a „new stationary source” may continue to apply the previously applicable limit values to any source the construction or substantial modification of which is commenced before the expiry of one year from the date of entry into force of that amendment for that Party, unless and until that source later undergoes substantial modification.

5. Paragraph 4 is deleted.

6. For paragraph 6 there is substituted:

Each Party should apply best available techniques to mobile sources covered by annex VIII and to each stationary source covered by annexes IV, V, VI and X, and, as it considers appropriate, measures to control black carbon as a component of particulate matter, taking into account guidance adopted by the Executive Body.

7. For paragraph 7 there is substituted:

Each Party shall, insofar as it is technically and economically feasible, and taking into consideration the costs and advantages, apply the limit values for VOC contents of products as identified in annex XI in accordance with the timescales specified in annex VII.

8. In paragraph 8 (b):

(a) The words „document V” and „at its seventeenth session (decision 1999/1) and any amendments thereto” are deleted; and

(b) The following sentence is added at the end of the paragraph:

Special attention should be given to reductions of ammonia emissions from significant sources of ammonia for that Party.

9. In paragraph 9 (b), the words „ammonia and/or volatile organic compounds contributing to acidification, eutrophication or ozone formation” are replaced by the words „ammonia, volatile organic compounds and/or particulate matter contributing to acidification, eutrophication, ozone formation or increased levels of particulate matter”.

10. In paragraph 10 (b), the words „sulphur and/or volatile organic compounds” are replaced by the words „sulphur, volatile organic compounds and/or particulate matter”.

11. For paragraph 11 there is substituted the following:

Canada and the United States of America shall, upon ratification, acceptance or approval of, or accession to the present Protocol or the amendment contained in decision 2012/2 submit to the Executive Body their respective emission reduction commitments with respect to sulphur, nitrogen oxides, volatile organic compounds and particulate matter for automatic incorporation into annex II.

12. New paragraphs are added after paragraph 11 as follows:

„11 bis. Canada shall also upon ratification, acceptance or approval of, or accession to the present Protocol, submit to the Executive Body relevant limit values for automatic incorporation into annexes IV, V, VI, VIII, X and XI.

11 ter. Each Party shall develop and maintain inventories and projections for the emissions of sulphur dioxide, nitrogen oxides, ammonia, volatile organic compounds, and particulate matter. Parties within the geographic scope of EMEP shall use the methodologies specified in guidelines prepared by the Steering Body of EMEP and adopted by the Parties at a session of the Executive Body. Parties in areas outside the geographic scope of EMEP shall use as guidance the methodologies developed through the workplan of the Executive Body.

11 quater. Each Party should actively participate in programmes under the Convention on the effects of air pollution on human health and the environment.

11 quinquies. For the purposes of comparing national emission totals with emission reduction commitments as set out in paragraph 1, a Party may use a procedure specified in a decision of the Executive Body. Such a procedure shall include provisions on the submission of supporting documentation and on review of the use of the procedure.”

E.
Article 3 bis

1. A new article 3 bis is added as follows:

„Article 3 bis

Flexible Transitional Arrangements

1. Notwithstanding article 3, paragraphs 2, 3, 5 and 6, a Party to the Convention that becomes a Party to the present Protocol between January 1, 2013, and December 31, 2019, may apply flexible transitional arrangements for the implementation of limit values specified in annexes VI and/or VIII under the conditions specified in this article.

2. Any Party electing to apply the flexible transitional arrangements under this article shall indicate in its instrument of ratification, acceptance or approval of or accession to the present Protocol the following:

(a) the specific provisions of annex VI and/or VIII for which the Party is electing to apply flexible transitional arrangements; and

(b) an implementation plan identifying a timetable for full implementation of the specified provisions.

3. An implementation plan under paragraph 2 (b) shall, at a minimum, provide for implementation of the limit values for new and existing stationary sources specified in Tables 1 and 5 of annex VI and Tables 1, 2, 3, 13 and 14 of annex VIII no later than eight years after entry into force of the present Protocol for the Party, or December 31, 2022, whichever is sooner.

4. In no case may a Party’s implementation of any limit values for new and existing stationary sources specified in annex VI or annex VIII be postponed past December 31, 2030.

5. A Party electing to apply the flexible transitional arrangements under this article shall provide the Executive Secretary of the Commission with a triennial report of its progress towards implementation of annex VI and/or annex VIII. The Executive Secretary of the Commission will make such triennial reports available to the Executive Body.”

F.
Article 4

1. In paragraph 1, the words „ammonia and volatile organic compounds” are replaced by the words „ammonia, volatile organic compounds and particulate matter, including black carbon”.

2. In paragraph 1 (a), the words „low emission burners and good environmental practice in agriculture” are replaced by the words „low emission burners, good environmental practice in agriculture and measures that are known to mitigate emissions of black carbon as a component of particulate matter”.

G.
Article 5

1. In paragraph 1 (a):

(a) The words „ammonia and volatile organic compounds” are replaced by the words „ammonia, volatile organic compounds and particulate matter, including black carbon”; and

(b) The words „national emission ceilings or” are replaced by the words „emission reduction commitments and”.

2. For paragraph 1 (c) is substituted:

(c) Levels of ground-level ozone and particulate matter;

3. In paragraph 1 (d), „6.” is replaced by „6; and”.

4. A new paragraph 1 (e) is added as follows:

(e) The environmental and human health improvements associated with attaining emission reduction commitments for 2020 and beyond as listed in annex II. For countries within the geographical scope of EMEP, information on such improvements will be presented in guidance adopted by the Executive Body.

5. In paragraph 2 (e):

(a) The words „Health and environmental” are replaced by the words „Human health, environmental and climate”; and

(b) The words „reduction of” are inserted after the words „associated with”.

H.
Article 6

1. In paragraph 1 (b), the words „ammonia and volatile organic compounds” are replaced by the words „ammonia, volatile organic compounds and particulate matter”.

2. In paragraph 1 (f), the words „documents 1 to V” and „at its seventeenth session (decision 1999/1) and any amendments thereto” are deleted.

3. In paragraph 1 (g), the words „document VI” and „at its seventeenth session (decision 1999/1) and any amendments thereto” are deleted.

4. In paragraph 1 (h), the words „ammonia and volatile organic compounds” are replaced by the words „ammonia, volatile organic compounds and particulate matter”.

5. For paragraph 2 is substituted:

Each Party shall collect and maintain information on:

(a) Ambient concentrations and depositions of sulphur and nitrogen compounds;

(b) Ambient concentrations of ozone, volatile organic compounds and particulate matter; and

(c) If practicable, estimates of exposure to ground-level ozone and particulate matter.

Each Party shall, if practicable, also collect and maintain information on the effects of all of these pollutants on human health, terrestrial and aquatic ecosystems, materials and the climate. Parties within the geographic scope of EMEP should use guidelines adopted by the Executive Body. Parties outside the geographic scope of EMEP should use as guidance the methodologies developed through the workplan of the Executive Body.

6. A new paragraph 2 bis is inserted as follows:

„2 bis. Each Party should, to the extent it considers appropriate, also develop and maintain inventories and projections for emissions of black carbon, using guidelines adopted by the Executive Body.”

I.
Article 7

1. In paragraph 1 (a) (ii), for the words „paragraph 3” are substituted the words „paragraphs 3 and 7”.

2. For the chapeau of paragraph 1 (b) is substituted:

(b) Each Party within the geographical scope of EMEP shall report to EMEP through the Executive Secretary of the Commission the following information for the emissions of sulphur dioxide, nitrogen oxides, ammonia, volatile organic compounds and particulate matter, on the basis of guidelines prepared by the Steering Body of EMEP and adopted by the Executive Body:

3. In paragraph 1 (b) (i), the words „of sulphur, nitrogen oxides, ammonia and volatile organic compounds” are deleted.

4. In paragraph 1 (b) (ii):

(a) The words „of each substance” are deleted; and

(b) For the number „(1990)” is substituted the words „specified in annex II”.

5. In paragraph 1 (b) (iii), the words „and current reduction plans” are deleted.

6. For paragraph 1 (b) (iv) is substituted:

(iv) An Informative Inventory Report containing detailed information on reported emission inventories and emission projections;

7. A new paragraph 1 (b bis) is added as follows:

„(b bis) Each Party within the geographical scope of EMEP should report available information to the Executive Body, through the Executive Secretary of the Commission, on its air pollution effects programmes on human health and the environment and atmospheric monitoring and modelling programmes under the Convention, using guidelines adopted by the Executive Body;”

8. For paragraph 1 (c), there is substituted:

(c) Parties in areas outside the geographical scope of EMEP shall report available information on levels of emissions, including for the reference year specified in annex II and appropriate to the geographic area covered by its emission reduction commitments. Parties in areas outside the geographic scope of EMEP should make available information similar to that specified in subparagraph (b bis), if requested to do so by the Executive Body.

9. A new subparagraph (d) is added after subparagraph 1 (c) as follows:

„(d) Each Party should also report, where available, its emissions inventories and projections for emissions of black carbon, using guidelines adopted by the Executive Body.”

10. For the chapeau to paragraph 3, there is substituted:

Upon the request of and in accordance with the timescales decided by the Executive Body, EMEP and other subsidiary bodies shall provide the Executive Body with relevant information on:

11. In paragraph 3 (a), the words „particulate matter including black carbon,” are inserted after the words „concentrations of”.

12. In paragraph 3 (b), the words „ozone and its precursors.” are replaced by the words „particulate matter, ground-level ozone and their precursors;”.

13. New subparagraphs (c) and (d) are inserted after subparagraph 3 (b) as follows:

„(c) Adverse effects on human health, natural ecosystems, materials and crops, including interactions with climate change and the environment related to the substances covered by the present Protocol, and progress in achieving human health and environmental improvements as described in guidance adopted by the Executive Body; and

(d) The calculation of nitrogen budgets, nitrogen use efficiency and nitrogen surpluses and their improvements within the geographical area of EMEP, using guidance adopted by the Executive Body.”

14. The final sentence of paragraph 3 is deleted.

15. In paragraph 4, the words „and particulate matter” are added at the end of the paragraph.

16. In paragraph 5, the words „actual ozone concentrations and the critical levels of ozone” are replaced by the words „actual ozone and particulate matter concentrations and the critical levels of ozone and particulate matter”.

17. A new paragraph 6 is added as follows:

„6. Notwithstanding article 7.1 (b), a Party may request the Executive Body for permission to report a limited inventory for a particular pollutant or pollutants if:

(a) The Party did not previously have reporting obligations under the present Protocol or any other protocol for that pollutant; and

(b) The limited inventory of the Party includes, at a minimum, all large point sources of the pollutant or pollutants within the Party or a relevant PEMA.

The Executive Body shall grant such a request annually for up to five years after entry into force of the present Protocol for a Party, but in no case for reporting of emissions for any year after 2019. Such a request will be accompanied by information on progress toward developing a more complete inventory as part of the Party’s annual reporting.”

J.
Article 8

1. In paragraph (b), the words „particulate matter, including black carbon,” are inserted after the words „those on”.

2. In paragraph (c), the words „nitrogen compounds and volatile organic compounds” are replaced by the words „nitrogen compounds, volatile organic compounds and particulate matter, including black carbon”.

3. After paragraph (d), a new paragraph (d bis) is added as follows:

The improvement of the scientific understanding of the potential co-benefits for climate change mitigation associated with potential reduction scenarios for air pollutants (such as methane, carbon monoxide and black carbon) which have near-term radiative forcing and other climate effects;

4. In paragraph (e), the words „eutrophication and photochemical pollution” are replaced by the words „eutrophication, photochemical pollution and particulate matter”.

5. In paragraph (f), the words „ammonia and volatile organic compounds” are replaced by the words „ammonia, volatile organic compounds and other ozone precursors, and particulate matter”.

6. In paragraph (g):

(a) The words „nitrogen and volatile organic compounds” are replaced by the words „nitrogen, volatile organic compounds and particulate matter”;

(b) The words „including their contribution to concentrations of particulate matter,” are deleted; and

(c) The words „volatile organic compounds and tropospheric ozone” are replaced by the words „volatile organic compounds, particulate matter and ground-level ozone”.

7. In paragraph (k):

(a) The words „environment and human health” are replaced by the words „environment, human health and the impacts on climate”; and

(b) The words „ammonia and volatile organic compounds” are replaced by the words „ammonia, volatile organic compounds and particulate matter”.

K.
Article 10

1. In paragraph 1, the words „sulphur and nitrogen compounds” are replaced by the words „sulphur, nitrogen compounds and particulate matter”.

2. In paragraph 2 (b):

(a) The words „health effects” are replaced by the words „human health effects, climate co-benefits”; and

(b) The words „particulate matter,” are inserted after the words „related to”.

3. New paragraphs 3 and 4 are added as follows:

„3. The Executive Body shall include in its reviews under this article an evaluation of mitigation measures for black carbon emissions, no later than at the second session of the Executive Body after entry into force of the amendment contained in decision 2012/2.

4. The Parties shall, no later than at the second session of the Executive Body after entry into force of the amendment contained in decision 2012/2, evaluate ammonia control measures and consider the need to revise annex IX.”

L.
Article 13

For article 13 there shall be substituted:

„Article 13

Adjustments

1. Any Party to the Convention may propose an adjustment to annex II to the present Protocol to add to it its name, together with emission levels, emission ceilings and percentage emission reductions.

2. Any Party may propose an adjustment of its emission reduction commitments already listed in annex II. Such a proposal must include supporting documentation, and shall be reviewed, as specified in a decision of the Executive Body. This review shall take place prior to the proposal being discussed by the Parties in accordance with paragraph 4.

3. Any Party eligible under article 3, paragraph 9, may propose an adjustment to annex III to add one or more PEMAs or make changes to a PEMA under its jurisdiction that is listed in that annex.

4. Proposed adjustments shall be submitted in writing to the Executive Secretary of the Commission, who shall communicate them to all Parties. The Parties shall discuss the proposed adjustments at the next session of the Executive Body, provided that those proposals have been circulated by the Executive Secretary to the Parties at least ninety days in advance.

5. Adjustments shall be adopted by consensus of the Parties present at a session of the Executive Body and shall become effective for all Parties to the present Protocol on the ninetieth day following the date on which the Executive Secretary of the Commission notifies those Parties in writing of the adoption of the adjustment.

Article 13 bis

Amendments

1. Any Party may propose amendments to the present Protocol.

2. Proposed amendments shall be submitted in writing to the Executive Secretary of the Commission, who shall communicate them to all Parties. The Parties shall discuss the proposed amendments at the next session of the Executive Body, provided that those proposals have been circulated by the Executive Secretary to the Parties at least ninety days in advance.

3. Amendments to the present Protocol other than to annexes I and III shall be adopted by consensus of the Parties present at a session of the Executive Body, and shall enter into force for the Parties which have accepted them on the ninetieth day after the date on which two thirds of those that were Parties at the time of their adoption have deposited with the Depositary their instruments of acceptance thereof. Amendments shall enter into force for any other Party on the ninetieth day after the date on which that Party has deposited its instrument of acceptance thereof.

4. Amendments to annexes I and III to the present Protocol shall be adopted by consensus of the Parties present at a session of the Executive Body. On the expiry of one hundred and eighty days from the date of its communication to all Parties by the Executive Secretary of the Commission, an amendment to any such annex shall become effective for those Parties which have not submitted to the Depositary a notification in accordance with the provisions of paragraph 5, provided that at least sixteen Parties have not submitted such a notification.

5. Any Party that is unable to approve an amendment to annexes I and/or III, shall so notify the Depositary in writing within ninety days from the date of the communication of its adoption. The Depositary shall without delay notify all Parties of any such notification received. A Party may at any time substitute an acceptance for its previous notification and, upon deposit of an instrument of acceptance with the Depositary, the amendment to such an annex shall become effective for that Party.

6. For those Parties having accepted it, the procedure set out in paragraph 7 supersedes the procedure set out in paragraph 3 in respect of amendments to annexes IV to XI.

7. Amendments to annexes IV to XI shall be adopted by consensus of the Parties present at a session of the Executive Body. On the expiry of one year from the date of its communication to all Parties by the Executive Secretary of the Commission, an amendment to any such annex shall become effective for those Parties which have not submitted to the Depositary a notification in accordance with the provisions of subparagraph (a):

(a) Any Party that is unable to approve an amendment to annexes IV to XI shall so notify the Depositary in writing within one year from the date of the communication of its adoption. The Depositary shall without delay notify all Parties of any such notification received. A Party may at any time substitute an acceptance for its previous notification and, upon deposit of an instrument of acceptance with the Depositary, the amendment to such an annex shall become effective for that Party;

(b) Any amendment to annexes IV to XI shall not enter into force if an aggregate number of sixteen or more Parties have either:

(i) Submitted a notification in accordance with the provisions of subparagraph (a); or

(ii) Not accepted the procedure set out in this paragraph and not yet deposited an instrument of acceptance in accordance with the provisions of paragraph 3.”

M.
Article 15

A new paragraph 4 is added as follows:

„4. A State or Regional Economic Integration Organisation shall declare in its instrument of ratification, acceptance, approval or accession if it does not intend to be bound by the procedures set out in article 13bis, paragraph 7, as regards the amendment of annexes IV – XI.”

N.

New Article 18 bis

A new Article 18 bis is added after Article 18 as follows:

„Article 18 bis
Termination of Protocols

When all of the Parties to any of the following Protocols have deposited their instruments of ratification, acceptance, approval of or accession to the present Protocol with the Depository in accordance with article 15, that Protocol shall be considered as terminated:

(a) The 1985 Helsinki Protocol on the Reduction of Sulphur Emissions or their Transboundary Fluxes by at least 30 per cent;

(b) The 1988 Sofia Protocol concerning the Control of Emissions of Nitrogen Oxides or their Transboundary Fluxes;

(c) The 1991 Geneva Protocol concerning the Control of Emissions of Volatile Organic Compounds or their Transboundary Fluxes;

(d) The 1994 Oslo Protocol on Further Reduction of Sulphur Emissions.”

O.
Annex II

For annex II the following text is substituted:

„Emission reduction commitments

1. The emission reduction commitments listed in the tables below relate to the provisions of article 3, paragraphs 1 and 10, of the present Protocol.

2. Table 1 includes the emission ceilings for sulphur dioxide (SO2), nitrogen oxides (NOx), ammonia (NH3) and volatile organic compounds (VOCs) for 2010 up to 2020 expressed in thousands of metric tons (tonnes) for those Parties that ratified the present Protocol prior to 2010.

3. Tables 2–6 include emission reduction commitments for SO2, NOx, NH3, VOCs and PM2,5 for 2020 and beyond. These commitments are expressed as a percentage reduction from the 2005 emission level.

4. The 2005 emission estimates listed in tables 2–6 are in thousands of tonnes and represent the latest best available data reported by the Parties in 2012. These estimates are given for information purposes only, and may be updated by the Parties in the course of their reporting of emission data under the present Protocol if better information becomes available. The Secretariat will maintain and regularly update on the Convention’s website a table of the most up-to-date estimates reported by Parties, for information. The percentage emission reduction commitments listed in tables 2–6 are applicable to the most up-to-date 2005 estimates as reported by the Parties to the Executive Secretary of the Commission.

5. If in a given year a Party finds that, due to a particularly cold winter, a particularly dry summer or unforeseen variations in economic activities, such as a loss of capacity in the power supply system domestically or in a neighbouring country, it cannot comply with its emission reduction commitments, it may fulfil those commitments by averaging its national annual emissions for the year in question, the year preceding that year and the year following it, provided that this average does not exceed its commitment.”

Table 1
Emission ceilings for 2010 up to 2020 for Parties that ratified the present Protocol prior to 2010 (expressed in thousands of tonnes per year)
Party Ratification SO2 NOx NH3 VOCs
1 Belgium 2007 106 181 74 144
2 Bulgaria 2005 856 266 108 185
3 Croatia 2008 70 87 30 90
4 Cyprus 2007 39 23 9 14
5 Czech Republic 2004 283 286 101 220
6 Denmark 2002 55 127 69 85
7 Finland 2003 116 170 31 130
8 France 2007 400 860 780 1100
9 Germany 2004 550 1 081 550 995
10 Hungary 2006 550 198 90 137
11 Latvia 2004 107 84 44 136
12 Lithuania 2004 145 110 84 92
13 Luxembourg 2001 4 11 7 9
14 Netherlands 2004 50 266 128 191
15 Norway 2002 22 156 23 195
16 Portugal 2005 170 260 108 202
17 Romania 2003 918 437 210 523
18 Slovakia 2005 110 130 39 140
19 Slovenia 2004 27 45 20 40
20 Spain ( * ) 2005 774 847 353 669
21 Sweden 2002 67 148 57 241
22 Switzerland 2005 26 79 63 144
23 United Kingdom of GreatBritain and Northern Ireland 2005 625 1 181 297 1200
24 United States of America 2004 ( * ) ( * ) ( * )
25 European Union 2003 7832 8180 4294 7585
Table 2
Emission reduction commitments for sulphur dioxide for 2020 and beyond
Convention Party Emission levels
2005 in thousands of tonnes of SO
2
Reduction from
2005 level
(%)
1 Austria 27 26
2 Belarus 79 20
3 Belgium 145 43
4 Bulgaria 777 78
5 Canada ( * )
6 Croatia 63 55
7 Cyprus 38 83
8 Czech Republic 219 45
9 Denmark 23 35
10 Estonia 76 32
11 Finland 69 30
12 France 467 55
13 Germany 517 21
14 Greece 542 74
15 Hungary 129 46
16 Ireland 71 65
17 Italy 403 35
18 Latvia 6,7 8
19 Lithuania 44 55
20 Luxembourg 2,5 34
21 Malta 11 77
22 Netherlands ( * ) 65 28
23 Norway 24 10
24 Poland 1224 59
25 Portugal 177 63
26 Romania 643 77
27 Slovakia 89 57
28 Slovenia 40 63
29 Spain ( * ) 1282 67
30 Sweden 36 22
31 Switzerland 17 21
32 United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland 706 59
33 United States of America ( * )
34 European Union 7828 59
Table 3
Emission reduction commitments for nitrogen oxides for 2020 and beyond (
 * )
Convention Party Emission levels
2005 in thousands of tonnes of NO
2
Reduction from
2005 level
(%)
1 Austria 231 37
2 Belarus 171 25
3 Belgium 291 41
4 Bulgaria 154 41
5 Canada ( * )
6 Croatia 81 31
7 Cyprus 21 44
8 Czech Republic 286 35
9 Denmark 181 56
10 Estonia 36 18
11 Finland 177 35
12 France 1430 50
13 Germany 1464 39
14 Greece 419 31
15 Hungary 203 34
16 Ireland 127 49
17 Italy 1212 40
18 Latvia 37 32
19 Lithuania 58 48
20 Luxembourg 19 43
21 Malta 9,3 42
22 Netherlands ( * ) 370 45
23 Norway 200 23
24 Poland 866 30
25 Portugal 256 36
26 Romania 309 45
27 Slovakia 102 36
28 Slovenia 47 39
29 Spain ( * ) 1292 41
30 Sweden 174 36
31 Switzerland ( * ) 94 41
32 United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland 1580 55
33 United States of America ( * )
34 European Union 11 354 42
Table 4
Emission reduction commitments for ammonia for 2020 and beyond
Convention Party Emission levels
2005 in thousands of tonnes of NH
3
Reduction from
2005 level
(%)
1 Austria 63 1
2 Belarus 136 7
3 Belgium 71 2
4 Bulgaria 60 3
5 Croatia 40 1
6 Cyprus 5,8 10
7 Czech Republic 82 7
8 Denmark 83 24
9 Estonia 9,8 1
10 Finland 39 20
11 France 661 4
12 Germany 573 5
13 Greece 68 7
14 Hungary 80 10
15 Ireland 109 1
16 Italy 416 5
17 Latvia 16 1
18 Lithuania 39 10
19 Luxembourg 5,0 1
20 Malta 1,6 4
21 Netherlands ( * ) 141 13
22 Norway 23 8
23 Poland 270 1
24 Portugal 50 7
25 Romania 199 13
26 Slovakia 29 15
27 Slovenia 18 1
28 Spain ( * ) 365 3
29 Sweden 55 15
30 Switzerland 64 8
31 United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland 307 8
32 European Union 3813 6
Table 5
Emission reduction commitments for Volatile Organic Compounds for 2020 and beyond
Convention Party Emission levels
2005 in thousands of tonnes of VOC
Reduction from
2005 level
(%)
1 Austria 162 21
2 Belarus 349 15
3 Belgium 143 21
4 Bulgaria 158 21
5 Canada ( * )
6 Croatia 101 34
7 Cyprus 14 45
8 Czech Republic 182 18
9 Denmark 110 35
10 Estonia 41 10
11 Finland 131 35
12 France 1 232 43
13 Germany 1 143 13
14 Greece 222 54
15 Hungary 177 30
16 Ireland 57 25
17 Italy 1286 35
18 Latvia 73 27
19 Lithuania 84 32
20 Luxembourg 9,8 29
21 Malta 3,3 23
22 Netherlands ( * ) 182 8
23 Norway 218 40
24 Poland 593 25
25 Portugal 207 18
26 Romania 425 25
27 Slovakia 73 18
28 Slovenia 37 23
29 Spain ( * ) 809 22
30 Sweden 197 25
31 Switzerland ( * ) 103 30
32 United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland 1088 32
33 United States of America ( * )
34 European Union 8842 28
Table 6
Emission reduction commitments for PM
2,5 for 2020 and beyond
Convention Party Emission levels
2005 in thousands of tonnes of PM
2,5
Reduction from
2005 level
(%)
1 Austria 22 20
2 Belarus 46 10
3 Belgium 24 20
4 Bulgaria 44 20
5 Canada ( * )
6 Croatia 13 18
7 Cyprus 2,9 46
8 Czech Republic 22 17
9 Denmark 25 33
10 Estonia 20 15
11 Finland 36 30
12 France 304 27
13 Germany 121 26
14 Greece 56 35
15 Hungary 31 13
16 Ireland 11 18
17 Italy 166 10
18 Latvia 27 16
19 Lithuania 8,7 20
20 Luxembourg 3,1 15
21 Malta 1,3 25
22 Netherlands ( * ) 21 37
23 Norway 52 30
24 Poland 133 16
25 Portugal 65 15
26 Romania 106 28
27 Slovakia 37 36
28 Slovenia 14 25
29 Spain ( * ) 93 15
30 Sweden 29 19
31 Switzerland 11 26
32 United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland 81 30
33 United States of America ( * )
34 European Union 1 504 22
P.
Annex III

1. In the sentence underneath the heading, the words „PEMA is” are replaced by the words „PEMAs are”.

2. A new subheading and paragraph are added before the entry for the Russian Federation PEMA as follows:

„Canada PEMA

The PEMA for sulphur for Canada is an area of 1 million square kilometres which includes all the territory of the Provinces of Prince Edward Island, Nova Scotia and New Brunswick, all the territory of the Province of Québec south of a straight line between Havre-St. Pierre on the north coast of the Gulf of Saint Lawrence and the point where Québec-Ontario boundary intersects with the James Bay coastline, and all the territory of the Province of Ontario south of a straight line between the point where the Ontario-Québec boundary intersects the James Bay coastline and the Nipigon River near the north shore of Lake Superior.”

3. For the paragraph underneath the subheading „Russian Federation PEMA” there is substituted:

„The Russian Federation PEMA corresponds to the European territory of the Russian Federation. The European territory of the Russian Federation is a part of the territory of Russia within the administrative and geographical boundaries of the entities of the Russian Federation located in Eastern Europe bordering the Asian continent in accordance with the conventional borderline that passes from north to south along the Ural Mountains, the border with Kazakhstan to the Caspian Sea, then along the State borders with Azerbaijan and Georgia in the North Caucasus to the Black Sea.”

Q.
Annex IV

1. For annex IV the following text is substituted:

„Limit values for emissions of sulphur from stationary sources

1. Section A applies to Parties other than Canada and the United States of America, section B applies to Canada and section C applies to the United States of America.

A. Parties other than Canada and the United States of America

2. For the purpose of this section „emission limit value” (ELV) means the quantity of SO2 (or SOx where mentioned as such) contained in the waste gases from an installation that is not to be exceeded. Unless otherwise specified, it shall be calculated in terms of mass of SO2 (SOx, expressed as SO2) per volume of the waste gases (expressed as mg/m3), assuming standard conditions for temperature and pressure for dry gas (volume at 273,15 K, 101,3 kPa). With regard to the oxygen content of the waste gas, the values given in the tables below for each source category shall apply. Dilution for the purpose of lowering concentrations of pollutants in waste gases is not permitted. Start-up, shutdown and maintenance of equipment are excluded.

3. Compliance with ELVs, minimum desulphurization rates, sulphur recovery rates and sulphur content limit values shall be verified:

(a) Emissions shall be monitored through measurements or through calculations achieving at least the same accuracy. Compliance with ELVs shall be verified through continuous or discontinuous measurements, type approval, or any other technically sound method including verified calculation methods. In case of continuous measurements, compliance with the ELV is achieved if the validated monthly emission average does not exceed the limit value, unless otherwise specified for the individual source category. In case of discontinuous measurements or other appropriate determination or calculation procedures, compliance with the ELV is achieved if the mean value based on an appropriate number of measurements under representative conditions does not exceed the ELV. The inaccuracy of the measurement methods may be taken into account for verification purposes;

(b) In case of combustion plants applying the minimum rates of desulphurization set out in paragraph 5 (a) (ii), the sulphur content of the fuel shall also be regularly monitored and the competent authorities shall be informed of substantial changes in the type of fuel used. The desulphurization rates shall apply as monthly average values;

(c) Compliance with the minimum sulphur recovery rate shall be verified through regular measurements or any other technically sound method;

(d) Compliance with the sulphur limit values for gas oil shall be verified through regular targeted measurements.

4. Monitoring of relevant polluting substances and measurements of process parameters, as well as the quality assurance of automated measuring systems and the reference measurements to calibrate those systems, shall be carried out in accordance with European Committee for Standardization (CEN) standards. If CEN standards are not available, International Organization for Standardization (ISO) standards, national or international standards which will ensure the provision of data of an equivalent scientific quality shall apply.

5. The following subparagraphs set out special provisions for combustion plants referred to in paragraph 7:

(a) A Party may derogate from the obligation to comply with the emission limit values provided for in paragraph 7 in the following cases:

(i) For a combustion plant which to this end normally uses low-sulphur fuel, in cases where the operator is unable to comply with those limit values because of an interruption in the supply of low- sulphur fuel resulting from a serious shortage;

(ii) For a combustion plant firing indigenous solid fuel, which cannot comply with the emission limit values provided for in paragraph 7, instead at least the following limit values for the rates of desulphurization have to be met:

(aa) Existing plants: 50–100 MWth: 80%;

(bb) Existing plants: 100–300 MWth: 90%;

(cc) Existing plants: > 300 MWth: 95%;

(dd) New plants: 50–300 MWth: 93%;

(ee) New plants: > 300 MWth: 97%;

(iii) For combustion plants normally using gaseous fuel which have to resort exceptionally to the use of other fuels because of a sudden interruption in the supply of gas and for this reason would need to be equipped with a waste gas purification facility;

(iv) For existing combustion plants not operated more than 17 500 operating hours, starting from 1 January 2016 and ending no later than 31 December 2023;

(v) For existing combustion plants using solid or liquid fuels not operated more than 1500 operating hours per year as a rolling average over a period of five years, instead the following ELVs apply:

(aa) For solid fuels: 800 mg/m3;

(bb) For liquid fuels: 850 mg/m3 for plants with a rated thermal input not exceeding 300 MWth and 400 mg/m3 for plants with a rated thermal input greater than 300 MWth;

(b) Where a combustion plant is extended by at least 50 MWth, the ELV specified in paragraph 7 for new installations shall apply to the extensional part affected by the change. The ELV is calculated as an average weighted by the actual thermal input for both the existing and the new part of the plant;

(c) Parties shall ensure that provisions are made for procedures relating to malfunction or breakdown of the abatement equipment;

(d) In the case of a multi-fuel firing combustion plant involving the simultaneous use of two or more fuels, the ELV shall be determined as the weighted average of the ELVs for the individual fuels, on the basis of the thermal input delivered by each fuel.

6. Parties may apply rules by which combustion plants and process plants within a mineral oil refinery may be exempted from compliance with the individual SO2 limit values set out in this annex, provided that they are complying with a bubble SO2 limit value determined on the basis of the best available techniques.

7. Combustion plants with a rated thermal input exceeding 50 MWth ( * ):

Table 1
Limit values for SO
2 emissions from combustion plants ( * )
Fuel type Thermal input
(MWth)
ELV for SO2mg/m3 ( * )
Solid fuels 50–100 New plants:
400 (coal, lignite and other solid fuels)
300 (peat)
200 (biomass)
Existing plants:
400 (coal, lignite and other solid fuels)
300 (peat)
200 (biomass)
100–300 New plants:
200 (coal, lignite and other solid fuels)
300 (peat)
200 (biomass)
Existing plants:
250 (coal, lignite and other solid fuels)
300 (peat)
200 (biomass)
> 300 New plants:
150 (coal, lignite and other solid fuels) (FBC: 200)
150 (peat) (FBC: 200)
150 (biomass)
Existing plants:
200 (coal, lignite and other solid fuels)
200 (peat)
200 (biomass)
Liquid fuels 50–100 New plants: 350
Existing plants: 350
100–300 New plants: 200
Existing plants: 250
> 300 New plants: 150
Existing plants: 200
Gaseous fuels in general > 50 New plants: 35
Existing plants: 35
Liquefied gas > 50 New plants: 5
Existing plants: 5
Coke oven gas or blast furnace gas > 50 New plants:
200 for blast furnace gas
400 for coke oven gas
Existing plants:
200 for blast furnace gas
400 for coke oven gas
Gasified refinery residues > 50 New plants: 35
Existing plants: 800
Note: FBC = fluidized bed combustion (circulating, pressurized, bubbling).

8. Gas oil:

Table 2
Limit values for the sulphur content of gas oil (
 * )
Sulphur content (per cent by weight)
Gas oil < 0,10

9. Mineral oil and gas refineries:

Sulphur recovery units: for plants that produce more than 50 Mg of sulphur a day:

Table 3
Limit value expressed as a minimum sulphur recovery rate of sulphur recovery units
Plant type Minimum sulphur recovery rate ( * )(%)
New plant 99,5
Existing plant 98,5

10. Titanium dioxide production:

Table 4
Limit values for SO
x emissions released from titanium dioxide production (annual average)
Plant type ELV for SOx(expressed as SO2) (kg/t of TiO2)
Sulphate process, total emission 6
Chloride process, total emission 1,7

B. Canada

11. Limit values for controlling emissions of sulphur oxides will be determined for stationary sources, as appropriate, taking into account information on available control technologies, limit values applied in other jurisdictions, and the documents below:

(a) Order Adding Toxic Substances to Schedule 1 to the Canadian Environmental Act, 1999. SOR/2011–34;

(b) Proposed Regulation, Order Adding Toxic Substances to Schedule 1 to the Canadian Environmental Protection Act, 1999;

(c) New Source Emission Guidelines for Thermal Electricity Generation;

(d) National Emission Guidelines for Stationary Combustion Turbines. PN1072; and

(e) Operating and Emission Guidelines for Municipal Solid Waste Incinerators. PN1085.

C. United States of America

12. Limit values for controlling emissions of sulphur dioxide from stationary sources in the following stationary source categories, and the sources to which they apply, are specified in the following documents:

(a) Electric Utility Steam Generating Units – 40 Code of Federal Regulations (C.F.R.) Part 60, Subpart D, and Subpart Da;

(b) Industrial-Commercial-Institutional Steam Generating Units – 40 C.F.R. Part 60, Subpart Db, and Subpart Dc;

(c) Sulphuric Acid Plants – 40 C.F.R. Part 60, Subpart H;

(d) Petroleum Refineries – 40 C.F.R. Part 60, Subpart J and Subpart Ja;

(e) Primary Copper Smelters – 40 C.F.R. Part 60, Subpart P;

(f) Primary Zinc Smelters – 40 C.F.R. Part 60, Subpart Q;

(g) Primary Lead Smelters – 40 C.F.R. Part 60, Subpart R;

(h) Stationary Gas Turbines – 40 C.F.R. Part 60, Subpart GG;

(i) Onshore Natural Gas Processing – 40 C.F.R. Part 60, Subpart LLL;

(j) Municipal Waste Combustors – 40 C.F.R. Part 60, Subpart Ea, and Subpart Eb;

(k) Hospital/Medical/Infectious Waste Incinerators – 40 C.F.R. Part 60, Subpart Ec;

(l) Stationary Combustion Turbines – 40 C.F.R. Part 60, Subpart KKKK;

(m) Small Municipal Waste Combustors – 40 C.F.R. Part 60, Subpart AAAA;

(n) Commercial and Industrial Solid Waste Combustors – 40 C.F.R. Part 60, Subpart CCCC; and

(o) Other Solid Waste Combustors – 40 C.F.R. Part 60, Subpart EEEE.”

R.
Annex V

For annex V the following text is substituted:

„Limit values for emissions of nitrogen oxides from stationary sources

1. Section A applies to Parties other than Canada and the United States of America, section B applies to Canada and section C applies to the United States of America.

A. Parties other than Canada and the United States of America

2. For the purpose of this section „emission limit value” (ELV) means the quantity of NOx (sum of NO and NO2, expressed as NO2) contained in the waste gases from an installation that is not to be exceeded. Unless otherwise specified, it shall be calculated in terms of mass of NOx per volume of the waste gases (expressed as mg/m3), assuming standard conditions for temperature and pressure for dry gas (volume at 273,15 K, 101,3 kPa). With regard to the oxygen content of the waste gas, the values given in the tables below for each source category shall apply. Dilution for the purpose of lowering concentrations of pollutants in waste gases is not permitted. Start-up, shutdown and maintenance of equipment are excluded.

3. Emissions shall be monitored in all cases via measurements of NOx or through calculations or a combination of both achieving at least the same accuracy. Compliance with ELVs shall be verified through continuous or discontinuous measurements, type approval, or any other technically sound method including verified calculation methods. In case of continuous measurements, compliance with the ELVs is achieved if the validated monthly emission average does not exceed the limit values. In case of discontinuous measurements or other appropriate determination or calculation procedures, compliance with the ELVs is achieved if the mean value based on an appropriate number of measurements under representative conditions does not exceed the ELV. The inaccuracy of the measurement methods may be taken into account for verification purposes.

4. Monitoring of relevant polluting substances and measurements of process parameters, as well as the quality assurance of automated measuring systems and the reference measurements to calibrate those systems, shall be carried out in accordance with CEN standards. If CEN standards are not available, ISO standards or national or international standards which will ensure the provision of data of an equivalent scientific quality shall apply.

5. Special provisions for combustion plants referred to in paragraph 6:

(a) A Party may derogate from the obligation to comply with the ELVs provided for in paragraph 6 in the following cases:

(i) For combustion plants normally using gaseous fuel which have to resort exceptionally to the use of other fuels because of a sudden interruption in the supply of gas and for this reason would need to be equipped with a waste gas purification facility;

(ii) For existing combustion plants not operated more than 17 500 operating hours, starting from 1 January 2016 and ending no later than 31 December 2023; or

(iii) For existing combustion plants other than onshore gas turbines (covered by paragraph 7) using solid or liquid fuels not operated more than 1 500 operating hours per year as a rolling average over a period of five years, instead the following ELVs apply:

(aa) For solid fuels: 450 mg/m3;

(bb) For liquid fuels: 450 mg/m3.

(b) Where a combustion plant is extended by at least 50 MWth, the ELV specified in paragraph 6 for new installations shall apply to the extensional part affected by the change. The ELV is calculated as an average weighted by the actual thermal input for both the existing and the new part of the plant;

(c) Parties shall ensure that provisions are made for procedures relating to malfunction or breakdown of the abatement equipment;

(d) In the case of a multi-fuel firing combustion plant involving the simultaneous use of two or more fuels, the ELV shall be determined as the weighted average of the ELVs for the individual fuels, on the basis of the thermal input delivered by each fuel. Parties may apply rules by which combustion plants and process plants within a mineral oil refinery may be exempted from compliance with the individual NOx limit values set out in this annex, provided that they are complying with a bubble NOx limit value determined on the basis of the best available techniques.

6. Combustion plants with a rated thermal input exceeding 50 MWth ( * ):

Table 1
Limit values for NO
x emissions released from combustion plants ( * )
Fuel type Thermal input
(MWth)
ELV for NOx(mg/m3) ( * )
Solid fuels 50–100 New plants:
300 (coal, lignite and other solid fuels)
450 (pulverized lignite)
250 (biomass, peat)
Existing plants:
300 (coal, lignite and other solid fuels)
450 (pulverized lignite)
300 (biomass, peat)
100–300 New plants:
200 (coal, lignite and other solid fuels)
200 (biomass, peat)
Existing plants:
200 (coal, lignite and other solid fuels)
250 (biomass, peat)
> 300 New plants:
150 (coal, lignite and other solid fuels) (general)
150 (biomass, peat)
200 (pulverized lignite)
Existing plants:
200 (coal, lignite and other solid fuels)
200 (biomass, peat)
Liquid fuels 50–100 New plants: 300
Existing plants: 450
100–300 New plants: 150
Existing plants:
200 (general)
Existing plants within refineries and chemical installations:
450 (for firing of distillation and conversion residues from crude oil refining for own consumption in combustion plants and for firing liquid production residue as non-commercial fuel)
> 300 New plants: 100
Existing plants:
150 (general)
Existing plants within refineries and chemical installations:
450 (for firing of distillation and conversion residues from crude oil refining for own consumption in combustion plants and for firing liquid production residue as non-commercial fuel (< 500 MWth))
Natural gas 50–300 New plants: 100
Existing plants: 100
> 300 New plants: 100
Existing plants: 100
Other gaseous fuels > 50 New plants: 200
Existing plants: 300

7. Onshore combustion turbines with a rated thermal input exceeding 50 MWth: the NOx ELVs expressed in mg/m3 (at a reference O2 content of 15%) are to be applied to a single turbine. The ELVs in table 2 apply only above 70% load.

Table 2
Limit values for NO
x emissions released from onshore combustion turbines (including Combined Cycle Gas turbines (CCGT))
Fuel type Thermal input
(MWth)
ELV for NOx(mg/m3) ( * )
Liquid fuels (light and medium distillates) > 50 New plants: 50
Existing plants:
90 (general)
200 (plants operating less than 1500 hours a year)
Natural gas ( * ) > 50 New plants:
50 (general) ( * )
Existing plants:
50 (general) ( * ) ( * )
150 (plants operating less than 1500 hours per year)
Other gases > 50 New plants: 50
Existing plants:
120 (general)
200 (plants operating less than 1500 hours a year)

8. Cement production:

Table 3
Limit values for NO
x emissions released from cement clinker production ( * )
Plant type ELV for
NO
x(mg/m3)
General (existing and new installations) 500
Existing lepol and long rotary kilns in which no waste is co-incinerated 800

9. Stationary engines:

Table 4 Limit values for NOx emissions released from new stationary engines
Engine type, power, fuel specification ELV ( * ) ( * ) ( * )(mg/m3)
Gas engines > 1 MWth
Spark ignited (= Otto) engines all gaseous fuels 95 (enhanced lean burn)
190 (Standard lean burn or rich burn with catalyst)
Dual fuel engines > 1 MWth
In gas mode (all gaseous fuels) 190
In liquid mode (all liquid fuels) ( * )
1–20 MWth 225
> 20 MWth 225
Diesel engines > 5 MWth
(compression ignition)
Slow (< 300 rpm)/Medium (300–1200 rpm)/speed
5–20 MWth
Heavy Fuel Oil (HFO) and bio-oils
Light Fuel Oil (LFO) and Natural Gas (NG) 225
190
> 20 MWth
HFO and bio-oils 190
LFO and NG 190
High speed (> 1200 rpm) 190
Note: The reference oxygen content is 15% ( * )

10. Iron ore sinter plants:

Table 5
Limit values for NO
x emissions released from iron ore sinter plants
Plant type ELV for NOx(mg/m3)
Sinter plants: New installation 400
Sinter plants: Existing installation 400
(a) Production and processing of metals: metal ore roasting or sintering installations, installations for the production of pig iron or steel (primary or secondary fusion) including continuous casting with a capacity exceeding 2,5 Mg/hour, installations for the processing of ferrous metals (hot rolling mills > 20 Mg/hour of crude steel).
(b) As an exemption to paragraph 3, these ELVs should be considered as averaged over a substantial period of time.

11. Nitric acid production:

Table 6
Limit values for NO
x emissions from nitric acid production excluding acid concentration units
Type of installations ELV for NOx(mg/m3)
New installations 160
Existing installations 190

B. Canada

12. Limit values for controlling emissions of NOx will be determined for stationary sources, as appropriate, taking into account information on available control technologies, limit values applied in other jurisdictions, and the documents below:

(a) New Source Emission Guidelines for Thermal Electricity Generation;

(b) National Emission Guidelines for Stationary Combustion Turbines. PN1072;

(c) National Emission Guidelines for Cement Kilns. PN1284;

(d) National Emission Guidelines for Industrial/Commercial Boilers and Heaters. PN1286;

(e) Operating and Emission Guidelines for Municipal Solid Waste Incinerators. PN1085;

(f) Management Plan for Nitrogen Oxides (NOx) and Volatile Organic Compounds (VOCs) – Phase I. PN1066; and

(g) Operating and Emission Guidelines for Municipal Solid Waste Incinerators. PN1085.

C. United States of America

13. Limit values for controlling emissions of NOx from stationary sources in the following stationary source categories, and the sources to which they apply, are specified in the following documents:

(a) Coal-fired Utility Units – 40 Code of Federal Regulations (C.F.R.) Part 76;

(b) Electric Utility Steam Generating Units – 40 C.F.R. Part 60, Subpart D, and Subpart Da;

(c) Industrial-Commercial-Institutional Steam Generating Units – 40 C.F.R. Part 60, Subpart Db;

(d) Nitric Acid Plants – 40 C.F.R. Part 60, Subpart G;

(e) Stationary Gas Turbines – 40 C.F.R. Part 60, Subpart GG;

(f) Municipal Waste Combustors – 40 C.F.R. Part 60, Subpart Ea, and Subpart Eb;

(g) Hospital/Medical/Infectious Waste Incinerators – 40 C.F.R. Part 60, Subpart Ec;

(h) Petroleum Refineries – 40 C.F.R. Part 60, Subpart J, and Subpart Ja;

(i) Stationary Internal Combustion Engines – Spark Ignition, 40 C.F.R. Part 60, Subpart JJJJ;

(j) Stationary Internal Combustion Engines – Compression Ignition, 40 C.F.R. Part 60, Subpart IIII;

(k) Stationary Combustion Turbines – 40 C.F.R. Part 60, Subpart KKKK;

(l) Small Municipal Waste Combustors – 40 C.F.R. Part 60, Subpart AAAA;

(m) Portland Cement –40 C.F.R. Part 60, Subpart F;

(n) Commercial and Industrial Solid Waste Combustors – 40 C.F.R. Part 60, Subpart CCCC; and

(o) Other Solid Waste Combustors – 40 C.F.R. Part 60, Subpart EEEE.

S.
Annex VI

For annex VI, the following text is substituted:

„Limit values for emissions of volatile organic compounds from stationary sources

1. Section A applies to Parties other than Canada and the United States of America, section B applies to Canada and section C applies to the United States of America.

A. Parties other than Canada and the United States of America

2. This section of the present annex covers the stationary sources of VOC emissions listed in paragraphs 8 to 22 below. Installations or parts of installations for research, development and testing of new products and processes are not covered. Threshold values are given in the sector-specific tables below. They generally refer to solvent consumption or emission mass flow. Where one operator carries out several activities falling under the same subheading at the same installation on the same site, the solvent consumption or emission mass flow of such activities are added together. If no threshold value is indicated, the given limit value applies to all the installations concerned.

3. For the purpose of section A of the present annex:

(a) „Storage and distribution of petrol” means the loading of trucks, railway wagons, barges and seagoing ships at depots and mineral oil refinery dispatch stations, including vehicle refuelling at service stations;

(b) „Adhesive coating” means any activity in which an adhesive is applied to a surface, with the exception of adhesive coating and laminating associated with printing activity and wood and plastic lamination;

(c) „Wood and plastic lamination” means any activity to adhere together wood and/or plastic to produce laminated products;

(d) „Coating activity” means any activity in which a single or multiple application of a continuous film of coating is laid onto:

(i) New vehicles defined as vehicles of category M1 and of category N1 insofar as they are coated at the same installation as M1 vehicles;

(ii) Truck cabins, defined as the housing for the driver, and all integrated housing for the technical equipment of category N2 and N3 vehicles;

(iii) Vans and trucks defined as category N1, N2 and N3 vehicles, but excluding truck cabins;

(iv) Buses defined as category M2 and M3 vehicles;

(v) Other metallic and plastic surfaces including those of aeroplanes, ships, trains, etc.;

(vi) Wooden surfaces;

(vii) Textile, fabric, film and paper surfaces; and

(viii) Leather;

This source category does not include the coating of substrates with metals by electrophoretic or chemical spraying techniques. If the coating activity includes a step in which the same article is printed, that printing step is considered part of the coating activity. However, printing activities operated as a separate activity are not covered by this definition. In this definition:

– M1 vehicles are those used for the carriage of passengers and comprising not more than eight seats in addition to the driver’s seat;

– M2 vehicles are those used for the carriage of passengers and comprising more than eight seats in addition to the driver’s seat, and having a maximum mass not exceeding 5 Mg;

– M3 vehicles are those used for the carriage of passengers and comprising more than eight seats in addition to the driver’s seat, and having a maximum mass exceeding 5 Mg;

– N1 vehicles are those used for the carriage of goods and having a maximum mass not exceeding 3,5 Mg;

– N2 vehicles are those used for the carriage of goods and having a maximum mass exceeding 3,5 Mg but not exceeding 12 Mg;

– N3 vehicles are those used for the carriage of goods and having a maximum mass exceeding 12 Mg;

(e) „Coil coating” means any activity where coiled steel, stainless steel, coated steel, copper alloys or aluminium strip is coated with either a film-forming or laminate coating in a continuous process;

(f) „Dry cleaning” means any industrial or commercial activity using VOCs in an installation to clean garments, furnishings and similar consumer goods with the exception of the manual removal of stains and spots in the textile and clothing industry;

(g) „Manufacturing of coatings, varnishes, inks and adhesives” means the manufacture of coating preparations, varnishes, inks and adhesives, and of intermediates as far as they are produced in the same installation by mixing pigments, resins and adhesive materials with organic solvents or other carriers. This category also includes dispersion, predispersion, realization of a certain viscosity or colour and packing the final products in containers;

(h) „Printing” means any activity of reproduction of text and/or images in which, with the use of an image carrier, ink is transferred onto a surface and applies to the following subactivities:

(i) Flexography: a printing activity using an image carrier of rubber or elastic photopolymers on which the printing inks are above the non-printing areas, using liquid inks that dry through evaporation;

(ii) Heat-set web offset: a web-fed printing activity using an image carrier in which the printing and non- printing areas are in the same plane, where web-fed means that the material to be printed is fed to the machine from a reel as distinct from separate sheets. The non-printing area is treated to attract water and thus reject ink. The printing area is treated to receive and transmit ink to the surface to be printed. Evaporation takes place in an oven where hot air is used to heat the printed material;

(iii) Publication rotogravure: rotogravure used for printing paper for magazines, brochures, catalogues or similar products, using toluene-based inks;

(iv) Rotogravure: a printing activity using a cylindrical image carrier in which the printing area is below the non-printing area, using liquid inks that dry through evaporation. The recesses are filled with ink and the surplus is cleaned off the non–printing area before the surface to be printed contacts the cylinder and lifts the ink from the recesses;

(v) Rotary screen printing: a web-fed printing process in which the ink is passed onto the surface to be printed by forcing it through a porous image carrier, in which the printing area is open and the non- printing area is sealed off, using liquid inks that dry only through evaporation. Web-fed means that the material to be printed is fed to the machine from a reel as distinct from separate sheets;

(vi) Laminating associated to a printing activity: the adhering of two or more flexible materials to produce laminates; and

(vii) Varnishing: an activity by which a varnish or an adhesive coating is applied to a flexible material for the purpose of later sealing the packaging material;

(i) „Manufacturing of pharmaceutical products” means chemical synthesis, fermentation, extraction, formulation and finishing of pharmaceutical products and, where carried out at the same site, the manufacture of intermediate products;

(j) „Conversion of natural or synthetic rubber” means any activity of mixing, crushing, blending, calendering, extruding and vulcanization of natural or synthetic rubber and additionally activities for the processing of natural or synthetic rubber to derive an end product;

(k) „Surface cleaning” means any activity except dry cleaning using organic solvents to remove contamination from the surface of material, including degreasing; a cleaning activity consisting of more than one step before or after any other processing step is considered as one surface-cleaning activity. The activity refers to the cleaning of the surface of products and not to the cleaning of process equipment;

(l) „Standard conditions” means a temperature of 273,15 K and a pressure of 101,3 kPa;

(m) „Organic compound” means any compound containing at least the element carbon and one or more of hydrogen, halogens, oxygen, sulphur, phosphorus, silicon or nitrogen, with the exception of carbon oxides and inorganic carbonates and bicarbonates;

(n) „Volatile organic compound” (VOC) means any organic compound as well as the fraction of creosote, having at 293,15 K a vapour pressure of 0,01 kPa or more, or having a corresponding volatility under the particular conditions of use;

(o) „Organic solvent” means any VOC which is used alone or in combination with other agents, and without undergoing a chemical change, to dissolve raw material, products or waste materials, or is used as a cleaning agent to dissolve contaminants, or as a dissolver, or as a dispersion medium, or as a viscosity adjuster, or as a surface tension adjuster, or a plasticizer, or as a preservative;

(p) „Waste gases” means the final gaseous discharge containing VOCs or other pollutants from a stack or from emission abatement equipment into air. The volumetric flow rates shall be expressed in m3/h at standard conditions;

(q) „Extraction of vegetable oil and animal fat and refining of vegetable oil” means the extraction of vegetable oil from seeds and other vegetable matter, the processing of dry residues to produce animal feed, and the purification of fats and vegetable oils derived from seeds, vegetable matter and/or animal

matter;

(r) „Vehicle refinishing” means any industrial or commercial coating activity and associated degreasing activities performing:

(i) The original coating of road vehicles, or part of them, with refinishing-type materials, where this is carried out away from the original manufacturing line, or the coating of trailers (including semi-trailers);

(ii) Vehicle refinishing, defined as the coating of road vehicles, or part of them, carried out as part of vehicle repair, conservation or decoration outside manufacturing installations, is not covered by this annex. The products used as part of this activity are considered in annex XI;

(s) „Wood impregnation” means any activity giving a loading of preservative in timber;

(t) „Winding wire coating” means any coating activity of metallic conductors used for winding the coils in transformers and motors, etc.;

(u) „Fugitive emission” means any emission, not in waste gases, of VOCs into air, soil and water as well as, unless otherwise stated, solvents contained in any product; this includes uncaptured emissions of VOCs released to the outside environment via windows, doors, vents and similar openings. Fugitive emissions may be calculated on the basis of a solvent management plan (see appendix I to the present annex);

(v) „Total emission of VOCs” means the sum of fugitive emission of VOCs and emission of VOCs in waste gases;

(w) „Input” means the quantity of organic solvents and their quantity in preparations used when carrying out a process, including the solvents recycled inside and outside the installation, and which are counted every time they are used to carry out the activity;

(x) „Emission limit value” (ELV) means the maximum quantity of VOC (except methane) emitted from an installation which is not to be exceeded during normal operation. For waste gases, it is expressed in terms of mass of VOC per volume of waste gases (expressed as mg C/m3 unless specified otherwise), assuming standard conditions for temperature and pressure for dry gas. Gas volumes that are added to the waste gas for cooling or dilution purposes shall not be considered when determining the mass concentration of the pollutant in the waste gases. Emission limit values for waste gases are indicated as ELVc; emission limit values for fugitive emissions are indicated as ELVf;

(y) „Normal operation” means all periods of operation except start-up and shutdown operations and maintenance of equipment;

(z) „Substances harmful to human health” are subdivided into two categories:

(i) Halogenated VOCs that have possible risk of irreversible effects; or

(ii) Hazardous substances that are carcinogens, mutagens or toxic to reproduction or that may cause cancer, may cause heritable genetic damage, may cause cancer by inhalation, may impair fertility or may cause harm to the unborn child:

(aa) „Footwear manufacture” means any activity of producing complete footwear or part of it;

(bb) „Solvent consumption” means the total input of organic solvents into an installation per calendar year, or any other 12-month period, less any VOCs that are recovered for reuse.

4. The following requirements shall be satisfied:

(a) Emissions shall be monitored in all cases via measurements or through calculations ( * ) achieving at least the same accuracy. Compliance with ELVs shall be verified through continuous or discontinuous measurements, type approval, or any other technically sound method. For the emissions in waste gases, in case of continuous measurements, compliance with the ELVs is achieved if the validated daily emission average does not exceed the ELVs. In case of discontinuous measurements or other appropriate determination procedures, compliance with the ELVs is achieved if the average of all the readings or other procedures within one monitoring exercise does not exceed the limit values. The inaccuracy of the measurement methods may be taken into account for verification purposes. The fugitive and total ELVs apply as annual averages;

(b) The concentrations of air pollutants in gas-carrying ducts shall be measured in a representative way. Monitoring of relevant polluting substances and measurements of process parameters, as well as the quality assurance of automated systems and the reference measurements to calibrate those systems, shall be carried out in accordance with CEN standards. If CEN standards are not available, ISO standards, national or international standards which will ensure the provision of data of an equivalent scientific quality shall apply.

5. The following ELVs apply for waste gases containing substances harmful to human health:

(a) 20 mg/m3 (expressed as the mass sum of individual compounds) for discharges of halogenated VOCs, which are assigned the following risk phrases: „suspected of causing cancer” and/or „suspected of causing genetic defects”, where the mass flow of the sum of the considered compounds is greater than or equal to 100 g/h; and

(b) 2 mg/m3 (expressed as the mass sum of individual compounds) for discharges of VOCs, which are assigned the following risk phrases: „may cause cancer”, „may cause genetic defects”, „may cause cancer by inhalation”, „may damage fertility”, „may damage the unborn child”, where the mass flow of the sum of the considered compounds is greater than or equal to 10 g/h.

6. For the source categories listed in paragraphs 9 to 22 where it is demonstrated that for an individual installation compliance with the fugitive emission limit value (ELVf) is not technically and economically feasible, a Party may exempt that installation provided that significant risks to human health or the environment are not expected and that the best available techniques are used.

7. The limit values for VOC emissions for the source categories defined in paragraph 3 shall be as specified in paragraphs 8 to 22 below.

8. Storage and distribution of petrol:

(a) Petrol storage installations at terminals, when above the threshold values mentioned in table 1, must be either:

(i) Fixed-roof tanks, which are connected to a vapour recovery unit meeting the ELVs set out in table 1; or

(ii) Designed with a floating roof, either external or internal, equipped with primary and secondary seals meeting the reduction efficiency set out in table 1;

(b) As a derogation from the above-mentioned requirements, fixed-roof tanks, which were in operation prior to 1 January 1996 and which are not connected to a vapour recovery unit, must be equipped with a primary seal which is achieving a reduction efficiency of 90%.

Table 1
Limit values for VOC emissions from the storage and distribution of petrol, excluding the loading
of seagoing ships (stage I)
Activity Threshold value ELV or reduction efficiency
Loading and unloading of mobile container at terminals 5000 m3 petrol throughput annually 10 g VOC/m3 including methane ( * )
Storage installations at terminals Existing terminals or tank farms with a petrol throughput of 10 000 Mg/year or more
New terminals (without thresholds except for terminals located in small remote islands with a throughput less than 5000 Mg/year)
95 wt-% ( * )
Service stations Petrol throughput larger than 100 m3/year 0,01 wt-% of the throughput ( * )
Table 2
Limit values for VOC emissions for car refuelling at service station (stage II)
Threshold values Minimum vapour capture efficiency wt-% ( * )
New service station if its actual or intended throughput is greater than
500 m3 per annum
Existing service station if its actual or intended throughput is greater than 3000 m3 per annum as of 2019
Existing service station if its actual or intended throughput is greater than 500 m3 per annum and which undergoes a major refurbishment
Equal to or greater than 85% wt-% with a vapour/petrol ration equal to or greater than 0,95 but less than or equal to 1,05 (v/v).

9. Adhesive coating:

Table 3
Limit values for adhesive coating
Activity and threshold ELV for VOC
(daily for ELVc and yearly for ELVf and total ELV)
Footwear manufacture (solvent consumption > 5 Mg/year) 25 ( * ) g VOC/pair of shoes
Other adhesive coating (solvent consumption 5–15 Mg/year) ELVc = 50 mg ( * ) C/m3
ELVf = 25 wt-% or less of the solvent input
Or total ELV of 1,2 kg or less of VOC/kg of solid input
Other adhesive coating (solvent consumption 15–200 Mg/year) ELVc = 50 mg ( * ) C/m3
ELVf = 20 wt-% or less of the solvent input
Or total ELV of 1 kg or less of VOC/kg of solid input
Other adhesive coating (solvent consumption > 200 Mg/year) ELVc = 50 mg ( * )C/m3
ELVf = 15 wt-% or less of the solvent input
Or total ELV of 0,8 kg or less of VOC/kg of solid input

10. Wood and plastic lamination:

Table 4
Limit values for wood and plastic lamination
Activity and threshold ELV for VOC (yearly)
Wood and plastic laminating (solvent consumption
> 5 Mg/year)
Total ELV of 30 g VOC/m2of final product

11. Coating activities (vehicle coating industry):

Table 5
Limit values for coating activities in the vehicle industry
Activity and threshold ELV for VOC ( * )(yearly for total ELV)
Manufacture of cars (M1, M2) (solvent consumption > 15 Mg/year and ≤ 5000 coated items a year or > 3500 chassis built) 90 g VOC/m2 or 1,5 kg/ body + 70 g/m2
Manufacture of cars (M1, M2) (solvent consumption 15–200 Mg/year and > 5000 coated items a year) Existing installations: 60g VOC/m2 or 1,9 kg/ body
+ 41 g/m2
New installations: 45 g VOC/m2 or 1,3 kg/body
+ 33 g/m2
Manufacture of cars (M1, M2) (solvent consumption > 200 Mg/year and > 5 000 coated items a year) 35 g VOC/m2 or 1 kg/body + 26 g/m2 ( * )
Manufacture of truck cabins (N1, N2, N3) (solvent consumption > 15 Mg/year and ≤ 5000 coated items/year) Existing installations: 85 g VOC/m2
New installations: 65 g VOC/m2
Manufacture of truck cabins (N1, N2, N3) (solvent consumption 15–200 Mg/year and > 5000 coated items a year) Existing installations: 75 g VOC/m2
New installations: 55 g VOC/m2
Manufacture of truck cabins (N1, N2, N3) (solvent consumption > 200 Mg/year and > 5000 coated items a year) 55 g VOC/m2
Manufacture of trucks and vans (solvent consumption > 15 Mg/year and ≤ 2500 coated items a year) Existing installations: 120 g VOC/m2
New installations: 90 g VOC/m2
Manufacture of trucks and vans (solvent consumption 15–200 Mg/year and > 2500 coated items a year) Existing installations: 90 g VOC/m2
New installations: 70 g VOC/m2
Manufacture of trucks and vans (solvent consumption > 200 Mg/year and > 2500 coated items a year) 50 g VOC/m2
Manufacture of buses (solvent consumption > 15 Mg/year and ≤
2000 coated items a year)
Existing installations: 290 g VOC/m2
New installations: 210 g VOC/m2
Manufacture of buses (solvent consumption 15–200 Mg/year and > 2000 coated items a year) Existing installations: 225 g VOC/m2
New installations: 150 g VOC/m2
Manufacture of buses (solvent consumption > 200 Mg/year and > 2000 coated items a year) 150 g VOC/m2

12. Coating activities (metal, textile, fabric, film, plastic, paper and wooden surfaces coating):

Table 6
Limit values for coating activities in various industrial sectors
Activity and threshold ELV for VOC (daily for ELVc and yearly for ELVf and total
ELV)
Wood coating (solvent consumption 15–25 Mg/year) ELVc = 100 ( * ) mg C/m3
ELVf = 25 wt-% or less of the solvent input
Or total ELV of 1,6 kg or less of VOC/kg of solid input
Wood coating (solvent consumption 25–200 Mg/year) ELVc = 50 mg C/m3 for drying and 75 mg C/m3 for coating
ELVf = 20 wt-% or less of the solvent input
Or total ELV of 1 kg or less of VOC/kg of solid input
Wood coating (solvent consumption > 200 Mg/year) ELVc = 50 mg C/m3 for drying and 75 mg C/m3 for coating
ELVf = 15 wt-% or less of the solvent input
Or total ELV of 0,75 kg or less of VOC/kg of solid input
Coating of metal and plastics
(solvent consumption
5–15 Mg/year)
ELVc = 100 ( * ) ( * ) mg C/m3
ELVf = 25 ( * ) wt-% or less of the solvent input
Or total ELV of 0,6 kg or less of VOC/kg of solid input
Other coating, including textile, fabric film and paper (excluding web screen printing for textiles, see printing) (solvent consumption 5–15 Mg/year) ELVc = 100 ( * ) ( * ) mg C/m3
ELVf = 25 ( * ) wt-% or less of the solvent input
Or total ELV of 1,6 kg or less of VOC/kg of solid input
Textile, fabric, film and paper coating (excluding web screen printing for textiles, see printing) (solvent consumption >
15 Mg/year)
ELVc = 50 mg C/m3 for drying and 75 mg C/m3 for coating ( * ) ( * )
ELVf = 20 ( * ) wt-% or less of the solvent input
Or total ELV of 1 kg or less of VOC/kg of solid input
Coating of plastic workpieces (solvent consumption
15–200 Mg/year)
ELVc = 50 mg C/m3 for drying and 75 mg C/m3 for coating ( * ) ELVf = 20 ( * ) wt-% or less of the solvent input
Or total ELV of 0,375 kg or less of VOC/kg of solid input
Coating of plastic workpieces (solvent consumption > 200 Mg/year) ELVc = 50 mg C/m3 for drying and 75 mg C/m3 for coating ( * ) ELVf = 20 ( * ) wt-% or less of the solvent input
Or total ELV of 0,35 kg or less of VOC/kg of solid input
Coating of metal surfaces (solvent consumption
15–200 Mg/year)
ELVc = 50 mg C/m3 for drying and 75 mg C/m3 for coating ( * ) ELVf = 20 ( * ) wt-% or less of the solvent input
Or total ELV of 0,375 kg or less of VOC/kg of solid input
Exception for coatings in contact with food:
Total ELV of 0,5825 kg or less of VOC/kg of solid input
Coating of metal surfaces (solvent consumption >
200 Mg/year)
ELVc = 50 mg C/m3 for drying and 75 mg C/m3 for coating ( * ) ELVf = 20 ( * ) wt-% or less of the solvent input
Or total ELV of 0,33 kg or less of VOC/kg of solid input
Exception for coatings in contact with food:
Total ELV of 0,5825 kg or less of VOC/kg of solid input

13. Coating activities (leather and winding wire coating):

Table 7
Limit values for leather and winding wire coating
Activity and threshold ELV for VOC(yearly for total ELV)
Leather coating in furnishing and particular leather goods used as small consumer goods like bags, belts, wallets, etc. (solvent consumption > 10 Mg/year) Total ELV of 150 g/m2
Other leather coating (solvent consumption 10–25 Mg/year) Total ELV of 85 g/m2
Other leather coating (solvent consumption > 25 Mg/year) Total ELV of 75 g/m2
Winding wire coating (solvent consumption > 5 Mg/year) Total ELV of 10 g/kg applies for installations where average diameter of wire ≤ 0,1 mm
Total ELV of 5 g/kg applies for all other installations

14. Coating activities (coil coating):

Table 8
Limit values for coil coating
Activity and threshold ELV for VOC
(daily for ELVc and yearly for ELVf and total ELV)
Existing installation (solvent consumption
25–200 Mg/year)
ELVc = 50 mg ( * ) C/m3
ELVf = 10 wt-% or less of the solvent input
Or total ELV of 0,45 kg or less of VOC/kg of solid input
Existing installation (solvent consumption > 200 Mg/year) ELVc = 50 mg ( * )C/m3
ELVf = 10 wt-% or less of the solvent input
Or total ELV of 0,45 kg or less of VOC/kg of solid input
New installation (solvent consumption
25–200 Mg/year)
ELVc = 50 mg C/m3 ( * )
ELVf = 5 wt-% or less of the solvent input
Or total ELV of 0,3 kg or less of VOC/kg of solid input
New installation (solvent consumption > 200 Mg/year) ELVc = 50 mg ( * )C/m3
ELVf = 5 wt-% or less of the solvent input
Or total ELV of 0,3 kg or less of VOC/kg of solid input

15. Dry cleaning:

Table 9
Limit values for dry cleaning
Activity ELV for VOC ( * ) ( * )
(yearly for total ELV)
New and existing installations Total ELV of 20 g VOC/kg

16. Manufacturing of coatings, varnishes, inks and adhesives:

Table 10
Limit values form manufacturing of coatings, varnishes, inks and adhesives
Activity and threshold ELV for VOC
(daily for ELVc and yearly for ELVf and total ELV)
New and existing installations with solvent consumption between 100 and 1000 Mg/year ELVc = 150 mg C/m3
ELVf ( * ) = 5 wt-% or less of the solvent input
Or total ELV of 5 wt-% or less of the solvent input
New and existing installations with solvent consumption >
1000 Mg/year
ELVc = 150 mg C/m3
ELVf ( * ) = 3 wt-% or less of the solvent input
Or total ELV of 3 wt-% or less of the solvent input

17. Printing activities (flexography, heat-set web offset, publication rotogravure, etc.):

Table 11
Limit values for printing activities
Activity and threshold ELV for VOC (daily for ELVc and yearly for ELVf and total ELV)
Heat-set offset
(solvent consumption 15–25 Mg/year)
ELVc = 100 mg C/m3
ELVf = 30 wt-% or less of the solvent input ( * )
Heat-set offset
(solvent consumption 25–200 Mg/year)
New and existing installations
ELVc = 20 mg C/m3
ELVf = 30 wt-% or less of the solvent input ( * )
Heat-set offset
(solvent consumption > 200 Mg/year)
For new and upgraded presses
Total ELV = 10 wt-% or less of the ink consumption ( * )
For existing presses
Total ELV = 15 wt-% or less of the ink consumption ( * )
Publication gravure
(solvent consumption 25–200 Mg/year)
For new installations
ELVc = 75 mg C/m3
ELVf = 10 wt-% or less of the solvent input
Or total ELV of 0,6 kg or less of VOC/kg of solid input
For existing installations
ELVc = 75 mg C/m3
ELVf = 15 wt-% or less of the solvent input
Or total ELV of 0,8 kg or less of VOC/kg of solid input
Publication gravure
(solvent consumption > 200 Mg/year)
For new installations
Total ELV = 5 wt-% or less of the solvent input
For existing installations
Total ELV = 7 wt-% or less of the solvent input
Packaging rotogravure and flexography
(solvent consumption 15–25 Mg/year)
ELVc = 100 mg C/m3
ELVf = 25 wt-% or less of the solvent input
Or total ELV of 1,2 kg or less of VOC/kg of solid input
Packaging rotogravure and flexography (solvent consumption 25–200 Mg/year) and rotary screen printing (solvent consumption > 30 Mg/year) ELVc = 100 mg C/m3
ELVf = 20 wt-% or less of the solvent input
Or total ELV of 1,0 kg or less of VOC/kg of solid input
Packaging rotogravure and flexography
(solvent consumption > 200 Mg/year)
For plants with all machines connected to oxidation:
Total ELV = 0,5 kg VOC/kg of solid input
For plants with all machines connected to carbon adsorption:
Total ELV = 0,6 kg VOC/kg of solid input
For existing mixed plants where some existing machines may not be attached to an incinerator or solvent recovery:
Emissions from the machines connected to oxidizers or carbon adsorption are below the emission limits of 0,5 or
0,6 kg VOC/kg of solid input respectively.
For machines not connected to gas treatment: use of low solvent or solvent free products, connection to waste gas treatment when there is spare capacity and preferentially run high solvent content work on machines connected to waste gas treatment.
Total emissions below 1,0 kg VOC/kg of solid input

18. Manufacturing of pharmaceutical products:

Table 12
Limit values for manufacturing of pharmaceutical products
Activity and threshold ELV for VOC
(daily for ELVc and yearly for ELVf and total ELV)
New installations
(solvent consumption > 50 Mg/year)
ELVc = 20 mg C/m3 ( * ) ( * )
ELVf = 5 wt-% or less of the solvent input ( * )
Existing installations
(solvent consumption > 50 Mg/year)
ELVc = 20 mg C/m3 ( * ) ( * )
ELVf = 15 wt-% or less of the solvent input ( * )

19. Conversion of natural or synthetic rubber:

Table 13
Limit values for conversion of natural or synthetic rubber
Activity and threshold ELV for VOC
(daily for ELVc and yearly for ELVf and total ELV)
New and existing installations: conversion of natural or synthetic rubber
(solvent consumption > 15 Mg/year)
ELVc = 20 mg C/m3 ( * )
ELVf = 25 wt-% of solvent input ( * )
Or total ELV = 25 wt-% of solvent input

20. Surface cleaning:

Table 14
Limit values for surface cleaning
Activity and threshold Threshold value for solvent consumption (Mg/year) ELV for VOC
(daily for ELVc and yearly for ELVf and total ELV)
Surface cleaning using substances mentioned in paragraph 3 (z) (i) of this annex 1–5 ELVc = 20 mg expressed as the mass sum of individual compounds/m3 ELVf = 15 wt-% of solvent input
> 5 ELVc = 20 mg expressed as the mass sum of individual compounds/m3 ELVf = 10 wt-% of solvent input
Other surface cleaning 2–10 ELVc = 75 mg C/m3 ( * ) ELVf =
20 wt-% ( * ) of solvent input
> 10 ELVc = 75 mg C/m3 ( * ) ELVf =
15 wt-% ( * ) of solvent input

21. Vegetable oil and animal fat extraction and vegetable oil refining processes:

Table 15
Limit values for extraction of vegetable and animal fat and refining of vegetable oil
Activity and threshold ELV for VOC (yearly for total ELV)
New and existing installations Total ELV (kg VOC/Mg product)
(solvent consumption > 10 Mg/year) Animal fat: 1,5
Castor: 3,0
Rape seed: 1,0
Sunflower seed: 1,0
Soya beans (normal crush): 0,8
Soya beans (white flakes): 1,2
Other seeds and vegetable material: 3,0 ( * )
All fractionation processes, excluding degumming: ( * ) 1,5
Degumming: 4,0

22. Impregnation of wood:

Table 16
Limit values for impregnation of wood
Activity and threshold ELV for VOC (daily for ELVc and yearly for
ELVf and total ELV)
Wood impregnation
(solvent consumption 25–200 Mg/year)
ELVc = 100 ( * )mg C/m3
ELVf = 45 wt-% or less of the solvent input
Or 11 kg or less of VOC/m3
Wood impregnation
(solvent consumption > 200 Mg/year)
ELVc = 100 ( * )mg C/m3
ELVf = 35 wt-% or less of the solvent input
Or 9 kg or less of VOC/m3

B. Canada

23. Limit values for controlling emissions of VOCs will be determined for stationary sources, as appropriate, taking into account information on available control technologies, limit values applied in other jurisdictions, and the documents below:

(a) VOC Concentration Limits for Architectural Coatings Regulations – SOR/2009–264;

(b) VOC Concentration Limits for Automotive Refinishing Products. SOR/2009–197;

(c) Proposed regulations for VOC Concentrations Limits for Certain Products;

(d) Guidelines for the Reduction of Ethylene Oxide Releases from Sterilization Applications;

(e) Environmental Guideline for the Control of Volatile Organic Compounds Process Emissions from New Organic Chemical Operations. PN1108;

(f) Environmental Code of Practice for the Measurement and Control of Fugitive VOC Emissions from Equipment Leaks. PN1106;

(g) A Program to Reduce Volatile Organic Compound Emissions by 40 Percent from Adhesives and Sealants. PN1116;

(h) A Plan to Reduce VOC Emissions by 20 Percent from Consumer Surface Coatings. PN1114;

(i) Environmental Guidelines for Controlling Emissions of Volatile Organic Compounds from Aboveground Storage Tanks. PN1180;

(j) Environmental Code of Practice for Vapour Recovery during Vehicle Refueling at Service Stations and Other Gasoline Dispersing Facilities. PN1184;

(k) Environmental Code of Practice for the Reduction of Solvent Emissions from Commercial and Industrial Degreasing Facilities. PN1182;

(l) New Source Performance Standards and Guidelines for the Reduction of Volatile Organic Compound Emissions from Canadian Automotive Original Equipment Manufacturer (OEM) Coating Facilities. PN1234;

(m) Environmental Guideline for the Reduction of Volatile Organic Compound Emissions from the Plastics Processing Industry. PN1276;

(n) National Action Plan for the Environmental Control of Ozone-Depleting Substances (ODS) and Their Halocarbon Alternatives. PN1291;

(o) Management Plan for Nitrogen Oxides (NOx) and Volatile Organic Compounds (VOCs) – Phase I. PN1066;

(p) Environmental Code of Practice for the Reduction of Volatile Organic Compound Emissions from the Commercial/Industrial Printing Industry. PN1301;

(q) Recommended CCME ( * ) Standards and Guidelines for the Reduction of VOC Emissions from Canadian Industrial Maintenance Coatings. PN1320; and

(r) Guidelines for the Reduction of VOC Emissions in the Wood Furniture Manufacturing Sector. PN1338.

C. United States of America

24. Limit values for controlling emissions of VOCs from stationary sources in the following stationary source categories, and the sources to which they apply, are specified in the following documents:

(a) Storage Vessels for Petroleum Liquids – 40 Code of Federal Regulations (C.F.R.) Part 60, Subpart K, and Subpart Ka;

(b) Storage Vessels for Volatile Organic Liquids – 40 C.F.R. Part 60, Subpart Kb;

(c) Petroleum Refineries – 40 C.F.R. Part 60, Subpart J;

(d) Surface Coating of Metal Furniture – 40 C.F.R. Part 60, Subpart EE;

(e) Surface Coating for Automobile and Light Duty Trucks – 40 C.F.R. Part 60, Subpart MM;

(f) Publication Rotogravure Printing – 40 C.F.R. Part 60, Subpart QQ;

(g) Pressure Sensitive Tape and Label Surface Coating Operations – 40 C.F.R. Part 60, Subpart RR;

(h) Large Appliance, Metal Coil and Beverage Can Surface Coating – 40 C.F.R. Part 60, Subpart SS, Subpart TT and Subpart WW;

(i) Bulk Gasoline Terminals – 40 C.F.R. Part 60, Subpart XX;

(j) Rubber Tire Manufacturing – 40 C.F.R. Part 60, Subpart BBB;

(k) Polymer Manufacturing – 40 C.F.R. Part 60, Subpart DDD;

(l) Flexible Vinyl and Urethane Coating and Printing – 40 C.F.R. Part 60, Subpart FFF;

(m) Petroleum Refinery Equipment Leaks and Wastewater Systems – 40 C.F.R. Part 60, Subpart GGG and Subpart QQQ;

(n) Synthetic Fiber Production – 40 C.F.R. Part 60, Subpart HHH;

(o) Petroleum Dry Cleaners – 40 C.F.R. Part 60, Subpart JJJ;

(p) Onshore Natural Gas Processing Plants – 40 C.F.R. Part 60, Subpart KKK;

(q) SOCMI Equipment Leaks, Air Oxidation Units, Distillation Operations and Reactor Processes – 40 C.F.R. Part 60, Subpart VV, Subpart III, Subpart NNN and Subpart RRR;

(r) Magnetic Tape Coating – 40 C.F.R. Part 60, Subpart SSS;

(s) Industrial Surface Coatings – 40 C.F.R. Part 60, Subpart TTT;

(t) Polymeric Coatings of Supporting Substrates Facilities – 40 C.F.R. Part 60, Subpart VVV;

(u) Stationary Internal Combustion Engines – Spark Ignition, 40 C.F.R. Part 60, Subpart JJJJ;

(v) Stationary Internal Combustion Engines – Compression Ignition, 40 C.F.R. Part 60, Subpart IIII and

(w) New and in-use portable fuel containers – 40 C.F.R. Part 59, Subpart F.

25. Limit values for controlling emissions of VOC from sources subject to National Emission Standards for Hazardous Air Pollutants (HAPs) are specified in the following documents:

(a) Organic HAPs from the Synthetic Organic Chemical Manufacturing Industry – 40 C.F.R. Part 63, Subpart F;

(b) Organic HAPs from the Synthetic Organic Chemical Manufacturing Industry: Process Vents, Storage Vessels, Transfer Operations, and Wastewater – 40 C.F.R. Part 63, Subpart G;

(c) Organic HAPs: Equipment Leaks – 40 C.F.R. Part 63, Subpart H;

(d) Commercial ethylene oxide sterilizers – 40 C.F.R. Part 63, Subpart O;

(e) Bulk gasoline terminals and pipeline breakout stations – 40 C.F.R. Part 63, Subpart R;

(f) Halogenated solvent degreasers – 40 C.F.R. Part 63, Subpart T;

(g) Polymers and resins (Group I) – 40 C.F.R. Part 63, Subpart U;

(h) Polymers and resins (Group II) – 40 C.F.R. Part 63, Subpart W;

(i) Secondary lead smelters – 40 C.F.R. Part 63, Subpart X;

(j) Marine tank vessel loading – 40 C.F.R. Part 63, Subpart Y;

(k) Petroleum refineries – 40 C.F.R. Part 63, Subpart CC;

(l) Offsite waste and recovery operations – 40 C.F.R. Part 63, Subpart DD;

(m) Magnetic tape manufacturing – 40 C.F.R. Part 63, Subpart EE;

(n) Aerospace manufacturing – 40 C.F.R. Part 63, Subpart GG;

(o) Oil and natural gas production – 40 C.F.R. Part 63, Subpart HH;

(p) Ship building and ship repair – 40 C.F.R. Part 63, Subpart II;

(q) Wood furniture – 40 C.F.R. Part 63, Subpart JJ;

(r) Printing and publishing – 40 C.F.R. Part 63, Subpart KK;

(s) Pulp and paper II (combustion) – C.F.R. Part 63, Subpart MM;

(t) Storage tanks – 40 C.F.R. Part 63, Subpart OO;

(u) Containers – 40 C.F.R. Part 63, Subpart PP;

(v) Surface impoundments – 40 C.F.R. Part 63, Subpart QQ;

(w) Individual drain systems – 40 C.F.R. Part 63, Subpart RR;

(x) Closed vent systems – 40 C.F.R. Part 63, Subpart SS;

(y) Equipment leaks: control level 1 – 40 C.F.R. Part 63, Subpart TT;

(z) Equipment leaks: control level 2 – 40 C.F.R. Part 63, Subpart UU;

(aa) Oil-Water Separators and Organic-Water Separators – 40 C.F.R. Part 63, Subpart VV;

(bb) Storage Vessels (Tanks): Control Level 2 – 40 C.F.R. Part 63, Subpart WW;

(cc) Ethylene Manufacturing Process Units – 40 C.F.R. Part 63, Subpart XX;

(dd) Generic Maximum Achievable Control Technology Standards for several categories – 40 C.F.R. Part 63, Subpart YY;

(ee) Hazardous waste combustors – 40 C.F.R. Part 63, Subpart EEE;

(ff) Pharmaceutical manufacturing – 40 C.F.R. Part 63, Subpart GGG;

(gg) Natural Gas Transmission and Storage – 40 C.F.R. Part 63, Subpart HHH;

(hh) Flexible Polyurethane Foam Production – 40 C.F.R. Part 63, Subpart III;

(ii) Polymers and Resins: group IV – 40 C.F.R. Part 63, Subpart JJJ;

(jj) Portland cement manufacturing – 40 C.F.R. Part 63, Subpart LLL;

(kk) Pesticide active ingredient production – 40 C.F.R. Part 63, Subpart MMM;

(ll) Polymers and resins: group III – 40 C.F.R. Part 63, Subpart OOO;

(mm) Polyether polyols – 40 C.F.R. Part 63, Subpart PPP;

(nn) Secondary aluminum production – 40 C.F.R. Part 63, Subpart RRR;

(oo) Petroleum refineries – 40 C.F.R. Part 63, Subpart UUU;

(pp) Publicly owned treatment works – 40 C.F.R. Part 63, Subpart VVV;

(qq) Nutritional Yeast Manufacturing – 40 C.F.R. Part 63, Subpart CCCC;

(rr) Organic liquids distribution (non-gasoline) – 40 C.F.R. Part 63, Subpart EEEE;

(ss) Miscellaneous organic chemical manufacturing – 40 C.F.R. Part 63, Subpart FFFF;

(tt) Solvent Extraction for Vegetable Oil Production – 40 C.F.R. Part 63, Subpart GGGG;

(uu) Auto and Light Duty Truck Coatings – 40 C.F.R. Part 63, Subpart IIII;

(vv) Paper and Other Web Coating – 40 C.F.R. Part 63, Subpart JJJJ;

(ww) Surface Coatings for Metal Cans – 40 C.F.R. Part 63, Subpart KKKK;

(xx) Miscellaneous Metal Parts and Products Coatings – 40 C.F.R. Part 63, Subpart MMMM;

(yy) Surface Coatings for Large Appliances – 40 C.F.R. Part 63, Subpart NNNN;

(zz) Printing, Coating and Dyeing of Fabric – 40 C.F.R. Part 63, Subpart OOOO;

(aaa) Surface Coating of Plastic Parts and Products – 40 C.F.R. Part 63, Subpart PPPP;

(bbb) Surface Coating of Wood Building Products – 40 C.F.R. Part 63, Subpart QQQQ;

(ccc) Metal Furniture Surface Coating – 40 C.F.R. Part 63, Subpart RRRR;

(ddd) Surface coating for metal coil – 40 C.F.R. Part 63, Subpart SSSS;

(eee) Leather finishing operations – 40 C.F.R. Part 63, Subpart TTTT;

(fff) Cellulose products manufacturing – 40 C.F.R. Part 63, Subpart UUUU;

(ggg) Boat manufacturing – 40 C.F.R. Part 63, Subpart VVVV;

(hhh) Reinforced Plastics and Composites Production – 40 C.F.R. Part 63, Subpart WWWW;

(iii) Rubber tire manufacturing – 40 C.F.R. Part 63, Subpart XXXX;

(jjj) Stationary Combustion Engines – 40 C.F.R. Part 63, Subpart YYYY;

(kkk) Stationary Reciprocating Internal Combustion Engines: Compression Ignition – 40 C.F.R. Part 63, Subpart ZZZZ;

(lll) Semiconductor manufacturing – 40 C.F.R. Part 63, Subpart BBBBB;

(mmm) Iron and steel foundries – 40 C.F.R. Part 63, Subpart EEEEE;

(nnn) Integrated iron and steel manufacturing – 40 C.F.R. Part 63, Subpart FFFFF;

(ooo) Asphalt Processing and Roofing Manufacturing – 40 C.F.R. Part 63, Subpart LLLLL;

(ppp) Flexible Polyurethane Foam Fabrication – 40 C.F.R. Part 63, Subpart MMMMM;

(qqq) Engine test cells/stands – 40 C.F.R. Part 63, Subpart PPPPP;

(rrr) Friction products manufacturing – 40 C.F.R. Part 63, Subpart QQQQQ;

(sss) Refractory products manufacturing – 40 C.F.R. Part 63, Subpart SSSSS;

(ttt) Hospital ethylene oxide sterilizers – 40 C.F.R. Part 63, Subpart WWWWW;

(uuu) Gasoline Distribution Bulk Terminals, Bulk Plants, and Pipeline Facilities – 40 C.F.R. Part 63, Subpart BBBBBB;

(vvv) Gasoline Dispensing Facilities – 40 C.F.R. Part 63, Subpart CCCCCC;

(www) Paint Stripping and Miscellaneous Surface Coating Operations at Area Sources – 40 C.F.R. Part 63, Subpart HHHHHH;

(xxx) Acrylic Fibers/Modacrylic Fibers Production (Area Sources) – 40 C.F.R. Part 63, Subpart LLLLLL;

(yyy) Carbon Black Production (Area Sources) – 40 C.F.R. Part 63, Subpart MMMMMM;

(zzz) Chemical Manufacturing Area Sources: Chromium Compounds – 40 C.F.R. Part 63, Subpart NNNNNN;

(aaaa) Chemical Manufacturing for Area Sources – 40 C.F.R. Part 63, Subpart VVVVVV;

(bbbb) Asphalt Processing and Roofing Manufacturing (Area Sources) – 40 C.F.R. Part 63, Subpart AAAAAAA; and

(cccc) Paints and Allied Products Manufacturing (Area Sources) – 40 C.F.R. Part 63, Subpart CCCCCCC.

Appendix

Solvent management plan

Introduction

1. This appendix to the annex on limit values for emissions of VOCs from stationary sources provides guidance on carrying out a solvent management plan. It identifies the principles to be applied (paragraph 2), provides a framework for the mass balance (paragraph 3) and provides an indication of the requirements for verification of compliance (paragraph 4).

Principles

2. The solvent management plan serves the following purposes:

(a) Verification of compliance, as specified in the annex; and

(b) Identification of future reduction options.

Definitions

3. The following definitions provide a framework for the mass balance exercise:

(a) Inputs of organic solvents:

– I1 The quantity of organic solvents or their quantity in preparations purchased that are used as input into the process in the time frame over which the mass balance is being calculated;

– I2 The quantity of organic solvents or their quantity in preparations recovered and reused as solvent input into the process. (The recycled solvent is counted every time it is used to carry out the activity.).

(b) Outputs of organic solvents:

– O1. Emission of VOCs in waste gases;

– O2. Organic solvents lost in water, if appropriate taking into account wastewater treatment when calculating O5;

– O3. The quantity of organic solvents that remains as contamination or residue in output of products from the process;

– O4. Uncaptured emissions of organic solvents to air. This includes the general ventilation of rooms, where air is released to the outside environment via windows, doors, vents and similar openings;

– O5. Organic solvents and/or organic compounds lost due to chemical or physical reactions (including, for example, those that are destroyed, e.g., by incineration or other waste-gas or wastewater, or captured, e.g., by adsorption, as long as they are not counted under O6, O7 or O8);

– O6. Organic solvents contained in collected waste;

– O7. Organic solvents, or organic solvents contained in preparations, that are sold or are intended to be sold as a commercially valuable product;

– O8. Organic solvents contained in preparations recovered for reuse but not as input into the process, as long as they are not counted under O7;

– O9. Organic solvents released in other ways.

Guidance on use of the solvent management plan for verification of compliance

4. The use of the solvent management plan will be determined by the particular requirement which is to be verified, as follows:

(a) Verification of compliance with the reduction option mentioned in paragraph 6 (a) of the annex, with a total limit value expressed in solvent emissions per unit product, or as otherwise stated in the annex:

(i) For all activities using the reduction option mentioned in paragraph 6 (a) of the annex, the solvent management plan should be put into effect annually to determine consumption. Consumption can be calculated by means of the following equation:

C = I1 – O8

A parallel exercise should also be undertaken to determine solids used in coating in order to derive the annual reference emission and the target emission each year;

(ii) For assessing compliance with a total limit value expressed in solvent emissions per unit product or as otherwise stated in the annex, the solvent management plan should be put into effect annually to determine emission of VOCs. Emission of VOCs can be calculated by means of the following equation:

E = F + O1

Where F is the fugitive emission of VOC as defined in subparagraph (b) (i) below. The emission figure should be divided by the relevant product parameter;

(b) Determination of fugitive emission of VOCs for comparison with fugitive emission values in the annex:

(i) Methodology: The fugitive emission of VOC can be calculated by means of the following equation:

F = I1 – O1 – O5 – O6 – O7 – O8

or

F = O2 + O3 + O4 + O9

This quantity can be determined by direct measurement of the quantities. Alternatively, an equivalent calculation can be made by other means, for instance by using the capture efficiency of the process. The fugitive emission value is expressed as a proportion of the input, which can be calculated by means of the following equation:

I = I1 + I2;

(ii) Frequency: Fugitive emission of VOCs can be determined by a short but comprehensive set of measurements. This need not to be done again until the equipment is modified.”

T.
Annex VII

For annex VII there is substituted the following:

„Timescales under article 3

1. The timescales for the application of the limit values referred to in article 3, paragraphs 2 and 3, shall be:

(a) For new stationary sources, one year after the date of entry into force of the present Protocol for the Party in question; and

(b) For existing stationary sources, one year after the date of entry into force of the present Protocol for the Party in question or 31 December 2020, whichever is the later.

2. The timescales for the application of the limit values for fuels and new mobile sources referred to in article 3, paragraph 5, shall be the date of entry into force of the present Protocol for the Party in question or the dates associated with the measures specified in annex VIII, whichever is the later.

3. The timescales for the application of the limit values for VOCs in products referred to in article 3, paragraph 7, shall be one year after the date of entry into force of the present Protocol for the Party in question.

4. Notwithstanding paragraphs 1, 2 and 3, but subject to paragraph 5, a Party to the Convention that becomes a Party to the present Protocol between January 1, 2013, and December 31, 2019, may declare upon ratification, acceptance, approval of, or accession to, the present Protocol that it will extend any or all of the timescales for application of the limit values referred to in article 3, paragraphs 2, 3, 5 and 7, as follows:

(a) For existing stationary sources, up to fifteen years after the date of entry into force of the present Protocol for the Party in question;

(b) For fuels and new mobile sources, up to five years after the date of entry into force of the present Protocol for the Party in question; and

(c) For VOCs in products, up to five years after the date of entry into force of the present Protocol for the Party in question.

5. A Party that has made an election pursuant to article 3bis of the present Protocol with respect to annex VI and/or VIII may not also make a declaration pursuant to paragraph 4 applicable to the same annex.”

U.
Annex VIII

For annex VIII the following text is substituted:

„Limit values for fuels and new mobile sources

Introduction

1. Section A applies to Parties other than Canada and the United States of America, section B applies to Canada and section C applies to the United States of America.

2. This annex specifies emission limit values for NOx, expressed as nitrogen dioxide (NO2) equivalents, for hydrocarbons, most of which are volatile organic compounds, for carbon monoxide (CO) and for particulate matter as well as environmental specifications for marketed fuels for vehicles.

3. The timescales for applying the limit values in this annex are laid down in annex VII.

A. Parties other than Canada and the United States of America

Passenger cars and light-duty vehicles

4. Limit values for power-driven vehicles with at least four wheels and used for the carriage of passengers (category M) and goods (category N) are given in table 1.

Heavy-duty vehicles

5. Limit values for engines for heavy-duty vehicles are given in tables 2 and 3 on the applicable test procedures.

Compression-ignition (CI) and spark-ignition (SI) non-road vehicles and machines

6. Limit values for agricultural and forestry tractors and other non-road vehicle/ machine engines are listed in tables 4 to 6.

7. Limit values for locomotives and railcars are listed in tables 7 and 8.

8. Limit values for inland waterway vessels are listed in table 9.

9. Limit values for recreational crafts are listed in table 10.

Motorcycles and mopeds

10. Limit values for motorcycles and mopeds are given in tables 11 and 12.

Fuel quality

11. Environmental quality specifications for petrol and diesel are given in tables 13 and 14.

Table 1
Limit values for passenger cars and light-duty vehicles
Limit values ( * )
Reference mass (RW) (kg) Carbon monoxide Total hydrocarbons (HC) NMVOC Nitrogen oxides Hydrocarbons and nitrogen oxides combined Particulate matter Number of particles ( * ) (P)
L1 (g/km) L2 (g/km) L3 (g/km) L4 (g/km) L2 + L4 (g/km) L5 (g/km) L6 (#/km)
Category Class, application date ( * ) Petrol Diesel Petrol Diesel Petrol Diesel Petrol Diesel Petrol Diesel Petrol Diesel Petrol Diesel
Euro 5 M ( * ) 1.1.2014 All 1,0 0,50 0,10 0,068 0,06 0,18 0,23 0,0050 0,0050 6,0 × 1011
N1 ( * ) I, 1.1.2014 RW 1305 1,0 0,50 0,10 0,068 0,06 0,18 0,23 0,0050 0,0050 6,0 × 1011
II, 1.1.2014 1305 < RW
≤ 1760
1,81 0,63 0,13 0,090 0,075 0,235 0,295 0,0050 0,0050 6,0 × 1011
III, 1.1.2014 1760 < RW 2,27 0,74 0,16 0,108 0,082 0,28 0,35 0,0050 0,0050 6,0 × 1011
N2 1.1.2014 2,27 0,74 0,16 0,108 0,082 0,28 0,35 0,0050 0,0050 6,0 × 1011
Euro 6 M ( * ) 1.9.2015 All 1,0 0,50 0,10 0,068 0,06 0,08 0,17 0,0045 0,0045 6,0 × 1011 6,0 × 1011
N1 ( * ) I, 1.9.2015 RW ≤ 1 305 1,0 0,50 0,10 0,068 0,06 0,08 0,17 0,0045 0,0045 6,0 × 1011 6,0 × 1011
II, 1.9.2016 1305 < RW
≤ 1760
1,81 0,63 0,13 0,090 0,075 0,105 0,195 0,0045 0,0045 6,0 × 1011 6,0 × 1011
III, 1.9.2016 1760 < RW 2,27 0,74 0,16 0,108 0,082 0,125 0,215 0,0045 0,0045 6,0 × 1011 6,0 × 1011
N2 1.9.2016 2,27 0,74 0,16 0,108 0,082 0,125 0,215 0,0045 0,0045 6,0 × 1011 6,0 × 1011
Table 2
Limit values for heavy-duty vehicles steady-state cycle load-response tests
Application date Carbon monoxide (g/kWh) Hydrocarbons
(g/kWh)
Total hydrocarbons (g/kWh) Nitrogen oxides (g/kWh) Particulate matter (g/kWh) Smoke
(m– 1)
B2 („EURO V”) ( * ) 1.10.2009 1,5 0,46 2,0 0,02 0,5
„EURO VI” ( * ) 31.12.2013 1,5 0,13 0,40 0,010
Table 3
Limit values for heavy-duty vehicles – transient cycle tests
Application date ( * ) Carbon monoxide (g/kWh) Total hydrocarbons (g/kWh) Non-methane hydrocarbons (g/kWh) Methane ( * )(g/kWh) Nitrogen oxides (g/kWh) Particulates
(g/kWh)
( * )
B2 „EURO V” ( * ) 1.10.2009 4,0 0,55 1,1 2,0 0,030
„EURO VI” (CI) ( * ) 31.12.2013 4,0 0,160 0,46 0,010
„EURO VI” (PI) ( * ) 31.12.2013 4,0 0,160 0,50 0,46 0,010
Note: PI = Positive ignition. CI = Compression ignition.
Table 4
Limit values for diesel engines for non-road mobile machines, agricultural and forestry tractors (stage IIIB)
Net power (P) (kW) Application date ( * ) Carbon monoxide (g/kWh) Hydrocarbons
(g/kWh)
Nitrogen oxides (g/kWh) Particulate matter (g/kWh)
130 ≤ P ≤ 560 31.12.2010 3,5 0,19 2,0 0,025
75 ≤ P < 130 31.12.2011 5,0 0,19 3,3 0,025
56 ≤ P < 75 31.12.2011 5,0 0,19 3,3 0,025
37 ≤ P < 56 31.12.2012 5,0 4,7 ( * ) 4,7 ( * ) 0,025
Table 5
Limit values for diesel engines for non-road mobile machines, agricultural and forestry tractors (stage IV)
Net power (P) (kW) Application date ( * ) Carbon monoxide (g/kWh) Hydrocarbons
(g/kWh)
Nitrogen oxides (g/kWh) Particulate matter (g/kWh)
130 ≤ P ≤ 560 31.12.2013 3,5 0,19 0,4 0,025
56 ≤ P < 130 31.12.2014 5,0 0,19 0,4 0,025
Table 6
Limit values for spark-ignition engines for non-road mobile machines
Hand-held engines
Displacement (cm3) Carbon monoxide (g/kWh) Sum of hydrocarbons and oxides of nitrogen (g/kWh) ( * )
Disp < 20 805 50
20 ≤ disp. < 50 805 50
Disp ≥ 50 603 72
Non-hand-held engines
Displacement (cm3) Carbon monoxide (g/kWh) Sum of hydrocarbons and oxides of nitrogen (g/kWh)
Disp < 66 610 50
66 ≤ disp. < 100 610 40
100 ≤ disp. < 225 610 16,1
Disp ≥ 225 610 12,1
Note: With the exception of machinery and engines intended for export to countries that are not Parties to the present Protocol, Parties shall permit the registration, where applicable, and the placing on the market of new engines, whether or not installed in machinery, only if they meet the respective limit values set out in the table.
Table 7
Limit values for engines used for propulsion of locomotives
Net power (P) (kW) Carbon monoxide (g/kWh) Hydrocarbons(g/kWh) Nitrogen oxides (g/kWh) Particulate matter (g/kWh)
130 < P 3,5 0,19 2,0 0,025
Note: With the exception of machinery and engines intended for export to countries that are not Parties to the present Protocol, Parties shall permit the registration, where applicable, and the placing on the market of new engines, whether or not installed in machinery, only if they meet the respective limit values set out in the table.
Table 8
Limit values for engines used for propulsion of railcars
Net power (P) (kW) Carbon monoxide (g/kWh) Sum of hydrocarbons and oxides of nitrogen (g/kWh) Particulate matter (g/kWh)
130 < P 3,5 4,0 0,025
Table 9
Limit values for engines for propulsion of inland waterways vessels
Displacement (liters per cylinder/kW) Carbon monoxide (g/kWh) Sum of hydrocarbons and oxides of nitrogen (g/kWh) Particulate matter (g/kWh)
Disp. < 0,9Power ≥ 37 kW 5,0 7,5 0,4
0,9 ≤ disp. < 1,2 5,0 7,2 0,3
1,2 ≤ disp. < 2,5 5,0 7,2 0,2
2,5 ≤ disp. < 5,0 5,0 7,2 0,2
5,0 ≤ disp. < 15 5,0 7,8 0,27
15 ≤ disp. < 20Power < 3 300 kW 5,0 8,7 0,5
15 ≤ disp. < 20Power > 3 300 kW 5,0 9,8 0,5
20 ≤ disp. < 25 5,0 9,8 0,5
25 ≤ disp. < 30 5,0 11,0 0,5
Note: With the exception of machinery and engines intended for export to countries that are not Parties to the present Protocol, Parties shall permit the registration, where applicable, and the placing on the market of new engines, whether or not installed in machinery, only if they meet the respective limit values set out in the table.
Table 10
Limit values for engines in recreational crafts
Engine type CO (g/kWh) CO = A + B/PnN Hydrocarbons (HC) (g/kWh) HC = A + B/Pn ( * ) NOx g/kWh PM g/kWh
A B n A B n
2-stroke 150 600 1 30 100 0,75 10 Not Appl.
4-stroke 150 600 1 6 50 0,75 15 Not Appl.
CI 5 0 0 1,5 2 0,5 9,8 1
Abbreviation: Not Appl. = Not Applicable.
Note: With the exception of machinery and engines intended for export to countries that are not Parties to the present Protocol, Parties shall permit the registration, where applicable, and the placing on the market of new engines, whether or not installed in machinery, only if they meet the respective limit values set out in the table.
Table 11
Limit values for motorcycles (> 50 cm3; > 45 km/h)
Engine size Limit values
Motorcycle < 150 cc HC = 0,8 g/km
NOx = 0,15 g/km
Motorcycle > 150 cc HC = 0,3 g/km
NOx = 0,15 g/km
Note: With the exception of vehicles intended for export to countries that are not Parties to the present Protocol, Parties shall permit the registration, where applicable, and the placing on the market only if they meet the respective limit values set out in the table.
Table 12
Limit values for mopeds (< 50 cm3; < 45 km/h)
Limit values
CO (g/km) HC + NOx(g/km)
II 1,0 ( * ) 1,2
Note: With the exception of vehicles intended for export to countries that are not Parties to the present Protocol, Parties shall permit the registration, where applicable, and the placing on the market only if they meet the respective limit values set out in the table.
Table13
Environmental specifications for marketed fuels to be used for vehicles equipped with positive-ignition engines
– Type: Petrol
Parameter Unit Limits
Minimum Maximum
Research octane number 95
Motor octane number 85
Reid vapour pressure, summer period ( * ) kPa 60
Distillation:
Evaporated at 100 °C % v/v 46
Evaporated at 150 °C % v/v 75
Hydrocarbon analysis:
– olefins % v/v 18,0 ( * )
– aromatics 35
– benzene 1
Oxygen content % m/m 3,7
Oxygenates:
– Methanol, stabilizing agents must be added % v/v 3
– Ethanol, stabilizing agents may be necessary % v/v 10
– Iso-propyl alcohol % v/v 12
– Tert-butyl alcohol % v/v 15
– Iso-butyl alcohol % v/v 15
– Ethers containing 5 or more carbon atoms per molecule % v/v 22
Other oxygenates ( * ) % v/v 15
Sulphur content mg/kg 10
Table 14
Environmental specifications for marketed fuels to be used for vehicles equipped with compression-ignition engines – Type: Diesel fuel
Parameter Unit Limits
Minimum Maximum
Cetane number 51
Density at 15 °C kg/m3 845
Distillation point: 95% °C 360
Polycyclic aromatic hydrocarbons % m/m 8
Sulphur content mg/kg 10

B. Canada

12. Limit values for controlling emissions from fuels and mobile sources will be determined, as appropriate, taking into account information on available control technologies, limit values applied in other jurisdictions, and the documents below:

(a) Passenger Automobile and Light Truck Greenhouse Gas Emission Regulations, SOR/2010–201;

(b) Marine Spark-Ignition Engine, Vessel and Off-Road Recreational Vehicle Emission Regulations, SOR/2011–10;

(c) Renewable Fuels Regulations, SOR/2010–189;

(d) Regulations for the Prevention of Pollution from Ships and for Dangerous Chemicals, SOR/2007–86;

(e) Off-Road Compression-Ignition Engine Emission Regulations, SOR/2005–32;

(f) On-Road Vehicle and Engine Emission Regulations, SOR/2003–2;

(g) Off-Road Small Spark-Ignition Engine Emission Regulations, SOR/2003–355;

(h) Sulphur in Diesel Fuel Regulations, SOR/2002–254;

(i) Gasoline and Gasoline Blend Dispensing Flow Rate Regulations SOR/2000–43;

(j) Sulphur in Gasoline Regulations, SOR/99–236;

(k) Benzene in Gasoline Regulations, SOR/97–493;

(l) Gasoline Regulations, SOR/90–247;

(m) Federal Mobile PCB Treatment and Destruction Regulations, SOR/90–5;

(n) Environmental Code of Practice for Aboveground and Underground Storage Tank Systems Containing Petroleum and Allied Petroleum Products;

(o) Canada-Wide Standards for Benzene, Phase 2;

(p) Environmental Guidelines for Controlling Emissions of Volatile Organic Compounds from Aboveground Storage Tanks. PN 1180;

(q) Environmental Code of Practice for Vapour Recovery in Gasoline Distribution Networks. PN 1057;

(r) Environmental Code of Practice for Light Duty Motor Vehicle Emission Inspection and Maintenance Programs – 2nd Edition. PN 1293;

(s) Joint Initial Actions to Reduce Pollutant Emissions that Contribute to Particulate Matter and Ground-level Ozone; and

(t) Operating and Emission Guidelines for Municipal Solid Waste Incinerators. PN 1085.

C. United States of America

13. Implementation of a mobile source emission control programme for light-duty vehicles, light-duty trucks, heavy-duty trucks and fuels to the extent required by sections 202 (a), 202 (g) and 202 (h) of the Clean Air Act, as implemented through:

(a) Registration of fuels and fuel additives – 40 C.F.R Part 79;

(b) Regulation of fuels and fuel additives – 40 C.F.R Part 80, including: Subpart A – general provisions; Subpart B – controls and prohibitions; Subpart D – reformulated gasoline; Subpart H – gasoline sulphur standards; Subpart I – motor vehicle diesel fuel; non-road, locomotive, and marine diesel fuel; and ECA marine fuel; Subpart L – gasoline benzene; and

(c) Control of emissions from new and in-use highway vehicles and engines – 40 C.F.R Part 85 and Part 86.

14. Standards for non-road engines and vehicles are specified in the following documents:

(a) Fuel sulphur standards for non-road diesel engines – 40 C.F.R Part 80, Subpart I;

(b) Aircraft engines – 40 C.F.R Part 87;

(c) Exhaust emission standards for non-road diesel engines – Tier 2 and 3; 40 C.F.R Part 89;

(d) Non-road compression-ignition engines – 40 C.F.R Part 89 and Part 1039;

(e) Non-road and marine spark-ignition engines – 40 C.F.R Part 90, Part 91, Part 1045, and Part 1054;

(f) Locomotives – 40 C.F.R Part 92 and Part 1033;

(g) Marine compression-ignition engines – 40 C.F.R Part 94 and Part 1042;

(h) New large non-road spark-ignition engines – 40 C.F.R Part 1048;

(i) Recreational engines and vehicles – 40 C.F.R Part 1051;

(j) Control of evaporative emissions from new and in-use non-road and stationary equipment – 40 C.F.R. Part 1060;

(k) Engine testing procedures – 40 C.F.R Part 1065; and

(l) General compliance provisions for non-road programs – 40 C.F.R Part 1068.”

V.
Annex IX

1. The final sentence of paragraph 6 is deleted.

2. The final sentence of paragraph 9 is deleted.

3. Note 1 is deleted.

W.
Annex X

1. A new annex X is added as follows:

„ANNEX X

Limit values for emissions of particulate matter from stationary sources

1. Section A applies to Parties other than Canada and the United States of America, section B applies to Canada and section C applies to the United States of America.

A. Parties other than Canada and the United States of America

2. In this section only, „dust” and „total suspended particulate matter” (TSP) means the mass of particles, of any shape, structure or density, dispersed in the gas phase at the sampling point conditions which may be collected by filtration under specified conditions after representative sampling of the gas to be analysed, and which remain upstream of the filter and on the filter after drying under specified conditions.

3. For the purpose of this section, „emission limit value” (ELV) means the quantity of dust and/or TSP contained in the waste gases from an installation that is not to be exceeded. Unless otherwise specified, it shall be calculated in terms of mass of pollutant per volume of the waste gases (expressed as mg/m3), assuming standard conditions for temperature and pressure for dry gas (volume at 273,15 K, 101,3 kPa). With regard to the oxygen content of waste gas, the values given in the tables below for each source category shall apply. Dilution for the purpose of lowering concentrations of pollutants in waste gases is not permitted. Start-up, shutdown and maintenance of equipment are excluded.

4. Emissions shall be monitored in all cases via measurements or through calculations achieving at least the same accuracy. Compliance with limit values shall be verified through continuous or discontinuous measurements, type approval, or any other technically sound method including verified calculation methods. In case of continuous measurements, compliance with the limit value is achieved if the validated monthly emission average does not exceed the ELV. In case of discontinuous measurements or other appropriate determination or calculation procedures, compliance with the ELVs is achieved if the mean value based on an appropriate number of measurements under representative conditions does not exceed the value of the emission standard. The inaccuracy of measurement methods may be taken into account for verification purposes.

5. Monitoring of relevant polluting substances and measurements of process parameters, as well as the quality assurance of automated measuring systems and the reference measurements to calibrate those systems, shall be carried out in accordance with CEN standards. If CEN standards are not available, ISO standards, national or international standards which will ensure the provision of data of an equivalent scientific quality shall apply.

6. Special provisions for combustion plants referred to in paragraph 7:

(a) A Party may derogate from the obligation to comply with the ELVs provided for in paragraph 7 in the following cases:

(i) For combustion plants normally using gaseous fuel which have to resort exceptionally to the use of other fuels because of a sudden interruption in the supply of gas and for this reason would need to be equipped with a waste gas purification facility;

(ii) For existing combustion plants not operated more than 17 500 operating hours, starting from 1 January 2016 and ending no later than 31 December 2023.

(b) Where a combustion plant is extended by at least 50 MWth, the ELV specified in paragraph 7 for new installations shall apply to the extensional part affected by the change. The ELV is calculated as an average weighted by the actual thermal input for both the existing and the new part of the plant;

(c) Parties shall ensure that provisions are made for procedures relating to malfunction or breakdown of the abatement equipment;

(d) In the case of a multi-fuel firing combustion plant involving the simultaneous use of two or more fuels, the ELV shall be determined as the weighted average of the ELVs for the individual fuels, on the basis of the thermal input delivered by each fuel.

7. Combustion plants with a rated thermal input exceeding 50 MWth ( * ):

Table 1
Limit values for dust emissions from combustion plants (
 * )
Fuel type Thermal input (MWth) ELV for dust (mg/m3) ( * )
Solid fuels 50–100 New plants:
20 (coal, lignite and other solid fuels)
20 (biomass, peat)
Existing plants:
30 (coal, lignite and other solid fuels)
30 (biomass, peat)
100–300 New plants:
20 (coal, lignite and other solid fuels)
20 (biomass, peat)
Existing plants:
25 (coal, lignite and other solid fuels)
20 (biomass, peat)
> 300 New plants:
10 (coal, lignite and other solid fuels)
20 (biomass, peat)
Existing plants:
20 (coal, lignite and other solid fuels)
20 (biomass, peat)
Liquid fuels 50–100 New plants:
20
Existing plants:
30 (in general)
50 (for the firing of distillation and conversion residues within refineries from the refining of crude oil for own consumption in combustion plants)
Liquid fuels 100–300 New plants:
20
Existing plants:
25 (in general)
50 (for the firing of distillation and conversion residues within refineries from the refining of crude oil for own consumption in combustion plants)
> 300 New plants:
10
Existing plants:
20 (in general)
50 (for the firing of distillation and conversion residues within refineries from the refining of crude oil for own consumption in combustion plants)
Natural gas > 50 5
Other gases > 50 10
30 (for gases produced by the steel industry which can be used elsewhere)

8. Mineral oil and gas refineries:

Table 2
Limit values for dust emissions released from mineral oil and gas refineries
Emission source ELV for dust (mg/m3)
FCC regenerators 50

9. Cement clinker production:

Table 3
Limit values for dust emissions released from cement productiona (
 * )
ELV for dust (mg/m3)
Cement installations, kilns, mills and clinker coolers 20

10. Lime production:

Table 4
Limit values for dust emissions released from lime productiona (
 * )
ELV for dust (mg/m3)
Lime kiln firing 20 ( * )

11. Production and processing of metals:

Table 5
Limit values for dust emissions released from primary iron and steel production
Activity and capacity threshold ELV for dust (mg/m3)
Sinter plant 50
Pelletization plant 20 for crushing, grinding and drying
15 for all other process steps
Blast furnace: Hot stoves (> 2,5 t/hour) 10
Basic oxygen steelmaking and casting (> 2,5 t/hour) 30
Electric steelmaking and casting (> 2,5 t/hour) 15 (existing)
5 (new)
Table 6
Limit values for dust emissions released from iron foundries
Activity and capacity threshold ELV for dust (mg/m3)
Iron foundries (> 20 t/day):
– all furnaces (cupola, induction, rotary)
– all mouldings (lost, permanent)
20
Hot and cold rolling 20
50 where a bag filter cannot be applied due to the presence of wet fumes
Table 7
Limit values for dust emissions released from non-ferrous metals production and processing
ELV for dust (mg/m3) (daily)
Non-ferrous metal processing 20

12. Glass production:

Table 8
Limit values for dust emissions released from glass productiona (
 * )
ELV for dust (mg/m3)
New installations 20
Existing installations 30

13. Pulp production:

Table 9
Limit values for dust emissions released from pulp production
ELV for dust (mg/m3) (annual averages)
Auxiliary boiler 40 when firing liquid fuels (at 3% oxygen content)
30 when firing solid fuels (at 6% oxygen content)
Recovery boiler and lime kiln 50

14. Waste incineration:

Table 10
Limit values for dust emissions released from waste incineration
ELV for dust (mg/m3)
Municipal waste incineration plants (> 3 Mg/hour) 10
Hazardous and medical waste incineration (> 1 Mg/hour) 10
Note: Oxygen reference: dry basis, 11%.

15. Titanium dioxide production:

Table 11 Limit values for dust emissions released from titanium dioxide production
ELV for dust (mg/m3)
Sulphate process, total emission 50
Chloride process, total emission 50
Note: For minor emission sources within an installation, an ELV of 150 mg/m3 may be applied.

16. Combustion installations with a rated thermal input < 50 MWth:

This paragraph is recommendatory in character and describes the measures that can be taken insofar as a Party considers them to be technically and economically feasible for the control of particulate matter:

(a) Residential combustion installations with a rated thermal input < 500 kWth:

(i) Emissions from new residential combustion stoves and boilers with a rated thermal input < 500 kWth can be reduced by the application of:

(aa) Product standards as described in CEN standards (e.g., EN 303–5) and equivalent product standards in the United States and Canada. Countries applying such product standards may define additional national requirements taking into account, in particular, the contribution of emissions of condensable organic compounds to the formation of ambient PM; or

(bb) Ecolabels specifying performance criteria that are typically stricter than the minimum efficiency requirements of the EN product standards or national regulations.

Table 12
Recommended limit values for dust emissions released from new solid fuel combustion installations with a rated thermal input < 500 kWth to be used with product standards
Dust
(mg/m
3)
Open/closed fireplaces and stoves using wood 75
Log wood boilers (with heat storage tank) 40
Pellet stoves and boilers 50
Stoves and boilers using other solid fuels than wood 50
Automatic combustion installations 50
Note: O2 reference content: 13%.

(ii) Emissions from existing residential combustion stoves and boilers can be reduced by the following primary measures:

(aa) public information and awareness-raising programmes regarding:

– The proper operation of stoves and boilers;

– The use of untreated wood only;

– The correct seasoning of wood for moisture content.

(bb) establishing a programme to promote the replacement of the oldest existing boilers and stoves by modern appliances; or

(cc) establishing an obligation to exchange or retrofit old appliances.

(b) Non-residential combustion installations with a rated thermal input 100 kWth–1 MWth:

Table 13
Recommended limit values for dust emissions released from boilers and process heaters with a rated thermal input of 100 kWth–1 MWth.
Dust (mg/m3)
Solid fuels 100–500 kWth New installations 50
Existing installations 150
Solid fuels 500 kWth–1 MWth New installations 50
Existing installations 150
Note: O2 reference content: wood, other solid biomass and peat: 13%; coal, lignite and other fossil solid fuels:
6%.

(c) Combustion installations with a rated thermal input > 1–50 MWth:

Table 14
Recommended limit values for dust emissions released from boilers and process heaters with a rated thermal input of
1 MWth–50 MWth
Dust (mg/m3)
Solid fuels > 1–5 MWth New installations 20
Existing installations 50
Solid fuels > 5–50 MWth New installations 20
Existing installations 30
Liquid fuels > 1–5 MWth New installations 20
Existing installations 50
Liquid fuels > 5–50 MWth New installations 20
Existing installations 30
Note: O2 reference content: Wood, other solid biomass and peat: 11%; Coal, lignite and other fossil solid fuels:
6%; Liquid fuels, including liquid biofuels: 3%.

B. Canada

17. Limit values for controlling emissions of PM will be determined for stationary sources, as appropriate, taking into account information on available control technologies, limit values applied in other jurisdictions and the documents listed in subparagraphs (a) to (h) below. Limit values may be expressed in terms of PM or TPM. TPM in this context means any PM with an aerodynamic diameter of less than 100 µm:

(a) Secondary Lead Smelter Release Regulations, SOR/91–155;

(b) Environmental Code of Practice for Base Metals Smelters and Refineries;

(c) New Source Emission Guidelines for Thermal Electricity Generation;

(d) Environmental Code of Practice for Integrated Steel Mills (EPS 1/MM/7);

(e) Environmental Code of Practice for Non-Integrated Steel Mills (EPS 1/MM/8);

(f) Emission Guidelines for Cement Kilns. PN 1284;

(g) Joint Initial Actions to Reduce Pollutant Emissions that Contribute to Particulate Matter and Ground-level Ozone; and

(h) Performance testing of solid-fuel-burning heating appliances, Canadian Standards Association, B415. 1–10.

C. United States of America

18. Limit values for controlling emissions of PM from stationary sources in the following stationary source categories, and the sources to which they apply, are specified in the following documents:

(a) Steel Plants: Electric Arc Furnaces – 40 C.F.R. Part 60, Subpart AA and Subpart AAa;

(b) Small Municipal Waste Combustors – 40 C.F.R. Part 60, Subpart AAAA;

(c) Kraft Pulp Mills – 40 C.F.R. Part 60, Subpart BB;

(d) Glass Manufacturing – 40 C.F.R. Part 60, Subpart CC;

(e) Electric Utility Steam Generating Units – 40 C.F.R. Part 60, Subpart D and Subpart Da;

(f) Industrial-Commercial-Institutional Steam Generating Units – 40 C.F.R. Part 60, Subpart Db and Subpart Dc;

(g) Grain Elevators – 40 C.F.R. Part 60, Subpart DD;

(h) Municipal Waste Incinerators – 40 C.F.R. Part 60, Subpart E, Subpart Ea and Subpart Eb;

(i) Hospital/Medical/Infectious Waste Incinerators – 40 C.F.R. Part 60, Subpart Ec;

(j) Portland Cement – 40 C.F.R. Part 60, Subpart F;

(k) Lime Manufacturing – 40 C.F.R. Part 60, Subpart HH;

(l) Hot Mix Asphalt Facilities – 40 C.F.R. Part 60, Subpart I;

(m) Stationary Internal Combustion Engines: Compression Ignition – 40 C.F.R. Part 60, Subpart IIII;

(n) Petroleum Refineries – 40 C.F.R. Part 60, Subpart J and Subpart Ja;

(o) Secondary Lead Smelters – 40 C.F.R. Part 60, Subpart L;

(p) Metallic Minerals Processing – 40 C.F.R. Part 60, Subpart LL;

(q) Secondary Brass and Bronze – 40 C.F.R. Part 60, Subpart M;

(r) Basic Oxygen Process Furnaces – 40 C.F.R. Part 60, Subpart N;

(s) Basic Process Steelmaking Facilities – 40 C.F.R. Part 60, Subpart Na;

(t) Phosphate Rock Processing – 40 C.F.R. Part 60, Subpart NN;

(u) Sewage Treatment Plant Incineration – 40 C.F.R. Part 60, Subpart O;

(v) Nonmetallic Minerals Processing Plants – 40 C.F.R. Part 60, Subpart OOO;

(w) Primary Copper Smelters – 40 C.F.R. Part 60, Subpart P;

(x) Ammonium Sulfate Manufacturing – 40 C.F.R. Part 60, Subpart PP;

(y) Wool Fiberglass Insulation – 40 C.F.R. Part 60, Subpart PPP;

(z) Primary Zinc Smelters – 40 C.F.R. Part 60, Subpart Q;

(aa) Primary Lead Smelters – 40 C.F.R. Part 60, Subpart R;

(bb) Primary Aluminum reduction plants – 40 C.F.R. Part 60, Subpart S;

(cc) Phosphate Fertilizer Production – 40 C.F.R. Part 60, Subparts T, U, V, W, X;

(dd) Asphalt Processing and Asphalt Roofing Manufacturing – 40 C.F.R. Part 60, Subpart UU;

(ee) Calciners and Dryers in Mineral Industries – 40 C.F.R. Part 60, Subpart UUU;

(ff) Coal Preparation Plants – 40 C.F.R. Part 60, Subpart Y;

(gg) Ferroalloy Production Facilities – 40 C.F.R. Part 60, Subpart Z;

(hh) Residential Wood Heaters – 40 C.F.R. Part 60, Subpart AAA;

(ii) Small Municipal Waste Combustors (after 11/30/1999) – 40 C.F.R. Part 60, Subpart AAAA;

(jj) Small Municipal Waste Combustors (before 11/30/1999) – 40 C.F.R. Part 60, Subpart BBBB;

(kk) Other Solid Waste Incineration Units (after 12/9/2004) – 40 C.F.R. Part 60, Subpart EEEE;

(ll) Other Solid Waste Incineration Units (before 12/9/2004) – 40 C.F.R. Part 60, Subpart FFFF;

(mm) Stationary Compression Ignition Internal Combustion Engines – 40 C.F.R. Part 60, Subpart IIII; and

(nn) Lead Acid BatteryManufacturing Plants – 40 C.F.R. Part 60, Subpart KK.

19. Limit values for controlling emissions of PM from sources subject to National Emission Standards for Hazardous Air Pollutants:

(a) Coke oven batteries – 40 C.F.R. Part 63, Subpart L;

(b) Chrome Electroplating (major and Area sources) – 40 C.F.R. Part 63, Subpart N;

(c) Secondary lead smelters – 40 C.F.R. Part 63, Subpart X;

(d) Phosphoric Acid Manufacturing Plants – 40 C.F.R. Part 63, Subpart AA;

(e) Phosphate Fertilizers Production Plants – 40 C.F.R. Part 63, Subpart BB;

(f) Magnetic Tape Manufacturing – 40 C.F.R. Part 63, Subpart EE;

(g) Primary Aluminum– 40 C.F.R. Part 63, Subpart L;

(h) Pulp and paper II (combustion) – 40 C.F.R. Part 63, Subpart MM;

(i) Mineral wool manufacturing – 40 C.F.R. Part 63, Subpart DDD;

(j) Hazardous waste combustors – 40 C.F.R. Part 63, Subpart EEE;

(k) Portland cement manufacturing – 40 C.F.R. Part 63, Subpart LLL;

(l) Wool fiberglass manufacturing – 40 C.F.R. Part 63, Subpart NNN;

(m) Primary copper – 40 C.F.R. Part 63, Subpart QQQ;

(n) Secondary aluminum – 40 C.F.R. Part 63, Subpart RRR;

(o) Primary lead smelting – 40 C.F.R. Part 63, Subpart TTT;

(p) Petroleum refineries – 40 C.F.R. Part 63, Subpart UUU;

(q) Ferroalloys production – 40 C.F.R. Part 63, Subpart XXX;

(r) Lime manufacturing – 40 C.F.R. Part 63, Subpart AAAAA;

(s) Coke Ovens: Pushing, Quenching, and Battery Stacks – 40 C.F.R. Part 63, Subpart CCCCC;

(t) Iron and steel foundries – 40 C.F.R. Part 63, Subpart EEEEE;

(u) Integrated iron and steel manufacturing – 40 C.F.R. Part 63, Subpart FFFFF;

(v) Site remediation – 40 C.F.R. Part 63, Subpart GGGGG;

(w) Miscellaneous coating manufacturing – 40 C.F.R. Part 63, Subpart HHHHH;

(x) Asphalt Processing and Roofing Manufacturing – 40 C.F.R. Part 63, Subpart LLLLL;

(y) Taconite Iron Ore Processing – 40 C.F.R. Part 63, Subpart RRRRR;

(z) Refractory products manufacturing – 40 C.F.R. Part 63, Subpart SSSSS;

(aa) Primary magnesium refining – 40 C.F.R. Part 63, Subpart TTTTT;

(bb) Electric Arc Furnace Steelmaking Facilities – 40 C.F.R. Part 63, Subpart YYYYY;

(cc) Iron and steel foundries – 40 C.F.R. Part 63, Subpart ZZZZZ;

(dd) Primary Copper Smelting Area Sources – 40 C.F.R. Part 63, Subpart EEEEEE;

(ee) Secondary Copper Smelting Area Sources – 40 C.F.R. Part 63, Subpart FFFFFF;

(ff) Primary Nonferrous Metals Area Sources: Zinc, Cadmium, and Beryllium – 40 C.F.R. Part 63, Subpart GGGGGG;

(gg) Lead Acid Battery Manufacturing (Area sources) – 40 C.F.R. Part 63, Subpart PPPPPP;

(hh) Glass manufacturing (area sources) – 40 C.F.R. Part 63, Subpart SSSSSS;

(ii) Secondary Nonferrous Metal Smelter (Area Sources) – 40 C.F.R. Part 63, Subpart TTTTTT;

(jj) Chemical Manufacturing (Area Sources) – 40 C.F.R. Part 63, Subpart VVVVVV;

(kk) Plating and Polishing Operations (Area sources) – 40 C.F.R. Part 63, Subpart WWWWWW;

(ll) Area Source Standards for Nine Metal Fabrication and Finishing Source Categories – 40 C.F.R. Part 63, Subpart XXXXXX;

(mm) Ferroalloys Production (Area Sources) – 40 C.F.R. Part 63, Subpart YYYYYY;

(nn) Aluminum, Copper, and Nonferrous Foundries (Area Sources) – 40 C.F.R. Part 63, Subpart ZZZZZZ;

(oo) Asphalt Processing and Roofing Manufacturing (Area Sources) – 40 C.F.R. Part 63, Subpart AAAAAAA;

(pp) Chemical Preparation (Area Sources) – 40 C.F.R. Part 63, Subpart BBBBBBB;

(qq) Paints and Allied Products Manufacturing (Area Sources) – 40 C.F.R. Part 63, Subpart CCCCCCC;

(rr) Prepared animal feeds manufacturing (Area Sources) – 40 C.F.R. Part 63, Subpart DDDDDDD; and

(ss) Gold Mine Ore Processing and Production (Area Sources) – 40 C.F.R. Part 63, Subpart EEEEEEE.”

X.
Annex XI

A new annex XI is added as follows:

„ANNEX XI

Limit values for volatile organic compounds content of products

1. Section A applies to Parties other than Canada and the United States of America, section B applies to Canada and section C applies to the United States of America.

A. Parties other than Canada and the United States of America

2. This section concerns the limitation of emissions of volatile organic compounds (VOCs) due to the use of organic solvents in certain paints and varnishes and vehicle refinishing products.

3. For the purpose of section A of the present annex, the following general definitions shall apply:

(a) „Substances” means any chemical element and its compounds, as they occur in the natural state or as produced by industry, whether in solid or liquid or gaseous form;

(b) „Mixture” means mixtures or solutions composed of two or more substances;

(c) „Organic compound” means any compound containing at least the element carbon and one or more of hydrogen, oxygen, sulphur, phosphorus, silicon, nitrogen, or a halogen, with the exception of carbon oxides and inorganic carbonates and bicarbonates;

(d) „Volatile organic compound (VOC)” means any organic compound having an initial boiling point less than or equal to 250 °C measured at a standard pressure of 101,3 kPa;

(e) „VOC content” means the mass of VOCs, expressed in grams/litre (g/l), in the formulation of the product in its ready to use condition. The mass of VOCs in a given product which react chemically during drying to form part of the coating shall not be considered part of the VOC content;

(f) „Organic solvent” means any VOC which is used alone or in combination with other agents to dissolve or dilute raw materials, products, or waste materials, or is used as a cleaning agent to dissolve contaminants, or as a dispersion medium, or as a viscosity adjuster, or as a surface tension adjuster, or as a plasticiser, or as a preservative;

(g) „Coating” means any mixture, including all the organic solvents or mixtures containing organic solvents necessary for its proper application, which is used to provide a film with decorative, protective or other functional effect on a surface;

(h) „Film” means a continuous layer resulting from the application of one or more coats to a substrate;

(i) „Water-borne coatings (WB)” means coatings the viscosity of which is adjusted by the use of water;

(j) „Solvent-borne coatings (SB)” means coatings the viscosity of which is adjusted by the use of organic solvent;

(k) „Placing on the market” means making available to third parties, whether in exchange for payment or not. Importation into the Parties customs territory shall be deemed to be placing on the market for the purposes of this annex.

4. „Paints and varnishes” means products listed in the subcategories below, excluding aerosols. They are coatings applied to buildings, their trim and fitting, and associated structures for decorative, functional and protective purpose:

(a) „Matt coatings for interior walls and ceilings” means coatings designed for application to indoor walls and ceilings with a gloss < 25 @ 60 degrees;

(b) „Glossy coatings for interior walls and ceilings” means coatings designed for application to indoor walls and ceilings with a gloss > 25 @ 60 degrees;

(c) „Coatings for exterior walls of mineral substrate” means coatings designed for application to outdoor walls of masonry, brick or stucco;

(d) „Interior/exterior trim and cladding paints for wood, metal or plastic” means coatings designed for application to trim and cladding which produce an opaque film. These coatings are designed for either a wood, metal or a plastic substrate. This subcategory includes undercoats and intermediate coatings;

(e) „Interior/exterior trim varnishes and wood stains” means coatings designed for application to trim which produce a transparent or semi-transparent film for decoration and protection of wood, metal and plastics. This subcategory includes opaque wood stains. Opaque wood stains means coatings producing an opaque film for the decoration and protection of wood, against weathering, as defined in EN 927–1, within the semi-stable category;

(f) „Minimal build wood stains” means wood stains which, in accordance with EN 927–1:1996, have a mean thickness of less than 5µm when tested according to ISO 2808: 1997, method 5A;

(g) „Primers” means coatings with sealing and/or blocking properties designed for use on wood or walls and ceilings;

(h) „Binding primers” means coatings designed to stabilize loose substrate particles or impart hydrophobic properties and/or to protect wood against blue stain;

(i) „One-pack performance coatings” means performance coatings based on film-forming material. They are designed for applications requiring a special performance, such as primer and topcoats for plastics, primer coat for ferrous substrates, primer coat for reactive metals such as zinc and aluminium, anticorrosion finishes, floor coatings, including for wood and cement floors, graffiti resistance, flame retardant, and hygiene standards in the food or drink industry or health services;

(j) „Two-pack performance coatings” means coatings with the same use as one-performance coatings, but with a second component (e.g., tertiary amines) added prior to application;

(k) „Multicoloured coatings” means coatings designed to give a two-tone or multiple-colour effect, directly from the primary application;

(1) „Decorative effect coatings” means coatings designed to give special aesthetic effects over specially prepared pre- painted substrates or base coats and subsequently treated with various tools during the drying period.

5. „Vehicle refinishing products” means products listed in the subcategories below. They are used for the coating of road vehicles, or part of them, carried out as part of vehicle repair, conservation or decoration outside of manufacturing installations. In this respect, „road vehicle” means any motor vehicle intended for use on the road, being complete or incomplete, having at least four wheels and a maximum design speed exceeding 25 km/h, and its trailers, with the exception of vehicles which run on rails and of agricultural and forestry tractors and all mobile machinery:

(a) „Preparatory and cleaning” means products designed to remove old coatings and rust, either mechanically or chemically, or to provide a key for new coatings:

(i) Preparatory products include gunwash (a product designed for cleaning spray-guns and other equipment), paint strippers, degreasers (including anti-static types for plastic) and silicone removers;

(ii) „Pre-cleaner” means a cleaning product designed for the removal of surface contamination during preparation for and prior to the application of coating materials.

(b) „Bodyfiller/stopper” means heavy-bodied compounds designed to be applied to fill deep surface imperfections prior to the application of the surfacer/filler;

(c) „Primer” means any coating that is designed for application to bare metal or existing finishes to provide corrosion protection prior to application of a primer surfacer:

(i) „Surfacer/filler” means a coating designed for application immediately prior to the application of topcoat for the purpose of corrosion resistance, to ensure adhesion of the topcoat, and to promote the formation of a uniform surface finish by filling in minor surface imperfections;

(ii) „General metal primer” means a coating designed for application as primers, such as adhesion promoters, sealers, surfacers, undercoats, plastic primers, wet-on-wet, non-sand fillers and spray fillers;

(iii) „Wash primer” means coatings containing at least 0,5% by weight of phosphoric acid designed to be applied directly to bare metal surfaces to provide corrosion resistance and adhesion; coatings used as weldable primers; and mordant solutions for galvanized and zinc surfaces.

(d) „Topcoat” means any pigmented coating that is designed to be applied either as a single-layer or as a multiple-layer base to provide gloss and durability. It includes all products involved such as base coatings and clear coatings:

(i) „Base coatings” means pigmented coatings designed to provide colour and any desired optical effects, but not the gloss or surface resistance of the coating system;

(ii) „Clear coating” means a transparent coating designed to provide the final gloss and resistance properties of the coating system.

(e) „Special finishes” means coatings designed for application as topcoats requiring special properties, such as metallic or pearl effect, in a single layer, high-performance solid-colour and clear coats, (e.g., anti-scratch and fluorinated clear coat), reflective base coat, texture finishes (e.g., hammer), anti-slip, under-body sealers, anti-chip coatings, interior finishes; and aerosols.

6. Parties shall ensure that the products covered by this annex which are placed on the market within their territory comply with the maximum VOC content as specified in tables 1 and 2. For the purposes of restoration and maintenance of buildings and vintage vehicles designated by competent authorities as being of particular historical and cultural value, Parties may grant individual licences for the sale and purchase in strictly limited quantities of products which do not meet the VOC limit values laid down in this annex. Parties may also exempt from compliance with the above requirements products sold for exclusive use in an activity covered by annex VI and carried out in a registered or authorized installation complying with that annex.

Table 1
Maximum VOC content for paints and varnishes
Product subcategory Type (g/l) ( * )
Interior matt wall and ceilings (Gloss ≤ 25 @ 60°) WB 30
SB 30
Interior glossy walls and ceilings (Gloss > 25 @ 60°) WB 100
SB 100
Exterior walls of mineral substrate WB 40
SB 430
Interior/exterior trim and cladding paints for wood and metal WB 130
SB 300
Interior/exterior trim varnishes and wood stains, including opaque wood stains WB 130
SB 400
Interior and exterior minimal build wood stains WB 130
SB 700
Primers WB 30
SB 350
Binding primers WB 30
SB 750
One pack performance coatings WB 140
SB 500
Two-pack reactive performance coatings for specific end-use WB 140
SB 500
Multi-coloured coatings WB 100
SB 100
Decorative effects coatings WB 200
SB 200
Table 2
Maximum VOC content for vehicle refinishing products
Product Subcategory Coatings VOC (g/l) ( * )
Preparatory and cleaning Preparatory 850
Pre-cleaner 200
Bodyfiller/stopper All types 250
Primer Surfacer/filler and general (metal) primer 540
Wash primer 780
Topcoat All types 420
Special finishes All types 840

B. Canada

7. Limit values for controlling emissions of VOCs from the use of consumer and commercial products will be determined, as appropriate, taking into account information on available control technologies, techniques and measures, limit values applied in other jurisdictions, and the documents below:

(a) VOC Concentration Limits for Architectural Coatings Regulations, SOR/2009–264;

(b) VOC Concentration Limits for Automotive Refinishing Products, SOR/2009–197;

(c) Regulations Amending the Prohibition of Certain Toxic Substances Regulations, 2005 (2-Methoxyethanol, Pentachlorobenzene and Tetrachlorobenzenes), SOR/2006–279;

(d) Federal Halocarbon Regulations, SOR/2003–289;

(e) Prohibition of Certain Toxic Substances Regulations, SOR/2003–99;

(f) Solvent Degreasing Regulations, SOR/2003–283;

(g) Tetrachloroethylene (Use in Dry Cleaning and Reporting Requirements) Regulations, SOR/2003–79;

(h) Order Adding Toxic Substances to Schedule 1 to the Canadian Environmental Protection Act, 1999;

(i) Notice with Respect to Certain Substances on the Domestic Substances List (DSL);

(j) Order Amending Schedule 1 to the Canadian Environmental Protection Act, 1999 (Miscellaneous Program);

(k) Ozone-depleting Substances Regulations, SOR/99–7;

(l) Proposed regulations for VOC Concentrations Limits for Certain Products;

(m) Proposed notice requiring the preparation and implementation of pollution prevention plans in respect of specified substances on Schedule 1 of the Canadian Environmental Protection Act, 1999, related to the resin and synthetic rubber manufacturing sector;

(n) Proposed notice requiring the preparation and implementation of pollution prevention plans in respect of specified substances on Schedule 1 of the Canadian Environmental Protection Act, 1999, implicated in the polyurethane and other foam sector (except polystyrene);

(o) Notice with Respect to Certain Hydrochlorofluorocarbons;

(p) Notice with Respect to Certain Substances on the Domestic Substances List (DSL); and

(q) Environmental Code of Practice for the Reduction of Solvent Emissions from Dry Cleaning Facilities. PN 1053.

C. United States of America

8. Limit values for controlling emissions of VOCs from sources subject to National Volatile Organic Compound Emission Standards for Consumer and Commercial Products are specified in the following documents:

(a) Automobile refinish coatings – 40 C.F.R. Part 59, Subpart B;

(b) Consumer products – 40 C.F.R. Part 59, Subpart C;

(c) Architectural coatings – 40 C.F.R. Part 59, Subpart D; and

(d) Aerosol coatings – 40 C.F.R. Part 59, Subpart E.”

3. melléklet a 268/2023. (VI. 29.) Korm. rendelethez

2012/1. számú határozat
A savasodás, az eutrofizáció és a talajközeli ózon csökkentéséről szóló 1999. évi jegyzőkönyv I. mellékletének módosítása

A végrehajtó testület harmincadik ülésén ülésező, a savasodás, az eutrofizáció és a talajközeli ózon csökkentéséről szóló 1999. évi jegyzőkönyv részes felei,

Határozzon a nagy távolságra terjedő, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló egyezmény a savasodás, eutrofizáció és talajközeli ózon csökkentéséről szóló 1999. évi jegyzőkönyv (Göteborg Jegyzőkönyv) I. mellékletének az alábbiak szerint történő módosításáról:

1. cikk

I. melléklet módosítása

1. Az (1) bekezdésben:

(a) A „Kézikönyv a kritikus szintek/terhelések, valamint az ezeket meghaladó földrajzi területek feltérképezéséhez szükséges módszerekről és kritériumokról” szövegrész helyébe a „Kézikönyv a kritikus terhelések és szintek, valamint a légszennyezettségi hatások, kockázatok és trendek modellezésének és feltérképezésének módszereiről és kritériumairól” szavak lépnek.;

(b) A negyedik mondat végén a „nem” szavak helyébe a „olyan terhelések, amelyek hosszú távon nem okoznak káros hatást az ökoszisztémák szerkezetére és funkcióira” szavak lépnek;

(c) Az ötödik mondat végén a „például a növényzet általi felvétel” szavakkal egészül ki;

(d) Az utolsó mondat a „Felek” szó után a „és a végrehajtó szerv jóváhagyásával” szavakkal egészül ki; és

(e) Az utolsó mondatban a „plafonok” szó helyébe a „csökkentési kötelezettségvállalások” szavak lépnek.

2. A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„2. Kanadában a Kézikönyv a kritikus terhelések és szintek, valamint a légszennyezés hatásainak, kockázatainak és tendenciáinak modellezésére és feltérképezésére szolgáló módszerekről és kritériumokról szóló Egyezményben foglaltakhoz hasonló tudományos módszerekkel és kritériumokkal határozzák meg és térképezik fel a tavak és a hegyvidéki erdei ökoszisztémák kritikus savlerakódási terhelését és azokat a földrajzi területeket, ahol azt túllépik. A teljes kén- és nitrogéntartalom kritikus terhelési értékeit és a túllépési szinteket Kanadában (az északi szélesség 60°- tól délre) térképezték fel, és hektáronkénti savegyenértékben/évben vannak kifejezve (ekv/ha/év) (2004-es kanadai savlerakódás tudományos értékelése; 2008). Kanadai Környezetvédelmi Miniszterek Tanácsa). Alberta tartomány az európai talajokra alkalmazott általános kritikus terhelési osztályozási rendszereket is adaptálta a potenciális savasság szempontjából, hogy a talajokat rendkívül érzékenynek, közepesen érzékenynek és a savas lerakódásra nem érzékenynek minősítse. Minden talajosztályhoz meghatározzák a kritikus, cél- és megfigyelési terheléseket, és adott esetben az Alberta Acid Deposition Management Framework szerint írják elő a kezelési intézkedéseket.”

3. A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„3. Ezeket a terheléseket és a hatásokat integrált értékelési tevékenységekben használják fel, ideértve az ökoszisztéma savasító vegyületek terhelésére adott válaszának felmérésére irányuló nemzetközi erőfeszítések adatszolgáltatását, valamint útmutatást adnak Kanadára vonatkozó kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalások meghatározásához a II. mellékletben.”

4. A (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„4. Az Amerikai Egyesült Államok esetében a savasodás hatásait az ökoszisztémák érzékenységének és a savasító vegyületek terhelésére adott válaszának felmérésén keresztül értékelik, szakértőileg felülvizsgált tudományos módszerek és kritériumok felhasználásával, valamint figyelembe veszik a nitrogén körforgási folyamataival kapcsolatos bizonytalanságokat a szervezeten belül. A növényzetre és az ökoszisztémákra gyakorolt káros hatásokat ezután figyelembe veszik az NO-ra vonatkozó másodlagos nemzeti környezeti levegőminőségi szabványok meghatározásakor. Az integrált értékelési modellezés és a levegőminőségi szabványok iránymutatásként szolgálnak az Amerikai Egyesült Államokra vonatkozó kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalások meghatározásához a II. mellékletben.”

5. Az 5. bekezdés előtti címsorban az „A.” pontja az „EMEP földrajzi hatálya alá tartozó felek számára” szavak elé kerül beillesztésre.

6. Az (5) bekezdésben:

(a) A „Kézikönyv a kritikus szintek/terhelések, valamint az ezeket meghaladó földrajzi területek feltérképezéséhez szükséges módszerekről és kritériumokról” szövegrész helyébe a „Kézikönyv a kritikus terhelések és szintek, valamint a légszennyezettségi hatások, kockázatok és trendek modellezésének és feltérképezésének módszereiről és kritériumairól” szavak lépnek.;

(b) Az „egy ökoszisztéma hosszú távon károsodás nélkül elvisel” szavak helyébe a „hosszú távon nem okoz káros hatásokat az ökoszisztémák szerkezetére és funkcióira” szavak lépnek; és

(c) Az utolsó mondatban a „plafonok” szó helyébe a „csökkentési kötelezettségvállalások” szavak lépnek.

7. A szöveg a következő új B. résszel és (5a) bekezdéssel egészül ki:

„B. Az észak-amerikai felek

5 bis. Az Amerikai Egyesült Államok esetében a tápanyag-nitrogén (eutrofizáció) ökoszisztémákra gyakorolt hatását az ökoszisztémák nitrogénvegyület-terhelésre adott érzékenységének és reakcióinak felmérésén keresztül értékelik, szakértők által felülvizsgált tudományos módszerek és kritériumok felhasználásával, valamint a kapcsolódó bizonytalanságok figyelembevételével. az ökoszisztémákon belüli nitrogénciklussal. A növényzetre és az ökoszisztémákra gyakorolt káros hatásokat ezután figyelembe veszik az NO-ra vonatkozó másodlagos nemzeti környezeti levegőminőségi szabványok meghatározásakor. Az integrált értékelési modellezés és a levegőminőségi szabványok iránymutatásként szolgálnak az Amerikai Egyesült Államokra vonatkozó kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalások meghatározásához a II. mellékletben.”

8. A 6., 7. és 8. bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„6. Az ózon kritikus szintjeit (az 1. cikkben meghatározottak szerint) a növények védelme érdekében határozzák meg az Egyezmény „Kézikönyv a kritikus terhelések és szintek, valamint a levegőszennyezés hatásai, kockázatai és tendenciái modellezésének és feltérképezésének módszereiről és kritériumairól” című dokumentuma szerint. Ezeket a sztómafluxusok vagy a lombkorona tetején lévő koncentrációk kumulatív értékében fejezik ki. A kritikus szintek lehetőleg a sztómafluxusokon alapulnak, mivel ezeket biológiailag relevánsabbnak tekintik, mivel figyelembe veszik az éghajlat, a talaj és a növényi tényezőknek a növényzet általi ózonfelvételre gyakorolt módosító hatását.

7. Számos növényfaj, (fél)természetes növényzet és erdei fák esetében megállapították az ózon kritikus szintjét. A kiválasztott kritikus szintek a legfontosabb környezeti hatásokhoz kapcsolódnak, mint pl. az élelmiszer- ellátás biztonságának elvesztése, a fák élő biomasszájában a szén-tárolás elvesztése, valamint az erdei és (fél)természetes ökoszisztémákra gyakorolt további káros hatások.

8. Az ózon emberi egészségre gyakorolt kritikus szintjét az Egészségügyi Világszervezet (WHO) levegőminőségi irányelveivel összhangban határozzák meg, hogy megvédjék az emberi egészséget számos egészségügyi hatástól, beleértve a korai halálozás és megbetegedések fokozott kockázatát.”

9. A (9) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„9. Kanada esetében köztudott, hogy nincs alacsonyabb küszöbértéke az ózon emberi egészségre gyakorolt hatásainak. Azaz a Kanadában tapasztalt összes ózonkoncentrációnál káros hatásokat figyeltek meg. Az ózonra vonatkozó kanadai környezeti levegőminőségi szabványt azért határozták meg, hogy segítse a nemzeti és joghatósági erőfeszítéseket az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatások jelentős csökkentése érdekében.”

10. A (10) bekezdésben:

(a) Az „ózon meghatározása” szavak helyébe „az ózonra vonatkozó elsődleges és másodlagos nemzeti környezeti levegőminőségi szabványok formájában” szavak lépnek;

(b) A „biztonság” szó utáni vessző helyébe az „és” szó lép;

(c) A „jólét” szó után a „beleértve a növényzetet” szavak kerülnek beillesztésre;

(d) Az első mondat végén lévő „és nemzeti környezeti levegőminőségi szabvány megállapítására használt” szavakat el kell hagyni;

(e) Az utolsó mondatban a „szabvány” szó helyébe a „szabványok” szó lép; és az

(f) Az utolsó mondatban a „plafonok és/vagy csökkentések” szavak helyébe a következő szöveg lép: a „csökkentési kötelezettségvállalások”.”

11. A szöveg a következő új IV., V. és VI. szakaszokkal egészül ki:

„IV. A részecskék kritikus szintjei

A. Az EMEP földrajzi hatálya alá tartozó felek számára

11. A PM emberi egészségre vonatkozó kritikus szintjét a WHO levegőminőségi irányelvei szerint a PM2.5 tömegkoncentrációjaként határozzák meg. Az irányadó szint elérése várhatóan hatékonyan csökkenti az egészségügyi kockázatokat. A hosszú távú PM2.5 éves átlagban kifejezett koncentráció arányos az egészséget veszélyeztető kockázattal, beleértve a várható élettartam csökkenését. Ezt a mutatót az integrált modellezésben használják útmutatásként a kibocsátás csökkentésére. az éves irányérték, egy rövid távú (24 órás átlag) irányadó szint kerül meghatározásra a megbetegedést vagy mortalitást jelentős mértékben befolyásoló szennyezési csúcsok elleni védelem érdekében.

B. Az észak-amerikai feleknek

12. Kanada esetében köztudott, hogy a PM emberi egészségre gyakorolt hatásainak nincs alacsonyabb küszöbértéke. Ez azt jelenti, hogy káros hatásokat figyeltek meg minden Kanadában tapasztalt PM-koncentrációnál. A PM kanadai nemzeti szabványát úgy határozták meg, hogy segítse a nemzeti és joghatósági erőfeszítéseket az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatások jelentős csökkentése érdekében.

13. Az Amerikai Egyesült Államok esetében a kritikus szinteket elsődleges és másodlagos nemzeti környezeti levegőminőségi szabványok formájában határozzák meg a PM-re a közegészségügy megfelelő biztonsági ráhagyásával, valamint a közjólét (beleértve a láthatóságot és az ember által alkotott) védelme érdekében. anyagok) minden ismert vagy várható káros hatástól. Az integrált értékelési modellezés és a levegőminőségi szabványok iránymutatásként szolgálnak az Amerikai Egyesült Államokra vonatkozó kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalások meghatározásához a II. mellékletben.

V. Az ammónia kritikus szintje

14. Az ammónia kritikus szintjeit (az 1. cikkben meghatározottak szerint) a növények védelme érdekében az Egyezmény Kézikönyv a kritikus terhelések és szintek, valamint a levegőszennyezés hatásainak, kockázatainak és tendenciáinak modellezésére és feltérképezésére vonatkozó módszertanokról és kritériumokról című dokumentuma szerint határozzák meg.

VI. Elfogadható szintű légszennyező anyagok az anyagok védelme érdekében

15. Meghatározták a savasító szennyező anyagok, az ózon és a PM elfogadható szintjeit az anyagok és a kulturális örökség védelme érdekében az Egyezmény Kézikönyv a kritikus terhelések és szintek, valamint a levegőszennyezési hatások, kockázatok és tendenciák modellezésére és feltérképezésére vonatkozó módszertanokról és kritériumokról. A szennyező anyagok elfogadható szintje az a maximális expozíció, amelyet egy anyag hosszú távon elvisel anélkül, hogy a meghatározott célkorróziós arányt meghaladó károsodást okozna. Ez a rendelkezésre álló dózis-hatás függvényekkel kiszámítható károsodás több szennyező anyag, anyagtól függően különböző kombinációkban egymás mellett ható hatásának az eredménye: savasság (kén-dioxid (SO)2), salétromsav (HNO3)), ózon és PM.”

2. cikk

Hatálybalépés

12. A Jegyzőkönyv 13. cikkének (4) bekezdésével összhangban ez a módosítás azokra a részes felekre vonatkozóan lép hatályba, amelyek nem nyújtottak be értesítést a Letéteményesnek a Jegyzőkönyv 13. cikkének (5) bekezdésével összhangban, attól az időponttól számított kilencven napon belül, amikor a Bizottság ügyvezető titkára valamennyi félhez eljuttatta, feltéve, hogy legalább tizenhat fél nem nyújtott be ilyen értesítést.

4. melléklet a 268/2023. (VI. 29.) Korm. rendelethez

Decision 2012/1
Amendment of annex I to the 1999 Protocol to Abate Acidification, Eutrophication and Ground-level Ozone

The Parties to the 1999 Protocol to Abate Acidification, Eutrophication and Ground-level Ozone, meeting within the thirtieth session of the Executive Body.

Decide to amend annex I to the 1999 Protocol to Abate Acidification, Eutrophication and Ground-level Ozone (Gothenburg Protocol) to the Convention on Long-range Transboundary Air Pollution as follows:

Article 1

Amendment of annex I

1. In paragraph 1:

(a) The words „Manual on methodologies and criteria for mapping critical levels/loads and geographical areas where they are exceeded” are replaced by the words „Manual on Methodologies and Criteria for Modelling and Mapping Critical Loads and Levels and Air Pollution Effects, Risks and Trends”;

(b) The words „do not” at the end of the fourth sentence are replaced by the words „are loads that – in the long term – will not cause adverse effects to the structure and functions of ecosystems”;

(c) The words „, such as uptake by vegetation” are added at the end of the fifth sentence;

and

(d) The words „, and approved by the Executive Body,” are added after the word „Parties” in the final sentence;

(e) The word „ceilings” in the final sentence is replaced by the words „reduction commitments”.

2. For paragraph 2 the following text is substituted:

„2. In Canada, critical acid deposition loads and geographical areas where they are exceeded are determined and mapped for lakes and upland forest ecosystems using scientific methodologies and criteria similar to those in the Convention’s Manual on Methodologies and Criteria for Modelling and Mapping Critical Loads and Levels and Air Pollution Effects, Risks and Trends. Critical load values for total sulphur plus nitrogen and exceedance levels have been mapped across Canada (south of 60° N latitude) and are expressed in acid equivalents per hectare per year (eq/ha/yr) (2004 Canadian Acid Deposition Science Assessment; 2008 Canadian Council of Ministers of the Environment). The province of Alberta has also adapted the generic critical load classification systems used for soils in Europe for potential acidity to define soils as highly sensitive, moderately sensitive and not sensitive to acidic deposition. Critical, target and monitoring loads are defined for each soil class and management actions are prescribed as per the Alberta Acid Deposition Management Framework, as appropriate.”

3. For paragraph 3, the following text is substituted:

„3. These loads and effects are used in integrated assessment activities, including providing data for international efforts to assess ecosystem response to loading of acidifying compounds, and provide guidance for setting the emission reduction commitments for Canada in annex II.”

4. For paragraph 4, the following text is substituted:

„4. For the United States of America, the effects of acidification are evaluated through an assessment of the sensitivity and response of ecosystems to the loading of acidifying compounds, using peer-reviewed scientific methodologies and criteria, and accounting for the uncertainties associated with nitrogen cycling processes within ecosystems. Adverse impacts on vegetation and ecosystems are then considered in establishing secondary national ambient air quality standards for NOx and SO2. Integrated assessment modelling and the air quality standards are used in providing guidance for setting the emission reduction commitments for the United States of America in annex II.”

5. In the heading before paragraph 5, „A.” is inserted before the words „For Parties within the geographical scope of EMEP”.

6. In paragraph 5:

(a) The words „Manual on methodologies and criteria for mapping critical levels/loads and geographical areas where they are exceeded” are replaced by the words „Manual on Methodologies and Criteria for Modelling and Mapping Critical Loads and Levels and Air Pollution Effects, Risks and Trends”;

(b) The words „an ecosystem can tolerate in the long term without being damaged” are replaced by the words „that – in the long term – will not cause adverse effects to the structure and functions of ecosystems”; and

(c) The word „ceilings” in the final sentence is replaced by the words „reduction commitments”.

7. A new Part B and paragraph 5 bis are added as follows:

„B. For Parties in North America

5 bis. For the United States of America, the effects of nutrient nitrogen (eutrophication) for ecosystems are evaluated through an assessment of the sensitivity and response of ecosystems to the loading of nitrogen compounds, using peer-reviewed scientific methodologies and criteria, and accounting for uncertainties associated with nitrogen cycling within ecosystems. Adverse impacts on vegetation and ecosystems are then considered in establishing secondary national ambient air quality standards for NOx. Integrated assessment modelling and the air quality standards are used in providing guidance for setting the emission reduction commitments for the United States of America in annex II.”

8. For paragraphs 6, 7 and 8 the following text is substituted:

„6. Critical levels (as defined in article 1) of ozone are determined to protect plants in accordance with the Convention’s Manual on Methodologies and Criteria for Modelling and Mapping Critical Loads and Levels and Air Pollution Effects, Risks and Trends. They are expressed in terms of the cumulative value of either stomatal fluxes or concentrations at the top of the canopy. Critical levels are preferably based on stomatal fluxes, as these are considered more biologically relevant since they take into account the modifying effect of climate, soil and plant factors on the uptake of ozone by vegetation.

7. Critical levels of ozone have been derived for a number of species of crops, (semi-)natural vegetation and forest trees. The critical levels selected are related to the most important environmental effects, e.g., loss of security of food supplies, loss of carbon storage in the living biomass of trees and additional adverse effects on forest and (semi-)natural ecosystems.

8. The critical level of ozone for human health is determined in accordance with the World Health Organization (WHO) air quality guidelines to protect human health from a wide range of health effects, including increased risk of premature death and morbidity.”

9. For paragraph 9 the following text is substituted:

„9. For Canada, it is understood that there is no lower threshold for human health effects from ozone. That is, adverse effects have been observed at all ozone concentrations experienced in Canada. The Canadian Ambient Air Quality Standard for ozone was set to aid management efforts nationally, and by jurisdictions, to significantly reduce the effects on human health and the environment.”

10. In paragraph 10:

(a) The words „of ozone are determined” are replaced by the words „are established in the form of primary and secondary national ambient air quality standards for ozone in order”;

(b) The comma after the word „safety” is replaced by the word „and”;

(c) The words „, including vegetation,” are inserted after the word „welfare”;

(d) The words „, and are used to establish a national ambient air quality standard” at the end of the first sentence are deleted;

(e) The word „standard” in the last sentence is replaced by the word „standards”; and

(f) The words „ceilings and/or reductions” in the final sentence are replaced by the words „reduction commitments”.

11. New sections IV, V and VI are added as follows:

„IV. Critical levels of particulate matter

C. For Parties in the geographical scope of EMEP

11. The critical level of PM for human health is determined in accordance with the WHO air quality guidelines as the mass concentration of PM2.5. Attainment of the guideline level is expected to effectively reduce health risks. The long-term PM2.5 concentration, expressed as an annual average, is proportional to the risk to health, including reduction of life expectancy. This indicator is used in integrated modelling to provide guidance for emission reduction. In addition to the annual guideline level, a short-term (24-hour mean) guideline level is defined to protect against peaks of pollution which have significant impact on morbidity or mortality.

D. For Parties in North America

12. For Canada, it is understood that there is no lower threshold for human health effects from PM. That is, adverse effects have been observed at all concentrations of PM experienced in Canada. The Canadian national standard for PM was set to aid management efforts nationally, and by jurisdictions, to significantly reduce the effects on human health and the environment.

13. For the United States of America, critical levels are established in the form of primary and secondary national ambient air quality standards for PM in order to protect public health with an adequate margin of safety, and to protect public welfare (including visibility and man-made materials) from any known or expected adverse effects. Integrated assessment modelling and the air quality standards are used in providing guidance for setting the emission reduction commitments for the United States of America in annex II.

V. Critical levels of ammonia

14. Critical levels (as defined in article 1) of ammonia are determined to protect plants in accordance with the Convention’s Manual on Methodologies and Criteria for Modelling and Mapping Critical Loads and Levels and Air Pollution Effects, Risks and Trends.

VI. Acceptable levels of air pollutants to protect materials

15. Acceptable levels of acidifying pollutants, ozone and PM are determined to protect materials and cultural heritage in accordance with the Convention’s Manual on Methodologies and Criteria for Modelling and Mapping Critical Loads and Levels and Air Pollution Effects, Risks and Trends. The acceptable levels of pollutants are the maximum exposure a material can tolerate in the long term without resulting in damage above specified target corrosion rates. This damage, which can be calculated by available dose-response functions, is the result of several pollutants acting together in different combinations depending on the material: acidity (sulphur dioxide (SO2), nitric acid (HNO3)), ozone and PM.

Article 2

Entry Into Force

12. In accordance with article 13, paragraph 4, of the Protocol, this amendment shall become effective for those Parties which have not submitted a notification to the Depositary in accordance with article 13, paragraph 5, of the Protocol on the expiry of ninety days from the date of its communication to all Parties by the Executive Secretary of the Commission, provided that at least sixteen Parties have not submitted such a notification.